Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 293 (5841. - 5860. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5860. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-02 14:18:21
Üzenet elküldve: 2016-11-02 14:18:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ki lesz a vacsora? - Rim, Ziraniel, Haril//
*Pihentető az alvás az "eredar" karjaiban. Szóval tényleg hamar el tud aludni. "Egyre nyugodtabban, lassabban és mélyebben piheg" a külvilágot teljesen kizárja. Nagyon boldognak érzi magát, legalábbis egy rövid ideig, mivel egy kis idő után gyorsabban kezd szuszogni.
(Vajon Rim érzi Khaja gyötrelmeit? Hiszen, nem olyan rég vesztette el a családját meg a barátait, s most igazi lelki fájdalmai vannak. Vagy csak a fizikai fájdalmat érzik? Ki tudja.)
Egyszer csak elkezd magában beszélni, de nem nagyon fészkelődik. Szüleit látja maga előtt az álmában, akik tőle folyamatosan távolodnak, próbál utánuk futni, de sajnos egy centivel sem közeledik hozzájuk.*
- Mama Papa.
*Ennyit mond ki elfojtott hangon miközben. Valamiféle árny végzett velük, és mindennel ami élt, s mozgott. Lehet az eredar közelsége miatt tört fel ez a rémálom? Nem biztos, de az tény hogy a valódi érzéseit nem tudja leplezni, hiába próbált "nem törődni" a ténnyel, hogy most már egyedül van, a nagy világban. Ahogy eltűnnek a messziségben a szülei, ő maga térdre borul és zokogni kezd, amiből jut egy pici a "valóságba" is, egy könnycsepp gördül le az arcán.
Mi a teendő ilyenkor? Fel kell ébreszteni? Esetleg megnyugtatni? Nem tudni. Viszont ha Rim ha a későbbiekben nem fog valamit csinálni, akkor rémülten fog felébredni, talán még ki is pattan a kezéből, mivel az árnnyal fog szemtől szembe kerülni. Amit érzékelni fog ebből, hogy el kezd dideregni, mintha fázna.
Teljesen ki van szolgáltatva, szóval ha Rim okos akkor nem kell sok, hogy magához édesgesse a kis tündérkét, hiszen tényleg nincs hová mennie. Ha ételről van szó, vesz neki néhány szem bogyót azzal jól fog lakni, szóval nem is kell mélyen a pénztárcájához nyúlni. Gyakorlatilag a nehezén már túl van, hiszen gondtalanul aludt el egy "vadidegen" kezében. Ez inkább a naivitásának és a tudatlanságának köszönhető, mivel hazugság fogalma számára teljesen ismeretlen. Remélhetőleg nem ez fogja vesztét okozni.
Viszont egy kis törékeny tündér nem tud sok ellenállást tanusítani, főleg ha _most_ megnézi magának, elég _vakmerő_ húzásokat is lehet vele tenni.*
A hozzászólás írója (Antriszy Khaja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.02 14:39:20
*Pihentető az alvás az "eredar" karjaiban. Szóval tényleg hamar el tud aludni. "Egyre nyugodtabban, lassabban és mélyebben piheg" a külvilágot teljesen kizárja. Nagyon boldognak érzi magát, legalábbis egy rövid ideig, mivel egy kis idő után gyorsabban kezd szuszogni.
(Vajon Rim érzi Khaja gyötrelmeit? Hiszen, nem olyan rég vesztette el a családját meg a barátait, s most igazi lelki fájdalmai vannak. Vagy csak a fizikai fájdalmat érzik? Ki tudja.)
Egyszer csak elkezd magában beszélni, de nem nagyon fészkelődik. Szüleit látja maga előtt az álmában, akik tőle folyamatosan távolodnak, próbál utánuk futni, de sajnos egy centivel sem közeledik hozzájuk.*
- Mama Papa.
*Ennyit mond ki elfojtott hangon miközben. Valamiféle árny végzett velük, és mindennel ami élt, s mozgott. Lehet az eredar közelsége miatt tört fel ez a rémálom? Nem biztos, de az tény hogy a valódi érzéseit nem tudja leplezni, hiába próbált "nem törődni" a ténnyel, hogy most már egyedül van, a nagy világban. Ahogy eltűnnek a messziségben a szülei, ő maga térdre borul és zokogni kezd, amiből jut egy pici a "valóságba" is, egy könnycsepp gördül le az arcán.
Mi a teendő ilyenkor? Fel kell ébreszteni? Esetleg megnyugtatni? Nem tudni. Viszont ha Rim ha a későbbiekben nem fog valamit csinálni, akkor rémülten fog felébredni, talán még ki is pattan a kezéből, mivel az árnnyal fog szemtől szembe kerülni. Amit érzékelni fog ebből, hogy el kezd dideregni, mintha fázna.
Teljesen ki van szolgáltatva, szóval ha Rim okos akkor nem kell sok, hogy magához édesgesse a kis tündérkét, hiszen tényleg nincs hová mennie. Ha ételről van szó, vesz neki néhány szem bogyót azzal jól fog lakni, szóval nem is kell mélyen a pénztárcájához nyúlni. Gyakorlatilag a nehezén már túl van, hiszen gondtalanul aludt el egy "vadidegen" kezében. Ez inkább a naivitásának és a tudatlanságának köszönhető, mivel hazugság fogalma számára teljesen ismeretlen. Remélhetőleg nem ez fogja vesztét okozni.
Viszont egy kis törékeny tündér nem tud sok ellenállást tanusítani, főleg ha _most_ megnézi magának, elég _vakmerő_ húzásokat is lehet vele tenni.*
A hozzászólás írója (Antriszy Khaja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.02 14:39:20
5859. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-02 12:03:18
Üzenet elküldve: 2016-11-02 12:03:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
*Akkor sem vinné be szívesen szíve hölgyét a veszélyesebb részekbe, ha ő is tapasztalt lenne az erődjárásban.
Bízik Ephemia leleményességében, hogy megoldja a dolgot, esetleg beavat egy bizalmast a házában, hogy falazzon neki.*
-Ennyire önfejű lenne? Hát, ha te mondod.
*Daranel sem az a kifejezetten meggyőzök bárkit típus. Nyugodt, türelmes, de a cérna manapság könnyebben elszakad nála, mint mondjuk úgy öt évvel ezelőtt.*
-Rendben. *mosolyog lágyan. Várni fogja nagyon azt a napot, de addig is a mával kell foglalkozni, hiszen még mindig itt vannak egymásnak.
Egyébként nem lepné meg az sem, ha Ephemia legendás lenne a lázadozásáról, elvégre is csupán a láncait próbálná meg széjjeltépni, hogy végre szabadabban mozoghasson.*
-Vagy, ha egy egész napot emészt fel a vadászverseny, akkor legfeljebb másnap fogok érted menni. Én sem tudok még részleteket. Azon leszek, hogy minél ügyesebb legyek és megfelelően helytálljak.
*Nagyban függ majd attól, hogy kik is lesznek az ellenfelei, hogy kik azok, akik szintén beadták jelentkezésüket a versenyre.*
-Ez lesz az első, amire ilyen játékok keretein belül jelentkezem. Kíváncsi leszek majd a szabályokra és magára a lebonyolításra. Mire kell vadászni, mennyi időnk lesz rá, milyen mennyiséget kell elfogni, mit lehet használni, hogy fogják a bírák nyomon követni és ellenőrizni, csapatban leszünk e avagy egyénileg fogunk rohangálni. Hozhat e kutyát, sólymot, vagy bármi más szelídített állatot a résztvevő, hogy segítsen neki a játékban. És ez még nem minden.
*Bizonyára majd ha eljő az idő mindent ismertetni fognak, de tényleg kíváncsi lesz a programmenetre, hiszen alaposan meg kellett tervezni ezt az egészet.*
-És mondd csak, hogy néz ki az otthonod? Sok cselédetek és szolgátok van? Az apádnak vannak részesedései esetleg az iparból?
*Arra kíváncsi, hogy végül is mi az, ami a tehetősebbek közé sorolja őket, vagy amitől nemesek. Az is lehet, hogy akkora öröksége van Ephemia apjának, hogy nem kell egyáltalán aggódni a pénz miatt. Noha ezek igen személyes kérdések, de legfeljebb majd nem kap rá választ.*
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
*Akkor sem vinné be szívesen szíve hölgyét a veszélyesebb részekbe, ha ő is tapasztalt lenne az erődjárásban.
Bízik Ephemia leleményességében, hogy megoldja a dolgot, esetleg beavat egy bizalmast a házában, hogy falazzon neki.*
-Ennyire önfejű lenne? Hát, ha te mondod.
*Daranel sem az a kifejezetten meggyőzök bárkit típus. Nyugodt, türelmes, de a cérna manapság könnyebben elszakad nála, mint mondjuk úgy öt évvel ezelőtt.*
-Rendben. *mosolyog lágyan. Várni fogja nagyon azt a napot, de addig is a mával kell foglalkozni, hiszen még mindig itt vannak egymásnak.
Egyébként nem lepné meg az sem, ha Ephemia legendás lenne a lázadozásáról, elvégre is csupán a láncait próbálná meg széjjeltépni, hogy végre szabadabban mozoghasson.*
-Vagy, ha egy egész napot emészt fel a vadászverseny, akkor legfeljebb másnap fogok érted menni. Én sem tudok még részleteket. Azon leszek, hogy minél ügyesebb legyek és megfelelően helytálljak.
*Nagyban függ majd attól, hogy kik is lesznek az ellenfelei, hogy kik azok, akik szintén beadták jelentkezésüket a versenyre.*
-Ez lesz az első, amire ilyen játékok keretein belül jelentkezem. Kíváncsi leszek majd a szabályokra és magára a lebonyolításra. Mire kell vadászni, mennyi időnk lesz rá, milyen mennyiséget kell elfogni, mit lehet használni, hogy fogják a bírák nyomon követni és ellenőrizni, csapatban leszünk e avagy egyénileg fogunk rohangálni. Hozhat e kutyát, sólymot, vagy bármi más szelídített állatot a résztvevő, hogy segítsen neki a játékban. És ez még nem minden.
*Bizonyára majd ha eljő az idő mindent ismertetni fognak, de tényleg kíváncsi lesz a programmenetre, hiszen alaposan meg kellett tervezni ezt az egészet.*
-És mondd csak, hogy néz ki az otthonod? Sok cselédetek és szolgátok van? Az apádnak vannak részesedései esetleg az iparból?
*Arra kíváncsi, hogy végül is mi az, ami a tehetősebbek közé sorolja őket, vagy amitől nemesek. Az is lehet, hogy akkora öröksége van Ephemia apjának, hogy nem kell egyáltalán aggódni a pénz miatt. Noha ezek igen személyes kérdések, de legfeljebb majd nem kap rá választ.*
5858. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-02 10:41:47
Üzenet elküldve: 2016-11-02 10:41:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Őszi forgatag //
// Megmérettetés //
*Az út a hintóval nagyjából végtelennek tűnik. Nem idegen tőle, hogy be legyen zárva egy szűk helyre, ráadásul az Úrnő jelenléte egészen kellemessé teszi a helyzetet. Természetesen úgy ül, hogy a jobb oldala teljesen védve legyen az utazóalkalmatosság fala által. Egy kicsit közben megkapargatja a kárpitot, hogy otthonosabbá tegye, de talán nem lesz feltűnő, ha kiszállnak. Amikor a kereket gördülésének hangja végre megszűnik, hunyorogva küzdi ki magát a leszálló égi tünemény ellenében. Persze a matróna pompázatossága jóval kevésbé zavarja, mint a másik égi tünemény, amely alacsony jártában konkrétan a pofájába tűz.
A zajok, a szagok, a mozgás orgiája egyszerre szabadulnak rá. Tenyere viszketni kezd az idegességtől, hosszú ujjának körmeit befelé fordítja, szinte görcsösen, hogy majd a vére serken ki beléje. Néhány másodpercre megáll, a szemei előtt felidézi a tisztást, Démonnal együtt. A fekete arc nem szállja meg elméjét. Kíváncsisága nem igazán tud kibontakozni, vagyis a jelek szerint egybeesik az Úrnő kíváncsiságával, hiszen jobb híján kénytelen őt követni, egészen a megmérettetést ígérő helyig. Nem szól bele a nagyok dolgába, csak sunnyog valahol Moon oldalában. A válasz hallatán okosan bólogat. A kreativitás jó dolog. Teljesen kreatívan tudja kitépni mások torkát, ha éppen arról van szó. Pusztán át kell magát adni az ösztöneinek, amit viszont nyilvánvalóan nem tud uralni, és ami elől menekülne, csak hát ami belül van az elől ritkán tud elillanni a sötételf fia. Zsenge és gagyi filozófiai eszmefuttatása két berongyoló fajtárs által tűzetik a lándzsa hegyére.*
- Hölgyem *tol egy egy fél pukedlit, mert fogalma sincs róla, hogyan kell az igazit, meg hogy egyáltalán mi dívik ilyenkor, a torz és béna elképzelések pedig csak ilyen formában jelenhetnek meg.*
- Uram, hölgyem *zavarodik meg egy pillanatra a másik láttán. Van benne valami furcsa, amit érez, de fogalma sincsen, hogy mi az. Orrcimpái kitágulnak, s nagyokat szippant a levegőből, mintha a puszta fizikai érzékelés korrigálhatná ezt a hiányosságát.*
- Nos? *pislant oda Moonra. Nem rajong a megmérettetésért, de a matrónát hajlandó követni. Hát ha még Démon is itt lenne! Érte átmenne tűzön és vízen! Erősen bizakodik benne, hogy akármi is a próba, lesznek benne állatok.*
// Őszi forgatag //
// Megmérettetés //
*Az út a hintóval nagyjából végtelennek tűnik. Nem idegen tőle, hogy be legyen zárva egy szűk helyre, ráadásul az Úrnő jelenléte egészen kellemessé teszi a helyzetet. Természetesen úgy ül, hogy a jobb oldala teljesen védve legyen az utazóalkalmatosság fala által. Egy kicsit közben megkapargatja a kárpitot, hogy otthonosabbá tegye, de talán nem lesz feltűnő, ha kiszállnak. Amikor a kereket gördülésének hangja végre megszűnik, hunyorogva küzdi ki magát a leszálló égi tünemény ellenében. Persze a matróna pompázatossága jóval kevésbé zavarja, mint a másik égi tünemény, amely alacsony jártában konkrétan a pofájába tűz.
A zajok, a szagok, a mozgás orgiája egyszerre szabadulnak rá. Tenyere viszketni kezd az idegességtől, hosszú ujjának körmeit befelé fordítja, szinte görcsösen, hogy majd a vére serken ki beléje. Néhány másodpercre megáll, a szemei előtt felidézi a tisztást, Démonnal együtt. A fekete arc nem szállja meg elméjét. Kíváncsisága nem igazán tud kibontakozni, vagyis a jelek szerint egybeesik az Úrnő kíváncsiságával, hiszen jobb híján kénytelen őt követni, egészen a megmérettetést ígérő helyig. Nem szól bele a nagyok dolgába, csak sunnyog valahol Moon oldalában. A válasz hallatán okosan bólogat. A kreativitás jó dolog. Teljesen kreatívan tudja kitépni mások torkát, ha éppen arról van szó. Pusztán át kell magát adni az ösztöneinek, amit viszont nyilvánvalóan nem tud uralni, és ami elől menekülne, csak hát ami belül van az elől ritkán tud elillanni a sötételf fia. Zsenge és gagyi filozófiai eszmefuttatása két berongyoló fajtárs által tűzetik a lándzsa hegyére.*
- Hölgyem *tol egy egy fél pukedlit, mert fogalma sincs róla, hogyan kell az igazit, meg hogy egyáltalán mi dívik ilyenkor, a torz és béna elképzelések pedig csak ilyen formában jelenhetnek meg.*
- Uram, hölgyem *zavarodik meg egy pillanatra a másik láttán. Van benne valami furcsa, amit érez, de fogalma sincsen, hogy mi az. Orrcimpái kitágulnak, s nagyokat szippant a levegőből, mintha a puszta fizikai érzékelés korrigálhatná ezt a hiányosságát.*
- Nos? *pislant oda Moonra. Nem rajong a megmérettetésért, de a matrónát hajlandó követni. Hát ha még Démon is itt lenne! Érte átmenne tűzön és vízen! Erősen bizakodik benne, hogy akármi is a próba, lesznek benne állatok.*
5857. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-01 20:38:18
Üzenet elküldve: 2016-11-01 20:38:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Daranel//
*Kíváncsi lenne, hogyan festenek az erdő sötétebb és veszélyesebb részei, de nyilván nem lenne bölcs dolog bemerészkedni.*
- Nekem a jól kitaposott ösvények és tisztások is újdonságnak számítanak, szóval beérem ezekkel a kevésbé veszedelmes részekkel is.
*Természetesen nem lenne szerencsés sebesülten hazaállítani, abból aztán tényleg nagy balhé lenne. De persze nem is azért szeretne Daranellel ellovagolni az erdőbe, hogy lupusfulgurokra vadásszanak, és száz százalék, hogy a férfi sem.
Soha nem kérné Daraneltől, hogy próbáljon meg atyjával egyezkedni, hisz nem lehetne vele zöld ágra vergődni. Elvégre nem képezi ő a családfő tulajdonát semmilyen értelemben. Nem egy tárgy, hogy el kelljen kérni őt a férfinek. Nem, Ephemia meg fogja oldani a dolgot. Már talán van is ötlete aznapra...*
- Tudod, csak akkor vinnék valakit apám színe elé, ha nagyon, de nagyon nyomós okom lenne rá. Na meg ha valakinek borsot akarnék törni az orra alá... *Felkacag.* Nem tudnál vele megegyezni, hisz még a saját családja sem tud. Ezért is fogok más módszerhez folyamodni. Nyugalom, nem fogok bajba kerülni, nem először fogok tilosban járni.
*Ez utóbbit úgy mondja, mintha valami notórius lázadó hírében állna. Nincs ínyére alibiket kitalálni, füllenteni, néhanapján titokban elszökni, de nincs más választása, ha élni akar. Ha nem tenne semmit a saját érdekében, előbb vagy utóbb biztosan beleőrülne a bezártságba.*
- És én várni fogok rád, ezt megígérem. Ha tényleg a vadászverseny napjára tervezzük, akkor örömmel elkísérlek majd téged. Nem tudom, milyen keretek között zajlik az ilyesmi, de legalább majd akkor is szurkolhatok neked, mint a céllövöldében. Biztosan szépen fogsz szerepelni!
*Nem lepődik meg azon, hogy az íjász jelentkezett a versenyre, hisz a célba dobásnál is szemtanúja volt, hogy mennyire jól tud célozni. Megtiszteltetésnek érzi, hogy majd elkísérheti őt egy ilyen eseményre.*
- Egyébként az eddig megrendezett vadászversenyeken is részt vettél? Nem lepnél ám meg, ha igen.
//Őszi Forgatag//
//Daranel//
*Kíváncsi lenne, hogyan festenek az erdő sötétebb és veszélyesebb részei, de nyilván nem lenne bölcs dolog bemerészkedni.*
- Nekem a jól kitaposott ösvények és tisztások is újdonságnak számítanak, szóval beérem ezekkel a kevésbé veszedelmes részekkel is.
*Természetesen nem lenne szerencsés sebesülten hazaállítani, abból aztán tényleg nagy balhé lenne. De persze nem is azért szeretne Daranellel ellovagolni az erdőbe, hogy lupusfulgurokra vadásszanak, és száz százalék, hogy a férfi sem.
Soha nem kérné Daraneltől, hogy próbáljon meg atyjával egyezkedni, hisz nem lehetne vele zöld ágra vergődni. Elvégre nem képezi ő a családfő tulajdonát semmilyen értelemben. Nem egy tárgy, hogy el kelljen kérni őt a férfinek. Nem, Ephemia meg fogja oldani a dolgot. Már talán van is ötlete aznapra...*
- Tudod, csak akkor vinnék valakit apám színe elé, ha nagyon, de nagyon nyomós okom lenne rá. Na meg ha valakinek borsot akarnék törni az orra alá... *Felkacag.* Nem tudnál vele megegyezni, hisz még a saját családja sem tud. Ezért is fogok más módszerhez folyamodni. Nyugalom, nem fogok bajba kerülni, nem először fogok tilosban járni.
*Ez utóbbit úgy mondja, mintha valami notórius lázadó hírében állna. Nincs ínyére alibiket kitalálni, füllenteni, néhanapján titokban elszökni, de nincs más választása, ha élni akar. Ha nem tenne semmit a saját érdekében, előbb vagy utóbb biztosan beleőrülne a bezártságba.*
- És én várni fogok rád, ezt megígérem. Ha tényleg a vadászverseny napjára tervezzük, akkor örömmel elkísérlek majd téged. Nem tudom, milyen keretek között zajlik az ilyesmi, de legalább majd akkor is szurkolhatok neked, mint a céllövöldében. Biztosan szépen fogsz szerepelni!
*Nem lepődik meg azon, hogy az íjász jelentkezett a versenyre, hisz a célba dobásnál is szemtanúja volt, hogy mennyire jól tud célozni. Megtiszteltetésnek érzi, hogy majd elkísérheti őt egy ilyen eseményre.*
- Egyébként az eddig megrendezett vadászversenyeken is részt vettél? Nem lepnél ám meg, ha igen.
5856. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-01 19:31:18
Üzenet elküldve: 2016-11-01 19:31:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ékszervásárlás//
- Részemről a szerencse.
*Válaszol egy mosollyal.*
- Nem vagyok biztos benne hol fogok megszállni így címet nem tudok meghagyni, de aznap mindenképpen ott leszek majd a Pegazusban. Köszönöm szépen, további szép napot!
*Nem is szeretné tovább rabolni az idejüket, a dolgát elvégezte, a rendelést leadta, neki is van más dolga amit még intéznie kell. Jókedvűen int még búcsúképpen, aztán el is oldalog. Kellene még bájitalokat vennie, remélhetőleg hasonlóan jó áron. Meg hát, ha már itt ez a vásár, kicsit körbe is nézelődik, de végül csak elhagyja a piacteret.*
//Őszi Forgatag//
//Ékszervásárlás//
- Részemről a szerencse.
*Válaszol egy mosollyal.*
- Nem vagyok biztos benne hol fogok megszállni így címet nem tudok meghagyni, de aznap mindenképpen ott leszek majd a Pegazusban. Köszönöm szépen, további szép napot!
*Nem is szeretné tovább rabolni az idejüket, a dolgát elvégezte, a rendelést leadta, neki is van más dolga amit még intéznie kell. Jókedvűen int még búcsúképpen, aztán el is oldalog. Kellene még bájitalokat vennie, remélhetőleg hasonlóan jó áron. Meg hát, ha már itt ez a vásár, kicsit körbe is nézelődik, de végül csak elhagyja a piacteret.*
5855. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-01 18:45:31
Üzenet elküldve: 2016-11-01 18:45:31
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ékszervásárlás//
*Hamar létre is jön a vétel, így a papírost biztos helyre teszik el, amit majd a kis dolgos kezeknek adnak le, hogy csinálja meg, ráadásul tizenötször.*
-Öröm volt az üzlet Önnel Kedvesem. *Papírra is veti, hogy amulettrendelés, tizenöt darabra, amin egy sokfejű gyík van, előleg ötven arany és száz arany fejében kapja meg a többit.*
-Tessék ez a tiéd és ezzel tudja majd átvenni, ha ad címet, akkor küldethetünk levelet ha elkészül, de hét hatod múlva a Pegazusban fogja várni valamelyikünk a kész amulettjeivel. *Ezzel minden bizonytalansága elszállhat a gnómnak, a városvezetés amúgy sem hívna meg csalókat ide a vásárba.*
//Őszi Forgatag//
//Ékszervásárlás//
*Hamar létre is jön a vétel, így a papírost biztos helyre teszik el, amit majd a kis dolgos kezeknek adnak le, hogy csinálja meg, ráadásul tizenötször.*
-Öröm volt az üzlet Önnel Kedvesem. *Papírra is veti, hogy amulettrendelés, tizenöt darabra, amin egy sokfejű gyík van, előleg ötven arany és száz arany fejében kapja meg a többit.*
-Tessék ez a tiéd és ezzel tudja majd átvenni, ha ad címet, akkor küldethetünk levelet ha elkészül, de hét hatod múlva a Pegazusban fogja várni valamelyikünk a kész amulettjeivel. *Ezzel minden bizonytalansága elszállhat a gnómnak, a városvezetés amúgy sem hívna meg csalókat ide a vásárba.*
5854. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-01 18:33:39
Üzenet elküldve: 2016-11-01 18:33:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ékszervásárlás//
*Jezabiel nem igazán arról híres, hogy a legeslegjobb árakat tudná kialkudni magának a piacon. Hülyének persze nem hülye, jól tudja minek mi az ára, de ez már első hallásra is jó vételnek tűnik, nem szükséges nekiállni alkudozni, meg nem is kedvérevaló az ilyesmi, felesleges időpocsékolásnak tartja az egész rituálét.*
- Rendben.
*Így szeret vásárolni, megmondja mi kell, megmondják mennyi, és kész, mindenki mehet is a dolgára, nincs köntörfalazás, neki is áll kiszámolgatni az 50 aranyat (Mesélő (Nyuszi)),
amit át is nyújt rögtön a stand túloldalán valamelyiknek.*
- Akkor a Pegazusban várom majd. Kapok esetleg valami írást az üzletről, amit majd a Pegazusban fel kell mutatnom hogy átvehessem? Nem szeretném hogy esetleg valaki más felmarkolja mielőtt én odaérek érte.
*Persze egyáltalán nem emiatt aggódik, sokkal inkább azon hogy most kifizet ötven aranyat, az árusok felszívódnak, az amulettek pedig sosem érkeznek majd meg. Jó lenne valami papír amit tudna lobogtatni a városőrségen ha nem érkezik meg a szállítmány.*
//Őszi Forgatag//
//Ékszervásárlás//
*Jezabiel nem igazán arról híres, hogy a legeslegjobb árakat tudná kialkudni magának a piacon. Hülyének persze nem hülye, jól tudja minek mi az ára, de ez már első hallásra is jó vételnek tűnik, nem szükséges nekiállni alkudozni, meg nem is kedvérevaló az ilyesmi, felesleges időpocsékolásnak tartja az egész rituálét.*
- Rendben.
*Így szeret vásárolni, megmondja mi kell, megmondják mennyi, és kész, mindenki mehet is a dolgára, nincs köntörfalazás, neki is áll kiszámolgatni az 50 aranyat (Mesélő (Nyuszi)),
amit át is nyújt rögtön a stand túloldalán valamelyiknek.*- Akkor a Pegazusban várom majd. Kapok esetleg valami írást az üzletről, amit majd a Pegazusban fel kell mutatnom hogy átvehessem? Nem szeretném hogy esetleg valaki más felmarkolja mielőtt én odaérek érte.
*Persze egyáltalán nem emiatt aggódik, sokkal inkább azon hogy most kifizet ötven aranyat, az árusok felszívódnak, az amulettek pedig sosem érkeznek majd meg. Jó lenne valami papír amit tudna lobogtatni a városőrségen ha nem érkezik meg a szállítmány.*
5853. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-01 18:12:39
Üzenet elküldve: 2016-11-01 18:12:39
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ékszervásárlás//
*Egy hangos köszönésre kapják oda a fejüket, ha valakinek külön fel kell hívnia magára a figyelmüket, az nem a legjobb eladói oldalról. A szívéhez is kap megnyugvást az első hölgy, hogy csak azért van ez, mert alacsony gnóm keveredett a standhoz.*
-Üdvözlöm Kedvesem. *Mosolyog rá és el is veszi a papírost, amit a társának is megmutat hümmögések és nyelvpattogtatások közepette.*
-Rendelésre elvállaljuk, ez olyan két hatodnyi idő mire elkészül. *Na de fejben már a pénzt számolják, mennyi is legyen ennek az ára, amin van hasznuk és persze értékesnek is kell tűnnie.*
-Darabonként tíz arany és a Pegazus Fogadóba küldjük majd őket, amint elkészült, na de ehhez valami előleget is kérünk, mondjuk olyan ötven arannyit. *Egymásra néznek és egyszerre bólintanak, rég dolgoznak együtt, egy rugóra jár már az eszük.*
//Megmérettetés//
-Üdvözlöm Hölgyem! *Fejet hajt a játékmester és elmosolyodik a kérdések hallatán.*
-Ez mondhatni egyfajta torna, ahol a feladatok megoldásánál a kreativitást és a képességeket díjazzuk a kivitelezésben, de mindezt úgy, hogy senkinek se legyen bántódása. *Fejti ki a megmérettetés lényegét. Csatlakozik még valaki az idetérők társaságához, a kérdését csak megmosolyogja, amit a nőnek szán.*
-Üdvözlöm Önt is *visszafordul Moon felé* és a nevezés nem kerül semmibe.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.01 18:20:07
//Őszi Forgatag//
//Ékszervásárlás//
*Egy hangos köszönésre kapják oda a fejüket, ha valakinek külön fel kell hívnia magára a figyelmüket, az nem a legjobb eladói oldalról. A szívéhez is kap megnyugvást az első hölgy, hogy csak azért van ez, mert alacsony gnóm keveredett a standhoz.*
-Üdvözlöm Kedvesem. *Mosolyog rá és el is veszi a papírost, amit a társának is megmutat hümmögések és nyelvpattogtatások közepette.*
-Rendelésre elvállaljuk, ez olyan két hatodnyi idő mire elkészül. *Na de fejben már a pénzt számolják, mennyi is legyen ennek az ára, amin van hasznuk és persze értékesnek is kell tűnnie.*
-Darabonként tíz arany és a Pegazus Fogadóba küldjük majd őket, amint elkészült, na de ehhez valami előleget is kérünk, mondjuk olyan ötven arannyit. *Egymásra néznek és egyszerre bólintanak, rég dolgoznak együtt, egy rugóra jár már az eszük.*
//Megmérettetés//
-Üdvözlöm Hölgyem! *Fejet hajt a játékmester és elmosolyodik a kérdések hallatán.*
-Ez mondhatni egyfajta torna, ahol a feladatok megoldásánál a kreativitást és a képességeket díjazzuk a kivitelezésben, de mindezt úgy, hogy senkinek se legyen bántódása. *Fejti ki a megmérettetés lényegét. Csatlakozik még valaki az idetérők társaságához, a kérdését csak megmosolyogja, amit a nőnek szán.*
-Üdvözlöm Önt is *visszafordul Moon felé* és a nevezés nem kerül semmibe.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.01 18:20:07
5852. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-01 13:12:24
Üzenet elküldve: 2016-11-01 13:12:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
-A kék ugye hideg szín és talán elsőre azt lehet hinni, hogy egy rideg, közömbös és kegyetlen ember szemlélődik azon keresztül. De ez megint csak az általános sztereotípia. Én inkább különlegesnek tartom, hiszen ritkábban fordul elő, mint mondjuk a barna.
*Az igaz, hogy Daranel egyáltalán nem az a fajta, aki minden második nőt ilyen szavakkal és tettekkel bombáz. Sőt, ha jobban belegondol eddig egyetlen olyan nő volt, aki hasonló érzelmeket váltott ki belőle. Ez a személy nem más, mint Dawn, akivel rögtön akkor találkozott, mikor Arthenior városába érkezett. De Ephemia egyértelműen még őt is túlszárnyalta.*
-Az biztos, mintha otthon lennék. Természetesen a mélyebb, veszélyesebb részekre nem fogunk bemerészkedni, hanem a biztonságosabb ösvényeken és csapásokon fogunk haladni.
*Más volt, mikor Aoneer társaságában mélyen bementek az erdőbe vadászni, de a nő testi épségére köteles vigyázni, óvni és védelmezni a veszélyes dolgoktól. Az erdő mindig tartogat veszélyt, de azok a részek, amiket gyakran járnak a kereskedők, erdőjárók, favágók, vadászok meg mi egyéb, az jóval biztonságosabb.
Kicsit lebiggyeszti száját, mert ő is elfelejtette Ephemia apját. Elkérni nem fogja tőle a nőt, hiszen nem akar a nő háta mögött szervezkedni meg intézkedni, az a nemes ficsúrok szokása és az érdekdolgokig vezet! Nem, Daranel ebbe a játékba nem fog belemenni. Ha találkozna is Ephemia apjával egyszerűen közölné, hogy imádja a lányát és vele fogja tölteni a napot.
A következőkre viszont felderül.*
-Nem akarlak titokban elcsalni, de ha ez kell ahhoz, hogy együtt lehessek veled megteszem. Az apáddal nem fogok a hátad mögött szervezkedni és dönteni afelől, hogy elenged e veled vagy sem. Nem szándékozom őt levenni a lábáról, hogy elnyerjem a bizalmát. Ne értsd félre, nem szeretném, ha elharapózna vele a kapcsolatod, de ha kicsit is ismeri az embereket rájön, hogy tőlem nem kell tartania. Viszont, azt semmiképpen sem szeretném, ha te bajba kerülnél miattam, vagy bezárnának, netán bántanának.
*Egyszerűen muszáj megejteniük ezt a kis körutat, ami sokkalta személyesebb lehet, mint itt a forgatagban.*
-Felnyergelem a legszebb lovat és eljövök érted. *mereng el a kék lélektükrökben.* -Amikor majd alkalmas lesz. Én türelmes vagyok, tudok várni. Apropó. Lesz majd egy vadászverseny, ami elméletileg hamarosan kezdetét veszi. Jelentkeztem rá, bár gondolom ez nem lep meg. *nevetgél.* -Ha elindul a verseny, akkor kicsit magadra kell hagyjalak.
*Nem áll szándékában visszalépni a versenyről, bár ezt bizonyára Ephemia is megérti.*
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
-A kék ugye hideg szín és talán elsőre azt lehet hinni, hogy egy rideg, közömbös és kegyetlen ember szemlélődik azon keresztül. De ez megint csak az általános sztereotípia. Én inkább különlegesnek tartom, hiszen ritkábban fordul elő, mint mondjuk a barna.
*Az igaz, hogy Daranel egyáltalán nem az a fajta, aki minden második nőt ilyen szavakkal és tettekkel bombáz. Sőt, ha jobban belegondol eddig egyetlen olyan nő volt, aki hasonló érzelmeket váltott ki belőle. Ez a személy nem más, mint Dawn, akivel rögtön akkor találkozott, mikor Arthenior városába érkezett. De Ephemia egyértelműen még őt is túlszárnyalta.*
-Az biztos, mintha otthon lennék. Természetesen a mélyebb, veszélyesebb részekre nem fogunk bemerészkedni, hanem a biztonságosabb ösvényeken és csapásokon fogunk haladni.
*Más volt, mikor Aoneer társaságában mélyen bementek az erdőbe vadászni, de a nő testi épségére köteles vigyázni, óvni és védelmezni a veszélyes dolgoktól. Az erdő mindig tartogat veszélyt, de azok a részek, amiket gyakran járnak a kereskedők, erdőjárók, favágók, vadászok meg mi egyéb, az jóval biztonságosabb.
Kicsit lebiggyeszti száját, mert ő is elfelejtette Ephemia apját. Elkérni nem fogja tőle a nőt, hiszen nem akar a nő háta mögött szervezkedni meg intézkedni, az a nemes ficsúrok szokása és az érdekdolgokig vezet! Nem, Daranel ebbe a játékba nem fog belemenni. Ha találkozna is Ephemia apjával egyszerűen közölné, hogy imádja a lányát és vele fogja tölteni a napot.
A következőkre viszont felderül.*
-Nem akarlak titokban elcsalni, de ha ez kell ahhoz, hogy együtt lehessek veled megteszem. Az apáddal nem fogok a hátad mögött szervezkedni és dönteni afelől, hogy elenged e veled vagy sem. Nem szándékozom őt levenni a lábáról, hogy elnyerjem a bizalmát. Ne értsd félre, nem szeretném, ha elharapózna vele a kapcsolatod, de ha kicsit is ismeri az embereket rájön, hogy tőlem nem kell tartania. Viszont, azt semmiképpen sem szeretném, ha te bajba kerülnél miattam, vagy bezárnának, netán bántanának.
*Egyszerűen muszáj megejteniük ezt a kis körutat, ami sokkalta személyesebb lehet, mint itt a forgatagban.*
-Felnyergelem a legszebb lovat és eljövök érted. *mereng el a kék lélektükrökben.* -Amikor majd alkalmas lesz. Én türelmes vagyok, tudok várni. Apropó. Lesz majd egy vadászverseny, ami elméletileg hamarosan kezdetét veszi. Jelentkeztem rá, bár gondolom ez nem lep meg. *nevetgél.* -Ha elindul a verseny, akkor kicsit magadra kell hagyjalak.
*Nem áll szándékában visszalépni a versenyről, bár ezt bizonyára Ephemia is megérti.*
5851. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-01 08:50:09
Üzenet elküldve: 2016-11-01 08:50:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Daranel//
*Tetszik neki, hogy a férfi nem túl tolakodó módon, de nem is túlságosan félénken közeledik hozzá. S amennyire az első pillanatokban meg volt illetődve, most legalább annyira sajnálja, hogy vége az érintésének. De mindegy is, ez már elegendő bizonyítékként szolgál számára, hogy Daranel minden bizonnyal komolyan érdeklődik iránta.*
- És ezek a szavak igen jól is esnek. A szemeim?... Hát, a családomban meg épphogy mindig azt mondják, hogy mindenkire csúnyán nézek velük és hogy ijesztő, mennyire kékek. De köszönöm, jó dolog, hogy nem így gondolod. Azért te sem panaszkodhatsz a tieidre.
*A kék szemű emberek gyakran megkapják, hogy a tekintetük közel sem olyan melegséget és nyugalmat sugárzó, mint a barna szeműeké. Ez talán valahol igaz is.
Különlegesnek érzi magát Daranel figyelmétől, ahhoz kétség sem férhet. Nagyon kedveli az íjászban, hogy romantikus beállítottságú, közvetlen és egyáltalán nem nagyképű. És mi tagadás, női szemmel nézve igazán vonzó és jóképű is. Ha akarná, bármelyik nőt le tudná venni a lábáról egy az egyben, de szerencsére már annyit le tud szűrni a vadászról, hogy bátran elkönyvelheti magának: egyáltalán nem nőhajhász típus.
Az erdei körút ötletére felcsillan a szeme. Bárhová szívesen elmegy, ami némi változatossággal szolgál számára és kiszakítja őt a kúria fogságából, na meg nem életveszélyes. Nincs ellenére, ha lóháton kell utazniuk, hisz már kislánykorában megtanították őt lovagolni. Az ajánlat egyértelműen elnyeri a tetszését.*
- Egy erdei körút az csodálatos lenne, pláne lóháton! Biztos vagyok benne, hogy úgy ismered a környékbeli erdőket, mint a saját tenyered, szóval eltévedni nem fogunk. Szóval részemről rendben, benne vagyok az ötletben! Illetve...
*Hát persze, hogy is felejthette el. Ahhoz, hogy a városon kívülre mehessen, természetesen szüksége van a családfő engedélyére. Az atyjáéra, aki száz százalék hogy hallani sem akar ilyesmiről. Fejében már le is játszódik a vele folytatott párbeszéd, melynek a vége gyakorlatilag ugyanolyan, mint az összes eddiginek. Nem, apja nem fogja elengedni, főleg nem egy ismeretlen férfivel, és főleg nem egy erdőbe.*
-... Nem fogja hagyni, hogy eljöjjek. Úgy értem az apám. Hogy is hagyná, hisz még az sem tetszik neki, amikor a városon belül megyek valahová! Túl jól ismerem már és az baj, hogy tudom, mit válaszolna ha megkérdezném efelől.
*Sóhajt egyet, szemeit az égre emeli s közben azon morfondírozik, hogy mit is tehetne ez ügyben. Nagyon el szeretne menni Daranellel, de azt sem akarja, hogy újból összetűzésbe kerüljön apjával. Gondolkodik egy kicsit, és végül elhatározza magát. Nem fogja hagyni, hogy atyja ezt is elrontsa. Azt fogja tenni, amit mindig is tett akkor, amikor hasonló eset állt fenn.*
- Tudod mit? Ne is foglalkozz vele, meg fogom oldani. Igen, el fogok menni veled, ha törik, ha szakad. Ígéretesnek hangzik ez a kis túra, kétségkívül megbánnám, ha kihagynám.
*Természetesen megvannak a módszerei a családfővel szemben, hisz nem ez az első eset, hogy titokban akar meglépni. Kicsit mindig érez némi lelkiismeret-furdalást, ha füllent otthon vagy esetleg más falaz neki, de ez az érzés is csak ideig-óráig marja az embert. Mellesleg Daranelért képes megtenni, s ha az íjász a közelében van, az a röpke rossz érzés is maximum csak annyi fájdalmat okozhat neki, mint egy szúnyogcsípés.*
//Őszi Forgatag//
//Daranel//
*Tetszik neki, hogy a férfi nem túl tolakodó módon, de nem is túlságosan félénken közeledik hozzá. S amennyire az első pillanatokban meg volt illetődve, most legalább annyira sajnálja, hogy vége az érintésének. De mindegy is, ez már elegendő bizonyítékként szolgál számára, hogy Daranel minden bizonnyal komolyan érdeklődik iránta.*
- És ezek a szavak igen jól is esnek. A szemeim?... Hát, a családomban meg épphogy mindig azt mondják, hogy mindenkire csúnyán nézek velük és hogy ijesztő, mennyire kékek. De köszönöm, jó dolog, hogy nem így gondolod. Azért te sem panaszkodhatsz a tieidre.
*A kék szemű emberek gyakran megkapják, hogy a tekintetük közel sem olyan melegséget és nyugalmat sugárzó, mint a barna szeműeké. Ez talán valahol igaz is.
Különlegesnek érzi magát Daranel figyelmétől, ahhoz kétség sem férhet. Nagyon kedveli az íjászban, hogy romantikus beállítottságú, közvetlen és egyáltalán nem nagyképű. És mi tagadás, női szemmel nézve igazán vonzó és jóképű is. Ha akarná, bármelyik nőt le tudná venni a lábáról egy az egyben, de szerencsére már annyit le tud szűrni a vadászról, hogy bátran elkönyvelheti magának: egyáltalán nem nőhajhász típus.
Az erdei körút ötletére felcsillan a szeme. Bárhová szívesen elmegy, ami némi változatossággal szolgál számára és kiszakítja őt a kúria fogságából, na meg nem életveszélyes. Nincs ellenére, ha lóháton kell utazniuk, hisz már kislánykorában megtanították őt lovagolni. Az ajánlat egyértelműen elnyeri a tetszését.*
- Egy erdei körút az csodálatos lenne, pláne lóháton! Biztos vagyok benne, hogy úgy ismered a környékbeli erdőket, mint a saját tenyered, szóval eltévedni nem fogunk. Szóval részemről rendben, benne vagyok az ötletben! Illetve...
*Hát persze, hogy is felejthette el. Ahhoz, hogy a városon kívülre mehessen, természetesen szüksége van a családfő engedélyére. Az atyjáéra, aki száz százalék hogy hallani sem akar ilyesmiről. Fejében már le is játszódik a vele folytatott párbeszéd, melynek a vége gyakorlatilag ugyanolyan, mint az összes eddiginek. Nem, apja nem fogja elengedni, főleg nem egy ismeretlen férfivel, és főleg nem egy erdőbe.*
-... Nem fogja hagyni, hogy eljöjjek. Úgy értem az apám. Hogy is hagyná, hisz még az sem tetszik neki, amikor a városon belül megyek valahová! Túl jól ismerem már és az baj, hogy tudom, mit válaszolna ha megkérdezném efelől.
*Sóhajt egyet, szemeit az égre emeli s közben azon morfondírozik, hogy mit is tehetne ez ügyben. Nagyon el szeretne menni Daranellel, de azt sem akarja, hogy újból összetűzésbe kerüljön apjával. Gondolkodik egy kicsit, és végül elhatározza magát. Nem fogja hagyni, hogy atyja ezt is elrontsa. Azt fogja tenni, amit mindig is tett akkor, amikor hasonló eset állt fenn.*
- Tudod mit? Ne is foglalkozz vele, meg fogom oldani. Igen, el fogok menni veled, ha törik, ha szakad. Ígéretesnek hangzik ez a kis túra, kétségkívül megbánnám, ha kihagynám.
*Természetesen megvannak a módszerei a családfővel szemben, hisz nem ez az első eset, hogy titokban akar meglépni. Kicsit mindig érez némi lelkiismeret-furdalást, ha füllent otthon vagy esetleg más falaz neki, de ez az érzés is csak ideig-óráig marja az embert. Mellesleg Daranelért képes megtenni, s ha az íjász a közelében van, az a röpke rossz érzés is maximum csak annyi fájdalmat okozhat neki, mint egy szúnyogcsípés.*
5850. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-10-31 22:00:32
Üzenet elküldve: 2016-10-31 22:00:32
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// Őszi forgatag //
// Malrion //
*Volt valami halovány elképzelése a kislány eddigi neveltetéséről, ő úgy képzelte Malrionnak megadatott az a fajta elkényeztetés, és szabadság mely csak azon nemesi leányok sajátja kik nem várományosak a matrónai tisztségre. Nagyot tévedett. "Ki fogadna be egy mélységit, aki kilóg a többiek közül?"
~Például én.~
Válaszolja meg a költői kérdést Botjora gondolva. Figyel azonban a leányra, és látja, érzi át min mehetett keresztül a két kicsi, hisz mindaz, mit Malrion felsorol igaz inasára is.*
-Sajnálom. Immár soha nem bánthat senki, és nem kell nélkülözz.
*Mit mondhatna mégis? Ez is kevés, és nem fedi teljességében mindazt a megrendülést, és haragot, melyet most érez. Simít végig vigasztalólag a leányka karján, toldja meg egy bátorító mosollyal, nagyjából ennyi telik tőle.
Malrionnak valószínűleg szerencséje volt, már ha ezt szerencsének lehet tekinteni, de talán egyedül ő élte túl a támadást, és mindaz, mit szégyell mentette meg az életét.
Nyúl a kislány álla alá, és finom erőszakkal kényszeríti, hogy szemébe nézzen.*
-Megtettük, amit meg kellett tennünk a túlélésért. Lehet, hogy ezek nem voltak dicső tettek. De biztosan szükségesek, ahhoz, hogy most itt állhassunk. Nincs okod szégyenkezni. Igyunk az elveszett, de megkerült Dwirintalenekre.
*Veszi el bögréiket a pultról, és nyújtja az egyiket kishúga felé. Kis torok köszörülés, mert nem szokott érzelgősködni, ő aztán nem.*
-Nagyon sok mindenen mentél keresztül húgom, és különbül viselted, mint ahogy a legtöbb felnőtt tenné.
*Gondol itt nem csak a hánytatott évekre, de a templomi, majd a barakkbéli eseményekre is.*
-Igazán büszke vagyok rád.
*Erről ennyit, kortyol bele a borba, aprócskát, tartva a hőfokától, majd a következő előtt kezdi inkább fújogatni, miközben már a tömeget pásztázza pillantása újra.*
-Moon.
*Akad meg tekintete unokahúgán, ki egy ismeretlen mélységihez társult. Vagyis nem Cralan kíséri. Holott Ryz maga már belenyugodott ebbe a románcba, és bizony a betyárbecsület az olyan, hogy nem hagyja csávában a bajtársat. Itt közbelépés kell!*
-Köszönjünk oda.
*Markolja fel süteményét is, és indul meg a matróna felé.*
// Megmérettetés //
-Üdv Moon. Uram.
*Biccent kissé a párosnak hozzájuk lépve, oldalán legújabb rokonával, alaposan végigméri a mélységi fickót. Nem, a testőr jobb választás. Pillant fel a sátor szolgáltatásait szófukarul jelző kiírásra.*
-Szerintem a megfelelő súlyban vagy. De ha nem, az borzasztó kínos lenne.
~Nők! Folyton csak a hiúság!~
*Mondjuk mérleget nem lát sehol, de hát mit ért ő ehhez? Harap egy nagyot, jóízűt a mézes piskótába, és szürcsölve kortyol a forralt borba.*
// Őszi forgatag //
// Malrion //
*Volt valami halovány elképzelése a kislány eddigi neveltetéséről, ő úgy képzelte Malrionnak megadatott az a fajta elkényeztetés, és szabadság mely csak azon nemesi leányok sajátja kik nem várományosak a matrónai tisztségre. Nagyot tévedett. "Ki fogadna be egy mélységit, aki kilóg a többiek közül?"
~Például én.~
Válaszolja meg a költői kérdést Botjora gondolva. Figyel azonban a leányra, és látja, érzi át min mehetett keresztül a két kicsi, hisz mindaz, mit Malrion felsorol igaz inasára is.*
-Sajnálom. Immár soha nem bánthat senki, és nem kell nélkülözz.
*Mit mondhatna mégis? Ez is kevés, és nem fedi teljességében mindazt a megrendülést, és haragot, melyet most érez. Simít végig vigasztalólag a leányka karján, toldja meg egy bátorító mosollyal, nagyjából ennyi telik tőle.
Malrionnak valószínűleg szerencséje volt, már ha ezt szerencsének lehet tekinteni, de talán egyedül ő élte túl a támadást, és mindaz, mit szégyell mentette meg az életét.
Nyúl a kislány álla alá, és finom erőszakkal kényszeríti, hogy szemébe nézzen.*
-Megtettük, amit meg kellett tennünk a túlélésért. Lehet, hogy ezek nem voltak dicső tettek. De biztosan szükségesek, ahhoz, hogy most itt állhassunk. Nincs okod szégyenkezni. Igyunk az elveszett, de megkerült Dwirintalenekre.
*Veszi el bögréiket a pultról, és nyújtja az egyiket kishúga felé. Kis torok köszörülés, mert nem szokott érzelgősködni, ő aztán nem.*
-Nagyon sok mindenen mentél keresztül húgom, és különbül viselted, mint ahogy a legtöbb felnőtt tenné.
*Gondol itt nem csak a hánytatott évekre, de a templomi, majd a barakkbéli eseményekre is.*
-Igazán büszke vagyok rád.
*Erről ennyit, kortyol bele a borba, aprócskát, tartva a hőfokától, majd a következő előtt kezdi inkább fújogatni, miközben már a tömeget pásztázza pillantása újra.*
-Moon.
*Akad meg tekintete unokahúgán, ki egy ismeretlen mélységihez társult. Vagyis nem Cralan kíséri. Holott Ryz maga már belenyugodott ebbe a románcba, és bizony a betyárbecsület az olyan, hogy nem hagyja csávában a bajtársat. Itt közbelépés kell!*
-Köszönjünk oda.
*Markolja fel süteményét is, és indul meg a matróna felé.*
// Megmérettetés //
-Üdv Moon. Uram.
*Biccent kissé a párosnak hozzájuk lépve, oldalán legújabb rokonával, alaposan végigméri a mélységi fickót. Nem, a testőr jobb választás. Pillant fel a sátor szolgáltatásait szófukarul jelző kiírásra.*
-Szerintem a megfelelő súlyban vagy. De ha nem, az borzasztó kínos lenne.
~Nők! Folyton csak a hiúság!~
*Mondjuk mérleget nem lát sehol, de hát mit ért ő ehhez? Harap egy nagyot, jóízűt a mézes piskótába, és szürcsölve kortyol a forralt borba.*
5849. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-10-31 21:01:54
Üzenet elküldve: 2016-10-31 21:01:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// Őszi forgatag //
// Megmérettetés //
* Későn érnek ki a forgatagra. A Dwirinthalen hintó már naplemente környékén tűnik fel, de azért a nőstény reméli, hogy még nem maradtak le a vásár legfontosabb eseményeiről. A tömeg sodró ereje elkapja Moont is. Táncosok, mutatványosok bűvölik el a sokaságot. Nil felé fordul aki remélhetőleg nem ijedt meg a város sokszínűségétől. Moon már több mint tíz éve él itt, a számára megszokott, hogy gnóm beszélget óriással és ork fest harci díszt az emberre.*
- Mire vagy kíváncsi? *kérdezi majd a célba dobó sátrat veszi először szemügyre, de ott már nincs semmi. Legfeljebb ha saját jókedvből érdemes néhány ottfelejtett dobozt kaviccsal megdobálni. Ruhákkal és ékszerekkel megrakott asztalok mellett haladhatnak el mire egy másik, érdekes sátorhoz érnek. A furcsasága pont abban áll, hogy semmit sem árul mégis ül bent valaki, ráadásul nagy betűkkel ki van írva rá "Megmérettetés".*
- Ez érdekes. *jegyzi meg és már fordul is be.*
- Üdvözlöm. Szeretném megkérdezni mit érthetek a megmérettetés alatt. Ez egyfajta torna, vagy tudósoknak szánt szórakozás? Mennyit kell érte fizetnem? *bármi is legyen a válasz a nőstény lelkesen veti bele magát a kihívásba, tekintete játékosan villan Nil fele, vajon lesz-e haszna a hímnek. Tud-e segíteni?*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.11.06 21:22:35, a következő indokkal:
Durva/tömeges helyesírási hibák.
// Őszi forgatag //
// Megmérettetés //
* Későn érnek ki a forgatagra. A Dwirinthalen hintó már naplemente környékén tűnik fel, de azért a nőstény reméli, hogy még nem maradtak le a vásár legfontosabb eseményeiről. A tömeg sodró ereje elkapja Moont is. Táncosok, mutatványosok bűvölik el a sokaságot. Nil felé fordul aki remélhetőleg nem ijedt meg a város sokszínűségétől. Moon már több mint tíz éve él itt, a számára megszokott, hogy gnóm beszélget óriással és ork fest harci díszt az emberre.*
- Mire vagy kíváncsi? *kérdezi majd a célba dobó sátrat veszi először szemügyre, de ott már nincs semmi. Legfeljebb ha saját jókedvből érdemes néhány ottfelejtett dobozt kaviccsal megdobálni. Ruhákkal és ékszerekkel megrakott asztalok mellett haladhatnak el mire egy másik, érdekes sátorhoz érnek. A furcsasága pont abban áll, hogy semmit sem árul mégis ül bent valaki, ráadásul nagy betűkkel ki van írva rá "Megmérettetés".*
- Ez érdekes. *jegyzi meg és már fordul is be.*
- Üdvözlöm. Szeretném megkérdezni mit érthetek a megmérettetés alatt. Ez egyfajta torna, vagy tudósoknak szánt szórakozás? Mennyit kell érte fizetnem? *bármi is legyen a válasz a nőstény lelkesen veti bele magát a kihívásba, tekintete játékosan villan Nil fele, vajon lesz-e haszna a hímnek. Tud-e segíteni?*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.11.06 21:22:35, a következő indokkal:
Durva/tömeges helyesírási hibák.
5848. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-10-31 14:49:46
Üzenet elküldve: 2016-10-31 14:49:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ékszervásárlás//
*Elég sokat nézelődik a vásáron mire talál egy olyan standot ahol szerencsét próbálhat, bár nyugodtabb lenne ha a kovácsnál készíttetné az amuletteket, de hátha hasznot tud húzni az ünnepen és spórolhat pár aranyat.*
- Szép jó napot!
*Hangos köszönéssel próbálja meg felhívni magára a figyelmet, megszokta már hogy méretei miatt gyakran egyszerűen elnéznek felette.*
- Érdeklődni szeretnék, hogy készítenek-e rendelésre amuletteket? Tizenöt darab kellene, valami egyszerű de strapabíró anyagból, tallér forma, csak a rajta lévő minta lenne egyedi. Mármint, persze mind a tizenötre ugyanaz.
*Elő is húz egy tekercset hogy megmutassa mire gondolt, már előre lerajzolta aprólékos gondossággal hogy mit szeretne elkészíttetni.*
//Őszi Forgatag//
//Ékszervásárlás//
*Elég sokat nézelődik a vásáron mire talál egy olyan standot ahol szerencsét próbálhat, bár nyugodtabb lenne ha a kovácsnál készíttetné az amuletteket, de hátha hasznot tud húzni az ünnepen és spórolhat pár aranyat.*
- Szép jó napot!
*Hangos köszönéssel próbálja meg felhívni magára a figyelmet, megszokta már hogy méretei miatt gyakran egyszerűen elnéznek felette.*
- Érdeklődni szeretnék, hogy készítenek-e rendelésre amuletteket? Tizenöt darab kellene, valami egyszerű de strapabíró anyagból, tallér forma, csak a rajta lévő minta lenne egyedi. Mármint, persze mind a tizenötre ugyanaz.
*Elő is húz egy tekercset hogy megmutassa mire gondolt, már előre lerajzolta aprólékos gondossággal hogy mit szeretne elkészíttetni.*
5847. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-10-31 10:48:05
Üzenet elküldve: 2016-10-31 10:48:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
*Biztos lesz majd olyan, aminél Ephemia segítségét fogja kérni a jövőben. Mondjuk, ha némi betekintést szeretne nyerni a politikai rendszerekbe és a nemesség felépítésébe, működésébe. Ha ez megtörténne, akkor talán jobban képes lenne megérteni a döntéseiket, amik sokszor teljesen logikátlanok és baromságok a nép szemében.*
-A kommunikáció a kulcs, anélkül megbuknak a dolgok. Ahogy mondod, mindenre van megoldás. Persze elképzelhető, hogy mindkét fél számára ez nem fog egyenlő lenni, de akkor megint jön a kompromisszum.
*A városi lét biztosan kötne néhány béklyót az íjászra, viszont egy esetleges szerető család feloldaná ezt. Lehet, hogy ha gyermeke születne már teljesen más szemszögből nézné a dolgokat, mint most.*
-Mint már mondtam, egyáltalán nem.
*Ephemia meglepődik Daranel közeledésére, ami talán nem is meglepő. Viszont ahelyett, hogy a vadász zavarodottan nyelne egyet sűrű bocsánatkérések közepette, inkább határozottságot és elszántságot igyekszik közvetíteni. Ő a férfi, ő az idősebb és ő az, aki udvarol a nőnek, így kénytelen bátran fellépni. Természetesen bizonyos határok között mozog, szóval nem fogja itt letaglózni Ephemiat, de úgy véli ennyi belefér.
Néhány pillanatig csendesen figyelik egymást, elvesznek a másik lélektükreiben. Érzi a lány félénkségét, de egyáltalán nem lepi meg, hiszen valószínűnek tartja, hogy még senki sem közeledett így felé és nem érintette meg.
Aztán a puha kezecskét érezheti arcán, amitől egy pillanatra még a szemeit is behunyja az íjász. Egyáltalán nem bánja, ha Ephemiat vegyes érzések kerítik hatalmukba, amiből nem tudja teljes bizonyossággal kihámozni magát, természetesnek tartja és nem zavarja. A virág is visszakerül jogos tulajdonosa kezébe és újból egymásba karolnak.*
-Te váltod ki belőlem ezeket a szavakat, amik teljes szívemből szólnak. Egyébként... gyönyörű szép szemeid vannak.
*A figyelem teljesen alapvető dolog, elvégre is ha megtetszik egy férfinak egy nő, akkor azt kötelessége meghódítani és kiharcolni a bizalmát. Nyilván vannak, akik vitába szállnának vele és sokkal inkább félvállról vennék az egészet, de Daranel inkább romantikus típus.*
-Beszéltünk a természetről már. *vált némileg könnyedebb témába.* -Nem tudom, hogy tetszene e az ötlet, de szívesen elvinnélek egy erdei körútra lóháton. Megmutatnám a tisztást, esetleg felmászhatnánk a magaslesre, vagy megnéznék a vadászházat, viskókat és a vadvilágot, növényvilágot. Mit szólnál egy ilyen reggeltől estig tartó programhoz?
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
*Biztos lesz majd olyan, aminél Ephemia segítségét fogja kérni a jövőben. Mondjuk, ha némi betekintést szeretne nyerni a politikai rendszerekbe és a nemesség felépítésébe, működésébe. Ha ez megtörténne, akkor talán jobban képes lenne megérteni a döntéseiket, amik sokszor teljesen logikátlanok és baromságok a nép szemében.*
-A kommunikáció a kulcs, anélkül megbuknak a dolgok. Ahogy mondod, mindenre van megoldás. Persze elképzelhető, hogy mindkét fél számára ez nem fog egyenlő lenni, de akkor megint jön a kompromisszum.
*A városi lét biztosan kötne néhány béklyót az íjászra, viszont egy esetleges szerető család feloldaná ezt. Lehet, hogy ha gyermeke születne már teljesen más szemszögből nézné a dolgokat, mint most.*
-Mint már mondtam, egyáltalán nem.
*Ephemia meglepődik Daranel közeledésére, ami talán nem is meglepő. Viszont ahelyett, hogy a vadász zavarodottan nyelne egyet sűrű bocsánatkérések közepette, inkább határozottságot és elszántságot igyekszik közvetíteni. Ő a férfi, ő az idősebb és ő az, aki udvarol a nőnek, így kénytelen bátran fellépni. Természetesen bizonyos határok között mozog, szóval nem fogja itt letaglózni Ephemiat, de úgy véli ennyi belefér.
Néhány pillanatig csendesen figyelik egymást, elvesznek a másik lélektükreiben. Érzi a lány félénkségét, de egyáltalán nem lepi meg, hiszen valószínűnek tartja, hogy még senki sem közeledett így felé és nem érintette meg.
Aztán a puha kezecskét érezheti arcán, amitől egy pillanatra még a szemeit is behunyja az íjász. Egyáltalán nem bánja, ha Ephemiat vegyes érzések kerítik hatalmukba, amiből nem tudja teljes bizonyossággal kihámozni magát, természetesnek tartja és nem zavarja. A virág is visszakerül jogos tulajdonosa kezébe és újból egymásba karolnak.*
-Te váltod ki belőlem ezeket a szavakat, amik teljes szívemből szólnak. Egyébként... gyönyörű szép szemeid vannak.
*A figyelem teljesen alapvető dolog, elvégre is ha megtetszik egy férfinak egy nő, akkor azt kötelessége meghódítani és kiharcolni a bizalmát. Nyilván vannak, akik vitába szállnának vele és sokkal inkább félvállról vennék az egészet, de Daranel inkább romantikus típus.*
-Beszéltünk a természetről már. *vált némileg könnyedebb témába.* -Nem tudom, hogy tetszene e az ötlet, de szívesen elvinnélek egy erdei körútra lóháton. Megmutatnám a tisztást, esetleg felmászhatnánk a magaslesre, vagy megnéznék a vadászházat, viskókat és a vadvilágot, növényvilágot. Mit szólnál egy ilyen reggeltől estig tartó programhoz?
5846. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-10-30 14:10:48
Üzenet elküldve: 2016-10-30 14:10:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Daranel//
- Akkor ezt megbeszéltük! Mindenképpen kerítünk majd rá alkalmat.
*A kijelentésre bólint egyet.*
- Bárhová elmentem volna vele, nem kellett volna kétszer mondani.
*Bácsikája ezzel az életmóddal szakadt ki a nemesség egyhangú életéből, sokat tanulhatna tőle. Másfelől tényleg veszélyes ilyen ügyekben utazgatni, hisz karavánját nem egyszer rabolták már ki útonállók. Ez a fajta életmód természetesen ezzel jár, s mást nem tud tenni az ember, csak megtanulni alkalmazkodni.*
- Van valami abban, amit mondasz. A körülményektől függ ez a dolog is, meg hát én is valahogy így lennék vele, ha el kellene hagynom Artheniort. Nyitottnak kell lenni a változásokra, de ha valamiért mégsem érzed jól magad, mindenre van megoldás. Csak meg kell találni.
*Nem biztos, hogy Daranel ki tudna teljesedni városi környezetben. Ennek ellenére mégis arra gondol, hogy az íjász talán képes lenne feladni addigi életét valakiért, akiért úgy gondolja, megérné. Ehhez természetesen hatalmas erejű elhatározottság kell.
Amiatt, hogy jó következtetéseket vont le az íjász elbeszéléséből, némi elégedettséget érez.*
- Nem volt nehéz leszűrni ezeket a dolgokat. Gondolom, nem bántad meg, hogy így alakult... És azt hiszem, én is hálás vagyok a sorsnak.
*Számára váratlan dolog történik ezután. A férfi felé fordul, és egyik kezével lassan végigsimítja az arcát. Ephemiát ez annyira meglepi, hogy akaratlanul is elengedi a karját s még a szegfű is kiesik a másik kezéből. A vadász ujjai kemény és kissé durva tapintásúak, mely foglalkozásából adódóan nem csoda. Ezek ellenére mégis olyan gyengédséggel ér hozzá, hogy kellemes bizsergés járja át tetőtől talpig. Mintha megint megállna számára az idő, annyira elmerül az érintésében.
Olyan gyorsan történik minden. Pár napja még szobájában gubbasztott bezárkózva, merengő ábrázattal figyelve a bárányfelhőket ablakán keresztül. Azon gondolkodott, hol lett elrontva az egész, mióta van belefásulva az unalmas, de engedelmes nemesi hajadonok életébe. És most itt áll egy férfi oldalán, akiről valahol mélyen az első pillanattól fogva tudta, hogy ő a változás, amire várt. Most szólni akar hozzá és mindent el akar mondani. Mindent, amire gondol, ami bántja, és amitől fél. De a szavak nem jönnek.
A tréfára egy rövidke pillanatig elmosolyodik. Nem, nem érez feszültséget egyáltalán. Tudja, hogy a szavaknak súlya van, de jelenleg bármit képes lenne elhinni Daranelnek. Talán erre mondják, hogy kislányosan naiv. Ugyan hogyne lenne az, amikor a férfi szavai olyan őszintén és tisztán csengenek, hogy az ember lánya még önmagáról is elfeledkezik? Nem érti, hogy egyes szavak miként válthatnak ki belőle ennyi ellentmondó érzést egyszerre, köztük félelmet, boldogságot és reményt. Nem tudja, és nem is akarja megérteni.
Mikorra végre visszanyeri akaraterejét, már mer szólni. Kezét - melyből az imént kiesett a virág - most gyengéden a férfiére teszi, mellyel arcát simítja végig.*
- Én sem fogom elfelejteni, Daranel. Efelől biztos lehetsz.
*Egy ideig még rajta tartja kezét az íjászén. Ő sem szeretne tolakodó lenni, azt meg végképp nem akarja, hogy a férfi megérezze, mennyire is fél a saját érzéseitől. Így hát elengedi a kezét, lehajol az előbb elejtett szegfűért s újból belekarol a vadászba. Ezúttal hangjába is költözik némi bátorság.*
- Hogy őszinte legyek, még soha senki nem mondott nekem ilyen szépeket...
*És van egy olyan érzése, hogy Daranelen kívül soha senki nem is fog. Nem mellesleg bármely nő örülne neki, ha olyan figyelemben részesítenék őt, mint Daranel Ephemiát.*
//Őszi Forgatag//
//Daranel//
- Akkor ezt megbeszéltük! Mindenképpen kerítünk majd rá alkalmat.
*A kijelentésre bólint egyet.*
- Bárhová elmentem volna vele, nem kellett volna kétszer mondani.
*Bácsikája ezzel az életmóddal szakadt ki a nemesség egyhangú életéből, sokat tanulhatna tőle. Másfelől tényleg veszélyes ilyen ügyekben utazgatni, hisz karavánját nem egyszer rabolták már ki útonállók. Ez a fajta életmód természetesen ezzel jár, s mást nem tud tenni az ember, csak megtanulni alkalmazkodni.*
- Van valami abban, amit mondasz. A körülményektől függ ez a dolog is, meg hát én is valahogy így lennék vele, ha el kellene hagynom Artheniort. Nyitottnak kell lenni a változásokra, de ha valamiért mégsem érzed jól magad, mindenre van megoldás. Csak meg kell találni.
*Nem biztos, hogy Daranel ki tudna teljesedni városi környezetben. Ennek ellenére mégis arra gondol, hogy az íjász talán képes lenne feladni addigi életét valakiért, akiért úgy gondolja, megérné. Ehhez természetesen hatalmas erejű elhatározottság kell.
Amiatt, hogy jó következtetéseket vont le az íjász elbeszéléséből, némi elégedettséget érez.*
- Nem volt nehéz leszűrni ezeket a dolgokat. Gondolom, nem bántad meg, hogy így alakult... És azt hiszem, én is hálás vagyok a sorsnak.
*Számára váratlan dolog történik ezután. A férfi felé fordul, és egyik kezével lassan végigsimítja az arcát. Ephemiát ez annyira meglepi, hogy akaratlanul is elengedi a karját s még a szegfű is kiesik a másik kezéből. A vadász ujjai kemény és kissé durva tapintásúak, mely foglalkozásából adódóan nem csoda. Ezek ellenére mégis olyan gyengédséggel ér hozzá, hogy kellemes bizsergés járja át tetőtől talpig. Mintha megint megállna számára az idő, annyira elmerül az érintésében.
Olyan gyorsan történik minden. Pár napja még szobájában gubbasztott bezárkózva, merengő ábrázattal figyelve a bárányfelhőket ablakán keresztül. Azon gondolkodott, hol lett elrontva az egész, mióta van belefásulva az unalmas, de engedelmes nemesi hajadonok életébe. És most itt áll egy férfi oldalán, akiről valahol mélyen az első pillanattól fogva tudta, hogy ő a változás, amire várt. Most szólni akar hozzá és mindent el akar mondani. Mindent, amire gondol, ami bántja, és amitől fél. De a szavak nem jönnek.
A tréfára egy rövidke pillanatig elmosolyodik. Nem, nem érez feszültséget egyáltalán. Tudja, hogy a szavaknak súlya van, de jelenleg bármit képes lenne elhinni Daranelnek. Talán erre mondják, hogy kislányosan naiv. Ugyan hogyne lenne az, amikor a férfi szavai olyan őszintén és tisztán csengenek, hogy az ember lánya még önmagáról is elfeledkezik? Nem érti, hogy egyes szavak miként válthatnak ki belőle ennyi ellentmondó érzést egyszerre, köztük félelmet, boldogságot és reményt. Nem tudja, és nem is akarja megérteni.
Mikorra végre visszanyeri akaraterejét, már mer szólni. Kezét - melyből az imént kiesett a virág - most gyengéden a férfiére teszi, mellyel arcát simítja végig.*
- Én sem fogom elfelejteni, Daranel. Efelől biztos lehetsz.
*Egy ideig még rajta tartja kezét az íjászén. Ő sem szeretne tolakodó lenni, azt meg végképp nem akarja, hogy a férfi megérezze, mennyire is fél a saját érzéseitől. Így hát elengedi a kezét, lehajol az előbb elejtett szegfűért s újból belekarol a vadászba. Ezúttal hangjába is költözik némi bátorság.*
- Hogy őszinte legyek, még soha senki nem mondott nekem ilyen szépeket...
*És van egy olyan érzése, hogy Daranelen kívül soha senki nem is fog. Nem mellesleg bármely nő örülne neki, ha olyan figyelemben részesítenék őt, mint Daranel Ephemiát.*
5845. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-10-29 20:57:39
Üzenet elküldve: 2016-10-29 20:57:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Megmérettetés//
*Megkésve bár de törve nem, az embermassza kocsonya szerű remegésével, a hatalmas forgatagban ellökdösi egy standig, valami pult amin kalandot ígérő feladatokat osztanak ki.*
~Ejnye! Végre valami fogamra való.~
*Mondja, és beáll a sorba. Látja, hogy szinte fogytán a dolog, így az előtte álló kis lovászfiúnak tetsző fiúnak, megfogja a vállát, és kirakott csípővel, kifordított lábbal mutogatott belsőcombok selymes ívével, várja hogy az hátra forduljon. Az meg is teszi azt, és az elvárt álleejtős, szemkidüllesztős mustrával illeti a Jéghercegnő testét, és arcát. Szóba elegyednek, finoman csapja neki a szelet, majd azon mód, kisebb lényegtelen beszélgetések közepette, azon kaphatja magát, hogy helyet cseréltek a sorban, ahogy vezetgette maga körül. Így aztán egyszer csak egy karperec kerül a csuklójára. Társaságát otthagyja. A fiúcska már csak ütemre távolodó lépteit figyelheti. A karperec vizsga alá kerül, amin egyből látszik az írás miszerint:
A veszély mindennapos
Az éhezés megszokott
Ártatlan gyerekkacaj járja át
Az erszényedre vigyázz*
-Vagy árvaház, vagy bordély.
*Mondja ki hangosan, és azonnal a szegénynegyed felé veszi az irányt.*
//Őszi forgatag//
//Megmérettetés//
*Megkésve bár de törve nem, az embermassza kocsonya szerű remegésével, a hatalmas forgatagban ellökdösi egy standig, valami pult amin kalandot ígérő feladatokat osztanak ki.*
~Ejnye! Végre valami fogamra való.~
*Mondja, és beáll a sorba. Látja, hogy szinte fogytán a dolog, így az előtte álló kis lovászfiúnak tetsző fiúnak, megfogja a vállát, és kirakott csípővel, kifordított lábbal mutogatott belsőcombok selymes ívével, várja hogy az hátra forduljon. Az meg is teszi azt, és az elvárt álleejtős, szemkidüllesztős mustrával illeti a Jéghercegnő testét, és arcát. Szóba elegyednek, finoman csapja neki a szelet, majd azon mód, kisebb lényegtelen beszélgetések közepette, azon kaphatja magát, hogy helyet cseréltek a sorban, ahogy vezetgette maga körül. Így aztán egyszer csak egy karperec kerül a csuklójára. Társaságát otthagyja. A fiúcska már csak ütemre távolodó lépteit figyelheti. A karperec vizsga alá kerül, amin egyből látszik az írás miszerint:
A veszély mindennapos
Az éhezés megszokott
Ártatlan gyerekkacaj járja át
Az erszényedre vigyázz*
-Vagy árvaház, vagy bordély.
*Mondja ki hangosan, és azonnal a szegénynegyed felé veszi az irányt.*
5844. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-10-29 20:43:06
Üzenet elküldve: 2016-10-29 20:43:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Új kóbor érkezett a városba//
* Nem is firtatja nagyon, majd főzés közben elmeséli, hogy mégis mi a szösz történt itt mostanában? Bár furdalja a kíváncsiság, nem szívózik. *
- Két varázslatot? Hát lehet róla szó, bár szerintem ne itt, lehet mást zavarná a varázslás. Mondjuk engem éppen érdekelnek az ilyen dolgok, de hallottam, hogy mások megijednek meg hasonlók.
* Nehogy valaki megijedjen itt a piactéren és összeessen, vagy elkezdjen átkozódni, nem lenne jó. *
- Na hát én eléggé ösztönözve vagyok a tanulásra. Vannak dolgok, amik érdekelnek és azokról szeretnék többet tanulni. Csak az meg nem megy olyan könnyen, tanításért pénzt kérnek általában. Én, ha lehet, főzök, mosok és takarítok, cserébe a tanításért.
* Most pedig a történetekért cserébe főzni fog. Amihez is elébb összeválogatja a szükséges dolgokat és amik kifizetésébe nem hagyja Drayen, hogy beszálljon. Azután még cipekedni is akar. Épp értekezne arról, hogy egy fáradt embernek pihennie kellene, de a szatyorja már át is került Drayen kezébe. Igaz, Levendula is elcipelte volna, de legyen így. *
- Igen, mehetünk. De otthon magának aztán valóban pihennie kell.
* Indul el Drayen mellett, lovát vezetve másik oldalán. Innentől már a férfire bízza magát megint, ő csak válogatott a piacon. Majd a főzés lesz a dolga, nemsokára. *
* Nem is firtatja nagyon, majd főzés közben elmeséli, hogy mégis mi a szösz történt itt mostanában? Bár furdalja a kíváncsiság, nem szívózik. *
- Két varázslatot? Hát lehet róla szó, bár szerintem ne itt, lehet mást zavarná a varázslás. Mondjuk engem éppen érdekelnek az ilyen dolgok, de hallottam, hogy mások megijednek meg hasonlók.
* Nehogy valaki megijedjen itt a piactéren és összeessen, vagy elkezdjen átkozódni, nem lenne jó. *
- Na hát én eléggé ösztönözve vagyok a tanulásra. Vannak dolgok, amik érdekelnek és azokról szeretnék többet tanulni. Csak az meg nem megy olyan könnyen, tanításért pénzt kérnek általában. Én, ha lehet, főzök, mosok és takarítok, cserébe a tanításért.
* Most pedig a történetekért cserébe főzni fog. Amihez is elébb összeválogatja a szükséges dolgokat és amik kifizetésébe nem hagyja Drayen, hogy beszálljon. Azután még cipekedni is akar. Épp értekezne arról, hogy egy fáradt embernek pihennie kellene, de a szatyorja már át is került Drayen kezébe. Igaz, Levendula is elcipelte volna, de legyen így. *
- Igen, mehetünk. De otthon magának aztán valóban pihennie kell.
* Indul el Drayen mellett, lovát vezetve másik oldalán. Innentől már a férfire bízza magát megint, ő csak válogatott a piacon. Majd a főzés lesz a dolga, nemsokára. *
5843. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-10-29 19:47:48
Üzenet elküldve: 2016-10-29 19:47:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Új kóbor érkezett a városba//
- Szívesen belekezdenék, de nem tartom alkalmasnak a helyet.
* A megjegyzésre bólint. *
- Akad egy pár darab. Mágus, bár még nagyon az út elején járok. Viszont ismerek már néhány varázslatot, amiből kettőt meg is tudok csinálni. Ha gondolja, megmutatom.
* A beismerésre ismét elmosolyodik. *
-Senki nem úgy születik, hogy mindent tud. De a beismerés már fél siker, hisz ösztönzi az embert a tanulásra.
* Mondja, miközben megindul kellemes társaságával a piac felé. *
- Válogasson kedvére. A döntés az Öné.
* Erősíti meg korábbi szavait, majd kedvtelve figyeli, ahogy Yala céltudatosan szedi össze a kellékeket. Mikor megpillantja kereskedő kérdő pillantását, megmutatja erszényét, s bólint is. *
- Csak szolgálja ki nyugodtan. A költségeket állom.
* A kereskedő negédesen kezd el mosolyogni a szavak hallatán, s egyből segítőkészebbé is válik. Így már hamar megkapják a kért dolgokat, köztük a megkopasztott, kibelezett zsenge húsú tyúkot. *
- Mennyivel tartozom?
* Kérdezi Drayen az árust. *
- Nos, a tyúkkal együtt, úgy vélem, hogy harminc arany nem sok.
* Feleli megfontoltan a kufár. *
- Legyen.
*Feleli a mágus, s 35 aranyat ad át a kereskedőMesélő (Nyuszi) kezébe. *
- Azt hiszem, hogy minden megvan. Menjünk haza.
* Ha Yala hagyja, akkor átveszi a csomagot, hogy ne Yalaának kelljen cipelnie, majd elindul vissza a gazdagnegyedbe. *
- Szívesen belekezdenék, de nem tartom alkalmasnak a helyet.
* A megjegyzésre bólint. *
- Akad egy pár darab. Mágus, bár még nagyon az út elején járok. Viszont ismerek már néhány varázslatot, amiből kettőt meg is tudok csinálni. Ha gondolja, megmutatom.
* A beismerésre ismét elmosolyodik. *
-Senki nem úgy születik, hogy mindent tud. De a beismerés már fél siker, hisz ösztönzi az embert a tanulásra.
* Mondja, miközben megindul kellemes társaságával a piac felé. *
- Válogasson kedvére. A döntés az Öné.
* Erősíti meg korábbi szavait, majd kedvtelve figyeli, ahogy Yala céltudatosan szedi össze a kellékeket. Mikor megpillantja kereskedő kérdő pillantását, megmutatja erszényét, s bólint is. *
- Csak szolgálja ki nyugodtan. A költségeket állom.
* A kereskedő negédesen kezd el mosolyogni a szavak hallatán, s egyből segítőkészebbé is válik. Így már hamar megkapják a kért dolgokat, köztük a megkopasztott, kibelezett zsenge húsú tyúkot. *
- Mennyivel tartozom?
* Kérdezi Drayen az árust. *
- Nos, a tyúkkal együtt, úgy vélem, hogy harminc arany nem sok.
* Feleli megfontoltan a kufár. *
- Legyen.
*Feleli a mágus, s 35 aranyat ad át a kereskedőMesélő (Nyuszi) kezébe.
* - Azt hiszem, hogy minden megvan. Menjünk haza.
* Ha Yala hagyja, akkor átveszi a csomagot, hogy ne Yalaának kelljen cipelnie, majd elindul vissza a gazdagnegyedbe. *
5842. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-10-29 18:37:43
Üzenet elküldve: 2016-10-29 18:37:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
-Igazán örömömre szolgálna. *lelkesedik.* -Egy gyakorlóíj kell, ami könnyű, mert az enyémet meg sem tudnád feszíteni. Bármikor megtanítlak, amikor csak szeretnéd.
*Az sosem árt, ha megtanul az íjjal bánni Ephemia, elvégre is nem tudni, hogy a jövőben nem e lesz hasznos számára.*
-Pedig gondolom szívesen mentél volna vele távolabbi vidékekre is.
*Persze érthető az is, ha nem akarták elengedni, elvégre is a vándorok élete sosem veszélytelen, egy ereklyegyűjtő pedig potenciális célpont kirablásra.*
-És az, hogy talpra tudj állni.
*Ephemia kérdésére egy kicsit elgondolkodik, majd válaszol.*
-Hosszútávon majd az élet adná meg erre a választ. Elképzelhető, hogy később iszonyatos hiányérzet gyötörne, mert, noha elhagytam Völgyerdőt, de lássuk be, hogy azóta is lényegében az erdőségek vesznek körül. Így helyezkedtem. Ha ez történne, megpróbálnám ezt elmondani a kedvesemnek, hogy találjunk rá valami megoldást.
*Áldozat mindig szükséges, nem az első lenne az életében. De, vajon ha kiteljesedne szerelmük Ephemiaval, akkor áldozatként fogná fel a környezetváltást? Nem, mivel a boldogság erősebben nyomna a latba.*
-Fején találtad a szöget.
*Ephemia jól következtet, jól szűri le a dolgokat.*
-Nem az önös célokat nézte, hogy szükség van rám a légióban, hanem zöld utat adott, hogy azt tehessem, amit szeretnék. Bizonyára nem, így hálás vagyok a sorsnak, amiért megláttalak aznap a templomkertben. *fordul Ephemia felé, majd másik kezét, amelyikbe a nő nem karol bele felemeli, és lágyan végigsimítja ujjai végével arcát. Edzett, némileg durva tapintású kéz találkozik a feszes, lágy, puha bőrrel.*
-Igazából a zsebtolvajt is meg kellene hívnom egy italra. *mosolyodik el, ezzel a kis tréfával igyekszik oldani az esetleges feszültséget, ha kialakul egyáltalán. Nem akar tolakodó lenni, távol áll tőle, de Ephemia úgy vonzza őt, mint egy mágnes és nem bánja, ha ezt meg is érzi.*
-Soha nem felejtem el a pillanatot, amikor megláttalak. *vált komolyabb stílusra és érezhetően nagyon őszintén beszél.* -Örökké beleégett az emlékezetembe.
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
-Igazán örömömre szolgálna. *lelkesedik.* -Egy gyakorlóíj kell, ami könnyű, mert az enyémet meg sem tudnád feszíteni. Bármikor megtanítlak, amikor csak szeretnéd.
*Az sosem árt, ha megtanul az íjjal bánni Ephemia, elvégre is nem tudni, hogy a jövőben nem e lesz hasznos számára.*
-Pedig gondolom szívesen mentél volna vele távolabbi vidékekre is.
*Persze érthető az is, ha nem akarták elengedni, elvégre is a vándorok élete sosem veszélytelen, egy ereklyegyűjtő pedig potenciális célpont kirablásra.*
-És az, hogy talpra tudj állni.
*Ephemia kérdésére egy kicsit elgondolkodik, majd válaszol.*
-Hosszútávon majd az élet adná meg erre a választ. Elképzelhető, hogy később iszonyatos hiányérzet gyötörne, mert, noha elhagytam Völgyerdőt, de lássuk be, hogy azóta is lényegében az erdőségek vesznek körül. Így helyezkedtem. Ha ez történne, megpróbálnám ezt elmondani a kedvesemnek, hogy találjunk rá valami megoldást.
*Áldozat mindig szükséges, nem az első lenne az életében. De, vajon ha kiteljesedne szerelmük Ephemiaval, akkor áldozatként fogná fel a környezetváltást? Nem, mivel a boldogság erősebben nyomna a latba.*
-Fején találtad a szöget.
*Ephemia jól következtet, jól szűri le a dolgokat.*
-Nem az önös célokat nézte, hogy szükség van rám a légióban, hanem zöld utat adott, hogy azt tehessem, amit szeretnék. Bizonyára nem, így hálás vagyok a sorsnak, amiért megláttalak aznap a templomkertben. *fordul Ephemia felé, majd másik kezét, amelyikbe a nő nem karol bele felemeli, és lágyan végigsimítja ujjai végével arcát. Edzett, némileg durva tapintású kéz találkozik a feszes, lágy, puha bőrrel.*
-Igazából a zsebtolvajt is meg kellene hívnom egy italra. *mosolyodik el, ezzel a kis tréfával igyekszik oldani az esetleges feszültséget, ha kialakul egyáltalán. Nem akar tolakodó lenni, távol áll tőle, de Ephemia úgy vonzza őt, mint egy mágnes és nem bánja, ha ezt meg is érzi.*
-Soha nem felejtem el a pillanatot, amikor megláttalak. *vált komolyabb stílusra és érezhetően nagyon őszintén beszél.* -Örökké beleégett az emlékezetembe.
5841. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-10-29 16:08:46
Üzenet elküldve: 2016-10-29 16:08:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Daranel//
- A barakk tökéletes hely lehet azoknak akik, fejleszteni akarják magukat ilyen téren. Egyébként én például íjjal nem lőttem még sohasem. Egyszer megtaníthatnál! Úgy értem, csak a legalapvetőbb dolgokra.
*Elvégre nem készül ő íjásznak, csak szeretné kipróbálni. Persze nem akárkivel.*
- Messzebbre sohasem engedtek el vele, maximum a kikötőig. Igazán messzire csak egyszer utaztam el a családommal. Lihanechbe mentünk akkor, de szerintem ezt már említettem. A bácsikám amúgy gyűjt ilyesféléket, igen. Neki ez jelenti a szórakozást, úgy hiszem. Mikor kiskoromban néhanapján hazalátogatott, akkor mindig nagyon örültem, mert általában hozott valami kis ajándékot is és rengeteget mesélt.
*Így visszagondolva rá, Ephemia szerint olyan valószínűtlen dolgokról regélt neki és testvéreinek akkoriban, hogy valóban csak annyi volt mind. Mese, jó nagy körítéssel. De akkor jókat szórakozott rajtuk.*
- A mélypontok az élet során elkerülhetetlenek szerintem, ám a lényeg az, hogy hosszútávon mi tesz boldoggá.
*Ez lenne a helyes felfogás. Kicsit ironikus, hogy pont ő állítja, akinek az élete jelenleg minden, csak nem napfény és boldogság. Változtatnia kell, tudja jól. Beszélni könnyű, cselekedni nehéz.
Daranel utolsó néhány szavára újból elpirul egy kicsit, zavarában viszonozza a röpke pillantást. Nem tudja, mire gondolhat a férfi, csak sejti.*
- Biztosan boldog tudnál lenni egy olyan helyen, amiről a szíved mélyén tudod, hogy nem a te világod? Még ha... még ha nem is magadért élsz ott, hanem másvalakiért?
*Megint szóba hozza ezzel az áldozat kérdését. A valamit valamiért elv úgy látszik, elkerülhetetlen aspektusa az életnek, amit mindenki máshogy él meg. Ephemiát minden bizonnyal megviselné, de önmagának ezt a részét még nem teljesen ismerte ki, hisz sorsfordító áldozatot nem hozott még semmiért, soha nem szorult rá. De egyszer mindennek eljön az ideje.*
- Szerintem ez az Eelaran úr bölcs személy lehetett. Biztosan azt akarta, hogy ne úgy éld le az életed, hogy nem láttál és nem tapasztaltál semmit Völgyerdőn kívül. Talán ez volt a leghelyesebb út... Más szempontból meg, ha nem jöttél volna el a helyről ahol felneveltek, akkor mi talán sohasem találkoztunk volna.
*A sors útjai kifürkészhetetlenek. Mivel a leányzó szerint minden okkal történik, akkor az, hogy aznap pont Daranel sietett a segítségére a templomkertben, az sem lehet a véletlen műve. Így utólag belegondolva már nem is sajnálja, hogy majdnem meglopta őt az az alávaló zsebtolvaj...*
//Őszi Forgatag//
//Daranel//
- A barakk tökéletes hely lehet azoknak akik, fejleszteni akarják magukat ilyen téren. Egyébként én például íjjal nem lőttem még sohasem. Egyszer megtaníthatnál! Úgy értem, csak a legalapvetőbb dolgokra.
*Elvégre nem készül ő íjásznak, csak szeretné kipróbálni. Persze nem akárkivel.*
- Messzebbre sohasem engedtek el vele, maximum a kikötőig. Igazán messzire csak egyszer utaztam el a családommal. Lihanechbe mentünk akkor, de szerintem ezt már említettem. A bácsikám amúgy gyűjt ilyesféléket, igen. Neki ez jelenti a szórakozást, úgy hiszem. Mikor kiskoromban néhanapján hazalátogatott, akkor mindig nagyon örültem, mert általában hozott valami kis ajándékot is és rengeteget mesélt.
*Így visszagondolva rá, Ephemia szerint olyan valószínűtlen dolgokról regélt neki és testvéreinek akkoriban, hogy valóban csak annyi volt mind. Mese, jó nagy körítéssel. De akkor jókat szórakozott rajtuk.*
- A mélypontok az élet során elkerülhetetlenek szerintem, ám a lényeg az, hogy hosszútávon mi tesz boldoggá.
*Ez lenne a helyes felfogás. Kicsit ironikus, hogy pont ő állítja, akinek az élete jelenleg minden, csak nem napfény és boldogság. Változtatnia kell, tudja jól. Beszélni könnyű, cselekedni nehéz.
Daranel utolsó néhány szavára újból elpirul egy kicsit, zavarában viszonozza a röpke pillantást. Nem tudja, mire gondolhat a férfi, csak sejti.*
- Biztosan boldog tudnál lenni egy olyan helyen, amiről a szíved mélyén tudod, hogy nem a te világod? Még ha... még ha nem is magadért élsz ott, hanem másvalakiért?
*Megint szóba hozza ezzel az áldozat kérdését. A valamit valamiért elv úgy látszik, elkerülhetetlen aspektusa az életnek, amit mindenki máshogy él meg. Ephemiát minden bizonnyal megviselné, de önmagának ezt a részét még nem teljesen ismerte ki, hisz sorsfordító áldozatot nem hozott még semmiért, soha nem szorult rá. De egyszer mindennek eljön az ideje.*
- Szerintem ez az Eelaran úr bölcs személy lehetett. Biztosan azt akarta, hogy ne úgy éld le az életed, hogy nem láttál és nem tapasztaltál semmit Völgyerdőn kívül. Talán ez volt a leghelyesebb út... Más szempontból meg, ha nem jöttél volna el a helyről ahol felneveltek, akkor mi talán sohasem találkoztunk volna.
*A sors útjai kifürkészhetetlenek. Mivel a leányzó szerint minden okkal történik, akkor az, hogy aznap pont Daranel sietett a segítségére a templomkertben, az sem lehet a véletlen műve. Így utólag belegondolva már nem is sajnálja, hogy majdnem meglopta őt az az alávaló zsebtolvaj...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10307-10326