Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 132 (2621. - 2640. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2640. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 23:52:35
Üzenet elküldve: 2015-06-18 23:52:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Isurii, Ara//
*Mivel Taitosnak tetszik a pirosborítós könyv már fogja is, és kicseréli a tarisznyáját jelenleg bélelő 15 arannyal, és az árus kezébe nyomja, majd elrakja a könyvet.*
-Abból pedig hármat szeretnék, borítva.
*Mondja a gnómnak, és még ugyanannyit kotor elő tarisznyájából, és azt is az asztalra pengeti, aztán remélve, hogy valami kis papírba, vászonba azért becsomagolja a férfi, Taitos elrakja a kis szénkupacot is.*
-Remélem sok okosság lesz benne.
*Mondja mesterére mosolyogva.*
-Te veszel még valamit, vagy irány az a fürdő?
*Kérdezi Taitos Isuriit, majd ha már nincs több dolguk ellép az árustól.*
-Viszlát!
*Köszön otthagyva Mesélő (Ara)nál 30 aranyat.
*
//Isurii, Ara//
*Mivel Taitosnak tetszik a pirosborítós könyv már fogja is, és kicseréli a tarisznyáját jelenleg bélelő 15 arannyal, és az árus kezébe nyomja, majd elrakja a könyvet.*
-Abból pedig hármat szeretnék, borítva.
*Mondja a gnómnak, és még ugyanannyit kotor elő tarisznyájából, és azt is az asztalra pengeti, aztán remélve, hogy valami kis papírba, vászonba azért becsomagolja a férfi, Taitos elrakja a kis szénkupacot is.*
-Remélem sok okosság lesz benne.
*Mondja mesterére mosolyogva.*
-Te veszel még valamit, vagy irány az a fürdő?
*Kérdezi Taitos Isuriit, majd ha már nincs több dolguk ellép az árustól.*
-Viszlát!
*Köszön otthagyva Mesélő (Ara)nál 30 aranyat.
*
2639. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 23:25:05
Üzenet elküldve: 2015-06-18 23:25:05
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Taitos, Isurii//
*Az árusoknak jó szeme van ahhoz, hogy megtudják, vevőik mikor érdektelenek az áru iránt, és a hóhajú reakciója pont ezen apró kis jeleket közvetíti a gnóm felé. Ám mit tehetne, ide a népek legtöbbször konkrét kéréssel jönnek, a körítésre s hazug ígéretekre nincs szükség. Nem is akarja győzködni a lányt, hanem egyszerűen megválaszolja a kérdést.*
- Harminc arany darabja, hölgyem. *Feleli nyugodtan, aztán Taitosra pillant. A kísérő úgy fest, inkább megtalálta a számítását.* Tizenöt arany lesz. *Mondja, miközben elteszi a felesleges könyveket, majd figyelmesen hallgatja tovább a fiút.* Ühüm, értem a problémát. Akad itt grafit, mindjárt mutatom! *Azzal ismét lepattan a dobozról, hogy előkaparja a különböző grafitcsíkokat, melyeknek végén különféle borítás leledzik nem egyéb célból, minthogy ne kenje össze a rúd a használójának kezét.*
- Ilyenek. *Nyújtja oda kezei között az árut. Van, amelyik puha fémborítással bír, másokat fa öleli körbe a könnyebb használatért.* Ha megfaragja a végét, hogy hegyesebb legyen, az írás is könnyebb vele. *Magyarázza elmosolyodva.* Darabja öt arany, de két aranyért borítás nélkülit is tudok adni.
//Taitos, Isurii//
*Az árusoknak jó szeme van ahhoz, hogy megtudják, vevőik mikor érdektelenek az áru iránt, és a hóhajú reakciója pont ezen apró kis jeleket közvetíti a gnóm felé. Ám mit tehetne, ide a népek legtöbbször konkrét kéréssel jönnek, a körítésre s hazug ígéretekre nincs szükség. Nem is akarja győzködni a lányt, hanem egyszerűen megválaszolja a kérdést.*
- Harminc arany darabja, hölgyem. *Feleli nyugodtan, aztán Taitosra pillant. A kísérő úgy fest, inkább megtalálta a számítását.* Tizenöt arany lesz. *Mondja, miközben elteszi a felesleges könyveket, majd figyelmesen hallgatja tovább a fiút.* Ühüm, értem a problémát. Akad itt grafit, mindjárt mutatom! *Azzal ismét lepattan a dobozról, hogy előkaparja a különböző grafitcsíkokat, melyeknek végén különféle borítás leledzik nem egyéb célból, minthogy ne kenje össze a rúd a használójának kezét.*
- Ilyenek. *Nyújtja oda kezei között az árut. Van, amelyik puha fémborítással bír, másokat fa öleli körbe a könnyebb használatért.* Ha megfaragja a végét, hogy hegyesebb legyen, az írás is könnyebb vele. *Magyarázza elmosolyodva.* Darabja öt arany, de két aranyért borítás nélkülit is tudok adni.
2638. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 23:24:04
Üzenet elküldve: 2015-06-18 23:24:04
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Felthys Belaldur//
*Az életében már sok kívánsága volt, amit valóra is váltott. például nagyon szeret segíteni az embereken, és amit mai napig is sokat teszi, ha akad lehetősége.
A másik álma volt, hogy eljusson egy fesztivál szerűségre, jelen esetben forgatagra. Volt egyszer alkalma, de nem nagyon volt jó, nem is nagyon érezte jól magát. Lehet azért, mert majdnem megverték, de az már más téma.
Most éppen megtalál egy másikat, először fél bemenni rá, de meggondolja magát, és próba szerencse miatt besétál.
Különböző dolgokat lát, versenyeket, kirakodó bódékat, vásárló tömeget, cseverésző társaságot.
Mindenki van valakivel, csak egy valaki van, aki csak üldögél egymagában, és... és mit is csinál? Mossa a kardját.
~Hm... Talán zavarnám, ha odamennék hozzá? Nem szeretem, ha valaki is egyedül van.~
Odamegy egy magas, erős testalkatú, erősen szőke hajú férfihoz.*
-Jó napot! Bocsánat, zavarom? Úgy láttam, hogy magányos, remélem nem baj, ha csatlakozom.
*Egy halvány mosollyal ajándékozza meg a másikat, és a válaszra várva közben leül mellé.*
//Felthys Belaldur//
*Az életében már sok kívánsága volt, amit valóra is váltott. például nagyon szeret segíteni az embereken, és amit mai napig is sokat teszi, ha akad lehetősége.
A másik álma volt, hogy eljusson egy fesztivál szerűségre, jelen esetben forgatagra. Volt egyszer alkalma, de nem nagyon volt jó, nem is nagyon érezte jól magát. Lehet azért, mert majdnem megverték, de az már más téma.
Most éppen megtalál egy másikat, először fél bemenni rá, de meggondolja magát, és próba szerencse miatt besétál.
Különböző dolgokat lát, versenyeket, kirakodó bódékat, vásárló tömeget, cseverésző társaságot.
Mindenki van valakivel, csak egy valaki van, aki csak üldögél egymagában, és... és mit is csinál? Mossa a kardját.
~Hm... Talán zavarnám, ha odamennék hozzá? Nem szeretem, ha valaki is egyedül van.~
Odamegy egy magas, erős testalkatú, erősen szőke hajú férfihoz.*
-Jó napot! Bocsánat, zavarom? Úgy láttam, hogy magányos, remélem nem baj, ha csatlakozom.
*Egy halvány mosollyal ajándékozza meg a másikat, és a válaszra várva közben leül mellé.*
2637. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 23:14:01
Üzenet elküldve: 2015-06-18 23:14:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Ydriss, Kharasshi//
*Népe réges-rég azt az utat választotta, hogy minél inkább a természet lágy ölén, a természethez közel, az ő törvényeit követve éljen. Ennek elkerülhetetlen következménye, hogy a vadon is nyomot hagy rajtuk, Ydriss pedig különösen sok időt töltött a fák között a nyüzsgő erdei életet figyelve. A ráragadt becenév is innen ered, ahogyan a benne lévő kis zabolázatlanság és vadság is. Ugyan akadt már dolga korábban is kívülállókkal, városiakkal, az ottani interakció szűkös variációkra korlátozódtak. A vásár óriási nyüzsgése roppant nyomasztóan hatott a kisebb közösséghez szokott lányra, de most, hogy csak egy valakire kel figyelnie, és egy teljesen új játékba csöppent, egyre inkább felpezsdíti, óvatosságát pedig kezdi kicsit háttérbe tolni a kíváncsisággal keveredő büszke dac. Még akkor is, ha ezzel sokkal veszélyesebb vizekre is evez.
Válláról lecsusszan az anyag, s bár se heg, se sebhely, sem egyéb csúfság nem töri meg simaságát, tapintásán érezni, amit eddig is sejteni lehetett, nem az illatos olajokkal kevert fürdők világának szülötte, és idejét nem mindenféle kencék órákig tartó felpakolásával tölti. Ami talán érdekesebb felfedezés, hogy bár alkata vékony, mint általában az elfeké, a nap barnította bőr alatt finoman kidolgozott, edzett izmok lapulnak. Nem feltűnő kötegekről van szó, ám a vékony csontozat miatt könnyen elsiklik e felett a tekintet.
Egyik kezével még mindig a kantárt tartja, hiszen lova bár higgadtabban viselkedik, még mindig inkább lenne a piac túlsó végén egy elkunyerált gyümölcsöt vagy zöldséget ropogtatva, mint a sötételf közelében. Gazdája azonban nem osztozik ezen vágyán, így a kanca kénytelen maradni. Az elf szabad keze azonban immár mozdul, ám nem a csonttőr markolatát ragadja meg, pusztán csípőre tett kézzel figyeli a hím ténykedését. Most sem gátolja a mozdulatot, mellyel ujjai közé veszi a tincset,ám korábbi sikerén felbátorodva már határozottan látni a barna tekintetben játékosan csillanó pimasz fényt, miközben ajkára már-már ártatlan mosoly költözik.*
- Vagy talán már magad sem tudod, mire is vágysz, vagy mi az, amit találtál. *Állja a másik pillantását, mikor egy röpke pillanatra óvatossága megint elbizonytalanítja, akkor is kényszeríti magát, hogy nem forduljon más felé, ne süsse le tekintetét. Nem fog futni, így nem maradt más, mint felvenni a kesztyűt.*
- Az embereknél van egy mondás. Aki kíváncsi, hamar megöregszik. De az is előfordulhat, hogy a kíváncsiság jó lovas, és nyeregben marad.
A hozzászólás írója (Ydriss, a Kóbor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.18 23:14:35
//Ydriss, Kharasshi//
*Népe réges-rég azt az utat választotta, hogy minél inkább a természet lágy ölén, a természethez közel, az ő törvényeit követve éljen. Ennek elkerülhetetlen következménye, hogy a vadon is nyomot hagy rajtuk, Ydriss pedig különösen sok időt töltött a fák között a nyüzsgő erdei életet figyelve. A ráragadt becenév is innen ered, ahogyan a benne lévő kis zabolázatlanság és vadság is. Ugyan akadt már dolga korábban is kívülállókkal, városiakkal, az ottani interakció szűkös variációkra korlátozódtak. A vásár óriási nyüzsgése roppant nyomasztóan hatott a kisebb közösséghez szokott lányra, de most, hogy csak egy valakire kel figyelnie, és egy teljesen új játékba csöppent, egyre inkább felpezsdíti, óvatosságát pedig kezdi kicsit háttérbe tolni a kíváncsisággal keveredő büszke dac. Még akkor is, ha ezzel sokkal veszélyesebb vizekre is evez.
Válláról lecsusszan az anyag, s bár se heg, se sebhely, sem egyéb csúfság nem töri meg simaságát, tapintásán érezni, amit eddig is sejteni lehetett, nem az illatos olajokkal kevert fürdők világának szülötte, és idejét nem mindenféle kencék órákig tartó felpakolásával tölti. Ami talán érdekesebb felfedezés, hogy bár alkata vékony, mint általában az elfeké, a nap barnította bőr alatt finoman kidolgozott, edzett izmok lapulnak. Nem feltűnő kötegekről van szó, ám a vékony csontozat miatt könnyen elsiklik e felett a tekintet.
Egyik kezével még mindig a kantárt tartja, hiszen lova bár higgadtabban viselkedik, még mindig inkább lenne a piac túlsó végén egy elkunyerált gyümölcsöt vagy zöldséget ropogtatva, mint a sötételf közelében. Gazdája azonban nem osztozik ezen vágyán, így a kanca kénytelen maradni. Az elf szabad keze azonban immár mozdul, ám nem a csonttőr markolatát ragadja meg, pusztán csípőre tett kézzel figyeli a hím ténykedését. Most sem gátolja a mozdulatot, mellyel ujjai közé veszi a tincset,ám korábbi sikerén felbátorodva már határozottan látni a barna tekintetben játékosan csillanó pimasz fényt, miközben ajkára már-már ártatlan mosoly költözik.*
- Vagy talán már magad sem tudod, mire is vágysz, vagy mi az, amit találtál. *Állja a másik pillantását, mikor egy röpke pillanatra óvatossága megint elbizonytalanítja, akkor is kényszeríti magát, hogy nem forduljon más felé, ne süsse le tekintetét. Nem fog futni, így nem maradt más, mint felvenni a kesztyűt.*
- Az embereknél van egy mondás. Aki kíváncsi, hamar megöregszik. De az is előfordulhat, hogy a kíváncsiság jó lovas, és nyeregben marad.
A hozzászólás írója (Ydriss, a Kóbor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.18 23:14:35
2636. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 22:16:47
Üzenet elküldve: 2015-06-18 22:16:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*Milyen messzire jutottak, milyen rövid idő alatt. Khyr szerint, legalábbis. Nem hibáztatja, hogy nem bízik benne, bár a felfogása eléggé, behatárolhatatlan lenne számára, ha bármit is elmondana belőle. Első percben nem tudja eldönteni, hogy bízzon e avagy sem. Sőt inkább mondhatnánk azt, hogy első percben eldönti, hogy nem bízik. Nagyon szélsőséges esetnek kell bekövetkeznie, hogy ez változzon.
Mikor bízott ő utoljára? Gyerekkorában talán, a bátyjában, aki vére volt, s túl félkegyelmű ahhoz, hogy bármi gondot okozzon, s túlságosan ragaszkodó. Előbb égette volna ki a nyelvét, mint hogy csalódást okozzon a húgának. Szegény Nagymelák.*
-Ha nem így kéne gondolkodnod, hát miért teszed? A templomod nem arra tanít, hogy kövesd az ösvényt? *Némiképp haragosan néz rá. Mi történt ez alatt a kis idő alatt, amely így elváltoztatta őt? Hanyadik jelleme ez már? S miért ül gombóc a torkában. Nyelni próbál, de nem tehet semmit, az marad ahol van.
Hamar kap valamely válaszfélét a kérdésére, de ezzel nem tudta le. Az hogy ha más is csinálja, én miért nem, nem válasz. Aki rálép egy útra követnie kell, különben más utat is választhatna. Megrázza a fejét és morog egyet. Nem érdekes. Neki nincs joga papolni az ilyesmiről. Nem is fog. Nem is tudna. Hiszen a társadalom legallja, egy moslék, neki a száját nem fogja elhagyni becsületes szó és hagyományra való sarkallás.*
-Felejtsd el. *Teszi hozzá gyorsan.* Nem ismerem a kultúrád. *Lefelé tekint és összehúzott szemöldökkel gondolkodik, azon hogy miért kezdett egyáltalán bele. Hogy mivé lett, mi juttatta ide, miért beszél ezzel az emberrel, miért hozta ide. Varázslást akart látni? No hiszen. De ha már itt van legyen is valami haszna néki.*
-Tehát elfeledtetni nem lehet. Értem, nem is kívántam mást. *Megrázza a fejét, majd ő is helyet foglal távolabb a szerzetestől, de nem túl messze. Vele szemben. Hogy hová lett az a közvetlenség belőle, azt csak az a szellem tudná megmondani, aki követi az útját és figyeli a lépéseit. Nyílván rossz napja van, s ezért nehezedett el az ő szíve is. Felgyülemlett minden keserűség, és abban reménykedhet, hogy elmúlik e hamarosan.*
-A templomod segít a rászorulókon? Feloldozást is ad, vagy csak gyógyít? *A szemébe néz, habár alkarjaira támaszkodik, így kicsit oldalvást tud csak a férfira lesni.*
-Hova mennek azok akiknek nem látható sérülése van? Mit csináltok velük? *Majd lesüti a szemét és felemeli a kezét, hogy még ne beszéljen a másik, majd pár pillanattal később a karját leengedi, ezzel szemben a fejét felemeli, s megkérdi, egy kissé hevesen verő szívvel.*
-Te igazi vagy? Mit tudsz tenni azzal, aki nem bírja a terhet a vállán? *Párásak a szemei, nem csak a testvérének halálát siratja, a saját óvatosságát is temeti.* Te vagy aki segít annak, aki kéri, vagy te vagy aki elzavarja?
*Az utóbbira tippelne inkább, de ha már eljutott erre a pontra, nincs vissza, azt a kapaszkodót még megmarkolja, s kéri a szellemet, hogy ne szakadjon le a súlya alatt.*
//Lorew Mazoral//
*Milyen messzire jutottak, milyen rövid idő alatt. Khyr szerint, legalábbis. Nem hibáztatja, hogy nem bízik benne, bár a felfogása eléggé, behatárolhatatlan lenne számára, ha bármit is elmondana belőle. Első percben nem tudja eldönteni, hogy bízzon e avagy sem. Sőt inkább mondhatnánk azt, hogy első percben eldönti, hogy nem bízik. Nagyon szélsőséges esetnek kell bekövetkeznie, hogy ez változzon.
Mikor bízott ő utoljára? Gyerekkorában talán, a bátyjában, aki vére volt, s túl félkegyelmű ahhoz, hogy bármi gondot okozzon, s túlságosan ragaszkodó. Előbb égette volna ki a nyelvét, mint hogy csalódást okozzon a húgának. Szegény Nagymelák.*
-Ha nem így kéne gondolkodnod, hát miért teszed? A templomod nem arra tanít, hogy kövesd az ösvényt? *Némiképp haragosan néz rá. Mi történt ez alatt a kis idő alatt, amely így elváltoztatta őt? Hanyadik jelleme ez már? S miért ül gombóc a torkában. Nyelni próbál, de nem tehet semmit, az marad ahol van.
Hamar kap valamely válaszfélét a kérdésére, de ezzel nem tudta le. Az hogy ha más is csinálja, én miért nem, nem válasz. Aki rálép egy útra követnie kell, különben más utat is választhatna. Megrázza a fejét és morog egyet. Nem érdekes. Neki nincs joga papolni az ilyesmiről. Nem is fog. Nem is tudna. Hiszen a társadalom legallja, egy moslék, neki a száját nem fogja elhagyni becsületes szó és hagyományra való sarkallás.*
-Felejtsd el. *Teszi hozzá gyorsan.* Nem ismerem a kultúrád. *Lefelé tekint és összehúzott szemöldökkel gondolkodik, azon hogy miért kezdett egyáltalán bele. Hogy mivé lett, mi juttatta ide, miért beszél ezzel az emberrel, miért hozta ide. Varázslást akart látni? No hiszen. De ha már itt van legyen is valami haszna néki.*
-Tehát elfeledtetni nem lehet. Értem, nem is kívántam mást. *Megrázza a fejét, majd ő is helyet foglal távolabb a szerzetestől, de nem túl messze. Vele szemben. Hogy hová lett az a közvetlenség belőle, azt csak az a szellem tudná megmondani, aki követi az útját és figyeli a lépéseit. Nyílván rossz napja van, s ezért nehezedett el az ő szíve is. Felgyülemlett minden keserűség, és abban reménykedhet, hogy elmúlik e hamarosan.*
-A templomod segít a rászorulókon? Feloldozást is ad, vagy csak gyógyít? *A szemébe néz, habár alkarjaira támaszkodik, így kicsit oldalvást tud csak a férfira lesni.*
-Hova mennek azok akiknek nem látható sérülése van? Mit csináltok velük? *Majd lesüti a szemét és felemeli a kezét, hogy még ne beszéljen a másik, majd pár pillanattal később a karját leengedi, ezzel szemben a fejét felemeli, s megkérdi, egy kissé hevesen verő szívvel.*
-Te igazi vagy? Mit tudsz tenni azzal, aki nem bírja a terhet a vállán? *Párásak a szemei, nem csak a testvérének halálát siratja, a saját óvatosságát is temeti.* Te vagy aki segít annak, aki kéri, vagy te vagy aki elzavarja?
*Az utóbbira tippelne inkább, de ha már eljutott erre a pontra, nincs vissza, azt a kapaszkodót még megmarkolja, s kéri a szellemet, hogy ne szakadjon le a súlya alatt.*
2635. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 22:02:52
Üzenet elküldve: 2015-06-18 22:02:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//A'frad Loganar//
*A lány kíváncsian hallgatja a történteket.* ~Izgalmas aha...~
-Én biztos rögtön szívbajt kaptam volna,ha meglátok egy-két csontvázat. Inkább ezt is kihagyom. *Mosolyog a fiúra lágyan. ~Hát igen, ha esetleg elcsábítják ezt a szépfiút, lehet nem találkoztam volna most vele, és az nagy baj lett volna.~ Kicsit visszaemlékezik az egyik volt barátjára. Nagyon jóba voltak. De egyszer hátba szúrta csúnyán, emiatt nem szívesen bízik meg bárkiben is.
Amikor a fiú belenéz azokkal a gyönyörű szemekkel az ő kék szemeibe, eláll a lélegzete. A fiú elkezd közeledni, Reix a döbbenettől meg sem tud mozdulni, bár nem is akar. A fiú megteszi, megcsókolja lágyan a nő ajkait. ~Hűha.~
A férfi hebegésére, habogására nem szól semmit. Talán most neki kell jönnie. Nem, nem kell, de ő akarja. Közben megfordul, s megfogja a kezet, ami ott nyugszik az övén. Ha a fiú nem tiltakozik, akkor odahajol, és ő is lop egy csókot, ami hosszabb egy kicsivel az előzőnél. Ha mégis elhajolna, akkor visszahúzódik, és bocsánatért esedezik.*
//A'frad Loganar//
*A lány kíváncsian hallgatja a történteket.* ~Izgalmas aha...~
-Én biztos rögtön szívbajt kaptam volna,ha meglátok egy-két csontvázat. Inkább ezt is kihagyom. *Mosolyog a fiúra lágyan. ~Hát igen, ha esetleg elcsábítják ezt a szépfiút, lehet nem találkoztam volna most vele, és az nagy baj lett volna.~ Kicsit visszaemlékezik az egyik volt barátjára. Nagyon jóba voltak. De egyszer hátba szúrta csúnyán, emiatt nem szívesen bízik meg bárkiben is.
Amikor a fiú belenéz azokkal a gyönyörű szemekkel az ő kék szemeibe, eláll a lélegzete. A fiú elkezd közeledni, Reix a döbbenettől meg sem tud mozdulni, bár nem is akar. A fiú megteszi, megcsókolja lágyan a nő ajkait. ~Hűha.~
A férfi hebegésére, habogására nem szól semmit. Talán most neki kell jönnie. Nem, nem kell, de ő akarja. Közben megfordul, s megfogja a kezet, ami ott nyugszik az övén. Ha a fiú nem tiltakozik, akkor odahajol, és ő is lop egy csókot, ami hosszabb egy kicsivel az előzőnél. Ha mégis elhajolna, akkor visszahúzódik, és bocsánatért esedezik.*
2634. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 21:47:35
Üzenet elküldve: 2015-06-18 21:47:35
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Na hát ebben nem értenének egyet, ugyanis Lorew épp az ellenkezőjét vallja, van a jó, és a rossz, az emberek, elfek, egyebek dolga pedig oldalt választani. Nem örökre, nem egy választás van, hanem sok kicsi. Mintha csak egy kötél lenne, egyik végén a jó, a másikon a rossz. A kötél egyik végét sem érheti el senki, középről könnyen haladhat, majd mindig egyre nehezebb lesz, a végén már tengernyi cselekedet kell egyetlen bolhaugráshoz is. Ha be kéne lőnie, akkor Lorew most éppen a jó oldalon van, nem sokkal, alig hagyta el a kötél közepét, és egyik oldallal szemben sincsenek fenntartásai. Ő mindig a győztes oldalt választja. Ilyen egyszerű, illetve a megbízható oldalt. Ha valakit talál, akiben megbízhat, akkor azt követi, oldaltól függetlenül. Nála a bizalom nem tettektől függ, a beszélgetőtárs első mondatánál eldönti, hogy bízni fog-e benne, és az végleges marad. Nem mintha olyan sokáig ismerné a legtöbbet, hogy idejük legyen ezen változtatni. Lolában nem bízik, mert ez már eldőlt az elején, és persze ez a gyakoribb.*
- Sokan nem szeretik *von vállat* Egy szerzetesnek nem így kéne gondolkodnia. Egy mágusnak. Pedig semmi nem mondja ki, hogy tanítsunk. Az ősi tanok szerint éppen vigyáznunk kéne a tudásra, hiszen minél többen tudnak varázsolni, annál több a gonosz mágus. De manapság már bárki taníthat. Tanít is mindenki mindenkit. Akkor engem miért zavarjon, kinek és mit adok, amíg fizet érte? Csak azért vonjam meg magamtól a pénzt, mert a templom szolgálatában állok?
*Felvenni a szerzetesi csuhát nehéz, ledobni könnyű, mindig ezt mondta. Az embernek le kell tennie valamit az asztalra, hogy szerzetes lehessen, ha pedig nem akar többé az lenni, csak elhajítja a csuhát, és nem úgy mutatkozik be, mint szerzetes. Ebből az következne, hogy a szerzetesség a magasabb rendű állapot, és ezzel annyi jutalom jár, hogy még keveset is keres? Badarság...
Úgy látszik a mentális fonál kitalált valója (mert igazából ennél jóval hasznosabb, Lorew kicsit megerőszakolta a mágia szellemét azáltal, hogy lebutította, de inkább azt, mint magát). Így viszont újból előkerül egy üvegcse, és a vicces az, hogy a férfi nem tudná megmondani, hogy ez ugyanaz-e, szóval érhetik még meglepetések. A nő iszik először, így viszont már nem lehet kifogása.*
- Elfogadnék egy kortyot *és ha megkapja, akkor valóban iszik is egy kortyot, többet nem, a felismerés attól is beüt. Pont abban a pillanatban hallja meg a kérdést, hogy lenyeli az italt. Visszaadja az üvegcsét, majd egyszerűen leül a földre. Alapból megjegyezné, hogy forduljon arra, döntse picit előre a fejét, és kap egy ütést a tarkójára. Nagyjából tíz ütésből biztos, hogy valamelyik amnéziát okoz, de persze azt nem lehet szabályozni, hogy mit felejtsen. Viszont a kérdés meglepően komolynak tetszik, így csak sóhajt:*
- Lehetetlen felejteni. Amit el akarsz felejteni, arra emlékszel leginkább. Ez eldöntött kérdés, ilyenek vagyunk, mert mikor összeraktak minket, tudták, hogy ezek az emlékek fognak erőt adni.
//Khyr Kreantis//
*Na hát ebben nem értenének egyet, ugyanis Lorew épp az ellenkezőjét vallja, van a jó, és a rossz, az emberek, elfek, egyebek dolga pedig oldalt választani. Nem örökre, nem egy választás van, hanem sok kicsi. Mintha csak egy kötél lenne, egyik végén a jó, a másikon a rossz. A kötél egyik végét sem érheti el senki, középről könnyen haladhat, majd mindig egyre nehezebb lesz, a végén már tengernyi cselekedet kell egyetlen bolhaugráshoz is. Ha be kéne lőnie, akkor Lorew most éppen a jó oldalon van, nem sokkal, alig hagyta el a kötél közepét, és egyik oldallal szemben sincsenek fenntartásai. Ő mindig a győztes oldalt választja. Ilyen egyszerű, illetve a megbízható oldalt. Ha valakit talál, akiben megbízhat, akkor azt követi, oldaltól függetlenül. Nála a bizalom nem tettektől függ, a beszélgetőtárs első mondatánál eldönti, hogy bízni fog-e benne, és az végleges marad. Nem mintha olyan sokáig ismerné a legtöbbet, hogy idejük legyen ezen változtatni. Lolában nem bízik, mert ez már eldőlt az elején, és persze ez a gyakoribb.*
- Sokan nem szeretik *von vállat* Egy szerzetesnek nem így kéne gondolkodnia. Egy mágusnak. Pedig semmi nem mondja ki, hogy tanítsunk. Az ősi tanok szerint éppen vigyáznunk kéne a tudásra, hiszen minél többen tudnak varázsolni, annál több a gonosz mágus. De manapság már bárki taníthat. Tanít is mindenki mindenkit. Akkor engem miért zavarjon, kinek és mit adok, amíg fizet érte? Csak azért vonjam meg magamtól a pénzt, mert a templom szolgálatában állok?
*Felvenni a szerzetesi csuhát nehéz, ledobni könnyű, mindig ezt mondta. Az embernek le kell tennie valamit az asztalra, hogy szerzetes lehessen, ha pedig nem akar többé az lenni, csak elhajítja a csuhát, és nem úgy mutatkozik be, mint szerzetes. Ebből az következne, hogy a szerzetesség a magasabb rendű állapot, és ezzel annyi jutalom jár, hogy még keveset is keres? Badarság...
Úgy látszik a mentális fonál kitalált valója (mert igazából ennél jóval hasznosabb, Lorew kicsit megerőszakolta a mágia szellemét azáltal, hogy lebutította, de inkább azt, mint magát). Így viszont újból előkerül egy üvegcse, és a vicces az, hogy a férfi nem tudná megmondani, hogy ez ugyanaz-e, szóval érhetik még meglepetések. A nő iszik először, így viszont már nem lehet kifogása.*
- Elfogadnék egy kortyot *és ha megkapja, akkor valóban iszik is egy kortyot, többet nem, a felismerés attól is beüt. Pont abban a pillanatban hallja meg a kérdést, hogy lenyeli az italt. Visszaadja az üvegcsét, majd egyszerűen leül a földre. Alapból megjegyezné, hogy forduljon arra, döntse picit előre a fejét, és kap egy ütést a tarkójára. Nagyjából tíz ütésből biztos, hogy valamelyik amnéziát okoz, de persze azt nem lehet szabályozni, hogy mit felejtsen. Viszont a kérdés meglepően komolynak tetszik, így csak sóhajt:*
- Lehetetlen felejteni. Amit el akarsz felejteni, arra emlékszel leginkább. Ez eldöntött kérdés, ilyenek vagyunk, mert mikor összeraktak minket, tudták, hogy ezek az emlékek fognak erőt adni.
2633. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 21:39:27
Üzenet elküldve: 2015-06-18 21:39:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Ydriss, Kharasshi//
*Pimasz. Bár látszik rajta, hogy inkább csak hamarabb forog a nyelve, mint ahogy az óvatossága inteni tudná. Saját nőstényeikre emlékezteti. Tűz lobog mindegyikben, s annyi bizonyos, hogy valamit magukkal hoztak az óhazából, mert szemtelenségbe oltott ösztönös bölcsességükkel egyenlő félként tudnak megállni a legádázabb hím előtt is.
Kharasshi nem bolond. Pontosan e szembetűnő hasonlóság miatt gyanítja, hogy a nőstényke kész megvédeni magát, ha átlép egy határt. A vörös vadásznak mondta magát az imént, egy vadászhoz pedig általában szinte hozzá van nőve a tőre. Ő is ritkán válik meg a sajátjától. S bár ez a játék felettébb szórakoztató, egy pengét nem venne jó néven a bordái között. Épp elég neki a nemrégiben összeöltött seb az oldalán.
A mozdulat megtorlatlanul simítja le a ruhát a selymes váll gömbölyded ívéről. A lány pedig nem nyúl utána. Legalábbis nem azonnal. Mintha máris az övé volna, mordul az érzés a mélységi mellkasban. De ez mindjárt fel is piszkál benne egy kérdést, amit ezeddig még nem tett fel magának. Hiszen mindez csak gonosz játék. Valóban az lenne?
Elhessegeti a komoly csengésű dilemmákat és sunyin elmosolyodik.*
- Tényleg tudni akarod? *Hagy némi szünetet a kérdés után, csak hogy még kellemetlenebbül hasson.*
- Persze az is lehet, hogy csak érdekel, meddig ül meg a kíváncsiságod a mersz nyergében.
*Elemel egyet a rőt tincsek közül és kicsit közelebb hajolva mélyen tüdejébe szívja az illatát, akár egy préda nyomát érző ragadozó.*
- Küzdj *mondja, s fakó tekintete fölnéz újból, egyenesen a barna íriszekbe* -... vagy fuss.
//Ydriss, Kharasshi//
*Pimasz. Bár látszik rajta, hogy inkább csak hamarabb forog a nyelve, mint ahogy az óvatossága inteni tudná. Saját nőstényeikre emlékezteti. Tűz lobog mindegyikben, s annyi bizonyos, hogy valamit magukkal hoztak az óhazából, mert szemtelenségbe oltott ösztönös bölcsességükkel egyenlő félként tudnak megállni a legádázabb hím előtt is.
Kharasshi nem bolond. Pontosan e szembetűnő hasonlóság miatt gyanítja, hogy a nőstényke kész megvédeni magát, ha átlép egy határt. A vörös vadásznak mondta magát az imént, egy vadászhoz pedig általában szinte hozzá van nőve a tőre. Ő is ritkán válik meg a sajátjától. S bár ez a játék felettébb szórakoztató, egy pengét nem venne jó néven a bordái között. Épp elég neki a nemrégiben összeöltött seb az oldalán.
A mozdulat megtorlatlanul simítja le a ruhát a selymes váll gömbölyded ívéről. A lány pedig nem nyúl utána. Legalábbis nem azonnal. Mintha máris az övé volna, mordul az érzés a mélységi mellkasban. De ez mindjárt fel is piszkál benne egy kérdést, amit ezeddig még nem tett fel magának. Hiszen mindez csak gonosz játék. Valóban az lenne?
Elhessegeti a komoly csengésű dilemmákat és sunyin elmosolyodik.*
- Tényleg tudni akarod? *Hagy némi szünetet a kérdés után, csak hogy még kellemetlenebbül hasson.*
- Persze az is lehet, hogy csak érdekel, meddig ül meg a kíváncsiságod a mersz nyergében.
*Elemel egyet a rőt tincsek közül és kicsit közelebb hajolva mélyen tüdejébe szívja az illatát, akár egy préda nyomát érző ragadozó.*
- Küzdj *mondja, s fakó tekintete fölnéz újból, egyenesen a barna íriszekbe* -... vagy fuss.
2632. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 20:54:33
Üzenet elküldve: 2015-06-18 20:54:33
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Meril Falasse//
-Te jöttél Wegtorenből és én keressek neked zöldeket? *Igaz a mélységi szereti a rossz társaságot, de ork banda még nem áll a háta mögött. Nem sokkal ismerkedett meg az utóbbi időben.* -Azt hittem nálatok a kamra is tele van velük. *Még életében nem járt nyugaton és az alapján amit az ottani forróságról tud nem is nagyon szeretne. De mégis csak az volt az a hely ahonnan ezek az erős behemótok rátörtek a világra, kis híján élhető hellyé változtatva azt.
Meriel persze tovább incselkedik. Ő meg kénytelen belemenni a játékba és inkább szórakozni a sértéseken mint fennakadni rajtuk. Viszont a nevetés azt is jelenti jól tálalta a híreket.* -Egy szóval se mondtam, hogy holnap is jó leszek. *Ma még kifizetődő a dolog, holnap már nem lesz az, ennyire egyszerű az egész. A lány mondhatni sehogy nem kapcsolódik az állandó kavarásaihoz. Csak egy kellemes emlék egy évvel korábbról amikor nem volt se gazdag, se erős, se tapasztalt. Azt hitte változott azóta valami, de most ismét tejfeles szájú kölöknek érzi magát, akire bárki lecsaphat a vásárban mert épp nem figyel oda.
Mikor a lány nekidől még inkább ezt érzi, most is ugyanúgy meg lehet bolondítani mint azelőtt. Csuklyája lekerül a fejéről ezért hunyorognia kell. Kezével végig simítja Meril vállán a puha bőrt és ekkor akaratlanul is elárulja magát. A szeme kikerekedik és az addigi hidegség helyén egy pillanatra gonosz fény csillan. A napfényben a lány bőre mintha aranyból lenne. A csillogását, puhaságát, de még a szagát is érzi rajta és akarva akaratlanul fel merül benne a lány értékének a gondolata. A barbárok épp itt vannak pár méterre valamelyik bódé mögött, csak annyi kell...* ~Elég.~ *Egy pillanat volt csupán az egész, talán észre se vette.* ~Rohadjon meg az a barbár barom a hegyén, van amit ő se érdemel meg.~ *Valahol tudja ezzel az utolsó csepp józan eszének is lőttek és ha utólag nem igazolja valamivel a döntését, alááshatja egész eddigi életének létfilozófiáját.* -Te se néznél ki jól fehéren. *Mondja végül és ismét elveszi az egy lépés távolságot, aztán elfordítja fejét a bárd felé.
Ha Meril emlékezetes előadást ígér akkor az olyan is lesz. Ismét egy dolog amit kár lenne kihagyni, neki viszont mára kötelességei vannak, ami sajnos áldozatokkal jár.* -Meglátjuk. *Szól kicsit lemondóan.* -Van itt egy nemes aki egy rakás pénzt fizet, ha bebizonyítom milyen könnyen tudnám agyonlőni. *Az íjászverseny helye felé fordul pontosító célzattal.* -Szóval nem biztos, hogy lesz rá időm, és a versenyig absztinens is vagyok. *Csak, hogy fokozza jó útra tévedésének negatívumait.*
-De, ha végeztem. *Kicsit felviszi a hangsúlyt és közelebb hajol, egészen a füle mellé.* -Úgy berúgok mint egy törpe a sörgyárban és annyi orkot verek bemutatható állapotba amennyi a városban akad. *Tény, nem lesz egyszerű kivárni, de Merilre ezek a korlátozások nem vonatkoznak.* -Te kérsz valamit? *Fejét ismét visszahúzza és kezével végigmutat a piacon. Talán életében először most bármit megvehet ami itt látszik. Persze spórol arra a bizonyos palotára, de egy kis szórakozás nem árthat. Feszültségoldónak egy sikeres év megkoronázásaként.*
//Meril Falasse//
-Te jöttél Wegtorenből és én keressek neked zöldeket? *Igaz a mélységi szereti a rossz társaságot, de ork banda még nem áll a háta mögött. Nem sokkal ismerkedett meg az utóbbi időben.* -Azt hittem nálatok a kamra is tele van velük. *Még életében nem járt nyugaton és az alapján amit az ottani forróságról tud nem is nagyon szeretne. De mégis csak az volt az a hely ahonnan ezek az erős behemótok rátörtek a világra, kis híján élhető hellyé változtatva azt.
Meriel persze tovább incselkedik. Ő meg kénytelen belemenni a játékba és inkább szórakozni a sértéseken mint fennakadni rajtuk. Viszont a nevetés azt is jelenti jól tálalta a híreket.* -Egy szóval se mondtam, hogy holnap is jó leszek. *Ma még kifizetődő a dolog, holnap már nem lesz az, ennyire egyszerű az egész. A lány mondhatni sehogy nem kapcsolódik az állandó kavarásaihoz. Csak egy kellemes emlék egy évvel korábbról amikor nem volt se gazdag, se erős, se tapasztalt. Azt hitte változott azóta valami, de most ismét tejfeles szájú kölöknek érzi magát, akire bárki lecsaphat a vásárban mert épp nem figyel oda.
Mikor a lány nekidől még inkább ezt érzi, most is ugyanúgy meg lehet bolondítani mint azelőtt. Csuklyája lekerül a fejéről ezért hunyorognia kell. Kezével végig simítja Meril vállán a puha bőrt és ekkor akaratlanul is elárulja magát. A szeme kikerekedik és az addigi hidegség helyén egy pillanatra gonosz fény csillan. A napfényben a lány bőre mintha aranyból lenne. A csillogását, puhaságát, de még a szagát is érzi rajta és akarva akaratlanul fel merül benne a lány értékének a gondolata. A barbárok épp itt vannak pár méterre valamelyik bódé mögött, csak annyi kell...* ~Elég.~ *Egy pillanat volt csupán az egész, talán észre se vette.* ~Rohadjon meg az a barbár barom a hegyén, van amit ő se érdemel meg.~ *Valahol tudja ezzel az utolsó csepp józan eszének is lőttek és ha utólag nem igazolja valamivel a döntését, alááshatja egész eddigi életének létfilozófiáját.* -Te se néznél ki jól fehéren. *Mondja végül és ismét elveszi az egy lépés távolságot, aztán elfordítja fejét a bárd felé.
Ha Meril emlékezetes előadást ígér akkor az olyan is lesz. Ismét egy dolog amit kár lenne kihagyni, neki viszont mára kötelességei vannak, ami sajnos áldozatokkal jár.* -Meglátjuk. *Szól kicsit lemondóan.* -Van itt egy nemes aki egy rakás pénzt fizet, ha bebizonyítom milyen könnyen tudnám agyonlőni. *Az íjászverseny helye felé fordul pontosító célzattal.* -Szóval nem biztos, hogy lesz rá időm, és a versenyig absztinens is vagyok. *Csak, hogy fokozza jó útra tévedésének negatívumait.*
-De, ha végeztem. *Kicsit felviszi a hangsúlyt és közelebb hajol, egészen a füle mellé.* -Úgy berúgok mint egy törpe a sörgyárban és annyi orkot verek bemutatható állapotba amennyi a városban akad. *Tény, nem lesz egyszerű kivárni, de Merilre ezek a korlátozások nem vonatkoznak.* -Te kérsz valamit? *Fejét ismét visszahúzza és kezével végigmutat a piacon. Talán életében először most bármit megvehet ami itt látszik. Persze spórol arra a bizonyos palotára, de egy kis szórakozás nem árthat. Feszültségoldónak egy sikeres év megkoronázásaként.*
2631. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 20:43:14
Üzenet elküldve: 2015-06-18 20:43:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*A vörös meghagyja a hókuszpókuszt a papoknak, s a pengével hadonászást a széltolóknak. Nem bonyolodik túlságosan bele ki mivel és mikor akar harcolni. Neki megmarad az éjszakai osonás és az értékek elemelése, olykor a háborúk kellős közepén, hiszen az a legtermékenyebb időszak. Kár, hogy mostanában a nagyhatalmak olyan békések egymással. Ha kitörne egy szép nagy forradalom, mindent pénzé tudna tenni, minden arannyá válna amihez hozzáér, s az arany után jönne az ital. Egy fürdőház méretű medencét megtölthetne vele, milyen gyönyörű is lenne.
Hisz abban, hogy az emberek gonoszak vagy jók, eredendően, ki ez ki az és ő úgy véli azért kerüli a mágia és ő azért kerüli a mágiát, mert a rosszak közé sorolja magát, ha igaz lehet az, hogy a varázslathoz tiszta szív és tiszta fej kell. Ma már valóban megkophatott ennek a hagyománya, a legközelebbi példa erre a lehelletnyire lévő férfi, akit nem érdekel jobban az, hogy mily tudást ad át a népnek, mint az arany amit keres vele.*
-Fejet hajtok a gondolkodásod előtt. *Válaszolja teljesen komolyan és némi tisztelettel. A vörös ugyan nem utazik üzérkedésben, vagy akár bármiféle ártalmatlan kereskedelemben, de biztosra veszi, hogy azok a kofák odébb, ugyanazt gondolják, mint ezek ketten. Ha fizetett érte, viheti és nem érdekli többé mit tesz vele. Az élet már csak ilyen magányos, szomorú és pazarló.
S ha már a szomorúságnál tartunk...*
-Elhiszem amit mondasz, megköszönöm néked. *Válaszolja a teljesen helytálló kijelentésre. Nem is várt volna más választ egy varázslótól, mint ezt. Mindent, amit megéri. Nem is különböznek olyannyira. "Mindent, amit megéri" és "addig, amíg hasznot hoz" rokon értelmű fogalmak.*
-Igazat szólasz. *Elmosolyodik, bár most valahogy a mosolyában, van valami kékség, amolyan lehangoltság. Ezért hátrébb lép, hogy előhalássza az üvegcséjét. Ez kívülről nézve egy elég mókás folyamat. Mint a tollászkodó madár, ki megrázza a szárnyait. Ahogy kezébe kaphatja a lelket adó nedűt kiveszi a dugót és erősen meghúzza a tartalmát.*
-Hmm. *S annyival jobban is érzi magát, mintha egy varázsitalt fogyasztott volna, s így lép közelebb a mágushoz, hogy újult erővel elmosolyodjon és most már elég tisztán.*
-S te kérsz még esetleg egy kortyot? *Kínálja fel, majd döntésétől függetlenül folytatja tovább.* S mivan, hogyha nem azt kérem, hogy olvass, hanem hogy feledtess? *Vonja fel a szemöldökét visszatérve a mágikus részére beszélgetésüknek. Meg is kopogtatja mutatóujjával a halántékát, ahogy látszik most nem butaságon és viccelődésen jár az esze, ez sokkal inkább tűnik halálosan komolynak.*
//Lorew Mazoral//
*A vörös meghagyja a hókuszpókuszt a papoknak, s a pengével hadonászást a széltolóknak. Nem bonyolodik túlságosan bele ki mivel és mikor akar harcolni. Neki megmarad az éjszakai osonás és az értékek elemelése, olykor a háborúk kellős közepén, hiszen az a legtermékenyebb időszak. Kár, hogy mostanában a nagyhatalmak olyan békések egymással. Ha kitörne egy szép nagy forradalom, mindent pénzé tudna tenni, minden arannyá válna amihez hozzáér, s az arany után jönne az ital. Egy fürdőház méretű medencét megtölthetne vele, milyen gyönyörű is lenne.
Hisz abban, hogy az emberek gonoszak vagy jók, eredendően, ki ez ki az és ő úgy véli azért kerüli a mágia és ő azért kerüli a mágiát, mert a rosszak közé sorolja magát, ha igaz lehet az, hogy a varázslathoz tiszta szív és tiszta fej kell. Ma már valóban megkophatott ennek a hagyománya, a legközelebbi példa erre a lehelletnyire lévő férfi, akit nem érdekel jobban az, hogy mily tudást ad át a népnek, mint az arany amit keres vele.*
-Fejet hajtok a gondolkodásod előtt. *Válaszolja teljesen komolyan és némi tisztelettel. A vörös ugyan nem utazik üzérkedésben, vagy akár bármiféle ártalmatlan kereskedelemben, de biztosra veszi, hogy azok a kofák odébb, ugyanazt gondolják, mint ezek ketten. Ha fizetett érte, viheti és nem érdekli többé mit tesz vele. Az élet már csak ilyen magányos, szomorú és pazarló.
S ha már a szomorúságnál tartunk...*
-Elhiszem amit mondasz, megköszönöm néked. *Válaszolja a teljesen helytálló kijelentésre. Nem is várt volna más választ egy varázslótól, mint ezt. Mindent, amit megéri. Nem is különböznek olyannyira. "Mindent, amit megéri" és "addig, amíg hasznot hoz" rokon értelmű fogalmak.*
-Igazat szólasz. *Elmosolyodik, bár most valahogy a mosolyában, van valami kékség, amolyan lehangoltság. Ezért hátrébb lép, hogy előhalássza az üvegcséjét. Ez kívülről nézve egy elég mókás folyamat. Mint a tollászkodó madár, ki megrázza a szárnyait. Ahogy kezébe kaphatja a lelket adó nedűt kiveszi a dugót és erősen meghúzza a tartalmát.*
-Hmm. *S annyival jobban is érzi magát, mintha egy varázsitalt fogyasztott volna, s így lép közelebb a mágushoz, hogy újult erővel elmosolyodjon és most már elég tisztán.*
-S te kérsz még esetleg egy kortyot? *Kínálja fel, majd döntésétől függetlenül folytatja tovább.* S mivan, hogyha nem azt kérem, hogy olvass, hanem hogy feledtess? *Vonja fel a szemöldökét visszatérve a mágikus részére beszélgetésüknek. Meg is kopogtatja mutatóujjával a halántékát, ahogy látszik most nem butaságon és viccelődésen jár az esze, ez sokkal inkább tűnik halálosan komolynak.*
2630. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 20:24:48
Üzenet elküldve: 2015-06-18 20:24:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Galdrian//
*Halkan kuncogva néz fel a férfira, miután visszahuppant a kemény kőpadra. Kezét a szája elé emeli, tenyerét mutatva a lovag felé. Vele együtt nevet, majd csak legyint felé, ahogy az megszólal.*
- Ugyan, otthon gyerekként folyton lefejeltem kúriánk szilárd kőtömbjeit. *Majd behajlított kezével megütögeti kobakját.* - Erős ez, sok mindent kibír.
*Kacsint a férfira, majd rájöve mit tett, rögtön le is hajtja fejét.
Miután felálltak vígan, bár ő inkább kimelegedve indulnak útra. Még csak reggel van, bele sem mer gondolni, hogy mi lesz itt napközben vele. Nem sűrűn bírja a meleget, nincsen még hozzászokva. Ez gyöngyöződő homlokán meg is látszik, s ahogy szabad kezével, amíg a másikkal a férfiba kapaszkodik, legyezgeti arcát. Szívesen találna itt bármi olyat, mellyel megkönnyíthetné dolgát, s nagyobb levegőt is kavar körülötte. Ezért fel is néz, kipirosuló arccal a férfira.*
- Nem tudod, hol lehetne… *Mit is venni? Északon nem volt erre szüksége, hiszen ott oly hideg volt, hogy a kúria hideg falai között inkább prémjeikre volt szükség. Így csak meglegyezi kezét az arca előtt, s elmutogatja, mire is volna szüksége. Hátha a föld városából származó lovag tudja mit is szeretne. Megkönnyítené a dolgát.
Az ételárusok előtt megállva, nem tud választani. Vonza kíváncsiságát azok a tengeri herkentyűk melyet nem ismer. Erre a kis időre Galdrian elengedi, s ez kifejezetten nem is zavarja. Ám itt még melegebb van, a forró főzőlapok mellett.*
- Rák? *Kérdez vissza.* - Az mi? *Néz fel a férfira, s értetlenkedve pislog rá. Sose látott még ilyet, még csak nem is kóstolt, semmi hasonlót sem. A halakat felismeri, hisz emlékszik még, ahogy anyja halászatból élt meg, mielőtt Worf papi elvette volna. De a lovag nem rest megkérdezni, hogy mik is ezek. Őszinte barna tekintetét az árusra emeli, haja lágyan követi mozdulatait, de még egy ismeretlen szót hall meg.*
- Kagyló?
*Ezek azok a dolgok, melyek teljesen idegenek az északi leány számára. Ott ilyenek nem teremtek, a rideg földek nem voltak rájuk alkalmasak, a legtöbb ételt behozták számukra.*
- Az min terem?
*Kérdezi őszinte naivitással, s meglepi kissé az árus nevetése. Mintha rajta nevetne. Értetlenkedve tekint fel a mellette álló férfira, majd megvonja a vállát. Nem teketóriázik sokat. Nem evett még ilyeneket, s nem azért indult el, hogy a megszokott dolgokat próbálja ki. Így határozottan fordul a férfi felé, emeli fel fejét, kezeit maga mögött kulcsolja össze.*
- Rákot kérek, azzal a zöldséges rizzsel!
*Mondja, s nincs kifogására, hogy meghívják. Igaza van a másiknak, tegnap ő hívta meg, így teljesen logikus, hogy most a másik tegye ezt meg. Így korrekt.*
//Galdrian//
*Halkan kuncogva néz fel a férfira, miután visszahuppant a kemény kőpadra. Kezét a szája elé emeli, tenyerét mutatva a lovag felé. Vele együtt nevet, majd csak legyint felé, ahogy az megszólal.*
- Ugyan, otthon gyerekként folyton lefejeltem kúriánk szilárd kőtömbjeit. *Majd behajlított kezével megütögeti kobakját.* - Erős ez, sok mindent kibír.
*Kacsint a férfira, majd rájöve mit tett, rögtön le is hajtja fejét.
Miután felálltak vígan, bár ő inkább kimelegedve indulnak útra. Még csak reggel van, bele sem mer gondolni, hogy mi lesz itt napközben vele. Nem sűrűn bírja a meleget, nincsen még hozzászokva. Ez gyöngyöződő homlokán meg is látszik, s ahogy szabad kezével, amíg a másikkal a férfiba kapaszkodik, legyezgeti arcát. Szívesen találna itt bármi olyat, mellyel megkönnyíthetné dolgát, s nagyobb levegőt is kavar körülötte. Ezért fel is néz, kipirosuló arccal a férfira.*
- Nem tudod, hol lehetne… *Mit is venni? Északon nem volt erre szüksége, hiszen ott oly hideg volt, hogy a kúria hideg falai között inkább prémjeikre volt szükség. Így csak meglegyezi kezét az arca előtt, s elmutogatja, mire is volna szüksége. Hátha a föld városából származó lovag tudja mit is szeretne. Megkönnyítené a dolgát.
Az ételárusok előtt megállva, nem tud választani. Vonza kíváncsiságát azok a tengeri herkentyűk melyet nem ismer. Erre a kis időre Galdrian elengedi, s ez kifejezetten nem is zavarja. Ám itt még melegebb van, a forró főzőlapok mellett.*
- Rák? *Kérdez vissza.* - Az mi? *Néz fel a férfira, s értetlenkedve pislog rá. Sose látott még ilyet, még csak nem is kóstolt, semmi hasonlót sem. A halakat felismeri, hisz emlékszik még, ahogy anyja halászatból élt meg, mielőtt Worf papi elvette volna. De a lovag nem rest megkérdezni, hogy mik is ezek. Őszinte barna tekintetét az árusra emeli, haja lágyan követi mozdulatait, de még egy ismeretlen szót hall meg.*
- Kagyló?
*Ezek azok a dolgok, melyek teljesen idegenek az északi leány számára. Ott ilyenek nem teremtek, a rideg földek nem voltak rájuk alkalmasak, a legtöbb ételt behozták számukra.*
- Az min terem?
*Kérdezi őszinte naivitással, s meglepi kissé az árus nevetése. Mintha rajta nevetne. Értetlenkedve tekint fel a mellette álló férfira, majd megvonja a vállát. Nem teketóriázik sokat. Nem evett még ilyeneket, s nem azért indult el, hogy a megszokott dolgokat próbálja ki. Így határozottan fordul a férfi felé, emeli fel fejét, kezeit maga mögött kulcsolja össze.*
- Rákot kérek, azzal a zöldséges rizzsel!
*Mondja, s nincs kifogására, hogy meghívják. Igaza van a másiknak, tegnap ő hívta meg, így teljesen logikus, hogy most a másik tegye ezt meg. Így korrekt.*
2629. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 20:03:31
Üzenet elküldve: 2015-06-18 20:03:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos, Ara//
//Vásárlás//
*Biccent ő is a gnómnak, egyébként hagyja magát elvarázsolni. Illetve, nagyon próbálna a pálcák bűvölete alá kerülni, de ez még sem sikerül teljes mértékben. Egyikben sem érzi az erőt, a mágikus kötődést, vagy csak a vásárlási lázat magában, de azért érdeklődik.*
-Mennyiért adja őket?
*Kérdezi, bár nem tűnik úgy, mint aki ráharapott volna az ajánlatra. Inkább ő is a könyvek felé fordul Taitos mellett.*
-Melyik tetszik?
*Kérdezi a fiút. Szívesen megveszi neki valamelyiket, jó szolgálatot tesz neki tanítványa és bizonyára csak további fejlődésére szolgálna az ajándék. De azért még gondolkozik a dolgon.*
//Taitos, Ara//
//Vásárlás//
*Biccent ő is a gnómnak, egyébként hagyja magát elvarázsolni. Illetve, nagyon próbálna a pálcák bűvölete alá kerülni, de ez még sem sikerül teljes mértékben. Egyikben sem érzi az erőt, a mágikus kötődést, vagy csak a vásárlási lázat magában, de azért érdeklődik.*
-Mennyiért adja őket?
*Kérdezi, bár nem tűnik úgy, mint aki ráharapott volna az ajánlatra. Inkább ő is a könyvek felé fordul Taitos mellett.*
-Melyik tetszik?
*Kérdezi a fiút. Szívesen megveszi neki valamelyiket, jó szolgálatot tesz neki tanítványa és bizonyára csak további fejlődésére szolgálna az ajándék. De azért még gondolkozik a dolgon.*
2628. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:58:01
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:58:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Persze van, csak nem mindegy, hogy milyen. A banditák az erőt tisztelik, a mágia kevésbé győzi meg őket, ezért is jóval több olyan alvilági van, aki késsel, vagy karddal gyilkol, vagy rabol. Ez egyszerűen hagyomány, régen nem volt olyan sok mágus, ráadásul az magát a jót jelentette a papság révén, hát egyértelmű volt a világ: tőr a mágia ellen, rossz a jó ellen. Manapság már van bőven mágus, aki a rossz oldalt gazdagítja, de még mindig kevesebb, mint a fegyveres (mert összesen is kevesebb a mágus a világon) így hát a banditákban is rögzült, hogy a pengét tiszteljék. A legnagyobb alvilági alakok tudnak egy keveset varázsolni, de elsősorban nem mágusok. Elsősorban fegyverforgatók. Ennek ellenére természetesen biztos akadnak a templomiak sorában nem túl tiszta lelkűek is, de azok nincsenek olyan magasan a ranglétrán, különösen mivel a templomban nagyon hamar le lehet bukni.*
- Nos, igazából az sem baj, hogy előbb törli ki vele, csak fizessen érte. Ha a tekercsért már ott lapul az arany a zsebemben, akkor el is égetheti *elvégre egyszerűen elad egy szép, kézzel írott tekercset mondjuk ötven, vagy száz aranyért, és az már bőven elég neki, kit érdekel mit csinálnak aztán? Meg is ehetik, a hangsúly azon van, hogyha a templomnak az sem tetszene, azért egy kis plusz bevételre tegyen szert.
Úgy fest a kérdés nem is ment annyira mellé, bár ha valaki tényleg tud varázsolni, jó eséllyel valami látványossal indított volna, ami nem okozhat nagy bajt, például egy kerubi tánc. Fényes szürke lepketánc, de szinte semmi jelentős hatása nem lesz, nem gyújtja fel az erdőt, vagy ilyenek. Ugyanakkor a visszadobott kérdés elég váratlanul éri. Nem, ez így nem lesz jó, ha igennel felel, az túl nagy hazugság, ha nemmel felel, az meg csoda.*
- Mindent ismerek, amit megéri ismernem *jegyzi meg végül, aztán ha egy manalövedéket, vagy igazából akármit kér, abból így már kivághatja magát. A gondolatolvasás pedig remek indítás, mivel arról hallott már ostobaságokat egy jóstól.*
- A gondolatokról lehet tudni, hogy kuszák, ha ébren vagy, még ha szeretnél is a tudtomra adni valamit, nem összpontosíthatsz egyetlen gondolatra, ahhoz hosszú évekig kell meditálni. De tudod van egy másik érdekessége is a gondolatoknak, nem csak az előbbi miatt nem szeretem a mentális fonalat. Tudod, ha egy gondolatot meg szeretnél osztani velem, azt úgyis meg fogod, ha pedig nem szeretnéd, az bizonyára nem is olyan fontos... *hálát ad az égnek, hogy legalább a varázslatok nevét tudja, ismerős számára a mentális fonal, és az is, amit tud, éppen csak használni nem tudja.*
//Khyr Kreantis//
*Persze van, csak nem mindegy, hogy milyen. A banditák az erőt tisztelik, a mágia kevésbé győzi meg őket, ezért is jóval több olyan alvilági van, aki késsel, vagy karddal gyilkol, vagy rabol. Ez egyszerűen hagyomány, régen nem volt olyan sok mágus, ráadásul az magát a jót jelentette a papság révén, hát egyértelmű volt a világ: tőr a mágia ellen, rossz a jó ellen. Manapság már van bőven mágus, aki a rossz oldalt gazdagítja, de még mindig kevesebb, mint a fegyveres (mert összesen is kevesebb a mágus a világon) így hát a banditákban is rögzült, hogy a pengét tiszteljék. A legnagyobb alvilági alakok tudnak egy keveset varázsolni, de elsősorban nem mágusok. Elsősorban fegyverforgatók. Ennek ellenére természetesen biztos akadnak a templomiak sorában nem túl tiszta lelkűek is, de azok nincsenek olyan magasan a ranglétrán, különösen mivel a templomban nagyon hamar le lehet bukni.*
- Nos, igazából az sem baj, hogy előbb törli ki vele, csak fizessen érte. Ha a tekercsért már ott lapul az arany a zsebemben, akkor el is égetheti *elvégre egyszerűen elad egy szép, kézzel írott tekercset mondjuk ötven, vagy száz aranyért, és az már bőven elég neki, kit érdekel mit csinálnak aztán? Meg is ehetik, a hangsúly azon van, hogyha a templomnak az sem tetszene, azért egy kis plusz bevételre tegyen szert.
Úgy fest a kérdés nem is ment annyira mellé, bár ha valaki tényleg tud varázsolni, jó eséllyel valami látványossal indított volna, ami nem okozhat nagy bajt, például egy kerubi tánc. Fényes szürke lepketánc, de szinte semmi jelentős hatása nem lesz, nem gyújtja fel az erdőt, vagy ilyenek. Ugyanakkor a visszadobott kérdés elég váratlanul éri. Nem, ez így nem lesz jó, ha igennel felel, az túl nagy hazugság, ha nemmel felel, az meg csoda.*
- Mindent ismerek, amit megéri ismernem *jegyzi meg végül, aztán ha egy manalövedéket, vagy igazából akármit kér, abból így már kivághatja magát. A gondolatolvasás pedig remek indítás, mivel arról hallott már ostobaságokat egy jóstól.*
- A gondolatokról lehet tudni, hogy kuszák, ha ébren vagy, még ha szeretnél is a tudtomra adni valamit, nem összpontosíthatsz egyetlen gondolatra, ahhoz hosszú évekig kell meditálni. De tudod van egy másik érdekessége is a gondolatoknak, nem csak az előbbi miatt nem szeretem a mentális fonalat. Tudod, ha egy gondolatot meg szeretnél osztani velem, azt úgyis meg fogod, ha pedig nem szeretnéd, az bizonyára nem is olyan fontos... *hálát ad az égnek, hogy legalább a varázslatok nevét tudja, ismerős számára a mentális fonal, és az is, amit tud, éppen csak használni nem tudja.*
2627. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:52:12
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:52:12
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Vadász vagy, Préda?//
*Rezzenéstelen ábrázattal figyeli a nőt, és hallgatja szavait.*
-Igen.
*Bólint rá saját nevére komolyan, majd vigyorodik el.*
-Remekül hangzik a fülembe suttogva, kéjesen sóhajtva.
*A beálló csendek, bár lehetnének kényelmetlen, feszültséggel terhes pillanatok Rynizz szemlátomást egy hat napos hulla nyugalmával tűri, csak tekintete az, mi élőként követi a lány minden mozdulatát. Nem érdeklődik Med neve felől, egyéb udvariassági gesztust sem vet be, hogy lenyűgözzön, elbűvöljön, hódítani próbáljon. A kérdésre sem ad azonnal választ, vagy hosszasan kell gondolkodni a lehetőségeken, vagy teljesen elbűvölte a nő, esetleg Nestarnak lenne igaza, és problémák vannak a felfogóképességével?*
-Abból, hogy olyannak álmodlak.
*Közli teljesen tényszerűen, mintha a világ legtermészetesebb dolga, vagy válasza ez lenne.
Figyeli a nő kezét, mozdulatlanul állva, nem liheg nyomában a stand körül.*
-Nincs rá szükségem.
*Keresi Medliel tekintetét, kerülve a szeretem - nem szeretem témát, hangsúlyával nem teszi egyértelművé, hogy kijelentése fenyegetés, vagy beképzeltség.
Pár szívdobbanást kivár, figyeli a távolodó lányt, majd indul utána, egyenletes, kényelmes tempóban, lehetőséget adva a mélységi nőnek arra, hogy végképp leszerelje, ahogy arra is, hogy tovább csalogassa, ha ez a vágya.*
//Vadász vagy, Préda?//
*Rezzenéstelen ábrázattal figyeli a nőt, és hallgatja szavait.*
-Igen.
*Bólint rá saját nevére komolyan, majd vigyorodik el.*
-Remekül hangzik a fülembe suttogva, kéjesen sóhajtva.
*A beálló csendek, bár lehetnének kényelmetlen, feszültséggel terhes pillanatok Rynizz szemlátomást egy hat napos hulla nyugalmával tűri, csak tekintete az, mi élőként követi a lány minden mozdulatát. Nem érdeklődik Med neve felől, egyéb udvariassági gesztust sem vet be, hogy lenyűgözzön, elbűvöljön, hódítani próbáljon. A kérdésre sem ad azonnal választ, vagy hosszasan kell gondolkodni a lehetőségeken, vagy teljesen elbűvölte a nő, esetleg Nestarnak lenne igaza, és problémák vannak a felfogóképességével?*
-Abból, hogy olyannak álmodlak.
*Közli teljesen tényszerűen, mintha a világ legtermészetesebb dolga, vagy válasza ez lenne.
Figyeli a nő kezét, mozdulatlanul állva, nem liheg nyomában a stand körül.*
-Nincs rá szükségem.
*Keresi Medliel tekintetét, kerülve a szeretem - nem szeretem témát, hangsúlyával nem teszi egyértelművé, hogy kijelentése fenyegetés, vagy beképzeltség.
Pár szívdobbanást kivár, figyeli a távolodó lányt, majd indul utána, egyenletes, kényelmes tempóban, lehetőséget adva a mélységi nőnek arra, hogy végképp leszerelje, ahogy arra is, hogy tovább csalogassa, ha ez a vágya.*
2626. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:48:47
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:48:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Reix Larmelei//
-Ey barátom mestere eltűnt nem régiben, s nyomait keresve a Grombar kastélyához mentünk, ahol kutatva, megjártuk a tömlöcöt is, meg a kínzókamrát is.
*Kicsit elmereng miközben visszagondol kezei kicsit lelassulnak.*
-Izgalmas volt, tele volt a tömlöc csontvázakkal, de a kínzókamra vermében is találtam még egyet.
*Beszédje kicsit pörgősebbé válik, s izgatottabbá, már csak attól is, hogy felidézi a történteket.*
-Ja és hárpiákkal is találkoztunk, legalább is azt hiszem azok voltak, meg is bűvöltek, ha Lanilla nem segít, ki tudja hova csalnak el.
*Mikor a lány megfordul elhallgat, kezei abba a magasságban maradtak ahogy masszírozta a Reixet, így szintén a vállánál vannak de csak épphogy érintve azt.
A'frad is elveszik a lány tekintetébe, ahogy összetalálkoznak azok.*
~Ez most egy tökéletes pillanat~
*Kezei finoman érintve lecsúsznak a lány karján
egész a kezéig, lassan előre hajol, s ha nem tér ki gyengéden megcsókolja, majd egy rövid csók után hátrább lép hirtelen, illetve ha Reix elhajol netán a csók elől akkor is így tesz.*
-Bocsánat. ne haragudj, csak... én nem is tudom... szóval nem direkt... vagyis izé...
*Próbál habogni, de nagyon reméli hogy a lány közbe szól, is kimenti őt a pillanat zavarából, mert nem igazán tudja mit is kellene mondania most pontosan.*
//Reix Larmelei//
-Ey barátom mestere eltűnt nem régiben, s nyomait keresve a Grombar kastélyához mentünk, ahol kutatva, megjártuk a tömlöcöt is, meg a kínzókamrát is.
*Kicsit elmereng miközben visszagondol kezei kicsit lelassulnak.*
-Izgalmas volt, tele volt a tömlöc csontvázakkal, de a kínzókamra vermében is találtam még egyet.
*Beszédje kicsit pörgősebbé válik, s izgatottabbá, már csak attól is, hogy felidézi a történteket.*
-Ja és hárpiákkal is találkoztunk, legalább is azt hiszem azok voltak, meg is bűvöltek, ha Lanilla nem segít, ki tudja hova csalnak el.
*Mikor a lány megfordul elhallgat, kezei abba a magasságban maradtak ahogy masszírozta a Reixet, így szintén a vállánál vannak de csak épphogy érintve azt.
A'frad is elveszik a lány tekintetébe, ahogy összetalálkoznak azok.*
~Ez most egy tökéletes pillanat~
*Kezei finoman érintve lecsúsznak a lány karján
egész a kezéig, lassan előre hajol, s ha nem tér ki gyengéden megcsókolja, majd egy rövid csók után hátrább lép hirtelen, illetve ha Reix elhajol netán a csók elől akkor is így tesz.*
-Bocsánat. ne haragudj, csak... én nem is tudom... szóval nem direkt... vagyis izé...
*Próbál habogni, de nagyon reméli hogy a lány közbe szól, is kimenti őt a pillanat zavarából, mert nem igazán tudja mit is kellene mondania most pontosan.*
2625. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:35:11
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:35:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Ruix, Mesélő(Ara)//
//Vásárlás//
*Tudta ő hogy a második ruha lesz. Az első olyan mintha egy nagy darab fekete anyagot kettéhajtanak, majd megkötik, és kivágják az ujjak helyén. Imyr ehhez hasonlítaná a ruhát, nem többhöz, mivel híján van minden fodornak, díszítésnek. Igaz hogy ilyet kértek, de valami olcsóbbra is számítottak. Nem 300 aranyért terveztek vásárolni, annyiért már egy olcsóbb telivért kap az ember. Vagy két marhát, nem egy ruhát! Vagyis de, ruhát is kap, méghozzá ezeknél a kofáknál. Ha egy ilyen egyszerű ruha ilyen áron van, akkor mennyi lehet egy selyemből készült, aranyfonállal díszített? Több ezer? Meghaladja egy griff árát? Szívesen megkérdezné, de nem akar pofátlannak tűnni, mert kell a ruha.*
-270? Kicsit nem sok? Nem szeretnék olyat vásárolni, de megkérdezhetem mennyi egy selyemruha, aranyfonallal? Az egyik szomszédom olyat akar venni, és megmondom neki mennyi pénzzel készüljön...
*Az utóbbi természetesen hazugság, a szomszédja nem is álmodhatna egy olyan ruháról. De azért jó lesz megtudni mire számítson ha úri kisasszonyt akar játszani...*
-Ha odaadja 250-ért, nem zavarunk tovább, s távozunk.
*Ha megmarad az álláspontján a kofa, és nem adná 270 arany alatt, kifizeti és távozik a ruhával, hisz barátosnéja is rosszul érzi magát.*
//Ruix, Mesélő(Ara)//
//Vásárlás//
*Tudta ő hogy a második ruha lesz. Az első olyan mintha egy nagy darab fekete anyagot kettéhajtanak, majd megkötik, és kivágják az ujjak helyén. Imyr ehhez hasonlítaná a ruhát, nem többhöz, mivel híján van minden fodornak, díszítésnek. Igaz hogy ilyet kértek, de valami olcsóbbra is számítottak. Nem 300 aranyért terveztek vásárolni, annyiért már egy olcsóbb telivért kap az ember. Vagy két marhát, nem egy ruhát! Vagyis de, ruhát is kap, méghozzá ezeknél a kofáknál. Ha egy ilyen egyszerű ruha ilyen áron van, akkor mennyi lehet egy selyemből készült, aranyfonállal díszített? Több ezer? Meghaladja egy griff árát? Szívesen megkérdezné, de nem akar pofátlannak tűnni, mert kell a ruha.*
-270? Kicsit nem sok? Nem szeretnék olyat vásárolni, de megkérdezhetem mennyi egy selyemruha, aranyfonallal? Az egyik szomszédom olyat akar venni, és megmondom neki mennyi pénzzel készüljön...
*Az utóbbi természetesen hazugság, a szomszédja nem is álmodhatna egy olyan ruháról. De azért jó lesz megtudni mire számítson ha úri kisasszonyt akar játszani...*
-Ha odaadja 250-ért, nem zavarunk tovább, s távozunk.
*Ha megmarad az álláspontján a kofa, és nem adná 270 arany alatt, kifizeti és távozik a ruhával, hisz barátosnéja is rosszul érzi magát.*
2624. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:33:49
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:33:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Vadász vagy, Préda?//
* Ha nem, hát nem vonja meg a vállát, s húzza vissza a felkínált gyümölcsöt. *
- Ryz. * ízlelgeti a nevet, s egy újabb szőlőszem tűnik el. *
- Illik hozzád. * méri végig a férfit, most már testközelből, hogy összetalálkozhasson tekintetük. felvonja a szemöldökét a kérdésre. Pár dolog megfordult a fejében, Ryzzel kapcsolatban, de egyik sincs kőbe vésve. *
- Miből gondolod, hogy van tervem veled? * közben körbejárja a standot, elgondolkodva áll meg a túloldalán, hogy egy tőr pengéjén futtassa végig az ujjait. *
- Nem szereted a pengéket, Ryz? Fegyvertelennek tűnsz. * néz fel a férfira érdeklődve. A felelet után, megfordulva veti magát újra a tömegbe. A fürtöt hanyagul ejti az útjába eső szemétkupacra. Ott megáll, hogy megnézze jó fiú módjára követi e a másik. *
//Vadász vagy, Préda?//
* Ha nem, hát nem vonja meg a vállát, s húzza vissza a felkínált gyümölcsöt. *
- Ryz. * ízlelgeti a nevet, s egy újabb szőlőszem tűnik el. *
- Illik hozzád. * méri végig a férfit, most már testközelből, hogy összetalálkozhasson tekintetük. felvonja a szemöldökét a kérdésre. Pár dolog megfordult a fejében, Ryzzel kapcsolatban, de egyik sincs kőbe vésve. *
- Miből gondolod, hogy van tervem veled? * közben körbejárja a standot, elgondolkodva áll meg a túloldalán, hogy egy tőr pengéjén futtassa végig az ujjait. *
- Nem szereted a pengéket, Ryz? Fegyvertelennek tűnsz. * néz fel a férfira érdeklődve. A felelet után, megfordulva veti magát újra a tömegbe. A fürtöt hanyagul ejti az útjába eső szemétkupacra. Ott megáll, hogy megnézze jó fiú módjára követi e a másik. *
2623. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:24:34
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:24:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Plevaen Kadar//
*Igazából sejtette, hogy kissé váratlanul érheti a mélységit, ha hátulról közelít nyakához, de bohókás vére továbbra is hajtotta erre a tréfára. Azért kissé dermesztő volt egy pillanatra, ahogy a szurokszínű kéz a csuklójára szorult, de a magával hordozott finom illatfelhő, na meg a bársonyos hanghordozás megtette a hatását. Imád meglepetéseket okozni másoknak, és ezúttal totális a siker, akárhogyis próbálja leplezni a férfi, bizony csúfosan beijedt.*
- Csak ha közel állunk egymáshoz. Egyelőre még nem büszkélkedhetek ork barátokkal, de bemutathatsz egynek.
*Mosolyog kacéran a férfire, valahol elégedettséggel tölti el, hogy egy pillanat alatt felismerte még ennyi idő után is... de mennyi is volt? Hónapok? Évek? Képtelen lenne megmondani, de kellemes meglepetés újralátni. Bár így is halk nevetésre készteti, hogy Plevaen orkokhoz hasonlítja magát, mégha a veszélyességükre gondolt is.*
- Egy igazi mintapolgár. Holnapra bőrszínt is váltasz? Még megijeszti a kölyköket a szurkod.
*Valójában éppen úgy fest, mint egy meglehetősen koszos elf, de ezt inkább nem köti az orrára. Úgy hangzik a felsorolás, mintha ebben a pillanatban találta volna ki, Meril akaratlanul is elneveti magát a "tisztességes" sötételfet hallgatva. Jelenleg valóban nem tűnik olyan ijesztőnek, egyedül a csuklya, meg talán a kvarcos bőr riaszthatja el a békésebb természetű egyéneket. A kérdés hallatán elmosolyodik, és lábujjhegyen állva megpördül a férfi előtt, hogy aztán egészen véletlenül elveszítse az egyensúlyát, és annak mellkasán támaszkodjon meg.*
- Változatlanul.
*Leheli a szavait vékonyka mosolyán át, és mielőtt ismét talpára ereszkedne, még lepöccenti a csuklyát az ezüstös kócról.*
- De egyelőre még nem az én műsorom a soros.
*Int fejével a dalolászó bárdok felé, persze most épp szünetet tartanak, de talán Plevaen is hallhatta őket korábban.*
- Megnézel majd? Emlékezetesre tervezem.
*Tereli vissza figyelmét a mélységire, akinek észreveszi ugyan pillantását, de nem igazán zavartatja magát, inkább csak elégedett mosoly kúszik ajkainak sarkába. Cserébe jól láthatóan viszonozza a végigmérést, bár barátja sem változott sokat, mióta utoljára látta.*
- Iszunk valamit?
*Ha jól emlékszik, kettőjüknek talán egy elintézetlen versenye is van a listát, talán még arra is rávehetné, hogy jelentkezzenek a fogadóba. Ha valamit igazán szeret, az a tánc és az alkohol. Na meg a férfiak, de ez valamilyen módon mégiscsak a korábbi kettőnek a keveréke.*
//Plevaen Kadar//
*Igazából sejtette, hogy kissé váratlanul érheti a mélységit, ha hátulról közelít nyakához, de bohókás vére továbbra is hajtotta erre a tréfára. Azért kissé dermesztő volt egy pillanatra, ahogy a szurokszínű kéz a csuklójára szorult, de a magával hordozott finom illatfelhő, na meg a bársonyos hanghordozás megtette a hatását. Imád meglepetéseket okozni másoknak, és ezúttal totális a siker, akárhogyis próbálja leplezni a férfi, bizony csúfosan beijedt.*
- Csak ha közel állunk egymáshoz. Egyelőre még nem büszkélkedhetek ork barátokkal, de bemutathatsz egynek.
*Mosolyog kacéran a férfire, valahol elégedettséggel tölti el, hogy egy pillanat alatt felismerte még ennyi idő után is... de mennyi is volt? Hónapok? Évek? Képtelen lenne megmondani, de kellemes meglepetés újralátni. Bár így is halk nevetésre készteti, hogy Plevaen orkokhoz hasonlítja magát, mégha a veszélyességükre gondolt is.*
- Egy igazi mintapolgár. Holnapra bőrszínt is váltasz? Még megijeszti a kölyköket a szurkod.
*Valójában éppen úgy fest, mint egy meglehetősen koszos elf, de ezt inkább nem köti az orrára. Úgy hangzik a felsorolás, mintha ebben a pillanatban találta volna ki, Meril akaratlanul is elneveti magát a "tisztességes" sötételfet hallgatva. Jelenleg valóban nem tűnik olyan ijesztőnek, egyedül a csuklya, meg talán a kvarcos bőr riaszthatja el a békésebb természetű egyéneket. A kérdés hallatán elmosolyodik, és lábujjhegyen állva megpördül a férfi előtt, hogy aztán egészen véletlenül elveszítse az egyensúlyát, és annak mellkasán támaszkodjon meg.*
- Változatlanul.
*Leheli a szavait vékonyka mosolyán át, és mielőtt ismét talpára ereszkedne, még lepöccenti a csuklyát az ezüstös kócról.*
- De egyelőre még nem az én műsorom a soros.
*Int fejével a dalolászó bárdok felé, persze most épp szünetet tartanak, de talán Plevaen is hallhatta őket korábban.*
- Megnézel majd? Emlékezetesre tervezem.
*Tereli vissza figyelmét a mélységire, akinek észreveszi ugyan pillantását, de nem igazán zavartatja magát, inkább csak elégedett mosoly kúszik ajkainak sarkába. Cserébe jól láthatóan viszonozza a végigmérést, bár barátja sem változott sokat, mióta utoljára látta.*
- Iszunk valamit?
*Ha jól emlékszik, kettőjüknek talán egy elintézetlen versenye is van a listát, talán még arra is rávehetné, hogy jelentkezzenek a fogadóba. Ha valamit igazán szeret, az a tánc és az alkohol. Na meg a férfiak, de ez valamilyen módon mégiscsak a korábbi kettőnek a keveréke.*
2622. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:23:33
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:23:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Isurii, Ara//
//Vásárlás//
-Na, mondtam én, hogy ha nem is nagy, de lesz kínálat.
*Mondja Taitos a mellette álló Hóhajúnak. Majd hagyja nézelődni, és maga is megszemléli a pálcákat, melyek egész jók lehetnek egy méltányos árral persze. Majd a kipakolt könyvekhez vonul, és felvesz egy vöröses bőrkötésű könyvet egyszerű mintával, amely nagyjából belefér Taitos tarisznyájába, és azért legalább nyolcvan-száz oldal vastag.*
-Erre lenne szükségem!
*Nyújtja át végül, mikor a többit is megszemlélve azokat kizárta.*
-Kellene hozzá még valamilyen írószerszám, viszont a toll-tinta annyira nem jó, ha az ember úton van, mást esetleg lehet itt kapni?
*Gondol itt Taitos mágikusan bütykölt, vagy hagyományos ceruzakezdeményekre, és hasonlókra. Kérdezi végül a gnómot, hátha akad valamije, és várja az árat a dolgokra, felsandítva Isuriira, hogy megtudja ez tényleg reális ár-e.*
//Isurii, Ara//
//Vásárlás//
-Na, mondtam én, hogy ha nem is nagy, de lesz kínálat.
*Mondja Taitos a mellette álló Hóhajúnak. Majd hagyja nézelődni, és maga is megszemléli a pálcákat, melyek egész jók lehetnek egy méltányos árral persze. Majd a kipakolt könyvekhez vonul, és felvesz egy vöröses bőrkötésű könyvet egyszerű mintával, amely nagyjából belefér Taitos tarisznyájába, és azért legalább nyolcvan-száz oldal vastag.*
-Erre lenne szükségem!
*Nyújtja át végül, mikor a többit is megszemlélve azokat kizárta.*
-Kellene hozzá még valamilyen írószerszám, viszont a toll-tinta annyira nem jó, ha az ember úton van, mást esetleg lehet itt kapni?
*Gondol itt Taitos mágikusan bütykölt, vagy hagyományos ceruzakezdeményekre, és hasonlókra. Kérdezi végül a gnómot, hátha akad valamije, és várja az árat a dolgokra, felsandítva Isuriira, hogy megtudja ez tényleg reális ár-e.*
2621. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:14:33
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:14:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Grakul Thodak//
//Vásárlás//
*Ezt jól meg csinálta, alig öt perce van a piacon, sőt nem is a piacon, csak mellette és már nyakig ül a ganyéban. Habár nem a legnagyobb ork a vele szemben álló, de azért csak ork az és ez aggasztja igazán. A mentalitásuk, az agyaraik, a harctudásuk és a többi.
Amaz még csaknem le is morogja a fejét ami Oriizát kicsit összerezzenti, a benne lakozó nőstényt viszont feldühíti. Igyekszik urrá lenni a helyzeten, mert gyors és nem biztos, hogy fájdalom mentes lesz a halála, ha véletlenül elvesztené a fejét.*
-Ahogy mondom. *Bólogat hevesen a hímnek az itallal kapcsolatban, majd gondolkodóba esik, de szinte azonnal felemeli a fejét.*
-Aranyat, de hogy mennyit azt nem tudnám megmondani. *Csak remélni tudja, hogy nagyobb mennyiség vásárlása esetén kicsit jobban megfogja érni, mintha kupicánként vennék a cuccot.*
-Köszönöm! *Válaszolja azonnal, amint megkapta a kulacsát és talán egy kicsit meg is hajol. Sóhajt egyet és átfut az agyán, hogy most kéne rohanni. Mennyire gyors egy ork? Nyílván egy izomkolosszus nem lehet túl fürge, de ez itt nem olyan, mint egy tipikus sziklaomlás. Inkább nem kíséreli meg és követi őt, szinte már kullogva oly kedvetlenül. Amint odaértek az italárushoz, inkább nagyon gyorsan az ork elé áll, hogy beszélni tudjon, bár nem tudja neki milyen nagyobb sikere lesz-e. Mindenesetre ő az emberibb.*
-Üdv. *Próbál kedvesen mosolyogni és az italkínálatot szemléli.* Milyen finom pálinkája van, ha meg nem sértem? *Kérdezi a lehető legkedvesebben, majd hozzá teszi.* S mily árban lenne, egy tetemesebb mennyiség, mondjuk egy hordó, ami ráfér a barátom vállára. *Mosolyodik el és hüvelykjével hátra bök a rögtönzött barátjára. Van egy olyan érzése, hogy ha nem fog tetszeni neki az ár, akkor be kell kicsinyét segítenie a saját erszényével is.*
//Grakul Thodak//
//Vásárlás//
*Ezt jól meg csinálta, alig öt perce van a piacon, sőt nem is a piacon, csak mellette és már nyakig ül a ganyéban. Habár nem a legnagyobb ork a vele szemben álló, de azért csak ork az és ez aggasztja igazán. A mentalitásuk, az agyaraik, a harctudásuk és a többi.
Amaz még csaknem le is morogja a fejét ami Oriizát kicsit összerezzenti, a benne lakozó nőstényt viszont feldühíti. Igyekszik urrá lenni a helyzeten, mert gyors és nem biztos, hogy fájdalom mentes lesz a halála, ha véletlenül elvesztené a fejét.*
-Ahogy mondom. *Bólogat hevesen a hímnek az itallal kapcsolatban, majd gondolkodóba esik, de szinte azonnal felemeli a fejét.*
-Aranyat, de hogy mennyit azt nem tudnám megmondani. *Csak remélni tudja, hogy nagyobb mennyiség vásárlása esetén kicsit jobban megfogja érni, mintha kupicánként vennék a cuccot.*
-Köszönöm! *Válaszolja azonnal, amint megkapta a kulacsát és talán egy kicsit meg is hajol. Sóhajt egyet és átfut az agyán, hogy most kéne rohanni. Mennyire gyors egy ork? Nyílván egy izomkolosszus nem lehet túl fürge, de ez itt nem olyan, mint egy tipikus sziklaomlás. Inkább nem kíséreli meg és követi őt, szinte már kullogva oly kedvetlenül. Amint odaértek az italárushoz, inkább nagyon gyorsan az ork elé áll, hogy beszélni tudjon, bár nem tudja neki milyen nagyobb sikere lesz-e. Mindenesetre ő az emberibb.*
-Üdv. *Próbál kedvesen mosolyogni és az italkínálatot szemléli.* Milyen finom pálinkája van, ha meg nem sértem? *Kérdezi a lehető legkedvesebben, majd hozzá teszi.* S mily árban lenne, egy tetemesebb mennyiség, mondjuk egy hordó, ami ráfér a barátom vállára. *Mosolyodik el és hüvelykjével hátra bök a rögtönzött barátjára. Van egy olyan érzése, hogy ha nem fog tetszeni neki az ár, akkor be kell kicsinyét segítenie a saját erszényével is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10280-10299