Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 963 (19241. - 19260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
19260. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-27 16:57:08
Üzenet elküldve: 2024-09-27 16:57:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Nem tudja még mit is kezdjen azzal a helyzettel, hogy nem nézi ki belőle senki, hogy nem retten meg csak úgy mindenféle helyzettől. Talán így a legjobb, mert akkor nem feltételeznek róla rosszat, jelenesetben zavarodottságot, némi őrületet. Szerinte nyoma sincs benne ilyesminek, teljesen egészséges az az érdeklődés, ami neki van. Mintha mindent tudni akarna. És abban a mindenben benne van is, hogy hogyan lát el sebesüléseket a másik, hogyan viselkedik közben. Szinte biztos benne, hogy nincs olyasmi, ami le tudná venni azt a bizonyos fátylat a másikról. Ha ő valakiről eldönti, hogy érdekli, akkor az mindennel együtt van. Még csak túl gyengéd érzelmek sem kellenek hozzá.*
- Akkor mi való az én szemeimnek? Túl keveset láttam velük talán, de az nem jelenti azt, hogy összeesek egy kis vértől.
*Húzza kijjebb magát, az a mosoly is eltűnik egy kicsit, de azért nem olyan hidegen méri végig a másikat. Kihívásnak kellene vennie. Akkor láthatnák igazán egymást. Ami most van, is elég lehetne, de mindig többet akar és mélyebbet. Persze megsértődni nem fog, de nem tesz majd le egykönnyen arról, hogy valamikor megnézze azt a munkát, ami olyan csúnya.
De ezzel nem tud megállni a nap, ahogy a mozdulatok sem. Ha mást enged magából láttatni az elf, hát legyen úgy. Most. De nem csak látni akarja, érezni is, sőt, ízlelni, ezért is járja be az ajka annak nyakát újra. Széles, de vágyakozó mosoly húzódik végig száján, ahogy belebúg a fülébe, a kis harapástól pedig kezei erősebben markolnak bele a másik vállába, ahogy átkulcsolja kezeit rajta, hogy még közelebb tudja húzni magához. Éppen egy határozott mozdulat is elegendő lenne ahhoz, hogy újra igazán érezze a férfit, de még puhatolózik néhány gyengéd ringással. Meg nem lepődik ő sem, pontosan tudta, hogy nem az utolsó volt az öltözői kaland. Úgy lehet, hogy ez sem lesz az. Beleveszik a zöldekbe, az érintésekbe megint. Nem tudná türtőztetni magát, ha kérnék sem.*
//Fürdőház//
*Nem tudja még mit is kezdjen azzal a helyzettel, hogy nem nézi ki belőle senki, hogy nem retten meg csak úgy mindenféle helyzettől. Talán így a legjobb, mert akkor nem feltételeznek róla rosszat, jelenesetben zavarodottságot, némi őrületet. Szerinte nyoma sincs benne ilyesminek, teljesen egészséges az az érdeklődés, ami neki van. Mintha mindent tudni akarna. És abban a mindenben benne van is, hogy hogyan lát el sebesüléseket a másik, hogyan viselkedik közben. Szinte biztos benne, hogy nincs olyasmi, ami le tudná venni azt a bizonyos fátylat a másikról. Ha ő valakiről eldönti, hogy érdekli, akkor az mindennel együtt van. Még csak túl gyengéd érzelmek sem kellenek hozzá.*
- Akkor mi való az én szemeimnek? Túl keveset láttam velük talán, de az nem jelenti azt, hogy összeesek egy kis vértől.
*Húzza kijjebb magát, az a mosoly is eltűnik egy kicsit, de azért nem olyan hidegen méri végig a másikat. Kihívásnak kellene vennie. Akkor láthatnák igazán egymást. Ami most van, is elég lehetne, de mindig többet akar és mélyebbet. Persze megsértődni nem fog, de nem tesz majd le egykönnyen arról, hogy valamikor megnézze azt a munkát, ami olyan csúnya.
De ezzel nem tud megállni a nap, ahogy a mozdulatok sem. Ha mást enged magából láttatni az elf, hát legyen úgy. Most. De nem csak látni akarja, érezni is, sőt, ízlelni, ezért is járja be az ajka annak nyakát újra. Széles, de vágyakozó mosoly húzódik végig száján, ahogy belebúg a fülébe, a kis harapástól pedig kezei erősebben markolnak bele a másik vállába, ahogy átkulcsolja kezeit rajta, hogy még közelebb tudja húzni magához. Éppen egy határozott mozdulat is elegendő lenne ahhoz, hogy újra igazán érezze a férfit, de még puhatolózik néhány gyengéd ringással. Meg nem lepődik ő sem, pontosan tudta, hogy nem az utolsó volt az öltözői kaland. Úgy lehet, hogy ez sem lesz az. Beleveszik a zöldekbe, az érintésekbe megint. Nem tudná türtőztetni magát, ha kérnék sem.*
19259. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-27 13:31:22
Üzenet elküldve: 2024-09-27 13:31:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 919
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 919
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
//Merlana Naerice//
*A komolyan létezikre csak bólint egyet magabiztosan.*
- Igen és még egypár másik fajtájuk is, nyilván minden készség felé, amihez érteni lehet. A mágia volt a leggyakoribb, mert érteni hozzá egy drága kiváltságnak számított és tehetségesnek számítani benne pedig még kiemelkedőbb. Nem beszélve arról, hogy a tanulás folyamatát is könnyítette.
*Arra, hogy tényleg ér-e annyit, miután Nestar többet is eladott, még régen, nem gondolkodik sokat, de beszélni többet fog.*
- Már akinek. Én elégedett vagyok a képességeimmel és ha te is, akkor erre nekünk nincs szükségünk. Viszont ahogy utaltam rá, aki mágiát kíván tanulni, de tehetsége nem nagyon van hozzá, annak bőven megérte, mert nem csak, hogy messzebb jut el, de mivel egy nagyot tudott előrelépni a meglévő vagyonával, sokkal gyorsabban tanult az oktató mágusok borsos óradíján, összességében még megtakarított is pénzt így. Ha viszont valakit a nem annyira drágán tanulható foglalatosságok érdekelnek, hanem mondjuk alkímia vagy orvoslás, akkor ezek az italok elég magas áron tesznek képessé arra, ami más módon lehetetlennek számít, egyelőre. Erre nehezebb vevőt találni, mert csak kevesebben engedhetik meg maguknak, ezért fókuszáltam a könnyebb megoldásra. És, ha egy mágus kereskedővé kívánna válni, valamilyen nehezen érthető okból, akkor természetesen fordított sorrendben fogyasztva elérhető ez a hatás is és az ismert varázslatokat nem fogja feledni. Nem tudom, ez fog-e számítani.
*Kicsit eltért a témától, hisz Merlana azon volt bizonytalan, hogy tényleg ér-e annyit, nem azt, hogy mire lehet még hasznos.*
- De... kicsit elszaladtam. Magabiztosan mondhatom, hogy lesz akinek ér annyit és ér többet, főleg ha mágiatanulókról van szó.
*Annyira nem meggyőző az üzlet, hogy ezer aranyért elveszíthette a kettő italt, de már az is jobb, mint az alternatíva és azért nem hiszi, hogy utoljára látnák egymást, mindkettejüknek van neve, amit fenn kell tartani.*
- Örömmel hallom. Viszont, ha már amúgy is felkeresed a kereskedőt, még egy varázsitalt rád bíznék, értékbecslésre.
* És így Merlana Naerice kezébe nyújt 1 db Lávavörös varázsitalt.
Az élénken vörös folyadék kellemes festőszín lenne, de sajnos nem arra való.*
- Ez egy sokkal specifikusabb ital, ezért nem is kérek előleget, bár százötven aranynál kevesebbet ne fogadj el válasznak. Ahogy a színe sejteti, agresszív erőkifejtésre alkalmas, mégpedig a fegyveres csapások pusztító erejét javítva fel, mellyel akár teljes acélpáncélzaton lehet gond nélkül áttörni, pár suhintás erejéig. Ez... nem volt egy kedvelt dolog, amíg a városi őrség páncélozott harcosai a várost szolgálták és elhanyagolható volt a törvényes haszna, de a számottevő kikötői dezertálásokat és az azért való fejdíjak tekintetében már magabiztosabban szabadulok meg tőle.
*Nem szokott turkálni a vevői életében vagy motivációiban, a tapasztalata az, hogy egyébként is megosszák vele, amit akarnak, a többit minek kérdezni. De az rá is rossz fényt vet, ha törvényesen nem legitimálható dolgokat ad el és régebb a nemesi házra számára is kényelmetlen lett volna. De legfőképp csak nem volt rá igény, mert az ellenfeleik kevés védelmet hordtak és egy idő után már a mágusok védték a harcosokat, nem fordítva.*
*A komolyan létezikre csak bólint egyet magabiztosan.*
- Igen és még egypár másik fajtájuk is, nyilván minden készség felé, amihez érteni lehet. A mágia volt a leggyakoribb, mert érteni hozzá egy drága kiváltságnak számított és tehetségesnek számítani benne pedig még kiemelkedőbb. Nem beszélve arról, hogy a tanulás folyamatát is könnyítette.
*Arra, hogy tényleg ér-e annyit, miután Nestar többet is eladott, még régen, nem gondolkodik sokat, de beszélni többet fog.*
- Már akinek. Én elégedett vagyok a képességeimmel és ha te is, akkor erre nekünk nincs szükségünk. Viszont ahogy utaltam rá, aki mágiát kíván tanulni, de tehetsége nem nagyon van hozzá, annak bőven megérte, mert nem csak, hogy messzebb jut el, de mivel egy nagyot tudott előrelépni a meglévő vagyonával, sokkal gyorsabban tanult az oktató mágusok borsos óradíján, összességében még megtakarított is pénzt így. Ha viszont valakit a nem annyira drágán tanulható foglalatosságok érdekelnek, hanem mondjuk alkímia vagy orvoslás, akkor ezek az italok elég magas áron tesznek képessé arra, ami más módon lehetetlennek számít, egyelőre. Erre nehezebb vevőt találni, mert csak kevesebben engedhetik meg maguknak, ezért fókuszáltam a könnyebb megoldásra. És, ha egy mágus kereskedővé kívánna válni, valamilyen nehezen érthető okból, akkor természetesen fordított sorrendben fogyasztva elérhető ez a hatás is és az ismert varázslatokat nem fogja feledni. Nem tudom, ez fog-e számítani.
*Kicsit eltért a témától, hisz Merlana azon volt bizonytalan, hogy tényleg ér-e annyit, nem azt, hogy mire lehet még hasznos.*
- De... kicsit elszaladtam. Magabiztosan mondhatom, hogy lesz akinek ér annyit és ér többet, főleg ha mágiatanulókról van szó.
*Annyira nem meggyőző az üzlet, hogy ezer aranyért elveszíthette a kettő italt, de már az is jobb, mint az alternatíva és azért nem hiszi, hogy utoljára látnák egymást, mindkettejüknek van neve, amit fenn kell tartani.*
- Örömmel hallom. Viszont, ha már amúgy is felkeresed a kereskedőt, még egy varázsitalt rád bíznék, értékbecslésre.
* És így Merlana Naerice kezébe nyújt 1 db Lávavörös varázsitalt.
Az élénken vörös folyadék kellemes festőszín lenne, de sajnos nem arra való.*- Ez egy sokkal specifikusabb ital, ezért nem is kérek előleget, bár százötven aranynál kevesebbet ne fogadj el válasznak. Ahogy a színe sejteti, agresszív erőkifejtésre alkalmas, mégpedig a fegyveres csapások pusztító erejét javítva fel, mellyel akár teljes acélpáncélzaton lehet gond nélkül áttörni, pár suhintás erejéig. Ez... nem volt egy kedvelt dolog, amíg a városi őrség páncélozott harcosai a várost szolgálták és elhanyagolható volt a törvényes haszna, de a számottevő kikötői dezertálásokat és az azért való fejdíjak tekintetében már magabiztosabban szabadulok meg tőle.
*Nem szokott turkálni a vevői életében vagy motivációiban, a tapasztalata az, hogy egyébként is megosszák vele, amit akarnak, a többit minek kérdezni. De az rá is rossz fényt vet, ha törvényesen nem legitimálható dolgokat ad el és régebb a nemesi házra számára is kényelmetlen lett volna. De legfőképp csak nem volt rá igény, mert az ellenfeleik kevés védelmet hordtak és egy idő után már a mágusok védték a harcosokat, nem fordítva.*
19258. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-27 09:48:37
Üzenet elküldve: 2024-09-27 09:48:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar Erefiz//
*Pusztán udvariasságból tette fel a kérdést, hogy van-e még bármi, amiben segítségére lehet Nestar-nak. Nem számított rá, hogy az alkimista elő is hozakodik egy kéréssel, így már az első árulkodó mondat után kíváncsian kerekednek ki a szemei.*
- Miről lenne szó? *kérdez rá rögtön, de nem is kell várnia, rögtön előkerül a szivaros tokba rejtett két adag folyékony kincs, melyekről Merlaná-nak sejtése sincs, hogy valójában milyen ritka és értékes italokról van szó.
Tekintetén rögtön látszik is a következő kérdése: „Mik ezek?” Azonban feltennie már nem kell, mert Nestar magától is belekezd a történetbe, ami segíthet abban, hogy a lány számára is érthetővé váljon a lényeg.
Amíg a történtek szomorú részén van a hangsúly, hogy az italok eredeti várományosa végül soha nem jött el értük, a tok Merlaná-hoz kerül. Úgy tartja azt, és olyan óvatosan simít végig egy ujjával rajta, mintha a világ legdrágább és legtörékenyebb porcelánját tartaná a kezében.*
- Mit… tudnak pontosan? Hogy működnek? *emeli fel a fejét a tokról újra Nestar-ra, és kérdezi is meg a legfontosabb kérdést, melyre az italok alkotója készségesen, de főleg részletesen és hosszan válaszol is.
~Szóval először a bal oldali, majd a jobb. Mágia és szellemi affinitás, hétköznapi berögződések elfelejtése…~
Igyekszik memorizálni minden egyes szót, mert ha valóban neki kell értékesítenie ezeket, szüksége lesz az információra.*
- Ilyen komolyan létezik? *Nem kéne meglepődnie, hogy a világ tartogat még meglepetéseket számára, hisz nagyon sok mindenhez nem ért vagy nem is hallott még róluk, mint például arról sem, hogy léteznek ilyen főzetek. A következő dolog, amin látványosan meglepődik, az az italok ára. ~De hát egy fél nemesi kúriát lehetne abból venni!~ Igen, és az a kétezer arany most ott van az ő két kis kezében az italok formájában. Hazudna magának is, ha azt bizonygatná, hogy nem fordul meg a fejében, hogy felszívódjon, és soha többet ne lássák egymást az alkimistával, de érkezik a következő hidegzuhany. Az előleg kérdése.*
- Értem, rendben *reagálja majd a korábbiakra, majd kissé félrehúzza a száját, ahogy meghallja, hogy ezer aranyat itt és most át kell adnia, ha meg akarja tartani a különleges nedűt tartalmazó üvegcséket. Bár, ha ezer aranyat fizet, és kétezret ér…*
- Valóban érnek ezek ennyit? *kérdezi kételkedve, majd gondolkodik még egy rövid ideig, de sikerül elhatározásra jutniuk.*
- Rendben. Kifizetem az egyezer aranyat, ezekre pedig amolyan biztosítékként tekintünk, hogy találkozunk még. Ha az üzletből, amiről beszéltünk valóban lesz valami, és én el tudom adni ezeket, akkor te megkapod az ár másik felét, és megbizonyosodhatsz róla, hogy megbízhatsz bennem. Fordítva ugyanez. Ha bármelyikünk eltűnne, neked van ezer aranyad, az italok meg nálam maradnak.
*Miután kifejtette a véleményét, hosszas számolás és kutakodás után átnyújt Nestar Erefiz számára egy 1000 aranyat tartalmazó kis erszényt.*
- Megígérem, hogy nem fogsz csalódni bennem *teszi még hozzá, ugyanis egyelőre még valóban nincs hátsó szándéka, bizonyítani akarja a rátermettségét.*
*Pusztán udvariasságból tette fel a kérdést, hogy van-e még bármi, amiben segítségére lehet Nestar-nak. Nem számított rá, hogy az alkimista elő is hozakodik egy kéréssel, így már az első árulkodó mondat után kíváncsian kerekednek ki a szemei.*
- Miről lenne szó? *kérdez rá rögtön, de nem is kell várnia, rögtön előkerül a szivaros tokba rejtett két adag folyékony kincs, melyekről Merlaná-nak sejtése sincs, hogy valójában milyen ritka és értékes italokról van szó.
Tekintetén rögtön látszik is a következő kérdése: „Mik ezek?” Azonban feltennie már nem kell, mert Nestar magától is belekezd a történetbe, ami segíthet abban, hogy a lány számára is érthetővé váljon a lényeg.
Amíg a történtek szomorú részén van a hangsúly, hogy az italok eredeti várományosa végül soha nem jött el értük, a tok Merlaná-hoz kerül. Úgy tartja azt, és olyan óvatosan simít végig egy ujjával rajta, mintha a világ legdrágább és legtörékenyebb porcelánját tartaná a kezében.*
- Mit… tudnak pontosan? Hogy működnek? *emeli fel a fejét a tokról újra Nestar-ra, és kérdezi is meg a legfontosabb kérdést, melyre az italok alkotója készségesen, de főleg részletesen és hosszan válaszol is.
~Szóval először a bal oldali, majd a jobb. Mágia és szellemi affinitás, hétköznapi berögződések elfelejtése…~
Igyekszik memorizálni minden egyes szót, mert ha valóban neki kell értékesítenie ezeket, szüksége lesz az információra.*
- Ilyen komolyan létezik? *Nem kéne meglepődnie, hogy a világ tartogat még meglepetéseket számára, hisz nagyon sok mindenhez nem ért vagy nem is hallott még róluk, mint például arról sem, hogy léteznek ilyen főzetek. A következő dolog, amin látványosan meglepődik, az az italok ára. ~De hát egy fél nemesi kúriát lehetne abból venni!~ Igen, és az a kétezer arany most ott van az ő két kis kezében az italok formájában. Hazudna magának is, ha azt bizonygatná, hogy nem fordul meg a fejében, hogy felszívódjon, és soha többet ne lássák egymást az alkimistával, de érkezik a következő hidegzuhany. Az előleg kérdése.*
- Értem, rendben *reagálja majd a korábbiakra, majd kissé félrehúzza a száját, ahogy meghallja, hogy ezer aranyat itt és most át kell adnia, ha meg akarja tartani a különleges nedűt tartalmazó üvegcséket. Bár, ha ezer aranyat fizet, és kétezret ér…*
- Valóban érnek ezek ennyit? *kérdezi kételkedve, majd gondolkodik még egy rövid ideig, de sikerül elhatározásra jutniuk.*
- Rendben. Kifizetem az egyezer aranyat, ezekre pedig amolyan biztosítékként tekintünk, hogy találkozunk még. Ha az üzletből, amiről beszéltünk valóban lesz valami, és én el tudom adni ezeket, akkor te megkapod az ár másik felét, és megbizonyosodhatsz róla, hogy megbízhatsz bennem. Fordítva ugyanez. Ha bármelyikünk eltűnne, neked van ezer aranyad, az italok meg nálam maradnak.
*Miután kifejtette a véleményét, hosszas számolás és kutakodás után átnyújt Nestar Erefiz számára egy 1000 aranyat tartalmazó kis erszényt.
*- Megígérem, hogy nem fogsz csalódni bennem *teszi még hozzá, ugyanis egyelőre még valóban nincs hátsó szándéka, bizonyítani akarja a rátermettségét.*
19257. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-27 09:25:50
Üzenet elküldve: 2024-09-27 09:25:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Politika//
*Örömmel konstatálja, hogy a megszólítója valóban Orthus Morthimer. A gnóm arcán barátságos mosoly jelenik meg, ahogy vörös haját egy elegáns mozdulattal hátrasimítja. Szeme sarkából körbepillant a fogadóban, élvezve a hely barátságos hangulatát és a levegőben terjengő fűszeres illatokat.*
- Sok jót hallottam a munkásságáról és szakértelméről, Orthus, ha szólíthatom így. *Ezt még a formaságok közepette szúrja közbe, miközben kíváncsian felcsillanó szemeivel a másik arcát fürkészi. Apró, alig észrevehető biccentéssel jelzi elégedettségét a válasz hallatán. Bólintással veszi tudomásul, hogy a másikat nem zavarja, ha ő fogyaszt valamit, s a meghívást is szívesen elfogadja. A találkozó eddig könnyed és gördülékeny, ami komoly reményekkel tölti el. A jóféle almabor említésére szinte felragyog az arca, és már int is a legközelebbi felszolgálónak. Ujjai finoman dobolnak az asztal szélén, jelezve izgatottságát.*
- Kérem, egy almabort az úrnak, s nekem pedig egy élénkítő teát és egy főtt ételt. *A rendelés leadása közben finoman megigazítja hosszú, sötét bordó kabátját, melynek rejtett zsebeiben gondosan elhelyezett üvegcsék pihennek. Mozdulata közben egy pillanatra megvillan a kabát bélésének gazdag hímzése is. Kiszámol 7 aranyat az Almaborért. Továbbá 3 aranyat kiszámol a Teaért. Továbbá 8 aranyat letesz a Főtt ételért. A rendelés részét talán ezzel le is tudja egy időre. Miután a felszolgáló távozik, mindketten helyet foglalnak az asztalnál. A találkozásuk eddigi hiányát és a város sorsát érintő gondolatra egyetértően bólint, miközben fekete bőrkesztyűs kezeit az asztalon pihenteti, ujjai finoman összefonódnak.*
- Szülővárosomban, Lihanechben akadt némi családi elintéznivalóm az elmúlt évben, így nemrég tértem csak vissza. *Hangjában érződik a nosztalgia és a múlt iránti mély tisztelet. Emlékei Lihanech macskaköves utcáiról és a családi otthon melegéről futnak át elméjén.*
- De ahogy az előbb említettem, sok dicséretet hallottam a szakértelméről, mint megbízott prefektus. *Tekintete élénk és figyelmes, mintha minden apró részletet magába szívna, szemében az érdeklődés szikrája csillan meg.*
- Mondja csak, miként áll most a néhai gazdagnegyed felvirágzása? Eddig csak szóbeszédeket hallottam róla, s kiváltképp örülök, hogy Öntől érdemi híreket hallhatok. *Lelkesen teszi fel kérdését, szinte előrehajolva a székében, olyannyira, hogy kabátjának szegélye megérinti az asztal szélét. A város jóléte és felvirágoztatása iránti szenvedélye nyilvánvaló, és gondolatai máris új lehetőségeket és ötleteket szőnek a további fejlődés érdekében. Ujjai ismét finoman dobolnak az asztalon, ahogy elképzelései formát öltenek.*
//Politika//
*Örömmel konstatálja, hogy a megszólítója valóban Orthus Morthimer. A gnóm arcán barátságos mosoly jelenik meg, ahogy vörös haját egy elegáns mozdulattal hátrasimítja. Szeme sarkából körbepillant a fogadóban, élvezve a hely barátságos hangulatát és a levegőben terjengő fűszeres illatokat.*
- Sok jót hallottam a munkásságáról és szakértelméről, Orthus, ha szólíthatom így. *Ezt még a formaságok közepette szúrja közbe, miközben kíváncsian felcsillanó szemeivel a másik arcát fürkészi. Apró, alig észrevehető biccentéssel jelzi elégedettségét a válasz hallatán. Bólintással veszi tudomásul, hogy a másikat nem zavarja, ha ő fogyaszt valamit, s a meghívást is szívesen elfogadja. A találkozó eddig könnyed és gördülékeny, ami komoly reményekkel tölti el. A jóféle almabor említésére szinte felragyog az arca, és már int is a legközelebbi felszolgálónak. Ujjai finoman dobolnak az asztal szélén, jelezve izgatottságát.*
- Kérem, egy almabort az úrnak, s nekem pedig egy élénkítő teát és egy főtt ételt. *A rendelés leadása közben finoman megigazítja hosszú, sötét bordó kabátját, melynek rejtett zsebeiben gondosan elhelyezett üvegcsék pihennek. Mozdulata közben egy pillanatra megvillan a kabát bélésének gazdag hímzése is. Kiszámol 7 aranyat az Almaborért.
Továbbá 3 aranyat kiszámol a Teaért. Továbbá 8 aranyat letesz a Főtt ételért. A rendelés részét talán ezzel le is tudja egy időre. Miután a felszolgáló távozik, mindketten helyet foglalnak az asztalnál. A találkozásuk eddigi hiányát és a város sorsát érintő gondolatra egyetértően bólint, miközben fekete bőrkesztyűs kezeit az asztalon pihenteti, ujjai finoman összefonódnak.*- Szülővárosomban, Lihanechben akadt némi családi elintéznivalóm az elmúlt évben, így nemrég tértem csak vissza. *Hangjában érződik a nosztalgia és a múlt iránti mély tisztelet. Emlékei Lihanech macskaköves utcáiról és a családi otthon melegéről futnak át elméjén.*
- De ahogy az előbb említettem, sok dicséretet hallottam a szakértelméről, mint megbízott prefektus. *Tekintete élénk és figyelmes, mintha minden apró részletet magába szívna, szemében az érdeklődés szikrája csillan meg.*
- Mondja csak, miként áll most a néhai gazdagnegyed felvirágzása? Eddig csak szóbeszédeket hallottam róla, s kiváltképp örülök, hogy Öntől érdemi híreket hallhatok. *Lelkesen teszi fel kérdését, szinte előrehajolva a székében, olyannyira, hogy kabátjának szegélye megérinti az asztal szélét. A város jóléte és felvirágoztatása iránti szenvedélye nyilvánvaló, és gondolatai máris új lehetőségeket és ötleteket szőnek a további fejlődés érdekében. Ujjai ismét finoman dobolnak az asztalon, ahogy elképzelései formát öltenek.*
19256. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-27 06:42:19
Üzenet elküldve: 2024-09-27 06:42:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
*Szögletes félmosoly húzódik Merrin keskeny ajkára. ~Felvágták a nyelved, kölyök.~ Nem horkan fel rajta, hogy vérebnek titulálják. Az, ami. És az igazat megvallva nem is lenne sok kedve két másikkal egy kokotton tülekedni, akármilyen formás is.
A facsókoló viszont eléggé kettős mércével méri a dolgok nevén nevezését. Ami a csinos kis ribancot illeti, hamar kiderül, hogy nem is próbálja magát másképp feltüntetni. A felcsattanást Merrin inkább írja a hosszúéletű eredendő arroganciájának számlájára, amivel a hozzá hasonlók iránt viseltetnek. Őt ez is pont annyira hatja meg, mint a szomszéd kutyájának a hascsikarása.*
- Na söprés *vakkantja újsütetű kompániájuknak. Merrin fogja zárni a sort, ha tetszik neki, ha nem. Kárpótlásul a sárgaszemű kiváló rálátással élvezheti ki fajtársa lépcsőn vonulását, aki egyértelműen nagy hangsúlyt fektet a gusztusos csípőmunkára mindeközben.
Azt látja, hogy a kicsike nagyon dörgölőzik Monteqieohoz, de azt nem tudná megállapítani, hogy ez az elragadtatás valódi vagy csak egy a szakmája jól működő fogásai közül. Ő maga nincs annyira lenyűgözve a wegtoreni úri cicomában tetszelgő alaktól. Persze ennek lehet az is az oka, hogy Merrint nem ő fizeti, ellenben van valami a markában, amit a félvér sokkal szívesebben tudna a tenger fenekén. Biztos ügyes kurafi a maga módján, ha Wegtorenben is kitúrta magának a lehetőséget, de Merrin pont ezért nem bízik benne. (Nem mintha amúgy sokak bírnák a bizalmát.)
Egyre kényelmetlenebb, hogy Monteqieo már többedjére súlyozza le az elf ficsúr kapcsán, hogy csinos. A nő felé is repkednek a hízelgő jelzők, de az ugyebár megszokott, már-már kötelező elem. Az övéknél példásabb körökben mindenképp.
Nem arról van szó, hogy Merrin ítélkezne vagy pálcát törne bárki irányultsága felett. Nem az ő dolga, hogy kinek, kivel mit és hogyan diktál az ilyetén tetszése. Éppen ezért nem is igazán kíváncsi rá. Pont ugyanúgy van vele, mint az udvariassági körökkel. Nyilván nem véletlen az se, hogy nem az ő reszortja a beszéd meg a szervezés vagy az ügyeskedés. Az ő reszortja egészen más jellegű, de ezt már a megjelenésük kontrasztjából is szembetűnő lehet bárkinek.
Becsukja az ajtót, aztán be is zárja. Az ajtófélfának dőlve helyezi kényelembe magát, így aki távozni akar, az jó eséllyel csak a jóváhagyásával teheti. Rezignált, mogorva tekintetét inkább a két elfen tartja. Nem igazán olvasható le az arcáról, hogy még ő sincs beavatva Monteqieo nagy tervébe, és nincs is szándékában ezt a kettős orrára kötni.*
*Szögletes félmosoly húzódik Merrin keskeny ajkára. ~Felvágták a nyelved, kölyök.~ Nem horkan fel rajta, hogy vérebnek titulálják. Az, ami. És az igazat megvallva nem is lenne sok kedve két másikkal egy kokotton tülekedni, akármilyen formás is.
A facsókoló viszont eléggé kettős mércével méri a dolgok nevén nevezését. Ami a csinos kis ribancot illeti, hamar kiderül, hogy nem is próbálja magát másképp feltüntetni. A felcsattanást Merrin inkább írja a hosszúéletű eredendő arroganciájának számlájára, amivel a hozzá hasonlók iránt viseltetnek. Őt ez is pont annyira hatja meg, mint a szomszéd kutyájának a hascsikarása.*
- Na söprés *vakkantja újsütetű kompániájuknak. Merrin fogja zárni a sort, ha tetszik neki, ha nem. Kárpótlásul a sárgaszemű kiváló rálátással élvezheti ki fajtársa lépcsőn vonulását, aki egyértelműen nagy hangsúlyt fektet a gusztusos csípőmunkára mindeközben.
Azt látja, hogy a kicsike nagyon dörgölőzik Monteqieohoz, de azt nem tudná megállapítani, hogy ez az elragadtatás valódi vagy csak egy a szakmája jól működő fogásai közül. Ő maga nincs annyira lenyűgözve a wegtoreni úri cicomában tetszelgő alaktól. Persze ennek lehet az is az oka, hogy Merrint nem ő fizeti, ellenben van valami a markában, amit a félvér sokkal szívesebben tudna a tenger fenekén. Biztos ügyes kurafi a maga módján, ha Wegtorenben is kitúrta magának a lehetőséget, de Merrin pont ezért nem bízik benne. (Nem mintha amúgy sokak bírnák a bizalmát.)
Egyre kényelmetlenebb, hogy Monteqieo már többedjére súlyozza le az elf ficsúr kapcsán, hogy csinos. A nő felé is repkednek a hízelgő jelzők, de az ugyebár megszokott, már-már kötelező elem. Az övéknél példásabb körökben mindenképp.
Nem arról van szó, hogy Merrin ítélkezne vagy pálcát törne bárki irányultsága felett. Nem az ő dolga, hogy kinek, kivel mit és hogyan diktál az ilyetén tetszése. Éppen ezért nem is igazán kíváncsi rá. Pont ugyanúgy van vele, mint az udvariassági körökkel. Nyilván nem véletlen az se, hogy nem az ő reszortja a beszéd meg a szervezés vagy az ügyeskedés. Az ő reszortja egészen más jellegű, de ezt már a megjelenésük kontrasztjából is szembetűnő lehet bárkinek.
Becsukja az ajtót, aztán be is zárja. Az ajtófélfának dőlve helyezi kényelembe magát, így aki távozni akar, az jó eséllyel csak a jóváhagyásával teheti. Rezignált, mogorva tekintetét inkább a két elfen tartja. Nem igazán olvasható le az arcáról, hogy még ő sincs beavatva Monteqieo nagy tervébe, és nincs is szándékában ezt a kettős orrára kötni.*
19255. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-26 23:55:52
Üzenet elküldve: 2024-09-26 23:55:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 919
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 919
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
//Merlana Naerice//
*A két hat kivárása nem hangzik túlságosan távolinak, abba bőven bele fog férni további társaság keresése. És az megnyugtatja, hogy nem kell élettörténetet hallgatnia, bár hasonlatosan élettelen arccal marad meg ezen, ahogy minden máson. Viszont az utolsó mondatra eszébe jut valami. Mégpedig az, hogy lehet túl sok van nála.*
- Ami azt illeti, lenne még valami. Egy-két dolog, amire a kereskedő kapcsolatodon keresztül örülnék, ha tisztes áron új tulajdonosra találna, a közvetítésével.
*És elő is vesz a zsebéből egy már régóta őrzött szivaros tokot és felbontja, benne két fiolával.*
- Még régen kértek tőlem azon különleges italokból, amikkel az elfojtott belső készségeit tudta volna kifejleszteni magának egy vándor kalandor. Mágiával akart foglalkozni és erre akart segítséget, azonban nem jött se kifizetni, se átvenni a kész italokat. És ennek már több éve, úgyhogy már úgy veszem, hogy ez nem fog megtörténni.
* És átadja a tokot, amiben van az 1 A Tudomány varázsitala, Merlana Naericenek. És Merlana Naerice számára amelett jobbra található a 1 A Foglalkozás és Életmód varázsitala is. *
- Az olvasási irányból elsővel, tehát a bal oldalival felerősíted vagy felejted a mágikus és egyéb, szellemi affinitásod, a másodikkal pedig hasonmód csak az eddigi megragadt mindennapos tapasztalataidra hat. Ebben ez esetben az elsővel erősíteni kívánt, majd feledni a hátrányosnak vélt egyszerű életmódjának berögzüléseit. Természetesen nem csak mágiához lehet érteni vele. A tényleges átlényegüléshez szükséges mind a kettő, valamint természetesen a saját hozzátett munka is, az eredmény kiemelkedően javítja, de nem helyettesíti. És még lehetne ez bonyolultabb is, de a kereskedő prefektus biztos, hogy hallott már erről és tisztában van kifinomultabb módon a használatának lehetőségeivel. A két ital értéke egyben kettőezer arany, ennél kevesebbet ne fogadj el és érdemes egyben eladni. Külön-külön sokkal nehezebb vevőt találni rá. Ha nem egyezne bele, akkor csak hozd vissza.
*Talán még Merlana hallhatott is a legendás italokról, bár nem tudja, hogy hánnyal találkozott. Bár különbözőek, Nestar nem szokta elvárni a vevőiktől, hogy ténylegesen meg tudják őket ismerni egymástól, ezért biztonság esetére el is ismétli, amit szokott.*
- Névlegesen A Tudomány és Az Életmód varázsitala néven hallhattál róluk. Ha elfelejtenéd a sorrendet, csak emlékezz, hogy mágussá váláshoz kellett és ha magad előtt felnyitod a tokot, olyan sorrendben kell inni, amelyik közelebb van.
*Az információ tömkelegén túl viszont egy rossz hírt is közölnie kell, ugyanis habár annyira nem zavarná, ha Merlana csak elfutna azon italokkal, amik nem sok hasznot hoztak a számára, azért a legkevesebbet meg kéne tennie azért, hogy ne csak meglopják.*
- Viszont, miután mi csak most ismerkedtünk meg, ezért a felét előlegben majd el is kérem. Ha nem sikerülne az üzlet, természetesen vissza is kapod azt, az italokért cserébe. Ez lehet sok volt egyszerre, ha valami kérdésed akad, nyugodtan.
*A két hat kivárása nem hangzik túlságosan távolinak, abba bőven bele fog férni további társaság keresése. És az megnyugtatja, hogy nem kell élettörténetet hallgatnia, bár hasonlatosan élettelen arccal marad meg ezen, ahogy minden máson. Viszont az utolsó mondatra eszébe jut valami. Mégpedig az, hogy lehet túl sok van nála.*
- Ami azt illeti, lenne még valami. Egy-két dolog, amire a kereskedő kapcsolatodon keresztül örülnék, ha tisztes áron új tulajdonosra találna, a közvetítésével.
*És elő is vesz a zsebéből egy már régóta őrzött szivaros tokot és felbontja, benne két fiolával.*
- Még régen kértek tőlem azon különleges italokból, amikkel az elfojtott belső készségeit tudta volna kifejleszteni magának egy vándor kalandor. Mágiával akart foglalkozni és erre akart segítséget, azonban nem jött se kifizetni, se átvenni a kész italokat. És ennek már több éve, úgyhogy már úgy veszem, hogy ez nem fog megtörténni.
* És átadja a tokot, amiben van az 1 A Tudomány varázsitala, Merlana Naericenek.
És Merlana Naerice számára amelett jobbra található a 1 A Foglalkozás és Életmód varázsitala is. *- Az olvasási irányból elsővel, tehát a bal oldalival felerősíted vagy felejted a mágikus és egyéb, szellemi affinitásod, a másodikkal pedig hasonmód csak az eddigi megragadt mindennapos tapasztalataidra hat. Ebben ez esetben az elsővel erősíteni kívánt, majd feledni a hátrányosnak vélt egyszerű életmódjának berögzüléseit. Természetesen nem csak mágiához lehet érteni vele. A tényleges átlényegüléshez szükséges mind a kettő, valamint természetesen a saját hozzátett munka is, az eredmény kiemelkedően javítja, de nem helyettesíti. És még lehetne ez bonyolultabb is, de a kereskedő prefektus biztos, hogy hallott már erről és tisztában van kifinomultabb módon a használatának lehetőségeivel. A két ital értéke egyben kettőezer arany, ennél kevesebbet ne fogadj el és érdemes egyben eladni. Külön-külön sokkal nehezebb vevőt találni rá. Ha nem egyezne bele, akkor csak hozd vissza.
*Talán még Merlana hallhatott is a legendás italokról, bár nem tudja, hogy hánnyal találkozott. Bár különbözőek, Nestar nem szokta elvárni a vevőiktől, hogy ténylegesen meg tudják őket ismerni egymástól, ezért biztonság esetére el is ismétli, amit szokott.*
- Névlegesen A Tudomány és Az Életmód varázsitala néven hallhattál róluk. Ha elfelejtenéd a sorrendet, csak emlékezz, hogy mágussá váláshoz kellett és ha magad előtt felnyitod a tokot, olyan sorrendben kell inni, amelyik közelebb van.
*Az információ tömkelegén túl viszont egy rossz hírt is közölnie kell, ugyanis habár annyira nem zavarná, ha Merlana csak elfutna azon italokkal, amik nem sok hasznot hoztak a számára, azért a legkevesebbet meg kéne tennie azért, hogy ne csak meglopják.*
- Viszont, miután mi csak most ismerkedtünk meg, ezért a felét előlegben majd el is kérem. Ha nem sikerülne az üzlet, természetesen vissza is kapod azt, az italokért cserébe. Ez lehet sok volt egyszerre, ha valami kérdésed akad, nyugodtan.
19254. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-26 23:28:01
Üzenet elküldve: 2024-09-26 23:28:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Érdekes lenne ha beleláthatnánk egymás fejébe. A lány valószínűleg nem köszönné meg mert nem tudná többé naiv ábrándok fátylába csavarni a dokit. Aki, pedig meglepetten tapasztalná, hogy zavartabb a másik mint gondolja róla. Mondjuk őt ez nem zavarná. Egy kis őrület nála belefér. Főleg ha egy tüzes nőről van szó. Így viszont az elf csak jót nevet a lány szavain.*
-Jaj, édes! Csúnya szakma az enyém. Nem a te szemednek való.
*A fehér köpeny megvételénél nem véletlenül volt fontos tényező, hogy könnyen mosható legyen. Méghozzá a doki olyan arcát szokta olyankor mutatni amit másoknak nem szívesen mutogat. Jobb is, hogy más témák merülnek fel. A lányok kérdése amit az elf nem fejt ki jobban. Sokat beszéltek már és nem kizárt, hogy fognak még egyszer ennyit, még őszintébb állapotban az este során. Most mégis valami másra térnek át. Valahogy ha egyikükön sincs ruha és közel kerülnek akkor mindketten elvesztik a kontrollt és egymásnak esnek. Csókok váltják egymást, kezek simítanak végig a testeken és ahogy a lány a doki vállára bukik az elf is úgy teszi ugyan ezt. Persze előtte határozottan belebúg abba a fülbe amitől utána egy apró harapással búcsúzik.*
-Kényelmes.
*Őt nem éri meglepetésként ez a helyzet. Előre tudta, hogy mi fog itt történni. Az öltözőre nem számított.*
//Fürdőház//
*Érdekes lenne ha beleláthatnánk egymás fejébe. A lány valószínűleg nem köszönné meg mert nem tudná többé naiv ábrándok fátylába csavarni a dokit. Aki, pedig meglepetten tapasztalná, hogy zavartabb a másik mint gondolja róla. Mondjuk őt ez nem zavarná. Egy kis őrület nála belefér. Főleg ha egy tüzes nőről van szó. Így viszont az elf csak jót nevet a lány szavain.*
-Jaj, édes! Csúnya szakma az enyém. Nem a te szemednek való.
*A fehér köpeny megvételénél nem véletlenül volt fontos tényező, hogy könnyen mosható legyen. Méghozzá a doki olyan arcát szokta olyankor mutatni amit másoknak nem szívesen mutogat. Jobb is, hogy más témák merülnek fel. A lányok kérdése amit az elf nem fejt ki jobban. Sokat beszéltek már és nem kizárt, hogy fognak még egyszer ennyit, még őszintébb állapotban az este során. Most mégis valami másra térnek át. Valahogy ha egyikükön sincs ruha és közel kerülnek akkor mindketten elvesztik a kontrollt és egymásnak esnek. Csókok váltják egymást, kezek simítanak végig a testeken és ahogy a lány a doki vállára bukik az elf is úgy teszi ugyan ezt. Persze előtte határozottan belebúg abba a fülbe amitől utána egy apró harapással búcsúzik.*
-Kényelmes.
*Őt nem éri meglepetésként ez a helyzet. Előre tudta, hogy mi fog itt történni. Az öltözőre nem számított.*
19253. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-26 18:26:00
Üzenet elküldve: 2024-09-26 18:26:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Mennyi mindent szeretne még tudni a világról. Amit a másik nem árul el, azon ha meg is lepődne, még csak el sem húzódna tőle. Nem ijedne meg. Igen érdekes hozzáállása van a veszélyhez, ami abból is feltűnő lehet, hogy Nori mellett is bármikor lefekszik aludni. Mintha pont olyan alakok közelségében felejtene el félni, akik mellett akár meg is tehetné. Az a kannibál sem forgatta fel túlságosan a gyomrát. Okokat és miérteket keres. Indokokat. Ezért is a sok kérdés. És a tény jobban dühíti, hogy valakit, aki ilyen dolgokra képes, mint az elf: gyógyítani, azt miért nem ismeri el mindenki. Hogy el is vett néhány életet, nos... biztos meg volt rá az oka. Naiv, végtelenül, de nem a megszokott módon. Sosem születne meg a gondolat, hogy jobb kerülni azokat, akiket amúgy egyáltalán nem akar, pedig kellene.*
- Pedig nem pont rájuk kéne többet gondolni. Te... *Próbálja visszafogni szemeinek csillogását, de lehetetlennek tűnik.* - Te olyat tudsz, ami értékes. Úgy szeretnélek látni közben.
*Harap bele alsó ajkába, ahogy erre gondol. Nem is a szőkére néz, hanem egy pillanatig csak maga elé mered. Többet bírnak el az ő szemei, mint azt a másik képzelné. És nem azt a dokit szeretné látni, aki levest ajánl a kimerült Nori-nak, miután megvizsgálta, hanem azt, aki levágja Alenia karját. Csodálatos tudomány. De nem mélázhat sokáig. Máris új témákat feszegetnek és a lányok dolga is igen érdekes számára. De igazi válaszra nem lelt. Hagyja, nem kell tovább beszélnie róla. Csak végigsimít azon az arcon. A bor már dolgozik benne, az is, amit nemrég képzelt. Inkább választja a csókot, amire viszonzást kap.
Ahogy végigfutnak a férfi ujjai rajta, már maga sem érti miért tette fel a kérdést. El is feledteti vele annak szája, ahogy ismét rátapad. A bor utolsó cseppjeit akár érezheti is rajta.*
- Kényelmes?
*Szinte suttogja, ahogy eltéved újra a nyak irányába, elhalmozva azt is apró csókokkal. Maga sem hiszi el, hogy megint rá vágyik. A végén lemaradnak a Holdudvarról, persze hidegen hagyja, ahogy elárasztja a forróság. Igen előkelő helye van éppen a másik ölében.*
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.09.26 19:14:57
//Fürdőház//
*Mennyi mindent szeretne még tudni a világról. Amit a másik nem árul el, azon ha meg is lepődne, még csak el sem húzódna tőle. Nem ijedne meg. Igen érdekes hozzáállása van a veszélyhez, ami abból is feltűnő lehet, hogy Nori mellett is bármikor lefekszik aludni. Mintha pont olyan alakok közelségében felejtene el félni, akik mellett akár meg is tehetné. Az a kannibál sem forgatta fel túlságosan a gyomrát. Okokat és miérteket keres. Indokokat. Ezért is a sok kérdés. És a tény jobban dühíti, hogy valakit, aki ilyen dolgokra képes, mint az elf: gyógyítani, azt miért nem ismeri el mindenki. Hogy el is vett néhány életet, nos... biztos meg volt rá az oka. Naiv, végtelenül, de nem a megszokott módon. Sosem születne meg a gondolat, hogy jobb kerülni azokat, akiket amúgy egyáltalán nem akar, pedig kellene.*
- Pedig nem pont rájuk kéne többet gondolni. Te... *Próbálja visszafogni szemeinek csillogását, de lehetetlennek tűnik.* - Te olyat tudsz, ami értékes. Úgy szeretnélek látni közben.
*Harap bele alsó ajkába, ahogy erre gondol. Nem is a szőkére néz, hanem egy pillanatig csak maga elé mered. Többet bírnak el az ő szemei, mint azt a másik képzelné. És nem azt a dokit szeretné látni, aki levest ajánl a kimerült Nori-nak, miután megvizsgálta, hanem azt, aki levágja Alenia karját. Csodálatos tudomány. De nem mélázhat sokáig. Máris új témákat feszegetnek és a lányok dolga is igen érdekes számára. De igazi válaszra nem lelt. Hagyja, nem kell tovább beszélnie róla. Csak végigsimít azon az arcon. A bor már dolgozik benne, az is, amit nemrég képzelt. Inkább választja a csókot, amire viszonzást kap.
Ahogy végigfutnak a férfi ujjai rajta, már maga sem érti miért tette fel a kérdést. El is feledteti vele annak szája, ahogy ismét rátapad. A bor utolsó cseppjeit akár érezheti is rajta.*
- Kényelmes?
*Szinte suttogja, ahogy eltéved újra a nyak irányába, elhalmozva azt is apró csókokkal. Maga sem hiszi el, hogy megint rá vágyik. A végén lemaradnak a Holdudvarról, persze hidegen hagyja, ahogy elárasztja a forróság. Igen előkelő helye van éppen a másik ölében.*
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.09.26 19:14:57
19252. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-26 05:37:47
Üzenet elküldve: 2024-09-26 05:37:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*A doki számára nem tűnik zordnak amit mond. Érthető ha valaki megharagszik egy sebhely miatt vagy sokallja az árat amit egy olyan kezelésért kapott ami megmentette az életét. Végül is pénzből él mindenki. Nem véletlen, hogy a család nélkül hozzá vetülő szerencsétlenek akik magukon felejtettek valami ékszert úgy lettek kisegítve, hogy idő előtt a túlvilágra juttatta őket az elf. Vagy, hogy nem csak fenyegetésnek volt előkapva a kés mikor vissza akarták kérni a pénzüket. Persze ezt nem mondja el a lánynak. Az talán tényleg zord volna. Annak kérdésére elhúzza a száját.*
-A nap végén nem azok maradnak meg hanem akik a pofádba köptek.
*Meg akiket meg akartál menteni mégis meghaltak az asztalodon. Az ő családjuk. A következő kérdést, hogy miért akar másokat megvédeni, nem a félvér az első aki feltette neki. És a válasz azóta se változott. Az ezt követő kérdés viszont már megmosolyogtatja a férfit.*
-Mindenkit? Annyira ostoba nem volnék.
*Mikor a kikötőben két fiatal lánnyal beszélgetve az egyikük elájult akkor se pattant fel azonnal, hogy megnézze mi történt. Előbb a szituáció bizarrsága miatt még csak megfigyelt és csak az után tett bármit is, hogy kijelentette, hogy fegyverek nélkül hajlandó csak megnézni az ájultat. Tudja, hogy naivabb mint egészséges, de azért tapasztalt már eleget a világból. A csókot viszonozza és mikor a lány közelebb bújik akkor nem felejti el kihasználni a pillanatot, hogy megmarkolássza a fenekét. Aztán mikor a másik visszahelyezkedik akkor a hosszú elf ujjak finoman eljátszadoznak a másik hátán. A következő kérdés ezek után szinte költőinek tűnik. Nem is hiszi, hogy komolyan kéne venni.*
-Most egész kényelmes.
*Hajol közelebb, hogy megkóstolja hátha maradt még egy kevés bor a lány ajkain.*
//Fürdőház//
*A doki számára nem tűnik zordnak amit mond. Érthető ha valaki megharagszik egy sebhely miatt vagy sokallja az árat amit egy olyan kezelésért kapott ami megmentette az életét. Végül is pénzből él mindenki. Nem véletlen, hogy a család nélkül hozzá vetülő szerencsétlenek akik magukon felejtettek valami ékszert úgy lettek kisegítve, hogy idő előtt a túlvilágra juttatta őket az elf. Vagy, hogy nem csak fenyegetésnek volt előkapva a kés mikor vissza akarták kérni a pénzüket. Persze ezt nem mondja el a lánynak. Az talán tényleg zord volna. Annak kérdésére elhúzza a száját.*
-A nap végén nem azok maradnak meg hanem akik a pofádba köptek.
*Meg akiket meg akartál menteni mégis meghaltak az asztalodon. Az ő családjuk. A következő kérdést, hogy miért akar másokat megvédeni, nem a félvér az első aki feltette neki. És a válasz azóta se változott. Az ezt követő kérdés viszont már megmosolyogtatja a férfit.*
-Mindenkit? Annyira ostoba nem volnék.
*Mikor a kikötőben két fiatal lánnyal beszélgetve az egyikük elájult akkor se pattant fel azonnal, hogy megnézze mi történt. Előbb a szituáció bizarrsága miatt még csak megfigyelt és csak az után tett bármit is, hogy kijelentette, hogy fegyverek nélkül hajlandó csak megnézni az ájultat. Tudja, hogy naivabb mint egészséges, de azért tapasztalt már eleget a világból. A csókot viszonozza és mikor a lány közelebb bújik akkor nem felejti el kihasználni a pillanatot, hogy megmarkolássza a fenekét. Aztán mikor a másik visszahelyezkedik akkor a hosszú elf ujjak finoman eljátszadoznak a másik hátán. A következő kérdés ezek után szinte költőinek tűnik. Nem is hiszi, hogy komolyan kéne venni.*
-Most egész kényelmes.
*Hajol közelebb, hogy megkóstolja hátha maradt még egy kevés bor a lány ajkain.*
19251. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-25 18:39:06
Üzenet elküldve: 2024-09-25 18:39:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Csak egy rövid ideig kalandozik el a gondolattal, hogy meglátogatja a másikat. Nincs neki ideje erre. Ami pedig most van, azt nem képzelgésekre fogja pazarolni, hanem belemélyed abba, ami van.
Talán nem is gondolta volna, hogy a dokival mélyebb témákat is feszegetnek majd, nem csak egymás ruháitól szabadulnak meg. Bár az most épp nincs rajtuk, így akár foglalatoskodhatnak másképp is egymással, ha már az öltözőben beteljesültek. Neki ez így éppen elég jó. De igen érdekes dolgokat hall. Érti, csak ő nem ezt tapasztalta. Zordnak hitte a saját világát, de ami kint van, talán még zordabb. Nem mintha ez visszatartaná bármitől is.*
- Mindennek van árnyoldala, de azért ugye nem csak ez a jellemző? Aki meggyógyul... akinek te segítesz, az nem hálás, az nem ellensúlyozza ezt a sok rosszat?
*Kissé hitetlenkedve néz, bár azért már elég sejtelme van arról, hogy mit lehet kapni egyesektől. Annál a semmi is sokkal jobb lenne. Van még, amiben igen naiv viszont, még tud úgy tekinteni a világra, mint amiben akad némi jó is. Hogy megéri a fáradozás. Majd rájön...
Viszont a válasz meglepi. Valami másra számított. Bár nem egészen tudja, hogy mire. A keze viszont nem enged, a nyakról a tarkóra tévednek az ujjak és közelebb hajol a szőkéhez egy kicsit, érezve az ő kezét is magán.*
-Igen, de ezzel tele van a világ. Gondolom nem mindenkit próbálnál megmenteni.
*Mondja ezt ő, aki szíve szerint pontosan azt tenné. De keresett ebben valamit. Valamit, ami neki is válasz. Csakhogy erre nincs. Mindenkinek más a motivációja. Nem faggatja tovább, nem akar kényelmetlenséget. Inkább közelít az ajka, hogy lopjon végre egy csókot. Mintha érezné, hogy nem szívesen beszél, de lehet, hogy csak képzeleg. Elnyúl a boráért, amihez igen közel kell préselnie magát az elfhez. Majd visszahelyezkedik, persze csak az ölébe és belekortyol. El fog fogyni, túl gyorsan ráadásul.*
- Van még kedved maradni, vagy menjünk tovább?
*Ha így marad, biztos rátapad megint a szőkére. Nem, mintha bánná, de még szeretné tudni mit rejteget neki a másik. Ha már elrabolta.*
//Fürdőház//
*Csak egy rövid ideig kalandozik el a gondolattal, hogy meglátogatja a másikat. Nincs neki ideje erre. Ami pedig most van, azt nem képzelgésekre fogja pazarolni, hanem belemélyed abba, ami van.
Talán nem is gondolta volna, hogy a dokival mélyebb témákat is feszegetnek majd, nem csak egymás ruháitól szabadulnak meg. Bár az most épp nincs rajtuk, így akár foglalatoskodhatnak másképp is egymással, ha már az öltözőben beteljesültek. Neki ez így éppen elég jó. De igen érdekes dolgokat hall. Érti, csak ő nem ezt tapasztalta. Zordnak hitte a saját világát, de ami kint van, talán még zordabb. Nem mintha ez visszatartaná bármitől is.*
- Mindennek van árnyoldala, de azért ugye nem csak ez a jellemző? Aki meggyógyul... akinek te segítesz, az nem hálás, az nem ellensúlyozza ezt a sok rosszat?
*Kissé hitetlenkedve néz, bár azért már elég sejtelme van arról, hogy mit lehet kapni egyesektől. Annál a semmi is sokkal jobb lenne. Van még, amiben igen naiv viszont, még tud úgy tekinteni a világra, mint amiben akad némi jó is. Hogy megéri a fáradozás. Majd rájön...
Viszont a válasz meglepi. Valami másra számított. Bár nem egészen tudja, hogy mire. A keze viszont nem enged, a nyakról a tarkóra tévednek az ujjak és közelebb hajol a szőkéhez egy kicsit, érezve az ő kezét is magán.*
-Igen, de ezzel tele van a világ. Gondolom nem mindenkit próbálnál megmenteni.
*Mondja ezt ő, aki szíve szerint pontosan azt tenné. De keresett ebben valamit. Valamit, ami neki is válasz. Csakhogy erre nincs. Mindenkinek más a motivációja. Nem faggatja tovább, nem akar kényelmetlenséget. Inkább közelít az ajka, hogy lopjon végre egy csókot. Mintha érezné, hogy nem szívesen beszél, de lehet, hogy csak képzeleg. Elnyúl a boráért, amihez igen közel kell préselnie magát az elfhez. Majd visszahelyezkedik, persze csak az ölébe és belekortyol. El fog fogyni, túl gyorsan ráadásul.*
- Van még kedved maradni, vagy menjünk tovább?
*Ha így marad, biztos rátapad megint a szőkére. Nem, mintha bánná, de még szeretné tudni mit rejteget neki a másik. Ha már elrabolta.*
19250. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-25 16:05:55
Üzenet elküldve: 2024-09-25 16:05:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
*A Merrin által kapott jelzőre a szeme sem rebben. Hallott ő már cifrábbat is. Meg ami igaz, az igaz. Nem kisasszony ő, hogy szép jelzőkkel illessék. Viszont arra már felszaladnak szemöldökei, ahogy az ifjú elf a védelmére kel. Megesküszik rá, hogy meghatódna, ha tudna olyat, de a részéről csak egy csintalan kis mosollyal jutalmazza a dolgot. Monteqieo úgy is szószóló helyette is. A férfi jól forgatja a szavakat, így megelégszik azzal, ahogy ő reagálja le a dolgot. A csípőjén végig sikló kézbe viszont belesimul, ezzel jelezvén azt, hogy a témában teljesen igaza van a férfinak. Merrin amúgy sem sértegeti. Mili szajha, nincs mit ezen szépíteni.*
- Azért azt meg kell hagyni, hogy igazán lovagias fiú. Talán egyszer még az a barack is a tálra kerülhet jutalomból.
*Kacsint ifjú fajtársa felé, miközben vissza veszi a pultról a tálat. Kár lenne romlani hagyni a gyümölcsöket. Meglepően finomra sikeredett válogatás. Végül Shorenai oldalán sétál fel az emeletre, miközben a szőlőkből szemezget.
A szobába lépve pillant végig rajta futólag, de látszik az arcán, hogy túl sok újdonsággal nem szolgál számára a helység. Azt már mindenki kitalálhatta, hogy nagy valószínűséggel gyakori vendég lehetett a fogadó egyik-másik szobájában. Bár tény, hogy ritkán volt alkalma a puccosabb helyiégekbe bebocsátást nyernie. Reményei szerint Monteqieoval való ismertsége ezen hamarosan változtatni fog.
Hogy otthonosabban érezze magát természetesen az ágyon foglal helyet, csípője mellé letéve a tálat, amiből látványosan fogyogatnak a gyümölcsök. Lábait keresztbe pakolja, s kissé hátrébb dőlve támaszkodik meg karjain, ahogy a helyet foglaló Shorenait figyeli. Mikor pedig elhelyezkedett maga is, szemei egyből a másik kettőt kutatják fel. Látványosan hagyott helyet maga mellett, sem Merrin társasága, sem az ifjú fajtársé nem lenne ellenére, ám a marconából egyelőre nem azt nézi ki, hogy élne a nő közelségének lehetőségével, a fiú meg... Hát valószínűleg a csapatban egyedül csak a nő gondolatai révednek el azon irányba most, hogy milyen kedvező felállásban van része, hogy egymaga lehet három férfi társaságában.
Hamarosan viszont kénytelen elsiklani ezen gondolatok felett, ahogy Shorenai ismét magához veszi a szót, ezzel végre a lényeg is felszínre kerül. A lehetőségek csábító ígérete. A legfelsőbb körök. Vagyon. A magafajtának ezek csábító ígéretek. Főleg, ha az ő része az egészben azon alapul, amit egyébként is szeret csinálni. Hajkurászni az élvezeteket, a gyönyört és az aranyat.
Arcára elégedett mosoly kúszik, ahogy előnyként van említve a vele való együtt dolgozás. Hisz eddigi munkatársai számára sincsenek ellenére.
A közjátékra halkan felkuncog. Még mindig ámulatba ejti a férfi színészi képessége, hogy a legapróbb dolgokkal is képes hálót szőni a másik köré, hogy amaz tehetetlenül ragadjon bele. Jól ismeri, hisz ő is ezen hatás alatt tévedt Shorenai karmai közé. Hogy bánná vagy tartana tőle? Cseppet sem. Az idő előrehaladtával csak azok a gondolatok fogalmazódnak meg benne, hogy talán végre sikerült egyszer az életben jó helyre tévednie.
Amíg az édesgetés folyik ő továbbra is figyelmes hallgatóság, miközben időnként újból eltűnik hol egy szem szőlő, hol egy finomra vágott almadarab a tálból.*
*A Merrin által kapott jelzőre a szeme sem rebben. Hallott ő már cifrábbat is. Meg ami igaz, az igaz. Nem kisasszony ő, hogy szép jelzőkkel illessék. Viszont arra már felszaladnak szemöldökei, ahogy az ifjú elf a védelmére kel. Megesküszik rá, hogy meghatódna, ha tudna olyat, de a részéről csak egy csintalan kis mosollyal jutalmazza a dolgot. Monteqieo úgy is szószóló helyette is. A férfi jól forgatja a szavakat, így megelégszik azzal, ahogy ő reagálja le a dolgot. A csípőjén végig sikló kézbe viszont belesimul, ezzel jelezvén azt, hogy a témában teljesen igaza van a férfinak. Merrin amúgy sem sértegeti. Mili szajha, nincs mit ezen szépíteni.*
- Azért azt meg kell hagyni, hogy igazán lovagias fiú. Talán egyszer még az a barack is a tálra kerülhet jutalomból.
*Kacsint ifjú fajtársa felé, miközben vissza veszi a pultról a tálat. Kár lenne romlani hagyni a gyümölcsöket. Meglepően finomra sikeredett válogatás. Végül Shorenai oldalán sétál fel az emeletre, miközben a szőlőkből szemezget.
A szobába lépve pillant végig rajta futólag, de látszik az arcán, hogy túl sok újdonsággal nem szolgál számára a helység. Azt már mindenki kitalálhatta, hogy nagy valószínűséggel gyakori vendég lehetett a fogadó egyik-másik szobájában. Bár tény, hogy ritkán volt alkalma a puccosabb helyiégekbe bebocsátást nyernie. Reményei szerint Monteqieoval való ismertsége ezen hamarosan változtatni fog.
Hogy otthonosabban érezze magát természetesen az ágyon foglal helyet, csípője mellé letéve a tálat, amiből látványosan fogyogatnak a gyümölcsök. Lábait keresztbe pakolja, s kissé hátrébb dőlve támaszkodik meg karjain, ahogy a helyet foglaló Shorenait figyeli. Mikor pedig elhelyezkedett maga is, szemei egyből a másik kettőt kutatják fel. Látványosan hagyott helyet maga mellett, sem Merrin társasága, sem az ifjú fajtársé nem lenne ellenére, ám a marconából egyelőre nem azt nézi ki, hogy élne a nő közelségének lehetőségével, a fiú meg... Hát valószínűleg a csapatban egyedül csak a nő gondolatai révednek el azon irányba most, hogy milyen kedvező felállásban van része, hogy egymaga lehet három férfi társaságában.
Hamarosan viszont kénytelen elsiklani ezen gondolatok felett, ahogy Shorenai ismét magához veszi a szót, ezzel végre a lényeg is felszínre kerül. A lehetőségek csábító ígérete. A legfelsőbb körök. Vagyon. A magafajtának ezek csábító ígéretek. Főleg, ha az ő része az egészben azon alapul, amit egyébként is szeret csinálni. Hajkurászni az élvezeteket, a gyönyört és az aranyat.
Arcára elégedett mosoly kúszik, ahogy előnyként van említve a vele való együtt dolgozás. Hisz eddigi munkatársai számára sincsenek ellenére.
A közjátékra halkan felkuncog. Még mindig ámulatba ejti a férfi színészi képessége, hogy a legapróbb dolgokkal is képes hálót szőni a másik köré, hogy amaz tehetetlenül ragadjon bele. Jól ismeri, hisz ő is ezen hatás alatt tévedt Shorenai karmai közé. Hogy bánná vagy tartana tőle? Cseppet sem. Az idő előrehaladtával csak azok a gondolatok fogalmazódnak meg benne, hogy talán végre sikerült egyszer az életben jó helyre tévednie.
Amíg az édesgetés folyik ő továbbra is figyelmes hallgatóság, miközben időnként újból eltűnik hol egy szem szőlő, hol egy finomra vágott almadarab a tálból.*
19249. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-24 21:51:23
Üzenet elküldve: 2024-09-24 21:51:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Politika//
*Szerencséjére nem tévesztette el, hogy kivel van találkozója, és amikor Diynomit Dedhor N'athor felkel ültéből, hogy köszöntse őt, Orthus szemét se kerüli el a Hierarchák pártjának címere. Ő maga ugyan kerüli a politikai elköteleződést, mert azt az érdemi megállapodások és üzletkötések hátráltatójának tartja, de ha muszáj lenne tartoznia valahová, az ő személyiségéhez és meggyőződéséhez is ez a szervezet állna legközelebb.*
- Ahogy mondja, szolgálatára!
*feleli, amikor rákérdeznek a nevére, majd helyet foglal.*
- Kérem, fogyasszon bátran, ne zavartassa magát! Köszönöm a meghívást... azt hiszem, itt jóféle almabor van. Abból kérnék egy kupával.
*fogadja el a meghívást.*
- Fájdalom, de még nem találkoztunk, pedig úgy látom, önt se hagyja hidegen városunk sorsa.
*mondja aztán, hangsúlyosan Diynomit kitűzőjére pillantva.*
//Politika//
*Szerencséjére nem tévesztette el, hogy kivel van találkozója, és amikor Diynomit Dedhor N'athor felkel ültéből, hogy köszöntse őt, Orthus szemét se kerüli el a Hierarchák pártjának címere. Ő maga ugyan kerüli a politikai elköteleződést, mert azt az érdemi megállapodások és üzletkötések hátráltatójának tartja, de ha muszáj lenne tartoznia valahová, az ő személyiségéhez és meggyőződéséhez is ez a szervezet állna legközelebb.*
- Ahogy mondja, szolgálatára!
*feleli, amikor rákérdeznek a nevére, majd helyet foglal.*
- Kérem, fogyasszon bátran, ne zavartassa magát! Köszönöm a meghívást... azt hiszem, itt jóféle almabor van. Abból kérnék egy kupával.
*fogadja el a meghívást.*
- Fájdalom, de még nem találkoztunk, pedig úgy látom, önt se hagyja hidegen városunk sorsa.
*mondja aztán, hangsúlyosan Diynomit kitűzőjére pillantva.*
19248. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-24 21:18:47
Üzenet elküldve: 2024-09-24 21:18:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
-Lehet. De biztos találunk valamit.
*Mosolyog. Az elftől is távol áll, hogy önmaga legyen. Bár nála ez bizonyára mást jelent mint a lány esetében. A keze egyértelműen előjön egy olyan kérdésre, hogy bánt-e már meg valamit életében. Persze az se volt kellemes mikor majdnem meztelenül kellett az ablakon kimásznia, hogy elkerülje a kedves papa és a sógorok gratulációját amiért elvette egy lány ártatlanságát, de arra a tettére büszke is. Azon viszont, hogy nyomorék lett nincs mit büszkélkednie. Még ha annyi vér folyt a keze miatt ami talán, azt a medencét is megtölteni amiben ücsörögnek. A következő megjegyzésre vállat ránt.*
-Felvágni másokat és szagos kencéket, meg fura ízű teákat készíteni és kéretlen tanácsokat adni azért, hogy így a halállal küzdjünk miért lenne megbecsült hivatás? Amit csinálok fáj vagy kényelmetlen. Ha nem úgy tesz a beteg ahogy kértem én vagyok a hibás. Ha úgy tesz, de mégis rosszabbodik mert a legsikeresebb kezelés is lehet eredménytelen, megint csak én vagyok a hibás. Ha egy kóklerhez ment korábban, aki száz aranyért eladta neki Eeyr hónaljszőrét amit forró mézes tejben kellett elkeverni és nem használt én vagyok a hibás. Ölni megbecsültebb, mint életet menteni. Az után nem érhet panasz, hogy milyen munkát végeztél. Bár mindkét esetben érdemes előre elkérni a fizetséget, hogy aztán a képedbe vághassák, hogy egy tolvaj vagy.
*A lány közeledése meglepi a dokit, aki át is karolja őt. A simogatás nincs ellenére a kérdés már inkább, de nem mutatja jelét. Gondolkozón elhúzza a száját.*
-Nem tudom. A miért pont őket még nagyjából világos. Elég beszélni Luninari-val, hogy egyértelmű legyen. Ha egy nagy vérmes farkas, azt mondaná neki, hogy valami a foga közé ragadt akkor az a lány a legártatlanabb képpel dugná a fejét annak a szájába megnézni mi lehet az. Még szép, hogy meg akarom védeni ezek után. A többiek se sokkal életképesebbek abban a ligetben. Lehet ha nem vagyok ott már rég felégették volna a házat őket meg eladták volna szajhának.
*Túloz azért. Nem hiszi, hogy ha egy rablóbanda arra járna akkor ő riasztaná el őket, de a szemtelenebb vendégek ellen nem árt ha van egy férfi a háznál.*
//Fürdőház//
-Lehet. De biztos találunk valamit.
*Mosolyog. Az elftől is távol áll, hogy önmaga legyen. Bár nála ez bizonyára mást jelent mint a lány esetében. A keze egyértelműen előjön egy olyan kérdésre, hogy bánt-e már meg valamit életében. Persze az se volt kellemes mikor majdnem meztelenül kellett az ablakon kimásznia, hogy elkerülje a kedves papa és a sógorok gratulációját amiért elvette egy lány ártatlanságát, de arra a tettére büszke is. Azon viszont, hogy nyomorék lett nincs mit büszkélkednie. Még ha annyi vér folyt a keze miatt ami talán, azt a medencét is megtölteni amiben ücsörögnek. A következő megjegyzésre vállat ránt.*
-Felvágni másokat és szagos kencéket, meg fura ízű teákat készíteni és kéretlen tanácsokat adni azért, hogy így a halállal küzdjünk miért lenne megbecsült hivatás? Amit csinálok fáj vagy kényelmetlen. Ha nem úgy tesz a beteg ahogy kértem én vagyok a hibás. Ha úgy tesz, de mégis rosszabbodik mert a legsikeresebb kezelés is lehet eredménytelen, megint csak én vagyok a hibás. Ha egy kóklerhez ment korábban, aki száz aranyért eladta neki Eeyr hónaljszőrét amit forró mézes tejben kellett elkeverni és nem használt én vagyok a hibás. Ölni megbecsültebb, mint életet menteni. Az után nem érhet panasz, hogy milyen munkát végeztél. Bár mindkét esetben érdemes előre elkérni a fizetséget, hogy aztán a képedbe vághassák, hogy egy tolvaj vagy.
*A lány közeledése meglepi a dokit, aki át is karolja őt. A simogatás nincs ellenére a kérdés már inkább, de nem mutatja jelét. Gondolkozón elhúzza a száját.*
-Nem tudom. A miért pont őket még nagyjából világos. Elég beszélni Luninari-val, hogy egyértelmű legyen. Ha egy nagy vérmes farkas, azt mondaná neki, hogy valami a foga közé ragadt akkor az a lány a legártatlanabb képpel dugná a fejét annak a szájába megnézni mi lehet az. Még szép, hogy meg akarom védeni ezek után. A többiek se sokkal életképesebbek abban a ligetben. Lehet ha nem vagyok ott már rég felégették volna a házat őket meg eladták volna szajhának.
*Túloz azért. Nem hiszi, hogy ha egy rablóbanda arra járna akkor ő riasztaná el őket, de a szemtelenebb vendégek ellen nem árt ha van egy férfi a háznál.*
19247. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-24 20:35:48
Üzenet elküldve: 2024-09-24 20:35:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Ahogy fogy a bor, úgy ködösödik az elme egy kissé. De nem bánja. Nem esett túlzásba, bár még messze a reggel, de most élvez minden kortyot, na meg minden szót is. Vizes tincseit arrébb sepri, ahogy megfordul, szabaddá téve nyakát. Ő nem látja rajta a nyomokat, de tudja, hogy ott vannak. Ezt sem bánja. Majd holnap lesz újra az, aki. Most a szőke van.*
- Akkor nem biztos, hogy az a nekem való hely.
*Méri végig az elfet, már sokadjára, de nem tud betelni. Nem is kell. Jól érzi magát és jót beszélget. Végre nem csak a napi rutinról, az árvaházról, vagy felszínes dolgokról. Nem ügyel épp valakire, nincs készenlétben, nem akar megfelelni, vagy túl jó lenni sem.
De újabb adagot kap a másikból. Nem akarta megkérdezni a kezét, hogy mi történt. Igazán belemenni most sem fog, de minden szót jegyez. Nem akarja ő használni semmire. Csak tudni, hogy ki az, aki mellett így elengedi magát. Hogy érdemes-e. Bár, hogy érdemes-e, annak már lényegében mindegy.*
- Sokkal megbecsültebbnek gondoltam azt, amit te csinálsz. *Rázza meg a fejét. Nem találkozott hasonlóval, mint amit mesél. Egy burokban élt. És annyi mindent hallott egy fél nap leforgása alatt a férfitól, ami igazából el is borzaszthatná a világtól. Talán ezért jó az az édes bezártság. De nem fog megelégedni. Egy kérdés viszont feszíti. De egészen akarja azokat a zöldeket. Bármilyen jól esik, ahogy a lábát masszírozza, mozdul és a másik ölébe ül, szemben vele, s a víz alól indulva a keze simít végig a felsőtestén, egészen a nyakáig, hogy ott állapodjon meg.*
- Miért védesz ennyire másokat? A lányokat, vagy, amit most említettél. Volt, amit megbántál, mert az történt ami, de most is értük küzdesz. Vagy miért pont azokat, akiket?
*A kérdésben nem vádlás van, őszintén érdekli és ez tükröződik is. Hogy ő miért védené meg a világtól Nori-t, azt már tudja. Bár eleinte fogalma sem volt. Hogy miért pont az árvák mellett kötött ki, s akarja nekik a legjobbat, ami talán lehetetlen, csak sejti. Említette is már, de egészen biztos nem lehet abban, hogy az okok azok, amik. Mi késztet valakit, mást erre?*
//Fürdőház//
*Ahogy fogy a bor, úgy ködösödik az elme egy kissé. De nem bánja. Nem esett túlzásba, bár még messze a reggel, de most élvez minden kortyot, na meg minden szót is. Vizes tincseit arrébb sepri, ahogy megfordul, szabaddá téve nyakát. Ő nem látja rajta a nyomokat, de tudja, hogy ott vannak. Ezt sem bánja. Majd holnap lesz újra az, aki. Most a szőke van.*
- Akkor nem biztos, hogy az a nekem való hely.
*Méri végig az elfet, már sokadjára, de nem tud betelni. Nem is kell. Jól érzi magát és jót beszélget. Végre nem csak a napi rutinról, az árvaházról, vagy felszínes dolgokról. Nem ügyel épp valakire, nincs készenlétben, nem akar megfelelni, vagy túl jó lenni sem.
De újabb adagot kap a másikból. Nem akarta megkérdezni a kezét, hogy mi történt. Igazán belemenni most sem fog, de minden szót jegyez. Nem akarja ő használni semmire. Csak tudni, hogy ki az, aki mellett így elengedi magát. Hogy érdemes-e. Bár, hogy érdemes-e, annak már lényegében mindegy.*
- Sokkal megbecsültebbnek gondoltam azt, amit te csinálsz. *Rázza meg a fejét. Nem találkozott hasonlóval, mint amit mesél. Egy burokban élt. És annyi mindent hallott egy fél nap leforgása alatt a férfitól, ami igazából el is borzaszthatná a világtól. Talán ezért jó az az édes bezártság. De nem fog megelégedni. Egy kérdés viszont feszíti. De egészen akarja azokat a zöldeket. Bármilyen jól esik, ahogy a lábát masszírozza, mozdul és a másik ölébe ül, szemben vele, s a víz alól indulva a keze simít végig a felsőtestén, egészen a nyakáig, hogy ott állapodjon meg.*
- Miért védesz ennyire másokat? A lányokat, vagy, amit most említettél. Volt, amit megbántál, mert az történt ami, de most is értük küzdesz. Vagy miért pont azokat, akiket?
*A kérdésben nem vádlás van, őszintén érdekli és ez tükröződik is. Hogy ő miért védené meg a világtól Nori-t, azt már tudja. Bár eleinte fogalma sem volt. Hogy miért pont az árvák mellett kötött ki, s akarja nekik a legjobbat, ami talán lehetetlen, csak sejti. Említette is már, de egészen biztos nem lehet abban, hogy az okok azok, amik. Mi késztet valakit, mást erre?*
19246. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-24 19:47:05
Üzenet elküldve: 2024-09-24 19:47:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Ez az este nem a számonkérésekről szól. Az elf csak kíváncsi volt kivel is sodorta össze a szél. Főleg, hogy a lányok miatt már biztos, hogy nem utoljára találkoztak. Beszélgetésük közben fogy a bor ahogy újabb és újabb témák kerülnek elő. Például, hogy mi lesz ha a másik egyszer meglátogatja őket. A válaszra az elf a legnagyobb természetességgel bólint.*
-Igen nála biztos van hely. Bár az anyja és a macska is ott van úgyhogy szűkösen lennétek.
*Mondjuk szép kép lenne. A nyuszimama összebújva a két félvérrel. Mindhármukon csak egy vékony hálóing. Lehet kezd hatni a bor a dokinak is. Elkalandoznak a gondolatai. Talán jobb is, hogy kicsit komolyabb témák kerülnek elő mielőtt túl hamar megint valami meggondolatlanság jutna az eszébe. A lány lábát masszírozgatva mennek a mély beszélgetések.*
-Helyes, helyes.
*Jöhet a következő láb és az új téma. Amire a válasz egyértelmű.*
-Hogyne lenne drága. Nem hősködnék egy ártatlan lány erénye érdekében, hogy aztán fél kézzel keljen tűbe cérnát befűzni sebvarrás előtt és kétszer is átgondolnám, hogy akarok-e a városban rendelőt nyitni ahol folyamatosan jönnek minden panasszal hozzám és az éjszaka közepén is felkeltenek és mocskos és fárasztó és mindenért én vagyok a hibás akkor is ha nem én, hanem az a kontár szúrta el akihez korábban ment és féljenek meg undorodjanak tőlem is, mert a város által fizetett vénembernek a hozzá kerülő lányok szoknyája alá siklik a keze úgy is, hogy nem is ott a baj. Viszont így alakult. Most, ahogy mondtad jó helyen vagyok vannak terveim a jövőre és nincs okom a panaszra. Most van lehetőségem hasznosítani, azt a tudást amit eddig mindenfelől összeszedtem.
//Fürdőház//
*Ez az este nem a számonkérésekről szól. Az elf csak kíváncsi volt kivel is sodorta össze a szél. Főleg, hogy a lányok miatt már biztos, hogy nem utoljára találkoztak. Beszélgetésük közben fogy a bor ahogy újabb és újabb témák kerülnek elő. Például, hogy mi lesz ha a másik egyszer meglátogatja őket. A válaszra az elf a legnagyobb természetességgel bólint.*
-Igen nála biztos van hely. Bár az anyja és a macska is ott van úgyhogy szűkösen lennétek.
*Mondjuk szép kép lenne. A nyuszimama összebújva a két félvérrel. Mindhármukon csak egy vékony hálóing. Lehet kezd hatni a bor a dokinak is. Elkalandoznak a gondolatai. Talán jobb is, hogy kicsit komolyabb témák kerülnek elő mielőtt túl hamar megint valami meggondolatlanság jutna az eszébe. A lány lábát masszírozgatva mennek a mély beszélgetések.*
-Helyes, helyes.
*Jöhet a következő láb és az új téma. Amire a válasz egyértelmű.*
-Hogyne lenne drága. Nem hősködnék egy ártatlan lány erénye érdekében, hogy aztán fél kézzel keljen tűbe cérnát befűzni sebvarrás előtt és kétszer is átgondolnám, hogy akarok-e a városban rendelőt nyitni ahol folyamatosan jönnek minden panasszal hozzám és az éjszaka közepén is felkeltenek és mocskos és fárasztó és mindenért én vagyok a hibás akkor is ha nem én, hanem az a kontár szúrta el akihez korábban ment és féljenek meg undorodjanak tőlem is, mert a város által fizetett vénembernek a hozzá kerülő lányok szoknyája alá siklik a keze úgy is, hogy nem is ott a baj. Viszont így alakult. Most, ahogy mondtad jó helyen vagyok vannak terveim a jövőre és nincs okom a panaszra. Most van lehetőségem hasznosítani, azt a tudást amit eddig mindenfelől összeszedtem.
19245. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-24 18:38:23
Üzenet elküldve: 2024-09-24 18:38:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*A füllentést lehet tőle várni, a hazugságot is, de ritka alkalom. Nincs értelme. Van elég dolog a világon, amit meg kell jegyeznie, nem bonyolítaná ilyennel is. Az persze más, ha valamit nem kíván elárulni, vagy elrejtené. Ahhoz is igen ügyesnek kell lenni, hogy ne látszódjon meg, főleg ne egy olyan közelében, aki így is megbolygatja benne a megszokottat. Azt meg nem éli meg hazugságként, hogy néha úgy viselkedik, ami tőle távol áll, de a helyzet megkívánja. Nincs is tovább fűzve a téma, bár Mai szerint nincs is róla mit beszélgetni. Most azzal van, akivel szeretne és marad is. Innen aztán nem sétálna el úgy, ahogy akkor.
Azért az nem esik túl jól a lelkének, hogy egy kis hibát vétett. De a másik kacaja azért lesepri róla a rosszallást. Megérdemelte, ő is pontosan így reagált, amikor elcsípett hasonlót. Ettől függetlenül azért nevetni nem fog, de újratölteni a kupáikat mindenképp. Elkél még az a maradék bor. Igen jó hatása van, leszámítva, hogy nem erőlteti meg túlságosan az agytekervényeit, na meg többet beszél, mint szokott.*
- Valaki biztos szívesen elszállásolna. Ott van például Luninari.
*Mosolyodik el játékosan, de hamar egy halk nevetés kerekedik belőle. Tényleg szívesen megnézné azt a helyet, de az teljesen biztos, hogy nem a másik félvér mellett kívánna aludni. Igazából úgy lehet aludni sem lenne kedve, ha a szőke fogadná be olyan nagylelkűen. De sajnos pontosan tudja, hogy ilyesmire vajmi kevés alkalma lesz. Ez a további terveiből ki is derülhet. Hogy mivel szembesülne viszont, milyen gondoskodásban van része a férfinak, nem tudni, hogy szeme megrebbenne-e egyáltalán. Ha vele van igencsak szeretné, hogy tényleg csak vele legyen, de ha nincs... mindenkinek megvan a maga dolga. Ez neki jelen helyzetben pont így is tetszik. Bár mit sem sejt. Így is túlságosan veszélyes játék ez még mindig.
Élvezi a finom kezet, nem tud betelni vele.*
- Az elején nem gondoltam át semmit igazán, tényleg csak jó volt a szabadság. Már más. Próbálom a helyén kezelni, de most van lehetőségem arra, amikre addig nem. Azt nem szabad elfelejtenem, hogy néha ki is kapcsolódjak. De most épp azt teszem.
*A lába az elf mellé kerül, ő pedig ahogy kéri, adja is a másikat. Finoman csúsztatva végig annak combján, hogy utat találhasson a kézhez. A legjobban most van karban tartva. Kijárt. Még ha fájóan igazak is a szavak. De sokat visszavenni valójában nem fog. Most jön a neheze. Ezt kell éppen elfelejtenie.*
- Van amit máshogy csinálnál? Úgy tűnik neked jól alakultak a dolgaid, de többet is láttál, mint én.
*Kutatja a zöldeket. Ha olyan okos szavai vannak, biztosan történt vele ezer dolog, ami ezt megalapozza. Nem hisz a megbánásban, minden kell ahhoz, hogy oda jusson valaki, ahova. Rossz lépésekből is lehet tanulni, ha nem annyira rossz, hogy odavesszen bele. Talán még tanulhat is ettől a szőkétől amellett, hogy kiélvezi.*
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.09.24 18:40:59
//Fürdőház//
*A füllentést lehet tőle várni, a hazugságot is, de ritka alkalom. Nincs értelme. Van elég dolog a világon, amit meg kell jegyeznie, nem bonyolítaná ilyennel is. Az persze más, ha valamit nem kíván elárulni, vagy elrejtené. Ahhoz is igen ügyesnek kell lenni, hogy ne látszódjon meg, főleg ne egy olyan közelében, aki így is megbolygatja benne a megszokottat. Azt meg nem éli meg hazugságként, hogy néha úgy viselkedik, ami tőle távol áll, de a helyzet megkívánja. Nincs is tovább fűzve a téma, bár Mai szerint nincs is róla mit beszélgetni. Most azzal van, akivel szeretne és marad is. Innen aztán nem sétálna el úgy, ahogy akkor.
Azért az nem esik túl jól a lelkének, hogy egy kis hibát vétett. De a másik kacaja azért lesepri róla a rosszallást. Megérdemelte, ő is pontosan így reagált, amikor elcsípett hasonlót. Ettől függetlenül azért nevetni nem fog, de újratölteni a kupáikat mindenképp. Elkél még az a maradék bor. Igen jó hatása van, leszámítva, hogy nem erőlteti meg túlságosan az agytekervényeit, na meg többet beszél, mint szokott.*
- Valaki biztos szívesen elszállásolna. Ott van például Luninari.
*Mosolyodik el játékosan, de hamar egy halk nevetés kerekedik belőle. Tényleg szívesen megnézné azt a helyet, de az teljesen biztos, hogy nem a másik félvér mellett kívánna aludni. Igazából úgy lehet aludni sem lenne kedve, ha a szőke fogadná be olyan nagylelkűen. De sajnos pontosan tudja, hogy ilyesmire vajmi kevés alkalma lesz. Ez a további terveiből ki is derülhet. Hogy mivel szembesülne viszont, milyen gondoskodásban van része a férfinak, nem tudni, hogy szeme megrebbenne-e egyáltalán. Ha vele van igencsak szeretné, hogy tényleg csak vele legyen, de ha nincs... mindenkinek megvan a maga dolga. Ez neki jelen helyzetben pont így is tetszik. Bár mit sem sejt. Így is túlságosan veszélyes játék ez még mindig.
Élvezi a finom kezet, nem tud betelni vele.*
- Az elején nem gondoltam át semmit igazán, tényleg csak jó volt a szabadság. Már más. Próbálom a helyén kezelni, de most van lehetőségem arra, amikre addig nem. Azt nem szabad elfelejtenem, hogy néha ki is kapcsolódjak. De most épp azt teszem.
*A lába az elf mellé kerül, ő pedig ahogy kéri, adja is a másikat. Finoman csúsztatva végig annak combján, hogy utat találhasson a kézhez. A legjobban most van karban tartva. Kijárt. Még ha fájóan igazak is a szavak. De sokat visszavenni valójában nem fog. Most jön a neheze. Ezt kell éppen elfelejtenie.*
- Van amit máshogy csinálnál? Úgy tűnik neked jól alakultak a dolgaid, de többet is láttál, mint én.
*Kutatja a zöldeket. Ha olyan okos szavai vannak, biztosan történt vele ezer dolog, ami ezt megalapozza. Nem hisz a megbánásban, minden kell ahhoz, hogy oda jusson valaki, ahova. Rossz lépésekből is lehet tanulni, ha nem annyira rossz, hogy odavesszen bele. Talán még tanulhat is ettől a szőkétől amellett, hogy kiélvezi.*
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.09.24 18:40:59
19244. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-24 13:42:19
Üzenet elküldve: 2024-09-24 13:42:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
-Határok, határok. Folyton feszegetjük őket, remélve, hogy előbb-utóbb megtörnek. Ahelyett, hogy csak szimplán átlépnénk őket. *A bölcselet értelmezését a lányra bízza, miközben megközelítik a pultnál álló kettőst. Egy biccentéssel hálálja meg Merrin szerfelett udvarias segítségét, s vele együtt engedi el füle mellett a hozzá hasonló férfiemberek toldalékfenyegetését. Bizonyos körökben maga is mívelője volt az ilyesminek, míg a városnak el nem jött a nagy pillanata. Onnantól pedig ő Shorenai de Monteqieo volt.
Lazziar sajátos ágálását Merrin egyértelműsítését illetően csak egy kuncogással jutalmazza. Kesztyűs kezét a marcona félvér irányába emeli csitítólag, mielőtt amaz bármire is vetemedve, de hűvös tekintete Lazziaré. Hagyja, hogy Mili kedve szerint reagáljon, mielőtt ő is szólásra nyitná száját.*
-Kedves fiatalúr, kötve hiszem, hogy eme szemrevaló hattyú problémát csinálna az efféle jelzőkből. Nemde, Mili? *Duruzsolja a mellette álló, gyümölcsöt szemezgető elfnek, keze pedig kedvtelve szalad végig a lány csípőjén.*
-Erre tessék! *Elégedetten konstatálja, hogy a fiatal elf is kötélnek áll. Most, hogy közelebbről is lehetősége volt megmérni, szinte kötelező elemévé vált tervének. Szinte.
Szórakozottan dúdolva pörgeti meg mutatóujján a kulcsot, mit sem törődve az esetleges feszültséggel háta mögött. Hozzá szokott ehhez a miliőhöz. Ő jobbja mellé veszi a lányt, s hagyja, hogy Merrin hátulról terelgesse újdonsült kompániájukat mögöttük.
Ahogy kinyitja a szoba ajtaját és belép rajta, elégedetten biccent. A helyiség tágas, s pont olyan, ahogy ő kérte. Noha ülőalkalmatosság nem sok akad benne, a komódra, az egy szem székre, vagy épp a széles ágyra nyugodt szívvel ledobhatja magát bárki.*
- Helyezzétek magatokat kényelembe. Nos. *Gondosan az ágy szélének támasztja a sétapálcát, majd kibújik a sötét kabátból. Alatta nyakfűzős fehér inget, s fekete, arany hímzéssel díszített mellényt visel. A nagy gonddal levetett kabátot az árválkodó szék háttámlájára helyezi, majd a társaság felé fordítva az ülőalkalmatosságot helyet foglal.*
-Jómagam, szépséges Mili, s kedves segítőm, Merrin... *Természetesen Lazziarhoz beszél. Alaposan megnyomja a megfelelő szavakat, hidegkék tekintete a férfiút méri.*
-Azért gyűltünk össze, hogy megvitassuk a közeljövő eseményeit. Aminek Te, fiatal és csinos barátom, könnyedén kedvezményezettje lehetsz. Már ha jól forgatod a lapjaid. *Megenged egy joviális mosolyt.*
-Sokat nyerhetsz. Ezt alaposan vésd elmédbe. *Nem ostoba. Túlzás lenne azt állítani, hogy első pillantásra képes olvasni a népekben, de az ifjú elf nem olyan fajtának tűnik, mint aki jobb körökből való. Furcsa mód úgy érzi ebből kifolyólag, bízhat benne. Ő pedig jó érzékkel csap le az efféle alakokra.*
-De még többet veszíthetsz, ha elárulsz. Erről gondoskodom. *Szeme rebben Merrinre jelzésértékűen.*
-Az ajánlatom a következő. Végrehajtod, amit mondok... Cserébe belépést kaphatsz a legfelsőbb körökbe Artheniorban. A végén vagyonhoz jutsz. És tán többhöz is annál. Nem utolsó sorban pedig együtt dolgozhatsz a drága Milivel. *Egy meleg pillantással jutalmazza a szóban forgó kurtizánt. Amennyiben az ifjú nem kapiskálta eddig, immáron biztosan érzi; ez a társaság itt flexibilisen óhajtja kezelni a város törvényeit.*
-Ám tudnom kell, számíthatok-e a diszkréciódra, mielőtt igent mondanék neked és beavatnálak Téged is a tervbe. Mi is a neved? *Szinte bocsánatkérően pillant Milire és Merrinre, hogy fültanúi kell legyenek eme közjátéknak, ám a páros ismerheti eléggé hozzá, hogy tudják, ez is csupán színjáték.*
-Határok, határok. Folyton feszegetjük őket, remélve, hogy előbb-utóbb megtörnek. Ahelyett, hogy csak szimplán átlépnénk őket. *A bölcselet értelmezését a lányra bízza, miközben megközelítik a pultnál álló kettőst. Egy biccentéssel hálálja meg Merrin szerfelett udvarias segítségét, s vele együtt engedi el füle mellett a hozzá hasonló férfiemberek toldalékfenyegetését. Bizonyos körökben maga is mívelője volt az ilyesminek, míg a városnak el nem jött a nagy pillanata. Onnantól pedig ő Shorenai de Monteqieo volt.
Lazziar sajátos ágálását Merrin egyértelműsítését illetően csak egy kuncogással jutalmazza. Kesztyűs kezét a marcona félvér irányába emeli csitítólag, mielőtt amaz bármire is vetemedve, de hűvös tekintete Lazziaré. Hagyja, hogy Mili kedve szerint reagáljon, mielőtt ő is szólásra nyitná száját.*
-Kedves fiatalúr, kötve hiszem, hogy eme szemrevaló hattyú problémát csinálna az efféle jelzőkből. Nemde, Mili? *Duruzsolja a mellette álló, gyümölcsöt szemezgető elfnek, keze pedig kedvtelve szalad végig a lány csípőjén.*
-Erre tessék! *Elégedetten konstatálja, hogy a fiatal elf is kötélnek áll. Most, hogy közelebbről is lehetősége volt megmérni, szinte kötelező elemévé vált tervének. Szinte.
Szórakozottan dúdolva pörgeti meg mutatóujján a kulcsot, mit sem törődve az esetleges feszültséggel háta mögött. Hozzá szokott ehhez a miliőhöz. Ő jobbja mellé veszi a lányt, s hagyja, hogy Merrin hátulról terelgesse újdonsült kompániájukat mögöttük.
Ahogy kinyitja a szoba ajtaját és belép rajta, elégedetten biccent. A helyiség tágas, s pont olyan, ahogy ő kérte. Noha ülőalkalmatosság nem sok akad benne, a komódra, az egy szem székre, vagy épp a széles ágyra nyugodt szívvel ledobhatja magát bárki.*
- Helyezzétek magatokat kényelembe. Nos. *Gondosan az ágy szélének támasztja a sétapálcát, majd kibújik a sötét kabátból. Alatta nyakfűzős fehér inget, s fekete, arany hímzéssel díszített mellényt visel. A nagy gonddal levetett kabátot az árválkodó szék háttámlájára helyezi, majd a társaság felé fordítva az ülőalkalmatosságot helyet foglal.*
-Jómagam, szépséges Mili, s kedves segítőm, Merrin... *Természetesen Lazziarhoz beszél. Alaposan megnyomja a megfelelő szavakat, hidegkék tekintete a férfiút méri.*
-Azért gyűltünk össze, hogy megvitassuk a közeljövő eseményeit. Aminek Te, fiatal és csinos barátom, könnyedén kedvezményezettje lehetsz. Már ha jól forgatod a lapjaid. *Megenged egy joviális mosolyt.*
-Sokat nyerhetsz. Ezt alaposan vésd elmédbe. *Nem ostoba. Túlzás lenne azt állítani, hogy első pillantásra képes olvasni a népekben, de az ifjú elf nem olyan fajtának tűnik, mint aki jobb körökből való. Furcsa mód úgy érzi ebből kifolyólag, bízhat benne. Ő pedig jó érzékkel csap le az efféle alakokra.*
-De még többet veszíthetsz, ha elárulsz. Erről gondoskodom. *Szeme rebben Merrinre jelzésértékűen.*
-Az ajánlatom a következő. Végrehajtod, amit mondok... Cserébe belépést kaphatsz a legfelsőbb körökbe Artheniorban. A végén vagyonhoz jutsz. És tán többhöz is annál. Nem utolsó sorban pedig együtt dolgozhatsz a drága Milivel. *Egy meleg pillantással jutalmazza a szóban forgó kurtizánt. Amennyiben az ifjú nem kapiskálta eddig, immáron biztosan érzi; ez a társaság itt flexibilisen óhajtja kezelni a város törvényeit.*
-Ám tudnom kell, számíthatok-e a diszkréciódra, mielőtt igent mondanék neked és beavatnálak Téged is a tervbe. Mi is a neved? *Szinte bocsánatkérően pillant Milire és Merrinre, hogy fültanúi kell legyenek eme közjátéknak, ám a páros ismerheti eléggé hozzá, hogy tudják, ez is csupán színjáték.*
19243. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-24 09:36:37
Üzenet elküldve: 2024-09-24 09:36:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Politika//
*Elmerengve lapozgat saját kutatásainak eredményeit tartalmazó könyvében, melynek megsárgult lapjait apró betűs jegyzetek és bonyolult ábrák tarkítják. A fogadó nyüzsgő hangjai távolinak tűnnek számára, ahogy mélyen elmerül az alkímia rejtelmeiben. Egy ismeretlen, de határozott hang azonban hirtelen kirántja merengéséből, amikor megszólítja őt. Kissé meglepetten feltekint könyvéből, hogy megszemlélje, ki is az illető. Szemei gyorsan végig pásztázzák az előtte álló férfit. Átlagos magasságú, enyhén köpcös alak, akinek ruházata elegáns és megjelenése kifogástalan. A finom anyagból készült öltözék apró részletei, a gondosan ápolt cipők mind arra utalnak, hogy pontosan azzal van dolga, akiről már korábban is hallott és találkozót egyeztetett. A gnóm éles szeme hamar észreveszi a férfi ruháján díszelgő kitűzőt is. Hivatalos jelzés, csakúgy, mint az övé, bár a kettő természetesen más célra szolgál. Kétség sem fér hozzá, hogy Orthus Morthimer-rel áll szemben. Könyvét óvatosan összecsukja, ügyelve arra, hogy a lapok közé helyezett jelölő ne csússzon ki, és az asztalra teszi. Feláll, hogy illendően köszönthesse a férfit. Székét kissé hátratolja, a fából faragott lábak pedig halkan súrolják a padlót. Mosollyal az arcán nyújtja jobbját a másiknak, tekintetében barátságos fény csillan.*
- Szép napot, uram! Igen, én volnék. Ön pedig bizonyára Orthus Morthimer, ha nem tévedek. *Kicsi az esélye annak, hogy tévedne, hiszen a leírások pontosan illenek a férfire. Így megelőlegezett bizalommal a mellette lévő üres székre mutat, hellyel kínálva a másikat.*
- Kérem, foglaljon helyet. Amennyiben nem zavarja, én ennék és innék valamit. Örömömre szolgálna, ha meghívhatnám valamire. *A szavai barátságosak, hangja meleg és őszinte érdeklődést sugároz. Tekintete kíváncsian és vidáman csillan meg, ahogy a másik arcát fürkészi. Egyelőre állva marad, várva, hogy Morthimer elfogadja a meghívást és helyet foglaljon. Csak ezután tervezi, hogy int a fogadósnak rendelés céljából, de előbb szeretné megtudni, mit óhajt asztaltársa. Közben egy pillanatra körbenéz a fogadóban, majd visszafordul a férfihoz, figyelmesen hallgatva annak válaszát.*
//Politika//
*Elmerengve lapozgat saját kutatásainak eredményeit tartalmazó könyvében, melynek megsárgult lapjait apró betűs jegyzetek és bonyolult ábrák tarkítják. A fogadó nyüzsgő hangjai távolinak tűnnek számára, ahogy mélyen elmerül az alkímia rejtelmeiben. Egy ismeretlen, de határozott hang azonban hirtelen kirántja merengéséből, amikor megszólítja őt. Kissé meglepetten feltekint könyvéből, hogy megszemlélje, ki is az illető. Szemei gyorsan végig pásztázzák az előtte álló férfit. Átlagos magasságú, enyhén köpcös alak, akinek ruházata elegáns és megjelenése kifogástalan. A finom anyagból készült öltözék apró részletei, a gondosan ápolt cipők mind arra utalnak, hogy pontosan azzal van dolga, akiről már korábban is hallott és találkozót egyeztetett. A gnóm éles szeme hamar észreveszi a férfi ruháján díszelgő kitűzőt is. Hivatalos jelzés, csakúgy, mint az övé, bár a kettő természetesen más célra szolgál. Kétség sem fér hozzá, hogy Orthus Morthimer-rel áll szemben. Könyvét óvatosan összecsukja, ügyelve arra, hogy a lapok közé helyezett jelölő ne csússzon ki, és az asztalra teszi. Feláll, hogy illendően köszönthesse a férfit. Székét kissé hátratolja, a fából faragott lábak pedig halkan súrolják a padlót. Mosollyal az arcán nyújtja jobbját a másiknak, tekintetében barátságos fény csillan.*
- Szép napot, uram! Igen, én volnék. Ön pedig bizonyára Orthus Morthimer, ha nem tévedek. *Kicsi az esélye annak, hogy tévedne, hiszen a leírások pontosan illenek a férfire. Így megelőlegezett bizalommal a mellette lévő üres székre mutat, hellyel kínálva a másikat.*
- Kérem, foglaljon helyet. Amennyiben nem zavarja, én ennék és innék valamit. Örömömre szolgálna, ha meghívhatnám valamire. *A szavai barátságosak, hangja meleg és őszinte érdeklődést sugároz. Tekintete kíváncsian és vidáman csillan meg, ahogy a másik arcát fürkészi. Egyelőre állva marad, várva, hogy Morthimer elfogadja a meghívást és helyet foglaljon. Csak ezután tervezi, hogy int a fogadósnak rendelés céljából, de előbb szeretné megtudni, mit óhajt asztaltársa. Közben egy pillanatra körbenéz a fogadóban, majd visszafordul a férfihoz, figyelmesen hallgatva annak válaszát.*
19242. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-23 22:57:28
Üzenet elküldve: 2024-09-23 22:57:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*A kérdő pillantásra visszanéz a kékekbe. Szemeiben nincs ítélet vagy rosszallás. Csak kíváncsi. Az a kíváncsiság még őszinte is. Miért füllent a lány? Mit szól hozzá ha rajta kapták? Arra a rövid válaszra az elf is hasonlóképp reagál.*
-Oh, értem.
*Aztán ki lesz fejtve. Így már őszintébbnek hangzik. A doki meg is mosolyogja ezt a vallomást.*
-Ezzel sokan nem értenének eget, de én is így vallom.
*Mondjuk az ő esetében igencsak ritka, hogy valakivel ne akarna lenni. Persze mikor van választási lehetőség akkor vagy a jobbat vagy mindet viszi. De ha nincs akkor nem válogat. Jó egy aprónéppel, egy orkkal, férfival vagy pulyával nem feküdne össze, de amúgy a kor, súly, a faj szépséghibák nem zavarják. Ő mindenkiben tudja látni a szépet. Következő szemtelenkedő megjegyzését jól láthatóan megérti a másik. A válasz hallatán halkan felkacag.*
-Megesik.
*Szereti az ilyesfajta játékokat. Az pedig, hogy egy apró győzelmet be tudott zsebelni a lány ellen feldobja a hangulatát. Egy vidám dokival pedig könnyebb vidámkodni is. A kérdés mögötti jelentést ha nincs is, de hallani véli.*
-Fél nap. Talán kevesebb. Oda vissza meg lehet járni ha csak a piacra ugrik el valaki. Bár neked lehet, hogy megterhelő lenne az út és muszáj lennél egy látogatás során estére is ott maradni.
*Ezt lehet meghívásnak érteni. Tény, hogy a doki nagyon élvezi az ott töltött napokat és a lányok majdnem minden igényét kielégítik. De azért szoktak maradni még kielégítetlen igények. Ylanda ritkán jár otthon és akkor is nem tudni mit lehet várni tőle. De jobb esetben egy vad légyottot, ami után mint a szennyes ruhát dobja ki az embert az a némber. Szörnyű! És a legrosszabb, hogy a doki mégse mondana neki nemet. Mai egyelőre nem tűnik olyan problémásnak. Persze lehet este kiderül még, hogy vele pont fordítva lesz és úgy lefárasztja, hogy másnap nem bír lóra ülni, de a doki bízik magában, hogy elbír egy kisasszonykával. Minddel elbírt eddig. Gondjába veszi az egyik félvérlábat miközben folytatja a beszélgetést. Elég komoly témák merültek fel.*
-Mindennek megvan a maga ideje. Én így vettem észre. Barangolni a kikötőben, majd az ingoványon átvágni a mágustoronyba, hogy aztán egy árvaházat gondozz és közben tanulni is akarj. Csak elmondva mindezt bele lehet szédülni. Lehet nem a haladásba hanem ahogy mondtad abba kéne energiát ölnöd, hogy úrrá legyél a helyzeten. Ha tudod hol vagy akkor jobban fogod tudni, hogy mennyit bírsz.*Közben szembe fordul a másikkal és az eddig masszírozgatott lábat leteszi maga mellé.*Kérem a másikat!
//Fürdőház//
*A kérdő pillantásra visszanéz a kékekbe. Szemeiben nincs ítélet vagy rosszallás. Csak kíváncsi. Az a kíváncsiság még őszinte is. Miért füllent a lány? Mit szól hozzá ha rajta kapták? Arra a rövid válaszra az elf is hasonlóképp reagál.*
-Oh, értem.
*Aztán ki lesz fejtve. Így már őszintébbnek hangzik. A doki meg is mosolyogja ezt a vallomást.*
-Ezzel sokan nem értenének eget, de én is így vallom.
*Mondjuk az ő esetében igencsak ritka, hogy valakivel ne akarna lenni. Persze mikor van választási lehetőség akkor vagy a jobbat vagy mindet viszi. De ha nincs akkor nem válogat. Jó egy aprónéppel, egy orkkal, férfival vagy pulyával nem feküdne össze, de amúgy a kor, súly, a faj szépséghibák nem zavarják. Ő mindenkiben tudja látni a szépet. Következő szemtelenkedő megjegyzését jól láthatóan megérti a másik. A válasz hallatán halkan felkacag.*
-Megesik.
*Szereti az ilyesfajta játékokat. Az pedig, hogy egy apró győzelmet be tudott zsebelni a lány ellen feldobja a hangulatát. Egy vidám dokival pedig könnyebb vidámkodni is. A kérdés mögötti jelentést ha nincs is, de hallani véli.*
-Fél nap. Talán kevesebb. Oda vissza meg lehet járni ha csak a piacra ugrik el valaki. Bár neked lehet, hogy megterhelő lenne az út és muszáj lennél egy látogatás során estére is ott maradni.
*Ezt lehet meghívásnak érteni. Tény, hogy a doki nagyon élvezi az ott töltött napokat és a lányok majdnem minden igényét kielégítik. De azért szoktak maradni még kielégítetlen igények. Ylanda ritkán jár otthon és akkor is nem tudni mit lehet várni tőle. De jobb esetben egy vad légyottot, ami után mint a szennyes ruhát dobja ki az embert az a némber. Szörnyű! És a legrosszabb, hogy a doki mégse mondana neki nemet. Mai egyelőre nem tűnik olyan problémásnak. Persze lehet este kiderül még, hogy vele pont fordítva lesz és úgy lefárasztja, hogy másnap nem bír lóra ülni, de a doki bízik magában, hogy elbír egy kisasszonykával. Minddel elbírt eddig. Gondjába veszi az egyik félvérlábat miközben folytatja a beszélgetést. Elég komoly témák merültek fel.*
-Mindennek megvan a maga ideje. Én így vettem észre. Barangolni a kikötőben, majd az ingoványon átvágni a mágustoronyba, hogy aztán egy árvaházat gondozz és közben tanulni is akarj. Csak elmondva mindezt bele lehet szédülni. Lehet nem a haladásba hanem ahogy mondtad abba kéne energiát ölnöd, hogy úrrá legyél a helyzeten. Ha tudod hol vagy akkor jobban fogod tudni, hogy mennyit bírsz.*Közben szembe fordul a másikkal és az eddig masszírozgatott lábat leteszi maga mellé.*Kérem a másikat!
19241. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-23 21:32:09
Üzenet elküldve: 2024-09-23 21:32:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar Erefiz//
*Ha teljesen őszinte akar lenni magához, akkor ő egyik felsorolt tevékenységhez sem ért igazán. A kereskedés nála egyelőre kimerül a szempilla rebegtetéssel, hajón utazott ugyan, de fogalma sincs, hogyan kell irányítani, a fegyver pedig nem áll olyan rosszul a kezében, hogy magát szúrja le vele, de nem egy képzett harcos.*
- Én leginkább a kapcsolatteremtéshez értek. *Emeli ki inkább az erősségét. A helyes szó a szemfényvesztés lenne, na meg mások átverése, de így mégis jobban hangzik a dolog. Sokkal könnyebb úgy kapcsolatot építeni, ha szükség esetén képes belesimulni egy olyan szerepbe, amit elvárnak tőle azok, akikkel jó kapcsolatot akar ápolni. Annyira mégsem haszontalan képesség.*
- Tőlem? Oh… *Pislog párat a tényre, hogy rajta múlik, mikor utazhatnak Wegtoren-be.* Igazából a fellépéseimet legfeljebb két hatra előre táblázom be, utána bármikor szabaddá tudom magam tenni. Más kötelezettségem nem igazán van, ami hátráltatná az utazást, és alkalmazkodnunk kéne hozzá.
*Tanulnia kell még, de azt lehet akár az úton is. Már, ha sikerül kényelmesebb eszközt találniuk az úthoz, mint a lovaglás. Mondjuk egy hintót. Hiú ábránd, de álmodozni csak szabad a kényelemről.*
- Őszintén szólva, tudod, nekem minden egészen furcsa, amire azt mondhatom, hogy az enyém. Én nagyon… messziről indultam… mindegy, hagyjuk is, ez nem lényeges. Nem akarlak untatni a múltammal. Tényleg, egyszerűen csak hihetetlen számomra már a gondolat is, de remélem, hogy ha valóban sikerül mindez, akkor nem fogom azt hinni, hogy képzelődöm.
*Lágyan mosolyog, majd elhallgat. Egy kissé talán kínos csend férkőzik most kettejük közé. Talán mindent megbeszéltek egyelőre, de Merlana egy ilyen ajánlat után nem akar csak úgy hátat fordítani.*
- Tudok esetleg még segíteni valamiben? *Kérdezi meg pusztán illemből. Nem gondolná, hogy van bármi, amit most megtehet a férfiért. A szokásos szolgáltatásait pedig nem fogja felajánlani neki, az ebben a helyzetben méltatlan volna mindkettőjük számára.*
*Ha teljesen őszinte akar lenni magához, akkor ő egyik felsorolt tevékenységhez sem ért igazán. A kereskedés nála egyelőre kimerül a szempilla rebegtetéssel, hajón utazott ugyan, de fogalma sincs, hogyan kell irányítani, a fegyver pedig nem áll olyan rosszul a kezében, hogy magát szúrja le vele, de nem egy képzett harcos.*
- Én leginkább a kapcsolatteremtéshez értek. *Emeli ki inkább az erősségét. A helyes szó a szemfényvesztés lenne, na meg mások átverése, de így mégis jobban hangzik a dolog. Sokkal könnyebb úgy kapcsolatot építeni, ha szükség esetén képes belesimulni egy olyan szerepbe, amit elvárnak tőle azok, akikkel jó kapcsolatot akar ápolni. Annyira mégsem haszontalan képesség.*
- Tőlem? Oh… *Pislog párat a tényre, hogy rajta múlik, mikor utazhatnak Wegtoren-be.* Igazából a fellépéseimet legfeljebb két hatra előre táblázom be, utána bármikor szabaddá tudom magam tenni. Más kötelezettségem nem igazán van, ami hátráltatná az utazást, és alkalmazkodnunk kéne hozzá.
*Tanulnia kell még, de azt lehet akár az úton is. Már, ha sikerül kényelmesebb eszközt találniuk az úthoz, mint a lovaglás. Mondjuk egy hintót. Hiú ábránd, de álmodozni csak szabad a kényelemről.*
- Őszintén szólva, tudod, nekem minden egészen furcsa, amire azt mondhatom, hogy az enyém. Én nagyon… messziről indultam… mindegy, hagyjuk is, ez nem lényeges. Nem akarlak untatni a múltammal. Tényleg, egyszerűen csak hihetetlen számomra már a gondolat is, de remélem, hogy ha valóban sikerül mindez, akkor nem fogom azt hinni, hogy képzelődöm.
*Lágyan mosolyog, majd elhallgat. Egy kissé talán kínos csend férkőzik most kettejük közé. Talán mindent megbeszéltek egyelőre, de Merlana egy ilyen ajánlat után nem akar csak úgy hátat fordítani.*
- Tudok esetleg még segíteni valamiben? *Kérdezi meg pusztán illemből. Nem gondolná, hogy van bármi, amit most megtehet a férfiért. A szokásos szolgáltatásait pedig nem fogja felajánlani neki, az ebben a helyzetben méltatlan volna mindkettőjük számára.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826