Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 985 (19681. - 19700. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
19700. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 20:25:29
Üzenet elküldve: 2024-11-12 20:25:29
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
* Jómaga se érti, hogy mi lehet a kettejük között lévő szikra oka. Elvégre még csak most találkoztak, és ahhoz képest mennyire összemelegedtek! A megannyi nő közül, akikkel találkozott, akár útja során, egyik sem volt szebb, mint most Mili. Bár lehet ez az érzés holnapra már elmúlik, mégis szeretné a karjaiban tartani ameddig lehet. Szerencséjére nem ellenkezik és lám, el is csattan az est első csókja. Itt még a gyenge oldalát mutatja a másiknak. Majd miután végre elválnak, jut is eszébe, hogy hol is van. Mintha eddig egy teljesen más helyen lett volna. A másik ötletére elmosolyodik. Ugyan olyan kacér mosoly kíséri, mint az imént. Főleg, hogy valami olyasmi akadt a kezei közé, amit normális esetben el van rejtve a világ elől. Ahogy mondani szokták, kemény az élet! Mintha csak parancsszó lett volna, úgy kell fel helyéről. Majd egyik kezével gyengéden rámarkol a kulcsot fogó kezére. *
- Ha megengeded.
* Azzal a kulcsot magához veszi, ha nincs ellenvetése a lánynak. Majd másik karját nyújtja, hogy amaz beletudjon karolni. Így mehetnek egészen addig, míg elérnek a lépcsőhöz. Itt előre engedi Milit, mint valami lovagias ember… vagyis ork. De, hogy ebben semmi lovagias nincsen, az már biztos. Csupán egy kis ízelítőt szeretne a lánynak a hátulsó vonalaiból, mielőtt felérnének.
Fent leolvassa a kulcsról a szobának számát, –már ha nála van– majd elvezeti az ajtóhoz. Kinyitja, majd előre engedi. Amint mind a ketten beértek az ork becsukja az ajtót és bezárja maguk mögött. *
//Szeszélyek//
* Jómaga se érti, hogy mi lehet a kettejük között lévő szikra oka. Elvégre még csak most találkoztak, és ahhoz képest mennyire összemelegedtek! A megannyi nő közül, akikkel találkozott, akár útja során, egyik sem volt szebb, mint most Mili. Bár lehet ez az érzés holnapra már elmúlik, mégis szeretné a karjaiban tartani ameddig lehet. Szerencséjére nem ellenkezik és lám, el is csattan az est első csókja. Itt még a gyenge oldalát mutatja a másiknak. Majd miután végre elválnak, jut is eszébe, hogy hol is van. Mintha eddig egy teljesen más helyen lett volna. A másik ötletére elmosolyodik. Ugyan olyan kacér mosoly kíséri, mint az imént. Főleg, hogy valami olyasmi akadt a kezei közé, amit normális esetben el van rejtve a világ elől. Ahogy mondani szokták, kemény az élet! Mintha csak parancsszó lett volna, úgy kell fel helyéről. Majd egyik kezével gyengéden rámarkol a kulcsot fogó kezére. *
- Ha megengeded.
* Azzal a kulcsot magához veszi, ha nincs ellenvetése a lánynak. Majd másik karját nyújtja, hogy amaz beletudjon karolni. Így mehetnek egészen addig, míg elérnek a lépcsőhöz. Itt előre engedi Milit, mint valami lovagias ember… vagyis ork. De, hogy ebben semmi lovagias nincsen, az már biztos. Csupán egy kis ízelítőt szeretne a lánynak a hátulsó vonalaiból, mielőtt felérnének.
Fent leolvassa a kulcsról a szobának számát, –már ha nála van– majd elvezeti az ajtóhoz. Kinyitja, majd előre engedi. Amint mind a ketten beértek az ork becsukja az ajtót és bezárja maguk mögött. *
19699. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 20:06:01
Üzenet elküldve: 2024-11-12 20:06:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
*Mili teszi a dolgát. Természetesen hat rá a lány módszere, bár ő egyébként sem volt különösebben feldúlt. Legalábbis nem mutatta ki. Ettől függetlenül a hattyú szavai megfelelő szólamokat pengetnek, de ehhez is ért leginkább a leányzó. Megint csak meg kell állapítania, hogy tökéletes választás a rá váró feladatra.*
-Ne aggódj, kedvesem. Lesz még időnk kettecskén. *A feszültség levezetésére valóban tökéletesen alkalmas a lány. És sok másra is, de elhalmozni dicséretekkel felesleges volna. Csak saját dolgát nehezítené vele.
A csitítás a lány részéről egyirányúnak bizonyul, a fiatal elf pedig valóban meglepi. Mire odafordulna a férfiú ökle már az arca felé tart, s alaposan el is találja őt. Kissé hátratántorodik, ajka pedig felreped az ütés erejétől. Felszisszenve egyenesedik fel, hogy ráncba szedje magát, s villámgyors mozdulattal nyúl belső zsebébe, hogy kendőjéért nyúljon. Ajkához emeli, miközben immáron valóban villámló tekintettel pillant a Lazzra. Nem támad vissza, habár a sétapálca ütésre kész szorul meg kesztyűs kezében. Annyi legalább kiderült, az ifjonc valóban forróvérű. Túl forró.*
-Jobb, ha eltűnsz most, fiam. A városból. *Hangja vészjóslóan halk. Ugyanakkor egy efféle mutatvány nem marad szemtanúk nélkül egy ilyen helyen, jó néhány tekintet esik rájuk. Ez zavarja leginkább.*
-Ezt vedd jó tanácsnak részemről. Gyere! *Az utolsót már Mili felé intézi, miközben összébb húzza magán a hosszú, sötét kabátot. Ebből a feltűnésből minél előbb el kell tűnniük.*
-Dolgunk van. *Vet még egy bosszús pillantást a kölyökre, alaposan megméri, majd még mindig ajkához emelve a kendőt távozik, remélhetőleg Milivel a sarkában.*
*Mili teszi a dolgát. Természetesen hat rá a lány módszere, bár ő egyébként sem volt különösebben feldúlt. Legalábbis nem mutatta ki. Ettől függetlenül a hattyú szavai megfelelő szólamokat pengetnek, de ehhez is ért leginkább a leányzó. Megint csak meg kell állapítania, hogy tökéletes választás a rá váró feladatra.*
-Ne aggódj, kedvesem. Lesz még időnk kettecskén. *A feszültség levezetésére valóban tökéletesen alkalmas a lány. És sok másra is, de elhalmozni dicséretekkel felesleges volna. Csak saját dolgát nehezítené vele.
A csitítás a lány részéről egyirányúnak bizonyul, a fiatal elf pedig valóban meglepi. Mire odafordulna a férfiú ökle már az arca felé tart, s alaposan el is találja őt. Kissé hátratántorodik, ajka pedig felreped az ütés erejétől. Felszisszenve egyenesedik fel, hogy ráncba szedje magát, s villámgyors mozdulattal nyúl belső zsebébe, hogy kendőjéért nyúljon. Ajkához emeli, miközben immáron valóban villámló tekintettel pillant a Lazzra. Nem támad vissza, habár a sétapálca ütésre kész szorul meg kesztyűs kezében. Annyi legalább kiderült, az ifjonc valóban forróvérű. Túl forró.*
-Jobb, ha eltűnsz most, fiam. A városból. *Hangja vészjóslóan halk. Ugyanakkor egy efféle mutatvány nem marad szemtanúk nélkül egy ilyen helyen, jó néhány tekintet esik rájuk. Ez zavarja leginkább.*
-Ezt vedd jó tanácsnak részemről. Gyere! *Az utolsót már Mili felé intézi, miközben összébb húzza magán a hosszú, sötét kabátot. Ebből a feltűnésből minél előbb el kell tűnniük.*
-Dolgunk van. *Vet még egy bosszús pillantást a kölyökre, alaposan megméri, majd még mindig ajkához emelve a kendőt távozik, remélhetőleg Milivel a sarkában.*
19698. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 19:59:27
Üzenet elküldve: 2024-11-12 19:59:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 908
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 908
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*El tudna játszadozni a gondolattal, hogy többször érinti őt a másik és sűrűbben tűnik fel körülötte, de jól tudja, hogy mennyire meg tudná zavarni a fejét. Ezt ma szabad hagyni, de egyébként ostobaság volna. Vagy nagyon okosnak kellene lennie, ami ugyebár megzavart elmével igen nehéz. Csakhogy minden egyes simítás, minden kis csók viszi bele mélyebben abba, amire nem is szabad gondolni. Élvezi és ez a fontos. Hozzábújik szorosan és csak hallgatja a történeteket. Mulattató, de valóban vannak meghökkentő dolgai. Ettől olyan jó, meglepi mindig. Minden egyes kis szelettel, amit mutat neki.
Tud vigyázni magára. Ha valamiben, ebben biztos volt. Hogy rá is vigyáznak, vagy vigyáztak? Erre elmosolyodik. Jó lehet a tudat... neki ilyen sosem volt.*
- De biztos nem csak azért, mert orvos vagy.
*Hunyorog kissé, ahogy nézi a zöldeket. Valamit fel kell mutatni az ilyenért? Hadilábon áll mindenféle kapcsolattal. De lehet ez csak akkor jár, ha valaki valamiben tényleg jó és értékes. Ha nem az lenne, aki, vajon Mai itt lenne vele? Elmereng a szemeit bámulva és most olyasmi válasz fogalmazódik meg benne, hogy tényleg bármi lehetne a foglalkozása, bármi lehetne ő, a karjaiban szeretne lenni. De azért indításnak nem volt rossz az a tudás, amit felfedezni vélt benne.
Felsóhajt, ahogy a csók éri a bőrét. Egyre jobban kapaszkodik az elfbe, s ahogy meghallja a kérdést, elhúzza az arcát, mintha ezt egy kissé szégyellné. Talán a válasz tényleg itt van. Már akkor tetszett neki, amikor még azt sem tudta, hogy kicsoda.*
- Édes, komolyan?
*Nevet fel halkan, s kissé megingatja a fejét.*
- Tisztán emlékszek. De még elbízod magad.
*Fordul vissza és végigcsókolná a nyakát, mielőtt belekezd.*
- Tudod, az volt az első mondatom Nori-nak, hogyha te lettél volna ott fent a szobában a Varjúban, akkor biztos, hogy maradok.
*Még mindig nevet a tekintete, de fájdalmas grimasz húzódik rajta végig, mintha ki sem kellett volna mondania. De végtére is kit érdekel?*
- De egyáltalán nem volt tervem. Az biztos, hogy nem volt terv, hogy az asztalon végezzük. Amikor már láttam, hogy viselkedsz Nori-val, akkor igazából csak az jutott az eszembe, hogy szívesen tanulnék tőled. Láttam mennyire értesz még az ő nyelvén is. És az orvoslást én csodálatosnak tartom, akkor is, ha van benne igen sok rossz is, amiket meséltél. Nem menne bárkinek. Ez különleges. *Nagy levegőt vesz, majd belesimít a szőke fürtök közé.* - De még semmit nem tudtam rólad, amikor felfigyeltem rád.
*Jóvágású elfek igen sokan mentek már el mellette, utasított is vissza párat. Nem elég hozzá jól kinézi. Talán az utolsó mondatot csak a saját gondolatai miatt mondja ki. Furcsa érzés tör most rá. Sosem gondolkodik ilyesmin. *
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.12 20:02:03
*El tudna játszadozni a gondolattal, hogy többször érinti őt a másik és sűrűbben tűnik fel körülötte, de jól tudja, hogy mennyire meg tudná zavarni a fejét. Ezt ma szabad hagyni, de egyébként ostobaság volna. Vagy nagyon okosnak kellene lennie, ami ugyebár megzavart elmével igen nehéz. Csakhogy minden egyes simítás, minden kis csók viszi bele mélyebben abba, amire nem is szabad gondolni. Élvezi és ez a fontos. Hozzábújik szorosan és csak hallgatja a történeteket. Mulattató, de valóban vannak meghökkentő dolgai. Ettől olyan jó, meglepi mindig. Minden egyes kis szelettel, amit mutat neki.
Tud vigyázni magára. Ha valamiben, ebben biztos volt. Hogy rá is vigyáznak, vagy vigyáztak? Erre elmosolyodik. Jó lehet a tudat... neki ilyen sosem volt.*
- De biztos nem csak azért, mert orvos vagy.
*Hunyorog kissé, ahogy nézi a zöldeket. Valamit fel kell mutatni az ilyenért? Hadilábon áll mindenféle kapcsolattal. De lehet ez csak akkor jár, ha valaki valamiben tényleg jó és értékes. Ha nem az lenne, aki, vajon Mai itt lenne vele? Elmereng a szemeit bámulva és most olyasmi válasz fogalmazódik meg benne, hogy tényleg bármi lehetne a foglalkozása, bármi lehetne ő, a karjaiban szeretne lenni. De azért indításnak nem volt rossz az a tudás, amit felfedezni vélt benne.
Felsóhajt, ahogy a csók éri a bőrét. Egyre jobban kapaszkodik az elfbe, s ahogy meghallja a kérdést, elhúzza az arcát, mintha ezt egy kissé szégyellné. Talán a válasz tényleg itt van. Már akkor tetszett neki, amikor még azt sem tudta, hogy kicsoda.*
- Édes, komolyan?
*Nevet fel halkan, s kissé megingatja a fejét.*
- Tisztán emlékszek. De még elbízod magad.
*Fordul vissza és végigcsókolná a nyakát, mielőtt belekezd.*
- Tudod, az volt az első mondatom Nori-nak, hogyha te lettél volna ott fent a szobában a Varjúban, akkor biztos, hogy maradok.
*Még mindig nevet a tekintete, de fájdalmas grimasz húzódik rajta végig, mintha ki sem kellett volna mondania. De végtére is kit érdekel?*
- De egyáltalán nem volt tervem. Az biztos, hogy nem volt terv, hogy az asztalon végezzük. Amikor már láttam, hogy viselkedsz Nori-val, akkor igazából csak az jutott az eszembe, hogy szívesen tanulnék tőled. Láttam mennyire értesz még az ő nyelvén is. És az orvoslást én csodálatosnak tartom, akkor is, ha van benne igen sok rossz is, amiket meséltél. Nem menne bárkinek. Ez különleges. *Nagy levegőt vesz, majd belesimít a szőke fürtök közé.* - De még semmit nem tudtam rólad, amikor felfigyeltem rád.
*Jóvágású elfek igen sokan mentek már el mellette, utasított is vissza párat. Nem elég hozzá jól kinézi. Talán az utolsó mondatot csak a saját gondolatai miatt mondja ki. Furcsa érzés tör most rá. Sosem gondolkodik ilyesmin. *
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.12 20:02:03
19697. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 19:33:14
Üzenet elküldve: 2024-11-12 19:33:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Látja L'szkán, hogy gondolatban teljesen más világban jár, nem a Pegazusban ül, fél lábával az ő ölében. Tekintete újra a pultnál teázgató férfira villan. ~Mit bámul ennyire rajta L'szka?~, tűnődik. Tetszene neki a fickó? Jól van hát, tetszen, nincs azzal baj, de akkor ne az ő ölébe dugdossa a lábát. Meg tulajdonképpen közölhetné vele ezt, és akkor ő itt tudná ő hagyni a lányt egyedül, hogy kedvére bámuljon, vagy bájologjon, vagy csináljon, amit akar. Felőle, ha a vöröshajúnak erre van gusztusa, azt csinál amit akar.
Összeszorítja az ajkait, elengedi L'szka lábát. Már nincs kedve simogatni. Tekintete újra a pult felé villan, egyre ellenszenvesebbnek látja innen a férfit, pláne amikor megtudja, hogy az talán vendég volt a régi házban. Sőt, talán lehet, hogy L'szka egy régi kérője lenne? Csodás. Akkor akár újra fel is lehetne melegíteni a régi kapcsolatot nem? Összefonja maga előtt a karjait, szeme sarkából figyeli, hogy a férfi mellé egy nő is érkezik. Magában kajánul somolyog egy sort, no lám, forgandó a szerencse, mi? Ennyit a lehetséges jövőről? A nő vörös ruhája annyira kirí a fogadóból, hogy odanéz maga is rendesebben. Fogalma sincs, hogy az ki lehet, biztos az is valami gazdag nőcske, régi-új nemes, vagy hasonló. Remek. Ilyen társaságban neki esélye sincs arra, hogy fenntartsa vagy megtartsa L'szka érdeklődését.
Szájában keserű ízzel figyeli ahogy a vöröshajú lány ábrándosan figyeli a pultnál álló párost, és arra gondol, hogy talán ez ennyi volt. Megkapott valamit, amiről megtapasztalta hogy milyen is lehetne, és tessék, nem egész egy nappal később már úgy is fest, hogy elveszíti azt. Összeszorítja az állkapcsát egy pillanatra.*
- Nem fontos. *-válaszolja a kérdésre-* Biztos találsz érdekesebbet is, mint a piac. Vagy a piac utáni elfoglaltságok.
*Látja L'szkán, hogy gondolatban teljesen más világban jár, nem a Pegazusban ül, fél lábával az ő ölében. Tekintete újra a pultnál teázgató férfira villan. ~Mit bámul ennyire rajta L'szka?~, tűnődik. Tetszene neki a fickó? Jól van hát, tetszen, nincs azzal baj, de akkor ne az ő ölébe dugdossa a lábát. Meg tulajdonképpen közölhetné vele ezt, és akkor ő itt tudná ő hagyni a lányt egyedül, hogy kedvére bámuljon, vagy bájologjon, vagy csináljon, amit akar. Felőle, ha a vöröshajúnak erre van gusztusa, azt csinál amit akar.
Összeszorítja az ajkait, elengedi L'szka lábát. Már nincs kedve simogatni. Tekintete újra a pult felé villan, egyre ellenszenvesebbnek látja innen a férfit, pláne amikor megtudja, hogy az talán vendég volt a régi házban. Sőt, talán lehet, hogy L'szka egy régi kérője lenne? Csodás. Akkor akár újra fel is lehetne melegíteni a régi kapcsolatot nem? Összefonja maga előtt a karjait, szeme sarkából figyeli, hogy a férfi mellé egy nő is érkezik. Magában kajánul somolyog egy sort, no lám, forgandó a szerencse, mi? Ennyit a lehetséges jövőről? A nő vörös ruhája annyira kirí a fogadóból, hogy odanéz maga is rendesebben. Fogalma sincs, hogy az ki lehet, biztos az is valami gazdag nőcske, régi-új nemes, vagy hasonló. Remek. Ilyen társaságban neki esélye sincs arra, hogy fenntartsa vagy megtartsa L'szka érdeklődését.
Szájában keserű ízzel figyeli ahogy a vöröshajú lány ábrándosan figyeli a pultnál álló párost, és arra gondol, hogy talán ez ennyi volt. Megkapott valamit, amiről megtapasztalta hogy milyen is lehetne, és tessék, nem egész egy nappal később már úgy is fest, hogy elveszíti azt. Összeszorítja az állkapcsát egy pillanatra.*
- Nem fontos. *-válaszolja a kérdésre-* Biztos találsz érdekesebbet is, mint a piac. Vagy a piac utáni elfoglaltságok.
19696. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 19:02:33
Üzenet elküldve: 2024-11-12 19:02:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Igyekszik odafigyelni Coradra, de borzalmasan frusztrálni kezdi, hogy olyan ismerős az idegen. Hol hosszabb, hol rövidebb időt szentel a bámulásra, ami igazából nem is az, pusztán csak elmereng a régi emlékekben, ahol mindig visszaköszönnek azok a ruhán viselt motívumok.*
- Persze, persze.
*Legyintget a fiú szavaira, de fogalma sincs igazából, hogy mit válaszolt vissza, főleg nem, hogy mire. Ráncolja a homlokát és járnak agyának tekervényei. Találkozik nap, mint nap ismerős arcokkal, de ez most más. Nem tudja kiverni a fejéből, hogy hasonló alakot, vagy éppen ezt a férfit régen az apjával látott beszélni. Talán üzletelni. Ahol üzlet van ott pedig arany. Ahol arany, ott szép új ruhák.
Ahogy Corad megkocogtatja a bokáját a zöldek ismét visszatalálnak a fiúhoz. Bár nem igazán esik jól, hogy hirtelen rántódott ki a gondolataiból.*
- Mi az?
*Pislog párat értetlenül, majd a kíváncsi tekintetet látva vonja meg végül vállait, ahogy hátra dől a széken.*
- Nem tudom. Az a férfi ott a pultnál. Ismerős. Mintha láttam volna már, amikor apámnak még ment a szekér.
*Teszi karba a kezeit, majd lopva ismét elpillant az irányába. Akkor viszont már valami sokkal tetszetősebbre találnak rá a zöldek. Egy gyönyörű társra, aki most érkezett a pulthoz. Egy kifinomult, elegáns, szemrevaló, káprázatos... ruhára. Azonnal vágyakozó sóhaj tör fel belőle. Az a ruha, mint üde színfolt a hatköznapi Pegazus kellős közepén. Irigykedve nézi a nőt, még arról is megfelejtkezik, hogy amúgy a mellette álló férfit fürkészte, mert mégis csak az volt ismerős.*
- Ahj, az a ruha.
*Sóhajtja szinte vágyakozva, ahogy az asztalra könyökölve támasztja meg az állát a tenyerén. De végül inkább csak legyint magában és tényleg igyekszik visszakoncentrálni Coradhoz.*
- Szóval reggeli-ebéd után aludni akarsz? Vagy hol jártunk?
*Szusszan fel és leküzd magában mindent, ami arra készteti, hogy visszatérjen a vörös ruhához. Pedig milyen szép lenne egy ilyen zöldben is.*
*Igyekszik odafigyelni Coradra, de borzalmasan frusztrálni kezdi, hogy olyan ismerős az idegen. Hol hosszabb, hol rövidebb időt szentel a bámulásra, ami igazából nem is az, pusztán csak elmereng a régi emlékekben, ahol mindig visszaköszönnek azok a ruhán viselt motívumok.*
- Persze, persze.
*Legyintget a fiú szavaira, de fogalma sincs igazából, hogy mit válaszolt vissza, főleg nem, hogy mire. Ráncolja a homlokát és járnak agyának tekervényei. Találkozik nap, mint nap ismerős arcokkal, de ez most más. Nem tudja kiverni a fejéből, hogy hasonló alakot, vagy éppen ezt a férfit régen az apjával látott beszélni. Talán üzletelni. Ahol üzlet van ott pedig arany. Ahol arany, ott szép új ruhák.
Ahogy Corad megkocogtatja a bokáját a zöldek ismét visszatalálnak a fiúhoz. Bár nem igazán esik jól, hogy hirtelen rántódott ki a gondolataiból.*
- Mi az?
*Pislog párat értetlenül, majd a kíváncsi tekintetet látva vonja meg végül vállait, ahogy hátra dől a széken.*
- Nem tudom. Az a férfi ott a pultnál. Ismerős. Mintha láttam volna már, amikor apámnak még ment a szekér.
*Teszi karba a kezeit, majd lopva ismét elpillant az irányába. Akkor viszont már valami sokkal tetszetősebbre találnak rá a zöldek. Egy gyönyörű társra, aki most érkezett a pulthoz. Egy kifinomult, elegáns, szemrevaló, káprázatos... ruhára. Azonnal vágyakozó sóhaj tör fel belőle. Az a ruha, mint üde színfolt a hatköznapi Pegazus kellős közepén. Irigykedve nézi a nőt, még arról is megfelejtkezik, hogy amúgy a mellette álló férfit fürkészte, mert mégis csak az volt ismerős.*
- Ahj, az a ruha.
*Sóhajtja szinte vágyakozva, ahogy az asztalra könyökölve támasztja meg az állát a tenyerén. De végül inkább csak legyint magában és tényleg igyekszik visszakoncentrálni Coradhoz.*
- Szóval reggeli-ebéd után aludni akarsz? Vagy hol jártunk?
*Szusszan fel és leküzd magában mindent, ami arra készteti, hogy visszatérjen a vörös ruhához. Pedig milyen szép lenne egy ilyen zöldben is.*
19695. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 18:56:17
Üzenet elküldve: 2024-11-12 18:56:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1504
OOC üzenetek: 245
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1504
OOC üzenetek: 245
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Kár lenne tagadni, hogy a félvér tud rá tudna hatást gyakorolni. Bizonyította már a lány, hogy így van. Viszont, hogy képes lenne magához tudná kicsit szorosabban kötni az elfet az azért komoly kihívás lenne. Talán jobb is, hogy nem tesz próbát és csak élvezik a pillanatot. A doki története nyújthat egy kis bepillantást az egyszerű és sokszor közönséges tengerészhumorba. Mikor sok férfi össze van zárva akkor természetes, hogy egy kis emberkedés kialakul köztük. Van, hogy nem is kicsi, de az nem biztos, hogy vicces történet lenne. De a doki általában el tudta kerülni a bajt. Amit mikor a félvér is megjegyez akkor egy sokatmondó mosollyal válaszol.*
-Egy orvos sokat ér. Vigyáztak rám. Meg tudok én is magamra.
*Kacsint a lányra. Nem ok nélkül ment el a kikötőbe, küldte el az anyjába, azt a szarfaszú félvért, üzletelt csempészekkel és ki tudja milyen veszélyes sellő királynőkkel. Nem fél semmitől. A másik vallomását hallva lehajol a másikhoz, hogy lopjon egy csókot tőle, majd azt az övénél nem hegyesebb fülecskét is megízlelgeti, hogy belebúghassa a következő kérdéseit.*
-Mikor először láttál mit gondoltál rólam? Mi volt a terved Édes?
*Néz bele azokba a kékekbe.*
*Kár lenne tagadni, hogy a félvér tud rá tudna hatást gyakorolni. Bizonyította már a lány, hogy így van. Viszont, hogy képes lenne magához tudná kicsit szorosabban kötni az elfet az azért komoly kihívás lenne. Talán jobb is, hogy nem tesz próbát és csak élvezik a pillanatot. A doki története nyújthat egy kis bepillantást az egyszerű és sokszor közönséges tengerészhumorba. Mikor sok férfi össze van zárva akkor természetes, hogy egy kis emberkedés kialakul köztük. Van, hogy nem is kicsi, de az nem biztos, hogy vicces történet lenne. De a doki általában el tudta kerülni a bajt. Amit mikor a félvér is megjegyez akkor egy sokatmondó mosollyal válaszol.*
-Egy orvos sokat ér. Vigyáztak rám. Meg tudok én is magamra.
*Kacsint a lányra. Nem ok nélkül ment el a kikötőbe, küldte el az anyjába, azt a szarfaszú félvért, üzletelt csempészekkel és ki tudja milyen veszélyes sellő királynőkkel. Nem fél semmitől. A másik vallomását hallva lehajol a másikhoz, hogy lopjon egy csókot tőle, majd azt az övénél nem hegyesebb fülecskét is megízlelgeti, hogy belebúghassa a következő kérdéseit.*
-Mikor először láttál mit gondoltál rólam? Mi volt a terved Édes?
*Néz bele azokba a kékekbe.*
19694. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 18:07:42
Üzenet elküldve: 2024-11-12 18:07:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 363
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 363
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Tartozás ide vagy oda, ma reggel jókedvűen kel, és a lépcsőkön is a jól megszokott Merlana sétál le. Indokolatlanul elegáns, hosszú, vörös ruha, erős smink, egyenes hát, és a magasított sarkak miatt kopogó, határozott, mégis lágy léptek jellemzik, ahogy a lépcső aljához közeledve egy pillanatra megáll, és még a vendégsereg fölé magasodva tekintetével végigpásztázik a jelenlévőkön. Egyrészt Nestar-t keresi, akit hamar meg is pillant a pult előtt a szokásos helyén, de nem csak őt figyeli. Mindig, minden egyes alkalommal megnézi magának, hogy ki is tévedt be épp a Pegazusba, hisz ki tudja, talán élete lehetőségét szalasztaná el, ha szerencséjének kovácsa elkerülné a figyelmét. Nem kellenek ahhoz szavak, hogy következtetéseket vonhasson le az asztaloknál ülőkről, sokat mesél róluk a mosolyuk, a testhelyzetük, a társaságuk és a viselkedésük, és az, hogy merre téved a pillantásuk. Most is halvány, elégedett mosoly húzódik vörösre festett ajkaira, s folytatja a sétát, meg sem áll, míg az alkimista mellett nem terem.*
- Jó reggelt, Nestar Úr! *Ma érzése szerint egészen sokáig sikerült aludnia, úgyhogy nem csoda, hogy a férfit már ébren, teát szürcsölgetve találja idelent. A csapos közben megérkezik, Merlana pedig édes mosolyával fordul felé.*
- Valami főttet és egy kakaót szeretnék, kérem. *Mondja neki, az árat pedig meg sem kérdezi, csak odacsúsztat a pultra 10 aranyat a Főtt ételért
, és még 6-ot a Kakaóért . Hol ennyit, hol annyit fizet, amennyi épp a kezei közé akad, de sosem a másoknak kínált teljes árat. Ennyit már megengedhet magának, hisz nemhogy törzsvendég a fogadóban, hanem hosszú ideje lakik már az épületben, és bizonyára Morthimer Úr is tesz érte, hogy különleges vendégszeretetet nyújtsanak neki. Rég beszélt már vele, de egyelőre nem is akar. Ahhoz eredményekre van szükség, amit felmutathat, de azon még dolgoznia kell.*
- Mit tervezel mára? *Kérdezi végül újra Nestar-t.* Mert, ha továbbra is úgy gondolod, hogy meg kéne szereznünk még másokat is az ügyünknek, akkor van egy tippem, hol kellene kezdenünk. Mögöttünk, kissé balra, a hosszúfülű pacák meg a vöröske párja, akik csak azért nem falják fel egymást, mert egy fogadóban vannak. Téged néztek mindketten, mikor lejöttem. Kell, hogy legyen valami oka. Ha más nem, akkor csak annyi, hogy szimpatikus vagy a lánynak, a férfi meg féltékeny, és azért bámul. Ez akár még jól is elsülhet, ha megszólítod őket. Egy próbát megér. *Sejtelmesen mosolyog. Ő most nem játszik, csak információt ad át, és Nestar-ra bízza, hogy mit kezd vele. Ha úgy dönt, hogy őt is érdekli a páros, akkor viszont ezer örömmel asszisztál a kezdeményezéshez.*
*Tartozás ide vagy oda, ma reggel jókedvűen kel, és a lépcsőkön is a jól megszokott Merlana sétál le. Indokolatlanul elegáns, hosszú, vörös ruha, erős smink, egyenes hát, és a magasított sarkak miatt kopogó, határozott, mégis lágy léptek jellemzik, ahogy a lépcső aljához közeledve egy pillanatra megáll, és még a vendégsereg fölé magasodva tekintetével végigpásztázik a jelenlévőkön. Egyrészt Nestar-t keresi, akit hamar meg is pillant a pult előtt a szokásos helyén, de nem csak őt figyeli. Mindig, minden egyes alkalommal megnézi magának, hogy ki is tévedt be épp a Pegazusba, hisz ki tudja, talán élete lehetőségét szalasztaná el, ha szerencséjének kovácsa elkerülné a figyelmét. Nem kellenek ahhoz szavak, hogy következtetéseket vonhasson le az asztaloknál ülőkről, sokat mesél róluk a mosolyuk, a testhelyzetük, a társaságuk és a viselkedésük, és az, hogy merre téved a pillantásuk. Most is halvány, elégedett mosoly húzódik vörösre festett ajkaira, s folytatja a sétát, meg sem áll, míg az alkimista mellett nem terem.*
- Jó reggelt, Nestar Úr! *Ma érzése szerint egészen sokáig sikerült aludnia, úgyhogy nem csoda, hogy a férfit már ébren, teát szürcsölgetve találja idelent. A csapos közben megérkezik, Merlana pedig édes mosolyával fordul felé.*
- Valami főttet és egy kakaót szeretnék, kérem. *Mondja neki, az árat pedig meg sem kérdezi, csak odacsúsztat a pultra 10 aranyat a Főtt ételért
, és még 6-ot a Kakaóért . Hol ennyit, hol annyit fizet, amennyi épp a kezei közé akad, de sosem a másoknak kínált teljes árat. Ennyit már megengedhet magának, hisz nemhogy törzsvendég a fogadóban, hanem hosszú ideje lakik már az épületben, és bizonyára Morthimer Úr is tesz érte, hogy különleges vendégszeretetet nyújtsanak neki. Rég beszélt már vele, de egyelőre nem is akar. Ahhoz eredményekre van szükség, amit felmutathat, de azon még dolgoznia kell.*- Mit tervezel mára? *Kérdezi végül újra Nestar-t.* Mert, ha továbbra is úgy gondolod, hogy meg kéne szereznünk még másokat is az ügyünknek, akkor van egy tippem, hol kellene kezdenünk. Mögöttünk, kissé balra, a hosszúfülű pacák meg a vöröske párja, akik csak azért nem falják fel egymást, mert egy fogadóban vannak. Téged néztek mindketten, mikor lejöttem. Kell, hogy legyen valami oka. Ha más nem, akkor csak annyi, hogy szimpatikus vagy a lánynak, a férfi meg féltékeny, és azért bámul. Ez akár még jól is elsülhet, ha megszólítod őket. Egy próbát megér. *Sejtelmesen mosolyog. Ő most nem játszik, csak információt ad át, és Nestar-ra bízza, hogy mit kezd vele. Ha úgy dönt, hogy őt is érdekli a páros, akkor viszont ezer örömmel asszisztál a kezdeményezéshez.*
19693. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 17:32:16
Üzenet elküldve: 2024-11-12 17:32:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A törpével jól elbeszélgetett, de már itt az ideje, hogy kimozduljon a fogadóból. Megissza maradék sörét és feláll a helyéről. Még azért elbúcsúzik a férfitől.*
-Örülök, hogy összefutottunk, de most mennem kell.
*Nem mond többet. Mit mondhatna? Csak pár perce ismeri a másikat, nincsenek egyáltalán jó viszonyban. Még csak nem is ismeri, szóval ennyivel letudja az egészet. Felállva a helyéről látja, hogy azért a vendégsereg megszaporodott. Szemével keresi az elfet, de nem találja sehol.*
~Kár érte. Jól elszórakoztam volna vele.~
*Kifelé menet azért még körbenéz, hátha véletlenül összefutnának a befelé áramló vendégsereg közepette. Természetesen túloz, nem özönlenek be ide az emberek, de tényleg többen vannak. Már bővel a délutánban járnak, nem csoda ha ennyien jönnek. Az lenne a meglepő, és szomorú, ha nem lenne itt ennyi vendég. Arthenior város történelmi fogadójáról beszélünk, ami túlélte még az orkok dúlását is. Végül egyetlen ismerős arccal sem találkozik a fogadó ajtaja felé menet.*
-Örülök, hogy összefutottunk, de most mennem kell.
*Nem mond többet. Mit mondhatna? Csak pár perce ismeri a másikat, nincsenek egyáltalán jó viszonyban. Még csak nem is ismeri, szóval ennyivel letudja az egészet. Felállva a helyéről látja, hogy azért a vendégsereg megszaporodott. Szemével keresi az elfet, de nem találja sehol.*
~Kár érte. Jól elszórakoztam volna vele.~
*Kifelé menet azért még körbenéz, hátha véletlenül összefutnának a befelé áramló vendégsereg közepette. Természetesen túloz, nem özönlenek be ide az emberek, de tényleg többen vannak. Már bővel a délutánban járnak, nem csoda ha ennyien jönnek. Az lenne a meglepő, és szomorú, ha nem lenne itt ennyi vendég. Arthenior város történelmi fogadójáról beszélünk, ami túlélte még az orkok dúlását is. Végül egyetlen ismerős arccal sem találkozik a fogadó ajtaja felé menet.*
19692. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 17:22:28
Üzenet elküldve: 2024-11-12 17:22:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ünnepi vacsora//
*A tájékozottsága mindig is az erősebb erényei közé tartozott. Igazából amellett, hogy szép volt, máshoz nem is értett igazán soha, mintsem ahhoz, hogy minél több információt jegyezzen meg, és bárkivel, bármiről képes legyen hosszas, értelmes diskurzust folytatni. A szépsége a karja nélkül már a múlté, maradt hát a tudás, amit senki nem vehet el tőle, míg a szíve életerősen lüktet odabent. Talán könyvet kellene írnia, akkor még az elmúlás sem tudná elrabolni tőle a tudást.*
- Engem így neveltek. A szüleim arra tanítottak, hogy nőként az egyetlen, de nagyon fontos feladatom az, hogy tanuljak. A diplomácia tudományában fontos, hogy tájékozottak legyünk, hisz bárkivel is hoz minket össze a sors, tudnunk kell az adott társaságunk érdeklődéséhez kapcsolódó témákban eszmecserét futtatni. A családom szerint a nők feladata pont ez, megnyerni, majd megtartani a gyümölcsöző kapcsolatokat. Úgyhogy nincs miért szégyenkeznie. Ön máshoz ért, de ahhoz kiválóan.
*Továbbra is szerényen viselkedik, de nem azért, mert az álarc nélküli Alenia valóban szerény volna, hanem ezt is tanulta. Előkelő társaságban hölgyként fontos, hogy ne akarjuk uralni a másikat, csak legyünk kedvesek, visszafogottak és megnyerőek. Aleniá-nak mindhárom pont jól megy.
A leves kérdésében egyetértenek, és igazából a Vadak Vérével kapcsolatos elképzelésük sem különbözik. Nem tudja mi az, de így nem is akarja megtudni.*
- Nos, azt hiszem, én sem kísérteném a sorsomat az ismeretlennel. A csirkesült azonban finomnak hangzik. Úgy hiszem, egyezik az ízlésünk, Morthimer Úr! *El is mosolyodik halványan. Más gondolatmenet alapján ugyan, de végül ő is az Őzragu levesre és a csirkesültre szavaz.*
- Inni csak egy teát szeretnék. Illetve rendelhetnénk egy gyümölcstálat is, amit akár meg is oszthatunk egymással. Mit gondol? *A gyümölcsöt szereti, de az alkoholt tényleg nem fogja kipróbálni, magától legalábbis biztosan nem.*
- Közben meséljen! Mivel telnek mostanában, immáron nemesként a napjai? *Érdeklődik, bár a nemes szót kimondva még mindig hallani némi élt a hangjában. Nehéz lesz megszoknia a tényt, hogy más időket élünk, és nemesnek immáron nem csak születni lehet.*
//Ünnepi vacsora//
*A tájékozottsága mindig is az erősebb erényei közé tartozott. Igazából amellett, hogy szép volt, máshoz nem is értett igazán soha, mintsem ahhoz, hogy minél több információt jegyezzen meg, és bárkivel, bármiről képes legyen hosszas, értelmes diskurzust folytatni. A szépsége a karja nélkül már a múlté, maradt hát a tudás, amit senki nem vehet el tőle, míg a szíve életerősen lüktet odabent. Talán könyvet kellene írnia, akkor még az elmúlás sem tudná elrabolni tőle a tudást.*
- Engem így neveltek. A szüleim arra tanítottak, hogy nőként az egyetlen, de nagyon fontos feladatom az, hogy tanuljak. A diplomácia tudományában fontos, hogy tájékozottak legyünk, hisz bárkivel is hoz minket össze a sors, tudnunk kell az adott társaságunk érdeklődéséhez kapcsolódó témákban eszmecserét futtatni. A családom szerint a nők feladata pont ez, megnyerni, majd megtartani a gyümölcsöző kapcsolatokat. Úgyhogy nincs miért szégyenkeznie. Ön máshoz ért, de ahhoz kiválóan.
*Továbbra is szerényen viselkedik, de nem azért, mert az álarc nélküli Alenia valóban szerény volna, hanem ezt is tanulta. Előkelő társaságban hölgyként fontos, hogy ne akarjuk uralni a másikat, csak legyünk kedvesek, visszafogottak és megnyerőek. Aleniá-nak mindhárom pont jól megy.
A leves kérdésében egyetértenek, és igazából a Vadak Vérével kapcsolatos elképzelésük sem különbözik. Nem tudja mi az, de így nem is akarja megtudni.*
- Nos, azt hiszem, én sem kísérteném a sorsomat az ismeretlennel. A csirkesült azonban finomnak hangzik. Úgy hiszem, egyezik az ízlésünk, Morthimer Úr! *El is mosolyodik halványan. Más gondolatmenet alapján ugyan, de végül ő is az Őzragu levesre és a csirkesültre szavaz.*
- Inni csak egy teát szeretnék. Illetve rendelhetnénk egy gyümölcstálat is, amit akár meg is oszthatunk egymással. Mit gondol? *A gyümölcsöt szereti, de az alkoholt tényleg nem fogja kipróbálni, magától legalábbis biztosan nem.*
- Közben meséljen! Mivel telnek mostanában, immáron nemesként a napjai? *Érdeklődik, bár a nemes szót kimondva még mindig hallani némi élt a hangjában. Nehéz lesz megszoknia a tényt, hogy más időket élünk, és nemesnek immáron nem csak születni lehet.*
19691. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 16:38:13
Üzenet elküldve: 2024-11-12 16:38:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
*Életét eddig sokféle alak színesítette már. Akadt olyan, aki után kellemes emlékek maradtak, van akit viszont jobb lenne feledni. Eddig abban az egyben viszont biztos volt, hogy meglepetések már nem nagyon érhetik. De lám, mégis akad egy terep, ami ismeretlen a számára. Ahol puhatolóznia kell, felfedezni. Ki kell derítenie, hogy mennyire adhatja önmagát vagy mennyire kell inkább valaki másnak a bőrébe bújnia. Nos egyelőre úgy tűnik, hogy a férfinak nincs ellenére, ha Mili nem játssza meg magát. Amúgy is valahogy úgy hozza a hangulata, hogy ezt az új helyzetet sokkalta szívesebben próbálná ki önmagaként, anélkül, hogy valami ostoba kis színjátékra kelljen koncentrálnia. Jól esik most felhőtlenül bújni a másik testéhez, érezni tenyere alatt szívének zakatolását, ahogy fölé simít. A köré fonódó karokba készségesen simul bele, miközben saját karjai is tovább siklanak, hogy kis nyújtózkodás árán a férfi nyaka köré fonja őket. Elmerülne azokban a rubinokban, de sokáig nem hagyják neki. Persze ez cseppet sincs ellenére. A szoba kulcs még várhat, amíg ajkaihoz talál a másiké. A kékeket elrejti a világ elől, ahogy lehunyja szemeit. Ajkait engedelmesen nyitja el, hogy gyengéd csókban forrjon a másikéra. Szinte idilli most ez a hangulat. Ezen szíve szerint felkacagna, ha szájának most nem biztosítottak volna kellemesebb elfoglaltságot. Nem is igen akaródzik elhúzódni. A csókot szinte vágyakozva, követelődzve viszonozza. Mintha sosem tudna és nem is akarna betelni vele. Ez az újfajta érzés pedig nem csak elméjében gyújt óriási lángot. Izzik tőle a teste, s benne az utolsó csepp vére is. De kénytelen lassan elszakadni ebből a mámorból, ami után pihegve nyeldekli a levegőt. Továbbra sem húzódik el a férfitől, karjából is csak az egyikkel ereszti el, míg a kikért és idő közben pultra érkező kulcsot az ujjai közé marja.*
- Nos kedves Cagon, mit szólnál, ha elkezdenénk azt a zártkörű leckét?
*Mosolyodik el pajkosan, majd egy újabb, apróbb csókot lehel az ajkaira. Idegen tőle, hogy sürgesse az időt. Ami jónak ígérkezik azt szereti alaposan kiélvezni. Igazából most sem készül túlságosan előre rohanni, ám valahol nem bánná, ha az ismerkedés további részét már bensőségesebben folytathatnák tovább. Persze, ha a férfi még játszadozna idelent egy kicsit, hát akkor sem fog elkeseredni. De végül a nyakat ölelő karjával is elengedi a másikat, hogy lesimítson a mellkasán, egy kicsit elidőzve a nadrág szegélyénél. De azok a fránya, türelmetlen ujjak hamar tovább siklanak a nadrág azon részére, ahol van valami igazán kedvérevaló. Kettejük közelségének takarásában markol gyengéden az ork nemesebb részére. Persze ebbe nem rejt követelődzést. Pusztán csak bebiztosítja a férfiban azt, hogy a nőnek valóban nem lenne ellenére, ha egy kis időre megnéznék maguknak azt az emeleti szobát.*
//Szeszélyek//
*Életét eddig sokféle alak színesítette már. Akadt olyan, aki után kellemes emlékek maradtak, van akit viszont jobb lenne feledni. Eddig abban az egyben viszont biztos volt, hogy meglepetések már nem nagyon érhetik. De lám, mégis akad egy terep, ami ismeretlen a számára. Ahol puhatolóznia kell, felfedezni. Ki kell derítenie, hogy mennyire adhatja önmagát vagy mennyire kell inkább valaki másnak a bőrébe bújnia. Nos egyelőre úgy tűnik, hogy a férfinak nincs ellenére, ha Mili nem játssza meg magát. Amúgy is valahogy úgy hozza a hangulata, hogy ezt az új helyzetet sokkalta szívesebben próbálná ki önmagaként, anélkül, hogy valami ostoba kis színjátékra kelljen koncentrálnia. Jól esik most felhőtlenül bújni a másik testéhez, érezni tenyere alatt szívének zakatolását, ahogy fölé simít. A köré fonódó karokba készségesen simul bele, miközben saját karjai is tovább siklanak, hogy kis nyújtózkodás árán a férfi nyaka köré fonja őket. Elmerülne azokban a rubinokban, de sokáig nem hagyják neki. Persze ez cseppet sincs ellenére. A szoba kulcs még várhat, amíg ajkaihoz talál a másiké. A kékeket elrejti a világ elől, ahogy lehunyja szemeit. Ajkait engedelmesen nyitja el, hogy gyengéd csókban forrjon a másikéra. Szinte idilli most ez a hangulat. Ezen szíve szerint felkacagna, ha szájának most nem biztosítottak volna kellemesebb elfoglaltságot. Nem is igen akaródzik elhúzódni. A csókot szinte vágyakozva, követelődzve viszonozza. Mintha sosem tudna és nem is akarna betelni vele. Ez az újfajta érzés pedig nem csak elméjében gyújt óriási lángot. Izzik tőle a teste, s benne az utolsó csepp vére is. De kénytelen lassan elszakadni ebből a mámorból, ami után pihegve nyeldekli a levegőt. Továbbra sem húzódik el a férfitől, karjából is csak az egyikkel ereszti el, míg a kikért és idő közben pultra érkező kulcsot az ujjai közé marja.*
- Nos kedves Cagon, mit szólnál, ha elkezdenénk azt a zártkörű leckét?
*Mosolyodik el pajkosan, majd egy újabb, apróbb csókot lehel az ajkaira. Idegen tőle, hogy sürgesse az időt. Ami jónak ígérkezik azt szereti alaposan kiélvezni. Igazából most sem készül túlságosan előre rohanni, ám valahol nem bánná, ha az ismerkedés további részét már bensőségesebben folytathatnák tovább. Persze, ha a férfi még játszadozna idelent egy kicsit, hát akkor sem fog elkeseredni. De végül a nyakat ölelő karjával is elengedi a másikat, hogy lesimítson a mellkasán, egy kicsit elidőzve a nadrág szegélyénél. De azok a fránya, türelmetlen ujjak hamar tovább siklanak a nadrág azon részére, ahol van valami igazán kedvérevaló. Kettejük közelségének takarásában markol gyengéden az ork nemesebb részére. Persze ebbe nem rejt követelődzést. Pusztán csak bebiztosítja a férfiban azt, hogy a nőnek valóban nem lenne ellenére, ha egy kis időre megnéznék maguknak azt az emeleti szobát.*
19690. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 14:52:20
Üzenet elküldve: 2024-11-12 14:52:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Ő a maga részéről szereti az egyszerű dolgokat. Minek túlbonyolítani az életet? Van abban elég nyomorúság így is. Hát nem egyszerűbb kimondani valamit? Én ezt szeretném, én azt akarom. Így gondolom, úgy érzem. Persze, nem mindegy az sem hogy kivel és milyen helyzetben beszél, hiszen az egyenes őszinteség nem mindig célravezető, ezt tudja, persze. De ha neki ahhoz lenne kedve, hogy L'szkával kettesben külön húzódjanak mindentől és mindenkitől, akkor ő ezt belesuttogná a lány füleibe. Aztán persze az vagy vevő rá vagy nem, de legalább láthatja a zavar pírját az arcán, ami pedig tetszik neki, mert tudja: az neki szól, az az övé.
Újra végigsimít L'szka lábán az asztal rejtekében, nem feltétlenül több ez az érintés, mint szeretgető cirógatás. Ha a lányra más hatással is van – nem bánja. Hogy rá is hatással van különben – ezt sem bánja. Most új neki mindez, és kiélvezi. Azt pedig külön élvezi, hogy L'szka lába van az ölében, nem pedig valaki másé.*
- Hm? *-hajtja kissé oldalra a fejét ahogy a vöröshajú lány figyelmét eltereli valami annyira, hogy még a szavak is megakadnak az ajkán. Kíváncsian követi párja tekintetét, nagyon hamar ki is szúrja, hogy az kit néz így. Neki nem ismerős a fickó, és hirtelen össze sem áll a fejében a kép, hogy a lány honnan ismerhetné. Biztos csak azt a csicsás kabátját nézi, gondolja magában. Mondjuk a látványától neki is megállna a kanál a kezében.
Apró vállvonás kíséretében el is engedi a dolgot, visszafordítja arcát L'szka felé.*
- Az alvásra? Nem. *-rázza meg lassan a fejét, szélesre húzódó mosollyal az arcán.-* Vagyis utána alhatunk is, ha gondolod, de..
*Szemöldökei egy pillanatra egymás felé rándulnak, ahogy megint elkalandozni látja L'szka tekintetét. Ujjhegyével finoman megkopogtatja a lány bokáját, némán feltett kérdéssel biccenti leheletnyit oldalra a fejét.*
*Ő a maga részéről szereti az egyszerű dolgokat. Minek túlbonyolítani az életet? Van abban elég nyomorúság így is. Hát nem egyszerűbb kimondani valamit? Én ezt szeretném, én azt akarom. Így gondolom, úgy érzem. Persze, nem mindegy az sem hogy kivel és milyen helyzetben beszél, hiszen az egyenes őszinteség nem mindig célravezető, ezt tudja, persze. De ha neki ahhoz lenne kedve, hogy L'szkával kettesben külön húzódjanak mindentől és mindenkitől, akkor ő ezt belesuttogná a lány füleibe. Aztán persze az vagy vevő rá vagy nem, de legalább láthatja a zavar pírját az arcán, ami pedig tetszik neki, mert tudja: az neki szól, az az övé.
Újra végigsimít L'szka lábán az asztal rejtekében, nem feltétlenül több ez az érintés, mint szeretgető cirógatás. Ha a lányra más hatással is van – nem bánja. Hogy rá is hatással van különben – ezt sem bánja. Most új neki mindez, és kiélvezi. Azt pedig külön élvezi, hogy L'szka lába van az ölében, nem pedig valaki másé.*
- Hm? *-hajtja kissé oldalra a fejét ahogy a vöröshajú lány figyelmét eltereli valami annyira, hogy még a szavak is megakadnak az ajkán. Kíváncsian követi párja tekintetét, nagyon hamar ki is szúrja, hogy az kit néz így. Neki nem ismerős a fickó, és hirtelen össze sem áll a fejében a kép, hogy a lány honnan ismerhetné. Biztos csak azt a csicsás kabátját nézi, gondolja magában. Mondjuk a látványától neki is megállna a kanál a kezében.
Apró vállvonás kíséretében el is engedi a dolgot, visszafordítja arcát L'szka felé.*
- Az alvásra? Nem. *-rázza meg lassan a fejét, szélesre húzódó mosollyal az arcán.-* Vagyis utána alhatunk is, ha gondolod, de..
*Szemöldökei egy pillanatra egymás felé rándulnak, ahogy megint elkalandozni látja L'szka tekintetét. Ujjhegyével finoman megkopogtatja a lány bokáját, némán feltett kérdéssel biccenti leheletnyit oldalra a fejét.*
19689. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 09:24:58
Üzenet elküldve: 2024-11-12 09:24:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Corad megállapítására igyekszik a lehetőségeihez mérten felölteni a legártatlanabb fizimiskát. Mintha dunsztja se lenne arról, hogy mégis miről beszél a másik. De a végén egy kósza vigyor kíséretében kénytelen megvonni a vállait, mert más úgy sem menne. Valóban komiszkodik. És élvezi. Ez sokkal másabb, mint a sok gonoszság, amit gyerekkorában mondott és tett. Ez élvezhetőbb. Jobban esik. És ezzel senkit sem bánt meg. Sőt, mi több, Corad a saját szájával ejtette ki, hogy tetszetős.
Azt is élvezi, hogy az ő lába sokkal előnyösebb helyzetben van a fiú kezével szemben. Jólesik a finom cirógatás, de sokkal jobban tetszik neki, hogy most ő ülhet a nyeregben, amit minden ízében igyekszik kihasználni.*
- Jár bizony. A helyedben ezen meg sem lepődnék.
*Egy kis szünetet most tart a kaján mosolyban, amíg bosszúsan fújtat egy aprót. Az a fürdő... Olyan célzottan igyekezett, hogy a kellemesnél is kellemesebben teljen el. De hagyta, hogy a fiú eltérítse. A legbosszantóbb az egészben pedig az, hogy Corad nem egyszer figyelmeztette. Ha kimondaná, amit gondol, akkor jutnának is egymással valamire. Erre megint csak titkolódzott, ügyetlenül célozgatott és a fiú kezébe adta a döntéseket. Ahelyett, hogy határozottan berángatta volna egy elszeparált medencébe, ahol aztán minden szemérmet elhajtva élvezhették volna ki egymást. Erre tessék, most itt zsörtölődhet magában és egyedül azzal élheti ki magát, hogy a fiút piszkálja.*
- Tegnapig utáltam a piacra járni.
*Jegyzi meg már újból mosolyogva. De most nem azzal a komisz fajtával görbülnek felfelé az ajkai. Élete egyik legkatasztrofálisabb napjából indult ki, hogy azután az eddigi legboldogabb legyen. Azt a vásárlást ő sem fogja elfelejteni talán sosem. Pedig utolsó aranyainak egy része veszett oda az elhagyott hagymák és almák képében. De teljesen biztos abban, hogy az utolsó hagymahéjig megérte.*
- Nekem minden jár. Jól hitted, ha...
*Replikázna is egy pillanaton belül, de ahogy egy szívdobbanásnyi idő alatt másfelé tekint, a pultnál megakadnak szemei egy idegenen. A mosoly hamar tovatűnik, ahogy megkomolyodik és egy pillanatra Coradról is megfeledkezve nyújtózik, hogy jobban lásson ki a pultnál álló férfira. A ruházatban viselt barna-vörös egyveleg rémlik neki. Nőből van, aki szereti az igényességet, a ruhákat meg főleg. Persze, hogy a ruházat jobban megmarad, mint akár egy mellé társított arc. Pillanatokon belül már emlékeiben kutat, ahol visszatér ahhoz a régi, szép házhoz, aminek a falai között megannyi üzlet került megbeszélésre. Apjának akkor sok partnere volt, ahogyan szívességek is kerültek terítékre. Rémlik neki egy nap, amikor látta már ezt a barna öltözéket azokkal az arany hímzésekkel, a furcsa szimbólumokkal.*
- Hm.
*Végül visszahúzódik, hogy újra a jelenbe bújjon. A szemei lassan visszatérnek Coradra, ahogyan a mosoly is az ajkaira.*
- Az alvásra gondolsz?
*Veszi újra fel a fonal végét, arcára is ismét a játékosabb vigyor költözik. De a zöld pillantások most gyakran kalandoznak el a pult irányába.*
*Corad megállapítására igyekszik a lehetőségeihez mérten felölteni a legártatlanabb fizimiskát. Mintha dunsztja se lenne arról, hogy mégis miről beszél a másik. De a végén egy kósza vigyor kíséretében kénytelen megvonni a vállait, mert más úgy sem menne. Valóban komiszkodik. És élvezi. Ez sokkal másabb, mint a sok gonoszság, amit gyerekkorában mondott és tett. Ez élvezhetőbb. Jobban esik. És ezzel senkit sem bánt meg. Sőt, mi több, Corad a saját szájával ejtette ki, hogy tetszetős.
Azt is élvezi, hogy az ő lába sokkal előnyösebb helyzetben van a fiú kezével szemben. Jólesik a finom cirógatás, de sokkal jobban tetszik neki, hogy most ő ülhet a nyeregben, amit minden ízében igyekszik kihasználni.*
- Jár bizony. A helyedben ezen meg sem lepődnék.
*Egy kis szünetet most tart a kaján mosolyban, amíg bosszúsan fújtat egy aprót. Az a fürdő... Olyan célzottan igyekezett, hogy a kellemesnél is kellemesebben teljen el. De hagyta, hogy a fiú eltérítse. A legbosszantóbb az egészben pedig az, hogy Corad nem egyszer figyelmeztette. Ha kimondaná, amit gondol, akkor jutnának is egymással valamire. Erre megint csak titkolódzott, ügyetlenül célozgatott és a fiú kezébe adta a döntéseket. Ahelyett, hogy határozottan berángatta volna egy elszeparált medencébe, ahol aztán minden szemérmet elhajtva élvezhették volna ki egymást. Erre tessék, most itt zsörtölődhet magában és egyedül azzal élheti ki magát, hogy a fiút piszkálja.*
- Tegnapig utáltam a piacra járni.
*Jegyzi meg már újból mosolyogva. De most nem azzal a komisz fajtával görbülnek felfelé az ajkai. Élete egyik legkatasztrofálisabb napjából indult ki, hogy azután az eddigi legboldogabb legyen. Azt a vásárlást ő sem fogja elfelejteni talán sosem. Pedig utolsó aranyainak egy része veszett oda az elhagyott hagymák és almák képében. De teljesen biztos abban, hogy az utolsó hagymahéjig megérte.*
- Nekem minden jár. Jól hitted, ha...
*Replikázna is egy pillanaton belül, de ahogy egy szívdobbanásnyi idő alatt másfelé tekint, a pultnál megakadnak szemei egy idegenen. A mosoly hamar tovatűnik, ahogy megkomolyodik és egy pillanatra Coradról is megfeledkezve nyújtózik, hogy jobban lásson ki a pultnál álló férfira. A ruházatban viselt barna-vörös egyveleg rémlik neki. Nőből van, aki szereti az igényességet, a ruhákat meg főleg. Persze, hogy a ruházat jobban megmarad, mint akár egy mellé társított arc. Pillanatokon belül már emlékeiben kutat, ahol visszatér ahhoz a régi, szép házhoz, aminek a falai között megannyi üzlet került megbeszélésre. Apjának akkor sok partnere volt, ahogyan szívességek is kerültek terítékre. Rémlik neki egy nap, amikor látta már ezt a barna öltözéket azokkal az arany hímzésekkel, a furcsa szimbólumokkal.*
- Hm.
*Végül visszahúzódik, hogy újra a jelenbe bújjon. A szemei lassan visszatérnek Coradra, ahogyan a mosoly is az ajkaira.*
- Az alvásra gondolsz?
*Veszi újra fel a fonal végét, arcára is ismét a játékosabb vigyor költözik. De a zöld pillantások most gyakran kalandoznak el a pult irányába.*
19688. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-12 09:06:21
Üzenet elküldve: 2024-11-12 09:06:21
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
* Valóban sokat változtatna a tényen, ha tudná, hogy a másik, hogy vélekedik az ork stílusú ismerkedésekhez. Ugyan nem lehetne biztosra állítani, hogy megtörténne, de az esélyek magasak, igencsak magasak, hogy a puszta példálózásból tettek szülessenek. Mosolyogva bólint a megjegyzésre. Maga a különös elméjével sem tudna máshogy fogalmazni. Közben a kívánt reakció is megérkezik. Perifériás látásából látja, legalábbis annyit észrevesz, hogy lesüti a szemét. Hogy ez azt jelenti, hogy egy pillanatra megérintette, vagy, hogy észrevett valamit lent, az egy jó kérdés. Azonban aligha fontos. A megnyugtató szavakat a nő tettekkel követi. Közelsége nem hívatlan, sőt előbb vagy utóbb az ork is kapott volna az alkalmon, hogy átkarolva közelebb húzza magához. Így azonban sokat nem kell erőlködni. Hogy ez a viselkedés valós, vagy megjátszott az vajmi keveset számít. Ritkán van lehetősége ilyen gyönyörű nővel töltenie a napot, szóval kap az alkalmon bármi is legyen mögötte. Átkarolja a már rajta simuló nőt, majd mélyen elmerül azokba a csillogó kékekbe. Ellenállása egy percre abbamarad, amikor az ellenállhatatlan kékek áttörik az ork acélelméjét és cselekedetre kényszerítik. Megragadja az alkalmat, hogy egy csókot lopjon a nő ajkairól, még mielőtt leinthetné a pultost. *
//Szeszélyek//
* Valóban sokat változtatna a tényen, ha tudná, hogy a másik, hogy vélekedik az ork stílusú ismerkedésekhez. Ugyan nem lehetne biztosra állítani, hogy megtörténne, de az esélyek magasak, igencsak magasak, hogy a puszta példálózásból tettek szülessenek. Mosolyogva bólint a megjegyzésre. Maga a különös elméjével sem tudna máshogy fogalmazni. Közben a kívánt reakció is megérkezik. Perifériás látásából látja, legalábbis annyit észrevesz, hogy lesüti a szemét. Hogy ez azt jelenti, hogy egy pillanatra megérintette, vagy, hogy észrevett valamit lent, az egy jó kérdés. Azonban aligha fontos. A megnyugtató szavakat a nő tettekkel követi. Közelsége nem hívatlan, sőt előbb vagy utóbb az ork is kapott volna az alkalmon, hogy átkarolva közelebb húzza magához. Így azonban sokat nem kell erőlködni. Hogy ez a viselkedés valós, vagy megjátszott az vajmi keveset számít. Ritkán van lehetősége ilyen gyönyörű nővel töltenie a napot, szóval kap az alkalmon bármi is legyen mögötte. Átkarolja a már rajta simuló nőt, majd mélyen elmerül azokba a csillogó kékekbe. Ellenállása egy percre abbamarad, amikor az ellenállhatatlan kékek áttörik az ork acélelméjét és cselekedetre kényszerítik. Megragadja az alkalmat, hogy egy csókot lopjon a nő ajkairól, még mielőtt leinthetné a pultost. *
19687. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-11 20:32:52
Üzenet elküldve: 2024-11-11 20:32:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 934
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 934
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Megfontolt
//Hattyúvágta//
*Miután kipihente a hosszas utazást, neki is vághat folytatni, amit félbehagyott és utánajár a fennmaradó helyeken, hogy maradt-e még kollégája elbeszélgetésre. De előtte, lesétál és megreggelizik. Nem tudja Merlana mikor kel, de rövidesen úgy is elválnának útjaik, így nem kár, ha véletlenül nem metszik egymást. Nem mintha az ő feladata sietős lenne és az énekesnek is el fog tartani egy ideig, hogy visszaszerezze az elpazarolt vagyont. Rendel egy Teát 3 aranyért. Feketeteát, pontosabban. A napja hosszú és szüksége van egy erős indításra. Azt, hogy mit egyen, még nem döntötte el, de nem is siet vele. A sok gyaloglás után élvezi a pultnál ülést és morfondírozást.*
*Miután kipihente a hosszas utazást, neki is vághat folytatni, amit félbehagyott és utánajár a fennmaradó helyeken, hogy maradt-e még kollégája elbeszélgetésre. De előtte, lesétál és megreggelizik. Nem tudja Merlana mikor kel, de rövidesen úgy is elválnának útjaik, így nem kár, ha véletlenül nem metszik egymást. Nem mintha az ő feladata sietős lenne és az énekesnek is el fog tartani egy ideig, hogy visszaszerezze az elpazarolt vagyont. Rendel egy Teát 3 aranyért.
Feketeteát, pontosabban. A napja hosszú és szüksége van egy erős indításra. Azt, hogy mit egyen, még nem döntötte el, de nem is siet vele. A sok gyaloglás után élvezi a pultnál ülést és morfondírozást.*
19686. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-11 17:41:01
Üzenet elküldve: 2024-11-11 17:41:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
*Fiatal? Igen. Forróvérű? Biztosan. Meggondolatlan? Legtöbb esetben. De, hogy egy kötözni való bolond, aki vaktában hallgat valakire mert az meglengette a szeme előtt a mézesmadzagot? Na az már az ő határain is túl van, és ez bizony nagy szó.
Shorenai jéghideg szavai ostorcsapásként érik. Leginkább meglepődött, hogy ilyen hamar elpattant a drágalátos főnök úr. Azt hitte erősebb fából faragták. Bár a stílus, az, hogy még arra sem méltatja, hogy a szemébe nézzen, és elküldi mint egy rühes kutyát. Tán most még apjára is emlékezteti egy pillanatra. Hasonló fennköltess stílus. Összeszorul a gyomra, hogy egy vágott fülű emlékezteti saját vérére.
Az meg pláne, hogy ezek után még fitogtatni meri az állítólagos befolyását? Kinek képzeli magát ez a ficsúr? Ő nem lát verőembert, nem lát sorban álló cselédeket akik a parancsaira várnak. Egyedül áll, egy szajhával az oldalán egy fogadó kellős közepén. Wegtoren innen nagyon távol van, és valakinek aki ily távol van az otthonától túlságosan nagy a szája.
Lazziar arckifejezését nézheti Mili, de csak azt láthatja amit nemrégiben. Azokat a szikrákat szóró dühös szemeket. Az arc még nem fedi fel valódi érzelmeit, az megakadt abban gúnyos félmosolyban, bár már kevésbé tűnik örömtelinek. Fagyosabbá vált. Szegény nő szavai nem hatnak rá. Lazziar már döntött.
Elméjét egyre jobban elönti a düh, perceknek éli meg minden egyes szívdobbanását, mintha a világ egy pillanatra lelassulna a szemében. A levél amit kapott, Shorenai szavai, és az, hogy Mili úgy csitítgatja mintha valami nagyúr lenne. Hát ő köp arra mekkora halnak hiszi magát ebben a tengerben. Sosem érdekelte, és sosem fogja. Hajlandó lett volna belemenni a tervekbe, de mint társ. Nem mint egy feláldozható paraszt a sakktáblán.
Karjával rácsap az asztalra, azzal is egy erőset lökve magán, hogy segítse a felpattanását. Látván, hogy arra sem méltóztatja Shorenai, hogy ránézzek kihasználja az esélyét. Gyors léptekkel iramodik meg a vágott fülű irányába. Szíve hevesen ver, tudatát már elöntötte a düh annyira, hogy eldöntötte, az illetőt a földön akarja látni betört orral kegyelemért könyörögve. Kezét ökölbe szorítja, és hátulról meglendítve nagy lendülettel sújt Shorenai arcának irányába. Nem remél, tudja találni fog, találnia kell. Valakinek le kell törnie azt a szarvat erről a bika fejéről, és ő ezt szíves örömmel megfogja tenni.*
*Fiatal? Igen. Forróvérű? Biztosan. Meggondolatlan? Legtöbb esetben. De, hogy egy kötözni való bolond, aki vaktában hallgat valakire mert az meglengette a szeme előtt a mézesmadzagot? Na az már az ő határain is túl van, és ez bizony nagy szó.
Shorenai jéghideg szavai ostorcsapásként érik. Leginkább meglepődött, hogy ilyen hamar elpattant a drágalátos főnök úr. Azt hitte erősebb fából faragták. Bár a stílus, az, hogy még arra sem méltatja, hogy a szemébe nézzen, és elküldi mint egy rühes kutyát. Tán most még apjára is emlékezteti egy pillanatra. Hasonló fennköltess stílus. Összeszorul a gyomra, hogy egy vágott fülű emlékezteti saját vérére.
Az meg pláne, hogy ezek után még fitogtatni meri az állítólagos befolyását? Kinek képzeli magát ez a ficsúr? Ő nem lát verőembert, nem lát sorban álló cselédeket akik a parancsaira várnak. Egyedül áll, egy szajhával az oldalán egy fogadó kellős közepén. Wegtoren innen nagyon távol van, és valakinek aki ily távol van az otthonától túlságosan nagy a szája.
Lazziar arckifejezését nézheti Mili, de csak azt láthatja amit nemrégiben. Azokat a szikrákat szóró dühös szemeket. Az arc még nem fedi fel valódi érzelmeit, az megakadt abban gúnyos félmosolyban, bár már kevésbé tűnik örömtelinek. Fagyosabbá vált. Szegény nő szavai nem hatnak rá. Lazziar már döntött.
Elméjét egyre jobban elönti a düh, perceknek éli meg minden egyes szívdobbanását, mintha a világ egy pillanatra lelassulna a szemében. A levél amit kapott, Shorenai szavai, és az, hogy Mili úgy csitítgatja mintha valami nagyúr lenne. Hát ő köp arra mekkora halnak hiszi magát ebben a tengerben. Sosem érdekelte, és sosem fogja. Hajlandó lett volna belemenni a tervekbe, de mint társ. Nem mint egy feláldozható paraszt a sakktáblán.
Karjával rácsap az asztalra, azzal is egy erőset lökve magán, hogy segítse a felpattanását. Látván, hogy arra sem méltóztatja Shorenai, hogy ránézzek kihasználja az esélyét. Gyors léptekkel iramodik meg a vágott fülű irányába. Szíve hevesen ver, tudatát már elöntötte a düh annyira, hogy eldöntötte, az illetőt a földön akarja látni betört orral kegyelemért könyörögve. Kezét ökölbe szorítja, és hátulról meglendítve nagy lendülettel sújt Shorenai arcának irányába. Nem remél, tudja találni fog, találnia kell. Valakinek le kell törnie azt a szarvat erről a bika fejéről, és ő ezt szíves örömmel megfogja tenni.*
19685. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-11 16:40:45
Üzenet elküldve: 2024-11-11 16:40:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
*Nem mondhatná, hogy Shorenai nyugtatása olyan könnyen érne célt. Érti ő, hogy nem egy verőlegényen múlik a siker, de mégis csak kényelmesebb, ha van valaki, aki védi a hátukat. Mert hiába az ész és a határozottság itt a férfi, abban biztos, hogy senki torkát sem fogja átharapni, ha esetleg Lazziarral bajba kerülnek. Az ilyeneknek mindig megvan erre a saját őrkutyája. De azért nem fog beijedni, főleg nem elijedni a feladattól.
Már kezdené várni, hogy hátha érkezik is a terv erre a kisebb, állítólag jelentéktelen problémára, mikor a férfitől jövő sóhaj inkább jeges fuvallatként kúszik be a kis csapatba. Szeme Lazziarra szegeződik. Érti az ifjonci habitust, a türelmetlenséget. Ő maga is szeretne még ennél is tisztábban látni. De akár tetszik, akár nem itt most ők ketten a bábok a táblán, akiket Shorenai irányít. Tetszik vagy sem gyakorolni kell a meghunyászkodást. Már épp nyitná az ajkait, mikor főnökük megelőzi. Nem is lepi meg, hogy korholásba kezd. Mili legalábbis először így hiszi. Ám Shorenai minél inkább kibontakozik, a nő annál inkább elképedve hallgatja. Annak ellenére is, hogy teljes mértékben a férfinak ad igazat. Persze elkezdte kedvelni a fiút, de valóban bosszantó a folytonos akadékoskodás. A szemei szaporán járnak ide-oda a két hím között, végül, mintha csak békítő szándékkal tenné, lassan felkel ültéből. A széket megkerülve bújik Shorenai mellkasához, majd mintha csitítólag tenné, gyengéden simítgat annak mellkasára.*
- Ugyan, egy pillanatra sem félek. Tudom, hogy okos és ravasz férfi vagy. Kitalálsz majd valamit.
*Cirógat fel az arcára, majd kissé lábujjhegyre állva nyom apró csókokat az arcára, állára.*
- De ne legyél bosszús. Lazziar forróvérű, fiatal. Ők még gyakran meggondolatlanok. Persze ez nem mentség a tiszteletlenségre.
*Pillant lopva a fiúra. A szemeiben nem neheztelés játszik, hanem aggodalom. Tudja, hogy Shorenai fenyegetései nem üres szavak. Ha Lazziar élni akar vagy a csapattal maradni, akkor bizony kompromisszum kell. És hiába az önérzet, ő és Lazziar az, akiknek többet kell engedniük.*
- Ezt a feszültséget tudod jól, hogy máshogy is le lehet vezetni. Rám tartogasd, ne a fiúra.
*Búgja ahogy visszafordul a férfihoz, hogy egy újabb csókot leheljen a szája szegletébe, majd kissé elhúzódjon.*
*Nem mondhatná, hogy Shorenai nyugtatása olyan könnyen érne célt. Érti ő, hogy nem egy verőlegényen múlik a siker, de mégis csak kényelmesebb, ha van valaki, aki védi a hátukat. Mert hiába az ész és a határozottság itt a férfi, abban biztos, hogy senki torkát sem fogja átharapni, ha esetleg Lazziarral bajba kerülnek. Az ilyeneknek mindig megvan erre a saját őrkutyája. De azért nem fog beijedni, főleg nem elijedni a feladattól.
Már kezdené várni, hogy hátha érkezik is a terv erre a kisebb, állítólag jelentéktelen problémára, mikor a férfitől jövő sóhaj inkább jeges fuvallatként kúszik be a kis csapatba. Szeme Lazziarra szegeződik. Érti az ifjonci habitust, a türelmetlenséget. Ő maga is szeretne még ennél is tisztábban látni. De akár tetszik, akár nem itt most ők ketten a bábok a táblán, akiket Shorenai irányít. Tetszik vagy sem gyakorolni kell a meghunyászkodást. Már épp nyitná az ajkait, mikor főnökük megelőzi. Nem is lepi meg, hogy korholásba kezd. Mili legalábbis először így hiszi. Ám Shorenai minél inkább kibontakozik, a nő annál inkább elképedve hallgatja. Annak ellenére is, hogy teljes mértékben a férfinak ad igazat. Persze elkezdte kedvelni a fiút, de valóban bosszantó a folytonos akadékoskodás. A szemei szaporán járnak ide-oda a két hím között, végül, mintha csak békítő szándékkal tenné, lassan felkel ültéből. A széket megkerülve bújik Shorenai mellkasához, majd mintha csitítólag tenné, gyengéden simítgat annak mellkasára.*
- Ugyan, egy pillanatra sem félek. Tudom, hogy okos és ravasz férfi vagy. Kitalálsz majd valamit.
*Cirógat fel az arcára, majd kissé lábujjhegyre állva nyom apró csókokat az arcára, állára.*
- De ne legyél bosszús. Lazziar forróvérű, fiatal. Ők még gyakran meggondolatlanok. Persze ez nem mentség a tiszteletlenségre.
*Pillant lopva a fiúra. A szemeiben nem neheztelés játszik, hanem aggodalom. Tudja, hogy Shorenai fenyegetései nem üres szavak. Ha Lazziar élni akar vagy a csapattal maradni, akkor bizony kompromisszum kell. És hiába az önérzet, ő és Lazziar az, akiknek többet kell engedniük.*
- Ezt a feszültséget tudod jól, hogy máshogy is le lehet vezetni. Rám tartogasd, ne a fiúra.
*Búgja ahogy visszafordul a férfihoz, hogy egy újabb csókot leheljen a szája szegletébe, majd kissé elhúzódjon.*
19684. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-11 15:10:03
Üzenet elküldve: 2024-11-11 15:10:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
*Az illemre ő csak annyit ad, amennyit feltétlenül muszáj. Ha belelátna az ork fejébe, bizonyosan felnevetne. Valahogy a zöldbőrűtől még az is izgatónak hatna, ha tényleg a vállára kapná és felcipelné az egyik szobába. Bár azért az is a kedvére van, hogy ilyen modoros orkkal akadt össze. Most már biztos abban, hogy kár lett volna üres pletykákra hagyatkoznia. Hisz micsoda szórakozásból maradt volna ki, ha ijedten megfutamodott volna.*
- Ezt örömmel hallom, mert kölcsönös. Ki hitte volna, hogy a savanyú nap estére ilyen édes lesz.
*Szélesedik ki mosolya, ami valamennyire alábbhagy amíg a férfi töprengését figyeli. Egy pillanatra kételkedni kezd. Talán mégsem nyerte el a férfi tetszését? Akkor jobban bele kell lendülnie, mert nem szeretné, ha kicsúszna a karmai közül. Még a szemeit is lesüti, akár egy szemérmes leány, aki ítéletre vár. Ahogy megérzi kezén a férfiét a kékek nyomban vissza is vándorolnak. Alig bírja ki, hogy a megkönnyebbült sóhaj ne hagyja el az ajkait.*
- Mindkettő jól hangzik. De szeretek minden nap tanulni valami újat.
*Újból közelebb lép a férfihoz, ám most még a levegőnek sem hagy sok helyet. Érzi az illatát, légzésének melegét az arcán. Tenyereivel a mellkasára simít, ahogy tovább merül mélyen a rubin színekbe. Azt akarja, hogy a férfi is érezze, hogy szinte lángol a teste, hogy szíve hevesen ver, a kékekben pedig izzik a vágy.*
- Amúgy is ritkán találni ilyen kellemes mestert, aki igazán mélyreható oktatást tudna adni.
*Húzza össze a szemeit sunyin, ahogy ismét lép egy lépést hátra. Nem szakad el a férfi szemeitől, miközben magához inti a fogadóst. Csak akkor fordul el, mikor az megérkezik. Egy röpke szóváltás és 16 aranyért cserébe már ujjai közé is csúsztatják az egyik Szoba kulcsát.
Ujjait köré zárva a mosolya szélesebbé válik.*
- Ezt megörzöm, amíg kitaláljuk, hogy mihez lenne igazán kedvünk.
//Szeszélyek//
*Az illemre ő csak annyit ad, amennyit feltétlenül muszáj. Ha belelátna az ork fejébe, bizonyosan felnevetne. Valahogy a zöldbőrűtől még az is izgatónak hatna, ha tényleg a vállára kapná és felcipelné az egyik szobába. Bár azért az is a kedvére van, hogy ilyen modoros orkkal akadt össze. Most már biztos abban, hogy kár lett volna üres pletykákra hagyatkoznia. Hisz micsoda szórakozásból maradt volna ki, ha ijedten megfutamodott volna.*
- Ezt örömmel hallom, mert kölcsönös. Ki hitte volna, hogy a savanyú nap estére ilyen édes lesz.
*Szélesedik ki mosolya, ami valamennyire alábbhagy amíg a férfi töprengését figyeli. Egy pillanatra kételkedni kezd. Talán mégsem nyerte el a férfi tetszését? Akkor jobban bele kell lendülnie, mert nem szeretné, ha kicsúszna a karmai közül. Még a szemeit is lesüti, akár egy szemérmes leány, aki ítéletre vár. Ahogy megérzi kezén a férfiét a kékek nyomban vissza is vándorolnak. Alig bírja ki, hogy a megkönnyebbült sóhaj ne hagyja el az ajkait.*
- Mindkettő jól hangzik. De szeretek minden nap tanulni valami újat.
*Újból közelebb lép a férfihoz, ám most még a levegőnek sem hagy sok helyet. Érzi az illatát, légzésének melegét az arcán. Tenyereivel a mellkasára simít, ahogy tovább merül mélyen a rubin színekbe. Azt akarja, hogy a férfi is érezze, hogy szinte lángol a teste, hogy szíve hevesen ver, a kékekben pedig izzik a vágy.*
- Amúgy is ritkán találni ilyen kellemes mestert, aki igazán mélyreható oktatást tudna adni.
*Húzza össze a szemeit sunyin, ahogy ismét lép egy lépést hátra. Nem szakad el a férfi szemeitől, miközben magához inti a fogadóst. Csak akkor fordul el, mikor az megérkezik. Egy röpke szóváltás és 16 aranyért cserébe már ujjai közé is csúsztatják az egyik Szoba kulcsát.
Ujjait köré zárva a mosolya szélesebbé válik.*
- Ezt megörzöm, amíg kitaláljuk, hogy mihez lenne igazán kedvünk.
19683. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-11 12:54:09
Üzenet elküldve: 2024-11-11 12:54:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
* A baj mindig csőstül jár. De hacsak valaki nem rondít bele az estébe, akkor biztos kihasználhatják egymás adottságait. Valami elképesztő érzés ejti rabul a zöld orkot. Azonban ellenkezik az ösztönei ellen. Különben már rég feldobta volna a vállára, és felvitte volna a másikat. Hogy az ilyen cselekedet a másik kedvében járna, az egy olyan kérdés, amit nem illik feltenni sem tömegben, sem négyszemközt. Az orkot pedig illemmel és modorral áldották meg, ha ez valaki szemét elkerülte volna. Az már más kérdés, hogy faji ösztöneit, mégis meddig tudja kerülgetni. Főleg ha kedves társa nem hátrál, és tovább táncol az ork érzésein. Egy lökés hiányzik, hogy az ork erőt vegyen magán és egy csókkal válaszolja meg az elhangzott kérdést, ami oly galád módon töri meg az épp kiélesedett pillanatot. *
- Kotnyeleskedni? * néz kérdően, majd nevet fel jókedvében. * Ha bármit is tettél, akkor kiszínesítetted ezt a szürke estét! És, hogy mik a továbbiak?
* A szemkontaktus megszakítva pillant felfele. Mintha gondolkozna, hogy mitévő legyen. Közben végighúzza kezét saját állán. Titkon kicsit húzza az időt. Kíváncsi a másik reakciójára, de azért nem vár sokat. Elvégre mégsem egy verseny ez. Szabad kezével a másik kezéért nyúl, hogy rámarkolhasson. Közben rubinjai visszavárják a másik kékjeit. *
- Több lehetőségünk is van! Maradhatunk itt lent, és élvezhetjük egymás finom társaságát, vagy felmehetünk kideríteni, hogy mégis mit rejtenek azok a zártkörű leckék.
* A kacér vigyor még mindig ott lapul az arcán. Kétségtelenül egy felejthetetlen leckének nézhetnek elébe. *
//Szeszélyek//
* A baj mindig csőstül jár. De hacsak valaki nem rondít bele az estébe, akkor biztos kihasználhatják egymás adottságait. Valami elképesztő érzés ejti rabul a zöld orkot. Azonban ellenkezik az ösztönei ellen. Különben már rég feldobta volna a vállára, és felvitte volna a másikat. Hogy az ilyen cselekedet a másik kedvében járna, az egy olyan kérdés, amit nem illik feltenni sem tömegben, sem négyszemközt. Az orkot pedig illemmel és modorral áldották meg, ha ez valaki szemét elkerülte volna. Az már más kérdés, hogy faji ösztöneit, mégis meddig tudja kerülgetni. Főleg ha kedves társa nem hátrál, és tovább táncol az ork érzésein. Egy lökés hiányzik, hogy az ork erőt vegyen magán és egy csókkal válaszolja meg az elhangzott kérdést, ami oly galád módon töri meg az épp kiélesedett pillanatot. *
- Kotnyeleskedni? * néz kérdően, majd nevet fel jókedvében. * Ha bármit is tettél, akkor kiszínesítetted ezt a szürke estét! És, hogy mik a továbbiak?
* A szemkontaktus megszakítva pillant felfele. Mintha gondolkozna, hogy mitévő legyen. Közben végighúzza kezét saját állán. Titkon kicsit húzza az időt. Kíváncsi a másik reakciójára, de azért nem vár sokat. Elvégre mégsem egy verseny ez. Szabad kezével a másik kezéért nyúl, hogy rámarkolhasson. Közben rubinjai visszavárják a másik kékjeit. *
- Több lehetőségünk is van! Maradhatunk itt lent, és élvezhetjük egymás finom társaságát, vagy felmehetünk kideríteni, hogy mégis mit rejtenek azok a zártkörű leckék.
* A kacér vigyor még mindig ott lapul az arcán. Kétségtelenül egy felejthetetlen leckének nézhetnek elébe. *
19682. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-11 11:35:57
Üzenet elküldve: 2024-11-11 11:35:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
*Különösen kellemes a mai estéje. Valahol tart is attól, hogy valami majd balul fog elsülni, mert újabban így jár. Akad egy kis élvezet, vagy bármi kellemes, amit még alig tudott kiélvezni, mint féltékeny feleség az edényeket, az élet is úgy csapkodja földhöz a rövid ideje megszerzett örömét. De mégis izgalmas az, hogy rátalált a férfira. Az pedig, hogy ork csak még jobban felcsigázza kívánalmát és kíváncsiságát. A pálinka is jótékonyan fejti ki hatását a vérébe kerülve. Átjárja az egész testét, minden porcikáját. Ezzel egy időben amúgy sem kevéske magabiztosságát csak még inkább szárba szökkenti.*
- Bizony. Előttünk az este. Az éjszaka.
*Búgja sejtelmesen, ahogy az ujjai a gombokkal játszanak. Ahogy tekintetét maga felé fordítja a férfi és újból összetalálkozik a vörös izzással az újból megdelejezi. Keze lassan vándorol fel az arcára, ujjai célzottan kúsznak át a sötét tincsek közé. Szemeiben fellángol a vágy, de igyekszik visszafogni magát. Ez új. Neki nem szokása mások karjai közé zuhanni. Főleg nem a Pegazus kellős közepén. Alsóajkába harap, látszik arcán, hogy nincs kedvére, hogy elhúzza a kezét. De mégis megteszi, mielőtt a kelleténél illetlenebb formában adja magát elő.*
- Szóval... Mik voltak a tervek az estére, amig én nem kotnyeleskedtem bele? Vagy mik a továbbiak?
*Köszörüli meg a torkát, közben a mosolyt hibátlanul arcán tartja. Ahogy a szemkontaktusról sem feledkezik meg, lássa a férfi a kékekben égő tüzet. Azt, hogy az ő fejében bizony már alakulóban van, hogyan is töltené el szívesen az estéjét.*
//Szeszélyek//
*Különösen kellemes a mai estéje. Valahol tart is attól, hogy valami majd balul fog elsülni, mert újabban így jár. Akad egy kis élvezet, vagy bármi kellemes, amit még alig tudott kiélvezni, mint féltékeny feleség az edényeket, az élet is úgy csapkodja földhöz a rövid ideje megszerzett örömét. De mégis izgalmas az, hogy rátalált a férfira. Az pedig, hogy ork csak még jobban felcsigázza kívánalmát és kíváncsiságát. A pálinka is jótékonyan fejti ki hatását a vérébe kerülve. Átjárja az egész testét, minden porcikáját. Ezzel egy időben amúgy sem kevéske magabiztosságát csak még inkább szárba szökkenti.*
- Bizony. Előttünk az este. Az éjszaka.
*Búgja sejtelmesen, ahogy az ujjai a gombokkal játszanak. Ahogy tekintetét maga felé fordítja a férfi és újból összetalálkozik a vörös izzással az újból megdelejezi. Keze lassan vándorol fel az arcára, ujjai célzottan kúsznak át a sötét tincsek közé. Szemeiben fellángol a vágy, de igyekszik visszafogni magát. Ez új. Neki nem szokása mások karjai közé zuhanni. Főleg nem a Pegazus kellős közepén. Alsóajkába harap, látszik arcán, hogy nincs kedvére, hogy elhúzza a kezét. De mégis megteszi, mielőtt a kelleténél illetlenebb formában adja magát elő.*
- Szóval... Mik voltak a tervek az estére, amig én nem kotnyeleskedtem bele? Vagy mik a továbbiak?
*Köszörüli meg a torkát, közben a mosolyt hibátlanul arcán tartja. Ahogy a szemkontaktusról sem feledkezik meg, lássa a férfi a kékekben égő tüzet. Azt, hogy az ő fejében bizony már alakulóban van, hogyan is töltené el szívesen az estéjét.*
19681. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-10 18:57:47
Üzenet elküldve: 2024-11-10 18:57:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 446
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ünnepi vacsora//
- Á, igaz is. Akkoriban magam se jártam ott soha. Bár új nevén is talán csak egy-két alkalommal fordultam meg ott.
*teszi hozzá. Meglepi, hogy Alenia hallott a Kósza Pintyről. Ő persze hallott, sőt, vágyott is rá, hogy igénybe vegye az ottani szolgáltatásokat. De szeret ügyelni arra, hogy feddhetetlen imázsát még olyasmi se árnyékolja be, ami esetleg nem is lenne megvetendő.*
- Igen, az a leves valóban elég ínycsiklandóan hangzik. Ebben Önnel tartok.
*teszi hozzá. Majd, amikor Alenia a sör nevéről kezd beszélni, őszinte és meglepett mosolyt csal elő Orthusból.*
- Kegyed tájékozottsága egészen lenyűgöz. Sőt, egy kicsit szégyenbe is hoz, de ezt nem bánom. Tudja, annak ellenére, hogy ez a szülővárosom, oly sokat utaztam, hogy sok fejleményről lemaradtam. Kegyed tájékozottsága azért lep meg, mert... nos... annak idején a nemesség, főleg az ifjabbak nem a tájékozottságukról voltak híresek. Kellemes meglepetés ez nekem.
*mondja, és bár már megint bókol, de ezt most komolyan is gondolja. Alenia tájékozottsága tényleg kedvére való, és hasznosnak is találja.*
- Vadak vére? Sajnos nem tudom, mit takarhat ez a baljós név. Én elsőre valamilyen bornak, erősebb likőrnek tippelném. De talán van itt olyan, akitől megkérdezhetjük... Nos talán mégsem.
*teszi hozzá, látva, hogy a pincér éppen másfelé sürgölődik.*
- Én nem fogok szerencsét próbálni vele. Azt hiszem, csirkesülttel folytatom majd a leves után.
*Mondja végül, és megvárja, hogy Alenia is eldöntse, mit eszik és iszik még, mielőtt leadná a rendeléseket. Közben pedig már éppen megállapítaná, hogy a menüsor alapján a Pegazus rossz döntés volt. Aztán rájön, hogy ha nincs választási lehetőség, akkor nincs olyan, hogy rossz döntés. Saját otthonába mégse hívhatta meg Aleniát, holott a szakácsnője ennél ezerszer pazarabb vacsorát kerített volna a számukra.
De ezt talán jó ürügy lesz arra, hogy legközelebb saját magához invitálja meg a nemeskisasszonyt. Persze, csak gardedámmal.*
//Ünnepi vacsora//
- Á, igaz is. Akkoriban magam se jártam ott soha. Bár új nevén is talán csak egy-két alkalommal fordultam meg ott.
*teszi hozzá. Meglepi, hogy Alenia hallott a Kósza Pintyről. Ő persze hallott, sőt, vágyott is rá, hogy igénybe vegye az ottani szolgáltatásokat. De szeret ügyelni arra, hogy feddhetetlen imázsát még olyasmi se árnyékolja be, ami esetleg nem is lenne megvetendő.*
- Igen, az a leves valóban elég ínycsiklandóan hangzik. Ebben Önnel tartok.
*teszi hozzá. Majd, amikor Alenia a sör nevéről kezd beszélni, őszinte és meglepett mosolyt csal elő Orthusból.*
- Kegyed tájékozottsága egészen lenyűgöz. Sőt, egy kicsit szégyenbe is hoz, de ezt nem bánom. Tudja, annak ellenére, hogy ez a szülővárosom, oly sokat utaztam, hogy sok fejleményről lemaradtam. Kegyed tájékozottsága azért lep meg, mert... nos... annak idején a nemesség, főleg az ifjabbak nem a tájékozottságukról voltak híresek. Kellemes meglepetés ez nekem.
*mondja, és bár már megint bókol, de ezt most komolyan is gondolja. Alenia tájékozottsága tényleg kedvére való, és hasznosnak is találja.*
- Vadak vére? Sajnos nem tudom, mit takarhat ez a baljós név. Én elsőre valamilyen bornak, erősebb likőrnek tippelném. De talán van itt olyan, akitől megkérdezhetjük... Nos talán mégsem.
*teszi hozzá, látva, hogy a pincér éppen másfelé sürgölődik.*
- Én nem fogok szerencsét próbálni vele. Azt hiszem, csirkesülttel folytatom majd a leves után.
*Mondja végül, és megvárja, hogy Alenia is eldöntse, mit eszik és iszik még, mielőtt leadná a rendeléseket. Közben pedig már éppen megállapítaná, hogy a menüsor alapján a Pegazus rossz döntés volt. Aztán rájön, hogy ha nincs választási lehetőség, akkor nincs olyan, hogy rossz döntés. Saját otthonába mégse hívhatta meg Aleniát, holott a szakácsnője ennél ezerszer pazarabb vacsorát kerített volna a számukra.
De ezt talán jó ürügy lesz arra, hogy legközelebb saját magához invitálja meg a nemeskisasszonyt. Persze, csak gardedámmal.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19821-19840 , 19841-19860 , 19861-19880 , 19881-19900 , 19896-19915