// Szokatlan csoport //
- A tisztáson, igaz. *ismeri el, jelezve ezzel is Zeekxnek, hogy nem felejtette el hol találkoztak először. Igaz, hogyan is felejthette volna el? Eddigi rövid élete talán legkülönösebb beszélgetésével kezdődött, aztán pedig olyan finom reggelivel folytatódott, hogyha erősen visszagondol rá, szinte még most is érzi annak a szalonnának az ízét a szájában, amit akkor a szőke fiútól kért és kapott, és ez még csak a kezdete volt annak a napnak.
Aztán a szívélyes invitálásnak örülve azonnal helyet is foglal. Egyedül is jól elszórakoztatta volna magát néhány kör sörrel és pálinkával, így azonban csak érdekesebb lesz minden bizonnyal.
Az idegen is tetszik neki, bár annyiból eleve előnyből indul nála ezért a tetszésért, hogy őt valamiért mindig is vonzotta az ember fiúk és férfiak szerinte kissé lányos szépsége és törékenysége. Persze, látott már nagy, izmos, marcona, szögletes arcú embert is, de ők nem is voltak szépek, ellentétben mostani két asztaltársával, akiket annak talál.
A másik fiú mosolya ugyan furcsa, hölgynek sem szólította még talán senki, tekintete is kicsit talán ijedtnek tűnik így elsőre, viszont barátságtalannak semmiképp nem, ami mindenképpen jó kezdet.
Aztán meg Zeekxnek köszönhetően már a bemutatkozással sem kell bajlódnia, noha az Arit nyugodtan kijavíthatná a teljes nevére, ami egykori törzse főnökének lányaként mindenképpen megilletné őt, vagy akár a Vivrire, ahogyan gyakran odahaza szólították, azok, akik vele bizalmasabb viszonyban voltak, de végül is ezzel a megszólítással sincsen semmi baja a világon.*
- Egészségetekre! *mondja is a fiúknak, megemeli feléjük a korsóját, mivel pedig szomjas, a pálinkára pedig mindig még annál is jobban esik a sör, mint általában szokott, meg hát egyébként sem az a sört kortyonként élvező, ízharmóniákon gondolkodó fajta, korsója tartalmának a felét hamar el is tünteti magában. Csak arra vigyáz, amikor visszarakja az asztalra a korsót, hogy ne pont az oda kiszórt csontok közé rakja le.
Most már mindenesetre talán látszik rajta, hogy sem a korábbi hátba veregetést, sem pedig szavait egyáltalán nem kötekedésnek szánta, láthatóan tényleg örül a szőke fiúnak.
Mivel pedig nem egy sörnyi időt tervezett itt tölteni, le is veszi a farkasbundát, ami még a végén rámelegedne idebent. Az bőr felsőrész, ami rajta van, ha nem is mutat meg belőle mindent, túl sokat azért nem is bíz mások fantáziájára, ebben pedig máris jobban érzi magát.*
- Jól vagyok. Csak néha unatkozom. Túl egyszerű itt nálatok a városban az élet. *válaszol aztán Zeekx kérdésére, mintha teljesen biztos lenne benne, hogy mind a ketten itt élnek, pedig a kis papról tudja, hogy nyughatatlan, jön és megy, talán egyszer még szent hegyét is megtalálja, a másik emberről pedig semmit nem tud, akár egy tanyáról városba tévedt ifjú is lehet, akire veszélyes lehet egy egér, mint jel.*
- Az előtt, ha őzet akartam enni, lőnöm kellett egyet. Most elég elsétálni érte ide. *mondja.*
- Hát még egeret is lehet venni valahol itt? Na, pont erről beszéltem!
*Hogy minek egeret venni, inkább nem is firtatja, de igazából elgondolkodik rajta. Még nem evett húst, ami ne ízlett volna neki, inkább az a gond, hogy egy rendes vacsorához sok egér kellene, aztán meg nyilván elég körülményes és fárasztó lenne az elkészítésük is.
Ez az első dolog, amire jó lehet egy egér. A másik, hogy háziállat, de nem tud elképzelni olyan kis nyakörvet és pórázt, ami jó egy egérre, vagy inkább olyan erős pórázt, amit ne rágna szét, ha csak nem apró kis vaslánc, de ebben sem lát több értelmet, mint első ötletében.*
- Nem hinném, hogy az lenne az üzenet, hogy vegyünk egyet. Vagy többet. Nektek tényleg semmi érzéketek nincsen ehhez. *rázza meg kissé rosszallóan a fejét, "nektek" alatt pedig konkrétan az összes hímet érti általában.
Pedig izgalmasabb, ha többen próbálnak értelmezni egy jelet, nem csak saját belső sugallatára támaszkodik.*
- Az egér kicsi, gyenge és gyáva, de gyors, szorgos, ravasz és okos, ha pedig kell nagyot harap. Igazi túlélő. Ezért ez nem feltétlenül rossz jel. *magyarázza, mintha türelmes tanító tenné azt értetlen diákoknak. Aztán megvonja a vállát.*
- A lényeg, hogy rosszat semmiképpen nem jelent itt és most. *kezdi is elpakolni a csontokat, mert tulajdonképpen elégedett a szellemektől kapott üzenettel, és lehet jobb is, ha Zeekx és az idegen nem kontárkodnak bele az általa felismert szimbólum értelmezésébe. Egy próbát mindenesetre megért.
Mivel Zeekxet már jól ismeri, most kíváncsian nézi meg magának a másik fiút, jobban, mint az előbb, amikor csak futó benyomásokat szerzett róla.
Alakulhatott volna úgy, hogy nem együtt ér a pappal ehhez az asztalhoz, ő pedig nem hiszi róluk azt, hogy eleve együtt vannak.
Abban nem hisz, hogy hasonló találkozások csak úgy véletlenül történnek, így azon kívül, hogy mi történt Zeekxel amióta nem látta, és hogyan érzi magát most, leginkább az foglalkoztatja, hogy vajon ki lehet ő, és hogy miért vezették éppen ma őt Zeekxel együtt útjába a szellemek.*