Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 925 (18481. - 18500. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
18500. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-16 10:35:51
Üzenet elküldve: 2023-08-16 10:35:51
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
– A zöldpöttyös országút kellős közepén jártam, amikor jöttek három óriások! Az egyik akkora olifánton ült, mint ez a ház kétszer! És ni, ha nem hiszed, itt a bizonyíték! * Előhúz a zsebéből egy összegyűrt kendőt, amiből óvatosan kicsomagol egy fogat. Lehet emberé, óriásé, törpéé, a hozzá nem értő szemek biztosan nem tudnak különbséget tenni. *
– Ezt a legnagyobb melák szájából vertem ki. A másik kettő ezt látva elmenekült a sűrű pókokkal teli mézes-erdőbe. Két hattal később találkoztam egy mandarinzabáló elf-félnótással, ő mesélte, hogy a két óriás még azóta is szalad és folyton azt lesik, ott vagyok-e a seggükben. Úgy megijedtek tőlem! NA! * Üres korsóját a faasztalhoz veri, jelezvén, hogy ideje lenne fizetni a mesékért. Egy kisebb társaság gyűlt köré, hogy hallgassák hihetetlen történeteit a lélekemelő és csodás kalandjairól. *
– Kiszáradt a torkom, így nehezen megy a beszéd. * Jegyzi meg, maga elé bámulva. Ez már a negyedik kiüresedett korsó, de még nem ment ki húgyozni. Próbálja visszatartani, hiszen tudja jól, hogy ha egyszer kimegy, utána öt percenként újra rá fog jönni. ~ Olyan ez, mint a baszás. ~ Kisvártatva a nézőközönség legfiatalabb, de talán legértelmesebb tagja, egy tizenhat éves-forma inaskölyök, aki ma akarja elherdálni első fizetését, szóval ez a kölyök rendel egy újabb Ullamar sört. Így Gubaf már 65 elköltött aranynál tart.
Azt ugyanis nem tudja, hogy a kölyök valójában nem inas, csak egy hétköznapi szélhámos, aki már percekkel ezelőtt észrevétlenül elcsente a törpe pénzét, így most saját pénzéből vedel, míg a nép élvezettel vagy legalábbis közönnyel hallgatja. A sört ajkához emeli és szónoklatot intéz a sörök istenéhez. *
– Mindig is tudtam, a négyszöglet nem lehet kerek, hát még a háromszög! A bor és a ser nem férnek meg egymás mellett, ezért teremtették az istenek az asszonyokat! Meg a sert is! Ha nem törpének születtem volna, biztosan megmondhatom nektek, hogy nem élvezném így az életet! Atyám tanított meg lila tulipánból kalapácsot faragni, anyám meg ezalatt mosott, főzött, takarított, ahogy azt elvárhatjuk minden jóravaló asszonynéptől, nemigaz?! NA! Ezt a sört tehát jóanyám egészségére iszom, legyen bármelyföldön vagy föld alatt is e percben! * Iszik-iszik-iszik és a korsó rekord gyorsasággal kiürül. Hánynia kell, már érzi, ahogy a hányadék a torkát kaparja, de próbálja csukva tartani a száját és nagy levegőt véve visszatartani. Ideiglenesen sikerül is elhárítani a veszélyt, így folytathatja a történetet. Már azt sem tudja, hol van és kihez beszél, a fények és alakok összefolynak előtte. *
– Sok ideje sok helyen sok máshol megfordultam már mint itt, de itt még nem. Egy elásott csirkecsont többet tudhat a világról, mint egy kihalt őshüllő. Ha nem égne le a világ holnap, többet is mesélhetnék, de a tudósok megállapították, hogyha forog a világ, a teremtés véget nem érő kerekerdeje elég és a prófécia beteljesedése elkerülhetetlenül vészesen közeledvén holnap… ŐGy bizony, holnap véget ér! * Lefejeli az asztallapot és lezuhan a földre. *
A hozzászólást Werol (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.08.16 10:41:52, a következő indokkal:
Kérésre
– A zöldpöttyös országút kellős közepén jártam, amikor jöttek három óriások! Az egyik akkora olifánton ült, mint ez a ház kétszer! És ni, ha nem hiszed, itt a bizonyíték! * Előhúz a zsebéből egy összegyűrt kendőt, amiből óvatosan kicsomagol egy fogat. Lehet emberé, óriásé, törpéé, a hozzá nem értő szemek biztosan nem tudnak különbséget tenni. *
– Ezt a legnagyobb melák szájából vertem ki. A másik kettő ezt látva elmenekült a sűrű pókokkal teli mézes-erdőbe. Két hattal később találkoztam egy mandarinzabáló elf-félnótással, ő mesélte, hogy a két óriás még azóta is szalad és folyton azt lesik, ott vagyok-e a seggükben. Úgy megijedtek tőlem! NA! * Üres korsóját a faasztalhoz veri, jelezvén, hogy ideje lenne fizetni a mesékért. Egy kisebb társaság gyűlt köré, hogy hallgassák hihetetlen történeteit a lélekemelő és csodás kalandjairól. *
– Kiszáradt a torkom, így nehezen megy a beszéd. * Jegyzi meg, maga elé bámulva. Ez már a negyedik kiüresedett korsó, de még nem ment ki húgyozni. Próbálja visszatartani, hiszen tudja jól, hogy ha egyszer kimegy, utána öt percenként újra rá fog jönni. ~ Olyan ez, mint a baszás. ~ Kisvártatva a nézőközönség legfiatalabb, de talán legértelmesebb tagja, egy tizenhat éves-forma inaskölyök, aki ma akarja elherdálni első fizetését, szóval ez a kölyök rendel egy újabb Ullamar sört. Így Gubaf már 65 elköltött aranynál tart.
Azt ugyanis nem tudja, hogy a kölyök valójában nem inas, csak egy hétköznapi szélhámos, aki már percekkel ezelőtt észrevétlenül elcsente a törpe pénzét, így most saját pénzéből vedel, míg a nép élvezettel vagy legalábbis közönnyel hallgatja. A sört ajkához emeli és szónoklatot intéz a sörök istenéhez. *– Mindig is tudtam, a négyszöglet nem lehet kerek, hát még a háromszög! A bor és a ser nem férnek meg egymás mellett, ezért teremtették az istenek az asszonyokat! Meg a sert is! Ha nem törpének születtem volna, biztosan megmondhatom nektek, hogy nem élvezném így az életet! Atyám tanított meg lila tulipánból kalapácsot faragni, anyám meg ezalatt mosott, főzött, takarított, ahogy azt elvárhatjuk minden jóravaló asszonynéptől, nemigaz?! NA! Ezt a sört tehát jóanyám egészségére iszom, legyen bármelyföldön vagy föld alatt is e percben! * Iszik-iszik-iszik és a korsó rekord gyorsasággal kiürül. Hánynia kell, már érzi, ahogy a hányadék a torkát kaparja, de próbálja csukva tartani a száját és nagy levegőt véve visszatartani. Ideiglenesen sikerül is elhárítani a veszélyt, így folytathatja a történetet. Már azt sem tudja, hol van és kihez beszél, a fények és alakok összefolynak előtte. *
– Sok ideje sok helyen sok máshol megfordultam már mint itt, de itt még nem. Egy elásott csirkecsont többet tudhat a világról, mint egy kihalt őshüllő. Ha nem égne le a világ holnap, többet is mesélhetnék, de a tudósok megállapították, hogyha forog a világ, a teremtés véget nem érő kerekerdeje elég és a prófécia beteljesedése elkerülhetetlenül vészesen közeledvén holnap… ŐGy bizony, holnap véget ér! * Lefejeli az asztallapot és lezuhan a földre. *
A hozzászólást Werol (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.08.16 10:41:52, a következő indokkal:
Kérésre
18499. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-16 08:51:58
Üzenet elküldve: 2023-08-16 08:51:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
// Mint ágtól a levél //
*Majdnem rábólint, hogy igen, a lánykának "sikerült megint valami közepébe csöppenni", de Lily megérti a helyzetet, és visszaindul a pulthoz. Arra a kérdésre, hogy enne-inna-e valamit, nemmel válaszol, kicsit talán határozottabban is a kelleténél. Ha bármit kérne, a félelf három perc múlva megint az asztaluknál fog sertepertélni, Nawanthiri viszont kizárólag Ukromnak szánja a mondandóját. Ha Lily kíváncsi rá, az orktól megtudhat minden fontosat, fertály órát sem kell kibírnia. Nem akkora kérés ez fél év várakozás után.*
- Amikor legutóbb találkoztunk, lándzsanyélért indultam a Füves Pusztára. *fog bele a magyarázatba, mihelyt tényleg négyszemközt maradnak Ukrommal* Az ottani kovács nem vállalta a munkát, ezért megpróbáltunk a Kikötőben keresni valakit. Odafelé menet megszálltunk Sziritánban. Este kimentem, hogy a folyóban megfürödjek, és a szörny, aki a lelkemben lakik, kifordította előlem a világot. Arra eszméltem, hogy a víz fenekén fekszem, arccal az iszapban. Ha nincs szerencsém… *elcsuklik a hangja* én… én meghalok aznap éjjel.
*Beszéd közben valamije mindig a szürkebőrűhöz ér: a térde, a karja, vagy akár a homloka. Erőt merít a másik közelségéből. A tagjai így is meg-megremegnek az emlékek hatására.*
- Nawanthirishardipandra egyre szörnyűbb látomásokkal kínoz. Egyszer azt álmodtam, hogy Aztyan elad a thargoknak. Máskor meg éjszakába borult a Kalmár, és az árnyak akartak megfojtani. *Lehunyja a szemét egy pillanatra. Letörli a könnyeit, de azok csak folynak tovább.*
- Van… van a tenger szívében egy mester. Csontvetőnek mondják… a lélekben olvas. El kell mennem hozzá. Meghalok különben…
*Nem gondolta, hogy ennyire nehéz lesz. Szégyelli magát, amiért Ukromnak így kell látnia, miközben a szürkebőrűhöz sem volt kegyes az elmúlt néhány hónap. A fél füle hiányzik, és valami a nyakába mart. Ha ott lett volna vele…*
~Ha nem volnék szerzetes…~
*Talán másként alakul minden. Talán ott maradt volna Wegtoren környékén. Vagy bunyós lett volna, mint a villámöklű Jenari. Talán meccselt volna Ukrommal is. Lehettek volna ellenfelekből barátok. Vagy ki tudja, még mik.*
- Tél végén jöttem vissza a Kikötőből. Lándzsanyél és Limmen nélkül. Csak egy üvegtőrt találtam, aminek a pengéje mégis kemény, mint az acél. Akkor már tudtam, hogy… nem maradhatok, de meg akartalak várni… hogy… hogy elköszönjek. Aztán *újra elerednek a könnyei* már nem bírtam a szörnnyel…
*Majdnem rábólint, hogy igen, a lánykának "sikerült megint valami közepébe csöppenni", de Lily megérti a helyzetet, és visszaindul a pulthoz. Arra a kérdésre, hogy enne-inna-e valamit, nemmel válaszol, kicsit talán határozottabban is a kelleténél. Ha bármit kérne, a félelf három perc múlva megint az asztaluknál fog sertepertélni, Nawanthiri viszont kizárólag Ukromnak szánja a mondandóját. Ha Lily kíváncsi rá, az orktól megtudhat minden fontosat, fertály órát sem kell kibírnia. Nem akkora kérés ez fél év várakozás után.*
- Amikor legutóbb találkoztunk, lándzsanyélért indultam a Füves Pusztára. *fog bele a magyarázatba, mihelyt tényleg négyszemközt maradnak Ukrommal* Az ottani kovács nem vállalta a munkát, ezért megpróbáltunk a Kikötőben keresni valakit. Odafelé menet megszálltunk Sziritánban. Este kimentem, hogy a folyóban megfürödjek, és a szörny, aki a lelkemben lakik, kifordította előlem a világot. Arra eszméltem, hogy a víz fenekén fekszem, arccal az iszapban. Ha nincs szerencsém… *elcsuklik a hangja* én… én meghalok aznap éjjel.
*Beszéd közben valamije mindig a szürkebőrűhöz ér: a térde, a karja, vagy akár a homloka. Erőt merít a másik közelségéből. A tagjai így is meg-megremegnek az emlékek hatására.*
- Nawanthirishardipandra egyre szörnyűbb látomásokkal kínoz. Egyszer azt álmodtam, hogy Aztyan elad a thargoknak. Máskor meg éjszakába borult a Kalmár, és az árnyak akartak megfojtani. *Lehunyja a szemét egy pillanatra. Letörli a könnyeit, de azok csak folynak tovább.*
- Van… van a tenger szívében egy mester. Csontvetőnek mondják… a lélekben olvas. El kell mennem hozzá. Meghalok különben…
*Nem gondolta, hogy ennyire nehéz lesz. Szégyelli magát, amiért Ukromnak így kell látnia, miközben a szürkebőrűhöz sem volt kegyes az elmúlt néhány hónap. A fél füle hiányzik, és valami a nyakába mart. Ha ott lett volna vele…*
~Ha nem volnék szerzetes…~
*Talán másként alakul minden. Talán ott maradt volna Wegtoren környékén. Vagy bunyós lett volna, mint a villámöklű Jenari. Talán meccselt volna Ukrommal is. Lehettek volna ellenfelekből barátok. Vagy ki tudja, még mik.*
- Tél végén jöttem vissza a Kikötőből. Lándzsanyél és Limmen nélkül. Csak egy üvegtőrt találtam, aminek a pengéje mégis kemény, mint az acél. Akkor már tudtam, hogy… nem maradhatok, de meg akartalak várni… hogy… hogy elköszönjek. Aztán *újra elerednek a könnyei* már nem bírtam a szörnnyel…
18498. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-15 22:03:29
Üzenet elküldve: 2023-08-15 22:03:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
* A válaszra csak mindenttudóan mosolyog. Egy ilyen múltú és minőségű nőnek nincs szüksége arra, hogy epekedve koslasson imádottja után. De inkább nyelné le a nyelvét, mint hogy ilyet kiejtsen a száján. Nem mintha ellenére lenne, hogy bókoljon a szép hölgyeknek, dehogy. De valami azt súgja neki, hogy ezt a nőszemélyt jobban szórakoztatja, ha időnként némi utálatot színlelhet felé.
A cirógató ujjak után, kiegészítené előző gondolatmenetét: utálat és megfelelő időközönként adagolt vágy a specialitása. Számított rá, hogy választ nem fog kapni, de talán valami mást, ha ügyesen játszik. *
- Tehát, Xavy. Szerencsére nagy felfordulást nem okozott. Ez a ti bárótok szeret fura szerzeteket gyűjteni maga köré?
* Az ügyes kis elhallgatások mestere, mi tagadás. Nem is várna kevesebbet tőle. Lutah pedig nem vallatni, hanem szórakozni van itt, tehát nem firtatja. Egyébként is csak félszívvel kérdezősködik. *
- Vagy úgy.
* Sóhajtja és félrebillentett fejjel figyeli a simuló nőt. *
- Ha téged küldött engesztelésként, vedd úgy, hogy meg van bocsájtva.
* Mormogja, miközben Yeza derekáig érő hosszú copfja végét az ujja köré csavargatja. A lányból feltörő szavak hangos nevetésre késztetik, hátrapillant, kit értek e megtisztelő szavak. *
- Úgy látom, nem minden vendégemnek nyeri el a tetszését a bájos Lisadorah előadása...
* Ahogy félig elfordul, a látóterében feltűnik egy mogorva tekintet. Felvonja a szemöldökét, majd lepillant Yezára. *
- Ah, mivel haragítottad magadra a szúrós szemű barátunkat? Csak nem egy kedves, régi ismerős a múltból?
* Aderfi Aksil, egyenesen az egyik jelentős sivatagi karavánútért felel. Gyümölccsökkel kereskedik főleg, de azért a ládák között mindig akad hely pár leheletni ritka fegyvernek is. *
- Nem az az ember, akinek húzkodnám a bajuszát, szerelmem.
* Figyelmezteti közömbös, halk hangon, majd fordít egyet magukon az ellenkező irányba. *
- Mit szólnál egy masszázshoz, kedvesem?
* Az egyik teremből nyíló kamrában, ügyes kezű artheniori leányzók várják a megfáradt izmú vendégeket. Arra próbálja tessékelni Yezát, leginkább azért, hogy eltűntesse Aderfi szeme elől érdeklődése tárgyát. Talán meg is feledkezik róla, ki tudja?
Az egyik elfüggönyözött fülke mögül elhaló sóhajokat hallhatnak felszállni. *
- Nem emlékszem, hogy a boldog befejezés is a kifizetett csomag része lenne...
* Szemöldökráncolva félrerántja a függönyt, szétrebbentve egy párocskát a vendégei közül. Gyorsan visszahúzza. *
- Igen, nos, határozottan nem volt a része.
//Fürdőházi mulatozás//
* A válaszra csak mindenttudóan mosolyog. Egy ilyen múltú és minőségű nőnek nincs szüksége arra, hogy epekedve koslasson imádottja után. De inkább nyelné le a nyelvét, mint hogy ilyet kiejtsen a száján. Nem mintha ellenére lenne, hogy bókoljon a szép hölgyeknek, dehogy. De valami azt súgja neki, hogy ezt a nőszemélyt jobban szórakoztatja, ha időnként némi utálatot színlelhet felé.
A cirógató ujjak után, kiegészítené előző gondolatmenetét: utálat és megfelelő időközönként adagolt vágy a specialitása. Számított rá, hogy választ nem fog kapni, de talán valami mást, ha ügyesen játszik. *
- Tehát, Xavy. Szerencsére nagy felfordulást nem okozott. Ez a ti bárótok szeret fura szerzeteket gyűjteni maga köré?
* Az ügyes kis elhallgatások mestere, mi tagadás. Nem is várna kevesebbet tőle. Lutah pedig nem vallatni, hanem szórakozni van itt, tehát nem firtatja. Egyébként is csak félszívvel kérdezősködik. *
- Vagy úgy.
* Sóhajtja és félrebillentett fejjel figyeli a simuló nőt. *
- Ha téged küldött engesztelésként, vedd úgy, hogy meg van bocsájtva.
* Mormogja, miközben Yeza derekáig érő hosszú copfja végét az ujja köré csavargatja. A lányból feltörő szavak hangos nevetésre késztetik, hátrapillant, kit értek e megtisztelő szavak. *
- Úgy látom, nem minden vendégemnek nyeri el a tetszését a bájos Lisadorah előadása...
* Ahogy félig elfordul, a látóterében feltűnik egy mogorva tekintet. Felvonja a szemöldökét, majd lepillant Yezára. *
- Ah, mivel haragítottad magadra a szúrós szemű barátunkat? Csak nem egy kedves, régi ismerős a múltból?
* Aderfi Aksil, egyenesen az egyik jelentős sivatagi karavánútért felel. Gyümölccsökkel kereskedik főleg, de azért a ládák között mindig akad hely pár leheletni ritka fegyvernek is. *
- Nem az az ember, akinek húzkodnám a bajuszát, szerelmem.
* Figyelmezteti közömbös, halk hangon, majd fordít egyet magukon az ellenkező irányba. *
- Mit szólnál egy masszázshoz, kedvesem?
* Az egyik teremből nyíló kamrában, ügyes kezű artheniori leányzók várják a megfáradt izmú vendégeket. Arra próbálja tessékelni Yezát, leginkább azért, hogy eltűntesse Aderfi szeme elől érdeklődése tárgyát. Talán meg is feledkezik róla, ki tudja?
Az egyik elfüggönyözött fülke mögül elhaló sóhajokat hallhatnak felszállni. *
- Nem emlékszem, hogy a boldog befejezés is a kifizetett csomag része lenne...
* Szemöldökráncolva félrerántja a függönyt, szétrebbentve egy párocskát a vendégei közül. Gyorsan visszahúzza. *
- Igen, nos, határozottan nem volt a része.
18497. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-15 18:07:10
Üzenet elküldve: 2023-08-15 18:07:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
*A házigazdát nem rendíti meg és nem ejti kétségbe a köntösén esett pikáns csíny. Hírnevéhez méltón oldja meg a helyzetet anélkül, hogy hátrányt szenvedne. Yeza elismerően mosolyodik, de annak nem mutatja jelét, hogy a kötőt vissza szándékozna adni.
Kissé emlékezteti a gyakorláshoz nekivetkezett pusztai harcosok öltözékére ez a kompozíció, de a stílus, meg a csilicsáré ékszerek hamar elhessentik a hasonlatot. Bár szó se róla, ez a fattyú egy molyrágta liszteszsákot is úgy tudna viselni, hogy a láttán a rongyrázó főrendek azonnal rendelnének belőle a következő báli szezonra.
A kezére fonódó ujjak követelésének nem tart ellen. A kóstolásra felcsippentett egres a férfi ajkai közt végzi. A pimaszság intimitása kicsit megakasztja Yezát, de nyilván nem vallana rá, ha az ilyesmiben ne venné fel a kesztyűt. Ujja finoman végigsimít Farsys ajkán, majd a egyszerűen újból megkeveri a kártyáit, amikor ittléte okát fejtegetik.*
- Kishitű! *mosolyodik galádul. A kérdést olyan könnyeden löki vissza a talány kútjába, hogy az már-már zavarba ejtő.
Mar magának is egy gyümölcsöt, de mielőtt a további választékot felfedezhetné, a figyelmét magához rántja az elhangzó név. Az utána következő beszámolóról nem is beszélve.*
- Xavy *igazítja helyre a nevet.* - A kis bajkeverő gnóm neve. Egy darabig pultos volt a Kalmárban, de már nem az. *A kijárat felé kutakodik a pillantása, de a kócos üstök azóta már rég eltűnt szem elől.* - Szóval zsiványkodik, aztán a Kereskedőházra hivatkozva vágja ki magát? Szép, mondhatom!
*A Caldorcorra tett megjegyzésekre némi rosszallással húzza összébb a pillantását, de a kereskedő szavaiból úgy veszi ki, hogy bizony ő is fel lehetett írva arra a bizonyos vendéglistára. Ha pedig tényleg elkeverték a meghívóját, nem lesz boldog.*
- Szigorú? *kacag fel a sorból némiképp kilógó jelzőn. Kaján mosollyal meg is rántja a két marokra fogott selyemövet.* - Úgy mondják, egy wegtoenihez bizony erős kéz kell *bólint mosolyogva. Élcelődik, nyilvánvaló, de az is beszédes, hogy az utolsó megjegyzést nagyvonalúan átlépi. Ingoványos talaj ilyesmit feszegetni.*
- Tudod *lép közelebb, egészen közel, hogy a csípője csaknem Farsyséhoz simul. Ujjai játékosan babrálnak a férfi nyakában lógó ékszerekkel* - a Báróm igen elfoglalt ember. *Az, hogy a pillantása a nyakláncokon jár, lehet bűntudat jele is, vagy épp ferdítésé.* - Csak nemrég tért vissza a városba, és a nyakába szakadtak az ügyek. Ha nem teszi tiszteletét valahol, az inkább ennek tudható be.
*Nem tagad semmit, nem állít semmit. Menti a menthetőt.
A szeme sarkából kiszúrja a nem messze meggyűlő társaságot, s az ő figyelmét is lassan odacsalja az elf némber rögtönzött produkciója. Félhangosan elmorog egy megjegyzést, ami wegtoreniről szabad fordításban valami olyasmit tesz: savóvérű páfrányimádó!*
//Fürdőházi mulatozás//
*A házigazdát nem rendíti meg és nem ejti kétségbe a köntösén esett pikáns csíny. Hírnevéhez méltón oldja meg a helyzetet anélkül, hogy hátrányt szenvedne. Yeza elismerően mosolyodik, de annak nem mutatja jelét, hogy a kötőt vissza szándékozna adni.
Kissé emlékezteti a gyakorláshoz nekivetkezett pusztai harcosok öltözékére ez a kompozíció, de a stílus, meg a csilicsáré ékszerek hamar elhessentik a hasonlatot. Bár szó se róla, ez a fattyú egy molyrágta liszteszsákot is úgy tudna viselni, hogy a láttán a rongyrázó főrendek azonnal rendelnének belőle a következő báli szezonra.
A kezére fonódó ujjak követelésének nem tart ellen. A kóstolásra felcsippentett egres a férfi ajkai közt végzi. A pimaszság intimitása kicsit megakasztja Yezát, de nyilván nem vallana rá, ha az ilyesmiben ne venné fel a kesztyűt. Ujja finoman végigsimít Farsys ajkán, majd a egyszerűen újból megkeveri a kártyáit, amikor ittléte okát fejtegetik.*
- Kishitű! *mosolyodik galádul. A kérdést olyan könnyeden löki vissza a talány kútjába, hogy az már-már zavarba ejtő.
Mar magának is egy gyümölcsöt, de mielőtt a további választékot felfedezhetné, a figyelmét magához rántja az elhangzó név. Az utána következő beszámolóról nem is beszélve.*
- Xavy *igazítja helyre a nevet.* - A kis bajkeverő gnóm neve. Egy darabig pultos volt a Kalmárban, de már nem az. *A kijárat felé kutakodik a pillantása, de a kócos üstök azóta már rég eltűnt szem elől.* - Szóval zsiványkodik, aztán a Kereskedőházra hivatkozva vágja ki magát? Szép, mondhatom!
*A Caldorcorra tett megjegyzésekre némi rosszallással húzza összébb a pillantását, de a kereskedő szavaiból úgy veszi ki, hogy bizony ő is fel lehetett írva arra a bizonyos vendéglistára. Ha pedig tényleg elkeverték a meghívóját, nem lesz boldog.*
- Szigorú? *kacag fel a sorból némiképp kilógó jelzőn. Kaján mosollyal meg is rántja a két marokra fogott selyemövet.* - Úgy mondják, egy wegtoenihez bizony erős kéz kell *bólint mosolyogva. Élcelődik, nyilvánvaló, de az is beszédes, hogy az utolsó megjegyzést nagyvonalúan átlépi. Ingoványos talaj ilyesmit feszegetni.*
- Tudod *lép közelebb, egészen közel, hogy a csípője csaknem Farsyséhoz simul. Ujjai játékosan babrálnak a férfi nyakában lógó ékszerekkel* - a Báróm igen elfoglalt ember. *Az, hogy a pillantása a nyakláncokon jár, lehet bűntudat jele is, vagy épp ferdítésé.* - Csak nemrég tért vissza a városba, és a nyakába szakadtak az ügyek. Ha nem teszi tiszteletét valahol, az inkább ennek tudható be.
*Nem tagad semmit, nem állít semmit. Menti a menthetőt.
A szeme sarkából kiszúrja a nem messze meggyűlő társaságot, s az ő figyelmét is lassan odacsalja az elf némber rögtönzött produkciója. Félhangosan elmorog egy megjegyzést, ami wegtoreniről szabad fordításban valami olyasmit tesz: savóvérű páfrányimádó!*
18496. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-15 11:15:16
Üzenet elküldve: 2023-08-15 11:15:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
* Felbukkanása őszintén meglepi a nőt. Ezek szerint nincs tisztában azzal, hogy kinek az estélyére ugrott be. A tálcát áveszi, majd oda sem pillantva a kezébe is nyomja egy mellette elsuhanó elf nőnek, aki kérdőn pillant rá. Nem mintha észrevenné, ahhoz túlságosan el van foglalva a vörössel.
A matató ujjaknak, bar valahogy sejti hogy nem kellene, de mégis enged. Már érzi is a párás levegőt a becsesebbik testrészén végigsuhanni. Egy szempillantásnyi ideig csak áll ott egyedül, fél kezével a levegőben, majd a mennyezetre pillant, hogy hangosan beszívja a levegőt, mielőtt szemforgató sóhajjal kifújná.
Utánamegy? Nem is kérdés! Még ha ezzel alá is támasztja az ebes hasonlatot. De előbb valamit kezdenie kell az öltözékével. Gondol egyet, és kibújik a ruhaujjakból, lejjebb rázza az anyagot, majd rafináltan megcsomózza az ágyéka felett. Mintha mi sem lenne természetesebb, királyi módon vonul, száján félmosollyal a nő után. Pár vendég máris azon ügyködik, hogy leutánozza a göncöt.
Könnyedén megtalálja az oszlop takarásában. A keze után nyúl, hogy elorozhassa szájával a gyümölcsöt. *
- Tudom hogy nem miattam jöttél. Elég nyilvánvaló.
* A meghívókat meglehetősen nagy számban küldözgette mindenfelé, gyakorlatilag nyomon se követte, odaértek-e a küldöncök velük a célhelyre. A báró kimaradt a szórásból, főleg hogy elintézendő ügyük is akad. Lutah mindenképpen négyszemközt fog tárgyalni vele először. *
- Nawanthiri? Említette, hogy a báró kis csapatához tartozik, miután a vendégsereg egy részét sóval kevert borral itatta...
* Eszébe sem jut, hogy talán hamis nevet kapott. *
- Micsoda szerencsés napom van, hogy már ketten is meglátogatnak a kereskedőházból! Vajon mikor teszi tiszteletét Caldorcor? Vagy netán már itt is van?
* Fanyaran mosolyog. Talán ennyire kíváncsi rá, hogy két "kémet" is küld? *
- Hol rejtegeted, a ruhád alatt?
* Ráérősen végigpásztázza a lenge ruhát majd megcsóválja a fejét. *
- Aligha férne alá, milyen igaz. Remélem te nem valami csínyre készülsz.
* A szeme sarkából pillant rá, majd a szájába dob egy bogyót. *
- Nehéz manapság jó munkaerőt találni... aki kellően szigorú, harcképzett, és kellően eszes ahhoz, hogy átlásson a cseleken. Talán téged kellene foglalkoztatnom.
* Szívesen lefoglalná egy időre, nem is kérdés. *
//Fürdőházi mulatozás//
* Felbukkanása őszintén meglepi a nőt. Ezek szerint nincs tisztában azzal, hogy kinek az estélyére ugrott be. A tálcát áveszi, majd oda sem pillantva a kezébe is nyomja egy mellette elsuhanó elf nőnek, aki kérdőn pillant rá. Nem mintha észrevenné, ahhoz túlságosan el van foglalva a vörössel.
A matató ujjaknak, bar valahogy sejti hogy nem kellene, de mégis enged. Már érzi is a párás levegőt a becsesebbik testrészén végigsuhanni. Egy szempillantásnyi ideig csak áll ott egyedül, fél kezével a levegőben, majd a mennyezetre pillant, hogy hangosan beszívja a levegőt, mielőtt szemforgató sóhajjal kifújná.
Utánamegy? Nem is kérdés! Még ha ezzel alá is támasztja az ebes hasonlatot. De előbb valamit kezdenie kell az öltözékével. Gondol egyet, és kibújik a ruhaujjakból, lejjebb rázza az anyagot, majd rafináltan megcsomózza az ágyéka felett. Mintha mi sem lenne természetesebb, királyi módon vonul, száján félmosollyal a nő után. Pár vendég máris azon ügyködik, hogy leutánozza a göncöt.
Könnyedén megtalálja az oszlop takarásában. A keze után nyúl, hogy elorozhassa szájával a gyümölcsöt. *
- Tudom hogy nem miattam jöttél. Elég nyilvánvaló.
* A meghívókat meglehetősen nagy számban küldözgette mindenfelé, gyakorlatilag nyomon se követte, odaértek-e a küldöncök velük a célhelyre. A báró kimaradt a szórásból, főleg hogy elintézendő ügyük is akad. Lutah mindenképpen négyszemközt fog tárgyalni vele először. *
- Nawanthiri? Említette, hogy a báró kis csapatához tartozik, miután a vendégsereg egy részét sóval kevert borral itatta...
* Eszébe sem jut, hogy talán hamis nevet kapott. *
- Micsoda szerencsés napom van, hogy már ketten is meglátogatnak a kereskedőházból! Vajon mikor teszi tiszteletét Caldorcor? Vagy netán már itt is van?
* Fanyaran mosolyog. Talán ennyire kíváncsi rá, hogy két "kémet" is küld? *
- Hol rejtegeted, a ruhád alatt?
* Ráérősen végigpásztázza a lenge ruhát majd megcsóválja a fejét. *
- Aligha férne alá, milyen igaz. Remélem te nem valami csínyre készülsz.
* A szeme sarkából pillant rá, majd a szájába dob egy bogyót. *
- Nehéz manapság jó munkaerőt találni... aki kellően szigorú, harcképzett, és kellően eszes ahhoz, hogy átlásson a cseleken. Talán téged kellene foglalkoztatnom.
* Szívesen lefoglalná egy időre, nem is kérdés. *
18495. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-14 18:11:53
Üzenet elküldve: 2023-08-14 18:11:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
- Az elég nagy port kavaró érdekütközés lenne *mondja a vaskos aranygyűrűket viselő sivatagi.* - De ha másképp nem megy, valakinek veszítenie kell.
- És mennyire biztos? Mert ha az embered csak a levegőbe beszél, nem...
- Az emberem közel van a tűzhöz *inti le az egyik kereveten heverő, meglepően markáns arcélű félvér férfit. Gyűrűi kissé ingerülten koccannak a poharának. A szőke félvér kelletlenül sóhajt.* - Ha te mondod. De jobb, ha ezzel nem próbálsz trükközni, mert amikor majd a...
*Muszáj elillannia, mert a sivatagi pillantása hirtelen szinte keresztüldöfi. De amint fordul a tálcájával egy alak állja az útját. Riadtan rezzen össze. Egy kupica le is dől a talpáról és csörrenve gurul a többi pohár sorfalába. ~Farsys.~
Az a mozdulat, ahogy a tálcájára helyezi az üres poharát, kaján aljassággal mutat rá Yeza álcájára. Határozottan kezd irritáló lenni, hogy folyvást kisáncolja ez a fattyú.*
- Ebnek kissé minden lében kanál lennél *von vállat és a wegtoreni kezébe nyomja a tálcát. A színjátéknak úgyis vége, de ha már ilyen felütéssel üdvözölték, nem fogja vissza a pimaszságot. Ellép a férfi mellett, aki érezheti kezének finom simítását a derekán. Egy pillanattal később meg azt is, ahogy szétnyílik a köntöse, mert bizony Yeza ujjacskái észrevétlenül eloldották azt a selyemövet és el is orozták, mint szuvenírt eme jeles eseményről. Továbbá remélhetőleg maga után csalja a fricskával a férfit is. Ha már kiderült, hogy az ő vendégei lebzselnek itt, a házigazdánál jobb élő pajzsot el sem tudna képzelni a sivatagi még mindig szűkülve figyelő tekintete elé.
Könnyeden lép arrébb az egyik oszlop mellé. Ajkai közé vesz egy szem egrest az asztalon sorakozó tálak egyikéről. Édes. Nem olyan fanyar, mint amit az itteni piacon árulnak. Hátrapillant a válla fölött.*
- Honnan veszed, hogy miattad jöttem? *Tekintete kicsit elkalandozik a férfin, de aztán érzéki kivagyisággal néz szembe újra a másikkal.
Odaszúrhatta volna, hogy biztos csak elkeveredett a meghívója, de inkább nem hánytorgatja ezt a kérdést, hiszen fogalma sincs, hogy a Báró kapott-e olyat. Ez a tudatlanság pedig rá nézve elég visszatetsző. Így belegondolva hamar körbe is néz lopva. Kellemetlen lenne összetalálkozni Caldorcorral, amikor megint épp a saját szakállára kíváncsiskodik az intelem ellenére. Őszintén, nem tudja, hogy haragudna-e. De ha hivatalos az eseményre, akkor valószínűleg. Lehet, hogy csak megint Nyikhaj fogta össze a leveleket a konyhára leadott rendelések fecnijeivel? Vagy Xavy...? Belegondolva, nos, elég furán viselkedett, amikor meglátta.*
- Elvégre sokakat meghívtál. A kis kócos gnóm lányt, akit távoztában láttam... Őt is ismered? *puhatolózik.* - Vagy több a kiskapu az estélyeden, mint a wegtoreni dogmákon. *Az élcet füstösen búgó hangja és kihívó mosolygása lágyítja. Nem akarja túlhúzni a húrt, de ha ideges, akkor gyakorta pimaszabb a kelleténél.*
//Fürdőházi mulatozás//
- Az elég nagy port kavaró érdekütközés lenne *mondja a vaskos aranygyűrűket viselő sivatagi.* - De ha másképp nem megy, valakinek veszítenie kell.
- És mennyire biztos? Mert ha az embered csak a levegőbe beszél, nem...
- Az emberem közel van a tűzhöz *inti le az egyik kereveten heverő, meglepően markáns arcélű félvér férfit. Gyűrűi kissé ingerülten koccannak a poharának. A szőke félvér kelletlenül sóhajt.* - Ha te mondod. De jobb, ha ezzel nem próbálsz trükközni, mert amikor majd a...
*Muszáj elillannia, mert a sivatagi pillantása hirtelen szinte keresztüldöfi. De amint fordul a tálcájával egy alak állja az útját. Riadtan rezzen össze. Egy kupica le is dől a talpáról és csörrenve gurul a többi pohár sorfalába. ~Farsys.~
Az a mozdulat, ahogy a tálcájára helyezi az üres poharát, kaján aljassággal mutat rá Yeza álcájára. Határozottan kezd irritáló lenni, hogy folyvást kisáncolja ez a fattyú.*
- Ebnek kissé minden lében kanál lennél *von vállat és a wegtoreni kezébe nyomja a tálcát. A színjátéknak úgyis vége, de ha már ilyen felütéssel üdvözölték, nem fogja vissza a pimaszságot. Ellép a férfi mellett, aki érezheti kezének finom simítását a derekán. Egy pillanattal később meg azt is, ahogy szétnyílik a köntöse, mert bizony Yeza ujjacskái észrevétlenül eloldották azt a selyemövet és el is orozták, mint szuvenírt eme jeles eseményről. Továbbá remélhetőleg maga után csalja a fricskával a férfit is. Ha már kiderült, hogy az ő vendégei lebzselnek itt, a házigazdánál jobb élő pajzsot el sem tudna képzelni a sivatagi még mindig szűkülve figyelő tekintete elé.
Könnyeden lép arrébb az egyik oszlop mellé. Ajkai közé vesz egy szem egrest az asztalon sorakozó tálak egyikéről. Édes. Nem olyan fanyar, mint amit az itteni piacon árulnak. Hátrapillant a válla fölött.*
- Honnan veszed, hogy miattad jöttem? *Tekintete kicsit elkalandozik a férfin, de aztán érzéki kivagyisággal néz szembe újra a másikkal.
Odaszúrhatta volna, hogy biztos csak elkeveredett a meghívója, de inkább nem hánytorgatja ezt a kérdést, hiszen fogalma sincs, hogy a Báró kapott-e olyat. Ez a tudatlanság pedig rá nézve elég visszatetsző. Így belegondolva hamar körbe is néz lopva. Kellemetlen lenne összetalálkozni Caldorcorral, amikor megint épp a saját szakállára kíváncsiskodik az intelem ellenére. Őszintén, nem tudja, hogy haragudna-e. De ha hivatalos az eseményre, akkor valószínűleg. Lehet, hogy csak megint Nyikhaj fogta össze a leveleket a konyhára leadott rendelések fecnijeivel? Vagy Xavy...? Belegondolva, nos, elég furán viselkedett, amikor meglátta.*
- Elvégre sokakat meghívtál. A kis kócos gnóm lányt, akit távoztában láttam... Őt is ismered? *puhatolózik.* - Vagy több a kiskapu az estélyeden, mint a wegtoreni dogmákon. *Az élcet füstösen búgó hangja és kihívó mosolygása lágyítja. Nem akarja túlhúzni a húrt, de ha ideges, akkor gyakorta pimaszabb a kelleténél.*
18494. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-14 17:12:30
Üzenet elküldve: 2023-08-14 17:12:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Mint ágtól a levél //
*Amint a páros asztalához ér árvánk hamar kiszúrja Ukrom arcán, hogy valami nincs rendben. A megszokott semmitmondóan morcos ork helyett egy meglepett melákot lát, aki talán tart is valamitől. Ennek ellenére nem rest megnyugtatni a lányt afelől, hogy nem tervezi elhagyni Artheniort. Bizony megnyugtatni. Merthogy minden jel arra utal, hogy a félvért sem fogja semmiféle kötelesség elszólítani a városból. Így lesz esélyük néhanapján összeakadni. Akár véletlenek, akár eltervezett alkalmak során.*
- Ennek örülök. Remélem, így majd gyakrabnan láthatlak.
*Ekkor pillantja meg az asztalnál ülő másik személyt. Egy nála nagyobbra nőtt hölgyemény személyében. Lily be is mutatkozik a maga módján, amit az idegen viszonoz. Ellenben a feszültséget rajta is tisztán érzi az árva. Így megalapozott a kérdése. Hogy erről teljes mértékben megbizonyosodjon, Nawanthirishardipandra megkéri őt, hogy legyen kedves és hagyja őket magukra. Persze csak addig míg olyan komoly dolgokról diskurálnak, ami csupán három és fél fülre tartozik. Mindezt, körülményekhez képest, olyan diplomatikusan, hogy Lilynek nem marad más választása, mint bőszen bólogatni.*
- Szóval sikerült megint valami közepébe csöppennem?
*Kerekednek el kéklő pislogói. Az elköszönni szóra inkább nem tér ki. Ukrom és barátja arcán is egyaránt látja, hogy valami nagyon komoly beszélgetésbe tenyerelt bele. Szerencsére árvánk keze csupán akkor ragadós, mikor a helyzet űgy kívánja. Ennek megfelelve hamar ki is szabadítja magát a kínos helyzetből. A választ meg sem várva felkászálódik a székéből.*
- Persze. Beszéljétek csak meg bátran, amit kell. A pultnál leszek.
*Azzal meg is indul az említett irányba. Ám néhány lépés után visszapillant a párosra.*
- Ti szeretnétek valamit enni, vagy inni? Ma én fizetek.
*Amint a páros asztalához ér árvánk hamar kiszúrja Ukrom arcán, hogy valami nincs rendben. A megszokott semmitmondóan morcos ork helyett egy meglepett melákot lát, aki talán tart is valamitől. Ennek ellenére nem rest megnyugtatni a lányt afelől, hogy nem tervezi elhagyni Artheniort. Bizony megnyugtatni. Merthogy minden jel arra utal, hogy a félvért sem fogja semmiféle kötelesség elszólítani a városból. Így lesz esélyük néhanapján összeakadni. Akár véletlenek, akár eltervezett alkalmak során.*
- Ennek örülök. Remélem, így majd gyakrabnan láthatlak.
*Ekkor pillantja meg az asztalnál ülő másik személyt. Egy nála nagyobbra nőtt hölgyemény személyében. Lily be is mutatkozik a maga módján, amit az idegen viszonoz. Ellenben a feszültséget rajta is tisztán érzi az árva. Így megalapozott a kérdése. Hogy erről teljes mértékben megbizonyosodjon, Nawanthirishardipandra megkéri őt, hogy legyen kedves és hagyja őket magukra. Persze csak addig míg olyan komoly dolgokról diskurálnak, ami csupán három és fél fülre tartozik. Mindezt, körülményekhez képest, olyan diplomatikusan, hogy Lilynek nem marad más választása, mint bőszen bólogatni.*
- Szóval sikerült megint valami közepébe csöppennem?
*Kerekednek el kéklő pislogói. Az elköszönni szóra inkább nem tér ki. Ukrom és barátja arcán is egyaránt látja, hogy valami nagyon komoly beszélgetésbe tenyerelt bele. Szerencsére árvánk keze csupán akkor ragadós, mikor a helyzet űgy kívánja. Ennek megfelelve hamar ki is szabadítja magát a kínos helyzetből. A választ meg sem várva felkászálódik a székéből.*
- Persze. Beszéljétek csak meg bátran, amit kell. A pultnál leszek.
*Azzal meg is indul az említett irányba. Ám néhány lépés után visszapillant a párosra.*
- Ti szeretnétek valamit enni, vagy inni? Ma én fizetek.
18493. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-14 14:50:34
Üzenet elküldve: 2023-08-14 14:50:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
* Miközben csinos kis füstkarikákat ereget szerteszét a levegőben, a látóterébe bepattog egy gyümölcs. Le-fel ugráló szemekkel követi egy darabig, míg az megállapodik a lábfeje mellett.
Az élet nagy törvényei szerint, ha meglátsz egy guruló labdát, azt hamarosan rendeltetésszerűen követni fogja egy gyermek is. Ezen világmegváltó gondolat végére érve felemeli a tekintetét, hogy meglelje a gazdáját.
Érdekes kis jelenetnek lehet szemtanúja, el is feledkezik a szája elé tartott csikkről. Yeza, a Rőt, ingerkedő szolgálóruhába öltözve szlalomozik a vendégek között, tálcát hordozva. Ahogy lehajol egy-egy pohárért az a lenge ruhácska csak még jobban felsiklik. Ez már igazán felkelti a figyelmét.
Komótosan feltápászkodik és megigazgatja számtalan nyakbavalóját, hogy rendezett rendezetlenségben lógjanak. Lassú mozdulatokkal követni kezdi a nőt a tömegben, ügyelve rá, hogy mindig lemaradjon és takarásban legyen.
Elgondolkodik rajta, vajon milyen furfangra készül a lány. Még egy másodpercnyi aggodalom is átfut az agyán, tekintve annak múltbéli mesterségét. Úgy tűnik, igazán lelkiismeretesen teszi a dolgát. Pakolászik, cipel, hajtogat, akár egy lelkes újasszony.
Úgy dönt, eleget figyelte már ezt az élőlényt a természetes környezetében. Térül, fordul, majd hirtelen a lány előtt terem, kikerülhetetlen falként tornyosulva előtte. Óvatosan a tálcájára helyezi a saját üres poharát, mielőtt kaján pillantással Yeza szemeibe nézne. *
- Tudod, a kedvemért igazán nem szükséges belopóznod az estélyemre, csak hogy láss. Csak füttyentened kellett volna és Lutah Farsys ugrik.
//Fürdőházi mulatozás//
* Miközben csinos kis füstkarikákat ereget szerteszét a levegőben, a látóterébe bepattog egy gyümölcs. Le-fel ugráló szemekkel követi egy darabig, míg az megállapodik a lábfeje mellett.
Az élet nagy törvényei szerint, ha meglátsz egy guruló labdát, azt hamarosan rendeltetésszerűen követni fogja egy gyermek is. Ezen világmegváltó gondolat végére érve felemeli a tekintetét, hogy meglelje a gazdáját.
Érdekes kis jelenetnek lehet szemtanúja, el is feledkezik a szája elé tartott csikkről. Yeza, a Rőt, ingerkedő szolgálóruhába öltözve szlalomozik a vendégek között, tálcát hordozva. Ahogy lehajol egy-egy pohárért az a lenge ruhácska csak még jobban felsiklik. Ez már igazán felkelti a figyelmét.
Komótosan feltápászkodik és megigazgatja számtalan nyakbavalóját, hogy rendezett rendezetlenségben lógjanak. Lassú mozdulatokkal követni kezdi a nőt a tömegben, ügyelve rá, hogy mindig lemaradjon és takarásban legyen.
Elgondolkodik rajta, vajon milyen furfangra készül a lány. Még egy másodpercnyi aggodalom is átfut az agyán, tekintve annak múltbéli mesterségét. Úgy tűnik, igazán lelkiismeretesen teszi a dolgát. Pakolászik, cipel, hajtogat, akár egy lelkes újasszony.
Úgy dönt, eleget figyelte már ezt az élőlényt a természetes környezetében. Térül, fordul, majd hirtelen a lány előtt terem, kikerülhetetlen falként tornyosulva előtte. Óvatosan a tálcájára helyezi a saját üres poharát, mielőtt kaján pillantással Yeza szemeibe nézne. *
- Tudod, a kedvemért igazán nem szükséges belopóznod az estélyemre, csak hogy láss. Csak füttyentened kellett volna és Lutah Farsys ugrik.
18492. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-14 14:47:13
Üzenet elküldve: 2023-08-14 14:47:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Mint ágtól a levél //
*Az ork roppant aggodalommal fogadja rég nem látott barátja könnyeit; szorosabban tartja ölelés közben, mintha vele együtt magát is megpróbálja nyugtatni, vagy esetleg felkészíteni, ha valami katasztrofális esemény bevezetője ez, ugyanis jelenleg ez az eshetőség harangozik leghangosabban saját agyában. nem gondolta, hogy ilyen állapotban fogja őt legközelebb látni, belül már kezdi elfogni a jéghideg félelem és a kérdés, vajon mi történhetett. Nagy keze már amaz vállát simítja, beborult feje mögötte, meg akarja adni neki azt a lelki megnyugvást, ami tőle telik, de nem tudja, elég lesz az e.
Nagy'rég látták egymást, erre ráeszmél; ugyanazon munkahelyük ellenére más-más helyeken töltik mindennapjukat szakmájuk miatt, az ork fejvadászos kalandja óta, még előtte is, valahogy híre-hamva sem volt a másiknak. Nem tudta, néha szorongott is a gondolattól, hogy valami történhetett eddig a volt szerzetessel, s éppen ezért a pánikszerű hangulat alatt most, Ukrom lelke ujjong hogy Nawanthirit még egyszer épben láthatja, sőt, karjaiban is tudhatja. Talán közelebb nőtt hozzá, mint gondolta volna. Vagy ő maga hiányolta eddig társaságát. Hirtelen érzi, mintha valami űr ki lett hirtelen töltve benne.
Akárhogy is, jóval több mint egy percet maradnak állva, míg az ork érzelemmentes arca is összeszedi magát. Csak lassan engedi el, mintha törékeny lenne, kezei két vállát fogva. Beszédre biztatóan mosolyog, de továbbra is félti amazt, miközben leül.* -...Búcsúajándékba? *Szárad le róla a mosoly. Nyitja is ajkát kérdésekre, mikor valaki ismerős tér hozzájuk, akit előbb hall, mint lát. Egy nemrég megismert ismerős.*
- Lilly! *Jelenti ki csodálkozva. Mit keres ő itt? Persze örül, hogy nem sérült le maradandóan sérülésétől és elég szabadon járkál, de hogy került ő ide? Azt hitte, tovább ment az többi orvgyilkossal együtt máshova. Egy kevésbé életveszélyes célpont után, talán. Vagy a lábadozása alatt a fél-elf addig a környéken lézeng, annak több értelme lehet. Biztonságosabb, mint a Kikötő.* -...Itt lakom. *Mondja majd. "Itt" alatt lehet Artheniort, vagy akár magát a fogadót is érteni, egyik sem helytelen. De igen, a Kalmárnál van egy maradandó pénzkeresési lehetősége, s az kissé akadályozza a kedv szerinti vándorolgatást. Utóbbi kalandjuk egy kivétel volt.
Nawanthiri szerencsére be tudja mutatni magát, de vészjóslóan cseng az orkban az "elköszönni" szó. Nem hajlandó a szót semmilyen összefüggésbe tenni. Egy röpke latolgatás után némán Lillyennek biccent, mintha egyetértően üzenné a lánykának, hogy talán jobb ha még kettesben maradnának. Amint ez megtörténik, rögtön barátjához is fordul.*
- Miről beszélsz? Mit csinálsz? *Kérdezi idegesen, szinte tagadva a józan ész használatát.*
*Az ork roppant aggodalommal fogadja rég nem látott barátja könnyeit; szorosabban tartja ölelés közben, mintha vele együtt magát is megpróbálja nyugtatni, vagy esetleg felkészíteni, ha valami katasztrofális esemény bevezetője ez, ugyanis jelenleg ez az eshetőség harangozik leghangosabban saját agyában. nem gondolta, hogy ilyen állapotban fogja őt legközelebb látni, belül már kezdi elfogni a jéghideg félelem és a kérdés, vajon mi történhetett. Nagy keze már amaz vállát simítja, beborult feje mögötte, meg akarja adni neki azt a lelki megnyugvást, ami tőle telik, de nem tudja, elég lesz az e.
Nagy'rég látták egymást, erre ráeszmél; ugyanazon munkahelyük ellenére más-más helyeken töltik mindennapjukat szakmájuk miatt, az ork fejvadászos kalandja óta, még előtte is, valahogy híre-hamva sem volt a másiknak. Nem tudta, néha szorongott is a gondolattól, hogy valami történhetett eddig a volt szerzetessel, s éppen ezért a pánikszerű hangulat alatt most, Ukrom lelke ujjong hogy Nawanthirit még egyszer épben láthatja, sőt, karjaiban is tudhatja. Talán közelebb nőtt hozzá, mint gondolta volna. Vagy ő maga hiányolta eddig társaságát. Hirtelen érzi, mintha valami űr ki lett hirtelen töltve benne.
Akárhogy is, jóval több mint egy percet maradnak állva, míg az ork érzelemmentes arca is összeszedi magát. Csak lassan engedi el, mintha törékeny lenne, kezei két vállát fogva. Beszédre biztatóan mosolyog, de továbbra is félti amazt, miközben leül.* -...Búcsúajándékba? *Szárad le róla a mosoly. Nyitja is ajkát kérdésekre, mikor valaki ismerős tér hozzájuk, akit előbb hall, mint lát. Egy nemrég megismert ismerős.*
- Lilly! *Jelenti ki csodálkozva. Mit keres ő itt? Persze örül, hogy nem sérült le maradandóan sérülésétől és elég szabadon járkál, de hogy került ő ide? Azt hitte, tovább ment az többi orvgyilkossal együtt máshova. Egy kevésbé életveszélyes célpont után, talán. Vagy a lábadozása alatt a fél-elf addig a környéken lézeng, annak több értelme lehet. Biztonságosabb, mint a Kikötő.* -...Itt lakom. *Mondja majd. "Itt" alatt lehet Artheniort, vagy akár magát a fogadót is érteni, egyik sem helytelen. De igen, a Kalmárnál van egy maradandó pénzkeresési lehetősége, s az kissé akadályozza a kedv szerinti vándorolgatást. Utóbbi kalandjuk egy kivétel volt.
Nawanthiri szerencsére be tudja mutatni magát, de vészjóslóan cseng az orkban az "elköszönni" szó. Nem hajlandó a szót semmilyen összefüggésbe tenni. Egy röpke latolgatás után némán Lillyennek biccent, mintha egyetértően üzenné a lánykának, hogy talán jobb ha még kettesben maradnának. Amint ez megtörténik, rögtön barátjához is fordul.*
- Miről beszélsz? Mit csinálsz? *Kérdezi idegesen, szinte tagadva a józan ész használatát.*
18491. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-14 13:57:38
Üzenet elküldve: 2023-08-14 13:57:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
*Azt a gubancos hajzatot, a fitos orrocskát meg a pocokszerűen felfújt arcot nehéz lenne összekeverni mással. Semmi kétség, az egykori csaposlány az! Valamiért mégis erőteljesen elhatárolódik ettől a ténytől őkelme a nagy kifelé igyekvés közben.
~Mi?~ A feléjük címzett jókívánságra értetlenkedő ráncok szaladnak Yeza homlokára. ~Pöcörőhöz?~
Még szerencse, hogy Yeza, előképzettségének hála, nem veszti el könnyen az egyensúlyát, mert az a kis pukkancs gnóm nem átall taszítani is rajta egyet.*
- Te kis... *szisszeni a vakarcs után, de másra nincs ideje, mert egy érdes héjú kis tobozszilva mégis csak leszédül a tálcáról. A déli szigeteken termő, kemény héjú, édes, fehér húsú gyümölcsnek Yeza is nagy kedvelője, de most válogatott szitkok szaladnak utána némán. Ha valaki mezítláb rá találna lépni, az érdes héjú kis szökevény biztos kellemetlen élménnyel gazdagítja az illetőt, mielőtt leves torzóvá paszirozódik a kövön.
A vörös jobbnak látja, ha gyorsan leteszi a tálcát és begyűjti az izgága gyümölcsöcskét. Valahová oda, a párnák felé gurulhatott.
Próbál úgy ellavírozni a vendégek között, hogy kikerülje az italra vagy egyébre irányuló kéréseket. Nem egyszerű. Főleg úgy, hogy közben fél szemét a szilvácskán kell tartania. Ketten is arrébb sodorják a lábukkal, mire odaérne érte, aztán egy harmadik saru begurítja a két párna közötti résbe. Yeza beharapja az ajkát. Tulajdonképpen nincs az ott rossz helyen! Elvégre nem takarítani jött. Egy lepottyanó gyümölcsnél pedig bizonyosan van itt még több is.
Magához vesz egy tálcát és gyűjt rá egy-egy kiürült pohárkát. Igyekszik olyan társaságok környékén sertepertélni, ahol nem csak disznó megjegyzéseken hahotáznak. Diszkréten jár körbe, hogy szemügyre vegye, miféle vendégsereg verődött itt össze. Azt hamar leszűri, hogy nagyon vegyes a társaság. Néhány helyit is felfedez, de vannak itt lihanechi és wegtoreni illetőségek is. És igen, Pirtianesből is. A mélységiek láttán olykor-olykor megfeszül az arca, de hamar visszaparancsolja rá a bájos mosolygást. Üzlet, szállítmány, vevő, haszon... ezek a hívószavak csalják közelebb egy társasághoz, ahol hirtelen sok összeszedendő pohár, megigazítandó gyümölcskosár, párna vagy széthagyott törölköző akad.*
//Fürdőházi mulatozás//
*Azt a gubancos hajzatot, a fitos orrocskát meg a pocokszerűen felfújt arcot nehéz lenne összekeverni mással. Semmi kétség, az egykori csaposlány az! Valamiért mégis erőteljesen elhatárolódik ettől a ténytől őkelme a nagy kifelé igyekvés közben.
~Mi?~ A feléjük címzett jókívánságra értetlenkedő ráncok szaladnak Yeza homlokára. ~Pöcörőhöz?~
Még szerencse, hogy Yeza, előképzettségének hála, nem veszti el könnyen az egyensúlyát, mert az a kis pukkancs gnóm nem átall taszítani is rajta egyet.*
- Te kis... *szisszeni a vakarcs után, de másra nincs ideje, mert egy érdes héjú kis tobozszilva mégis csak leszédül a tálcáról. A déli szigeteken termő, kemény héjú, édes, fehér húsú gyümölcsnek Yeza is nagy kedvelője, de most válogatott szitkok szaladnak utána némán. Ha valaki mezítláb rá találna lépni, az érdes héjú kis szökevény biztos kellemetlen élménnyel gazdagítja az illetőt, mielőtt leves torzóvá paszirozódik a kövön.
A vörös jobbnak látja, ha gyorsan leteszi a tálcát és begyűjti az izgága gyümölcsöcskét. Valahová oda, a párnák felé gurulhatott.
Próbál úgy ellavírozni a vendégek között, hogy kikerülje az italra vagy egyébre irányuló kéréseket. Nem egyszerű. Főleg úgy, hogy közben fél szemét a szilvácskán kell tartania. Ketten is arrébb sodorják a lábukkal, mire odaérne érte, aztán egy harmadik saru begurítja a két párna közötti résbe. Yeza beharapja az ajkát. Tulajdonképpen nincs az ott rossz helyen! Elvégre nem takarítani jött. Egy lepottyanó gyümölcsnél pedig bizonyosan van itt még több is.
Magához vesz egy tálcát és gyűjt rá egy-egy kiürült pohárkát. Igyekszik olyan társaságok környékén sertepertélni, ahol nem csak disznó megjegyzéseken hahotáznak. Diszkréten jár körbe, hogy szemügyre vegye, miféle vendégsereg verődött itt össze. Azt hamar leszűri, hogy nagyon vegyes a társaság. Néhány helyit is felfedez, de vannak itt lihanechi és wegtoreni illetőségek is. És igen, Pirtianesből is. A mélységiek láttán olykor-olykor megfeszül az arca, de hamar visszaparancsolja rá a bájos mosolygást. Üzlet, szállítmány, vevő, haszon... ezek a hívószavak csalják közelebb egy társasághoz, ahol hirtelen sok összeszedendő pohár, megigazítandó gyümölcskosár, párna vagy széthagyott törölköző akad.*
18490. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-14 13:12:42
Üzenet elküldve: 2023-08-14 13:12:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
// Mint ágtól a levél //
*Nawanthiri több, mint egy éve nem látta a szürkebőrűt. A kötelességtudat mellett ő volt a másik ok, amiért hazajött a Kikötőből a sikertelen lándzsanyél-vadászat után. Hónapokig várta, hogy visszatérjen. Szeretett volna neki mindent elmondani: a kovácsot a pusztában, az ördöngös macskáját, a vérszívó sellőket, az álmát Aztyanról, azt, hogy Nawanthirishardipandra majdnem vízbe fojtotta, és hogy lassacskán alulmarad a vele folytatott küzdelemben. Szeretett volna elköszönni Ukromtól, és hagyni neki valamit, amitől mindig emlékezni fog rá. Pár apró ajándék, semmiségek igazából. Az ork azonban nem jött, Nawanthiri körül pedig egyre fogyott a levegő. Nem hitte, hogy valaha viszontlátja.
Most, hogy mégis belebotlott, minden egyszerre szakad föl benne. Mikor a barátja a karjaiba zárja, a háta megrázkódik, és kitör belőle a zokogás. Hol görcsösen, hol csak csendben sírdogálva, de végig szorosan Ukromba kapaszkodva. Magától nem is ereszti el a szürkebőrűt, csak hagyja, hogy amaz idővel kibontsa magát az ölelésből.
Nawanthirin hosszú ujjú ing van, ami elfedi a hegeket a felkarján, de az arca sápadt, és ugyan a sírástól megkönnyebbült valamelyest, az űzöttség nem tűnik el teljesen a tekintetéből. A találkozásnak hála mégis visszamerészkedik a mosoly a szája szélére. Halvány, de ott van az.*
- Nagyon rég. *feleli egy hosszú sóhajjal, miután a málháját is odaterelte az ork asztalához, és leült mellé.*
- Azt hittem, sose foglak többet. *Belé szorulnak az elmúlt bő év történései. Mesélne, kérdezne, örülne, panaszolna, meg mondana komoly dolgokat hozzá, de túl sok ez egyszerre.* Hoztam neked valamit… búcsúajándékba.
*Ekkor lezuttyan hozzájuk egy félelf lányka, szinte a semmiből. Láthatóan nagy haverja Ukromnak, és más körülmények között valószínűleg a szerzetessel is hamar lepacsiznának. Nawanthiri azonban nincs most olyan állapotban, hogy nyitott legyen idegenek társaságára.*
- Az én nevem Nawanthirishardipandra. *a hangja nagyon udvarias, de a mosoly eltűnik az arcáról, és nem is hajol meg Lily felé, ahogyan egyébként szokott* Nem maradok sokáig. Csak szeretnék Ukromtól elköszönni. A többit majd ő elmondja. Magunkra tudnál hagyni minket egy kicsit?
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.08.14 13:44:05
*Nawanthiri több, mint egy éve nem látta a szürkebőrűt. A kötelességtudat mellett ő volt a másik ok, amiért hazajött a Kikötőből a sikertelen lándzsanyél-vadászat után. Hónapokig várta, hogy visszatérjen. Szeretett volna neki mindent elmondani: a kovácsot a pusztában, az ördöngös macskáját, a vérszívó sellőket, az álmát Aztyanról, azt, hogy Nawanthirishardipandra majdnem vízbe fojtotta, és hogy lassacskán alulmarad a vele folytatott küzdelemben. Szeretett volna elköszönni Ukromtól, és hagyni neki valamit, amitől mindig emlékezni fog rá. Pár apró ajándék, semmiségek igazából. Az ork azonban nem jött, Nawanthiri körül pedig egyre fogyott a levegő. Nem hitte, hogy valaha viszontlátja.
Most, hogy mégis belebotlott, minden egyszerre szakad föl benne. Mikor a barátja a karjaiba zárja, a háta megrázkódik, és kitör belőle a zokogás. Hol görcsösen, hol csak csendben sírdogálva, de végig szorosan Ukromba kapaszkodva. Magától nem is ereszti el a szürkebőrűt, csak hagyja, hogy amaz idővel kibontsa magát az ölelésből.
Nawanthirin hosszú ujjú ing van, ami elfedi a hegeket a felkarján, de az arca sápadt, és ugyan a sírástól megkönnyebbült valamelyest, az űzöttség nem tűnik el teljesen a tekintetéből. A találkozásnak hála mégis visszamerészkedik a mosoly a szája szélére. Halvány, de ott van az.*
- Nagyon rég. *feleli egy hosszú sóhajjal, miután a málháját is odaterelte az ork asztalához, és leült mellé.*
- Azt hittem, sose foglak többet. *Belé szorulnak az elmúlt bő év történései. Mesélne, kérdezne, örülne, panaszolna, meg mondana komoly dolgokat hozzá, de túl sok ez egyszerre.* Hoztam neked valamit… búcsúajándékba.
*Ekkor lezuttyan hozzájuk egy félelf lányka, szinte a semmiből. Láthatóan nagy haverja Ukromnak, és más körülmények között valószínűleg a szerzetessel is hamar lepacsiznának. Nawanthiri azonban nincs most olyan állapotban, hogy nyitott legyen idegenek társaságára.*
- Az én nevem Nawanthirishardipandra. *a hangja nagyon udvarias, de a mosoly eltűnik az arcáról, és nem is hajol meg Lily felé, ahogyan egyébként szokott* Nem maradok sokáig. Csak szeretnék Ukromtól elköszönni. A többit majd ő elmondja. Magunkra tudnál hagyni minket egy kicsit?
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.08.14 13:44:05
18489. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-14 10:32:34
Üzenet elküldve: 2023-08-14 10:32:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
- Meglesz! Legközelebb meghívom, ha arra jár! Mindig friss az alapanyag. *Int, közben már araszol is el, nagy léptekkel szlalomozik a vendégek között, mikor meghallja a nevét egészen közelről. Felnéz, hát nem az a vörös mosónő a Kalmárból? Elsápad a képe, de már nem hiányzk sok, hogy olajra lépjen, így ismét nagy lendülettel indul meg, mintha el akarna húzni a nő mellett.*
- Mi? Nem tudom ki az, téged seismerlek bajszos asszonka! *Motyogja maga elé, kezeivel kapálózva, majd mikor mellé ér, lök egyet a nőn oldalról, hogy esetlegesen a vízbe taszítva időt nyerjen magának, közben szinte már szalad is ki az ajtón.*
//Fürdőházi mulatozás//
- Meglesz! Legközelebb meghívom, ha arra jár! Mindig friss az alapanyag. *Int, közben már araszol is el, nagy léptekkel szlalomozik a vendégek között, mikor meghallja a nevét egészen közelről. Felnéz, hát nem az a vörös mosónő a Kalmárból? Elsápad a képe, de már nem hiányzk sok, hogy olajra lépjen, így ismét nagy lendülettel indul meg, mintha el akarna húzni a nő mellett.*
- Mi? Nem tudom ki az, téged seismerlek bajszos asszonka! *Motyogja maga elé, kezeivel kapálózva, majd mikor mellé ér, lök egyet a nőn oldalról, hogy esetlegesen a vízbe taszítva időt nyerjen magának, közben szinte már szalad is ki az ajtón.*
18488. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-14 09:42:58
Üzenet elküldve: 2023-08-14 09:42:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
* A kis hölgy teljes úri méltóságában pompázik előtte, ami igencsak komikusan hat, főlg ezzel a hajszerkezettel. *
- Valóban.
* Hagyja annyiban, hiszen Lutah számára teljesen nyilvánvaló a helyzet, főleg ha számításba veszi a kiürült kis edénykét, ott a medence szélén, aminek az alján árválkodik még valamennyi sószemcse.
Ábrázatán nyugodt mosollyal fogadja a borkóstolás eredményét. Ártatlan arccal fordul az apróság felé. *
- Istenkém, valami baj van?
* Előredől, hogy meghallgassa a szavait, majd komolyságát nagy nehezen megőrizve bólint. *
- Sajnálatos módon, igen. Nincs más választásunk, ha az áldásos hatásait ki akarjuk élvezni.
* A gnőm nagy lendülettel zárja a társalgást, mielőtt szorulna a hurok. Sóhajt egyet és magában csak legyint. Szórakoztató teremtés, azt meg kell hagyni. És előfordult már, hogy egy unalmas estét ő is megpróbált valami csínnyel érdekesebbé tenni.
Mondhatni, visszajelzésnek veszi a tréfát, hogy ideje feldobni a dolgokat. *
- Jó étvágyat aaa... pöcörőhöz.
* Int a mellette elhaladó felszolgálónak, hogy tűntesse el a sós tégely maradékát, és kiönteti a feljavított rohadtgyümölcsleves poharakat. Talán csak ezt az egy tálcát intézte el a kishölgy.
Körülnézve megállapítja, hogy az incidens nem vette el a sokaság kedvét a mulatozástól. Csak éppen azt veszi észre, hogy unatkozik a saját estélyén. Eme tarthatatlan állapotot nem tűrve, azonnal némi bódítószer után kezd el kutatni.
Szaglása tévedhetetlennek bizonyul, ki is kapja az ülőpárnán félig elaléltan heverésző elf kezéből a dohányt. *
- Neked már úgysem kell, ahogy látom.
* Kuncog és a fogai közé löki a füstöt. Szívből jövő szeretettel felsóhajt és kényelmesen eldobja magát két párnán. *
//Fürdőházi mulatozás//
* A kis hölgy teljes úri méltóságában pompázik előtte, ami igencsak komikusan hat, főlg ezzel a hajszerkezettel. *
- Valóban.
* Hagyja annyiban, hiszen Lutah számára teljesen nyilvánvaló a helyzet, főleg ha számításba veszi a kiürült kis edénykét, ott a medence szélén, aminek az alján árválkodik még valamennyi sószemcse.
Ábrázatán nyugodt mosollyal fogadja a borkóstolás eredményét. Ártatlan arccal fordul az apróság felé. *
- Istenkém, valami baj van?
* Előredől, hogy meghallgassa a szavait, majd komolyságát nagy nehezen megőrizve bólint. *
- Sajnálatos módon, igen. Nincs más választásunk, ha az áldásos hatásait ki akarjuk élvezni.
* A gnőm nagy lendülettel zárja a társalgást, mielőtt szorulna a hurok. Sóhajt egyet és magában csak legyint. Szórakoztató teremtés, azt meg kell hagyni. És előfordult már, hogy egy unalmas estét ő is megpróbált valami csínnyel érdekesebbé tenni.
Mondhatni, visszajelzésnek veszi a tréfát, hogy ideje feldobni a dolgokat. *
- Jó étvágyat aaa... pöcörőhöz.
* Int a mellette elhaladó felszolgálónak, hogy tűntesse el a sós tégely maradékát, és kiönteti a feljavított rohadtgyümölcsleves poharakat. Talán csak ezt az egy tálcát intézte el a kishölgy.
Körülnézve megállapítja, hogy az incidens nem vette el a sokaság kedvét a mulatozástól. Csak éppen azt veszi észre, hogy unatkozik a saját estélyén. Eme tarthatatlan állapotot nem tűrve, azonnal némi bódítószer után kezd el kutatni.
Szaglása tévedhetetlennek bizonyul, ki is kapja az ülőpárnán félig elaléltan heverésző elf kezéből a dohányt. *
- Neked már úgysem kell, ahogy látom.
* Kuncog és a fogai közé löki a füstöt. Szívből jövő szeretettel felsóhajt és kényelmesen eldobja magát két párnán. *
18487. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-12 16:03:49
Üzenet elküldve: 2023-08-12 16:03:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
*A Fürdőház körüli sürgés-forgás természetesen felkelti Yeza figyelmét. Volt némi elintéznivalója a városon kívül, erre tessék, arra kell visszaérnie, hogy lemarad valamiről.
Először természetesen csak körbeólálkodik kicsit. Megiszik egy italt a Pegazusban, hogy lássa, miféle népek gyűlnek erre a nem kis költségvetésű eseményre. Hallgatja a szóbeszédet, meg a kívül rekedtek fitymáló fröcsögését. Lát jó néhány próbálkozót, akiket az ajtónálló meghívó híján elküld. Pedig egy-két elszántabb delikvens még pufók kis erszénykét is próbál csúsztatni az engedékenység fejében. Hiába. Yeza viszont határozottan be akar jutni, mert a kíváncsi természete csak nem hagyja nyugodni. Felhörpinti az Almabor maradékát a poharából és kifizeti érte a 9 aranyat.
Úgy tűnhet, annyiban hagyta a dolgot, de Yeza általában megtalálja a kiskapukat. Mikor visszatér, a köpenye alatt a fürdőházi személyzetéhez hasonló, fehér, lenge ruhácskát visel. Annyi különbséggel, hogy ez a wegtoreni, merészebb szabású és kissé áttetszőbb megfelelője. A haját laza kontyba tekerve tűzte fel. A leviatános gyűrűt bőrszalagon a nyakába kötve ejti a dekoltázs takarásába. Otthon akarta hagyni, de valahogy rossz érzés fogja el, ha nincs nála.
Miután kibújt a lábbelijéből és letette a köpenyt, egyszerűen beáll a tálcákkal sürgölődő lányok közé. Pávatollal cicomázott gyümölcstálat vesz magához, ami némi rejtekül is szolgálhat, ha esetleg odabent kellemetlen meglepetés érné.
Pazar kis fogadás, azt meg kell hagyni. Rég látott már ilyen sokszínű társaságot ilyen patinás vendéglátás körében.*
- Hé, várj csak! *nyúl utána az ajtónálló, mikor már biztos benne, hogy gond nélkül áthaladt.*
- Tudom, késtem. *A bűnbánó, huncut pillarebegtetésnek kevés férfi tud ellenállni. Yeza pedig megtoldja egy mosolygós szem eperrel, amit a tálról az őr ajka felé nyújt.* - Könyörgöm, ne árulj be a Gazdának *kacsint a wegtoreni szófordulat mellé. Már csusszan is ki az érdes tenyér alól, hogy sietve keressen helyet a gyümölcsöknek.*
- Xavy? *kérdi félhangosan, mikor a gnóm lányt látja nagy lendülettel a kijárat felé trappolni, bár nem úgy néz ki, mint aki bárki kedvéért megállna.*
//Fürdőházi mulatozás//
*A Fürdőház körüli sürgés-forgás természetesen felkelti Yeza figyelmét. Volt némi elintéznivalója a városon kívül, erre tessék, arra kell visszaérnie, hogy lemarad valamiről.
Először természetesen csak körbeólálkodik kicsit. Megiszik egy italt a Pegazusban, hogy lássa, miféle népek gyűlnek erre a nem kis költségvetésű eseményre. Hallgatja a szóbeszédet, meg a kívül rekedtek fitymáló fröcsögését. Lát jó néhány próbálkozót, akiket az ajtónálló meghívó híján elküld. Pedig egy-két elszántabb delikvens még pufók kis erszénykét is próbál csúsztatni az engedékenység fejében. Hiába. Yeza viszont határozottan be akar jutni, mert a kíváncsi természete csak nem hagyja nyugodni. Felhörpinti az Almabor maradékát a poharából és kifizeti érte a 9 aranyat.
Úgy tűnhet, annyiban hagyta a dolgot, de Yeza általában megtalálja a kiskapukat. Mikor visszatér, a köpenye alatt a fürdőházi személyzetéhez hasonló, fehér, lenge ruhácskát visel. Annyi különbséggel, hogy ez a wegtoreni, merészebb szabású és kissé áttetszőbb megfelelője. A haját laza kontyba tekerve tűzte fel. A leviatános gyűrűt bőrszalagon a nyakába kötve ejti a dekoltázs takarásába. Otthon akarta hagyni, de valahogy rossz érzés fogja el, ha nincs nála.
Miután kibújt a lábbelijéből és letette a köpenyt, egyszerűen beáll a tálcákkal sürgölődő lányok közé. Pávatollal cicomázott gyümölcstálat vesz magához, ami némi rejtekül is szolgálhat, ha esetleg odabent kellemetlen meglepetés érné.
Pazar kis fogadás, azt meg kell hagyni. Rég látott már ilyen sokszínű társaságot ilyen patinás vendéglátás körében.*
- Hé, várj csak! *nyúl utána az ajtónálló, mikor már biztos benne, hogy gond nélkül áthaladt.*
- Tudom, késtem. *A bűnbánó, huncut pillarebegtetésnek kevés férfi tud ellenállni. Yeza pedig megtoldja egy mosolygós szem eperrel, amit a tálról az őr ajka felé nyújt.* - Könyörgöm, ne árulj be a Gazdának *kacsint a wegtoreni szófordulat mellé. Már csusszan is ki az érdes tenyér alól, hogy sietve keressen helyet a gyümölcsöknek.*
- Xavy? *kérdi félhangosan, mikor a gnóm lányt látja nagy lendülettel a kijárat felé trappolni, bár nem úgy néz ki, mint aki bárki kedvéért megállna.*
18486. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-12 10:08:00
Üzenet elküldve: 2023-08-12 10:08:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
*Csak egy pillanatig gondolkodik el a kérdésen, hiszen ő maga pontosan tudja, hogy mi az oka eme alpári viselkedésnek, ahogy korábban fogalmazott.*
- Nem igazán tudom elképzelni. De talán erről jobb, ha inkább őket kérdezi. *Rázza le, hiszen, ha találgatni kezd még gyanúsabbá teszi önmagát. Mikor a báróról esik szó, bizony kihúzza magát.*
- Úgy valahogy. *Dörzsölgeti a hüvelyk ujjával a mutatót, mint valami úri ficsúr.*
- Csak jó környezetben fogom elíteni neki magát. *Így pedig, hogy a nevét is említi, el is hihetné, akár neki, hogy szándékában áll ezt meg is tenni. A poharat elveszi nagy természetesen és belekortyol. De sugárban köpi is vissza, mint, ahogy azt az imént a vendégek is tették. Egy pillanatra el is feledkezik róla, hogy bizony az a bor rohadtszőlőből vagy más rohadt gyümölcsből készült, de az íze emlékezteti rá. Visszanyújtja a poharat, közben a törölköző szélét emeli, hogy megtörölje a száját.*
- Bocsika, akartam is kérdezni... *Hajol közelebb bizalmasabban.*
- Ti itt csak rohadt gyümölcsből készült levet isztok? Ugye tudod, hogy abból készül? A többieknek nem mondom ám el, ne félj. *Kacsint a kereskedőre, majd torkot köszörül.*
- De engem már várnak haza, a férjecském, minden nap valami finomat főz, szeret elkényeztetni, ma patkánypöcörő pörkölt lesz. További kellemes... izé... ezt! *Indul meg a kijárat felé nagy léptekkel.*
//Fürdőházi mulatozás//
*Csak egy pillanatig gondolkodik el a kérdésen, hiszen ő maga pontosan tudja, hogy mi az oka eme alpári viselkedésnek, ahogy korábban fogalmazott.*
- Nem igazán tudom elképzelni. De talán erről jobb, ha inkább őket kérdezi. *Rázza le, hiszen, ha találgatni kezd még gyanúsabbá teszi önmagát. Mikor a báróról esik szó, bizony kihúzza magát.*
- Úgy valahogy. *Dörzsölgeti a hüvelyk ujjával a mutatót, mint valami úri ficsúr.*
- Csak jó környezetben fogom elíteni neki magát. *Így pedig, hogy a nevét is említi, el is hihetné, akár neki, hogy szándékában áll ezt meg is tenni. A poharat elveszi nagy természetesen és belekortyol. De sugárban köpi is vissza, mint, ahogy azt az imént a vendégek is tették. Egy pillanatra el is feledkezik róla, hogy bizony az a bor rohadtszőlőből vagy más rohadt gyümölcsből készült, de az íze emlékezteti rá. Visszanyújtja a poharat, közben a törölköző szélét emeli, hogy megtörölje a száját.*
- Bocsika, akartam is kérdezni... *Hajol közelebb bizalmasabban.*
- Ti itt csak rohadt gyümölcsből készült levet isztok? Ugye tudod, hogy abból készül? A többieknek nem mondom ám el, ne félj. *Kacsint a kereskedőre, majd torkot köszörül.*
- De engem már várnak haza, a férjecském, minden nap valami finomat főz, szeret elkényeztetni, ma patkánypöcörő pörkölt lesz. További kellemes... izé... ezt! *Indul meg a kijárat felé nagy léptekkel.*
18485. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-11 16:36:33
Üzenet elküldve: 2023-08-11 16:36:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Mint ágtól a levél //
*Árvánk minden egyes nap elteltével egyre szűkebnnek érzi a négy fal szorítását. A tény sincs jó hatással az idegeire, mi szerint csupán egy ablakon keresztül látja a napot. Ez és az unalom olyan szinten felülkerekednek rajta, hogy a mai lesz a napja mikor kimerészkedik a vackából. Miért is ne tenné? A hasi sérülése egészen szépen gyógyul. Hála Sharannak és a figyelmes kezelgetésének. Már fájni sem fáj annyira, mint néhány napja. Ellenben a hátát ért szúrással. Az kegyetlenül tud fájni minden hirtelen mozdulatnál. Ám a lányt ez sem állítja meg abban, hogy friss levegőt szívjon és a maszkosokon kívül mással is beszélgessen. Amint egyedül marad a szobában ki is használja a lehetőséget. Hátára akasztja apró kardocskáját, amit Illidary választott neki. Végül apró tatyójával az oldalán már oson is ki a napfényre. Igazi felüdülésként hat rá a város zaja. A bőség zavarában hirtelen nem is tudja, hogy merre induljon. Voksát a Pegazusra teszi le. Ott mindig találkozik az elf lánya valami érdekes szerzettel. Akkor is ha csak félvér. Nem siet. Minden mozgásra vagy hangosabb ricsajra felkapja kéklő tekintetét. De még ilyen figyelmes séta közben sem lát semmi rendkívülit az úton. A fogadóba lépve sem lohol azonnal a pulthoz. Ehelyett inkább körbemereszti kékjeit a vendégtéren. Abban reménykedve, hogy valami rég nem látott ismerősre bukkan az egyik asztalnál. Ilyet ugyan nem talál, azonban annak is őszintén örül, akit igen. A nem is olyan régi bajtársa, Ukrom üldögél az egyik sarokban. Lily kékjei felcsillannak, aminek látványát egy igazán ragyogó mosoly tesz teljessé. Bicegve szalad a melák felé, nem kevés zajt csapva a szájával.*
- Ukrooom!
*Csak az asztalhoz érve veszi észre, hogy az ork bizony nincs egyedül. Viszont elsősorban barátjához, mert annak tekinti a mindig morcos melákot, intéz néhány szót.*
- Nem volt lehetőségem megkérdezi, de örülök, hogy a városban maradtál. Tudod, szomorú lettem volna, ha a kaszárnya előtt látlak utoljára.
*Öklével megüti a szürkebőrű vállát.*
- Hogy vagy manapság?
*Kérdése után a félvér kényelembe helyezi magát egy szabad széken, majd a harmadik félre pillant.*
- Téged nem ismerlek. Lily vagyok! Ukrom izé... Barátja. Téged, hogy hívnak?
*Hirtelen a zavar jelei mutatkoznak árvánk arcán.*
- Ugye nem zavartam meg semmit?
*Árvánk minden egyes nap elteltével egyre szűkebnnek érzi a négy fal szorítását. A tény sincs jó hatással az idegeire, mi szerint csupán egy ablakon keresztül látja a napot. Ez és az unalom olyan szinten felülkerekednek rajta, hogy a mai lesz a napja mikor kimerészkedik a vackából. Miért is ne tenné? A hasi sérülése egészen szépen gyógyul. Hála Sharannak és a figyelmes kezelgetésének. Már fájni sem fáj annyira, mint néhány napja. Ellenben a hátát ért szúrással. Az kegyetlenül tud fájni minden hirtelen mozdulatnál. Ám a lányt ez sem állítja meg abban, hogy friss levegőt szívjon és a maszkosokon kívül mással is beszélgessen. Amint egyedül marad a szobában ki is használja a lehetőséget. Hátára akasztja apró kardocskáját, amit Illidary választott neki. Végül apró tatyójával az oldalán már oson is ki a napfényre. Igazi felüdülésként hat rá a város zaja. A bőség zavarában hirtelen nem is tudja, hogy merre induljon. Voksát a Pegazusra teszi le. Ott mindig találkozik az elf lánya valami érdekes szerzettel. Akkor is ha csak félvér. Nem siet. Minden mozgásra vagy hangosabb ricsajra felkapja kéklő tekintetét. De még ilyen figyelmes séta közben sem lát semmi rendkívülit az úton. A fogadóba lépve sem lohol azonnal a pulthoz. Ehelyett inkább körbemereszti kékjeit a vendégtéren. Abban reménykedve, hogy valami rég nem látott ismerősre bukkan az egyik asztalnál. Ilyet ugyan nem talál, azonban annak is őszintén örül, akit igen. A nem is olyan régi bajtársa, Ukrom üldögél az egyik sarokban. Lily kékjei felcsillannak, aminek látványát egy igazán ragyogó mosoly tesz teljessé. Bicegve szalad a melák felé, nem kevés zajt csapva a szájával.*
- Ukrooom!
*Csak az asztalhoz érve veszi észre, hogy az ork bizony nincs egyedül. Viszont elsősorban barátjához, mert annak tekinti a mindig morcos melákot, intéz néhány szót.*
- Nem volt lehetőségem megkérdezi, de örülök, hogy a városban maradtál. Tudod, szomorú lettem volna, ha a kaszárnya előtt látlak utoljára.
*Öklével megüti a szürkebőrű vállát.*
- Hogy vagy manapság?
*Kérdése után a félvér kényelembe helyezi magát egy szabad széken, majd a harmadik félre pillant.*
- Téged nem ismerlek. Lily vagyok! Ukrom izé... Barátja. Téged, hogy hívnak?
*Hirtelen a zavar jelei mutatkoznak árvánk arcán.*
- Ugye nem zavartam meg semmit?
18484. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-10 16:02:50
Üzenet elküldve: 2023-08-10 16:02:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
* A megforduló gyermekről hamar kiderül, hogy nem is az. Hanem egy gnőm. Ki is követeli magának, amit Lutah türelmesen végig is vár. *
- Ééértem. Micsoda különös eset.
* Hallott már sok mindenről sokfélét, de ha a kishölgy ebbe a hitbe óhajtja ringatni magát, hát ő nem fogja felvilágosítani. Meg, még is csak nőnemű az illető, és mint olyan, Lutah Farsys a legnagyobb tisztelettel fog viseltetni iránta. Akármilyen aprócska is. *
- Halálosan komoly vagyok.
* Mosolyog szigorúan zárt szájjal, majd elnéző pillantással végigasszisztálja a választékos helyzetjelentést. Egy másodpercre sem veszi komolyan, de ő is tud, ha akar. *
- Nos, a kisasszony, ha jól megfigyeli, láthatja, hogy nem kizárólag wegtoreni vendégeim élnek ezzel az a l p á r i módival. Ezért hát el kell gondolkodnom, vajon mi más okuk lehet erre a rémesen etikátlan szokásra? A kisasszony szerint?
* Caldorcor említésére megvillan a szeme. Úgy látszik lépten-nyomom belefut. *
- Ezek szerint a báró k o m p á n i á j á h o z tartozik?
* A nevek nagy része ismeretlen szamára, kivéve az utolsót. *
- Igazán sajnálom, hogy nem találkozhattam vele. Kérem, Nawanthiri kisasszony, aki a Báró tisztes barátja, adja át majd neki üdvözletem.
* Magában megállapítja, hogy igencsak különös kis vendége van. A sok csodabogár mellé éppen beleillik. *
- Lutah Farsys vagyok, a messzi Wegtorenből. Kereskedő, üzletember, szolgálatára.
* Kecsesen meghajtja magát, hiszen neki a modorosság olyan, mint másnak a levegővétel. A homlokára csap, majd selymes hangon felnevet. *
- Milyen udvariatlan vagyok! Meg sem kínáltam még! Tessék, tessék!
* Nyújtja felé a poharat, mint jó házigazda. Véletlenül sem a korábbi sóval teli bor az. A-a. De nem ám... *
//Fürdőházi mulatozás//
* A megforduló gyermekről hamar kiderül, hogy nem is az. Hanem egy gnőm. Ki is követeli magának, amit Lutah türelmesen végig is vár. *
- Ééértem. Micsoda különös eset.
* Hallott már sok mindenről sokfélét, de ha a kishölgy ebbe a hitbe óhajtja ringatni magát, hát ő nem fogja felvilágosítani. Meg, még is csak nőnemű az illető, és mint olyan, Lutah Farsys a legnagyobb tisztelettel fog viseltetni iránta. Akármilyen aprócska is. *
- Halálosan komoly vagyok.
* Mosolyog szigorúan zárt szájjal, majd elnéző pillantással végigasszisztálja a választékos helyzetjelentést. Egy másodpercre sem veszi komolyan, de ő is tud, ha akar. *
- Nos, a kisasszony, ha jól megfigyeli, láthatja, hogy nem kizárólag wegtoreni vendégeim élnek ezzel az a l p á r i módival. Ezért hát el kell gondolkodnom, vajon mi más okuk lehet erre a rémesen etikátlan szokásra? A kisasszony szerint?
* Caldorcor említésére megvillan a szeme. Úgy látszik lépten-nyomom belefut. *
- Ezek szerint a báró k o m p á n i á j á h o z tartozik?
* A nevek nagy része ismeretlen szamára, kivéve az utolsót. *
- Igazán sajnálom, hogy nem találkozhattam vele. Kérem, Nawanthiri kisasszony, aki a Báró tisztes barátja, adja át majd neki üdvözletem.
* Magában megállapítja, hogy igencsak különös kis vendége van. A sok csodabogár mellé éppen beleillik. *
- Lutah Farsys vagyok, a messzi Wegtorenből. Kereskedő, üzletember, szolgálatára.
* Kecsesen meghajtja magát, hiszen neki a modorosság olyan, mint másnak a levegővétel. A homlokára csap, majd selymes hangon felnevet. *
- Milyen udvariatlan vagyok! Meg sem kínáltam még! Tessék, tessék!
* Nyújtja felé a poharat, mint jó házigazda. Véletlenül sem a korábbi sóval teli bor az. A-a. De nem ám... *
18483. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-10 14:21:57
Üzenet elküldve: 2023-08-10 14:21:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
*A medence szélén ül és próbálja a kezével elfojtani a nevetést, amit a puccos népség arcára kiülő fancsali ábrázat csal a képére, kevés sikerrel. Nem is marad észrevétlen, arra lesz figyelmes, hogy egy férfihang megszólítja a háta mögül. A nevetés abba marad és megfordul, majd felnéz. A házigazda az abban a veszettül csinos köntösben, aminek a színe úgy hasonlít, néhány tintahal hányására, mint két csótány egymásra. Azokat se tudta sose megkülönböztatni, ezért kellett a páncéljukba tűket szurkálnia vagy pontokat festenie. Egy fél percig gondolkodóba esik, hiszen a férfi gyereknek nevezi, egyértelműen nincs tisztában a fajával, ám ezalkalommal talán nem is baj.*
- Köhöm... *Köszörül a torkán egyet, miközben feláll, nem mintha jelentősen magasabb lenne, így is alacsonyabb a vöröskénél.*
- Már elnézését kérem, de nem vagyok gyerek. Csak egy bizonyos betegség miatt nem nőttem nagyobbra és ezen nem szép dolog viccelődni. *Ebben a pillanatban sem valami meggyőző, de a modorosság, ami a Kalmárban ráragadt most legalább jól jön.*
- Csak azon d e r ü l ö k, hogy milyen udvariatlan és a l p á r i vendégei vannak, itt köpködnek. Bár felmerült bennem, hogy ez valami Wegtoreni szokás is lehet. *A két szót szépen ejti, reméli helyesen is, mert mélyről kellett kikotornia a fejében.*
- Bár a Báró úrtól ilyet még nem volt szerencsém megfigyelni. *Teszi még hozzá.*
- Hadd mutatkozzam be, milyen udvartalan vagyok. *Téveszti el a szót, hiszen semmi értelme nincsen úgy, ahogy az hangzana.*
- Nawanthiri al'Areen, a Báró úr tisztes barátja, Aztyan al'Areen felesége. *Próbál pukedlizni igen gyéren abban a maga köré csavart törölközőben.*
- Baladril asszony adta át a meghívót, amit kereskedő jó ura kapott, mikor délutáni teán voltam náluk. Ő róla már bizonyosan hallott, ha meghívót küldetett neki. *Erről nem is hazudik, közben oldalra billenti a fejét, egyetlen szemrebbenés nincsen, bár nem illik a szájába az a modoros stílus, amit eddig sikerült fenntartania.*
- Nee... ne is törődjön velem, csak az i l l e m miatt jöttem, de úgy látom, ő már régen elhúzta a törölközőt. *Teszi hozzá egy elég furcsa, erőltetett mosollyal a képén, közben az ujjait piszkálja, hogy a maradék sótól is megszabaduljon stílusosan.*
//Fürdőházi mulatozás//
*A medence szélén ül és próbálja a kezével elfojtani a nevetést, amit a puccos népség arcára kiülő fancsali ábrázat csal a képére, kevés sikerrel. Nem is marad észrevétlen, arra lesz figyelmes, hogy egy férfihang megszólítja a háta mögül. A nevetés abba marad és megfordul, majd felnéz. A házigazda az abban a veszettül csinos köntösben, aminek a színe úgy hasonlít, néhány tintahal hányására, mint két csótány egymásra. Azokat se tudta sose megkülönböztatni, ezért kellett a páncéljukba tűket szurkálnia vagy pontokat festenie. Egy fél percig gondolkodóba esik, hiszen a férfi gyereknek nevezi, egyértelműen nincs tisztában a fajával, ám ezalkalommal talán nem is baj.*
- Köhöm... *Köszörül a torkán egyet, miközben feláll, nem mintha jelentősen magasabb lenne, így is alacsonyabb a vöröskénél.*
- Már elnézését kérem, de nem vagyok gyerek. Csak egy bizonyos betegség miatt nem nőttem nagyobbra és ezen nem szép dolog viccelődni. *Ebben a pillanatban sem valami meggyőző, de a modorosság, ami a Kalmárban ráragadt most legalább jól jön.*
- Csak azon d e r ü l ö k, hogy milyen udvariatlan és a l p á r i vendégei vannak, itt köpködnek. Bár felmerült bennem, hogy ez valami Wegtoreni szokás is lehet. *A két szót szépen ejti, reméli helyesen is, mert mélyről kellett kikotornia a fejében.*
- Bár a Báró úrtól ilyet még nem volt szerencsém megfigyelni. *Teszi még hozzá.*
- Hadd mutatkozzam be, milyen udvartalan vagyok. *Téveszti el a szót, hiszen semmi értelme nincsen úgy, ahogy az hangzana.*
- Nawanthiri al'Areen, a Báró úr tisztes barátja, Aztyan al'Areen felesége. *Próbál pukedlizni igen gyéren abban a maga köré csavart törölközőben.*
- Baladril asszony adta át a meghívót, amit kereskedő jó ura kapott, mikor délutáni teán voltam náluk. Ő róla már bizonyosan hallott, ha meghívót küldetett neki. *Erről nem is hazudik, közben oldalra billenti a fejét, egyetlen szemrebbenés nincsen, bár nem illik a szájába az a modoros stílus, amit eddig sikerült fenntartania.*
- Nee... ne is törődjön velem, csak az i l l e m miatt jöttem, de úgy látom, ő már régen elhúzta a törölközőt. *Teszi hozzá egy elég furcsa, erőltetett mosollyal a képén, közben az ujjait piszkálja, hogy a maradék sótól is megszabaduljon stílusosan.*
18482. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-10 10:06:55
Üzenet elküldve: 2023-08-10 10:06:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Mint ágtól a levél //
*Bár feszélyezett volt, de nem süket: Szemeit lassan horizontális látótávba emeli, mikor helyéig is eljutnak az egyre közeledő lépések hangja. Nem azonnal ismeri fel az előtte álló személyt, így összehúzott, ködös párjaival nem siet szemkontaktust felvenni, pedig úgy annyival egyszerűbb dolga lenne.*
-... Nawanthiri? *Kerekednek is el azok. Pedig ő az. Most, hogy feljebb néz, a vele majd' egyszínű szemek nem hazudnak. Egy örökkévalóságnak érzi az utolsó találkájuknak idejét. Lassan, bizonytalanul feláll. Nem mosolyognak, valami mást lát benne. És való igaz, egy pillanat múlva régi barátja már körbefonja, haja csiklandozza az ork orrát. Elpárolog belőle a feszültség, szerény megkönnyebbülés veszi át a helyét. Egy időre az ő karjai is hátát fogja.* - Nyugalom, Nawanthiri... *Dörmögi kevesebb magabiztossággal, mint tervezte. Az ork szociális képességei limitált tárháza nem elég rugalmas az ilyesféle szituációk kezeléséhez, de a föld alá is vele ha nem próbálkozik.* - Rég nem láttalak. *Engedi el végül. Azonnal elkezdi tanulmányozni társát, hogyan formálta tovább a világ a Kalmáron kívül. Ha felkarjai nincsenek fedve és szemet vet a karmolásra, az ork párjai azonnal lángba borulnak, és a kis híján felfelé konyuló ajkai szakadékba ugranak, de nem kommentál, még nem. Leül, elfeledve eredeti dilemmáját, és türelemmel várja, míg amaz is helyet foglal.*
*Bár feszélyezett volt, de nem süket: Szemeit lassan horizontális látótávba emeli, mikor helyéig is eljutnak az egyre közeledő lépések hangja. Nem azonnal ismeri fel az előtte álló személyt, így összehúzott, ködös párjaival nem siet szemkontaktust felvenni, pedig úgy annyival egyszerűbb dolga lenne.*
-... Nawanthiri? *Kerekednek is el azok. Pedig ő az. Most, hogy feljebb néz, a vele majd' egyszínű szemek nem hazudnak. Egy örökkévalóságnak érzi az utolsó találkájuknak idejét. Lassan, bizonytalanul feláll. Nem mosolyognak, valami mást lát benne. És való igaz, egy pillanat múlva régi barátja már körbefonja, haja csiklandozza az ork orrát. Elpárolog belőle a feszültség, szerény megkönnyebbülés veszi át a helyét. Egy időre az ő karjai is hátát fogja.* - Nyugalom, Nawanthiri... *Dörmögi kevesebb magabiztossággal, mint tervezte. Az ork szociális képességei limitált tárháza nem elég rugalmas az ilyesféle szituációk kezeléséhez, de a föld alá is vele ha nem próbálkozik.* - Rég nem láttalak. *Engedi el végül. Azonnal elkezdi tanulmányozni társát, hogyan formálta tovább a világ a Kalmáron kívül. Ha felkarjai nincsenek fedve és szemet vet a karmolásra, az ork párjai azonnal lángba borulnak, és a kis híján felfelé konyuló ajkai szakadékba ugranak, de nem kommentál, még nem. Leül, elfeledve eredeti dilemmáját, és türelemmel várja, míg amaz is helyet foglal.*
18481. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-08-10 09:48:46
Üzenet elküldve: 2023-08-10 09:48:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
* A jókedélyú anekdotázást és élcelődést egy különös dolog szakítja félbe. Lutah szeme láttára egy fickó arca eltorzul, majd kigúvadt szemmel a padlóra köpi az italát.
A férfi gyorsan csettint az egyik felszolgálónak és diszkréten megkísérli eltűntettetni a padlón árulkodó tócsát. Mihelyst végeznek, a háta mögül újjabb loccanást hall. *
- Háteztnemhiszemel.
* Udvariasan megtudakolja az illetőtől, mi lehet az oka, hogy az ő drága pénzen beszerzett nedűje rendre a csempén végzi? Vagy ennyire silány ízléssel lennének megáldva a vendégei? Bosszúsan felsóhajt.
A kapott válasz sem deríti fel a kedvét. Ingerülten int az egyik pohárért, majd belekortyol. Arca egyből összerándul, ízlelőbimbói sírva könyörögnek megváltásért. Alapos megfontolás után úgy dönt, inkább ő is megszabadul a kortytól. De lévén házigazda és eléggé a figyelem középpontjában, csak óvatosan visszaeregeti a pohárba.
Eszébe jut, hogy az imént Ipsioni is hasonlóan járt. Megnyugtatja a közelében állókat, hogy azonnal intézkedik az ügyben, majd összehúzott szemekkel vizslatni kezdi a vendégsereget.
Bárki is műveli ezt, bizonyára látni szeretné az eredményt. Sietős léptekkel körülkajtat a teremben, le-föl követve a loccsanássok és méltatlankodó morgások hangját, akár egy vadászeb.
A bosszankodó hozzászólások és értetlen pillantások erdejéből megüti a fülét egy határozottan nem odaillő hang. *
~ Áhá! Most megvagy. ~
* Egy aprócska, bozontoshajú gyermek rettentően jól szórakozik a medence szélén. Egyedül van, tehát hacsak nem félkegyelmű, valamit hihetetlenül szórakoztatónak talál. Hátulról közelíti meg, osonva. *
- Mi olyan mulatságos, gyermek? Meséld el, hadd nevessek én is.
* Szólal meg, mintegy mellékesen, semleges hangon. Karjait összefonja, majd tűnődve vizsgálgatni kezdi az egyik ujjának körmét. De közben árgus szemekkel figyel, hogy az iszkolás legkisebb jelére elkapja a csínytevőt. *
//Fürdőházi mulatozás//
* A jókedélyú anekdotázást és élcelődést egy különös dolog szakítja félbe. Lutah szeme láttára egy fickó arca eltorzul, majd kigúvadt szemmel a padlóra köpi az italát.
A férfi gyorsan csettint az egyik felszolgálónak és diszkréten megkísérli eltűntettetni a padlón árulkodó tócsát. Mihelyst végeznek, a háta mögül újjabb loccanást hall. *
- Háteztnemhiszemel.
* Udvariasan megtudakolja az illetőtől, mi lehet az oka, hogy az ő drága pénzen beszerzett nedűje rendre a csempén végzi? Vagy ennyire silány ízléssel lennének megáldva a vendégei? Bosszúsan felsóhajt.
A kapott válasz sem deríti fel a kedvét. Ingerülten int az egyik pohárért, majd belekortyol. Arca egyből összerándul, ízlelőbimbói sírva könyörögnek megváltásért. Alapos megfontolás után úgy dönt, inkább ő is megszabadul a kortytól. De lévén házigazda és eléggé a figyelem középpontjában, csak óvatosan visszaeregeti a pohárba.
Eszébe jut, hogy az imént Ipsioni is hasonlóan járt. Megnyugtatja a közelében állókat, hogy azonnal intézkedik az ügyben, majd összehúzott szemekkel vizslatni kezdi a vendégsereget.
Bárki is műveli ezt, bizonyára látni szeretné az eredményt. Sietős léptekkel körülkajtat a teremben, le-föl követve a loccsanássok és méltatlankodó morgások hangját, akár egy vadászeb.
A bosszankodó hozzászólások és értetlen pillantások erdejéből megüti a fülét egy határozottan nem odaillő hang. *
~ Áhá! Most megvagy. ~
* Egy aprócska, bozontoshajú gyermek rettentően jól szórakozik a medence szélén. Egyedül van, tehát hacsak nem félkegyelmű, valamit hihetetlenül szórakoztatónak talál. Hátulról közelíti meg, osonva. *
- Mi olyan mulatságos, gyermek? Meséld el, hadd nevessek én is.
* Szólal meg, mintegy mellékesen, semleges hangon. Karjait összefonja, majd tűnődve vizsgálgatni kezdi az egyik ujjának körmét. De közben árgus szemekkel figyel, hogy az iszkolás legkisebb jelére elkapja a csínytevőt. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826