Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 228 (4541. - 4560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4560. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-12 20:54:36
Üzenet elküldve: 2016-01-12 20:54:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
*A kérdést kellő komolysággal látszik megfontolni. Közben türelmesen megáll amikor a lány az egyik kofa áruját mustrálgatja.*
-Igen. Elég jól elboldogulok itt ezekkel.*Ujjával az övén kétoldalt lógó rövid kardokra bök. Aki kicsit is ért a fegyverekhez az tudhatja, hogy ha valaki ezeket párosával hordja nem akármilyen vívó lehet.*
-És ezekkel is jól bánok ha a szükség úgy hozná.*Most két öklét mutatja a lány felé.*
-Hogy milyen munkáim voltak eddig? Voltam én már minden amit el tudsz képzelni, és néhány olyan is amit álmodban sem hinnél el.
*E szavai kíséretében huncut mosolyt ereszt meg a szőkeség felé.*
*A kérdést kellő komolysággal látszik megfontolni. Közben türelmesen megáll amikor a lány az egyik kofa áruját mustrálgatja.*
-Igen. Elég jól elboldogulok itt ezekkel.*Ujjával az övén kétoldalt lógó rövid kardokra bök. Aki kicsit is ért a fegyverekhez az tudhatja, hogy ha valaki ezeket párosával hordja nem akármilyen vívó lehet.*
-És ezekkel is jól bánok ha a szükség úgy hozná.*Most két öklét mutatja a lány felé.*
-Hogy milyen munkáim voltak eddig? Voltam én már minden amit el tudsz képzelni, és néhány olyan is amit álmodban sem hinnél el.
*E szavai kíséretében huncut mosolyt ereszt meg a szőkeség felé.*
4559. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-12 20:39:36
Üzenet elküldve: 2016-01-12 20:39:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
* Kérdés, kérdések is lehetnének. De nem akarja egyszerre feltenni azokat. Éppen ezért elsőre csak mosolyog.*
~ Na jó, akkor csak fel kellene tennem az első kérdést. De most akkor az esetleges munkával kapcsolatosan?~
* Talán elindulnak előre, vagy valamely irányba. *
- Nosz... tud fegyverrel és puszta kézzel harcolni?
* Érdeklődik elsőre. Persze ha nem akar a férfi egyből válasszal szolgáltatni, nem esik kétséggel. Inkább egy zöldségest vesz észre, ahol savanyúságot is mutogatnak.*
- Hm. Miféle munka fáziszban vett eddig részt? vagyisz... ön zsoldoszkdott?
* Kérdés, kérdések is lehetnének. De nem akarja egyszerre feltenni azokat. Éppen ezért elsőre csak mosolyog.*
~ Na jó, akkor csak fel kellene tennem az első kérdést. De most akkor az esetleges munkával kapcsolatosan?~
* Talán elindulnak előre, vagy valamely irányba. *
- Nosz... tud fegyverrel és puszta kézzel harcolni?
* Érdeklődik elsőre. Persze ha nem akar a férfi egyből válasszal szolgáltatni, nem esik kétséggel. Inkább egy zöldségest vesz észre, ahol savanyúságot is mutogatnak.*
- Hm. Miféle munka fáziszban vett eddig részt? vagyisz... ön zsoldoszkdott?
4558. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-11 21:45:48
Üzenet elküldve: 2016-01-11 21:45:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
*A lány újabb bókjait már szinte rezzenéstelen arccal fogadja. Az sincs ellenére, hogy a kis szöszi kihívóan végigmérje, s aztán belé karoljon. A mondandója azonban ugyancsak meglepi a sokat próbált martalócot.*
~Hogy én mint törvényszolga? Az érdekes egy helyzet volna! Furcsa humora van az isteneknek, hogy pont a városőrség szakácsnőjét hozták elém.~
*Mindazonáltal figyelmesen hegyezi hosszú füleit. Szint csügg a lány minden szaván.*
-Miféle kérdések? Tedd fel őket bátran és ha tudok, szívesen megfelelek én mindre.
*S most már így egymásba karolva sétálgatnak a piac forgatagában az árusok asztalai által képezett szűk kis utcácskákban, néha-néha megtorpanva ahogy a tömeg hömpölyög körülöttük és nekik hol előre kell engedniük valakit, hol ők kapnak utat egy előzékeny lélek jóvoltából aki - ki tudja - talán szerelmesen andalgó párocskának véli őket.*
*A lány újabb bókjait már szinte rezzenéstelen arccal fogadja. Az sincs ellenére, hogy a kis szöszi kihívóan végigmérje, s aztán belé karoljon. A mondandója azonban ugyancsak meglepi a sokat próbált martalócot.*
~Hogy én mint törvényszolga? Az érdekes egy helyzet volna! Furcsa humora van az isteneknek, hogy pont a városőrség szakácsnőjét hozták elém.~
*Mindazonáltal figyelmesen hegyezi hosszú füleit. Szint csügg a lány minden szaván.*
-Miféle kérdések? Tedd fel őket bátran és ha tudok, szívesen megfelelek én mindre.
*S most már így egymásba karolva sétálgatnak a piac forgatagában az árusok asztalai által képezett szűk kis utcácskákban, néha-néha megtorpanva ahogy a tömeg hömpölyög körülöttük és nekik hol előre kell engedniük valakit, hol ők kapnak utat egy előzékeny lélek jóvoltából aki - ki tudja - talán szerelmesen andalgó párocskának véli őket.*
4557. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-11 21:19:52
Üzenet elküldve: 2016-01-11 21:19:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
* Nem vágyik sokra, nem akar hatalmat, úri kastélyokat, vagy nagyon fontos híreket. Neki teljesen más bujkál elméjében, ami valamilyen szinten. Jobb kezének mutató ujjt ajkaihoz érinti s talányos hangon, sunyi pillantásokkal méri végig a férfit.*
- Ahogy látom szépszégesz férfi maga. a boroszta nem isz probléma. Ahogy látom maga ugyebár kardforgató?
* Mások mostani arcmimikáját kiéhezettnek, s csábításra késznek mondanák, de Ő nem. Nem akar csábítani. Nincs akkora önbizalma, hogy próbálkozzon efféle dologgal.*
- Nem vagyok annyira drága.
* Kuncogja alaposan szemre vételezve a fickót. Mikor minden apró részletet felmér, belekarol a hegyes fülű bal karjába, már ha az engedi s nem akar elhúzódni tőle.*
- Szerény személyem avval isz beérné, ha válaszolna pár kérdészre. Nosz én szeretem a jófajta férfiakat, főleg akik akár még a városz javára is válhatnak. Nosz én a városz őrszégnél vagyok szakács ész valami szoba izé. Ott lenne szállás, koszt, amit én főzök. Ha úgy érzékeli, hogy kardját és tudását a köz szolgálatára fordítaná, keresszen fel, s én elviszem oda. Nosz? Magának ez nagy ár az eszetlegesz szegítszégért? Persze csajokat nem tudok ész nem akaro szerezni szenkinek szem.
* Nem vágyik sokra, nem akar hatalmat, úri kastélyokat, vagy nagyon fontos híreket. Neki teljesen más bujkál elméjében, ami valamilyen szinten. Jobb kezének mutató ujjt ajkaihoz érinti s talányos hangon, sunyi pillantásokkal méri végig a férfit.*
- Ahogy látom szépszégesz férfi maga. a boroszta nem isz probléma. Ahogy látom maga ugyebár kardforgató?
* Mások mostani arcmimikáját kiéhezettnek, s csábításra késznek mondanák, de Ő nem. Nem akar csábítani. Nincs akkora önbizalma, hogy próbálkozzon efféle dologgal.*
- Nem vagyok annyira drága.
* Kuncogja alaposan szemre vételezve a fickót. Mikor minden apró részletet felmér, belekarol a hegyes fülű bal karjába, már ha az engedi s nem akar elhúzódni tőle.*
- Szerény személyem avval isz beérné, ha válaszolna pár kérdészre. Nosz én szeretem a jófajta férfiakat, főleg akik akár még a városz javára is válhatnak. Nosz én a városz őrszégnél vagyok szakács ész valami szoba izé. Ott lenne szállás, koszt, amit én főzök. Ha úgy érzékeli, hogy kardját és tudását a köz szolgálatára fordítaná, keresszen fel, s én elviszem oda. Nosz? Magának ez nagy ár az eszetlegesz szegítszégért? Persze csajokat nem tudok ész nem akaro szerezni szenkinek szem.
4556. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-11 21:08:29
Üzenet elküldve: 2016-01-11 21:08:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
*A lány egész lénye valahogy szórakoztató számára. A határozott kézfogást, ő hasonló lelkesedéssel fogadja. A váratlanul érkező bók viszont szinte mellbe vágja. Érzi, hogy enyhe pír kúszik fel a nyakán az arca felé. ~Férfihoz méltatlan.~
-Ó... Valóban? Köszönöm.
* Zavarában néhány kósza hajtincset igazít el szeme elől.*
-Szóval... khm... Pietti. Mint mondtam nem kívánom ingyen a segítséget. Sem a kosztot és kvártélyt.* A leányzó ravaszkás mosolya aztán észhez téríti. Kezével végigsimít borostáján. Mozdulatát olyasféle hang kíséri, mintha megannyi tücsök ciripelne. Hideg kék szeme továbbra is Piettit fürkészi. csapdára számít, de segítségre és barátokra szüksége lesz ha boldogulni akar. miért is ne kezdhetné azzal, hogy próbát tesz ezzel a maga módján bájos kis ember nővel. *
-És mégis... Úgy körülbelül egész pontosan mennyibe kerülne a segítséged?*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.11 22:24:15, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*A lány egész lénye valahogy szórakoztató számára. A határozott kézfogást, ő hasonló lelkesedéssel fogadja. A váratlanul érkező bók viszont szinte mellbe vágja. Érzi, hogy enyhe pír kúszik fel a nyakán az arca felé. ~Férfihoz méltatlan.~
-Ó... Valóban? Köszönöm.
* Zavarában néhány kósza hajtincset igazít el szeme elől.*
-Szóval... khm... Pietti. Mint mondtam nem kívánom ingyen a segítséget. Sem a kosztot és kvártélyt.* A leányzó ravaszkás mosolya aztán észhez téríti. Kezével végigsimít borostáján. Mozdulatát olyasféle hang kíséri, mintha megannyi tücsök ciripelne. Hideg kék szeme továbbra is Piettit fürkészi. csapdára számít, de segítségre és barátokra szüksége lesz ha boldogulni akar. miért is ne kezdhetné azzal, hogy próbát tesz ezzel a maga módján bájos kis ember nővel. *
-És mégis... Úgy körülbelül egész pontosan mennyibe kerülne a segítséged?*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.11 22:24:15, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
4555. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-11 20:03:21
Üzenet elküldve: 2016-01-11 20:03:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
* Hogy formás lenne? Megehet, de Pietti nem tartja magát túlzottan szépségnek. Talán körte alkata miatt, hiszen vállai keskenyek, míg csípője szélesebb. Ezt igyekszik kompenzálni bő felsőkkel. Nos a kelméstől egy zöldségeshez libben, ahol talál pár szépséges aralábét és répát. Igen ám, de a hirtelen s váratlan hozzá lépő idegen megzavarja s nagy alkudozási összpontosításában megtörik. Szemeit hirtelen kapja a férfire, akire fel kell néznie kicsike méret különbségük miatt. *
- Ő...
* Kezd bele zavartan, mert ugye br nincs hozzászokva ehhez a formalitáshoz. Viszont a férfi kérdéseire eszébe jut valami. Lélektükrei csillannak egyet.*
- Ó! Persze, hogy tudok szegíteni.
~ Hm. Akár még városi őr is lehetne belőle. Bár... isten tudja...~
* Sok érdekes gondolat surran át fején, ami a segítség nyújtás cím szó alá beférhet. Persze azt tudja, hogy a fickó nem az a tipikus konyhába való tündér, bár a megjelenés akár csalóka is lehetne.*
- Üdv cimbora!
* Húzza ajkait széles vigyorra s mikor a férfi felegyenesedik, és lehetősége adódik Piettinek, belecsap a fickó bal tenyerébe s megrázza, úgy jó emberesen. *
- Vérmesz Pietti vagyok! Nosz én nem vagyok egy szószátyár fajta de el kell mondanom, hogy szép száll legény maga. Tudja én tudnék magának adni egy kisz szállást, meg ételt isz. Viszont ezeket nem ingyen kérem.
* Fonja össze karjait mellei alatt, s rafináltan vigyorodik el.*
- Ahogy látom új errefelé. Jómagam isz nemrégiben érkeztem ide. Vagyisz... kicsit régebben tartózkodom a városzban, de akkor isz újnak érzem magamat. Ha érdekli a lehetőszég mondja nyugodtan.
* Hogy formás lenne? Megehet, de Pietti nem tartja magát túlzottan szépségnek. Talán körte alkata miatt, hiszen vállai keskenyek, míg csípője szélesebb. Ezt igyekszik kompenzálni bő felsőkkel. Nos a kelméstől egy zöldségeshez libben, ahol talál pár szépséges aralábét és répát. Igen ám, de a hirtelen s váratlan hozzá lépő idegen megzavarja s nagy alkudozási összpontosításában megtörik. Szemeit hirtelen kapja a férfire, akire fel kell néznie kicsike méret különbségük miatt. *
- Ő...
* Kezd bele zavartan, mert ugye br nincs hozzászokva ehhez a formalitáshoz. Viszont a férfi kérdéseire eszébe jut valami. Lélektükrei csillannak egyet.*
- Ó! Persze, hogy tudok szegíteni.
~ Hm. Akár még városi őr is lehetne belőle. Bár... isten tudja...~
* Sok érdekes gondolat surran át fején, ami a segítség nyújtás cím szó alá beférhet. Persze azt tudja, hogy a fickó nem az a tipikus konyhába való tündér, bár a megjelenés akár csalóka is lehetne.*
- Üdv cimbora!
* Húzza ajkait széles vigyorra s mikor a férfi felegyenesedik, és lehetősége adódik Piettinek, belecsap a fickó bal tenyerébe s megrázza, úgy jó emberesen. *
- Vérmesz Pietti vagyok! Nosz én nem vagyok egy szószátyár fajta de el kell mondanom, hogy szép száll legény maga. Tudja én tudnék magának adni egy kisz szállást, meg ételt isz. Viszont ezeket nem ingyen kérem.
* Fonja össze karjait mellei alatt, s rafináltan vigyorodik el.*
- Ahogy látom új errefelé. Jómagam isz nemrégiben érkeztem ide. Vagyisz... kicsit régebben tartózkodom a városzban, de akkor isz újnak érzem magamat. Ha érdekli a lehetőszég mondja nyugodtan.
4554. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-11 19:45:27
Üzenet elküldve: 2016-01-11 19:45:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
*Ahogy a mindenféle jóval megtömött asztalok között szlalomozik egyszerre vadászva élelemre és pénzre. Valamin megakad a szeme. Egy formás szőke fehérnép álldogál az egyik zöldséges standnál és a jelek szerint bőszen alkudozik valamire. A félvér szeme fel-le vándorol az eléje táruló látványon, majd az elhatározást tett követi. Határozottan a lányhoz lép és megszólítja őt.*
-Üdvözletem szép hölgyem! Nevem Cotys.*Szavait szertartásos meghajlással kíséri*
-Nézze el nekem, hogy ismeretlenül megszólítom. Vándor volnék, csak épp most érkeztem. Nem vágyom másra, mint némi ételre, italra egy puha, meleg ágyra és tán néhány jó szóra mellé. Ha meg nem sértem tudna nekem segíteni, hol kaphatnám meg ezeket? Természetesen tisztes árat fizetnék érte.* Beszéd közben szélest mosolyt villant a nő felé elővillantva gyöngysor szépségű fogsorát. Nem lép azonban túl közel, nehogy az idegen fenyegetőnek érezze közeledését.*
*Ahogy a mindenféle jóval megtömött asztalok között szlalomozik egyszerre vadászva élelemre és pénzre. Valamin megakad a szeme. Egy formás szőke fehérnép álldogál az egyik zöldséges standnál és a jelek szerint bőszen alkudozik valamire. A félvér szeme fel-le vándorol az eléje táruló látványon, majd az elhatározást tett követi. Határozottan a lányhoz lép és megszólítja őt.*
-Üdvözletem szép hölgyem! Nevem Cotys.*Szavait szertartásos meghajlással kíséri*
-Nézze el nekem, hogy ismeretlenül megszólítom. Vándor volnék, csak épp most érkeztem. Nem vágyom másra, mint némi ételre, italra egy puha, meleg ágyra és tán néhány jó szóra mellé. Ha meg nem sértem tudna nekem segíteni, hol kaphatnám meg ezeket? Természetesen tisztes árat fizetnék érte.* Beszéd közben szélest mosolyt villant a nő felé elővillantva gyöngysor szépségű fogsorát. Nem lép azonban túl közel, nehogy az idegen fenyegetőnek érezze közeledését.*
4553. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-11 19:26:04
Üzenet elküldve: 2016-01-11 19:26:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
* Piac roppant hatalmas világváltás. Itt színes felhozatala látható. Gyümölcsök, zöldségek, édességek, fűszerek és más tárgyak. Pontosan ezért a széles választékért jelen meg újra Pietti. Nem feltétlenül nyárcsorgatást beindító ételek kapcsán, de nem is a drága vagy látványos kelmék miatt. Savanyúságot szeretne venni, ami lehet káposzta, paprika, vagy hagyma. A lényeg, hogy jó íze legyen s ne érződjön semminemű mellékes keserűség.
Persze mint mindig, most is tömeg hömpölyög a keskeny kis utcákon, amiket a kofák placcai fognak közre.*
- Aj! Ennek Szoha szem lesz vége. Mindig ennyien vannak!
* Sóhajt fáradtan. Éppen ezért kis erszénykéjét keblei közé engedi, miután nyakába akasztja. Így ruha alatt sokkal biztosabban érzi picike vagyonát. Kisebb csoportosulásokat kerül ki, terebélyesebb lakost igyekszik megkerülni. Addig - addig ügyeskedik, míg el nem ér egy furcsa standhoz ahol bizony számára túl csicsás anyagokat kínálnak eladásra. *
~Na effélét sem vennék magamra. Utálom ha ennyire díszítettel.~
* Morgolódik s pár lépéssel hátrébb lépve, pontosan a szűkös utca közepére kerül.*
* Piac roppant hatalmas világváltás. Itt színes felhozatala látható. Gyümölcsök, zöldségek, édességek, fűszerek és más tárgyak. Pontosan ezért a széles választékért jelen meg újra Pietti. Nem feltétlenül nyárcsorgatást beindító ételek kapcsán, de nem is a drága vagy látványos kelmék miatt. Savanyúságot szeretne venni, ami lehet káposzta, paprika, vagy hagyma. A lényeg, hogy jó íze legyen s ne érződjön semminemű mellékes keserűség.
Persze mint mindig, most is tömeg hömpölyög a keskeny kis utcákon, amiket a kofák placcai fognak közre.*
- Aj! Ennek Szoha szem lesz vége. Mindig ennyien vannak!
* Sóhajt fáradtan. Éppen ezért kis erszénykéjét keblei közé engedi, miután nyakába akasztja. Így ruha alatt sokkal biztosabban érzi picike vagyonát. Kisebb csoportosulásokat kerül ki, terebélyesebb lakost igyekszik megkerülni. Addig - addig ügyeskedik, míg el nem ér egy furcsa standhoz ahol bizony számára túl csicsás anyagokat kínálnak eladásra. *
~Na effélét sem vennék magamra. Utálom ha ennyire díszítettel.~
* Morgolódik s pár lépéssel hátrébb lépve, pontosan a szűkös utca közepére kerül.*
4552. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-11 17:07:43
Üzenet elküldve: 2016-01-11 17:07:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
*Viszonylag könnyen idetalált a kikötőből. Átlépve a boltíves kapun nagyot szippant a piac fűszerekkel, frissen készülő ételekkel terhes levegőjéből. Hosszabb időt szeretne eltölteni a városban, ezért útközben minden fontosabb dologra odafigyelt, hogy később-akár sötétben is- kiismerje magát. Tervei szerint valami munkát vállalna, na nem földtúrást, vagy hasonlót... Nem. Ő a kardjából él, mióta az eszét tudja.
De először valami étel és szállás kellene. Ezért kereste meg a piacot, melynek nyüzsgő, sokszínű forgatagában bolyong. Sok fajtájú és minőségű ételt és italt kínálnak itt az ide tévedőknek. Cotysnak olyan érzése van, mintha a világ összes országából ide sereglettek volna a kofák, hogy túladjanak portékájukon. S miközben ügyel saját erszénye biztonságára, kékacél szemei a lehetőség után kutatnak, hogy ő bizony az óvatlanokat a megszabadíthassa aranyuktól.*
*Viszonylag könnyen idetalált a kikötőből. Átlépve a boltíves kapun nagyot szippant a piac fűszerekkel, frissen készülő ételekkel terhes levegőjéből. Hosszabb időt szeretne eltölteni a városban, ezért útközben minden fontosabb dologra odafigyelt, hogy később-akár sötétben is- kiismerje magát. Tervei szerint valami munkát vállalna, na nem földtúrást, vagy hasonlót... Nem. Ő a kardjából él, mióta az eszét tudja.
De először valami étel és szállás kellene. Ezért kereste meg a piacot, melynek nyüzsgő, sokszínű forgatagában bolyong. Sok fajtájú és minőségű ételt és italt kínálnak itt az ide tévedőknek. Cotysnak olyan érzése van, mintha a világ összes országából ide sereglettek volna a kofák, hogy túladjanak portékájukon. S miközben ügyel saját erszénye biztonságára, kékacél szemei a lehetőség után kutatnak, hogy ő bizony az óvatlanokat a megszabadíthassa aranyuktól.*
4551. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-08 12:06:52
Üzenet elküldve: 2016-01-08 12:06:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy doktor naplója, Olyv//
*Nem a méret a lényeg, egy árus esetében legalább is semmiképp, hanem a dörzsöltség, és hogy mennyire képes kitalálni, mit akar a vevő, és mennyit hajlandó kipengetni érte. A ruházat összeállítása és a hivatás alapján a gnőm úgy ítélte, Olyv kifizeti azt a köténykét és kendőt, és igaza is lett. Nem csoda, ha elégedetten mosolyog, mikor ő megkapja a pénzét, a páros meg távozik.
Miri teljesen odavan, hogy új ruhákat kapott, és hogy most már tényleg egyedül is át tud majd öltözni. Soha ki nem mondaná, de azért nem szerette, hogy még ennyi idősen is kisbabaként bántak vele, és segítséggel tudott csak öltözködni és fürdeni. Ráadásul az új ruhái illenek a gazdája öltözetéhez, és kezd tényleg úgy kinézni, mint egy kisinas, és nem úgy, mint egy házikedvenc, vagy egy eleven porcelánbaba. Pirulva hallgatja a méltatást, tudván, hogy a doktor nem szokta sűrűn és alapos indok nélkül osztogatni, és annak is örül, hogy ismét kézen fogva vezeti visszafelé, másik kezével az összehajtott takarót és a régi ruháját tartva, míg az orvosnak az alsóneműket, köténykét és kendőt tartalmazó csomag jut.*
- Nagyon szépen köszönöm a ruhákat! Már alig várom, hogy tanulhassak, és tudjak segíteni! *lelkendezik, egyben jelzi, hogy nem felejtette el, meg kell szolgálnia, amit kapott. Persze valószínű, hogy jó sok tanulás vár még rá, mielőtt ténylegesen hasznos segítője lehet a doktornak. Ki kell tanulnia a gyógynövénytant, anatómiát, a különféle kórokat és kezelésüket, és ez minden bizonnyal napokon, heteken keresztül minden nap hosszú órákig tartó olvasással jár majd, néha megtoldva pár gyakorlati elemmel, például tinktúra- vagy kenőcskészítéssel.*
*Nem a méret a lényeg, egy árus esetében legalább is semmiképp, hanem a dörzsöltség, és hogy mennyire képes kitalálni, mit akar a vevő, és mennyit hajlandó kipengetni érte. A ruházat összeállítása és a hivatás alapján a gnőm úgy ítélte, Olyv kifizeti azt a köténykét és kendőt, és igaza is lett. Nem csoda, ha elégedetten mosolyog, mikor ő megkapja a pénzét, a páros meg távozik.
Miri teljesen odavan, hogy új ruhákat kapott, és hogy most már tényleg egyedül is át tud majd öltözni. Soha ki nem mondaná, de azért nem szerette, hogy még ennyi idősen is kisbabaként bántak vele, és segítséggel tudott csak öltözködni és fürdeni. Ráadásul az új ruhái illenek a gazdája öltözetéhez, és kezd tényleg úgy kinézni, mint egy kisinas, és nem úgy, mint egy házikedvenc, vagy egy eleven porcelánbaba. Pirulva hallgatja a méltatást, tudván, hogy a doktor nem szokta sűrűn és alapos indok nélkül osztogatni, és annak is örül, hogy ismét kézen fogva vezeti visszafelé, másik kezével az összehajtott takarót és a régi ruháját tartva, míg az orvosnak az alsóneműket, köténykét és kendőt tartalmazó csomag jut.*
- Nagyon szépen köszönöm a ruhákat! Már alig várom, hogy tanulhassak, és tudjak segíteni! *lelkendezik, egyben jelzi, hogy nem felejtette el, meg kell szolgálnia, amit kapott. Persze valószínű, hogy jó sok tanulás vár még rá, mielőtt ténylegesen hasznos segítője lehet a doktornak. Ki kell tanulnia a gyógynövénytant, anatómiát, a különféle kórokat és kezelésüket, és ez minden bizonnyal napokon, heteken keresztül minden nap hosszú órákig tartó olvasással jár majd, néha megtoldva pár gyakorlati elemmel, például tinktúra- vagy kenőcskészítéssel.*
4550. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-08 11:24:26
Üzenet elküldve: 2016-01-08 11:24:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Egyelőre még nem igazodik ki teljesen a város elrendezkedésében de ahogy most látja a dolgokat talán nem is fog. Olyan silány minőségű árukat látott most, hogy teljesen elmegy a kedve a vásárlástól. Hallott még korábban a vashegy népéről, talán el kellene, hogy látogasson hozzájuk. A piactérről ezért úgy dönt távozik. Egy segítőkész kofa útba igazítja, hogy a kovácsműhely felé kell, hogy elinduljon. Ugyanis az erdőn átkelve juthat el úti céljához. Ezért a kovácsműhely felé indul el a piacteret maga mögött hagyva.*
4549. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-08 08:51:40
Üzenet elküldve: 2016-01-08 08:51:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy doktor naplója, Mirima//
*A doktor jól alkuszik és egy kis kedvezményt ki tud csikarni a ruhákért. Még egyszer végignézi a leánykát az új szerelésében és egy kicsit félrehúzott szájjal biccent egyet jelezve, hogy jó lesz a felpróbált ruha és kabát is. Már majdnem leteszi az összeget az asztalra, amikor a trükkös kis gnóm, előhúz egy fejkendőt a semmiből és még tíz aranyért hozzácsapja a teljeshez. A doktor korrektnek akar, tűnni éppen ezért nyel egyet és mivel a gnóm nagyobb vita nélkül engedett most ő sem perel a dologért. Egyébként is későre jár már, és sok még a munka meg a teendő. A nagy alkudozás közben, a leányka is kifejti, hogy tetszik a ruha, amely a doktort részben hidegen hagyja, más felöl, amikor hozzáteszi, hogy ez neki megfelel, öröm tölti el, hiszen a leány ezzel mintegy elfogadta az ő és saját új hivatását is.* - Rendben legyen! *Jelenti ki határozottan és kicsit unva is már az egészet. Majd előkotor még tíz aranyat és a többi tetejére helyezi.*
- Most már itt az idő, hogy induljunk. Nagyon jól festesz az új szerelésedben és jól áll neked a fehér csipke is. Szóval vissza kell térnünk a szállásunkra és leginkább a munkához. Minden jót kívánok önnek hölgyem! *Mondja búcsúként a gnómnak, majd egy picit meghajtja a fejét és megfordul. Kézen fogja a leánykát, hogy a már apadó tömegben el ne veszítse és elindulnak vissza a szegénynegyedbe. Sietős a dolguk és már így is soká húzták ezt az egészet, szóval a doktor reményei szerint a gazdagnegyeden csak úgy átrohannak.*
*A doktor jól alkuszik és egy kis kedvezményt ki tud csikarni a ruhákért. Még egyszer végignézi a leánykát az új szerelésében és egy kicsit félrehúzott szájjal biccent egyet jelezve, hogy jó lesz a felpróbált ruha és kabát is. Már majdnem leteszi az összeget az asztalra, amikor a trükkös kis gnóm, előhúz egy fejkendőt a semmiből és még tíz aranyért hozzácsapja a teljeshez. A doktor korrektnek akar, tűnni éppen ezért nyel egyet és mivel a gnóm nagyobb vita nélkül engedett most ő sem perel a dologért. Egyébként is későre jár már, és sok még a munka meg a teendő. A nagy alkudozás közben, a leányka is kifejti, hogy tetszik a ruha, amely a doktort részben hidegen hagyja, más felöl, amikor hozzáteszi, hogy ez neki megfelel, öröm tölti el, hiszen a leány ezzel mintegy elfogadta az ő és saját új hivatását is.* - Rendben legyen! *Jelenti ki határozottan és kicsit unva is már az egészet. Majd előkotor még tíz aranyat és a többi tetejére helyezi.*
- Most már itt az idő, hogy induljunk. Nagyon jól festesz az új szerelésedben és jól áll neked a fehér csipke is. Szóval vissza kell térnünk a szállásunkra és leginkább a munkához. Minden jót kívánok önnek hölgyem! *Mondja búcsúként a gnómnak, majd egy picit meghajtja a fejét és megfordul. Kézen fogja a leánykát, hogy a már apadó tömegben el ne veszítse és elindulnak vissza a szegénynegyedbe. Sietős a dolguk és már így is soká húzták ezt az egészet, szóval a doktor reményei szerint a gazdagnegyeden csak úgy átrohannak.*
4548. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-07 20:31:23
Üzenet elküldve: 2016-01-07 20:31:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy doktor naplója, Olyv//
*Mirima kicsit megszeppenten, aztán egyre izgatottabban hallgatja, ahogy gazdája és a gnóm asszonyság az árról alkudoznak. Aztán a doktor elküldi próbálni, és ő kézbe kapva a kabátot és a szoknyaruhát, már vonul is a fülkébe, ahol a hideg miatt igen kapkodva kibújik a kékből, magára kapja a feketét, és elégedetten konstatálja, hogy nem csak tökéletesen fel tudja venni egyedül, de még teljesen jó is rá, ámbár egy egész kicsit nagy - de sebaj, úgyis belenő. Kilép hát, és megmutatja magát Olyvnak.*
- Doktor, ön szerint is jó lesz? *Ezúttal felidézi, hogy nem szabad gazdának szólítania a férfit, és ha az orvos áldását adja a darabra, magára kanyarítja a kabátot, hogy abban is megcsodálhassa. Máris sokkal kevésbé fázik, és bár nem valami díszes az öltözék, azért mégis aranyosan néz ki benne a lányka.*
- Nekem tetszik. *állapítja meg, és várja a verdiktet.*
*Ahogy Olyv bízik saját képességeiben, a gnőm ugyanolyan biztos a sajátjában, és tán éppoly büszke is arra, hogy szabó, mint a férfi arra, hogy orvos. Nem csoda, ha nem hatja meg, mennyivel magasabb nála az ember, sem a zord tekintet, sem a hegek. Az ellen-ajánlatra összehúzza a szemöldökét, és bátran Olyv szemébe néz. Gyors fejszámolás, nagy levegő, aztán a láthatóan izgatott Mirimára néz, és kiengedi a visszatartott lélegzetét.*
- Legyen. *egyezik bele az eddigiekhez képest igen szűkszavúan az üzletkötésbe, aztán mégis csak hozzátesz valamit.*
- Azt azért megnézném, hol talál ebben a városban még egy szabót, aki gyerekekre ruhát varr, és nem csak megrendelésre, aranyárban dolgozik. *aztán csak megenyhül, mikor Mirima előtűnik.*
- Csodásan fest a kisasszony! *Aztán eszébe jut valami, és előkerít egy hófehér kis kötényt és egy fejkendőt.*
- Még tíz arany, és ezeket is viheti. Szerintem szüksége lesz rájuk. *teszi őket szemlére, miközben a már megalkudott darabokat csomagolni kezdi.*
- Felteszem, szeretnék, ha az új ruháiban maradna a kisasszony. *jegyzi meg, Miri pedig bőszen bólogat és visszaszalad a fülkébe, hogy az összehajtogatott kék ruhával és takaróval a karján jöjjön elő.*
- Akkor százharminc, ha a kötény és a kendő is kell, száznegyven. *adja meg a végső árat.*
A hozzászólás írója (Mirima Adlanniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.07 20:31:44
*Mirima kicsit megszeppenten, aztán egyre izgatottabban hallgatja, ahogy gazdája és a gnóm asszonyság az árról alkudoznak. Aztán a doktor elküldi próbálni, és ő kézbe kapva a kabátot és a szoknyaruhát, már vonul is a fülkébe, ahol a hideg miatt igen kapkodva kibújik a kékből, magára kapja a feketét, és elégedetten konstatálja, hogy nem csak tökéletesen fel tudja venni egyedül, de még teljesen jó is rá, ámbár egy egész kicsit nagy - de sebaj, úgyis belenő. Kilép hát, és megmutatja magát Olyvnak.*
- Doktor, ön szerint is jó lesz? *Ezúttal felidézi, hogy nem szabad gazdának szólítania a férfit, és ha az orvos áldását adja a darabra, magára kanyarítja a kabátot, hogy abban is megcsodálhassa. Máris sokkal kevésbé fázik, és bár nem valami díszes az öltözék, azért mégis aranyosan néz ki benne a lányka.*
- Nekem tetszik. *állapítja meg, és várja a verdiktet.*
*Ahogy Olyv bízik saját képességeiben, a gnőm ugyanolyan biztos a sajátjában, és tán éppoly büszke is arra, hogy szabó, mint a férfi arra, hogy orvos. Nem csoda, ha nem hatja meg, mennyivel magasabb nála az ember, sem a zord tekintet, sem a hegek. Az ellen-ajánlatra összehúzza a szemöldökét, és bátran Olyv szemébe néz. Gyors fejszámolás, nagy levegő, aztán a láthatóan izgatott Mirimára néz, és kiengedi a visszatartott lélegzetét.*
- Legyen. *egyezik bele az eddigiekhez képest igen szűkszavúan az üzletkötésbe, aztán mégis csak hozzátesz valamit.*
- Azt azért megnézném, hol talál ebben a városban még egy szabót, aki gyerekekre ruhát varr, és nem csak megrendelésre, aranyárban dolgozik. *aztán csak megenyhül, mikor Mirima előtűnik.*
- Csodásan fest a kisasszony! *Aztán eszébe jut valami, és előkerít egy hófehér kis kötényt és egy fejkendőt.*
- Még tíz arany, és ezeket is viheti. Szerintem szüksége lesz rájuk. *teszi őket szemlére, miközben a már megalkudott darabokat csomagolni kezdi.*
- Felteszem, szeretnék, ha az új ruháiban maradna a kisasszony. *jegyzi meg, Miri pedig bőszen bólogat és visszaszalad a fülkébe, hogy az összehajtogatott kék ruhával és takaróval a karján jöjjön elő.*
- Akkor százharminc, ha a kötény és a kendő is kell, száznegyven. *adja meg a végső árat.*
A hozzászólás írója (Mirima Adlanniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.07 20:31:44
4547. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-07 19:44:17
Üzenet elküldve: 2016-01-07 19:44:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy doktor naplója, Mirima//
*A doktor pókerarccal és kicsit unottan végighallgatja a kufár gnóm ajánlatát és mutatott ruháit, majd amikor az ajánlata végére ér. Vesz egy nagy levegőt, hogy reagáljon az ajánlatra. Mivel kicsit sokallja, hogy ennyit kiadjon ezekért, így muszáj lesz alkudnia.* - Az ár megfelelő, lenne. Ha az egészért mindössze százharminc aranyat kérne. Ennyit tudok adni. Amennyiben elfogadja, úgy benne vagyok az üzletbe. Ha nem, akkor mást kell keresnem. Láttam is egy másik árust, aki még kevesebbért adná. De egy ilyen gyermek gyorsan nő, és mindketten tudjuk, hogy hamar visszajövök majd, hogy újakat vegyek neki. Szóval egy elégedett vásárlóval több lesz önnek. *Olyv még mindig nem fejez ki érzelmeket sápadt arcán és az előző mondatait is meglehetősen hűvösen közölte, de amit kifejezett azt komolyan is gondolta. Nem akar sokat adni ezekért a ruhákért, pláne nem ennyit, hiszen a lányt 4 napja ismeri. Ezen kívül soha nem volt a szeretetszolgálat munkatársa sem, szóval az adakozás szó is csak akkor szerepelt a szótárában, ha kap érte valamit cserébe. Itt most egy hosszú távú befektetésnek tűnik, de ilyen rövid idő elteltével, nem lehet biztos benne, hogy megéri e. Egyszóval nem kell rögvest vagyonokat költeni, ha egy lányka a szolgálatába akar szegődni. Még abban sem lehet biztos, hogy nem akarja kirabolni, majd amikor megbízik benne, habár ezen, gondolatait elhessegeti. De a lényeg, ami lényeg, hogy a költségeket a minimálisra kell csökkenteni.* - Remélem, megfelel az ár és mindketten barátsággal válunk el egymástól.
*Miközben alkudozik, a leányt finoman a próbafülke felé tessékeli.* - Indulj gyermek, próbáld fel a fekete ruhát és a kabátot. Hadd lássam, milyen kis csinos vagy benne. *Még magán is meglepődik milyen kedves a lánnyal, de hát szeszélyes teremtés a doktor, néha így néha úgy hajlik a kedve és az érdeke.* - Menj. Menj bátran! Én addig beszélek a gnóm asszonysággal. *Majd az árus fel fordul, hogy a választ megkaphassa.*
*A doktor pókerarccal és kicsit unottan végighallgatja a kufár gnóm ajánlatát és mutatott ruháit, majd amikor az ajánlata végére ér. Vesz egy nagy levegőt, hogy reagáljon az ajánlatra. Mivel kicsit sokallja, hogy ennyit kiadjon ezekért, így muszáj lesz alkudnia.* - Az ár megfelelő, lenne. Ha az egészért mindössze százharminc aranyat kérne. Ennyit tudok adni. Amennyiben elfogadja, úgy benne vagyok az üzletbe. Ha nem, akkor mást kell keresnem. Láttam is egy másik árust, aki még kevesebbért adná. De egy ilyen gyermek gyorsan nő, és mindketten tudjuk, hogy hamar visszajövök majd, hogy újakat vegyek neki. Szóval egy elégedett vásárlóval több lesz önnek. *Olyv még mindig nem fejez ki érzelmeket sápadt arcán és az előző mondatait is meglehetősen hűvösen közölte, de amit kifejezett azt komolyan is gondolta. Nem akar sokat adni ezekért a ruhákért, pláne nem ennyit, hiszen a lányt 4 napja ismeri. Ezen kívül soha nem volt a szeretetszolgálat munkatársa sem, szóval az adakozás szó is csak akkor szerepelt a szótárában, ha kap érte valamit cserébe. Itt most egy hosszú távú befektetésnek tűnik, de ilyen rövid idő elteltével, nem lehet biztos benne, hogy megéri e. Egyszóval nem kell rögvest vagyonokat költeni, ha egy lányka a szolgálatába akar szegődni. Még abban sem lehet biztos, hogy nem akarja kirabolni, majd amikor megbízik benne, habár ezen, gondolatait elhessegeti. De a lényeg, ami lényeg, hogy a költségeket a minimálisra kell csökkenteni.* - Remélem, megfelel az ár és mindketten barátsággal válunk el egymástól.
*Miközben alkudozik, a leányt finoman a próbafülke felé tessékeli.* - Indulj gyermek, próbáld fel a fekete ruhát és a kabátot. Hadd lássam, milyen kis csinos vagy benne. *Még magán is meglepődik milyen kedves a lánnyal, de hát szeszélyes teremtés a doktor, néha így néha úgy hajlik a kedve és az érdeke.* - Menj. Menj bátran! Én addig beszélek a gnóm asszonysággal. *Majd az árus fel fordul, hogy a választ megkaphassa.*
4546. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-07 18:01:48
Üzenet elküldve: 2016-01-07 18:01:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 919
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 919
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
*Egy megkerülhetetlen kör a Piactér fele, hiszen arra, hogy városon kívüli események ne borítsák fel az élet belső egyensúlyát, nagyon is sokat tettek, így a városon belül nagyon is békés az élet. Bár, kérdéses mennyi élelmiszer-tartalékkal készült fel a város ilyen esetekre, ha véletlenül körbekerítenék őket. Remélhetőleg ilyen szűkös helyzetbe nem fognak kerülni, bár nem lehet tudni, mit fog hozni számukra a jövő. Éppen ezért érzi szükségesnek, hogy megtegye a lehető legtöbbet. És, ami azt illeti, úgy látszik, hogy a ház arra van átkozva, hogy mindenki a lehető legrosszabb időben tűnjön el, mert a testőrét sem találja sehol.*
4545. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-07 15:55:52
Üzenet elküldve: 2016-01-07 15:55:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Nehezen vette rá magát, hogy a piactéren elvegyüljön mindenféle jöttment alakkal de jobb híján kénytelen megtenni. Jó minőségű öltözetet viselő tündér lépdel nemes vonásokra hajazó mozdulatokkal a piactéren. Két oldalán táskákat cipel melyekben mindenféle kotyvalék megtalálható mely aktuális kísérletében szerepel. Ez úttal is csupán az alapanyag iránti éhsége hozta ki a szabad levegőre. Mivel a kényes anyagok szállítását nem bízza szolgára ezért egymaga kell, hogy lebonyolítsa a dolgot. Fürkésző szemei bejárják az árusokat a megfelelő termékeket keresve.*
4544. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-07 14:55:34
Üzenet elküldve: 2016-01-07 14:55:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy doktor naplója, ruhavásár//
*Az élmény a kislány számára nem épp lebilincselő, sokkal inkább félelmetes. A sok ismeretlen ember, meg a hatalmas tér, megijeszti azt, aki eddig legfeljebb a hátsó kertben, kerítés mögött szemlélhette az égboltot, és soha nem látott egyszerre két tucatnál több embert... itt meg vannak legalább százan. Nem csoda, ha a biztos pont, azaz gazdája mellől erőszakkal lehetne csak elmozdítani most. Szerencsére Olyv nem veszi zokon az övére fonódó kis kezet, és kézen fogja a lánykát, aki ezért hálásan pillant fel a szikár orvosra.
Aztán találnak olyan standot is, ahol apróbb termetekre szabott ruhákat árulnak, a gnóm asszonyság pedig már hívogatja is őket válogatni.
Mirimát kicsit tényleg noszogatni kell előre, hogy megmutassa magát, még ha a gnőm olyan kedvesen mosolyog is rá. Az a mosoly pedig szélesebb lesz, mikor Olyv rámutat a kis fekete ruhára.*
- Látom, talált egyet az úr! Nézze csak meg jobban, nem kell arra igazítás, nem gnőmre készült az, hanem pont ember vagy elf gyerkőcre. Látja, lapos a mellrész, csípőtájt sem olyan széles, hisz' a csöppek még nem kezdtek el domborodni, meg a gallérja is inkább lánykákon, mint asszonyokon áll csinosan. *csacsogja, miközben szorgalmasan mutatja a ruhácskán is, miért is pont gyermekre lett szabva, majd mutat egy másikat, csak hogy a különbség látszódjon, ezen nincs ott a kislányos gallér, ellenben már dekoltált.*
- Ez lenne magamfajta gnőmre való, látja? De ha nem hiszi, ott a próbakabin, adja csak rá, ha én tévedtem, ráigazítom felár nélkül. *húzza ki magát mikor a kijelentést teszi, bízva saját szaktudásában. Aztán eszébe jut, hogy mást is kért az uraság.*
- Kabátot ezt tudom ajánlani a kisasszonynak, vastag gyapjú kívül, belül meg puha pamutbélés, hogy semmiképp se fázzon és kényelmes legyen, és illik a ruhához is. *mutat egy fekete, egy gombsoros kabátot, fehérrel szegett ujjakkal és alsó szegéllyel. Egyszerű, nem túl csicsás, mégis kislányos darab.*
- Alsóneműt itt talál neki, válasszon kedve szerint. *mutat arra a polcra, ahol a gyerekeknek szánt alsóneműk vannak, nem összetévesztendő a gnómokra szabottakkal. Már csak azért sem, mert sokkal kevésbé nőies és kihívó a szabásuk, ellenben több a gyerekes fodor és masni.*
- A ruha ötven, a kabát hatvan, alsóruha és hálóing harminc, alsó tizenöt arany darabja, de ha mindenből visz egyet legalább, az összeset százhatvanért megszámítom, de csak azért, mert a kisasszonyka olyan aranyos és jólnevelt, és mert az uraságról messziről látni, hogy doktor. *mosolyog, és várja, mit szól ehhez Olyv.*
*Az élmény a kislány számára nem épp lebilincselő, sokkal inkább félelmetes. A sok ismeretlen ember, meg a hatalmas tér, megijeszti azt, aki eddig legfeljebb a hátsó kertben, kerítés mögött szemlélhette az égboltot, és soha nem látott egyszerre két tucatnál több embert... itt meg vannak legalább százan. Nem csoda, ha a biztos pont, azaz gazdája mellől erőszakkal lehetne csak elmozdítani most. Szerencsére Olyv nem veszi zokon az övére fonódó kis kezet, és kézen fogja a lánykát, aki ezért hálásan pillant fel a szikár orvosra.
Aztán találnak olyan standot is, ahol apróbb termetekre szabott ruhákat árulnak, a gnóm asszonyság pedig már hívogatja is őket válogatni.
Mirimát kicsit tényleg noszogatni kell előre, hogy megmutassa magát, még ha a gnőm olyan kedvesen mosolyog is rá. Az a mosoly pedig szélesebb lesz, mikor Olyv rámutat a kis fekete ruhára.*
- Látom, talált egyet az úr! Nézze csak meg jobban, nem kell arra igazítás, nem gnőmre készült az, hanem pont ember vagy elf gyerkőcre. Látja, lapos a mellrész, csípőtájt sem olyan széles, hisz' a csöppek még nem kezdtek el domborodni, meg a gallérja is inkább lánykákon, mint asszonyokon áll csinosan. *csacsogja, miközben szorgalmasan mutatja a ruhácskán is, miért is pont gyermekre lett szabva, majd mutat egy másikat, csak hogy a különbség látszódjon, ezen nincs ott a kislányos gallér, ellenben már dekoltált.*
- Ez lenne magamfajta gnőmre való, látja? De ha nem hiszi, ott a próbakabin, adja csak rá, ha én tévedtem, ráigazítom felár nélkül. *húzza ki magát mikor a kijelentést teszi, bízva saját szaktudásában. Aztán eszébe jut, hogy mást is kért az uraság.*
- Kabátot ezt tudom ajánlani a kisasszonynak, vastag gyapjú kívül, belül meg puha pamutbélés, hogy semmiképp se fázzon és kényelmes legyen, és illik a ruhához is. *mutat egy fekete, egy gombsoros kabátot, fehérrel szegett ujjakkal és alsó szegéllyel. Egyszerű, nem túl csicsás, mégis kislányos darab.*
- Alsóneműt itt talál neki, válasszon kedve szerint. *mutat arra a polcra, ahol a gyerekeknek szánt alsóneműk vannak, nem összetévesztendő a gnómokra szabottakkal. Már csak azért sem, mert sokkal kevésbé nőies és kihívó a szabásuk, ellenben több a gyerekes fodor és masni.*
- A ruha ötven, a kabát hatvan, alsóruha és hálóing harminc, alsó tizenöt arany darabja, de ha mindenből visz egyet legalább, az összeset százhatvanért megszámítom, de csak azért, mert a kisasszonyka olyan aranyos és jólnevelt, és mert az uraságról messziről látni, hogy doktor. *mosolyog, és várja, mit szól ehhez Olyv.*
4543. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-07 14:08:31
Üzenet elküldve: 2016-01-07 14:08:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy doktor naplója, ruhavásár//
*A nagy kavalkád és a piac kezd megtelni érdeklődő polgárokkal vándorokkal. Ennek okán a tömeg és a nyüzsgés is alkalmat biztosít a leánynak, hogy megfogja a doktor kezét. Az idegen környezet a soha nem látott ember tömeg mind mind új és lebilincselő élményként hathatnak az ifjú lélek számára. A leány kérdésérd, hogy hova mennek nem felel, mivel tudja, hogy okos kis teremtés és rá fog döbbeni erre. Inkább majd csak bejelenti számára amikor oda érnek. Azonban tervét keresztbe húzza a lány kézfogása. A doktor viszontszorítja a kezét, de pusztán praktikus okokból, hogy a lány el ne vesszen.* - A piacon vagyunk. Itt cserél gazdát a megannyi áru. Valamint a fajok itt végzik ügyes bajos dolgaikat.
*A doktor számtalan standot végignéz amire végül talál egyet. A pult mögött egy apró gnóm asszonyság szólítja meg. A férfi végignézi és észreveszi a méretbeli hasonlóságot.* ~Ha ez a gnóm nő csak magára varr akkor már méretben is megfelelő lehet. Hmm.~
- Üdvőzlöm. A leánynak itt mellettem *Kicsit előrébb húzza maga mellől, hogy a gnóm is lássa.* neki keresünk egy fekete egybe ruhát. Ha jól látom van is egy megfelelő. *Emeli fel a kis fekete ruhadarabot, amelyre még ráférne egy kis szabás.* - Ezt mennyiért adja? Plusz a lányra kéne igazítania? Ha megfelel kell még alsó ruha és alsónemü, meg kabát is. Mit ajánl? *Kérdezi a saját kimért hangján.*
*A nagy kavalkád és a piac kezd megtelni érdeklődő polgárokkal vándorokkal. Ennek okán a tömeg és a nyüzsgés is alkalmat biztosít a leánynak, hogy megfogja a doktor kezét. Az idegen környezet a soha nem látott ember tömeg mind mind új és lebilincselő élményként hathatnak az ifjú lélek számára. A leány kérdésérd, hogy hova mennek nem felel, mivel tudja, hogy okos kis teremtés és rá fog döbbeni erre. Inkább majd csak bejelenti számára amikor oda érnek. Azonban tervét keresztbe húzza a lány kézfogása. A doktor viszontszorítja a kezét, de pusztán praktikus okokból, hogy a lány el ne vesszen.* - A piacon vagyunk. Itt cserél gazdát a megannyi áru. Valamint a fajok itt végzik ügyes bajos dolgaikat.
*A doktor számtalan standot végignéz amire végül talál egyet. A pult mögött egy apró gnóm asszonyság szólítja meg. A férfi végignézi és észreveszi a méretbeli hasonlóságot.* ~Ha ez a gnóm nő csak magára varr akkor már méretben is megfelelő lehet. Hmm.~
- Üdvőzlöm. A leánynak itt mellettem *Kicsit előrébb húzza maga mellől, hogy a gnóm is lássa.* neki keresünk egy fekete egybe ruhát. Ha jól látom van is egy megfelelő. *Emeli fel a kis fekete ruhadarabot, amelyre még ráférne egy kis szabás.* - Ezt mennyiért adja? Plusz a lányra kéne igazítania? Ha megfelel kell még alsó ruha és alsónemü, meg kabát is. Mit ajánl? *Kérdezi a saját kimért hangján.*
4542. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-07 11:31:02
Üzenet elküldve: 2016-01-07 11:31:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy doktor naplója, Olyv//
*Nem látja a doktor arcán az elképedést. Valószínűleg nem is értené. Lehet, hogy Nyugaton nem divat a jelmezbál, de Artheniorban volt már párszor példa rá. Miri előző gazdája is szervezett párat, persze a lánykának akkor is az egyik sajátjában kellett fogadnia a vendégeket. Azt szerette, akkor mindenki beöltözött valaminek vagy valakinek, és akkor az övének a talpa is olyan volt, hogy járni tudjon. Akkor még a boka- és karpereceit is levették, hogy ne tűnjön fel annyira. Még mindig felemás érzése van a jelmezekkel kapcsolatban, hiszen félig játék volt a dolog, és néha egész mókás és kellemes volt, mikor a gazda jó kedvében volt. Miri élvezte akkor a kedvességet, a simogatást, és persze az édességet, még ha állatként is kellett elfogyasztania. Valahol azonban mégis érzi, hogy ez nem volt helyes. Nem csoda, ha a kérdésre töprengenie kell a feleleten.*
- A ruhák maguk viccesek voltak, és finom puhák, azokat szerettem, még ha nem is tudtam bennük járni és fogni. Nem a ruhákba bújni volt rossz... *Elvégre ahhoz hozzászokott, emlékeztetheti magát a doktor, hogy nem tud szabadon mozogni. Ha figyel, érezheti azért a ki nem mondott második felét a mondatnak. Nem a ruhák zavarták, hanem ami történt vele, mikor viselte őket - és amikor a gazdája rossz hangulatban volt. Az viszont megrázta.
Legalább úgy tűnik, Olyv nem fogja visszavinni hozzá. Valahogy ebben a szigorú doktorban sokkal jobban bízik. Lehet, hogy nem enged magának sok kedves megnyilvánulást, de befogadta, és gondját viselte, mikor beteg volt. Eddig következetes és Miri szemében igazságos is. Hiába volt napokig keze-lába megbilincselve és moccanásképtelenségig becsomagolva a takarókba lázas betegen, egy pillanatig se félt. Most is azért jönnek ide, hogy új ruhát kapjon...
Hallgatja a kiselőadást, mikor megérkeznek a piactéri kavalkádba, és ösztönösen közelebb húzódik a doktorhoz, gyakran fel-felpillantva rá, mintha nem akarná szem elől téveszteni. Számára már ez a szokásosnál kevesebb ember is jóval több, mint amennyit valaha együtt látott, és úgy érzi, nagyon könnyű lenne elkeveredni ebben a forgatagban. Olyv minden bizonnyal megint elszörnyedve, ha tudná, hogy Mirima fejében megfordult a gondolat: talán jobb lenne pórázon lennie. A következő megnyilvánulás éppúgy meglepheti, ugyanis a kislány önkéntelenül, a gyerekek tömegben és félelemben mutatott alapvető reakciójával kulcsolja apró kis kezét a doktoréra, már, ha amaz engedi neki.
A standok között járva emlékezteti magát arra, hogy a doktor a feketét részesíti előnyben, esetleg a fehéret. A szeme megakad egy a szokásosnál kisebb standon. Egy kipirult, mosolygós gnóm nő élelmesen nem csak saját fajtájára és tündérekre, de gyerekekre is - hiszen ugyanaz a méret, csak a test arányai mások - szakosodott, és fel is tűnik neki a takaróba burkolózott kislány.*
- Jégvirágos jó napot az úrnak! Csak nem kabátot venne a kisasszonynak? Bizony elkélne az ebben a csikorgós időben! Jöjjön, jöjjön, van itt minden! *mutatja portékáját, és valóban akad ott kabát hófehértől koromfeketéig, vastag, téli viseletre szánt gyapjúszövetből, díszesebb és egyszerűbb ruhák, alsónemű, ami csak kell. Olyv szeme megakadhat még egy egyszerű belebújós hosszú ujjú, bokáig érő fekete szoknyaruhán, fehér csipkegallérral. Egyetlen gomb van rajta, az is elöl, a nyakán, Mirima is eléri. Ha talál hozzá egy fehér kötényt és fejkendőt, a kislányt akár be tudja öltöztetni teljesen ispotályos nővérnek. Nem sokkal mellette már fehérneműk sorakoznak, hálóingek, harisnyák, bugyogók, zoknik, alsóruhák, a lányka méretében is.*
*Nem látja a doktor arcán az elképedést. Valószínűleg nem is értené. Lehet, hogy Nyugaton nem divat a jelmezbál, de Artheniorban volt már párszor példa rá. Miri előző gazdája is szervezett párat, persze a lánykának akkor is az egyik sajátjában kellett fogadnia a vendégeket. Azt szerette, akkor mindenki beöltözött valaminek vagy valakinek, és akkor az övének a talpa is olyan volt, hogy járni tudjon. Akkor még a boka- és karpereceit is levették, hogy ne tűnjön fel annyira. Még mindig felemás érzése van a jelmezekkel kapcsolatban, hiszen félig játék volt a dolog, és néha egész mókás és kellemes volt, mikor a gazda jó kedvében volt. Miri élvezte akkor a kedvességet, a simogatást, és persze az édességet, még ha állatként is kellett elfogyasztania. Valahol azonban mégis érzi, hogy ez nem volt helyes. Nem csoda, ha a kérdésre töprengenie kell a feleleten.*
- A ruhák maguk viccesek voltak, és finom puhák, azokat szerettem, még ha nem is tudtam bennük járni és fogni. Nem a ruhákba bújni volt rossz... *Elvégre ahhoz hozzászokott, emlékeztetheti magát a doktor, hogy nem tud szabadon mozogni. Ha figyel, érezheti azért a ki nem mondott második felét a mondatnak. Nem a ruhák zavarták, hanem ami történt vele, mikor viselte őket - és amikor a gazdája rossz hangulatban volt. Az viszont megrázta.
Legalább úgy tűnik, Olyv nem fogja visszavinni hozzá. Valahogy ebben a szigorú doktorban sokkal jobban bízik. Lehet, hogy nem enged magának sok kedves megnyilvánulást, de befogadta, és gondját viselte, mikor beteg volt. Eddig következetes és Miri szemében igazságos is. Hiába volt napokig keze-lába megbilincselve és moccanásképtelenségig becsomagolva a takarókba lázas betegen, egy pillanatig se félt. Most is azért jönnek ide, hogy új ruhát kapjon...
Hallgatja a kiselőadást, mikor megérkeznek a piactéri kavalkádba, és ösztönösen közelebb húzódik a doktorhoz, gyakran fel-felpillantva rá, mintha nem akarná szem elől téveszteni. Számára már ez a szokásosnál kevesebb ember is jóval több, mint amennyit valaha együtt látott, és úgy érzi, nagyon könnyű lenne elkeveredni ebben a forgatagban. Olyv minden bizonnyal megint elszörnyedve, ha tudná, hogy Mirima fejében megfordult a gondolat: talán jobb lenne pórázon lennie. A következő megnyilvánulás éppúgy meglepheti, ugyanis a kislány önkéntelenül, a gyerekek tömegben és félelemben mutatott alapvető reakciójával kulcsolja apró kis kezét a doktoréra, már, ha amaz engedi neki.
A standok között járva emlékezteti magát arra, hogy a doktor a feketét részesíti előnyben, esetleg a fehéret. A szeme megakad egy a szokásosnál kisebb standon. Egy kipirult, mosolygós gnóm nő élelmesen nem csak saját fajtájára és tündérekre, de gyerekekre is - hiszen ugyanaz a méret, csak a test arányai mások - szakosodott, és fel is tűnik neki a takaróba burkolózott kislány.*
- Jégvirágos jó napot az úrnak! Csak nem kabátot venne a kisasszonynak? Bizony elkélne az ebben a csikorgós időben! Jöjjön, jöjjön, van itt minden! *mutatja portékáját, és valóban akad ott kabát hófehértől koromfeketéig, vastag, téli viseletre szánt gyapjúszövetből, díszesebb és egyszerűbb ruhák, alsónemű, ami csak kell. Olyv szeme megakadhat még egy egyszerű belebújós hosszú ujjú, bokáig érő fekete szoknyaruhán, fehér csipkegallérral. Egyetlen gomb van rajta, az is elöl, a nyakán, Mirima is eléri. Ha talál hozzá egy fehér kötényt és fejkendőt, a kislányt akár be tudja öltöztetni teljesen ispotályos nővérnek. Nem sokkal mellette már fehérneműk sorakoznak, hálóingek, harisnyák, bugyogók, zoknik, alsóruhák, a lányka méretében is.*
4541. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-01-07 09:16:03
Üzenet elküldve: 2016-01-07 09:16:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy másik nap//
*Még két lépés, és a nyugodtság, hogy az alma ott lapulhat rejtett zsebei egyikében, láthatatlanul. Jó lesz egy késői reggelire. Kéne szereznie egy erszényt, hogy ki tudja fizetni a szállást, és olyan, de olyan jó lenne egy darab vászon is, amiből legalább tisztes fehérneműt készíthetne magának. Már éppen ideje lenne egy tiszta és új.
Sóhajtva néz körül, amikor is ujjak fonódnak vállára, s mély hang szólítja meg. Ismerősen csendül, valahonnan a távoli múltból, de beazonosítani nem tudja még. Már fogalmazza is magában a válaszokat, attól függően sorolva be őket, hogy kiféle zaklatja. Ha valami ficsúr, annak teszi a szépet majd rögtön. A csábítás ördöge ő, vagy éppen angyala? Ki tudja. Ha városőrbe botlik, akkor mentegetőzés, siránkozás, hogy miért is zaklatják folyton, ok nélkül.*
-Valami baj van?
*Fordul hátra, egyelőre csak derékból, hogy megállapítsa kivel is sodorta össze a sors. Egyenruhát, jellegzetes öltözéket, úgy, mint vörös köpeny, nem lát. De nem is valami finom nemesi úrficska szólította meg. Az arcra pillantva azonban, eláll a lélegzete egy pillanatra. Ismerős és még sem. De honnan.*
-Ta... találkoztunk már?
*Csendül ezúttal bizonytalanul a hangja, s most már jobban szembe fordul, mindezt teszi úgy, hogy a vállát érintő kéz lecsúszhasson onnan. Talán egy lépést is tesz hátra felé, ha kell elinalhasson. Mert hirtelen nem tudja, nem-e olyas valaki állítja meg, akit korábban megkárosított bármilyen módon, s most revánsot kíván venni. Tekintete az oly ismerősnek ható szemeket fürkészi.*
//Egy másik nap//
*Még két lépés, és a nyugodtság, hogy az alma ott lapulhat rejtett zsebei egyikében, láthatatlanul. Jó lesz egy késői reggelire. Kéne szereznie egy erszényt, hogy ki tudja fizetni a szállást, és olyan, de olyan jó lenne egy darab vászon is, amiből legalább tisztes fehérneműt készíthetne magának. Már éppen ideje lenne egy tiszta és új.
Sóhajtva néz körül, amikor is ujjak fonódnak vállára, s mély hang szólítja meg. Ismerősen csendül, valahonnan a távoli múltból, de beazonosítani nem tudja még. Már fogalmazza is magában a válaszokat, attól függően sorolva be őket, hogy kiféle zaklatja. Ha valami ficsúr, annak teszi a szépet majd rögtön. A csábítás ördöge ő, vagy éppen angyala? Ki tudja. Ha városőrbe botlik, akkor mentegetőzés, siránkozás, hogy miért is zaklatják folyton, ok nélkül.*
-Valami baj van?
*Fordul hátra, egyelőre csak derékból, hogy megállapítsa kivel is sodorta össze a sors. Egyenruhát, jellegzetes öltözéket, úgy, mint vörös köpeny, nem lát. De nem is valami finom nemesi úrficska szólította meg. Az arcra pillantva azonban, eláll a lélegzete egy pillanatra. Ismerős és még sem. De honnan.*
-Ta... találkoztunk már?
*Csendül ezúttal bizonytalanul a hangja, s most már jobban szembe fordul, mindezt teszi úgy, hogy a vállát érintő kéz lecsúszhasson onnan. Talán egy lépést is tesz hátra felé, ha kell elinalhasson. Mert hirtelen nem tudja, nem-e olyas valaki állítja meg, akit korábban megkárosított bármilyen módon, s most revánsot kíván venni. Tekintete az oly ismerősnek ható szemeket fürkészi.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10307-10326