Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 983 (19641. - 19660. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
19660. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 21:09:57
Üzenet elküldve: 2024-11-07 21:09:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
- Mili.
* Ismételi, kóstolgatja e név jelentését, és mintha értelmet keresne a név mögött. Rossz szokása, hogy elég sok dolgot túlgondol, mint kéne. De mindenkinek megvannak a saját hóbortjai. Sőt, ha a megfelelő lapokat játsszák ki, akkor másokéra is fényt lehet deríteni. A lány széles mosolya mögött, mintha valami egyebet vélne felfedezni, de ezt betudja annak, hogy fáradt és nem keres mögötte jeleket. *
- Cagon.
* Bemutatkozik, majd kezét a szívéhez teszi és egy enyhe meghajlást produkál. Már amennyire azt ülve lehet. Utána egy röpke pillanat erejére szemeivel felméri a nőt. A szempárok hamar visszakerülnek az arcára. Érdekelve hallgatja a nő minden szavát. Néha még bólogat is ezzel jelezve, hogy átérzi, amit mond. Végén meg már csak hümment egyet, majd megemeli poharát egy újabb korty leküldéséhez*
- Szóval piszkos munka.
* Hangoztatja el a gondolatait, majd iszik. Kérdően pislant a nő irányába. Egyik szemöldöke kicsit feljebb, mint a másik. Legyen bármilyen munka, bármilyen könnyű, bármilyen nehéz a fizetség elmulasztását egyenest halálbüntetéssel tolerálná. Na jó, talán nem menne el ilyen messzire, de azért ez már tényleg vérlázító! *
- Sajnálattal hallom. Talán beszélgessek ezekkel az illetőkkel? Hátha kitalálunk valamit ha összedugjuk a fejünket.
* Közben egyik kezével a nyakához nyúl, hogy egy kicsit megnyomkodja a vállát, majd fejét a másik irányba hajtja, de úgy, hogy amazt egy roppanás kísérje. Ezzel is utalva, hogy nem éppen egy kedves összejövetelről lenne szó. *
- Ha jók a lapjaid, akkor mindenhol kedvez a szerencse!
* Rubinjai csak most tűnnek igazán izzónak. *
- Ha meg rossz a lapjárás… * Megvonja a vállait. * Akkor kell igazán blöffölni!
* Széles vigyor kerül az arcára, miközben figyeli a lány reakcióját. Lehet elbeszélnek egymás mellett, de az is lehet, hogy ugyan arra gondolnak. *
//Szeszélyek//
- Mili.
* Ismételi, kóstolgatja e név jelentését, és mintha értelmet keresne a név mögött. Rossz szokása, hogy elég sok dolgot túlgondol, mint kéne. De mindenkinek megvannak a saját hóbortjai. Sőt, ha a megfelelő lapokat játsszák ki, akkor másokéra is fényt lehet deríteni. A lány széles mosolya mögött, mintha valami egyebet vélne felfedezni, de ezt betudja annak, hogy fáradt és nem keres mögötte jeleket. *
- Cagon.
* Bemutatkozik, majd kezét a szívéhez teszi és egy enyhe meghajlást produkál. Már amennyire azt ülve lehet. Utána egy röpke pillanat erejére szemeivel felméri a nőt. A szempárok hamar visszakerülnek az arcára. Érdekelve hallgatja a nő minden szavát. Néha még bólogat is ezzel jelezve, hogy átérzi, amit mond. Végén meg már csak hümment egyet, majd megemeli poharát egy újabb korty leküldéséhez*
- Szóval piszkos munka.
* Hangoztatja el a gondolatait, majd iszik. Kérdően pislant a nő irányába. Egyik szemöldöke kicsit feljebb, mint a másik. Legyen bármilyen munka, bármilyen könnyű, bármilyen nehéz a fizetség elmulasztását egyenest halálbüntetéssel tolerálná. Na jó, talán nem menne el ilyen messzire, de azért ez már tényleg vérlázító! *
- Sajnálattal hallom. Talán beszélgessek ezekkel az illetőkkel? Hátha kitalálunk valamit ha összedugjuk a fejünket.
* Közben egyik kezével a nyakához nyúl, hogy egy kicsit megnyomkodja a vállát, majd fejét a másik irányba hajtja, de úgy, hogy amazt egy roppanás kísérje. Ezzel is utalva, hogy nem éppen egy kedves összejövetelről lenne szó. *
- Ha jók a lapjaid, akkor mindenhol kedvez a szerencse!
* Rubinjai csak most tűnnek igazán izzónak. *
- Ha meg rossz a lapjárás… * Megvonja a vállait. * Akkor kell igazán blöffölni!
* Széles vigyor kerül az arcára, miközben figyeli a lány reakcióját. Lehet elbeszélnek egymás mellett, de az is lehet, hogy ugyan arra gondolnak. *
19659. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 19:08:33
Üzenet elküldve: 2024-11-07 19:08:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
*Kedvére van a nő tetszelgése, picit sajnálja, hogy egy csepp őszinteség nincs bennük, azon kívül, amit egy kurtizántól el lehet várni. Sebaj, ki ő, hogy valami jónak elrontója legyen.*
-Ugyan kérlek, ez csak még szórakoztatóbbá teszi.
*Húzódik a félmosoly egy rövid kacajjal egyetemben. Majd hátradőlve, ahogy figyelte a lépcsőt végre meg is pillantja a várva várt párost.
Nem is lepi meg, piperkőc a tegnapi stílusát megtartva, már beszédbe és parancsosztogatásba kezd. Azokat a finom mozdulatokat amiket Milihez intéz, enyhén megvető tekintettel konstatálja. Az egy dolog, hogy valaki kurtizán, na de pont egy vágott fülűvel. Ennél már csak egy ork lehetne rosszabb ügyfél a nő számára. Majd meghallva az utasítást egyik szemöldöke magasabbra húzódik.*
~Na és még én költsek a ruhákra is? Pfff~
*Formálódik ki a gondolat a fejében. Majd egy másik sokkalta jobb ötlete támad. Ha lát rá megfelelő alkalmat talán végre is hajtja.
Már szóra nyitná a száját, de az ajtó nyitódása zökkenti ki belőle amire odafordítja a tekintetét. Megpillantja az utca kölyköt. Talán még ismerősnek is tűnik számára, mintha már látta volna azt valahol a polgár negyedben szaladgálni a többivel. Deja vu érzés, hiszen maga is kapott egy levelet, de most Merrint keresték meg. Aki a levelet megpillantva meglepően hosszúra fogva búcsúzkodást, már ami a férfinél alapvetőlegesen megszokott, távozik is. Értetlensége hamar kiül az arcára, és Milihez hasonlóan ő sem tudja ezt mire vélni. De, nem törődik vele, biztos benne, a piperkőc nem fog sokat mozdulni a vérebe nélkül, biztos még látni fogja. Megvonja a vállát, elhúzza a száját egy pillanatra egy hümmentéssel. Majd ismét kényelmesen hátradőlve a székben kezd bele mondatába amit a kisfiú levélátadása akasztott meg.*
-Na, ha majd befejezted a pofád tömését, elárulnád meddig akarsz minket a sötétben hagyva tapogatózni?
*Pillant fél szemmel hanyagul Shorenaihoz, mert bizony ő szeretné látni a kép egészét, nem pedig arra várni mikor veri be kis lábujját valamibe amiben roppantul nem lenne érdemes. Szereti a kockázatot és a veszélyt. De beleszaladni a kardélbe, pusztán öngyilkosság mintsem a másik kettő.*
*Kedvére van a nő tetszelgése, picit sajnálja, hogy egy csepp őszinteség nincs bennük, azon kívül, amit egy kurtizántól el lehet várni. Sebaj, ki ő, hogy valami jónak elrontója legyen.*
-Ugyan kérlek, ez csak még szórakoztatóbbá teszi.
*Húzódik a félmosoly egy rövid kacajjal egyetemben. Majd hátradőlve, ahogy figyelte a lépcsőt végre meg is pillantja a várva várt párost.
Nem is lepi meg, piperkőc a tegnapi stílusát megtartva, már beszédbe és parancsosztogatásba kezd. Azokat a finom mozdulatokat amiket Milihez intéz, enyhén megvető tekintettel konstatálja. Az egy dolog, hogy valaki kurtizán, na de pont egy vágott fülűvel. Ennél már csak egy ork lehetne rosszabb ügyfél a nő számára. Majd meghallva az utasítást egyik szemöldöke magasabbra húzódik.*
~Na és még én költsek a ruhákra is? Pfff~
*Formálódik ki a gondolat a fejében. Majd egy másik sokkalta jobb ötlete támad. Ha lát rá megfelelő alkalmat talán végre is hajtja.
Már szóra nyitná a száját, de az ajtó nyitódása zökkenti ki belőle amire odafordítja a tekintetét. Megpillantja az utca kölyköt. Talán még ismerősnek is tűnik számára, mintha már látta volna azt valahol a polgár negyedben szaladgálni a többivel. Deja vu érzés, hiszen maga is kapott egy levelet, de most Merrint keresték meg. Aki a levelet megpillantva meglepően hosszúra fogva búcsúzkodást, már ami a férfinél alapvetőlegesen megszokott, távozik is. Értetlensége hamar kiül az arcára, és Milihez hasonlóan ő sem tudja ezt mire vélni. De, nem törődik vele, biztos benne, a piperkőc nem fog sokat mozdulni a vérebe nélkül, biztos még látni fogja. Megvonja a vállát, elhúzza a száját egy pillanatra egy hümmentéssel. Majd ismét kényelmesen hátradőlve a székben kezd bele mondatába amit a kisfiú levélátadása akasztott meg.*
-Na, ha majd befejezted a pofád tömését, elárulnád meddig akarsz minket a sötétben hagyva tapogatózni?
*Pillant fél szemmel hanyagul Shorenaihoz, mert bizony ő szeretné látni a kép egészét, nem pedig arra várni mikor veri be kis lábujját valamibe amiben roppantul nem lenne érdemes. Szereti a kockázatot és a veszélyt. De beleszaladni a kardélbe, pusztán öngyilkosság mintsem a másik kettő.*
19658. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:56:58
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:56:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 908
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 908
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Nem akar már ezen gondolkodni, hiszen kibukott belőle a válasz, még ha az igazi lényeget csak saját magának is ismerte be. Meg lett fejtve, így elteszi egy másik helyre belül. De az a csók a nyakára igen jól esik, végigfut rajta a borzongás és egy elégedett sóhaj is kiszökik az ajkán, miközben végigsimítja a másik mellkasát. És a következő pillanatban máris az elfen fekve találja magát. Létezik tökéletes nap.
Hallgat, nevet, agyal. Szüntelenül forognak a kerekek és igen érdekes számára, hogy mit lehet kihozni a szőkéből. Ő nem lenne ilyen aljas, bár minél több idő telik el mellette, annál jobb volna tudni, hogy néha bizony az ő öle várja majd a férfit, ha úgy alakul. Nem tudná elképzelni, hogy valakire úgy ráakaszkodjon, sőt, azt sem, hogy egyáltalán tényleg legyen valaki... más az értékrend, ha akarna is hasonlót, az nem egy olyan helyzet lenne, amilyet hallott. *
- Egy rágcsáló... igen aranyos kis dög az. De Édes nem, azt hiszem semmi köze hozzád. *Nevetgél, főleg, amikor lelki szemei elé kerül a kép a kis szőrös állatkáról. Még mindig nem tudja hová tenni, de nem is kell, pedig becenevek néha igen árulkodóak tudnak lenni, jelen esetben talán csak azt hivatott megmutatni, hogy milyen is volt az a lány. *
- Nem csalódtam.
*Cirógatja végig, nem tudja róla levenni a kezét. Az újabb kis történetek tovább mulattatják. Bár cseppet sem az ő világa és szórakozni sem biztos, hogy tudna ilyen formán, értékelni még bírja. De még egy név elhangzik.*
- Nyápic? Rád aztán aggattak neveket. Talán nekem is ki kéne találnom valamit... *Persze nem gondolja komolyan. Végül vissza is bújik hozzá és végigcsókolna a nyakán, egészen a hegyes fülekig, majd újra csak felfelé görbül az ajka, ahogy elereszti a finom bőrt.*
- De valahogy biztos vagyok benne, hogy te is megérted a pénzed. Inkább azt mondd el, te mivel ugrattad őket? Ne fogd vissza magad, tudni akarom a legrosszabbat.
*Nem akar már ezen gondolkodni, hiszen kibukott belőle a válasz, még ha az igazi lényeget csak saját magának is ismerte be. Meg lett fejtve, így elteszi egy másik helyre belül. De az a csók a nyakára igen jól esik, végigfut rajta a borzongás és egy elégedett sóhaj is kiszökik az ajkán, miközben végigsimítja a másik mellkasát. És a következő pillanatban máris az elfen fekve találja magát. Létezik tökéletes nap.
Hallgat, nevet, agyal. Szüntelenül forognak a kerekek és igen érdekes számára, hogy mit lehet kihozni a szőkéből. Ő nem lenne ilyen aljas, bár minél több idő telik el mellette, annál jobb volna tudni, hogy néha bizony az ő öle várja majd a férfit, ha úgy alakul. Nem tudná elképzelni, hogy valakire úgy ráakaszkodjon, sőt, azt sem, hogy egyáltalán tényleg legyen valaki... más az értékrend, ha akarna is hasonlót, az nem egy olyan helyzet lenne, amilyet hallott. *
- Egy rágcsáló... igen aranyos kis dög az. De Édes nem, azt hiszem semmi köze hozzád. *Nevetgél, főleg, amikor lelki szemei elé kerül a kép a kis szőrös állatkáról. Még mindig nem tudja hová tenni, de nem is kell, pedig becenevek néha igen árulkodóak tudnak lenni, jelen esetben talán csak azt hivatott megmutatni, hogy milyen is volt az a lány. *
- Nem csalódtam.
*Cirógatja végig, nem tudja róla levenni a kezét. Az újabb kis történetek tovább mulattatják. Bár cseppet sem az ő világa és szórakozni sem biztos, hogy tudna ilyen formán, értékelni még bírja. De még egy név elhangzik.*
- Nyápic? Rád aztán aggattak neveket. Talán nekem is ki kéne találnom valamit... *Persze nem gondolja komolyan. Végül vissza is bújik hozzá és végigcsókolna a nyakán, egészen a hegyes fülekig, majd újra csak felfelé görbül az ajka, ahogy elereszti a finom bőrt.*
- De valahogy biztos vagyok benne, hogy te is megérted a pénzed. Inkább azt mondd el, te mivel ugrattad őket? Ne fogd vissza magad, tudni akarom a legrosszabbat.
19657. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:56:29
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:56:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ünnepi vacsora//
*Nia csak elégedetten figyeli a sürgés-forgást, ami elindul körülöttük. Hiába, a pénz beszél, az ötven arany pedig egyetlen felszolgáló több napi bére lehet. Így hát hamar megkapják a fogadó egyik, szerintük legjobbnak vélt asztalát, ahová már Orthus vezeti őt oda és húzza is ki neki a széket annak udvarias rendje és módja szerint. *
- Bezárt? Valóban? Nem is tudtam, de kár érte. Amíg Kósza Pintynek hívták, nem állt közel a hely a szívemhez, amióta Wegtoreni Kalmárként üzemel, azóta pedig nem volt lehetőségem meglátogatni. *Most pedig úgy tűnik, hogy nem is lesz, de valószínűleg nem forgatja fel fenekestül az életét ez az elszalasztott lehetőség.
Az étlap elsőre neki sem nyeri el a tetszését, van rajta olyan is, aminek jobban örült volna, ha a nevét sem látja, mint a babfőzelék. Soha többé nem akar főzeléket látni, de azért akad néhány fogás, ami így vagy úgy felkelti az érdeklődését.*
- Az Őzragu leves előételnek egész kecsegtető *jegyzi meg, mikor ahhoz ér a listában, aztán nézelődik tovább.*
- Ullamar sör. Az az Ullamar? Mármint, ha jól emlékszem, hét évvel ezelőtt Arthenior vizei mind mérgezőek voltak, és egy Ullamar nevű ork oldotta meg a problémát. Vajon az ő tiszteletére nevezték el így ezt az italt? *Az elmúlt legalább negyven életévét tanulással töltötte, úgyhogy semmi meglepő nincs abban, hogy Alenia lexikális tudása is kiemelkedő, ezt most az Ullamar-ról szóló ismeretei segítségével meg is tudja mutatni. Mondjuk ettől függetlenül nem kívánkozik sört inni, hisz soha az életében nem ivott még egy korty alkoholt sem. Nem zárkózik el előle, de nem is feltétlenül kívánja.*
- A Vadak Vére vajon miféle ételt jelenthet? Ön tudja? *pillant kíváncsian társára, most rajta a sor, hogy remekeljen.*
//Ünnepi vacsora//
*Nia csak elégedetten figyeli a sürgés-forgást, ami elindul körülöttük. Hiába, a pénz beszél, az ötven arany pedig egyetlen felszolgáló több napi bére lehet. Így hát hamar megkapják a fogadó egyik, szerintük legjobbnak vélt asztalát, ahová már Orthus vezeti őt oda és húzza is ki neki a széket annak udvarias rendje és módja szerint. *
- Bezárt? Valóban? Nem is tudtam, de kár érte. Amíg Kósza Pintynek hívták, nem állt közel a hely a szívemhez, amióta Wegtoreni Kalmárként üzemel, azóta pedig nem volt lehetőségem meglátogatni. *Most pedig úgy tűnik, hogy nem is lesz, de valószínűleg nem forgatja fel fenekestül az életét ez az elszalasztott lehetőség.
Az étlap elsőre neki sem nyeri el a tetszését, van rajta olyan is, aminek jobban örült volna, ha a nevét sem látja, mint a babfőzelék. Soha többé nem akar főzeléket látni, de azért akad néhány fogás, ami így vagy úgy felkelti az érdeklődését.*
- Az Őzragu leves előételnek egész kecsegtető *jegyzi meg, mikor ahhoz ér a listában, aztán nézelődik tovább.*
- Ullamar sör. Az az Ullamar? Mármint, ha jól emlékszem, hét évvel ezelőtt Arthenior vizei mind mérgezőek voltak, és egy Ullamar nevű ork oldotta meg a problémát. Vajon az ő tiszteletére nevezték el így ezt az italt? *Az elmúlt legalább negyven életévét tanulással töltötte, úgyhogy semmi meglepő nincs abban, hogy Alenia lexikális tudása is kiemelkedő, ezt most az Ullamar-ról szóló ismeretei segítségével meg is tudja mutatni. Mondjuk ettől függetlenül nem kívánkozik sört inni, hisz soha az életében nem ivott még egy korty alkoholt sem. Nem zárkózik el előle, de nem is feltétlenül kívánja.*
- A Vadak Vére vajon miféle ételt jelenthet? Ön tudja? *pillant kíváncsian társára, most rajta a sor, hogy remekeljen.*
19656. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:09:33
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:09:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ünnepi vacsora//
*A beígért busás borravaló vélhetően megteszi a hatását, mert hamar teljesítik a szokatlan kérést, és az egyik félreeső, de kellemes asztalkát sebtiben előkészítik a számukra: kerül rá terítő, talán egy gyertya is, és kedvükre helyet foglalhatnak ott.
Ebben már természetesen ismét Orthus segédkezik, amikor kihúz egy széket Alenia számára, és betolja mögötte, ő maga pedig a szomszédos széken foglal helyet.
Hamar kerül eléjük menü, amit Orthus kissé savanyú ábrázattal tanulmányoz át. Elég egyszerű itt a kínálat. Hétköznapi ételek, talán csak az italválaszték nyújt némi egzotikumot.*
- Sajnálatos, hogy a Wegtoreni kalmár bezárt. Úgy tudom, ott többféle ételből választhattunk volna. De sebaj. Válasszon kedvére, és bízza rám a rendelést!
*mondja Aleniának, majd várja a válaszát, és közben ő maga is választ valamit.*
//Ünnepi vacsora//
*A beígért busás borravaló vélhetően megteszi a hatását, mert hamar teljesítik a szokatlan kérést, és az egyik félreeső, de kellemes asztalkát sebtiben előkészítik a számukra: kerül rá terítő, talán egy gyertya is, és kedvükre helyet foglalhatnak ott.
Ebben már természetesen ismét Orthus segédkezik, amikor kihúz egy széket Alenia számára, és betolja mögötte, ő maga pedig a szomszédos széken foglal helyet.
Hamar kerül eléjük menü, amit Orthus kissé savanyú ábrázattal tanulmányoz át. Elég egyszerű itt a kínálat. Hétköznapi ételek, talán csak az italválaszték nyújt némi egzotikumot.*
- Sajnálatos, hogy a Wegtoreni kalmár bezárt. Úgy tudom, ott többféle ételből választhattunk volna. De sebaj. Válasszon kedvére, és bízza rám a rendelést!
*mondja Aleniának, majd várja a válaszát, és közben ő maga is választ valamit.*
19655. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 17:27:17
Üzenet elküldve: 2024-11-07 17:27:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1504
OOC üzenetek: 245
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1504
OOC üzenetek: 245
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Figyeli a folyamatot ahogy lassan megszületik a válasz. Türelmesen kivárja mert kíváncsi rá. Amit mikor meghall akkor magában értelmezi.*
~Hiba lett volna.~
-Már értem.
*Ad egy csókot a lány nyakára. Aztán elkezd mesélni. Kényelembe helyezi magát, egy meztelen félvér a takarója ő pedig mesél egy másik nőről. Egy kimondottan kellemetlen nőről akit lehet utálni és sajnálni szegény elfet amiért el kellett viselnie. Viszont a célját elérte a történet. Sikerült megnevettetnie vele a félvért. Mikor az kérdez tőle akkor felé fordul és vár. Majd elhúzza a száját mikor meghallja mi ütötte meg a másik fülét.*
-Az. Nem tudom miért pont ahhoz a kis szőrös döghöz hasonlított. Talán vízi állat? Üssenek agyon fogalmam sincs.
*Kapott már ezért megjegyzéseket, de elf létére nem ért az állatokhoz. Ez így is fog maradni. Ha lehetne szárazföldön hajóval utazni akkor lóhátra se ülne. Kerülné messzire azokat a veszedelmes bestiákat. Arra, hogy később befejezte-e amit elkezdett közvetlen hangnemben válaszol.*
-Be.
*Ha rajta múlt akkor amit elkezdett ő be is fejezte. Ez az egyik szabálya. Mikor a nő magánál van a dolog kezdetén ha utána be is ájul nem disznóság befejezni. Ezek a bölcsességek kár, hogy nincsenek leírva. A cimborák segítőkészségére elvigyorodik.*
-Hogyne. Csupa jó szándékú alak. Nem kellett sose a szomszédba menni a hülyeségért. Volt, hogy valahonnan szereztek egy kürtöt~Lopták.~elbújtak a budi mögött, aztán mikor leült trónolni a kormányosunk akkor mögüle jó hangosan belefújtak egyet. Az öreg szabályosan kiugrott az ajtón úgy meglepődött. Nekem meg mindig volt a rendelőmben egy veder. Míg aludtam abba belecsempésztek egy kis polipot. Mikor észrevettem majdnem megállt a szívem azok meg röhögték mikor vittem a vödröt kiönteni a fedélzetre. "Mi van Nyápic? Felnőttek a piócáid?""Mi van? Már horgászod a betegeid?"*Nevet fel a régi meséken ő is.*Hülyék.
*Figyeli a folyamatot ahogy lassan megszületik a válasz. Türelmesen kivárja mert kíváncsi rá. Amit mikor meghall akkor magában értelmezi.*
~Hiba lett volna.~
-Már értem.
*Ad egy csókot a lány nyakára. Aztán elkezd mesélni. Kényelembe helyezi magát, egy meztelen félvér a takarója ő pedig mesél egy másik nőről. Egy kimondottan kellemetlen nőről akit lehet utálni és sajnálni szegény elfet amiért el kellett viselnie. Viszont a célját elérte a történet. Sikerült megnevettetnie vele a félvért. Mikor az kérdez tőle akkor felé fordul és vár. Majd elhúzza a száját mikor meghallja mi ütötte meg a másik fülét.*
-Az. Nem tudom miért pont ahhoz a kis szőrös döghöz hasonlított. Talán vízi állat? Üssenek agyon fogalmam sincs.
*Kapott már ezért megjegyzéseket, de elf létére nem ért az állatokhoz. Ez így is fog maradni. Ha lehetne szárazföldön hajóval utazni akkor lóhátra se ülne. Kerülné messzire azokat a veszedelmes bestiákat. Arra, hogy később befejezte-e amit elkezdett közvetlen hangnemben válaszol.*
-Be.
*Ha rajta múlt akkor amit elkezdett ő be is fejezte. Ez az egyik szabálya. Mikor a nő magánál van a dolog kezdetén ha utána be is ájul nem disznóság befejezni. Ezek a bölcsességek kár, hogy nincsenek leírva. A cimborák segítőkészségére elvigyorodik.*
-Hogyne. Csupa jó szándékú alak. Nem kellett sose a szomszédba menni a hülyeségért. Volt, hogy valahonnan szereztek egy kürtöt~Lopták.~elbújtak a budi mögött, aztán mikor leült trónolni a kormányosunk akkor mögüle jó hangosan belefújtak egyet. Az öreg szabályosan kiugrott az ajtón úgy meglepődött. Nekem meg mindig volt a rendelőmben egy veder. Míg aludtam abba belecsempésztek egy kis polipot. Mikor észrevettem majdnem megállt a szívem azok meg röhögték mikor vittem a vödröt kiönteni a fedélzetre. "Mi van Nyápic? Felnőttek a piócáid?""Mi van? Már horgászod a betegeid?"*Nevet fel a régi meséken ő is.*Hülyék.
19654. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 17:20:46
Üzenet elküldve: 2024-11-07 17:20:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
*Noha nem is a zavarás volt a cél, úgy tűnik, hogy nem is bolygatta fel a férfi italozását, hogy beleszólt a mondandójába. Szeret csevegni és a társaságot is, hát éppen ezért miért is ne akarná felhívni magára a figyelmet. Tudatos? Vagy már az elméje magától működik úgy, hogy tudassa a közelében lévőkkel, hogy megérkezett? Talán erre még ő maga sem tudja a választ.*
- Mili.
*Mosolyodik el, ahogy oldalra pillant. Arca rögvest elárulja meglepettségét, mégis az a mosoly csak szélesebbé válik. Újból felrémlik benne az izgalmakkal kecsegtető olvasztótégely. S lám, éppen egy hatalmas, zöld férfi mellé érkezett meg.*
- Soknak éppen nem mondanám. Inkább...
*Eltűnődve csücsörít be ajkával, ahogy azon gondolkodik hogyan is írja megfelelően körül a mai nap fárasztó csalódottságát. Az eredménytelenséget. Az unalmat.*
- Kihagyható. Ha fizikailag nem terhelt is meg, egy ital jól esik felejteni.
*Apránként pedig érkezik az ő itala is, így a könyöklésből kiegyenesedik és két keze közé fogja a poharat. Pillantását mégsem tudja levenni azokról a rubinszín szemekről.*
- Még ha haszonnal járt volna.
*Húzza el ajkait, de azért csak ráfog rendesen a pohárra, hogy ő maga is megemelhesse a férfi felé. Hisz végül is újfent igaz, amit mond. Csak éppen az ő napja nem alakult túl szerencsésen. Legalábbis eddig, mert most tagadhatatlanul tetszik neki az újonnan kialakult helyzet. Ez idáig nem igazán hozta össze a sors ork hímekkel, újdonsült pulttársa pedig igazán érdekesen fest. Persze mélyen azért uralkodik rajta valamennyi félsz, hisz azért csak kényszerű hagyatkozni pletykákra és mesékre. De talán éppen a mai italozása közben erősítik meg benne azt, amit igyekszik jómaga is tényként kezelni. Hogy ne hagyatkozzon ostoba előítéletekre. Ha pedig téved, akkor jó lecke lesz a mai este.*
- De ezek szerint itt valahol kedvezett a szerencse.
*Pillant vissza a férfira, miközben a jól megérdemelt italába kortyol.*
//Szeszélyek//
*Noha nem is a zavarás volt a cél, úgy tűnik, hogy nem is bolygatta fel a férfi italozását, hogy beleszólt a mondandójába. Szeret csevegni és a társaságot is, hát éppen ezért miért is ne akarná felhívni magára a figyelmet. Tudatos? Vagy már az elméje magától működik úgy, hogy tudassa a közelében lévőkkel, hogy megérkezett? Talán erre még ő maga sem tudja a választ.*
- Mili.
*Mosolyodik el, ahogy oldalra pillant. Arca rögvest elárulja meglepettségét, mégis az a mosoly csak szélesebbé válik. Újból felrémlik benne az izgalmakkal kecsegtető olvasztótégely. S lám, éppen egy hatalmas, zöld férfi mellé érkezett meg.*
- Soknak éppen nem mondanám. Inkább...
*Eltűnődve csücsörít be ajkával, ahogy azon gondolkodik hogyan is írja megfelelően körül a mai nap fárasztó csalódottságát. Az eredménytelenséget. Az unalmat.*
- Kihagyható. Ha fizikailag nem terhelt is meg, egy ital jól esik felejteni.
*Apránként pedig érkezik az ő itala is, így a könyöklésből kiegyenesedik és két keze közé fogja a poharat. Pillantását mégsem tudja levenni azokról a rubinszín szemekről.*
- Még ha haszonnal járt volna.
*Húzza el ajkait, de azért csak ráfog rendesen a pohárra, hogy ő maga is megemelhesse a férfi felé. Hisz végül is újfent igaz, amit mond. Csak éppen az ő napja nem alakult túl szerencsésen. Legalábbis eddig, mert most tagadhatatlanul tetszik neki az újonnan kialakult helyzet. Ez idáig nem igazán hozta össze a sors ork hímekkel, újdonsült pulttársa pedig igazán érdekesen fest. Persze mélyen azért uralkodik rajta valamennyi félsz, hisz azért csak kényszerű hagyatkozni pletykákra és mesékre. De talán éppen a mai italozása közben erősítik meg benne azt, amit igyekszik jómaga is tényként kezelni. Hogy ne hagyatkozzon ostoba előítéletekre. Ha pedig téved, akkor jó lecke lesz a mai este.*
- De ezek szerint itt valahol kedvezett a szerencse.
*Pillant vissza a férfira, miközben a jól megérdemelt italába kortyol.*
19653. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 16:33:30
Üzenet elküldve: 2024-11-07 16:33:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 908
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 908
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Nem szívleli a kérdéseket, amikre nem tud azonnal válaszolni. Mindig mindenre van valami, egy levegővel akár percekig be nem álló szájjal képes megfejteni a megfejtendőt, de most csak a zöldeket nézi helyette és egy kis ideig meg sem szólal. Mert igazából mi lett volna akkor? Csak arra tud jutni, amit érzett. Kitört végre a gazdag kis börtönéből, ahol mindennek meg kellett volna felelnie, csakhogy sosem akart. Eljutott egy helyre, hol kieresztheti a gőzt és ott sem történt más: azt hitte úgy kell cselekednie, ahogyan azt elvárják... és nem akart. Mert nem akarta igazán. Mást szeretett volna, ehelyett a szobában találta magát még három másik lélekkel, egy olyan helyzetben, ami nem ő. Más ez, mint az elf mellett. Ott nem volt mellékzönge, tudta, hogy maga miatt dönt. Tehát nem attól félt, hogy másnap majd pironkodni fog, esetleg kihasználják, hanem attól, hogy csak azért csinálja, mert mindenki más is. Mert ott egy a "szabály". És mi történt, amikor otthagyta az egészet? Semmi. Apró kis lecke, hogy dönthet. *
- Azt hiszem azért lett volna ostobaság, mert igazából nem akartam, de majdnem megtörtént.
*Mosolyodik el. Jó néha megérteni, hogy mi van bent. Még ha apróság is. Nem is érdekes az egész innentől, sokkal jobban élvezi, hogy a másik beszél, ahogy magához húzza, hogy ráhajthassa a fejét annak mellkasára. Az ujjai finoman játszadoznak a másik bőrén, ahogy belekezd, s először nem igazán tudja, hogyan lehet majd ebből valami, ami tényleg mulattató. Persze, ahogy figyel, nem is hiányzik a nevetés. Minden szó érdekes, nem tudja leállítani az agyát, még ilyenkor is keresgél. Az, hogy másik nőről van szó cseppet sem zavarja, sőt, olyan dolgokat tud elárulni egy-egy hasonló mese, ami érdekesebb annál, minthogy még benne keltsen oda nem való érzeteket a féltékenység. Hogy milyen az elf, vagy milyen volt. Egészen enyhén szűkül össze a szeme, amikor meghallja a becenevet. ~Pocok?~ Furcsállja magában, de nem vágna közbe. Aztán a képek, amiket maga előtt lát, majdnem eltörik azt a felállított képet a hosszúéletűről, ami olyan szilárd benne, hogy lehetetlenségnek tűnik. Szinte fellélegzik, amikor kiderül, hogy nem tudtak hosszútávon egy kosarat cipelő barmot csinálni a szőkéből, akire olyannyira felnéz. Hát nem tört szét a kép mégsem. De eztán jön az, amin tényleg lehet nevetni. Hogy mennyire "bunkó fasz" a másik. Az. De ez még Mai szerint is ki lett harcolva. Elborzad a jelenségtől, hogy ő ilyen helyzetbe hozza a Dokit. Lehetetlen. De a következtetést levonja... azt a következtetést, amit a nővérei nem voltak restek rengetegszer elmondani, olyan ízesen, ahogyan Mai fejében hallja. ~Tényleg nagy a pina hatalma.~ De felnevet, hogy is ne nevetne. Oldalára fekszik, s könyökére támaszkodik, arcát tenyerébe fektetve úgy nézi a másikat és simogatja közben. *
- Egyetlen nagyon fontos kérdésem lenne, Édes... *Tart egy kis hatásvadász szünetet, mintha valóban valami hatalmas dologról lenne szó.*
- Pocok??
*Nyeli vissza a nevetést. Nem, nem összeegyeztethető. Imádja, hogy egy könnycsepp szökött a szemébe, ahogy látja maga előtt az esetet.*
- Nem szomorkodtál utána túl sokáig, de hát... azt hiszem meg is értem. Azért remélem befejezted később, amit elkezdtél. *Nevet fel ismét.* - Ezek a cimboráid mindig ilyen segítőkészek voltak?
*Nem szívleli a kérdéseket, amikre nem tud azonnal válaszolni. Mindig mindenre van valami, egy levegővel akár percekig be nem álló szájjal képes megfejteni a megfejtendőt, de most csak a zöldeket nézi helyette és egy kis ideig meg sem szólal. Mert igazából mi lett volna akkor? Csak arra tud jutni, amit érzett. Kitört végre a gazdag kis börtönéből, ahol mindennek meg kellett volna felelnie, csakhogy sosem akart. Eljutott egy helyre, hol kieresztheti a gőzt és ott sem történt más: azt hitte úgy kell cselekednie, ahogyan azt elvárják... és nem akart. Mert nem akarta igazán. Mást szeretett volna, ehelyett a szobában találta magát még három másik lélekkel, egy olyan helyzetben, ami nem ő. Más ez, mint az elf mellett. Ott nem volt mellékzönge, tudta, hogy maga miatt dönt. Tehát nem attól félt, hogy másnap majd pironkodni fog, esetleg kihasználják, hanem attól, hogy csak azért csinálja, mert mindenki más is. Mert ott egy a "szabály". És mi történt, amikor otthagyta az egészet? Semmi. Apró kis lecke, hogy dönthet. *
- Azt hiszem azért lett volna ostobaság, mert igazából nem akartam, de majdnem megtörtént.
*Mosolyodik el. Jó néha megérteni, hogy mi van bent. Még ha apróság is. Nem is érdekes az egész innentől, sokkal jobban élvezi, hogy a másik beszél, ahogy magához húzza, hogy ráhajthassa a fejét annak mellkasára. Az ujjai finoman játszadoznak a másik bőrén, ahogy belekezd, s először nem igazán tudja, hogyan lehet majd ebből valami, ami tényleg mulattató. Persze, ahogy figyel, nem is hiányzik a nevetés. Minden szó érdekes, nem tudja leállítani az agyát, még ilyenkor is keresgél. Az, hogy másik nőről van szó cseppet sem zavarja, sőt, olyan dolgokat tud elárulni egy-egy hasonló mese, ami érdekesebb annál, minthogy még benne keltsen oda nem való érzeteket a féltékenység. Hogy milyen az elf, vagy milyen volt. Egészen enyhén szűkül össze a szeme, amikor meghallja a becenevet. ~Pocok?~ Furcsállja magában, de nem vágna közbe. Aztán a képek, amiket maga előtt lát, majdnem eltörik azt a felállított képet a hosszúéletűről, ami olyan szilárd benne, hogy lehetetlenségnek tűnik. Szinte fellélegzik, amikor kiderül, hogy nem tudtak hosszútávon egy kosarat cipelő barmot csinálni a szőkéből, akire olyannyira felnéz. Hát nem tört szét a kép mégsem. De eztán jön az, amin tényleg lehet nevetni. Hogy mennyire "bunkó fasz" a másik. Az. De ez még Mai szerint is ki lett harcolva. Elborzad a jelenségtől, hogy ő ilyen helyzetbe hozza a Dokit. Lehetetlen. De a következtetést levonja... azt a következtetést, amit a nővérei nem voltak restek rengetegszer elmondani, olyan ízesen, ahogyan Mai fejében hallja. ~Tényleg nagy a pina hatalma.~ De felnevet, hogy is ne nevetne. Oldalára fekszik, s könyökére támaszkodik, arcát tenyerébe fektetve úgy nézi a másikat és simogatja közben. *
- Egyetlen nagyon fontos kérdésem lenne, Édes... *Tart egy kis hatásvadász szünetet, mintha valóban valami hatalmas dologról lenne szó.*
- Pocok??
*Nyeli vissza a nevetést. Nem, nem összeegyeztethető. Imádja, hogy egy könnycsepp szökött a szemébe, ahogy látja maga előtt az esetet.*
- Nem szomorkodtál utána túl sokáig, de hát... azt hiszem meg is értem. Azért remélem befejezted később, amit elkezdtél. *Nevet fel ismét.* - Ezek a cimboráid mindig ilyen segítőkészek voltak?
19652. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 16:05:06
Üzenet elküldve: 2024-11-07 16:05:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
* Háta mögött a fogadó ajtaja nyílik, de az ork egyelőre nem foglalkozik vele. Elvégre sokan jönnek mennek. Ha mindenki után fordulna, sose végezne semmivel. Márpedig a munka végeztével a fene se akarná, hogy további munkák zavarják meg az ő meghitt pillanatát a korsó aljával. Ahogy a pultnál ül haját hátrasimítja hatalmas kezével, ahogyan azt megszokta és szereti. Közben figyelmesen hallgatja a fogadóban már épp lerészegedő vagy épp részegedni akaró társaságot. Csak akkor pillant oldalra az italából, mikor az újonnan érkező épp mellette foglal helyet és egyetértően alátámassza az ork megjegyzését. Első pillantásokra megállapítja, hogy egy igazán egyedi kis virágszál foglalt helyet mellette. Az emberi nők szeretik kihúzni szépségüket szinte bármi áron, ha egy módjuk van rá. Ez néha zavaróan egyértelmű, de most nem ezt érzi a másiktól. *
- Nocsak. Kegyednek is sok dolga akadt ezen a hideg napon, kedves…?
* Szólítja meg nőt. Sajátos mosollyal kíséri a kérdést. Arcáról enyhe kíváncsiság olvasható le. Elég érdekes egy nőbe botlott. Már ha csak abból indulnak ki, hogy milyen problémamentesen foglalt helyet egy ork mellé. A tolerancia küszöbe elég magas lehet, vagy csak szimplán nincs semmi baja a fajtájával. Kortyol egyet italából. *
- Bár semmi baj nincs egy mozgalmas napban, főleg ha az anyagi haszonnal jár!
* Emeli korsóját a nő irányába várva a reakcióját. Mindent elmond egy emberről, ahogyan viselkedik féltében, vagy akár mérgében. Az orknak pedig van tapasztalata ezt kiszűrni mások viselkedéséből. Főleg az apróságokra figyel nagyon. Mint például, hogy képes e valaki hosszabb ideig szemkontaktust tartani és hasonlók. *
//Szeszélyek//
* Háta mögött a fogadó ajtaja nyílik, de az ork egyelőre nem foglalkozik vele. Elvégre sokan jönnek mennek. Ha mindenki után fordulna, sose végezne semmivel. Márpedig a munka végeztével a fene se akarná, hogy további munkák zavarják meg az ő meghitt pillanatát a korsó aljával. Ahogy a pultnál ül haját hátrasimítja hatalmas kezével, ahogyan azt megszokta és szereti. Közben figyelmesen hallgatja a fogadóban már épp lerészegedő vagy épp részegedni akaró társaságot. Csak akkor pillant oldalra az italából, mikor az újonnan érkező épp mellette foglal helyet és egyetértően alátámassza az ork megjegyzését. Első pillantásokra megállapítja, hogy egy igazán egyedi kis virágszál foglalt helyet mellette. Az emberi nők szeretik kihúzni szépségüket szinte bármi áron, ha egy módjuk van rá. Ez néha zavaróan egyértelmű, de most nem ezt érzi a másiktól. *
- Nocsak. Kegyednek is sok dolga akadt ezen a hideg napon, kedves…?
* Szólítja meg nőt. Sajátos mosollyal kíséri a kérdést. Arcáról enyhe kíváncsiság olvasható le. Elég érdekes egy nőbe botlott. Már ha csak abból indulnak ki, hogy milyen problémamentesen foglalt helyet egy ork mellé. A tolerancia küszöbe elég magas lehet, vagy csak szimplán nincs semmi baja a fajtájával. Kortyol egyet italából. *
- Bár semmi baj nincs egy mozgalmas napban, főleg ha az anyagi haszonnal jár!
* Emeli korsóját a nő irányába várva a reakcióját. Mindent elmond egy emberről, ahogyan viselkedik féltében, vagy akár mérgében. Az orknak pedig van tapasztalata ezt kiszűrni mások viselkedéséből. Főleg az apróságokra figyel nagyon. Mint például, hogy képes e valaki hosszabb ideig szemkontaktust tartani és hasonlók. *
19651. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 15:40:11
Üzenet elküldve: 2024-11-07 15:40:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ünnepi vacsora//
*Nincs is szebb egy a hamvaiból feltámadó főnixmadárnál. Alenia szeretne egy lenni ezen csodálatos lények közül, de mindez csak a mesékben működik egycsapásra. Az élet ennél rögösebb utat és nehezebb akadályokat gördít mindenki elé, de jó úton halad az újra felemelkedés felé. A Romvárosból érkező hintó legyen hát az első jelképe a múltnak és a jövőnek egyaránt.*
- Nos, ebben az esetben köszönöm szépen! *Másodszorra már nem fog elutasítani egy dicséretet, figyelmét viszont nem kerüli el, hogy Orthus válasz nélkül zárja le a csorbán tündöklő drágakő hipotézisét. Tudja, hogy miért, és maga is bölcsebbnek véli, ha nem folytatják tovább a témát. Számára a külső tökéletesség túl fontos ahhoz, hogy bárki is meg tudja változtatni a véleményét. Nem is lesz igazán újra boldog, míg vissza nem nyeri régi önmagát hús-vér értelemben is.*
- Ó, A Pegazus fogadó. Szép emlékek fűznek oda. *Nem fejti ki, de ott ismerte meg legjobb barátnőjét, Luninari-t, akit Orthus-nak -ironikus módon- a jobbkezeként és tanácsadójaként mutatott be. Abba a fogadóba küldte őt a bátyja, ott találkoztak először, és azóta olyan elválaszthatatlanok, hogy még a halálnak sem sikerült elragadnia őket egymástól.
A hintó megáll, az ajtók nyílnak, partnere kiszáll, ő pedig kap egy segítő kezet, hogy hasonlóan tehessen. Még így is, hogy fogják, kissé ügyetlenül tud csak lelépni a hintó magasított kocsijáról, de miután cipője sarkai halkan koppannak a talajon, újra kihúzza magát, és büszkén állva pillant körbe. Túlöltözés… hát, olyan Alenia számára nem létezik, szóval nem feszélyezi, ha esetleg ők a legelegánsabbak a környéken.*
- Rendben, természetesen. *Bólint. Ő nem lép a pulthoz, két lépés távolságból várja meg, hogy mi fog történni. Ha már ünnepi vacsora, ahogy az a kapott meghívó levélben is írva vagyon, elvárja, hogy kiszolgálják, úgyhogy nem is mozdul, míg nem kísérik egy megfelelő asztalhoz.*
//Ünnepi vacsora//
*Nincs is szebb egy a hamvaiból feltámadó főnixmadárnál. Alenia szeretne egy lenni ezen csodálatos lények közül, de mindez csak a mesékben működik egycsapásra. Az élet ennél rögösebb utat és nehezebb akadályokat gördít mindenki elé, de jó úton halad az újra felemelkedés felé. A Romvárosból érkező hintó legyen hát az első jelképe a múltnak és a jövőnek egyaránt.*
- Nos, ebben az esetben köszönöm szépen! *Másodszorra már nem fog elutasítani egy dicséretet, figyelmét viszont nem kerüli el, hogy Orthus válasz nélkül zárja le a csorbán tündöklő drágakő hipotézisét. Tudja, hogy miért, és maga is bölcsebbnek véli, ha nem folytatják tovább a témát. Számára a külső tökéletesség túl fontos ahhoz, hogy bárki is meg tudja változtatni a véleményét. Nem is lesz igazán újra boldog, míg vissza nem nyeri régi önmagát hús-vér értelemben is.*
- Ó, A Pegazus fogadó. Szép emlékek fűznek oda. *Nem fejti ki, de ott ismerte meg legjobb barátnőjét, Luninari-t, akit Orthus-nak -ironikus módon- a jobbkezeként és tanácsadójaként mutatott be. Abba a fogadóba küldte őt a bátyja, ott találkoztak először, és azóta olyan elválaszthatatlanok, hogy még a halálnak sem sikerült elragadnia őket egymástól.
A hintó megáll, az ajtók nyílnak, partnere kiszáll, ő pedig kap egy segítő kezet, hogy hasonlóan tehessen. Még így is, hogy fogják, kissé ügyetlenül tud csak lelépni a hintó magasított kocsijáról, de miután cipője sarkai halkan koppannak a talajon, újra kihúzza magát, és büszkén állva pillant körbe. Túlöltözés… hát, olyan Alenia számára nem létezik, szóval nem feszélyezi, ha esetleg ők a legelegánsabbak a környéken.*
- Rendben, természetesen. *Bólint. Ő nem lép a pulthoz, két lépés távolságból várja meg, hogy mi fog történni. Ha már ünnepi vacsora, ahogy az a kapott meghívó levélben is írva vagyon, elvárja, hogy kiszolgálják, úgyhogy nem is mozdul, míg nem kísérik egy megfelelő asztalhoz.*
19650. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 15:18:48
Üzenet elküldve: 2024-11-07 15:18:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
*A finom szabású, vékony és sokat sejtető ruhákat éppen időszerű volt lecserélni. Noha fáj a szíve a lenge öltözetért, de a hideg ellenére is képes arra, hogy megnyerő legyen a férfi szemnek. A Pegazus ajtaja nyílik, hogy az ébenhajú lejtsen be rajta. Nyakában megkötve a vastag, fekete köpeny, melynek csuklyáját lustán löki hátra fejéről mikor becsukódott a háta mögött az ajtó. A kellemes meleg azonnal üde mosolyt varázsol a hidegtől kipirult arcára. Még kezeit is összedörzsöli, hogy minél hamarább megszűnjön az ujjaiba költöző zsibbadás. Szereti ezt a fogadót, ez kétségtelen, hisz szinte napi rutinná vált már, hogy az egész napos tortúrát vagy éppen szórakozást itt pihenje ki. A fürdő szinte csodákat tesz vele. Ha oda mégsem jutna be hát akkor bizony megelégszik a kínálattal is, mert arra sem lehet panasza. Ám a leginkább az szokta felcsigázni, hogy sosem lehet tudni kivel fut össze. A város igazi olvasztótégely, ahol a legkülönfélébb alakok fordulnak meg. A fogadó pedig a legjobb hely arra, ha ezeket az alakokat készül megtalálni. Az mindegy, hogy a cél munka vagy szórakozás, hisz nála a kettő sokszor ugyan az.
Magabiztosan és kényelmesen indul a pulthoz, miközben a köpenyt összefogó, fekete selyemszalagot már oldja is szét. Hamar átjárja az állott, meleg levegő, amit a kinti hideg után szerencsére nem talál zavarónak. Ahogy a köpeny szétold lekanyarítja nyakából, majd jobb karjára hajtva ér végül célt.
Nem sietteti a felszolgálókat, hisz ilyentájt van dolguk bőven, így egy pultnál álló fickó mellé sorol. Amíg az italok készülnek, az ételek kiadásra kerülnek bőven van ideje arra, hogy a hosszú combon eligazgassa a ruha felvágását, kisimítson pár gyűrődést és cseppet sem szemérmes ruhadekoltázsát is megigazgassa, miután félresöpörte az útból a sötét tincseket. Megmosolyogja, hogy mennyire nyilvánvalónak érzi, hogy ma este szórakozni szeretne, amihez minden praktikát bevet, hogy társaságot találjon magának. Az édes-fűszeres illat kellemesen lengi körbe, arra is ügyel, hogy tincseibe egyetlen kósza kóc se kerüljön.
Noha szépítkezésének művelete hosszadalmasnak tűnhet, viszonylag hamar végez, s mire a fogadós a pult felé eső részén jár bizony már ő maga is végez.*
- Ezzel teljes mértékben egyet kell, hogy értsek.
*Mosolyog maga elé, mikor meghallja oldalról a férfi kósza megjegyzését. Ami minden bizonnyal nem neki szólt, ám olyannyira nagy igazságot takar, hogy késztetést érez rá, hogy kifejezze egyetértését.*
- Éppen ezért szeretnék szeretnék is egy pohár Mézsört. *Mosolyog bájosan a fogadósra, miközben már csúsztatja is elé a 15 aranyat.*
*Onnantól pedig ismét csak kivárja a sorát, miközben kényelmesen a pultra könyököl, állát pedig a köpenyt tartó kezének tenyerébe támasztja.*
//Szeszélyek//
*A finom szabású, vékony és sokat sejtető ruhákat éppen időszerű volt lecserélni. Noha fáj a szíve a lenge öltözetért, de a hideg ellenére is képes arra, hogy megnyerő legyen a férfi szemnek. A Pegazus ajtaja nyílik, hogy az ébenhajú lejtsen be rajta. Nyakában megkötve a vastag, fekete köpeny, melynek csuklyáját lustán löki hátra fejéről mikor becsukódott a háta mögött az ajtó. A kellemes meleg azonnal üde mosolyt varázsol a hidegtől kipirult arcára. Még kezeit is összedörzsöli, hogy minél hamarább megszűnjön az ujjaiba költöző zsibbadás. Szereti ezt a fogadót, ez kétségtelen, hisz szinte napi rutinná vált már, hogy az egész napos tortúrát vagy éppen szórakozást itt pihenje ki. A fürdő szinte csodákat tesz vele. Ha oda mégsem jutna be hát akkor bizony megelégszik a kínálattal is, mert arra sem lehet panasza. Ám a leginkább az szokta felcsigázni, hogy sosem lehet tudni kivel fut össze. A város igazi olvasztótégely, ahol a legkülönfélébb alakok fordulnak meg. A fogadó pedig a legjobb hely arra, ha ezeket az alakokat készül megtalálni. Az mindegy, hogy a cél munka vagy szórakozás, hisz nála a kettő sokszor ugyan az.
Magabiztosan és kényelmesen indul a pulthoz, miközben a köpenyt összefogó, fekete selyemszalagot már oldja is szét. Hamar átjárja az állott, meleg levegő, amit a kinti hideg után szerencsére nem talál zavarónak. Ahogy a köpeny szétold lekanyarítja nyakából, majd jobb karjára hajtva ér végül célt.
Nem sietteti a felszolgálókat, hisz ilyentájt van dolguk bőven, így egy pultnál álló fickó mellé sorol. Amíg az italok készülnek, az ételek kiadásra kerülnek bőven van ideje arra, hogy a hosszú combon eligazgassa a ruha felvágását, kisimítson pár gyűrődést és cseppet sem szemérmes ruhadekoltázsát is megigazgassa, miután félresöpörte az útból a sötét tincseket. Megmosolyogja, hogy mennyire nyilvánvalónak érzi, hogy ma este szórakozni szeretne, amihez minden praktikát bevet, hogy társaságot találjon magának. Az édes-fűszeres illat kellemesen lengi körbe, arra is ügyel, hogy tincseibe egyetlen kósza kóc se kerüljön.
Noha szépítkezésének művelete hosszadalmasnak tűnhet, viszonylag hamar végez, s mire a fogadós a pult felé eső részén jár bizony már ő maga is végez.*
- Ezzel teljes mértékben egyet kell, hogy értsek.
*Mosolyog maga elé, mikor meghallja oldalról a férfi kósza megjegyzését. Ami minden bizonnyal nem neki szólt, ám olyannyira nagy igazságot takar, hogy késztetést érez rá, hogy kifejezze egyetértését.*
- Éppen ezért szeretnék szeretnék is egy pohár Mézsört. *Mosolyog bájosan a fogadósra, miközben már csúsztatja is elé a 15 aranyat.*
*Onnantól pedig ismét csak kivárja a sorát, miközben kényelmesen a pultra könyököl, állát pedig a köpenyt tartó kezének tenyerébe támasztja.*
19649. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 14:54:41
Üzenet elküldve: 2024-11-07 14:54:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
*Hogy Shorenaihoz milyen szerep áll közel milyen nem, hogy erről a nő valójában hogyan is vélekedik nem készül kifejteni, így csak egy kósza vállvonással nyugtázza a dolgot. Hiszen egy szajha és egy forróvérű kölyök készül tetszelegni egy grófi testvérpár szerepében. Illik vagy nem illik hozzájuk.*
- Élvezem vagy sem, nem biztos, hogy tanácsos éppen a munkaadódat felbosszantani.
*Mosolyodik el komiszul, mert érti ő, hogy a férfiak szeretnek egymás között kakaskodni. Ám a nőnek ezzel szemben éppen az a célja, hogy körülötte mindenki kiegyensúlyozott és nyugodt legyen. Erre használja a bájait és képességeit, amibe este is belekóstolhatott kedves főnökük. Ami nem kizárt, hogy fajtársa előtt is nyitott kapu. Hisz ki ő, hogy útjába álljon egy kis mókának, amiből még hasznot is húzhat. Valamint az sem utolsó szempont, hogy ezen a téren szimpatikus neki Lazziar, ugyan úgy, ahogy Merrinre is feni a fogát már az első pillantástól kezdve. Persze ezen valószínűleg egyik férfi sem lepődne meg túlzottan.
Már éppen kacérkodva kezdene is bele, hogy mennyire nem is bánná azt a közös tivornyát, amikor megérkezik a csapat két elmaradt tagja. Arcán a mosoly egyből szélesedik is, mikor megérkeznek az asztalhoz.
Shorenai nem okoz meglepetést azzal, hogy nyomban osztja is a tennivalót. Bár az kissé lombozza a kedvét, hogy túl költséges bevásárlásban kár is gondolkodnia. Na, de sebaj, olcsóbban is lehetnek szépek, erre éppen ő maga a bizonyíték.
Az éhgyomorra érkező meglepetést inkább Merrin és a levelet hozó kölyök okozza. Ahogy a pecsétes levél gazdát cserél, Merrin pedig távozóra fogja, az arcára rögvest kiül a meglepettség és a csalódottság egyvelege. Most akkor ennyi volt? Az alig felépült kis csapatuk egyik igen fontosnak számító tagja után már porzik is a fogadó? Még pár pillanatig a csukott ajtót kémleli, a végén viszont egy hosszú sóhaj kíséretében emeli tekintetét Shorenaira.*
- Mi a franc? És most?
*Vonja fel a szemöldökeit kíváncsian. Hisz valószínűleg nem árt, ha pótolják a verőlegényt egy másikkal, aki képes megvédeni a hátsójukat, ha esetlegesen beüt a baj.*
*Hogy Shorenaihoz milyen szerep áll közel milyen nem, hogy erről a nő valójában hogyan is vélekedik nem készül kifejteni, így csak egy kósza vállvonással nyugtázza a dolgot. Hiszen egy szajha és egy forróvérű kölyök készül tetszelegni egy grófi testvérpár szerepében. Illik vagy nem illik hozzájuk.*
- Élvezem vagy sem, nem biztos, hogy tanácsos éppen a munkaadódat felbosszantani.
*Mosolyodik el komiszul, mert érti ő, hogy a férfiak szeretnek egymás között kakaskodni. Ám a nőnek ezzel szemben éppen az a célja, hogy körülötte mindenki kiegyensúlyozott és nyugodt legyen. Erre használja a bájait és képességeit, amibe este is belekóstolhatott kedves főnökük. Ami nem kizárt, hogy fajtársa előtt is nyitott kapu. Hisz ki ő, hogy útjába álljon egy kis mókának, amiből még hasznot is húzhat. Valamint az sem utolsó szempont, hogy ezen a téren szimpatikus neki Lazziar, ugyan úgy, ahogy Merrinre is feni a fogát már az első pillantástól kezdve. Persze ezen valószínűleg egyik férfi sem lepődne meg túlzottan.
Már éppen kacérkodva kezdene is bele, hogy mennyire nem is bánná azt a közös tivornyát, amikor megérkezik a csapat két elmaradt tagja. Arcán a mosoly egyből szélesedik is, mikor megérkeznek az asztalhoz.
Shorenai nem okoz meglepetést azzal, hogy nyomban osztja is a tennivalót. Bár az kissé lombozza a kedvét, hogy túl költséges bevásárlásban kár is gondolkodnia. Na, de sebaj, olcsóbban is lehetnek szépek, erre éppen ő maga a bizonyíték.
Az éhgyomorra érkező meglepetést inkább Merrin és a levelet hozó kölyök okozza. Ahogy a pecsétes levél gazdát cserél, Merrin pedig távozóra fogja, az arcára rögvest kiül a meglepettség és a csalódottság egyvelege. Most akkor ennyi volt? Az alig felépült kis csapatuk egyik igen fontosnak számító tagja után már porzik is a fogadó? Még pár pillanatig a csukott ajtót kémleli, a végén viszont egy hosszú sóhaj kíséretében emeli tekintetét Shorenaira.*
- Mi a franc? És most?
*Vonja fel a szemöldökeit kíváncsian. Hisz valószínűleg nem árt, ha pótolják a verőlegényt egy másikkal, aki képes megvédeni a hátsójukat, ha esetlegesen beüt a baj.*
19648. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 08:14:31
Üzenet elküldve: 2024-11-07 08:14:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 127
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 127
Játékstílus: Vakmerő
//Danki//
*Figyelmesen hallgatja a szárnyatlan tündért, majd így szól.*
-Kedves tündérem, nincs azal semmi baj, hogy nincsenek szárnyaid. Nem ítélkezem. De mondd csak mi a becses neved? Az enyém Rothawdar Arskeliss, szólíts csak Roth-nak.
*Felemeli korsóját és kortyol belőle amíg a választ várja. Majd így folytatja.*
-Igen a bornak szőlő illata van, hiszen aból facsarják és érlelik. Nem kell hirtelen sokat inni, én sem sürgetlek, csupán a pálinkát kell így leinni, hogy jó kedvet csináljon. A bort szánt szándékkal neked rendeltem, hiszen az kellemesebb, mint a pálinka vagy a sör. Az egész este előttünk áll.
*Most Roth körbe tekint ismét és egy olyan valakit keres, aki muzsikát tudna szolgáltatni nekik.
~Van-e itt egy muzsikus? Hadd lám!~
Majd fennhangon, hogy az egész fogadó jól hallja így kiált.*
-Tisztelt jelenlevők, van kendtek között olyan, aki tud jókat muzsikálni? Mulatni szeretnénk am éjjel és nem maradnék adós az honoráriummal sem!
*Majd vigyorogva a tündérre néz, mintha valami kiemelkedő dolgot tett volna és várja, hogy valaki jelentkezzem az asztalok valamelyikétől.*
*Figyelmesen hallgatja a szárnyatlan tündért, majd így szól.*
-Kedves tündérem, nincs azal semmi baj, hogy nincsenek szárnyaid. Nem ítélkezem. De mondd csak mi a becses neved? Az enyém Rothawdar Arskeliss, szólíts csak Roth-nak.
*Felemeli korsóját és kortyol belőle amíg a választ várja. Majd így folytatja.*
-Igen a bornak szőlő illata van, hiszen aból facsarják és érlelik. Nem kell hirtelen sokat inni, én sem sürgetlek, csupán a pálinkát kell így leinni, hogy jó kedvet csináljon. A bort szánt szándékkal neked rendeltem, hiszen az kellemesebb, mint a pálinka vagy a sör. Az egész este előttünk áll.
*Most Roth körbe tekint ismét és egy olyan valakit keres, aki muzsikát tudna szolgáltatni nekik.
~Van-e itt egy muzsikus? Hadd lám!~
Majd fennhangon, hogy az egész fogadó jól hallja így kiált.*
-Tisztelt jelenlevők, van kendtek között olyan, aki tud jókat muzsikálni? Mulatni szeretnénk am éjjel és nem maradnék adós az honoráriummal sem!
*Majd vigyorogva a tündérre néz, mintha valami kiemelkedő dolgot tett volna és várja, hogy valaki jelentkezzem az asztalok valamelyikétől.*
19647. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-06 19:28:50
Üzenet elküldve: 2024-11-06 19:28:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1504
OOC üzenetek: 245
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1504
OOC üzenetek: 245
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A feltett kérdésre most a zöldek se tudják a választ. Inkább csak úgy sejti, hogy nem büszkeségről van szó hanem valami másról. Mi lehet az, ami a szimpátia hiányánál is rosszabb.*
-Akkor?
*Kérdez rá. Kíváncsi. Majd ő mesél megint. Szabadságról és, hogy mindenki vágyik valamire. Sosincs tartósan olyan, hogy valaki elégedett lenne a helyzetével. Aztán ott vannak azok akik a saját vágyaikért elnyomnak másokat. Bonyolult. A lány ezt követő bókján elmosolyodik. Sokra tartja őt a félvér. Észrevette már korábban is. Majd jön egy kérdés. Jobb is, hogy most nem elemezni próbálgatja a másik. Azt, tapasztalhatta már, hogy nem szereti az elf. Egy mese viszont más. Bár nehéz kérés ez.*
-Tényleg nevetni.
*Gondolkozik el. Mikor igazán jókat nevetett és nem valami szer hatása alatt volt, az akkor volt mikor a régi bandával a tengert járták. Átkarolja a lányt, hogy úgy dőljön el az ágyon, hogy a másik rajta feküdjön. Közben kutat az emlékei közt.*
-Ahogy mondtam ha mersz szabadnak lenni akkor hibáid is lesznek majd. Amik néha utólag viccesek.*Felröhög.*Azt, hiszem megtaláltam. Hogy mennyire voltam egy bunkó fasz döntsd el te drágám. Dyra volt a lány neve akivel egymásba botlottunk. Szeplős pofi, vörös haj és gőgös viselkedés. Ritka fárasztó egy nő volt. Főleg, mert úgy tett mintha ő lenne a megtestesült erény. Mindenkinél mindent jobban tudott, a többi nő ostoba volt vagy cafka vagy rusnya. De a férfiak se jobbak. Kitalálod mi volt amit láttam abban a lányban? Mikor találkoztunk egy pohár borral többet ivott és úgy esett neki a farkamnak, csoda másnap maradt rajta bőr. Aztán rajtam maradt. Szórakoztatott, hogy az a száj, ami mások előtt hosszasan ócsárolja az erkölcsi romlást, az úgy tud szopni, hogy majdnem megfullad. Mikor a kis barátnőivel fecsegett akkor én voltam, aki ott állt és meg se szólalt. Ha piacoltak akkor hordjam a kosarat. Ha megálltak valahol enni vagy inni akkor "Sört? Nap közben nem iszunk, Pocok." Ha este volt akkor is megkaptam, hogy mi vagy te iszákos? Amúgy is konstans baszogatott. "Jaj, Pocok gombold be, azt az inget!" "Jaj, Pocok, hogy nézel ki?" Jaj Pocok így, jaj Pocok úgy. Ismétlem mikor nem látta senki akkor kikötői szajhák megirigyelték volna olyan mocskos kis cafka volt Dyra. De egyre picsásabb lett. Gondolom élvezte a helyzetet, hogy neki világlátott, jó kiállású, orvos a kiegészítője. Volt, hogy leteremtett, meg hisztizett, ilyenek. Én tűrtem, tűrtem, de kezdett a tököm tele lenni. Viszont tudtam, hogy nemsokára megy tovább a hajóm. És nem árt ha van egy öl, ami visszavár. Csakhogy mikor a cimborák előtt, nagydarab tengeri medvék, mint egy kutyát úgy le mert engem ugatni, azt már nem tűrtem el. Úgy elküldtem melegebb éghajlatra, hogy elképzelni se tudod. Mire elkezdett hüppögni, hogy "Én micsoda vadállat vagyok.", "Vele így még senki nem mert beszélni.", "Süllyedjek el a hajóval együtt mert soha többé nem akar látni.", aztán kiviharzott. Szerencsére a kikötő és a tengerészcimborák olyan támogató közegnek számítanak, hogy egy ilyen csúnya szakítás után nem hagytak búslakodni. Pedig*A szívére teszi a kezét és egyértelműen eltúlzott szenvedéssel bevallja.*össze volt törve a szívem. Pár pohár már én se tudom milyen mert a többiek fizették őket ital, egy valahonnan előkerített muzsikusbanda és jó pár átdorbézolt óra után kezdett beforrni az a seb. Csakhogy felbukkant Dyra megbánva a tetteit és bocsánatot akart kérni tőlem. Mondtam, hogy a cimboráim milyen segítőkészek voltak? Csupa jólelkű alak. Nemcsak elmondták neki, de fel is vezették a lányt abba a szobába ahol én épp búslakodtam. Egy könnyűvérű kikötői mákvirág combjai között. Dyra reakciója nem volt túl megértő. Megkérdezte, hogy én meg mit csinálok. A lányra mutatva közöltem, hogy őt. Ezek után egyenesen nekem esett és nem zavarta, hogy épp el vagyok foglalva. A többiek vitték ki a lányt az ivóból, aki úgy szidott engem, hogy ha ismerősei hallották biztos nem ismertek az erényes és megbecsült Dyrára. Viszont ahányszor ezt elmeséltem a többiek állták a piámat olyan jót röhögtek rajta. Főleg akik ott voltak.
*A feltett kérdésre most a zöldek se tudják a választ. Inkább csak úgy sejti, hogy nem büszkeségről van szó hanem valami másról. Mi lehet az, ami a szimpátia hiányánál is rosszabb.*
-Akkor?
*Kérdez rá. Kíváncsi. Majd ő mesél megint. Szabadságról és, hogy mindenki vágyik valamire. Sosincs tartósan olyan, hogy valaki elégedett lenne a helyzetével. Aztán ott vannak azok akik a saját vágyaikért elnyomnak másokat. Bonyolult. A lány ezt követő bókján elmosolyodik. Sokra tartja őt a félvér. Észrevette már korábban is. Majd jön egy kérdés. Jobb is, hogy most nem elemezni próbálgatja a másik. Azt, tapasztalhatta már, hogy nem szereti az elf. Egy mese viszont más. Bár nehéz kérés ez.*
-Tényleg nevetni.
*Gondolkozik el. Mikor igazán jókat nevetett és nem valami szer hatása alatt volt, az akkor volt mikor a régi bandával a tengert járták. Átkarolja a lányt, hogy úgy dőljön el az ágyon, hogy a másik rajta feküdjön. Közben kutat az emlékei közt.*
-Ahogy mondtam ha mersz szabadnak lenni akkor hibáid is lesznek majd. Amik néha utólag viccesek.*Felröhög.*Azt, hiszem megtaláltam. Hogy mennyire voltam egy bunkó fasz döntsd el te drágám. Dyra volt a lány neve akivel egymásba botlottunk. Szeplős pofi, vörös haj és gőgös viselkedés. Ritka fárasztó egy nő volt. Főleg, mert úgy tett mintha ő lenne a megtestesült erény. Mindenkinél mindent jobban tudott, a többi nő ostoba volt vagy cafka vagy rusnya. De a férfiak se jobbak. Kitalálod mi volt amit láttam abban a lányban? Mikor találkoztunk egy pohár borral többet ivott és úgy esett neki a farkamnak, csoda másnap maradt rajta bőr. Aztán rajtam maradt. Szórakoztatott, hogy az a száj, ami mások előtt hosszasan ócsárolja az erkölcsi romlást, az úgy tud szopni, hogy majdnem megfullad. Mikor a kis barátnőivel fecsegett akkor én voltam, aki ott állt és meg se szólalt. Ha piacoltak akkor hordjam a kosarat. Ha megálltak valahol enni vagy inni akkor "Sört? Nap közben nem iszunk, Pocok." Ha este volt akkor is megkaptam, hogy mi vagy te iszákos? Amúgy is konstans baszogatott. "Jaj, Pocok gombold be, azt az inget!" "Jaj, Pocok, hogy nézel ki?" Jaj Pocok így, jaj Pocok úgy. Ismétlem mikor nem látta senki akkor kikötői szajhák megirigyelték volna olyan mocskos kis cafka volt Dyra. De egyre picsásabb lett. Gondolom élvezte a helyzetet, hogy neki világlátott, jó kiállású, orvos a kiegészítője. Volt, hogy leteremtett, meg hisztizett, ilyenek. Én tűrtem, tűrtem, de kezdett a tököm tele lenni. Viszont tudtam, hogy nemsokára megy tovább a hajóm. És nem árt ha van egy öl, ami visszavár. Csakhogy mikor a cimborák előtt, nagydarab tengeri medvék, mint egy kutyát úgy le mert engem ugatni, azt már nem tűrtem el. Úgy elküldtem melegebb éghajlatra, hogy elképzelni se tudod. Mire elkezdett hüppögni, hogy "Én micsoda vadállat vagyok.", "Vele így még senki nem mert beszélni.", "Süllyedjek el a hajóval együtt mert soha többé nem akar látni.", aztán kiviharzott. Szerencsére a kikötő és a tengerészcimborák olyan támogató közegnek számítanak, hogy egy ilyen csúnya szakítás után nem hagytak búslakodni. Pedig*A szívére teszi a kezét és egyértelműen eltúlzott szenvedéssel bevallja.*össze volt törve a szívem. Pár pohár már én se tudom milyen mert a többiek fizették őket ital, egy valahonnan előkerített muzsikusbanda és jó pár átdorbézolt óra után kezdett beforrni az a seb. Csakhogy felbukkant Dyra megbánva a tetteit és bocsánatot akart kérni tőlem. Mondtam, hogy a cimboráim milyen segítőkészek voltak? Csupa jólelkű alak. Nemcsak elmondták neki, de fel is vezették a lányt abba a szobába ahol én épp búslakodtam. Egy könnyűvérű kikötői mákvirág combjai között. Dyra reakciója nem volt túl megértő. Megkérdezte, hogy én meg mit csinálok. A lányra mutatva közöltem, hogy őt. Ezek után egyenesen nekem esett és nem zavarta, hogy épp el vagyok foglalva. A többiek vitték ki a lányt az ivóból, aki úgy szidott engem, hogy ha ismerősei hallották biztos nem ismertek az erényes és megbecsült Dyrára. Viszont ahányszor ezt elmeséltem a többiek állták a piámat olyan jót röhögtek rajta. Főleg akik ott voltak.
19646. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-06 14:45:00
Üzenet elküldve: 2024-11-06 14:45:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 908
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 908
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Hogy mitől fél, mindig jó kérdés. Ha valaki ismeri a dolgait, úgy festhet, hogy pont az a baj, hogy semmitől. Kétes alakokkal, őrült testvérrel tölti az ideje nagy részét, aztán pedig kiszámíthatatlan árvákat gyűjt össze egy helyre, akikről elképzelése sem lehet, hogy hogyan éltek túl, de valahogy sikerült nekik és ez a világ szinte kötelezi őket arra, hogy ne a kedvességükkel tegyék azt. Eleget látott az elfből is, hogy nem olyan biztos, hogy pont vele, neki kellene így kitárulkoznia. Mintha direkt sodorná magát bajba, hogy bizonyítson. Persze sok helyzetben igen jól helytáll és még jobban mér fel, de magával kapcsolatban még mindig ködös a kép. Az sem véletlen. Kutatja a zöldeket, mert igen ritka, hogy valamire ne tudjon válaszolni kapásból.*
- Mondjuk ő ahhoz kevés lett volna. *Hogy használja, főleg, hogy ki, főleg, hogy átadja magát neki. Akkor mitől? Hogy csorba esik azon, amit hisz magáról? Hogy kiderül egy döntéséről, hogy rossz? Pedig nem biztos, hogy sokkal másabb lett volna, mint egy idegen volt kalózzal, akinek a nevét sem tudta. De vele érezte, hogy lehet. Okot nem tud, de érezte.
Hallgatja a mesét, szinte beleveszik abba, ahogy a másik szája mozog, ahogy nevet, ahogy visszaemlékszik, ahogy fejteget. Okos. Ez az egyik kulcs. Olyan kevesekre tudja ezt mondani. És mellé veszélyes is. Nyel egyet a gondolatra, majd észre sem veszi, ahogy megharapja az alsó ajkát. *
- Szar. *Nevet fel végül ő is.* - Azt hittem mi sem lesz egyszerűbb. De Édes, te már annyi mindent láttál. Én pedig még szinte semmit. Tőled tudok... tanulni. *Mereng el egy egészen picit, de aztán folytatja.* - Mi lenne, ha inkább te mesélnél valamit, amin tényleg lehet nevetni? Biztos ezer történeted van. Én is szeretnék rólad tudni. *Mert sosem elég, ami már ismeretes a hosszúéletűről, s most még csak nem is elemző kérdéseket tesz fel.* - Kérlek! *Teszi hozzá a biztonság kedvéért. Azért az feltűnt, hogy kettejük közül ki mesél a dolgairól többet. Nem bánja, de még egy kicsi juthatna a férfiből... aztán talán hajlandó lesz aludni is. Talán.*
*Hogy mitől fél, mindig jó kérdés. Ha valaki ismeri a dolgait, úgy festhet, hogy pont az a baj, hogy semmitől. Kétes alakokkal, őrült testvérrel tölti az ideje nagy részét, aztán pedig kiszámíthatatlan árvákat gyűjt össze egy helyre, akikről elképzelése sem lehet, hogy hogyan éltek túl, de valahogy sikerült nekik és ez a világ szinte kötelezi őket arra, hogy ne a kedvességükkel tegyék azt. Eleget látott az elfből is, hogy nem olyan biztos, hogy pont vele, neki kellene így kitárulkoznia. Mintha direkt sodorná magát bajba, hogy bizonyítson. Persze sok helyzetben igen jól helytáll és még jobban mér fel, de magával kapcsolatban még mindig ködös a kép. Az sem véletlen. Kutatja a zöldeket, mert igen ritka, hogy valamire ne tudjon válaszolni kapásból.*
- Mondjuk ő ahhoz kevés lett volna. *Hogy használja, főleg, hogy ki, főleg, hogy átadja magát neki. Akkor mitől? Hogy csorba esik azon, amit hisz magáról? Hogy kiderül egy döntéséről, hogy rossz? Pedig nem biztos, hogy sokkal másabb lett volna, mint egy idegen volt kalózzal, akinek a nevét sem tudta. De vele érezte, hogy lehet. Okot nem tud, de érezte.
Hallgatja a mesét, szinte beleveszik abba, ahogy a másik szája mozog, ahogy nevet, ahogy visszaemlékszik, ahogy fejteget. Okos. Ez az egyik kulcs. Olyan kevesekre tudja ezt mondani. És mellé veszélyes is. Nyel egyet a gondolatra, majd észre sem veszi, ahogy megharapja az alsó ajkát. *
- Szar. *Nevet fel végül ő is.* - Azt hittem mi sem lesz egyszerűbb. De Édes, te már annyi mindent láttál. Én pedig még szinte semmit. Tőled tudok... tanulni. *Mereng el egy egészen picit, de aztán folytatja.* - Mi lenne, ha inkább te mesélnél valamit, amin tényleg lehet nevetni? Biztos ezer történeted van. Én is szeretnék rólad tudni. *Mert sosem elég, ami már ismeretes a hosszúéletűről, s most még csak nem is elemző kérdéseket tesz fel.* - Kérlek! *Teszi hozzá a biztonság kedvéért. Azért az feltűnt, hogy kettejük közül ki mesél a dolgairól többet. Nem bánja, de még egy kicsi juthatna a férfiből... aztán talán hajlandó lesz aludni is. Talán.*
19645. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-06 10:00:03
Üzenet elküldve: 2024-11-06 10:00:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
* A pegazus szokásosan hozza az esti formáját. Egy különösen hideg nap után, talán túlzás nélkül lehetne állítani, hogy mindenki, inkább lenne bent a melegben hideg sört kortyolva, mintsem a hidegbe meleg sört. Cagonnak is valami hasonló gondolatok vezérelték ide. Az egy sörén kívül, amit lassan már félig megivott, azon kívül egy díszes doboz foglal helyet. Egyik keze szorosan a tetején tartja, nehogy valami jöttment hirtelen felindulásból felkapja és elszaladjon vele. Mindenki, aki kis, értékes portékával utazik, az tudja, hogy milyen érzés mikor elfutnak a holmijával. A problémákat csak fokozza, hogy a különböző helyek nemigen fedeznek az ilyen alakok után. Ezen nem lehet változtatni, szóval inkább kétszer olyan figyelmes, mint kéne! Ma nem szeretné elveszteni a holmiját, ugyanis vendégeket vár. Hamar feltűnik az ajtóban a csuklyás alak, ki egyből kiszúrja a szinte sarokban helyet foglaló orkot. Ő sem rest elé ülni s már nyúl is a ládához, mire az ork visszahúzza azt. Mutatóujjával kezd ellenkezően hadonászni. *
- Na na! Előbb a pénz. Az üzlet az üzlet!
* Sokaknak még most, ennyi idő után sincs foga üzletelni a fajtájával. De ha nincs más, akkor általában megbirkóznak eme gátlásokkal! Ha nem is lesznek visszatérő partnerek, akkor is örül, ha tőle veszik az italokat. Kis turkálás után, hamar az asztalra is kerül az az erszény. Az asztalon való pénz koppanása zene füleinek. Szabad kezével közelebb húzza magához, kinyitja, és elégedetten bólint. *
- Nagyszerű! Akkor úgy hiszem, ez téged illet. Mind itt van. Ennél jobbat ennyi pénzért nem találsz!
* Mosolyogva tolja embere elé a dobozt, aki még csak köszöntőt sem mond. Csak kinyitja, megbizonyosodik a kapott italokról, majd olyan gyorsan távozik, amilyen gyorsan jött. *
~ És még az orkokat hívják pofátlanoknak! ~
* Nem nagyon érinti meg az emberek viselkedése vele szemben. Elvégre, akinek szüksége van az ork szolgáltatásaira, az nem is fog, vagy inkább nem is mer bunkó lenni. Kitudja, mit keverhet bele az akár életmentő italába. Zavartalanul megindul a pult irányába, közben az imént kapott erszényt kombinálja a sajátjával. Ritka pillanatok egyike, hogy nem számolta le a kapott aranyat, de úgy gondolta elengedi ennek a férfinak most az egyszer, hogy átverje. Legközelebb azonban nem lesz ilyen nagyúr. Nekitámaszkodik a pultnak. Mint törzsvendég, a pultnál már ismerik rendesen. Amint letelepszik, már előtte is egy egy Ullamar sör. (11 arany). Fizet, majd átveszi az italt, majd jóízűt kortyol bele. *
- Nincs is jobb, mint egy nehéz nap utáni ital.
//Szeszélyek//
* A pegazus szokásosan hozza az esti formáját. Egy különösen hideg nap után, talán túlzás nélkül lehetne állítani, hogy mindenki, inkább lenne bent a melegben hideg sört kortyolva, mintsem a hidegbe meleg sört. Cagonnak is valami hasonló gondolatok vezérelték ide. Az egy sörén kívül, amit lassan már félig megivott, azon kívül egy díszes doboz foglal helyet. Egyik keze szorosan a tetején tartja, nehogy valami jöttment hirtelen felindulásból felkapja és elszaladjon vele. Mindenki, aki kis, értékes portékával utazik, az tudja, hogy milyen érzés mikor elfutnak a holmijával. A problémákat csak fokozza, hogy a különböző helyek nemigen fedeznek az ilyen alakok után. Ezen nem lehet változtatni, szóval inkább kétszer olyan figyelmes, mint kéne! Ma nem szeretné elveszteni a holmiját, ugyanis vendégeket vár. Hamar feltűnik az ajtóban a csuklyás alak, ki egyből kiszúrja a szinte sarokban helyet foglaló orkot. Ő sem rest elé ülni s már nyúl is a ládához, mire az ork visszahúzza azt. Mutatóujjával kezd ellenkezően hadonászni. *
- Na na! Előbb a pénz. Az üzlet az üzlet!
* Sokaknak még most, ennyi idő után sincs foga üzletelni a fajtájával. De ha nincs más, akkor általában megbirkóznak eme gátlásokkal! Ha nem is lesznek visszatérő partnerek, akkor is örül, ha tőle veszik az italokat. Kis turkálás után, hamar az asztalra is kerül az az erszény. Az asztalon való pénz koppanása zene füleinek. Szabad kezével közelebb húzza magához, kinyitja, és elégedetten bólint. *
- Nagyszerű! Akkor úgy hiszem, ez téged illet. Mind itt van. Ennél jobbat ennyi pénzért nem találsz!
* Mosolyogva tolja embere elé a dobozt, aki még csak köszöntőt sem mond. Csak kinyitja, megbizonyosodik a kapott italokról, majd olyan gyorsan távozik, amilyen gyorsan jött. *
~ És még az orkokat hívják pofátlanoknak! ~
* Nem nagyon érinti meg az emberek viselkedése vele szemben. Elvégre, akinek szüksége van az ork szolgáltatásaira, az nem is fog, vagy inkább nem is mer bunkó lenni. Kitudja, mit keverhet bele az akár életmentő italába. Zavartalanul megindul a pult irányába, közben az imént kapott erszényt kombinálja a sajátjával. Ritka pillanatok egyike, hogy nem számolta le a kapott aranyat, de úgy gondolta elengedi ennek a férfinak most az egyszer, hogy átverje. Legközelebb azonban nem lesz ilyen nagyúr. Nekitámaszkodik a pultnak. Mint törzsvendég, a pultnál már ismerik rendesen. Amint letelepszik, már előtte is egy egy Ullamar sör. (11 arany)
. Fizet, majd átveszi az italt, majd jóízűt kortyol bele. *- Nincs is jobb, mint egy nehéz nap utáni ital.
19644. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-06 00:33:43
Üzenet elküldve: 2024-11-06 00:33:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1504
OOC üzenetek: 245
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1504
OOC üzenetek: 245
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Amit a doki elmond az nem filozófia számára hanem gyógyszer. Ha nem engeded ki a gőzt időnként az megbetegít. A filozófiáját nem szokta hangoztatni és nem is most kezdi el. A lány kérdései hallatán lassú egykedvűséggel fordítja a tekintetét a másikra és hallgatja ahogy ömlik a lányból a szó. Már másodjára hallja a történetet, hogy mi volt azzal a fattyúval. Könnyen össze is rakja a dolgot. Olcsó trükk leitatni a lányokat aztán szobára vinni, de nem ítéli el. Ő is eljátszotta párszor. Mikor a kékszemű hozzábújik akkor elkezdi simogatni azokat a fürtöket.*
-Nagy ostobaság? Neki valószínűleg kielégítőbb este lett volna mint neked. Elég egyszerű alak volt. Mitől félsz? Mi történt volna? Használ? Kihasznál? Átadod magad neki?
*Ad egy puszit a lány kobakjára.*
-Bezárva lenni és szabadnak lenni elég fura dolgok. Mindenki ismeri ezeket az érzéseket. Sosem elég az amit kaptunk. Kell valami. Beszéltem korábbi gályarabokkal. Volt amelyiknek az, hogy szárazföldön járt az szabadság volt. Mások saját akaratukból visszamentek a vízre, de az hogy ők dönthettek tette őket szabaddá. Mégse voltak teljesen elégedettek. El se hitték, azt se, hogy valaha ennyit kapnak az élettől és hiába érezték hálátlanságnak, de nem volt elég. Új vágyaik lettek. A végtelen sivatag vándorai, a bányarabok, koldusok és királyok is ugyan ettől szenvednek. Hogy mikor mire vágysz csak te tudod. Hogy mikor érzed magad boldognak csak te tudod. És most már szabad kisasszony...hogy az életben milyen hibákat vétesz és azokat hogyan viseled ez már a te dolgod. Csak az számít, hogy olyan nagy ostobaságot ne csinálj amiből nincs kiút. Szar dolog ez a szabadság.
*Röhögcsél kicsit. A másik szavaira, hogy hiányzott ez az aggódás csak jót mosolyog.*
-Édes!
*Amit a doki elmond az nem filozófia számára hanem gyógyszer. Ha nem engeded ki a gőzt időnként az megbetegít. A filozófiáját nem szokta hangoztatni és nem is most kezdi el. A lány kérdései hallatán lassú egykedvűséggel fordítja a tekintetét a másikra és hallgatja ahogy ömlik a lányból a szó. Már másodjára hallja a történetet, hogy mi volt azzal a fattyúval. Könnyen össze is rakja a dolgot. Olcsó trükk leitatni a lányokat aztán szobára vinni, de nem ítéli el. Ő is eljátszotta párszor. Mikor a kékszemű hozzábújik akkor elkezdi simogatni azokat a fürtöket.*
-Nagy ostobaság? Neki valószínűleg kielégítőbb este lett volna mint neked. Elég egyszerű alak volt. Mitől félsz? Mi történt volna? Használ? Kihasznál? Átadod magad neki?
*Ad egy puszit a lány kobakjára.*
-Bezárva lenni és szabadnak lenni elég fura dolgok. Mindenki ismeri ezeket az érzéseket. Sosem elég az amit kaptunk. Kell valami. Beszéltem korábbi gályarabokkal. Volt amelyiknek az, hogy szárazföldön járt az szabadság volt. Mások saját akaratukból visszamentek a vízre, de az hogy ők dönthettek tette őket szabaddá. Mégse voltak teljesen elégedettek. El se hitték, azt se, hogy valaha ennyit kapnak az élettől és hiába érezték hálátlanságnak, de nem volt elég. Új vágyaik lettek. A végtelen sivatag vándorai, a bányarabok, koldusok és királyok is ugyan ettől szenvednek. Hogy mikor mire vágysz csak te tudod. Hogy mikor érzed magad boldognak csak te tudod. És most már szabad kisasszony...hogy az életben milyen hibákat vétesz és azokat hogyan viseled ez már a te dolgod. Csak az számít, hogy olyan nagy ostobaságot ne csinálj amiből nincs kiút. Szar dolog ez a szabadság.
*Röhögcsél kicsit. A másik szavaira, hogy hiányzott ez az aggódás csak jót mosolyog.*
-Édes!
19643. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-05 23:12:10
Üzenet elküldve: 2024-11-05 23:12:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Roth//
* Kis gondolkodás után elfogadja a bocsánatkérést. *
– Nem is azért. De én… * Nem is tudja, mivel folytassa. Kissé összezavarodott. Az italtól is, meg amúgy is. *
– Én tényleg tündér vagyok! Csak nincsenek szárnyaim! Na és aztán?! * Nem tudja biztosan, hogy most mérgesnek kéne-e lennie vagy sem, úgyhogy egy kicsit az is, de nem igazán, hamar túlteszi magát rajta. Annál is inkább, mert Roth egy-egy pohár bort is rendel. Abba is beleszagol. Fogalma sincs róla, hogy mennyire rossz ötlet a pálinkát sörrel, majd borral, meg aztán még ki tudja, mivel kísérni. *
– Szőlő illata van. Csak… ~ Romlott. ~ * Persze szagolt már bort, volt már szüretelésen is. De legfeljebb musttal kínálták meg eddig. Már amire emlékszik. Ez most egy új élmény, úgyhogy egy ideig csak szagolgatja, majd felnéz a másikra. *
– Hogy lehet ennyiféle italt egyszerre inni? * A tündér már kezd becsípni, pedig még ott van előtte egy pohár bor és egy majdnem teli korsó sör is. *
– Persze bírom, csak… Tényleg, mi lesz a zenével? * Kérdi fennhangon. Egyelőre senki nem kezdett neki a zenélésnek, talán néhány arany meghozná a kedvét a muzsikusoknak. *
* Kis gondolkodás után elfogadja a bocsánatkérést. *
– Nem is azért. De én… * Nem is tudja, mivel folytassa. Kissé összezavarodott. Az italtól is, meg amúgy is. *
– Én tényleg tündér vagyok! Csak nincsenek szárnyaim! Na és aztán?! * Nem tudja biztosan, hogy most mérgesnek kéne-e lennie vagy sem, úgyhogy egy kicsit az is, de nem igazán, hamar túlteszi magát rajta. Annál is inkább, mert Roth egy-egy pohár bort is rendel. Abba is beleszagol. Fogalma sincs róla, hogy mennyire rossz ötlet a pálinkát sörrel, majd borral, meg aztán még ki tudja, mivel kísérni. *
– Szőlő illata van. Csak… ~ Romlott. ~ * Persze szagolt már bort, volt már szüretelésen is. De legfeljebb musttal kínálták meg eddig. Már amire emlékszik. Ez most egy új élmény, úgyhogy egy ideig csak szagolgatja, majd felnéz a másikra. *
– Hogy lehet ennyiféle italt egyszerre inni? * A tündér már kezd becsípni, pedig még ott van előtte egy pohár bor és egy majdnem teli korsó sör is. *
– Persze bírom, csak… Tényleg, mi lesz a zenével? * Kérdi fennhangon. Egyelőre senki nem kezdett neki a zenélésnek, talán néhány arany meghozná a kedvét a muzsikusoknak. *
19642. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-05 22:56:14
Üzenet elküldve: 2024-11-05 22:56:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 127
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 127
Játékstílus: Vakmerő
//Danki//
*Roth, most nem várt sértettséget lát a lányon. Végig hallgatja, de nem akarja erőltetni a mesét.
~ha hiszen nem mondhat többet, akkor nyilván oka van. Jobb nem firtatni.~*
-Igen a sör az jó habos, bár arra hivatott, hogy az erős pálinka égető ízét enyhítse és fokozza a hatását. Látom már hatott is.
*Kuncog egy parányit, csak széles mosollyat tudatja a lánnyal, hogy jól van a úgy, ahogy van.*
-Nem viccelődésnek szántam a kérdést. Cseppet sem, azonban te említetted, hogy a bal fülcimpád, akkor meg is lepődtem rögvest, hogy valóban történt valami vele. Csupán megkérdeztem, de kérlek ne vedd rossz néven. Ha nem mondhatsz többet, akkor elfogadom ennyivel. De én kérek neked valami finomabbat, valami kifinomultabb italt, ami hölgyeknek ajánlott fogyasztani.
*Azzal oda fordul a pulthoz és jelzi a pultosnak, hogy ismét rendelni szeretne.*
-Szeretnék kettő pohárral a ház Borából, itt is van az érte járó 20 arany.
*Ujabb ritmus kopogtat a pulton, ahogy előre görnyedve ülepén elfordul ismét a lány felé.*
-Meglásd, amit most fogsz inni, az mennyivel lágyabb és édesebb, kedvesebb lesz a nyelvednek, mint ami eddig lefolyt a torkodon.
*Amíg kihozzák a bort, szeretne muzsikát hallani, nem csak a többi vendég csevegésének moraját. Ezzel kapcsolatban
beszélnie szeretne a Pegazus tulajdonosával, csak tudná, hogy ki az. Majd gondolataiból vissztérve a fogadóba, végig simítja az állát és ismét a lány tekintetét keresi.*
*Roth, most nem várt sértettséget lát a lányon. Végig hallgatja, de nem akarja erőltetni a mesét.
~ha hiszen nem mondhat többet, akkor nyilván oka van. Jobb nem firtatni.~*
-Igen a sör az jó habos, bár arra hivatott, hogy az erős pálinka égető ízét enyhítse és fokozza a hatását. Látom már hatott is.
*Kuncog egy parányit, csak széles mosollyat tudatja a lánnyal, hogy jól van a úgy, ahogy van.*
-Nem viccelődésnek szántam a kérdést. Cseppet sem, azonban te említetted, hogy a bal fülcimpád, akkor meg is lepődtem rögvest, hogy valóban történt valami vele. Csupán megkérdeztem, de kérlek ne vedd rossz néven. Ha nem mondhatsz többet, akkor elfogadom ennyivel. De én kérek neked valami finomabbat, valami kifinomultabb italt, ami hölgyeknek ajánlott fogyasztani.
*Azzal oda fordul a pulthoz és jelzi a pultosnak, hogy ismét rendelni szeretne.*
-Szeretnék kettő pohárral a ház Borából, itt is van az érte járó 20 arany.
*Ujabb ritmus kopogtat a pulton, ahogy előre görnyedve ülepén elfordul ismét a lány felé.*
-Meglásd, amit most fogsz inni, az mennyivel lágyabb és édesebb, kedvesebb lesz a nyelvednek, mint ami eddig lefolyt a torkodon.
*Amíg kihozzák a bort, szeretne muzsikát hallani, nem csak a többi vendég csevegésének moraját. Ezzel kapcsolatban
beszélnie szeretne a Pegazus tulajdonosával, csak tudná, hogy ki az. Majd gondolataiból vissztérve a fogadóba, végig simítja az állát és ismét a lány tekintetét keresi.*
19641. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-05 22:45:19
Üzenet elküldve: 2024-11-05 22:45:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 908
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 908
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Sokkal jobb véleménye neki sincsen a nemességről, amit kevesen hisznek el neki, vagy nem értenek. Nem is fejti ki igazán az ilyesmit, mert semmi értelme. Vannak szemek, amik kívülről látják, hogy mennyire rohadt világ az, vannak szemek, amik pedig belülről figyelhetik, azzal a tudással együtt, hogy pontosan mitől rohad. Egy biztos, a lényeget jól ki lehet venni. Nem csoda, hogy nincs hozzá gyomra. Az sem csoda, hogy így is annyit vett el belőle, amit pótolni sem lehet már semmivel. Hiába kapálózik és akar mindent egyszerre. Majd rájön ő is, ha ebben is szerencséje lesz.
Jól esik neki a kényeztetés, szinte mindegy mi történik, csak érjenek egymáshoz. Úgysem bírja majd sokáig, hogy ne hajoljon vissza hozzá. De amiről beszél neki az elf, az valóban érdekes. Más az ő világa, más a szemlélete. Mégis érthető.*
- De te mindig ilyen voltál? Annyi mindent láttál. Voltál valaha bezárva? Tudod, el lehet felejteni, hogy már nem vagy... Főleg, ha sosem tudtad milyen kint... szabadon. Aztán pedig ott van az, amikor rád szakad az egész, hogy mindent szabad. Igen, pont a Varjúban. Jól láttad, akkor annyi bort ittam, hogy nekem is kellett az a lila ital. *Halkan nevet fel, de kutat az emlékek között.* - Inni sem ittam addig. Vagy nem úgy. Ott csak aludni akartunk, de ott volt az a Haldrian, aki ismerte Nori-t. És majdnem olyat csináltam, amit igazából nem akartam. Talán az a baj, hogy ha tényleg elengedem magam akkor lehet, hogy csinálok valami nagy ostobaságot. Nem jó a két véglet, de még nem találom azt, ahogy működhetne.
*Ül fel végül, s hozzábújna a másikhoz. Egyáltalán nem panasz az, ami elhangzik, inkább csak gondolkodik. Jó a kedve. A másik vagy jobban kezel mindent, vagy nem érdeklik következmények. Mindenesetre mellette legalább nem érte baj. Szeretné élvezni is az életet, főleg egy ilyen nap után, amikor tapasztalhatott.* - De a mai napból hiányzott ez az aggódás. Köszönöm.
*Adna egy kis csókot a másik vállára.*
*Sokkal jobb véleménye neki sincsen a nemességről, amit kevesen hisznek el neki, vagy nem értenek. Nem is fejti ki igazán az ilyesmit, mert semmi értelme. Vannak szemek, amik kívülről látják, hogy mennyire rohadt világ az, vannak szemek, amik pedig belülről figyelhetik, azzal a tudással együtt, hogy pontosan mitől rohad. Egy biztos, a lényeget jól ki lehet venni. Nem csoda, hogy nincs hozzá gyomra. Az sem csoda, hogy így is annyit vett el belőle, amit pótolni sem lehet már semmivel. Hiába kapálózik és akar mindent egyszerre. Majd rájön ő is, ha ebben is szerencséje lesz.
Jól esik neki a kényeztetés, szinte mindegy mi történik, csak érjenek egymáshoz. Úgysem bírja majd sokáig, hogy ne hajoljon vissza hozzá. De amiről beszél neki az elf, az valóban érdekes. Más az ő világa, más a szemlélete. Mégis érthető.*
- De te mindig ilyen voltál? Annyi mindent láttál. Voltál valaha bezárva? Tudod, el lehet felejteni, hogy már nem vagy... Főleg, ha sosem tudtad milyen kint... szabadon. Aztán pedig ott van az, amikor rád szakad az egész, hogy mindent szabad. Igen, pont a Varjúban. Jól láttad, akkor annyi bort ittam, hogy nekem is kellett az a lila ital. *Halkan nevet fel, de kutat az emlékek között.* - Inni sem ittam addig. Vagy nem úgy. Ott csak aludni akartunk, de ott volt az a Haldrian, aki ismerte Nori-t. És majdnem olyat csináltam, amit igazából nem akartam. Talán az a baj, hogy ha tényleg elengedem magam akkor lehet, hogy csinálok valami nagy ostobaságot. Nem jó a két véglet, de még nem találom azt, ahogy működhetne.
*Ül fel végül, s hozzábújna a másikhoz. Egyáltalán nem panasz az, ami elhangzik, inkább csak gondolkodik. Jó a kedve. A másik vagy jobban kezel mindent, vagy nem érdeklik következmények. Mindenesetre mellette legalább nem érte baj. Szeretné élvezni is az életet, főleg egy ilyen nap után, amikor tapasztalhatott.* - De a mai napból hiányzott ez az aggódás. Köszönöm.
*Adna egy kis csókot a másik vállára.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19821-19840 , 19841-19860 , 19861-19880 , 19881-19900 , 19896-19915