Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 152 (3021. - 3040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3040. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 21:31:30
Üzenet elküldve: 2015-06-28 21:31:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
*Tehát eddig az állás 1:1 a fiúknak és a lányoknak, bár a következő kérdés felboríthatja a társaság nemekre való felosztásának rendjét. A maga részéről sikerül megóvnia italát egy ideig, hiszen gyilkosságot nem követett el. Albunnak hamar megbocsájt az iménti kellemetlenségekért, hiszen a múltról nem tehet a férfi, a fő a jelen. És jelen helyzetben közelebb húzódik az őt átkaroló erős harcoshoz, így legalább a biztonság illúziója megmarad Manurinak. Nem akarja máris elrontani a jó hangulatot.
Még nem merültek nagyon bele a játékba, de ő számolja ki hol tart és igyekszik megjegyezni az okát is annak kinek miért kellett innia, bár eddig semmi különösebben meglepő, vagy szokatlan kijelentés nem történt egyik oldalról sem. Izgatottan várja hát a folytatást, bár úgy fest ebből a körből is ki kell maradjon, hiszen valóban: kalap rajta még nem áll olyan jól, mint ahogy Svir fejfedője áll Mynán.
Nem biztos benne, hogy most ő jön, de majd szólnak neki.*
-Én még soha nem ültem nyeregben!
*Érzése szerint ez egy jó lehetőség arra, hogy a hangulat fokozása érdekében itassa még egy kicsit a többieket, hiszen ugyan ki az közülük aki soha nem ült volna még nyeregben? A nemeseket tanítják úszni, lovagolni. Ő meg majd azt mondja, ha kérdezik, hogy szőrén üli meg a lovat! Az igazán merész lenne Syrinne kisasszonytól.*
//Négyen//
*Tehát eddig az állás 1:1 a fiúknak és a lányoknak, bár a következő kérdés felboríthatja a társaság nemekre való felosztásának rendjét. A maga részéről sikerül megóvnia italát egy ideig, hiszen gyilkosságot nem követett el. Albunnak hamar megbocsájt az iménti kellemetlenségekért, hiszen a múltról nem tehet a férfi, a fő a jelen. És jelen helyzetben közelebb húzódik az őt átkaroló erős harcoshoz, így legalább a biztonság illúziója megmarad Manurinak. Nem akarja máris elrontani a jó hangulatot.
Még nem merültek nagyon bele a játékba, de ő számolja ki hol tart és igyekszik megjegyezni az okát is annak kinek miért kellett innia, bár eddig semmi különösebben meglepő, vagy szokatlan kijelentés nem történt egyik oldalról sem. Izgatottan várja hát a folytatást, bár úgy fest ebből a körből is ki kell maradjon, hiszen valóban: kalap rajta még nem áll olyan jól, mint ahogy Svir fejfedője áll Mynán.
Nem biztos benne, hogy most ő jön, de majd szólnak neki.*
-Én még soha nem ültem nyeregben!
*Érzése szerint ez egy jó lehetőség arra, hogy a hangulat fokozása érdekében itassa még egy kicsit a többieket, hiszen ugyan ki az közülük aki soha nem ült volna még nyeregben? A nemeseket tanítják úszni, lovagolni. Ő meg majd azt mondja, ha kérdezik, hogy szőrén üli meg a lovat! Az igazán merész lenne Syrinne kisasszonytól.*
3039. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 21:04:29
Üzenet elküldve: 2015-06-28 21:04:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Egészségügyi szolgálat//
//Italos bódénál//
*Feljegyzi ügyesen a Pleaven nevet, és csak Meril megjegyzésére emeli tekintetét a táncoslányra irományából.*
-Nem rád gondoltam Cukika. Az asszisztensem Win egy igen gazdag kereskedőcsalád leánykája, és nem csak a pénze miatt lehet hasznunkra.
*Kacsint a lányra.*
-Te épp elég, ha a kis barátnőidet beinvitálod.
*Elvégre nem csak egy jó hely kell a húsboltnak, áruval is meg kell azt tölteni.
Felkaparja az elhangzott nevet még az egy aranyas hozzájárulás mellé, és gondolataiba, na meg papírjába merülve figyel azt tovább a másik kettőre, hogy azonnal lejegyezze, ha bármi fontos elhangzik.*
//Egészségügyi szolgálat//
//Italos bódénál//
*Feljegyzi ügyesen a Pleaven nevet, és csak Meril megjegyzésére emeli tekintetét a táncoslányra irományából.*
-Nem rád gondoltam Cukika. Az asszisztensem Win egy igen gazdag kereskedőcsalád leánykája, és nem csak a pénze miatt lehet hasznunkra.
*Kacsint a lányra.*
-Te épp elég, ha a kis barátnőidet beinvitálod.
*Elvégre nem csak egy jó hely kell a húsboltnak, áruval is meg kell azt tölteni.
Felkaparja az elhangzott nevet még az egy aranyas hozzájárulás mellé, és gondolataiba, na meg papírjába merülve figyel azt tovább a másik kettőre, hogy azonnal lejegyezze, ha bármi fontos elhangzik.*
3038. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:55:36
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:55:36
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos, Teghi//
*Az üzlet lezárul. 1435517799 a mélységi pedig a ketrecet. Kezet ráznak és elindulnak a célpontok felé. Pedig nem tűnik a mágus szegénynek, ráadásként minden bizonnyal Tharg kitartott, a mélységi meg lassan beléphet az újgazdagok szűk táborába. Fura, hogy ők ketten ilyen pár aranyas marhaságokon képesek alkudozni. Az újabb reklámfogásra csak a szemeit mereszti. Ő nem egy druida és a különben is ki hallott már mókussal terjesztett mérgekről.* -És maga idomítja be? *Most már nem akar több mókusos marhaságot hallani. Egy jó időre eleget látott a kis rágcsálókból.* -Akkor már jobb a kígyó, vagy a skorpió, annak van saját mérge, nem kell külön kenegetni a fogait. *Lerakja a széket valahol a sátortól messze távol a célpontoktól, mert melléjük rakni mégiscsak pofátlanság lenne. Így is az. Aztán ráhelyezi a ketrecet, úgy, hogy annak fa alja nézzen a vonal irányába.* -Vagy mondjuk ezek. *Gonosz vigyorral kísérve megfordul és ujjai közt felmutat négy fekete tollú nyilat.* -Remek kis darabok. És olcsóbbak voltak mint az árus mókusai. *Tizenhat volt darabja így az itteni árakhoz képest remek vételnek számít. Egy könnyű mozdulattal visszarakja helyükre a nyilakat aztán leguggolva egy fehér követ vesz fel a piactér padlójáról.* ~Tehát nem rikolt.~ *Nem is kell neki. Hisz még kicsi és pelyhes. De ami késik nem múlik és érzi ennek a dolognak még egy távoli napon következményei lesznek. A fehér kaviccsal egy emberi fej körvonalait rajzolja a ketrec aljára és lassan eltávolodik a célponttól. Ugyanaz a távolság, ugyanazok a fényviszonyok, keményebb célpont. Gyakorláshoz kiváló. Azt a fiú mennyire veszi zokon a ketrec ilyen fajta kezdeti felhasználását még nem tudja. Majd nyilván kiderül. Később majd szívesen fogna vele kisállatokat, vagy kölköket akik még beférnek ebbe, bár ahhoz nem ártana végre egy normális lakhely itt Artheniorban.*
-Sajnos arról fogalmam sincs. A nemes úrfi nyilván szól ha készülni kell a következőhöz. Ami meg engem illet, rég jártam a barakkban, talán kezdek kissé berozsdásodni. *Ez a titkolózása csak ideig óráig lesz elegendő. Szóval inkább válaszol is a kérdésre meg nem is, mikor megdörzsöli a jobb kezén lévő fehér szalagot amivel a pontjait jelzik.* -Óriás uram. *Néz fel a nagyra nőtt, Teghire.* -Kérem tartsa ott kicsit a ketrecet. Nem lenne jó ha eldőlne. *Ez talán ostoba tréfa a részéről, és nagyban bízik az óriás mókusvásárló ostobaságában.
Sarkon fordul és lelépi a szükséges lépéseket.* ~Na nézzük.~ *Íját előveszi és csak úgy próbaképp pengetni kezdi a húrt.* -Aha. *Közli röviden a véleményét. Nyilván hasznos trükk, ha az ember mondjuk csirkéket szaporít rágcsálók helyett, viszont jelen felhasználásában mindössze maximum érdekes.* -Nehéz beletanulni az ilyesmibe. *Ő nehezen fog a templomban órákat venni. Sosem szerette a tanulást és legutóbb majdnem meglincselték mikor a templomban járt. Akkor ez volt a legkisebb baja, de valószínűleg nem felejtették el. Mindemellett abszolút laikus a mágia művészetével szemben.* -Talán a hóhajú boszorkánytól vette az óráit? *Utal itt Isuriira. Ha varázsolni nem is látta a nőt azért érezte a közelében, hogy valami nem egészen normális. Mikor felbosszantotta szinte szikráztak a szemei és nem e világi értelemben.*
A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.28 20:56:51
//Taitos, Teghi//
*Az üzlet lezárul. 1435517799 a mélységi pedig a ketrecet. Kezet ráznak és elindulnak a célpontok felé. Pedig nem tűnik a mágus szegénynek, ráadásként minden bizonnyal Tharg kitartott, a mélységi meg lassan beléphet az újgazdagok szűk táborába. Fura, hogy ők ketten ilyen pár aranyas marhaságokon képesek alkudozni. Az újabb reklámfogásra csak a szemeit mereszti. Ő nem egy druida és a különben is ki hallott már mókussal terjesztett mérgekről.* -És maga idomítja be? *Most már nem akar több mókusos marhaságot hallani. Egy jó időre eleget látott a kis rágcsálókból.* -Akkor már jobb a kígyó, vagy a skorpió, annak van saját mérge, nem kell külön kenegetni a fogait. *Lerakja a széket valahol a sátortól messze távol a célpontoktól, mert melléjük rakni mégiscsak pofátlanság lenne. Így is az. Aztán ráhelyezi a ketrecet, úgy, hogy annak fa alja nézzen a vonal irányába.* -Vagy mondjuk ezek. *Gonosz vigyorral kísérve megfordul és ujjai közt felmutat négy fekete tollú nyilat.* -Remek kis darabok. És olcsóbbak voltak mint az árus mókusai. *Tizenhat volt darabja így az itteni árakhoz képest remek vételnek számít. Egy könnyű mozdulattal visszarakja helyükre a nyilakat aztán leguggolva egy fehér követ vesz fel a piactér padlójáról.* ~Tehát nem rikolt.~ *Nem is kell neki. Hisz még kicsi és pelyhes. De ami késik nem múlik és érzi ennek a dolognak még egy távoli napon következményei lesznek. A fehér kaviccsal egy emberi fej körvonalait rajzolja a ketrec aljára és lassan eltávolodik a célponttól. Ugyanaz a távolság, ugyanazok a fényviszonyok, keményebb célpont. Gyakorláshoz kiváló. Azt a fiú mennyire veszi zokon a ketrec ilyen fajta kezdeti felhasználását még nem tudja. Majd nyilván kiderül. Később majd szívesen fogna vele kisállatokat, vagy kölköket akik még beférnek ebbe, bár ahhoz nem ártana végre egy normális lakhely itt Artheniorban.*
-Sajnos arról fogalmam sincs. A nemes úrfi nyilván szól ha készülni kell a következőhöz. Ami meg engem illet, rég jártam a barakkban, talán kezdek kissé berozsdásodni. *Ez a titkolózása csak ideig óráig lesz elegendő. Szóval inkább válaszol is a kérdésre meg nem is, mikor megdörzsöli a jobb kezén lévő fehér szalagot amivel a pontjait jelzik.* -Óriás uram. *Néz fel a nagyra nőtt, Teghire.* -Kérem tartsa ott kicsit a ketrecet. Nem lenne jó ha eldőlne. *Ez talán ostoba tréfa a részéről, és nagyban bízik az óriás mókusvásárló ostobaságában.
Sarkon fordul és lelépi a szükséges lépéseket.* ~Na nézzük.~ *Íját előveszi és csak úgy próbaképp pengetni kezdi a húrt.* -Aha. *Közli röviden a véleményét. Nyilván hasznos trükk, ha az ember mondjuk csirkéket szaporít rágcsálók helyett, viszont jelen felhasználásában mindössze maximum érdekes.* -Nehéz beletanulni az ilyesmibe. *Ő nehezen fog a templomban órákat venni. Sosem szerette a tanulást és legutóbb majdnem meglincselték mikor a templomban járt. Akkor ez volt a legkisebb baja, de valószínűleg nem felejtették el. Mindemellett abszolút laikus a mágia művészetével szemben.* -Talán a hóhajú boszorkánytól vette az óráit? *Utal itt Isuriira. Ha varázsolni nem is látta a nőt azért érezte a közelében, hogy valami nem egészen normális. Mikor felbosszantotta szinte szikráztak a szemei és nem e világi értelemben.*
A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.28 20:56:51
3037. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:35:54
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:35:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
// Tökkelütött egy társaság//
*Oldaltársasága egyre kellemesebb a számára, még ha a rossz nyelvek meg is szaporodnak emiatt. Nem mintha ő olyan lenne, akit a rosszmájú megjegyzések eltántorítanak attól, amit jónak érez és ezen még Nad sem tud változtatni. De Dyntire reagál elsőnek, amint már ő kezd el védekezni Zaranir kitalált története ellen. Ő egy gyermeteg mosollyal és egy kiöltött nyelvvel válaszol. Ezzel többet tudott meg a nőről, mint amennyit az előző orkos beszélgetésüket követve megtudhatott volna. Na mindegy, van fontosabb dolga is, mivel Nad sem türtőzteti magát, ha véleményezni kell valamit, amiből kimarad.*
- Pozicionálisan ez most inkább hozzád illene, de elfogytak az alacsony értékű érmécskéim, úgyhogy felülhetsz.
*Nem tudja, mit jelenthet a pozicionális, de valami helyezkedési, amit még építészektől hallott, oszt ennyi elég is. Eddigi halovány kezdeményezései viszont jó reakciókra találtak, de még visszafogja magát, nem akarja látni, milyenek ezek a kalóznépek, amikor már van is min rágódniuk. És a fesztivál hosszú, neki meg van ideje. Miután befejezte a mese őt érintő részét, újra fellángolni látja Nad szemében a gyűlöletet, mely általában az érzékeny tájainak védelmét jelenti, na meg azt, hogy úri szórakozását egy ideig vissza kell fognia. Ebben azt szereti, hogy ha ilyenkor eldönti Nad, hogy nem beszél vele, ezen akkor sem változtat, ha éppen valami rosszat akarna tenni az irányába, vagy fordítva. Meg, úgy is lenyugszik és elfelejti, ahogy mindig. Nerilil kérdése mellett sem halad el, az igazságot persze nem fogja megtudni, főleg nem itt. Az egyiküknek sem tetsző, persze más-más részeit színezik ki.*
-Azt majd később elmesélem, valahol, ahol nincs ekkora tömeg.
*Súgja a választ a fülébe, nem kell sokat mozdítania a fejét hozzá. Hallgatja Nad ingerült válaszait és tényleg el is felejtette azt a részt, amikor Nad nevét kiabálta vissza. Ez is egy kellemes pillanat, el is mosolyodik kicsit. Nem tudja, hogy a túlfűtött, néhol torzító történetek milyen hatást váltanak ki a környezetéből, bár ő tudja az igazat is, Dynti meg látta Nadot, amikor beszámíthatatlan. Nerililt nyugtatgatja az oldalán, egyelőre ugyanazon pihenő kezével, nem kell mindent elhinni, aminek hangot adtak. Egyébként, lett volna más is, aki őt odavezeti, csak abban még annyira sem bízott, mint Nadban. Ők legalább úgy verik át egymást, hogy abból nincs hosszútávon harag. Maradandót meg egymásnak nem alkotnak, legfeljebb élményeket. Ha meg megsérül, akkor megsérül, védje jobban magát. Vagy ne lázítson legénységet ellene. Viszont kezdi kihozni a nő az eddigi nyugalmából, amikor a legénységgel sajnáltatja magát. Zaranir vette fel őket és nagyon szépen megválogatta, hogy csak az árulók maradjanak ott a nőszeméllyel. Ha már olyan jól összehaverkodott velük, ellene. De amúgy is, a leghitványabb tengeri alakokról volt szó, akik zsoldért bármit megtettek, ráadásként egyikük sem ismerte őket annyira, hogy áldozati anyagnál többre értékelje őket. És ő nem is azt mondta, hogy hét napig volt ott, hanem hat napig keresték a szigeten. Aztán nem lett meg. Ekkor feladták és elmentek a kinccsel. Nem volt elég élelem egyetlen luvnya miatt, főleg, ha esetleg másokat is megtaláltak volna. És azt is kikérné magának, ha érdekelné, hogy vihorászva mondta el a Kapitánynak. Mert nem mondta el. De hasznos tudni, hogy a volt Kapitány ennyivel is mentette őt. A nő elmegy, neki meg le kell nyugodnia. Gyorsan megölték a hangulatát ennek a békés iszogatásnak-eszegetésnek. Nem fog válaszolni neki, mert nem kíváncsi arra, hogy meddig borulhat még el társnője agya. Megkeresi majd másnap, amikor lenyugodott. Persze amint elég messze ér, már kénytelen védeni magát. Elsőként Dynti felé tekint, mivel ővele régebb óta látta Nadot, talán jobban is ismeri, de úgy az egész tömeg felé is szól. Fejét fogja a szabad kezével kicsit, érzi, ahogy lüktet benne az ér.*
-És ezt a hangot kellett elviseljem hat egész hónapig. Ha tudom, hogy ez lesz belőle, akkor inkább felé fordítottam volna azt az ágyút. Amúgy meg most mi baja van?
*Kérdezi, mintha közre se játszott volna az események alakulásában, mintha érdekelné. És amíg ezzel az ő napját is rontják, addig érdekli is. Nem arra kíváncsi, hogy mennyire érinti rosszul a történet, azt pontosan tudja és nagyon messze áll attól, ami itt történt. Már nem a nyugodt hangján, nehéz megtartania. Ráadásul ő le se tudja magát nyugtatni az ivászattal, mert annak rossz vége lenne. Ritkán lehet felidegesíteni, nem szokott hozzá, így nagyon kezelni sem tudja hogy. Ő sem tudja, hogy hova megy, de egy választ ad a gyereknek.*
-Szívesen. Vigyázz magadra.
// Tökkelütött egy társaság//
*Oldaltársasága egyre kellemesebb a számára, még ha a rossz nyelvek meg is szaporodnak emiatt. Nem mintha ő olyan lenne, akit a rosszmájú megjegyzések eltántorítanak attól, amit jónak érez és ezen még Nad sem tud változtatni. De Dyntire reagál elsőnek, amint már ő kezd el védekezni Zaranir kitalált története ellen. Ő egy gyermeteg mosollyal és egy kiöltött nyelvvel válaszol. Ezzel többet tudott meg a nőről, mint amennyit az előző orkos beszélgetésüket követve megtudhatott volna. Na mindegy, van fontosabb dolga is, mivel Nad sem türtőzteti magát, ha véleményezni kell valamit, amiből kimarad.*
- Pozicionálisan ez most inkább hozzád illene, de elfogytak az alacsony értékű érmécskéim, úgyhogy felülhetsz.
*Nem tudja, mit jelenthet a pozicionális, de valami helyezkedési, amit még építészektől hallott, oszt ennyi elég is. Eddigi halovány kezdeményezései viszont jó reakciókra találtak, de még visszafogja magát, nem akarja látni, milyenek ezek a kalóznépek, amikor már van is min rágódniuk. És a fesztivál hosszú, neki meg van ideje. Miután befejezte a mese őt érintő részét, újra fellángolni látja Nad szemében a gyűlöletet, mely általában az érzékeny tájainak védelmét jelenti, na meg azt, hogy úri szórakozását egy ideig vissza kell fognia. Ebben azt szereti, hogy ha ilyenkor eldönti Nad, hogy nem beszél vele, ezen akkor sem változtat, ha éppen valami rosszat akarna tenni az irányába, vagy fordítva. Meg, úgy is lenyugszik és elfelejti, ahogy mindig. Nerilil kérdése mellett sem halad el, az igazságot persze nem fogja megtudni, főleg nem itt. Az egyiküknek sem tetsző, persze más-más részeit színezik ki.*
-Azt majd később elmesélem, valahol, ahol nincs ekkora tömeg.
*Súgja a választ a fülébe, nem kell sokat mozdítania a fejét hozzá. Hallgatja Nad ingerült válaszait és tényleg el is felejtette azt a részt, amikor Nad nevét kiabálta vissza. Ez is egy kellemes pillanat, el is mosolyodik kicsit. Nem tudja, hogy a túlfűtött, néhol torzító történetek milyen hatást váltanak ki a környezetéből, bár ő tudja az igazat is, Dynti meg látta Nadot, amikor beszámíthatatlan. Nerililt nyugtatgatja az oldalán, egyelőre ugyanazon pihenő kezével, nem kell mindent elhinni, aminek hangot adtak. Egyébként, lett volna más is, aki őt odavezeti, csak abban még annyira sem bízott, mint Nadban. Ők legalább úgy verik át egymást, hogy abból nincs hosszútávon harag. Maradandót meg egymásnak nem alkotnak, legfeljebb élményeket. Ha meg megsérül, akkor megsérül, védje jobban magát. Vagy ne lázítson legénységet ellene. Viszont kezdi kihozni a nő az eddigi nyugalmából, amikor a legénységgel sajnáltatja magát. Zaranir vette fel őket és nagyon szépen megválogatta, hogy csak az árulók maradjanak ott a nőszeméllyel. Ha már olyan jól összehaverkodott velük, ellene. De amúgy is, a leghitványabb tengeri alakokról volt szó, akik zsoldért bármit megtettek, ráadásként egyikük sem ismerte őket annyira, hogy áldozati anyagnál többre értékelje őket. És ő nem is azt mondta, hogy hét napig volt ott, hanem hat napig keresték a szigeten. Aztán nem lett meg. Ekkor feladták és elmentek a kinccsel. Nem volt elég élelem egyetlen luvnya miatt, főleg, ha esetleg másokat is megtaláltak volna. És azt is kikérné magának, ha érdekelné, hogy vihorászva mondta el a Kapitánynak. Mert nem mondta el. De hasznos tudni, hogy a volt Kapitány ennyivel is mentette őt. A nő elmegy, neki meg le kell nyugodnia. Gyorsan megölték a hangulatát ennek a békés iszogatásnak-eszegetésnek. Nem fog válaszolni neki, mert nem kíváncsi arra, hogy meddig borulhat még el társnője agya. Megkeresi majd másnap, amikor lenyugodott. Persze amint elég messze ér, már kénytelen védeni magát. Elsőként Dynti felé tekint, mivel ővele régebb óta látta Nadot, talán jobban is ismeri, de úgy az egész tömeg felé is szól. Fejét fogja a szabad kezével kicsit, érzi, ahogy lüktet benne az ér.*
-És ezt a hangot kellett elviseljem hat egész hónapig. Ha tudom, hogy ez lesz belőle, akkor inkább felé fordítottam volna azt az ágyút. Amúgy meg most mi baja van?
*Kérdezi, mintha közre se játszott volna az események alakulásában, mintha érdekelné. És amíg ezzel az ő napját is rontják, addig érdekli is. Nem arra kíváncsi, hogy mennyire érinti rosszul a történet, azt pontosan tudja és nagyon messze áll attól, ami itt történt. Már nem a nyugodt hangján, nehéz megtartania. Ráadásul ő le se tudja magát nyugtatni az ivászattal, mert annak rossz vége lenne. Ritkán lehet felidegesíteni, nem szokott hozzá, így nagyon kezelni sem tudja hogy. Ő sem tudja, hogy hova megy, de egy választ ad a gyereknek.*
-Szívesen. Vigyázz magadra.
3036. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:21:14
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:21:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
*Svirnek már az is nehezére esne, ha csak egy kicsit is távol kéne engednie magától kedves Mynáját, ha nem húzhatná magához szerelmesen, ha nem érezhetné maga mellett, úgyhogy kartávolságon kívül eresztésről szó sem lehet, akár isznak rá, akár nem. Egyszerűen nem vinné rá a lélek, fél, hogy elvesztené szerelmét. Fél, hogy kis madárkáját elengedve rögtön valami gazember kaparintaná koszos mancsai közé szegény ártatlan teremtést. Akkor pedig nem állna jót magáét! Mindent és még annál is többet megtenne egy ilyen érintetlen, ártatlan madárkáért! De egyelőre nem fenyeget Myna elvesztésének veszélye, így csak mosolyogva nézi, ahogy kedvese kortyol az italából.
Az eddigi, bemelegítő jellegű kérdések után az ő Mynája végre egy igazi, egy férfinak való kérdéssel lepi meg őket. Ez már aztán kedvére van!*
- Kifogtál rajtam kedvesem! *Büntetésül egy puszit nyom a lány arcára.*
- Már amennyiben az orkok valakinek számítanak. *Mondja, mielőtt húz egyet a poharából. Ez sem rossz, de az első valahogy jobban ízlett. A következő körre Albun barátjára bízza az italválasztást, neki most egy jó kérdésen kell törnie a fejét. Némi habozás után ravasz, ugyanakkor gáláns tettre szánja el magát. Jobb kezével még mindig Myna derekát karolja át, a baljával viszont a kalapjáért nyúl. A saját fejéről Mynáéra teszi át a híres-neves fejfedőt. Aki ismeri Svirt, az tudhatja, hogy ennél nagyobb megtiszteltetésben nem is részesíthet valakit.*
- Rajtam sosem állt ilyen jól a kalap. *Böki ki végül olyan arckifejezéssel, mint aki tudja, hogy nagyon ravasz dolgot csinált, hogy most aztán átverte a világot. A pontos szabályokra pedig ugyan ki emlékszik már? A fő, hogy menjen tovább a játék.*
//Négyen//
*Svirnek már az is nehezére esne, ha csak egy kicsit is távol kéne engednie magától kedves Mynáját, ha nem húzhatná magához szerelmesen, ha nem érezhetné maga mellett, úgyhogy kartávolságon kívül eresztésről szó sem lehet, akár isznak rá, akár nem. Egyszerűen nem vinné rá a lélek, fél, hogy elvesztené szerelmét. Fél, hogy kis madárkáját elengedve rögtön valami gazember kaparintaná koszos mancsai közé szegény ártatlan teremtést. Akkor pedig nem állna jót magáét! Mindent és még annál is többet megtenne egy ilyen érintetlen, ártatlan madárkáért! De egyelőre nem fenyeget Myna elvesztésének veszélye, így csak mosolyogva nézi, ahogy kedvese kortyol az italából.
Az eddigi, bemelegítő jellegű kérdések után az ő Mynája végre egy igazi, egy férfinak való kérdéssel lepi meg őket. Ez már aztán kedvére van!*
- Kifogtál rajtam kedvesem! *Büntetésül egy puszit nyom a lány arcára.*
- Már amennyiben az orkok valakinek számítanak. *Mondja, mielőtt húz egyet a poharából. Ez sem rossz, de az első valahogy jobban ízlett. A következő körre Albun barátjára bízza az italválasztást, neki most egy jó kérdésen kell törnie a fejét. Némi habozás után ravasz, ugyanakkor gáláns tettre szánja el magát. Jobb kezével még mindig Myna derekát karolja át, a baljával viszont a kalapjáért nyúl. A saját fejéről Mynáéra teszi át a híres-neves fejfedőt. Aki ismeri Svirt, az tudhatja, hogy ennél nagyobb megtiszteltetésben nem is részesíthet valakit.*
- Rajtam sosem állt ilyen jól a kalap. *Böki ki végül olyan arckifejezéssel, mint aki tudja, hogy nagyon ravasz dolgot csinált, hogy most aztán átverte a világot. A pontos szabályokra pedig ugyan ki emlékszik már? A fő, hogy menjen tovább a játék.*
3035. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 19:57:07
Üzenet elküldve: 2015-06-28 19:57:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Plev, Teghi//
-Hát, szép hivatás.
*Mondja vigyorogva Taitos, aki most tudta meg, hogy egy bűnözővel áll szemben. Nem lehet sokat tudni róla, nem is akar többet tudni viszont.*
-Lássuk csak, annyiért odaadjuk.
*Mondja Taitos, aki örül, hogy megszabadult az istenverte ketrectől legalább, ha a harapós dögök nem tesznek semmit.*
-Viszont, a kis dögök durván tudnak ám harapni, és ez akár gyógyszert is bejuttathat egy beteg ember szervezetébe.
*Mondja túlzott tudományossággal.*
-Ha gondolja kedves Terold, adok szívesen egy mókust, darabját tíz aranyért.
*Mondja, és ezt a kettőt kiengedi Teghi lapát markaiba, aki biztos megrázkódik a dologtól, aztán kirázza, majd átnyújtja a kalickát.*
-Akkor hát, kezet rá.
*Mondja Taitos, majd az üzlet után követi a szürkét, és válaszol kérdésére.*
-Én csak evés közben láttam, akkor pedig be van tömve a szája.
*Mosolyog Taitos, és ismét igazat mond, kihagyva azt a pár jóízű csippantást amivel a csonthalomra veti magát a fenevad.*
-Mikor lesz a következő lövés Terold úr, és hogy áll a versenyben?
*Néz a sorrendre, ahol nem látja a nevet, így kérdőn néz a simlimesterre. Ha választ kapott maga is válaszol.*
-Kezdetben csak egy volt, de gondolom ezt mondanom sem kell.
*Vigyorog a másikra, hisz őt sem ejtették a fejére.*
//Plev, Teghi//
-Hát, szép hivatás.
*Mondja vigyorogva Taitos, aki most tudta meg, hogy egy bűnözővel áll szemben. Nem lehet sokat tudni róla, nem is akar többet tudni viszont.*
-Lássuk csak, annyiért odaadjuk.
*Mondja Taitos, aki örül, hogy megszabadult az istenverte ketrectől legalább, ha a harapós dögök nem tesznek semmit.*
-Viszont, a kis dögök durván tudnak ám harapni, és ez akár gyógyszert is bejuttathat egy beteg ember szervezetébe.
*Mondja túlzott tudományossággal.*
-Ha gondolja kedves Terold, adok szívesen egy mókust, darabját tíz aranyért.
*Mondja, és ezt a kettőt kiengedi Teghi lapát markaiba, aki biztos megrázkódik a dologtól, aztán kirázza, majd átnyújtja a kalickát.*
-Akkor hát, kezet rá.
*Mondja Taitos, majd az üzlet után követi a szürkét, és válaszol kérdésére.*
-Én csak evés közben láttam, akkor pedig be van tömve a szája.
*Mosolyog Taitos, és ismét igazat mond, kihagyva azt a pár jóízű csippantást amivel a csonthalomra veti magát a fenevad.*
-Mikor lesz a következő lövés Terold úr, és hogy áll a versenyben?
*Néz a sorrendre, ahol nem látja a nevet, így kérdőn néz a simlimesterre. Ha választ kapott maga is válaszol.*
-Kezdetben csak egy volt, de gondolom ezt mondanom sem kell.
*Vigyorog a másikra, hisz őt sem ejtették a fejére.*
3034. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 19:49:21
Üzenet elküldve: 2015-06-28 19:49:21
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Yelane//
*Nos, a halálról szóló elméletekben ez a legcsodásabb, hogy míg a többit igen, ezt nem kell bizonyítani. Talán el sem olvassa a főpap, csak bedobja a hatalmas ládába, amire rá van írva "Halállal kapcsolatos elméletek". És végtére is senki nem róná fel neki, mivel ezek nagyját tényleg csak a szerzetesek olvassák, és még közülük se mindenki, csak az olyanok, mint Lorew, akik ténylegesen valami konkrét dolgot szeretnének az élettől, és ha másban nem, hát a halálban keresik. Végtére is a halálban is beteljesülhet a szerzetes célja, feltéve, hogy az eseménnyel egy felsőbb erőt szolgál. És nem olyan megfoghatatlanra gondol, mint a Halál, szerinte ez csak egy fogalom. Erről eszébe is jut egy történet, amit persze megoszt Yelanevel, ha másért nem, hát azért, hogy tanuljon belőle, hogyan kell mesélni egy ilyet.*
- Létezik egy legenda a sorsról *vág bele mindenféle előzmény nélkül (leszámítva saját gondolatait)* Egyszer egy démoni entitás, hogy elbújhasson ellenségei elől, hatalmát egy csecsemőnek adta, ő maga pedig nyomtalanul eltűnt a felsőbb világokban. Három évtized múlva tért vissza, hogy magához vegye, ami szerinte megilleti őt: a hatalmát. A csecsemőből (lévén ember volt) addigra középkorú mágus lett, aki tudta, hogy hiába övé a hatalom, nem dacolhat a felsőbbrendű lénnyel. Övé minden hatalma, de a halandó teste miatt nem tudná megakadályozni az entitást abban, hogy visszavegye tőle, így egyszerűen kioltotta a saját életét. A lény ereje így szertefoszlott *hagy egy kevés időt a történet megemésztésére, majd felteszi a kérdést* Ki volt ennek a csatának a győztese?
*A következő felvetés nem is rossz, előbb bizonyítsuk be, aztán nézhetjük a további eseteket... nem! Ez rossz, az elméletnek előbb kell teljesnek lennie, különben később könnyen ellentmondásokkal vághatja át a saját torkát, vagy éppen a végállapotot könnyebb bizonyítani, aztán az elejét.*
- Abból indultunk ki, hogy nem létezik a klasszikus értelemben vett halál, amely örökké tart. Ha csak egyszer lehet visszatérni, akkor ugyanúgy létezik, csak legfeljebb kicsivel később. Ha az elmélet teljes, akkor az első visszatérés pontosan olyan, mint a századik. Esetleg később már olyan gyakran hal meg a test, hogy a szüntelen visszatérésekkel együtt is több időt tölt odaát, mint itt... *elvégre ha a szervezet már véglegesen feladta a harcot, akkor már csak halni jár belé a lélek. Egy idő után pedig ezt egyszerűen megunhatja, hiszen az itteni élete már csak szenvedés, tehát inkább odaát marad. Ez szép kerete lehetne az egésznek, hiszen így mégsem keveredik senki az örök élet kérdésébe, és a test és lélek kapcsolatát is vitatja.*
- Ugyan kérem, minden erő a tudáson alapszik *vonja meg a vállát* Esetleg a főpapról is megtudhatna valamit, amitől ilyen kezesbárány lesz. Mert néha igazán jól jönne legalább az, ha nem állítana meg abban, amit csinálok, még csak az sem kell, hogy segítsen, csak ne álljon az utamba... Múltkor is, mikor egyik szerzetestársam felbosszantott, és a csuhájánál fogva rángattam ki a templomból, mert nem akartam, hogy odabent kelljen verekednünk, hát akkor is én voltam a hibás. Még szerencse, hogy lihanechi szerzetes vagyok, mert különben hirtelen dühében még kitiltott volna... *jó, persze ilyen helyzetbe egy életben egyszer keveredik még Lorew is, hogy ennyire felbosszantják, de hát akkor is... a másikat kellett volna elzavarni, minek bosszant másokat? Lorew megmondta, hogy egy végtelenül türelmes ember, nagyon sok kell ahhoz, hogy felbosszantsák.*
A hozzászólás írója (Lorew Mazoral) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.28 19:49:51
//Yelane//
*Nos, a halálról szóló elméletekben ez a legcsodásabb, hogy míg a többit igen, ezt nem kell bizonyítani. Talán el sem olvassa a főpap, csak bedobja a hatalmas ládába, amire rá van írva "Halállal kapcsolatos elméletek". És végtére is senki nem róná fel neki, mivel ezek nagyját tényleg csak a szerzetesek olvassák, és még közülük se mindenki, csak az olyanok, mint Lorew, akik ténylegesen valami konkrét dolgot szeretnének az élettől, és ha másban nem, hát a halálban keresik. Végtére is a halálban is beteljesülhet a szerzetes célja, feltéve, hogy az eseménnyel egy felsőbb erőt szolgál. És nem olyan megfoghatatlanra gondol, mint a Halál, szerinte ez csak egy fogalom. Erről eszébe is jut egy történet, amit persze megoszt Yelanevel, ha másért nem, hát azért, hogy tanuljon belőle, hogyan kell mesélni egy ilyet.*
- Létezik egy legenda a sorsról *vág bele mindenféle előzmény nélkül (leszámítva saját gondolatait)* Egyszer egy démoni entitás, hogy elbújhasson ellenségei elől, hatalmát egy csecsemőnek adta, ő maga pedig nyomtalanul eltűnt a felsőbb világokban. Három évtized múlva tért vissza, hogy magához vegye, ami szerinte megilleti őt: a hatalmát. A csecsemőből (lévén ember volt) addigra középkorú mágus lett, aki tudta, hogy hiába övé a hatalom, nem dacolhat a felsőbbrendű lénnyel. Övé minden hatalma, de a halandó teste miatt nem tudná megakadályozni az entitást abban, hogy visszavegye tőle, így egyszerűen kioltotta a saját életét. A lény ereje így szertefoszlott *hagy egy kevés időt a történet megemésztésére, majd felteszi a kérdést* Ki volt ennek a csatának a győztese?
*A következő felvetés nem is rossz, előbb bizonyítsuk be, aztán nézhetjük a további eseteket... nem! Ez rossz, az elméletnek előbb kell teljesnek lennie, különben később könnyen ellentmondásokkal vághatja át a saját torkát, vagy éppen a végállapotot könnyebb bizonyítani, aztán az elejét.*
- Abból indultunk ki, hogy nem létezik a klasszikus értelemben vett halál, amely örökké tart. Ha csak egyszer lehet visszatérni, akkor ugyanúgy létezik, csak legfeljebb kicsivel később. Ha az elmélet teljes, akkor az első visszatérés pontosan olyan, mint a századik. Esetleg később már olyan gyakran hal meg a test, hogy a szüntelen visszatérésekkel együtt is több időt tölt odaát, mint itt... *elvégre ha a szervezet már véglegesen feladta a harcot, akkor már csak halni jár belé a lélek. Egy idő után pedig ezt egyszerűen megunhatja, hiszen az itteni élete már csak szenvedés, tehát inkább odaát marad. Ez szép kerete lehetne az egésznek, hiszen így mégsem keveredik senki az örök élet kérdésébe, és a test és lélek kapcsolatát is vitatja.*
- Ugyan kérem, minden erő a tudáson alapszik *vonja meg a vállát* Esetleg a főpapról is megtudhatna valamit, amitől ilyen kezesbárány lesz. Mert néha igazán jól jönne legalább az, ha nem állítana meg abban, amit csinálok, még csak az sem kell, hogy segítsen, csak ne álljon az utamba... Múltkor is, mikor egyik szerzetestársam felbosszantott, és a csuhájánál fogva rángattam ki a templomból, mert nem akartam, hogy odabent kelljen verekednünk, hát akkor is én voltam a hibás. Még szerencse, hogy lihanechi szerzetes vagyok, mert különben hirtelen dühében még kitiltott volna... *jó, persze ilyen helyzetbe egy életben egyszer keveredik még Lorew is, hogy ennyire felbosszantják, de hát akkor is... a másikat kellett volna elzavarni, minek bosszant másokat? Lorew megmondta, hogy egy végtelenül türelmes ember, nagyon sok kell ahhoz, hogy felbosszantsák.*
A hozzászólás írója (Lorew Mazoral) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.28 19:49:51
3033. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:49:12
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:49:12
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Vásárlás//
//Négyen//
*Az italok lassan kezdenek elfogyni. Nincs humora hozzá, hogy minden egyes ilyen esetben külön-külön vásároljon a iménti árustól. Szóval inkább azt az utat választja, hogy leszurkol 50 aranyat az árus (Mesélő (Ara)) részére; szolgálja ki őket, amivel szeretnék, ezen értéken belül.
Így többször is rendelhetnek különböző italokat, amíg csak bírják. Amint mindenki előtt töltött kupa van, már megválaszolhatóvá is válik a következő kérdés. A sajátjára nem iszik, minthogy az égieknek hála ilyen dolog még nem történt vele. Mynáé azonban már fogósabb. Egy pillanatra ránéz Svirre. Ő tudja, miért habozik. Hiszen nem emlékezhet mindenre annak előttről. Viszont kardforgatásban jeleskedik, a mozdulatok benne vannak a vérében, egészen biztosan átsegített harcok révén néhányakat egy jobb világba. Szóval meghúzza az új italt. Erősebbnek nem érzi, valószínűleg azért, mert édeskésebb, mint az előző adag volt. A torka karcol, de nem számít. Finoman átkarolja Manurit a derekánál, ezzel kárpótolva az iménti kellemetlen élményért, amit okozott neki. Ugyanakkor egyáltalán nem bánja, ha kedvese is elázik egy kicsit, legalább felszabadultabb lesz. Sviren a sor, kétsége sincs afelől, hogy újra hörpintenie kell.*
- Ezek szerint az úriember nem végkimerülésben halt meg *pimaszkodik nagyon finoman Mynával, visszautalva az előbbi körre.*
//Vásárlás//
//Négyen//
*Az italok lassan kezdenek elfogyni. Nincs humora hozzá, hogy minden egyes ilyen esetben külön-külön vásároljon a iménti árustól. Szóval inkább azt az utat választja, hogy leszurkol 50 aranyat az árus (Mesélő (Ara)) részére; szolgálja ki őket, amivel szeretnék, ezen értéken belül.
Így többször is rendelhetnek különböző italokat, amíg csak bírják. Amint mindenki előtt töltött kupa van, már megválaszolhatóvá is válik a következő kérdés. A sajátjára nem iszik, minthogy az égieknek hála ilyen dolog még nem történt vele. Mynáé azonban már fogósabb. Egy pillanatra ránéz Svirre. Ő tudja, miért habozik. Hiszen nem emlékezhet mindenre annak előttről. Viszont kardforgatásban jeleskedik, a mozdulatok benne vannak a vérében, egészen biztosan átsegített harcok révén néhányakat egy jobb világba. Szóval meghúzza az új italt. Erősebbnek nem érzi, valószínűleg azért, mert édeskésebb, mint az előző adag volt. A torka karcol, de nem számít. Finoman átkarolja Manurit a derekánál, ezzel kárpótolva az iménti kellemetlen élményért, amit okozott neki. Ugyanakkor egyáltalán nem bánja, ha kedvese is elázik egy kicsit, legalább felszabadultabb lesz. Sviren a sor, kétsége sincs afelől, hogy újra hörpintenie kell.*- Ezek szerint az úriember nem végkimerülésben halt meg *pimaszkodik nagyon finoman Mynával, visszautalva az előbbi körre.*
3032. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:12:49
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:12:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos, Teghi//
-Tizenötnél nekem nem ér többet és a mókusokra sincs szükségem. *Aztán belegondol talán nem ártana rajtuk letesztelni az új méreg működését. Ahhoz viszont ezek az állatok túl kicsik, erre a célra minimum egy óriás lenne megfelelő áldozat. Persze ő sem most jött le a falvédőről, ha mindenféle furcsa löttyöt tukmál rá az óriásra és az belehal akkor azzal nagyon hamar bekerülhet a vénasszony jól megérdemelt ketrecébe.* -Ha nagyobb lenne többet is adnék érte, de ez túl kicsi bármilyen vad számára. Ebbe maximum macskát, vagy borzoit lehet tartani. Az meg túl kicsi. *A fiú nem akarja idehozni az árust ami kissé zavaró, de legalább nem fog több pénzt kiadni. Láthatóan haragszik a kofára ami érthető is egy ekkora átverés után.* -Szóval a ketrec még kilenc mókust se ér. *Próbálja a mágus szavait kiforgatni a saját szájíze szerint, hogy erősebb alkupozícióba kerüljön. Közben a mókuskereskedelem homályos világába is nyer némi betekintést.* -Szóval képes vagy megszaporítani a kezedben lévő állatokat? *A maga nemében ez érdekes trükk. Csak nem érti miért kellett akkor két mókus amikor annyit csinálhat amennyit akar, mindenféle megkötések nélkül.
Még nagy szerencse, hogy a medvebaglyokkal nem képes ugyanerre. Csúnya vége lenne ha az egész erdőt elárasztanák ezek az ocsmány nagy dögök. Így viszont a populáció egyetlen példányra zsugorodott. Ennek nagyon is örül, de kívülről csak pár lemondó bólintás látszik rajta.* -Talán jobb is így. *Sóhajtja megjátszottan.* -Az anyamadár sem volt valami egyszerű eset. Három kicsike túl nagy hatalom volna bárki számára. És nem biztos, hogy helyesen élt volna vele. *Ez már csak feltételezés. Egy bagoly viszont még mindig életben van tehát a Tharg sereg így is veszélyesebb a kelleténél. Bárkinél lesz is az a csőrös talpas szörnyeteg az előtt nem sok hatalom áll meg.* -Rikoltott már a kicsike? *Ezzel valószínűleg már túl sokat kérdez, de ez a képesség az ami olyan veszélyes fenevaddá teszi a szörnyeteget. Nem tudni Kagan és bandája rá jött e már mi módon lehet tollas kedvencük hangját őrületkeltővé fokozni.
A következő kérdés felkészületlenül éri. A törzs több tagja, főleg a vezér teljesen tisztában van vele mivel is foglalkozik a mélységi. Másodosztályú rabló és bukott rabszolga kereskedő. Na ez két olyan foglalkozás amiért jól csomózott rostkötél a fizetség.* -Szó sincs róla. *Hessegeti el mind a földműves titulust, mind tényleges foglalkozását.* -Én amolyan szerencsevadász világfinak mondanám magam. Keresek kutatok és amit találok azt elteszem. *És ez az attitűdje már nem egyszer sodorta vesztes helyzetekbe.* -Most viszont szeretnék átlépni az üzleti világba. Kereskedés, befektetés. talán veszek egy nagyobb birtokot, vagy egy kisebb ménest amit elterelgethetek. *Ha minden jól megy esetleg egy bordélyt, amiről az előbb tárgyalt. Jó vétel lenne, csak nem tudja látja e még azt a két lányt egyáltalán, nemhogy egy komplett üzletet is vegyen nekik, vagyis magának.
Feláll a helyéről és megfogja az egyik kikészített széket ami az árnyékban volt. A pontversenyben csak második helyen áll ami azt jelenti nem ártana gyakorolnia egy keveset.* -Sajnos több kell ahhoz, hogy valakit hűvösre tegyenek mint az én sértegetésem. Valószínűleg ezért vagyok még én is szabadlábon. *Megint visszanéz a ketrecre. Ha az előtt száz volt az egész hóbelevanc és negyven csak a ketrec most meg elfelezték az árat akkor a ketrec ára nyilván húsz aranyra csökkent. Oszt szoroz magában és ennyi már megfelel neki.* -Mit szólna egy húszashoz? *Kérdezi miközben a székkel a kezében lassan eltávolodik eddigi helyéről és már csak fél szemmel figyeli a nagy rakás értékes holmiját. Reméli a kirendelt városőrök majdcsak lekapcsolják a tolvajt, ha akad, meg a rücskös bőrvért ami legfelül van se egy egyszerű darab. Nem lehet akárhol megfogni és egy tapasztalatlanabb alak könnyen végezheti tőle a templomi ispotályban.
Int, hogy jöjjenek vele. Most ő a vásárló és a vásárlónak mindig igaza van. Ezzel az arroganciával hívja tovább a két jómadarat, viszont ha nemet mondanak rá... Nincs az az isten szellem, vagy túlvilági erő amely kedvéért otthagyná őket minden holmijával. Célja amúgy a harmadik legtávolabb lévő bábu vonalában van. Ha azzal a bábuval nem is lenne tisztességes próbálkoznia, az ellen az úrfinak se lehet ellenvetése, hogy egy rögtönzött célpontra lövöldözzön.* -Amúgy ha ilyen képességeknek vagy birtokában mire jó neked vacak ötven arany?
//Taitos, Teghi//
-Tizenötnél nekem nem ér többet és a mókusokra sincs szükségem. *Aztán belegondol talán nem ártana rajtuk letesztelni az új méreg működését. Ahhoz viszont ezek az állatok túl kicsik, erre a célra minimum egy óriás lenne megfelelő áldozat. Persze ő sem most jött le a falvédőről, ha mindenféle furcsa löttyöt tukmál rá az óriásra és az belehal akkor azzal nagyon hamar bekerülhet a vénasszony jól megérdemelt ketrecébe.* -Ha nagyobb lenne többet is adnék érte, de ez túl kicsi bármilyen vad számára. Ebbe maximum macskát, vagy borzoit lehet tartani. Az meg túl kicsi. *A fiú nem akarja idehozni az árust ami kissé zavaró, de legalább nem fog több pénzt kiadni. Láthatóan haragszik a kofára ami érthető is egy ekkora átverés után.* -Szóval a ketrec még kilenc mókust se ér. *Próbálja a mágus szavait kiforgatni a saját szájíze szerint, hogy erősebb alkupozícióba kerüljön. Közben a mókuskereskedelem homályos világába is nyer némi betekintést.* -Szóval képes vagy megszaporítani a kezedben lévő állatokat? *A maga nemében ez érdekes trükk. Csak nem érti miért kellett akkor két mókus amikor annyit csinálhat amennyit akar, mindenféle megkötések nélkül.
Még nagy szerencse, hogy a medvebaglyokkal nem képes ugyanerre. Csúnya vége lenne ha az egész erdőt elárasztanák ezek az ocsmány nagy dögök. Így viszont a populáció egyetlen példányra zsugorodott. Ennek nagyon is örül, de kívülről csak pár lemondó bólintás látszik rajta.* -Talán jobb is így. *Sóhajtja megjátszottan.* -Az anyamadár sem volt valami egyszerű eset. Három kicsike túl nagy hatalom volna bárki számára. És nem biztos, hogy helyesen élt volna vele. *Ez már csak feltételezés. Egy bagoly viszont még mindig életben van tehát a Tharg sereg így is veszélyesebb a kelleténél. Bárkinél lesz is az a csőrös talpas szörnyeteg az előtt nem sok hatalom áll meg.* -Rikoltott már a kicsike? *Ezzel valószínűleg már túl sokat kérdez, de ez a képesség az ami olyan veszélyes fenevaddá teszi a szörnyeteget. Nem tudni Kagan és bandája rá jött e már mi módon lehet tollas kedvencük hangját őrületkeltővé fokozni.
A következő kérdés felkészületlenül éri. A törzs több tagja, főleg a vezér teljesen tisztában van vele mivel is foglalkozik a mélységi. Másodosztályú rabló és bukott rabszolga kereskedő. Na ez két olyan foglalkozás amiért jól csomózott rostkötél a fizetség.* -Szó sincs róla. *Hessegeti el mind a földműves titulust, mind tényleges foglalkozását.* -Én amolyan szerencsevadász világfinak mondanám magam. Keresek kutatok és amit találok azt elteszem. *És ez az attitűdje már nem egyszer sodorta vesztes helyzetekbe.* -Most viszont szeretnék átlépni az üzleti világba. Kereskedés, befektetés. talán veszek egy nagyobb birtokot, vagy egy kisebb ménest amit elterelgethetek. *Ha minden jól megy esetleg egy bordélyt, amiről az előbb tárgyalt. Jó vétel lenne, csak nem tudja látja e még azt a két lányt egyáltalán, nemhogy egy komplett üzletet is vegyen nekik, vagyis magának.
Feláll a helyéről és megfogja az egyik kikészített széket ami az árnyékban volt. A pontversenyben csak második helyen áll ami azt jelenti nem ártana gyakorolnia egy keveset.* -Sajnos több kell ahhoz, hogy valakit hűvösre tegyenek mint az én sértegetésem. Valószínűleg ezért vagyok még én is szabadlábon. *Megint visszanéz a ketrecre. Ha az előtt száz volt az egész hóbelevanc és negyven csak a ketrec most meg elfelezték az árat akkor a ketrec ára nyilván húsz aranyra csökkent. Oszt szoroz magában és ennyi már megfelel neki.* -Mit szólna egy húszashoz? *Kérdezi miközben a székkel a kezében lassan eltávolodik eddigi helyéről és már csak fél szemmel figyeli a nagy rakás értékes holmiját. Reméli a kirendelt városőrök majdcsak lekapcsolják a tolvajt, ha akad, meg a rücskös bőrvért ami legfelül van se egy egyszerű darab. Nem lehet akárhol megfogni és egy tapasztalatlanabb alak könnyen végezheti tőle a templomi ispotályban.
Int, hogy jöjjenek vele. Most ő a vásárló és a vásárlónak mindig igaza van. Ezzel az arroganciával hívja tovább a két jómadarat, viszont ha nemet mondanak rá... Nincs az az isten szellem, vagy túlvilági erő amely kedvéért otthagyná őket minden holmijával. Célja amúgy a harmadik legtávolabb lévő bábu vonalában van. Ha azzal a bábuval nem is lenne tisztességes próbálkoznia, az ellen az úrfinak se lehet ellenvetése, hogy egy rögtönzött célpontra lövöldözzön.* -Amúgy ha ilyen képességeknek vagy birtokában mire jó neked vacak ötven arany?
3031. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:07:48
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:07:48
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
*Svir átlátott rajta, így nem szabadulhat még egy darabig, szerencsére szokott sokat inni, de józan szeretne maradni.* ~Oh, ha még tudná mennyi férfival voltam, lehet nem ölelgetne ennyire drága kalandor "uram".~
-Ez a mi körünk! *Emeli poharát a másik nő felé és belekortyol.* ~Mit kérdezzek, mondjuk nekem mindegy melyikük részegedik le hamarabb, csak legyen már vége.~
-Én még sosem öltem meg senkit. *Ejti ki folyékony hazug szavait, mintha a legtermészetesebb dolog lenne. Szemeit Svirre szegezi, hisz emlékszik még a bemutatkozójára mi mindent ölt már meg.*
//Négyen//
*Svir átlátott rajta, így nem szabadulhat még egy darabig, szerencsére szokott sokat inni, de józan szeretne maradni.* ~Oh, ha még tudná mennyi férfival voltam, lehet nem ölelgetne ennyire drága kalandor "uram".~
-Ez a mi körünk! *Emeli poharát a másik nő felé és belekortyol.* ~Mit kérdezzek, mondjuk nekem mindegy melyikük részegedik le hamarabb, csak legyen már vége.~
-Én még sosem öltem meg senkit. *Ejti ki folyékony hazug szavait, mintha a legtermészetesebb dolog lenne. Szemeit Svirre szegezi, hisz emlékszik még a bemutatkozójára mi mindent ölt már meg.*
3030. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:03:43
Üzenet elküldve: 2015-06-28 18:03:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lorew//
*Kérdőn vonja fel szemöldökét a váratlan kérdés hallatán. Nem hiszi, hogy a férfi az ellensége lenne, mégis, be kell látnia, hogy igaza van. Ugyanakkor, ha mindig ezt megfogadva viselkedne, úgy senkiben nem bízhatna meg, s valószínűleg nem is állna szóba senkivel. Akkor pedig hogyan szerezne új ismerősöket, hogyan tanulhatna mások szavaiból és miként lehetne része érdekes beszélgetésekben? Ha nem ad egy bizonyos fokú bizalmat már első találkozáskor, mindez meg sem történik. Ráadásul az, hogy nem biztos, nem jelenti azt, hogy biztosan nem. Így hát véleménye szerint, semmi ostobaságot nem tett. Erre a következtetésre jutott. A férfival pedig már társalog egy ideje. Elég ideje ahhoz, hogy ilyesmin fennakadjon, balgaságnak nevezve saját tettét. Arról már nem is beszélve, hogy még ellenségeinek se nagyon szokása hazudni, nemhogy olyannak, kit egyáltalán nem vél annak. Valószínűleg nem is fog újra találkozni ezen emberrel, ha pedig mégis, hát örömmel fogja köszönteni, legyenek bármily helyzetben, barátként vagy ellenségként egymással szemben.
Hogy hányszor térhetnek vissza az életbe, ha egyáltalán visszatérhetnek, egy nagyon jó kérdés. Sokaknak bizony már egyszer is elég volna, de legtöbbek bizonyára telhetetlenségben szenvednének első visszatértük után, s újra meg újra megpróbálkoznának vele, kihasználva bármily lehetőséget. Némelyeknek pedig egyszerűen nem kellene visszatérniük, mert jobb lenne nélkülük a világ, vagy annak egy kis szeglete. Gondol itt a sorozatgyilkosokra, erőszaktevőkre és ehhez hasonló ocsmány népekre, kiknek semmi sem szebb és jobb, mint mások szenvedésének látványa. A tolvajokkal efféle gondja nincs. Míg egyszerű tolvajok csupán, vagy véletlenszerű emberölők, nem kedvtelésből tevők, addig nem lát velük nagy gondot. Azon kívül, hogy félő, megölik, ha saját házában összetalálkoznak. Ránézésre ezt nem tudja megállapítani az ember. Megérzése lehet, ellenszenvet kiválthat belőle első ránézésre, pontosat viszont nem tudhat, bármennyire figyel egy-egy ismeretlen illetőt.*
- Előbb azt kéne bizonygatni, tényleg visszatérhet-e a holt. Ha ez megvan, hát később lehet találgatni, hogy hányszor. Az viszont, ki teszteli, nem én leszek. Túlontúl szépnek tartom magam ahhoz, hogy rút halált haljak már most. Szeretnék előtte öregedni keveset. A tanulásról már nem is beszélve *- teszi még hozzá, apró mosollyal.
A katonát nem tart sokáig rendre utasítania. Ebben már rég ismert módszerek vannak segítségére, mely folyamata hosszú ugyan és sok előkészületet igényel, mégis, ilyenkor már egészen hasznos. Másik kísérőjével azonban nem lenne ily szerencséje. Ezért is örül annak, hogy az jelent meg, aki, nem pedig társa, ki ennél sokkal határozottabb és lojálisabb atyjához.*
- Azt én magam is szeretném megtanulni *- neveti el magát.*
- Ez azonban sajnálatos mód, nem az, mire gondol. Csupán a tudás ereje ez, nem másé. Na meg egy nemes kisasszonyé, ki tudja, miként használja azt ilyen esetekben. Az információ, vagy nevezzük bárhogy is, hatalom. Ezt már sokszor megtanultam, s most láthatja ön is ennek eredményét.
//Lorew//
*Kérdőn vonja fel szemöldökét a váratlan kérdés hallatán. Nem hiszi, hogy a férfi az ellensége lenne, mégis, be kell látnia, hogy igaza van. Ugyanakkor, ha mindig ezt megfogadva viselkedne, úgy senkiben nem bízhatna meg, s valószínűleg nem is állna szóba senkivel. Akkor pedig hogyan szerezne új ismerősöket, hogyan tanulhatna mások szavaiból és miként lehetne része érdekes beszélgetésekben? Ha nem ad egy bizonyos fokú bizalmat már első találkozáskor, mindez meg sem történik. Ráadásul az, hogy nem biztos, nem jelenti azt, hogy biztosan nem. Így hát véleménye szerint, semmi ostobaságot nem tett. Erre a következtetésre jutott. A férfival pedig már társalog egy ideje. Elég ideje ahhoz, hogy ilyesmin fennakadjon, balgaságnak nevezve saját tettét. Arról már nem is beszélve, hogy még ellenségeinek se nagyon szokása hazudni, nemhogy olyannak, kit egyáltalán nem vél annak. Valószínűleg nem is fog újra találkozni ezen emberrel, ha pedig mégis, hát örömmel fogja köszönteni, legyenek bármily helyzetben, barátként vagy ellenségként egymással szemben.
Hogy hányszor térhetnek vissza az életbe, ha egyáltalán visszatérhetnek, egy nagyon jó kérdés. Sokaknak bizony már egyszer is elég volna, de legtöbbek bizonyára telhetetlenségben szenvednének első visszatértük után, s újra meg újra megpróbálkoznának vele, kihasználva bármily lehetőséget. Némelyeknek pedig egyszerűen nem kellene visszatérniük, mert jobb lenne nélkülük a világ, vagy annak egy kis szeglete. Gondol itt a sorozatgyilkosokra, erőszaktevőkre és ehhez hasonló ocsmány népekre, kiknek semmi sem szebb és jobb, mint mások szenvedésének látványa. A tolvajokkal efféle gondja nincs. Míg egyszerű tolvajok csupán, vagy véletlenszerű emberölők, nem kedvtelésből tevők, addig nem lát velük nagy gondot. Azon kívül, hogy félő, megölik, ha saját házában összetalálkoznak. Ránézésre ezt nem tudja megállapítani az ember. Megérzése lehet, ellenszenvet kiválthat belőle első ránézésre, pontosat viszont nem tudhat, bármennyire figyel egy-egy ismeretlen illetőt.*
- Előbb azt kéne bizonygatni, tényleg visszatérhet-e a holt. Ha ez megvan, hát később lehet találgatni, hogy hányszor. Az viszont, ki teszteli, nem én leszek. Túlontúl szépnek tartom magam ahhoz, hogy rút halált haljak már most. Szeretnék előtte öregedni keveset. A tanulásról már nem is beszélve *- teszi még hozzá, apró mosollyal.
A katonát nem tart sokáig rendre utasítania. Ebben már rég ismert módszerek vannak segítségére, mely folyamata hosszú ugyan és sok előkészületet igényel, mégis, ilyenkor már egészen hasznos. Másik kísérőjével azonban nem lenne ily szerencséje. Ezért is örül annak, hogy az jelent meg, aki, nem pedig társa, ki ennél sokkal határozottabb és lojálisabb atyjához.*
- Azt én magam is szeretném megtanulni *- neveti el magát.*
- Ez azonban sajnálatos mód, nem az, mire gondol. Csupán a tudás ereje ez, nem másé. Na meg egy nemes kisasszonyé, ki tudja, miként használja azt ilyen esetekben. Az információ, vagy nevezzük bárhogy is, hatalom. Ezt már sokszor megtanultam, s most láthatja ön is ennek eredményét.
3029. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 17:44:17
Üzenet elküldve: 2015-06-28 17:44:17
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
*Nem nagyon szeretne ő sem félrevonulni, de ezt a kérdéskört hamar le is zárják, mert Svirnek sem nagyon van ínyére, hogy kartávolságon kívülre eressze kedvesét.
Szerencsére annyira nem lesz morcos a kalapos, hogy ne menjen bele egy kis játékba, bár Albun nem teljesen jött még rá, hogy a megfelelő kérdések feltételével bizony Manuri szelíd bezetőjét követően elérhetik azt, hogy a másik kettő legyen hullarészeg.
A két férfi tehát iszik, hiszen ők vásároltak a hölgyeknek. Albun kérdésétől azért hamar arcára fagy a mosoly. Manurinak aligha vannak kellemes emlékei ezekről a ... dolgokról. Nem ég szégyenpír arcán, vonásai inkább merevek ahogy a háttérbe húzódva az italba kortyol és kis időre el is csöndesedik. Ügyel rá, hogy azért mindenki láthassa, hiszen ez is a játék része: érezzék úgy a többiek, hogy megelőlegezte a bizalmat nekik és ennek tükrében nekik is hasonlóképpen kell tenniük, különben értelmetlen a játék.*
//Négyen//
*Nem nagyon szeretne ő sem félrevonulni, de ezt a kérdéskört hamar le is zárják, mert Svirnek sem nagyon van ínyére, hogy kartávolságon kívülre eressze kedvesét.
Szerencsére annyira nem lesz morcos a kalapos, hogy ne menjen bele egy kis játékba, bár Albun nem teljesen jött még rá, hogy a megfelelő kérdések feltételével bizony Manuri szelíd bezetőjét követően elérhetik azt, hogy a másik kettő legyen hullarészeg.
A két férfi tehát iszik, hiszen ők vásároltak a hölgyeknek. Albun kérdésétől azért hamar arcára fagy a mosoly. Manurinak aligha vannak kellemes emlékei ezekről a ... dolgokról. Nem ég szégyenpír arcán, vonásai inkább merevek ahogy a háttérbe húzódva az italba kortyol és kis időre el is csöndesedik. Ügyel rá, hogy azért mindenki láthassa, hiszen ez is a játék része: érezzék úgy a többiek, hogy megelőlegezte a bizalmat nekik és ennek tükrében nekik is hasonlóképpen kell tenniük, különben értelmetlen a játék.*
3028. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 17:29:51
Üzenet elküldve: 2015-06-28 17:29:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
*Vet egy "remélem, nem gondolod komolyan, hogy máris lelépsz" pillantást Mynára, amikor a nő felajánlja Albun párjának, hogy kicsivel arrébb beszélgessenek. Ha nem lenne így Mynába habarodva, akkor már egészen biztosan megsértődött volna. Mi több, egy féltékenységi roham is a láthatáron lenne! Mondjuk ez lassan A Kalaptól is dukálna, amiért a gazdája túl keveset foglalkozik vele és túl sokat az új hölgyével. Férfiak!*
- Hm. *Ennyit mormol az új felvetés hallatán, közben Albunt nézi, hogy ő mit szól a dologhoz. Svir játék nélkül, tök komolyan vagy csupán passzióból is tud eleget inni, nem érzi szükségét az ilyen körítéseknek. Persze más a helyzet, ha az egész társaság benne van, akkor ő sem fog kimaradni a játékból.*
- Csak a legjobb szabóktól. *Jegyzi meg Mynára mosolyogva, majd lehúzza, amit le kell húznia. Jöhet a következő kör, amihez Albun szerencsére máris gondoskodik az utánpótlásról. A következő állításnál egy apró félmosoly jelenik meg a szája sarkában. Szerencsére Twinivel nem jutottak el addig, nem lett volna tisztességes a házasság előtt.*
- Ez a hölgyek köre. És ha jól számolom, az én Mynám következik a sorban. *Nagyon kíváncsi, hogy mivel rukkol elő kedvese.*
//Négyen//
*Vet egy "remélem, nem gondolod komolyan, hogy máris lelépsz" pillantást Mynára, amikor a nő felajánlja Albun párjának, hogy kicsivel arrébb beszélgessenek. Ha nem lenne így Mynába habarodva, akkor már egészen biztosan megsértődött volna. Mi több, egy féltékenységi roham is a láthatáron lenne! Mondjuk ez lassan A Kalaptól is dukálna, amiért a gazdája túl keveset foglalkozik vele és túl sokat az új hölgyével. Férfiak!*
- Hm. *Ennyit mormol az új felvetés hallatán, közben Albunt nézi, hogy ő mit szól a dologhoz. Svir játék nélkül, tök komolyan vagy csupán passzióból is tud eleget inni, nem érzi szükségét az ilyen körítéseknek. Persze más a helyzet, ha az egész társaság benne van, akkor ő sem fog kimaradni a játékból.*
- Csak a legjobb szabóktól. *Jegyzi meg Mynára mosolyogva, majd lehúzza, amit le kell húznia. Jöhet a következő kör, amihez Albun szerencsére máris gondoskodik az utánpótlásról. A következő állításnál egy apró félmosoly jelenik meg a szája sarkában. Szerencsére Twinivel nem jutottak el addig, nem lett volna tisztességes a házasság előtt.*
- Ez a hölgyek köre. És ha jól számolom, az én Mynám következik a sorban. *Nagyon kíváncsi, hogy mivel rukkol elő kedvese.*
3027. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 16:55:48
Üzenet elküldve: 2015-06-28 16:55:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Tökkelütött társaság//
*Összehúzódott szemöldökkel pillant fel a kalózra, amolyan értetlen, vizslató tekintettel, és még a vállát is megvonja. Ahhoz már igazán meg kéne dögölnie, hogy még csak ne is viselkedjen.*
- Szóval csak csendben lévő lányokat forgalmazol? Akkor az almást hagyhatod is, szegény képtelen befogni.
*Mondjuk most éppen meglepően hallgat, de erről is bizonyára csak az tehet, hogy ilyen jól megtömött pocakkal mindenki inkább csak pihizne egyet, más kérdés, hogy Zef előbb feküdne a földre, mint búzafej vállára. Blöe.*
- Vagy majd én takargatom a hulládat.
*Sötéten vigyorodik el, végigmérve a szőkeséget, akinél ki tudja, hány arany lapulhat még meg. Annyira nem buta, hogy kalózoktól próbáljon meg lopni, de megölni őket, és elvenni a pénzt, az már könnyebb és tisztább módja a meggazdagodásnak. Vajon megállítaná itt bárki is? Talán az őrök... de kétli, hogy a többiekkel olyan szoros volna a kötelék köztük. Kissé meglepetten pillant a vörösre, ahogy a feleslegét emelgeti, de már hozzászokhatott volna, hogy a nőstények kifürkészhetetlenek, úgy, ahogy vannak. Belemanie beszólásán újabb éktelen kacajt hallat, kivételesen egyetértenek.*
- A kezed? Minek az nekem?
*Pillant dacosan a fattyúra, majd prüszköl egyet, és inkább folytatja a zabálást. Nők. Nem mintha fogna rajta egyetlen szavuk vagy feleslegük is. Belemanie megkomolyodása azonban pár pillanatra belé fojtja a szót (pedig ez nem gyakran történik meg), nyel egy egészségeset, és csendben hallgatja a nő kifakadását. Meg kell hagyni, búzafej is csak valami túlélő lehet.*
- Szóval a többieknek tudták a nevét? Már nem belekötök, csak érted.
*Szóval beleköt. De mindegy is, így egyszerűen érthetetlen a történet. Vagy ez valóban csak egy mese volna? A lány tekintete és hanghordozása egészen másról árulkodik... de persze meglehet, hogy csak jól hazudik. Hiszen ilyenek a kalózok, ebből élnek. Nem mintha megbízna benne. Persze nem csak benne nem bízik... igazából szinte alig van ilyen személy, és ők most távol vannak, ki tudja, merre.*
- Most meg hova megy?
*Sóhajt fel, de sebaj, azért ő is összepakolja a holmiját, a megmaradt ételeket zsebeibe süllyeszti, kiköti Névtelent, és biccent a többinek.*
- Köszönöm a vacsorát.
*Bólint a férfinak is, mert azért az étel nem tett semmi rosszat ellene, de evvel le is tudta a dolgot, már el is indul, és csak kezét emeli fel már háttal, amolyan intés gyanánt. Csakhogy stílusosan távozzon.*
//Tökkelütött társaság//
*Összehúzódott szemöldökkel pillant fel a kalózra, amolyan értetlen, vizslató tekintettel, és még a vállát is megvonja. Ahhoz már igazán meg kéne dögölnie, hogy még csak ne is viselkedjen.*
- Szóval csak csendben lévő lányokat forgalmazol? Akkor az almást hagyhatod is, szegény képtelen befogni.
*Mondjuk most éppen meglepően hallgat, de erről is bizonyára csak az tehet, hogy ilyen jól megtömött pocakkal mindenki inkább csak pihizne egyet, más kérdés, hogy Zef előbb feküdne a földre, mint búzafej vállára. Blöe.*
- Vagy majd én takargatom a hulládat.
*Sötéten vigyorodik el, végigmérve a szőkeséget, akinél ki tudja, hány arany lapulhat még meg. Annyira nem buta, hogy kalózoktól próbáljon meg lopni, de megölni őket, és elvenni a pénzt, az már könnyebb és tisztább módja a meggazdagodásnak. Vajon megállítaná itt bárki is? Talán az őrök... de kétli, hogy a többiekkel olyan szoros volna a kötelék köztük. Kissé meglepetten pillant a vörösre, ahogy a feleslegét emelgeti, de már hozzászokhatott volna, hogy a nőstények kifürkészhetetlenek, úgy, ahogy vannak. Belemanie beszólásán újabb éktelen kacajt hallat, kivételesen egyetértenek.*
- A kezed? Minek az nekem?
*Pillant dacosan a fattyúra, majd prüszköl egyet, és inkább folytatja a zabálást. Nők. Nem mintha fogna rajta egyetlen szavuk vagy feleslegük is. Belemanie megkomolyodása azonban pár pillanatra belé fojtja a szót (pedig ez nem gyakran történik meg), nyel egy egészségeset, és csendben hallgatja a nő kifakadását. Meg kell hagyni, búzafej is csak valami túlélő lehet.*
- Szóval a többieknek tudták a nevét? Már nem belekötök, csak érted.
*Szóval beleköt. De mindegy is, így egyszerűen érthetetlen a történet. Vagy ez valóban csak egy mese volna? A lány tekintete és hanghordozása egészen másról árulkodik... de persze meglehet, hogy csak jól hazudik. Hiszen ilyenek a kalózok, ebből élnek. Nem mintha megbízna benne. Persze nem csak benne nem bízik... igazából szinte alig van ilyen személy, és ők most távol vannak, ki tudja, merre.*
- Most meg hova megy?
*Sóhajt fel, de sebaj, azért ő is összepakolja a holmiját, a megmaradt ételeket zsebeibe süllyeszti, kiköti Névtelent, és biccent a többinek.*
- Köszönöm a vacsorát.
*Bólint a férfinak is, mert azért az étel nem tett semmi rosszat ellene, de evvel le is tudta a dolgot, már el is indul, és csak kezét emeli fel már háttal, amolyan intés gyanánt. Csakhogy stílusosan távozzon.*
3026. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 16:27:30
Üzenet elküldve: 2015-06-28 16:27:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Yelane//
*Na igen, főleg az szokott történni, már ami Lorewet illeti. A varázslatot kigondolni, rendben, helyzethez legjobban passzoló varázslat kiválasztása a számtalan közül, addig jó. Elkántálni az igét, esetleg hozzákapcsolni a mozdulatokat, ez mind szép és jó. Na de a hatás... nos, az általában elmarad. Lorew esetében mindig. De még így, hogy gyakorlatilag biztos benne, hogy a varázslata semmit nem fog érni, még így sem mondana ki soha ilyesmit, hogy lehet, hogy nem sikerül.*
- És mi van, ha az ellenséged vagyok? *vonja fel a szemöldökét* Mi van, ha az ellenséged a közelben van? Soha nem mondhatod azt, hogy talán a varázslat nem fog sikerülni. Főleg egy éles helyzetben minden ilyesmivel csak az ellenfeled javára teszel. Láttad, hogy egy pillanatra is megingott volna a hitem, míg veled beszéltem? Dehogy, mindig a magabiztosságot mutasd kifelé, ugyanis minden harcnak van egy lelki oldala. Ha azt megnyered, félig már győztél is. Érd el, hogy az ellenséged kételkedjen.
*Ő tudja. Lorew nem inoghat meg, egyetlen pillanatra sem, nem roskadhat magába, és tanúsíthat gyengeséget. Lenne, aki azonnal kihasználja ezt. Az elméje erős kell maradjon, nem foganhat meg benne a téboly magva, ez pedig magával hozza a tényt, hogy soha de soha nem inoghat meg az önmagába vetett hite. Nem mintha ez a veszély gyakran fenyegetné. Közben teljessé válik a halálról szóló elmélet, a nő is beleegyezik, hogy noha általánosságban nem lehet azt állítani, hogy van olyan világ, ami kivétel nélkül mindenkinek jó lenne, az már inkább valószínű, hogy aki onnan visszatér, a csöndes életet választja. Élvezi ezt a világot, amíg tudja.*
- Habár vajon hányszor térhet vissza valaki? Tehát ha egyszer visszatér, akkor abból következne, hogy másodszor, meg ötödször is megteheti. Itt megint az a probléma adódik, hogy rendben, az elfogadható, hogy mindenki addig marad ebben az életben, amíg szeretne. Esetleg az is hihető, hogy mondjuk négyszer visszatér, de ötödszörre marad. Viszont mindig ott egy apró rés, mert mindig lenne olyan, aki sosem akar átmenni. Persze hallani legendákat ezeréves remetékről... *simít végig a szakállán, mert igazából ez nem is ellenérve a teóriának, sőt, még meg is magyarázná, hogyan élnek némelyek olyan sokáig a világtól elvonultan. Nem az istenek kegyeiből, saját bölcsességükből, vagy a felső erők szeretetéből, egyszerűen csak még nem akarnak odaát maradni. Közben viszont megjelenik Yelane egyik "üldözője", és természetesen vérig sérti Lorewet azzal, hogy kardja markolatán pihenteti a kezét. Válaszul a mozdulatra a szerzetes felhúzza az orrát, jobb kezével sétapálcáját a dereka mellé emeli, mintha az is egy kard volna, bal kezével pedig ráfog annak "markolatára". Ő is tud ilyet, még párbajra is kiállni a páncélossal, egyértelmű... Főleg ha éppen eszi a méreg, akkor még sokkal könnyebben csinál meggondolatlanságokat. Az őrzővédő lovag ennek ellenére nem tud megsértődni mozdulatának kifigurázásán, mert éppen maga alá kell vizeljen a hölgy egyetlen pillantásától. Néhány másodperc kell is Lorewnek, hogy észrevegye: Yelane már visszafordult, így gyorsan leengedi a sétapálcát, és megjegyzi:*
- Szemmel nevelni... *ugyanis más magyarázatot nem tud, mágiára utaló jeleket nem látott, a nő pedig összesen annyit csinált, hogy arra nézett* Ezt a trükköt szívesen megtanulnám én is *sóhajt, miközben újra a páncélos irányába pillant, csak egy rövid időre, hogy megbizonyosodjon róla: igen, biztosan gyökeret eresztett.*
//Yelane//
*Na igen, főleg az szokott történni, már ami Lorewet illeti. A varázslatot kigondolni, rendben, helyzethez legjobban passzoló varázslat kiválasztása a számtalan közül, addig jó. Elkántálni az igét, esetleg hozzákapcsolni a mozdulatokat, ez mind szép és jó. Na de a hatás... nos, az általában elmarad. Lorew esetében mindig. De még így, hogy gyakorlatilag biztos benne, hogy a varázslata semmit nem fog érni, még így sem mondana ki soha ilyesmit, hogy lehet, hogy nem sikerül.*
- És mi van, ha az ellenséged vagyok? *vonja fel a szemöldökét* Mi van, ha az ellenséged a közelben van? Soha nem mondhatod azt, hogy talán a varázslat nem fog sikerülni. Főleg egy éles helyzetben minden ilyesmivel csak az ellenfeled javára teszel. Láttad, hogy egy pillanatra is megingott volna a hitem, míg veled beszéltem? Dehogy, mindig a magabiztosságot mutasd kifelé, ugyanis minden harcnak van egy lelki oldala. Ha azt megnyered, félig már győztél is. Érd el, hogy az ellenséged kételkedjen.
*Ő tudja. Lorew nem inoghat meg, egyetlen pillanatra sem, nem roskadhat magába, és tanúsíthat gyengeséget. Lenne, aki azonnal kihasználja ezt. Az elméje erős kell maradjon, nem foganhat meg benne a téboly magva, ez pedig magával hozza a tényt, hogy soha de soha nem inoghat meg az önmagába vetett hite. Nem mintha ez a veszély gyakran fenyegetné. Közben teljessé válik a halálról szóló elmélet, a nő is beleegyezik, hogy noha általánosságban nem lehet azt állítani, hogy van olyan világ, ami kivétel nélkül mindenkinek jó lenne, az már inkább valószínű, hogy aki onnan visszatér, a csöndes életet választja. Élvezi ezt a világot, amíg tudja.*
- Habár vajon hányszor térhet vissza valaki? Tehát ha egyszer visszatér, akkor abból következne, hogy másodszor, meg ötödször is megteheti. Itt megint az a probléma adódik, hogy rendben, az elfogadható, hogy mindenki addig marad ebben az életben, amíg szeretne. Esetleg az is hihető, hogy mondjuk négyszer visszatér, de ötödszörre marad. Viszont mindig ott egy apró rés, mert mindig lenne olyan, aki sosem akar átmenni. Persze hallani legendákat ezeréves remetékről... *simít végig a szakállán, mert igazából ez nem is ellenérve a teóriának, sőt, még meg is magyarázná, hogyan élnek némelyek olyan sokáig a világtól elvonultan. Nem az istenek kegyeiből, saját bölcsességükből, vagy a felső erők szeretetéből, egyszerűen csak még nem akarnak odaát maradni. Közben viszont megjelenik Yelane egyik "üldözője", és természetesen vérig sérti Lorewet azzal, hogy kardja markolatán pihenteti a kezét. Válaszul a mozdulatra a szerzetes felhúzza az orrát, jobb kezével sétapálcáját a dereka mellé emeli, mintha az is egy kard volna, bal kezével pedig ráfog annak "markolatára". Ő is tud ilyet, még párbajra is kiállni a páncélossal, egyértelmű... Főleg ha éppen eszi a méreg, akkor még sokkal könnyebben csinál meggondolatlanságokat. Az őrzővédő lovag ennek ellenére nem tud megsértődni mozdulatának kifigurázásán, mert éppen maga alá kell vizeljen a hölgy egyetlen pillantásától. Néhány másodperc kell is Lorewnek, hogy észrevegye: Yelane már visszafordult, így gyorsan leengedi a sétapálcát, és megjegyzi:*
- Szemmel nevelni... *ugyanis más magyarázatot nem tud, mágiára utaló jeleket nem látott, a nő pedig összesen annyit csinált, hogy arra nézett* Ezt a trükköt szívesen megtanulnám én is *sóhajt, miközben újra a páncélos irányába pillant, csak egy rövid időre, hogy megbizonyosodjon róla: igen, biztosan gyökeret eresztett.*
3025. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 16:21:26
Üzenet elküldve: 2015-06-28 16:21:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
~ Szóval ivós játék, khmm. ~ *Manuri gyorsan beleérzett az itteni nemesség életvitelébe. Az alapvető célkitűzés a másik párocska leitatása lett volna. Ehhez a feltett állítás nem a legjobb, de kétségtelen, hogy kedvese érzékeltetni tudja, milyen gáláns is volt. Próba ide, próba oda, ledönti az itala maradékát, hiszen a vásárlás Manurin feszülő tényét nehéz is volna letagadni. Kíváncsi, Svir is megtett-e ilyesmit élete jobbik feléért.*
- Ehhez szükség lesz még némi italra is, de a következő körre adott válaszokat ezzel még megvárnám. *Csak azután vásárol majd, hogy a vesztes - vagy győztes? - lehörpinthesse a járandóságát; a lányoknak az eddigiek szerint, jómaga viszont Svirrel hajlandó áttérni az erősebbre. A játék szabályait részletekbe menően nem ismeri, szóval joggal feltételezheti, hogy maga is mondhat állítást.*
- Én még soha... nem voltam együtt férfival *vonja meg a vállát vigyorogva. Jó kis játék ez. Azért reméli, nem kell meglepetésekkel szembesülnie.*
//Négyen//
~ Szóval ivós játék, khmm. ~ *Manuri gyorsan beleérzett az itteni nemesség életvitelébe. Az alapvető célkitűzés a másik párocska leitatása lett volna. Ehhez a feltett állítás nem a legjobb, de kétségtelen, hogy kedvese érzékeltetni tudja, milyen gáláns is volt. Próba ide, próba oda, ledönti az itala maradékát, hiszen a vásárlás Manurin feszülő tényét nehéz is volna letagadni. Kíváncsi, Svir is megtett-e ilyesmit élete jobbik feléért.*
- Ehhez szükség lesz még némi italra is, de a következő körre adott válaszokat ezzel még megvárnám. *Csak azután vásárol majd, hogy a vesztes - vagy győztes? - lehörpinthesse a járandóságát; a lányoknak az eddigiek szerint, jómaga viszont Svirrel hajlandó áttérni az erősebbre. A játék szabályait részletekbe menően nem ismeri, szóval joggal feltételezheti, hogy maga is mondhat állítást.*
- Én még soha... nem voltam együtt férfival *vonja meg a vállát vigyorogva. Jó kis játék ez. Azért reméli, nem kell meglepetésekkel szembesülnie.*
3024. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 14:37:35
Üzenet elküldve: 2015-06-28 14:37:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lorew//
*Ő nem az a fajta, ki holmi legendák miatt, éjszakákat töltsön egymaga, főleg nem odakint a sötétben. Bár nincs ellenére az éj, sőt, szereti a sötétségben megmutatkozó csillagokat szemlélni, na meg az est hangulatát, azt azonban még maga is tudja, hogy nem ajánlatos számára a magányos, éjszakai kóborlás. Ha tehát kimozdul, hát csak kísérővel, vagy kísérettel, hacsak nincs épp utazás közben. Akkor kénytelen többnyire egymaga haladni, olykor örülve az alkalmi társaságoknak. Most viszont nem ez a helyzet. Csupán a városban van, nem is messze otthonától, ráadásul két marcona keresi őt jelenleg is, szintén nem túl távol, alig várva, hogy őrként mellé szegődhessenek újra.
Kissé talán el is kalandoznak gondolatai, újra a két férfi felé, kiknek kíváncsi lenne most ábrázatára, a varázslatról azonban nem feledkezik meg, ahogyan jelenlegi beszédpartneréről sem. A művelet sikerében kételkedik, melyre minden oka megvan, ismerve saját múltját, s gyakorlásainak gyakoriságát, mi mondható akár ritkának is. Ennek ellenére mégis sikerrel jár, így a kis buborék hamarosan megjelenik, majd kipukkadva meg is mozgat néhány tincset. Nem nevezhető nagy dolognak, de arra elég, hogy jelezze, bizony tényleg tanult ilyesmit, ezzel bizonyítva is igazmondását ezzel kapcsolatban.*
- Sosem lehet tudni, mikor sikerül, így jobb felkészülni arra is, ha nem jön össze *- jegyzi meg.
Persze igyekezett elérni, hogy sikerüljön. Koncentrált is rá, meg ügyelt mozdulataira, hogy azok olyanok legyenek, amilyennek kell lenniük. Ennek ellenére még mindig nem tudta biztosra, így pedig legalább tudhatta a férfi is, hogy készült valamire, nem pedig csak kedvtelésből hadonászott kezeivel. Sikerének ennek ellenére, örül. Miért is ne örülne, hiszen most újra bebizonyosodott, hogy ért valamit az a sok tanulás. Ráadásul ez ösztönzőül is szolgál a továbbiakban ahhoz, hogy folytassa, erőt és időt nem kímélve.*
- Ez sem elvetendő gondolat... *- emészti a hallottakat.
Valóban, miért is osztanának meg oly titkot, mit megszereztek, s magukénak tudhatnak? Miért rombolják le boldog létüket, kockáztatva azt, hogy valaki hisz majd nekik, kérdésekkel fogja faggatni további létében, vagy rosszabb esetben galádul elejti, hogy kísérleteket folytasson, hátha megtudja a titok nyitját. Már pedig minden bizonnyal nagy titok lenne ez, melyre sokan kutatják a választ, a világ tudomása szerint, mindhiába. További elmélkedését egy váratlan megmutatkozó alak hiúsítja meg. Akkor lép ki a tömegből, miközben jól észrevehetően a félvért nézi, megindítva felé lépteit. Amint Yelane észreveszi ezt szeme sarkából, felé kapja tekintetét. Szemeiben azonban nyoma sincs korábbi kedvességének, mellyel Lorew felé nézett. Határozott, erős pillantás ez, de akár parancsolónak is mondhatná, mely távolságtartásra és megállásra készteti a közelgő katonát. A férfin a meleg ellenére páncél van. Magas, vállas alak, fémszínű vérttel, mellkasán nemesi címerrel. Jobbja egyszerű kardmarkolaton pihen, nem pedig holmi díszes darabon. Észrevéve a nő társaságát, erősen kezdi méregetni azt, mígnem visszanézve úrnőjére, azon nyomban kihúzza magát, s illendően meghajol kissé. Ezt követően nem jön közelebb. Nem tudni, Yelane miként képes egyetlen pillantással rendre utasítani a harcost, valami azonban bizonyára van tarsolyában, ha egyetlen nézéssel ezt váltja ki belőle. Az egyenruhás ennek ellenére továbbra is szemmel óhajtja tartani a párost. Ezt a félvér nem is ellenzi, közelebb hívni magukhoz azonban nincs ínyére. Jobbnak látja így, hogy nem folyhat bele társalkodásukba, s nem is tud beszámolni róla, annak ellenére, hogy ugyanúgy eleget tehet kötelességének és vigyázhat a Bevorken leszármazottra.*
- Elnézést a közjátékért! Hol is tartottunk? *- fordul vissza Lorewhez, tekintetében ugyanazzal a lágysággal, mellyel korábban nézett rá.
Úgy tűnik, csak a katonának jár a kimértség, mi talán érthető is, elvégre egy nemes miért is lenne kedves őrzőjével? Főleg egy olyasfajta, mint Yelane, ki ki nem állhatja, ha gardedámokat aggatnak utána.*
//Lorew//
*Ő nem az a fajta, ki holmi legendák miatt, éjszakákat töltsön egymaga, főleg nem odakint a sötétben. Bár nincs ellenére az éj, sőt, szereti a sötétségben megmutatkozó csillagokat szemlélni, na meg az est hangulatát, azt azonban még maga is tudja, hogy nem ajánlatos számára a magányos, éjszakai kóborlás. Ha tehát kimozdul, hát csak kísérővel, vagy kísérettel, hacsak nincs épp utazás közben. Akkor kénytelen többnyire egymaga haladni, olykor örülve az alkalmi társaságoknak. Most viszont nem ez a helyzet. Csupán a városban van, nem is messze otthonától, ráadásul két marcona keresi őt jelenleg is, szintén nem túl távol, alig várva, hogy őrként mellé szegődhessenek újra.
Kissé talán el is kalandoznak gondolatai, újra a két férfi felé, kiknek kíváncsi lenne most ábrázatára, a varázslatról azonban nem feledkezik meg, ahogyan jelenlegi beszédpartneréről sem. A művelet sikerében kételkedik, melyre minden oka megvan, ismerve saját múltját, s gyakorlásainak gyakoriságát, mi mondható akár ritkának is. Ennek ellenére mégis sikerrel jár, így a kis buborék hamarosan megjelenik, majd kipukkadva meg is mozgat néhány tincset. Nem nevezhető nagy dolognak, de arra elég, hogy jelezze, bizony tényleg tanult ilyesmit, ezzel bizonyítva is igazmondását ezzel kapcsolatban.*
- Sosem lehet tudni, mikor sikerül, így jobb felkészülni arra is, ha nem jön össze *- jegyzi meg.
Persze igyekezett elérni, hogy sikerüljön. Koncentrált is rá, meg ügyelt mozdulataira, hogy azok olyanok legyenek, amilyennek kell lenniük. Ennek ellenére még mindig nem tudta biztosra, így pedig legalább tudhatta a férfi is, hogy készült valamire, nem pedig csak kedvtelésből hadonászott kezeivel. Sikerének ennek ellenére, örül. Miért is ne örülne, hiszen most újra bebizonyosodott, hogy ért valamit az a sok tanulás. Ráadásul ez ösztönzőül is szolgál a továbbiakban ahhoz, hogy folytassa, erőt és időt nem kímélve.*
- Ez sem elvetendő gondolat... *- emészti a hallottakat.
Valóban, miért is osztanának meg oly titkot, mit megszereztek, s magukénak tudhatnak? Miért rombolják le boldog létüket, kockáztatva azt, hogy valaki hisz majd nekik, kérdésekkel fogja faggatni további létében, vagy rosszabb esetben galádul elejti, hogy kísérleteket folytasson, hátha megtudja a titok nyitját. Már pedig minden bizonnyal nagy titok lenne ez, melyre sokan kutatják a választ, a világ tudomása szerint, mindhiába. További elmélkedését egy váratlan megmutatkozó alak hiúsítja meg. Akkor lép ki a tömegből, miközben jól észrevehetően a félvért nézi, megindítva felé lépteit. Amint Yelane észreveszi ezt szeme sarkából, felé kapja tekintetét. Szemeiben azonban nyoma sincs korábbi kedvességének, mellyel Lorew felé nézett. Határozott, erős pillantás ez, de akár parancsolónak is mondhatná, mely távolságtartásra és megállásra készteti a közelgő katonát. A férfin a meleg ellenére páncél van. Magas, vállas alak, fémszínű vérttel, mellkasán nemesi címerrel. Jobbja egyszerű kardmarkolaton pihen, nem pedig holmi díszes darabon. Észrevéve a nő társaságát, erősen kezdi méregetni azt, mígnem visszanézve úrnőjére, azon nyomban kihúzza magát, s illendően meghajol kissé. Ezt követően nem jön közelebb. Nem tudni, Yelane miként képes egyetlen pillantással rendre utasítani a harcost, valami azonban bizonyára van tarsolyában, ha egyetlen nézéssel ezt váltja ki belőle. Az egyenruhás ennek ellenére továbbra is szemmel óhajtja tartani a párost. Ezt a félvér nem is ellenzi, közelebb hívni magukhoz azonban nincs ínyére. Jobbnak látja így, hogy nem folyhat bele társalkodásukba, s nem is tud beszámolni róla, annak ellenére, hogy ugyanúgy eleget tehet kötelességének és vigyázhat a Bevorken leszármazottra.*
- Elnézést a közjátékért! Hol is tartottunk? *- fordul vissza Lorewhez, tekintetében ugyanazzal a lágysággal, mellyel korábban nézett rá.
Úgy tűnik, csak a katonának jár a kimértség, mi talán érthető is, elvégre egy nemes miért is lenne kedves őrzőjével? Főleg egy olyasfajta, mint Yelane, ki ki nem állhatja, ha gardedámokat aggatnak utána.*
3023. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 13:37:48
Üzenet elküldve: 2015-06-28 13:37:48
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Narii//
*Az kérdéses, hogy valójában a nőstény miféle hatalmat is gyakorol éppen a hímen, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy Dryyx lelkébe mélyen bele van égetve az a fajta engedelmesség, mely fajuk férfi tagjainak sajátja, legalábbis azoké mindenképpen, kik még Odalent születtek és nőttek fel. Egyre kevesebben vannak, mondhatni kihalófélben lévő faj ez, ahogyan az is, amit Nariina képvisel. Idefent jelentősen megváltoztak az erőviszonyok a faj női és hím egyedei között, Dryyx számára idegen és elfogadhatatlan módon, lénye egy részének teljesen természetes az, hogy a nőstény máris sajátjaként kezeli őt, még ha a valóság ettől jelen pillanatban messzebb nem is állhatna. Meghagyja Nariit abban a hitben, hogy teljes kontrollt gyakorol a szituáció felett, mert nem áll érdekében az, hogy a nőstény másképpen gondolja.
Narii érezheti a hím szívének lassú, ám egyenletes, és meglehetősen erőteljes ütemét. Mintha semmi nem volna képes kizökkenteni, még a csábító nőstény közelsége sem, mely tagadhatatlanul hatással van rá, ez nem olyasmi, amit megtagadhatna, vagy egyáltalán tagadni akarná, s ennek leképeződése az a kéz is, mely most a nő oldalán pihen, nem kevésbé birtokló módon, mint ahogyan a másik keze mozdul a hím mellkasán.*
-Miért én? *teszi fel a számára nagyon is kézenfekvő és lényegi kérdést, feje csak annyit mozdul oldalra, hogy a füléhez hajoló nőstény minden mozdulatát lássa. Mellékes, hogy közben önkéntelenül is beszívja Narii illatát, s gyűlöli magát azért, mert ez nagyon is tudatosul benne.*
//Narii//
*Az kérdéses, hogy valójában a nőstény miféle hatalmat is gyakorol éppen a hímen, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy Dryyx lelkébe mélyen bele van égetve az a fajta engedelmesség, mely fajuk férfi tagjainak sajátja, legalábbis azoké mindenképpen, kik még Odalent születtek és nőttek fel. Egyre kevesebben vannak, mondhatni kihalófélben lévő faj ez, ahogyan az is, amit Nariina képvisel. Idefent jelentősen megváltoztak az erőviszonyok a faj női és hím egyedei között, Dryyx számára idegen és elfogadhatatlan módon, lénye egy részének teljesen természetes az, hogy a nőstény máris sajátjaként kezeli őt, még ha a valóság ettől jelen pillanatban messzebb nem is állhatna. Meghagyja Nariit abban a hitben, hogy teljes kontrollt gyakorol a szituáció felett, mert nem áll érdekében az, hogy a nőstény másképpen gondolja.
Narii érezheti a hím szívének lassú, ám egyenletes, és meglehetősen erőteljes ütemét. Mintha semmi nem volna képes kizökkenteni, még a csábító nőstény közelsége sem, mely tagadhatatlanul hatással van rá, ez nem olyasmi, amit megtagadhatna, vagy egyáltalán tagadni akarná, s ennek leképeződése az a kéz is, mely most a nő oldalán pihen, nem kevésbé birtokló módon, mint ahogyan a másik keze mozdul a hím mellkasán.*
-Miért én? *teszi fel a számára nagyon is kézenfekvő és lényegi kérdést, feje csak annyit mozdul oldalra, hogy a füléhez hajoló nőstény minden mozdulatát lássa. Mellékes, hogy közben önkéntelenül is beszívja Narii illatát, s gyűlöli magát azért, mert ez nagyon is tudatosul benne.*
3022. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 13:22:37
Üzenet elküldve: 2015-06-28 13:22:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Dryyx//
*Érzi a hím megváltozó viselkedését, érzi, ahogy keze a csípőjére kerül. Sajnos szélesebben és gonoszabban már nem tud vigyorogni, vörös szemeiben viszont eddig még nem látott hatalomvágy és gonoszság csillan fel. Valami ilyesmit láthatott anyja, mielőtt lesújtott rá a nőstény görbe kardja, mielőtt fejét elválasztották testétől.*
~Legyen átkozott az a nő is, még a túlvilágon is!~
*Anyja átkának köszönhető, hogy Nariina valaha mélykék szemei most vörösben tündökölnek, és azóta is úgy érzi, hogy anyjának ezer halál sem lenne elég, hogy kiengesztelje ezért a nőstény. Habár hasznára vált az idő során, hiszen megfélemlítésre bőven alkalmasabb egy vörös szempár, mint egy elbűvölő kék, de vitatható, hogy melyik is lenne a jobb jelen helyzetben. Nariina éhes lelke most újonnan ébredezik, és teste is azzá válik, ahogy ez a fajta hatalom, melyet a hímen tud gyakorolni, szétárad egész lényében.*
- Merjünk nagyot álmodni és máris miénk a világ.
*Búgja a hímnek saját ajkába harapva. Kezét lassan elindítja lefelé, hogy végigsimítson a hím hasfalán, azonban mielőtt kényesebb helyre futhatna, vissza is indítja, hogy újra a mellkasán állapodjon meg, ezúttal viszont a szíve felett nyugszik meg a fekete kéz. Narii még jobban lábujjhegyre pipiskedik, hogy a hím füléhez hajolhasson és ott folytathassa a dorombolászást.*
- Világunk törvénye az erő törvénye, mozgatója a hatalom akarása.
*Bátyja mondogatta neki, amikor anyjuk terveiről beszélt neki, azonban ezt Nariina az élet és főleg a sötételfek világának egy örökös érvényű kijelentésének fogta fel.*
- Lehetsz az akaratom ereje, lehetsz a törvény a világomban.
*Talán még Nariina sem tudja, hogy valójában mire kell neki a hím, talán van sejtése, hogy mit kezdhetne vele, de ha meg tudja magának szerezni, már előrébb van a dolgokkal.*
//Dryyx//
*Érzi a hím megváltozó viselkedését, érzi, ahogy keze a csípőjére kerül. Sajnos szélesebben és gonoszabban már nem tud vigyorogni, vörös szemeiben viszont eddig még nem látott hatalomvágy és gonoszság csillan fel. Valami ilyesmit láthatott anyja, mielőtt lesújtott rá a nőstény görbe kardja, mielőtt fejét elválasztották testétől.*
~Legyen átkozott az a nő is, még a túlvilágon is!~
*Anyja átkának köszönhető, hogy Nariina valaha mélykék szemei most vörösben tündökölnek, és azóta is úgy érzi, hogy anyjának ezer halál sem lenne elég, hogy kiengesztelje ezért a nőstény. Habár hasznára vált az idő során, hiszen megfélemlítésre bőven alkalmasabb egy vörös szempár, mint egy elbűvölő kék, de vitatható, hogy melyik is lenne a jobb jelen helyzetben. Nariina éhes lelke most újonnan ébredezik, és teste is azzá válik, ahogy ez a fajta hatalom, melyet a hímen tud gyakorolni, szétárad egész lényében.*
- Merjünk nagyot álmodni és máris miénk a világ.
*Búgja a hímnek saját ajkába harapva. Kezét lassan elindítja lefelé, hogy végigsimítson a hím hasfalán, azonban mielőtt kényesebb helyre futhatna, vissza is indítja, hogy újra a mellkasán állapodjon meg, ezúttal viszont a szíve felett nyugszik meg a fekete kéz. Narii még jobban lábujjhegyre pipiskedik, hogy a hím füléhez hajolhasson és ott folytathassa a dorombolászást.*
- Világunk törvénye az erő törvénye, mozgatója a hatalom akarása.
*Bátyja mondogatta neki, amikor anyjuk terveiről beszélt neki, azonban ezt Nariina az élet és főleg a sötételfek világának egy örökös érvényű kijelentésének fogta fel.*
- Lehetsz az akaratom ereje, lehetsz a törvény a világomban.
*Talán még Nariina sem tudja, hogy valójában mire kell neki a hím, talán van sejtése, hogy mit kezdhetne vele, de ha meg tudja magának szerezni, már előrébb van a dolgokkal.*
3021. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-28 12:59:15
Üzenet elküldve: 2015-06-28 12:59:15
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Narii//
*Ami azt illeti, a hímbe valójában nagyon is bele lett nevelve a nőstények tisztelete, s az engedelmesség, gyakorlatilag egész életében erre nevelték. Előbbiért még hálás is, mert így sosem fog alábecsülni egyetlen nőstényt sem, a ravaszságuknak végtelen tisztelettel képes adózni, utóbbiért pedig gyűlöli a világot, a nőket és elsősorban önmagát, mert az engedelmességtől szabadulni nehezebb, mint eldobni a saját karját.
Nem mozdul el a nő elől, sőt, még azt is hagyja, hogy a mellkasára helyezze a kezét. Érzi, de nem pillant oda, nem szakítja meg a szemkontaktust, ám a válasz, amit kap, jóval túlmutat kettőjükön, s Dryyx elméjében eltép olyan láncokat, melyektől szabadulván a démonok ádáz vicsorgással és veszett csaholással törnek elő.
~A világot...~ fejében visszhangzik a szó, melyet hallott már hasonló kérdésre válaszul érkezni, s Narii mosolya mögött látja megbújni Őt, ahogy gúnyosan, csábítón, ellenállhatatlanul vigyorog rá, ő pedig menne, gondolkodás és hezitálás nélkül... hogy elvágni a torkát, vagy a lábai elé borulni, azt nem tudná megmondani. Szabad bal keze önkéntelenül emelkedik fel, s pihen meg a nő jobb oldalán, talán még csak nem is tudatos a mozdulat.*
-Valóban? *kérdi végül hasonlóan halkan.*
-Merjünk nagyot álmodni, s kevesebbel be sem érnénk, nem igaz? *végre valahára a hím valóban elvigyorodik, s ujjai kissé szorosabban tartják Nariit.*
-Mert hatalom a szó, és hatalom a tett, hatalom a jel, mely a porból született. *idézi családjának egykori jelmondatát, mely alkalmasint véleménye szerint tökéletesen ráhúzható a jelenlegi helyzetre.*
A hozzászólás írója (Dryyx Del'Arren) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.28 13:24:54
//Narii//
*Ami azt illeti, a hímbe valójában nagyon is bele lett nevelve a nőstények tisztelete, s az engedelmesség, gyakorlatilag egész életében erre nevelték. Előbbiért még hálás is, mert így sosem fog alábecsülni egyetlen nőstényt sem, a ravaszságuknak végtelen tisztelettel képes adózni, utóbbiért pedig gyűlöli a világot, a nőket és elsősorban önmagát, mert az engedelmességtől szabadulni nehezebb, mint eldobni a saját karját.
Nem mozdul el a nő elől, sőt, még azt is hagyja, hogy a mellkasára helyezze a kezét. Érzi, de nem pillant oda, nem szakítja meg a szemkontaktust, ám a válasz, amit kap, jóval túlmutat kettőjükön, s Dryyx elméjében eltép olyan láncokat, melyektől szabadulván a démonok ádáz vicsorgással és veszett csaholással törnek elő.
~A világot...~ fejében visszhangzik a szó, melyet hallott már hasonló kérdésre válaszul érkezni, s Narii mosolya mögött látja megbújni Őt, ahogy gúnyosan, csábítón, ellenállhatatlanul vigyorog rá, ő pedig menne, gondolkodás és hezitálás nélkül... hogy elvágni a torkát, vagy a lábai elé borulni, azt nem tudná megmondani. Szabad bal keze önkéntelenül emelkedik fel, s pihen meg a nő jobb oldalán, talán még csak nem is tudatos a mozdulat.*
-Valóban? *kérdi végül hasonlóan halkan.*
-Merjünk nagyot álmodni, s kevesebbel be sem érnénk, nem igaz? *végre valahára a hím valóban elvigyorodik, s ujjai kissé szorosabban tartják Nariit.*
-Mert hatalom a szó, és hatalom a tett, hatalom a jel, mely a porból született. *idézi családjának egykori jelmondatát, mely alkalmasint véleménye szerint tökéletesen ráhúzható a jelenlegi helyzetre.*
A hozzászólás írója (Dryyx Del'Arren) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.28 13:24:54
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10307-10326