Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 988 (19741. - 19760. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
19760. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-22 09:04:40
Üzenet elküldve: 2024-11-22 09:04:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Mili engedelmessége a kedvére tesz. Bár megnézné magának a másik énjét is. Talán eljön az az idő, mikor a másik szeretné, hogy a saját önző vágyai kerüljenek az asztalra. Egyelőre az orké a főszerep. Meg is tapasztalja egy néhány másodperc erejéig, hogy mit is jelent ez belsőbb körökben. Tudja jól, hogy saját „fegyvere” nagyobb lehet, mint az átlagos emberi, de erre valahogy nem gondol, miközben saját vágyait elégíti ki. Jelenleg a pillanatnak él, ami mellesleg elég kellemes melegséggel tölti el odalent. Ahogy eléri a szájának határait néz csak le a nőre. Bár nem képes teljes férfiasságát befogadni, nem okoz csalódást. Ahogy kikerül a szájából hallgatja egy darabig a másik levegővételét, s csak azután szól, hogy akad egy kis ideje pihenni. Később finoman megragadja az állait és felemeli a tekintetét, hogy rubinjai összetalálkozzanak azokkal a kékekkel, amik a lehető legkisebb erőfeszítés nélkül ejtették a rabjaiba. *
- Ez itt nem a próbák ideje! Ha valamit meg akarsz csinálni, csináld! Ha valamire vágysz, szerezd meg! Mondd meg nekem kedvesem. *Végigsimít a nő arcán. * Mik a TE vágyaid?
* Hallgatja meg a másikat. Közben elszakad tőle, hogy az asztalon megpihenő vízből tölthessen magának egy pohárral. Ha Mili is szeretne neki is tölt. Majd néz vissza a nőre. *
- Ha valamit meg akarsz szerezni, szerezd meg. Mi tarthat vissza?
* Mondja ezt, miközben nekitámaszkodik az asztalnak, közben kezével mutatva, hogy szabaduljon meg minden ruhájától. Ha még van rajta. Fel akarja kelteni a nőben szunnyadó vágyat. Azt akarja, hogy a puszta kudarc gondolatai ne gátolják meg a cselekedeteiben. Ez az est csak a kettejüké. Itt nincs mit elrontani, itt nincs mit visszafogni. Itt a kettejük vágyainak beteljesedése a legfőbb cél. *
//Szeszélyek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Mili engedelmessége a kedvére tesz. Bár megnézné magának a másik énjét is. Talán eljön az az idő, mikor a másik szeretné, hogy a saját önző vágyai kerüljenek az asztalra. Egyelőre az orké a főszerep. Meg is tapasztalja egy néhány másodperc erejéig, hogy mit is jelent ez belsőbb körökben. Tudja jól, hogy saját „fegyvere” nagyobb lehet, mint az átlagos emberi, de erre valahogy nem gondol, miközben saját vágyait elégíti ki. Jelenleg a pillanatnak él, ami mellesleg elég kellemes melegséggel tölti el odalent. Ahogy eléri a szájának határait néz csak le a nőre. Bár nem képes teljes férfiasságát befogadni, nem okoz csalódást. Ahogy kikerül a szájából hallgatja egy darabig a másik levegővételét, s csak azután szól, hogy akad egy kis ideje pihenni. Később finoman megragadja az állait és felemeli a tekintetét, hogy rubinjai összetalálkozzanak azokkal a kékekkel, amik a lehető legkisebb erőfeszítés nélkül ejtették a rabjaiba. *
- Ez itt nem a próbák ideje! Ha valamit meg akarsz csinálni, csináld! Ha valamire vágysz, szerezd meg! Mondd meg nekem kedvesem. *Végigsimít a nő arcán. * Mik a TE vágyaid?
* Hallgatja meg a másikat. Közben elszakad tőle, hogy az asztalon megpihenő vízből tölthessen magának egy pohárral. Ha Mili is szeretne neki is tölt. Majd néz vissza a nőre. *
- Ha valamit meg akarsz szerezni, szerezd meg. Mi tarthat vissza?
* Mondja ezt, miközben nekitámaszkodik az asztalnak, közben kezével mutatva, hogy szabaduljon meg minden ruhájától. Ha még van rajta. Fel akarja kelteni a nőben szunnyadó vágyat. Azt akarja, hogy a puszta kudarc gondolatai ne gátolják meg a cselekedeteiben. Ez az est csak a kettejüké. Itt nincs mit elrontani, itt nincs mit visszafogni. Itt a kettejük vágyainak beteljesedése a legfőbb cél. *
19759. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-21 19:30:59
Üzenet elküldve: 2024-11-21 19:30:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ünnepi vacsora//
*Ahhoz, hogy az a bizonyos vonzalom esetleg kialakuljon az elf lányban, még nagyon sokat kell dolgoznia a kereskedőnek. Egyelőre valóban csak egy udvarlója, amiből mostanában nincs olyan sok, mint annakidején, de a hozzáállása mit sem változott. Udvarias, egyáltalán nem elutasító, de ha Morthimer úr valóban fel akarja kelteni a nemeskisasszony érdeklődését, akkor ahhoz néhány ajándéknál többre van szükség. Például érzelmi szintű támogatásra, biztonságérzetre és arra, hogy érezze az igazi szeretetet az irányából.
Ennek ellenére az ajándékokat sem veti meg természetesen, így jutnak el a hintó és a két ló témájához, aminek az árából már egy egész szép házat is lehet vásárolni, de hát Alenia meghazudtolni nem fogja önmagát, még mindig vágyik a fényűzésre.*
- Luninari-val is beszélgettünk már a ló ötletéről, már csak azért is, hogy Szarvasligetbe el tudjak utazni, de elvetettem az ötletet, mert egy karral nem tudnék biztonságosan ülni a nyeregben. *Persze, még mindig ott lebeg a szeme előtt, hogy ennek az állapotnak hamarosan vége. Ha a teste újra teljesen egészséges lesz, akkor majd visszatérhetnek a lovaglás kérdésére akár barátnőjével, akár a vele szemben ülő férfivel.*
- Tábortűznél? Én valahogy nem tudom elképzelni, hogy a szabad ég alatt vagy egy sátorban aludjak. Az nem nekem való. Ön sokat utazott ilyen módon? Kereskedőként biztos sok helyen megfordult már. Meséljen! Milyen volt a legcsodásabb hely, ahol járt? *Érdeklődik kíváncsian. A tábortűz és a karavánpihenők gondolata nem nyűgözi le, de egészen biztos benne, hogy Orthus járt már olyan helyeken, amiben ő is szívesen gyönyörködne majd egy szép napon.*
//Ünnepi vacsora//
*Ahhoz, hogy az a bizonyos vonzalom esetleg kialakuljon az elf lányban, még nagyon sokat kell dolgoznia a kereskedőnek. Egyelőre valóban csak egy udvarlója, amiből mostanában nincs olyan sok, mint annakidején, de a hozzáállása mit sem változott. Udvarias, egyáltalán nem elutasító, de ha Morthimer úr valóban fel akarja kelteni a nemeskisasszony érdeklődését, akkor ahhoz néhány ajándéknál többre van szükség. Például érzelmi szintű támogatásra, biztonságérzetre és arra, hogy érezze az igazi szeretetet az irányából.
Ennek ellenére az ajándékokat sem veti meg természetesen, így jutnak el a hintó és a két ló témájához, aminek az árából már egy egész szép házat is lehet vásárolni, de hát Alenia meghazudtolni nem fogja önmagát, még mindig vágyik a fényűzésre.*
- Luninari-val is beszélgettünk már a ló ötletéről, már csak azért is, hogy Szarvasligetbe el tudjak utazni, de elvetettem az ötletet, mert egy karral nem tudnék biztonságosan ülni a nyeregben. *Persze, még mindig ott lebeg a szeme előtt, hogy ennek az állapotnak hamarosan vége. Ha a teste újra teljesen egészséges lesz, akkor majd visszatérhetnek a lovaglás kérdésére akár barátnőjével, akár a vele szemben ülő férfivel.*
- Tábortűznél? Én valahogy nem tudom elképzelni, hogy a szabad ég alatt vagy egy sátorban aludjak. Az nem nekem való. Ön sokat utazott ilyen módon? Kereskedőként biztos sok helyen megfordult már. Meséljen! Milyen volt a legcsodásabb hely, ahol járt? *Érdeklődik kíváncsian. A tábortűz és a karavánpihenők gondolata nem nyűgözi le, de egészen biztos benne, hogy Orthus járt már olyan helyeken, amiben ő is szívesen gyönyörködne majd egy szép napon.*
19758. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-21 15:33:28
Üzenet elküldve: 2024-11-21 15:33:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Nem érti. Egész egyszerűen fogalma sincs, hogy mi ütött a fiúba. Alig pár perce még felhőtlenül szórakoztak, most meg mintha élete legkeserűbb ételét nyelették volna le vele. Mégis mi a fene olyan nagy ügy abban, hogy észrevett valakit, aki ismerősnek tűnik? Még abban, hogy megcsodált egy gyönyörű ruhát, amit egy gyönyörű nő visel? A bökdösése sem zárult sikerrel. A szemöldökei felszaladnak, még az eléjük érkező ételre sem pillant. Értetlenül fürkészi a másik arcát, miközben borzalmasan dühíti, hogy fogalma sincs arról, hogy most mégis mi olyan rosszat tett.
Újdonsült társaságuk is csak akkor tűnik fel, mikor a pultnál bámult férfi az asztalukhoz ér. A hangjára összerezzen, ahogy rákapja a tekintetét. Akkor látja meg, hogy bájos, vörös ruhás társasága is vele tartott. Hiába a veszett vagyon, a régen tanult illem még ott csírázik benne, így a mérgét háttérbe száműzve ölti fel azt a régről begyakorolt bájos mosolyt. Igyekszik a meglepettségét nem mutatni, ahogy meghallja a férfitől a saját nevét. Ezek szerint nem tévedett, mikor ismerősnek ítélte meg. Már csak emlékeiből kéne kihalásznia a férfi nevét.*
- Ha nevezhető szerencsének. *Kuncog fel halkan, de rábólint.* Nestar úr? Rég volt már, elnézést, ha megkopott az emlékezetem.
*Mit foglalkozott ő amúgy is azzal, hogy az apja üzlettársainak nevét megjegyezgesse. Legtöbbször csak azért volt jelen, mert éppen arra sertepertélt, Coradot kereste, hogy bosszantsa vagy kellett egy bájos pofi, hogy az esetleges ifjoncoknak tetszelegjen.*
- Jó reggelt és önnek is Kisasszony!
*Pillant át a nőre ugyan azzal a mosollyal, ami akkor sem olvad le az arcáról, amikor a kék pillantások Corad felé vándorolnak. Corad bemutatkozik, ha akar. Valószínűleg úgy is baj lenne az is most, ha ő mutatná be a párosnak. Aztán meg lehet, hogy ez lesz a baja, hogy illetlenül őt kihagyta. Most nehezen tudja eldönteni, hogy mi lenne a megfelelő, így a sértettségének adózva inkább nem foglalkozik vele. Helyette újból Nestarra pillant őszinte kíváncsisággal.*
- Miben segíthetek? Ha apámat keresné, ő sajnos egy ideig nem tartózkodik a városban.
*Nem érti. Egész egyszerűen fogalma sincs, hogy mi ütött a fiúba. Alig pár perce még felhőtlenül szórakoztak, most meg mintha élete legkeserűbb ételét nyelették volna le vele. Mégis mi a fene olyan nagy ügy abban, hogy észrevett valakit, aki ismerősnek tűnik? Még abban, hogy megcsodált egy gyönyörű ruhát, amit egy gyönyörű nő visel? A bökdösése sem zárult sikerrel. A szemöldökei felszaladnak, még az eléjük érkező ételre sem pillant. Értetlenül fürkészi a másik arcát, miközben borzalmasan dühíti, hogy fogalma sincs arról, hogy most mégis mi olyan rosszat tett.
Újdonsült társaságuk is csak akkor tűnik fel, mikor a pultnál bámult férfi az asztalukhoz ér. A hangjára összerezzen, ahogy rákapja a tekintetét. Akkor látja meg, hogy bájos, vörös ruhás társasága is vele tartott. Hiába a veszett vagyon, a régen tanult illem még ott csírázik benne, így a mérgét háttérbe száműzve ölti fel azt a régről begyakorolt bájos mosolyt. Igyekszik a meglepettségét nem mutatni, ahogy meghallja a férfitől a saját nevét. Ezek szerint nem tévedett, mikor ismerősnek ítélte meg. Már csak emlékeiből kéne kihalásznia a férfi nevét.*
- Ha nevezhető szerencsének. *Kuncog fel halkan, de rábólint.* Nestar úr? Rég volt már, elnézést, ha megkopott az emlékezetem.
*Mit foglalkozott ő amúgy is azzal, hogy az apja üzlettársainak nevét megjegyezgesse. Legtöbbször csak azért volt jelen, mert éppen arra sertepertélt, Coradot kereste, hogy bosszantsa vagy kellett egy bájos pofi, hogy az esetleges ifjoncoknak tetszelegjen.*
- Jó reggelt és önnek is Kisasszony!
*Pillant át a nőre ugyan azzal a mosollyal, ami akkor sem olvad le az arcáról, amikor a kék pillantások Corad felé vándorolnak. Corad bemutatkozik, ha akar. Valószínűleg úgy is baj lenne az is most, ha ő mutatná be a párosnak. Aztán meg lehet, hogy ez lesz a baja, hogy illetlenül őt kihagyta. Most nehezen tudja eldönteni, hogy mi lenne a megfelelő, így a sértettségének adózva inkább nem foglalkozik vele. Helyette újból Nestarra pillant őszinte kíváncsisággal.*
- Miben segíthetek? Ha apámat keresné, ő sajnos egy ideig nem tartózkodik a városban.
19757. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-21 15:10:23
Üzenet elküldve: 2024-11-21 15:10:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A hegek történetét későbbre kell halasztania, bármennyire is kíváncsi rá. Szerencsére nem kíváncsibb, mint amennyire a férfit kívánja. Noha érzi, hogy önnön vágya is sürgető, most a cél akkor is az, hogy a férfi kedvére tegyen. Hisz ha jól alakul az estéjük talán lehetne többszöri alkalom is. Úgy sem volt szeretője sosem. Milyen izgató gondolat is az, hogy szeretője legyen. Valaki olyan, akinek a képességeiben bízik és elégedett is vele. Persze ehhez még a férfinak is bizonyítania kell, de azzal még ráérnek egy kicsit.
Ajkai gyengéd munkába kezdenek, miközben ujjai finoman cirógatnak a csípőre és a combokra. Az ork válaszára megtorpan egy pillanatra, miközben a kék pillantások felkeresik a férfi arcát. Sok mindenre képes, sok mindent tettek már vele. Hajlandóságot mutat mindent megtapasztalni. Mégis a megannyi lehetőségből hogyan válassza ki azt, ami ínyére lehet a férfinak. Hisz mindegyikőjük más és mást preferál jobban. Hamarosan viszont érkezik az útmutatás, ahogy közelebb vonja magához. Innen már nem nehéz a dolog mélyére látni, viszont megküzdeni vele nagyobb feladat. Az ork faj berkein belül nem tudhatja, hogy mégis mi az, ami náluk kicsi, átlagos vagy éppen hatalmasabb darab. Az ő helyzetében viszont akár egyre is mehetne mind. De próba nélkül nem riad el ettől az újdonságtól. Igyekszik mélyen befogadni, miközben kezei a csípőt markolják. Érzi, ahogy megfeszülnek arcizmai, ahogy a férfiasság a toka hátuljának feszül. Nem ez az egyik legkellemesebb dolog, amihez köze volt, viszont a finomkodás hiánya tovább szítja benne vágyát. Egyébként is megtanulta már, hogy mindig a partner igényei az elsők, magát pedig helyezze szépen a háttérbe.
Minden igyekezetével azon ügyködik, hogy az ork kedvét szolgálja, de pár hosszú pillanatnál tovább elsőre nem jár osztatlan sikerrel. A fejét lassan hátra húzva engedi el, majd a levegőt szaporán véve nyeldekel aprókat.*
- Megpróbálom még, ha azt kívánod. De ezt a méretet szoknom kell.
*Szusszan fel, miközben szinte bűnbánóan pillant a férfi arcára. Ám, hogy addig se maradjon gondoskodás nélkül, ajkai szerepét, most jobbja veszi át. Először gyengéden fonódnak köré a finom ujjak, hogy a végén már határozott kézben tartsa. Azt már tudja, hogy szükségtelen finomkodni, így a mozdulat, amivel kényeztetni kezd cseppet sem óvatos, de attól is távol áll, hogy idő előtt érje a férfit a vágyott beteljesülés. Ki akarja élvezni az orkot és most saját vágyait sem készül háttérbe szorítani.*
//Szeszélyek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A hegek történetét későbbre kell halasztania, bármennyire is kíváncsi rá. Szerencsére nem kíváncsibb, mint amennyire a férfit kívánja. Noha érzi, hogy önnön vágya is sürgető, most a cél akkor is az, hogy a férfi kedvére tegyen. Hisz ha jól alakul az estéjük talán lehetne többszöri alkalom is. Úgy sem volt szeretője sosem. Milyen izgató gondolat is az, hogy szeretője legyen. Valaki olyan, akinek a képességeiben bízik és elégedett is vele. Persze ehhez még a férfinak is bizonyítania kell, de azzal még ráérnek egy kicsit.
Ajkai gyengéd munkába kezdenek, miközben ujjai finoman cirógatnak a csípőre és a combokra. Az ork válaszára megtorpan egy pillanatra, miközben a kék pillantások felkeresik a férfi arcát. Sok mindenre képes, sok mindent tettek már vele. Hajlandóságot mutat mindent megtapasztalni. Mégis a megannyi lehetőségből hogyan válassza ki azt, ami ínyére lehet a férfinak. Hisz mindegyikőjük más és mást preferál jobban. Hamarosan viszont érkezik az útmutatás, ahogy közelebb vonja magához. Innen már nem nehéz a dolog mélyére látni, viszont megküzdeni vele nagyobb feladat. Az ork faj berkein belül nem tudhatja, hogy mégis mi az, ami náluk kicsi, átlagos vagy éppen hatalmasabb darab. Az ő helyzetében viszont akár egyre is mehetne mind. De próba nélkül nem riad el ettől az újdonságtól. Igyekszik mélyen befogadni, miközben kezei a csípőt markolják. Érzi, ahogy megfeszülnek arcizmai, ahogy a férfiasság a toka hátuljának feszül. Nem ez az egyik legkellemesebb dolog, amihez köze volt, viszont a finomkodás hiánya tovább szítja benne vágyát. Egyébként is megtanulta már, hogy mindig a partner igényei az elsők, magát pedig helyezze szépen a háttérbe.
Minden igyekezetével azon ügyködik, hogy az ork kedvét szolgálja, de pár hosszú pillanatnál tovább elsőre nem jár osztatlan sikerrel. A fejét lassan hátra húzva engedi el, majd a levegőt szaporán véve nyeldekel aprókat.*
- Megpróbálom még, ha azt kívánod. De ezt a méretet szoknom kell.
*Szusszan fel, miközben szinte bűnbánóan pillant a férfi arcára. Ám, hogy addig se maradjon gondoskodás nélkül, ajkai szerepét, most jobbja veszi át. Először gyengéden fonódnak köré a finom ujjak, hogy a végén már határozott kézben tartsa. Azt már tudja, hogy szükségtelen finomkodni, így a mozdulat, amivel kényeztetni kezd cseppet sem óvatos, de attól is távol áll, hogy idő előtt érje a férfit a vágyott beteljesülés. Ki akarja élvezni az orkot és most saját vágyait sem készül háttérbe szorítani.*
19756. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-21 13:02:44
Üzenet elküldve: 2024-11-21 13:02:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az élet tele meglepetésekkel. Ezért is szeret élni! Mindennap valami újat képes felfedezni a városban. Ha reggeli énjét megkérdeznék, hogy mégis mire számít az éj bekövetkeztében, akkor biztos nem azt mondaná, hogy egy gyönyörű nővel az egyik oldalán. Bár ez az est egy nagy meglepetés, kész kiélvezni minden egyes pillanatát. Olykor kapkodva, mintha kielégíthetetlen vágyait próbálná a lehető leggyorsabban csillapítani, máskor meg finoman, mint aki kiélvezi minden egyes percét a másik társaságának. *
- Hogy ezek?
* Kérdezi miután befejezte a nő feltérképezését. *
- Szuvenír egy kis kiruccanásomból. Egy nálam kétszer akkor dögtől, mint én! De erről majd később. Egyelőre ez az est, csakis kizárólag rólunk szól!
* Mondja, miközben közelebb lép az ágyhoz. Egyrészt mert közelebb húzza, másrészt mert már az ork is szeretné, ha egy kicsit kezelésbe lenne véve Mili által. Miközben a másik lassacskán közelít férfiasságához, addig az ork kicsit türelmetlenül néz. Na, nem mintha ő nem húzta volna az időt feleslegesen. Valahogy türtőzteti magát, hogy ne ragadja meg a nő csinos pofiját és vezesse oda, ahol annak lennie kéne. A kérdésre még ideje sincs se gondolkodni, se válaszolni. Elégedetten sóhajt fel, miközben szájával munkához lát. Egyik kezét ráteszi a nő fejére, hogy gyengéden simítson egyet rajta. A nyelvének a játéka csak hergeli az orkot, akinek nincs ellenére ez a fajta előjáték, de úgy érzi, hogy most nem erre van szüksége. *
- A vágyaim? Szeretném, ha megmutatnád, hogy mégis mire vagy képes!
* A mondat után vár egy kicsit és ha Mili nem cselekszik, akkor maga tesz a vágyai érdekében és a fején megpihenő kezével próbálja közelebb húzni a nőt. Az ork vágyai erősek, de vajon a másik képes arra, hogy ezt be is fogadja? Cagon ösztönei lassan átveszik az uralmat a teste felett, ami akár már a mostani viselkedésén is látható. Talán még arra is fény derül, hogy milyen egy kiéhezett és elszabadult ork az ágyban. *
//Szeszélyek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az élet tele meglepetésekkel. Ezért is szeret élni! Mindennap valami újat képes felfedezni a városban. Ha reggeli énjét megkérdeznék, hogy mégis mire számít az éj bekövetkeztében, akkor biztos nem azt mondaná, hogy egy gyönyörű nővel az egyik oldalán. Bár ez az est egy nagy meglepetés, kész kiélvezni minden egyes pillanatát. Olykor kapkodva, mintha kielégíthetetlen vágyait próbálná a lehető leggyorsabban csillapítani, máskor meg finoman, mint aki kiélvezi minden egyes percét a másik társaságának. *
- Hogy ezek?
* Kérdezi miután befejezte a nő feltérképezését. *
- Szuvenír egy kis kiruccanásomból. Egy nálam kétszer akkor dögtől, mint én! De erről majd később. Egyelőre ez az est, csakis kizárólag rólunk szól!
* Mondja, miközben közelebb lép az ágyhoz. Egyrészt mert közelebb húzza, másrészt mert már az ork is szeretné, ha egy kicsit kezelésbe lenne véve Mili által. Miközben a másik lassacskán közelít férfiasságához, addig az ork kicsit türelmetlenül néz. Na, nem mintha ő nem húzta volna az időt feleslegesen. Valahogy türtőzteti magát, hogy ne ragadja meg a nő csinos pofiját és vezesse oda, ahol annak lennie kéne. A kérdésre még ideje sincs se gondolkodni, se válaszolni. Elégedetten sóhajt fel, miközben szájával munkához lát. Egyik kezét ráteszi a nő fejére, hogy gyengéden simítson egyet rajta. A nyelvének a játéka csak hergeli az orkot, akinek nincs ellenére ez a fajta előjáték, de úgy érzi, hogy most nem erre van szüksége. *
- A vágyaim? Szeretném, ha megmutatnád, hogy mégis mire vagy képes!
* A mondat után vár egy kicsit és ha Mili nem cselekszik, akkor maga tesz a vágyai érdekében és a fején megpihenő kezével próbálja közelebb húzni a nőt. Az ork vágyai erősek, de vajon a másik képes arra, hogy ezt be is fogadja? Cagon ösztönei lassan átveszik az uralmat a teste felett, ami akár már a mostani viselkedésén is látható. Talán még arra is fény derül, hogy milyen egy kiéhezett és elszabadult ork az ágyban. *
19755. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-20 17:11:16
Üzenet elküldve: 2024-11-20 17:11:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ő sem siet sehová. Szereti kiélvezni a pillanatot. Szerencsére teste sem olyan követelődző, mint fiatalabb korában. Az érett gyümölcs kívánatosabb már a számára, így, ha lehetősége adódik rá és kellemes, amivel találkozik, akkor szereti megadni a módját. Persze nem számít gyengédségre, főleg nem egy ork társaságában. De éppen erre játszik, hogy a közös, lassú tánccal a végletekig szítsa a bennük pislákoló tüzet, hogy a végén hevesen legyenek az enyészeté.
Elégedett azzal, ami a keze közé került a mai estén. Hogy nem szálkás izmokat érinthet ajkaival az sem érdekli. A helyzete általában amúgy sem engedi meg, hogy finnyáskodjon. De itt, most minden egyes felfedezett részlettel meg van elégedve. Ajkai gyengéden járják be a vállon éktelenkedő harapásnyomot, miközben ujja az oldalán húzódó hegekre cirógat. Addig kész csak elhúzódni, míg az a zavaró ruha lekerül róla. Ahogy az az ing mellett végzi a földön készül, hogy ajkai újra a zöld bőrt falják, ám Cagon szavaira megtorpanva mosolyodik el játékosan, ahogy elnyúlik az ágyon.*
- Ha már ismét lapokról beszélünk, ezekről mesélhetnél.
*Ujjaival jelzés értékűen cirógat a harapásnyomra, majd a hegekre, de hamar belé fojtják a szót, ahogy a férfi keze megindul domborulatai felé. Vágyakozó sóhajjal hunyja le egy pillanatra a szemeit, érzi, hogy ölének lángolása egyre sürgetőbb. Mégsem törekszik továbbra sem arra, hogy bármit is elkapkodjon.
Ahogy a kékek lassan visszatérnek a férfira egyenesen az övet bontogató kéz felé pillant. Ajkába harapva figyeli vágyakozva, várja, hogy az öv már ne tartsa vissza azt, ami a nadrág rejt. Lassan ül fel az ágyon, elhelyezkedve annak szélén, a látvány, ami elé tárul ismét nem okoz neki csalódást. Szemeiben jól láthatóan izzik a vágy, miközben mindkét kezével a csípőjére cirógat. Hiába az előbbi intelem, nem állja meg, hogy újból ne a saját lapjait terítse ki. Finoman húzza közelebb magához, ajkai pedig azonnal indulnak, hogy újból megízleljék a másik bőrét. Gyengéd csókokat hint a hasára, ágyékára, hogy végül a puha ajkakkal simítson végig a tagon. Érezhető, hogy játszik. Hogy minden mozdulata és cselekedete arra szolgál, hogy a végletekig feltüzelje a férfit. Kész kiszolgálni, hisz ez a dolga, de most hosszú idő óta először ő maga is erre vágyik.*
- Mi a vágyad Cagon?
*A kékek a férfi arcára pillantanak, miközben ajkait elnyitva fogadja közéjük a férfiasságot. Sejtette, hogy méretekben egy ork társasága egy fokkal körülményesebb lesz, mint akikkel eddig dolga volt, de továbbra is kedvére való a férfi. Nyelve gyengéd játékba kezd, nem célja ezzel kielégíteni minden igényt, de kellemes emléket akar magáról hagyni. Ahogyan reméli, hogy ő sem fog ma csalódottan távozni a Pegazusból.*
//Szeszélyek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ő sem siet sehová. Szereti kiélvezni a pillanatot. Szerencsére teste sem olyan követelődző, mint fiatalabb korában. Az érett gyümölcs kívánatosabb már a számára, így, ha lehetősége adódik rá és kellemes, amivel találkozik, akkor szereti megadni a módját. Persze nem számít gyengédségre, főleg nem egy ork társaságában. De éppen erre játszik, hogy a közös, lassú tánccal a végletekig szítsa a bennük pislákoló tüzet, hogy a végén hevesen legyenek az enyészeté.
Elégedett azzal, ami a keze közé került a mai estén. Hogy nem szálkás izmokat érinthet ajkaival az sem érdekli. A helyzete általában amúgy sem engedi meg, hogy finnyáskodjon. De itt, most minden egyes felfedezett részlettel meg van elégedve. Ajkai gyengéden járják be a vállon éktelenkedő harapásnyomot, miközben ujja az oldalán húzódó hegekre cirógat. Addig kész csak elhúzódni, míg az a zavaró ruha lekerül róla. Ahogy az az ing mellett végzi a földön készül, hogy ajkai újra a zöld bőrt falják, ám Cagon szavaira megtorpanva mosolyodik el játékosan, ahogy elnyúlik az ágyon.*
- Ha már ismét lapokról beszélünk, ezekről mesélhetnél.
*Ujjaival jelzés értékűen cirógat a harapásnyomra, majd a hegekre, de hamar belé fojtják a szót, ahogy a férfi keze megindul domborulatai felé. Vágyakozó sóhajjal hunyja le egy pillanatra a szemeit, érzi, hogy ölének lángolása egyre sürgetőbb. Mégsem törekszik továbbra sem arra, hogy bármit is elkapkodjon.
Ahogy a kékek lassan visszatérnek a férfira egyenesen az övet bontogató kéz felé pillant. Ajkába harapva figyeli vágyakozva, várja, hogy az öv már ne tartsa vissza azt, ami a nadrág rejt. Lassan ül fel az ágyon, elhelyezkedve annak szélén, a látvány, ami elé tárul ismét nem okoz neki csalódást. Szemeiben jól láthatóan izzik a vágy, miközben mindkét kezével a csípőjére cirógat. Hiába az előbbi intelem, nem állja meg, hogy újból ne a saját lapjait terítse ki. Finoman húzza közelebb magához, ajkai pedig azonnal indulnak, hogy újból megízleljék a másik bőrét. Gyengéd csókokat hint a hasára, ágyékára, hogy végül a puha ajkakkal simítson végig a tagon. Érezhető, hogy játszik. Hogy minden mozdulata és cselekedete arra szolgál, hogy a végletekig feltüzelje a férfit. Kész kiszolgálni, hisz ez a dolga, de most hosszú idő óta először ő maga is erre vágyik.*
- Mi a vágyad Cagon?
*A kékek a férfi arcára pillantanak, miközben ajkait elnyitva fogadja közéjük a férfiasságot. Sejtette, hogy méretekben egy ork társasága egy fokkal körülményesebb lesz, mint akikkel eddig dolga volt, de továbbra is kedvére való a férfi. Nyelve gyengéd játékba kezd, nem célja ezzel kielégíteni minden igényt, de kellemes emléket akar magáról hagyni. Ahogyan reméli, hogy ő sem fog ma csalódottan távozni a Pegazusból.*
19754. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-18 22:22:51
Üzenet elküldve: 2024-11-18 22:22:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ünnepi vacsora//
*Elnéző mosollyal fogadja Alenia szabadkozását. Nem tudja, hogy akadnak-e a nőnek rajta kívül is hódolói. Éppenséggel lehetnek, de valószínűleg ő keresi a kegyeit leginkább. Persze ez önmagában kevés. Az ilyesmit a hölgyek gyakran nem veszik észre, ha nincs meg bennük a vonzalom a férfi iránt.
Később aztán Alenia csak kimondja a vágyát. Orthus gyors fejszámolással megállapítja, hogy csak megvenni egy ház árából lehetne egy hintót és hozzá lovakat, és akkor a fenntartásukról még nem is esett szó. De Alenia valami mást is megoszt vele.*
- Utazni valóban nagy élmény. De nem való hozzá a hintó. Utazást bíró, erős paripára van hozzá szükség. Lehetőleg mindjárt kettőre, hogy felváltva tudja használni őket. Már ha igazán messzire menne, mondjuk Wegtorenbe. És nem csak a távoli városok izgalmasabb. Az út, ami odavezet. A karavánpihenők... nagy kár, hogy leromobolták őket. A kereskedő karavánoknak izgalmas hangulata van, a tábortűznél összegyűl mindenki, akiket a sors összehozott az út erejéig. Többnyire kereskedők, karavánkísérők, de olykor néhány utas is. Csoportban utazni biztonságosabb, sok szempontból.
*meséli.*
//Ünnepi vacsora//
*Elnéző mosollyal fogadja Alenia szabadkozását. Nem tudja, hogy akadnak-e a nőnek rajta kívül is hódolói. Éppenséggel lehetnek, de valószínűleg ő keresi a kegyeit leginkább. Persze ez önmagában kevés. Az ilyesmit a hölgyek gyakran nem veszik észre, ha nincs meg bennük a vonzalom a férfi iránt.
Később aztán Alenia csak kimondja a vágyát. Orthus gyors fejszámolással megállapítja, hogy csak megvenni egy ház árából lehetne egy hintót és hozzá lovakat, és akkor a fenntartásukról még nem is esett szó. De Alenia valami mást is megoszt vele.*
- Utazni valóban nagy élmény. De nem való hozzá a hintó. Utazást bíró, erős paripára van hozzá szükség. Lehetőleg mindjárt kettőre, hogy felváltva tudja használni őket. Már ha igazán messzire menne, mondjuk Wegtorenbe. És nem csak a távoli városok izgalmasabb. Az út, ami odavezet. A karavánpihenők... nagy kár, hogy leromobolták őket. A kereskedő karavánoknak izgalmas hangulata van, a tábortűznél összegyűl mindenki, akiket a sors összehozott az út erejéig. Többnyire kereskedők, karavánkísérők, de olykor néhány utas is. Csoportban utazni biztonságosabb, sok szempontból.
*meséli.*
19753. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-18 20:34:26
Üzenet elküldve: 2024-11-18 20:34:26
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Rég fárasztották már így le mint a félvér. Lehet nagyobb szükség lesz arra a lóra hazafele menet mint gondolta. Nem bírná gyalog az utat. De kicsit se bánja amit szóvá is tesz. A másik szavain felnevet ő is.*
-Rendben.
*Akkor muszáj lesz még párat kitalálnia. Csak nehezen engedi a lányt. Utoljára még végigkóstolja a nyakát, de aztán elhúzódik, hogy megtámaszkodjon az asztalon. Hátrasöpör pár kósza tincset amivel ő már rendbe is tette magát. Mikor tekintete összefut a kisasszonyéval, akkor játékosan elmosolyodik. A kapott kérdés hallatán pedig már bele is kezdene.*
-Én...
*Eddig jut mert inkább elneveti magát ő is. Kár tagadni nem ehhez van ő szokva. Mikor a másik lehajol a gyümölcsöket összeszedni ő is így tesz, de csak azért, hogy a nadrágját felhúzza. Kicsit elszórakozik még az övvel amit sose fog tudni azonnal bekapcsolni, majd határozottan rápaskol a lány fenekére.*
-Mehetünk édes!
*Rég fárasztották már így le mint a félvér. Lehet nagyobb szükség lesz arra a lóra hazafele menet mint gondolta. Nem bírná gyalog az utat. De kicsit se bánja amit szóvá is tesz. A másik szavain felnevet ő is.*
-Rendben.
*Akkor muszáj lesz még párat kitalálnia. Csak nehezen engedi a lányt. Utoljára még végigkóstolja a nyakát, de aztán elhúzódik, hogy megtámaszkodjon az asztalon. Hátrasöpör pár kósza tincset amivel ő már rendbe is tette magát. Mikor tekintete összefut a kisasszonyéval, akkor játékosan elmosolyodik. A kapott kérdés hallatán pedig már bele is kezdene.*
-Én...
*Eddig jut mert inkább elneveti magát ő is. Kár tagadni nem ehhez van ő szokva. Mikor a másik lehajol a gyümölcsöket összeszedni ő is így tesz, de csak azért, hogy a nadrágját felhúzza. Kicsit elszórakozik még az övvel amit sose fog tudni azonnal bekapcsolni, majd határozottan rápaskol a lány fenekére.*
-Mehetünk édes!
19752. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-18 20:05:10
Üzenet elküldve: 2024-11-18 20:05:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Ezekben a pillanatokban mindent nélkülöz, ami ő, amit hitt magáról, ahogy máskor viselkedik. Olyan oldalt csalogat elő belőle az elf, amit talán be sem vallana másnak, hogy létezik. Pedig nem megjátszás, csupán nem járhat akárkinek az, ahogy belemar a másik hátába, ahogy elvesztve az eszét keresi, ízleli a zöldszemű minden porcikáját, ahogy szorítja az ölével. Nem lehet betelni, néha minden olyan kevésnek érződik, mégis sokkal több annál, mint hitt, hogy létezik. Nem tudná megfejteni, vagy nem akarná. Eleped a szőkéért, amit nem is rejt véka alá, kitár mindent magából és még csak meg sem bánja.
Kapkodva a levegőt kapaszkodik, majd ernyed el a másik szorítása után, ahogy az ráomlik, ahogy beteríti a szőke hajzuhatag. Ha minden reggel hallhatná és érezhetné azt, amit most... nem gondol bele, mert belefájdulna a szíve is egy pillanatra. De talán éppen ettől különleges számára.
Piheg, de mégis felnevet a szavakon.*
- Igazad. Ha... *Fújja ki a levegőt, majd csókol végig a másik vállán.* ...ha vannak még ilyen bölcsességeid, oszd meg velem. Azokat is kipróbálhatnánk.
*Erő kell, hogy egyáltalán egy egybefüggő mondatot el tudjon rebegni, de sikerül. Kell az idő is, hogy össze tudja szedni magát, de nem akar kibújni a másikból, viszont az enyhén remegő lábakon érzi, hogy talán el kell engednie, de nem fogja, amíg amaz nem moccan emiatt. Csakis akkor hajlandó lekászálódni az asztalról, majd újra belenézni a tükörbe, s rácsodálkozni, hogy annyira nem is ment tönkre a kinézete a heves együttlét következtében. Vagy csak egyáltalán nem tudja még érdekelni.
Nagy levegőt vesz, majd a kékekkel nézi végig lassan a másikat, elmerülve a még élénk képek között, hogy mi is történt a rövid idő leforgása alatt.*
- Szólj, ha tényleg mehetünk. *Kuncog, ahogy eszébe jut, hogy nemrég még indulni készültek. Eztán még odafordítja a lélektükröket a földön heverő gyümölcsöstálra és a széthullott darabokra. Máskor bűntudatosan nézné, de most csak odasétál és összeszedi, de csak mert így illik. Szerencsére nem csináltak akkora rendetlenséget, mint amekkorának hangzott. *
*Ezekben a pillanatokban mindent nélkülöz, ami ő, amit hitt magáról, ahogy máskor viselkedik. Olyan oldalt csalogat elő belőle az elf, amit talán be sem vallana másnak, hogy létezik. Pedig nem megjátszás, csupán nem járhat akárkinek az, ahogy belemar a másik hátába, ahogy elvesztve az eszét keresi, ízleli a zöldszemű minden porcikáját, ahogy szorítja az ölével. Nem lehet betelni, néha minden olyan kevésnek érződik, mégis sokkal több annál, mint hitt, hogy létezik. Nem tudná megfejteni, vagy nem akarná. Eleped a szőkéért, amit nem is rejt véka alá, kitár mindent magából és még csak meg sem bánja.
Kapkodva a levegőt kapaszkodik, majd ernyed el a másik szorítása után, ahogy az ráomlik, ahogy beteríti a szőke hajzuhatag. Ha minden reggel hallhatná és érezhetné azt, amit most... nem gondol bele, mert belefájdulna a szíve is egy pillanatra. De talán éppen ettől különleges számára.
Piheg, de mégis felnevet a szavakon.*
- Igazad. Ha... *Fújja ki a levegőt, majd csókol végig a másik vállán.* ...ha vannak még ilyen bölcsességeid, oszd meg velem. Azokat is kipróbálhatnánk.
*Erő kell, hogy egyáltalán egy egybefüggő mondatot el tudjon rebegni, de sikerül. Kell az idő is, hogy össze tudja szedni magát, de nem akar kibújni a másikból, viszont az enyhén remegő lábakon érzi, hogy talán el kell engednie, de nem fogja, amíg amaz nem moccan emiatt. Csakis akkor hajlandó lekászálódni az asztalról, majd újra belenézni a tükörbe, s rácsodálkozni, hogy annyira nem is ment tönkre a kinézete a heves együttlét következtében. Vagy csak egyáltalán nem tudja még érdekelni.
Nagy levegőt vesz, majd a kékekkel nézi végig lassan a másikat, elmerülve a még élénk képek között, hogy mi is történt a rövid idő leforgása alatt.*
- Szólj, ha tényleg mehetünk. *Kuncog, ahogy eszébe jut, hogy nemrég még indulni készültek. Eztán még odafordítja a lélektükröket a földön heverő gyümölcsöstálra és a széthullott darabokra. Máskor bűntudatosan nézné, de most csak odasétál és összeszedi, de csak mert így illik. Szerencsére nem csináltak akkora rendetlenséget, mint amekkorának hangzott. *
19751. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-18 19:07:11
Üzenet elküldve: 2024-11-18 19:07:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Mire lehet kellemetlenebb ébredni? Rájuk vagy a kakaskukorékolásra? A Dokinak ez a kérdés most meg se fordul a fejében. Ahogy maga a tény is csak a háttérben csendül fel benne, hogy van egy szomszéd vagy mit szólnak, majd a kiborult gyümölcstálhoz. Sőt, még a lány másnapossága is háttérbe húzódik kicsit. Amin azok a sóhajok is sokat segítenek. Nem meglepő, hogy vadul esnek egymásnak. Csak ők vannak. Akárcsak az előző este úgy ez a reggel is csak az övék. Nyögések, az asztal ütemes koppanása a falon és egymás nevének ismételgetése tölti be a szobát. Az imént kifésült szőke tincsek lepelként hullanak köréjük és mint az érett kalászok a viharban lengedeznek míg ők egymás bőrét ízlelgetik. Akárcsak a két lánc, ami vadul hintázik a férfi nyakában. És ahogy ez a vihar elkezdődött lassan a vége felé is ér. Az elf hosszú ujjai szinte elfehérednek ahogy rászorít az asztallapra és egy semmivel össze nem téveszthető mély nyögés szakad fel belőle. Majd ahogy a másik várta ráborul a félvérre és enyhén remegő lábakkal próbálja összeszedni magát.*
-Igazam volt.
*Nem mintha bármelyiküknek hiánya lett volna ez, de jól esett. Jobban, mint egy fekete leves. Félelmetes belegondolni mi lenne ha minden reggelt így kezdhetnének. Az biztos, hogy a személyzetnek vagy a szomszédoknak nem lennének a kedvenceik.*
*Mire lehet kellemetlenebb ébredni? Rájuk vagy a kakaskukorékolásra? A Dokinak ez a kérdés most meg se fordul a fejében. Ahogy maga a tény is csak a háttérben csendül fel benne, hogy van egy szomszéd vagy mit szólnak, majd a kiborult gyümölcstálhoz. Sőt, még a lány másnapossága is háttérbe húzódik kicsit. Amin azok a sóhajok is sokat segítenek. Nem meglepő, hogy vadul esnek egymásnak. Csak ők vannak. Akárcsak az előző este úgy ez a reggel is csak az övék. Nyögések, az asztal ütemes koppanása a falon és egymás nevének ismételgetése tölti be a szobát. Az imént kifésült szőke tincsek lepelként hullanak köréjük és mint az érett kalászok a viharban lengedeznek míg ők egymás bőrét ízlelgetik. Akárcsak a két lánc, ami vadul hintázik a férfi nyakában. És ahogy ez a vihar elkezdődött lassan a vége felé is ér. Az elf hosszú ujjai szinte elfehérednek ahogy rászorít az asztallapra és egy semmivel össze nem téveszthető mély nyögés szakad fel belőle. Majd ahogy a másik várta ráborul a félvérre és enyhén remegő lábakkal próbálja összeszedni magát.*
-Igazam volt.
*Nem mintha bármelyiküknek hiánya lett volna ez, de jól esett. Jobban, mint egy fekete leves. Félelmetes belegondolni mi lenne ha minden reggelt így kezdhetnének. Az biztos, hogy a személyzetnek vagy a szomszédoknak nem lennének a kedvenceik.*
19750. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-18 16:36:27
Üzenet elküldve: 2024-11-18 16:36:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Sűrű köd ereszkedik az elméjére, ami elhomályosít ismét mindent, ami a közeli, vagy a távoli jövőben esedékes. Ismét nem létezik más, csak az az elégedett mosoly, az őt érintő kéz, a rá éhező zöld csillogás. Mai ajkain is megjelenik az az elégedettség, de a másik számára ez kevésbé látható, hiszen a hosszú fülekbe búgja a szavait. Érezni viszont minden egyes rezdüléséből érezheti, ahogy vonja magával egészen míg bele nem ütközik az asztalba. Hamar találja magát hasonló helyzetben, mint amikor először érinthették egymást. A rend igen fontos, de amikor ilyen közel van hozzá az elf, nem tud azzal foglalatoskodni, hogy szépen rendszerezze a reggeli étkészletet, sőt, úgy sepri hátrébb, mintha csakis neki lenne helye azon a bútoron. A kéz nem enged, úgy vonja magához a másikat, hogy alig jut eszébe, hogy úgy igen nehéz megszabadulni az övtől, de a gyakorlott szőke ezt is hamar megoldja, hogy akaratosan találjon utat végre a félvérhez. Hangos sóhajok jelzik, hogy mennyire várta, hogy újra egyesüljenek. Nem csak az éjszakáját, de a reggelét is eltudják rontani a mellettük lévő falakon túli lelkeknek. De ahogy más nem, ez sem számít.
Ugyanolyan hőfokon égve veszik el egymásból, amit mindig, de most mégis olyan hirtelen akarnak. A folyton kutató kezei segítségével szorítja magához a dokit, jelezve, hogy amilyen hevesen kezdődött, olyan hevesen is teljesül be és esik újra édes csapdájába a gyönyörnek. Ahogy ő szereti hallani a sajátját, úgy a másik nevét is rebegi közben, majd már csak a forró leheletét, szapora légvételét érezheti a nyakán a másik, néhány apró csók kíséretében. Nem engedi el viszont addig, amíg Int végül rá nem omlik, tartson bármeddig. Ha lehetne, soha nem hagyná hátra ezt az érzést.*
*Sűrű köd ereszkedik az elméjére, ami elhomályosít ismét mindent, ami a közeli, vagy a távoli jövőben esedékes. Ismét nem létezik más, csak az az elégedett mosoly, az őt érintő kéz, a rá éhező zöld csillogás. Mai ajkain is megjelenik az az elégedettség, de a másik számára ez kevésbé látható, hiszen a hosszú fülekbe búgja a szavait. Érezni viszont minden egyes rezdüléséből érezheti, ahogy vonja magával egészen míg bele nem ütközik az asztalba. Hamar találja magát hasonló helyzetben, mint amikor először érinthették egymást. A rend igen fontos, de amikor ilyen közel van hozzá az elf, nem tud azzal foglalatoskodni, hogy szépen rendszerezze a reggeli étkészletet, sőt, úgy sepri hátrébb, mintha csakis neki lenne helye azon a bútoron. A kéz nem enged, úgy vonja magához a másikat, hogy alig jut eszébe, hogy úgy igen nehéz megszabadulni az övtől, de a gyakorlott szőke ezt is hamar megoldja, hogy akaratosan találjon utat végre a félvérhez. Hangos sóhajok jelzik, hogy mennyire várta, hogy újra egyesüljenek. Nem csak az éjszakáját, de a reggelét is eltudják rontani a mellettük lévő falakon túli lelkeknek. De ahogy más nem, ez sem számít.
Ugyanolyan hőfokon égve veszik el egymásból, amit mindig, de most mégis olyan hirtelen akarnak. A folyton kutató kezei segítségével szorítja magához a dokit, jelezve, hogy amilyen hevesen kezdődött, olyan hevesen is teljesül be és esik újra édes csapdájába a gyönyörnek. Ahogy ő szereti hallani a sajátját, úgy a másik nevét is rebegi közben, majd már csak a forró leheletét, szapora légvételét érezheti a nyakán a másik, néhány apró csók kíséretében. Nem engedi el viszont addig, amíg Int végül rá nem omlik, tartson bármeddig. Ha lehetne, soha nem hagyná hátra ezt az érzést.*
19749. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-18 10:00:59
Üzenet elküldve: 2024-11-18 10:00:59
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
* Nem kis titok, hogy szándékosan incselkedik és hagyja magán a ruha többségét. Hiányzott már neki az ilyen közelség. Csak kiélni a legjobb perceket valaki mással, aki szintén ugyanúgy gondolkodik. Hagyja, hogy a finom női kezek szépen lassan feltárjanak mindent, amit csak tudnak. Néhány pillanat múlva az egész felsőtestét láthatja teljes egészében. Kár, hogy ilyen gyengéden fosztotta meg az ingétől, különben még a végén meg kellett volna büntetnie. Ha valami izmos felsőtestre vágyott, akkor ki kell, hogy ábránduljon. Habár látszik, hogy jó bőrben van, mégse tűnik olyan kidolgozottnak, mint ruhába. Ha van valami, ami viszont megragadhatja a másik tekintetét, akkor az az oldalán meghúzódó hegek és az egyik vállán lévő harapásnyom. Látszik, hogy ezt nem valami kóbor eb következménye. Közben az ork sem tétlenkedik. Végighúzza kezeit a nő csípőjén, hogy végül az aljához érve lekaphassa róla ezt a vérlázító ruhát. Nélküle úgy is szebb a női test! Ahogyan a másik ruha nélkül fekszik, most érzi csak igazán úgy, hogy megérte kivárni ezt a pillanatot. Kezeivel az immáron fedetlen testén játékosan húzza végig. Először a hasán, majd egyenesen a mellei felé. *
- Ne olyan gyorsan! Eddig a te lapjaidat láttuk, most én jövök! Ha csak nem szeretnél csalni és egyszerre több lapot kijátszani.
* Egy játékos mosoly kíséri az ork szavait. Közben az árulkodó jelek is megerősíthetik, hogy az ork teljesen el van csábítva. A nadrágja úgy néz ki, mintha valami szörnyeteg készülne előtörni. Mindössze az öv az, ami visszatartja a katasztrófát és ezzel megvédve kedves tárást. Míg egyik keze még mindig eljátszik a kebleivel, addig a másik új feladatott kapott. Még pedig, hogy övét leszedve kiengedje azt, ami ki szeretne jönni. Mint mindég, ezt is lassú mozdulatokkal teszi. Végül az övtől megszabadulva lép is hátra a másiktól. Immáron hagyja, hogy a gravitáció intézze a többit. Hamar anyaszült meztelenül áll az ágy mellett, hogy a másik megcsodálhassa teljes egészében. Közben láthatja, hogy az ork mégis mennyire kívánta meg. *
//Szeszélyek//
* Nem kis titok, hogy szándékosan incselkedik és hagyja magán a ruha többségét. Hiányzott már neki az ilyen közelség. Csak kiélni a legjobb perceket valaki mással, aki szintén ugyanúgy gondolkodik. Hagyja, hogy a finom női kezek szépen lassan feltárjanak mindent, amit csak tudnak. Néhány pillanat múlva az egész felsőtestét láthatja teljes egészében. Kár, hogy ilyen gyengéden fosztotta meg az ingétől, különben még a végén meg kellett volna büntetnie. Ha valami izmos felsőtestre vágyott, akkor ki kell, hogy ábránduljon. Habár látszik, hogy jó bőrben van, mégse tűnik olyan kidolgozottnak, mint ruhába. Ha van valami, ami viszont megragadhatja a másik tekintetét, akkor az az oldalán meghúzódó hegek és az egyik vállán lévő harapásnyom. Látszik, hogy ezt nem valami kóbor eb következménye. Közben az ork sem tétlenkedik. Végighúzza kezeit a nő csípőjén, hogy végül az aljához érve lekaphassa róla ezt a vérlázító ruhát. Nélküle úgy is szebb a női test! Ahogyan a másik ruha nélkül fekszik, most érzi csak igazán úgy, hogy megérte kivárni ezt a pillanatot. Kezeivel az immáron fedetlen testén játékosan húzza végig. Először a hasán, majd egyenesen a mellei felé. *
- Ne olyan gyorsan! Eddig a te lapjaidat láttuk, most én jövök! Ha csak nem szeretnél csalni és egyszerre több lapot kijátszani.
* Egy játékos mosoly kíséri az ork szavait. Közben az árulkodó jelek is megerősíthetik, hogy az ork teljesen el van csábítva. A nadrágja úgy néz ki, mintha valami szörnyeteg készülne előtörni. Mindössze az öv az, ami visszatartja a katasztrófát és ezzel megvédve kedves tárást. Míg egyik keze még mindig eljátszik a kebleivel, addig a másik új feladatott kapott. Még pedig, hogy övét leszedve kiengedje azt, ami ki szeretne jönni. Mint mindég, ezt is lassú mozdulatokkal teszi. Végül az övtől megszabadulva lép is hátra a másiktól. Immáron hagyja, hogy a gravitáció intézze a többit. Hamar anyaszült meztelenül áll az ágy mellett, hogy a másik megcsodálhassa teljes egészében. Közben láthatja, hogy az ork mégis mennyire kívánta meg. *
19748. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-17 23:50:26
Üzenet elküldve: 2024-11-17 23:50:26
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Magának is köszönheti a lány, hogy így alakult. Ha nem hajlong olyan nagyon azért a ruháért és nem simul a legvadítóbb módokon hozzá amikor csak lehet, sőt ha orknak születik akkor meg főleg, hogy el lehetett volna kerülni ezt a helyzetet. Így viszont nincs mit tenni és az igazat megvallva egyikük se bánja annyira. Hogy tegnap mondott volna valamit, az pont ebben a pillanatban biztos nem fog eszébe jutni. Nemcsak azért mert sok mindent mondott, nem is csak azért mert a lány, a fülein való játéka kellemes morgást csal ki belőle, de annak szoknyája alá bújó keze se segít a visszaemlékezésben. Szerencsére ki lesz segítve minek hatására elégedett vigyor húzódik a szájára.*
-Milyen okos dolgokat tudok én mondani.
*A tányérok és a megmaradt gyümölcsök maradéka a földön végzik a lány pedig az asztalon. Ismerős kép csak a ruha és a helyszín más.*
-Hát próbáljuk!
*Tapad a másik nyakára miközben feljebb húzná, azt a szoknyát. Párszor végigsimít azokon a combokon, belemarkol abba a fenékbe, majd miközben egy mélyebbet szív a saját övét is kioldaná, hogy vad lökésekkel elkezdjen gondoskodni a másik lelki nyugalmáról és kiegyensúlyozottságáról.*
*Magának is köszönheti a lány, hogy így alakult. Ha nem hajlong olyan nagyon azért a ruháért és nem simul a legvadítóbb módokon hozzá amikor csak lehet, sőt ha orknak születik akkor meg főleg, hogy el lehetett volna kerülni ezt a helyzetet. Így viszont nincs mit tenni és az igazat megvallva egyikük se bánja annyira. Hogy tegnap mondott volna valamit, az pont ebben a pillanatban biztos nem fog eszébe jutni. Nemcsak azért mert sok mindent mondott, nem is csak azért mert a lány, a fülein való játéka kellemes morgást csal ki belőle, de annak szoknyája alá bújó keze se segít a visszaemlékezésben. Szerencsére ki lesz segítve minek hatására elégedett vigyor húzódik a szájára.*
-Milyen okos dolgokat tudok én mondani.
*A tányérok és a megmaradt gyümölcsök maradéka a földön végzik a lány pedig az asztalon. Ismerős kép csak a ruha és a helyszín más.*
-Hát próbáljuk!
*Tapad a másik nyakára miközben feljebb húzná, azt a szoknyát. Párszor végigsimít azokon a combokon, belemarkol abba a fenékbe, majd miközben egy mélyebbet szív a saját övét is kioldaná, hogy vad lökésekkel elkezdjen gondoskodni a másik lelki nyugalmáról és kiegyensúlyozottságáról.*
19747. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-17 22:47:30
Üzenet elküldve: 2024-11-17 22:47:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Nem egyszerű az élet, ha ott van mellette egy elf, aki fél perc alatt sepri le a terveit az asztalról, pusztán néhány csókkal. Tényleg el szeretett volna indulni, kiszellőztetni a fejét, ami sajog és tele van gondolattal. Mégis sokkal jobbak kerültek most a helyére. Ahogy a reggeli után ismét egymást falatozzák, eszébe jut egy mondat, amit a másiktól hallott. Amaz pedig úgy búg a fülébe, hogy annak hatására felsóhajt és nem is lesz rest megismételni. *
- Hogy mondtad tegnap, Édes?
*A nyakról elindul a puha ajkaival a hosszú fülekhez, hogy véletlenül se tudjon neki ellenállni a másik. Bár kicsit sajnálnia kellene, hogy rengeteg időbe telt felöltöznie és a haját kibogoznia, mégis másodlagos, hogy tán újra kell majd kezdenie, amikor teljesen elönti a forróság.*
- "Egy gyors menet is sokat számít."
*Ismétli meg a szavakat, hogy belé gabalyodva hátráljon egészen az asztalig, hogy felüljön rá, mint a Sellőházban, miközben kezével tolja hátra, hangos csörömpölés kíséretében a kiürült és a félig üres tányérokat, poharakat.*
- Ha nem bánod, kipróbálnám.
*Nevet fel, miközben belemar vágyakozva a zöldekbe az ő kékjeivel. Bár az sem baj, ha nem lesz gyors, de képtelen lenne most úgy elindulni, hogy nem hűtötték le egymást. Ráér a séta, a veszekedés, de még a gyerekek is, akik már egy ideje nélkülözik Mai jelenlétét. Nekik is meglehetősen fontos egy nyugodt és kiegyensúlyozott nevelő, ami csak akkor érhető el, ha a szőke gondoskodik róla.*
*Nem egyszerű az élet, ha ott van mellette egy elf, aki fél perc alatt sepri le a terveit az asztalról, pusztán néhány csókkal. Tényleg el szeretett volna indulni, kiszellőztetni a fejét, ami sajog és tele van gondolattal. Mégis sokkal jobbak kerültek most a helyére. Ahogy a reggeli után ismét egymást falatozzák, eszébe jut egy mondat, amit a másiktól hallott. Amaz pedig úgy búg a fülébe, hogy annak hatására felsóhajt és nem is lesz rest megismételni. *
- Hogy mondtad tegnap, Édes?
*A nyakról elindul a puha ajkaival a hosszú fülekhez, hogy véletlenül se tudjon neki ellenállni a másik. Bár kicsit sajnálnia kellene, hogy rengeteg időbe telt felöltöznie és a haját kibogoznia, mégis másodlagos, hogy tán újra kell majd kezdenie, amikor teljesen elönti a forróság.*
- "Egy gyors menet is sokat számít."
*Ismétli meg a szavakat, hogy belé gabalyodva hátráljon egészen az asztalig, hogy felüljön rá, mint a Sellőházban, miközben kezével tolja hátra, hangos csörömpölés kíséretében a kiürült és a félig üres tányérokat, poharakat.*
- Ha nem bánod, kipróbálnám.
*Nevet fel, miközben belemar vágyakozva a zöldekbe az ő kékjeivel. Bár az sem baj, ha nem lesz gyors, de képtelen lenne most úgy elindulni, hogy nem hűtötték le egymást. Ráér a séta, a veszekedés, de még a gyerekek is, akik már egy ideje nélkülözik Mai jelenlétét. Nekik is meglehetősen fontos egy nyugodt és kiegyensúlyozott nevelő, ami csak akkor érhető el, ha a szőke gondoskodik róla.*
19746. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-17 22:25:11
Üzenet elküldve: 2024-11-17 22:25:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Annak idején még kalózkorában voltak borittas esték mikor kikötői szajhák szoknyáját húzta fel, hogy abba törölje a száját Ha meg már így alakult le is mozogta velük a vacsorát. Most a reggeli nem lesz lemozogva. Észre se veszi a másik reakcióját miközben feltápászkodik és elkezdi magát rendbe tenni. Egy fésű ráférne, de így is sikerül amolyan fogjuk rá vállalható megjelenést elérni. Hogy a rezidencián miképp fog bemutatkozni az jó kérdés. Hűtött-e a fején az eltelt éjszaka? Mikor a lány is feltűnik a tükörben akkor első dolga átkarolni a csípőjét.*
-Menjünk!
*Majd szokásukhoz híven ahelyett, hogy indulnának elkezdik falni egymást. Nem lehet mit tenni. A doki szereti a tüzes nőket épp annyira mint a tüzes ételeket. Az a ruha pedig épp olyan jól áll a lánynak mint a hiánya állt. Arról nem is beszélve, hogy ott bujkál a dokiban is a gondolat, hogy ki tudja mikor lesz legközelebb lehetősége anélkül elmerülni a másikban, hogy bármi vagy bárki megzavarná őket. Csak egy szóval, de bele is búgja ezt a bánatát a másik fülébe.*
-Édes!
*Annak idején még kalózkorában voltak borittas esték mikor kikötői szajhák szoknyáját húzta fel, hogy abba törölje a száját Ha meg már így alakult le is mozogta velük a vacsorát. Most a reggeli nem lesz lemozogva. Észre se veszi a másik reakcióját miközben feltápászkodik és elkezdi magát rendbe tenni. Egy fésű ráférne, de így is sikerül amolyan fogjuk rá vállalható megjelenést elérni. Hogy a rezidencián miképp fog bemutatkozni az jó kérdés. Hűtött-e a fején az eltelt éjszaka? Mikor a lány is feltűnik a tükörben akkor első dolga átkarolni a csípőjét.*
-Menjünk!
*Majd szokásukhoz híven ahelyett, hogy indulnának elkezdik falni egymást. Nem lehet mit tenni. A doki szereti a tüzes nőket épp annyira mint a tüzes ételeket. Az a ruha pedig épp olyan jól áll a lánynak mint a hiánya állt. Arról nem is beszélve, hogy ott bujkál a dokiban is a gondolat, hogy ki tudja mikor lesz legközelebb lehetősége anélkül elmerülni a másikban, hogy bármi vagy bárki megzavarná őket. Csak egy szóval, de bele is búgja ezt a bánatát a másik fülébe.*
-Édes!
19745. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-17 21:56:12
Üzenet elküldve: 2024-11-17 21:56:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Kissé szótlanabb a szokásosnál, de ez csak a megviseltségének köszönhető, na meg mert el-el merül a gondolataiban, amikor épp nem űzi ki belőle a férfi. Csipeget a szépen aprított gyümölcsökből, éppen eleget ahhoz, hogy a másik ne tegyen szóvá semmit. Ő bizony rendszeresen eszik, csak a saját rendszere szerint, ami most igencsak el lett rontva. De nem fog fennakadni rajta túlzottan, túl sok minden foglalkoztatja éppen hozzá. Közeledik, hogy végig kell hallgatnia az elf és a lányok közötti vitát, mert biztos benne, hogy nem fog olyan kedves szavakat használni, és olyan megértő sem lenni, mint vele. Viszont talán annyit már láthat a Doki, hogy nem akkora butaság rábízni az ilyesmit, ha tényleg akarja a rezidenciát a lányainak. Igaz, ahhoz türelmet kellene gyakorolnia. Még nem hozza ezt fel, talán nem is fogja. Szüksége van a friss levegőre, de még eljátszik a gondolattal, hogy visszacsábítja a másikat az ágyba. Vagy a székre, netán az asztalra, fel is sóhajt a gondolatra, de aztán meglátja, amint jóllakva dől hátra vágyainak tárgya, és mit sem törődve Mai álomképével, beletörli a zsíros ujjait a nadrágjába. A lélegzetvétele is elakad, csak most nem attól, hogy tovább játszadozott a gondolattal, hogy azzal a kézzel mit is tehetne vele. Nem lesz viszont az a nő, aki megmondja neki, hogy mit is csináljon, éppen eleget hallott arról, hogy volt már ilyen. Inkább megissza a teája maradékát és próbálja elfelejteni a látott képet.
Készülődésbe kezd a Doki, ő pedig már rendbe rakta magát. Nincs más hátra, mint elhagyni a szobát, aminek a falai, na meg a szomszéd szajha is épp úgy emlékezhet az esti sóhajokra, mint ő maga. Nincs kedve menni, de kell a levegő. Feláll hát, amikor úgy látja, hogy indulásra kész a szőke, és közelít is felé.*
- Menjünk, Édes?
*Vet még egy pillantást azért a tükörbe, hogy ugyanúgy fest-e, mint a reggeli előtt. Szerencsére nem tette tönkre néhány gyümölcs, pedig úgy érzi. A borra is gondolhatna ilyenformán, akkor nem lett volna olyan kellemetlen az ébredés. Hamar túljut viszont a másik ballépésén, elfeledve, hogy mit is látott, még megölelné, hogy törékeny kis testét újra magához szorítsa a hosszúéletű. Végig is csókolna a nyakán, finoman kényeztetve a bőrt, de aztán hajlandóságot mutat arra is, hogy megtehessék azt a sétát, amit igazából ő akart.*
*Kissé szótlanabb a szokásosnál, de ez csak a megviseltségének köszönhető, na meg mert el-el merül a gondolataiban, amikor épp nem űzi ki belőle a férfi. Csipeget a szépen aprított gyümölcsökből, éppen eleget ahhoz, hogy a másik ne tegyen szóvá semmit. Ő bizony rendszeresen eszik, csak a saját rendszere szerint, ami most igencsak el lett rontva. De nem fog fennakadni rajta túlzottan, túl sok minden foglalkoztatja éppen hozzá. Közeledik, hogy végig kell hallgatnia az elf és a lányok közötti vitát, mert biztos benne, hogy nem fog olyan kedves szavakat használni, és olyan megértő sem lenni, mint vele. Viszont talán annyit már láthat a Doki, hogy nem akkora butaság rábízni az ilyesmit, ha tényleg akarja a rezidenciát a lányainak. Igaz, ahhoz türelmet kellene gyakorolnia. Még nem hozza ezt fel, talán nem is fogja. Szüksége van a friss levegőre, de még eljátszik a gondolattal, hogy visszacsábítja a másikat az ágyba. Vagy a székre, netán az asztalra, fel is sóhajt a gondolatra, de aztán meglátja, amint jóllakva dől hátra vágyainak tárgya, és mit sem törődve Mai álomképével, beletörli a zsíros ujjait a nadrágjába. A lélegzetvétele is elakad, csak most nem attól, hogy tovább játszadozott a gondolattal, hogy azzal a kézzel mit is tehetne vele. Nem lesz viszont az a nő, aki megmondja neki, hogy mit is csináljon, éppen eleget hallott arról, hogy volt már ilyen. Inkább megissza a teája maradékát és próbálja elfelejteni a látott képet.
Készülődésbe kezd a Doki, ő pedig már rendbe rakta magát. Nincs más hátra, mint elhagyni a szobát, aminek a falai, na meg a szomszéd szajha is épp úgy emlékezhet az esti sóhajokra, mint ő maga. Nincs kedve menni, de kell a levegő. Feláll hát, amikor úgy látja, hogy indulásra kész a szőke, és közelít is felé.*
- Menjünk, Édes?
*Vet még egy pillantást azért a tükörbe, hogy ugyanúgy fest-e, mint a reggeli előtt. Szerencsére nem tette tönkre néhány gyümölcs, pedig úgy érzi. A borra is gondolhatna ilyenformán, akkor nem lett volna olyan kellemetlen az ébredés. Hamar túljut viszont a másik ballépésén, elfeledve, hogy mit is látott, még megölelné, hogy törékeny kis testét újra magához szorítsa a hosszúéletű. Végig is csókolna a nyakán, finoman kényeztetve a bőrt, de aztán hajlandóságot mutat arra is, hogy megtehessék azt a sétát, amit igazából ő akart.*
19744. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-17 21:28:05
Üzenet elküldve: 2024-11-17 21:28:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Kár lenne tagadni a doki is szereti az ékszereket. Látszik is rajta. Bár az ő esetében nem szakadna meg a szíve azért se ha elkockázná vagy valakinek fizetségbe kéne odaadnia. Persze jól esik az a státusz amiket azokkal kiérdemelt, de végső soron az ékszer csak befektetés. A nők viszont nem így szoktak gondolni azokra. A félvér szerencsére mégis ugyanis hamar túlteszi magát a dolgon és elfoglalja a helyét a férfi ölében, akit nem kell sokat győzködni arról a sétáról.*
-Hát rendben.
*Aztán neki is lát a reggelinek. Több okból is szüksége van rá. Az egyik, hogy hiába vacsorázott, de az előző napokban már több hete is nem volt rá jellemző a szabályos és elégséges étkezés. Az alkohol és munkába feledkezés pedig nem túl egészséges. Bizonyára nem ok nélkül látta olyan megviseltnek Ylanda és Mai is mikor találkozott velük. A másik ok pedig, hogy jó pár éve jutott el hozzá az a szakmai felfedezés miszerint a férfierőre pozitív hatással van a fűszeres étkezés. Előző nap pedig nem kevés férfierőt kivett belőle a lány. Az egyetlen amit sajnál, hogy kenyeret nem kért mert azzal még kitörölte volna a tányért és azt megkívánta volna a rántotta is és a szalonna is. Mindegy! Csak nem hajtja őt meg a zsíros, tocsogós reggeli. Kellemetlen lenne úgy vitatkozni a lányok házra vonatkozó jogaiért, hogy közben a budira szaladgál. Közben a másik nem eszik sokat. De valamennyit igen amivel sikerül elkerülnie az orvosi szigort. Miután végzett elégedetten dől hátra és fújja ki a levegőt, ami még így is végigégeti a száját. Tényleg rég evett már ilyen jót. Jól tette, hogy beleokoskodott Bogozus munkájába. A megmaradt szalonnabőröket a szájába veszi és azokat rágcsálva, kezét a nadrágjába töröli majd felkelne, hogy a tükörnél most már ő is tegyen valamit a megjelenéséért. A fésűje a többi felszerelésével együtt a lovon maradt úgyhogy jobb híján az ujjával próbálja rendbe szedni magát, hogy valamennyire azért vállalhatóan nézzen ki.*
*Kár lenne tagadni a doki is szereti az ékszereket. Látszik is rajta. Bár az ő esetében nem szakadna meg a szíve azért se ha elkockázná vagy valakinek fizetségbe kéne odaadnia. Persze jól esik az a státusz amiket azokkal kiérdemelt, de végső soron az ékszer csak befektetés. A nők viszont nem így szoktak gondolni azokra. A félvér szerencsére mégis ugyanis hamar túlteszi magát a dolgon és elfoglalja a helyét a férfi ölében, akit nem kell sokat győzködni arról a sétáról.*
-Hát rendben.
*Aztán neki is lát a reggelinek. Több okból is szüksége van rá. Az egyik, hogy hiába vacsorázott, de az előző napokban már több hete is nem volt rá jellemző a szabályos és elégséges étkezés. Az alkohol és munkába feledkezés pedig nem túl egészséges. Bizonyára nem ok nélkül látta olyan megviseltnek Ylanda és Mai is mikor találkozott velük. A másik ok pedig, hogy jó pár éve jutott el hozzá az a szakmai felfedezés miszerint a férfierőre pozitív hatással van a fűszeres étkezés. Előző nap pedig nem kevés férfierőt kivett belőle a lány. Az egyetlen amit sajnál, hogy kenyeret nem kért mert azzal még kitörölte volna a tányért és azt megkívánta volna a rántotta is és a szalonna is. Mindegy! Csak nem hajtja őt meg a zsíros, tocsogós reggeli. Kellemetlen lenne úgy vitatkozni a lányok házra vonatkozó jogaiért, hogy közben a budira szaladgál. Közben a másik nem eszik sokat. De valamennyit igen amivel sikerül elkerülnie az orvosi szigort. Miután végzett elégedetten dől hátra és fújja ki a levegőt, ami még így is végigégeti a száját. Tényleg rég evett már ilyen jót. Jól tette, hogy beleokoskodott Bogozus munkájába. A megmaradt szalonnabőröket a szájába veszi és azokat rágcsálva, kezét a nadrágjába töröli majd felkelne, hogy a tükörnél most már ő is tegyen valamit a megjelenéséért. A fésűje a többi felszerelésével együtt a lovon maradt úgyhogy jobb híján az ujjával próbálja rendbe szedni magát, hogy valamennyire azért vállalhatóan nézzen ki.*
19743. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-17 20:25:18
Üzenet elküldve: 2024-11-17 20:25:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 710
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Igencsak kedveli azt a nyers stílust, biztosan nem okozott volna gondot hallani néhány illetlenséget azok közül az ajkak közül, de a szeme így is eléggé árulkodó, ami miatt nem támad hiányérzete. Felöltözködik, majd a kis aranyláncot bámulja, s teszi le, utána néz újra a férfire.*
- El. Kár érte, de azt nem, ami miatt elszakadt.
*Húzódik is vigyorra a húsos ajka, majd megmutatja azt is, hogy mennyire nem bánja. Még mindig hihetetlen számára, hogy ennyire vonzza a másik minden porcikája, de kezd megbarátkozni a ténnyel, hogy ez a közelében így van és egy darabig biztosan így is lesz. Talán a séta hűt rajta kicsit, mert a másik keze, ahogy utat talál felé máris tüzeli. Fel is sóhajt, aztán kuncog a kérdésen.*
- Meg... kérlek.
*Simít végig a másik arcélén, majd elfoglalja azt az utálatos helyet, ami nem olyan kényelmes, mint a férfi öle. Nem viszi túlzásba az evést, inkább a teát húzza maga felé, ami forró ugyan, de aprókat kortyolva már iható és milyen igaza van a Dokinak, szüksége is van most erre. Ekkor kalandozik el a tekintete a másik pírján, alig láthatóan ingatja meg a fejét mosolyogva, nem érti mire jó, ha mar egy étel, éppen elég, hogy meg kell enni. De ez az ő kis világa, így nem mond semmit. Azért a biztonság kedvéért fogyaszt még a tál tartalmából, aztán félretolja, s inkább marad a teánál. Másnapos gyomorra lehet az ilyet fogni, hogyha szóvá lenne téve. *
*Igencsak kedveli azt a nyers stílust, biztosan nem okozott volna gondot hallani néhány illetlenséget azok közül az ajkak közül, de a szeme így is eléggé árulkodó, ami miatt nem támad hiányérzete. Felöltözködik, majd a kis aranyláncot bámulja, s teszi le, utána néz újra a férfire.*
- El. Kár érte, de azt nem, ami miatt elszakadt.
*Húzódik is vigyorra a húsos ajka, majd megmutatja azt is, hogy mennyire nem bánja. Még mindig hihetetlen számára, hogy ennyire vonzza a másik minden porcikája, de kezd megbarátkozni a ténnyel, hogy ez a közelében így van és egy darabig biztosan így is lesz. Talán a séta hűt rajta kicsit, mert a másik keze, ahogy utat talál felé máris tüzeli. Fel is sóhajt, aztán kuncog a kérdésen.*
- Meg... kérlek.
*Simít végig a másik arcélén, majd elfoglalja azt az utálatos helyet, ami nem olyan kényelmes, mint a férfi öle. Nem viszi túlzásba az evést, inkább a teát húzza maga felé, ami forró ugyan, de aprókat kortyolva már iható és milyen igaza van a Dokinak, szüksége is van most erre. Ekkor kalandozik el a tekintete a másik pírján, alig láthatóan ingatja meg a fejét mosolyogva, nem érti mire jó, ha mar egy étel, éppen elég, hogy meg kell enni. De ez az ő kis világa, így nem mond semmit. Azért a biztonság kedvéért fogyaszt még a tál tartalmából, aztán félretolja, s inkább marad a teánál. Másnapos gyomorra lehet az ilyet fogni, hogyha szóvá lenne téve. *
19742. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-17 19:57:41
Üzenet elküldve: 2024-11-17 19:57:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1444
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Új nap, új csókok és új cicázások. Félre azért nem nyeli, azt a narancslevet, sőt jobb is, hogy tele a szája mert így nem tud a saját nyers stílusában mondani valamit. Hogy mit gondol, azt a tekintete így is elárulja. Hogy a lány csak a számára kellemetlennek számító reggelit odázza így el meg se fordul a fejében csak élvezi az előadást. De annak a ruhának ismét fel kell kerülnie a másikra. A nyugalmat ez után egy koppanás töri meg. Mikor odanéz megint hajol le a másik, de most valami csillan a kezében. Nyaklánc? Karlánc? Próbál visszaemlékezni és mintha lett volna valami lánc azok felett a mellek felett mikor korábban megbámulta őket.*
-Elszakadt?
*Előző este elég vadul egymásnak estek párszor. Csoda, hogy nem a fürdőben vagy az udvaron esett ki. Hogy mennyibe telik megjavítani vagy meg lehet-e nem tudja. Viszont szerencsére annyira nem szomorodik el a lány se, mert nemsokára megint az ölében és az ajkain landol. Élvezi a helyzetet. A félvér finomabb falatnak számít mit, ami a tányérján van. Még tüzesebb is pedig őt nem paprikázta meg az öreg Bogozus. A kérdésből is először csak annyi jut el hozzá, hogy egy kör a tisztáson, de már az arcába is lesznek nyomva azok a korábban felidézett mellek. Ezt már ő sem bírja és belemarkol abba a fenékbe.*
-Meg...Sétáltassalak Édes?
*Neki se volna ellenére a dolog. Mármint a tisztás meglátogatása. Amúgy is hátha sikerül a rendelt italhoz szükséges füvekből gyűjtenie párat. Ha nem akkor csak tesznek egy kört. Mikor magára marad akkor fordul a rántotta felé aminek fogyasztása közben a füle hegyéig vörösödik a feje. Kell is az a gyümölcslé. Jól megcsípőzte az öreg. Ilyen jót rég evett már.*
*Új nap, új csókok és új cicázások. Félre azért nem nyeli, azt a narancslevet, sőt jobb is, hogy tele a szája mert így nem tud a saját nyers stílusában mondani valamit. Hogy mit gondol, azt a tekintete így is elárulja. Hogy a lány csak a számára kellemetlennek számító reggelit odázza így el meg se fordul a fejében csak élvezi az előadást. De annak a ruhának ismét fel kell kerülnie a másikra. A nyugalmat ez után egy koppanás töri meg. Mikor odanéz megint hajol le a másik, de most valami csillan a kezében. Nyaklánc? Karlánc? Próbál visszaemlékezni és mintha lett volna valami lánc azok felett a mellek felett mikor korábban megbámulta őket.*
-Elszakadt?
*Előző este elég vadul egymásnak estek párszor. Csoda, hogy nem a fürdőben vagy az udvaron esett ki. Hogy mennyibe telik megjavítani vagy meg lehet-e nem tudja. Viszont szerencsére annyira nem szomorodik el a lány se, mert nemsokára megint az ölében és az ajkain landol. Élvezi a helyzetet. A félvér finomabb falatnak számít mit, ami a tányérján van. Még tüzesebb is pedig őt nem paprikázta meg az öreg Bogozus. A kérdésből is először csak annyi jut el hozzá, hogy egy kör a tisztáson, de már az arcába is lesznek nyomva azok a korábban felidézett mellek. Ezt már ő sem bírja és belemarkol abba a fenékbe.*
-Meg...Sétáltassalak Édes?
*Neki se volna ellenére a dolog. Mármint a tisztás meglátogatása. Amúgy is hátha sikerül a rendelt italhoz szükséges füvekből gyűjtenie párat. Ha nem akkor csak tesznek egy kört. Mikor magára marad akkor fordul a rántotta felé aminek fogyasztása közben a füle hegyéig vörösödik a feje. Kell is az a gyümölcslé. Jól megcsípőzte az öreg. Ilyen jót rég evett már.*
19741. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-17 19:48:56
Üzenet elküldve: 2024-11-17 19:48:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ünnepi vacsora//
*A kezdeti pozitív benyomáson ezúttal rontania is sikerül egy kicsit. Hamar kiderül, hogy a tájékozottsága mellett az emlékezőképessége már nem olyan jó, vagyis inkább mondjuk úgy, szelektív. Ennek az oka is a régmúltra, a bálozások időszakára vezethető vissza. Annyi mindenkivel beszélt azokon az estéken, sokszor olyan dolgokról, ami egy kicsit sem érdekelte, hogy egy idő után már felszínesen állt hozzá minden témához, és nem is jegyzett meg semmit, csak azt, ami valóban felkeltette az érdeklődését. Mivel ő maga egyelőre még nem érdeklődik hasonló módon a Orthus iránt, így ez az információ is elveszett valahol.*
- Valóban beszéltünk már róla, elnézést, ne haragudjon! *Próbálja is rögtön helyrehozni a ballépésből fakadó hibát, és reméli, hogy ez sikerülni is fog. Mosolya marad az arcán, Morthimer úr válasza pedig nem hazudtolja meg őt. Nem vitatkozik a filozofikus válasz helytállóságával, és nem lepődik meg azon, hogy milyen ügyesen forgatja át a mondat második felét olyanra, hogy az a végére felérjen egy újabb bókkal.*
- Köszönöm szépen! Akkor hát, valóban ne beszéljünk többet a munkáról! Nem akarom, hogy úgy érezze, még akkor sem tud elszakadni tőle, mikor épp szeretne.
*Az érzés, mint olyan, nem egyszerű játék. Érezni veszélyes. Azokkal játszani pedig felelőtlenség és egyszerűen gonoszság is. Mégsem viszi rá most a lélek, hogy elmondja, most már arra is emlékszik, hogy ott és akkor a rezidencia emeletén mi hangzott el Morthimer úr hosszútávú céljaival kapcsolatban. Tudja, hogy számára nagyon fontos a családja, de azt is tudja, hogy sajnos neki már nem maradt senki, akit a családjának nevezhet. Megtisztelő és remek érzés, hogy valaki a kedvében szeretne járni, és talán többet érez a személye iránt egyszerű barátságnál, de… Még nem akarja elszomorítani a férfit, de előbb-utóbb muszáj lesz beszélni arról, hogy ha őt akarja, akkor a fél-elfek nemzőképtelensége miatt a Morthimer név legkésőbb a következő generációval ki fog halni. Ám ennek most még nem jött el az ideje.*
- Tudja, régen volt egy saját hintóm, két gyönyörű, hófehér lóval *kezd bele helyette inkább egy kellemesebb témába, ha már a vágyairól, az igényeiről kérdezték.* Shera és Calico volt a nevük. Nagyon szerettem őket. Már nincsenek meg. Sem a lovak, sem a hintó. Természetesen nem várhatom el, hogy egy ilyen drága mulatságban segítsen, de ha már kérdezi, akkor a vágyam az, hogy újra legyen hintóm. Ha pedig van hintóm, akkor utazni szeretnék, világot látni, ugyanis arra eddigi életem során egyáltalán nem volt még lehetőségem. *Kissé félénken pislog, mert tudja, hogy nagy dolog, amit kér. Nem is számít rá, hogy mindezt megkaphatja, de legalább őszintén válaszolt.*
//Ünnepi vacsora//
*A kezdeti pozitív benyomáson ezúttal rontania is sikerül egy kicsit. Hamar kiderül, hogy a tájékozottsága mellett az emlékezőképessége már nem olyan jó, vagyis inkább mondjuk úgy, szelektív. Ennek az oka is a régmúltra, a bálozások időszakára vezethető vissza. Annyi mindenkivel beszélt azokon az estéken, sokszor olyan dolgokról, ami egy kicsit sem érdekelte, hogy egy idő után már felszínesen állt hozzá minden témához, és nem is jegyzett meg semmit, csak azt, ami valóban felkeltette az érdeklődését. Mivel ő maga egyelőre még nem érdeklődik hasonló módon a Orthus iránt, így ez az információ is elveszett valahol.*
- Valóban beszéltünk már róla, elnézést, ne haragudjon! *Próbálja is rögtön helyrehozni a ballépésből fakadó hibát, és reméli, hogy ez sikerülni is fog. Mosolya marad az arcán, Morthimer úr válasza pedig nem hazudtolja meg őt. Nem vitatkozik a filozofikus válasz helytállóságával, és nem lepődik meg azon, hogy milyen ügyesen forgatja át a mondat második felét olyanra, hogy az a végére felérjen egy újabb bókkal.*
- Köszönöm szépen! Akkor hát, valóban ne beszéljünk többet a munkáról! Nem akarom, hogy úgy érezze, még akkor sem tud elszakadni tőle, mikor épp szeretne.
*Az érzés, mint olyan, nem egyszerű játék. Érezni veszélyes. Azokkal játszani pedig felelőtlenség és egyszerűen gonoszság is. Mégsem viszi rá most a lélek, hogy elmondja, most már arra is emlékszik, hogy ott és akkor a rezidencia emeletén mi hangzott el Morthimer úr hosszútávú céljaival kapcsolatban. Tudja, hogy számára nagyon fontos a családja, de azt is tudja, hogy sajnos neki már nem maradt senki, akit a családjának nevezhet. Megtisztelő és remek érzés, hogy valaki a kedvében szeretne járni, és talán többet érez a személye iránt egyszerű barátságnál, de… Még nem akarja elszomorítani a férfit, de előbb-utóbb muszáj lesz beszélni arról, hogy ha őt akarja, akkor a fél-elfek nemzőképtelensége miatt a Morthimer név legkésőbb a következő generációval ki fog halni. Ám ennek most még nem jött el az ideje.*
- Tudja, régen volt egy saját hintóm, két gyönyörű, hófehér lóval *kezd bele helyette inkább egy kellemesebb témába, ha már a vágyairól, az igényeiről kérdezték.* Shera és Calico volt a nevük. Nagyon szerettem őket. Már nincsenek meg. Sem a lovak, sem a hintó. Természetesen nem várhatom el, hogy egy ilyen drága mulatságban segítsen, de ha már kérdezi, akkor a vágyam az, hogy újra legyen hintóm. Ha pedig van hintóm, akkor utazni szeretnék, világot látni, ugyanis arra eddigi életem során egyáltalán nem volt még lehetőségem. *Kissé félénken pislog, mert tudja, hogy nagy dolog, amit kér. Nem is számít rá, hogy mindezt megkaphatja, de legalább őszintén válaszolt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826