//Második szál//
//Ihletet keresve//
*Nimivensa ötlete tetszik neki.*
- Jó, ezt szívesen vállalom. De azért túl nagy elvárásaid ne legyenek! Mindig olyan fából dolgoztam, amit az erdőben fel tudtam lelni, vagy törött bútorokból deszkákból efféléből. Egyszer valakinek mintákat véstem a fapajzsára. Szóval kicsi figurákat tudok leinkább készíteni. Főleg állatokat, meg emberformákat, kicsi szerszámokat meg fegyvereket, ilyesmi.
*A lány észrevétele az alkata kapcsán kicsit zavarba hozza. Már-már bók volt.*
- Hát, igen. Mondtam, katona vagyok első sorban, ezeket az egyéb dolgokat csak azért csinálom, mert nincs hova elszegődni. Rajtad látszik, hogy nem vagy katona.
*jegyzi meg, ami egy meglehetősen rossz kísérlet a részéről, megdicsérni a lány alakját. Erre ő is rájön, úgyhogy próbálja jobban kifejteni a dolgot, amivel viszont nem biztos, hogy javít a helyzeten.*
- Úgy értem, hogy nem vagy szikár és edzett, mint egy katona. Na nem mintha nem lennél edzett, mármint nem vagy hájas vagy ilyesmi.
*látszik a pánik a szemében, ahogy minden egyes mondat egyre rosszabbra sikeredik, úgyhogy végül sóhajt egyet és ezzel zárja le.*
- Na, a lényeg az, hogy nagyon szép lány vagy.
*mondja annak az embernek a mosolyával, aki tisztában van vele, hogy kissé lejáratta magát, de nem zavartatja magát különösképpen.
Amikor aztán Nimivensa a testvére nevét is elárulja, Mykael némi homlokráncolással megismétli.*
- Gva-ne-dil, Gvade... Gvanedil Leisinguard.
~ Hol osztottak ilyen cifra neveket, és én miért a másik sorba állam? ~
*gondolja magában. Ez még nem is annyira bonyolult, de azt már megfigyelte, hogy az ő neve egészen közönségesnek ha a maga egyszerűségével. A legtöbb zsoldos ismerősének még ennél is tömörebb neve volt. Legtöbbüknek meg még családneve sem. Vagy lehet, hogy volt nekik, csak nem lett volna okos dolog a többiek tudtára adni, hátha valami körözvényen felismerik.*
- Ő hogy néz ki? Ha szembejönne velem az utcán, felismerném valamiről?
*kérdi aztán. Legalább annyit meg akar tudni a titokzatos bátyról, hogy ha történetesen tényleg szembejönne az utcán, esetleg egy fogadóban, akkor esélye legyen felismerni és megemlíteni neki, hogy a húga keresi.*