*A piactér már igazán neki való környék, eddig ez tetszik neki a legjobban. Itt aztán ki is használhatja alkudozási képességeit, amiben egész ügyes, és dörzsölt amennyire kell. Minden megtalálható amire csak az embernek szüksége van. Először egy kis fazekas standja mellett halad el. A kofa már öregnek mondható hosszú ősz szakállas férfi. Szemügyre veszi a holmikat, de nem talál olyan dörzsmozsarat törővel, ami méretileg megfelelő lenne neki. Be kell majd szereznie egyet, mert az övé nagyon megviselt már, de ezek itt nem tetszenek. Tovább haladva meglátja a fegyvereket is, ezek egyáltalán nem foglalkoztatják, mert az egyetlen fegyvere amit magánál hord a csont tőr, de azt is csak azért mert találta, és ha már megtalálta ne legyen már ott árván, legyen már gazdája. A következő stand már érdekesebb, tele van gyógyfüvekkel, növényekkel, gombákkal. Különösen sok időt szánt már a gombák tanulmányozására, azonban mindet ő sem ismeri, így itt szétnéz egy kicsit. A füveket, növényeket javarészt ismeri, a legtöbbje szerepel abban a könyvben, amit a málhazsákjában hord, ahol képek is illusztrálják a megnevezendő növényeket, füveket, így ha el is felejti valamelyiket egyszerűen csak megnézi. A kofa nagy szemeivel kíváncsian figyeli a fekete taláros fiatal fiút, aki végül továbbáll, mert messziről kiszúrja a bájitalos standot. Itt szépen sorjában kis üvegcsékben, fiolákban sorakoznak a mindenféle színben tündöklő kotyvalékok, vannak egészen különleges árnyalatú keverékek is, amiket biztosan nem egy kezdő alkimista kutyult. Az alapvető italokat ugye ismeri, és a színekről is tudja mi mire jó, de ahhoz ő még nagyon kezdő, hogy megpróbáljon összekeverni két löttyöt.*
-Fiatalember segíthetek? *lép oda egy magas szikár férfi, aki vastag okulárét visel, vastag szemöldökét kérdően emeli a fiúra.*
-Érdekelnek a bájitalok. Mennyibe kerülnek?
*Mikor választ kap arcizmai meg sem rezdülnek, nem akarja érzéseit elárulni, ezt megtanulta az alkudozásnál. Mégis tudja, hogy ezek számára még nagyon drágák, talán egyet ha meg tudna venni. Igyekszik alkudozni a férfival, de az hajthatatlan, egy aranyat sem hajlandó engedni. Kai a málhazsákjában igyekszik valamit keresni, ami belepótolhatna az árban, de a kofa karba teszi kezeit, ami az elzárkózás egyik jele, így a további próbálkozások értelmüket veszítik. Azért még szemügyre veszi az italokat, amiből nagyon jó lenne venni még egyet is, de találnia kell valami alkalmi munkát is, mert az élelemre szánt pénzéből nem vehet el. Kicsit csalódik, mert többe kerülnek az italok, mint gondolná, de majd elkezd gyűjtögetni, és felhalmozza idővel a készletet.*