Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 916 (18301. - 18320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
18320. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-16 21:38:34
Üzenet elküldve: 2023-03-16 21:38:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Egy apró hazugság//
*Xidros persze nem ismeri az elf leányt, így könnyen lehet, hogy téved, ebből igazából nem csinálna komolyabb ügyet. Tévedését illetően viszont nem homályosítja fel senki, sőt, Nimivensa csak tovább táplálja benne a hazugságot, amit a férfi egy diadalként él meg. Magában elkönyveli, hogy a kor előrehaladtával csak ragadt rá némi bölcsesség vagy emberismeret féleség is, ami elengedhetetlen, hiszen így a negyedik évtizedében már nem mozog olyan fürgén mint egykoron.
~ Valamit valamiért. ~
A lány tovább faggatja őt az állítólagos hódításairól, ami most már igazán szemet szúr a wegtoreninek.*
- Igen, kalandos életem volt.
*Elnyom egy grimaszt. Nem tetszik neki, hogy már múlt időben beszél, de szó mi szó érzi tagjain az idő vasfogát, ám a lelke nem kíván ilyen ütemben öregedni. Még sok mindent szeretne megtapasztalni.*
- De ezt aligha az ágyamban megforduló nők száma határozza meg.
*Megvonja vállait.*
- Egyébként is mit számít az, kedves hölgyem.
*Viszonozza a kacsintást, majd egy apró falatot helyez szájába, hogy néhány harapást követően gyomrában landoljon.
Az italt nem utasítják el, ez örömére szolgál, lelkesen nyúl is erszényéért, hogy ismételten kifizesse a 20 aranyat az újabb két pohár Almaborért.
Gyorsan meg is szabadul a maradéktól és koszos kupáját átadja a felszolgálónak, hogy utána újra becses társaságához forduljon.*
- Ooh!
*Nem képes elnyomni önelégült félmosolyát, ezért csak hagyja arcára telepedni.*
- Csak nem egy bókot kaptam?
*Kicsit ízlelgeti a falatot, s egyben a leány látványát is fantáziájában megjelenő szituációkban.*
- Nos, biztosíthatlak, hogy kölcsönös a vonzalom.
*Jegyzi meg pimasz módon, majd egy újabb apró falat rágcsálásába kezd miközben a következő választ emésztgeti.*
- Akadt néhány, főleg mikor még ifjabb voltam és meggondolatlanabb.
*Persze hódításait sosem küllemének köszönhette, ami nem kifejezetten különleges vagy nem mondható kiemelkedően jóképűnek, megvan talán a rosszfiús bája, de ezt is inkább fellépésének köszönheti.*
- Gondolom meggondolatlanság aligha jellemzi bölcs népedet és téged. Feltételezem gyermekként is több óvatosság szorult belétek hosszú életűekbe, mint belénk, egyszerű halandókba.
~ Bár azok a tincsek, azok heves jellemről árulkodnak nekem. ~
*Xidros persze nem ismeri az elf leányt, így könnyen lehet, hogy téved, ebből igazából nem csinálna komolyabb ügyet. Tévedését illetően viszont nem homályosítja fel senki, sőt, Nimivensa csak tovább táplálja benne a hazugságot, amit a férfi egy diadalként él meg. Magában elkönyveli, hogy a kor előrehaladtával csak ragadt rá némi bölcsesség vagy emberismeret féleség is, ami elengedhetetlen, hiszen így a negyedik évtizedében már nem mozog olyan fürgén mint egykoron.
~ Valamit valamiért. ~
A lány tovább faggatja őt az állítólagos hódításairól, ami most már igazán szemet szúr a wegtoreninek.*
- Igen, kalandos életem volt.
*Elnyom egy grimaszt. Nem tetszik neki, hogy már múlt időben beszél, de szó mi szó érzi tagjain az idő vasfogát, ám a lelke nem kíván ilyen ütemben öregedni. Még sok mindent szeretne megtapasztalni.*
- De ezt aligha az ágyamban megforduló nők száma határozza meg.
*Megvonja vállait.*
- Egyébként is mit számít az, kedves hölgyem.
*Viszonozza a kacsintást, majd egy apró falatot helyez szájába, hogy néhány harapást követően gyomrában landoljon.
Az italt nem utasítják el, ez örömére szolgál, lelkesen nyúl is erszényéért, hogy ismételten kifizesse a 20 aranyat az újabb két pohár Almaborért.
Gyorsan meg is szabadul a maradéktól és koszos kupáját átadja a felszolgálónak, hogy utána újra becses társaságához forduljon.* - Ooh!
*Nem képes elnyomni önelégült félmosolyát, ezért csak hagyja arcára telepedni.*
- Csak nem egy bókot kaptam?
*Kicsit ízlelgeti a falatot, s egyben a leány látványát is fantáziájában megjelenő szituációkban.*
- Nos, biztosíthatlak, hogy kölcsönös a vonzalom.
*Jegyzi meg pimasz módon, majd egy újabb apró falat rágcsálásába kezd miközben a következő választ emésztgeti.*
- Akadt néhány, főleg mikor még ifjabb voltam és meggondolatlanabb.
*Persze hódításait sosem küllemének köszönhette, ami nem kifejezetten különleges vagy nem mondható kiemelkedően jóképűnek, megvan talán a rosszfiús bája, de ezt is inkább fellépésének köszönheti.*
- Gondolom meggondolatlanság aligha jellemzi bölcs népedet és téged. Feltételezem gyermekként is több óvatosság szorult belétek hosszú életűekbe, mint belénk, egyszerű halandókba.
~ Bár azok a tincsek, azok heves jellemről árulkodnak nekem. ~
18319. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-16 17:22:27
Üzenet elküldve: 2023-03-16 17:22:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Mordokhai Elladur//
*Hosszú ideje először érzi úgy, hogy a sötét szoba csendje békével tölti el. Nem érzi a magány nyomorúságát. Biztonságot érez. Meg valami keserédes boldogságot. Ám a keserűség hamar tova száll, mikor megérzi testén az ölelő karokat. Apró mosoly kúszik arcára, de szemeit még nem hajlandó kinyitni. Nem mintha attól félne, hogy ez a békesség azonnal elillanna. Pusztán kiélvezi a jótékony semmittevés utolsó szikráját.*
- Milyen szomorú, hogy ilyen hamar szárad ki belőle a víz. Ráért volna pár napot.
*Bújik arcával a férfiéhoz, más különösebb mozgásra viszont nem hajlandó. Való igaz, hogy felesleges azonnal kirohanni azon az ajtón.*
- Hát, ha kalandnak lehet nevezni valószínűleg a piacra megyek.
*Pillant ki az ablakon az említett hely irányába. Arcán tükröződik, hogy helyét jobban el tudná képzelni idebent, mintsem kimenjen a zsibongó városiak közé.*
- Azután haza. Tudod van nekem komolyabb dolgom is annál, mintsem hogy egy zsoldosnak mondjak estimesét.
*Kuncog fel, ahogy az ölelésből kibontakozva fordul át, hogy szemben lehessen az említettel.*
- Főzni, rendet tenni. Közeledik a jó idő, a viskóm pedig csőd.
*Húzza el a száját nyúzottan. Élvezi azt, hogy tud olyat mondani, hogy "haza". De néha azért hiányzik a kalandos élet. Bár azt meg kell hagyni, hogy a tetőjavítás is okoz bőséggel kalandot a számára.*
- És te kalandorok gyöngye?
*Kel fel végül, hogy elé lépve öleljen a derekára, kényelmesen és ráérősen bújva a mellkasához.*
*Hosszú ideje először érzi úgy, hogy a sötét szoba csendje békével tölti el. Nem érzi a magány nyomorúságát. Biztonságot érez. Meg valami keserédes boldogságot. Ám a keserűség hamar tova száll, mikor megérzi testén az ölelő karokat. Apró mosoly kúszik arcára, de szemeit még nem hajlandó kinyitni. Nem mintha attól félne, hogy ez a békesség azonnal elillanna. Pusztán kiélvezi a jótékony semmittevés utolsó szikráját.*
- Milyen szomorú, hogy ilyen hamar szárad ki belőle a víz. Ráért volna pár napot.
*Bújik arcával a férfiéhoz, más különösebb mozgásra viszont nem hajlandó. Való igaz, hogy felesleges azonnal kirohanni azon az ajtón.*
- Hát, ha kalandnak lehet nevezni valószínűleg a piacra megyek.
*Pillant ki az ablakon az említett hely irányába. Arcán tükröződik, hogy helyét jobban el tudná képzelni idebent, mintsem kimenjen a zsibongó városiak közé.*
- Azután haza. Tudod van nekem komolyabb dolgom is annál, mintsem hogy egy zsoldosnak mondjak estimesét.
*Kuncog fel, ahogy az ölelésből kibontakozva fordul át, hogy szemben lehessen az említettel.*
- Főzni, rendet tenni. Közeledik a jó idő, a viskóm pedig csőd.
*Húzza el a száját nyúzottan. Élvezi azt, hogy tud olyat mondani, hogy "haza". De néha azért hiányzik a kalandos élet. Bár azt meg kell hagyni, hogy a tetőjavítás is okoz bőséggel kalandot a számára.*
- És te kalandorok gyöngye?
*Kel fel végül, hogy elé lépve öleljen a derekára, kényelmesen és ráérősen bújva a mellkasához.*
18318. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-16 15:43:38
Üzenet elküldve: 2023-03-16 15:43:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Különös dolog egy idegentől remélni a "megváltást". Főleg ilyen formában. De most több életkedv bújik meg a Vörösben, még akkor is, ha kettejük között színtiszta ellenkezés és piszkálódás áll csak fent. Talán egy kósza hetyegés, ami nem számít, csak megtörténik ír lesz a sebekre. Ha nem, akkor pedig lesz egy röpke ideje arra, hogy egyszer végre ne gondolkozzon. Pár éve olyan üresnek érzi magát, akár a kiszáradt folyó aszály idején. Talán ez a légyott egy kevéskét megtölti élettel. Bármin képes lenne csüngeni, ha újra megtapasztalhatná milyen az, amikor nem fürdőzik az önutálat, a gyász és kétségbeesés forrásában.
Ennek ellenére, hogy reményekkel telve indul az öltözőbe, mégis rohadt pocsékul érzi magát. Való igaz, hogy ha ránéz a férfira valami furcsa melegség járja át a testét, érzi, ahogy combjai között szinte sajog a kívánalom. És épp ezért érzi magát iszonyatosan szar alaknak.
De vigasztaló az egészben az az egyszerű kis tény, hogy a mai napját már senki sincs, aki a szemére vetné. Egyedül csak önnön magával kell megbirkóznia, az pedig eddig is sikerült úgy ahogy.
Így talán valamivel magabiztosabban, de még mindig elég kedvetlenül tér vissza a férfihoz, s ugyan ezzel a "lelkesedéssel" indul meg a szobák felé is. Ő maga sem siet sehová, hisz nem meglepetés sem a céljuk helye, sem pedig tevékenységük mibenléte. Tudja hová és minek. Értőn egymás tudtára adták már odalent a fürdőben.
A kérdésre megtorpan az egyik lépcsőfokon, s hosszú percek óta először megenged magának egy kósza mosolyt.*
- Kifogytál már a frappáns becézésekből?
*Várja meg míg mellé ér a férfi, azután pedig az ő tempóját követve halad tovább komótosan.
Kedve lenne megint játszadozni. Gyerekesen csak akkor árulni el a nevét, ha ő is megtudja a férfiét. Azután meg csak azért sem árulná el először a sajátját. De most a célja kiölte belőle a gyermekded viselkedést, így csak egy halk sóhajjal sandít vissza a szakállas pofázmányra.*
- Violëttyne. *Motyogja halkan.* Normális körökben pedig a vakarék, gyereklány, meg ilyen finomságok előtt álltalában Violettnek hívnak. Vagy Lettinek, de azt csak azoknak szabad, akiket kedvelek.
*Vigyorodik el, közben fikarcnyi reményt se fűz hozzá, hogy valaha is hallani fogja a Vénségtől bármelyik opciót. Hogy minek akarja tudni a nevét, nos azt sem érti. De már beletörődött, hogy az Öregnek ő marad cinka vagy vakarcs, ahogy a Vörös is valószínűleg megragad a vénségnél.
Ő nem firtatja megint a férfi nevét. Ha szorult belé annyi illem úgy is megmondja. Inkább azzal foglalkozik, hogy az ajtó elé érve helyezze a lyukba a kulcsot. Pár pillanatot vár, mielőtt elfordítaná, hisz tudja, hogy az ajtón túl már nincs tovább választási lehetőség. Most még csak játszik a gondolattal, hogy egy hancúr talán visszasodorja hozzá az életkedvét. Viszont odabent valószínűleg tényleg akarni fogja a férfit. Hisz a fürdőben ölelkezve is ezt érezte. Aprót nyel, mintha először csinálna ilyet (mely egy részben igaz is), de végül elfordul a kulcs, s benyit a sötétbe burkolódzott, hűvös levegőjű szobába.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Különös dolog egy idegentől remélni a "megváltást". Főleg ilyen formában. De most több életkedv bújik meg a Vörösben, még akkor is, ha kettejük között színtiszta ellenkezés és piszkálódás áll csak fent. Talán egy kósza hetyegés, ami nem számít, csak megtörténik ír lesz a sebekre. Ha nem, akkor pedig lesz egy röpke ideje arra, hogy egyszer végre ne gondolkozzon. Pár éve olyan üresnek érzi magát, akár a kiszáradt folyó aszály idején. Talán ez a légyott egy kevéskét megtölti élettel. Bármin képes lenne csüngeni, ha újra megtapasztalhatná milyen az, amikor nem fürdőzik az önutálat, a gyász és kétségbeesés forrásában.
Ennek ellenére, hogy reményekkel telve indul az öltözőbe, mégis rohadt pocsékul érzi magát. Való igaz, hogy ha ránéz a férfira valami furcsa melegség járja át a testét, érzi, ahogy combjai között szinte sajog a kívánalom. És épp ezért érzi magát iszonyatosan szar alaknak.
De vigasztaló az egészben az az egyszerű kis tény, hogy a mai napját már senki sincs, aki a szemére vetné. Egyedül csak önnön magával kell megbirkóznia, az pedig eddig is sikerült úgy ahogy.
Így talán valamivel magabiztosabban, de még mindig elég kedvetlenül tér vissza a férfihoz, s ugyan ezzel a "lelkesedéssel" indul meg a szobák felé is. Ő maga sem siet sehová, hisz nem meglepetés sem a céljuk helye, sem pedig tevékenységük mibenléte. Tudja hová és minek. Értőn egymás tudtára adták már odalent a fürdőben.
A kérdésre megtorpan az egyik lépcsőfokon, s hosszú percek óta először megenged magának egy kósza mosolyt.*
- Kifogytál már a frappáns becézésekből?
*Várja meg míg mellé ér a férfi, azután pedig az ő tempóját követve halad tovább komótosan.
Kedve lenne megint játszadozni. Gyerekesen csak akkor árulni el a nevét, ha ő is megtudja a férfiét. Azután meg csak azért sem árulná el először a sajátját. De most a célja kiölte belőle a gyermekded viselkedést, így csak egy halk sóhajjal sandít vissza a szakállas pofázmányra.*
- Violëttyne. *Motyogja halkan.* Normális körökben pedig a vakarék, gyereklány, meg ilyen finomságok előtt álltalában Violettnek hívnak. Vagy Lettinek, de azt csak azoknak szabad, akiket kedvelek.
*Vigyorodik el, közben fikarcnyi reményt se fűz hozzá, hogy valaha is hallani fogja a Vénségtől bármelyik opciót. Hogy minek akarja tudni a nevét, nos azt sem érti. De már beletörődött, hogy az Öregnek ő marad cinka vagy vakarcs, ahogy a Vörös is valószínűleg megragad a vénségnél.
Ő nem firtatja megint a férfi nevét. Ha szorult belé annyi illem úgy is megmondja. Inkább azzal foglalkozik, hogy az ajtó elé érve helyezze a lyukba a kulcsot. Pár pillanatot vár, mielőtt elfordítaná, hisz tudja, hogy az ajtón túl már nincs tovább választási lehetőség. Most még csak játszik a gondolattal, hogy egy hancúr talán visszasodorja hozzá az életkedvét. Viszont odabent valószínűleg tényleg akarni fogja a férfit. Hisz a fürdőben ölelkezve is ezt érezte. Aprót nyel, mintha először csinálna ilyet (mely egy részben igaz is), de végül elfordul a kulcs, s benyit a sötétbe burkolódzott, hűvös levegőjű szobába.*
18317. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-16 15:15:12
Üzenet elküldve: 2023-03-16 15:15:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Mondjuk úgy, hatodik érzék. Meg mert nem nézel ide.
* Bök két ujjával a saját szempárja felé. A leány szavai bátorságról, nyegleségről árulkodnak, de a testbeszéde egészen mást mutat. Egy jó harcos képes olvasni a másik legapróbb rezdüléséből is, kikövetkeztetve annak szándékait. Azok az idők elmúltak, de az ösztönök megmaradnak.
Ha csak sejtené Daioryn, mi megy végbe a vörösben, megnyugtathatná, megveregethetné a vállát is, hogy ne féljen, még pár év a gyász rettentő kínjai közepette és félreteszi ezen aggályait. Hisz neki is sikerült, pedig látnia kellett volna, amikor lelkének legmélyebb önsajnálatában és fájdalmában dagonyázott. Alig volt józanul megélt pillanata és bizony, erősen rászokott a wegtoreni bódítószerekre is. Mindent kipróbált, bármit, ami enyhíthetné kínjait. *
- Persze.
* Férfi ő, az a legtisztább ha egyenesen, nylítan tásalognak hozzá, mert különben nem biztos hogy felfogja.
Ha az ex-harcos kell hozzá, hogy átbillentse fenntartásain, már ami a másokkal való gondűző paráználkodást illeti, hát szíves-örömest áll a dolog elébe. Ki tudja, lehet csak ez a szó szerinti lökés kell neki és már el is indul a lejtőn. Nem mondhatná, hogy az út végén teljes lelki gyógyulás vár reá, hisz szemlátomást ő sem látja az alagút végét. De ideiglenes enyhülést adhat. *
- Hess, hess.
* Legyezgeti el a bosszantó csitrit az öltözők felé és maga is elindul. Füstölgést ugyan ne várjon a cinka, a férfinak ugyanis édes-mindegy, kivel hetyeg, a lényeg hogy legyen kivel. Persze, a gyerekleány valamivel csinosabb és ropogósabb, mint amihez szokott mostanság.
Némán bólint, örül hogy nem kell kerülőutakra pazarolnia a szavakat. Mindketten tudják, mit akarnak a másiktól. A vörös meglobogtatja a kulcsát, indulnak is felfelé. Lassú léptekkel követi, hogy közben alaposan szemügyre vehesse. *
- Most sem árulod el a neved?
* Súgja mély hangján. Bár igaz, sok jelentősége nincs, de mégis szeretné tudni. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Mondjuk úgy, hatodik érzék. Meg mert nem nézel ide.
* Bök két ujjával a saját szempárja felé. A leány szavai bátorságról, nyegleségről árulkodnak, de a testbeszéde egészen mást mutat. Egy jó harcos képes olvasni a másik legapróbb rezdüléséből is, kikövetkeztetve annak szándékait. Azok az idők elmúltak, de az ösztönök megmaradnak.
Ha csak sejtené Daioryn, mi megy végbe a vörösben, megnyugtathatná, megveregethetné a vállát is, hogy ne féljen, még pár év a gyász rettentő kínjai közepette és félreteszi ezen aggályait. Hisz neki is sikerült, pedig látnia kellett volna, amikor lelkének legmélyebb önsajnálatában és fájdalmában dagonyázott. Alig volt józanul megélt pillanata és bizony, erősen rászokott a wegtoreni bódítószerekre is. Mindent kipróbált, bármit, ami enyhíthetné kínjait. *
- Persze.
* Férfi ő, az a legtisztább ha egyenesen, nylítan tásalognak hozzá, mert különben nem biztos hogy felfogja.
Ha az ex-harcos kell hozzá, hogy átbillentse fenntartásain, már ami a másokkal való gondűző paráználkodást illeti, hát szíves-örömest áll a dolog elébe. Ki tudja, lehet csak ez a szó szerinti lökés kell neki és már el is indul a lejtőn. Nem mondhatná, hogy az út végén teljes lelki gyógyulás vár reá, hisz szemlátomást ő sem látja az alagút végét. De ideiglenes enyhülést adhat. *
- Hess, hess.
* Legyezgeti el a bosszantó csitrit az öltözők felé és maga is elindul. Füstölgést ugyan ne várjon a cinka, a férfinak ugyanis édes-mindegy, kivel hetyeg, a lényeg hogy legyen kivel. Persze, a gyerekleány valamivel csinosabb és ropogósabb, mint amihez szokott mostanság.
Némán bólint, örül hogy nem kell kerülőutakra pazarolnia a szavakat. Mindketten tudják, mit akarnak a másiktól. A vörös meglobogtatja a kulcsát, indulnak is felfelé. Lassú léptekkel követi, hogy közben alaposan szemügyre vehesse. *
- Most sem árulod el a neved?
* Súgja mély hangján. Bár igaz, sok jelentősége nincs, de mégis szeretné tudni. *
18316. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-16 14:23:55
Üzenet elküldve: 2023-03-16 14:23:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Miből jutottál erre a következtetésre?
*Vonja fel a szemöldökeit őszinte kíváncsisággal. Most szívesen letörné az önbizalmát olyan apróságokkal, hogy elkezdené kifejteni azt az aprócska tényt, hogy nem feltétlenül az Öreg "megnyerő" jelleme és fizikuma, az a nem bizonyítottan, de állítólagosan igen hasznos férfi szerszám csábította erre az útra. Hanem egyszerűen a szükség. Hosszú idő van már mögötte, mióta nem ért hozzá férfi. A gyász teljesen eluszította mindenféle emberi interakciótól. Már attól bűntudata volt, mikor visszamosolygott otthon a lovászfiúra. Ezt a bűntudatot igyekszik magában leküzdeni, de az állandó visszakérdésektől csak újra és újra elbizonytalanodik.*
- Tényleg szeretnéd, hogy erre őszintén válaszoljak?
~ Nem valószínű. ~
*Így nem is válaszol, csak egyszerűen felkel, hogy maga mögött hagyja a fürdőt. Ő sem bajlódik rongyokkal. Minek? Ismételten csak az jut eszébe, hogy gyerekkora óta inkább fiúkkal volt körbevéve, mintsem úri kislányokkal. Ami nagyban hozzásegítette ahhoz, hogy gyakorta megfeledkezzen az illedelmes szégyenlősségről.
A kaján megjegyzésre szigorú szemekkel pilant a férfira, ahogy a sétában is megtorpan. Arcán most nincs jele semmilyen játékos csipkelődésre való hajlandóságra. Komoly és merev arccal billenti félre a fejét, ahogy szóra nyitja ajkait.*
- Most vicceskedsz. De ne csodálkozz, ha nem találkozunk kint.
*Vonja meg a vállait, ahogy tovább indul. Hisz mi gátolná meg a lányt, hogy elszökjön a férfi kezei elől. Hagy füstölögjön a Vénség, hogy visszamegy e hozzá a Vörös vagy ma be kell érnie a leharcolt felszolgálólányok egyikével.
Ahogy elválnak be is bújik az öltözőbe. Komótosan, ráérősen szedve magára a gönceit. A nadrággal igencsak meg kell küzdenie, de végül már csak a kinyúlt, nagyméretű felsője marad, ami jól elrejti minden porcikáját. Így a férfihoz érkezve amaz nem sok tetszetős látványból veheti ki a részét. Hisz amit nem akar megmutatni a lány, azt tökéletesen jól fedi is öltözéke.*
- Mehetünk.
*Lép el komótosan a másik mellett, ahogy megérkezik hozzá. A fogadótérbe visszanyitva sóhajt fel, ahogy az illatos fürdő után megcsapja a Pegazus füstös, alkoholgőzös, nehéz levegője. Menet közben a táskájába nyúl, hogy kivegye a szobája kulcsát, majd az Öregre pillant.*
- Akkor ide menjünk?
*Mutat a kulcsra. Igazából azt sem bánná, ha a fogadón kívül találnának maguknak valami helyet. De mivel olyan csekélységet sem tud róla, hogy mi a neve, így arról sincs fogalma, hogy ide valósi e, van e valami viskója, ahol elbújhatnának a világ elől.*
~ Milyen romantikus... ~
*Vág magában egy kósza fintort, s igazából a válasz előtt már megindul a díszes szőnyeggel fedett lépcső irányába.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Miből jutottál erre a következtetésre?
*Vonja fel a szemöldökeit őszinte kíváncsisággal. Most szívesen letörné az önbizalmát olyan apróságokkal, hogy elkezdené kifejteni azt az aprócska tényt, hogy nem feltétlenül az Öreg "megnyerő" jelleme és fizikuma, az a nem bizonyítottan, de állítólagosan igen hasznos férfi szerszám csábította erre az útra. Hanem egyszerűen a szükség. Hosszú idő van már mögötte, mióta nem ért hozzá férfi. A gyász teljesen eluszította mindenféle emberi interakciótól. Már attól bűntudata volt, mikor visszamosolygott otthon a lovászfiúra. Ezt a bűntudatot igyekszik magában leküzdeni, de az állandó visszakérdésektől csak újra és újra elbizonytalanodik.*
- Tényleg szeretnéd, hogy erre őszintén válaszoljak?
~ Nem valószínű. ~
*Így nem is válaszol, csak egyszerűen felkel, hogy maga mögött hagyja a fürdőt. Ő sem bajlódik rongyokkal. Minek? Ismételten csak az jut eszébe, hogy gyerekkora óta inkább fiúkkal volt körbevéve, mintsem úri kislányokkal. Ami nagyban hozzásegítette ahhoz, hogy gyakorta megfeledkezzen az illedelmes szégyenlősségről.
A kaján megjegyzésre szigorú szemekkel pilant a férfira, ahogy a sétában is megtorpan. Arcán most nincs jele semmilyen játékos csipkelődésre való hajlandóságra. Komoly és merev arccal billenti félre a fejét, ahogy szóra nyitja ajkait.*
- Most vicceskedsz. De ne csodálkozz, ha nem találkozunk kint.
*Vonja meg a vállait, ahogy tovább indul. Hisz mi gátolná meg a lányt, hogy elszökjön a férfi kezei elől. Hagy füstölögjön a Vénség, hogy visszamegy e hozzá a Vörös vagy ma be kell érnie a leharcolt felszolgálólányok egyikével.
Ahogy elválnak be is bújik az öltözőbe. Komótosan, ráérősen szedve magára a gönceit. A nadrággal igencsak meg kell küzdenie, de végül már csak a kinyúlt, nagyméretű felsője marad, ami jól elrejti minden porcikáját. Így a férfihoz érkezve amaz nem sok tetszetős látványból veheti ki a részét. Hisz amit nem akar megmutatni a lány, azt tökéletesen jól fedi is öltözéke.*
- Mehetünk.
*Lép el komótosan a másik mellett, ahogy megérkezik hozzá. A fogadótérbe visszanyitva sóhajt fel, ahogy az illatos fürdő után megcsapja a Pegazus füstös, alkoholgőzös, nehéz levegője. Menet közben a táskájába nyúl, hogy kivegye a szobája kulcsát, majd az Öregre pillant.*
- Akkor ide menjünk?
*Mutat a kulcsra. Igazából azt sem bánná, ha a fogadón kívül találnának maguknak valami helyet. De mivel olyan csekélységet sem tud róla, hogy mi a neve, így arról sincs fogalma, hogy ide valósi e, van e valami viskója, ahol elbújhatnának a világ elől.*
~ Milyen romantikus... ~
*Vág magában egy kósza fintort, s igazából a válasz előtt már megindul a díszes szőnyeggel fedett lépcső irányába.*
18315. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-16 13:26:01
Üzenet elküldve: 2023-03-16 13:26:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hidd el, hogy így van.
*Olyan mosollyal mondja ezt, mintha amúgy mindent tökéletesen tudna a szerelemről, meg a hűségről, vagy akár a kötelességről. Olyan dolgok ezek, különösen az utóbbi kettő, amik nagyon könnyen csapdába ejthetik az embert. Ezért olyan boldog a hirtelen, gyors és vendégektől mentes esküvőtől, ha nagy dobra verték volna, akkor biztos, hogy kötelezettségként éli meg, mint egy elvégzendő feladatot, attól pedig bizonyosan megkeseredett volna az amúgy édes hitvesi csók.*
- Egyszer voltam a kikötőben, egy perc sem telt bele és máris megsarcoltak valami haramiák az áthaladásért cserébe, úgyhogy nem láttam egy olyan nagy hajót sem.
*Nosztalgikusan elmosolyodik. A régi szép idők. Most is csupán a húszas évei elején jár, de akkor még tényleg kislány volt. És valóban nem látott semmit a kikötőből, de legalább szegényebb lett egy csomó arannyal. Azóta sem merészkedett oda és nem is vonzza különösebben.*
- Úgy tudom, hogy a csillagok alapján tudják, hogy merre kell menniük.
*Aenae sok mindenről olvasott, sok minden érdekli. A könyv (vagy kódex?) biztosan részletezte is, hogy hogyan csinálták, de ő nem igazán értette. Viszont nem is kell értenie, amíg úgy nem dönt, hogy hajóskapitánynak áll, nem mintha el tudna képzelni olyan körülményt, hogy annak álljon. Az viszont nagyon aranyosnak találja Mykael lelkesedését, még az sem zavarja, hogy szinte folyamatosan beszél.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hidd el, hogy így van.
*Olyan mosollyal mondja ezt, mintha amúgy mindent tökéletesen tudna a szerelemről, meg a hűségről, vagy akár a kötelességről. Olyan dolgok ezek, különösen az utóbbi kettő, amik nagyon könnyen csapdába ejthetik az embert. Ezért olyan boldog a hirtelen, gyors és vendégektől mentes esküvőtől, ha nagy dobra verték volna, akkor biztos, hogy kötelezettségként éli meg, mint egy elvégzendő feladatot, attól pedig bizonyosan megkeseredett volna az amúgy édes hitvesi csók.*
- Egyszer voltam a kikötőben, egy perc sem telt bele és máris megsarcoltak valami haramiák az áthaladásért cserébe, úgyhogy nem láttam egy olyan nagy hajót sem.
*Nosztalgikusan elmosolyodik. A régi szép idők. Most is csupán a húszas évei elején jár, de akkor még tényleg kislány volt. És valóban nem látott semmit a kikötőből, de legalább szegényebb lett egy csomó arannyal. Azóta sem merészkedett oda és nem is vonzza különösebben.*
- Úgy tudom, hogy a csillagok alapján tudják, hogy merre kell menniük.
*Aenae sok mindenről olvasott, sok minden érdekli. A könyv (vagy kódex?) biztosan részletezte is, hogy hogyan csinálták, de ő nem igazán értette. Viszont nem is kell értenie, amíg úgy nem dönt, hogy hajóskapitánynak áll, nem mintha el tudna képzelni olyan körülményt, hogy annak álljon. Az viszont nagyon aranyosnak találja Mykael lelkesedését, még az sem zavarja, hogy szinte folyamatosan beszél.*
18314. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-16 12:07:38
Üzenet elküldve: 2023-03-16 12:07:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy apró hazugság//
*A férfi válasza kérdésére, egyértelművé teszi számára, hogy jobb lesz vigyázni Xidrossal. Aki hagyná, hogy egy ártatlan lányt miatta hurcoljanak meg, az bizonyosan más galádságokra is képes. A férfi találgatása a származását illetően megmosolyog tatja.*
~Oh, szóval erre megy ki a játék.~
*Nimi eddigi élete félig sem volt olyan jó, mint ahogyan azt a férfi gondolhatja. Nagy gazdagságból, hirtelen szegénység, és ami a társaságot illeti, legjobb barátja a mai napig egy bagoly. Amennyiben életben akart maradni testvéreivel, meg kellett tanulniuk boldogulni ebben az igazságtalan világban. Eleinte szeretné is helyreigazítani a másikat, azonban végül máshogyan dönt. A vele szemben ülő embert sem feltétlen őszinteségéről ismerte meg pár pillanattal ezelőtt és hogyha a másik nem tiszteli meg az igazsággal ő sem fog máshogyan viselkedni. Belemegy a játékba hát és egy megfelelő válaszon töri a fejét.*
-Nem tévedsz. Izgalmasan szép az élet. *A férfira kacsint, majd folytatja.* Úgy érzékelem, hogy te sem panaszkodhatsz ilyen téren. Talán meg sem merem kérdezni, hogy hódításaid listája milyen hosszúra nyúlik eddig.
*Ahogyan megérkezik a másik étele, bátorítóan a felszolgáló lányra mosolyog. A felkínált újabb italt elfogadja, bár még meglévő poharában is pár kortynyi bor. Nem is késlekedik inni egy keveset belőle, majd figyelmét visszafordítja Xidrosra.*
-Meglepő számomra, hogy ilyen külsővel is cselhez kell folyamodnod, ha egy nő törődésére vágysz. A hozzád hasonló férfiak tán az urak rém álmai. Bizonyosra veszem, hogy nem egy féltékeny férj, vagy féltő apa keresztezte már utadat.
*A férfi válasza kérdésére, egyértelművé teszi számára, hogy jobb lesz vigyázni Xidrossal. Aki hagyná, hogy egy ártatlan lányt miatta hurcoljanak meg, az bizonyosan más galádságokra is képes. A férfi találgatása a származását illetően megmosolyog tatja.*
~Oh, szóval erre megy ki a játék.~
*Nimi eddigi élete félig sem volt olyan jó, mint ahogyan azt a férfi gondolhatja. Nagy gazdagságból, hirtelen szegénység, és ami a társaságot illeti, legjobb barátja a mai napig egy bagoly. Amennyiben életben akart maradni testvéreivel, meg kellett tanulniuk boldogulni ebben az igazságtalan világban. Eleinte szeretné is helyreigazítani a másikat, azonban végül máshogyan dönt. A vele szemben ülő embert sem feltétlen őszinteségéről ismerte meg pár pillanattal ezelőtt és hogyha a másik nem tiszteli meg az igazsággal ő sem fog máshogyan viselkedni. Belemegy a játékba hát és egy megfelelő válaszon töri a fejét.*
-Nem tévedsz. Izgalmasan szép az élet. *A férfira kacsint, majd folytatja.* Úgy érzékelem, hogy te sem panaszkodhatsz ilyen téren. Talán meg sem merem kérdezni, hogy hódításaid listája milyen hosszúra nyúlik eddig.
*Ahogyan megérkezik a másik étele, bátorítóan a felszolgáló lányra mosolyog. A felkínált újabb italt elfogadja, bár még meglévő poharában is pár kortynyi bor. Nem is késlekedik inni egy keveset belőle, majd figyelmét visszafordítja Xidrosra.*
-Meglepő számomra, hogy ilyen külsővel is cselhez kell folyamodnod, ha egy nő törődésére vágysz. A hozzád hasonló férfiak tán az urak rém álmai. Bizonyosra veszem, hogy nem egy féltékeny férj, vagy féltő apa keresztezte már utadat.
18313. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-16 09:05:20
Üzenet elküldve: 2023-03-16 09:05:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Hallgass ide, kotlóalja. Csak a szádat jártatod. Igazából nincs is akkora mellényed.
* Hiszen melyik leány vagy asszony, esetleg leányasszony ne vágyna Daioryn ölelő karjaiba? Ugye?
Kész csoda, hogy van még annyi lélekjelenléte, hogy felfogja, nem feltétlenül magukban vannak. Nem mintha annyira ellenére volna a nyilvános bujálkodás, volt benne része nem egyszer, hanem százszor, míg az arénák harcosaként küzdött. Ott ilyesmivel kényeztették a viadorokat.
Párás szemmel pillant a lány szemeibe, majd felvonja a szemöldökét. *
- Biztosan ezt akarod?
* Meglátása szerint nem, így hagyja, hogy kibontakozzon a karjai közül. Türelmetlenül csoszog a vízben, sietni, rohanni szeretne. A medence sekély részéhez gázol, majd férfiúi teljes pompájában egyenesedik fel a habok közül. A vörös szavaira megtorpan és visszafordul. Kérdőn néz rá. *
- Miért.
* Az érkező válaszra a szemöldökei a magasba szaladnak. *
- Ez igaz? Még szerencse, hogy mezítláb vagyok, mert most ijedtemben lecsináltam a sarkamat! És nagyon utálok csizmát pucolni!
* Hangjába álságos kesergést csempész, majd gúnyos vigyorral fejezi be, szívére tett kézzel. Egy pillanatig átfut az agyán, hogy valóban megteheti ezt vele, de elhessegeti a gondolatot. *
- Én is úgy gondolom.
* Vigyorog továbbra is, majd a fehér törölközővel nem bajlódva délcegen kivándorol a fürdőből egyenest az öltözőkig. Ott septiben nadrágot, inget ránt magára, majd beleugrik a csizmájába. Összeszedi a maradék cók-mókját, hogy már a falnak támaszkodva, összefont karral várhassa hölgyét.
Ha amaz megérkezik, komótosan végigpillant rajta, elidőzve a neki tetsző részeken. Másként pillant már rá, hiszen mindketten pontosan tudják mit hagytak félbe az imént a vízben. Sárga szeme sistergő parázs, ajka a bajsza alatt cinkos félmosolyra húzódik. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Hallgass ide, kotlóalja. Csak a szádat jártatod. Igazából nincs is akkora mellényed.
* Hiszen melyik leány vagy asszony, esetleg leányasszony ne vágyna Daioryn ölelő karjaiba? Ugye?
Kész csoda, hogy van még annyi lélekjelenléte, hogy felfogja, nem feltétlenül magukban vannak. Nem mintha annyira ellenére volna a nyilvános bujálkodás, volt benne része nem egyszer, hanem százszor, míg az arénák harcosaként küzdött. Ott ilyesmivel kényeztették a viadorokat.
Párás szemmel pillant a lány szemeibe, majd felvonja a szemöldökét. *
- Biztosan ezt akarod?
* Meglátása szerint nem, így hagyja, hogy kibontakozzon a karjai közül. Türelmetlenül csoszog a vízben, sietni, rohanni szeretne. A medence sekély részéhez gázol, majd férfiúi teljes pompájában egyenesedik fel a habok közül. A vörös szavaira megtorpan és visszafordul. Kérdőn néz rá. *
- Miért.
* Az érkező válaszra a szemöldökei a magasba szaladnak. *
- Ez igaz? Még szerencse, hogy mezítláb vagyok, mert most ijedtemben lecsináltam a sarkamat! És nagyon utálok csizmát pucolni!
* Hangjába álságos kesergést csempész, majd gúnyos vigyorral fejezi be, szívére tett kézzel. Egy pillanatig átfut az agyán, hogy valóban megteheti ezt vele, de elhessegeti a gondolatot. *
- Én is úgy gondolom.
* Vigyorog továbbra is, majd a fehér törölközővel nem bajlódva délcegen kivándorol a fürdőből egyenest az öltözőkig. Ott septiben nadrágot, inget ránt magára, majd beleugrik a csizmájába. Összeszedi a maradék cók-mókját, hogy már a falnak támaszkodva, összefont karral várhassa hölgyét.
Ha amaz megérkezik, komótosan végigpillant rajta, elidőzve a neki tetsző részeken. Másként pillant már rá, hiszen mindketten pontosan tudják mit hagytak félbe az imént a vízben. Sárga szeme sistergő parázs, ajka a bajsza alatt cinkos félmosolyra húzódik. *
18312. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 23:39:30
Üzenet elküldve: 2023-03-15 23:39:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Ebben a kor témában valószínűleg nem fognak dűlőre jutni. Igazából nem is akar, így hagyja veszni a témát. Így inkább el is engedi, ez egyszer legyen a férfinak igaza.*
- Akkor nem lennék önmagam.
*Szusszan fel egy félmosoly társaságában. Nem kukacoskodik tovább, mert való igaz, hogy sok viszonyítási alapja ez idáig nem volt. Ám arra az egyre bizony nem lehetett panasza. Azzal a férfival úgy gondolta már aranyfoglalatba kerül az élete. Röpke pár, de boldog év, amely testileg és lelkileg egyaránt kielégüléssel biztosította, hogy azután az élet kegyetlenül elmarja a boldogságról szőtt álmait és megfertőzze a jövőjét.*
- Félszeg módon? Félúton összekevertél valakivel?
*Félrebillentett fejjel vonja fel a szemöldökeit. Ideje, hogy megmutassa nem az ő módszere a leányos, félszeg mód. Bármennyire is gyűlöli most magát ezért, akkor is az idegen ajkak nyugtatásához nyúl. Beleveszik az ölelésbe, a csókba. A derékre került lábakkal szorosan magához vonja a férfit, közben kezei készülnek minden porcikán finoman végig cirógatni. Hogy ismerkedjen, kicsit emlékezzen milyen a törődő karok közé veszni. Még akkor is, ha jelen esetben egyikőjük sem tartozik törődéssel a másiknak. Nem célja most hátráltatni a férfit. Minden simogatásba belesimul, vágyakozva tapad az ajkaira, s nehezére esik magát annyira visszafogni, hogy ne rántsa magával a férfit a fürdő kövére. Ám az Öreg hirtelen megtorpanása szinte pofonként éri. A szemei kipattannak, hirtelen kapja el ajkairól a sajátjait. Azután eszmél csak rá, hogy hol is vannak valójában.*
- Nincs itt még senki.
*Mormogja halkan, de végül egy megadó sóhajjal húzza el kezeit, s engedi le lábait. Nem vágyik ő leányos romantikára. Abból már rég kinőtt. Ám talán igaz, hogy azért ez sem a legmegfelelőbb hely.*
- Bátor vagy.
*Támaszkodik meg maga mellett a kezein, majd hátrébb is löki magát, hogy lassan felkelhessen már a fürdő padlóján.*
- Vállalod a veszélyt. Hisz ki tudja. Mire kiérek az ajtón meggondolom magam és mind a ketten alaposan hoppon maradunk.
*Arca komoly, de mélyen belül megint csak vigyorog. Az Öreg nem pontosított, de valószínűleg egy emeleti szobára gondolt. Milyen szerencse, hogy épp kivett egyet. Milyen megnyerő a Pegazusban megcsalni a régmúlt emlékét.*
- Gondolom kint találkozunk.
*Int hátra miután lassú léptekkel indul meg a medencétől kifelé, célba véve az öltözőket.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Ebben a kor témában valószínűleg nem fognak dűlőre jutni. Igazából nem is akar, így hagyja veszni a témát. Így inkább el is engedi, ez egyszer legyen a férfinak igaza.*
- Akkor nem lennék önmagam.
*Szusszan fel egy félmosoly társaságában. Nem kukacoskodik tovább, mert való igaz, hogy sok viszonyítási alapja ez idáig nem volt. Ám arra az egyre bizony nem lehetett panasza. Azzal a férfival úgy gondolta már aranyfoglalatba kerül az élete. Röpke pár, de boldog év, amely testileg és lelkileg egyaránt kielégüléssel biztosította, hogy azután az élet kegyetlenül elmarja a boldogságról szőtt álmait és megfertőzze a jövőjét.*
- Félszeg módon? Félúton összekevertél valakivel?
*Félrebillentett fejjel vonja fel a szemöldökeit. Ideje, hogy megmutassa nem az ő módszere a leányos, félszeg mód. Bármennyire is gyűlöli most magát ezért, akkor is az idegen ajkak nyugtatásához nyúl. Beleveszik az ölelésbe, a csókba. A derékre került lábakkal szorosan magához vonja a férfit, közben kezei készülnek minden porcikán finoman végig cirógatni. Hogy ismerkedjen, kicsit emlékezzen milyen a törődő karok közé veszni. Még akkor is, ha jelen esetben egyikőjük sem tartozik törődéssel a másiknak. Nem célja most hátráltatni a férfit. Minden simogatásba belesimul, vágyakozva tapad az ajkaira, s nehezére esik magát annyira visszafogni, hogy ne rántsa magával a férfit a fürdő kövére. Ám az Öreg hirtelen megtorpanása szinte pofonként éri. A szemei kipattannak, hirtelen kapja el ajkairól a sajátjait. Azután eszmél csak rá, hogy hol is vannak valójában.*
- Nincs itt még senki.
*Mormogja halkan, de végül egy megadó sóhajjal húzza el kezeit, s engedi le lábait. Nem vágyik ő leányos romantikára. Abból már rég kinőtt. Ám talán igaz, hogy azért ez sem a legmegfelelőbb hely.*
- Bátor vagy.
*Támaszkodik meg maga mellett a kezein, majd hátrébb is löki magát, hogy lassan felkelhessen már a fürdő padlóján.*
- Vállalod a veszélyt. Hisz ki tudja. Mire kiérek az ajtón meggondolom magam és mind a ketten alaposan hoppon maradunk.
*Arca komoly, de mélyen belül megint csak vigyorog. Az Öreg nem pontosított, de valószínűleg egy emeleti szobára gondolt. Milyen szerencse, hogy épp kivett egyet. Milyen megnyerő a Pegazusban megcsalni a régmúlt emlékét.*
- Gondolom kint találkozunk.
*Int hátra miután lassú léptekkel indul meg a medencétől kifelé, célba véve az öltözőket.*
18311. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 22:52:16
Üzenet elküldve: 2023-03-15 22:52:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Dehogynem. Mindent. Én aztán tudom, hidd el.
* A küzdővermek, a zsoldos évek, léha leányok, majd egy vörös hajú asszony és egy derék fiúcska... ki kívánhatna szebb-kalandosabb életet magának? De oly gyorsan ködbe vesznek azok az évek. Maga alá temette őket a gyász. *
- Na, helyes. Képzeld azt!
* Legyint a férfi. *
- Ne zsémbelj, kérlek! Nem bizonygatok semmit. Puszta tényeket közlök, nyelvelő.
* Magabiztosan húzza ki magát, férfiúi mivoltának és állítólagos fölényének teljes tudatában. Ki tudja, hogy ennek a leánynak eddig micsoda hervadt pössentőjű ficsúrral akadt dolga. Nem ám, mint az ő félelmetes, szűztipró bájpóznája! De nem ám! *
- Te invitáltál, amolyan leányos, félszeg, célozgató módon. Ahogy a nők szokták.
* Ismét legyint és vállat von. *
- Nosza.
* Tárja szét a karját, amolyan "tessék, itt vagyok" módon. A csitri végre elnémul. Daioryn sem élvezheti sokáig a csendesült világ békességét, mert a leány végre a tettek mezejére lép. Összesimítják arcukat, csókban forrnak egybe. A férfi felnyalábolja a hosszú combokat és maga köré kanyarintja őket, miközben karjával átkarolja a leányt. Kézzel-lábbal ölelkeznek. Halkan felsóhajt, megszólalni képtelenül.
A férfi letesz a szavakról. Érintéssel, simogatással, csókkal beszél a benne viharzó gondolatokról, ha a másik hagyja őt kibontakozni. *
- Ne itt.
* Sóhajtja. Azért mégsem egy kocsmai felszolgálóval hetyeg, hát adják meg a módját. Különben is, még bizonyítania kell ama bizonyos rátermettségét is. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Dehogynem. Mindent. Én aztán tudom, hidd el.
* A küzdővermek, a zsoldos évek, léha leányok, majd egy vörös hajú asszony és egy derék fiúcska... ki kívánhatna szebb-kalandosabb életet magának? De oly gyorsan ködbe vesznek azok az évek. Maga alá temette őket a gyász. *
- Na, helyes. Képzeld azt!
* Legyint a férfi. *
- Ne zsémbelj, kérlek! Nem bizonygatok semmit. Puszta tényeket közlök, nyelvelő.
* Magabiztosan húzza ki magát, férfiúi mivoltának és állítólagos fölényének teljes tudatában. Ki tudja, hogy ennek a leánynak eddig micsoda hervadt pössentőjű ficsúrral akadt dolga. Nem ám, mint az ő félelmetes, szűztipró bájpóznája! De nem ám! *
- Te invitáltál, amolyan leányos, félszeg, célozgató módon. Ahogy a nők szokták.
* Ismét legyint és vállat von. *
- Nosza.
* Tárja szét a karját, amolyan "tessék, itt vagyok" módon. A csitri végre elnémul. Daioryn sem élvezheti sokáig a csendesült világ békességét, mert a leány végre a tettek mezejére lép. Összesimítják arcukat, csókban forrnak egybe. A férfi felnyalábolja a hosszú combokat és maga köré kanyarintja őket, miközben karjával átkarolja a leányt. Kézzel-lábbal ölelkeznek. Halkan felsóhajt, megszólalni képtelenül.
A férfi letesz a szavakról. Érintéssel, simogatással, csókkal beszél a benne viharzó gondolatokról, ha a másik hagyja őt kibontakozni. *
- Ne itt.
* Sóhajtja. Azért mégsem egy kocsmai felszolgálóval hetyeg, hát adják meg a módját. Különben is, még bizonyítania kell ama bizonyos rátermettségét is. *
18310. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 22:09:14
Üzenet elküldve: 2023-03-15 22:09:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Azt hiszed fiatalon semmit sem lehet megélni?
*Csattan is fel azonnal. Támad akár a vadmacska, akit egy félkegyelmű készül bottal piszkálgatni. Azután inkább fújtat egyet, hogy mérge csihadjon egy kissé, majd csak halkan mormogva folytatja tovább.*
- Ne haragudj! Elfelejtettem, hogy te felülmúlhatatlan vagy, Arthenior bölcse.
*Teszi hozzá igencsak epésen, amit most kivételesen nem piszkálódásnak szán, hanem valós támadásnak. Igen nagyon bosszantó, hogy az Öreg folyamatosan a fiatalabb korát froclizza. Ha így gondolja, ha nem a Vörösnek olyan, mintha kora miatt kevesebbet érne.
Persze valóban nem rossz ez a kis szópárbaj kettejük között. Így néha legalább elfelejti magát gyűlölni amiatt, hogy egyre inkább kezdi megkívánni a Vénséget. Bár az kérdéses, hogy mikor is fordult ebbe a verembe a helyzete. Nem hiába mered inkább rendületlenül a szakállas pofázmányra, ahelyett, hogy tekintete lejjebb vándoroljon. Egészen a víz alá.*
- Talán, ha nem akarnád bizonygatni mekkora nagy erő lapul is a lábad között, akkor nem érezném, hogy ez egy remek támadási felület. *Vonja fel a szemöldökeit.* És nem piszkálnálak vele.
*Dünnyögi vissza. Nem is érti, hogy ez a másik számára miért is nem totálisan egyértelmű. Legalábbis igyekszik magának bemagyarázni ezt. Sokkal jobban hangzik, mintha azt kellene ecsetelnie, hogy valahol mélyen befúrta magát egy gondolat, hogy érdemes lehet kipróbálni azt a férfiúi erőt. Igyekszik fesztelennek látszani, könnyednek és nemtörődömnek, de belül majd szét hasad a mellkasa a hevesen dobogó szívétől. Amin nem segít az sem, hogy nehezen tudja eldönteni, pontosan melyik érzelemtől is ennyire zaklatott. A csók sem könnyít a helyzetén. Csak nő benne a vágy és vele együtt az önutálat is. Apránként pedig belopódzik egy újabb gondolat az elméjébe.*
~ Senkinek sem tartozol semmivel. Miért ne? ~
*Ez egész reálisan hangzik és mégis riasztóan. Most aztán komolyan kezdi bánni, hogy nem lett inkább vízbe fojtva. Mennyire megkönnyítené a dolgát.*
~ Te ostoba Vén fajankó... ~
*Igen kellemetlennek érzi, hogy most olyan tanácstalan és pipogya, akár egy szűzlány az első éjszakán.*
- Na ugye, hogy te követtél és nem én hívtalak.
*Csap is már vidorabban a medence szélére. Hogy mennyire éteri öröm, amikor kiderül, hogy csak neki volt igaza. A tuskója meg hogy játszotta az eszét.
Noha a pillanatnyi öröm majdnem kielégítő, de nem elég. Erről akkor győződik meg, amikor felpillant ismét a férfi arcára.
Újabb néma pillanat áll be, majd sóhajtva ingatja meg a fejét.*
- Én tökéletesen el vagyok engedve.
*Nyúl fel végül jobbjával, hogy a férfi tarkójára fogva húzza le magához egy újabb csókra. Olyan perzselő hevességgel forr az ajkaira, mint a szénakazalban kigyulladt tűz. Még ő is elenged egy megkönnyebbült sóhajt, mikor érzi arcán a szakáll simítását, ajkain pedig a férfiét. Csak a fejében ne cikáznának a gondolatok.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Azt hiszed fiatalon semmit sem lehet megélni?
*Csattan is fel azonnal. Támad akár a vadmacska, akit egy félkegyelmű készül bottal piszkálgatni. Azután inkább fújtat egyet, hogy mérge csihadjon egy kissé, majd csak halkan mormogva folytatja tovább.*
- Ne haragudj! Elfelejtettem, hogy te felülmúlhatatlan vagy, Arthenior bölcse.
*Teszi hozzá igencsak epésen, amit most kivételesen nem piszkálódásnak szán, hanem valós támadásnak. Igen nagyon bosszantó, hogy az Öreg folyamatosan a fiatalabb korát froclizza. Ha így gondolja, ha nem a Vörösnek olyan, mintha kora miatt kevesebbet érne.
Persze valóban nem rossz ez a kis szópárbaj kettejük között. Így néha legalább elfelejti magát gyűlölni amiatt, hogy egyre inkább kezdi megkívánni a Vénséget. Bár az kérdéses, hogy mikor is fordult ebbe a verembe a helyzete. Nem hiába mered inkább rendületlenül a szakállas pofázmányra, ahelyett, hogy tekintete lejjebb vándoroljon. Egészen a víz alá.*
- Talán, ha nem akarnád bizonygatni mekkora nagy erő lapul is a lábad között, akkor nem érezném, hogy ez egy remek támadási felület. *Vonja fel a szemöldökeit.* És nem piszkálnálak vele.
*Dünnyögi vissza. Nem is érti, hogy ez a másik számára miért is nem totálisan egyértelmű. Legalábbis igyekszik magának bemagyarázni ezt. Sokkal jobban hangzik, mintha azt kellene ecsetelnie, hogy valahol mélyen befúrta magát egy gondolat, hogy érdemes lehet kipróbálni azt a férfiúi erőt. Igyekszik fesztelennek látszani, könnyednek és nemtörődömnek, de belül majd szét hasad a mellkasa a hevesen dobogó szívétől. Amin nem segít az sem, hogy nehezen tudja eldönteni, pontosan melyik érzelemtől is ennyire zaklatott. A csók sem könnyít a helyzetén. Csak nő benne a vágy és vele együtt az önutálat is. Apránként pedig belopódzik egy újabb gondolat az elméjébe.*
~ Senkinek sem tartozol semmivel. Miért ne? ~
*Ez egész reálisan hangzik és mégis riasztóan. Most aztán komolyan kezdi bánni, hogy nem lett inkább vízbe fojtva. Mennyire megkönnyítené a dolgát.*
~ Te ostoba Vén fajankó... ~
*Igen kellemetlennek érzi, hogy most olyan tanácstalan és pipogya, akár egy szűzlány az első éjszakán.*
- Na ugye, hogy te követtél és nem én hívtalak.
*Csap is már vidorabban a medence szélére. Hogy mennyire éteri öröm, amikor kiderül, hogy csak neki volt igaza. A tuskója meg hogy játszotta az eszét.
Noha a pillanatnyi öröm majdnem kielégítő, de nem elég. Erről akkor győződik meg, amikor felpillant ismét a férfi arcára.
Újabb néma pillanat áll be, majd sóhajtva ingatja meg a fejét.*
- Én tökéletesen el vagyok engedve.
*Nyúl fel végül jobbjával, hogy a férfi tarkójára fogva húzza le magához egy újabb csókra. Olyan perzselő hevességgel forr az ajkaira, mint a szénakazalban kigyulladt tűz. Még ő is elenged egy megkönnyebbült sóhajt, mikor érzi arcán a szakáll simítását, ajkain pedig a férfiét. Csak a fejében ne cikáznának a gondolatok.*
18309. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 21:31:49
Üzenet elküldve: 2023-03-15 21:31:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Mert te jobban tudod?! Te még gyereknek is éretlen vagy.
* Bosszúsan fújtat egyet, mint egy bika és két kézzel hátrakotorja arcába tapadt tincseit. Segélykérőn a plafonra és az azontúli égre tekint, de ahogy korábban, most sem siet a segítségére semmiféle istenség.
Valahol a lelke sötét bugyrában el kell ismernie, szórakoztatja őt a lány éles nyelve és gúnyolódása. Hiába az ellenkezés és a fájó pontra tapintás, vagy inkább ütlegelés, Daioryn mégiscsak megéri a lány lehiggadását. *
- Igazából az a bizonyos több tél, elég meggyőző érv, hidd el nekem cinka.
* Lehet, hogy a vörös háta mögött sem épp habos-babos múlt áll, de az évek tapasztalata a férfinak kedvez, annak minden bújával és örömével együtt. *
- Azért, mert állandóan kétségbe vonod. Nem érzed, milyen egyhangú?
* Háborog tovább a harcos. Könnyebb inkább zsörtölődnie és bosszankodnia, minthogy arra koncentráljon, hogy pőrén és anyaszülten társalognak egymással, igen feszes testi közelségben. Márpedig a férfit emésztő feszültséget és idegességet csak egy úton kívánja orvosolni. Meg is teszi. Majdnem felsóhajt megkönnyebbülésében, hogy végre, rendezték a köztük lévő indulatot és lám, mily kellemes módon! Lehet fel is sóhajtott, ténylegesen. Bele a csókba. *
~ Vagy ez, vagy megölöm. Akkor már inkább ez. ~
* Vallja rém gyakorlatiasan. Amikor kettészakadnak, elhúzódik, kinyitja az időközben behunyódott karvalytekintetét. A vörös szavaira csak morran egyet. *
~ Idegesítő vakarék. ~
- Nekem hiába szónokolsz, engem nem tudsz megetetni az ártatlanság szépen csengő szavaival. Pontosan tudtad, hogy ez lesz.
~ Nahát, így a legperzselőbb vágy közepette sem lehet kéjtevékenységet folytatni! ~
- Mindig is volt szó róla. Onnantól, hogy követtelek ide.
* Nyöszörög a szenvedő és magában esdekel, hogy ugyan, ne most gondolja meg magát ez az ál-szende királykisasszony. Mikor az ő ágyéka sajog. De minimum parázslik. *
- Már teljesen elkápráztattál, szóval nyugodtan elengedheted magad.
* Biztosítja teljes meggyőződéssel és nyugodt arccal néz rá. *
~ De hamar. Mentem megtébolyodom! ~
* Ragadozó pillantással végigméri a leányt. *
~ Netán megdöglöm. ~
* A harcos figyeli a lányt, hunyorgón, erősen. A bátorítás legkisebb jelére újult erővel szándékozik támadni. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Mert te jobban tudod?! Te még gyereknek is éretlen vagy.
* Bosszúsan fújtat egyet, mint egy bika és két kézzel hátrakotorja arcába tapadt tincseit. Segélykérőn a plafonra és az azontúli égre tekint, de ahogy korábban, most sem siet a segítségére semmiféle istenség.
Valahol a lelke sötét bugyrában el kell ismernie, szórakoztatja őt a lány éles nyelve és gúnyolódása. Hiába az ellenkezés és a fájó pontra tapintás, vagy inkább ütlegelés, Daioryn mégiscsak megéri a lány lehiggadását. *
- Igazából az a bizonyos több tél, elég meggyőző érv, hidd el nekem cinka.
* Lehet, hogy a vörös háta mögött sem épp habos-babos múlt áll, de az évek tapasztalata a férfinak kedvez, annak minden bújával és örömével együtt. *
- Azért, mert állandóan kétségbe vonod. Nem érzed, milyen egyhangú?
* Háborog tovább a harcos. Könnyebb inkább zsörtölődnie és bosszankodnia, minthogy arra koncentráljon, hogy pőrén és anyaszülten társalognak egymással, igen feszes testi közelségben. Márpedig a férfit emésztő feszültséget és idegességet csak egy úton kívánja orvosolni. Meg is teszi. Majdnem felsóhajt megkönnyebbülésében, hogy végre, rendezték a köztük lévő indulatot és lám, mily kellemes módon! Lehet fel is sóhajtott, ténylegesen. Bele a csókba. *
~ Vagy ez, vagy megölöm. Akkor már inkább ez. ~
* Vallja rém gyakorlatiasan. Amikor kettészakadnak, elhúzódik, kinyitja az időközben behunyódott karvalytekintetét. A vörös szavaira csak morran egyet. *
~ Idegesítő vakarék. ~
- Nekem hiába szónokolsz, engem nem tudsz megetetni az ártatlanság szépen csengő szavaival. Pontosan tudtad, hogy ez lesz.
~ Nahát, így a legperzselőbb vágy közepette sem lehet kéjtevékenységet folytatni! ~
- Mindig is volt szó róla. Onnantól, hogy követtelek ide.
* Nyöszörög a szenvedő és magában esdekel, hogy ugyan, ne most gondolja meg magát ez az ál-szende királykisasszony. Mikor az ő ágyéka sajog. De minimum parázslik. *
- Már teljesen elkápráztattál, szóval nyugodtan elengedheted magad.
* Biztosítja teljes meggyőződéssel és nyugodt arccal néz rá. *
~ De hamar. Mentem megtébolyodom! ~
* Ragadozó pillantással végigméri a leányt. *
~ Netán megdöglöm. ~
* A harcos figyeli a lányt, hunyorgón, erősen. A bátorítás legkisebb jelére újult erővel szándékozik támadni. *
18308. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 19:58:37
Üzenet elküldve: 2023-03-15 19:58:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*A vörös olyan érzésekkel van eltelve, hogy ő semmibe sem tudja magát boldogan belevetni. Olyan üresnek érzi magát. Vagy csak mélyen, legbelül tökéletesen jól érzi, s kívánja a végeláthatatlan önsajnáltatást. Valószínűleg így áll a helyzet, de neki már fel sem tűnik.*
- Te meg akkor viselkedj felnőttként!
*Rikácsolja vissza, mert hát ő nem az a fajta, aki ne venné fel a kesztyűt továbbra is. Ha eddig is ezt az utat követte, most miért éppen itt fújna visszavonulót?*
- Azt Öreg, te már nem fogod megérni.
*Horkan ahogy tovább kalapálja a hátát. A heveségben az sem tűnik fel neki, hogy az idegesítő nevetés tova tűnik, miután megtalálja célozni azt a sérülést. Kár, hogy nem tudatosul benne a dolog, mert most igazán ki tudna élvezni egy kis kárörömöt. Amikor medencét ér, akkor azért már nyugodnak a kedélyek.*
- Már miért ne akarhatnék?
*Játssza egy ideig a sértődöttet, majd sóhajtva forgatja meg a szemeit.*
- Azért mert több tél van mögötted, nem tudhatsz mindent jobban.
*Jön az újabb testi épségét módosító fenyegetés, amire már ismét csak a szemeit forgatja meg. A kérdésre is csak egy halk morranással rándít vállat.*
- Mindig visszakanyarodunk a férfias mivoltodhoz.
*Húzza össze a szemeit a kacsintásra. Mikor már meri állni a tekintetét továbbra is igyekszik fenntartani a vérig sértett ábrázatot. De ezt is megunja egyszer, s próbálja csökkenteni a marcangoló feszültséget. Nem sok sikerrel. A férfi közelsége, pillantása és elviselhetetlen modora kezdi kissé megbomlasztani az elméjét. Olyan gondolatok hadával ostromolja, amivel nehezen tud megbirkózni.
Mit érdekli őt a kor? Annak különbsége? Mindamellett, hogy a maga éveivel sokan mondanák már vénlánynak. Pedig csak özvegy.
Özvegy és ennek ellenére még mindig azt érzi, hogy hűséggel tartozik. Noha talán már neki is ideje lenne új útra lépni. Akkor talán nem lenne ennyire megkeseredve. Éppen ezért ez a szikra is most egyszeriben kellemes és számára undorítóan riasztó. Marja magát belülről, hogy fékezze az indulatait, de egy része mégis kívánná, hogy márpedig fogja magát az Öreg és teperje le itt helyben.
Válaszolni sem tud időben, mert mire felocsúdik ajkain már a férfiét érzi. A legrémisztőbb az egészben pedig az, hogy olyan szenvedéllyel viszonozza, mintha élete múlna egyetlen csókon. Már karolna a nyakára, simulna a testéhez, de ehelyett csak újfent a medence peremébe mar. Mikor pedig elszakadnak pihegve hunyja le a szemeit.*
- Volt szó róla, hogy egyáltalán kellene?
*Kérdez vissza végül, mikor fülének zúgása alábbhagy, hogy ismét beengedje a valóságot.
Ennek az egésznek nem kéne számítania, hisz akárhogy is, még mindig idegenek egymásnak. Holnap tán nem is látja újra a másikat. Szabad, fiatal, akinek ki kéne élveznie a lehetőséget. S belülről mégis marcangolja a bűntudat.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*A vörös olyan érzésekkel van eltelve, hogy ő semmibe sem tudja magát boldogan belevetni. Olyan üresnek érzi magát. Vagy csak mélyen, legbelül tökéletesen jól érzi, s kívánja a végeláthatatlan önsajnáltatást. Valószínűleg így áll a helyzet, de neki már fel sem tűnik.*
- Te meg akkor viselkedj felnőttként!
*Rikácsolja vissza, mert hát ő nem az a fajta, aki ne venné fel a kesztyűt továbbra is. Ha eddig is ezt az utat követte, most miért éppen itt fújna visszavonulót?*
- Azt Öreg, te már nem fogod megérni.
*Horkan ahogy tovább kalapálja a hátát. A heveségben az sem tűnik fel neki, hogy az idegesítő nevetés tova tűnik, miután megtalálja célozni azt a sérülést. Kár, hogy nem tudatosul benne a dolog, mert most igazán ki tudna élvezni egy kis kárörömöt. Amikor medencét ér, akkor azért már nyugodnak a kedélyek.*
- Már miért ne akarhatnék?
*Játssza egy ideig a sértődöttet, majd sóhajtva forgatja meg a szemeit.*
- Azért mert több tél van mögötted, nem tudhatsz mindent jobban.
*Jön az újabb testi épségét módosító fenyegetés, amire már ismét csak a szemeit forgatja meg. A kérdésre is csak egy halk morranással rándít vállat.*
- Mindig visszakanyarodunk a férfias mivoltodhoz.
*Húzza össze a szemeit a kacsintásra. Mikor már meri állni a tekintetét továbbra is igyekszik fenntartani a vérig sértett ábrázatot. De ezt is megunja egyszer, s próbálja csökkenteni a marcangoló feszültséget. Nem sok sikerrel. A férfi közelsége, pillantása és elviselhetetlen modora kezdi kissé megbomlasztani az elméjét. Olyan gondolatok hadával ostromolja, amivel nehezen tud megbirkózni.
Mit érdekli őt a kor? Annak különbsége? Mindamellett, hogy a maga éveivel sokan mondanák már vénlánynak. Pedig csak özvegy.
Özvegy és ennek ellenére még mindig azt érzi, hogy hűséggel tartozik. Noha talán már neki is ideje lenne új útra lépni. Akkor talán nem lenne ennyire megkeseredve. Éppen ezért ez a szikra is most egyszeriben kellemes és számára undorítóan riasztó. Marja magát belülről, hogy fékezze az indulatait, de egy része mégis kívánná, hogy márpedig fogja magát az Öreg és teperje le itt helyben.
Válaszolni sem tud időben, mert mire felocsúdik ajkain már a férfiét érzi. A legrémisztőbb az egészben pedig az, hogy olyan szenvedéllyel viszonozza, mintha élete múlna egyetlen csókon. Már karolna a nyakára, simulna a testéhez, de ehelyett csak újfent a medence peremébe mar. Mikor pedig elszakadnak pihegve hunyja le a szemeit.*
- Volt szó róla, hogy egyáltalán kellene?
*Kérdez vissza végül, mikor fülének zúgása alábbhagy, hogy ismét beengedje a valóságot.
Ennek az egésznek nem kéne számítania, hisz akárhogy is, még mindig idegenek egymásnak. Holnap tán nem is látja újra a másikat. Szabad, fiatal, akinek ki kéne élveznie a lehetőséget. S belülről mégis marcangolja a bűntudat.*
18307. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 19:20:13
Üzenet elküldve: 2023-03-15 19:20:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
* Ami őt illeti, boldogan és lelkesen dagonyázik a saját keserűségében és önsajnálatában, a nyomorúságos életének végeztéig. Roppant kielégítő életútnak találja. *
- Fontosabb hát. Ki nem állhatom mások
társaságát. Csak magamat bírom elviselni, és olykor még ebben is szünetet tartok.
* Szögezi le emelt hangon. *
– Ne rikácsolj velem! Menj a patvarba!
* Bömböl a harcos, csak a megszokás kedvéért, főleg hogy amaz nem is rikácsol. Legszívesebben meg is fenyegetné az ujjával, de azt meglehetősen gyerekesnek gondolná. *
- Szólj, ha feladod.
* Mondja Daioryn, reagálva a lány vergődésére. Bosszantásait hessegetéssel, legyezgetéssel hárítja. Csendesen elneveti magát. Egészen addig nevet, míg a némber egyik püfölése el nem találja a nemrégiben szerzett sérülése nyomát. Néhány pillanatig csillagokat, tüzeket lát. Ekkor kissé megtorpan a nevetgélésben és igazít egyet a terhén. *
- Nem érdekel.
* Hörgi. Pedig hát igenis érdekli. Bár csak tompultan, mert fájdalmánál mi sem erősebb. Megmozgatja a vállízületét, napnyugtát, napkeltét, holdfogyatkozást, csillaghullást és üstököshadakat lát egyszerre. Majd néhány pillanatig csak farkasszemet néznek egymással. *
- Az se rossz ötlet. De ilyet nem akarhatsz!
* Ellenkezik. *
- Kitépem a nyelvedet. Van okod kétkedni férfias mivoltomban?
* Szemöldökfelvonva, már-már rosszindulatúan méregeti a vöröst. Majd csúfondárosan, egyszersmind bátorítóan rákacsint. Körülnéz a teremben, és mivel még mindig maguk vannak ott, gyanítja, hogy a gerjedelem végül mégis erősebbnek bizonyul nála. Összeszorított foggal, ökölbe zárt kézzel harcol önmagával.
Azzal próbálja hűteni férfias reakcióit, hogy eme leány akár az ő gyermeke is lehetne. Ilyen kebles, faros, cserfes, élettől duzzadó, mint ez a nemszűz, akinek szemlátomást csakis a test gyönyörein, a hancúrozáson jár az esze?
Sürgős tisztázásra szorul, hogy mármost neki valóban lehet-e ekkora lánya, végtére ágyastársait is ebből a korosztályból szokta választani, és hát ugye... Nem mintha oly nagy ritkaság volna, hogy apák a leányaikkal hálnak, ám az ő ízlése ettől jócskán eltér.
Legjobb volna, ha a feledés homálykamrájába söpörné az egészet és továbbra is vígan kerülgetheti a zsenge hajadonokat.
Végigsimít a arcán. Ujjbeggyel, óvatosan megtapogatja homlokára tapadt tincseket is, elvégre olyan a bőre, akár a porcelán. Végigsimít a haján. A harcos ránéz. Tekintete beszédes. *
- Nem akarlak lerohanni.
* Suttogja a harcos. Daioryn a két tenyere közé fogja a lány arcát. Lehajol, és megcsókolja. Hosszan, fulladtan csókolja őt, mintha sosem telhetne el a másik ízeivel. Később, levegőből fogyottan a homlokához támasztja a sajátját. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
* Ami őt illeti, boldogan és lelkesen dagonyázik a saját keserűségében és önsajnálatában, a nyomorúságos életének végeztéig. Roppant kielégítő életútnak találja. *
- Fontosabb hát. Ki nem állhatom mások
társaságát. Csak magamat bírom elviselni, és olykor még ebben is szünetet tartok.
* Szögezi le emelt hangon. *
– Ne rikácsolj velem! Menj a patvarba!
* Bömböl a harcos, csak a megszokás kedvéért, főleg hogy amaz nem is rikácsol. Legszívesebben meg is fenyegetné az ujjával, de azt meglehetősen gyerekesnek gondolná. *
- Szólj, ha feladod.
* Mondja Daioryn, reagálva a lány vergődésére. Bosszantásait hessegetéssel, legyezgetéssel hárítja. Csendesen elneveti magát. Egészen addig nevet, míg a némber egyik püfölése el nem találja a nemrégiben szerzett sérülése nyomát. Néhány pillanatig csillagokat, tüzeket lát. Ekkor kissé megtorpan a nevetgélésben és igazít egyet a terhén. *
- Nem érdekel.
* Hörgi. Pedig hát igenis érdekli. Bár csak tompultan, mert fájdalmánál mi sem erősebb. Megmozgatja a vállízületét, napnyugtát, napkeltét, holdfogyatkozást, csillaghullást és üstököshadakat lát egyszerre. Majd néhány pillanatig csak farkasszemet néznek egymással. *
- Az se rossz ötlet. De ilyet nem akarhatsz!
* Ellenkezik. *
- Kitépem a nyelvedet. Van okod kétkedni férfias mivoltomban?
* Szemöldökfelvonva, már-már rosszindulatúan méregeti a vöröst. Majd csúfondárosan, egyszersmind bátorítóan rákacsint. Körülnéz a teremben, és mivel még mindig maguk vannak ott, gyanítja, hogy a gerjedelem végül mégis erősebbnek bizonyul nála. Összeszorított foggal, ökölbe zárt kézzel harcol önmagával.
Azzal próbálja hűteni férfias reakcióit, hogy eme leány akár az ő gyermeke is lehetne. Ilyen kebles, faros, cserfes, élettől duzzadó, mint ez a nemszűz, akinek szemlátomást csakis a test gyönyörein, a hancúrozáson jár az esze?
Sürgős tisztázásra szorul, hogy mármost neki valóban lehet-e ekkora lánya, végtére ágyastársait is ebből a korosztályból szokta választani, és hát ugye... Nem mintha oly nagy ritkaság volna, hogy apák a leányaikkal hálnak, ám az ő ízlése ettől jócskán eltér.
Legjobb volna, ha a feledés homálykamrájába söpörné az egészet és továbbra is vígan kerülgetheti a zsenge hajadonokat.
Végigsimít a arcán. Ujjbeggyel, óvatosan megtapogatja homlokára tapadt tincseket is, elvégre olyan a bőre, akár a porcelán. Végigsimít a haján. A harcos ránéz. Tekintete beszédes. *
- Nem akarlak lerohanni.
* Suttogja a harcos. Daioryn a két tenyere közé fogja a lány arcát. Lehajol, és megcsókolja. Hosszan, fulladtan csókolja őt, mintha sosem telhetne el a másik ízeivel. Később, levegőből fogyottan a homlokához támasztja a sajátját. *
18306. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 18:21:44
Üzenet elküldve: 2023-03-15 18:21:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Mekkora meglepetés érné mindkettőjüket, ha kiderülne, hogy jobban hasonlítanak egymásra, mint azt most gondolnák. Valószínűleg. De elég makacs természetnek tűnik a páros ahhoz, hogy nyíltan a felszínre köpnék ezeket a dolgokat. Így maguk és a nyilvánosság előtt is maradnak olyanok, mint a felperzselő tűz és a viharos tenger jeges vize.
Megjegyzésével nem igyekszik jobb belátásra bírni a másikat, hisz a vörösnek is megvan a saját keserűséggel jutalmazó béklyója. Ennek ellenére büszke pillantásokat vet az Öregre, mikor amaz egy szóval azonnal színt vall.*
- Nem te vagy vele egyedül. Csak mindenkinek fontosabb a saját keserűsége.
*Olybá tűnik, hogy mindketten önzéssel vannak a világ felé. Ebben igaza volt a Vénségnek.*
~ Nem érdekel mások sorsa. ~
*Az ember talán megengedhet magának annyit, hogy saját bánatát előrébb valónak tartja másokénál. Így különösebben ő sem foglalkozik a férfiéval, ahogy ő sem a vörösével. Így nem épp Violëtt az ideális egy kis fiatalító ismerkedésre. Hisz húsa és vére még valóban hamvas és ifjú, belül viszont túltesz egy megkeseredett vénasszonyon is. Legalábbis ő így érzi magán.*
- Veled is az a baj, hogy állandóan csak ígérgetsz.
*Válaszolja nyugodtan a nyaktekerésre. A Vénség gondolataiban már valószínűleg ezer meg egyszer távozott a túlvilágra, de most még él, ha nem is virul. Olyan, mint a kiszáradt rózsakóró a kert szegletében. Jobb, ha lekaszálják, de a lusta paraszt csak halogatja a munkát.
Már épp kigondolna valami frappánsat válaszol a Démonkirállyal köttettetett házasságára, de mire nyitná a száját már a magasba penderül, hogy elfoglalja nem kívánt helyét a férfi vállán. Meglepettségében még a sikkantás is benne ragad először, de a végére azért elkezdi csapkodni a hátát, hátha szabadul. Még azzal a veszéllyel is számol, hogy így egyenesen a vízbe fog bukni.*
- Eressz te! Nem otthon vagy!
*Hörgi, de mire erősebb tiltakozásba kezdene, addigra hátsó fele már újfent a medence szélén kap helyet. Kitűri az arcára tapadt vörös tincseket, majd szűk szemekkel sandít fel a férfira. Egy ideig még pislákol benne a méreg, de végül kisóhajtja, ahogy a kérdés is megérkezik.*
- Volt már itt vízbe fojtásról és nyaktekerésről is szó.
*Ismét csak a vállát vonva pillant el. Szégyenlősség? Azzal már kissé elkésett. De most mégsem tudja állni a másik tekintetét.*
- Legyél kicsit kreatívabb.
*Ereszt el egy újabb, mélyebbről jövő sóhajt, ahogy csak visszaemeli rá a tekintetét, miközben vékony ujjai a medence szélébe markolnak, mintha attól tartana, hogy valami óriási mélységbe fog lezuhanni.*
- Vagy ebben is segítsek?
*Erőltet magára egy újabb vigyort, mintha minden rendben lenne, s kezeivel átfog a férfi arcára, finoman megnyomkodva, mintha csak egy anya próbálná édesgetni gyermekét. Másnak tán komikus lehet a helyzet, de a vörös most csak a belülről szurkáló feszültségtől készül megszabadulni. S mi lehetne jobb módszer annál, minthogy továbbra is az Öreget bosszantsa?*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Mekkora meglepetés érné mindkettőjüket, ha kiderülne, hogy jobban hasonlítanak egymásra, mint azt most gondolnák. Valószínűleg. De elég makacs természetnek tűnik a páros ahhoz, hogy nyíltan a felszínre köpnék ezeket a dolgokat. Így maguk és a nyilvánosság előtt is maradnak olyanok, mint a felperzselő tűz és a viharos tenger jeges vize.
Megjegyzésével nem igyekszik jobb belátásra bírni a másikat, hisz a vörösnek is megvan a saját keserűséggel jutalmazó béklyója. Ennek ellenére büszke pillantásokat vet az Öregre, mikor amaz egy szóval azonnal színt vall.*
- Nem te vagy vele egyedül. Csak mindenkinek fontosabb a saját keserűsége.
*Olybá tűnik, hogy mindketten önzéssel vannak a világ felé. Ebben igaza volt a Vénségnek.*
~ Nem érdekel mások sorsa. ~
*Az ember talán megengedhet magának annyit, hogy saját bánatát előrébb valónak tartja másokénál. Így különösebben ő sem foglalkozik a férfiéval, ahogy ő sem a vörösével. Így nem épp Violëtt az ideális egy kis fiatalító ismerkedésre. Hisz húsa és vére még valóban hamvas és ifjú, belül viszont túltesz egy megkeseredett vénasszonyon is. Legalábbis ő így érzi magán.*
- Veled is az a baj, hogy állandóan csak ígérgetsz.
*Válaszolja nyugodtan a nyaktekerésre. A Vénség gondolataiban már valószínűleg ezer meg egyszer távozott a túlvilágra, de most még él, ha nem is virul. Olyan, mint a kiszáradt rózsakóró a kert szegletében. Jobb, ha lekaszálják, de a lusta paraszt csak halogatja a munkát.
Már épp kigondolna valami frappánsat válaszol a Démonkirállyal köttettetett házasságára, de mire nyitná a száját már a magasba penderül, hogy elfoglalja nem kívánt helyét a férfi vállán. Meglepettségében még a sikkantás is benne ragad először, de a végére azért elkezdi csapkodni a hátát, hátha szabadul. Még azzal a veszéllyel is számol, hogy így egyenesen a vízbe fog bukni.*
- Eressz te! Nem otthon vagy!
*Hörgi, de mire erősebb tiltakozásba kezdene, addigra hátsó fele már újfent a medence szélén kap helyet. Kitűri az arcára tapadt vörös tincseket, majd szűk szemekkel sandít fel a férfira. Egy ideig még pislákol benne a méreg, de végül kisóhajtja, ahogy a kérdés is megérkezik.*
- Volt már itt vízbe fojtásról és nyaktekerésről is szó.
*Ismét csak a vállát vonva pillant el. Szégyenlősség? Azzal már kissé elkésett. De most mégsem tudja állni a másik tekintetét.*
- Legyél kicsit kreatívabb.
*Ereszt el egy újabb, mélyebbről jövő sóhajt, ahogy csak visszaemeli rá a tekintetét, miközben vékony ujjai a medence szélébe markolnak, mintha attól tartana, hogy valami óriási mélységbe fog lezuhanni.*
- Vagy ebben is segítsek?
*Erőltet magára egy újabb vigyort, mintha minden rendben lenne, s kezeivel átfog a férfi arcára, finoman megnyomkodva, mintha csak egy anya próbálná édesgetni gyermekét. Másnak tán komikus lehet a helyzet, de a vörös most csak a belülről szurkáló feszültségtől készül megszabadulni. S mi lehetne jobb módszer annál, minthogy továbbra is az Öreget bosszantsa?*
18305. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 18:20:22
Üzenet elküldve: 2023-03-15 18:20:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Függőségek kötelékében //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Emlékszik rá, mikor a serdülőkor gömbölyded formákat kezdett kerekíteni rá, Cressys nem szívesen vitte magával azokra az üzleti megbeszélésekre, melyeken előtte minden alkalommal csendes megfigyelőként lelkesen részt vett. "Minden férfi ugyanolyan" indokolta kurtán "csak egy dolgot akarnak a nőktől", de persze akkor még nem sejtette, hogy az elsőre atyai féltésnek tűnhető általánosítás alól egykori gyámja sem képezett kivételt. Ám az évek során megtanulta, hogy eme közhelyes bölcsesség sokkalta inkább fegyver, mint óvó intelem. Néha veszélyes, kétélű kard persze, mellyel könnyen megvághatja magát az ember lánya, ha nem vigyáz, de attól még igencsak hatásos fegyver.
Íme erről a bizonyosság itt terpeszkedik türelmetlenül előtte. Az óhaj előbb-utóbb szóra bírja az edzettebb fickókat is, de ebben a ritka kivételes esetben most neki is figyelnie kell, hogy észnél maradjon. A Velasco'rra meglehetősen dörzsölt fajta, s nem mellesleg a wegtorenit is kitartóan környékezi a vágy.*
- Ó, bocsásson meg Kapitány úr *rebegteti meg ártatlanul pilláit, mint aki igazán röstelli a dolgot* - Elfelejtettem kivel is beszélek.
*Árulkodó a viharszín tekintet, felvillan benne egy pillanatra az a harag, amelyet a fedélzeten is látott, miközben bosszúállón fonódtak az ujjak a torkára szorítva.
A legkevésbé sem tetszik neki ez a már-már parancsoló hangnem, de leküzdi most a sebesen kibukni készülő sértést a torkán. A felfortyanó méreg épp csak felbukkan a zöld szemekben, de könnyű volna összetéveszteni egy szenvedélyes pillantással. Elvégre sokszor járnak kéz a kézben, szokatlan párosuk talán a legékesebb példája.
Meglepheti a kikötőit, de egy pikírt replika vagy látványos szemforgatás nélkül végül megadja neki, amire annyira vágyik. Finoman, már-már incselkedve cirógat nyelve hegye tovább csigázva Nolent, miközben zöldjei kíváncsian kapaszkodnak az éhes pillantásokba. Puha ajkai ráérős, odaadó kényeztetésbe kezdenek miután kijátszadozta magát. Annak ellenére, hogy mindkettőjük előtt nyilvánvaló, miért is tesz a férfi kedvére, egy pillanatig sem tűnik úgy, hogy minél előbb le akarná tudni a dolgot. Sőt, lelkesedése arról árulkodik, bizony valahol maga is élvezi. Pillái felett néha felsandít, s figyelmesen hallgatja, milyen mozdulatok csalnak elő mélyebb sóhajokat a borízű ajkakból. Mielőtt azonban az édes gyönyör kapuját átléphetné a kikötői, Daya alávalóan húzódik el hüvelykjével megtörölve szája sarkát.*
- Szeretnéd, hogy folytassam, nem igaz? *súgja kissé rekedtesen* - Annak viszont már megvan az ára.
*Igyekszik határozottnak tűnni a sóvárgástól ködössé vált zöldek mögött, ha nem éri tetten kapitánya a tekintetet, az csupán a kéjes bódulatnak köszönhető.*
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Emlékszik rá, mikor a serdülőkor gömbölyded formákat kezdett kerekíteni rá, Cressys nem szívesen vitte magával azokra az üzleti megbeszélésekre, melyeken előtte minden alkalommal csendes megfigyelőként lelkesen részt vett. "Minden férfi ugyanolyan" indokolta kurtán "csak egy dolgot akarnak a nőktől", de persze akkor még nem sejtette, hogy az elsőre atyai féltésnek tűnhető általánosítás alól egykori gyámja sem képezett kivételt. Ám az évek során megtanulta, hogy eme közhelyes bölcsesség sokkalta inkább fegyver, mint óvó intelem. Néha veszélyes, kétélű kard persze, mellyel könnyen megvághatja magát az ember lánya, ha nem vigyáz, de attól még igencsak hatásos fegyver.
Íme erről a bizonyosság itt terpeszkedik türelmetlenül előtte. Az óhaj előbb-utóbb szóra bírja az edzettebb fickókat is, de ebben a ritka kivételes esetben most neki is figyelnie kell, hogy észnél maradjon. A Velasco'rra meglehetősen dörzsölt fajta, s nem mellesleg a wegtorenit is kitartóan környékezi a vágy.*
- Ó, bocsásson meg Kapitány úr *rebegteti meg ártatlanul pilláit, mint aki igazán röstelli a dolgot* - Elfelejtettem kivel is beszélek.
*Árulkodó a viharszín tekintet, felvillan benne egy pillanatra az a harag, amelyet a fedélzeten is látott, miközben bosszúállón fonódtak az ujjak a torkára szorítva.
A legkevésbé sem tetszik neki ez a már-már parancsoló hangnem, de leküzdi most a sebesen kibukni készülő sértést a torkán. A felfortyanó méreg épp csak felbukkan a zöld szemekben, de könnyű volna összetéveszteni egy szenvedélyes pillantással. Elvégre sokszor járnak kéz a kézben, szokatlan párosuk talán a legékesebb példája.
Meglepheti a kikötőit, de egy pikírt replika vagy látványos szemforgatás nélkül végül megadja neki, amire annyira vágyik. Finoman, már-már incselkedve cirógat nyelve hegye tovább csigázva Nolent, miközben zöldjei kíváncsian kapaszkodnak az éhes pillantásokba. Puha ajkai ráérős, odaadó kényeztetésbe kezdenek miután kijátszadozta magát. Annak ellenére, hogy mindkettőjük előtt nyilvánvaló, miért is tesz a férfi kedvére, egy pillanatig sem tűnik úgy, hogy minél előbb le akarná tudni a dolgot. Sőt, lelkesedése arról árulkodik, bizony valahol maga is élvezi. Pillái felett néha felsandít, s figyelmesen hallgatja, milyen mozdulatok csalnak elő mélyebb sóhajokat a borízű ajkakból. Mielőtt azonban az édes gyönyör kapuját átléphetné a kikötői, Daya alávalóan húzódik el hüvelykjével megtörölve szája sarkát.*
- Szeretnéd, hogy folytassam, nem igaz? *súgja kissé rekedtesen* - Annak viszont már megvan az ára.
*Igyekszik határozottnak tűnni a sóvárgástól ködössé vált zöldek mögött, ha nem éri tetten kapitánya a tekintetet, az csupán a kéjes bódulatnak köszönhető.*
18304. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 17:20:59
Üzenet elküldve: 2023-03-15 17:20:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
* Mintha a leány tudva tudná mi aggasztja őt, és tudat alatt is próbálná szavaival rábeszélni a cselekvésre. Talán jobb volna ha tényleg nem hangoztatná a vörös fiatal mivoltát, még a végén rosszul érezné magát, ha ténylegesen történik valami közöttük. Hallott már oly szerencsétlenekről, akiket férfiasságuk gyakorlása közben szörnyű megrázkódtatás ért, minek következtében soha – SOHA! – többé nem voltak képesek kéjgerendájuk feltámasztására. Még rágondolni is borzalom. Így hát abbahagyja a leány korának firtatását és igyekszik más szemmel nézni őt. *
– Szörnyen.
* Leheli halkan, hisz tényleg így van. Na, de. Talán van aki megfiatalítja, ha csak egy kis időre is. *
- Jóképű? Stimmel. Idegen? Ez is stimmel, hisz nem tudjuk egymás nevét sem.
* Kárörvendő vigyor. Neki is indul a némber, de nincs idő hálát nyilvánítani neki, ugyanis az aljas nőszemély hozzádörgölőzik hátulról. A férfi hátraforul, rávicsorít. *
- Kitekerem a nyakadat! Ugribugri szédelgő!
* De nem teszi. A csitri ügyes kézzel dömöckölni kezdi a hátát, miután kellőképpen az őrületbe kergette és az úti célja felől érdeklődik. *
– Veled meg a lánchordta, kóboréletű, beste Démonkirály keljen egybe, és sikongattasson, míg csak élsz! Ki eresztett ki a tyúkudvarból? Ott a helyed, ott kodácsolj!
* Hörgi Daioryn. A harcos fejcsóválva felnyalábolja és a vállára hajítja a fehérszemélyt, egy hirtelen mozdulattal. Vízcseppek fröcsögnek szerteszét. Az esetleges tiltakozást nyugodtan, ám de vasmarokkal tűri. A vállán átvetett nőszemélyt cipelve megfordul és a medence széléhez gázol a vízben. *
- Te kis bajcsináló.
* Sóhajtva felülteti a medenceszélre a férfiöröm fehérnépet, nyíltan felmérve mindazt amit a látvány kínál. Ujjaival a csempébe kapar kínjában. Szívesebben kapargatná a cudar csitri szemét jelen pillanatban, hogy ilyen helyzetbe hozta őt. *
- Most mit tegyek veled, ha?
* Teszi fel a költői kérdést. Daioryn válaszképpen a szíven szúrt sárkány hangját hallatja. *
~ Érezni akartam? Hát most érzékeltem. Elég is volt. Köszönöm, már meghalhatok. ~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
* Mintha a leány tudva tudná mi aggasztja őt, és tudat alatt is próbálná szavaival rábeszélni a cselekvésre. Talán jobb volna ha tényleg nem hangoztatná a vörös fiatal mivoltát, még a végén rosszul érezné magát, ha ténylegesen történik valami közöttük. Hallott már oly szerencsétlenekről, akiket férfiasságuk gyakorlása közben szörnyű megrázkódtatás ért, minek következtében soha – SOHA! – többé nem voltak képesek kéjgerendájuk feltámasztására. Még rágondolni is borzalom. Így hát abbahagyja a leány korának firtatását és igyekszik más szemmel nézni őt. *
– Szörnyen.
* Leheli halkan, hisz tényleg így van. Na, de. Talán van aki megfiatalítja, ha csak egy kis időre is. *
- Jóképű? Stimmel. Idegen? Ez is stimmel, hisz nem tudjuk egymás nevét sem.
* Kárörvendő vigyor. Neki is indul a némber, de nincs idő hálát nyilvánítani neki, ugyanis az aljas nőszemély hozzádörgölőzik hátulról. A férfi hátraforul, rávicsorít. *
- Kitekerem a nyakadat! Ugribugri szédelgő!
* De nem teszi. A csitri ügyes kézzel dömöckölni kezdi a hátát, miután kellőképpen az őrületbe kergette és az úti célja felől érdeklődik. *
– Veled meg a lánchordta, kóboréletű, beste Démonkirály keljen egybe, és sikongattasson, míg csak élsz! Ki eresztett ki a tyúkudvarból? Ott a helyed, ott kodácsolj!
* Hörgi Daioryn. A harcos fejcsóválva felnyalábolja és a vállára hajítja a fehérszemélyt, egy hirtelen mozdulattal. Vízcseppek fröcsögnek szerteszét. Az esetleges tiltakozást nyugodtan, ám de vasmarokkal tűri. A vállán átvetett nőszemélyt cipelve megfordul és a medence széléhez gázol a vízben. *
- Te kis bajcsináló.
* Sóhajtva felülteti a medenceszélre a férfiöröm fehérnépet, nyíltan felmérve mindazt amit a látvány kínál. Ujjaival a csempébe kapar kínjában. Szívesebben kapargatná a cudar csitri szemét jelen pillanatban, hogy ilyen helyzetbe hozta őt. *
- Most mit tegyek veled, ha?
* Teszi fel a költői kérdést. Daioryn válaszképpen a szíven szúrt sárkány hangját hallatja. *
~ Érezni akartam? Hát most érzékeltem. Elég is volt. Köszönöm, már meghalhatok. ~
18303. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 16:30:13
Üzenet elküldve: 2023-03-15 16:30:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Tudna mesélni, miért nem hozza lázba, hogy harcos e avagy sem, akivel éppen most dolga van. De ez nem az a hely. Sem idő, hogy a múlt árnyait ennél jobban meg akarja zargatni. Így is elég nehéz vele együtt élni.*
- Csak fiatalabb, mint te.
*Sóhajt fel kissé elkínozottan, de végül beletörődik a "sorsába", s csak lelegyinti a férfit, akár ha egy félbolondra hagyná rá a hülyeséget.*
- Meg vagy keseredve.
*Jelenti ki szinte csevegő hangnemben, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról szólott volna. Pedig a keserűség, amit az élet adott a legnehezebben feldolgozható dolgok egyike. Ő már csak tudja. Arról nem is beszél már inkább, hogy megéri e másokkal törődni vagy valóban a férfinak van e igaza. Hisz maga sem tudja melyik a helyes út. Van e egyáltalán. Kell e egyáltalán, hogy legyen. Ezek mind olyan mély gondolatok, amivel nincs lelkiereje törődni. Élete során nem kellett törődnie senkivel. Mindig volt helyette valaki, aki ezt megtette, ha szükséges volt. De a balga szerelem, a házasság rákényszerítette, hogy foglalkozzon másokkal is. Vagyis egy valaki mással. Tragikus vég lett érte a hála, így talán valóbban a Vénembernek van igaza. Noha ezt nem fogja hangoztatni.*
- Ha neked attól jobb lesz.
*Ránt ismét egyet a vállain, mintha nem is érdekelné, hogy vízbe lesz e fojtva. Lényegében így is van.
Valószínűleg ketten nem fognak egyhamar dűlőre jutni egymással.*
~ Hát miért ne élvezzem ki, hogy kihozzhatom a béketűrésből? ~
*Pofon lesz a vége? Csonttörés vagy valóban vízbe fojtás. Igazából baszik rá.*
~ Megfogadom a tanácsod Öreg! ~
*Hát nem foglalkozik azzal, hogy mennyire tépkedi a másik tűréshatárát. Nem kezdi el érdekelni a sorsa. Ám a magáéval sem most fog elkezdeni foglalkozni.*
- Noha valami jóképű idegenhez szívesebben vakkantanék, de sajnos igen, most te maradtál nekem.
*Nyúl a tégelybe, hogy kanyarítson belőle egy adaggal, majd szorosabban a férfi mögé lép. Szándékosan? Igen. Le akarja törni azt a magasztos férfiúi hiúságot? Ezt a hatalmas magabiztosságot? Valószínűleg. Így először domborulataival simul a férfi hátának, természetesen csak azért, hogy jobban a füléhez nyújtózhasson.*
- Túl késő. Ez a szikra, ami közöttünk van már máglyává nőtte ki magát.
*Susogja bele, inkább síron túli hangon, mintsem valami kívánatos búgással. Így inkább hathat fenyegetésnek, sem mint annak, hogy felszítsa a vágyat.
Azzal pedig hátrébb is lép, mint aki jól végezte dolgát, s csak ravasz mosollyal lát munkához. Finom, mégis határozott mozdulatokkal dörgölve be a hátat, az izmokat is kezelésbe véve.*
- És merre visz az utad ezután?
*Vált csevegő hangnemre, mintha világi barátok lennének egy kósza összejövetelen.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Tudna mesélni, miért nem hozza lázba, hogy harcos e avagy sem, akivel éppen most dolga van. De ez nem az a hely. Sem idő, hogy a múlt árnyait ennél jobban meg akarja zargatni. Így is elég nehéz vele együtt élni.*
- Csak fiatalabb, mint te.
*Sóhajt fel kissé elkínozottan, de végül beletörődik a "sorsába", s csak lelegyinti a férfit, akár ha egy félbolondra hagyná rá a hülyeséget.*
- Meg vagy keseredve.
*Jelenti ki szinte csevegő hangnemben, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról szólott volna. Pedig a keserűség, amit az élet adott a legnehezebben feldolgozható dolgok egyike. Ő már csak tudja. Arról nem is beszél már inkább, hogy megéri e másokkal törődni vagy valóban a férfinak van e igaza. Hisz maga sem tudja melyik a helyes út. Van e egyáltalán. Kell e egyáltalán, hogy legyen. Ezek mind olyan mély gondolatok, amivel nincs lelkiereje törődni. Élete során nem kellett törődnie senkivel. Mindig volt helyette valaki, aki ezt megtette, ha szükséges volt. De a balga szerelem, a házasság rákényszerítette, hogy foglalkozzon másokkal is. Vagyis egy valaki mással. Tragikus vég lett érte a hála, így talán valóbban a Vénembernek van igaza. Noha ezt nem fogja hangoztatni.*
- Ha neked attól jobb lesz.
*Ránt ismét egyet a vállain, mintha nem is érdekelné, hogy vízbe lesz e fojtva. Lényegében így is van.
Valószínűleg ketten nem fognak egyhamar dűlőre jutni egymással.*
~ Hát miért ne élvezzem ki, hogy kihozzhatom a béketűrésből? ~
*Pofon lesz a vége? Csonttörés vagy valóban vízbe fojtás. Igazából baszik rá.*
~ Megfogadom a tanácsod Öreg! ~
*Hát nem foglalkozik azzal, hogy mennyire tépkedi a másik tűréshatárát. Nem kezdi el érdekelni a sorsa. Ám a magáéval sem most fog elkezdeni foglalkozni.*
- Noha valami jóképű idegenhez szívesebben vakkantanék, de sajnos igen, most te maradtál nekem.
*Nyúl a tégelybe, hogy kanyarítson belőle egy adaggal, majd szorosabban a férfi mögé lép. Szándékosan? Igen. Le akarja törni azt a magasztos férfiúi hiúságot? Ezt a hatalmas magabiztosságot? Valószínűleg. Így először domborulataival simul a férfi hátának, természetesen csak azért, hogy jobban a füléhez nyújtózhasson.*
- Túl késő. Ez a szikra, ami közöttünk van már máglyává nőtte ki magát.
*Susogja bele, inkább síron túli hangon, mintsem valami kívánatos búgással. Így inkább hathat fenyegetésnek, sem mint annak, hogy felszítsa a vágyat.
Azzal pedig hátrébb is lép, mint aki jól végezte dolgát, s csak ravasz mosollyal lát munkához. Finom, mégis határozott mozdulatokkal dörgölve be a hátat, az izmokat is kezelésbe véve.*
- És merre visz az utad ezután?
*Vált csevegő hangnemre, mintha világi barátok lennének egy kósza összejövetelen.*
18302. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 16:06:39
Üzenet elküldve: 2023-03-15 16:06:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Mi sem természetesebb.
* Egyre inkább felháborítja a gondolat, hogy ez a pendelyes kölyökleány egyáltalán nem tart tőle. Tőle, az egykori nagy harcostól, megtermett férfembertől. Sőt, mi több. Mulat rajta. Semmibe nézi őt!
Egyelőre nem győzi meg Daiorynt, meg nem is igen érti miről beszél a leány. Az ilyesféle érzékeny női hangulatváltozásokra nemigen fogékony. *
~ Csak mutatnád azokat a "bájokat". ~
* A férfi rámered, szemet forgat, majd megcsóválja a fejét. *
- Pimasz vakarék! Nos, de: gyerek vagy.
* Elhallgat. A hirtelen támadt bölcselkedése a lánynak, valahogy megakasztja. Némán felsóhajt. *
- Nem érdekel mások sorsa. Ébredj fel!
* Nyögi elkínzottan. Csak a magáé és csak is az.
Épp ezért nem is érti, mit keres a mocskos mancsa a másik derekán. Biztosan pillanatnyi elmezavar okozta. Emlékezteti magát harcossá avatására. Megtanulta, miként viselje el a gyötrelmeket, hogy körömtépkedés közben, karóba húzva, kerékbe törve se jajgasson. De most kedve lenne.
Úgy véli, igaza volt hajdan, amikor lenézte az ócska, léha kéjeket. Csakhogy a sorsa nem hálálta meg a jámbor felfogását. Az egyetlen szeretett nő meghalt, elhagyta őt. Ezzel megölve a hitét is. *
~ Nem érdekel! Rajtam már nem fog semmi magasztos! Az a dolgom, hogy éljek! ~
* Rútul elbánt vele az élet... Akkor meg már ne használja ki a röpke élvezeteket? Legalább.
A szégyentelen fehérnép feléfordul, ugyancsak közel. A férfit gondolkodóba ejti a szorosság. *
- Vízbe öllek.
* Morran inkább válaszul és egy pillanatra benne reked a szufla, ahogy elkapja tekintetét a cudar igencsak nőies testéről. *
- Hozzám beszélsz?
* Nyögi levegőfogyottan. A csitri gyanúsan elcsendesedett az utóbbi pár percben, már-már azon töpreng, megbántotta-e valamivel. Ő!
A kérdezett az ajka elé simítja mutatóujját, mert nem meri elkiabálni megkönnyebbülését, és félszegen bólint. *
– Jaj, cinka! Ha már eddig gyaláztál, nehogy hirtelen belém szeress!
* Könyörög és hátat fordít. Hagyja, hadd közeledjen a másik. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Mi sem természetesebb.
* Egyre inkább felháborítja a gondolat, hogy ez a pendelyes kölyökleány egyáltalán nem tart tőle. Tőle, az egykori nagy harcostól, megtermett férfembertől. Sőt, mi több. Mulat rajta. Semmibe nézi őt!
Egyelőre nem győzi meg Daiorynt, meg nem is igen érti miről beszél a leány. Az ilyesféle érzékeny női hangulatváltozásokra nemigen fogékony. *
~ Csak mutatnád azokat a "bájokat". ~
* A férfi rámered, szemet forgat, majd megcsóválja a fejét. *
- Pimasz vakarék! Nos, de: gyerek vagy.
* Elhallgat. A hirtelen támadt bölcselkedése a lánynak, valahogy megakasztja. Némán felsóhajt. *
- Nem érdekel mások sorsa. Ébredj fel!
* Nyögi elkínzottan. Csak a magáé és csak is az.
Épp ezért nem is érti, mit keres a mocskos mancsa a másik derekán. Biztosan pillanatnyi elmezavar okozta. Emlékezteti magát harcossá avatására. Megtanulta, miként viselje el a gyötrelmeket, hogy körömtépkedés közben, karóba húzva, kerékbe törve se jajgasson. De most kedve lenne.
Úgy véli, igaza volt hajdan, amikor lenézte az ócska, léha kéjeket. Csakhogy a sorsa nem hálálta meg a jámbor felfogását. Az egyetlen szeretett nő meghalt, elhagyta őt. Ezzel megölve a hitét is. *
~ Nem érdekel! Rajtam már nem fog semmi magasztos! Az a dolgom, hogy éljek! ~
* Rútul elbánt vele az élet... Akkor meg már ne használja ki a röpke élvezeteket? Legalább.
A szégyentelen fehérnép feléfordul, ugyancsak közel. A férfit gondolkodóba ejti a szorosság. *
- Vízbe öllek.
* Morran inkább válaszul és egy pillanatra benne reked a szufla, ahogy elkapja tekintetét a cudar igencsak nőies testéről. *
- Hozzám beszélsz?
* Nyögi levegőfogyottan. A csitri gyanúsan elcsendesedett az utóbbi pár percben, már-már azon töpreng, megbántotta-e valamivel. Ő!
A kérdezett az ajka elé simítja mutatóujját, mert nem meri elkiabálni megkönnyebbülését, és félszegen bólint. *
– Jaj, cinka! Ha már eddig gyaláztál, nehogy hirtelen belém szeress!
* Könyörög és hátat fordít. Hagyja, hadd közeledjen a másik. *
18301. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 15:22:50
Üzenet elküldve: 2023-03-15 15:22:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Ilyen szépen még sosem hívtak.
*Pillázik párat szendén, majd egy unott sóhajjal legyinti le a férfit.
Ám, hogy ne legyen teljes mértékben igaza most visszafogja a szőrszálhasogatást és nem firtatja tovább a férfi korával járó testi problémákat. Főleg, ami a férfiasságot érinti. Egyelőre már így is épp eléggé beletiport abba a férfiúi hiúságba, hogy elégedett lehessen magával.*
- Halott?
*Vonja fel a szemöldökeit, ahogy a vizet bámulja egy ideig csendesen. Azután csak egy kósza vigyorba húzza az ajkait, s egyszerűen csak megrándítja a vállát.*
- Az senki sem mondta. Csak jó lenne közelebb lenni hozzá.
*Sandít a férfira a szeme sarkából.*
- Nem tudnám megtenni a világgal, hogy idő előtt megfosszam bájos természetemtől.
*Legyint nagyvonalúan, ahogy a szemeit lehunyva dönti hátra a fejét.*
- Tudom, hogy az élet szar. A nagy uraságokon kívül ezt mindenki tudja. Nem vagyok már gyerek, hogy ezt meg kelljen bennem erősítened.
*Dörmögi, ahogy igyekszik nyugodni a víz melegségétől. De ez a téma valahogy nem engedi, hogy felhőtlenül élvezhesse ki a lustálkodást.*
- Mindenkinek megvan a maga sebe Vénember, ami miatt néha kívánja, hogy legyen már vége. Van egy olyan érzésem, hogy tudod miről beszélek.
*Pillant lustán a férfira, majd ellöki magát a medence szélétől, hogy ő is mosakodásnak lásson. Ha már egyszer azért jött ide.
Úgy tűnik halott dolog az, hogy az Öregtől várjon segítséget a háta ügyében. A város mindig is tele volt ilyen segítőkész férfiakkal, meg sem lepődik. Azon viszont már inkább, hogy épp a Nagypofájúnak nincs annyi vér a tagjában, hogy a hátára maszatoljon egy adagot a kencéből. Még szerencse, hogy háttal áll a férfinak, mert az arcán most éktelen széles és mocsokul otromba vigyor terül szét. Már épp engedné le a haját, hogy hagyja is az egészet a fenébe, mikor megérzi magán az érdes tenyeret. Az érintésre önkénytelenül rezdül aprót, majd egy kelletlen szusszantással kezd babrálni a haja végével.
A parancsra elcsitul. Egész idő alatt szótlanul ácsorog, ami csak annyiban kellemetlen, hogy ez a röpke idő most szinte óráknak hat. Rég engedte, hogy hozzá érjenek. Férfinak pedig főleg tabu tárgyát képezte. Talán ennek a hiánya most az, hogy a Vénséggel mégis kivételt tesz. Vagy valami elkorcsosult szimpátia? A végén igaza lesz az Öregnek?*
~Kétlem...~
*Nyugtatja magát, de a fejében elhangzó kijelentés annyira nem magabiztos, mint amennyire azt annak szánja. Talán meg is könnyebbül, mikor már nem érzi magán a simító tenyereket. Akkor a haját visszaengedve nyújtóztatja ki a tagjait, hogy mire visszafordul a férfihoz az arcára ismét csak a semmitmondó tekintet telepedjen. Ám a szemében játszó különös csillogás talán árulkodó lehet. Bár az ilyen férfiak túl bugyuták, hogy ilyesmit nőkön észrevegyenek.*
- Lekötelezel.
*Szól végül csendesen, ahogy most ő maga is kissé arrébb húzódik, s minden szemérem nélkül kiül a medence szélére. Nem akar most a melegvízbe visszaülni. Kell egy kis hűvös önmaga nyugtatására. Meg amúgy is jobb onnan a kilátás a fürdő minden szegletére. Főleg arra a távoli sarokra, amit most a smaragdok igen eltökélten szemrevételeznek.*
- A tiédet nem kell?
*Kérdi végül, miközben azon reménykedik, hogy nemleges lesz a válasz. Nem mintha nem akarná viszonozni a nehezen megejtett jó cselekedetet. A probléma abban gyökerezik, hogy éppen túlságosan is hozzányúlkálna a másikhoz.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Ilyen szépen még sosem hívtak.
*Pillázik párat szendén, majd egy unott sóhajjal legyinti le a férfit.
Ám, hogy ne legyen teljes mértékben igaza most visszafogja a szőrszálhasogatást és nem firtatja tovább a férfi korával járó testi problémákat. Főleg, ami a férfiasságot érinti. Egyelőre már így is épp eléggé beletiport abba a férfiúi hiúságba, hogy elégedett lehessen magával.*
- Halott?
*Vonja fel a szemöldökeit, ahogy a vizet bámulja egy ideig csendesen. Azután csak egy kósza vigyorba húzza az ajkait, s egyszerűen csak megrándítja a vállát.*
- Az senki sem mondta. Csak jó lenne közelebb lenni hozzá.
*Sandít a férfira a szeme sarkából.*
- Nem tudnám megtenni a világgal, hogy idő előtt megfosszam bájos természetemtől.
*Legyint nagyvonalúan, ahogy a szemeit lehunyva dönti hátra a fejét.*
- Tudom, hogy az élet szar. A nagy uraságokon kívül ezt mindenki tudja. Nem vagyok már gyerek, hogy ezt meg kelljen bennem erősítened.
*Dörmögi, ahogy igyekszik nyugodni a víz melegségétől. De ez a téma valahogy nem engedi, hogy felhőtlenül élvezhesse ki a lustálkodást.*
- Mindenkinek megvan a maga sebe Vénember, ami miatt néha kívánja, hogy legyen már vége. Van egy olyan érzésem, hogy tudod miről beszélek.
*Pillant lustán a férfira, majd ellöki magát a medence szélétől, hogy ő is mosakodásnak lásson. Ha már egyszer azért jött ide.
Úgy tűnik halott dolog az, hogy az Öregtől várjon segítséget a háta ügyében. A város mindig is tele volt ilyen segítőkész férfiakkal, meg sem lepődik. Azon viszont már inkább, hogy épp a Nagypofájúnak nincs annyi vér a tagjában, hogy a hátára maszatoljon egy adagot a kencéből. Még szerencse, hogy háttal áll a férfinak, mert az arcán most éktelen széles és mocsokul otromba vigyor terül szét. Már épp engedné le a haját, hogy hagyja is az egészet a fenébe, mikor megérzi magán az érdes tenyeret. Az érintésre önkénytelenül rezdül aprót, majd egy kelletlen szusszantással kezd babrálni a haja végével.
A parancsra elcsitul. Egész idő alatt szótlanul ácsorog, ami csak annyiban kellemetlen, hogy ez a röpke idő most szinte óráknak hat. Rég engedte, hogy hozzá érjenek. Férfinak pedig főleg tabu tárgyát képezte. Talán ennek a hiánya most az, hogy a Vénséggel mégis kivételt tesz. Vagy valami elkorcsosult szimpátia? A végén igaza lesz az Öregnek?*
~Kétlem...~
*Nyugtatja magát, de a fejében elhangzó kijelentés annyira nem magabiztos, mint amennyire azt annak szánja. Talán meg is könnyebbül, mikor már nem érzi magán a simító tenyereket. Akkor a haját visszaengedve nyújtóztatja ki a tagjait, hogy mire visszafordul a férfihoz az arcára ismét csak a semmitmondó tekintet telepedjen. Ám a szemében játszó különös csillogás talán árulkodó lehet. Bár az ilyen férfiak túl bugyuták, hogy ilyesmit nőkön észrevegyenek.*
- Lekötelezel.
*Szól végül csendesen, ahogy most ő maga is kissé arrébb húzódik, s minden szemérem nélkül kiül a medence szélére. Nem akar most a melegvízbe visszaülni. Kell egy kis hűvös önmaga nyugtatására. Meg amúgy is jobb onnan a kilátás a fürdő minden szegletére. Főleg arra a távoli sarokra, amit most a smaragdok igen eltökélten szemrevételeznek.*
- A tiédet nem kell?
*Kérdi végül, miközben azon reménykedik, hogy nemleges lesz a válasz. Nem mintha nem akarná viszonozni a nehezen megejtett jó cselekedetet. A probléma abban gyökerezik, hogy éppen túlságosan is hozzányúlkálna a másikhoz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826