Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 852 (17021. - 17040. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
17040. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 20:24:40
Üzenet elküldve: 2022-01-17 20:24:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Veszélyes lépcsők//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
*Vuyren ugyan észreveszi Flecsert még ruhátlan állapotában, de ha a fattyú vár is némi iron-pironkodást, az bizony elmarad. Feltehetően az erősen hézagos társas neveltetésének eredményeként a lány igen nehezen hozható nem, hogy hevületbe, de még érdeklődésbe is alig. Alapvető érdektelenségén nem segítenek sokat eddigi tapasztalatai sem, melyekre nem önszántából tett szert. Flecserrel szemben vonzalom helyett sokkal inkább érez bizalmat és biztonságot, ami szintén nem jellemző a lányra. A Mandróm megszólítás hallatán szája kedves mosolyra húzódik és letelepszik a férfi mellé.*
-Kockázzunk, aztán basszunk rá, Vénember. Tetszik ez a sorrend.
*A kérdésre nem tud nagy hirtelen mit válaszolni. Biggyesztett szájjal, félrebillentett fejjel hümmög egy darabig. Újhold a csőrével a szabadon hagyott, lapocka aljáig érő hajába túr, de ez nem zavarja sem a biggyesztésben, sem a hümmögésben. Végül csak megszólal.*
-Említettél valami viskót, ahol tengeted napjaid, mikor épp nem lekvárnak valót gyártanak belőled. Ha még áll a meghívás, élnék vele. A lóvételt egyelőre tegyük dunsztba, gondolkodnom kell még rajta. A vadászkutya sokkal jobb ötletnek tűnik a szavaid alapján. A kunyhódból indulhatunk vadászni, vagy ami jobban tetszik, mire odaérünk. Hogy hangzik?
*Billenti egyenesbe a fejét mondókája végére. Tenyerét a kocka felé nyújtva, lelkes vigyorral az arcán néz Flecserre.*
-Taníts mester, zsugázni!
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
*Vuyren ugyan észreveszi Flecsert még ruhátlan állapotában, de ha a fattyú vár is némi iron-pironkodást, az bizony elmarad. Feltehetően az erősen hézagos társas neveltetésének eredményeként a lány igen nehezen hozható nem, hogy hevületbe, de még érdeklődésbe is alig. Alapvető érdektelenségén nem segítenek sokat eddigi tapasztalatai sem, melyekre nem önszántából tett szert. Flecserrel szemben vonzalom helyett sokkal inkább érez bizalmat és biztonságot, ami szintén nem jellemző a lányra. A Mandróm megszólítás hallatán szája kedves mosolyra húzódik és letelepszik a férfi mellé.*
-Kockázzunk, aztán basszunk rá, Vénember. Tetszik ez a sorrend.
*A kérdésre nem tud nagy hirtelen mit válaszolni. Biggyesztett szájjal, félrebillentett fejjel hümmög egy darabig. Újhold a csőrével a szabadon hagyott, lapocka aljáig érő hajába túr, de ez nem zavarja sem a biggyesztésben, sem a hümmögésben. Végül csak megszólal.*
-Említettél valami viskót, ahol tengeted napjaid, mikor épp nem lekvárnak valót gyártanak belőled. Ha még áll a meghívás, élnék vele. A lóvételt egyelőre tegyük dunsztba, gondolkodnom kell még rajta. A vadászkutya sokkal jobb ötletnek tűnik a szavaid alapján. A kunyhódból indulhatunk vadászni, vagy ami jobban tetszik, mire odaérünk. Hogy hangzik?
*Billenti egyenesbe a fejét mondókája végére. Tenyerét a kocka felé nyújtva, lelkes vigyorral az arcán néz Flecserre.*
-Taníts mester, zsugázni!
17039. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 15:52:42
Üzenet elküldve: 2022-01-17 15:52:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* Komoran bólint, talán komorabban, mint azt Astreeah várná tőle. *
- A lázadás óta kevés a bajkeverő, aki mégis van, azok pedig nincsenek szem előtt. Sárváros, és a kikötő, ezek azok a helyek, ahol ilyesféle alakokba botlani, ami talán áldás, de átok is egyben. Hiszen mihez kezd így a valamire való zsoldos? Unatkozik és edz, hogy legalább ne lustuljon el, de annál nem sok monotonabb dolgot lehet tenni. Ugyan azokat a köröket futja minden reggel, ugyan azokkal a bábukkal, vagy társakkal gyakorol. * Szomorúan csóválja meg a fejét, láthatóan tényleg szenved ettől. Hiába, az ifjú test tele van energiával, amit nehéz levezetni - és ez visszavezethető oda, hogy Daesysnek már régóta se híre, se hamva. Pedig a fiú keresi a lányt, most is csak azért tért be a Pegazusba, hátha itt találja. De a helyette talált társaság szépen lassan, talán tudatosan, talán anélkül, de egyre inkább kiűzi a kalózlányt a harcos gondolatai közül. *
- Khm. * Zavartan köhint egyet, és még közelebb húzódik az asztalhoz, annak jótékony takarását élvezve. Hiába harcedzett fiú, több tekintetben is, még mindig fiatal, és könnyen elpirul. Zavartan kortyol a sörből, talán direkt, talán véletlenül feszítve meg bicepszét, hogy a mozdulat közben kiemelje kicsit karizmait. *
- Ne féljen, amíg velem van, addig nem eshet baja. * Teszi hozzá, elég közel húzódva, hogy már csak suttogjon a másiknak, és az még így is hallja a hangját. Talán meleg lélegzetét is érzi a bőrén, talán észre sem veszi a dolgot. *
- Micsoda szerencsém van, hogy itt egy bajbajutott hölgy, akit megmenthetek. Így meg lesz a napi kvótám, és nem veszik el a jelvényem. * Simít végig a warg fejen, ismét kiemelve, hogy bizony ő nem csak egy átlagos városőr. *
// A fogadó lovagja //
* Komoran bólint, talán komorabban, mint azt Astreeah várná tőle. *
- A lázadás óta kevés a bajkeverő, aki mégis van, azok pedig nincsenek szem előtt. Sárváros, és a kikötő, ezek azok a helyek, ahol ilyesféle alakokba botlani, ami talán áldás, de átok is egyben. Hiszen mihez kezd így a valamire való zsoldos? Unatkozik és edz, hogy legalább ne lustuljon el, de annál nem sok monotonabb dolgot lehet tenni. Ugyan azokat a köröket futja minden reggel, ugyan azokkal a bábukkal, vagy társakkal gyakorol. * Szomorúan csóválja meg a fejét, láthatóan tényleg szenved ettől. Hiába, az ifjú test tele van energiával, amit nehéz levezetni - és ez visszavezethető oda, hogy Daesysnek már régóta se híre, se hamva. Pedig a fiú keresi a lányt, most is csak azért tért be a Pegazusba, hátha itt találja. De a helyette talált társaság szépen lassan, talán tudatosan, talán anélkül, de egyre inkább kiűzi a kalózlányt a harcos gondolatai közül. *
- Khm. * Zavartan köhint egyet, és még közelebb húzódik az asztalhoz, annak jótékony takarását élvezve. Hiába harcedzett fiú, több tekintetben is, még mindig fiatal, és könnyen elpirul. Zavartan kortyol a sörből, talán direkt, talán véletlenül feszítve meg bicepszét, hogy a mozdulat közben kiemelje kicsit karizmait. *
- Ne féljen, amíg velem van, addig nem eshet baja. * Teszi hozzá, elég közel húzódva, hogy már csak suttogjon a másiknak, és az még így is hallja a hangját. Talán meleg lélegzetét is érzi a bőrén, talán észre sem veszi a dolgot. *
- Micsoda szerencsém van, hogy itt egy bajbajutott hölgy, akit megmenthetek. Így meg lesz a napi kvótám, és nem veszik el a jelvényem. * Simít végig a warg fejen, ismét kiemelve, hogy bizony ő nem csak egy átlagos városőr. *
17038. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 15:37:07
Üzenet elküldve: 2022-01-17 15:37:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
~ Olyan szörnyen udvarias. ~
* Álmodózó szemmel fél tenyerébe támasztja az állát. *
~ Na persze, minden visszafogott stílus és higgadtság mögött rejtőzik egy olyan oldal, amelyik mocskos szavakat használ és nem fékezi indulatait. ~
* Az a kedvence. *
- Megértem. De ez ugyanakkor azt jelenti, nem sok gazfickó szaladgál hőn szeretett városunkban.
* Nagyot kortyol a borból. Minden férfi szeret a hősies feladatairól, munkájáról beszélni, de talán Pashthra talán szívesebben venné ha valaki megszabadítaná őt ettől a témától egy kis időre. És hát erre valók a magafajta lányok, nem igaz? Feledtetni a felednivágyott dolgokat. *
~ Néha feleségeket. ~
* Megmosolyogja a félig komoly választ. Egyre jobban tetszik neki ez az alak.
Veszi a lapot és kuncogva közelebb hajtja a fejét a másikéhoz. Suttogóra fogja a hangját. *
- Ó, úgy hiszem kezdek veszélyben lenni. *Elgondolkodó pillantással teker az ujja köré egy göndör tincset. * Micsoda szerencsém van, hogy éppen itt van egy harcedzett férfi, azzal a fenenagy bökővel az asztal alatt. -
* Hatásvadász szünetet tart. Rettenetesen koncentrál, hogy komoly és semleges maradjon az arca, de a hangjában már nevetés bujkál. *
- Bizonyára jól bánik vele. -
* Mielőtt elröhögné magát, gyorsan a pohár fenekét veszi szemügyre. *
// A fogadó lovagja //
~ Olyan szörnyen udvarias. ~
* Álmodózó szemmel fél tenyerébe támasztja az állát. *
~ Na persze, minden visszafogott stílus és higgadtság mögött rejtőzik egy olyan oldal, amelyik mocskos szavakat használ és nem fékezi indulatait. ~
* Az a kedvence. *
- Megértem. De ez ugyanakkor azt jelenti, nem sok gazfickó szaladgál hőn szeretett városunkban.
* Nagyot kortyol a borból. Minden férfi szeret a hősies feladatairól, munkájáról beszélni, de talán Pashthra talán szívesebben venné ha valaki megszabadítaná őt ettől a témától egy kis időre. És hát erre valók a magafajta lányok, nem igaz? Feledtetni a felednivágyott dolgokat. *
~ Néha feleségeket. ~
* Megmosolyogja a félig komoly választ. Egyre jobban tetszik neki ez az alak.
Veszi a lapot és kuncogva közelebb hajtja a fejét a másikéhoz. Suttogóra fogja a hangját. *
- Ó, úgy hiszem kezdek veszélyben lenni. *Elgondolkodó pillantással teker az ujja köré egy göndör tincset. * Micsoda szerencsém van, hogy éppen itt van egy harcedzett férfi, azzal a fenenagy bökővel az asztal alatt. -
* Hatásvadász szünetet tart. Rettenetesen koncentrál, hogy komoly és semleges maradjon az arca, de a hangjában már nevetés bujkál. *
- Bizonyára jól bánik vele. -
* Mielőtt elröhögné magát, gyorsan a pohár fenekét veszi szemügyre. *
17037. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 14:38:12
Üzenet elküldve: 2022-01-17 14:38:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* Bár nem látszik rajta, és maga előtt sem akarja elismerni, de kölcsönös a kezdeti szimpátia. Hiába, a vörösek a gyengéi, Daesysről pedig régóta semmi hír. Ha jobban belegondol, nem is volt dolga még nem vörös hajú nővel. Még akkor is, ha Kagaenae volt vágyainak első tárgya, erről a tharg úrnő sose szerzett tudomást. *
- Örülök, hogy kellemes tévedés lehetek. * Mondja inkább, és mesterkardját igazgatja, hogy kényelmesen helyet foglalhasson az asztalnál. Persze szívesen tereli rá a másik tekintetét is, dicsekedve a drága fegyverrel, úgyhogy kicsit aprólékosabban helyezi el, mint azt a helyzet megkívánja. *
- Pashthra, szolgálatára. * Biccent a másiknak, lehagyva a Shungo'rol klánt a neve mögül. Amúgy se mond errefelé az embereknek semmit apja neve. *
- Inkább unalmas, de az is nehéz a maga módján. Elütni az időt, amikor nem történik semmi. * Sóhajt fáradtan, hiszen valóban ilyenkor érzi a legnehezebbnek az idő múlását. *
- Köszönöm, igazán lekötelez. Azt hiszem úgy lesz illendő, ha a következőt én fizetem. * Nyúl a sörért, tisztázva, hogy nem azért érkezett, hogy ingyenélőként iszogasson. A megjegyzésre halkan felnevet, mert sok mindennek tartja magát, de hősnek, és védelmezőnek nem igazán. *
- Szerintem túl kevés a bajba jutott hölgy, és nem érek oda hozzájuk időben. Csak ez lehet a magyarázata annak, hogy egyet sem. Miért, kegyed talán bajban van? * Húzódik közelebb bizalmaskodva, és körbe is pillant a fogadóban, mintha árnyakban lopakodó rossztevőket keresne szemével, de szája sarkában mosoly bujkál. *
// A fogadó lovagja //
* Bár nem látszik rajta, és maga előtt sem akarja elismerni, de kölcsönös a kezdeti szimpátia. Hiába, a vörösek a gyengéi, Daesysről pedig régóta semmi hír. Ha jobban belegondol, nem is volt dolga még nem vörös hajú nővel. Még akkor is, ha Kagaenae volt vágyainak első tárgya, erről a tharg úrnő sose szerzett tudomást. *
- Örülök, hogy kellemes tévedés lehetek. * Mondja inkább, és mesterkardját igazgatja, hogy kényelmesen helyet foglalhasson az asztalnál. Persze szívesen tereli rá a másik tekintetét is, dicsekedve a drága fegyverrel, úgyhogy kicsit aprólékosabban helyezi el, mint azt a helyzet megkívánja. *
- Pashthra, szolgálatára. * Biccent a másiknak, lehagyva a Shungo'rol klánt a neve mögül. Amúgy se mond errefelé az embereknek semmit apja neve. *
- Inkább unalmas, de az is nehéz a maga módján. Elütni az időt, amikor nem történik semmi. * Sóhajt fáradtan, hiszen valóban ilyenkor érzi a legnehezebbnek az idő múlását. *
- Köszönöm, igazán lekötelez. Azt hiszem úgy lesz illendő, ha a következőt én fizetem. * Nyúl a sörért, tisztázva, hogy nem azért érkezett, hogy ingyenélőként iszogasson. A megjegyzésre halkan felnevet, mert sok mindennek tartja magát, de hősnek, és védelmezőnek nem igazán. *
- Szerintem túl kevés a bajba jutott hölgy, és nem érek oda hozzájuk időben. Csak ez lehet a magyarázata annak, hogy egyet sem. Miért, kegyed talán bajban van? * Húzódik közelebb bizalmaskodva, és körbe is pillant a fogadóban, mintha árnyakban lopakodó rossztevőket keresne szemével, de szája sarkában mosoly bujkál. *
17036. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 14:12:39
Üzenet elküldve: 2022-01-17 14:12:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
*Csinos arcú, fehér üstökű fiatalember lép oda hozzá, hosszasan meg is bámulja, mielőtt szóba elegyedne vele. *
- Már azt hittem egymagamban kell borozgatnom, örülök, hogy kellemeset tévedtem. * Könnyed mozdulattal hátradobja a haját a válla felett. *
Kérem, csatlakozzon hozzám és megígérem, én sem fogom untatni. * Búgja mély hangon, és még egyszer végigsuhan tekintetével a férfin. Határozottan tetszik neki amit lát, titkos gyengéi a csinosarcú harcedzett katonák. *
~ Nyughass, szívem. *Inti magát türelemre. * Még elszalad. ~
* Kecsesen maga felé inti, foglaljon csak nyugodtan helyet. Amíg helyet foglal, a lány a szemével inti az asztalhoz a fogadóst. *
- Úgy látom Önre férne egy ital. Nehéz napja volt? Egyébként Astreeah vagyok.
*Apró kezét nyújtja a férfi felé az asztal felett. Őszinte kíváncsisággal méregeti asztaltársát, szemét nem kerüli el egy részlet sem, ahogy a wargos csecsebecse sem a nyakában. Gyakran megfordulnak az ágyában katonafélék, lovagok, de viszonylag ritkán akad útjába a város védelméért felelős különleges személyek egyike. Közben egy felszolgáló is megjelenik mellettük. Letesz az asztalra 12 aranyat és rendel egy Ullamar sört az asztaltársának.
*
- Egy sört kérnék az úrnak, jómagam még elleszek egy darabig ezzel, köszönöm. * Ha megérkezik, ujja hegyével közeleb tolja a korsót, bátorításként. * A vendégem rá, mint városunk hősies védelmezője.
*Kacéran hunyorog és vörös ajkaihoz emeli a saját italát. *
- Hány bajba jutott hölgyet mentett meg a mai napon?
* Viccelődik, és magát is közéjük sorolja gondolatban. Szívből örül, hogy nem valami kutyaszagú vándorral kell eltöltenie az idejét. *
// A fogadó lovagja //
*Csinos arcú, fehér üstökű fiatalember lép oda hozzá, hosszasan meg is bámulja, mielőtt szóba elegyedne vele. *
- Már azt hittem egymagamban kell borozgatnom, örülök, hogy kellemeset tévedtem. * Könnyed mozdulattal hátradobja a haját a válla felett. *
Kérem, csatlakozzon hozzám és megígérem, én sem fogom untatni. * Búgja mély hangon, és még egyszer végigsuhan tekintetével a férfin. Határozottan tetszik neki amit lát, titkos gyengéi a csinosarcú harcedzett katonák. *
~ Nyughass, szívem. *Inti magát türelemre. * Még elszalad. ~
* Kecsesen maga felé inti, foglaljon csak nyugodtan helyet. Amíg helyet foglal, a lány a szemével inti az asztalhoz a fogadóst. *
- Úgy látom Önre férne egy ital. Nehéz napja volt? Egyébként Astreeah vagyok.
*Apró kezét nyújtja a férfi felé az asztal felett. Őszinte kíváncsisággal méregeti asztaltársát, szemét nem kerüli el egy részlet sem, ahogy a wargos csecsebecse sem a nyakában. Gyakran megfordulnak az ágyában katonafélék, lovagok, de viszonylag ritkán akad útjába a város védelméért felelős különleges személyek egyike. Közben egy felszolgáló is megjelenik mellettük. Letesz az asztalra 12 aranyat és rendel egy Ullamar sört az asztaltársának.
*- Egy sört kérnék az úrnak, jómagam még elleszek egy darabig ezzel, köszönöm. * Ha megérkezik, ujja hegyével közeleb tolja a korsót, bátorításként. * A vendégem rá, mint városunk hősies védelmezője.
*Kacéran hunyorog és vörös ajkaihoz emeli a saját italát. *
- Hány bajba jutott hölgyet mentett meg a mai napon?
* Viccelődik, és magát is közéjük sorolja gondolatban. Szívből örül, hogy nem valami kutyaszagú vándorral kell eltöltenie az idejét. *
17035. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 13:04:21
Üzenet elküldve: 2022-01-17 13:04:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* A fogadóba egyszerű páncélingben érkezik, Warg címeres lovagi köntösét a kaszárnyában, azon belül is szobájában hagyta, a páncéljával együtt. Azért a warg fejes nyakláncot viseli, hogyha szükség lenne arra, hogy bebizonyítsa ki is valójában. A láncinget egyszerű szövésű ing borítja, deréktól lefelé pedig lovaglónadrágot visel, fekete csizmával. Haját hátra fésülte ujjaival, hogy ne lógjon a szemébe, és most megszokott sisakja sincs rajta. Odabent körülnézve nem lát ismerős arcokat, csak néhány egyszerű városőr ül egy asztalnál, de hozzájuk nincs kedve odacsapódni. Amúgy is csak látásból ismeri őket. *
- Szabad ez az asztal? * Lép végül a vöröske asztalához, mert úgy látja, hogy ő az egyetlen, aki magányosan üldögél. Persze lehet, hogy valakire vár, és akkor Pash se szívesen alkalmatlankodna. Mélyet sóhajt, de még a kellemetlenkedésnél is kevesebb kedve van a kaszárnyában inni azt a lólöttyöt. *
- Ígérem, nem leszek kellemetlen társaság. * Teszi még hozzá kedvesen, és bátorítóan mosolyogva, kezével a szék támláját fogva, de még nem húzva ki azt. Megadja a lehetőséget az elutasításra, ahogy illendő. *
// A fogadó lovagja //
* A fogadóba egyszerű páncélingben érkezik, Warg címeres lovagi köntösét a kaszárnyában, azon belül is szobájában hagyta, a páncéljával együtt. Azért a warg fejes nyakláncot viseli, hogyha szükség lenne arra, hogy bebizonyítsa ki is valójában. A láncinget egyszerű szövésű ing borítja, deréktól lefelé pedig lovaglónadrágot visel, fekete csizmával. Haját hátra fésülte ujjaival, hogy ne lógjon a szemébe, és most megszokott sisakja sincs rajta. Odabent körülnézve nem lát ismerős arcokat, csak néhány egyszerű városőr ül egy asztalnál, de hozzájuk nincs kedve odacsapódni. Amúgy is csak látásból ismeri őket. *
- Szabad ez az asztal? * Lép végül a vöröske asztalához, mert úgy látja, hogy ő az egyetlen, aki magányosan üldögél. Persze lehet, hogy valakire vár, és akkor Pash se szívesen alkalmatlankodna. Mélyet sóhajt, de még a kellemetlenkedésnél is kevesebb kedve van a kaszárnyában inni azt a lólöttyöt. *
- Ígérem, nem leszek kellemetlen társaság. * Teszi még hozzá kedvesen, és bátorítóan mosolyogva, kezével a szék támláját fogva, de még nem húzva ki azt. Megadja a lehetőséget az elutasításra, ahogy illendő. *
17034. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 08:35:47
Üzenet elküldve: 2022-01-17 08:35:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* Ajkán enyhe mosollyal telepedik le a régi megszokott asztalához. Leszúsztatja vörös hajáról a csuklyát és szórakozottan int a fogadósnak, aki mély sóhajjal és szemforgatással nyugtázza jelenlétét. Bizony, rég nem járt már erre, sőt a városban sem, mióta Sellő lett. *
~ Az öreg inkább akár hálás is lehetne, elég jól szokott fogyni a bor, amikor pörög az üzlet. ~
* Most céltalanul jött errefelé, de az iszogató tömegek felhozatalát látva akár jól is alakulhat a nap. Senki sem tiltotta meg neki a Sellőházban, hogy a saját szakállára dolgozzon, amikor szabadnapot vesz ki. Ráhajtja a köpönyegét a szék háttámlájára és Int a pultosnak és 10 aranyért rendel magának egy pohár Bort. *
- Köszönöm, és ne vágjon már ilyen fancsali képet. Nem bántok én senkit.
*Kacsint a fogadósra és maga elé csúsztatja a poharát. Aprót kortyol és felméri a környezetet a bor felett. *
// A fogadó lovagja //
* Ajkán enyhe mosollyal telepedik le a régi megszokott asztalához. Leszúsztatja vörös hajáról a csuklyát és szórakozottan int a fogadósnak, aki mély sóhajjal és szemforgatással nyugtázza jelenlétét. Bizony, rég nem járt már erre, sőt a városban sem, mióta Sellő lett. *
~ Az öreg inkább akár hálás is lehetne, elég jól szokott fogyni a bor, amikor pörög az üzlet. ~
* Most céltalanul jött errefelé, de az iszogató tömegek felhozatalát látva akár jól is alakulhat a nap. Senki sem tiltotta meg neki a Sellőházban, hogy a saját szakállára dolgozzon, amikor szabadnapot vesz ki. Ráhajtja a köpönyegét a szék háttámlájára és Int a pultosnak és 10 aranyért rendel magának egy pohár Bort.
*- Köszönöm, és ne vágjon már ilyen fancsali képet. Nem bántok én senkit.
*Kacsint a fogadósra és maga elé csúsztatja a poharát. Aprót kortyol és felméri a környezetet a bor felett. *
17033. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-16 23:39:09
Üzenet elküldve: 2022-01-16 23:39:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Mordokhai Elladur//
- Akkor kénytelen leszek meghívni téged az én rejtett palotámba, hogy ezen változtassunk.
*Kuncog fel halkan. Oldani akarja kissé a téma komolyságát, hiszen néha Mordokhai olyan arcot vág, mintha igen kellemetlen területet készülnének bejárni. Rocha pedig nem szívesen rontana a hangulaton. Élvezi a férfi társaságát. Rég tudott idegennel ennyire közvetlenül bohóckodni. Hiszen azt már megtapasztalta, hogy a marcona zsoldos kinézet ellenére egy igen vidám ficsúrba sikerült belebotlania. Kár lenne veszni hagyni a férfi ezen tehetségét. Így ennél mélyebben nem firtatja a témát.
Főleg azért sem, mert a téli mókák emlegetése azért számára is csal egy-egy mélyre ásott, kedves emléket. Kevés ilyen volt az életében, de azokat gondosan raktározta el, hogy valami jóra is emlékezhessen a falujából.*
- Hógolyócsata és forralt bor. De imádtam!
*Sóhajt is fel ábrándosan, miközben a pultra könyökölve mereng el mosolyogva.*
- Kint épp ideje lenne az ilyennek. A főtéren csatázni vagy a piacon inni a forralt bort, mi meg itt rohadunk a fogadóban, mint két kiöregedett falusi.
*Ingatja is meg a fejét kelletlenül, de bujkáló mosollyal. Nem is olyan hülyeség, amit Mordokhai mond. Talán kinézhetne a piacra. Ilyenkor télen mindig gyönyörű arrafelé, meg hát van a kínálatban is néhány különlegesség.*
- A magabiztosságod lenyűgöző.
*Vonja is fel őszinte csodálattal a szemöldökeit.*
- De hidd el nekem, hogy nem vagyok olyan könnyű eset, mint ahogy elsőre tűnök. Kinőttem már abból a korból, hogy egy hóhajú szépfiú pikk-pakk megoldja a nyelvem.
*Ölti is ki az említettet, akár egy kisgyerek. De természetesen ez is csak a színpadias játék része, ami lassan ismét komolyabb vizekre terelődik.*
- Tudod, irigyellek is emiatt. Te a pillanatnak élsz és kiélvezed mindet. Én meg a legtöbbször csak unottan ücsörgök egy pohár pia mellett és a falat bámulom, hogy mennyi mindent kezdhetnék magammal, ha a begyöpösödött mivoltom engedné.
*Ez idővel talán változik, talán nem. Az a baj, hogy egyedül már nem sok mindenhez van kedve. Viszont nehezen tudja magát elviseltetni másokkal huzamosabb ideig. Legalábbis eddig így tűnik neki. Hiszen előbb-utóbb mindenki eltűnik mellőle. Ennek pedig mi más lehet a magyarázata, mint az, hogy vele van a baj? Mint gyerekkorában. A magány a hű társa, meg talán most már a gróf, aki olybá tűnik meg is tette a hatását. Mordokhai végre komolyan veszi a fenyegetést, ami olyan komoly, akár a lány vigyora. Nem hiába érzi most magát ilyen jól. A férfi tökéletes színjátéka igencsak szórakoztató a számára.*
- Lásd mennyire kegyes vagyok. Meghagyom a köpenyed. Viszont lehet, hogy az egyik csizmádnak búcsút kell intened.
*Szegi is fel fejét teljes komolysággal, miközben a megszerzett tincset forgatja az ujjai között. Eszébe sem jut, hogy ezzel esetleg bajba is kerülhetne, így a színjátékot folytatva tartja a szálakat az ujjai között. A kérdésre, s az övébe fúródó szemekre azért felszaladnak szemöldökei. Az élet már kiölte belőle azt, hogy ettől megszeppenjen vagy kizökkenjen. Inkább felhívás keringőre, amitől csak komisz énje jobban felpezsdül, meg persze a cafka is a lelke mélyén.*
- Ha nem?
*Billenti félre a fejét kíváncsian, miközben még egy fél lépéssel közelebb lép. Áll elébe a revansnak, ha úgy adódik, s szinte pislogás nélkül állja a férfi tekintetét. De lássa, hogy mennyire kegyes, elereszti ujjai közül az elkobzott tincset. Ha most hű lenne önmagához biztos igyekezne inkább ujjaival belefésülni a hasonló szín hajzuhatagba. De most maga a megtestesült jóság és szűziesség. Mordokhai amúgy sem adott okot arra, hogy igyekezzen kikezdeni vele. Élvezi inkább ezt a néhol kissé gyerekes csevejt.*
- Megfürdetsz a hóban?
*Vigyorodik végül el szélesen.*
- Akkor kénytelen leszek meghívni téged az én rejtett palotámba, hogy ezen változtassunk.
*Kuncog fel halkan. Oldani akarja kissé a téma komolyságát, hiszen néha Mordokhai olyan arcot vág, mintha igen kellemetlen területet készülnének bejárni. Rocha pedig nem szívesen rontana a hangulaton. Élvezi a férfi társaságát. Rég tudott idegennel ennyire közvetlenül bohóckodni. Hiszen azt már megtapasztalta, hogy a marcona zsoldos kinézet ellenére egy igen vidám ficsúrba sikerült belebotlania. Kár lenne veszni hagyni a férfi ezen tehetségét. Így ennél mélyebben nem firtatja a témát.
Főleg azért sem, mert a téli mókák emlegetése azért számára is csal egy-egy mélyre ásott, kedves emléket. Kevés ilyen volt az életében, de azokat gondosan raktározta el, hogy valami jóra is emlékezhessen a falujából.*
- Hógolyócsata és forralt bor. De imádtam!
*Sóhajt is fel ábrándosan, miközben a pultra könyökölve mereng el mosolyogva.*
- Kint épp ideje lenne az ilyennek. A főtéren csatázni vagy a piacon inni a forralt bort, mi meg itt rohadunk a fogadóban, mint két kiöregedett falusi.
*Ingatja is meg a fejét kelletlenül, de bujkáló mosollyal. Nem is olyan hülyeség, amit Mordokhai mond. Talán kinézhetne a piacra. Ilyenkor télen mindig gyönyörű arrafelé, meg hát van a kínálatban is néhány különlegesség.*
- A magabiztosságod lenyűgöző.
*Vonja is fel őszinte csodálattal a szemöldökeit.*
- De hidd el nekem, hogy nem vagyok olyan könnyű eset, mint ahogy elsőre tűnök. Kinőttem már abból a korból, hogy egy hóhajú szépfiú pikk-pakk megoldja a nyelvem.
*Ölti is ki az említettet, akár egy kisgyerek. De természetesen ez is csak a színpadias játék része, ami lassan ismét komolyabb vizekre terelődik.*
- Tudod, irigyellek is emiatt. Te a pillanatnak élsz és kiélvezed mindet. Én meg a legtöbbször csak unottan ücsörgök egy pohár pia mellett és a falat bámulom, hogy mennyi mindent kezdhetnék magammal, ha a begyöpösödött mivoltom engedné.
*Ez idővel talán változik, talán nem. Az a baj, hogy egyedül már nem sok mindenhez van kedve. Viszont nehezen tudja magát elviseltetni másokkal huzamosabb ideig. Legalábbis eddig így tűnik neki. Hiszen előbb-utóbb mindenki eltűnik mellőle. Ennek pedig mi más lehet a magyarázata, mint az, hogy vele van a baj? Mint gyerekkorában. A magány a hű társa, meg talán most már a gróf, aki olybá tűnik meg is tette a hatását. Mordokhai végre komolyan veszi a fenyegetést, ami olyan komoly, akár a lány vigyora. Nem hiába érzi most magát ilyen jól. A férfi tökéletes színjátéka igencsak szórakoztató a számára.*
- Lásd mennyire kegyes vagyok. Meghagyom a köpenyed. Viszont lehet, hogy az egyik csizmádnak búcsút kell intened.
*Szegi is fel fejét teljes komolysággal, miközben a megszerzett tincset forgatja az ujjai között. Eszébe sem jut, hogy ezzel esetleg bajba is kerülhetne, így a színjátékot folytatva tartja a szálakat az ujjai között. A kérdésre, s az övébe fúródó szemekre azért felszaladnak szemöldökei. Az élet már kiölte belőle azt, hogy ettől megszeppenjen vagy kizökkenjen. Inkább felhívás keringőre, amitől csak komisz énje jobban felpezsdül, meg persze a cafka is a lelke mélyén.*
- Ha nem?
*Billenti félre a fejét kíváncsian, miközben még egy fél lépéssel közelebb lép. Áll elébe a revansnak, ha úgy adódik, s szinte pislogás nélkül állja a férfi tekintetét. De lássa, hogy mennyire kegyes, elereszti ujjai közül az elkobzott tincset. Ha most hű lenne önmagához biztos igyekezne inkább ujjaival belefésülni a hasonló szín hajzuhatagba. De most maga a megtestesült jóság és szűziesség. Mordokhai amúgy sem adott okot arra, hogy igyekezzen kikezdeni vele. Élvezi inkább ezt a néhol kissé gyerekes csevejt.*
- Megfürdetsz a hóban?
*Vigyorodik végül el szélesen.*
17032. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-16 22:37:08
Üzenet elküldve: 2022-01-16 22:37:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Veszélyes lépcsők//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
*Tulajdon képen nem hallja ahogy a másik a madarához beszél, és ha hallaná is, csak beírna két bolond-pontot a kormos mellé magának. Egyet magáért a tényért, hogy a madárhoz beszél, a másikat meg a mondanivalóért, egyébként teljesen jogosan. Mikor úgy érzi rendesen kiáztatta magát, nem túl szégyenlősen átblattyog a fürdőházon miközben gyenge menetszél szárítja mindenhol fedetlen, sebhelyes testét. Vuyren elkaphatja egy pillanatra ahogy elhalad a dézsája előtt, bár sok ismertetőjele nincs a zöld ital ellenére is látható bordákra kúszott kék foltokon kívül. Megkapja a nyirkos ruhákat, amibe visszabújik, és kicsit meg is mozgatja magát benne. Mire visszaér a fogadótérbe, a másik is éppen akkor léphetet ki az ajtón. Tőrén kívül ezúttal íját a szobában hagyta, ha úgy alakulna, mégse lyukasszon ki senkit, elég ha bever egy-két pofont.*
-Mandróm?
*Szólítja meg a másikat karcos hangján, és leveti magát a legközelebbi asztalhoz egy székbe.*
-Akarsz kockázni, vagy basszunk rá?
*Kérdezi, miközben már a kezébe vette azokat az egyszerű kis fakockákat a játékhoz, de még azért egy kérdést is feltesz.*
-Na meg mi a terv? Mert lovat nem vettél, és szarvast se lőttünk még.
*Mondja miközben egy kézzel ropogtatja az ujját, és kérdőn mereszti a szemét a másikra.*
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
*Tulajdon képen nem hallja ahogy a másik a madarához beszél, és ha hallaná is, csak beírna két bolond-pontot a kormos mellé magának. Egyet magáért a tényért, hogy a madárhoz beszél, a másikat meg a mondanivalóért, egyébként teljesen jogosan. Mikor úgy érzi rendesen kiáztatta magát, nem túl szégyenlősen átblattyog a fürdőházon miközben gyenge menetszél szárítja mindenhol fedetlen, sebhelyes testét. Vuyren elkaphatja egy pillanatra ahogy elhalad a dézsája előtt, bár sok ismertetőjele nincs a zöld ital ellenére is látható bordákra kúszott kék foltokon kívül. Megkapja a nyirkos ruhákat, amibe visszabújik, és kicsit meg is mozgatja magát benne. Mire visszaér a fogadótérbe, a másik is éppen akkor léphetet ki az ajtón. Tőrén kívül ezúttal íját a szobában hagyta, ha úgy alakulna, mégse lyukasszon ki senkit, elég ha bever egy-két pofont.*
-Mandróm?
*Szólítja meg a másikat karcos hangján, és leveti magát a legközelebbi asztalhoz egy székbe.*
-Akarsz kockázni, vagy basszunk rá?
*Kérdezi, miközben már a kezébe vette azokat az egyszerű kis fakockákat a játékhoz, de még azért egy kérdést is feltesz.*
-Na meg mi a terv? Mert lovat nem vettél, és szarvast se lőttünk még.
*Mondja miközben egy kézzel ropogtatja az ujját, és kérdőn mereszti a szemét a másikra.*
17031. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-16 20:13:04
Üzenet elküldve: 2022-01-16 20:13:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Veszélyes lépcsők//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
-Az orromnak ugyan tök' mindegy, milyen szagod van, de a begyesebbje jobban értékeli azokat, akiknek a szakállában nincs többnapos alvadt vércsimbók. Már ha komolyan hághatnékod van, és nem csak a képed ismételt beveretése a cél.
*Újbóli akadékoskodása ellenére Flecser további noszogatás nélkül dézsába kerül. Vuyren a váltás ruha magára rángatása után a vállára hívja a varjút, és a fürdőház felé veszi útját.*
~Jó ideje már, hogy a hideg miatt nem tett rendet a tollai között. A szobából is jól eshet kiszabadulni kicsit. Holnap újra erdőben lehetünk. ~
*Kerít egy megfelelő tálat, és a dézsából vizet mer a varjúnak mosakodáshoz. Ahogy a madár gondosan vizet fröcsköl minden tollára és eligazgatja egymáson a rétegeket, Vuyren is átdörzsöli magát egy darab ronggyal. A mosakodás technikai része után ellazulva élvezi a falakról visszaverődő csobbanás hangokat, a mászkálás és beszélgetés fodagóból beszűrődő zajait, a szappan illatát. Csendben, mozdulatlanul, tölt hosszú perceket. Légzése nyugodt, izmai lazák, arcvonásai kisimultak. Újhold a vízből kilógó térdére telepszik, mikor gyengéd hangon megszólal.*
-Mondd csak, Újhold, szereted a fajtám húsát? Hogy ízlett az apám? Hány éve is fened rám a csőröd? Kis szerencsével te múlsz ki hamarabb ám. Mikor elmész, vidd majd magaddal őt is.
*Mély sóhaj után kinyitja szemét, és a libabőrösre hűlt vízből kiszállva felöltözik, felölti övre fűzött dobótőreit, majd a fogadóba indul a madárral a vállán.*
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
-Az orromnak ugyan tök' mindegy, milyen szagod van, de a begyesebbje jobban értékeli azokat, akiknek a szakállában nincs többnapos alvadt vércsimbók. Már ha komolyan hághatnékod van, és nem csak a képed ismételt beveretése a cél.
*Újbóli akadékoskodása ellenére Flecser további noszogatás nélkül dézsába kerül. Vuyren a váltás ruha magára rángatása után a vállára hívja a varjút, és a fürdőház felé veszi útját.*
~Jó ideje már, hogy a hideg miatt nem tett rendet a tollai között. A szobából is jól eshet kiszabadulni kicsit. Holnap újra erdőben lehetünk. ~
*Kerít egy megfelelő tálat, és a dézsából vizet mer a varjúnak mosakodáshoz. Ahogy a madár gondosan vizet fröcsköl minden tollára és eligazgatja egymáson a rétegeket, Vuyren is átdörzsöli magát egy darab ronggyal. A mosakodás technikai része után ellazulva élvezi a falakról visszaverődő csobbanás hangokat, a mászkálás és beszélgetés fodagóból beszűrődő zajait, a szappan illatát. Csendben, mozdulatlanul, tölt hosszú perceket. Légzése nyugodt, izmai lazák, arcvonásai kisimultak. Újhold a vízből kilógó térdére telepszik, mikor gyengéd hangon megszólal.*
-Mondd csak, Újhold, szereted a fajtám húsát? Hogy ízlett az apám? Hány éve is fened rám a csőröd? Kis szerencsével te múlsz ki hamarabb ám. Mikor elmész, vidd majd magaddal őt is.
*Mély sóhaj után kinyitja szemét, és a libabőrösre hűlt vízből kiszállva felöltözik, felölti övre fűzött dobótőreit, majd a fogadóba indul a madárral a vállán.*
17030. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-16 13:55:41
Üzenet elküldve: 2022-01-16 13:55:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Surranók//
*A tündér elég érdekesen néz ki és elég rokonszenves az ábrázata, hogy akár még az étel ígérete nélkül is közelebb merészkedjen hozzá a hívásra. Ruuno kíváncsi és figyelemre éhes, mint a legtöbb gyerek. Hogy Rava nem néz keresztül rajta, az már magában egy jó helyzetbe hozza őt a kölyök szemében.
Persze, Ruunonak is vannak már rossz tapasztalatai, hogy kellően óvatos legyen, de a kíváncsisága erősebb. Az érdekes küllem mögött kalandokat sejt, izgalmas történeteket. Azt ugyan nem tudja, ő mivel érdemelte ki a figyelmet, ám el nem szalasztaná a lehetőséget. Ahogy az ebédét sem...
Úgyhogy kicsit azért bizonytalankodva, de végül teljesen kibújik az asztal alól, majd fölmászik a másik kettőtől legtávolabb eső székre. Aminek amazok örülhetnek, mert a kölyök szaga amúgy nem éppen kellemes.
A tündér után Ruuno most az elfet is megnézi magának tágra nyílt szemekkel, s noha nem találja őt félelmetesnek, mégis látható izgalommal, vagy inkább idegességgel váltogatja pillantását a manószakértő meg a tündér között.
A kérdésre aztán hosszabban megállapodik tekintete Raván, hogy utána meg kissé kétségbeesetten nézzen körül a környező asztalok táján.*
- Olyat! - *Bök rá az első tányérra, amit meglát, valóban válogatás nélkül. Nem ismeri az ételek nevét és tart tőle, hogy még nem kap semmit, ha nem válaszol.
Na, de hogy válaszol! Kicsiny termetéhez képest meglehetősen nagy hangja van...
A fogadós föl is kapja rá a fejét és odafordul hozzájuk. Majd a tündér épp csak bemutatkozott, mikor a fogadós meg...*
- Ruuno! - *Hangzik el a kis törpe helytelenítő hangú "bemutatása", mire a megszólított nyakát behúzva kezd ficeregni a széken, mint aki kész elszaladni. De olyan könnyen azért nem hagyja magát.*
- Ők hívtak ide! Velük vagyok! - *Állítja teljes határozottsággal, még némileg föl is paprikázva magát, mint akit nagy igazságtalanság ért. Aztán a másik kettő felé pillant kétségbeesetten, remélve, hogy kiállnak mellette.*
- Ugye? - *Buzdítja is őket kérlelőn.
A fogadós közben karba font kézzel lassan az asztaluk felé sétál. Nem fenyegető, inkább csak bosszús, mint akinek okozott már kellemetlenséget a kis törpe és inkább látná őt kijjebb innen, semmint a vendégei nyugalmát zavarva.*
*A tündér elég érdekesen néz ki és elég rokonszenves az ábrázata, hogy akár még az étel ígérete nélkül is közelebb merészkedjen hozzá a hívásra. Ruuno kíváncsi és figyelemre éhes, mint a legtöbb gyerek. Hogy Rava nem néz keresztül rajta, az már magában egy jó helyzetbe hozza őt a kölyök szemében.
Persze, Ruunonak is vannak már rossz tapasztalatai, hogy kellően óvatos legyen, de a kíváncsisága erősebb. Az érdekes küllem mögött kalandokat sejt, izgalmas történeteket. Azt ugyan nem tudja, ő mivel érdemelte ki a figyelmet, ám el nem szalasztaná a lehetőséget. Ahogy az ebédét sem...
Úgyhogy kicsit azért bizonytalankodva, de végül teljesen kibújik az asztal alól, majd fölmászik a másik kettőtől legtávolabb eső székre. Aminek amazok örülhetnek, mert a kölyök szaga amúgy nem éppen kellemes.
A tündér után Ruuno most az elfet is megnézi magának tágra nyílt szemekkel, s noha nem találja őt félelmetesnek, mégis látható izgalommal, vagy inkább idegességgel váltogatja pillantását a manószakértő meg a tündér között.
A kérdésre aztán hosszabban megállapodik tekintete Raván, hogy utána meg kissé kétségbeesetten nézzen körül a környező asztalok táján.*
- Olyat! - *Bök rá az első tányérra, amit meglát, valóban válogatás nélkül. Nem ismeri az ételek nevét és tart tőle, hogy még nem kap semmit, ha nem válaszol.
Na, de hogy válaszol! Kicsiny termetéhez képest meglehetősen nagy hangja van...
A fogadós föl is kapja rá a fejét és odafordul hozzájuk. Majd a tündér épp csak bemutatkozott, mikor a fogadós meg...*
- Ruuno! - *Hangzik el a kis törpe helytelenítő hangú "bemutatása", mire a megszólított nyakát behúzva kezd ficeregni a széken, mint aki kész elszaladni. De olyan könnyen azért nem hagyja magát.*
- Ők hívtak ide! Velük vagyok! - *Állítja teljes határozottsággal, még némileg föl is paprikázva magát, mint akit nagy igazságtalanság ért. Aztán a másik kettő felé pillant kétségbeesetten, remélve, hogy kiállnak mellette.*
- Ugye? - *Buzdítja is őket kérlelőn.
A fogadós közben karba font kézzel lassan az asztaluk felé sétál. Nem fenyegető, inkább csak bosszús, mint akinek okozott már kellemetlenséget a kis törpe és inkább látná őt kijjebb innen, semmint a vendégei nyugalmát zavarva.*
17029. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-16 11:49:14
Üzenet elküldve: 2022-01-16 11:49:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
-Nem. Nem az.
*Mosolyog zavartan. Az előbb jó nagy butaságot mondott. Szerencsére nem úgy néz ki, hogy ettől még el akarnák zavarni vagy ami még rosszabb kiveretnék belőle a leves árát. Viszont még rosszabb dolog történik. A tekintetén is látszik a teljes kétségbeesés mikor az hangzik el, hogy ő valamit vegyen. Még a vér is kifut az az arcából pedig a forró leves jótékony hatással volt rá. Méghozzá ételt vagy gyertyát akarnak vele vetetni. Milyen világban élünk? Azt, gondolják róla, hogy ő ételért aranyat ad ki. Vagy gyertyáért miközben neki otthon van kandallója amiben lehet szemetet égetni. Mikor a dinnyét lopta, azt is elvette tőle a városőrség. Egy szóval sikerült az ő motivációját egy pillanat alatt lelombozni. Pedig ő tényleg hajlandó lett volna nézelődni meg ilyenek. Mármint ha megfizetik. És kap egy kabátot. Meg olyan ruhát amin nem fúj át a szél. Meg egy új cipőt. Szóval nem is kérne sokat ezért az emberfeletti fáradozásért. Mégis le akarják húzni. Manapság már senkiben nem lehet megbízni. Még a gyanús kinézetű tündérekben se akik ingyen ételt osztogatnak. A közben hozzájuk csatlakozó szőrös valamit is szánja amiért besétál a csapdába amibe ő is. Bár ez nem látszik rajta. Inkább az, hogy miután gyorsan beszürcsölte a levesét gyanakodva méregeti. Be se mutatkozik. Az se mutatkozott be. És lehet harap is. Mennyi veszély leselkedik szegény manószakértőre aki csak felmelegedni jött be. Meg a manóhagyományok tiszteletére kizsebelni pár vendéget.*
-Nem. Nem az.
*Mosolyog zavartan. Az előbb jó nagy butaságot mondott. Szerencsére nem úgy néz ki, hogy ettől még el akarnák zavarni vagy ami még rosszabb kiveretnék belőle a leves árát. Viszont még rosszabb dolog történik. A tekintetén is látszik a teljes kétségbeesés mikor az hangzik el, hogy ő valamit vegyen. Még a vér is kifut az az arcából pedig a forró leves jótékony hatással volt rá. Méghozzá ételt vagy gyertyát akarnak vele vetetni. Milyen világban élünk? Azt, gondolják róla, hogy ő ételért aranyat ad ki. Vagy gyertyáért miközben neki otthon van kandallója amiben lehet szemetet égetni. Mikor a dinnyét lopta, azt is elvette tőle a városőrség. Egy szóval sikerült az ő motivációját egy pillanat alatt lelombozni. Pedig ő tényleg hajlandó lett volna nézelődni meg ilyenek. Mármint ha megfizetik. És kap egy kabátot. Meg olyan ruhát amin nem fúj át a szél. Meg egy új cipőt. Szóval nem is kérne sokat ezért az emberfeletti fáradozásért. Mégis le akarják húzni. Manapság már senkiben nem lehet megbízni. Még a gyanús kinézetű tündérekben se akik ingyen ételt osztogatnak. A közben hozzájuk csatlakozó szőrös valamit is szánja amiért besétál a csapdába amibe ő is. Bár ez nem látszik rajta. Inkább az, hogy miután gyorsan beszürcsölte a levesét gyanakodva méregeti. Be se mutatkozik. Az se mutatkozott be. És lehet harap is. Mennyi veszély leselkedik szegény manószakértőre aki csak felmelegedni jött be. Meg a manóhagyományok tiszteletére kizsebelni pár vendéget.*
17028. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-16 10:00:34
Üzenet elküldve: 2022-01-16 10:00:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Veszélyes lépcsők//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Megérkeznek a Pegazusba, sőt még egy kis dicséretet is kap, mikor belépnek az ajtón, és ha minden igaz, a kis céllövészetük teljesítményére szól a dolog.*
-Öreg ember, nem vén ember.
*Mondja egy kaján mosollyal az arcán hangosan, ahogy egy teltebb fehérnépre kacsint az egyik asztalnál. A fogadóvendég nő, természetesen szemforgatással válaszol, a nem túl sármos férfi, hangos parasztkodására. Mindez a fickónak sem tetszik, aki asztaltársaságot nyújt a hölgynek, de mielőtt újabb balhét rittyentene a pegazusban, a kormos felráncigálja a szobába.*
-Hát ennyire nem bízol bennem, hogy tudom kezelni az ilyen helyzeteket?
*Azzal leveszi az íját, és kényelmesen ledobja magát az ágyra. Ám látni a másikon, hogy ő sem probléma elkerülés végett vetett véget az el sem kezdett beszélgetésnek, hanem mert pusztán ő fürdeni akar. Flecser megforgatja a szemeit, amit a másik nem lát, majd mielőtt mondhatna bármit feláll, és megindul az ajtón kifele.*
-Látom csak a csutakolás érdekel. Mintha nem felelnék meg a kibaszott orrodnak.
*Mondja egyébként düh, vagy különösebb kellemetlenség nélkül.*
-Én csak a piacra jöttem, nincs másik ruhám. Szóval a finom illatokra várnod kell egy kicsit.
*Azzal elhagyja a szobát, és lemegy a fürdőbe. Leadja a ruháit a mosodába, és a kis mosónőnek mondja karcos hangján.*
-Rázzátok ki rendesen, ahogy az uraknak szokás.
*Hogy most ruhára, vagy egyéb más dologra gondol, nem lehet tudni.*
-Ha már nem ömlik belőle a víz, kertesetek meg valami dézsába'.
*Azzal sarkon fordul, és beleül a valamilyen langyos vízbe. A kalandorok városa, bizonyára nem most lát először utazót, egy darab toalettel, bizonyára megoldják a mosást, szárítást is.*
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Megérkeznek a Pegazusba, sőt még egy kis dicséretet is kap, mikor belépnek az ajtón, és ha minden igaz, a kis céllövészetük teljesítményére szól a dolog.*
-Öreg ember, nem vén ember.
*Mondja egy kaján mosollyal az arcán hangosan, ahogy egy teltebb fehérnépre kacsint az egyik asztalnál. A fogadóvendég nő, természetesen szemforgatással válaszol, a nem túl sármos férfi, hangos parasztkodására. Mindez a fickónak sem tetszik, aki asztaltársaságot nyújt a hölgynek, de mielőtt újabb balhét rittyentene a pegazusban, a kormos felráncigálja a szobába.*
-Hát ennyire nem bízol bennem, hogy tudom kezelni az ilyen helyzeteket?
*Azzal leveszi az íját, és kényelmesen ledobja magát az ágyra. Ám látni a másikon, hogy ő sem probléma elkerülés végett vetett véget az el sem kezdett beszélgetésnek, hanem mert pusztán ő fürdeni akar. Flecser megforgatja a szemeit, amit a másik nem lát, majd mielőtt mondhatna bármit feláll, és megindul az ajtón kifele.*
-Látom csak a csutakolás érdekel. Mintha nem felelnék meg a kibaszott orrodnak.
*Mondja egyébként düh, vagy különösebb kellemetlenség nélkül.*
-Én csak a piacra jöttem, nincs másik ruhám. Szóval a finom illatokra várnod kell egy kicsit.
*Azzal elhagyja a szobát, és lemegy a fürdőbe. Leadja a ruháit a mosodába, és a kis mosónőnek mondja karcos hangján.*
-Rázzátok ki rendesen, ahogy az uraknak szokás.
*Hogy most ruhára, vagy egyéb más dologra gondol, nem lehet tudni.*
-Ha már nem ömlik belőle a víz, kertesetek meg valami dézsába'.
*Azzal sarkon fordul, és beleül a valamilyen langyos vízbe. A kalandorok városa, bizonyára nem most lát először utazót, egy darab toalettel, bizonyára megoldják a mosást, szárítást is.*
17027. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-14 22:23:30
Üzenet elküldve: 2022-01-14 22:23:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Rava szerencsére, vagy hát legalábbis Dren úgynevezett szerencséjére annyira nagyon nem ismeri a várost, mint amennyire talán azt hihetné az átlagos külső szemlélő, és közel sem olyan jó emberismerő, hogy bármit is megsejtsen abból amit az elf gondol, vagy éppen nem gondol, úgyhogy nagyjából el is engedi ezt a kis félreértést. Inkább csak az látszik rajta, hogy örül, hogy végre közös nevezőn vannak.*
-Akkor nem teljesen őrültség.
*Vigyorog szélesen miközben két kezével az asztalra könyököl.*
-Remek!
*Böki is rá, már a terv részre, és közben kicsit gyakorlatiasabban fűzi tovább pár apró részlettel.*
-Arra gondoltam, hogy vehetnénk *Persze ezt nagyrészt ő tervezte fedezni.* pár napra elegendő élelmet meg ilyesmit, pár gyertyát esetleg és egy kereshetnénk egy jó leshelyet, ahonnan álcázva rászánnánk az időt, hogy kifürkésszük a rendszerüket, már ha van olyanjuk. Ki mikor hová megy, vagy honnan jön, hány őr van satöbbi.
*Azért ezt a részt igyekszik igencsak finoman és kényesen úgy közölni, hogy csak Dren hallhassa.*
-De a többit majd később.
*Zárja is le a dolgot, ez igazán nem a fogadóba való beszéd, még a végén valami túlbuzgó városőr meghallaná a kis tervüket. Közben pedig Rava úgy látja, hogy az aprócska termet kissé bátortalankodva ugyan, de előbújni látszik, úgyhogy a sármját bevetve szólítja meg ismét.*
-No gyere csak, ülj le ide. Mindjárt hozatok neked valami finomat. Mit kérsz?
*Kérdezi, hisz mégiscsak így illik ugyebár, bár nem hinné, hogy nagyon válogatna az étlapról, de szíve rajta. Ennyit igazán megér a tündérnek az esetleges haszon, amire később szert tehet, még ha ezt most sem Dren sem Törpi nem tudja.*
-Én Sylvar vagyok, szervusz.
*Rava szerencsére, vagy hát legalábbis Dren úgynevezett szerencséjére annyira nagyon nem ismeri a várost, mint amennyire talán azt hihetné az átlagos külső szemlélő, és közel sem olyan jó emberismerő, hogy bármit is megsejtsen abból amit az elf gondol, vagy éppen nem gondol, úgyhogy nagyjából el is engedi ezt a kis félreértést. Inkább csak az látszik rajta, hogy örül, hogy végre közös nevezőn vannak.*
-Akkor nem teljesen őrültség.
*Vigyorog szélesen miközben két kezével az asztalra könyököl.*
-Remek!
*Böki is rá, már a terv részre, és közben kicsit gyakorlatiasabban fűzi tovább pár apró részlettel.*
-Arra gondoltam, hogy vehetnénk *Persze ezt nagyrészt ő tervezte fedezni.* pár napra elegendő élelmet meg ilyesmit, pár gyertyát esetleg és egy kereshetnénk egy jó leshelyet, ahonnan álcázva rászánnánk az időt, hogy kifürkésszük a rendszerüket, már ha van olyanjuk. Ki mikor hová megy, vagy honnan jön, hány őr van satöbbi.
*Azért ezt a részt igyekszik igencsak finoman és kényesen úgy közölni, hogy csak Dren hallhassa.*
-De a többit majd később.
*Zárja is le a dolgot, ez igazán nem a fogadóba való beszéd, még a végén valami túlbuzgó városőr meghallaná a kis tervüket. Közben pedig Rava úgy látja, hogy az aprócska termet kissé bátortalankodva ugyan, de előbújni látszik, úgyhogy a sármját bevetve szólítja meg ismét.*
-No gyere csak, ülj le ide. Mindjárt hozatok neked valami finomat. Mit kérsz?
*Kérdezi, hisz mégiscsak így illik ugyebár, bár nem hinné, hogy nagyon válogatna az étlapról, de szíve rajta. Ennyit igazán megér a tündérnek az esetleges haszon, amire később szert tehet, még ha ezt most sem Dren sem Törpi nem tudja.*
-Én Sylvar vagyok, szervusz.
17026. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-14 13:07:13
Üzenet elküldve: 2022-01-14 13:07:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Nyílt//
// Onyawantha//
*Igen! Ezaz! Sikerült eltalálnia, hogy mit enne szívesen a lány! Ez a tény kissé meglegyezgeti Rion hiúságát, mintha valóban a saját érdeme lenne.*
- Csupán egyetlen percre szaladnék fel, tényleg csak addig, amíg ledobom a tarisznyám. Kivéve persze, ha szeretnél felkísérni, mert akkor maradhatunk akár három percet is! * Széles vigyor telepszik az amúgy is vidám arcára. Sűrűn reméli, hogy Onya is poénnak fogja fel a viccet, mert még nem találkozott valóban három perc alatt végző férfival. Hiszen aki találkozott, annak nem lenne vicces, ebben teljesen biztos…
A kezdeti nehézségek ellenére a leves rekordidő alatt az asztalukon gőzölög. A szolgálólány mindkettőjük elé leteszi a tányért, jobbra a kanalat, Rionnak pedig -rá sem pillantva- a bilétával ellátott kulcsot is.
Jó étvágyat kíván, rámosolyog ismét a lányra és leeresztve maga mellé az üressé vált tálcáját, hangos szoknyasuhogással elmegy sűrű dolgai után nézni.
Amint újra kettesben maradtak fél-elfünk kelletlenül elvonja a puha kis kacsók öleléséből a kezét, kibontja a nyakánál összefogott köpenyt és fel sem állva, a saját székének támlájára kanyarítja. Alatta csupán egy laza, fehér inget és bőrnadrágot visel, de itt a tűz mellett nem érzi kevésnek. Egészen más foglalkoztatja jelenleg: kihasználva ezt a kis időt el tud gondolkodni, mit válaszoljon a szépség legutóbbi kérdésére. Ugyanis igazából bármerre indulhatnak majd, főleg ha annyi a szép hely itt, hiszen semmit nem ismer.*
- Jól hangzik a tisztás, a templom és a piac is. Nekem ez a sorrend megfelelő lesz, persze, ha még sötétedés előtt visszaérünk. Nem tudom mennyire biztonságos a tisztás vagy a város utána.
*Elkalandozik a tekintete, egy ablakot keres, hogy hátha a kinti szürke időt meglátja, pontosabban azt, hogy a páráiktól terhes hófelhők elvonultak-e, de hamar visszatér figyelme egy sokkal kellemesebb látványhoz, Onyawantha gyönyörű szemeihez.*
- Jó étvágyat Hópihém! * Aztán enni kezd maga is.*
// Onyawantha//
*Igen! Ezaz! Sikerült eltalálnia, hogy mit enne szívesen a lány! Ez a tény kissé meglegyezgeti Rion hiúságát, mintha valóban a saját érdeme lenne.*
- Csupán egyetlen percre szaladnék fel, tényleg csak addig, amíg ledobom a tarisznyám. Kivéve persze, ha szeretnél felkísérni, mert akkor maradhatunk akár három percet is! * Széles vigyor telepszik az amúgy is vidám arcára. Sűrűn reméli, hogy Onya is poénnak fogja fel a viccet, mert még nem találkozott valóban három perc alatt végző férfival. Hiszen aki találkozott, annak nem lenne vicces, ebben teljesen biztos…
A kezdeti nehézségek ellenére a leves rekordidő alatt az asztalukon gőzölög. A szolgálólány mindkettőjük elé leteszi a tányért, jobbra a kanalat, Rionnak pedig -rá sem pillantva- a bilétával ellátott kulcsot is.
Jó étvágyat kíván, rámosolyog ismét a lányra és leeresztve maga mellé az üressé vált tálcáját, hangos szoknyasuhogással elmegy sűrű dolgai után nézni.
Amint újra kettesben maradtak fél-elfünk kelletlenül elvonja a puha kis kacsók öleléséből a kezét, kibontja a nyakánál összefogott köpenyt és fel sem állva, a saját székének támlájára kanyarítja. Alatta csupán egy laza, fehér inget és bőrnadrágot visel, de itt a tűz mellett nem érzi kevésnek. Egészen más foglalkoztatja jelenleg: kihasználva ezt a kis időt el tud gondolkodni, mit válaszoljon a szépség legutóbbi kérdésére. Ugyanis igazából bármerre indulhatnak majd, főleg ha annyi a szép hely itt, hiszen semmit nem ismer.*
- Jól hangzik a tisztás, a templom és a piac is. Nekem ez a sorrend megfelelő lesz, persze, ha még sötétedés előtt visszaérünk. Nem tudom mennyire biztonságos a tisztás vagy a város utána.
*Elkalandozik a tekintete, egy ablakot keres, hogy hátha a kinti szürke időt meglátja, pontosabban azt, hogy a páráiktól terhes hófelhők elvonultak-e, de hamar visszatér figyelme egy sokkal kellemesebb látványhoz, Onyawantha gyönyörű szemeihez.*
- Jó étvágyat Hópihém! * Aztán enni kezd maga is.*
17025. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-14 11:43:26
Üzenet elküldve: 2022-01-14 11:43:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Visszaút előtti pihenés//
*Már bőven sötétedik, mikor végre eltalál a főtérre. Bár járt már a városban azonban sötétben teljesen más képet mutat, mint világosban. Még az a szerencséje, hogy az ilyen fogadók körül bizony szoktak ácsorogni és a forgalom is nagyobb, esetleg még ki is van valamelyes világítva, nehogy a részegen kitántorgó egyedeik pont az ajtóban essenek pofára. Inkább kicsit arrébb. Amint odaér megvárja míg nyílik az ajtó és besurran rajta. Nehézkesen lép, a pult mellé pedig le is dobja a cuccát. Mivel az, hogy fel is másszon abba a magasságba, ahonnan látni is fogja a pultos, most szinte lehetetlen így egy ott, egyedül vacsorázó férfit kér meg, hogy ezt az apró szívességet tegye meg helyette. Egészen nagy a zsivaj is, általában ha kiabál el szokta érni a kérése a pult mögött ácsorgó fülét, ám ilyenkor jobb, ha inkább más utat választ.*
-Igen, egy szoba lenne csak! *Teszi oda még a kezét is a szája mellé, hogy célzottabban terjedjen a hangja. Le is számolja a Szoba árát, 14 aranyat a segítőkész férfi kezébe, aki pedig felteszi a pultra, hogy az a kasszába kerülhessen.*
-Ezer hálám! *Emeli fel a kezét, mert a pultos már lógatja is lefelé a kulcsot, ami az aranyakért jár cserébe. Ezt követően már csak a szobájába kell felhurcolja a zsákját, ami már ráér, így nem igazán sietős léptekkel indul meg. Felemeli a kulcsot a feje magasságába és kinyitja majd belülről be is zárja az ajtót. Felhúzza magát az ágyra és magára csavarja a takarót, így alszik el. Már nagyon ráfért a dolog. Másnap korán reggel már fenn van, kipihenten és újult erővel vághat így majd neki a visszaútnak. Elhatározza, hogy ugyan azt az utat fogja megjárni, mint idefelé, majd a szántóföldön fog magának egy szekeret, ha szerencséje lesz, talán már az első meg is látja a csillanó aranytallért a kezében, ahogy lobogtatja majd.*
*Már bőven sötétedik, mikor végre eltalál a főtérre. Bár járt már a városban azonban sötétben teljesen más képet mutat, mint világosban. Még az a szerencséje, hogy az ilyen fogadók körül bizony szoktak ácsorogni és a forgalom is nagyobb, esetleg még ki is van valamelyes világítva, nehogy a részegen kitántorgó egyedeik pont az ajtóban essenek pofára. Inkább kicsit arrébb. Amint odaér megvárja míg nyílik az ajtó és besurran rajta. Nehézkesen lép, a pult mellé pedig le is dobja a cuccát. Mivel az, hogy fel is másszon abba a magasságba, ahonnan látni is fogja a pultos, most szinte lehetetlen így egy ott, egyedül vacsorázó férfit kér meg, hogy ezt az apró szívességet tegye meg helyette. Egészen nagy a zsivaj is, általában ha kiabál el szokta érni a kérése a pult mögött ácsorgó fülét, ám ilyenkor jobb, ha inkább más utat választ.*
-Igen, egy szoba lenne csak! *Teszi oda még a kezét is a szája mellé, hogy célzottabban terjedjen a hangja. Le is számolja a Szoba árát, 14 aranyat a segítőkész férfi kezébe, aki pedig felteszi a pultra, hogy az a kasszába kerülhessen.
*-Ezer hálám! *Emeli fel a kezét, mert a pultos már lógatja is lefelé a kulcsot, ami az aranyakért jár cserébe. Ezt követően már csak a szobájába kell felhurcolja a zsákját, ami már ráér, így nem igazán sietős léptekkel indul meg. Felemeli a kulcsot a feje magasságába és kinyitja majd belülről be is zárja az ajtót. Felhúzza magát az ágyra és magára csavarja a takarót, így alszik el. Már nagyon ráfért a dolog. Másnap korán reggel már fenn van, kipihenten és újult erővel vághat így majd neki a visszaútnak. Elhatározza, hogy ugyan azt az utat fogja megjárni, mint idefelé, majd a szántóföldön fog magának egy szekeret, ha szerencséje lesz, talán már az első meg is látja a csillanó aranytallért a kezében, ahogy lobogtatja majd.*
17024. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-13 19:22:31
Üzenet elküldve: 2022-01-13 19:22:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Keresgélés - Nysity Shyinau//
* Örömmel konstatálja, hogy a Pegazus még a helyén van. Átszelve az utcákat látta ám, hogy valami igencsak megváltozott a városban. Évek teltek el, végül is nem meglepő, hogy változik a város arcképe is. Szeretne erről majd többet tudni. Hátha akad egy olyan ispotály a környéken, ahol munkába tudna állni és tanulhatna is. Első sorban viszont egy ágyra lenne szüksége, fürdőre, na meg egy kiadós tál főtt ételre. Szekerétől, kutyájától és lovától is megválik eme időre, de azért harapnivalóról gondoskodik nekik. A fogadóban pár lépés után megtorpan, élvezi a benti meleget. Majd táskáját a vállán hurcolván a pulthoz siet, hogy rendelhessen. Kis tűnődés után választása egy Őzragu levest rendel, 11 aranyért. . S kér még hozzá egy korsó Mézsört is, 15 aranyért. . A kifizetett finomságokkal egy asztalhoz telepszik le, hogy jóízűen kezdjen el enni. *
* Örömmel konstatálja, hogy a Pegazus még a helyén van. Átszelve az utcákat látta ám, hogy valami igencsak megváltozott a városban. Évek teltek el, végül is nem meglepő, hogy változik a város arcképe is. Szeretne erről majd többet tudni. Hátha akad egy olyan ispotály a környéken, ahol munkába tudna állni és tanulhatna is. Első sorban viszont egy ágyra lenne szüksége, fürdőre, na meg egy kiadós tál főtt ételre. Szekerétől, kutyájától és lovától is megválik eme időre, de azért harapnivalóról gondoskodik nekik. A fogadóban pár lépés után megtorpan, élvezi a benti meleget. Majd táskáját a vállán hurcolván a pulthoz siet, hogy rendelhessen. Kis tűnődés után választása egy Őzragu levest rendel, 11 aranyért.
. S kér még hozzá egy korsó Mézsört is, 15 aranyért. . A kifizetett finomságokkal egy asztalhoz telepszik le, hogy jóízűen kezdjen el enni. *
17023. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-12 19:50:31
Üzenet elküldve: 2022-01-12 19:50:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Rocha Burcqar//
- A legtöbb ember így van ezzel, ameddig tényleg nem látnak egyet belülről, aztán rájönnek, hogy odabenn csak folyosók végeérhetetlen labirintusa és karót nyelt uracsok várják őket. Persze aligha én vagyok a legmegfelelőbb ember ennek a megítélésére, tekintve, hogy az elmúlt tizenöt évben egy kúria volt a legnagyobb épület, amihez belülről szerencsém volt...
*Tekintete egy pillanatra vészesen elsötétül az emlék hatására. A mai napig nem kapott válaszokat arra a bizonyos alkalomra, amikor is tucatnyi sorstársával összezárva ébredt abban a vén, setét házban és bizony elméjének legocsmányabb zugában terveket szövögetett, hogy mit tenne azzal a fattyúval, aki ezért felelős volt...*
- Így hát tudásom alighanem idejétmúlt. *Engednek ki végül az izmai, ahogy befejezi a gondolatmenetet.*
- Ezt is meg tudom érteni. *Derül fel egy kissé.* A tavasz maga az élet, mindenbe visszatér a lélek és a levegő is oly' friss, semmihez sem hasonlítható!
*Vált hirtelen egy kicsit filozofikusabb hangnemre.*
- Ugyanakkor a hófödte táj, egy jó kupa forralt bor vagy rumos tea, egy kellemes vágta a hidegben, hógolyócsata! Ezek ugyancsak szívemnek kedves dolgok. *Mondja most már széles mosollyal, és egy pillanatra inkább hasonlít egy kölyökre, mint a sokat látott, fiatal vándorra. Pedig nem csak suhanc korában vett részt efféle szórakozásban, aki közelebbről is megismeri a Hóhajút, hamar rájöhet, hogy a komor álarc alatt egy a leggyermetegebb piszkálódástól kezdve a legnagyobb hülyeségekig mindenre rávehető illető bújik meg, elvégre mégiscsak a kalandvágy miatt mondott le az életről, ami megadatott neki. A Vörössel kétszer is majdnem a halálba vitték egymást, tették mindezt egy idióta vigyorral a képükön és a megbánás legcsekélyebb jele nélkül. Ékes bizonyítéka ez annak, hogy új barátok, új család máshol is várhat valakire, de élete csak egy van, hát vétek lenne elpazarolni.
Szeme sem rebben, amikor a leány közelebb lép hozzá, fakó zöld íriszei állják a csintalan tekintetet, miközben szája sarkában rejtélyes, afféle mindentudó mosoly bujkál.*
- Utazásaim során alaposan kitanultam a titkát miképp is kell valakiből kiszedni vágyunk tárgyát. Oly' meggyőző tudok lenni, másra sem vágysz majd, minthogy beavass mindenbe, amit tudsz.
*Replikázik játékosan, teste azonban mozdulatlan marad közben, nem tesz semmilyen gesztust, elvégre hol van az megírva, hogy ő nem kelletheti magát egy kicsit, pusztán a pillanatnyi szórakozás kedvéért. A pillanat azonban hamarosan szertefoszlik, ők pedig egymástól immáron ismét elfogadható távolságban eveznek komolyabb vizekre.*
- Ebben is van igazság, de nincs mindenki olyan szerencsés helyzetben, mint én, a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy vakon, a másodperc hevében hozzák meg a döntéseiket. Én mindig árulhatom a kardomat, hiszen gyermekként is erre képeztek, és mindig lesz, aki megfizesse. Elalszom a földön az erdőben vagy megszállok egy fogadóban. *Mondja és mély szomorúság költözik a szemébe.* Máma itt vagyok, holnap ott, és senki más épségéért nem felelek. Könnyű innen azt mondani valakinek, hogy ne tervezzen előre.
*Fejezi be csendesen. Túl sok sajátjánál sanyarúbb sorsot látott ahhoz, hogy orrát fennhordva ossza az észt, hogy hogyan is élje valaki más az életét. Neki szűkösebb időkben is jut majd egy karaván, ami kísérőket keres, vagy piperkőc uracs, egy elkényeztetett nemes kisasszony, akinek testőr kell. A földműves három kölyökkel, akinek elveri a jég a termést, már nincs ilyen szerencsés helyzetben.*
- Nem is vagyok több, mint egyszerű zsoldos, bár inkább a vándor, aki a kardjával is keresi a kenyerét áll közelebb a valósághoz.
*Álmában sem gondolta volna, hogy a rögtönzött előadása ekkora siker lesz, s mivel a nevetés ragadós, rögvest csatlakozik is a leányzóhoz egy jóízű hahota erejéig. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem ő itt az egyetlen, aki talán vándorszínészként is megkeresné a napi betevőre valót, elvégre Mordokhainak volt már szerencséje néhány úri kisasszonyhoz és teljes bizonyossággal állíthatja, hogy Rocha gond nélkül el tudna vegyülni közöttük. Nagy nehezen komolyságot erőltet az arcára, miközben a lesújtó szónoklatot hallgatja.*
- Ó, legvadabb álmaimban sem vinne rá a lélek, hogy kiálljak a gróf ellen! *Elkezdi kétségbeesetten tördelni a kezeit.* Sarokba szorított úrnőm, kénytelen leszek setét praktikáit állni, de kérem, csak a köpenyemet ne! Ősi családi örökség, jó atyám szíjat hasítana a hátamból, ha nélküle térnék vissza!
*Mondja kérlelően, miközben a lány ráfog az egyik tincsére. Ha bárki más csinálná, alighanem vérontásban végződne a dolog, a férfit ugyanis ki lehet kergetni a világból pusztán azzal, hogy hozzáérnek a hajához, jelenleg azonban csak visszatér arcára titokzatos mosolya.*
- Most már visszakaphatom?*Pillant célzóan Rocha kezére, majd a közelségre való tekintettel mélyen a leány szemébe néz, pusztán szórakozásból, hátha ezzel kibillenti a szerepéből.*
- A legtöbb ember így van ezzel, ameddig tényleg nem látnak egyet belülről, aztán rájönnek, hogy odabenn csak folyosók végeérhetetlen labirintusa és karót nyelt uracsok várják őket. Persze aligha én vagyok a legmegfelelőbb ember ennek a megítélésére, tekintve, hogy az elmúlt tizenöt évben egy kúria volt a legnagyobb épület, amihez belülről szerencsém volt...
*Tekintete egy pillanatra vészesen elsötétül az emlék hatására. A mai napig nem kapott válaszokat arra a bizonyos alkalomra, amikor is tucatnyi sorstársával összezárva ébredt abban a vén, setét házban és bizony elméjének legocsmányabb zugában terveket szövögetett, hogy mit tenne azzal a fattyúval, aki ezért felelős volt...*
- Így hát tudásom alighanem idejétmúlt. *Engednek ki végül az izmai, ahogy befejezi a gondolatmenetet.*
- Ezt is meg tudom érteni. *Derül fel egy kissé.* A tavasz maga az élet, mindenbe visszatér a lélek és a levegő is oly' friss, semmihez sem hasonlítható!
*Vált hirtelen egy kicsit filozofikusabb hangnemre.*
- Ugyanakkor a hófödte táj, egy jó kupa forralt bor vagy rumos tea, egy kellemes vágta a hidegben, hógolyócsata! Ezek ugyancsak szívemnek kedves dolgok. *Mondja most már széles mosollyal, és egy pillanatra inkább hasonlít egy kölyökre, mint a sokat látott, fiatal vándorra. Pedig nem csak suhanc korában vett részt efféle szórakozásban, aki közelebbről is megismeri a Hóhajút, hamar rájöhet, hogy a komor álarc alatt egy a leggyermetegebb piszkálódástól kezdve a legnagyobb hülyeségekig mindenre rávehető illető bújik meg, elvégre mégiscsak a kalandvágy miatt mondott le az életről, ami megadatott neki. A Vörössel kétszer is majdnem a halálba vitték egymást, tették mindezt egy idióta vigyorral a képükön és a megbánás legcsekélyebb jele nélkül. Ékes bizonyítéka ez annak, hogy új barátok, új család máshol is várhat valakire, de élete csak egy van, hát vétek lenne elpazarolni.
Szeme sem rebben, amikor a leány közelebb lép hozzá, fakó zöld íriszei állják a csintalan tekintetet, miközben szája sarkában rejtélyes, afféle mindentudó mosoly bujkál.*
- Utazásaim során alaposan kitanultam a titkát miképp is kell valakiből kiszedni vágyunk tárgyát. Oly' meggyőző tudok lenni, másra sem vágysz majd, minthogy beavass mindenbe, amit tudsz.
*Replikázik játékosan, teste azonban mozdulatlan marad közben, nem tesz semmilyen gesztust, elvégre hol van az megírva, hogy ő nem kelletheti magát egy kicsit, pusztán a pillanatnyi szórakozás kedvéért. A pillanat azonban hamarosan szertefoszlik, ők pedig egymástól immáron ismét elfogadható távolságban eveznek komolyabb vizekre.*
- Ebben is van igazság, de nincs mindenki olyan szerencsés helyzetben, mint én, a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy vakon, a másodperc hevében hozzák meg a döntéseiket. Én mindig árulhatom a kardomat, hiszen gyermekként is erre képeztek, és mindig lesz, aki megfizesse. Elalszom a földön az erdőben vagy megszállok egy fogadóban. *Mondja és mély szomorúság költözik a szemébe.* Máma itt vagyok, holnap ott, és senki más épségéért nem felelek. Könnyű innen azt mondani valakinek, hogy ne tervezzen előre.
*Fejezi be csendesen. Túl sok sajátjánál sanyarúbb sorsot látott ahhoz, hogy orrát fennhordva ossza az észt, hogy hogyan is élje valaki más az életét. Neki szűkösebb időkben is jut majd egy karaván, ami kísérőket keres, vagy piperkőc uracs, egy elkényeztetett nemes kisasszony, akinek testőr kell. A földműves három kölyökkel, akinek elveri a jég a termést, már nincs ilyen szerencsés helyzetben.*
- Nem is vagyok több, mint egyszerű zsoldos, bár inkább a vándor, aki a kardjával is keresi a kenyerét áll közelebb a valósághoz.
*Álmában sem gondolta volna, hogy a rögtönzött előadása ekkora siker lesz, s mivel a nevetés ragadós, rögvest csatlakozik is a leányzóhoz egy jóízű hahota erejéig. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem ő itt az egyetlen, aki talán vándorszínészként is megkeresné a napi betevőre valót, elvégre Mordokhainak volt már szerencséje néhány úri kisasszonyhoz és teljes bizonyossággal állíthatja, hogy Rocha gond nélkül el tudna vegyülni közöttük. Nagy nehezen komolyságot erőltet az arcára, miközben a lesújtó szónoklatot hallgatja.*
- Ó, legvadabb álmaimban sem vinne rá a lélek, hogy kiálljak a gróf ellen! *Elkezdi kétségbeesetten tördelni a kezeit.* Sarokba szorított úrnőm, kénytelen leszek setét praktikáit állni, de kérem, csak a köpenyemet ne! Ősi családi örökség, jó atyám szíjat hasítana a hátamból, ha nélküle térnék vissza!
*Mondja kérlelően, miközben a lány ráfog az egyik tincsére. Ha bárki más csinálná, alighanem vérontásban végződne a dolog, a férfit ugyanis ki lehet kergetni a világból pusztán azzal, hogy hozzáérnek a hajához, jelenleg azonban csak visszatér arcára titokzatos mosolya.*
- Most már visszakaphatom?*Pillant célzóan Rocha kezére, majd a közelségre való tekintettel mélyen a leány szemébe néz, pusztán szórakozásból, hátha ezzel kibillenti a szerepéből.*
17022. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-12 17:21:45
Üzenet elküldve: 2022-01-12 17:21:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Surranók//
*A megszólításra azonnal fölkapja a fejét és visszafordul a tündérhez. A férfi pedig rá néz, így pedig meg is győződik róla, hogy amaz tényleg hozzá beszél.
Meglepetten szemez a fickóval a szék támlája és az asztal lapja között lesve fölfelé. Bár az arc mosolygós, az ajánlat pedig hívogató, ő azért egy kissé bizalmatlan.
Egy kicsit lehajol aztán és hátrafordul, a pult felé néz, a fogadóst keresve tekintetével. De épp csak egy pillanatig mérlegel, aztán már dugja is ki fejét valamivel jobban a szék mögül, s miután mindkét alakot alaposan megnézte, pillantása végül megállapodik a tündéren és csak bólogat.
Látszik rajta, hogy kész kimászni az asztal alól, de talán még vár valami megerősítésre, vagy hívásra, hogy komoly volt a szándék, vagy valami jelzést, hogy egyáltalán mit várnak most tőle...*
*A megszólításra azonnal fölkapja a fejét és visszafordul a tündérhez. A férfi pedig rá néz, így pedig meg is győződik róla, hogy amaz tényleg hozzá beszél.
Meglepetten szemez a fickóval a szék támlája és az asztal lapja között lesve fölfelé. Bár az arc mosolygós, az ajánlat pedig hívogató, ő azért egy kissé bizalmatlan.
Egy kicsit lehajol aztán és hátrafordul, a pult felé néz, a fogadóst keresve tekintetével. De épp csak egy pillanatig mérlegel, aztán már dugja is ki fejét valamivel jobban a szék mögül, s miután mindkét alakot alaposan megnézte, pillantása végül megállapodik a tündéren és csak bólogat.
Látszik rajta, hogy kész kimászni az asztal alól, de talán még vár valami megerősítésre, vagy hívásra, hogy komoly volt a szándék, vagy valami jelzést, hogy egyáltalán mit várnak most tőle...*
17021. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-12 07:08:25
Üzenet elküldve: 2022-01-12 07:08:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Dren levese is hűlt már annyira a beszélgetésük közben, hogy a tempón gyorsíthasson. Most csak a beszéd akadályozza az evésben, de miután befejezte már hajol is a tányérja fölé. Közben persze figyeli a másik ujjait mit rajzolnak az asztalra. Egy pillanatra az is felmerül benne, hogy ez egy jel és most támadnak majd rá és verik ki belőle a leves árát. Szerencsére nem történik ilyesmi csak el lesz magyarázva, hogy a romváros amiről beszélnek azzal a romvárosra utal a tündér. Magától honnan tudhatta volna ezt a manószakértő? A fejekbe azért nem tud belelátni. Dren zavartan elkezd vigyorogni és igyekszik menteni a menthetőt.*
-Ja, hogy azok! Hát igen. Sok megsérült. Volt amit veszélyesnek nyilvánítottak és lebontottak és nem keveset újra eladott az új városvezetőség.
*Többet ő se tud azokról a házakról. Ezt is csak onnan, hogy hallotta. Szerencséjére az ő házát nem adták el mert egyrészt nem ott van, másrészt benne lakik és nem kérdezték meg, hogy honnan szerezte.*
-Ez egy jó terv.
*Bólogat arra amit a másik már elmondott csak most már a romvárosba képzeli el Dren megcsinálni. A belépő nagyobb társaság az ő gyanakvó pillantásait se kerülik el. Sokan vannak és ha bajt akarnának csinálni akkor biztos tudnának. Addig követi őket a szemével míg le nem ülnek. A kis kíváncsiskodóra addig nem is figyel fel míg, az úgy néz ki jelenlegi főnök meg nem szólítja. Jól meg is nézi.*
~Jó szőrös.~
*És gyorsan még kiszürcsöli a levese maradékát nehogy, azt adják oda a másiknak.*
*Dren levese is hűlt már annyira a beszélgetésük közben, hogy a tempón gyorsíthasson. Most csak a beszéd akadályozza az evésben, de miután befejezte már hajol is a tányérja fölé. Közben persze figyeli a másik ujjait mit rajzolnak az asztalra. Egy pillanatra az is felmerül benne, hogy ez egy jel és most támadnak majd rá és verik ki belőle a leves árát. Szerencsére nem történik ilyesmi csak el lesz magyarázva, hogy a romváros amiről beszélnek azzal a romvárosra utal a tündér. Magától honnan tudhatta volna ezt a manószakértő? A fejekbe azért nem tud belelátni. Dren zavartan elkezd vigyorogni és igyekszik menteni a menthetőt.*
-Ja, hogy azok! Hát igen. Sok megsérült. Volt amit veszélyesnek nyilvánítottak és lebontottak és nem keveset újra eladott az új városvezetőség.
*Többet ő se tud azokról a házakról. Ezt is csak onnan, hogy hallotta. Szerencséjére az ő házát nem adták el mert egyrészt nem ott van, másrészt benne lakik és nem kérdezték meg, hogy honnan szerezte.*
-Ez egy jó terv.
*Bólogat arra amit a másik már elmondott csak most már a romvárosba képzeli el Dren megcsinálni. A belépő nagyobb társaság az ő gyanakvó pillantásait se kerülik el. Sokan vannak és ha bajt akarnának csinálni akkor biztos tudnának. Addig követi őket a szemével míg le nem ülnek. A kis kíváncsiskodóra addig nem is figyel fel míg, az úgy néz ki jelenlegi főnök meg nem szólítja. Jól meg is nézi.*
~Jó szőrös.~
*És gyorsan még kiszürcsöli a levese maradékát nehogy, azt adják oda a másiknak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826