//Haldrian Rhuuv//
*Niev, az étlapot böngészve, megállapította magában, hogy Arthenior egy unalmas város. Úgy képzelte, hogy mindig történik valami, hogy egymást érik a látnivalók, de nem. Az éjjel, bemindenezve, bizonyára sokkal érdekesebbnek találta, de érthető okokból az előző éjszakát nem akarja megismételni, legalábbis a közeljövőben biztosan nem. Ami azt illeti, a Pegazus étlapja is unalmas, pedig Niev igazán nem válogatós, mindent könnyen és szívesen végig tudna enni, ami étlapon van, de mégis nagyobb hűhóra számított, olyan nevű ételekre, hogy ki sem bírja következtetni, hogy mit is fog enni és az miből készült. Sült szalonna, meg puliszka, ilyet bárhol kaphat, még otthon is megcsinálhatja magának, ezért teljesen felesleges eljönni egy fogadóig. A fürdőház talán érdekes lehet, ha evett, akkor megnézi azt is. Most már csak el kéne döntenie, hogy mit egyen. Az étlapot bújja, mikor hirtelen megszólítják, összerezzen, olyan elmélyülten tanulmányozta, hogy fel sem tűnt az, valaki az asztalához lépett. Topázsárga pillantása végigsvenkel a fogadón, majd megállapodik egy pillanatra a fiún - vagy férfin, nehéz eldöntenie.*
- Nem dolgozom itt.
*Közli nemes egyszerűséggel, igazából nem is érti a kérdést, hiszen nyilvánvalóan látszik, hogy nem tartozik a fogadó személyzetéhez, de a kérdésfeltevésből mégis azt gondolja, hogy amaz azt hitte róla, hogy helyi és majd közli a séf ajánlatát. De nincs azzal semmi baj, hogy összekeverték, nem is sértődött meg, nem is hallani ilyesmit a hangjában, vagy látni az arcán. Az asztalra támaszkodva nézi a másikat, állával közben elbiccent abba az irányba, ahol az a személy tartózkodik, aki neki is átadta az étlapot.*