Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 409 (8161. - 8180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8180. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-26 22:35:55
Üzenet elküldve: 2020-01-26 22:35:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kockát a kócosnak//
*A Főtér felől érkezik a Piactérre. Maga sem tudja mit szeretne venni, lehet csak nézelődni fog. Így halad a kofák standjai előtt. Sötét lilás köpenyét megigazgatja, az anyag nagyrészt elfedi felső testét és a csuklyája meg az arcát. Kékes nadrágja, és kedvenc fekete csizmája minden lépésnél felvillan, ahogy lép egyet. A fejét takaró csuklyát hátra húzza, hogy jobban körbe tudjon nézni. Mézszínű szőke tincsei feltűnően hullik arcába. Halk sóhaj hagyja el vékony rózsaszirom ajkait. Immár látható, hogy egy fiatalos elf lány. Arca szép finom vonású, s valahol mintha kissé korához képest túl komoly lenne. Nem mosolyog, de ami feltűnőbb még a hajánál is a szemei. Bal szeme tiszta világoszöld színnel csillan fel, míg a jobb sötétebb, és elsőre nem is beazonosítható milyen színű. Talán barnának tűnik, de mindkét szemében vidám szikrák villannak fel.*
~Talán jó lenne valami gyógynövényes készítmény, amivel a bajomat enyhítethetem.~
*Gondolja magában, és közben a homlokán simít végig egyik kezével. Szemét is behunyja, hátha alábbhagy a fejében dúló fájó lüktetés. Ám ahogy ilyet nézelődik, keresgél, talál pár szép kelmét. Az ilyen megcsodálásától még a fejfájás sem riaszthatja el. Remek ruhát lehetne varratni belőle. A rózsaszirmát bontogató virág színű anyag igazán szép. Valami ruha is lehetne belőle. Nézi, forgatja, az anyag talán bársony lehet.*
- Biztosan nem olcsó.
*Jegyzi meg magának. Nem is vár rá választ. Tovább keresgél, hátha talál hozzá illő vásznat, színben és anyagtapintásban. Talán selymet keres, fehér vagy halvány zöldes színben. Abból remek öltözetet tudna keríteni magának. Menne az újonnan szerzett nadrágjához, mely sötétkék. Bár talán nincsen szüksége újabb hívságokra, míg ezen töri a fejét, ismét fejébe hasít a fájdalom orvul. Arca eltorzul, s tovább a gyógynövényes standokat keresve. Aztán nagy sóhajt enged el, és vele a tervét. Hirtelen fordul, és indul tovább talán nem is kéne a pénzét költeni, hiszen egyelőre mindene megvan. Mármint ruha terén, ám de a fájdalmat enyhítő szer az igazán jól jönne.*
*Igen érdes hang és csúnya szavak ütik meg érzékeny fülét. Egy apró, hát vagy, hogy is nézze, alacsony fekete hajú lány próbál az egyik standhoz jutni. Eléggé mélynövésű ahhoz, hogy sikerüljön neki. Az elf lány lábujjhegyre áll, és látja két kopasz fej között, hogy ott bizony arany kockák sorakoznak, s dobálják ide-oda. Egy picit közelebb lép, és nézelődik, aztán rövid vívódás után úgy dönt, hogy még közelebb merészkedik. Az elf legalább két fejjel magasabb a fekete hajú pipiskedőnél. Nem egyelőre nem akarja felajánlani a segítségét, csak megfigyeli az eseményeket. Míg a fejfájás újabb hulláma sürgetőbb teendője felé nem sodorja.*
*A Főtér felől érkezik a Piactérre. Maga sem tudja mit szeretne venni, lehet csak nézelődni fog. Így halad a kofák standjai előtt. Sötét lilás köpenyét megigazgatja, az anyag nagyrészt elfedi felső testét és a csuklyája meg az arcát. Kékes nadrágja, és kedvenc fekete csizmája minden lépésnél felvillan, ahogy lép egyet. A fejét takaró csuklyát hátra húzza, hogy jobban körbe tudjon nézni. Mézszínű szőke tincsei feltűnően hullik arcába. Halk sóhaj hagyja el vékony rózsaszirom ajkait. Immár látható, hogy egy fiatalos elf lány. Arca szép finom vonású, s valahol mintha kissé korához képest túl komoly lenne. Nem mosolyog, de ami feltűnőbb még a hajánál is a szemei. Bal szeme tiszta világoszöld színnel csillan fel, míg a jobb sötétebb, és elsőre nem is beazonosítható milyen színű. Talán barnának tűnik, de mindkét szemében vidám szikrák villannak fel.*
~Talán jó lenne valami gyógynövényes készítmény, amivel a bajomat enyhítethetem.~
*Gondolja magában, és közben a homlokán simít végig egyik kezével. Szemét is behunyja, hátha alábbhagy a fejében dúló fájó lüktetés. Ám ahogy ilyet nézelődik, keresgél, talál pár szép kelmét. Az ilyen megcsodálásától még a fejfájás sem riaszthatja el. Remek ruhát lehetne varratni belőle. A rózsaszirmát bontogató virág színű anyag igazán szép. Valami ruha is lehetne belőle. Nézi, forgatja, az anyag talán bársony lehet.*
- Biztosan nem olcsó.
*Jegyzi meg magának. Nem is vár rá választ. Tovább keresgél, hátha talál hozzá illő vásznat, színben és anyagtapintásban. Talán selymet keres, fehér vagy halvány zöldes színben. Abból remek öltözetet tudna keríteni magának. Menne az újonnan szerzett nadrágjához, mely sötétkék. Bár talán nincsen szüksége újabb hívságokra, míg ezen töri a fejét, ismét fejébe hasít a fájdalom orvul. Arca eltorzul, s tovább a gyógynövényes standokat keresve. Aztán nagy sóhajt enged el, és vele a tervét. Hirtelen fordul, és indul tovább talán nem is kéne a pénzét költeni, hiszen egyelőre mindene megvan. Mármint ruha terén, ám de a fájdalmat enyhítő szer az igazán jól jönne.*
*Igen érdes hang és csúnya szavak ütik meg érzékeny fülét. Egy apró, hát vagy, hogy is nézze, alacsony fekete hajú lány próbál az egyik standhoz jutni. Eléggé mélynövésű ahhoz, hogy sikerüljön neki. Az elf lány lábujjhegyre áll, és látja két kopasz fej között, hogy ott bizony arany kockák sorakoznak, s dobálják ide-oda. Egy picit közelebb lép, és nézelődik, aztán rövid vívódás után úgy dönt, hogy még közelebb merészkedik. Az elf legalább két fejjel magasabb a fekete hajú pipiskedőnél. Nem egyelőre nem akarja felajánlani a segítségét, csak megfigyeli az eseményeket. Míg a fejfájás újabb hulláma sürgetőbb teendője felé nem sodorja.*
8179. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-26 16:52:08
Üzenet elküldve: 2020-01-26 16:52:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
//Nyílt közjáték//
* A szomorú dal végén egy újabb vidám nótá következik, amibe az ifjú bárd újra csak beleveti magát a zenélés örömébe. Közben látja Zirnanda táncát is. Ami még jobban feltüzeli, így a hangok, amiket lantjával kiad tökéletesen tükrözik a dal vidám voltát. De egyszer minden dal véget ér. Ez is. A férfi a neve hallatán meghajol.*
- Köszönjük szépen!*-szól hajbókolva, majd a barátjaihoz lép.*
- Ez jó kis zenélés volt. Köszönöm nektek! Menjünk vissza a Pegazus a és ünnepeljük egy jót!*-szól mosolyogva a férfi.*
//Nyílt közjáték//
* A szomorú dal végén egy újabb vidám nótá következik, amibe az ifjú bárd újra csak beleveti magát a zenélés örömébe. Közben látja Zirnanda táncát is. Ami még jobban feltüzeli, így a hangok, amiket lantjával kiad tökéletesen tükrözik a dal vidám voltát. De egyszer minden dal véget ér. Ez is. A férfi a neve hallatán meghajol.*
- Köszönjük szépen!*-szól hajbókolva, majd a barátjaihoz lép.*
- Ez jó kis zenélés volt. Köszönöm nektek! Menjünk vissza a Pegazus a és ünnepeljük egy jót!*-szól mosolyogva a férfi.*
8178. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-26 16:08:51
Üzenet elküldve: 2020-01-26 16:08:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
//Nyílt közjáték//
* Végére érnek a szomorú dalnak és most következik a záró játékuk. Perrevin, aki a csapat szószólója teszi a dolgát rendesen. Felkészül Zrina, úgy ahogy ezt már korábban begyakorolták. Követni fogja a zenét táncával. Baljában lassan csörgeti a dobot, amíg a jobbját kitartja előre és mutatóujjával hívogató mozdulatot tesz. Persze széles terpeszben áll és jó mélyen előre hajol, hogy dekoltázsába be lehessen látni. Aztán hirtelen magát ölelő mozdulatba fordul. Mintha fázna és közben ahogy remeg rázza azt a csörgőt olyan érzetet keltve vele, mintha tényleg hideg lenne. A hideg most pont passzol is ide. Az első versszakot egy kis csípőrázással zárja majd le. A második rész következik. Pörög egyet, majd tesz néhány szökellő mozdulatot. Egy kis kéz lengetés és aztán visszapörgés következik. A kovácsnál úgy tesz, mintha a vasat püfölné és utána átcsap a botját emelő kanászba. Ezek után csípőre teszi a kezét és csinál egy pár ollózást. Ezt letudva már csak a zárás hiányzik. Gyorsan leguggol és utána széttárt karokkal lassan feláll közben finoman rázza az egész testét. A lábjárásánál ő is úgy tesz. Itt van ideje dobolni is, mert most csak látványos lábmozdulatokat végez. Ez már kitart a muzsika végéig. Talán többeknek is mosolyt csal az arcára a törpe pörgése nem csak neki. Az óriás lány is integet és köszöni a meg a tapsot.*
- Köszönjük, köszönjük szépen!* A neve hallatán még enyhén meg is hajol a tömeg felé.*
//Nyílt közjáték//
* Végére érnek a szomorú dalnak és most következik a záró játékuk. Perrevin, aki a csapat szószólója teszi a dolgát rendesen. Felkészül Zrina, úgy ahogy ezt már korábban begyakorolták. Követni fogja a zenét táncával. Baljában lassan csörgeti a dobot, amíg a jobbját kitartja előre és mutatóujjával hívogató mozdulatot tesz. Persze széles terpeszben áll és jó mélyen előre hajol, hogy dekoltázsába be lehessen látni. Aztán hirtelen magát ölelő mozdulatba fordul. Mintha fázna és közben ahogy remeg rázza azt a csörgőt olyan érzetet keltve vele, mintha tényleg hideg lenne. A hideg most pont passzol is ide. Az első versszakot egy kis csípőrázással zárja majd le. A második rész következik. Pörög egyet, majd tesz néhány szökellő mozdulatot. Egy kis kéz lengetés és aztán visszapörgés következik. A kovácsnál úgy tesz, mintha a vasat püfölné és utána átcsap a botját emelő kanászba. Ezek után csípőre teszi a kezét és csinál egy pár ollózást. Ezt letudva már csak a zárás hiányzik. Gyorsan leguggol és utána széttárt karokkal lassan feláll közben finoman rázza az egész testét. A lábjárásánál ő is úgy tesz. Itt van ideje dobolni is, mert most csak látványos lábmozdulatokat végez. Ez már kitart a muzsika végéig. Talán többeknek is mosolyt csal az arcára a törpe pörgése nem csak neki. Az óriás lány is integet és köszöni a meg a tapsot.*
- Köszönjük, köszönjük szépen!* A neve hallatán még enyhén meg is hajol a tömeg felé.*
8177. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-26 09:53:12
Üzenet elküldve: 2020-01-26 09:53:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csavargó bárdok//
//Nyílt közjáték//
*A kissé borús hangulat után, Perr a társaihoz fordul és halkan odaszól nekik.*
- Ím eljutottunk az utolsó dalhoz, barátaim! Nagyszerű munkát végeztetek! Köszönöm nektek!
*Hálás mosolyt ereszt még majd visszafordul és hangját újra megemelve és vidáman szól újra a nézősereghez.*
- Félre bánat, félre bú! Hallgassák meg, Rogaz a váratlant!
*Azzal belecsap a húrba, fél szemmel az óriás nőt figyelve, emlékezve annak csábos táncára a dalra.*
- Jerj ide s ne fázz,
Ha megjelenik Rogaz,
Nincs itt jobb kobzos,
Kinél dalt találsz.
Ő az a váratlan,
Rímes nagy vadász,
Kinek padljóján,
Biztos nem lazsálsz.
Pörög és táncol,
A váratlan vendégség,
Nevet és viháncol,
A boldog nagy népesség.
Itt van a kovács,
S mellette a kanász,
Ropják mert zenél,
A Váratlan Rogaz.
Leszáll a hold,
És felkel a nap,
Táncol a holt,
Mert erőre kap.
Jár a lába lassan,
Az egész nagy világnak,
Mikor zene harsan,
Ropj egyet Rogaznak!
*Azzal egy pördülést még ő maga is megenged magának a dal végére tánc gyanánt, kissé talán még vicces látvány is lehet a lantozó, felfegyverzett, törpe mozgása. Miután befejezte a dalt, jobb kezét a magasba emelve integet a hallgatóságnak.*
- Köszönjük szépen a figyelmet! Önök a Csavargó bárdokat hallották, név szerint: Perrevin De Govhertet, a dalost, Xaras Nodleort, az arany kezűt és Zrinanda Reendert, a szépségest! Köszönjük szépen!
//Nyílt közjáték//
*A kissé borús hangulat után, Perr a társaihoz fordul és halkan odaszól nekik.*
- Ím eljutottunk az utolsó dalhoz, barátaim! Nagyszerű munkát végeztetek! Köszönöm nektek!
*Hálás mosolyt ereszt még majd visszafordul és hangját újra megemelve és vidáman szól újra a nézősereghez.*
- Félre bánat, félre bú! Hallgassák meg, Rogaz a váratlant!
*Azzal belecsap a húrba, fél szemmel az óriás nőt figyelve, emlékezve annak csábos táncára a dalra.*
- Jerj ide s ne fázz,
Ha megjelenik Rogaz,
Nincs itt jobb kobzos,
Kinél dalt találsz.
Ő az a váratlan,
Rímes nagy vadász,
Kinek padljóján,
Biztos nem lazsálsz.
Pörög és táncol,
A váratlan vendégség,
Nevet és viháncol,
A boldog nagy népesség.
Itt van a kovács,
S mellette a kanász,
Ropják mert zenél,
A Váratlan Rogaz.
Leszáll a hold,
És felkel a nap,
Táncol a holt,
Mert erőre kap.
Jár a lába lassan,
Az egész nagy világnak,
Mikor zene harsan,
Ropj egyet Rogaznak!
*Azzal egy pördülést még ő maga is megenged magának a dal végére tánc gyanánt, kissé talán még vicces látvány is lehet a lantozó, felfegyverzett, törpe mozgása. Miután befejezte a dalt, jobb kezét a magasba emelve integet a hallgatóságnak.*
- Köszönjük szépen a figyelmet! Önök a Csavargó bárdokat hallották, név szerint: Perrevin De Govhertet, a dalost, Xaras Nodleort, az arany kezűt és Zrinanda Reendert, a szépségest! Köszönjük szépen!
8176. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 22:56:38
Üzenet elküldve: 2020-01-25 22:56:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Találka a piacon//
*Látja, hogy a férfi szemei szikrákat szórnak majd mikor látja villanni a tört, rájön, hogy miről is van szó pontosan. Szeretné elvenni a kést, de minden olyan gyorsan történik, hogy reagálni sincs ideje.*
~Mégis mi történt itt?~
*Leforrázva áll, mozdulni sem tud. Gwaandril szavai beleégnek az emlékezetébe.*
~Hogyan menjek utána? Eltűnt! Itt hagyott, már megint. MilOchassba ment, nekem pedig utána kell mennem!~
*Amikor sikerül magához térnie, fejét kicsit hátra fordítva elköszön Ennától.*
-Én is sajnálom.
*Csupán ennyit mond és sietős léptekkel, kocogva, elindul vissza MilOchassba. Szemeit könnyek kezdik el égetni, amelyek útját egy ideig gátolni tudja, majd amikor már nem megy, zokogni kezd. Az erdőszéli tisztás felé veszi az irányt.*
*Látja, hogy a férfi szemei szikrákat szórnak majd mikor látja villanni a tört, rájön, hogy miről is van szó pontosan. Szeretné elvenni a kést, de minden olyan gyorsan történik, hogy reagálni sincs ideje.*
~Mégis mi történt itt?~
*Leforrázva áll, mozdulni sem tud. Gwaandril szavai beleégnek az emlékezetébe.*
~Hogyan menjek utána? Eltűnt! Itt hagyott, már megint. MilOchassba ment, nekem pedig utána kell mennem!~
*Amikor sikerül magához térnie, fejét kicsit hátra fordítva elköszön Ennától.*
-Én is sajnálom.
*Csupán ennyit mond és sietős léptekkel, kocogva, elindul vissza MilOchassba. Szemeit könnyek kezdik el égetni, amelyek útját egy ideig gátolni tudja, majd amikor már nem megy, zokogni kezd. Az erdőszéli tisztás felé veszi az irányt.*
8175. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 22:22:27
Üzenet elküldve: 2020-01-25 22:22:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Találka a piacon//
*Bár Enna nem értene egyet azzal, hogy a közjáték gyerekes lenne, miután Dronrin békésebb magatartásra kéri mindkettejüket, mégis az az első gondolata: ~ De hát ő kezdte! ~ mint egy árulkodó kisgyereknek.
Háborgását azonban már csírájában elfojtja Gwaandril viselkedése. Egyáltalán nem úgy reagál, mint amire számított. Az idegen teljesen elkomorodik, és még meg is vágja magát. ~ Nem az előbb ivott meg valamit, hogy begyógyuljanak a sebei? Nem csoda, hogy gyógyitalra van szüksége, ha csak úgy vagdossa magát. Valami komoly segítségre lenne szüksége. ~ értetlenkedik, és borzong a látványon. Fogalma sincs a lombvári szokásokról. Ha ismert is valaha efféle szokásokat, azok már törlődtek elméjéből. Az elf szavaiból mégis kikristályosodik számára, itt valamiféle esküről, sőt, mi több, vérbosszúról lehet szó. Teljesen lefagy, sőt, mintha még vérkeringése is jelezné növekvő frusztráltságát. Kezei kezdenek jéghideggé válni. Nem félelem munkál benne, inkább iszonyat, értetlenség, és a kettő nászából született undor. Mit követett ő el, hogy valaki ilyesmit tegyen vele? Igazságtalannak, és gusztustalanul irracionálisnak látja a másikat. Az elhangzott szavakra választ semmilyen módon nem ad. Titkon még mindig abban reménykedik, hogy valamiféle morbid vicc az egész.
Mikor a hosszúéletű Dronrinhoz fordul, Enna szívében mintha kést forgatnának. Önmagára kivívni más haragját merőben más dolog, mint másokat belerángatni. Még ha a férfi teljesen elmeháborodottnak tűnik is számára, és legszívesebben rákiáltana fajtársára, hogy mihamarabb meneküljön attól, hogy egy ilyennel összekösse életét, mégsem áll szándékában szétszakítani őket egymástól - legalábbis így semmiképpen. ~ Nem, ez így nincs rendjén. Ennek a kettőnek semmi keresnivalója egymás mellett, de nem így kellett volna történnie. Nem miattam. Ez így egyszerűen nem helyes. ~ Minden egyes újabb megtudott részlettel egyre jobban marja a bűntudat ~ Közös ház? Temetés? Ó, ne… ~
Mire Gwaandril elviharzik, addigra Enna szinte szobor merevvé válik. Kis idő elteltével mozdul csak meg, bűnbánó tekintettel fordul Dronrin felé.*
- Én nem…
*Kezd bele a bocsánatkérésbe, de a mondat befejezetlenül marad a levegőben. Ennyi telik tőle.*
*Bár Enna nem értene egyet azzal, hogy a közjáték gyerekes lenne, miután Dronrin békésebb magatartásra kéri mindkettejüket, mégis az az első gondolata: ~ De hát ő kezdte! ~ mint egy árulkodó kisgyereknek.
Háborgását azonban már csírájában elfojtja Gwaandril viselkedése. Egyáltalán nem úgy reagál, mint amire számított. Az idegen teljesen elkomorodik, és még meg is vágja magát. ~ Nem az előbb ivott meg valamit, hogy begyógyuljanak a sebei? Nem csoda, hogy gyógyitalra van szüksége, ha csak úgy vagdossa magát. Valami komoly segítségre lenne szüksége. ~ értetlenkedik, és borzong a látványon. Fogalma sincs a lombvári szokásokról. Ha ismert is valaha efféle szokásokat, azok már törlődtek elméjéből. Az elf szavaiból mégis kikristályosodik számára, itt valamiféle esküről, sőt, mi több, vérbosszúról lehet szó. Teljesen lefagy, sőt, mintha még vérkeringése is jelezné növekvő frusztráltságát. Kezei kezdenek jéghideggé válni. Nem félelem munkál benne, inkább iszonyat, értetlenség, és a kettő nászából született undor. Mit követett ő el, hogy valaki ilyesmit tegyen vele? Igazságtalannak, és gusztustalanul irracionálisnak látja a másikat. Az elhangzott szavakra választ semmilyen módon nem ad. Titkon még mindig abban reménykedik, hogy valamiféle morbid vicc az egész.
Mikor a hosszúéletű Dronrinhoz fordul, Enna szívében mintha kést forgatnának. Önmagára kivívni más haragját merőben más dolog, mint másokat belerángatni. Még ha a férfi teljesen elmeháborodottnak tűnik is számára, és legszívesebben rákiáltana fajtársára, hogy mihamarabb meneküljön attól, hogy egy ilyennel összekösse életét, mégsem áll szándékában szétszakítani őket egymástól - legalábbis így semmiképpen. ~ Nem, ez így nincs rendjén. Ennek a kettőnek semmi keresnivalója egymás mellett, de nem így kellett volna történnie. Nem miattam. Ez így egyszerűen nem helyes. ~ Minden egyes újabb megtudott részlettel egyre jobban marja a bűntudat ~ Közös ház? Temetés? Ó, ne… ~
Mire Gwaandril elviharzik, addigra Enna szinte szobor merevvé válik. Kis idő elteltével mozdul csak meg, bűnbánó tekintettel fordul Dronrin felé.*
- Én nem…
*Kezd bele a bocsánatkérésbe, de a mondat befejezetlenül marad a levegőben. Ennyi telik tőle.*
8174. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 21:08:04
Üzenet elküldve: 2020-01-25 21:08:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
// Nyílt közjáték //
*Xaras a tüzes pattogó ritmusból rögtön vált egy kicsit nehezebb, melankólikusabb stílusra. A dalhoz pontosan ez illik. Zirnanada sem táncol, hiszen ehhez nem is lenne illő dolog. Az élet azonban nem csak vidámságból áll, hanem ugyanúgy része a keserűség, a halál. Olykor ezt is meg kell énekelni, hiszen ki tudja, hogy ki milyen sebet, nehézséget hordoz magában. A lantjának húrjai is pontosan ezt a lelki állapotot akarja megmutatni. A dal vége felé talán egy kicsit Xaras is elbúsul, hiszen mindenkinek van egy elveszített valakije. Viszont a ború után jöhet a derű.*
// Nyílt közjáték //
*Xaras a tüzes pattogó ritmusból rögtön vált egy kicsit nehezebb, melankólikusabb stílusra. A dalhoz pontosan ez illik. Zirnanada sem táncol, hiszen ehhez nem is lenne illő dolog. Az élet azonban nem csak vidámságból áll, hanem ugyanúgy része a keserűség, a halál. Olykor ezt is meg kell énekelni, hiszen ki tudja, hogy ki milyen sebet, nehézséget hordoz magában. A lantjának húrjai is pontosan ezt a lelki állapotot akarja megmutatni. A dal vége felé talán egy kicsit Xaras is elbúsul, hiszen mindenkinek van egy elveszített valakije. Viszont a ború után jöhet a derű.*
8173. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 21:06:29
Üzenet elküldve: 2020-01-25 21:06:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Találka a piacon//
//Dronrin, Gwaandril, Enna//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Gwaandril őrző-védő ösztöne erősen dobog benne, mint egy rossz vadállatban. Földönfutó Viltheriel unszimpatikusnak találta a vándor hozzáállását Dronrinhoz, valamint emlékeiben is élnek hozzá hasonló figurák, kikre nem szívesen, boldogan gondol vissza. Az arrogáns elf kihúzza magát, aminel hatására a fehér holló is megcsattogtatja a szárnyait, bár mielőtt még beszélhetne, kezei ökölbe szorulnak, tekintete elhomályosul, szemei kikerekednek. Dronrin kuncog, hagyja, hogy Enna úgy érjen hozzá, ahogyan azt ő tette Mil'Ochassban. Ez a nap kezd túlságosan tartalmas lenni.
Jóval magasabb a másik kettőnél, szinte meg sem hallja a társa szavait, valami olyanra készül, mit már régen nem tett. Hirtelen jött sok stressz, inger, s gyász dolgozik benne, úgy gondolja, Dronrin sem foglalkozik vele. ~ Nevetett... ~ Ez az egy szó ismétlődik a fejében folyamatosan. Most jött el a váltás ideje, úgy érzi, s ezeket meg is valósítja. Kivonja rövidpengéjét, majd ujját megmetszi vele. Ha valóban ismertek a félvér számára az otthoni szokások, tudhatja, mit fog tenni, és, hogy mi dolgozik Gidában. Az északi régóta nem nyúlt lombvári hagyományhoz, sőt, Lyzendra miatt kifejezetten elvetette őket, most azonban muszáj visszanyúlnia hozzájuk. Nagy levegőt vesz, miközben hagyja, hogy a földre csöppenjen a piros nedvharmat. Magasodik még a többiek felé, Fenyő is nyugodtan álldogál a vállán, így akár kissé félelmetesnek, de bizonyosan komolynak hathat.*
-Tudod, ezért, amit csináltál, otthon felkoncoltattalak volna. Valóban, úgy gondolom, nem mutatkoztam be. Gwaandril Viltheriel, felégett Lombvár elsőszülött hercege vagyok. Most azonban megesküszök az Ősökre, s az Őrzőkre, melyet véremmel pecsételek, hogyha legközelebb az utamba keveredsz, csúfos véget érsz. *Ezt Ennának mondja. Hangjában semmi jele nincsen méregnek, inkább érzelemmentesség játszadozik a lágy szellőben.*
-Veled meg nincs miről beszélnem, ezek után. Nem építek veled házat. Visszamegyek Mil'Ochassba, összeszedem a holmijaimat, Juhart tisztességesen a túlvilágra bocsátom, majd végleg elmegyek. Tudod, Dronrin, igazad volt: az Őrzők ma nekem jeleztek, többször is. *Befejezi szavait kedvese felé is, azzal bólint. Semmi reakciót nem vár, nem is kíván. Gwaandril megszűnik, elvegyül a tömegben.*
//Dronrin, Gwaandril, Enna//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Gwaandril őrző-védő ösztöne erősen dobog benne, mint egy rossz vadállatban. Földönfutó Viltheriel unszimpatikusnak találta a vándor hozzáállását Dronrinhoz, valamint emlékeiben is élnek hozzá hasonló figurák, kikre nem szívesen, boldogan gondol vissza. Az arrogáns elf kihúzza magát, aminel hatására a fehér holló is megcsattogtatja a szárnyait, bár mielőtt még beszélhetne, kezei ökölbe szorulnak, tekintete elhomályosul, szemei kikerekednek. Dronrin kuncog, hagyja, hogy Enna úgy érjen hozzá, ahogyan azt ő tette Mil'Ochassban. Ez a nap kezd túlságosan tartalmas lenni.
Jóval magasabb a másik kettőnél, szinte meg sem hallja a társa szavait, valami olyanra készül, mit már régen nem tett. Hirtelen jött sok stressz, inger, s gyász dolgozik benne, úgy gondolja, Dronrin sem foglalkozik vele. ~ Nevetett... ~ Ez az egy szó ismétlődik a fejében folyamatosan. Most jött el a váltás ideje, úgy érzi, s ezeket meg is valósítja. Kivonja rövidpengéjét, majd ujját megmetszi vele. Ha valóban ismertek a félvér számára az otthoni szokások, tudhatja, mit fog tenni, és, hogy mi dolgozik Gidában. Az északi régóta nem nyúlt lombvári hagyományhoz, sőt, Lyzendra miatt kifejezetten elvetette őket, most azonban muszáj visszanyúlnia hozzájuk. Nagy levegőt vesz, miközben hagyja, hogy a földre csöppenjen a piros nedvharmat. Magasodik még a többiek felé, Fenyő is nyugodtan álldogál a vállán, így akár kissé félelmetesnek, de bizonyosan komolynak hathat.*
-Tudod, ezért, amit csináltál, otthon felkoncoltattalak volna. Valóban, úgy gondolom, nem mutatkoztam be. Gwaandril Viltheriel, felégett Lombvár elsőszülött hercege vagyok. Most azonban megesküszök az Ősökre, s az Őrzőkre, melyet véremmel pecsételek, hogyha legközelebb az utamba keveredsz, csúfos véget érsz. *Ezt Ennának mondja. Hangjában semmi jele nincsen méregnek, inkább érzelemmentesség játszadozik a lágy szellőben.*
-Veled meg nincs miről beszélnem, ezek után. Nem építek veled házat. Visszamegyek Mil'Ochassba, összeszedem a holmijaimat, Juhart tisztességesen a túlvilágra bocsátom, majd végleg elmegyek. Tudod, Dronrin, igazad volt: az Őrzők ma nekem jeleztek, többször is. *Befejezi szavait kedvese felé is, azzal bólint. Semmi reakciót nem vár, nem is kíván. Gwaandril megszűnik, elvegyül a tömegben.*
8172. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 20:36:24
Üzenet elküldve: 2020-01-25 20:36:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Találka a piacon//
//Dronrin, Gwaandril, Enna//
*Megnyugszik, hogy a férfi biztosítja róla, hogy jól van. Persze azért fél szemét a elfen tartja, mint mindig.*
-Jó ötlet. Én is terveztem venni.
*Juhar említésére ő is lelombozódik, együtt érzően megsimogatja Gwaandril karját.*
-Mindent elintézünk.
*Észreveszi Enna és Gwaandril között az ellentétet és habár érti Enna játékát, amin halványan el is mosolyodik, jobbnak látja nem húzgálni az alvó oroszlán bajuszát. Lehet a lányka nincs tisztában a Lombvári szokásokkal, de Dronrin hallott, már ezt azt. Attól függetlenül, hogy Gwaandril már nem vallja magát hercegnek, mégis csak ott nőtt fel, azokat az elveket tanulta. Meg hát tény, hogy a lányt még csak pár perce ismeri, a férfihoz pedig gyengéd érzelmek fűzik.*
-Hagyjátok abba kérlek. Felfogtam, nem bírjátok egymást, de attól még nem kell marakodni és cukkolni a másikat.
*Gyerekesnek kezdi érezni ezt a közjátékot és nem szeretne senkivel sem veszekedni.*
-Gwaandril mi lenne, hogyha megvennéd a varázs italokat, én pedig addig útba igazítom Ennát?
*Kedvesen mosolyog az elfre és kérlelő pillantást küld felé, hogy az tudja amit csinál miatta csinálja. Amennyiben a hosszú életű bele egyezik és otthagyja őket, Ennához fordul, hogy elmondja neki mondanivalóját.*
//Dronrin, Gwaandril, Enna//
*Megnyugszik, hogy a férfi biztosítja róla, hogy jól van. Persze azért fél szemét a elfen tartja, mint mindig.*
-Jó ötlet. Én is terveztem venni.
*Juhar említésére ő is lelombozódik, együtt érzően megsimogatja Gwaandril karját.*
-Mindent elintézünk.
*Észreveszi Enna és Gwaandril között az ellentétet és habár érti Enna játékát, amin halványan el is mosolyodik, jobbnak látja nem húzgálni az alvó oroszlán bajuszát. Lehet a lányka nincs tisztában a Lombvári szokásokkal, de Dronrin hallott, már ezt azt. Attól függetlenül, hogy Gwaandril már nem vallja magát hercegnek, mégis csak ott nőtt fel, azokat az elveket tanulta. Meg hát tény, hogy a lányt még csak pár perce ismeri, a férfihoz pedig gyengéd érzelmek fűzik.*
-Hagyjátok abba kérlek. Felfogtam, nem bírjátok egymást, de attól még nem kell marakodni és cukkolni a másikat.
*Gyerekesnek kezdi érezni ezt a közjátékot és nem szeretne senkivel sem veszekedni.*
-Gwaandril mi lenne, hogyha megvennéd a varázs italokat, én pedig addig útba igazítom Ennát?
*Kedvesen mosolyog az elfre és kérlelő pillantást küld felé, hogy az tudja amit csinál miatta csinálja. Amennyiben a hosszú életű bele egyezik és otthagyja őket, Ennához fordul, hogy elmondja neki mondanivalóját.*
8171. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 19:08:31
Üzenet elküldve: 2020-01-25 19:08:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
// Nyílt közjáték //
* A nótának vége és Perrevin újra szóra nyitja ékes száját. A szomorú dal következik, amire már nem kell táncolnia. Csatlakozik hát a két férfihoz és lassú ütemben kíséri végig dobjával ezt a szomorú dalt. Idegen ez tőle, aki általában az emberek felvidítására törekedett világ életében. De az élet része a halál is, így hát ezt is vállalni kell.*
// Nyílt közjáték //
* A nótának vége és Perrevin újra szóra nyitja ékes száját. A szomorú dal következik, amire már nem kell táncolnia. Csatlakozik hát a két férfihoz és lassú ütemben kíséri végig dobjával ezt a szomorú dalt. Idegen ez tőle, aki általában az emberek felvidítására törekedett világ életében. De az élet része a halál is, így hát ezt is vállalni kell.*
8170. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 14:11:40
Üzenet elküldve: 2020-01-25 14:11:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Találka a piacon//
*A hosszúéletű hirtelen jött harapóssága érthetetlen számára. Nem csak a Dronrin érkezése előtti viselkedésével, hanem a Dronrin iránti viselkedésével is éles kontrasztot alkot az, ahogy most kezeli Ennát. Mintha áradna belőle valami hideg, agresszív és taszító, amit kizárólag neki címez.
A lányban felmegy a pumpa, kész, vége, betelik a pohár. ~ Nem hiszem el, akármerre járok, mindenki ilyen hűvös meg rosszindulatú. Belehalnának az emberek egy kis kedvességbe? ~ önti el a felháborodás hullámokban. Nem tudja, hogy emlékei elvesztése előtt is ilyenek voltak-e a népek, de szeretne abban hinni, hogy nem. Ő igazán igyekezett birkatürelemmel tűrni az eddigi eseteket, de mostanra már tényleg elege lett. Kedve lenne minden ilyen alakot jól helyretenni. Tisztában van vele, hogy ez nem lehetséges, de most eléggé felpaprikázták ahhoz, hogy kifejezze, nem ért egyet a mások iránti ilyen jellegű bánásmóddal. Persze mindezt sajátos módján teszi.*
- Igazad van, azt kéne tennem. *Néz kihívóan az elf irányába.
Ezután Dronrinhoz fordul és lendületesen, kedves hangon válaszol annak kérdéseire. Beszédéből az is kiütközik, hogy nem teljesen komolyan gondolja, amit mond, sőt. Játszadozik a pofátlan humor és az őszinte barátkozás közötti határvonallal. Ez a hadüzenet azonban kizárólag Gwaandrilnak szól, Dronrin így akár jót is mulathat rajta.*
- Igazából pont arra tartok, amerre ti is. Micsoda szerencse! *Mondja felragyogó arccal fajtársának, mintha ezer éve barátnők lennének. Épphogy csak bele nem karol a másikba.*
- Családom az nincs, de… *Villan a szemében valami különös fény.* - Hiszel a sorsban? Hiszel abban, hogy létezik egyfajta különleges kapcsolat, amely összekapcsol két lelket, még a vérnél is erősebben?
*Beszédével párhuzamosan szavai egyre lelkesebbnek hangzanak. Ha pedig a másik engedi, ennek a tetejébe kérdésének végére érve két keze közé fogja annak két kezét, és felemeli az így alkotott kézfonatot mellkas magasságig, amely az említett kapcsolatot hivatott prezentálni.*
- Mert én hiszek ilyesmiben. Teljes szívemből. *És tekintetével elmerül Dronrin tengerkék szempárjában.
Igyekszik felvenni egy udvarló, sármos férfi hangnemét és attitűdjét, hogy igazán érződhessen: ő most itt éppen elcsábítja a hölgyet az undok telivértől. Természetesen nem rendelkezik ilyen jellegű hajlamokkal, de egy efféle színjáték eljátszása számára egyáltalán nem okoz problémát. Talán egyesek kínosan éreznék magukat egy ilyen szerepben, de Ennának ennyit megér egy tréfa, még ha ízléstelen is. Közben végig a férfi reakcióját várja, hiszen még a viccnél is mókásabb az, amit az ember kivált vele másokból. Főleg jelen esetben.*
*A hosszúéletű hirtelen jött harapóssága érthetetlen számára. Nem csak a Dronrin érkezése előtti viselkedésével, hanem a Dronrin iránti viselkedésével is éles kontrasztot alkot az, ahogy most kezeli Ennát. Mintha áradna belőle valami hideg, agresszív és taszító, amit kizárólag neki címez.
A lányban felmegy a pumpa, kész, vége, betelik a pohár. ~ Nem hiszem el, akármerre járok, mindenki ilyen hűvös meg rosszindulatú. Belehalnának az emberek egy kis kedvességbe? ~ önti el a felháborodás hullámokban. Nem tudja, hogy emlékei elvesztése előtt is ilyenek voltak-e a népek, de szeretne abban hinni, hogy nem. Ő igazán igyekezett birkatürelemmel tűrni az eddigi eseteket, de mostanra már tényleg elege lett. Kedve lenne minden ilyen alakot jól helyretenni. Tisztában van vele, hogy ez nem lehetséges, de most eléggé felpaprikázták ahhoz, hogy kifejezze, nem ért egyet a mások iránti ilyen jellegű bánásmóddal. Persze mindezt sajátos módján teszi.*
- Igazad van, azt kéne tennem. *Néz kihívóan az elf irányába.
Ezután Dronrinhoz fordul és lendületesen, kedves hangon válaszol annak kérdéseire. Beszédéből az is kiütközik, hogy nem teljesen komolyan gondolja, amit mond, sőt. Játszadozik a pofátlan humor és az őszinte barátkozás közötti határvonallal. Ez a hadüzenet azonban kizárólag Gwaandrilnak szól, Dronrin így akár jót is mulathat rajta.*
- Igazából pont arra tartok, amerre ti is. Micsoda szerencse! *Mondja felragyogó arccal fajtársának, mintha ezer éve barátnők lennének. Épphogy csak bele nem karol a másikba.*
- Családom az nincs, de… *Villan a szemében valami különös fény.* - Hiszel a sorsban? Hiszel abban, hogy létezik egyfajta különleges kapcsolat, amely összekapcsol két lelket, még a vérnél is erősebben?
*Beszédével párhuzamosan szavai egyre lelkesebbnek hangzanak. Ha pedig a másik engedi, ennek a tetejébe kérdésének végére érve két keze közé fogja annak két kezét, és felemeli az így alkotott kézfonatot mellkas magasságig, amely az említett kapcsolatot hivatott prezentálni.*
- Mert én hiszek ilyesmiben. Teljes szívemből. *És tekintetével elmerül Dronrin tengerkék szempárjában.
Igyekszik felvenni egy udvarló, sármos férfi hangnemét és attitűdjét, hogy igazán érződhessen: ő most itt éppen elcsábítja a hölgyet az undok telivértől. Természetesen nem rendelkezik ilyen jellegű hajlamokkal, de egy efféle színjáték eljátszása számára egyáltalán nem okoz problémát. Talán egyesek kínosan éreznék magukat egy ilyen szerepben, de Ennának ennyit megér egy tréfa, még ha ízléstelen is. Közben végig a férfi reakcióját várja, hiszen még a viccnél is mókásabb az, amit az ember kivált vele másokból. Főleg jelen esetben.*
8169. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 10:07:32
Üzenet elküldve: 2020-01-25 10:07:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csavargó bárdok//
*A kis vidám nóta után, Perr megköszörüli a torkát.*
- S most, hogy megvolnánk a bevezetővel, egy percre térjünk át azokra a barátokra, kik ma nem vehetnek részt ezen a vásár napján. A következő dal szóljon hát nekik, akik valószínűleg jobb helyen pihennek mára és békében alusszák örök álmaikat.
*Perrevin számára nem idegen a halál fogalma és még azt se mondhatná, hogy különösebb szomorúság érzetét kelti, ha egy ilyen dalt ad elő, amibe bele is kezd a bevezetője után.*
- Szellő támad és felnyílik,
A temetőknek kapuja,
Vannak kik elhiszik,
Hogy ez a holtak faluja.
Sorban állva megannyi,
Történetet mesélek,
Ha nem akarsz elhagyni,
Hallgass és én beszélek.
Zokognak a gyermekek,
A temető fattyai,
Ők a szerény szellemek,
A lelkemnek a karmai,
Hangtalan kis lelkecskék,
Kik soha el nem hallgatnak,
Zaj cseng fel és sötétség,
A sír körül táncolnak.
Apró csontok lépnek át,
Megannyi sírkövet,
Nem féltik a zord halált,
Figyelj mert ő követ.
A kis kezek most kinyúlnak,
Szerelmet keresve,
Mesét mond az apjuknak,
A sírnak gyermeke.
Zokognak a gyermekek,
A temető fattyai,
Ők a szerény szellemek,
A lelkemnek a karmai,
Hangtalan kis lelkecskék,
Kik soha el nem hallgatnak,
Zaj cseng fel és sötétség,
Sírok gyermekei táncolnak.
*A kis vidám nóta után, Perr megköszörüli a torkát.*
- S most, hogy megvolnánk a bevezetővel, egy percre térjünk át azokra a barátokra, kik ma nem vehetnek részt ezen a vásár napján. A következő dal szóljon hát nekik, akik valószínűleg jobb helyen pihennek mára és békében alusszák örök álmaikat.
*Perrevin számára nem idegen a halál fogalma és még azt se mondhatná, hogy különösebb szomorúság érzetét kelti, ha egy ilyen dalt ad elő, amibe bele is kezd a bevezetője után.*
- Szellő támad és felnyílik,
A temetőknek kapuja,
Vannak kik elhiszik,
Hogy ez a holtak faluja.
Sorban állva megannyi,
Történetet mesélek,
Ha nem akarsz elhagyni,
Hallgass és én beszélek.
Zokognak a gyermekek,
A temető fattyai,
Ők a szerény szellemek,
A lelkemnek a karmai,
Hangtalan kis lelkecskék,
Kik soha el nem hallgatnak,
Zaj cseng fel és sötétség,
A sír körül táncolnak.
Apró csontok lépnek át,
Megannyi sírkövet,
Nem féltik a zord halált,
Figyelj mert ő követ.
A kis kezek most kinyúlnak,
Szerelmet keresve,
Mesét mond az apjuknak,
A sírnak gyermeke.
Zokognak a gyermekek,
A temető fattyai,
Ők a szerény szellemek,
A lelkemnek a karmai,
Hangtalan kis lelkecskék,
Kik soha el nem hallgatnak,
Zaj cseng fel és sötétség,
Sírok gyermekei táncolnak.
8168. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 10:05:41
Üzenet elküldve: 2020-01-25 10:05:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Találka a piacon//
*Jól esik neki, hogy a félvér ilyen törődően áll hozzá. Igazából, jelenleg úgy véli, ezt viszonozná Dronrinnak, ha arról lenne szó. A kedves szavak, az óvó hangnem mosolyt csal az arcára, anyáskodónak látja a félfajtársat, persze a szó legpozitívabb értelmében, már amennyire azt lehetne mondani.*
-Persze, ne aggódj ennyire miattam. Semmi értelme nem lenne. Jót tett nekem az a zöld varázsital, veszek talán még párat, használhatnánk a rendelőben. Persze, ahhoz előbb meg kéne építeni. Valamint, Juhart is el kellene temetni előtte... *Megint lelombozódott, hála a kutya gondolatának. Fenyő a nyakához bújik, finoman illegeti csőrével, ami borzasztóan jól esik Gwaandrilnak most, megnyugtatás számára, hogy egy állat, új társa vigasztalja, miközben a régi már elhunyt. Olyan ez így, akár az északi juhászkutya és a fehér holló kapcsolatba is kerülne, valamilyen szinten. ~ Bár úgy lenne... ismerhetnék egymást. Biztosan jól ellettek volna. ~ De ez mind csak spekuláció. Vissza a jelenbe.
Enna kifejezetten unszimpatikus számára, így, ha észre is veszi Dronrin pillantásait, képtelen csak rá koncentrálni. Egyszerűen borzalmas számára ez az egész, minek kell még tovább foglalkozni a lánnyal? Ő felajánlotta, hogyha kell, segít, amúgy meg nem kért belőle, vagy ő már nem tudja, ahogyan feltehetően a vándorka sem azt, melyik világban él. Persze amikor valamilyen szinten válaszolgat is a szőkeség, odaszúr, szokásos fintorával.*
-Valóban, jól látod. Mi nem vagyunk egyedül, talán menj és keress magadnak te is valakit, akivel ketten lehetsz nem-egyedül. *Végül az elfes félmosoly. Tökéletes összhang az arrogáns erdei mimikája és a szavak között.*
*Jól esik neki, hogy a félvér ilyen törődően áll hozzá. Igazából, jelenleg úgy véli, ezt viszonozná Dronrinnak, ha arról lenne szó. A kedves szavak, az óvó hangnem mosolyt csal az arcára, anyáskodónak látja a félfajtársat, persze a szó legpozitívabb értelmében, már amennyire azt lehetne mondani.*
-Persze, ne aggódj ennyire miattam. Semmi értelme nem lenne. Jót tett nekem az a zöld varázsital, veszek talán még párat, használhatnánk a rendelőben. Persze, ahhoz előbb meg kéne építeni. Valamint, Juhart is el kellene temetni előtte... *Megint lelombozódott, hála a kutya gondolatának. Fenyő a nyakához bújik, finoman illegeti csőrével, ami borzasztóan jól esik Gwaandrilnak most, megnyugtatás számára, hogy egy állat, új társa vigasztalja, miközben a régi már elhunyt. Olyan ez így, akár az északi juhászkutya és a fehér holló kapcsolatba is kerülne, valamilyen szinten. ~ Bár úgy lenne... ismerhetnék egymást. Biztosan jól ellettek volna. ~ De ez mind csak spekuláció. Vissza a jelenbe.
Enna kifejezetten unszimpatikus számára, így, ha észre is veszi Dronrin pillantásait, képtelen csak rá koncentrálni. Egyszerűen borzalmas számára ez az egész, minek kell még tovább foglalkozni a lánnyal? Ő felajánlotta, hogyha kell, segít, amúgy meg nem kért belőle, vagy ő már nem tudja, ahogyan feltehetően a vándorka sem azt, melyik világban él. Persze amikor valamilyen szinten válaszolgat is a szőkeség, odaszúr, szokásos fintorával.*
-Valóban, jól látod. Mi nem vagyunk egyedül, talán menj és keress magadnak te is valakit, akivel ketten lehetsz nem-egyedül. *Végül az elfes félmosoly. Tökéletes összhang az arrogáns erdei mimikája és a szavak között.*
8167. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 00:49:20
Üzenet elküldve: 2020-01-25 00:49:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Úgy vonul végig a piac színes forgatagán, mint egy nyári eget beborító fekete viharfelleg. Kimért lépteivel, egyenes tartásával, és feltűnően sötét öltözékével kirí az egyszerű tömegből. Egyesek jól meg is nézik maguknak. Őt azonban egyik sem igazán hatja meg. A ruházatot már megszokta, a bámész pillantásokat nem különbben. Sokkal inkább leköti a piac maga, mint annak azon elemei, amelyek róla szólnak.
Minden elhangzó párbeszéd, elcsípett félszó zene füleinek. Figyeli az emberek jövés-menését, igyekszik átérezni az itteni légkört, és keresi az oda nem illőt. A suttogó alakokat, a rejtett árut, a gyanús csoportosulásokat. Nem tud túl sokat a környékről, sem az itteniekről, de már nagyon várja, hogy ez ne így legyen. Hiába menekült el múltja elől, jellemét nem tudja levetkőzni magáról. Kíváncsisága még most is olyan, mint egy türelmetlen, rossz gyereké, aki elsőként azt szeretné megtudni, amit nem szabad neki.
Persze nem csak az embereket szemléli, hanem egyúttal a piac kínálatát is. Némely árusnál olyan árut lát, amelyet meg is venne szíve szerint, de most ezt nem engedheti meg magának. Tényleg fogytán a pénze. Még azokat az ingeket sem veszi meg, amik szívet tépően tetszenek neki. A mellettük való elsétálás maga a kín.
Valamit azért mégis ki kéne találni. A semmiből nem lesz több pénz, legfeljebb kevesebb. Na azért persze odáig nem menne el, hogy dolgozzon. Különösen nem, ha valami olyan munkát kéne végeznie, amihez még rendesen dolgozni is kell. Bele is borzong a gondolatba.
Ekkor tűnik fel neki az árus a kockákkal. Először csak lelassít, végül le is cövekel előtte. ~ Ez jó lenne. Lehet, hogy elmenne rá valamennyim, de hamar vissza tudnám szerezni. Ezekkel már lehetne pénzt keresni... De nem! Nem szabad. ~ rázza meg gondolatban a fejét. Ő ebből akart kiszakadni. Neki ezt nem szabad.
~ Áh, kit hülyítek? ~ kérdezi magától, majd hagyja, hogy egy olyan megszállott mosoly terüljön el ajkán, mint amilyen gondolatai kezdenek támadni. A kalap úgyis takarja, amennyire kell.*
- Ezeket kérem.
* Bök a csontból készült kockákra, és Mesélő (Nyíl) birtokába vándoroltatja az értük követelt 110 arany váltságdíjat.
*
Minden elhangzó párbeszéd, elcsípett félszó zene füleinek. Figyeli az emberek jövés-menését, igyekszik átérezni az itteni légkört, és keresi az oda nem illőt. A suttogó alakokat, a rejtett árut, a gyanús csoportosulásokat. Nem tud túl sokat a környékről, sem az itteniekről, de már nagyon várja, hogy ez ne így legyen. Hiába menekült el múltja elől, jellemét nem tudja levetkőzni magáról. Kíváncsisága még most is olyan, mint egy türelmetlen, rossz gyereké, aki elsőként azt szeretné megtudni, amit nem szabad neki.
Persze nem csak az embereket szemléli, hanem egyúttal a piac kínálatát is. Némely árusnál olyan árut lát, amelyet meg is venne szíve szerint, de most ezt nem engedheti meg magának. Tényleg fogytán a pénze. Még azokat az ingeket sem veszi meg, amik szívet tépően tetszenek neki. A mellettük való elsétálás maga a kín.
Valamit azért mégis ki kéne találni. A semmiből nem lesz több pénz, legfeljebb kevesebb. Na azért persze odáig nem menne el, hogy dolgozzon. Különösen nem, ha valami olyan munkát kéne végeznie, amihez még rendesen dolgozni is kell. Bele is borzong a gondolatba.
Ekkor tűnik fel neki az árus a kockákkal. Először csak lelassít, végül le is cövekel előtte. ~ Ez jó lenne. Lehet, hogy elmenne rá valamennyim, de hamar vissza tudnám szerezni. Ezekkel már lehetne pénzt keresni... De nem! Nem szabad. ~ rázza meg gondolatban a fejét. Ő ebből akart kiszakadni. Neki ezt nem szabad.
~ Áh, kit hülyítek? ~ kérdezi magától, majd hagyja, hogy egy olyan megszállott mosoly terüljön el ajkán, mint amilyen gondolatai kezdenek támadni. A kalap úgyis takarja, amennyire kell.*
- Ezeket kérem.
* Bök a csontból készült kockákra, és Mesélő (Nyíl) birtokába vándoroltatja az értük követelt 110 arany váltságdíjat.
*
8166. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-24 21:27:13
Üzenet elküldve: 2020-01-24 21:27:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Közjáték//
*Egy haját kendővel takaró testesebb asszonyság közeledik Enna irányába, miközben félhangosan morog magában. Amint meglátja a lány arcát, léptei határozottabbá, szavai hangosabbá válnak. Mire odaér hozzá, addigra odáig fokozódik a helyzet, hogy kipirult arccal óbégat szerencsétlen félvérrel, aki hirtelen nem is érti, mivel vívhatta ki a néne haragját.*
- Hát szabad ilyet? Hogy képzeli? És elsétál? Most azonnal adja meg! *Követelőzik kövér ujjával hadonászva a kendőbe csomagolt gombóc.
Az ezt követő meglehetősen rövid párbeszéd során kiderül a lány számára, hogy nem fizetett pontosan. Természetesen esze ágában nem volt szándékosan ilyet tenni - akárhogy is gyanúsítgatják vele -, és elsődleges célja adósságától megszabadulva megoldani a helyzetet. Annál is inkább, mivel a vénség hangja bántja a fülét.*
- Jól van, jól van. Megesik néha az emberrel. Megadom, tessék, nézze. * Mondja, és az árus által követelt 301 aranyat Mesélő (Nyíl) kezébe nyomja, hogy minél hamarabb elhallgattassa. Természetesen ettől a panaszáradat nem marad abba, csupán kissé elhalkul, és más tárgyat keres magának. Mindenesetre az arany arra elég, hogy az asszonyság sarkon forduljon és visszadöcögjön a helyére. Enna fejcsóválva néz utána.*
*Egy haját kendővel takaró testesebb asszonyság közeledik Enna irányába, miközben félhangosan morog magában. Amint meglátja a lány arcát, léptei határozottabbá, szavai hangosabbá válnak. Mire odaér hozzá, addigra odáig fokozódik a helyzet, hogy kipirult arccal óbégat szerencsétlen félvérrel, aki hirtelen nem is érti, mivel vívhatta ki a néne haragját.*
- Hát szabad ilyet? Hogy képzeli? És elsétál? Most azonnal adja meg! *Követelőzik kövér ujjával hadonászva a kendőbe csomagolt gombóc.
Az ezt követő meglehetősen rövid párbeszéd során kiderül a lány számára, hogy nem fizetett pontosan. Természetesen esze ágában nem volt szándékosan ilyet tenni - akárhogy is gyanúsítgatják vele -, és elsődleges célja adósságától megszabadulva megoldani a helyzetet. Annál is inkább, mivel a vénség hangja bántja a fülét.*
- Jól van, jól van. Megesik néha az emberrel. Megadom, tessék, nézze. * Mondja, és az árus által követelt 301 aranyat Mesélő (Nyíl) kezébe nyomja, hogy minél hamarabb elhallgattassa.
Természetesen ettől a panaszáradat nem marad abba, csupán kissé elhalkul, és más tárgyat keres magának. Mindenesetre az arany arra elég, hogy az asszonyság sarkon forduljon és visszadöcögjön a helyére. Enna fejcsóválva néz utána.*
8165. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-24 19:38:09
Üzenet elküldve: 2020-01-24 19:38:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy kopog, akár a diónyi jég, mi sötétlő fellegekből veri a ház tetejét, s aprítja porrá szilajul, a régen feltett, már-már szétmálló agyagcserepeket. Úgy süvít a fül mellett, mint az északi szél, mely, ha akar, fagyot fúj, s ha akar, hát fákat dönt ki jó dolgában, mert bármit megtehet. Oly sűrű, mint a sáskák hada, mely mindent letarol útjában, rágcsálva és csámcsogva. Chayss és Kagaenae körülötti terület, mintha óriási sündisznótetemekkel lenne tarkítva, de egyik vessző sem találja el őket. A párbeszéd, mi köztük zajlik, csupán kettejük dolga, nem szól bele a halott, ki Chayss előtt terül el, szeméből kiálló nyílvesszővel, s az a gyermek sem, ki orra bukik a nagy igyekezetben, az előtte elfekvő anyjában. Az az apa sem törődik vele, ki felesége tetemére vetve magát, próbálja legalább annak írmagját védeni, hogyha más nem marad, hát maradjon a porhüvely, mit méltósággal temethet. Sikolyok, üvöltés és sírás, hörgésekkel színesített zenés játék, mit Terwy űz, kiváló koreográfiával megtoldva. A Kagaenae által felkínált italokra eleinte meglepetten néznek, nem értik...*
- De... miért, miért hölgyem? *A lány jómódúnak látszik, miért gondoskodik hát a szegény sorsúakról, ez most másképp van, mint régen. Persze az eszébe sem jut szerencsétlennek, hogy azért, mert ez mind miatta van. Az egész. minden. Kagaenaenek talán eszébe jut, tán nem feledi sohasem. Huzakodásuk közepette, még egy ember találatot kap, aztán lassan térdre rogy előttük. Nyakában állt meg a nyílvessző, majd a zápor lassan alábbhagy. Egyetlen vessző érkezik csak, az is koppanással a huzakodó páros feje magasságában a falban, rajta egy rátekert pergamennel, írás áll rajta, feltehetően tintával, bár Terwy Burghe esetében igazán semmi sem zárható ki teljes bizonyossággal:
"A ház az enyém... bolondok vagytok, ha azt hiszitek, pusztán egy rozsdás lakattal védem. Több kell ide zárnyitó tudománynál. Te is az enyém vagy, Kagaenae. Egyet ne felejts... mindenhol ott vagyok. A kikötőben, a peremterületeken, a levegő városában, a thargok között... mindenhol... még az ágyadban is, vagy, ha szarni, vagy baszni mész.
Kagaenae... enyém vagy, voltál, s leszel, míg világ a világ. Árvákat akarsz? Hát csinálok neked gyereket... aztán megöllek. Hány árvát akarsz még Kagaenae? Talán most is szaladgál előtted már néhány..."
... és valóban. Ha körbenéznek legalább kettő sír az anyja után. Vajon megéri? Ezt csak a páros tudja és a lelkükben dúló csatát csak ők vívhatják meg, feltéve ha van harc egyáltalán. Kagaenae továbbra is vérzik, bár a ruha valamelyest enyhíti a vér áramlását. Az út szabad a kaszárnya felé, elcsendesedik minden, csupán a jajgatás hallik, s talán a hevesen zubogó vér az erekben, persze ott az a néhány hálás tekintet is a zöld italokért, melyek máris hatnak, s a sebek gyógyulásnak indulnak. Igaz... az egyik kisfiú hiába próbálja üveges tekintetű, hátán fekvő anyja szájába tölteni hüppögve. Azon már nem segít, csak a föld... a fagyos föld.*
//Raenerold Fandaron Lachornus//
*A kutya lassan hasal le a vértócsa mellé, s megszagolja azt. Fülét hátra sunyja, s pofájával abba az irányba figyel, merre az imént gazdája mutatott. Hol a tömeg összezárt, s már semmi sem látható, csupán a kavalkád. Raenerold, a kaszárnya felé indulhat, bár kiáltásokra ismét felfigyelhet, mely a szegénynegyed flé eső oldalon hangosodik fel, majd egy idő után elhalkul, s csak hangos sírás és jajveszékelés marad. Hóvirág végül vállára tekeredik, s megnyugszik ott, bár nedves orra folytonosan jár, s kell a levegőbe szimatolgatva. Nem érti, mire ez a nagy sietség. Ahogy a férfi, társaival együtt a kaszárnya felé indul, hirtelen egy viszonylag egységesen rohanó csapat halad el mellette, egyikük vállával taszajtja meg őt. A csapatot egy csuklyás nő vezeti, de más egyebet nem tud megállapítani, csupán, hogy mindegyiknél íj van és fürgék rettentően. Csak egy pillanat, majd eltűnnek a tömegben, mely még mindig hullámzik, s menekül. Összevissza. Bár a hír gyorsan terjed, elmúlt a veszély kiáltják. De milyen veszély? Egyáltalán mi történt? Kié a vér? Ki, vagy kik támadtak és kire? Miért nincs halott? Igaz, ez sem teljesen így van. Raenerold ugyanis, a kaszárnya felé haladva, számos megtaposott testet lát, köztük egy halott is, innen nézve beszakadt mellkassal.*
//Aenae, CCC//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy kopog, akár a diónyi jég, mi sötétlő fellegekből veri a ház tetejét, s aprítja porrá szilajul, a régen feltett, már-már szétmálló agyagcserepeket. Úgy süvít a fül mellett, mint az északi szél, mely, ha akar, fagyot fúj, s ha akar, hát fákat dönt ki jó dolgában, mert bármit megtehet. Oly sűrű, mint a sáskák hada, mely mindent letarol útjában, rágcsálva és csámcsogva. Chayss és Kagaenae körülötti terület, mintha óriási sündisznótetemekkel lenne tarkítva, de egyik vessző sem találja el őket. A párbeszéd, mi köztük zajlik, csupán kettejük dolga, nem szól bele a halott, ki Chayss előtt terül el, szeméből kiálló nyílvesszővel, s az a gyermek sem, ki orra bukik a nagy igyekezetben, az előtte elfekvő anyjában. Az az apa sem törődik vele, ki felesége tetemére vetve magát, próbálja legalább annak írmagját védeni, hogyha más nem marad, hát maradjon a porhüvely, mit méltósággal temethet. Sikolyok, üvöltés és sírás, hörgésekkel színesített zenés játék, mit Terwy űz, kiváló koreográfiával megtoldva. A Kagaenae által felkínált italokra eleinte meglepetten néznek, nem értik...*
- De... miért, miért hölgyem? *A lány jómódúnak látszik, miért gondoskodik hát a szegény sorsúakról, ez most másképp van, mint régen. Persze az eszébe sem jut szerencsétlennek, hogy azért, mert ez mind miatta van. Az egész. minden. Kagaenaenek talán eszébe jut, tán nem feledi sohasem. Huzakodásuk közepette, még egy ember találatot kap, aztán lassan térdre rogy előttük. Nyakában állt meg a nyílvessző, majd a zápor lassan alábbhagy. Egyetlen vessző érkezik csak, az is koppanással a huzakodó páros feje magasságában a falban, rajta egy rátekert pergamennel, írás áll rajta, feltehetően tintával, bár Terwy Burghe esetében igazán semmi sem zárható ki teljes bizonyossággal:
"A ház az enyém... bolondok vagytok, ha azt hiszitek, pusztán egy rozsdás lakattal védem. Több kell ide zárnyitó tudománynál. Te is az enyém vagy, Kagaenae. Egyet ne felejts... mindenhol ott vagyok. A kikötőben, a peremterületeken, a levegő városában, a thargok között... mindenhol... még az ágyadban is, vagy, ha szarni, vagy baszni mész.
Kagaenae... enyém vagy, voltál, s leszel, míg világ a világ. Árvákat akarsz? Hát csinálok neked gyereket... aztán megöllek. Hány árvát akarsz még Kagaenae? Talán most is szaladgál előtted már néhány..."
... és valóban. Ha körbenéznek legalább kettő sír az anyja után. Vajon megéri? Ezt csak a páros tudja és a lelkükben dúló csatát csak ők vívhatják meg, feltéve ha van harc egyáltalán. Kagaenae továbbra is vérzik, bár a ruha valamelyest enyhíti a vér áramlását. Az út szabad a kaszárnya felé, elcsendesedik minden, csupán a jajgatás hallik, s talán a hevesen zubogó vér az erekben, persze ott az a néhány hálás tekintet is a zöld italokért, melyek máris hatnak, s a sebek gyógyulásnak indulnak. Igaz... az egyik kisfiú hiába próbálja üveges tekintetű, hátán fekvő anyja szájába tölteni hüppögve. Azon már nem segít, csak a föld... a fagyos föld.*
//Raenerold Fandaron Lachornus//
*A kutya lassan hasal le a vértócsa mellé, s megszagolja azt. Fülét hátra sunyja, s pofájával abba az irányba figyel, merre az imént gazdája mutatott. Hol a tömeg összezárt, s már semmi sem látható, csupán a kavalkád. Raenerold, a kaszárnya felé indulhat, bár kiáltásokra ismét felfigyelhet, mely a szegénynegyed flé eső oldalon hangosodik fel, majd egy idő után elhalkul, s csak hangos sírás és jajveszékelés marad. Hóvirág végül vállára tekeredik, s megnyugszik ott, bár nedves orra folytonosan jár, s kell a levegőbe szimatolgatva. Nem érti, mire ez a nagy sietség. Ahogy a férfi, társaival együtt a kaszárnya felé indul, hirtelen egy viszonylag egységesen rohanó csapat halad el mellette, egyikük vállával taszajtja meg őt. A csapatot egy csuklyás nő vezeti, de más egyebet nem tud megállapítani, csupán, hogy mindegyiknél íj van és fürgék rettentően. Csak egy pillanat, majd eltűnnek a tömegben, mely még mindig hullámzik, s menekül. Összevissza. Bár a hír gyorsan terjed, elmúlt a veszély kiáltják. De milyen veszély? Egyáltalán mi történt? Kié a vér? Ki, vagy kik támadtak és kire? Miért nincs halott? Igaz, ez sem teljesen így van. Raenerold ugyanis, a kaszárnya felé haladva, számos megtaposott testet lát, köztük egy halott is, innen nézve beszakadt mellkassal.*
8164. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-24 19:09:26
Üzenet elküldve: 2020-01-24 19:09:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kockát a kócosnak//
*Kilép a Wegtoreni kalamári ajtaján, hogy a zsebében maradt csalódottsággal meginduljon a kedvenc helye felé. A piacra. Ott aztán mindent megkapni, amit a gnóm ki tud fizetni, azaz eddig így gondolta. Bár az öreglánynak megvoltak a maga kapcsolatai, de nem gondolja, hogy kevésbé szerencsés lenne. A varázsitalok nem jelentenek nagy kihívást, hiszen a ponyva, amiről árulják, igen alacsonyan van, hogy a magafajta kevésbé termetes lény is könnyedén rá tudjon látni az árura. Viszont ezúttal igen nagy a sürgés-forgás és rengetegen tömörülnek a helyen, így nagyon figyelnie kell, nehogy eltapossák a nagyobbak.*
-Hé! Nem látsz a szemedtől? Patkánypiszok… *A végét persze már csak morogja, hiszen nem igazán lenne jó, ha egy nálánál kétszer vagy háromszor nagyobb valami megorrolna, azt beletuszkolná a lószarba az orrát. Közben látja, hogy egy társaság kicsit elvonulva nagy hanggal, szinte a piac nyüzsgését is felülmúlja. Próbál közelebb tolakodni, mivel elég kicsi, így nem is nagy ördöngösség befurakodni két megtermettebb ember közé.*
-Mi a gyíkfasz folyik itt? *Kukkant ki két, még az övénél is büdösebb pólók közül.*
-Takarodj innen! *Érzi is a tolást, megfogják a kobakját és visszalökik a másik oldalra.*
-Kölköknek nem való ez! *Küldik még utána, ő meg ott evickél a piaci forgatagban.*
-Kölköknek mi?! Azok a hétpróbás takonybarikádok! Na, majd meglátjuk. *Fújja fel magát, szinte már vörös a feje a sértéstől, mi szerint őt bizony itt gyereknek nézték kétségtelen. Annyit bizonyosan látott, hogy kockával foglalatoskodtak és, hogy aranytallérok hevertek mindegyik jómadár előtt. Nem is tart sokáig míg odavergődik egy ponyvához, amire hasonló kockák vannak kiállítva. De onnan is rövid ívben elhajtják, minthogy ez nem gyerekeknek való játszadozás, menjen vissza a rongybabájához. Ha nem tudná az ember, hogy a gnómok nem eleve vörös fejjel születnek még azt hihetné, hogy dehogyisnem.*
-Hogy a pestises patkány rágná le az össze ujjatokat! *Csapkodja a lovak részére felállított faoszlopot a fal mentén.*
-Akkor is akarok! *Mert ha már ő magának nem adják el azokat a valószínű nagy szaktudással előállított kockákat, akkor majd megveszi olyantól, akinek tud eleget fizetni, hogy neki adja el, vagy hasonló. Szemével a tömeget kémleli, hátha akad egy árulkodó jel, egy magában vásárolgató személy, akit rábírhatónak ítél.*
*Kilép a Wegtoreni kalamári ajtaján, hogy a zsebében maradt csalódottsággal meginduljon a kedvenc helye felé. A piacra. Ott aztán mindent megkapni, amit a gnóm ki tud fizetni, azaz eddig így gondolta. Bár az öreglánynak megvoltak a maga kapcsolatai, de nem gondolja, hogy kevésbé szerencsés lenne. A varázsitalok nem jelentenek nagy kihívást, hiszen a ponyva, amiről árulják, igen alacsonyan van, hogy a magafajta kevésbé termetes lény is könnyedén rá tudjon látni az árura. Viszont ezúttal igen nagy a sürgés-forgás és rengetegen tömörülnek a helyen, így nagyon figyelnie kell, nehogy eltapossák a nagyobbak.*
-Hé! Nem látsz a szemedtől? Patkánypiszok… *A végét persze már csak morogja, hiszen nem igazán lenne jó, ha egy nálánál kétszer vagy háromszor nagyobb valami megorrolna, azt beletuszkolná a lószarba az orrát. Közben látja, hogy egy társaság kicsit elvonulva nagy hanggal, szinte a piac nyüzsgését is felülmúlja. Próbál közelebb tolakodni, mivel elég kicsi, így nem is nagy ördöngösség befurakodni két megtermettebb ember közé.*
-Mi a gyíkfasz folyik itt? *Kukkant ki két, még az övénél is büdösebb pólók közül.*
-Takarodj innen! *Érzi is a tolást, megfogják a kobakját és visszalökik a másik oldalra.*
-Kölköknek nem való ez! *Küldik még utána, ő meg ott evickél a piaci forgatagban.*
-Kölköknek mi?! Azok a hétpróbás takonybarikádok! Na, majd meglátjuk. *Fújja fel magát, szinte már vörös a feje a sértéstől, mi szerint őt bizony itt gyereknek nézték kétségtelen. Annyit bizonyosan látott, hogy kockával foglalatoskodtak és, hogy aranytallérok hevertek mindegyik jómadár előtt. Nem is tart sokáig míg odavergődik egy ponyvához, amire hasonló kockák vannak kiállítva. De onnan is rövid ívben elhajtják, minthogy ez nem gyerekeknek való játszadozás, menjen vissza a rongybabájához. Ha nem tudná az ember, hogy a gnómok nem eleve vörös fejjel születnek még azt hihetné, hogy dehogyisnem.*
-Hogy a pestises patkány rágná le az össze ujjatokat! *Csapkodja a lovak részére felállított faoszlopot a fal mentén.*
-Akkor is akarok! *Mert ha már ő magának nem adják el azokat a valószínű nagy szaktudással előállított kockákat, akkor majd megveszi olyantól, akinek tud eleget fizetni, hogy neki adja el, vagy hasonló. Szemével a tömeget kémleli, hátha akad egy árulkodó jel, egy magában vásárolgató személy, akit rábírhatónak ítél.*
8163. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-24 16:11:08
Üzenet elküldve: 2020-01-24 16:11:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Találka a piacon//
//Dronrin, Gwaandril, Enna//
*Amikor Gwaandil megfogja a kezét, meg simogatja és beszélni kezd, akkor kicsit zavarba jön, el is pirul. Nem tudja és talán nem is akarja titkolni, hogy vonzódik a hosszú életűhöz, de azért igyekszik gyorsan reagálni.*
-Nem haragszom megértem.
*Éppen befejezi, amikor a férfi felszisszen és egy varázs italt elfogyasztva begyógyulnak sebei.*
-Óvatosan. Láttam a vércseppeket, amiket magad után hagytál, azt követtem.
*Rosszul érzi magát, hogy előbb nem jutott eszébe rákérdezni.*
-Biztosan jól vagy?
*Szemöldöke kicsit összeszalad, ahogy aggodalmát kifejezi, majd rájön, hogy Enna valószínűleg unja már magát, így hogyha biztosra ment az elf épségében, a lányhoz fordul. Gwaandril ironikus megjegyzését elengedi a füle mellett, mivel már ismeri annyira, hogy tudja nem egy barátkozós típus. Arra, hogy nincs egyedül, egyetértően bólint.*
-Igen. Értem. És mégis merre tartasz?
*Amint kérdését felteszi, Gwaandrilra sandít. Reméli, hogy a férfi megérti miért kedves az idegennel. Hamarabb ki tudja deríteni az információt kedvességgel, mintsem goromba modorral.*
-Van esetleg családod?
*Nem szeretne tolakodó lenni, de mivel nem tudja, hogy lesz-e mellékhatása a varázs italnak, amit Gwaandril megivott, nem kívánja húzni az időt.*
//Dronrin, Gwaandril, Enna//
*Amikor Gwaandil megfogja a kezét, meg simogatja és beszélni kezd, akkor kicsit zavarba jön, el is pirul. Nem tudja és talán nem is akarja titkolni, hogy vonzódik a hosszú életűhöz, de azért igyekszik gyorsan reagálni.*
-Nem haragszom megértem.
*Éppen befejezi, amikor a férfi felszisszen és egy varázs italt elfogyasztva begyógyulnak sebei.*
-Óvatosan. Láttam a vércseppeket, amiket magad után hagytál, azt követtem.
*Rosszul érzi magát, hogy előbb nem jutott eszébe rákérdezni.*
-Biztosan jól vagy?
*Szemöldöke kicsit összeszalad, ahogy aggodalmát kifejezi, majd rájön, hogy Enna valószínűleg unja már magát, így hogyha biztosra ment az elf épségében, a lányhoz fordul. Gwaandril ironikus megjegyzését elengedi a füle mellett, mivel már ismeri annyira, hogy tudja nem egy barátkozós típus. Arra, hogy nincs egyedül, egyetértően bólint.*
-Igen. Értem. És mégis merre tartasz?
*Amint kérdését felteszi, Gwaandrilra sandít. Reméli, hogy a férfi megérti miért kedves az idegennel. Hamarabb ki tudja deríteni az információt kedvességgel, mintsem goromba modorral.*
-Van esetleg családod?
*Nem szeretne tolakodó lenni, de mivel nem tudja, hogy lesz-e mellékhatása a varázs italnak, amit Gwaandril megivott, nem kívánja húzni az időt.*
8162. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-24 13:52:53
Üzenet elküldve: 2020-01-24 13:52:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
*Aenae nem tudja levetkőzni egyes beidegződéseit, így aztán Cha'yss válaszára, miszerint már nem teheti meg, hogy kiszáll, flegmán megrántja a vállát. A lelke mélyén kicsit örül is a válasznak, ezért félszegen elmosolyodik, a fejét is rázza közben, mert Cha'yssnak mégis odébb kéne állnia.*
- Tudom. A csuklyás nő volt.
*Aki a kis fenyegetőzés és kis karistolás után rögtön el is tűnt a masszában, így Aenae még az sem tudja megmondani, hogy melyik irányba távozott.
Cha'yss próbálja őt maga felé fordítani, de a lányban jóval több erő van, mint amennyit bárki kinézne belőle, így Cha'yss komoly ellenállást tapasztalhat, amit nyilván legyőzhet hisz sokkal nagyobbra nőtt, mint a lány. Ha a testét sikerül is maga felé fordítania, a feje akkor sem fordul, ugyanis a tömeget pásztázza, eközben pedig próbál megszabadulni Cha'yss kezétől, vagy kezeitől.*
- Ó nem, Cha'yss. Nem miattam vagy benne, a dohos pincédben megmondtam, hogy nem kellene ebbe senkinek belefolyni.
*Szilárdan megveti magát, a tömegben pedig meglátja azt, aki erről az egészről tehet. Aenae arca egészen kipirul a dühtől, elhatározza, hogy elindul a gazember felé.*
- Nem érted, hogy sehol nem vagyunk biztonságban?
*Sziszegi oda a válla fölött Cha'yssnak. A férfi még talán sosem láthatta Aenaet ilyennek, sem ennyire dühösnek, sem pedig ennyire elszántnak. Gunyorosnak. Merthogy halkan felnevet.*
- Engem nem fog megölni. Magad miatt aggódj.
*Egyszer inog meg, a nyílzápor kezdetén, akkor is csak azért, mert Cha'yss akkorát ránt rajta, hogy majdnem felbukik. Itt talán kis huzavona veszi kezdetét, ugyanis Cha'yss is maga mögé akarja rántani őt, meg ő is a férfit. Mivel szilárdan hisz abban, hogy neki nem eshet bántódása - mivel vele az a gazember biztos el akar játszadozni, így nem fogja lenyilaztatni a piactér közepén -, így könnyen vagánykodik. Eközben azért hátrál is, mert megeshet, hogy egy-egy nyílvessző eltéved.*
- A manóba már, eltűnt az a himpellér...
*Konstatálja dühösen, ezúttal már nem ellenkezik, hagyja, hogy Cha'yss rángassa a kaszárnya irányába. Persze ő nem tud érzéketlenül elmenni a sebesültek mellett. Ahogy elhaladnak egy súlyosabbnak tűnő sérült mellett, úgy a táskájába túr és odaad 3 Fűzöld varázsitalt a szerencsétlennek (Mesélő (Nyíl)). *
- Adj másnak is, akinek nagyon kell.
*Mondja halkan. Az egész egy pillanat, nem áll le jobban szemügyre venni a sérülést meg a sérültet sem, nincs rá idő ugyanis.
Nem kommentálja Cha'yss elsziszegett fenyegetését, meggyőződése ugyanis, hogy Cha'yssnak nem nagyon lesz erre lehetősége, ugyanis őt belezik ki előbb. Az ő hibájából, mert nem tudta időben lebeszélni arról, hogy kiszálljon, pedig megvolt rá a lehetősége ott, a Pinty pincéjében.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.24 14:01:20
//Aenae, CCC//
*Aenae nem tudja levetkőzni egyes beidegződéseit, így aztán Cha'yss válaszára, miszerint már nem teheti meg, hogy kiszáll, flegmán megrántja a vállát. A lelke mélyén kicsit örül is a válasznak, ezért félszegen elmosolyodik, a fejét is rázza közben, mert Cha'yssnak mégis odébb kéne állnia.*
- Tudom. A csuklyás nő volt.
*Aki a kis fenyegetőzés és kis karistolás után rögtön el is tűnt a masszában, így Aenae még az sem tudja megmondani, hogy melyik irányba távozott.
Cha'yss próbálja őt maga felé fordítani, de a lányban jóval több erő van, mint amennyit bárki kinézne belőle, így Cha'yss komoly ellenállást tapasztalhat, amit nyilván legyőzhet hisz sokkal nagyobbra nőtt, mint a lány. Ha a testét sikerül is maga felé fordítania, a feje akkor sem fordul, ugyanis a tömeget pásztázza, eközben pedig próbál megszabadulni Cha'yss kezétől, vagy kezeitől.*
- Ó nem, Cha'yss. Nem miattam vagy benne, a dohos pincédben megmondtam, hogy nem kellene ebbe senkinek belefolyni.
*Szilárdan megveti magát, a tömegben pedig meglátja azt, aki erről az egészről tehet. Aenae arca egészen kipirul a dühtől, elhatározza, hogy elindul a gazember felé.*
- Nem érted, hogy sehol nem vagyunk biztonságban?
*Sziszegi oda a válla fölött Cha'yssnak. A férfi még talán sosem láthatta Aenaet ilyennek, sem ennyire dühösnek, sem pedig ennyire elszántnak. Gunyorosnak. Merthogy halkan felnevet.*
- Engem nem fog megölni. Magad miatt aggódj.
*Egyszer inog meg, a nyílzápor kezdetén, akkor is csak azért, mert Cha'yss akkorát ránt rajta, hogy majdnem felbukik. Itt talán kis huzavona veszi kezdetét, ugyanis Cha'yss is maga mögé akarja rántani őt, meg ő is a férfit. Mivel szilárdan hisz abban, hogy neki nem eshet bántódása - mivel vele az a gazember biztos el akar játszadozni, így nem fogja lenyilaztatni a piactér közepén -, így könnyen vagánykodik. Eközben azért hátrál is, mert megeshet, hogy egy-egy nyílvessző eltéved.*
- A manóba már, eltűnt az a himpellér...
*Konstatálja dühösen, ezúttal már nem ellenkezik, hagyja, hogy Cha'yss rángassa a kaszárnya irányába. Persze ő nem tud érzéketlenül elmenni a sebesültek mellett. Ahogy elhaladnak egy súlyosabbnak tűnő sérült mellett, úgy a táskájába túr és odaad 3 Fűzöld varázsitalt a szerencsétlennek (Mesélő (Nyíl)).
*- Adj másnak is, akinek nagyon kell.
*Mondja halkan. Az egész egy pillanat, nem áll le jobban szemügyre venni a sérülést meg a sérültet sem, nincs rá idő ugyanis.
Nem kommentálja Cha'yss elsziszegett fenyegetését, meggyőződése ugyanis, hogy Cha'yssnak nem nagyon lesz erre lehetősége, ugyanis őt belezik ki előbb. Az ő hibájából, mert nem tudta időben lebeszélni arról, hogy kiszálljon, pedig megvolt rá a lehetősége ott, a Pinty pincéjében.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.24 14:01:20
8161. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-24 13:04:02
Üzenet elküldve: 2020-01-24 13:04:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A félelem természetes érzelem az ilyen esetekben. Aki azt mondja, nem fél, az vagy hülye vagy hazudik. A döbbenet elnyomhatja egy kis időre a félelmet, de attól még az ott marad, ösztönösen az ember velejében, hogy azt ordítsa bentről: menekülj! Az igric, bár természetesen senkinek sem vallaná be vagy ha kérdeznék, letagadná, de maga is fél. Fél attól, hogy itt hagyja a fogát, miközben Aenaet óvja a tömegben megbújó, vérükre szomjazó alakoktól, hogy a melák valahogy túlélte Kathlyn lövését és mégis elkapja őket.
Csak annyira verekszi magát előre, amennyire mások is, ha kell lök, rúg, taszít, de igyekszik a piac széle felé, hogy végre levegőhöz jussanak. Amikor megtorpan mögötte a lány, aggodalomtól csillogó szemmel, adrenalintól kitágult pupillával fordul felé.*
- De nem tehetem. *Hajol közelebb Aenae szavaira válaszként. Nem szállhat ki, már nem teheti. A kétélű fegyver visszaütött rá és most már nem hagyhatja sorsára a lányt. Megkedvelte és megszerette, talán szerelmes is. Arcul vágná magát a gondolataiért, de most mással kell törődnie.*
- Nem. *Válaszolja vicsorogva, ahogy az ereiben dübörgő vér suttogja neki.*
- Te vérzel. *Döbben meg, ahogy a véres ruhára siklik a tekintete. Aneae a ruhájába törölte véres kezét, így nem kerülheti el a figyelmét a vörös folt. Azonnal újabb útvonal után néz, hogy minél előbb biztonságban tudja a lányt. A sérülés talán nem végzetes, de nem veheti félvállról.
Amikor elfordul, Aenae vélt vagy valós fenyegetői felé ordít, így az igric képtelen megakadályozni, hogy megtörténjen a dolog.*
- Normális vagy? *Fordul vissza és talán a kelleténél erőszakosabban fordítaná maga felé a lányt.*
- Nyakig benne vagyok miattad, ez ellen már nem tehetsz és éppen azon vagyok, hogy túléljük! *Sziszegi.*
- Előbb jussunk biztonságba, aztán ígérem neked, hogy mindenki, aki részt vett ebben lógni fog! *Haragtól, idegességtől és dühtől remeg a hangja. Ahhoz, hogy fel tudják lógatni a tetteseket, túl kell élniük.*
- Azzal semmit se érsz el, ha mindketten megdöglünk itt. *Teszi még hozzá és már meg is ragadja a karját, ha tudja, hogy elkezdje húzni a kaszárnya felé. A tömegben magányosan álló, egyetlen nyugodt alak meghajlása nem kerülheti el a figyelmét. Igyekszik a rendelkezésére álló néhány szívdobbanásnyi idő alatt a legjobban emlékezetébe vésni a férfi vonásait.
A kaszárnya épületének tetejét már látja is. Ám mást is lát. A tetőszinten eddig megbújó, majd előkerülő íjászokat. Szinte hallja ahogy az ideg megfeszül és a nyilak a levegőbe emelkednek.*
- A kurva életbe! *Ösztönös mozdulattal rántaná maga mögé Aenaet. Nem gondolta, hogy ilyen hősies tettre is képes. Nem hunyja le a szemét, vicsorogva néz szembe a feléjük szálló tollas halállal, megpróbálva maga mögött tartani a lányt, hogy testével óvja a nyilaktól. Hatalmas meglepetés, hogy őket nem találja el egy sem. Körülöttük arat a halál, menekülők sebesülnek meg és esnek a porba. Járulékos veszteség, az igricet nem érdekli, de egy valami azonnal szöget üt a fejébe. ~ Ez játszik velünk. ~ A fickó aztán eltűnik a tömegben, az wegtoreni pedig vicsorogva kapná el Aenaet, hogy végre a kaszárnyába jussanak.*
- Kibelezem mind!
//Aenae, CCC//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A félelem természetes érzelem az ilyen esetekben. Aki azt mondja, nem fél, az vagy hülye vagy hazudik. A döbbenet elnyomhatja egy kis időre a félelmet, de attól még az ott marad, ösztönösen az ember velejében, hogy azt ordítsa bentről: menekülj! Az igric, bár természetesen senkinek sem vallaná be vagy ha kérdeznék, letagadná, de maga is fél. Fél attól, hogy itt hagyja a fogát, miközben Aenaet óvja a tömegben megbújó, vérükre szomjazó alakoktól, hogy a melák valahogy túlélte Kathlyn lövését és mégis elkapja őket.
Csak annyira verekszi magát előre, amennyire mások is, ha kell lök, rúg, taszít, de igyekszik a piac széle felé, hogy végre levegőhöz jussanak. Amikor megtorpan mögötte a lány, aggodalomtól csillogó szemmel, adrenalintól kitágult pupillával fordul felé.*
- De nem tehetem. *Hajol közelebb Aenae szavaira válaszként. Nem szállhat ki, már nem teheti. A kétélű fegyver visszaütött rá és most már nem hagyhatja sorsára a lányt. Megkedvelte és megszerette, talán szerelmes is. Arcul vágná magát a gondolataiért, de most mással kell törődnie.*
- Nem. *Válaszolja vicsorogva, ahogy az ereiben dübörgő vér suttogja neki.*
- Te vérzel. *Döbben meg, ahogy a véres ruhára siklik a tekintete. Aneae a ruhájába törölte véres kezét, így nem kerülheti el a figyelmét a vörös folt. Azonnal újabb útvonal után néz, hogy minél előbb biztonságban tudja a lányt. A sérülés talán nem végzetes, de nem veheti félvállról.
Amikor elfordul, Aenae vélt vagy valós fenyegetői felé ordít, így az igric képtelen megakadályozni, hogy megtörténjen a dolog.*
- Normális vagy? *Fordul vissza és talán a kelleténél erőszakosabban fordítaná maga felé a lányt.*
- Nyakig benne vagyok miattad, ez ellen már nem tehetsz és éppen azon vagyok, hogy túléljük! *Sziszegi.*
- Előbb jussunk biztonságba, aztán ígérem neked, hogy mindenki, aki részt vett ebben lógni fog! *Haragtól, idegességtől és dühtől remeg a hangja. Ahhoz, hogy fel tudják lógatni a tetteseket, túl kell élniük.*
- Azzal semmit se érsz el, ha mindketten megdöglünk itt. *Teszi még hozzá és már meg is ragadja a karját, ha tudja, hogy elkezdje húzni a kaszárnya felé. A tömegben magányosan álló, egyetlen nyugodt alak meghajlása nem kerülheti el a figyelmét. Igyekszik a rendelkezésére álló néhány szívdobbanásnyi idő alatt a legjobban emlékezetébe vésni a férfi vonásait.
A kaszárnya épületének tetejét már látja is. Ám mást is lát. A tetőszinten eddig megbújó, majd előkerülő íjászokat. Szinte hallja ahogy az ideg megfeszül és a nyilak a levegőbe emelkednek.*
- A kurva életbe! *Ösztönös mozdulattal rántaná maga mögé Aenaet. Nem gondolta, hogy ilyen hősies tettre is képes. Nem hunyja le a szemét, vicsorogva néz szembe a feléjük szálló tollas halállal, megpróbálva maga mögött tartani a lányt, hogy testével óvja a nyilaktól. Hatalmas meglepetés, hogy őket nem találja el egy sem. Körülöttük arat a halál, menekülők sebesülnek meg és esnek a porba. Járulékos veszteség, az igricet nem érdekli, de egy valami azonnal szöget üt a fejébe. ~ Ez játszik velünk. ~ A fickó aztán eltűnik a tömegben, az wegtoreni pedig vicsorogva kapná el Aenaet, hogy végre a kaszárnyába jussanak.*
- Kibelezem mind!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10280-10299