Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 168 (3341. - 3360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3360. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-13 10:25:05
Üzenet elküldve: 2015-07-13 10:25:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Kelteria Milert//
-Hát köszönöm, a kitartás az megvan, van mi hajtson.
*Villant egy mosolyt ő is a lányra.
Aztán Kelteria következő mondatára elmereng, átfutnak agyán az elmúlt hetek eseményei, s lassan bólint egyet.*
-Igen, mondhatjuk, hogy nem unatkoztam mostanában, néha egy kicsit több is volt az izgalom mint szerettem volna.
*Tekintete kicsit elábrándozik, de a lány kuncogása ismét mosolyt csak az ő arcára is.*
-És ha mosolyog akkor még szebb, ha lehet egyáltalán ezt a bájt fokozni.
*Bókol tovább, mivel észrevehetően, tetszik, és jól esik Kelteriának, látszik ez az arcára kiült enyhe pírból is.
Mikor a lány belekarol, kényelmes sétatempóban indul el, próbálva úgy lavírozni a tömegben, hogy Kelteriának, ne nagyon kerüljön az útjába senki, inkább ő maga tessékeli finoman arrébb baljával az esetlegesen útjukba kerülőket.*
-Ha jól rémlik, akkor errefelé voltak a játékok, de ha mégsem akkor teszünk egy kört, s legalább körbenézünk errefelé is.
*Mosolyog a lányra, s tekintete többször is elidőzik rajta, tényleg szépnek találja őt, nem csak üres bókokat hint.
Már nem is bánja, hogy elveszítették egymást a tömegben előző partnerével, mert egyébként nem ismerhette volna meg ezt a szépséges elfet, és bizony az nagy kár lett volna.*
//Kelteria Milert//
-Hát köszönöm, a kitartás az megvan, van mi hajtson.
*Villant egy mosolyt ő is a lányra.
Aztán Kelteria következő mondatára elmereng, átfutnak agyán az elmúlt hetek eseményei, s lassan bólint egyet.*
-Igen, mondhatjuk, hogy nem unatkoztam mostanában, néha egy kicsit több is volt az izgalom mint szerettem volna.
*Tekintete kicsit elábrándozik, de a lány kuncogása ismét mosolyt csak az ő arcára is.*
-És ha mosolyog akkor még szebb, ha lehet egyáltalán ezt a bájt fokozni.
*Bókol tovább, mivel észrevehetően, tetszik, és jól esik Kelteriának, látszik ez az arcára kiült enyhe pírból is.
Mikor a lány belekarol, kényelmes sétatempóban indul el, próbálva úgy lavírozni a tömegben, hogy Kelteriának, ne nagyon kerüljön az útjába senki, inkább ő maga tessékeli finoman arrébb baljával az esetlegesen útjukba kerülőket.*
-Ha jól rémlik, akkor errefelé voltak a játékok, de ha mégsem akkor teszünk egy kört, s legalább körbenézünk errefelé is.
*Mosolyog a lányra, s tekintete többször is elidőzik rajta, tényleg szépnek találja őt, nem csak üres bókokat hint.
Már nem is bánja, hogy elveszítették egymást a tömegben előző partnerével, mert egyébként nem ismerhette volna meg ezt a szépséges elfet, és bizony az nagy kár lett volna.*
3359. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-13 10:19:06
Üzenet elküldve: 2015-07-13 10:19:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Malon//
~Elég rendesen felpaprikázta az, ami történt. Én is mindjárt felrobbanok, de a haragomat nem szeretném olyanon kitölteni, aki nem érdemli meg.~ *Most nem is teszi, inkább azon kezd el pörögni az agya, hogyan kapja el a tolvajt, hogy közben a másik ne akarja őt elkapni.
Mikor a csuklyás fickó megmutatja, milyen nagy a fogpiszkálója, ő nem aggódik jobban, hiszen nem tudná elképzelni, hogy nekiáll a piactér közepén hadonászni. Sietnie kell, mert az egyetlen esélye arra, hogy tisztázza magát, mindjárt eltűnik. Cselekednie kell, most.*
-Bocsásson meg, kérem!
*Jobbját ökölbe szorítva a sötét alak gyomorszáját célozza meg. Amíg a másik az ütés helyét fájlalja, addig ő a tolvaj után eredhet. Csak az a kérdés, hogy sikerül-e utolérnie, vagy őt érik utól előbb.*
A hozzászólás írója (Vuckah Oloat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.13 10:21:03
//Malon//
~Elég rendesen felpaprikázta az, ami történt. Én is mindjárt felrobbanok, de a haragomat nem szeretném olyanon kitölteni, aki nem érdemli meg.~ *Most nem is teszi, inkább azon kezd el pörögni az agya, hogyan kapja el a tolvajt, hogy közben a másik ne akarja őt elkapni.
Mikor a csuklyás fickó megmutatja, milyen nagy a fogpiszkálója, ő nem aggódik jobban, hiszen nem tudná elképzelni, hogy nekiáll a piactér közepén hadonászni. Sietnie kell, mert az egyetlen esélye arra, hogy tisztázza magát, mindjárt eltűnik. Cselekednie kell, most.*
-Bocsásson meg, kérem!
*Jobbját ökölbe szorítva a sötét alak gyomorszáját célozza meg. Amíg a másik az ütés helyét fájlalja, addig ő a tolvaj után eredhet. Csak az a kérdés, hogy sikerül-e utolérnie, vagy őt érik utól előbb.*
A hozzászólás írója (Vuckah Oloat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.13 10:21:03
3358. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-13 07:57:48
Üzenet elküldve: 2015-07-13 07:57:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
*Tys nyugodtan eszik, miközben arra ügyel, hogy a kezében tartandó késsel senkit se vágjon meg. Jólesik felélni az utolsó otthoni kosztot, mert az otthonára emlékezteti, pontosabban a rend falai mögött lévő apró kis helységet. Étkezés közben észleli azt, hogy valaki érdeklődik utána. Sebhelyénél érzi a kíváncsi tekintetet, amit az emberek egy fintorral vesznek tudomásul, főleg a részeg matrózok; akik nem látnak mást maguk előtt, csak egy meghágható nőszemélyt. Néhány botor mindig megismerkedik az öklével, ami nem kisasszonyos legyintés, hanem rendes ütés. Lenyeli az utolsó falatot, mikor egy hangra lesz figyelmes, ami előtte szólal meg. Szemével gyorsan odanéz, mikor észreveszi Lorewet, akit jól ismer. Másikkal ellentétben emlékszik még, hogy egy éven keresztül volt a tanítója és a többiekkel ellentétben tényleg fura gyakorlatokat végeztetett el vele. Az arcán lévő csúfító jel tőle származik, azonban ezzel ellentétben nem neheztel rá, sőt egyáltalán nem akar bosszút állni. Jelen esetben csupán két egyenlő szerzetesről van szó, akik nincsenek már tanító és tanítvány kapcsolatban. Végigméri a férfit, hogy azóta miképpen változott meg, mióta elhagyta a rend falait.*
- De igen Lorew, ismerjük egymást. Ezt a jelet te hagytad hátra *szól hozzá, miközben bal mutató ujját odarakja az emlegetett helyre. Édes billogként fölfogható, ami a nehéz múltjára emlékezteti. Hányszor verték és korbácsolták meg tanítói, hogy végül belé sulykolják a rend alaptudását, azután később a többit. Megengedték neki cserébe, hogy elkezdhessen foglalkozni a kígyókkal, de csakis mikor szabadideje engedi. Elrakja az éles falatozó kését, majd közelebb lép szerzetes társához, hogy egy csukló fogással köszöntse.*
- Régen láttalak, de örülök, hogy minden rendben veled. * hangja olyan, mint egy jéghideg hegyi pataknak. Kristálytisztán érhető, valamint a megszokott női hangokhoz képest két fokkal mélyebb. Ki először hallja, annak fura élményben lehet része, ahogy Tys beszél. Elereszti végül Lorewet, hogy végül amellett döntsön, hogy elvezesse a másikat egy kevésbé zsúfolt helyre, már ha egyáltalán követi őt. Egy közeli sikátor bejáratához érnek, ahol rendszerint az emberek nem közelednek. Egyáltalán nem fél, sem pedig aggódik amiatt, hogy valaki onnan meglepetés szerűen rá támadjon.*
- Mivel foglalkozol jelenleg? Én a kígyók tanulmányozásával. * adja meg rögtön a választ a maga részéről. Makacs, mert képtelen már lemondani erről a témáról, és a megfigyelései mindig újabb felismerésekhez vezetnek. Kíváncsian várja, hogy a másiknak mi lesz erre a válasza, mert fogalma sem lehet róla, hogy esetleg nem másba fekteti bele életét.*
A hozzászólás írója (Tysalin Boni) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.13 09:39:30
*Tys nyugodtan eszik, miközben arra ügyel, hogy a kezében tartandó késsel senkit se vágjon meg. Jólesik felélni az utolsó otthoni kosztot, mert az otthonára emlékezteti, pontosabban a rend falai mögött lévő apró kis helységet. Étkezés közben észleli azt, hogy valaki érdeklődik utána. Sebhelyénél érzi a kíváncsi tekintetet, amit az emberek egy fintorral vesznek tudomásul, főleg a részeg matrózok; akik nem látnak mást maguk előtt, csak egy meghágható nőszemélyt. Néhány botor mindig megismerkedik az öklével, ami nem kisasszonyos legyintés, hanem rendes ütés. Lenyeli az utolsó falatot, mikor egy hangra lesz figyelmes, ami előtte szólal meg. Szemével gyorsan odanéz, mikor észreveszi Lorewet, akit jól ismer. Másikkal ellentétben emlékszik még, hogy egy éven keresztül volt a tanítója és a többiekkel ellentétben tényleg fura gyakorlatokat végeztetett el vele. Az arcán lévő csúfító jel tőle származik, azonban ezzel ellentétben nem neheztel rá, sőt egyáltalán nem akar bosszút állni. Jelen esetben csupán két egyenlő szerzetesről van szó, akik nincsenek már tanító és tanítvány kapcsolatban. Végigméri a férfit, hogy azóta miképpen változott meg, mióta elhagyta a rend falait.*
- De igen Lorew, ismerjük egymást. Ezt a jelet te hagytad hátra *szól hozzá, miközben bal mutató ujját odarakja az emlegetett helyre. Édes billogként fölfogható, ami a nehéz múltjára emlékezteti. Hányszor verték és korbácsolták meg tanítói, hogy végül belé sulykolják a rend alaptudását, azután később a többit. Megengedték neki cserébe, hogy elkezdhessen foglalkozni a kígyókkal, de csakis mikor szabadideje engedi. Elrakja az éles falatozó kését, majd közelebb lép szerzetes társához, hogy egy csukló fogással köszöntse.*
- Régen láttalak, de örülök, hogy minden rendben veled. * hangja olyan, mint egy jéghideg hegyi pataknak. Kristálytisztán érhető, valamint a megszokott női hangokhoz képest két fokkal mélyebb. Ki először hallja, annak fura élményben lehet része, ahogy Tys beszél. Elereszti végül Lorewet, hogy végül amellett döntsön, hogy elvezesse a másikat egy kevésbé zsúfolt helyre, már ha egyáltalán követi őt. Egy közeli sikátor bejáratához érnek, ahol rendszerint az emberek nem közelednek. Egyáltalán nem fél, sem pedig aggódik amiatt, hogy valaki onnan meglepetés szerűen rá támadjon.*
- Mivel foglalkozol jelenleg? Én a kígyók tanulmányozásával. * adja meg rögtön a választ a maga részéről. Makacs, mert képtelen már lemondani erről a témáról, és a megfigyelései mindig újabb felismerésekhez vezetnek. Kíváncsian várja, hogy a másiknak mi lesz erre a válasza, mert fogalma sem lehet róla, hogy esetleg nem másba fekteti bele életét.*
A hozzászólás írója (Tysalin Boni) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.13 09:39:30
3357. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-13 04:00:12
Üzenet elküldve: 2015-07-13 04:00:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Vásárlás//
*Míg a lövést kiértékelik, addig ő visszatér az előbbi helyére és mivel már több lövés már nem lesz így leakasztja az ideget, s azt az annak fenntartott tárolóba helyezi. Míg az eredményre várnak, addig a közelbe maradva szétnéz a forgatagon. Leginkább valami harapnivalót akar magának keríteni, mivel későn indult el, s nem volt ideje reggelezni. A napokban vagy talán a hetekben elég szétszórt, nem volt ilyen. Általában késésben van, noha nem alszik rendesen. Így már nem volt ideje reggelezni, éppen csak annyi ideje volt, hogy távozóban beköszönt Mordi mamának.
Bevetve magát a forgatagozók közé, indul el a standok között. Van itt minden, mi szem szájnak ingere. Az levegőben terjengő illatok és a látványtól összefolyik szájában a nyál is. Malac, ökör, fácán és kappan, és minden féle vad. Halak, tengeri herkentyűk Gyümölcsök, apró sütemények. Mézes és ágyas pálinkák, vérszín, vagy éppen rózsaszín lágy borok. Annyi minden van itt, hogy dönteni is nehéz. Így egyelőre csak nézelődik, míg megtalálja azt, amire éppen vágyik. Kicsit messzebb, célbadobós játék. Amott egy állatkereskedő, egy könyves, ékszeresek. Az eredményhirdetés után s miután visszavette magához nyilait, azokat is megnézi. Addig is lecövekel egy sülteket árulóhoz, aki még mellesleg bort is kínál mellé. Kér magának egy jól átsütött malacsültet, köretnek rizst és zöldséget. S egy kupa lágyan gyöngyöző bort. Leszámol érte50aranyat, melyet átad (Aravae) az árusnak.
Miután megkapta a fatányérra szépen kikészített ételt, s italát. Az egyik üres hordóasztalhoz megy, letámasztja íját s tegezét. Onnan figyelve a versenynek kialakított helyett, s a forgatagban bámészkodókat, miközben falatozásba kezd. *
//Vásárlás//
*Míg a lövést kiértékelik, addig ő visszatér az előbbi helyére és mivel már több lövés már nem lesz így leakasztja az ideget, s azt az annak fenntartott tárolóba helyezi. Míg az eredményre várnak, addig a közelbe maradva szétnéz a forgatagon. Leginkább valami harapnivalót akar magának keríteni, mivel későn indult el, s nem volt ideje reggelezni. A napokban vagy talán a hetekben elég szétszórt, nem volt ilyen. Általában késésben van, noha nem alszik rendesen. Így már nem volt ideje reggelezni, éppen csak annyi ideje volt, hogy távozóban beköszönt Mordi mamának.
Bevetve magát a forgatagozók közé, indul el a standok között. Van itt minden, mi szem szájnak ingere. Az levegőben terjengő illatok és a látványtól összefolyik szájában a nyál is. Malac, ökör, fácán és kappan, és minden féle vad. Halak, tengeri herkentyűk Gyümölcsök, apró sütemények. Mézes és ágyas pálinkák, vérszín, vagy éppen rózsaszín lágy borok. Annyi minden van itt, hogy dönteni is nehéz. Így egyelőre csak nézelődik, míg megtalálja azt, amire éppen vágyik. Kicsit messzebb, célbadobós játék. Amott egy állatkereskedő, egy könyves, ékszeresek. Az eredményhirdetés után s miután visszavette magához nyilait, azokat is megnézi. Addig is lecövekel egy sülteket árulóhoz, aki még mellesleg bort is kínál mellé. Kér magának egy jól átsütött malacsültet, köretnek rizst és zöldséget. S egy kupa lágyan gyöngyöző bort. Leszámol érte50aranyat, melyet átad (Aravae) az árusnak.
Miután megkapta a fatányérra szépen kikészített ételt, s italát. Az egyik üres hordóasztalhoz megy, letámasztja íját s tegezét. Onnan figyelve a versenynek kialakított helyett, s a forgatagban bámészkodókat, miközben falatozásba kezd. *
3356. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-13 02:41:25
Üzenet elküldve: 2015-07-13 02:41:25
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Igen, a világ pusztulásara van ítélve, ez már eldöntetett, nem halandók által felfogható módon, és nem általunk ismert lények által. Viszont nincs mit tenni, pontosan ezt látja Lorew is, ahogyan kicsit távolabbról szemléli a forgatagot. A szél viszont hamar eltűnik, legalább olyan gyorsan, mint ahogyan jött, így hát mi oka lenne már ott maradni? A légmozgás elviselhetőbbé tette a napot, igaz, de oly röpke, és megismételhetetlen, hogy emléke már feledésbe is merült. A szerzetes pedig jobb híján egy kevésbé rövid morgással jelzi, hogy tudomásul vette: újból elviselhetetlen a hőség, a nap pedig újult erővel süti a feje búbját. Ilyenkor jön jól a haj, legalább a fejbőre nem pirul meg. Gilroy kísérletezett vele, hogy belelásson a szerzetesi élet rejtelmeibe, és főleg most ötlik Lorew eszébe, hogy azt hitte, leborotválják a hajukat. Mondjuk persze abból a szempontból jó az ötlet, hogy meleg napokon lehet erre fogni, miért nem mozdulnak ki a templomból, de... Mondjuk éppen így téli napokon sem mehetnek ki, mivel akkor meg talán fázna a fejük. Talán a szerzetes kénytelen lesz elgondolkodni ezen a lehetőségen, hiszen a munkakerülés új világa tárultak fel a szeme előtt néhány röpke gondolat formájában.
Ugyanakkor mivel a gondolataiba tűnő Gilroy mostanra már két orvoskisasszonyt fűz, ebből egyet még pont Lorew is látott messziről, így arra már felesleges lenne várni, hogy ő majd feltűnik, és megköszöni, amit érte tettek. Amit a szerzetes tett érte, hogy készségesen arcon ütötte, ezzel megmentve a sötét végzetétől, amit a banya mért volna rá. Pedig Lorew aranyat is elfogadott volna fizetségül... Most már mindegy, most már késő hálálkodni. Hogy megmutassa, mennyire, ismét úgy dönt, megkísérel kicsit mélyebben merülni a tömegbe. Megtehette volna korábban számtalan "társával", igen, de jobb szeret egyedül mutatkozni, mint olyan bizarr külsejű alakokkal, mint Vi, vagy a dalnok volt. Persze még így is szigorúan a külső gyűrűben marad, igyekszik távol maradni a forgatag magjától, legalábbis egészen addig, amíg... Nem szokott mindenkit egyesével szemügyre, főleg nem egy ilyen helyen (és főleg mert neki egyik halandó olyan, mint a másik), viszont a rossz dolgokat hamar kiszúrja. Nem sok mindenre emlékszik, soha nem jegyez meg arcokat, ez általában jó, néha kellemetlen helyzeteket szül, viszont vannak dolgok, amikre egyértelműen emlékszik. És a tőle néhány lépésre elhelyezkedő hölgy sebhelye pontosan ilyen dolog. Ezt nem lehet leutánozni, valahol már biztosan látta. Közelebb lép, de még mindig nem szólal meg, csak az ételre pillant, amit amaz éppen majszolgat. Azt felismeri, szerzeteskoszt, akkor valószínűleg innen ismerős. De kit érdekel? Meg is fordul, és lép néhányat, de megtorpan. Talán mögötte van valaki a múltjából, és talán ez rosszat jelent. Eddig többnyire olyanok kerültek elő, akik meg akarták ölni, de minimum megcsonkítani. És az mindig felbosszantotta őket, hogy Lorew már elfelejtette az arcukat. Persze lehet véletlen egybeesés is, viszont a szerzetes fontosnak érzi kideríteni, saját egészségi állapota érdekében is. Így újból tesz egy félfordulatot, hogy megint szembekerüljön a nővel, lép néhányat, amíg közelebb ér, majd pedig a lehető legkevésbé morgós hangját véve elő kérdezi:*
- Bocsánat, véletlenül... nem ismerjük mi egymást?
*Igen, a világ pusztulásara van ítélve, ez már eldöntetett, nem halandók által felfogható módon, és nem általunk ismert lények által. Viszont nincs mit tenni, pontosan ezt látja Lorew is, ahogyan kicsit távolabbról szemléli a forgatagot. A szél viszont hamar eltűnik, legalább olyan gyorsan, mint ahogyan jött, így hát mi oka lenne már ott maradni? A légmozgás elviselhetőbbé tette a napot, igaz, de oly röpke, és megismételhetetlen, hogy emléke már feledésbe is merült. A szerzetes pedig jobb híján egy kevésbé rövid morgással jelzi, hogy tudomásul vette: újból elviselhetetlen a hőség, a nap pedig újult erővel süti a feje búbját. Ilyenkor jön jól a haj, legalább a fejbőre nem pirul meg. Gilroy kísérletezett vele, hogy belelásson a szerzetesi élet rejtelmeibe, és főleg most ötlik Lorew eszébe, hogy azt hitte, leborotválják a hajukat. Mondjuk persze abból a szempontból jó az ötlet, hogy meleg napokon lehet erre fogni, miért nem mozdulnak ki a templomból, de... Mondjuk éppen így téli napokon sem mehetnek ki, mivel akkor meg talán fázna a fejük. Talán a szerzetes kénytelen lesz elgondolkodni ezen a lehetőségen, hiszen a munkakerülés új világa tárultak fel a szeme előtt néhány röpke gondolat formájában.
Ugyanakkor mivel a gondolataiba tűnő Gilroy mostanra már két orvoskisasszonyt fűz, ebből egyet még pont Lorew is látott messziről, így arra már felesleges lenne várni, hogy ő majd feltűnik, és megköszöni, amit érte tettek. Amit a szerzetes tett érte, hogy készségesen arcon ütötte, ezzel megmentve a sötét végzetétől, amit a banya mért volna rá. Pedig Lorew aranyat is elfogadott volna fizetségül... Most már mindegy, most már késő hálálkodni. Hogy megmutassa, mennyire, ismét úgy dönt, megkísérel kicsit mélyebben merülni a tömegbe. Megtehette volna korábban számtalan "társával", igen, de jobb szeret egyedül mutatkozni, mint olyan bizarr külsejű alakokkal, mint Vi, vagy a dalnok volt. Persze még így is szigorúan a külső gyűrűben marad, igyekszik távol maradni a forgatag magjától, legalábbis egészen addig, amíg... Nem szokott mindenkit egyesével szemügyre, főleg nem egy ilyen helyen (és főleg mert neki egyik halandó olyan, mint a másik), viszont a rossz dolgokat hamar kiszúrja. Nem sok mindenre emlékszik, soha nem jegyez meg arcokat, ez általában jó, néha kellemetlen helyzeteket szül, viszont vannak dolgok, amikre egyértelműen emlékszik. És a tőle néhány lépésre elhelyezkedő hölgy sebhelye pontosan ilyen dolog. Ezt nem lehet leutánozni, valahol már biztosan látta. Közelebb lép, de még mindig nem szólal meg, csak az ételre pillant, amit amaz éppen majszolgat. Azt felismeri, szerzeteskoszt, akkor valószínűleg innen ismerős. De kit érdekel? Meg is fordul, és lép néhányat, de megtorpan. Talán mögötte van valaki a múltjából, és talán ez rosszat jelent. Eddig többnyire olyanok kerültek elő, akik meg akarták ölni, de minimum megcsonkítani. És az mindig felbosszantotta őket, hogy Lorew már elfelejtette az arcukat. Persze lehet véletlen egybeesés is, viszont a szerzetes fontosnak érzi kideríteni, saját egészségi állapota érdekében is. Így újból tesz egy félfordulatot, hogy megint szembekerüljön a nővel, lép néhányat, amíg közelebb ér, majd pedig a lehető legkevésbé morgós hangját véve elő kérdezi:*
- Bocsánat, véletlenül... nem ismerjük mi egymást?
3355. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-13 00:32:34
Üzenet elküldve: 2015-07-13 00:32:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári Forgatag//
//Egészségügyi szolgálat – Nyílt//
//Letrion, Arten, Dennon//
*Nem igazán szabadkozik, és nem is tétovázik, ahogy érkezik Wintől a szabad utat adó jelzés, máris fordít hátat, és hagyja magára a szépséges párocskát. Néha-néha válla felett vigyorogva vissza sandítva rájuk, valahol érdekli hogy barátnőjének komolyan bejön-e a cicafiú, vagy ő is csak remek bevételi forrást lát benne, ami azért nem mindegy. Pláne ha azt vesszük aktuális ágymelegítőjük marad-e reggelire. Egy ilyennel azért nem szívesen falatozna egy asztalnál. Szóval igyekszik távolodni, de figyelni mégis rájuk, tömött tarisznyája csilingelve verődik minden lépésnél a szűk nadrágba bújtatott combjához. Majd térdig érő kopott csizma, ujjatlan fehér ing, zöld, feszes mellényke, és mindehhez a lángszínű hajkorona, mely hevenyészett kontyból igyekszik épp szabadulni. Finoman lengi körbe a zöld növények illata, szerencsére hangsúlyosabban, mint a szeszé. Vagyis semmi különleges, csak Zia, ki épp nem néz a lába elé.
Így eshet meg, hogy ismét beleütközik valakibe, ezúttal fájósabb, válltól csuklóig sebes karjával, még mindig érzékeny, de legalább már varratmentes oldalával, és ténylegesen véletlenül. Szisszen fel hangosan, fájdalmasan, és kapja jobbját bordái alá baloldalon, egyáltalán nem haragosan pillantgatva az útakadályba. Nála nem sokkal magasabb nő, kifejezetten nemesi vonásokkal.*
-Bocs baba, nem figyeltem.
*Veti be elbűvölő vigyorát, és hordozza tekintetét végig a nő társain, félpáncélos akármi, lóval, nem túl izgalmas, annál inkább a félelf, kire jócskán magasra kell felnézni. Legalább kétszer, mert ilyen szép férfipéldányt már a tél óta nem látott. El is mereng rajta, talán az illendőség határait átlépve pár szívdobbanással, de végül is újra Letrionra emeli kékjeit*
-Zia.
*Nyújtja kezét parolára, és szorít rá a nőére, ha fogadja azt.*
-Felcser.
*Pillant futólag ismét Dennonra.*
-Kicsit elveszettnek tűntök, segíthetek?
//Egészségügyi szolgálat – Nyílt//
//Letrion, Arten, Dennon//
*Nem igazán szabadkozik, és nem is tétovázik, ahogy érkezik Wintől a szabad utat adó jelzés, máris fordít hátat, és hagyja magára a szépséges párocskát. Néha-néha válla felett vigyorogva vissza sandítva rájuk, valahol érdekli hogy barátnőjének komolyan bejön-e a cicafiú, vagy ő is csak remek bevételi forrást lát benne, ami azért nem mindegy. Pláne ha azt vesszük aktuális ágymelegítőjük marad-e reggelire. Egy ilyennel azért nem szívesen falatozna egy asztalnál. Szóval igyekszik távolodni, de figyelni mégis rájuk, tömött tarisznyája csilingelve verődik minden lépésnél a szűk nadrágba bújtatott combjához. Majd térdig érő kopott csizma, ujjatlan fehér ing, zöld, feszes mellényke, és mindehhez a lángszínű hajkorona, mely hevenyészett kontyból igyekszik épp szabadulni. Finoman lengi körbe a zöld növények illata, szerencsére hangsúlyosabban, mint a szeszé. Vagyis semmi különleges, csak Zia, ki épp nem néz a lába elé.
Így eshet meg, hogy ismét beleütközik valakibe, ezúttal fájósabb, válltól csuklóig sebes karjával, még mindig érzékeny, de legalább már varratmentes oldalával, és ténylegesen véletlenül. Szisszen fel hangosan, fájdalmasan, és kapja jobbját bordái alá baloldalon, egyáltalán nem haragosan pillantgatva az útakadályba. Nála nem sokkal magasabb nő, kifejezetten nemesi vonásokkal.*
-Bocs baba, nem figyeltem.
*Veti be elbűvölő vigyorát, és hordozza tekintetét végig a nő társain, félpáncélos akármi, lóval, nem túl izgalmas, annál inkább a félelf, kire jócskán magasra kell felnézni. Legalább kétszer, mert ilyen szép férfipéldányt már a tél óta nem látott. El is mereng rajta, talán az illendőség határait átlépve pár szívdobbanással, de végül is újra Letrionra emeli kékjeit*
-Zia.
*Nyújtja kezét parolára, és szorít rá a nőére, ha fogadja azt.*
-Felcser.
*Pillant futólag ismét Dennonra.*
-Kicsit elveszettnek tűntök, segíthetek?
3354. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:40:31
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:40:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//A'frad Loganar//
*Kicsit sincsen hozzászokva ahhoz, hogy bárki is hozzá érjen. Ezért is rezzent meg a kézcsók hatására, de igyekezett gyorsan összeszedni magát.*
- Oh, értem. Akkor ez esetben sok sikert kívánok a tanulmányaihoz és remélem mihamarabb eléri a céljait. Csak kitartás kell hozzá.
*Mondja kedvesen mosolyogva a férfire. Nem szakitja meg a szemkontaktust, szilárdan tartja magát. Tudja ő mi az illem, csak nem nagyon volt olyan közegben, ahol tudta volna használni.*
- Értem. Ez azt jelenti, hogy magának is kalandos élete lehet! Biztosan izgalmas egy lovag élete, akkor is ha még nem lovag.
*Kedvesen mosolyog és kuncog is egyet a férfi megszólalására.*
- Köszönöm ez igazán kedves volt magától!
*Mondja egy kicsit elpirulva, ahogy a férfi bőkol neki. Látja ahogy a férfi oldalt fordul és úgy tartja a kezét, hogy ő bele tudjon karolni. Egy pillanatig hezitál majd belékarol.*
- Igen van. Nagyon érdekesnek hangzik a dolog! Érdekelne. Nézzük meg!
*Mondja mosolyogva, ahogy tekintetét arra fordítja, amerre a férfi intett. Látja a sokaságot és arcán kiül a kíváncsiság, ahogy próbálja felmérni a helyzetet.*
3353. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:11:30
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:11:30
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Tazryns//
*Két okból is titokban kell tartania az úgynevezett "igazságot". Egyrészt azon egyszerű oknál fogva, hogy a világ és persze aktuális beszélgetőtársa minél kevesebbet tudjon róla. A sötételfeknek a mélységben betöltött szerepét és hatalmát ugyan csak történtekből és legendákból ismeri, de idefenn mindig is veszélyes és megbízhatatlan alakoknak tartották a sötét bőrű elfeket és a maga részéről inkább rájátszik a dologra, mintsem bárkit is megpróbáljon meggyőzni annak ellenkezőjéről. Másrészt a korát sem szeretné nyilvánosságra hozni. Ugyan egy korai omlás volt ami kizavarta a barlangok közül de az ő időérzetük szerint nem volt az olyan régen. És bár Plevaen már férfinak számít, azért messze nem olyan idős mint amilyennek sokan kinézete vagy képességei alapján gondolnák, de mint minden mást ezt is inkább eltitkolja, úgy látszik egész jól.
A beszélgetésből kiderül, hogy a fiúban meg lehet bízni. Valószínűleg megint egy pártfogót keres mint lent a mélyben. Mással nem igazán tudja magyarázni ezt a fajta ragaszkodást, de ha a lába törik is bele ő akkor is kitapossa belőle a használhatóságot. Felmerül benne az ötlet mennyi hasznát venné a bordélyban mint a női vendégek számára tartott örömszerző. Nem tudja, hogy kéne ezt felhoznia neki, a matrónát szolgálni, az egy dolog, de más alantasabb fajokkal aprópénzért henteregni... Nos ő ezt a fizető oldalon szokta csinálni, ami szerinte legalábbis nagy különbség.
Azonban ennél egy érdekesebb dolog is történik ami hamar magára vonja az érdeklődését. Méghozzá a lövése pontjai amik meg is jelennek a táblán az őt szimbolizáló fehér szín mellett. Huszonnyolc pont, csak az utolsó körben. Nemcsak, hogy az ő, de az egész verseny eddigi legjobb lövése, sőt még az ezt megelőző huszonhat pontossal se sikerült dacolni. Ahogy arrafelé néz végre a győzelem mosolya nyúlik végig az arcán és elméje egyre inkább a harc varázsitala körül forog. Vagyis azon mit is jelenthet ez a lötty amit felajánlottak. Most már biztos, hogy ő nyer, de komoly kérdés, hogy mit.*
-Na azt hiszem ezzel meg is volnék. *Fordul vissza a fajtársa felé.* -Mostantól hivatalosan is én vagyok a város legjobb lövésze.
*Mondja már kicsit halkabban. Idejét érzi, a sok csecsebecse felöltésének, az általuk felszabadított pontosságra amúgy se lesz szüksége, mostantól csak valódi élő célpontokra lő amiket ostobaságuk okán nehezebb eltalálni. Bezzeg a bábuk pont olyan messze álltak ahová szinte lehetetlen ellőni és még ő sem lőhet feléjük biztos kézzel.* -Na én begyűjtöm a nyereményem, te meg talán megismerkedhetnél Zianával. *Ekkor még nem is tudja másnap mennyire meg fog haragudni az embernőstényre.* -Vagy keress egy tündért. Jól illene a mókusketrecbe.
*Ez utóbbit ugyan nem gondolta komolyan, de ha valóra válik, és lehetőleg nem kapják el miatta az őrök, akkor nincs ellene kifogása. Gyorsan visszaindul az árnyékos részhez a holmijáért. Pénztárca, mérges vért, gyilkos gyűrű, a nyakékek sokasága és minden egyéb kacat sorra elhagyja a vértet és átkerül a mélységi testén nekik fenntartott parcellára. Ezzel az egykori mókustartó láda, üressé és lakatlanná válik, talán tényleg kéne bele valami kicsi állat, legyen annak akárhány lába. Most már jobban van öltözve mint a nemes úrfi. A lovat érő gyűrű és a remekbe szabott rücskös vért megadja a várt fődíj átvételéhez szükséges eleganciát, a lassan nyugovóra térő nap pedig kellemesebb időt biztosít ezek viseléséhez.*
//Tazryns//
*Két okból is titokban kell tartania az úgynevezett "igazságot". Egyrészt azon egyszerű oknál fogva, hogy a világ és persze aktuális beszélgetőtársa minél kevesebbet tudjon róla. A sötételfeknek a mélységben betöltött szerepét és hatalmát ugyan csak történtekből és legendákból ismeri, de idefenn mindig is veszélyes és megbízhatatlan alakoknak tartották a sötét bőrű elfeket és a maga részéről inkább rájátszik a dologra, mintsem bárkit is megpróbáljon meggyőzni annak ellenkezőjéről. Másrészt a korát sem szeretné nyilvánosságra hozni. Ugyan egy korai omlás volt ami kizavarta a barlangok közül de az ő időérzetük szerint nem volt az olyan régen. És bár Plevaen már férfinak számít, azért messze nem olyan idős mint amilyennek sokan kinézete vagy képességei alapján gondolnák, de mint minden mást ezt is inkább eltitkolja, úgy látszik egész jól.
A beszélgetésből kiderül, hogy a fiúban meg lehet bízni. Valószínűleg megint egy pártfogót keres mint lent a mélyben. Mással nem igazán tudja magyarázni ezt a fajta ragaszkodást, de ha a lába törik is bele ő akkor is kitapossa belőle a használhatóságot. Felmerül benne az ötlet mennyi hasznát venné a bordélyban mint a női vendégek számára tartott örömszerző. Nem tudja, hogy kéne ezt felhoznia neki, a matrónát szolgálni, az egy dolog, de más alantasabb fajokkal aprópénzért henteregni... Nos ő ezt a fizető oldalon szokta csinálni, ami szerinte legalábbis nagy különbség.
Azonban ennél egy érdekesebb dolog is történik ami hamar magára vonja az érdeklődését. Méghozzá a lövése pontjai amik meg is jelennek a táblán az őt szimbolizáló fehér szín mellett. Huszonnyolc pont, csak az utolsó körben. Nemcsak, hogy az ő, de az egész verseny eddigi legjobb lövése, sőt még az ezt megelőző huszonhat pontossal se sikerült dacolni. Ahogy arrafelé néz végre a győzelem mosolya nyúlik végig az arcán és elméje egyre inkább a harc varázsitala körül forog. Vagyis azon mit is jelenthet ez a lötty amit felajánlottak. Most már biztos, hogy ő nyer, de komoly kérdés, hogy mit.*
-Na azt hiszem ezzel meg is volnék. *Fordul vissza a fajtársa felé.* -Mostantól hivatalosan is én vagyok a város legjobb lövésze.
*Mondja már kicsit halkabban. Idejét érzi, a sok csecsebecse felöltésének, az általuk felszabadított pontosságra amúgy se lesz szüksége, mostantól csak valódi élő célpontokra lő amiket ostobaságuk okán nehezebb eltalálni. Bezzeg a bábuk pont olyan messze álltak ahová szinte lehetetlen ellőni és még ő sem lőhet feléjük biztos kézzel.* -Na én begyűjtöm a nyereményem, te meg talán megismerkedhetnél Zianával. *Ekkor még nem is tudja másnap mennyire meg fog haragudni az embernőstényre.* -Vagy keress egy tündért. Jól illene a mókusketrecbe.
*Ez utóbbit ugyan nem gondolta komolyan, de ha valóra válik, és lehetőleg nem kapják el miatta az őrök, akkor nincs ellene kifogása. Gyorsan visszaindul az árnyékos részhez a holmijáért. Pénztárca, mérges vért, gyilkos gyűrű, a nyakékek sokasága és minden egyéb kacat sorra elhagyja a vértet és átkerül a mélységi testén nekik fenntartott parcellára. Ezzel az egykori mókustartó láda, üressé és lakatlanná válik, talán tényleg kéne bele valami kicsi állat, legyen annak akárhány lába. Most már jobban van öltözve mint a nemes úrfi. A lovat érő gyűrű és a remekbe szabott rücskös vért megadja a várt fődíj átvételéhez szükséges eleganciát, a lassan nyugovóra térő nap pedig kellemesebb időt biztosít ezek viseléséhez.*
3352. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 22:42:03
Üzenet elküldve: 2015-07-12 22:42:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
*Nem kell sok ahhoz, hogy egy ezüstös-fehér hajú elf nő érkezzen meg a piactérre. Tekintetét lassan végigviszi az itten összegyűlt alakok láttán, hogy emlékezetébe vésse őket. Elég csak egyszer alaposan megnézni őket, aztán soha nem felejti el az arcukat. Kemény gyakorlások által tanulta meg, hogy miként jegyezzen meg képileg dolgokat, amit eltárolhat és a későbbiek folyamán ha szükséges olyan tökéletesen tudja őket előhozni és megörökíteni egy pergamenre. Ugyan neveket, vagy egyéb apróságokat nem tud hozzájuk társítani, de ettől függetlenül minden jelenlevő belekerül az ő agyába. Mikor végez a jellegzetesebb alakokkal, akkor felhagy eme feladattal és a Piactéren történő eseményekre próbál rájönni. Ezen a helyen sokan vannak, sőt egészen jól érzik magukat. Egyelőre nem látja az előtte állok miatt, hogy mi az, ami pontosan ilyen hangulatot teremt, de kíváncsisága nem hagyja nyugodni. Eldönti magában, hogy felkeresi a forrását, aztán továbbáll. Az eddigi élete miatt nem szívesen mutatkozik, mert egy világtól elzárt helyen, szerzetesek között élte az életét. Idősebb szerzetes tanácsára történik ez a felfedező körút, hogy új ismeretekhez jusson. Fogalma sincs, hogy a kígyókkal kapcsolatos tudását miképpen tudná bővíteni. Számára a jelenlevő alakok túlságosan fényűzőek és felelőtlenek. A tömegnek nekiindulva próbál előrébb jutni, ahol minden bizonnyal az a esemény tart, ami lefoglalja az embereket.*
- Bocsánat, elnézést!
* Ezek a szavak hagyják el az ajkait, miközben az első sorba kerül. Az íjászverseny láttán nem szól semmit, csupán tudomásul veszi, hogy milyen hétköznapi versenyzés folyik itt. Felmerül benne, hogy mivel tudják garantálni azt, hogy a tömegből senki sem sérül meg? Mi ennek a titka? Egy darabig a versenyzőkön legelteti a szemét, majd azon gondolkozik, hogy miért nem mérges kígyó fogó versengés van? Több adrenalinnal járna, emellett igazán páratlan lenne, amivel talán több ember lenne rá kíváncsi. Tetszene neki az ehhez hasonló feladat, amit minden bizonnyal sikeresen végezne el. Sokan mondanák, hogy csal, azonban elég nagy az uralma a teste felett. Legyen az hideg, meleg és esetleg fájdalom. Ki ő? Nos a sebhelye miatt, ami a bal szeme alatt húzódik nem a legmakulátlanabb külsejű elf nő. Az igényes öltözéke jól takarja testét, ám ettől még nem tudja elrejteni formás érzéki vonásait. Egészen nyugodt az arckifejezése annak ellenére, hogy a zsivajgó piactéren van. Kezd éhes és szomjas lenni, így jobbára tarisznyájából halássza elő a megszáradt cipót, meg a maradék kecskesajtot. Mindkettő a szerzetesek által készített ízletes finomság. Nekilát falatozgatni, nem törődve azzal, hogy mit gondol róla a környezete.*
*Nem kell sok ahhoz, hogy egy ezüstös-fehér hajú elf nő érkezzen meg a piactérre. Tekintetét lassan végigviszi az itten összegyűlt alakok láttán, hogy emlékezetébe vésse őket. Elég csak egyszer alaposan megnézni őket, aztán soha nem felejti el az arcukat. Kemény gyakorlások által tanulta meg, hogy miként jegyezzen meg képileg dolgokat, amit eltárolhat és a későbbiek folyamán ha szükséges olyan tökéletesen tudja őket előhozni és megörökíteni egy pergamenre. Ugyan neveket, vagy egyéb apróságokat nem tud hozzájuk társítani, de ettől függetlenül minden jelenlevő belekerül az ő agyába. Mikor végez a jellegzetesebb alakokkal, akkor felhagy eme feladattal és a Piactéren történő eseményekre próbál rájönni. Ezen a helyen sokan vannak, sőt egészen jól érzik magukat. Egyelőre nem látja az előtte állok miatt, hogy mi az, ami pontosan ilyen hangulatot teremt, de kíváncsisága nem hagyja nyugodni. Eldönti magában, hogy felkeresi a forrását, aztán továbbáll. Az eddigi élete miatt nem szívesen mutatkozik, mert egy világtól elzárt helyen, szerzetesek között élte az életét. Idősebb szerzetes tanácsára történik ez a felfedező körút, hogy új ismeretekhez jusson. Fogalma sincs, hogy a kígyókkal kapcsolatos tudását miképpen tudná bővíteni. Számára a jelenlevő alakok túlságosan fényűzőek és felelőtlenek. A tömegnek nekiindulva próbál előrébb jutni, ahol minden bizonnyal az a esemény tart, ami lefoglalja az embereket.*
- Bocsánat, elnézést!
* Ezek a szavak hagyják el az ajkait, miközben az első sorba kerül. Az íjászverseny láttán nem szól semmit, csupán tudomásul veszi, hogy milyen hétköznapi versenyzés folyik itt. Felmerül benne, hogy mivel tudják garantálni azt, hogy a tömegből senki sem sérül meg? Mi ennek a titka? Egy darabig a versenyzőkön legelteti a szemét, majd azon gondolkozik, hogy miért nem mérges kígyó fogó versengés van? Több adrenalinnal járna, emellett igazán páratlan lenne, amivel talán több ember lenne rá kíváncsi. Tetszene neki az ehhez hasonló feladat, amit minden bizonnyal sikeresen végezne el. Sokan mondanák, hogy csal, azonban elég nagy az uralma a teste felett. Legyen az hideg, meleg és esetleg fájdalom. Ki ő? Nos a sebhelye miatt, ami a bal szeme alatt húzódik nem a legmakulátlanabb külsejű elf nő. Az igényes öltözéke jól takarja testét, ám ettől még nem tudja elrejteni formás érzéki vonásait. Egészen nyugodt az arckifejezése annak ellenére, hogy a zsivajgó piactéren van. Kezd éhes és szomjas lenni, így jobbára tarisznyájából halássza elő a megszáradt cipót, meg a maradék kecskesajtot. Mindkettő a szerzetesek által készített ízletes finomság. Nekilát falatozgatni, nem törődve azzal, hogy mit gondol róla a környezete.*
3351. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 21:53:33
Üzenet elküldve: 2015-07-12 21:53:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Kelteria Milert//
*Észreveszi a Kelteria apró rezdülését amint kezet csókol neki, s ebből sejti, hogy nem szokta annyira a közvetlen érintkezést a lány.*
-Az igazat megvallva még nem vagyok teljesen lovag, még nem ütöttek azzá, de gyermekkorom óta annak készülök, s most is a Thargok pártfogásában képzem magam.
*Mivel Kelteria nem tekint félre, így ő is tartja a szemkontaktust, tetszik neki a lány tartása, stílusa, nem az a tipikus úri-kisasszony, de nem is az az alpári, hanem azért ismeri az illemet.*
-Hát én messze innen éltem eddig, most a lovagokhoz jöttem csatlakozni ide, hogy magam is az lehessek.
*Tetszik neki a lány mosolya is, amint csendben kuncog egyet*
-Hát én is bízom benne nem fog unatkozni társaságomban, s örömömre szolgál, hogy egy ilyen gyönyörű hölgy tart velem.
*Oldalt fordul s úgy helyezi kezét, hogy a lány bele karolhasson.*
-Arra felé vetélkedőket, s játékokat láttam, van kedve megnézni?
*Int baljával egy irányba, míg tekintetével a lány arcát fürkészi, hogy lássa mi az első reakció az általa felajánlott programra.*
//Kelteria Milert//
*Észreveszi a Kelteria apró rezdülését amint kezet csókol neki, s ebből sejti, hogy nem szokta annyira a közvetlen érintkezést a lány.*
-Az igazat megvallva még nem vagyok teljesen lovag, még nem ütöttek azzá, de gyermekkorom óta annak készülök, s most is a Thargok pártfogásában képzem magam.
*Mivel Kelteria nem tekint félre, így ő is tartja a szemkontaktust, tetszik neki a lány tartása, stílusa, nem az a tipikus úri-kisasszony, de nem is az az alpári, hanem azért ismeri az illemet.*
-Hát én messze innen éltem eddig, most a lovagokhoz jöttem csatlakozni ide, hogy magam is az lehessek.
*Tetszik neki a lány mosolya is, amint csendben kuncog egyet*
-Hát én is bízom benne nem fog unatkozni társaságomban, s örömömre szolgál, hogy egy ilyen gyönyörű hölgy tart velem.
*Oldalt fordul s úgy helyezi kezét, hogy a lány bele karolhasson.*
-Arra felé vetélkedőket, s játékokat láttam, van kedve megnézni?
*Int baljával egy irányba, míg tekintetével a lány arcát fürkészi, hogy lássa mi az első reakció az általa felajánlott programra.*
3350. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 18:27:31
Üzenet elküldve: 2015-07-12 18:27:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Vuckah Oloat//
*Hamar elönti a düh amikor észreveszi, hogy nincsenek rendben a tekercsek, nincs meg mind és abból ami megvan az első amit megnézett hamisnak tűnik, ki tudja a többi is nem az e.*
-Ne akarj engem átverni kisember, mert nem jársz jól.
*Tekintete egyre szúrósabban mered a gnómra, s amikor az elkezd össze vissza forgolódni, csak még jobban felmegy benne a pumpa.*
-Rám figyelj, ha hozzád beszélek, úgy látszik nem üzleteltél még mélységivel, mi nagyon nem honoráljuk ha át akarnak ejteni minket, a tiszteletlenséget meg még annyira sem.
~Főleg egy ilyen kis alantas fajtól~
*Félreveti köpenyét, hogy láthatóvá váljon kardja nyomatékosítva mondandóját.*
-A legtöbben itt helyben megölnének, vagy elhurcolnának rabszolgának.
*Zúdítja Vuckahra szavait, szinte szóhoz sem hagyva jutni a gnómot, nem érdekli ha az közben mondani akarna valamit.*
//Vuckah Oloat//
*Hamar elönti a düh amikor észreveszi, hogy nincsenek rendben a tekercsek, nincs meg mind és abból ami megvan az első amit megnézett hamisnak tűnik, ki tudja a többi is nem az e.*
-Ne akarj engem átverni kisember, mert nem jársz jól.
*Tekintete egyre szúrósabban mered a gnómra, s amikor az elkezd össze vissza forgolódni, csak még jobban felmegy benne a pumpa.*
-Rám figyelj, ha hozzád beszélek, úgy látszik nem üzleteltél még mélységivel, mi nagyon nem honoráljuk ha át akarnak ejteni minket, a tiszteletlenséget meg még annyira sem.
~Főleg egy ilyen kis alantas fajtól~
*Félreveti köpenyét, hogy láthatóvá váljon kardja nyomatékosítva mondandóját.*
-A legtöbben itt helyben megölnének, vagy elhurcolnának rabszolgának.
*Zúdítja Vuckahra szavait, szinte szóhoz sem hagyva jutni a gnómot, nem érdekli ha az közben mondani akarna valamit.*
3349. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 17:00:34
Üzenet elküldve: 2015-07-12 17:00:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
//Harmadik forduló//
* Az első kört ő zárta, hisz késve érkezett, még is köszönettel tartozik érte az írnoknak, hogy engedte lőni. Nem volt egy szerencsés lövés, de köszönheti saját meggondolatlanságának. A másodikat nyitotta már tisztább fejjel. Talán ez vagy csak a szerencse miatt, de lövése mondhatni tökéletesre sikeredett. Vegyes érzelmekkel vonul félre, s helyett adjon a többi versenyzőnek. A pontok összesítése után csak félre húzza ajkait. Úgy dönt, most azért figyelemmel kíséri a többieket, kíváncsiságból, s hogy kiértékelje eddigi teljesítményét. Lába közé fogja faragott tölgyfa tegezét, melyre páratlan ügyességű kezek vájtak indákat, közepére pedig egy faágon ülő madarat. Aki jobban ismeretes az állatok világában az felismerheti benne a Vándorsólymot. Most nézi csak meg jobban ellenfeleit. A sötételf harcost, az elf leányt, a vörös hajú apró leányt, kit már látott a Kúria falin belül is, az ifjú hegyes fülűt, s még alakit, akinek a nevét hallani, ám nem lépett elő a kezdő vonalhoz. Mindeközben, leakasztja az ideget a karokról, hogy azt a tegezben lévő fekete dobozba fektesse bele. S helyette másikat vegyen elő. Így míg a többi útjára engedi harmadik vesszejét is, felajzza újra a íját. A felső és alsó íjkarok meleg barna árnyalatúak, melynek végén díszítésként is szolgáló íjszarvon megcsillan a már magasan járó nap sugarai. Markolata tört fehér árnyalatú mely így a szarvakhoz hasonlatosan elüt a karok színétől. Családi örökség, az első komolyabb íja, s azóta is az egyetlen. A felajzás már rutinszerűen megy, az egyik majd a másik szarvra akasztva azt. Fegyverét letámasztva, egy hajtűt halászik elő zsebéből. Ujjai közé veszi a nedves, s most inkább kócos hajzuhatagot, hogy gyors mozdulatokkal csavarja azt össze egyetlen egy tincsé, s tűzze fel fejére.
Mindent feltéve az utolsó lapra ismét megpróbálkozik a harmadik bábuval. Veszteni valója nincs. Így lép a lövő álláshoz. Felhúzza az ujjvédőt, s ismét belekezd a már ismert folyamatba. Magasba emeli kezét, a csuklójára erősített kék szalag meglebben a lendülettől. Majd felmérni a vadat, annak helyzetét, megvárni, míg tiszta lesz a kép. Kiválasztani a megfelelő vesszőt, mely most egy zöld csavartollazású vessző. Kitisztítani a fejet, kizárni mindent, a körülötte lévő embereket, s azok halk neszezését. Rászorítani a szaruval bevont markolatra, a kilövő csatornára helyezni a nóduszt, s felhőzni az ideget. Emelni az íjat, célra tartani, tovább feszíteni a húrt végül oldani. A karok hajlanak, pendül a húr, ahogy az ujjak szabadjára engedik a nockkot, hogy az süvítve száguldjon a préda felé. S egy kis szerencsével az első lövését meghazudtolva meg is állapodjon benne. Tengerkék szemei résnyire összeszűkülve követik a nyíl útját várva, hova is csapódik be. Lassan engedi le fegyverét. A találat sikerességétől függően – sikeres esetén halvány mosollyal arcán, balsiker esetén, kelletlenül félre húzva ajkait – távozik a pályáról. *
//Íjászverseny//
//Harmadik forduló//
* Az első kört ő zárta, hisz késve érkezett, még is köszönettel tartozik érte az írnoknak, hogy engedte lőni. Nem volt egy szerencsés lövés, de köszönheti saját meggondolatlanságának. A másodikat nyitotta már tisztább fejjel. Talán ez vagy csak a szerencse miatt, de lövése mondhatni tökéletesre sikeredett. Vegyes érzelmekkel vonul félre, s helyett adjon a többi versenyzőnek. A pontok összesítése után csak félre húzza ajkait. Úgy dönt, most azért figyelemmel kíséri a többieket, kíváncsiságból, s hogy kiértékelje eddigi teljesítményét. Lába közé fogja faragott tölgyfa tegezét, melyre páratlan ügyességű kezek vájtak indákat, közepére pedig egy faágon ülő madarat. Aki jobban ismeretes az állatok világában az felismerheti benne a Vándorsólymot. Most nézi csak meg jobban ellenfeleit. A sötételf harcost, az elf leányt, a vörös hajú apró leányt, kit már látott a Kúria falin belül is, az ifjú hegyes fülűt, s még alakit, akinek a nevét hallani, ám nem lépett elő a kezdő vonalhoz. Mindeközben, leakasztja az ideget a karokról, hogy azt a tegezben lévő fekete dobozba fektesse bele. S helyette másikat vegyen elő. Így míg a többi útjára engedi harmadik vesszejét is, felajzza újra a íját. A felső és alsó íjkarok meleg barna árnyalatúak, melynek végén díszítésként is szolgáló íjszarvon megcsillan a már magasan járó nap sugarai. Markolata tört fehér árnyalatú mely így a szarvakhoz hasonlatosan elüt a karok színétől. Családi örökség, az első komolyabb íja, s azóta is az egyetlen. A felajzás már rutinszerűen megy, az egyik majd a másik szarvra akasztva azt. Fegyverét letámasztva, egy hajtűt halászik elő zsebéből. Ujjai közé veszi a nedves, s most inkább kócos hajzuhatagot, hogy gyors mozdulatokkal csavarja azt össze egyetlen egy tincsé, s tűzze fel fejére.
Mindent feltéve az utolsó lapra ismét megpróbálkozik a harmadik bábuval. Veszteni valója nincs. Így lép a lövő álláshoz. Felhúzza az ujjvédőt, s ismét belekezd a már ismert folyamatba. Magasba emeli kezét, a csuklójára erősített kék szalag meglebben a lendülettől. Majd felmérni a vadat, annak helyzetét, megvárni, míg tiszta lesz a kép. Kiválasztani a megfelelő vesszőt, mely most egy zöld csavartollazású vessző. Kitisztítani a fejet, kizárni mindent, a körülötte lévő embereket, s azok halk neszezését. Rászorítani a szaruval bevont markolatra, a kilövő csatornára helyezni a nóduszt, s felhőzni az ideget. Emelni az íjat, célra tartani, tovább feszíteni a húrt végül oldani. A karok hajlanak, pendül a húr, ahogy az ujjak szabadjára engedik a nockkot, hogy az süvítve száguldjon a préda felé. S egy kis szerencsével az első lövését meghazudtolva meg is állapodjon benne. Tengerkék szemei résnyire összeszűkülve követik a nyíl útját várva, hova is csapódik be. Lassan engedi le fegyverét. A találat sikerességétől függően – sikeres esetén halvány mosollyal arcán, balsiker esetén, kelletlenül félre húzva ajkait – távozik a pályáról. *
3348. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 16:24:35
Üzenet elküldve: 2015-07-12 16:24:35
ÚJ
![>Seyana Burores [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9956_sotetelf_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Dhoros//
- Itt igen ritka az olyan mélységi, aki jogosan nevezi annak magát.
* Mondja fáradt sóhajjal. Valamelyest már kiismerte az itteni népeket, hisz jóval naivabbak, egyszerűbbek, mint ők.*
- A halál szele engem is megcsapott, de rám nem sziklák, hanem nyilak, pengék zápora zúdult volna. Családon belüli árulás és már csak zavaró tényezőnek tűnsz.
* Legyint olyan nemtörődömséget mutatva, mintha ez az esemény nem addigi veszélyes, ámde szeretett életét zúzta volna apró szilánkokra.*
- Létezik itt csendes hely?
* Húzza el a száját.*
- Úgy láttam, hogy ők csak a hangoskodáshoz, feltűnősködéshez értenek.
* Pillant ingerülten az árusok felé ismét.*
A hozzászólás írója (Seyana Burores) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.12 16:26:33
//Dhoros//
- Itt igen ritka az olyan mélységi, aki jogosan nevezi annak magát.
* Mondja fáradt sóhajjal. Valamelyest már kiismerte az itteni népeket, hisz jóval naivabbak, egyszerűbbek, mint ők.*
- A halál szele engem is megcsapott, de rám nem sziklák, hanem nyilak, pengék zápora zúdult volna. Családon belüli árulás és már csak zavaró tényezőnek tűnsz.
* Legyint olyan nemtörődömséget mutatva, mintha ez az esemény nem addigi veszélyes, ámde szeretett életét zúzta volna apró szilánkokra.*
- Létezik itt csendes hely?
* Húzza el a száját.*
- Úgy láttam, hogy ők csak a hangoskodáshoz, feltűnősködéshez értenek.
* Pillant ingerülten az árusok felé ismét.*
A hozzászólás írója (Seyana Burores) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.12 16:26:33
3347. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 16:10:35
Üzenet elküldve: 2015-07-12 16:10:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Seyana//
*A nőstény reakcióján meglepődik, az ilyen stílus legtöbbször a mélységben születettekre igaz. Még szélesebb mosolyra húzódik a szája, vége egy igazán igazi mélységinek örvendhet.*
- Kétlem, hogy eme őrült világ szüleménye lennék. Ha nem tévedek, te is éppoly mélyről származol, mint én, s ennek kifejezetten örülök.
*Szavai őszinték, bár hangvételéből nem lehet megállapítani sem szándékait, sem érzéseit, sem a szavak igazságát. Bármennyire is sokat sejttető a férfi arca, az valójában nem több, mint egy merev maszk, ha Dhoros szomorú, vagy dühös, ő akkor is csupán vigyorog. Egy egyszerű botnak tűnik ő csupán, mely rugalmas, s képlékeny, ő viszont egy acélrúd, mely botnak tetszik.*
- Mondd, hogy tévelyedtél erre a tébolyult földre? Talán hozzám hasonlóan a beomló barlangból menekültél meg, a halállal dacolva?
*Érdeklődik, ez csak természetes. Találkozott valakivel, akinek a társaságában örömöt lel Medliel társaságán kívül, ez a nőstény viszont valamilyen szempontból különleges. Medliel felszínen született, látszik rajta, ő viszont mélységi. Ez pedig felbirizgálja a hím fantáziáját.*
- És mondd, csendesebb helyre nincs kedved elvonulni? Engem történetesen irritál eme rengeteg fennhéjazó ficsúr társasága.
//Seyana//
*A nőstény reakcióján meglepődik, az ilyen stílus legtöbbször a mélységben születettekre igaz. Még szélesebb mosolyra húzódik a szája, vége egy igazán igazi mélységinek örvendhet.*
- Kétlem, hogy eme őrült világ szüleménye lennék. Ha nem tévedek, te is éppoly mélyről származol, mint én, s ennek kifejezetten örülök.
*Szavai őszinték, bár hangvételéből nem lehet megállapítani sem szándékait, sem érzéseit, sem a szavak igazságát. Bármennyire is sokat sejttető a férfi arca, az valójában nem több, mint egy merev maszk, ha Dhoros szomorú, vagy dühös, ő akkor is csupán vigyorog. Egy egyszerű botnak tűnik ő csupán, mely rugalmas, s képlékeny, ő viszont egy acélrúd, mely botnak tetszik.*
- Mondd, hogy tévelyedtél erre a tébolyult földre? Talán hozzám hasonlóan a beomló barlangból menekültél meg, a halállal dacolva?
*Érdeklődik, ez csak természetes. Találkozott valakivel, akinek a társaságában örömöt lel Medliel társaságán kívül, ez a nőstény viszont valamilyen szempontból különleges. Medliel felszínen született, látszik rajta, ő viszont mélységi. Ez pedig felbirizgálja a hím fantáziáját.*
- És mondd, csendesebb helyre nincs kedved elvonulni? Engem történetesen irritál eme rengeteg fennhéjazó ficsúr társasága.
3346. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 15:46:42
Üzenet elküldve: 2015-07-12 15:46:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Dhoros//
~ Nem kérek az átkozott süteményedből, felszíni! ~
* Ezt vágná a mosolygós árus fejéhez, s csupán az tartja vissza, hogy nem akar a porfészek lakóival szóba elegyedni. Így is kénytelen volt a fogadóban már néhányszor társalogni, de egy tiszteletlen városlakót mégcsak szóra sem méltat, annál nagyobb a büszkesége.
Egyszeriben azonban léptek zaja üti meg a fülét, s talán nem is kapná oda rögtön a fejét, hisz tömegben ez elég gyakori, de mintha az idegen direkt az ő tempójához igazodna.
Egy mélységi hímmel találja szembe magát, ki még fejet is hajt neki.*
~ Na, talán most nem egy magát sötételfnek tartó, felszínen születettel hoz össze a sors.~
- Fajunknak még egy valamirevaló képviselőjébe botlottam bele, vagy ez már a felszíniek miatti őrületem szüleménye?!
* Nála ez kedves köszöntésnek minősül. Megkapta a tiszteletet, ami sötételf nőként megilleti, s ezt itt a felszínen most igazán értékeli.*
//Dhoros//
~ Nem kérek az átkozott süteményedből, felszíni! ~
* Ezt vágná a mosolygós árus fejéhez, s csupán az tartja vissza, hogy nem akar a porfészek lakóival szóba elegyedni. Így is kénytelen volt a fogadóban már néhányszor társalogni, de egy tiszteletlen városlakót mégcsak szóra sem méltat, annál nagyobb a büszkesége.
Egyszeriben azonban léptek zaja üti meg a fülét, s talán nem is kapná oda rögtön a fejét, hisz tömegben ez elég gyakori, de mintha az idegen direkt az ő tempójához igazodna.
Egy mélységi hímmel találja szembe magát, ki még fejet is hajt neki.*
~ Na, talán most nem egy magát sötételfnek tartó, felszínen születettel hoz össze a sors.~
- Fajunknak még egy valamirevaló képviselőjébe botlottam bele, vagy ez már a felszíniek miatti őrületem szüleménye?!
* Nála ez kedves köszöntésnek minősül. Megkapta a tiszteletet, ami sötételf nőként megilleti, s ezt itt a felszínen most igazán értékeli.*
3345. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 15:34:35
Üzenet elküldve: 2015-07-12 15:34:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Seyana//
*Elhagyja hát a másik mélységit, hadd nézze csak drága mesterét íjászkodás közben, aki akkor lövöldöz, mikor nem még nem kéne. Kissé komikus helyzetbe keveredett, és mire a hím hozzá és a nemesi ficsúrhoz ér, ő már rég hátat fordítva viharzik el tőlük, az íjász szavaira nem is válaszol. Csalódott, semmi kétség, azonban felgyúl benne a reményszikra, hiszen ha két mélységi idetévelyedett, akkor miért ne lehetne több is? Persze, hiába az elütő bőrszín, a kapzsi, mohó fénybőrűek tömegében akkor is nehéz fellelni a ritka és annál drágább fajtársakat, de próba szerencse. Embereket, elfeket, meg azok rusnya keverékeit, és még ki tudja, milyen ocsmány fajokat eltolva magától halad, arcán azonban ott van szokásos mosolya, a mosoly, mely pajzsként szolgál időtlen idők óta számára, minden érzését mosolya és komolytalansága mögé rejti. És úgy tűnik, eme pajzs kiválóan ellenáll mindennek, így kár lenne lecserélni azt, ami régóta beválik.
Szóval így halad ő, a halványszürke, ében hajkoronájú, aranyszemű sötételf, ki vidáman mosolyog, miközben fajtársakat fürkész. Percekbe telik csupán, mire szeme megakad egy fehér hajzuhatagon, mely a mélységiek körében elterjedt szín, így szerencse alapon odafurakodik a tömegben, és lám, számítása bevált. Mélységit talált, méghozzá nem is akármilyet, Medliel után a legszebbet, akit valaha látott.
Egyelőre csak követi, csendesen, a háta mögött sétálva, kivárja a megfelelő pillanatot, ami kisvártatva elérkezik. A tömeg ritkásabb ezen részen, így előrébb léptet, mígnem egy vonalba kerül a nősténnyel, és némán sétál mellette mindaddig, amíg amaz észre nem veszi őt. Ha észreveszi, akkor mosolyogva odapillant, s alázatosan fejet hajt. Dhoros mindig is tiszteletben tartotta a mélységi hierarchiát, soha nem merne egy nőstény ellen lázadni, vagy ellent mondani neki.*
- Páratlan a szépséged. *Mondja fejhajtás közben, ezt afféle köszönésnek veheti a fehér hajú.* - Dhoros Zhakonym, szolgálatodra.
//Seyana//
*Elhagyja hát a másik mélységit, hadd nézze csak drága mesterét íjászkodás közben, aki akkor lövöldöz, mikor nem még nem kéne. Kissé komikus helyzetbe keveredett, és mire a hím hozzá és a nemesi ficsúrhoz ér, ő már rég hátat fordítva viharzik el tőlük, az íjász szavaira nem is válaszol. Csalódott, semmi kétség, azonban felgyúl benne a reményszikra, hiszen ha két mélységi idetévelyedett, akkor miért ne lehetne több is? Persze, hiába az elütő bőrszín, a kapzsi, mohó fénybőrűek tömegében akkor is nehéz fellelni a ritka és annál drágább fajtársakat, de próba szerencse. Embereket, elfeket, meg azok rusnya keverékeit, és még ki tudja, milyen ocsmány fajokat eltolva magától halad, arcán azonban ott van szokásos mosolya, a mosoly, mely pajzsként szolgál időtlen idők óta számára, minden érzését mosolya és komolytalansága mögé rejti. És úgy tűnik, eme pajzs kiválóan ellenáll mindennek, így kár lenne lecserélni azt, ami régóta beválik.
Szóval így halad ő, a halványszürke, ében hajkoronájú, aranyszemű sötételf, ki vidáman mosolyog, miközben fajtársakat fürkész. Percekbe telik csupán, mire szeme megakad egy fehér hajzuhatagon, mely a mélységiek körében elterjedt szín, így szerencse alapon odafurakodik a tömegben, és lám, számítása bevált. Mélységit talált, méghozzá nem is akármilyet, Medliel után a legszebbet, akit valaha látott.
Egyelőre csak követi, csendesen, a háta mögött sétálva, kivárja a megfelelő pillanatot, ami kisvártatva elérkezik. A tömeg ritkásabb ezen részen, így előrébb léptet, mígnem egy vonalba kerül a nősténnyel, és némán sétál mellette mindaddig, amíg amaz észre nem veszi őt. Ha észreveszi, akkor mosolyogva odapillant, s alázatosan fejet hajt. Dhoros mindig is tiszteletben tartotta a mélységi hierarchiát, soha nem merne egy nőstény ellen lázadni, vagy ellent mondani neki.*
- Páratlan a szépséged. *Mondja fejhajtás közben, ezt afféle köszönésnek veheti a fehér hajú.* - Dhoros Zhakonym, szolgálatodra.
3344. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 15:19:07
Üzenet elküldve: 2015-07-12 15:19:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
// Nyári forgatag //
* Cukika, pofika meg kék pintyek? Neki ez sok, mindamellé amin ma keresztül kellett mennie. Például hosszas eszmefuttatásban végighallgatta Lorew entitásokról szóló történeteit, megtámadta a sikátorok réme és még képen is törölték...ja meg mellbevágták.*
- Azzal nem vagy egyedül. * Vágja rá rögtön a kis vörös kijelentésére, a hanglejtését figyelembe sem véve, bár lelkesedése kissé alábbhagyott. Magában megállapítja, hogy a világ összes létező csuhása suttyó. Úgy istenigazából azért nem vette a szívére, végtére is ezáltal "megszabadította" a szipirtyótól.*
* Fakó kék tekintete az érkezőre úszik, majd vissza az alacsony kis diktátorra, kinek szót fogad és az ajkaira szorítja a kezébe nyomott gyolcsot.*
- Fizettségért cserébe? Ezt hogy érted? * Ráncolja a homlokát értetlenkedve, miközben hallgatja Zianát. Ez valami csapdának tűnik, de mielőtt válaszolhatna a lány már le is lép, átadva őt a nála sokkal mutatósabb őzbarna lánynak.*
- Örültem. * Fordítja utána szőke fejét, s egy darabon még figyeli ahogy elnyeli az alacsony alakot a forgatag, majd visszafordul a másik nővérke felé, aki leplezetlenül méregetni kezdi.*
- Mi olyan érdekes? És miért nem kell sátor? * Kár. Pedig már kezdett visszajönni a jókedve. Újabb gyöngyszem a csalódások láncára. Őkelme máris intézkedik és arrébbtolva kezét megnézi a kissé felrepedt ajkát. Tőle akár meg is kóstolhatná attól legalább mindketten jóléreznék magukat. Legalábbis Gil biztos.*
- Kár bizony. Egy gyógyító csók talán segítene. * Arca fájdalmas grimaszba torzul, mintha gyötörné a kínzó fejfájás is meg egyebek, holott már koránt sincs miért szenvednie.* ~ Köszi Lorew ~ * Hosszú vívódások árán úgy dönt, hogy inkább átadja magát az értő kezeknek és nem keresi meg a csuhást.*
* Cukika, pofika meg kék pintyek? Neki ez sok, mindamellé amin ma keresztül kellett mennie. Például hosszas eszmefuttatásban végighallgatta Lorew entitásokról szóló történeteit, megtámadta a sikátorok réme és még képen is törölték...ja meg mellbevágták.*
- Azzal nem vagy egyedül. * Vágja rá rögtön a kis vörös kijelentésére, a hanglejtését figyelembe sem véve, bár lelkesedése kissé alábbhagyott. Magában megállapítja, hogy a világ összes létező csuhása suttyó. Úgy istenigazából azért nem vette a szívére, végtére is ezáltal "megszabadította" a szipirtyótól.*
* Fakó kék tekintete az érkezőre úszik, majd vissza az alacsony kis diktátorra, kinek szót fogad és az ajkaira szorítja a kezébe nyomott gyolcsot.*
- Fizettségért cserébe? Ezt hogy érted? * Ráncolja a homlokát értetlenkedve, miközben hallgatja Zianát. Ez valami csapdának tűnik, de mielőtt válaszolhatna a lány már le is lép, átadva őt a nála sokkal mutatósabb őzbarna lánynak.*
- Örültem. * Fordítja utána szőke fejét, s egy darabon még figyeli ahogy elnyeli az alacsony alakot a forgatag, majd visszafordul a másik nővérke felé, aki leplezetlenül méregetni kezdi.*
- Mi olyan érdekes? És miért nem kell sátor? * Kár. Pedig már kezdett visszajönni a jókedve. Újabb gyöngyszem a csalódások láncára. Őkelme máris intézkedik és arrébbtolva kezét megnézi a kissé felrepedt ajkát. Tőle akár meg is kóstolhatná attól legalább mindketten jóléreznék magukat. Legalábbis Gil biztos.*
- Kár bizony. Egy gyógyító csók talán segítene. * Arca fájdalmas grimaszba torzul, mintha gyötörné a kínzó fejfájás is meg egyebek, holott már koránt sincs miért szenvednie.* ~ Köszi Lorew ~ * Hosszú vívódások árán úgy dönt, hogy inkább átadja magát az értő kezeknek és nem keresi meg a csuhást.*
3343. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 15:16:02
Üzenet elküldve: 2015-07-12 15:16:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
* Újabb nap, melynek szerinte semmi haszna. Ilyenkor általában meghúzza magát valami sötét helyen, most mégis olyan lármázás van a városban, hogy érzékeny hallásának és éberségének hála nem tudja lehunyni szemét. Annyira tán nem is fáradt most.
A fogadóban bérel már jópár napja egy szobát, így legalább nem a Szegénynegyed egy mocskos sikátorából vánszorog elő, mint azok a szerencsétlen koldusok.
A Piactéren megakad rajta néhány kósza tekintet. Hiába is, nem mindennapi jelenség derék alá érő hószín hajzuhatagával, lila szín, testre simuló (ámde nem közönséges) öltözékével. Ha a méregzöld íriszek így nem lennének elég feltűnőek rásegít még a sötét smink, s a dús fekete szempillák.
Ujjai végig kardja markolatán dobolnak, túl közel vannak hozzá a felszíniek, kiktől nem fél, de idegenkedik. Ez nem az ő világa.
Az árusok nagyokat rikkangatnak, mintha nem lenne elég, hogy minden jól látszik! Ha akar, akkor vásárol, ha nem kíván venni a különféle süteményekből, sültekből, ékszerekből, ruhákból, akkor nem hat rá az sem, ha ezek az emberek, elfek, fattyak a lelküket üvöltik is ki. Ő legalábbis így vélekedik, ilyen az ő sötételf logikája.*
* Újabb nap, melynek szerinte semmi haszna. Ilyenkor általában meghúzza magát valami sötét helyen, most mégis olyan lármázás van a városban, hogy érzékeny hallásának és éberségének hála nem tudja lehunyni szemét. Annyira tán nem is fáradt most.
A fogadóban bérel már jópár napja egy szobát, így legalább nem a Szegénynegyed egy mocskos sikátorából vánszorog elő, mint azok a szerencsétlen koldusok.
A Piactéren megakad rajta néhány kósza tekintet. Hiába is, nem mindennapi jelenség derék alá érő hószín hajzuhatagával, lila szín, testre simuló (ámde nem közönséges) öltözékével. Ha a méregzöld íriszek így nem lennének elég feltűnőek rásegít még a sötét smink, s a dús fekete szempillák.
Ujjai végig kardja markolatán dobolnak, túl közel vannak hozzá a felszíniek, kiktől nem fél, de idegenkedik. Ez nem az ő világa.
Az árusok nagyokat rikkangatnak, mintha nem lenne elég, hogy minden jól látszik! Ha akar, akkor vásárol, ha nem kíván venni a különféle süteményekből, sültekből, ékszerekből, ruhákból, akkor nem hat rá az sem, ha ezek az emberek, elfek, fattyak a lelküket üvöltik is ki. Ő legalábbis így vélekedik, ilyen az ő sötételf logikája.*
3342. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 14:38:12
Üzenet elküldve: 2015-07-12 14:38:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Arten, Dennon//
*Amióta legutóbb voltak itt, azóta egy kicsit tömöttebb a hely, délután van, és kissé már kezd hűlni az idő is. De a tömeg nem a hűlő idő miatt van kint, hanem a nyári forgatag miatt. Meg azért, mert ez az átlagos hétköznapokon is a piactér. Raeyan érkezik, és remélhetőleg a két újonnan szerzett barátja is követi őt. Arten lovon van, ami előnyös lehet az úttörés szempontjából. Vannak itt árusok, meg még több árus, de akadnak mutatványosok, ésegyéb, megmiegymás. Egy pillanatra megáll, hogy szeme el tudjon igazodni a sokaságon, majd két társához fordul:*
- Ne nagyon kószáljunk el egymástól, mert a végén még elkerüljük egymást. Ha mégis elvesznénk... Találkozzunk, mondjuk este a fogadóban.
*Próbálkozik egy ilyen eligazítás-szerűséggel, ami egyébként még az előnyükre válhat. A mai nap még amúgy sem indulnak sehova a városból. Majd legföljebb holnap.*
- Nos, merre kezdjünk?
*Kérdezi még tőlük, mert akad egykét hely itt, ahova el lehet keveredni.*
//Arten, Dennon//
*Amióta legutóbb voltak itt, azóta egy kicsit tömöttebb a hely, délután van, és kissé már kezd hűlni az idő is. De a tömeg nem a hűlő idő miatt van kint, hanem a nyári forgatag miatt. Meg azért, mert ez az átlagos hétköznapokon is a piactér. Raeyan érkezik, és remélhetőleg a két újonnan szerzett barátja is követi őt. Arten lovon van, ami előnyös lehet az úttörés szempontjából. Vannak itt árusok, meg még több árus, de akadnak mutatványosok, ésegyéb, megmiegymás. Egy pillanatra megáll, hogy szeme el tudjon igazodni a sokaságon, majd két társához fordul:*
- Ne nagyon kószáljunk el egymástól, mert a végén még elkerüljük egymást. Ha mégis elvesznénk... Találkozzunk, mondjuk este a fogadóban.
*Próbálkozik egy ilyen eligazítás-szerűséggel, ami egyébként még az előnyükre válhat. A mai nap még amúgy sem indulnak sehova a városból. Majd legföljebb holnap.*
- Nos, merre kezdjünk?
*Kérdezi még tőlük, mert akad egykét hely itt, ahova el lehet keveredni.*
3341. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-12 13:12:51
Üzenet elküldve: 2015-07-12 13:12:51
ÚJ
![>Dongnor Alonuard [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1608_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok//
*Alon és Cotard mint valami kívülállók figyelik az eseményeket. Alon közben tovább tudakozódik a lányról.*
-És akkor mivel győzött?
-Ha jól tudom látványos táncot lejtett tüzes karikákkal a csípője körül.
-Hmm. Érdekes.
~Ha valóban elég látványos akkor akár felléphet majd a bálon, de ez rajta múlik.~
*Az intésre Alon és Cotard biccent egyet.*
~Érdekes. Társalog a közönséggel. Ez is a műsor része lenne? Nálam erre nem hiszem, hogy szükség lesz. Talán lesznek vendégek akik nem alacsonyodnak le hozzá. Mindenesetre elkezdhetné már. Unalmas ez az álldogálás.~
//Mutatványosok//
*Alon és Cotard mint valami kívülállók figyelik az eseményeket. Alon közben tovább tudakozódik a lányról.*
-És akkor mivel győzött?
-Ha jól tudom látványos táncot lejtett tüzes karikákkal a csípője körül.
-Hmm. Érdekes.
~Ha valóban elég látványos akkor akár felléphet majd a bálon, de ez rajta múlik.~
*Az intésre Alon és Cotard biccent egyet.*
~Érdekes. Társalog a közönséggel. Ez is a műsor része lenne? Nálam erre nem hiszem, hogy szükség lesz. Talán lesznek vendégek akik nem alacsonyodnak le hozzá. Mindenesetre elkezdhetné már. Unalmas ez az álldogálás.~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10280-10299