Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 393 (7841. - 7860. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
7860. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-28 11:40:04
Üzenet elküldve: 2019-10-28 11:40:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egzotikus kincsek//
*Úgy tűnik, nem lőtt bakot az ajándékokkal, mert az árus elégedettségét fejezi ki. Valóban remek a sajt, Aztyan maga is kóstolta, bár koránt sem biztos abban, amit a készítőjéről mond. Egyszerűen ezt diktálja az üzlet.
A madárka kérdése viszont első ránézésre úgy tűnik, vakvágányra fut, ám végül mégis pozitívan jön ki belőle a wegtoreni üzletkötő. Magában megenged egy megkönnyebbült sóhajt és elraktározza a későbbiekre az információt, miszerint az egzotikus kincseket áruló népek nem szeretik a bezártságot. Később még jól jöhet.*
- Örülök, hogy elnyerték a tetszését ezek az apróságok. *Hajtja meg kissé magát.*
- Mindenképpen átadom kedves szavait a báró úrnak. *Teszi hozzá halovány mosollyal.
A lány munkájára tett megjegyzéskor az említett személy után néz, majd vissza a férfire.*
- Valóban van érzéke a kereskedéshez, ritka kincs az ilyen tehetség. *Egy kis hízelgés belefér. A fizetésre térve Aztyan nem is késlekedik, leszámolja a kialkudott összeget a ruháért és átadja a kofának (Mesélő (Meia)) a ruháért a 350 aranyat.
*
- Mi volna a szívesség? *Kérdi mosolyogva aztán, hisz ez még hátravan.*
*Úgy tűnik, nem lőtt bakot az ajándékokkal, mert az árus elégedettségét fejezi ki. Valóban remek a sajt, Aztyan maga is kóstolta, bár koránt sem biztos abban, amit a készítőjéről mond. Egyszerűen ezt diktálja az üzlet.
A madárka kérdése viszont első ránézésre úgy tűnik, vakvágányra fut, ám végül mégis pozitívan jön ki belőle a wegtoreni üzletkötő. Magában megenged egy megkönnyebbült sóhajt és elraktározza a későbbiekre az információt, miszerint az egzotikus kincseket áruló népek nem szeretik a bezártságot. Később még jól jöhet.*
- Örülök, hogy elnyerték a tetszését ezek az apróságok. *Hajtja meg kissé magát.*
- Mindenképpen átadom kedves szavait a báró úrnak. *Teszi hozzá halovány mosollyal.
A lány munkájára tett megjegyzéskor az említett személy után néz, majd vissza a férfire.*
- Valóban van érzéke a kereskedéshez, ritka kincs az ilyen tehetség. *Egy kis hízelgés belefér. A fizetésre térve Aztyan nem is késlekedik, leszámolja a kialkudott összeget a ruháért és átadja a kofának (Mesélő (Meia)) a ruháért a 350 aranyat.
*- Mi volna a szívesség? *Kérdi mosolyogva aztán, hisz ez még hátravan.*
7859. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-28 11:10:04
Üzenet elküldve: 2019-10-28 11:10:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Piacolás//
*Ámulatba esve fogadja arcának törölgetését. Emlékezteti egy érzésre, ahogyan édesanyja törődött vele még nagyon régen. Az előbbi, kedves megszólítás is ezért hozta zavarba. Mikor volt utoljára drága valakinek? Mozdulatlanná dermed, mintha attól félne, hogy elűzi Relt, ha mocorog. Csak akkor szűnik meg ez állapot, mikor a kendőt kezébe kapja és elfogadja. Bár kevés szó hangzik el ezután, ezer gondolatot és kérdést szül Fäenrobam.*
- Vashegy? Az messze van? De mit tett veled Arthenior? *Elképzelni sem tudja, hová készül Rel pontosan. Hallotta már a környékbeli tájak elnevezését, de térképet rajzolni nem tudna. Fogalma sincs, hogy melyik égtáj irányában keresse őket és azt sem tudná megmondani, hogy a Vashegy messzebb vagy közelebb van e, mint Lihanech. Ilyen helyzetekben fájdalomként éli meg tudatlanságát, mert kíváncsisága és bizonyítási vágya igen erős még. Nem rég a semmiből tűnt fel Mërulon, aki éppen azzal bűvölte el, hogy olyasmiről beszélt neki, amit ő még nem ismert. Időt, türelmet áldozott rá. Sajnos ez nem volt egészen ingyen. Mialatt Rel és Aenae válaszol, Fäenro figyel, de gondolkodik is egy kicsit. Ugyan szégyelli, hogy most éppen halálában vádolja Maerlit, de nem tagadhat le önmaga előtt egy kellemetlen jelenetet kettejük között. Azért sem, mert talán éppen ez fog megismétlődni Rellel, ha nagyon balszerencsés. Pénzes volt a tündér, nem is kicsit. Örököst akart, nem gyermeket. Egy vagyonőrt. Hosszú pillanatok telnek, míg csendben marad, megszeppenve. Gondolataiban gyakorlatilag Mërulon tárgyalása folyik. Józan esze vádolja de szíve védi az eltávozott tündért. Arra jut, hogy kedveli Relt, és szívesen kísérné, de azt nem fogja hagyni, hogy más szerepet szánjanak neki, mint amire igent mond. Talán Rel nem is tenne vele ilyet. Talán Aenae sem. Jó lenne egy kedves felnőtt, akiben tényleg megbízhat.
~ Ötletem sincs, mit mondjak ezek után Rulcarnak. Miután kifizetett, azt hiszem bajban lennék, ha cserben hagyom. És Nimral mit szólna? Na, ő talán megértené. Valamit majd kitalálok, amivel beérik és ami Relnek sem rossz. Csak ki ne tekerjék a nyakam. És mi lesz Nyxával meg Borssal? ~ Csendül fel benne a két állat neve, akikre eddig nem is gondolt. Régóta áll a kínos csendben, így hamar válaszol, ahogy csak tud.*
- Persze, én elkísérlek, de csak téged. Úgy értem, ne bízz rám semmit! Se a vagyonodat, se a jóhíreder. De ha bárhol elszakadnánk, úgy visszajövök ide, ha visszatalálok, mert csak ezt a helyet ismerem jól. Viszont, mielőtt elmegyünk, kérnék valamit. Elveszítettem azt, aki örökbe fogadott volna. Két állat volt vele, akikről senki sem gondoskodik. Segíts megkeresni őket, kérlek!
*Ámulatba esve fogadja arcának törölgetését. Emlékezteti egy érzésre, ahogyan édesanyja törődött vele még nagyon régen. Az előbbi, kedves megszólítás is ezért hozta zavarba. Mikor volt utoljára drága valakinek? Mozdulatlanná dermed, mintha attól félne, hogy elűzi Relt, ha mocorog. Csak akkor szűnik meg ez állapot, mikor a kendőt kezébe kapja és elfogadja. Bár kevés szó hangzik el ezután, ezer gondolatot és kérdést szül Fäenrobam.*
- Vashegy? Az messze van? De mit tett veled Arthenior? *Elképzelni sem tudja, hová készül Rel pontosan. Hallotta már a környékbeli tájak elnevezését, de térképet rajzolni nem tudna. Fogalma sincs, hogy melyik égtáj irányában keresse őket és azt sem tudná megmondani, hogy a Vashegy messzebb vagy közelebb van e, mint Lihanech. Ilyen helyzetekben fájdalomként éli meg tudatlanságát, mert kíváncsisága és bizonyítási vágya igen erős még. Nem rég a semmiből tűnt fel Mërulon, aki éppen azzal bűvölte el, hogy olyasmiről beszélt neki, amit ő még nem ismert. Időt, türelmet áldozott rá. Sajnos ez nem volt egészen ingyen. Mialatt Rel és Aenae válaszol, Fäenro figyel, de gondolkodik is egy kicsit. Ugyan szégyelli, hogy most éppen halálában vádolja Maerlit, de nem tagadhat le önmaga előtt egy kellemetlen jelenetet kettejük között. Azért sem, mert talán éppen ez fog megismétlődni Rellel, ha nagyon balszerencsés. Pénzes volt a tündér, nem is kicsit. Örököst akart, nem gyermeket. Egy vagyonőrt. Hosszú pillanatok telnek, míg csendben marad, megszeppenve. Gondolataiban gyakorlatilag Mërulon tárgyalása folyik. Józan esze vádolja de szíve védi az eltávozott tündért. Arra jut, hogy kedveli Relt, és szívesen kísérné, de azt nem fogja hagyni, hogy más szerepet szánjanak neki, mint amire igent mond. Talán Rel nem is tenne vele ilyet. Talán Aenae sem. Jó lenne egy kedves felnőtt, akiben tényleg megbízhat.
~ Ötletem sincs, mit mondjak ezek után Rulcarnak. Miután kifizetett, azt hiszem bajban lennék, ha cserben hagyom. És Nimral mit szólna? Na, ő talán megértené. Valamit majd kitalálok, amivel beérik és ami Relnek sem rossz. Csak ki ne tekerjék a nyakam. És mi lesz Nyxával meg Borssal? ~ Csendül fel benne a két állat neve, akikre eddig nem is gondolt. Régóta áll a kínos csendben, így hamar válaszol, ahogy csak tud.*
- Persze, én elkísérlek, de csak téged. Úgy értem, ne bízz rám semmit! Se a vagyonodat, se a jóhíreder. De ha bárhol elszakadnánk, úgy visszajövök ide, ha visszatalálok, mert csak ezt a helyet ismerem jól. Viszont, mielőtt elmegyünk, kérnék valamit. Elveszítettem azt, aki örökbe fogadott volna. Két állat volt vele, akikről senki sem gondoskodik. Segíts megkeresni őket, kérlek!
7858. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-28 09:47:11
Üzenet elküldve: 2019-10-28 09:47:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Piacolás//
- Ja. Biztosan izgalmas lesz. Gondolom, hogy a szálkás Denjaar is puccba vágja magát.
*Hiszen elvileg barátok, akkor nyilván meghívja őt is. Nem mintha Aenae különösen vágyna ilyen társasági eseményekre. Régen bezzeg élt-halt az ilyesmiért. Barátnőivel kibeszélték a többi lány ruháját, frizuráját, vagy az udvarlóját. Ezek a témák manapság nemigen foglalkoztatják már, ezek hiányában meg miről beszélgethetne bárkivel? Az időjárásról? Kagan hőstetteiről, vagy épp rémtetteiről? Az idei thargföldi kecskeszaporulatról? Valószínűleg iszonyatosan kínos lenne - és lesz - az egész és minden pillanatát utálná. Persze lehet, hogy csak pesszimista. Újabban sokszor az.*
- Igen, Kagaenae vagyok.
*Bólint a fiúnak, aki olyan gyorsan tünteti el az a lepényt, vagy mit, hogy Aenae csak les. Persze neki komoly gondjai vannak az étkezéssel, ritkán képes jóízűen falatozni. Bár az utóbbi pár napban magához képest meglepően sokat evett.*
- Az egész városban? Gondoltam.
*Mi másért lett volna mezítláb? Aenae Relre pillant, aki felajánlja a fiúnak, hogy magával vinné a Vashegyre.*
- Ez igazán remek ötlet! A Vashegyen jó helyed lenne. Lenne saját szobád, meg ilyesmik. Étel. Igaz, Rel?
*Topázsárga tekintete vándorol a fiú és a nő között.*
- Ja. Biztosan izgalmas lesz. Gondolom, hogy a szálkás Denjaar is puccba vágja magát.
*Hiszen elvileg barátok, akkor nyilván meghívja őt is. Nem mintha Aenae különösen vágyna ilyen társasági eseményekre. Régen bezzeg élt-halt az ilyesmiért. Barátnőivel kibeszélték a többi lány ruháját, frizuráját, vagy az udvarlóját. Ezek a témák manapság nemigen foglalkoztatják már, ezek hiányában meg miről beszélgethetne bárkivel? Az időjárásról? Kagan hőstetteiről, vagy épp rémtetteiről? Az idei thargföldi kecskeszaporulatról? Valószínűleg iszonyatosan kínos lenne - és lesz - az egész és minden pillanatát utálná. Persze lehet, hogy csak pesszimista. Újabban sokszor az.*
- Igen, Kagaenae vagyok.
*Bólint a fiúnak, aki olyan gyorsan tünteti el az a lepényt, vagy mit, hogy Aenae csak les. Persze neki komoly gondjai vannak az étkezéssel, ritkán képes jóízűen falatozni. Bár az utóbbi pár napban magához képest meglepően sokat evett.*
- Az egész városban? Gondoltam.
*Mi másért lett volna mezítláb? Aenae Relre pillant, aki felajánlja a fiúnak, hogy magával vinné a Vashegyre.*
- Ez igazán remek ötlet! A Vashegyen jó helyed lenne. Lenne saját szobád, meg ilyesmik. Étel. Igaz, Rel?
*Topázsárga tekintete vándorol a fiú és a nő között.*
7857. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-28 01:51:14
Üzenet elküldve: 2019-10-28 01:51:14
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Egzotikus kincsek//
*A rokonszenv láthatóan kölcsönös, hiszen azonnal szóba is kerül az alku. Korábban már megállapodtak az árban, amelybe a ruha az ajándék mellett kerülne, most már csak a sokkal több gondolkodást igénylő kitételen van a sor. A kis vándormadárka és a sajt az asztalra kerül. Az árucikket a férfi csak kissé közelebbről veszi szemügyre, de már az illatáról is érzi, hogy Aztyan nem verte át, valóban minőségi lehet.*
- Hmm! *Bólogat elégedetten.* Érdekes ízvilága lehet, még nem találkoztam effélével. Amint hazaérkezünk, az ünnepi lakománkon felszeljük, és iszunk egy jót a tiszteletükre!
*Ezután a kis kalitkalakót veszi alaposabban szemügyre.*
- Ami a madarat illeti, bármekkora kedvességgel is ajánlják fel nekünk, nem szívesen fogadnám el, hiszen a népem sem szereti a bezártságot. *Ám még mielőtt kudarcba fordulna az ajándékozás, a férfi folytatja mondandóját.* Azonban úgy érzem, kivételt kell tennem, ugyanis nagy szerencsémre van egy saját madárkám, együtt pedig már nem lesznek magányosak. *Mosolyog büszkén a leányára, aki kissé bele is pirul a kedves szavakba, s Aztyan előtt lopva lesüti a szemét, de nem vitatkozik az elhangzottakkal.* Kérem, mondjon köszönetet a nevemben a kereskedőház vezetőjének! Bármikor szívesen látjuk őt a körünkben, a kismadárnak pedig gondját viseljük, ebben biztos lehet.
*Intésére a lány már el is viszi a két holmit, hogy ne legyenek útban, majd műgonddal selyembe csomagolja a ruhát, hogy óvja a sérülések elől. Apja utána sandít.*
- Ügyes, nem igaz? Idén először árusít ő maga is. *Kéri ki bizalmasan a vásárló véleményét, majd múltba nyúló ábrándozásából feleszmélve összecsapja tenyerét.* Nos, de térjünk rá az anyagiakra. Megállapodtunk, 350 arany, no meg a szívesség, nemde?
*A rokonszenv láthatóan kölcsönös, hiszen azonnal szóba is kerül az alku. Korábban már megállapodtak az árban, amelybe a ruha az ajándék mellett kerülne, most már csak a sokkal több gondolkodást igénylő kitételen van a sor. A kis vándormadárka és a sajt az asztalra kerül. Az árucikket a férfi csak kissé közelebbről veszi szemügyre, de már az illatáról is érzi, hogy Aztyan nem verte át, valóban minőségi lehet.*
- Hmm! *Bólogat elégedetten.* Érdekes ízvilága lehet, még nem találkoztam effélével. Amint hazaérkezünk, az ünnepi lakománkon felszeljük, és iszunk egy jót a tiszteletükre!
*Ezután a kis kalitkalakót veszi alaposabban szemügyre.*
- Ami a madarat illeti, bármekkora kedvességgel is ajánlják fel nekünk, nem szívesen fogadnám el, hiszen a népem sem szereti a bezártságot. *Ám még mielőtt kudarcba fordulna az ajándékozás, a férfi folytatja mondandóját.* Azonban úgy érzem, kivételt kell tennem, ugyanis nagy szerencsémre van egy saját madárkám, együtt pedig már nem lesznek magányosak. *Mosolyog büszkén a leányára, aki kissé bele is pirul a kedves szavakba, s Aztyan előtt lopva lesüti a szemét, de nem vitatkozik az elhangzottakkal.* Kérem, mondjon köszönetet a nevemben a kereskedőház vezetőjének! Bármikor szívesen látjuk őt a körünkben, a kismadárnak pedig gondját viseljük, ebben biztos lehet.
*Intésére a lány már el is viszi a két holmit, hogy ne legyenek útban, majd műgonddal selyembe csomagolja a ruhát, hogy óvja a sérülések elől. Apja utána sandít.*
- Ügyes, nem igaz? Idén először árusít ő maga is. *Kéri ki bizalmasan a vásárló véleményét, majd múltba nyúló ábrándozásából feleszmélve összecsapja tenyerét.* Nos, de térjünk rá az anyagiakra. Megállapodtunk, 350 arany, no meg a szívesség, nemde?
7856. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-28 01:09:44
Üzenet elküldve: 2019-10-28 01:09:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egyszer fent...//
*Wilhorp úgy tanulta, hogy a faragatlan megjegyzésekre nem csak szabad csípős visszavágással reagálni, hanem szinte kötelező is, sőt durvább esetekben a tettlegesség is megengedett. Mivel viszont emellett úriember is, Nythrim pedig vonzó úrinő, ezért most az egyszer beéri ennyivel. Úgy dönt, hogy inkább elérti a nő következő megjegyzését és lenyeli a békát.*
– Az szokatlan dolog, mi? *Szép fehér fogaival rávigyorog a nőre. Ennyi miatt ne legyen közöttük harag. Részéről nincs is, mivel nem ér ennyit a haragtartás.*
– Én meg gazdag biztosan nem vagyok. *jelenti ki a cifra szavakra válaszul. Nem nyűgözték le. A következő fontoskodó kérésre feltör belőle a nevetés.*
– Ennyire nem kell félned. De ahogy parancsolod. De ne bámulj ám hátulról. *Furcsálló pillantást vet a kereskedőnőre miközben elhalad mellette, hogy a továbbiakban előtte sétáljon. A játéknak ebbe a részébe belemegy.*
~Vajon milyen céllal halászott ki engem az unalom tengeréből?~
*Wilhorp úgy tanulta, hogy a faragatlan megjegyzésekre nem csak szabad csípős visszavágással reagálni, hanem szinte kötelező is, sőt durvább esetekben a tettlegesség is megengedett. Mivel viszont emellett úriember is, Nythrim pedig vonzó úrinő, ezért most az egyszer beéri ennyivel. Úgy dönt, hogy inkább elérti a nő következő megjegyzését és lenyeli a békát.*
– Az szokatlan dolog, mi? *Szép fehér fogaival rávigyorog a nőre. Ennyi miatt ne legyen közöttük harag. Részéről nincs is, mivel nem ér ennyit a haragtartás.*
– Én meg gazdag biztosan nem vagyok. *jelenti ki a cifra szavakra válaszul. Nem nyűgözték le. A következő fontoskodó kérésre feltör belőle a nevetés.*
– Ennyire nem kell félned. De ahogy parancsolod. De ne bámulj ám hátulról. *Furcsálló pillantást vet a kereskedőnőre miközben elhalad mellette, hogy a továbbiakban előtte sétáljon. A játéknak ebbe a részébe belemegy.*
~Vajon milyen céllal halászott ki engem az unalom tengeréből?~
7855. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-27 21:12:54
Üzenet elküldve: 2019-10-27 21:12:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egyszer fent...//
*Puff. Az ingatag palló összeroskadt Wilhorp alatt, egy életre elásta magát azzal a szegény, ártatlan kis megjegyzéssel Nythrim szemében. ~ Tartsam meg... magamnak?! ~ Egyszerűen képtelen felfogni, hogy a másik miként képes egy ilyet mondani neki, főként úgy, hogy ő még kedves is próbált lenni! Szemei egy pillanat alatt összeszűkülnek, aztán megszólal.*
-Úgy néz ki, a galambok ugatnak. *Persze a félvér nem feltétlenül értheti, Nythrim mire utalt jelenleg. Náluk odahaza a galambokat nevezték a városi kártevőknek a patkányok helyett, hiszen Wegtoren utcáin gyakoribb vendégeknek számítottak a szárnyasok a négylábúak helyett, károsságukban is szinte megegyeznek, így szinte adódott a név. A munkát csak elraktározza magában, s kivételesen hisz a másiknak, mivel eddig is, úgy néz ki, jobban kedveli a szúrós beszédet a köntörfalazásnál.*
-Én nem vagyok se nemes, se szegény, de ha szükséges, tudom szolgálni bármelyiket. *Hogy ez mennyire igaz, azt döntse el a félelf. Az biztos, hogy Traderra csak azért jelentette ki, mert igen hangzatosnak találta. Igen, mivel nem tudja az egyszerre, számára pozitív és negatív fényben feltűnő ifjút hova tenni, megint csapong és hebrencskedik. Nincs még hozzászokva a vegyes jellemekhez: az ő szemében valaki vagy tisztán használható, vagy tisztán féreg, de mostanában egyre több "vegyesnek" címzett alakkal találkozik, akik roppantul idegesítik, hiszen nem tudja hova besorolni őket. A cinikusnak felfogott megjegyzés hatására újabb szúrós megjegyzés a válasz, meg persze az, hogy a lóval "lehorgonyoz".*
-Csak előttem kövesd azt, mert félek, hogy a tiszta kezek enyves jellemet takarnak. *Ha még mindig követni kívánja, akkor muszáj lesz legalább a nő mellé menni. Ha azonban megfordulna, vagy egy helyben maradna Wilhorp, úgy Nythrim magától is visszamegy a Pegazusba. Addig is, marad ő is a helyén, tekintete és kezei még mindig éberek.*
*Puff. Az ingatag palló összeroskadt Wilhorp alatt, egy életre elásta magát azzal a szegény, ártatlan kis megjegyzéssel Nythrim szemében. ~ Tartsam meg... magamnak?! ~ Egyszerűen képtelen felfogni, hogy a másik miként képes egy ilyet mondani neki, főként úgy, hogy ő még kedves is próbált lenni! Szemei egy pillanat alatt összeszűkülnek, aztán megszólal.*
-Úgy néz ki, a galambok ugatnak. *Persze a félvér nem feltétlenül értheti, Nythrim mire utalt jelenleg. Náluk odahaza a galambokat nevezték a városi kártevőknek a patkányok helyett, hiszen Wegtoren utcáin gyakoribb vendégeknek számítottak a szárnyasok a négylábúak helyett, károsságukban is szinte megegyeznek, így szinte adódott a név. A munkát csak elraktározza magában, s kivételesen hisz a másiknak, mivel eddig is, úgy néz ki, jobban kedveli a szúrós beszédet a köntörfalazásnál.*
-Én nem vagyok se nemes, se szegény, de ha szükséges, tudom szolgálni bármelyiket. *Hogy ez mennyire igaz, azt döntse el a félelf. Az biztos, hogy Traderra csak azért jelentette ki, mert igen hangzatosnak találta. Igen, mivel nem tudja az egyszerre, számára pozitív és negatív fényben feltűnő ifjút hova tenni, megint csapong és hebrencskedik. Nincs még hozzászokva a vegyes jellemekhez: az ő szemében valaki vagy tisztán használható, vagy tisztán féreg, de mostanában egyre több "vegyesnek" címzett alakkal találkozik, akik roppantul idegesítik, hiszen nem tudja hova besorolni őket. A cinikusnak felfogott megjegyzés hatására újabb szúrós megjegyzés a válasz, meg persze az, hogy a lóval "lehorgonyoz".*
-Csak előttem kövesd azt, mert félek, hogy a tiszta kezek enyves jellemet takarnak. *Ha még mindig követni kívánja, akkor muszáj lesz legalább a nő mellé menni. Ha azonban megfordulna, vagy egy helyben maradna Wilhorp, úgy Nythrim magától is visszamegy a Pegazusba. Addig is, marad ő is a helyén, tekintete és kezei még mindig éberek.*
7854. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-27 20:03:01
Üzenet elküldve: 2019-10-27 20:03:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egyszer fent...//
*Wilhorpban szinte mindenki iránt ott van a gyanakvás, az ő köreiben ez szinte kötelező reflex. Viszont a legtöbbek esetében úgy gondolja, hogy ő maga sokkal furfangosabb a másiknál, ezért meg tudja védeni magát az átverésektől. Visszamosolyog Traderrára. Jól mulat a tisztaságát méltányoló megjegyzésen, majdnem kitör belőle a nevetés is.*
– Még szép, hogy dolgoztam. A tisztaságomra vonatkozó megjegyzéseket pedig tartsd meg magadnak. Mint láthatod, nem vagyok egy koszos alak. *Védekezően önérzeteskedik. Őt csak ne elemezzék ki ilyen nyersen, vagy ha mégis, legalább húzzon belőle hasznot.*
– Dolgoztam már sok helyen. Többször alkalmi munkát vállaltam, néhányszor pedig gazdag városiakhoz álltam be inasnak. Tűrhetően fizet, csak az agyadra tud menni. *Igazat mond, több nemesi házban is megfordult már, többnyire nem betörőként. A rikácsoló madarat lassan észre sem veszi. Ha figyelmen kívül hagyják, akkor talán lehiggad és elhallgat majd.*
– Menjünk. És természetesen követem nagyságod. Részemről a megtiszteltetés. *Mesterkélten alázatos hangon szólal meg, viccet csinál a dologból. Még meg kell győzni arról, hogy a nő valóban érdemes a követésre.*
*Wilhorpban szinte mindenki iránt ott van a gyanakvás, az ő köreiben ez szinte kötelező reflex. Viszont a legtöbbek esetében úgy gondolja, hogy ő maga sokkal furfangosabb a másiknál, ezért meg tudja védeni magát az átverésektől. Visszamosolyog Traderrára. Jól mulat a tisztaságát méltányoló megjegyzésen, majdnem kitör belőle a nevetés is.*
– Még szép, hogy dolgoztam. A tisztaságomra vonatkozó megjegyzéseket pedig tartsd meg magadnak. Mint láthatod, nem vagyok egy koszos alak. *Védekezően önérzeteskedik. Őt csak ne elemezzék ki ilyen nyersen, vagy ha mégis, legalább húzzon belőle hasznot.*
– Dolgoztam már sok helyen. Többször alkalmi munkát vállaltam, néhányszor pedig gazdag városiakhoz álltam be inasnak. Tűrhetően fizet, csak az agyadra tud menni. *Igazat mond, több nemesi házban is megfordult már, többnyire nem betörőként. A rikácsoló madarat lassan észre sem veszi. Ha figyelmen kívül hagyják, akkor talán lehiggad és elhallgat majd.*
– Menjünk. És természetesen követem nagyságod. Részemről a megtiszteltetés. *Mesterkélten alázatos hangon szólal meg, viccet csinál a dologból. Még meg kell győzni arról, hogy a nő valóban érdemes a követésre.*
7853. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-27 16:20:43
Üzenet elküldve: 2019-10-27 16:20:43
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egyszer fent...//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A férfi tekintete lejjebb kúszik, egyenesen a kardig, ha jól veszi észre. Nythrim nem zavartatja sem magát, sem a másikat. Úgy tesz, mintha nem venné észre. Továbbra is tart a másiktól és ha arra kerülne a sor, a tettlegességtől sem riadna vissza. Sajnos meg kellett tanulnia, hogy főként a férfiakban nem bízhat meg. Nem lesz alapvetően ellenséges Wilhorppal, de ha az egyáltalán szeretné, hogy bizalommal forduljon felé a hölgy, sok mindent le kell tennie az asztalra. Vagy az ágyra. Mondjuk egy kellemes éjszakát, ami nem igazán lenne Traderra ellenére. Az ilyen utcajárók a fejében, úgymond "értik a dolgukat". Az őszinteség kifejezetten elnyeri a tetszését, igazából ezt várta volna el Lyntől is. ~ Na végre! ~ Egy mosollyal honorálja hát, majd meg is szólal.*
-Esetleg dolgoztál már valamerre? Nem tűnsz valami koszosnak, biztosan rendes... félvér lehetsz? *Akad meg, a végére kérdővé átalakítva a mondatot. Nem igazán tudja behatárolni a társát, de úgy néz ki, a papagáj megint megteszi helyette.*
-BARÁT!
-CSITT! *Rivall vissza, szikrázó szemekkel, s hallva a másik feltevését, úgy is marad.*
-Nem fontoskodni, de a befolyás nem ártana. De semmi baj, majd magamtól utána nézek. *Lehet, hogy nem fog túlságosan sokáig ebben a városban maradni. Inkább bejárja a környéket. Szomorúan fogadja a hírt, hogy előző esti szállása a legjobb. Kicsit több életre számított. ~ De ez van, ezt kell szeretni. ~ Nagyot sóhajt, majd megszólal.*
-Áh, ne! Akkor inkább menjünk a Pegazusba! *Azzal részéről indul is, továbbra is holmijait fogva.*
-Követsz? *Szól még a biztonság kedvéért hátra, hogy a férfi biztosan nem fogja e meglopni. Úgy hiszi, ha hallja a hangját,nagy baj nem lehet. De kezei maradnak a kardon és a kalitkán.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A férfi tekintete lejjebb kúszik, egyenesen a kardig, ha jól veszi észre. Nythrim nem zavartatja sem magát, sem a másikat. Úgy tesz, mintha nem venné észre. Továbbra is tart a másiktól és ha arra kerülne a sor, a tettlegességtől sem riadna vissza. Sajnos meg kellett tanulnia, hogy főként a férfiakban nem bízhat meg. Nem lesz alapvetően ellenséges Wilhorppal, de ha az egyáltalán szeretné, hogy bizalommal forduljon felé a hölgy, sok mindent le kell tennie az asztalra. Vagy az ágyra. Mondjuk egy kellemes éjszakát, ami nem igazán lenne Traderra ellenére. Az ilyen utcajárók a fejében, úgymond "értik a dolgukat". Az őszinteség kifejezetten elnyeri a tetszését, igazából ezt várta volna el Lyntől is. ~ Na végre! ~ Egy mosollyal honorálja hát, majd meg is szólal.*
-Esetleg dolgoztál már valamerre? Nem tűnsz valami koszosnak, biztosan rendes... félvér lehetsz? *Akad meg, a végére kérdővé átalakítva a mondatot. Nem igazán tudja behatárolni a társát, de úgy néz ki, a papagáj megint megteszi helyette.*
-BARÁT!
-CSITT! *Rivall vissza, szikrázó szemekkel, s hallva a másik feltevését, úgy is marad.*
-Nem fontoskodni, de a befolyás nem ártana. De semmi baj, majd magamtól utána nézek. *Lehet, hogy nem fog túlságosan sokáig ebben a városban maradni. Inkább bejárja a környéket. Szomorúan fogadja a hírt, hogy előző esti szállása a legjobb. Kicsit több életre számított. ~ De ez van, ezt kell szeretni. ~ Nagyot sóhajt, majd megszólal.*
-Áh, ne! Akkor inkább menjünk a Pegazusba! *Azzal részéről indul is, továbbra is holmijait fogva.*
-Követsz? *Szól még a biztonság kedvéért hátra, hogy a férfi biztosan nem fogja e meglopni. Úgy hiszi, ha hallja a hangját,nagy baj nem lehet. De kezei maradnak a kardon és a kalitkán.*
7852. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-27 15:41:09
Üzenet elküldve: 2019-10-27 15:41:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Piacolás//
- Lesz olyan? Nem semmi.
*Igyekszik érdeklődést mutatni, valójában cseppet sem mozgatja meg sem a Kósza Pinty, sem a báró, sem az ünnepélyes megnyitó. Ritka látogatásai során is csak azért nézett be oda, mert a Pegazussal ellentétben, a Pintyben akad némi tudatmódosító is a kínálatban.*
- Nagyon szép bakancs.
*Teszi hozzá, és mellé persze angyalian mosolyog a fiúra, akit láthatóan nagyon boldoggá teszi ez az apróság. Relael szereti az ilyen tiszta, egyszerű lelkeket, mert igen könnyen lekenyerezhetőek.*
- Ühüm.
*Mosolyogva igyekszik leplezni kellemetlen gondolatait, miszerint ajándékot kapni ugyan jó, és feltehetően várnak is érte cserébe valamit. Legalábbis az elf leány mostanság igen szkeptikus az emberek jóságát illetően, ez pedig sajnos csak gonoszabbá teszi őt.
~ Fäenro ~ Jegyzi meg ezúttal a fiú nevét, miközben az ételt várja. Furcsa mód tetszik neki, hogy gyermeknek szólíthatja, valami furcsa érzéssel tölti el a szó hangzása. Talán melegségnek mondható, de Relael nem biztos ebben. Mindenesetre bár fajtájában igen fiatalnak számít, de többet élt, mint társasága együttvéve, ezért nem érzi szokatlannak a megszólítást. Években könnyen lehet a morcos Denjaar kapitánynál is többnél jár.*
- Egészségedre!
*Nézi ahogy a fiú örömtelien elfogyasztja az ételt, és próbál nem arra gondolni, hogy milyen otrombán, majdhogynem undorítóan falatozik. Még a szája is tiszta koszos lesz. Persze Relael csak mosolyog most is, mindig mindig, és veszi a fáradtságot, hogy egy finom anyagú kendőt elővéve megtörölgesse Faenro száját, majd odaadja neki a kendőt, hogy rendelkezzen vele a továbbiakban úgy, ahogy szeretne.*
- Ez igen szomorú. Elég veszélyes a város.
*Állapítja meg nagy bölcsen, és próbál nem türelmetlen lenni, holott már nagyon szívesen tovább állna. Elvégre semmi dolga nincs már Artheniorban, és csak rossz emlékeket tud a városhoz kötni.*
- Jobb is ha megyek, kellemetlen számomra az itt lét.
*Jegyzi meg visszafogottan, és láthatóan idegesen megfeszül újra és újra állkapcsa.*
- Szeretnél velem jönni, kedves Fäenro? Vashegyen neked is lenne helyed, ahogy számomra is volt akkor, amikor Arthenior cserben hagyott.
- Lesz olyan? Nem semmi.
*Igyekszik érdeklődést mutatni, valójában cseppet sem mozgatja meg sem a Kósza Pinty, sem a báró, sem az ünnepélyes megnyitó. Ritka látogatásai során is csak azért nézett be oda, mert a Pegazussal ellentétben, a Pintyben akad némi tudatmódosító is a kínálatban.*
- Nagyon szép bakancs.
*Teszi hozzá, és mellé persze angyalian mosolyog a fiúra, akit láthatóan nagyon boldoggá teszi ez az apróság. Relael szereti az ilyen tiszta, egyszerű lelkeket, mert igen könnyen lekenyerezhetőek.*
- Ühüm.
*Mosolyogva igyekszik leplezni kellemetlen gondolatait, miszerint ajándékot kapni ugyan jó, és feltehetően várnak is érte cserébe valamit. Legalábbis az elf leány mostanság igen szkeptikus az emberek jóságát illetően, ez pedig sajnos csak gonoszabbá teszi őt.
~ Fäenro ~ Jegyzi meg ezúttal a fiú nevét, miközben az ételt várja. Furcsa mód tetszik neki, hogy gyermeknek szólíthatja, valami furcsa érzéssel tölti el a szó hangzása. Talán melegségnek mondható, de Relael nem biztos ebben. Mindenesetre bár fajtájában igen fiatalnak számít, de többet élt, mint társasága együttvéve, ezért nem érzi szokatlannak a megszólítást. Években könnyen lehet a morcos Denjaar kapitánynál is többnél jár.*
- Egészségedre!
*Nézi ahogy a fiú örömtelien elfogyasztja az ételt, és próbál nem arra gondolni, hogy milyen otrombán, majdhogynem undorítóan falatozik. Még a szája is tiszta koszos lesz. Persze Relael csak mosolyog most is, mindig mindig, és veszi a fáradtságot, hogy egy finom anyagú kendőt elővéve megtörölgesse Faenro száját, majd odaadja neki a kendőt, hogy rendelkezzen vele a továbbiakban úgy, ahogy szeretne.*
- Ez igen szomorú. Elég veszélyes a város.
*Állapítja meg nagy bölcsen, és próbál nem türelmetlen lenni, holott már nagyon szívesen tovább állna. Elvégre semmi dolga nincs már Artheniorban, és csak rossz emlékeket tud a városhoz kötni.*
- Jobb is ha megyek, kellemetlen számomra az itt lét.
*Jegyzi meg visszafogottan, és láthatóan idegesen megfeszül újra és újra állkapcsa.*
- Szeretnél velem jönni, kedves Fäenro? Vashegyen neked is lenne helyed, ahogy számomra is volt akkor, amikor Arthenior cserben hagyott.
7851. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-27 15:22:11
Üzenet elküldve: 2019-10-27 15:22:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egyszer fent...//
*Természetesen Wilhorp sem kivétel a szabály alól. Határozottan sokszor jár az esze a szokásos dolgon. Korát tekintve ez nem is lehet meglepő senkinek. A bámulást azért csak visszafogottan csinálja, sem a tiszteletlenségért járó jogos pofont, sem a vele járó jeleneteket nem szereti. Inkább vet még egy pillantást a karddal babráló kézre. Kár lenne, ha előkerülne a fegyver. Most nincs kedve futnia.*
– Most éppenséggel nincsen. Azért is támasztottam itt a falat, mert semmi dolgom nincs. *vallja be őszintén a munkakerülés vétségét. Már csak azért is megteszi, mert kíváncsi, milyen munkára szeretné befogni a maca.*
– Áhá, nem csak adni és venni, hanem fontoskodni is szeretnél. Kinek mi. *Megvonja a vállát. A szervezetekben csak meg akarják mondani az embernek, hogy mit csináljon, azt pedig hosszútávon nem szokta szeretni.*
– Jót a Pegazuson kívül nem ismerek. De mi csak ismerkedjünk meg. Itt a piacon is lehet enni-inni a konyhákban. *javasolja a piac másik vége felé intve. Fedél nem lesz a fejük fölött, de még elég jó az idő ahhoz, hogy a szabad ég alá is le lehessen ülni.*
– Nekem Wilhorp a nevem. Menjünk csak. *Felzárkózik Nythrim mellé, hogy elindulhassanak a csinos úrnőcske által kijelölt irányba.*
*Természetesen Wilhorp sem kivétel a szabály alól. Határozottan sokszor jár az esze a szokásos dolgon. Korát tekintve ez nem is lehet meglepő senkinek. A bámulást azért csak visszafogottan csinálja, sem a tiszteletlenségért járó jogos pofont, sem a vele járó jeleneteket nem szereti. Inkább vet még egy pillantást a karddal babráló kézre. Kár lenne, ha előkerülne a fegyver. Most nincs kedve futnia.*
– Most éppenséggel nincsen. Azért is támasztottam itt a falat, mert semmi dolgom nincs. *vallja be őszintén a munkakerülés vétségét. Már csak azért is megteszi, mert kíváncsi, milyen munkára szeretné befogni a maca.*
– Áhá, nem csak adni és venni, hanem fontoskodni is szeretnél. Kinek mi. *Megvonja a vállát. A szervezetekben csak meg akarják mondani az embernek, hogy mit csináljon, azt pedig hosszútávon nem szokta szeretni.*
– Jót a Pegazuson kívül nem ismerek. De mi csak ismerkedjünk meg. Itt a piacon is lehet enni-inni a konyhákban. *javasolja a piac másik vége felé intve. Fedél nem lesz a fejük fölött, de még elég jó az idő ahhoz, hogy a szabad ég alá is le lehessen ülni.*
– Nekem Wilhorp a nevem. Menjünk csak. *Felzárkózik Nythrim mellé, hogy elindulhassanak a csinos úrnőcske által kijelölt irányba.*
7850. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-27 12:47:24
Üzenet elküldve: 2019-10-27 12:47:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Piacon//
*A legrövidebb utat választja a piacra, majd céltudatosan keresi fel az egyik árust a másik után. Mivel ismeri a területet és az árusokat, legalábbis azt, hogy melyiket hol találja meg, rövid alkudozás után megvesz mindent, amit a listán talált. Persze kicsit visszaveszi a mennyiségeket, mert az anyagi kockázat még mindig csak őt terheli és bár lát potenciált a jövőbeli tervekben, mégis jobb szeretné, ha bukás esetén nem nagyot bukna. Így is tetemes mennyiségű aranyat hagy ott az árusoknál, bár a vásárolt alapanyagokból és felszerelésből nem nehéz kitalálni, hogy mire készül.
Mire végez, elég sok minden gyűlik össze, amit egyenesen a Pintybe szállíttat. Nem fogja maga cipelni, az kellene még.
Mindösszesen 1223 arannyal lesz szegényebb, amit a kofáknak (Mesélő (Májmétely)) fizet ki a vásárolt árukért. Majd elégedetten indul vissza a fogadóba, annak biztos és reménykedő tudatában, hogy nem fog melléfogni a törpével.*
*A legrövidebb utat választja a piacra, majd céltudatosan keresi fel az egyik árust a másik után. Mivel ismeri a területet és az árusokat, legalábbis azt, hogy melyiket hol találja meg, rövid alkudozás után megvesz mindent, amit a listán talált. Persze kicsit visszaveszi a mennyiségeket, mert az anyagi kockázat még mindig csak őt terheli és bár lát potenciált a jövőbeli tervekben, mégis jobb szeretné, ha bukás esetén nem nagyot bukna. Így is tetemes mennyiségű aranyat hagy ott az árusoknál, bár a vásárolt alapanyagokból és felszerelésből nem nehéz kitalálni, hogy mire készül.
Mire végez, elég sok minden gyűlik össze, amit egyenesen a Pintybe szállíttat. Nem fogja maga cipelni, az kellene még.
Mindösszesen 1223 arannyal lesz szegényebb, amit a kofáknak (Mesélő (Májmétely)) fizet ki a vásárolt árukért.
Majd elégedetten indul vissza a fogadóba, annak biztos és reménykedő tudatában, hogy nem fog melléfogni a törpével.*
7849. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-27 09:42:42
Üzenet elküldve: 2019-10-27 09:42:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egyszer fent...//
*Minden férfi esze csak egy dolgon jár, s Wilhorp tekintetét elnézve, ezalól ő sem kivétel. Nem mutatja ki a rossz emlékek okozta érzelmeit, sőt, egyelőre nem is szól azért, hogy valójában zavarja a bámulás. ~ Amit annál a másiknál is elkövettem, nem fordulhat elő, itt. A városnak szája van, ami nagyobb is lehet, mint elsőre képzelné az ember. ~ A másik ruhája egyszerű, bár számára nem tűnik egy tipikus utcatölteléknek, ha szavai még ennek ellentettjét is sejteti. ~ Lehet, hogy nemesi szolga. ~ Gondolja ki magában, a tévedés lehetősége mellett. Wilhorp stílusa ráadásul nem igazán bizalom gerjesztő, így a kalitka és a kard fogdosása marad a továbbiakban is. Emiatt, vagy inkább emellett teszi fel a kérdést.*
-Van munkád? *Szemei szűkek, szúrósak, de a hang változatlanul közvetlen. Nem tudja, miért, talán nem is érdemes rá, de kezdi megsajnálni a másikat, minden ok nélkül. ~ Talán amiért olyan szerencsétlennek néz ki. ~ A piacos kijelentésre csak somolyog egyet.*
-Nem magán vállalkozásba kezdenék. Rendes szervezetre lenne szükségem. De ha nem ismersz ilyet, akkor csak ismerkedjünk meg. Esetleg ismersz errefelé egy jó fogadót? Természetesen a Pegazuson kívül, azt már unom. *Komoly egy éjszaka alatt döntötte el ezt magában, ami komikusnak hathatna, ha ismerné ezt a félvér. Most a másik kérdez, ami Nythrimet félelemmel tölti el, bár még gondolni se gondol erre. Nincs olyan lény ezen a világon, aki miatt meginghat a saját magába vetett hite. Ő az egyetlen ember, akiben megbízhat. Ezt megtanulta. Egy férfi pedig tökéletes eszköz lehet az előrébb jutáshoz, bár a mostani példány veszélyes is lehet akár. Azonban a dolgok jófele fordulnak és ezt ki is hasznalja.*
-Akkor bemutatkozok. Nythrim Traderra sen'Sylvistryl, örvendek. *Biccent mosolyogva, de nem nyújt kézcsókra kacsót, azokkal még mindig értékeit fogja.*
-Nem tudom, ez a név mond e neked valamit, de leginkább tengeri kereskedelemmel foglalkozunk, én csupán a fő kalmártételemet keresem itt. *Vág rá valamit gyorsan.*
-Nos, akkor indulunk? *Teszi fel a kérdést, majd megvárja a másik reakcióját, ellentétben a madárral, aki befelé fordulva sem hagyja ki az ismert szó elordítását.*
*Minden férfi esze csak egy dolgon jár, s Wilhorp tekintetét elnézve, ezalól ő sem kivétel. Nem mutatja ki a rossz emlékek okozta érzelmeit, sőt, egyelőre nem is szól azért, hogy valójában zavarja a bámulás. ~ Amit annál a másiknál is elkövettem, nem fordulhat elő, itt. A városnak szája van, ami nagyobb is lehet, mint elsőre képzelné az ember. ~ A másik ruhája egyszerű, bár számára nem tűnik egy tipikus utcatölteléknek, ha szavai még ennek ellentettjét is sejteti. ~ Lehet, hogy nemesi szolga. ~ Gondolja ki magában, a tévedés lehetősége mellett. Wilhorp stílusa ráadásul nem igazán bizalom gerjesztő, így a kalitka és a kard fogdosása marad a továbbiakban is. Emiatt, vagy inkább emellett teszi fel a kérdést.*
-Van munkád? *Szemei szűkek, szúrósak, de a hang változatlanul közvetlen. Nem tudja, miért, talán nem is érdemes rá, de kezdi megsajnálni a másikat, minden ok nélkül. ~ Talán amiért olyan szerencsétlennek néz ki. ~ A piacos kijelentésre csak somolyog egyet.*
-Nem magán vállalkozásba kezdenék. Rendes szervezetre lenne szükségem. De ha nem ismersz ilyet, akkor csak ismerkedjünk meg. Esetleg ismersz errefelé egy jó fogadót? Természetesen a Pegazuson kívül, azt már unom. *Komoly egy éjszaka alatt döntötte el ezt magában, ami komikusnak hathatna, ha ismerné ezt a félvér. Most a másik kérdez, ami Nythrimet félelemmel tölti el, bár még gondolni se gondol erre. Nincs olyan lény ezen a világon, aki miatt meginghat a saját magába vetett hite. Ő az egyetlen ember, akiben megbízhat. Ezt megtanulta. Egy férfi pedig tökéletes eszköz lehet az előrébb jutáshoz, bár a mostani példány veszélyes is lehet akár. Azonban a dolgok jófele fordulnak és ezt ki is hasznalja.*
-Akkor bemutatkozok. Nythrim Traderra sen'Sylvistryl, örvendek. *Biccent mosolyogva, de nem nyújt kézcsókra kacsót, azokkal még mindig értékeit fogja.*
-Nem tudom, ez a név mond e neked valamit, de leginkább tengeri kereskedelemmel foglalkozunk, én csupán a fő kalmártételemet keresem itt. *Vág rá valamit gyorsan.*
-Nos, akkor indulunk? *Teszi fel a kérdést, majd megvárja a másik reakcióját, ellentétben a madárral, aki befelé fordulva sem hagyja ki az ismert szó elordítását.*
7848. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-27 07:58:17
Üzenet elküldve: 2019-10-27 07:58:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egyszer fent...//
*A megfigyelés a tolvajos kinézetre teljesen helytálló, természetesen ezt Wilhorp soha az életben nem vallaná be. Alternatív megnevezések egész tárháza van a fejében szakmája megnevezésére, de még azokat is nyugodt szívvel letagadja bárki előtt. Hozzá egyszerűen csak odakerül az arany, ő meg elkölti. Néhány fogadó árai amúgy is a rablás kategóriát közelítik, miért nem rájuk néznek ferde szemmel?
Addig pedig Wilhorp Nythrimet nézi, nem is annyira ferde szemmel. Tetszetősnek találja a csinos ruhákba bújtatott csinoskát. Ezért még a rikácsoló madárral is megbékél. A figyelmet mindenképpen felhívja magukra, legalábbis a nőre biztosan. Az állat és a gazda kialakuló heves és hangos vitát vigyorogva nézi. Ilyet sem látni minden nap. Meghallgatja a nőt, beszéd közben annak szemébe nézve. Tekintetét óva inti az elkalandozástól.*
– Artheniori, pontosan. Rám ez a legjobb megnevezés, egyszerűen artheniori. *Elnyerte a tetszését a megnevezés. Egy artheniori mindig boldogul, legyen akárhol is... Artheniorban.*
– Akkor a legjobb helyen jársz. Ez itt a Piactér. Csak meg kell venned valamit, aztán el kell adnod jobb áron, itt vagy valahol máshol. *magyarázza a kereskedelem egyik alaptételét miközben egy széles mozdulattal körbemutat a piacon.*
– És mondd csak, mivel kereskedtél te a messzi Wegtorenben? Hoztál is valamit onnan? *Az egzotikus portéja lehetősége felkelti a figyelmét. Szívesne látna különleges külhoni dolgokat.*
*A megfigyelés a tolvajos kinézetre teljesen helytálló, természetesen ezt Wilhorp soha az életben nem vallaná be. Alternatív megnevezések egész tárháza van a fejében szakmája megnevezésére, de még azokat is nyugodt szívvel letagadja bárki előtt. Hozzá egyszerűen csak odakerül az arany, ő meg elkölti. Néhány fogadó árai amúgy is a rablás kategóriát közelítik, miért nem rájuk néznek ferde szemmel?
Addig pedig Wilhorp Nythrimet nézi, nem is annyira ferde szemmel. Tetszetősnek találja a csinos ruhákba bújtatott csinoskát. Ezért még a rikácsoló madárral is megbékél. A figyelmet mindenképpen felhívja magukra, legalábbis a nőre biztosan. Az állat és a gazda kialakuló heves és hangos vitát vigyorogva nézi. Ilyet sem látni minden nap. Meghallgatja a nőt, beszéd közben annak szemébe nézve. Tekintetét óva inti az elkalandozástól.*
– Artheniori, pontosan. Rám ez a legjobb megnevezés, egyszerűen artheniori. *Elnyerte a tetszését a megnevezés. Egy artheniori mindig boldogul, legyen akárhol is... Artheniorban.*
– Akkor a legjobb helyen jársz. Ez itt a Piactér. Csak meg kell venned valamit, aztán el kell adnod jobb áron, itt vagy valahol máshol. *magyarázza a kereskedelem egyik alaptételét miközben egy széles mozdulattal körbemutat a piacon.*
– És mondd csak, mivel kereskedtél te a messzi Wegtorenben? Hoztál is valamit onnan? *Az egzotikus portéja lehetősége felkelti a figyelmét. Szívesne látna különleges külhoni dolgokat.*
7847. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-26 20:12:33
Üzenet elküldve: 2019-10-26 20:12:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egyszer fent...//
*Egyszerű öltözet, Nythrim szemében tolvajos kinézet, de a látszat jelenleg csalókának látszik. Persze nem bízik meg még a másikban, mozdulatai mit sem változnak, bár a mimikája kezd elütni ettől. Arca lágyul, édes, sziporkázó mosolyra hajlik. Olyanra, amilyen talán csak nagyon régen volt rajta. Vörös csizma, kék-vörös kontrasztos, leomló bársonyruha, alatta fehér, csipkés ing. Ez a sen'Sylvistryl lány jelenlegi szettje. A kedves felajánlkozás még inkább a kedvére van.*
-Ó, köszönöm, igazából...
-BARÁÁÁT.
-VÉGIG MONDHATNÁM? *Rivall a frissen megvásárolt, egyre inkább idegesítőbb, szíve mélyén mégis jobban szeretett madárra, mely úgy néz ki, nem csupán megtanulja, de érti is az emberi szót, hiszen elhallgat és a ló felé fordul a kalitkában. Ezután a nő tekintete újra a férfi szemeibem kutat.*
-Bocsáss meg. *Veszi fel a közvetlen hangvételt.* Egy rendes munkahelyet keresnék. Kereskedő vagyok. Gondolom te meg artheniori. *Szemei itt összeszűkülnek, cseppnyi érdeklődést mutatva, mégis, Wilhorp érezheti ezt olyannak, mintha a nő egyenesen a belsejében kutakodna.*
-Kereskedő vagyok és a szakmámat kamatosztató munkát keresnék. Wegtorenből érkeztem ~ jelenleg ~ . *Fűzi még hozzá, majd figyelmével továbbra sem lankadva várja a választ, remélhetőleg a fiú tud ilyen helyet. Szeretne házat venni, letelepedni, amihez szükseges lenne egy állás, plusz mégsem lakhat az újdonsült madarával és a lovával a Pegazusban.*
*Egyszerű öltözet, Nythrim szemében tolvajos kinézet, de a látszat jelenleg csalókának látszik. Persze nem bízik meg még a másikban, mozdulatai mit sem változnak, bár a mimikája kezd elütni ettől. Arca lágyul, édes, sziporkázó mosolyra hajlik. Olyanra, amilyen talán csak nagyon régen volt rajta. Vörös csizma, kék-vörös kontrasztos, leomló bársonyruha, alatta fehér, csipkés ing. Ez a sen'Sylvistryl lány jelenlegi szettje. A kedves felajánlkozás még inkább a kedvére van.*
-Ó, köszönöm, igazából...
-BARÁÁÁT.
-VÉGIG MONDHATNÁM? *Rivall a frissen megvásárolt, egyre inkább idegesítőbb, szíve mélyén mégis jobban szeretett madárra, mely úgy néz ki, nem csupán megtanulja, de érti is az emberi szót, hiszen elhallgat és a ló felé fordul a kalitkában. Ezután a nő tekintete újra a férfi szemeibem kutat.*
-Bocsáss meg. *Veszi fel a közvetlen hangvételt.* Egy rendes munkahelyet keresnék. Kereskedő vagyok. Gondolom te meg artheniori. *Szemei itt összeszűkülnek, cseppnyi érdeklődést mutatva, mégis, Wilhorp érezheti ezt olyannak, mintha a nő egyenesen a belsejében kutakodna.*
-Kereskedő vagyok és a szakmámat kamatosztató munkát keresnék. Wegtorenből érkeztem ~ jelenleg ~ . *Fűzi még hozzá, majd figyelmével továbbra sem lankadva várja a választ, remélhetőleg a fiú tud ilyen helyet. Szeretne házat venni, letelepedni, amihez szükseges lenne egy állás, plusz mégsem lakhat az újdonsült madarával és a lovával a Pegazusban.*
7846. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-26 20:00:23
Üzenet elküldve: 2019-10-26 20:00:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egyszer fent...//
*Rövid ideig még folytatja a mélázást a fal mellett. Lassan szinte egészen beolvad a kövek közé. Szinte, mivel egy buzgó és babonás kőműves sem jár a környéken. Így Wilhorp túlél a fal mentén egészen addig, amíg a sors egy határozottan kedvére való alakú alakot nem sodor elé. A piros csizmák és a papagáj is felkeltik az érdeklődését, hát még ami a kettő között van! A hangos barátkozás a madár részéről őt is meglepi, de hamar úrrá lesz a helyzeten. Úgy dönt, hogy belemegy a játékba. Ellép a faltól, eddig görnyedő alakja kiegyenesedik. Szemében huncut fény játszik ahogy Nythrim kompániájára néz. Meghajtja a fejét, majd szolid mozdulattal meghajol. Láthatóan nincs ellenére a figyelem. A kardra is vet egy fél pillantást, az már kevésbé van ínyére, de egyelőre nem tartja túlságosan fenyegetőnek.*
– Ugyan, semmi baj. Hiszen jól mondja. Miben lehetek a segítségetekre? *érdeklődik nyájasan.*
*Rövid ideig még folytatja a mélázást a fal mellett. Lassan szinte egészen beolvad a kövek közé. Szinte, mivel egy buzgó és babonás kőműves sem jár a környéken. Így Wilhorp túlél a fal mentén egészen addig, amíg a sors egy határozottan kedvére való alakú alakot nem sodor elé. A piros csizmák és a papagáj is felkeltik az érdeklődését, hát még ami a kettő között van! A hangos barátkozás a madár részéről őt is meglepi, de hamar úrrá lesz a helyzeten. Úgy dönt, hogy belemegy a játékba. Ellép a faltól, eddig görnyedő alakja kiegyenesedik. Szemében huncut fény játszik ahogy Nythrim kompániájára néz. Meghajtja a fejét, majd szolid mozdulattal meghajol. Láthatóan nincs ellenére a figyelem. A kardra is vet egy fél pillantást, az már kevésbé van ínyére, de egyelőre nem tartja túlságosan fenyegetőnek.*
– Ugyan, semmi baj. Hiszen jól mondja. Miben lehetek a segítségetekre? *érdeklődik nyájasan.*
7845. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-26 17:53:12
Üzenet elküldve: 2019-10-26 17:53:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás//
//Egyszer fent...//
//Wilhorp Gjarrazzo//
*Megszállt a Pegazusban, holmijait biztonságosan elhelyezte, a várost valamennyire körbejárta, most pedig, lova hátán, a piacot járja be. Magányos, kifejezetten egyedül van. Társ hiányában úgy dönt, a pénzéből vesz olyat magának. Persze nem valami macska, vagy hasonló állatot szán magának! Neki különlegesség kell! Valami egzotikus. Olyan specialitás, mint amit egy, valószínűleg a Kikötőből érkezett matróz és a viszonylag csinos lánya árulnak. ~ Egzotikus madarak? Ez igen érdekes! ~ Határozza el magában. Közelebb lép és leszáll a lóról. Érdeklődve figyeli a pintyeket, kanárikat, törpe papagájokat. Nem nyeri el egyik sem a tetszésüket, kivéve egyetlen, szép és egészséges példányt. Drágábban adja azt az árus, hiszen majdnem akkora, mint magának Nyhtrimnek az arca, ami azért elég nagy szó egy barát papagájnál. Zöld az arca és fehér a szemgyűrűje a madárnak, aranyosan csivitel. Felvidítja a nőt, ami nagy szó. Kívülről talán nem olyan szép, mint a többi, viszont elszórakoztatja a rikácsoló hangja. Nythrim, ha ezt a tulajdonságát is kedveli, kihasználja a madárnál. Ezen alapon alkudja le a rendes piaci árra, majd kér mellé egy megfelelő ketrecet is. A matróz odaadja neki a kért holmit és a madarat, most a fizetés jön. A pénz kezelésével megbízott lánynak (Mesélő (Meia)) átnyújt 234 aranyat, majd a ketrecben üldögélő madáral, a ló hátuljára rakva, távozik. Egy falat támasztó férfire figyel fel, miközben felül a még mindig névtelen lóra, s elhalad mellette. Hogy pontosítsunk, csak elhaladna, mert a papagáj egy olyan tulajdonságára figyel fel, amire nem számított volna.*
-BARÁÁÁÁT! *Ordítja az állat, ami miatt Nythrim a férfire mered és megszólal.*
-Bocsásson meg, én csak...
-BARÁÁÁÁT! *Vág közbe megint az új társ. Most Wilhorp talán tudna reagálni erre, ugyanis a nő hirtelen mosolyogni kezd a komikus jeleneten, mikor emellé kardjának markolatára is kúszik a keze, hiszen megijed. Lehet, hogy rosszat jelez a szárnyas. Fél keze hátra is kezd kúszni, a kalitkára. A számára kellemesbe átforduló meglepetés talán még a hasznára is válhat.*
//Egyszer fent...//
//Wilhorp Gjarrazzo//
*Megszállt a Pegazusban, holmijait biztonságosan elhelyezte, a várost valamennyire körbejárta, most pedig, lova hátán, a piacot járja be. Magányos, kifejezetten egyedül van. Társ hiányában úgy dönt, a pénzéből vesz olyat magának. Persze nem valami macska, vagy hasonló állatot szán magának! Neki különlegesség kell! Valami egzotikus. Olyan specialitás, mint amit egy, valószínűleg a Kikötőből érkezett matróz és a viszonylag csinos lánya árulnak. ~ Egzotikus madarak? Ez igen érdekes! ~ Határozza el magában. Közelebb lép és leszáll a lóról. Érdeklődve figyeli a pintyeket, kanárikat, törpe papagájokat. Nem nyeri el egyik sem a tetszésüket, kivéve egyetlen, szép és egészséges példányt. Drágábban adja azt az árus, hiszen majdnem akkora, mint magának Nyhtrimnek az arca, ami azért elég nagy szó egy barát papagájnál. Zöld az arca és fehér a szemgyűrűje a madárnak, aranyosan csivitel. Felvidítja a nőt, ami nagy szó. Kívülről talán nem olyan szép, mint a többi, viszont elszórakoztatja a rikácsoló hangja. Nythrim, ha ezt a tulajdonságát is kedveli, kihasználja a madárnál. Ezen alapon alkudja le a rendes piaci árra, majd kér mellé egy megfelelő ketrecet is. A matróz odaadja neki a kért holmit és a madarat, most a fizetés jön. A pénz kezelésével megbízott lánynak (Mesélő (Meia)) átnyújt 234 aranyat, majd a ketrecben üldögélő madáral, a ló hátuljára rakva, távozik.
Egy falat támasztó férfire figyel fel, miközben felül a még mindig névtelen lóra, s elhalad mellette. Hogy pontosítsunk, csak elhaladna, mert a papagáj egy olyan tulajdonságára figyel fel, amire nem számított volna.*-BARÁÁÁÁT! *Ordítja az állat, ami miatt Nythrim a férfire mered és megszólal.*
-Bocsásson meg, én csak...
-BARÁÁÁÁT! *Vág közbe megint az új társ. Most Wilhorp talán tudna reagálni erre, ugyanis a nő hirtelen mosolyogni kezd a komikus jeleneten, mikor emellé kardjának markolatára is kúszik a keze, hiszen megijed. Lehet, hogy rosszat jelez a szárnyas. Fél keze hátra is kezd kúszni, a kalitkára. A számára kellemesbe átforduló meglepetés talán még a hasznára is válhat.*
7844. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-26 17:22:18
Üzenet elküldve: 2019-10-26 17:22:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Őkelme már megint a Piactérre téved. Az erszénye lapos, a hasa szintúgy. Mindkettő a lustaságának köszönhető, manapság egyszerűen nem veszi a fáradtságot, hogy tisztességesen megdolgozzon a betevő falatért, hiába van meg hozzá minden tehetsége. Szegénysége így tehát nem az a kétségbeejtő és kilátástalan, nyomorúságos fajta, hanem azoké, akik azért választják ezt a pózt és életformát, mert megtehetik. Stílusosan egy napsütötte falnak dől, sütteti magát, élvezi az utolsó őszi meleget. Hol szemeit lustán lecsukva pihen, hol kinyitja őket és felnéz, hogy megszemlélje a forgatagot. Szakértő tekintettel néz végig a sokaságon. Ilyenkor könnyű prédát keres, esetleg játékból megpróbálja kiszúrni azokat a kollégákat, akik ügyetlenebbek nála. Összességében olyannak néz ki, aki vár valami izgalmasra, de egyelőre túl lusta ahhoz, hogy kezdeményezzen az érdekében. Ruhái tiszták, de nem túl díszesek vagy feltűnőek. Csizma, bőrgatya, ing, szürke, könnyű köpönyeg. *
7843. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-26 14:32:39
Üzenet elküldve: 2019-10-26 14:32:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nézelődés a piacon//
*Lát és hall nagyjából mindent, ami a piacon folyik, hisz alaposan körbejárja azt. Igyekszik mindig így mozogni, hogy ne lássák őt úgy, ahogy ő másokat. Látja azt az elfet is aki korábban meggyanúsította a lopással, ami bár igaz volt, nem örült neki. Mindenesetre túllép ezen, nem akar vele foglalkozni, el is kerüli őt nagy ívben. ~Talán vihetnék valami kis csecse dolgot, ha már itt vagyok a piacon. Talán Aestrelnek is akár.~ Nagyon emlékezteti a saját lányára, így mindig kedvesen gondol rá, főleg, hogy kiállt érte.*
-Adj' isten főnök.
*Szól kurtán, mosolyogva egy árus bácsikára, aki mindenfélêt is árul.*
-Azt a sárga szalagos masnit szeretném.
*Mondja, majd az árus készségesen le is veszi neki azt megmutogatja neki. Igyekszik mást is rátukmálni.*
-Nem nem. Csak ez lesz. Köszönöm.
*Átad az apókának Mesélő (Nyíl) 22 aranyat. majd kedvesen nézegeti a masnit, ahogy visszaindul a Pintybe. ~Remélem fog neki örülni.~*
*Lát és hall nagyjából mindent, ami a piacon folyik, hisz alaposan körbejárja azt. Igyekszik mindig így mozogni, hogy ne lássák őt úgy, ahogy ő másokat. Látja azt az elfet is aki korábban meggyanúsította a lopással, ami bár igaz volt, nem örült neki. Mindenesetre túllép ezen, nem akar vele foglalkozni, el is kerüli őt nagy ívben. ~Talán vihetnék valami kis csecse dolgot, ha már itt vagyok a piacon. Talán Aestrelnek is akár.~ Nagyon emlékezteti a saját lányára, így mindig kedvesen gondol rá, főleg, hogy kiállt érte.*
-Adj' isten főnök.
*Szól kurtán, mosolyogva egy árus bácsikára, aki mindenfélêt is árul.*
-Azt a sárga szalagos masnit szeretném.
*Mondja, majd az árus készségesen le is veszi neki azt megmutogatja neki. Igyekszik mást is rátukmálni.*
-Nem nem. Csak ez lesz. Köszönöm.
*Átad az apókának Mesélő (Nyíl) 22 aranyat.
majd kedvesen nézegeti a masnit, ahogy visszaindul a Pintybe. ~Remélem fog neki örülni.~*
7842. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-26 07:42:30
Üzenet elküldve: 2019-10-26 07:42:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Piacolás//
*Ha tudná, milyen ijesztő gondolatokat keltett Relben, biztosan szégyellné magát. Ezeket nem sejtheti, viszont a "drága gyermek" megszólítás hallatán elpirul. Fäenro nem látja önmagát és nem tud erről, de érzi, hogy valami megmozdult benne, ami távol áll a nagy fiúktól. Márpedig ő "nagy fiú". ~ Ébresztő! Nem fagyhatsz le a piac közepén! ~ próbál erőt venni magán. Ekkor érkezik a segítség, Aenae jól irányzott megjegyzésvel, ami elűzi zavarát.*
- Igen, nagyon jó dolog ajándékot kapni! *Erősíti meg a gondolatot egy vigyor kíséretében.*
- Fäenro vagyok. A kisasszony pedig Kagaenae, igaz? *Kérdi, újra látható jókedvvel. Rel elfordult egy pillanatra és egy lepénnyel tér vissza. Fäenro csodálattal néz a frissen készült, meleg és puha finomságra.*
- Köszönöm! *Bár Mikarr is megvendégelte nem rég, bőven fér még abba a bendőbe, neki is lát azonnal. A fiú egyvalamire nem számít. Kétszer eszik kiadósat rövid időn belül, és megismerheti a jóllakottsággal együtt járó, "kaja kómának" csúfolt érzést. Ez egyszerre kellemes és furcsa. Az ő esetében inkább kellemes. Gyorsan eltűnik az a lepény, mintha sose lett volna. Nyoma ott marad Fäenro arcán, szája mindkét oldalán. Ő nem is gondol arra, hogy így néz ki, nemes hölgyek társaságában. Dagadó önbizalommal felel Aenae következő kérdésére.*
- Igen, a városban. Az egész városban lakom.
*Ha tudná, milyen ijesztő gondolatokat keltett Relben, biztosan szégyellné magát. Ezeket nem sejtheti, viszont a "drága gyermek" megszólítás hallatán elpirul. Fäenro nem látja önmagát és nem tud erről, de érzi, hogy valami megmozdult benne, ami távol áll a nagy fiúktól. Márpedig ő "nagy fiú". ~ Ébresztő! Nem fagyhatsz le a piac közepén! ~ próbál erőt venni magán. Ekkor érkezik a segítség, Aenae jól irányzott megjegyzésvel, ami elűzi zavarát.*
- Igen, nagyon jó dolog ajándékot kapni! *Erősíti meg a gondolatot egy vigyor kíséretében.*
- Fäenro vagyok. A kisasszony pedig Kagaenae, igaz? *Kérdi, újra látható jókedvvel. Rel elfordult egy pillanatra és egy lepénnyel tér vissza. Fäenro csodálattal néz a frissen készült, meleg és puha finomságra.*
- Köszönöm! *Bár Mikarr is megvendégelte nem rég, bőven fér még abba a bendőbe, neki is lát azonnal. A fiú egyvalamire nem számít. Kétszer eszik kiadósat rövid időn belül, és megismerheti a jóllakottsággal együtt járó, "kaja kómának" csúfolt érzést. Ez egyszerre kellemes és furcsa. Az ő esetében inkább kellemes. Gyorsan eltűnik az a lepény, mintha sose lett volna. Nyoma ott marad Fäenro arcán, szája mindkét oldalán. Ő nem is gondol arra, hogy így néz ki, nemes hölgyek társaságában. Dagadó önbizalommal felel Aenae következő kérdésére.*
- Igen, a városban. Az egész városban lakom.
7841. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-10-26 01:30:35
Üzenet elküldve: 2019-10-26 01:30:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egzotikus kincsek//
*A korábbi vásárlás, amiért az árusnál (Mesélő (Meia)) 45 aranyat fizetett, megfelelő csomagolás fedi, védve a napfénytől és más ártó behatásoktól. De azt el is különíti a ruháért hozott dolgoktól.
Az árusokhoz érve mosolyogva fogadják, amit viszonoz is, a saját, féloldalas módján. Reméli, hogy érteni fogják, hogy nem lenézésből mosolyog ilyen felemásan, hanem az arcát átszelő heg teszi képtelenné egy rendes mosolyra.
Az előkerülő ruha valóban lenyűgözően szép és minőségi munka, bár Aztyan nem ért a ruhákhoz, de a minőséghez és az árukhoz igen. Első ránézésre is megérte elkészíttetni ezekkel a mesterségükben magas szintre jutott emberekkel.*
- Csodás. *Nem tudja, de nem is leplezné elismerését. Már-már kevésnek érzi, amit hozott, de nem azért profi kereskedő, hogy ilyen szentimentális okok miatt többet fizessen.*
- A vevő bizonyosan tökéletesen elégedett lesz. *Rendezi a vonásait és tereli a beszélgetést szándékosan az üzlet felé. Nem mutatkozhat ennyire lenyűgözöttnek. De ami szép, az szép.
Szerencsére az árussal egy véleményen vannak, így megkezdődhet az alkudozás.*
- Több dolgot is hoztam, mert szerettem volna, ha nem csak erre a vidékre, de ránk is emlékezne. *Hajtja meg kissé magát.*
- Ezt a korong sajtot *veszi elő zsákjából a jókora, illatos tejterméket.* vashegy legjobb pásztora készítette, ő is, mint magad, szakmájának mestere. Fogyassz belőle, míg kitart és emlékezz ránk és városunkra. *Fogalma sincs arról, hogy a sajtot készítő ember mennyire felel meg a leírtaknak, de a sajt tényleg remek. Ezt nem veheti el tőle senki.*
- A másik pedig, *emeli meg a kalitkát.* ez az énekesmadár. Amely a fogadónkat, a Kósza Pintyet töltötte meg énekével. A kereskedőház vezetője azt szeretné, hogy vidd magaddal, akkor is, ha nem tudunk megállapodni, hogy otthonod éke és éneke napod fénye lehessen. Apróság ugyan, a ruha szépsége mellett, de jó szívvel ajándékozza neked. Fogadd ezeket köszönete és szakmád elismerése jegyében. *Teszi le mindkettőt a ruha mellé, valami olyan helyre, ahol jól látható, de nem veszélyezteti a többi árut, várva az árus válaszát.*
*A korábbi vásárlás, amiért az árusnál (Mesélő (Meia)) 45 aranyat fizetett,
megfelelő csomagolás fedi, védve a napfénytől és más ártó behatásoktól. De azt el is különíti a ruháért hozott dolgoktól.Az árusokhoz érve mosolyogva fogadják, amit viszonoz is, a saját, féloldalas módján. Reméli, hogy érteni fogják, hogy nem lenézésből mosolyog ilyen felemásan, hanem az arcát átszelő heg teszi képtelenné egy rendes mosolyra.
Az előkerülő ruha valóban lenyűgözően szép és minőségi munka, bár Aztyan nem ért a ruhákhoz, de a minőséghez és az árukhoz igen. Első ránézésre is megérte elkészíttetni ezekkel a mesterségükben magas szintre jutott emberekkel.*
- Csodás. *Nem tudja, de nem is leplezné elismerését. Már-már kevésnek érzi, amit hozott, de nem azért profi kereskedő, hogy ilyen szentimentális okok miatt többet fizessen.*
- A vevő bizonyosan tökéletesen elégedett lesz. *Rendezi a vonásait és tereli a beszélgetést szándékosan az üzlet felé. Nem mutatkozhat ennyire lenyűgözöttnek. De ami szép, az szép.
Szerencsére az árussal egy véleményen vannak, így megkezdődhet az alkudozás.*
- Több dolgot is hoztam, mert szerettem volna, ha nem csak erre a vidékre, de ránk is emlékezne. *Hajtja meg kissé magát.*
- Ezt a korong sajtot *veszi elő zsákjából a jókora, illatos tejterméket.* vashegy legjobb pásztora készítette, ő is, mint magad, szakmájának mestere. Fogyassz belőle, míg kitart és emlékezz ránk és városunkra. *Fogalma sincs arról, hogy a sajtot készítő ember mennyire felel meg a leírtaknak, de a sajt tényleg remek. Ezt nem veheti el tőle senki.*
- A másik pedig, *emeli meg a kalitkát.* ez az énekesmadár. Amely a fogadónkat, a Kósza Pintyet töltötte meg énekével. A kereskedőház vezetője azt szeretné, hogy vidd magaddal, akkor is, ha nem tudunk megállapodni, hogy otthonod éke és éneke napod fénye lehessen. Apróság ugyan, a ruha szépsége mellett, de jó szívvel ajándékozza neked. Fogadd ezeket köszönete és szakmád elismerése jegyében. *Teszi le mindkettőt a ruha mellé, valami olyan helyre, ahol jól látható, de nem veszélyezteti a többi árut, várva az árus válaszát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10280-10299