Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 851 (17001. - 17020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
17020. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-11 19:37:12
Üzenet elküldve: 2022-01-11 19:37:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Valóban.
*Mosolyog kedvesen, és valóban az egyik kedvenc helye a városban, főleg hogy gyakrabban ide a tehetősebbje jár, és nincs tele részeges munkakerülőkkel és tolvajokkal a kocsma.*
-Gyors voltál kedvesem.
*Persze füllent, legalábbis Merchen valószínűleg gyorsabban tudná vetkőztetni a nőt, de biztosan nem is bíbelődne a hajtogatással, vagy egyéb egyébként fontosnak is nevezhető művelettel. Igazán megörül a látványnak, hiába rejti a törölköző a finom bájakat, a tündérnek volt szerencséje már látni őket, és így a lelki szemei szinte el is tüntetik a zavaró anyagot. Férfi szokás ez.*
-Akkor keressünk valami helyet!
*Mondja izgatottan és el is indul. Közben találkozik egy-egy alkalmazottal, akik ha névről nem is, látomásból biztosan ismerik Merchent, hisz tetemes mennyiségű aranyat szokott itt elkölteni, sűrűbben mint azt most be merné vallani, úgyhogy hol egy biccentést, hol egy halk köszönést lehet hallani, ahogy haladnak a céljuk felé. Nem telik sok időbe, hogy egy viszonylag eldugottabb medencét találjanak, amolyan két-három személyest, de szerencsére üres. Ez igazából a tündér "saját helye", mindig ide jön amikor fürdőzni szánja magát.*
-Ez megfelel?
*Bízva az igenlő válaszban szégyentelenül dobja le magáról a törölközőt, ezzel újfent teret adva szárnyainak, hogy kiteljesedhessen, és egy kacér pillantás után be lassan be is sétál a vízbe és kényelembe helyezi magát. Ha sikerül Yath előtt beérnie, úgy lehetősége lehet királyi páholyból figyelnie, ahogy kedvese megszabadul a fránya törölközőtől és elkápráztatja Merchent.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Valóban.
*Mosolyog kedvesen, és valóban az egyik kedvenc helye a városban, főleg hogy gyakrabban ide a tehetősebbje jár, és nincs tele részeges munkakerülőkkel és tolvajokkal a kocsma.*
-Gyors voltál kedvesem.
*Persze füllent, legalábbis Merchen valószínűleg gyorsabban tudná vetkőztetni a nőt, de biztosan nem is bíbelődne a hajtogatással, vagy egyéb egyébként fontosnak is nevezhető művelettel. Igazán megörül a látványnak, hiába rejti a törölköző a finom bájakat, a tündérnek volt szerencséje már látni őket, és így a lelki szemei szinte el is tüntetik a zavaró anyagot. Férfi szokás ez.*
-Akkor keressünk valami helyet!
*Mondja izgatottan és el is indul. Közben találkozik egy-egy alkalmazottal, akik ha névről nem is, látomásból biztosan ismerik Merchent, hisz tetemes mennyiségű aranyat szokott itt elkölteni, sűrűbben mint azt most be merné vallani, úgyhogy hol egy biccentést, hol egy halk köszönést lehet hallani, ahogy haladnak a céljuk felé. Nem telik sok időbe, hogy egy viszonylag eldugottabb medencét találjanak, amolyan két-három személyest, de szerencsére üres. Ez igazából a tündér "saját helye", mindig ide jön amikor fürdőzni szánja magát.*
-Ez megfelel?
*Bízva az igenlő válaszban szégyentelenül dobja le magáról a törölközőt, ezzel újfent teret adva szárnyainak, hogy kiteljesedhessen, és egy kacér pillantás után be lassan be is sétál a vízbe és kényelembe helyezi magát. Ha sikerül Yath előtt beérnie, úgy lehetősége lehet királyi páholyból figyelnie, ahogy kedvese megszabadul a fránya törölközőtől és elkápráztatja Merchent.*
17019. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-11 17:01:15
Üzenet elküldve: 2022-01-11 17:01:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Veszélyes lépcsők//
*A tisztásról visszafele sétálva Vuyren lassan feloldódik. A metszően hideg szél mondhatni a hangulatát is lehűti, hamar felhagy a mérgelődéssel. Ráadásul pont annyit vesztett a mellélövéssel, mint amennyit nyert a hibátlan hárommal, szóval végeredményben nem lett szegényebb. Ezen még az esti zsugázás bőven változtathat, de egyelőre csak a forró fürdőre tud gondolni.*
-A végén még kiderül, hogy nem is vagy olyan öreg, mint amilyennek a ráncaidban ülő kosz sejtet.
*Gúnyolódik a fruska Flecserrel, amint benyit a Pegazus ajtaján. Nem vesztegel sokáig a küszöbön, azonnal a pulthoz nyomul. Ott megállva megrázkódik, ahogy a kocsma melege lassacskán a ruhái alá férkőzik.*
-A szobám kulcsát szeretném.
*Mielőtt Flecser levethetné magát bárhova vedelni, csuklón ragadja a férfit, és maga után vonszolja a szobába.*
~Ha hagyom elkóborolni, holnap is szagolhatom a száradt vért, meg ki tudja mit a ruháján, haján. Ha kell, magam borítom bele egy dézsába cuhástul.~
*Nem teketóriázik sokáig, óvatos, de gyors mozdulatokkal leajzza az íját, lehámozza magáról a hátára szíjazott tegezt. Utóbbit az ágyra veti a köpenyével egyetemben, hamarjában az ingéből is kibújik. Kezébe vesz a korábban vásárolt váltás ruhákból egy nadrág-ing párost, előkotorja a táskájából a szappanját, meg egy elöl fűzős bőrmellényt. Ezeket szintén az ágy szélére halmozva elkezdi kibontani az ing alatt levő ruha dekoltázsán a fűzőt, mikor alig odafigyelve megkérdezi a félelfet, hátat fordítva neki.*
-Te nem pakolsz le? A dézsába is íjjal mész?
*A tisztásról visszafele sétálva Vuyren lassan feloldódik. A metszően hideg szél mondhatni a hangulatát is lehűti, hamar felhagy a mérgelődéssel. Ráadásul pont annyit vesztett a mellélövéssel, mint amennyit nyert a hibátlan hárommal, szóval végeredményben nem lett szegényebb. Ezen még az esti zsugázás bőven változtathat, de egyelőre csak a forró fürdőre tud gondolni.*
-A végén még kiderül, hogy nem is vagy olyan öreg, mint amilyennek a ráncaidban ülő kosz sejtet.
*Gúnyolódik a fruska Flecserrel, amint benyit a Pegazus ajtaján. Nem vesztegel sokáig a küszöbön, azonnal a pulthoz nyomul. Ott megállva megrázkódik, ahogy a kocsma melege lassacskán a ruhái alá férkőzik.*
-A szobám kulcsát szeretném.
*Mielőtt Flecser levethetné magát bárhova vedelni, csuklón ragadja a férfit, és maga után vonszolja a szobába.*
~Ha hagyom elkóborolni, holnap is szagolhatom a száradt vért, meg ki tudja mit a ruháján, haján. Ha kell, magam borítom bele egy dézsába cuhástul.~
*Nem teketóriázik sokáig, óvatos, de gyors mozdulatokkal leajzza az íját, lehámozza magáról a hátára szíjazott tegezt. Utóbbit az ágyra veti a köpenyével egyetemben, hamarjában az ingéből is kibújik. Kezébe vesz a korábban vásárolt váltás ruhákból egy nadrág-ing párost, előkotorja a táskájából a szappanját, meg egy elöl fűzős bőrmellényt. Ezeket szintén az ágy szélére halmozva elkezdi kibontani az ing alatt levő ruha dekoltázsán a fűzőt, mikor alig odafigyelve megkérdezi a félelfet, hátat fordítva neki.*
-Te nem pakolsz le? A dézsába is íjjal mész?
17018. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-11 11:04:46
Üzenet elküldve: 2022-01-11 11:04:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Rion//
*Mintha kissé bűntudatot kezdene érezni azért, hogy így átvágja a fiút. De már megtanulta, hogy az arany miatt hamar ítélkezni tudnak felette. Ha valakinek nem szimpatikus, az hamar megváltozik, amint a vagyonáról hallanak. Ezek pedig ugyan úgy nem őszinte dolgok, így inkább belefojtja magát egy hazugságba, amitől talán azért fogja kedvelni a fiú is, aki valójában ő. Nem pedig az aranyért.*
- Ennek örülök. Igyekszem, hogy az is legyek!
*Jegyzi meg széles mosollyal. S ez igazából az igazság egy részét képezi. Önálló és független akar lenni, akit saját maga és a tettei határoznak meg, nem pedig a név és az arany.*
- Köszönöm a meghívást!
*Fogadja is biccentve. Most hagyja érvényesülni Riont. Nem akar ismét a lelkébe taposni a tudatlanságával. hiába jó szívvel tette, amit tett. Nem ismeri a férfiak szokásait, már aki az ő ismeretségi körén kívül esnek. Azok a férfiak örülnek, ha a nő fizet, addig sem az ő aranyuk fogy.
Amíg Rion intézi a rendelést, addig az ölébe pakolt kézzel folyamatosan a fiút fürkészi. Az ajkain egyre szélesedő mosoly tündököl, minél inkább beleássa magát a vonásainak feltérképezésébe. Közben a kezek visszakerülnek az asztalra, majd kisvártatva a fiú cirógatása alá, ami ismét elégedett tekintete varázsol az arcára.*
- Tökéletes. Nagyon szeretem a leveseket.
*Valóban ráhibázott a fiú. Nem egy nagy étkű leány, de a levesekből szinte határtalan a mennyiség, amit képes elfogyasztani. Ahogy a lány rámosolyogva távozik, a szemeit le is süti. Reméli, hogy a városiaknak köszönhetően nem fog megbukni a kis színjátéka. A mai napot szeretné névtelenül, rangmentesen kiélvezni egy kedves fiú társaságában. Sosem kívánt semmit az élettől, így legalább ennyit megadhatnának neki.*
- Akkor a leves után indulhatunk vagy előbb még lepakolnál a szobádban?
*Pillant fel végül kíváncsian a fiúra. Bizonyára nem a csomagjaival, ha van akkora mennyiség, szeretné bejárni a várost, szóval még annyi bőven belefér, hogy a pakolást megvárja. Azután pedig indulhat a városnézés.*
- Van valami, amit először meglátogatnál?
*Mosolyodik el kedvesen, ahogy finoman kezeibe veszi Rion cirógató kezét.*
//Rion//
*Mintha kissé bűntudatot kezdene érezni azért, hogy így átvágja a fiút. De már megtanulta, hogy az arany miatt hamar ítélkezni tudnak felette. Ha valakinek nem szimpatikus, az hamar megváltozik, amint a vagyonáról hallanak. Ezek pedig ugyan úgy nem őszinte dolgok, így inkább belefojtja magát egy hazugságba, amitől talán azért fogja kedvelni a fiú is, aki valójában ő. Nem pedig az aranyért.*
- Ennek örülök. Igyekszem, hogy az is legyek!
*Jegyzi meg széles mosollyal. S ez igazából az igazság egy részét képezi. Önálló és független akar lenni, akit saját maga és a tettei határoznak meg, nem pedig a név és az arany.*
- Köszönöm a meghívást!
*Fogadja is biccentve. Most hagyja érvényesülni Riont. Nem akar ismét a lelkébe taposni a tudatlanságával. hiába jó szívvel tette, amit tett. Nem ismeri a férfiak szokásait, már aki az ő ismeretségi körén kívül esnek. Azok a férfiak örülnek, ha a nő fizet, addig sem az ő aranyuk fogy.
Amíg Rion intézi a rendelést, addig az ölébe pakolt kézzel folyamatosan a fiút fürkészi. Az ajkain egyre szélesedő mosoly tündököl, minél inkább beleássa magát a vonásainak feltérképezésébe. Közben a kezek visszakerülnek az asztalra, majd kisvártatva a fiú cirógatása alá, ami ismét elégedett tekintete varázsol az arcára.*
- Tökéletes. Nagyon szeretem a leveseket.
*Valóban ráhibázott a fiú. Nem egy nagy étkű leány, de a levesekből szinte határtalan a mennyiség, amit képes elfogyasztani. Ahogy a lány rámosolyogva távozik, a szemeit le is süti. Reméli, hogy a városiaknak köszönhetően nem fog megbukni a kis színjátéka. A mai napot szeretné névtelenül, rangmentesen kiélvezni egy kedves fiú társaságában. Sosem kívánt semmit az élettől, így legalább ennyit megadhatnának neki.*
- Akkor a leves után indulhatunk vagy előbb még lepakolnál a szobádban?
*Pillant fel végül kíváncsian a fiúra. Bizonyára nem a csomagjaival, ha van akkora mennyiség, szeretné bejárni a várost, szóval még annyi bőven belefér, hogy a pakolást megvárja. Azután pedig indulhat a városnézés.*
- Van valami, amit először meglátogatnál?
*Mosolyodik el kedvesen, ahogy finoman kezeibe veszi Rion cirógató kezét.*
17017. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-11 10:37:00
Üzenet elküldve: 2022-01-11 10:37:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Mordokhai Elladur//
- Szemtelenül fiatal?
*Vet oda kuncogva egy semmitmondó kérdést, amire igazából választ sem vár. Inkább csak hallgatja a férfit és továbbra is próbálja elképzelni azt a rideg kastélyt és benne a mindennapi életet. Ami nem könnyű a számára, mert még sosem látott kastélyt, főleg nem belülről, ez pedig vonzza magával azt, hogy a benne élést sem egyszerű maga elé képzelnie. Nem azt mondja, hogy világ életében nélkülöznie kellett, de a fényűzés pont nem volt az, ami pecsétet nyomott volna rá. A középosztály alatt egy arasznyival őneki még ez a komor és hideg kastélyi élet képe is csábítóan hangzik. Persze megérti a férfi álláspontját is. Akinek kevés van az sokszor vágyik többre, ahogyan akinek sok van, az időnként a nyugodt egyszerűségre vágyik. A világban élők legtöbbször pont azzal elégedetlenek, amilyük megadatott. Jó az, ha képesek úgy változtatni, hogy az számukra kielégítő legyen. Ahogyan ezek szerint Mordokhai is tette.*
- Azért megnéznék egyszer egy kastélyt belülről.
*Sóhajt fel kissé ábrándosan, majd hamar tovább is evez a gondolattól.*
- Ha vígasztal, akkor én palotai ridegség nélkül is jobban szeretem a hűvösebb időt. Bár, az igazat megvallva, inkább az enyhe tavasz az én világom. Amikor még csak ébredezik a természet. Amikor küzd, hogy feléledjen a zord tél fogságából.
*Jegyzi meg olyan mellékesen, ahogy ismét a férfit fürkészve tűnődik el. Annyi mindenbe belekérdezne most. Olyan sok dologba, amihez semmi köze nincs. A fejébe fészkeli magát a gondolat, hogy az új élet megérte e, hogy feláldozza a családját. Ebben sem biztos, de senkit sem lát a férfi oldalán, így valószínűleg egyedül utazik. Rocha ellenkezőleg él. Világ életében egyedül volt, senki sem állt meg mellette huzamosabb ideig, ami lassan felébresztette benne a magányt. Valószínűleg nem véletlen, hogy ágyról ágyra jár, hogy akármilyen alakkal képes szót váltani. Addig sincs egyedül. De ezzel persze nem dicsekszik, mert óriási gyengeségnek tartja a társaság utáni vágyát. Ha már félvérének köszönhetően családja nem lehet, legalább szórakozva élheti a nyomorúságos társasági életét, aminek hála az időnkénti fanyar hangulata. Hisz nem árasztja el optimizmussal egy olyan élet, amiben olyan vágyak vannak jelen, melyek sosem valósulnak meg. De talán valamelyest változik majd, hogy a bolhazsák legalább mindig vele van. Bele is komorodik a gondolatba. Már éppen keresni kezdené a fogadóst, hogy csak kikérjen magának egy pohár búfelejtőt, mikor a férfi kizökkenti a mélaságból a visszadobott labdával. Egy halovány mosolyt fest az arcára, ahogy szemeit csintalanul összehúzva lép közelebb. Az ágymelegítő nő kissé felszínre bukkan, hogy játszadozzon egy kicsit. Ennyit még józanul is megengedhet magának. Csak egy apró lépés a férfi felé, de a rövidke távolságban ez elég közel viszi a másik hóhajúhoz. Szinte csak egy fél arasznyi távolság marad az orruk között, ahogy borostyán szemeit a férfiéba fúrja. Jobbjának mutatóujjával finoman a mellkasába bök, s szemöldökeit felvonva billenti félre a fejét, mint aki kihívásnak veszi az elhangzottakat.*
- Ahhoz azért komolyan fel kell kötnöd a bőrnadrágod. Minden tudományomat nem olyan könnyű kiszedni belőlem. Komoly erőfeszítésekbe, óriási fizikai és lelki megpróbáltatásokba telik. Csak a legbátrabbak, a legedzettebbek képesek, hogy megküzdjenek vele.
*Veszi maga is komolyra a fizimiskát, ami nála sem tart sokáig. A gyakorlatlan színésznő bőre gyorsan lefoszlik róla, hogy ő maga is kuncogással adjon hangot komolytalanságának. Amikor a színjátékkal végzett vissza is lép a pohara mellé, ismét a pultra könyökölve.*
- Nem is baj, ha az embernek nincsenek tervei. Akkor nincs csalódás, hanem csak pusztán örül annak, amit elér.
*Jön az újabb bölcselet. Ő maga tervezett. De még mennyit. S most, amit elért az az, hogy van végre egy apró háza és egy szőrös kis családtagja. Ami nem rossz az eddigiekhez képest, de fele annyit sem valósított meg, mint amit elképzelt magának. Ez pedig ismét nem egy olyan fejezet az életében, ami engedi, hogy büszkén tekintsen magára.*
- Hát tudod elég könnyű kikövetkeztetni ezt a jómódot, ha az előbb hintetted el, hogy: "Azt hiszem mondható, hogy jómódú családba születtem." *Vigyorodik el kissé.* Ilyenkor nem kell tudósnak lenni, hogy sejtsek egy-két dolgot a származásoddal kapcsolatban. De foghatjuk arra is, hogy profi emberismerő vagy, ami igazából óriási hazugság lenne. De az igaz, hogy, ha ezt nem említetted volna, akkor egyszerű zsoldosnál nem gondolnálak többnek így elsőre.
*Dörgöli is meg az állát eltűnődve.*
- De ismétlem, nem igazán vagyok nagy emberismerő.
*Olyannyira nem az, hogy eszébe sem jutott volna, hogy egy ilyen mesteri színjátékot fog kapni az elemzése után. Amire először csak bambán pislog párat, de végül a parasztlány játékára muszáj elnevetnie magát. Végre jólesőn és hosszú idő óta őszintén kacag.*
- Most már az udvaribolondot is meg merném kockáztatni.
*Törölgeti kissé bekönnyesedő szemeit, amelyet a jóízű kacagás idézett elő, majd figyelmét ismét a férfinak, s annak elemzésének szenteli. Ahogy hallgatja az ítéletet, igyekszik olyan arcot vágni, mint akit valóban tökéletesen leírtak. A kérdés elhangzottával pedig kiegyenesedik, de olyan úrias tartással, amit hercegnők irigyelnének el tőle. Fejét is felszegi, úgy pillázik a férfi felé. Nem is érti, hogy ebből a díszmadár pozícióból a nagyasszonyok hogy a fenében tudnak rendesen társalogni.*
- Lebuktam.
*Sóhajt fel őszinte gondterlhetséggel, ahogy mellkasához kap jobbjával, bal kézfejét pedig homlokához nyomja, mint aki készül elalélni. De végül erőt vesz magán, kissé becsücsörít az ajkaival és az eb felé mutat a kezével.*
- Ő itt gróf Rumli, a harmadik. Családja hosszú évek óta szolgálja az enyémet. A Burcquar királyságot, kik messzi földön híresek a fényűzésről és hatalmas vagyonukról. Én Rocha királykisasszony vagyok, akit most csúnyán lebuktattál. Hiszen családom hírhedt arról, hogy gyönyörű leányait ereszti a nagyvilágba, hogy a figyelmetlen férfiak fejét elcsavarva orozzák el vagyonukat, s ebből táplálják tovább a királyi kincstárat. Te lettél volna ebben a hatban a negyedik áldozatom, de így... két választásod maradt.
*Szinte olyan profizmussal éli át a kegyetlen, gaz csábító királylány szerepét, hogy ha kívülről látná magát, még talán ő is elhinné a színjátékot.*
- Az egyik, hogy önként megadod magad, mielőtt gróf Rumli támadásba lendülne, hogy szétrágja a cipőd orrát. A másik pedig az, hogy kénytelen leszel állni a királylány kegyetlen praktikáit, amivel nemhogy kifosztalak, de hidd el nekem, hogy önként adod át a vagyonodat.
*Játékosan fenyegető tekintettel tesz ismét egy közeledő lépést, ahogy kezével felnyúlva fog Mordokhai egyik tincsére, amit finoman meg is húz, hogy érezze a férfi mekkora fenyegetéssel is van dolga, így a kora reggeli órákban. Közben azért ajkai már meg-meg remegnek a visszafojtott nevetéstől.*
- Szemtelenül fiatal?
*Vet oda kuncogva egy semmitmondó kérdést, amire igazából választ sem vár. Inkább csak hallgatja a férfit és továbbra is próbálja elképzelni azt a rideg kastélyt és benne a mindennapi életet. Ami nem könnyű a számára, mert még sosem látott kastélyt, főleg nem belülről, ez pedig vonzza magával azt, hogy a benne élést sem egyszerű maga elé képzelnie. Nem azt mondja, hogy világ életében nélkülöznie kellett, de a fényűzés pont nem volt az, ami pecsétet nyomott volna rá. A középosztály alatt egy arasznyival őneki még ez a komor és hideg kastélyi élet képe is csábítóan hangzik. Persze megérti a férfi álláspontját is. Akinek kevés van az sokszor vágyik többre, ahogyan akinek sok van, az időnként a nyugodt egyszerűségre vágyik. A világban élők legtöbbször pont azzal elégedetlenek, amilyük megadatott. Jó az, ha képesek úgy változtatni, hogy az számukra kielégítő legyen. Ahogyan ezek szerint Mordokhai is tette.*
- Azért megnéznék egyszer egy kastélyt belülről.
*Sóhajt fel kissé ábrándosan, majd hamar tovább is evez a gondolattól.*
- Ha vígasztal, akkor én palotai ridegség nélkül is jobban szeretem a hűvösebb időt. Bár, az igazat megvallva, inkább az enyhe tavasz az én világom. Amikor még csak ébredezik a természet. Amikor küzd, hogy feléledjen a zord tél fogságából.
*Jegyzi meg olyan mellékesen, ahogy ismét a férfit fürkészve tűnődik el. Annyi mindenbe belekérdezne most. Olyan sok dologba, amihez semmi köze nincs. A fejébe fészkeli magát a gondolat, hogy az új élet megérte e, hogy feláldozza a családját. Ebben sem biztos, de senkit sem lát a férfi oldalán, így valószínűleg egyedül utazik. Rocha ellenkezőleg él. Világ életében egyedül volt, senki sem állt meg mellette huzamosabb ideig, ami lassan felébresztette benne a magányt. Valószínűleg nem véletlen, hogy ágyról ágyra jár, hogy akármilyen alakkal képes szót váltani. Addig sincs egyedül. De ezzel persze nem dicsekszik, mert óriási gyengeségnek tartja a társaság utáni vágyát. Ha már félvérének köszönhetően családja nem lehet, legalább szórakozva élheti a nyomorúságos társasági életét, aminek hála az időnkénti fanyar hangulata. Hisz nem árasztja el optimizmussal egy olyan élet, amiben olyan vágyak vannak jelen, melyek sosem valósulnak meg. De talán valamelyest változik majd, hogy a bolhazsák legalább mindig vele van. Bele is komorodik a gondolatba. Már éppen keresni kezdené a fogadóst, hogy csak kikérjen magának egy pohár búfelejtőt, mikor a férfi kizökkenti a mélaságból a visszadobott labdával. Egy halovány mosolyt fest az arcára, ahogy szemeit csintalanul összehúzva lép közelebb. Az ágymelegítő nő kissé felszínre bukkan, hogy játszadozzon egy kicsit. Ennyit még józanul is megengedhet magának. Csak egy apró lépés a férfi felé, de a rövidke távolságban ez elég közel viszi a másik hóhajúhoz. Szinte csak egy fél arasznyi távolság marad az orruk között, ahogy borostyán szemeit a férfiéba fúrja. Jobbjának mutatóujjával finoman a mellkasába bök, s szemöldökeit felvonva billenti félre a fejét, mint aki kihívásnak veszi az elhangzottakat.*
- Ahhoz azért komolyan fel kell kötnöd a bőrnadrágod. Minden tudományomat nem olyan könnyű kiszedni belőlem. Komoly erőfeszítésekbe, óriási fizikai és lelki megpróbáltatásokba telik. Csak a legbátrabbak, a legedzettebbek képesek, hogy megküzdjenek vele.
*Veszi maga is komolyra a fizimiskát, ami nála sem tart sokáig. A gyakorlatlan színésznő bőre gyorsan lefoszlik róla, hogy ő maga is kuncogással adjon hangot komolytalanságának. Amikor a színjátékkal végzett vissza is lép a pohara mellé, ismét a pultra könyökölve.*
- Nem is baj, ha az embernek nincsenek tervei. Akkor nincs csalódás, hanem csak pusztán örül annak, amit elér.
*Jön az újabb bölcselet. Ő maga tervezett. De még mennyit. S most, amit elért az az, hogy van végre egy apró háza és egy szőrös kis családtagja. Ami nem rossz az eddigiekhez képest, de fele annyit sem valósított meg, mint amit elképzelt magának. Ez pedig ismét nem egy olyan fejezet az életében, ami engedi, hogy büszkén tekintsen magára.*
- Hát tudod elég könnyű kikövetkeztetni ezt a jómódot, ha az előbb hintetted el, hogy: "Azt hiszem mondható, hogy jómódú családba születtem." *Vigyorodik el kissé.* Ilyenkor nem kell tudósnak lenni, hogy sejtsek egy-két dolgot a származásoddal kapcsolatban. De foghatjuk arra is, hogy profi emberismerő vagy, ami igazából óriási hazugság lenne. De az igaz, hogy, ha ezt nem említetted volna, akkor egyszerű zsoldosnál nem gondolnálak többnek így elsőre.
*Dörgöli is meg az állát eltűnődve.*
- De ismétlem, nem igazán vagyok nagy emberismerő.
*Olyannyira nem az, hogy eszébe sem jutott volna, hogy egy ilyen mesteri színjátékot fog kapni az elemzése után. Amire először csak bambán pislog párat, de végül a parasztlány játékára muszáj elnevetnie magát. Végre jólesőn és hosszú idő óta őszintén kacag.*
- Most már az udvaribolondot is meg merném kockáztatni.
*Törölgeti kissé bekönnyesedő szemeit, amelyet a jóízű kacagás idézett elő, majd figyelmét ismét a férfinak, s annak elemzésének szenteli. Ahogy hallgatja az ítéletet, igyekszik olyan arcot vágni, mint akit valóban tökéletesen leírtak. A kérdés elhangzottával pedig kiegyenesedik, de olyan úrias tartással, amit hercegnők irigyelnének el tőle. Fejét is felszegi, úgy pillázik a férfi felé. Nem is érti, hogy ebből a díszmadár pozícióból a nagyasszonyok hogy a fenében tudnak rendesen társalogni.*
- Lebuktam.
*Sóhajt fel őszinte gondterlhetséggel, ahogy mellkasához kap jobbjával, bal kézfejét pedig homlokához nyomja, mint aki készül elalélni. De végül erőt vesz magán, kissé becsücsörít az ajkaival és az eb felé mutat a kezével.*
- Ő itt gróf Rumli, a harmadik. Családja hosszú évek óta szolgálja az enyémet. A Burcquar királyságot, kik messzi földön híresek a fényűzésről és hatalmas vagyonukról. Én Rocha királykisasszony vagyok, akit most csúnyán lebuktattál. Hiszen családom hírhedt arról, hogy gyönyörű leányait ereszti a nagyvilágba, hogy a figyelmetlen férfiak fejét elcsavarva orozzák el vagyonukat, s ebből táplálják tovább a királyi kincstárat. Te lettél volna ebben a hatban a negyedik áldozatom, de így... két választásod maradt.
*Szinte olyan profizmussal éli át a kegyetlen, gaz csábító királylány szerepét, hogy ha kívülről látná magát, még talán ő is elhinné a színjátékot.*
- Az egyik, hogy önként megadod magad, mielőtt gróf Rumli támadásba lendülne, hogy szétrágja a cipőd orrát. A másik pedig az, hogy kénytelen leszel állni a királylány kegyetlen praktikáit, amivel nemhogy kifosztalak, de hidd el nekem, hogy önként adod át a vagyonodat.
*Játékosan fenyegető tekintettel tesz ismét egy közeledő lépést, ahogy kezével felnyúlva fog Mordokhai egyik tincsére, amit finoman meg is húz, hogy érezze a férfi mekkora fenyegetéssel is van dolga, így a kora reggeli órákban. Közben azért ajkai már meg-meg remegnek a visszafojtott nevetéstől.*
17016. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-10 22:32:57
Üzenet elküldve: 2022-01-10 22:32:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rava egy darabig szürcsölgeti még a raguját, mielőtt bármit is reagálna arra, amit a manószakértő felel neki azokra, amiket ő kérdezett tőle. Persze már amennyit kanalaz belőle túl sok nem-igen marad, az utolsó cseppeket is kinyalja, mielőtt tekintetét a másikéra szegezné. Szemében valami furcsa csillogást lehet látni, az egyik kezével az asztalra mutat, mintha csak egy képzeletbeli térképet mutatna Arthenior városáról.*
-A meredélyen _innen_, drága barátom, a meredélyen inenn!
*Hangosabban nevetni kezd, és kissé félre is fordítja a fejét , mintha csak kérdőn nézne a másikra.*
-Tudod, a régi gazdagnegyed, ami a hídon innen terül el, romos épületek és néhány még álló nagyobb ház és kúria.
*Igazából könnyen lehet, hogy amiket Dren mond, az még így is igaz, de ezt már csak a saját szemének hinné el.*
-Szóval hogy azokat a házakat elhagyták-e, vagy sem, hogy kik élnek benne, őrzik-e és mennyire őrzik, miket találni ott, azt fejből én sem tudom, és így nyilván nem is ugranék neki.
*Bár egy pillanatig elkacérkodik a gondolattal miszerint ő nem épeszű, mert valójában tényleg nem az, de ezt egyelőre nem hangoztatja.*
-Szóval először is fel kell deríteni, kósza utcaembereként elmenni és óvatosan kifigyelni, hogy mi a választék, és csak utána tervezni tovább.
*Ez egész logikusnak tűnik neki, korábban mindig így dolgozott, úgyhogy ami már működik azt kár megjavítani alapon nem is változtatna ezen feltétlen. Ekkortájt jöhet be egy nagyobb társaság az ajtón, amire a tündér nem áldoz túl sok figyelmet, csak amennyit az ösztönei megkövetelnek. Aztán hamar valami egészen más kezdi szúrni a szemét, csak úgy éppen csak oldalról, mintha egy aprócska tű lenne. Ez az az érzés, mikor figyeli valaki. Körbepillant és meg is látja a rövid rőthajú törpit. Nem mérges rá, nem néz csúnyán rá, sőt, egészen kedvesen mosolyog. Ismerős neki az ábrázata, mintha csak saját magát látná egy jó pár évvel korábbról.*
-No mi az fiam? Te is kérsz egy tányérral?
*Mutat kezével az őzragura. Ha szerencséje van, akkor maga mellé tud fogni egy ártatlan utcakölyköt, hogy később kedvére használhassa, ha ügyesen manipulálja majd őt.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rava egy darabig szürcsölgeti még a raguját, mielőtt bármit is reagálna arra, amit a manószakértő felel neki azokra, amiket ő kérdezett tőle. Persze már amennyit kanalaz belőle túl sok nem-igen marad, az utolsó cseppeket is kinyalja, mielőtt tekintetét a másikéra szegezné. Szemében valami furcsa csillogást lehet látni, az egyik kezével az asztalra mutat, mintha csak egy képzeletbeli térképet mutatna Arthenior városáról.*
-A meredélyen _innen_, drága barátom, a meredélyen inenn!
*Hangosabban nevetni kezd, és kissé félre is fordítja a fejét , mintha csak kérdőn nézne a másikra.*
-Tudod, a régi gazdagnegyed, ami a hídon innen terül el, romos épületek és néhány még álló nagyobb ház és kúria.
*Igazából könnyen lehet, hogy amiket Dren mond, az még így is igaz, de ezt már csak a saját szemének hinné el.*
-Szóval hogy azokat a házakat elhagyták-e, vagy sem, hogy kik élnek benne, őrzik-e és mennyire őrzik, miket találni ott, azt fejből én sem tudom, és így nyilván nem is ugranék neki.
*Bár egy pillanatig elkacérkodik a gondolattal miszerint ő nem épeszű, mert valójában tényleg nem az, de ezt egyelőre nem hangoztatja.*
-Szóval először is fel kell deríteni, kósza utcaembereként elmenni és óvatosan kifigyelni, hogy mi a választék, és csak utána tervezni tovább.
*Ez egész logikusnak tűnik neki, korábban mindig így dolgozott, úgyhogy ami már működik azt kár megjavítani alapon nem is változtatna ezen feltétlen. Ekkortájt jöhet be egy nagyobb társaság az ajtón, amire a tündér nem áldoz túl sok figyelmet, csak amennyit az ösztönei megkövetelnek. Aztán hamar valami egészen más kezdi szúrni a szemét, csak úgy éppen csak oldalról, mintha egy aprócska tű lenne. Ez az az érzés, mikor figyeli valaki. Körbepillant és meg is látja a rövid rőthajú törpit. Nem mérges rá, nem néz csúnyán rá, sőt, egészen kedvesen mosolyog. Ismerős neki az ábrázata, mintha csak saját magát látná egy jó pár évvel korábbról.*
-No mi az fiam? Te is kérsz egy tányérral?
*Mutat kezével az őzragura. Ha szerencséje van, akkor maga mellé tud fogni egy ártatlan utcakölyköt, hogy később kedvére használhassa, ha ügyesen manipulálja majd őt.*
17015. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-09 23:37:42
Üzenet elküldve: 2022-01-09 23:37:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Surranók//
*Egy nagyobb, hangosabb társaság tér be a fogadóba. Az öt férfi vidám beszélgetés közepette épp csak int a fogadósnak, egyébként töretlenül harsognak tovább, valami pórul járt részegesről beszélve, aki váltig állította, hogy az éjszaka látta a megboldogult asszonyát a kertben pucéran mászkálni, és hogy most nem mer hazamenni a szerencsétlen, inkább alszik a távolabbi szomszéd istállójában. Kitérnek arra is, hogy az öreg helyében nem is attól ijednének meg, hogy az asszony visszatért, hanem a látványtól, merthogy a vénlány már éltében is a bokájánál hordta a tőgyeit és rusnya volt mint a pestis, hát még holtában milyen lehet!
Azt alighanem észre sem veszik - vagy csak nem törődnek vele-, hogy velük együtt érkezik egy hatodik, sokkal apróbb alak, s mire az ajtót csukják, már ügyesen beljebb is került. Egy vörös hajú, rongyos kis törpe gyerek az, aki igyekszik elvegyülni a társaságban. Nem is előlük bujkál, inkább csak a fogadós szeme elől igyekszik rejtve maradni.
Egy darabig a férfiak takarásában halad, majd mikor elérik az első üres asztalt, akkor gyorsan leválik tőlük és beiszkol az asztal mögé. Nagyon lebuknia sem kell, hogy ne látszódjon, alig magasabb az asztal lapjánál. A kályha felőli oldalon lévő két szék közé bemászik, hogy részben oldalról is el legyen takarva, majd hátát az asztal lábának döntve egyszerűen csak üldögél. Némi megszeppentség és idegesség azért látszódhat rajta, de nem tűnik úgy, hogy igazából félne, vagy menekülne. Sőt, ahogy az asztal alól néha megpróbál a pult, vagyis a fogadós felé lesni, abból sejthető, hogy alighanem inkább csak tőle tart.
Egyébként nem különösebben csinál semmit, pusztán nézelődik, melegedik. Könnyen ki lehet találni, hogy vagy nagyon szegény családból való, vagy éppenséggel utcakölyök, mert eléggé elvadult és piszkos, főleg a ruhái. Más fajúak szemének talán kicsit furcsán festhet, vagy nehezen mondanák meg a korát, mert a fején lévő tömött, vöröses hajzat mellett a teste is olyan szőrös, hogy azt bármely ember férfi megirigyelhetné... - vagy épp nem, ízléstől függően. Az arcán is akad egy kis pelyhes szakállféle mutatóba, mint a serdülő ifjakén. De a zömök kis fickó még gyermek, érettségében úgy egy hat éves embergyermeknek felelhet meg.
Azért látszik, hogy egy kissé nehezére esik nyugton maradni, elég sokat zizeg ott az asztal alatt. Egy kis idő után meg, mintha fölbátorodna, elkezdi kidugdosni a fejét a székek mögül és a vendégeket lesni, hogy elüsse az időt.
A tündér és az elf asztala épp az övé mellett van, s ha bárki figyelné, láthatná, hogy milyen elképedve és lelkesen bámulja meg a tündér tetoválásait, meg azt a heget az arcán. Még a szája is elnyílik.
Aztán, mintha rajtakapná magát, gyorsan visszahúzódik a székek közé és padlón lévő repedéseket kezdi matatni tömzsi ujjaival játék gyanánt.*
*Egy nagyobb, hangosabb társaság tér be a fogadóba. Az öt férfi vidám beszélgetés közepette épp csak int a fogadósnak, egyébként töretlenül harsognak tovább, valami pórul járt részegesről beszélve, aki váltig állította, hogy az éjszaka látta a megboldogult asszonyát a kertben pucéran mászkálni, és hogy most nem mer hazamenni a szerencsétlen, inkább alszik a távolabbi szomszéd istállójában. Kitérnek arra is, hogy az öreg helyében nem is attól ijednének meg, hogy az asszony visszatért, hanem a látványtól, merthogy a vénlány már éltében is a bokájánál hordta a tőgyeit és rusnya volt mint a pestis, hát még holtában milyen lehet!
Azt alighanem észre sem veszik - vagy csak nem törődnek vele-, hogy velük együtt érkezik egy hatodik, sokkal apróbb alak, s mire az ajtót csukják, már ügyesen beljebb is került. Egy vörös hajú, rongyos kis törpe gyerek az, aki igyekszik elvegyülni a társaságban. Nem is előlük bujkál, inkább csak a fogadós szeme elől igyekszik rejtve maradni.
Egy darabig a férfiak takarásában halad, majd mikor elérik az első üres asztalt, akkor gyorsan leválik tőlük és beiszkol az asztal mögé. Nagyon lebuknia sem kell, hogy ne látszódjon, alig magasabb az asztal lapjánál. A kályha felőli oldalon lévő két szék közé bemászik, hogy részben oldalról is el legyen takarva, majd hátát az asztal lábának döntve egyszerűen csak üldögél. Némi megszeppentség és idegesség azért látszódhat rajta, de nem tűnik úgy, hogy igazából félne, vagy menekülne. Sőt, ahogy az asztal alól néha megpróbál a pult, vagyis a fogadós felé lesni, abból sejthető, hogy alighanem inkább csak tőle tart.
Egyébként nem különösebben csinál semmit, pusztán nézelődik, melegedik. Könnyen ki lehet találni, hogy vagy nagyon szegény családból való, vagy éppenséggel utcakölyök, mert eléggé elvadult és piszkos, főleg a ruhái. Más fajúak szemének talán kicsit furcsán festhet, vagy nehezen mondanák meg a korát, mert a fején lévő tömött, vöröses hajzat mellett a teste is olyan szőrös, hogy azt bármely ember férfi megirigyelhetné... - vagy épp nem, ízléstől függően. Az arcán is akad egy kis pelyhes szakállféle mutatóba, mint a serdülő ifjakén. De a zömök kis fickó még gyermek, érettségében úgy egy hat éves embergyermeknek felelhet meg.
Azért látszik, hogy egy kissé nehezére esik nyugton maradni, elég sokat zizeg ott az asztal alatt. Egy kis idő után meg, mintha fölbátorodna, elkezdi kidugdosni a fejét a székek mögül és a vendégeket lesni, hogy elüsse az időt.
A tündér és az elf asztala épp az övé mellett van, s ha bárki figyelné, láthatná, hogy milyen elképedve és lelkesen bámulja meg a tündér tetoválásait, meg azt a heget az arcán. Még a szája is elnyílik.
Aztán, mintha rajtakapná magát, gyorsan visszahúzódik a székek közé és padlón lévő repedéseket kezdi matatni tömzsi ujjaival játék gyanánt.*
17014. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-09 18:49:26
Üzenet elküldve: 2022-01-09 18:49:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Rocha Burcqar//
- Valahogy úgy, bár ettől most pont olyan fiatalnak tűnök, mint amilyen valójában vagyok.*Biccent arra, ahogy a lány leírja őt, arcára pedig ismét kósza mosoly kúszik.*
~Jómódú családból származó fiú...~
*Az elmúlt évek káoszában néha már egyenesen vénséges vénemberként tekintett magára, hajlamos elfelejteni, hogy volt valaha suhanc, aki egy nagyon más életet élt. Holott húszas éveit még csak nemrégiben hagyta maga mögött, így hát a megőszüléstől még néhány évtizedig alighanem biztonságban van, habár jó oka van feltételezni, hogy nem fogja észrevenni a különbséget.*
- Kétségkívül, amennyiben valaki ott születik, és az az egyetlen dolog, amit életében megtapasztal.
*Helyesel, ami a fagyos kősziklát illeti.*
- Azt hiszem joggal tulajdonítható ennek, hogy inkább a hidegebb évszakok kedvelője vagyok és nyáron legszívesebben kivetkőznék a bőrömből. *Kuncog.* Ugyanakkor innen jött a kalandvágy és a kíváncsiság is. Ha mindennap kinézel az ablakon és minden nap a fagy, a hó, a jég és az eső különböző kombinációi néznek vissza rád, akkor nem nehéz arra vágyni, hogy többet is láss a világból.
*Saját magára mutat, hiszen abban amit mondott, rendkívül lecsupaszítva bár, de ott van a miértje annak, hogy mit keres most itt. Egészen fiatal korától kezdve hajtotta a vére és a mai napig képtelen letelepedni a világban. Hogy ez szerető családjába került, már régóta nem okoz neki álmatlan éjszakákat, változatlanul hiszi, hogy helyes döntést hozott és megmenekült attól, hogy egy kevésbé értékes életet éljen.*
- Igazán? *Húzza fel szemöldökét, komolyságot tettetve a leányzó pajkos megjegyzésének hallatán.* Égek a vágytól, hogy kiderítsem. *Dobja vissza a labdát szemrebbenés nélkül, s végül álarca is lehull, ahogy elmosolyodik.*
- Hogy merre visz az utam? *Ismétli meg a neki címzett kérdést.* Ha hiszed, ha nem, én magam is ezen gondolkodom egy ideje. Igazad van, nem vagyok idevalósi, mégis ez az egyetlen hely a világon, amit valamelyest otthonomnak tekintek, a stabil pont, ahova mindig visszatérhetek. Így hát most is így tettem, mert szükségét éreztem, de bevallom, ennél távolabbra nem jutottam a tervezésben. Javarészt csak sodródom az árral.
*Iszik egy kortyot, miközben még valami eszébe jut.*
- Mellesleg, úgy emlegeted ezt a jómódból valót, mintha bármiből lehetne erre következtetni.
*Cinikus vigyor kíséretében mutat ismét magára, pofonegyszerű ruhájára, köpenyére, ránézésre is sokat látott csizmájára. Még az övére csatolt mesterkardról sem lehet megmondani milyen különleges fegyver, ha az ember nem látja az acélt, hiszen a markolat és a kardhüvely szintén minden díszítést nélkülöz. Első, második, és sokszázadik benyomásra is aligha több egy vándornál, esetleg egy zsoldosnál, és hát miért is látszana többnek, amikor ő pontosan így gondol magára, egyszerű közemberként.
Mindeközben persze azért a leányzó is kielemzi őt, a végkövetkeztetés hallatán pedig mellkasára szorítja a kezét és szemérmesen pillog mellé, mintha valóban parasztlány lenne, akit épp rendkívül megdicsért a nagyvárosi fehérnép.*
- Ne mondja mán naccsága, hogy ilyen egyértelmű...*Int egyet bal kezével, és ha képes lenne szabad akaratából elpirulni, bizony még azt is bedobná. Híján ennek néhány másodpercig még játssza magát, állva a lány fürkésző tekintetét, végül szélesen elvigyorodik és befejezi a kiselőadást.*
- Én jövök. *Iszik egy kortyot.* Sápadt bőr, dús, hullámos hajkorona. Ruházat, ami inkább illik az útra, mint bálterembe, mai első utad pedig eme nemes, fényűző intézménybe vezetett, a kis ördögfajzattal egyetemben. *Kacsint egyet, miközben fejével az eb irányába biccent, bárhol is tartózkodjon éppen. Aztán komoly töprengést mímel, végül kérdőn pillant a leányra.* Elkényeztetett királykisasszony vagy, aki világéletében mások pénzét költötte és most egy újabb áldozatot készülsz kifosztani?
*Kérdezi nem kevés ijedtséggel a hangjában, miközben épp csak megállja, hogy ne öltse ki a nyelvét, mint valami piszkálódó kamasz.*
- Valahogy úgy, bár ettől most pont olyan fiatalnak tűnök, mint amilyen valójában vagyok.*Biccent arra, ahogy a lány leírja őt, arcára pedig ismét kósza mosoly kúszik.*
~Jómódú családból származó fiú...~
*Az elmúlt évek káoszában néha már egyenesen vénséges vénemberként tekintett magára, hajlamos elfelejteni, hogy volt valaha suhanc, aki egy nagyon más életet élt. Holott húszas éveit még csak nemrégiben hagyta maga mögött, így hát a megőszüléstől még néhány évtizedig alighanem biztonságban van, habár jó oka van feltételezni, hogy nem fogja észrevenni a különbséget.*
- Kétségkívül, amennyiben valaki ott születik, és az az egyetlen dolog, amit életében megtapasztal.
*Helyesel, ami a fagyos kősziklát illeti.*
- Azt hiszem joggal tulajdonítható ennek, hogy inkább a hidegebb évszakok kedvelője vagyok és nyáron legszívesebben kivetkőznék a bőrömből. *Kuncog.* Ugyanakkor innen jött a kalandvágy és a kíváncsiság is. Ha mindennap kinézel az ablakon és minden nap a fagy, a hó, a jég és az eső különböző kombinációi néznek vissza rád, akkor nem nehéz arra vágyni, hogy többet is láss a világból.
*Saját magára mutat, hiszen abban amit mondott, rendkívül lecsupaszítva bár, de ott van a miértje annak, hogy mit keres most itt. Egészen fiatal korától kezdve hajtotta a vére és a mai napig képtelen letelepedni a világban. Hogy ez szerető családjába került, már régóta nem okoz neki álmatlan éjszakákat, változatlanul hiszi, hogy helyes döntést hozott és megmenekült attól, hogy egy kevésbé értékes életet éljen.*
- Igazán? *Húzza fel szemöldökét, komolyságot tettetve a leányzó pajkos megjegyzésének hallatán.* Égek a vágytól, hogy kiderítsem. *Dobja vissza a labdát szemrebbenés nélkül, s végül álarca is lehull, ahogy elmosolyodik.*
- Hogy merre visz az utam? *Ismétli meg a neki címzett kérdést.* Ha hiszed, ha nem, én magam is ezen gondolkodom egy ideje. Igazad van, nem vagyok idevalósi, mégis ez az egyetlen hely a világon, amit valamelyest otthonomnak tekintek, a stabil pont, ahova mindig visszatérhetek. Így hát most is így tettem, mert szükségét éreztem, de bevallom, ennél távolabbra nem jutottam a tervezésben. Javarészt csak sodródom az árral.
*Iszik egy kortyot, miközben még valami eszébe jut.*
- Mellesleg, úgy emlegeted ezt a jómódból valót, mintha bármiből lehetne erre következtetni.
*Cinikus vigyor kíséretében mutat ismét magára, pofonegyszerű ruhájára, köpenyére, ránézésre is sokat látott csizmájára. Még az övére csatolt mesterkardról sem lehet megmondani milyen különleges fegyver, ha az ember nem látja az acélt, hiszen a markolat és a kardhüvely szintén minden díszítést nélkülöz. Első, második, és sokszázadik benyomásra is aligha több egy vándornál, esetleg egy zsoldosnál, és hát miért is látszana többnek, amikor ő pontosan így gondol magára, egyszerű közemberként.
Mindeközben persze azért a leányzó is kielemzi őt, a végkövetkeztetés hallatán pedig mellkasára szorítja a kezét és szemérmesen pillog mellé, mintha valóban parasztlány lenne, akit épp rendkívül megdicsért a nagyvárosi fehérnép.*
- Ne mondja mán naccsága, hogy ilyen egyértelmű...*Int egyet bal kezével, és ha képes lenne szabad akaratából elpirulni, bizony még azt is bedobná. Híján ennek néhány másodpercig még játssza magát, állva a lány fürkésző tekintetét, végül szélesen elvigyorodik és befejezi a kiselőadást.*
- Én jövök. *Iszik egy kortyot.* Sápadt bőr, dús, hullámos hajkorona. Ruházat, ami inkább illik az útra, mint bálterembe, mai első utad pedig eme nemes, fényűző intézménybe vezetett, a kis ördögfajzattal egyetemben. *Kacsint egyet, miközben fejével az eb irányába biccent, bárhol is tartózkodjon éppen. Aztán komoly töprengést mímel, végül kérdőn pillant a leányra.* Elkényeztetett királykisasszony vagy, aki világéletében mások pénzét költötte és most egy újabb áldozatot készülsz kifosztani?
*Kérdezi nem kevés ijedtséggel a hangjában, miközben épp csak megállja, hogy ne öltse ki a nyelvét, mint valami piszkálódó kamasz.*
17013. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-09 12:55:37
Üzenet elküldve: 2022-01-09 12:55:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Hogy a fagyoskodás, az étel ami elvonta a figyelmét vagy valami teljesen más keverhette meg a fiú fejét jó kérdés. Mindenesetre saját igazának teljes bizonyosságában mosolyogja meg a tündér állításait. Aki végül rá is kérdez milyen titkokat tudhat ő a nagy manószakértő, az utcák szülötte. Ő pedig ha már meghívták egy levesre, van is olyan rendes, hogy felvilágosítsa jótevőjét a dolgokról az, nehogy megölesse magát.*
-Hát, lehet, hogy valamikor a gazdagnegyed egy része is oda tartozott, de miután felrobbant a barakk és a meredély elválasztotta a város többi részétől azóta már a városőrség se mer odamenni. Aki pedig mégis átmegy a hídon szerencsésnek mondható ha csak meg lesz vámoltatva. Akik kijönnek onnan azok meg piaci szarkáktól kezdve nehézfiúkig bárkik lehetnek, de nem tisztességes polgárok szoktak lenni. Az ő főnökeik élnek azokban a megmaradt szép házakban a túlparton ahol a városőrség már nem éri el őket. És épeszű alak nem megy át a meredélyen meglopni őket.
*Mosolyog továbbra is bölcsen. Nem is mondott amúgy butaságot csak talán már észreveheti a másik is, hogy teljesen másról beszélnek. Ugyanis amit a fiú leírt az nem a rom hanem a sárváros.*
*Hogy a fagyoskodás, az étel ami elvonta a figyelmét vagy valami teljesen más keverhette meg a fiú fejét jó kérdés. Mindenesetre saját igazának teljes bizonyosságában mosolyogja meg a tündér állításait. Aki végül rá is kérdez milyen titkokat tudhat ő a nagy manószakértő, az utcák szülötte. Ő pedig ha már meghívták egy levesre, van is olyan rendes, hogy felvilágosítsa jótevőjét a dolgokról az, nehogy megölesse magát.*
-Hát, lehet, hogy valamikor a gazdagnegyed egy része is oda tartozott, de miután felrobbant a barakk és a meredély elválasztotta a város többi részétől azóta már a városőrség se mer odamenni. Aki pedig mégis átmegy a hídon szerencsésnek mondható ha csak meg lesz vámoltatva. Akik kijönnek onnan azok meg piaci szarkáktól kezdve nehézfiúkig bárkik lehetnek, de nem tisztességes polgárok szoktak lenni. Az ő főnökeik élnek azokban a megmaradt szép házakban a túlparton ahol a városőrség már nem éri el őket. És épeszű alak nem megy át a meredélyen meglopni őket.
*Mosolyog továbbra is bölcsen. Nem is mondott amúgy butaságot csak talán már észreveheti a másik is, hogy teljesen másról beszélnek. Ugyanis amit a fiú leírt az nem a rom hanem a sárváros.*
17012. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-09 10:24:03
Üzenet elküldve: 2022-01-09 10:24:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Ha belelátna Dren fejébe most igencsak felhúzná a szemöldökét, de szerencsére nincs ilyen képessége, úgyhogy feltétlen nem is ismeri a másik aggályait. Legfeljebb az apró kis kacagásokból tud következtetni, de ahhoz közel sem jó emberismerő, hogy össze tudja rakni a dolgokat, így csak marad az alapvető kétkedése.*
-Hát kik? Értem én hogy kvázi nincs nemesség komám a lázadás óta, felőlem nevezheted őket gazdagoknak is, lévén hogy az egykori gazdagnegyedről beszélek, beszélünk.
*Tényleg úgy érzi, hogy vagy félrebeszélnek egymás mellett, vagy teljesen hülyének nézi őt az elf, ami cseppet sem tetszik neki. Mivel kicsit paranoiás, leginkább az utóbbira gondol.*
-Miféle nagykutyák vannak ott hm?
*Teszi fel a kérdést, mert valóban nem érti, talán a somolygáson kívül is megtudhat valamit, ami eltántoríthatja őt, vagy a küldetéstől, vagy Drentől.*
-Nézd ez nem erőszak egyébként, csak egy munkalehetőség. Ha nem érdekel jó, ha érdekel még jobb. Te döntesz.
*Azzal pedig tovább szürcsölgeti a saját levesét szép komótosan. Ha ő nem, majd talál mást.*
*Ha belelátna Dren fejébe most igencsak felhúzná a szemöldökét, de szerencsére nincs ilyen képessége, úgyhogy feltétlen nem is ismeri a másik aggályait. Legfeljebb az apró kis kacagásokból tud következtetni, de ahhoz közel sem jó emberismerő, hogy össze tudja rakni a dolgokat, így csak marad az alapvető kétkedése.*
-Hát kik? Értem én hogy kvázi nincs nemesség komám a lázadás óta, felőlem nevezheted őket gazdagoknak is, lévén hogy az egykori gazdagnegyedről beszélek, beszélünk.
*Tényleg úgy érzi, hogy vagy félrebeszélnek egymás mellett, vagy teljesen hülyének nézi őt az elf, ami cseppet sem tetszik neki. Mivel kicsit paranoiás, leginkább az utóbbira gondol.*
-Miféle nagykutyák vannak ott hm?
*Teszi fel a kérdést, mert valóban nem érti, talán a somolygáson kívül is megtudhat valamit, ami eltántoríthatja őt, vagy a küldetéstől, vagy Drentől.*
-Nézd ez nem erőszak egyébként, csak egy munkalehetőség. Ha nem érdekel jó, ha érdekel még jobb. Te döntesz.
*Azzal pedig tovább szürcsölgeti a saját levesét szép komótosan. Ha ő nem, majd talál mást.*
17011. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-08 11:37:18
Üzenet elküldve: 2022-01-08 11:37:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Egyezményes keringő //
//az egyik emeleti szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Élveteg vigyor kúszik a zsoldos képére, ahogy meglátja a kipirult orcát. ~Nézzenek oda! Mohó kis cafka!~ Enged a sürgető húzásnak és mélyen elmerül a kicsike áhítatában újra és újra. Tekintete issza a lány vonásaira ülő megilletődött gyönyört. Nem kíméletes vele. Tanulja csak meg, hogy ha felpiszkálja egy férfi étvágyát, akkor bőségesen jól is fognak lakni az édes zsenge húsán.
Doras a csibécske térdhajlataira markol és előre feszíti őket, hogy még jobban hozzáférjen. Meg-megnyalja az ajkát, ahogy nézi a lány arcát, aztán kis idő múlva azért kezdi kényelmetlennek érezni az épp csak letolt nadrágot és bár nem szívesen, de kiszáll a gyönyörök mámorítóan szorító csuprocskájávól, hogy lerúgja magáról a maradék ruhát. Mikor e nagyon is kapkodó művelettel végzett, mindjárt a lány fölé is helyezkedik újból, de egyelőre a gonoszkodás és férfiasságának kikényszerített dicsérete túl csábító, hogy csak úgy folytassa.*
- Kéred vissza? *cirógatja meg ajkával a lányét, más testrészével pedig még érzékenyebb részét. Ó, igen, Dogas úr kevélysége legalább olyan telhetetlen szörnyeteg, mint az étvágya a züllött élvezetekre.
Hallani, hogy könyörög érte ez a kis fruska, az bizony nagyon tetszene neki, és nem is váratná soká, hiszen kegyes úr ő... és kegyetlen. A vigyázz, mit kívánsz intelme alaposan megdolgoztatja a tapasztalatokra épp megérett testecskét. A zsoldos addig-addig ügyeskedik, míg valahogy a fűző felső harmada is utat enged a kezének. Talán puszta véletlen vagy a kapcsok elégelik meg a feszegetést vagy a lány tesz róla, a franc se tudja. A lényeg, hogy végre hozzáfér a tenyérbe illő keblecskékhez is. Markolja, harapja őket, míg finomkodás tölti úri kedvét a fruskán. Megizzad benne és egy idő után már érzi, hogy muszáj egy kicsit lassítania, de nem szokott ő ahhoz, hogy parancsoljon a vágyainak, így végül csak kicsúszik a kezéből a gyeplő. Talán csak egy pillanaton múlik, hogy a beteljesülés nem a lány combjai közt éri. Felettébb utálja egyébként, ha nem így van, de túl élvezetes ez a kis csibécske, hogy egy poronty elrontsa. Ezt muszáj lesz megoldania, elvégre ez a fehérnép dolga. Mégse járja, hogy mindig... Természet ellen való!
De lásd, milyen úriember, azért miután mellé gördült és kellően kiszuszogta magát, felkel és odanyújtja a lánynak a nedves kendőt, hogy letörölhesse a hasát.
Magához veszi a borosüveget és jókora kortyokban dönti le az üveg tartalmának nagyjából negyedét a mardosó szomjúságra, aztán elégedetten heveredik vissza az ágyra. Arra még csak nem is gondol, hogy legalább betakarózzon. Egy újabb korty után azért oldalra biccenti a fejét, hogy lássa a hálás lenyűgözöttséget a lány szemében. Magától értetődően. Mi mást?*
//az egyik emeleti szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Élveteg vigyor kúszik a zsoldos képére, ahogy meglátja a kipirult orcát. ~Nézzenek oda! Mohó kis cafka!~ Enged a sürgető húzásnak és mélyen elmerül a kicsike áhítatában újra és újra. Tekintete issza a lány vonásaira ülő megilletődött gyönyört. Nem kíméletes vele. Tanulja csak meg, hogy ha felpiszkálja egy férfi étvágyát, akkor bőségesen jól is fognak lakni az édes zsenge húsán.
Doras a csibécske térdhajlataira markol és előre feszíti őket, hogy még jobban hozzáférjen. Meg-megnyalja az ajkát, ahogy nézi a lány arcát, aztán kis idő múlva azért kezdi kényelmetlennek érezni az épp csak letolt nadrágot és bár nem szívesen, de kiszáll a gyönyörök mámorítóan szorító csuprocskájávól, hogy lerúgja magáról a maradék ruhát. Mikor e nagyon is kapkodó művelettel végzett, mindjárt a lány fölé is helyezkedik újból, de egyelőre a gonoszkodás és férfiasságának kikényszerített dicsérete túl csábító, hogy csak úgy folytassa.*
- Kéred vissza? *cirógatja meg ajkával a lányét, más testrészével pedig még érzékenyebb részét. Ó, igen, Dogas úr kevélysége legalább olyan telhetetlen szörnyeteg, mint az étvágya a züllött élvezetekre.
Hallani, hogy könyörög érte ez a kis fruska, az bizony nagyon tetszene neki, és nem is váratná soká, hiszen kegyes úr ő... és kegyetlen. A vigyázz, mit kívánsz intelme alaposan megdolgoztatja a tapasztalatokra épp megérett testecskét. A zsoldos addig-addig ügyeskedik, míg valahogy a fűző felső harmada is utat enged a kezének. Talán puszta véletlen vagy a kapcsok elégelik meg a feszegetést vagy a lány tesz róla, a franc se tudja. A lényeg, hogy végre hozzáfér a tenyérbe illő keblecskékhez is. Markolja, harapja őket, míg finomkodás tölti úri kedvét a fruskán. Megizzad benne és egy idő után már érzi, hogy muszáj egy kicsit lassítania, de nem szokott ő ahhoz, hogy parancsoljon a vágyainak, így végül csak kicsúszik a kezéből a gyeplő. Talán csak egy pillanaton múlik, hogy a beteljesülés nem a lány combjai közt éri. Felettébb utálja egyébként, ha nem így van, de túl élvezetes ez a kis csibécske, hogy egy poronty elrontsa. Ezt muszáj lesz megoldania, elvégre ez a fehérnép dolga. Mégse járja, hogy mindig... Természet ellen való!
De lásd, milyen úriember, azért miután mellé gördült és kellően kiszuszogta magát, felkel és odanyújtja a lánynak a nedves kendőt, hogy letörölhesse a hasát.
Magához veszi a borosüveget és jókora kortyokban dönti le az üveg tartalmának nagyjából negyedét a mardosó szomjúságra, aztán elégedetten heveredik vissza az ágyra. Arra még csak nem is gondol, hogy legalább betakarózzon. Egy újabb korty után azért oldalra biccenti a fejét, hogy lássa a hálás lenyűgözöttséget a lány szemében. Magától értetődően. Mi mást?*
17010. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-07 15:00:09
Üzenet elküldve: 2022-01-07 15:00:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Milyen kellemes hely!
*Csúszik ki a száján, amint belépnek az émelyítően párás és meleg fürdőházba. A kinti hideg után jóleső bizsergés fut végig a bőrén, alig várja, hogy elmerülhessen a medence melegében.*
-Akkor én gyorsan át is öltözöm.
*Veszi az irányt a női öltöző felé, miután a tündér rövid eligazítását végighallgatta. Bár helyesebb lett volna azt mondania, hogy levetkőzik, hiszen meztelenül kíván megmártózni a vízben. A törölközőt viszont ő is igénybe fogja venni, bár egyáltalán nem szégyenlős, azért most mégis csak egy feleség szerepében tetszeleg, s ő sem kívánja megmutatni bájait az egész fürdőház népének. Ruháit gondosan osszehajtogatva hagyja egy kupacban, majd szűziesen maga köré csavarva a törölközőt, elindul kifelé. Szemével rögtön Merchent keresi, biztos benne, hogy a férfi előtte végzett, a nőknek ez mindig lassabban megy. Ha meglátja, arcán széles mosollyal indul meg felé. Játékos pillantással méri végig a férfi törölközőbe rejtett testét, majd hagyja, hogy a tündér egy neki tetsző helyre vezesse.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Milyen kellemes hely!
*Csúszik ki a száján, amint belépnek az émelyítően párás és meleg fürdőházba. A kinti hideg után jóleső bizsergés fut végig a bőrén, alig várja, hogy elmerülhessen a medence melegében.*
-Akkor én gyorsan át is öltözöm.
*Veszi az irányt a női öltöző felé, miután a tündér rövid eligazítását végighallgatta. Bár helyesebb lett volna azt mondania, hogy levetkőzik, hiszen meztelenül kíván megmártózni a vízben. A törölközőt viszont ő is igénybe fogja venni, bár egyáltalán nem szégyenlős, azért most mégis csak egy feleség szerepében tetszeleg, s ő sem kívánja megmutatni bájait az egész fürdőház népének. Ruháit gondosan osszehajtogatva hagyja egy kupacban, majd szűziesen maga köré csavarva a törölközőt, elindul kifelé. Szemével rögtön Merchent keresi, biztos benne, hogy a férfi előtte végzett, a nőknek ez mindig lassabban megy. Ha meglátja, arcán széles mosollyal indul meg felé. Játékos pillantással méri végig a férfi törölközőbe rejtett testét, majd hagyja, hogy a tündér egy neki tetsző helyre vezesse.*
17009. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-07 14:55:53
Üzenet elküldve: 2022-01-07 14:55:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Szomjasak vagyunk//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Shanneira nem kifejezetten járatos a bestiák világában, szerencsére hosszú útjai során a veszélyesebbeket sikeresen elkerülte. Akadnak kifejezetten az efféle lények írtására szakosodott zsoldosok, netán kóbor lovagok is, az ilyesmi azonban távol áll a kikötői munkásságától. Nem tud neki senki eleget fizetni ahhoz, hogy hárpiákkal vagy hasonló nyavalyákkal harcoljon. Ismeretei tehát hiányosak a pikkelyes fenevadakról, a zsoldosok kifejezetten élénk ferdítéseit azonban jól ismeri. Úgy érzi itt is erről van szó.*
-Az is meglehet. Vagy délibáb. Netán csak kevesebbet kellene inni.
*Jegyzi meg aljasan villanó mosolyát egy sörhabos korty mögé rejtve. Ennél már jóval kevésbé örvend, mikor visszadobják neki a regélés lehetőségét. Sajnos Shanneira nem olyan jó mesélő, mint ahogy azt egy sokat látott zsoldostól elvárná az ember. Történtek vele persze furcsaságok, de talán egyiket sem foglalná balladába egy valamire való trubadúr.*
-Pikáns?
*Félmosolyra húzva száját ízlelgeti a szót, látszólag valóban olyan emlékeket idéz fel magában, amire kiválóan lehetne használni az elhangzott jelzőt.*
-Egyszer... *kezd bele rövidebb merengés után, közben merít egy kis erőt egy újabb korty itókából* -Még jó pár éve, a nyomorult Viharfiak meg Patkányok téblábolása előtt kísértem a közeli szigetek egyikére egy Philos vagy Phalos nevű kereskedőt *Az is lehet, hogy Philis volt, elég rossz a névmemóriája, de ezen az apróságon most nem akad fenn*
-Rohadtul zabos volt, mert néhány napja elküldte az egyik emberét, hogy intézze el ott a dolgokat *Nem szándékosan hagyja homályban az üzletelés tárgyát, egyszerűen csak nem emlékszik rá, na meg nem is lényeges a történet szempontjából.* -De nem tért vissza, nem jött róla hír, ezért kénytelen volt maga menni.
*Egy pillanatra megáll, de nem sokáig váratja a meséléssel a másikat, szippant néhányat pipájából és már folytatja is.*
-Na szóval megérkeztünk. Ilyen alig pár tucat főt számláló falut képzelj el, tele babonás szigetlakókkal. Kérdezgettük, hogy nem-e látták a fickót, meglepően mély benyomást tett a népekre, mert kivétel nélkül mindenki tudta kiről van szó. Napokkal azelőtt elvileg hullarészegen ordibált, hogy mennyire ostobák az ottaniak, hisznek mindenféle szarban, és akkor szidta az összes francsetudja istenséget meg lidércet, amikről addig hallott.
*Kissé elmosolyodik visszaidézve a többnyire idősebb férfiakat meg asszonyokat, akik felháborodottan panaszkodtak a kereskedő emberére, meg is fordult a fejükben, hogy netán ők végeztek vele mérgükben.*
-Mondták nekünk, hogy jól felbőszítette a Natuteet a beszédével -ami valami gonosz szellem-, biztos ő vitte el magával, meg egyébként azóta ott kísért a faluban, dézsmálja bosszúból a veteményest. Azóta inkább vittek ki kenyeret, meg miegymást valami közeli szent fához, hogy megbékéljen. Philossal ~vagy Pheles? A franc se tudja már~ persze nem vettük komolyan őket, összeszedtük, amiért jöttünk, este meg iszogattunk egy keveset a helyi ivóban, kicsit be is karmoltunk.
*Ha egészen pontos akarna lenni, az öreggel meg a helyi szeszkósokkal fülsiketítően gyönyörűen énekeltek valami szántóföldeki bornótát, majdnem ki is dobták őket, de ezekre inkább nem tér ki.*
-Egyszer csak kintről sikolyokat hallottunk, meg nagy óbégatásokat, aztán kivágódott az ajtó. Az istenekre mondom, cimbora, a szar is megállt bennem, mikor megláttam azt a valamit. Óriási, torz feje volt, tetőtől talpig mocskos, gyomorforgató szagot árasztott magából. *át is szalad az arcán egy sokatmondó, undorodó grimasz a szemléltetést kedvéért*
-Ott hörgött, meg közeledett, életemben nem láttam még ahhoz hasonlót. Mutogatott Phulosra. Na, gondoltuk, itt a vég basszameg, itt a Natutee, jól megdöglünk mi is, mint az a szerencsétlen. Kivontam a kardom, akkor egy kicsit megszeppent, mellette meg csak ordítva menekültek ki az ajtón a kocsmatöltelékek, az a valami meg felborult, mint egy zsák krumpli, ahogy valaki véletlenül fellökte. Rászegeztem a kardom, felálltam, a könnyem majd kicsordult olyan büdös volt, de még mielőtt lecsaptam volna, elkezdett nyüszíteni. Philis közben ordított, hogy öljem már meg, de a nyüszítés egyre inkább kezdett beszédre hasonlítani. Be voltam már kicsit nyomva, nem tagadom, csak akkor vettem észre, hogy az a nagy izé, nem is a feje, az öregnek meg kiabáltam, hogy segítsen már. *Újabbat szív a dohányból, köhint néhányat, kevesen múlik, hogy ne kuncogja el magát előre*
-Hát lefejtettük a szellemről a fejét, és hopp, hát ki bukkant elő? Az a nyomorult, aki eltűnt. Fickóm el is bőgtem magát, úgy örült nekünk. Kiderült, hogy mikor megérkezett leitta magát a sárgaföldig, ellopott valami halotti maszkot az egyik kegyhelyről viccből, aztán rohadtul nem tudta leszedni a fejéről.
*A végére azért már kibukik belőle a nevetés, nagy erőt kell vennie magán, hogy be tudja fejezni a mondandóját.*
-Mindenki összeszarta magát tőle...hehh... be se mert már jönni a faluba, kurvára szégyellte magát, így a kertekből lopott, mint valami lelencgyerek. Az volt a szerencséje, hogy volt egy rohadt nagy szájnyílás a maszkon, különben ott döglik éhen.
*Továbbra is göcög, jókedve azonban néha köhécselésbe fullad a pipafüsttől. Fel is hajtja maradék italát, hogy segítsen magán, aztán ki is kér még két Mézsör 30 aranyért, hogy ne maradjanak szomjan.
*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Shanneira nem kifejezetten járatos a bestiák világában, szerencsére hosszú útjai során a veszélyesebbeket sikeresen elkerülte. Akadnak kifejezetten az efféle lények írtására szakosodott zsoldosok, netán kóbor lovagok is, az ilyesmi azonban távol áll a kikötői munkásságától. Nem tud neki senki eleget fizetni ahhoz, hogy hárpiákkal vagy hasonló nyavalyákkal harcoljon. Ismeretei tehát hiányosak a pikkelyes fenevadakról, a zsoldosok kifejezetten élénk ferdítéseit azonban jól ismeri. Úgy érzi itt is erről van szó.*
-Az is meglehet. Vagy délibáb. Netán csak kevesebbet kellene inni.
*Jegyzi meg aljasan villanó mosolyát egy sörhabos korty mögé rejtve. Ennél már jóval kevésbé örvend, mikor visszadobják neki a regélés lehetőségét. Sajnos Shanneira nem olyan jó mesélő, mint ahogy azt egy sokat látott zsoldostól elvárná az ember. Történtek vele persze furcsaságok, de talán egyiket sem foglalná balladába egy valamire való trubadúr.*
-Pikáns?
*Félmosolyra húzva száját ízlelgeti a szót, látszólag valóban olyan emlékeket idéz fel magában, amire kiválóan lehetne használni az elhangzott jelzőt.*
-Egyszer... *kezd bele rövidebb merengés után, közben merít egy kis erőt egy újabb korty itókából* -Még jó pár éve, a nyomorult Viharfiak meg Patkányok téblábolása előtt kísértem a közeli szigetek egyikére egy Philos vagy Phalos nevű kereskedőt *Az is lehet, hogy Philis volt, elég rossz a névmemóriája, de ezen az apróságon most nem akad fenn*
-Rohadtul zabos volt, mert néhány napja elküldte az egyik emberét, hogy intézze el ott a dolgokat *Nem szándékosan hagyja homályban az üzletelés tárgyát, egyszerűen csak nem emlékszik rá, na meg nem is lényeges a történet szempontjából.* -De nem tért vissza, nem jött róla hír, ezért kénytelen volt maga menni.
*Egy pillanatra megáll, de nem sokáig váratja a meséléssel a másikat, szippant néhányat pipájából és már folytatja is.*
-Na szóval megérkeztünk. Ilyen alig pár tucat főt számláló falut képzelj el, tele babonás szigetlakókkal. Kérdezgettük, hogy nem-e látták a fickót, meglepően mély benyomást tett a népekre, mert kivétel nélkül mindenki tudta kiről van szó. Napokkal azelőtt elvileg hullarészegen ordibált, hogy mennyire ostobák az ottaniak, hisznek mindenféle szarban, és akkor szidta az összes francsetudja istenséget meg lidércet, amikről addig hallott.
*Kissé elmosolyodik visszaidézve a többnyire idősebb férfiakat meg asszonyokat, akik felháborodottan panaszkodtak a kereskedő emberére, meg is fordult a fejükben, hogy netán ők végeztek vele mérgükben.*
-Mondták nekünk, hogy jól felbőszítette a Natuteet a beszédével -ami valami gonosz szellem-, biztos ő vitte el magával, meg egyébként azóta ott kísért a faluban, dézsmálja bosszúból a veteményest. Azóta inkább vittek ki kenyeret, meg miegymást valami közeli szent fához, hogy megbékéljen. Philossal ~vagy Pheles? A franc se tudja már~ persze nem vettük komolyan őket, összeszedtük, amiért jöttünk, este meg iszogattunk egy keveset a helyi ivóban, kicsit be is karmoltunk.
*Ha egészen pontos akarna lenni, az öreggel meg a helyi szeszkósokkal fülsiketítően gyönyörűen énekeltek valami szántóföldeki bornótát, majdnem ki is dobták őket, de ezekre inkább nem tér ki.*
-Egyszer csak kintről sikolyokat hallottunk, meg nagy óbégatásokat, aztán kivágódott az ajtó. Az istenekre mondom, cimbora, a szar is megállt bennem, mikor megláttam azt a valamit. Óriási, torz feje volt, tetőtől talpig mocskos, gyomorforgató szagot árasztott magából. *át is szalad az arcán egy sokatmondó, undorodó grimasz a szemléltetést kedvéért*
-Ott hörgött, meg közeledett, életemben nem láttam még ahhoz hasonlót. Mutogatott Phulosra. Na, gondoltuk, itt a vég basszameg, itt a Natutee, jól megdöglünk mi is, mint az a szerencsétlen. Kivontam a kardom, akkor egy kicsit megszeppent, mellette meg csak ordítva menekültek ki az ajtón a kocsmatöltelékek, az a valami meg felborult, mint egy zsák krumpli, ahogy valaki véletlenül fellökte. Rászegeztem a kardom, felálltam, a könnyem majd kicsordult olyan büdös volt, de még mielőtt lecsaptam volna, elkezdett nyüszíteni. Philis közben ordított, hogy öljem már meg, de a nyüszítés egyre inkább kezdett beszédre hasonlítani. Be voltam már kicsit nyomva, nem tagadom, csak akkor vettem észre, hogy az a nagy izé, nem is a feje, az öregnek meg kiabáltam, hogy segítsen már. *Újabbat szív a dohányból, köhint néhányat, kevesen múlik, hogy ne kuncogja el magát előre*
-Hát lefejtettük a szellemről a fejét, és hopp, hát ki bukkant elő? Az a nyomorult, aki eltűnt. Fickóm el is bőgtem magát, úgy örült nekünk. Kiderült, hogy mikor megérkezett leitta magát a sárgaföldig, ellopott valami halotti maszkot az egyik kegyhelyről viccből, aztán rohadtul nem tudta leszedni a fejéről.
*A végére azért már kibukik belőle a nevetés, nagy erőt kell vennie magán, hogy be tudja fejezni a mondandóját.*
-Mindenki összeszarta magát tőle...hehh... be se mert már jönni a faluba, kurvára szégyellte magát, így a kertekből lopott, mint valami lelencgyerek. Az volt a szerencséje, hogy volt egy rohadt nagy szájnyílás a maszkon, különben ott döglik éhen.
*Továbbra is göcög, jókedve azonban néha köhécselésbe fullad a pipafüsttől. Fel is hajtja maradék italát, hogy segítsen magán, aztán ki is kér még két Mézsör 30 aranyért, hogy ne maradjanak szomjan.
*
17008. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-07 14:46:07
Üzenet elküldve: 2022-01-07 14:46:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Natu mester//
//Zárás//
*A mester szavai gondolkodóba ejtik igen nagyon gyorsan. A fogadó nem lenne rossz ötlet, de azt biztos nem itt a városban nyitná, ahol már van kettő is. De egy kis bódé a piacon. Az a baj, hogy Nys szerint ott is elég nagy a konkurencia. De egy gondolatot azért megérne az ötlet.
Talán a kereskedőházat sem ártana meglátogatnia. Ha lenne földje azon tudna termeszteni, állatokat tartani. Egy kis kunyhóval lehetne saját otthona.
A rajztehetségében viszont annyira nem bízik, hogy a megélhetését rá merje bízni.
De a mesterrel beszéltek azért adnak egy kis iránymutatást, hogy hogyan kezdje a dolgait.
Mire tűnődéséből feleszmél már előtte van a szütyő, a mester pedig indulásra kész. Szinte fel sem ocsúdik annyira, hogy tiltakozzon a kapott aranyért. Meg aztán megsérteni sem szeretné az öreget, így csak elmosolyodva biccent egy aprót.*
- Én is köszönök mindent. Aztán azért óvatosan a piával.
*Veti oda komolytalanul, majd ha a mester magára hagyta a fogadóban a szütyőt bámulva merül vissza a gondolataiba. Annyira nem örül az újbóli magánynak. Azért jó volt, hogy ismét volt kihez szólnia. A Krellel való estét is élvezte, amíg amaz köddé nem vált. Úgy tűnik vonzza a fura figurákat. De az egyszerűség és a mindennapi dolgok amúgy sem izgalmasak.
Talán még pár napot marad itt a fogadóban. Megnézi a várost. Lesz elég ideje, hogy kitalálja merre induljon tovább, ha egyáltalán akkor még tovább akar indulni.*
//Zárás//
*A mester szavai gondolkodóba ejtik igen nagyon gyorsan. A fogadó nem lenne rossz ötlet, de azt biztos nem itt a városban nyitná, ahol már van kettő is. De egy kis bódé a piacon. Az a baj, hogy Nys szerint ott is elég nagy a konkurencia. De egy gondolatot azért megérne az ötlet.
Talán a kereskedőházat sem ártana meglátogatnia. Ha lenne földje azon tudna termeszteni, állatokat tartani. Egy kis kunyhóval lehetne saját otthona.
A rajztehetségében viszont annyira nem bízik, hogy a megélhetését rá merje bízni.
De a mesterrel beszéltek azért adnak egy kis iránymutatást, hogy hogyan kezdje a dolgait.
Mire tűnődéséből feleszmél már előtte van a szütyő, a mester pedig indulásra kész. Szinte fel sem ocsúdik annyira, hogy tiltakozzon a kapott aranyért. Meg aztán megsérteni sem szeretné az öreget, így csak elmosolyodva biccent egy aprót.*
- Én is köszönök mindent. Aztán azért óvatosan a piával.
*Veti oda komolytalanul, majd ha a mester magára hagyta a fogadóban a szütyőt bámulva merül vissza a gondolataiba. Annyira nem örül az újbóli magánynak. Azért jó volt, hogy ismét volt kihez szólnia. A Krellel való estét is élvezte, amíg amaz köddé nem vált. Úgy tűnik vonzza a fura figurákat. De az egyszerűség és a mindennapi dolgok amúgy sem izgalmasak.
Talán még pár napot marad itt a fogadóban. Megnézi a várost. Lesz elég ideje, hogy kitalálja merre induljon tovább, ha egyáltalán akkor még tovább akar indulni.*
17007. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-07 14:16:16
Üzenet elküldve: 2022-01-07 14:16:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Fújja a levesét és eszi ahogy tudja. Közben nem törte le a másik lelkesedését azzal, hogy közölte vele, hogy rosszul tudja amit tud. Bár kiderül, az nem is hiszi el neki.*
-Nem is csak romok vannak ott. De azokban nem nemesek élnek.
*Hogy a nemesek miért költöztek ki a pusztába, azt Dren csak pletykákból sejti. Azt, meg hogy mit csinálnak és miből élnek viszont elképzelni se tudja ő se. Csak azzal van tisztában, hogy így van mert keresték a munkásokat oda. Azon is csak vigyorog, hogy ezek után, azt mondja a tündér, hogy van orra az ilyesmihez. Hát nem úgy látszik. Persze ki nem mondja a véleményét. Mégiscsak egy levest fizetett neki. Arra is csak vigyorog a levese fölött, hogy további embereket keressenek ilyen ostobaságra. A bemutatkozást mindenesetre viszonozza. Megrázza a kezet.*
-Dren, üdv.
*Fújja a levesét és eszi ahogy tudja. Közben nem törte le a másik lelkesedését azzal, hogy közölte vele, hogy rosszul tudja amit tud. Bár kiderül, az nem is hiszi el neki.*
-Nem is csak romok vannak ott. De azokban nem nemesek élnek.
*Hogy a nemesek miért költöztek ki a pusztába, azt Dren csak pletykákból sejti. Azt, meg hogy mit csinálnak és miből élnek viszont elképzelni se tudja ő se. Csak azzal van tisztában, hogy így van mert keresték a munkásokat oda. Azon is csak vigyorog, hogy ezek után, azt mondja a tündér, hogy van orra az ilyesmihez. Hát nem úgy látszik. Persze ki nem mondja a véleményét. Mégiscsak egy levest fizetett neki. Arra is csak vigyorog a levese fölött, hogy további embereket keressenek ilyen ostobaságra. A bemutatkozást mindenesetre viszonozza. Megrázza a kezet.*
-Dren, üdv.
17006. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-07 14:00:06
Üzenet elküldve: 2022-01-07 14:00:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Mordokhai Elladur//
*A férfi szavaira csak kissé megvonja a vállait. Ő nehezebben viselte a bántásokat. Legalábbis gyermekként. Mára már nem igazán egyszerű feladat kihozni a sodrából, hiszen az ő nyelve is tud sziporkázni, ha éppen ő úgy akarja. Meg amúgy sincs egyedül a világban, így feleslegesen is akarná magát sajnáltatni. Amúgy sem kell ahhoz félvérűnek lenni, hogy valakit bántsanak. A gonosz lelkek bárkiben megtalálnak bármit, ami miatt élezhetik rajta a nyelvüket. Elég ahhoz a hószín haj is, akár egy kis súlyfelesleg, egy heg vagy rendezetlen fogsor. Estig tudná sorolni, így ez is teljesen felesleges gondolatmenet. A lényegen úgy sem változtat semmit.
Meg amúgy is vannak mindig kivételek. Olyanok, akik nem foglalkoznak azzal, ha valaki más. Vagy épp a különlegességük sodorja össze.
De az őszintét megvallva ő sem szeretne ezen a terepen lesátorozni. Ahhoz valóban az kéne, hogy pár kupa bort legurítson a torkán. Ha pedig már azt választotta, hogy most szerény és józan oldalát mutatja az idegennek, akkor az alkoholt mellőznie kell. Egy időre legalábbis. Amúgy sem baj, mert újabban az ivás és a férfiak társasága nem nagyon engedik, hogy felöltse magára a jól nevelt, jó kislány fizimiskát. A hűvös idő miatt amúgy is jólesik a tea, így meg sem fordul a fejében, hogy visszautasítsa a meghívást.*
- Úrnőm. Ez tetszik. Miért nem kezdtem el korábban használni?
*Vigyorodik el kissé, majd magához is húzza a kiérkező teát. Egyelőre nem kortyolgatja, csupán csak kezét melengeti a bögrével. Máris kellemesebb a légkör, miközben a férfit hallgatja.*
- Szóval jómódú családból való fiú, aki most egy egyszerű fogadóban élvezheti varázslatos társaságomat.
*Szűri is le a lényeget, miközben nagy komolyságot erőltet magára. De végül csak újabb pajkos mosollyal ingatja meg a fejét. Kíváncsi lenne, hogy mi lehet az, ami miatt a jómódot valaki feladja, de szinte még ismeretlenek egymásnak, így nem készül vájkálni Mordokhai magánéletében.*
- Azért a fagyos kősziklának is megvan a maga varázsa.
*Valójában nem. Egyáltalán nincs. Legalábbis a nő számára. Rocha fényűzést, melegséget képzel el a kastély hallatán. Hatalmas kerttel, szökőkúttal. Teljesen az ellentéte jelenik meg előtte, mint amit a férfi lefestett neki. Persze ez lehet, hogy csak a nemkívánatos emlékek hatása, de most ezt sem kezdi el firtatni.*
- Ó, ha tudnád, hogy még mennyi minden dicsérni valóra vagyok képes.
*Enged meg magának egy pajkos kacsintást, majd már az ajkaihoz emeli a bögrét, hogy aprót kortyolhasson belőle.*
- És, mint jómódból való fiatalember... Merre visz az utad? Az láttam, hogy meghosszabbítottad a szobafoglalást. Szóval nem vagy idevalósi, de még nem is indulsz tovább.
*Borostyán szemeit lassan vezeti végig a férfin, hátha talál még valamit, amiből kicsit beleolvashat Mordokhaiba, de ezen a téren azért van még mit fejlődnie.*
- Széles vállak, izmos alkat.
*Vakar is eltűnődve az állára, majd apró vigyorral billenti félre a fejét.*
- A bőrruhád nem arról árulkodik, hogy földműves lennél, ahogy egy utazó kereskedőhöz sem vagy elég díszes. Az pedig a kikötőre vall, hogy buja örömöket nyújtó úriemberrel sodorjon össze a sors. Szóval? Tehenész lány vagy, igaz?
*Vonja is fel kíváncsian a szemöldökeit, hogy vajon sikeresen következtette ki a dolgokat. De sokáig nem állja a komolyságot, muszáj belekuncognia a várakozás közepén. Ahogy pedig a nevetést megfékezi a torkát köszörülve könyököl a pultra, rendületlenül a férfi arcát fürkészve.*
- Nem vagyok valami ügyes a nyomok értelmezésében.
*Pillázik is, mint aki semmi bűnt nem követett el. Olyan ártatlan arcot vág a kis hecce után, hogy szinte ő is kezdi elhinni, hogy kifordult magából teljesen, s ártatlan, akár az aznapos bárányka.*
*A férfi szavaira csak kissé megvonja a vállait. Ő nehezebben viselte a bántásokat. Legalábbis gyermekként. Mára már nem igazán egyszerű feladat kihozni a sodrából, hiszen az ő nyelve is tud sziporkázni, ha éppen ő úgy akarja. Meg amúgy sincs egyedül a világban, így feleslegesen is akarná magát sajnáltatni. Amúgy sem kell ahhoz félvérűnek lenni, hogy valakit bántsanak. A gonosz lelkek bárkiben megtalálnak bármit, ami miatt élezhetik rajta a nyelvüket. Elég ahhoz a hószín haj is, akár egy kis súlyfelesleg, egy heg vagy rendezetlen fogsor. Estig tudná sorolni, így ez is teljesen felesleges gondolatmenet. A lényegen úgy sem változtat semmit.
Meg amúgy is vannak mindig kivételek. Olyanok, akik nem foglalkoznak azzal, ha valaki más. Vagy épp a különlegességük sodorja össze.
De az őszintét megvallva ő sem szeretne ezen a terepen lesátorozni. Ahhoz valóban az kéne, hogy pár kupa bort legurítson a torkán. Ha pedig már azt választotta, hogy most szerény és józan oldalát mutatja az idegennek, akkor az alkoholt mellőznie kell. Egy időre legalábbis. Amúgy sem baj, mert újabban az ivás és a férfiak társasága nem nagyon engedik, hogy felöltse magára a jól nevelt, jó kislány fizimiskát. A hűvös idő miatt amúgy is jólesik a tea, így meg sem fordul a fejében, hogy visszautasítsa a meghívást.*
- Úrnőm. Ez tetszik. Miért nem kezdtem el korábban használni?
*Vigyorodik el kissé, majd magához is húzza a kiérkező teát. Egyelőre nem kortyolgatja, csupán csak kezét melengeti a bögrével. Máris kellemesebb a légkör, miközben a férfit hallgatja.*
- Szóval jómódú családból való fiú, aki most egy egyszerű fogadóban élvezheti varázslatos társaságomat.
*Szűri is le a lényeget, miközben nagy komolyságot erőltet magára. De végül csak újabb pajkos mosollyal ingatja meg a fejét. Kíváncsi lenne, hogy mi lehet az, ami miatt a jómódot valaki feladja, de szinte még ismeretlenek egymásnak, így nem készül vájkálni Mordokhai magánéletében.*
- Azért a fagyos kősziklának is megvan a maga varázsa.
*Valójában nem. Egyáltalán nincs. Legalábbis a nő számára. Rocha fényűzést, melegséget képzel el a kastély hallatán. Hatalmas kerttel, szökőkúttal. Teljesen az ellentéte jelenik meg előtte, mint amit a férfi lefestett neki. Persze ez lehet, hogy csak a nemkívánatos emlékek hatása, de most ezt sem kezdi el firtatni.*
- Ó, ha tudnád, hogy még mennyi minden dicsérni valóra vagyok képes.
*Enged meg magának egy pajkos kacsintást, majd már az ajkaihoz emeli a bögrét, hogy aprót kortyolhasson belőle.*
- És, mint jómódból való fiatalember... Merre visz az utad? Az láttam, hogy meghosszabbítottad a szobafoglalást. Szóval nem vagy idevalósi, de még nem is indulsz tovább.
*Borostyán szemeit lassan vezeti végig a férfin, hátha talál még valamit, amiből kicsit beleolvashat Mordokhaiba, de ezen a téren azért van még mit fejlődnie.*
- Széles vállak, izmos alkat.
*Vakar is eltűnődve az állára, majd apró vigyorral billenti félre a fejét.*
- A bőrruhád nem arról árulkodik, hogy földműves lennél, ahogy egy utazó kereskedőhöz sem vagy elég díszes. Az pedig a kikötőre vall, hogy buja örömöket nyújtó úriemberrel sodorjon össze a sors. Szóval? Tehenész lány vagy, igaz?
*Vonja is fel kíváncsian a szemöldökeit, hogy vajon sikeresen következtette ki a dolgokat. De sokáig nem állja a komolyságot, muszáj belekuncognia a várakozás közepén. Ahogy pedig a nevetést megfékezi a torkát köszörülve könyököl a pultra, rendületlenül a férfi arcát fürkészve.*
- Nem vagyok valami ügyes a nyomok értelmezésében.
*Pillázik is, mint aki semmi bűnt nem követett el. Olyan ártatlan arcot vág a kis hecce után, hogy szinte ő is kezdi elhinni, hogy kifordult magából teljesen, s ártatlan, akár az aznapos bárányka.*
17005. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-07 13:22:37
Üzenet elküldve: 2022-01-07 13:22:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Megszívleli ahogy a másik örül az ételnek, őt magát sem veti fel a gazdagság és a jólét, tudja jól, hogy milyen nélkülözni és noha egyre inkább azon dolgozik, hogy ez ne sűrűn forduljon elő bele, Teysus mégis úgy alakítja sorsát, hogy bele-bele botlik időnként. *
-Nos az könnyen meglehet.
*Nevet fel és látszik rajta, hogy nem igazán zökkenti ki az, amit mond az elf. *
-Mindazonáltal a szemem nem csal, magam is jártam a meredélynél és láttam amit láttam. Akad ott más is,nem csak romos.. Romok.
*Hirtelen jobban nem tudja befejezni a mondatot, úgyhogy emellett dönt. ~Meg aztán mi a fenének költöznének ki a pusztába? Ahol se víz se kereskedelmi útvonal se semmi?~ Furcsállja a dolgot, de egyelőre nem teszi szóvá. *
-Mindazonáltal való igaz, hogy nem vagyok idevalósi, de van orrom az ilyesmihez.
*Orra pedig tényleg van. *
-Hát persze hogy nem kétemberes dolog cimbora, de ha a következő cinkosnak azt mondhatnánk, hogy már ketten vagyunk és a harmadikat keressük..
*Nem is fejezi be, egyértelmű hogy mire gondol. *
-Sylvar vagyok, örvendek!
*Mutatkozik be végül és kezét is odanyújtja az asztal felett. *
A hozzászólás írója (Hamvas Ravaynor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.07 13:23:03
*Megszívleli ahogy a másik örül az ételnek, őt magát sem veti fel a gazdagság és a jólét, tudja jól, hogy milyen nélkülözni és noha egyre inkább azon dolgozik, hogy ez ne sűrűn forduljon elő bele, Teysus mégis úgy alakítja sorsát, hogy bele-bele botlik időnként. *
-Nos az könnyen meglehet.
*Nevet fel és látszik rajta, hogy nem igazán zökkenti ki az, amit mond az elf. *
-Mindazonáltal a szemem nem csal, magam is jártam a meredélynél és láttam amit láttam. Akad ott más is,nem csak romos.. Romok.
*Hirtelen jobban nem tudja befejezni a mondatot, úgyhogy emellett dönt. ~Meg aztán mi a fenének költöznének ki a pusztába? Ahol se víz se kereskedelmi útvonal se semmi?~ Furcsállja a dolgot, de egyelőre nem teszi szóvá. *
-Mindazonáltal való igaz, hogy nem vagyok idevalósi, de van orrom az ilyesmihez.
*Orra pedig tényleg van. *
-Hát persze hogy nem kétemberes dolog cimbora, de ha a következő cinkosnak azt mondhatnánk, hogy már ketten vagyunk és a harmadikat keressük..
*Nem is fejezi be, egyértelmű hogy mire gondol. *
-Sylvar vagyok, örvendek!
*Mutatkozik be végül és kezét is odanyújtja az asztal felett. *
A hozzászólás írója (Hamvas Ravaynor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.07 13:23:03
17004. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-07 12:58:31
Üzenet elküldve: 2022-01-07 12:58:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
//A hozzászólás 16+ jelenet tartalmaz! //
*Leül és figyeli a másikat. Tekintete időnként kapkodva a környezetükben élőket is szemügyre veszi. Kicsit hasonlatos lehet egy vadállathoz aki, azt figyeli, hogy vannak-e ragadozók a környéken. A rendelés hallatán azért látszik rajta, hogy izgatott lesz. Le se tagadhatná. Még soha nem látott őzet, de tudja róluk, hogy finomak és ami a legfontosabb, hogy húsból vannak. Az meg legtöbbször el szokta kerülni.*
-Meg! Megfelel igen. Nagyon is megfelel.
*Vigyorog. Mikor kihozzák hozzá is lát csak az első kanállal kicsit elkapkodja a dolgot. Megégeti kicsit a nyelvét, de most nem csinál belőle nagy ügyet. Majd haldokol később a súlyos égési sérüléseitől. Óvatosabban folytatja. Mivel fújni kell így nem fal ahogy szokott mikor ételhez jut. Látszólag kedves segítője el is vesztette a figyelmét annyira az őzragu levesre összpontosít. Mégis mikor az belekezd a mondandójába a fiú felkuncog.*
-Akkor rosszul hallotta.
*Dren nem egy nagy szám, de szeme és füle neki is van. Pontosan tudja mi történik a városban. Olvasni nem tud vagy, hogy miért Pegazus a fogadó neve, de az utca dolgaival tisztában van. Mikor megtudja mire is venné rá a másik továbbra is a levesére figyel mikor válaszol.*
-A romváros urai a nagykutyák. Velük nem szabad játszani mert mindent tudnak és nem szeretik a viccet. A rosszat főleg. A pusztára települtek ki a város volt nemesei és ott építkeztek pár éve. De, hogy mi épült ott vagy mennyire őrzik nem tudom. Ez nem kétemberes dolog.
*Dren talán néha annak tűnhet, de nem ostoba. Ebbe az ajánlatba nem egyből belemenni még csak nem is gyávaság hanem határozottan megfontoltság. Egy leves még nem győzte meg. Jobb terv kell.*
//A hozzászólás 16+ jelenet tartalmaz! //
*Leül és figyeli a másikat. Tekintete időnként kapkodva a környezetükben élőket is szemügyre veszi. Kicsit hasonlatos lehet egy vadállathoz aki, azt figyeli, hogy vannak-e ragadozók a környéken. A rendelés hallatán azért látszik rajta, hogy izgatott lesz. Le se tagadhatná. Még soha nem látott őzet, de tudja róluk, hogy finomak és ami a legfontosabb, hogy húsból vannak. Az meg legtöbbször el szokta kerülni.*
-Meg! Megfelel igen. Nagyon is megfelel.
*Vigyorog. Mikor kihozzák hozzá is lát csak az első kanállal kicsit elkapkodja a dolgot. Megégeti kicsit a nyelvét, de most nem csinál belőle nagy ügyet. Majd haldokol később a súlyos égési sérüléseitől. Óvatosabban folytatja. Mivel fújni kell így nem fal ahogy szokott mikor ételhez jut. Látszólag kedves segítője el is vesztette a figyelmét annyira az őzragu levesre összpontosít. Mégis mikor az belekezd a mondandójába a fiú felkuncog.*
-Akkor rosszul hallotta.
*Dren nem egy nagy szám, de szeme és füle neki is van. Pontosan tudja mi történik a városban. Olvasni nem tud vagy, hogy miért Pegazus a fogadó neve, de az utca dolgaival tisztában van. Mikor megtudja mire is venné rá a másik továbbra is a levesére figyel mikor válaszol.*
-A romváros urai a nagykutyák. Velük nem szabad játszani mert mindent tudnak és nem szeretik a viccet. A rosszat főleg. A pusztára települtek ki a város volt nemesei és ott építkeztek pár éve. De, hogy mi épült ott vagy mennyire őrzik nem tudom. Ez nem kétemberes dolog.
*Dren talán néha annak tűnhet, de nem ostoba. Ebbe az ajánlatba nem egyből belemenni még csak nem is gyávaság hanem határozottan megfontoltság. Egy leves még nem győzte meg. Jobb terv kell.*
17003. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-07 12:24:02
Üzenet elküldve: 2022-01-07 12:24:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
//A hozzászólás 16+ jelenet tartalmaz! //
*A fickó helyet foglal, és ez már félsiker a tündér számára, aztán ahogy az ebédre esik a szó rögtön fel is vidul. Könnyen észrevehető hogy a mosolyában semmi műviesség nincs. *
-Pompás. Pompás.
*Mondja miközben összecsakpja halkan a két tenyerét. Hamar gyorsan kettő Őzragu levest kér, kipengeti mind a 20-at majd türelmesen vár. *
-Remélem megfelel.
*Ha minden jól megy hamar meg is érkezik a finomság, Rava pedig rögtön bele is kóstol, csak hogy biztos elég meleg-e meg ilyesmi, ha már ennyibe kerül. *
-Úgy hallottam a romvárosba még mindig akadnak működő kúriák, és élnek ott elszórva tehetős urak és hölgyek.
*Halkabbra veszi a figurát, hogy más avatatlan fülek ne hallgassák amit mondani készül. *
-Ki akarok fosztani egyet, lopni amit csak elbírok, de egyedül nem fog menni. Mit mondasz? Benne vagy?
*Majd visszadől a székében hogy újabb kanállal vegyen a szájába. *
-Hisz nem járja hogy mi éhezünk és kuporgunk a hidegben, ők meg dúskálnak az aranyban.
*Színpadiasan megcsóválja a fejét és kíváncsian várja, hogy mit felel a másik. *
//A hozzászólás 16+ jelenet tartalmaz! //
*A fickó helyet foglal, és ez már félsiker a tündér számára, aztán ahogy az ebédre esik a szó rögtön fel is vidul. Könnyen észrevehető hogy a mosolyában semmi műviesség nincs. *
-Pompás. Pompás.
*Mondja miközben összecsakpja halkan a két tenyerét. Hamar gyorsan kettő Őzragu levest kér, kipengeti mind a 20-at majd türelmesen vár.
*-Remélem megfelel.
*Ha minden jól megy hamar meg is érkezik a finomság, Rava pedig rögtön bele is kóstol, csak hogy biztos elég meleg-e meg ilyesmi, ha már ennyibe kerül. *
-Úgy hallottam a romvárosba még mindig akadnak működő kúriák, és élnek ott elszórva tehetős urak és hölgyek.
*Halkabbra veszi a figurát, hogy más avatatlan fülek ne hallgassák amit mondani készül. *
-Ki akarok fosztani egyet, lopni amit csak elbírok, de egyedül nem fog menni. Mit mondasz? Benne vagy?
*Majd visszadől a székében hogy újabb kanállal vegyen a szájába. *
-Hisz nem járja hogy mi éhezünk és kuporgunk a hidegben, ők meg dúskálnak az aranyban.
*Színpadiasan megcsóválja a fejét és kíváncsian várja, hogy mit felel a másik. *
17002. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-07 04:54:51
Üzenet elküldve: 2022-01-07 04:54:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Dren remek emberismerő. Mindenkiről a legrosszabbat feltételezi. Ha téved is, de kisebb eséllyel üti meg a bokáját miatta. Szerénynek túlzással nevezhető bátorságát most az adja, hogy a fogadóban nem lehet bajt csinálni büntetlenül így valamennyire biztonságban érzi magát. A tündér viszont látszólag nagyon is. Annak barátságos szavai nem nagyon érnek célt a manószakértőnél. Csak zavartan mosolyog. De aztán munkáról is szó lesz. És aranyakról. Az már kicsit hívogatóbb számára mint a tündérkarizma. Amit amúgy nem tudja miért hívnak így. Talán mert annak van sok karizmája akinek nagy a karizma? Beszélgetőpartnerének láthatóan nincs. Az ilyen mélyenszántó gondolatokat most elteszi későbbre és kihúzza a felkínált széket amit amúgy is a legszimpatikusabbnak talált, mert az volt a legtávolabb az egyelőre még gyanús tündértől.*
-Egy ebéd jól esne.*Mondja továbbra is visszafogottan.*Milyen munka lenne az?
*Csak remélni meri, hogy nem a teste tetszett meg valami hírhedt kéjsóvárnak aki nem fogad el nemet. A kacsintása ijesztő. Így is nem egyszer kellet már menekülnie mert követni akarták nem jó szándékkal hazáig mikor ment haza a szegénynegyedben. Ahol szintén voltak már gondjai mert az előző tulaj egy bizonytalan körülmények közt eltűnt éjszakai pillangó volt és a kuncsaftjai még keresték egy darabig. Nem önnyű az élet.*
*Dren remek emberismerő. Mindenkiről a legrosszabbat feltételezi. Ha téved is, de kisebb eséllyel üti meg a bokáját miatta. Szerénynek túlzással nevezhető bátorságát most az adja, hogy a fogadóban nem lehet bajt csinálni büntetlenül így valamennyire biztonságban érzi magát. A tündér viszont látszólag nagyon is. Annak barátságos szavai nem nagyon érnek célt a manószakértőnél. Csak zavartan mosolyog. De aztán munkáról is szó lesz. És aranyakról. Az már kicsit hívogatóbb számára mint a tündérkarizma. Amit amúgy nem tudja miért hívnak így. Talán mert annak van sok karizmája akinek nagy a karizma? Beszélgetőpartnerének láthatóan nincs. Az ilyen mélyenszántó gondolatokat most elteszi későbbre és kihúzza a felkínált széket amit amúgy is a legszimpatikusabbnak talált, mert az volt a legtávolabb az egyelőre még gyanús tündértől.*
-Egy ebéd jól esne.*Mondja továbbra is visszafogottan.*Milyen munka lenne az?
*Csak remélni meri, hogy nem a teste tetszett meg valami hírhedt kéjsóvárnak aki nem fogad el nemet. A kacsintása ijesztő. Így is nem egyszer kellet már menekülnie mert követni akarták nem jó szándékkal hazáig mikor ment haza a szegénynegyedben. Ahol szintén voltak már gondjai mert az előző tulaj egy bizonytalan körülmények közt eltűnt éjszakai pillangó volt és a kuncsaftjai még keresték egy darabig. Nem önnyű az élet.*
17001. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-06 17:30:51
Üzenet elküldve: 2022-01-06 17:30:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*A nem éppen jómódú ruhákba öltözött alacsony elf felfigyel Rava szavára, s szerencsére nem rohan el, vagy támad rá azonnal, inkább csak amolyan furcsa félelemmel vegyített kíváncsisággal áll hozzá. Legalábbis a tündér szerint, közel sem olyan jó emberismerő, mint amennyire az szeretne lenni, úgyhogy meglehet, hogy igazából teljesen rosszul látja a dolgokat. A lényegen egyébként sem változtat.*
-Szervusz! Nem vagyok én úr, ugyan kérlek.
*Feleli kedves mosolyt erőltetve az arcára.*
-Társakat keresek egy munkához, és úgy láttam, hogy rád férne a gyors és könnyű arany. ~Mondjuk könnyűnek nem mondanám, de gyorsnak legalább gyors lehet.~ Meghallgatsz? Meghívlak egy ebédre, vagy amit szeretnél.
*Kezével pedig a vele szemben helyet foglaló székre mutat, hogy üljön csak le nyugodtan a férfi, ha nem áll szándékában máris távozni.*
-Egy pár napos meló és remélhetőleg elég arany hogy egy darabig ne kelljen munkát keresni.
*Kacsint is hozzá, nem tűnik olyan alaknak, mint aki rögtön a városőrséghez szaladna felnyomni őt, ennyi bizalmat legalábbis megszavaz neki, egyébként se lenne mit elmondania. Egyelőre.*
*A nem éppen jómódú ruhákba öltözött alacsony elf felfigyel Rava szavára, s szerencsére nem rohan el, vagy támad rá azonnal, inkább csak amolyan furcsa félelemmel vegyített kíváncsisággal áll hozzá. Legalábbis a tündér szerint, közel sem olyan jó emberismerő, mint amennyire az szeretne lenni, úgyhogy meglehet, hogy igazából teljesen rosszul látja a dolgokat. A lényegen egyébként sem változtat.*
-Szervusz! Nem vagyok én úr, ugyan kérlek.
*Feleli kedves mosolyt erőltetve az arcára.*
-Társakat keresek egy munkához, és úgy láttam, hogy rád férne a gyors és könnyű arany. ~Mondjuk könnyűnek nem mondanám, de gyorsnak legalább gyors lehet.~ Meghallgatsz? Meghívlak egy ebédre, vagy amit szeretnél.
*Kezével pedig a vele szemben helyet foglaló székre mutat, hogy üljön csak le nyugodtan a férfi, ha nem áll szándékában máris távozni.*
-Egy pár napos meló és remélhetőleg elég arany hogy egy darabig ne kelljen munkát keresni.
*Kacsint is hozzá, nem tűnik olyan alaknak, mint aki rögtön a városőrséghez szaladna felnyomni őt, ennyi bizalmat legalábbis megszavaz neki, egyébként se lenne mit elmondania. Egyelőre.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826