Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 517 (10321. - 10331. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
10322. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-01-04 12:23:53
Üzenet elküldve: 2025-01-04 12:23:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
*Miután a hintót megrendelte, újabb beszerzés vár rá, amely elsőre talán kevésbé érződik költségesnek, ám idővel bizonyára annak bizonyul majd: lovakat kell vennie. Kettőt a hintóhoz, egyet pedig saját, mindennapi használatra. Utóbbit megfelelő lószerszámokkal is el kell látnia. És tudja jól, hogy kiadásai még nem érnek véget mindezek megvásárlásával. Hiszen a lovakat innentől etetni, ápolni is kell majd, ami folyamatos kiadást fog jelenteni. Ehhez valahogy még kevésbé fűlik a foga, mint a hintóhoz, főleg, mert nem érzelgős fajta, hogy a lovakat többnek tekintse haszonállatnál. De ez nem jelenti azt, hogy most kezd el spórolni.
Mindenek előtt saját hátasát választja ki. Olyan lóra lesz szüksége, amellyel a belvárosban éppúgy, mint az országúton képes megtenni távokat. Ezért, bár mutatós és jelzésértékű lett volna egy artheniori telivért választania, letesz erről, mivel ezek a megtermett paripák közismerten kevésbé bírják a nagyobb távokat.
Választása végül egy elegánsabb külsejű, de kellően szelíd természetű, karamellbarna paripára esik, melyet kifejezetten hosszú távok megtételére tenyésztettek és treníroztak. Nem az az ügetős, száguldós fajta, de ilyen feladatot nem is szán neki Orthus. Arra azért alkalmasnak tűnik, hogy egy pár perces vágtával el lehessen iszkolni vele, ha útonállókba botlik az ember. De a férfi úgyis főleg a városon belüli útjaira szánja. A neve Luxius. Egész nemesi csengésű.
Mivel ezt a lovat ő maga fogja megülni, gondoskodnia kell megfelelő lószerszámról és lópokrócról is. Ezeket kiválasztja (természetesen ezúttal is ügyelve a legjobb minőségre), a lóra teteti, aztán végül ő maga is a nyeregbe kapaszkodik, és tesz pár kört a homokos futtatóban, próbálgatva a ló képességeit, tesztelve képességeit. Elégedett a választásával, ezért a lovat két apró rög cukorral is megajándékozza, amit a lótenyésztő ad neki.
Ezt követően sor kerül a hintó elé befogandó lovak kiválasztására. A külcsín itt is fontos, két fekete lóra lesz szüksége, és lehetőleg kecsesebbekre. Mivel ezek nem teherhordó szekeret, hanem egy hintót fognak húzni, nem annyira a teherbírásuk számít, mint inkább, hogy kellően engedelmesek legyenek. Persze Japher Campának, Orthus lovászának lesz majd dolga ezzel, hogy rendesen trenírozza őket. A lovak neve: Csalán és Barka. Rendeltetésükből fakadóan a névadásánál már nem ügyeltek annyira az elegáns csengésre.
A lókupeccel Orthus azt a megállapodást köti, hogy e két lovat majd átviteti másnap a hintóshoz, hogy onnan majd Japher hozza el őket, immáron a kész járművel. Luxiust azonban új gazdája azonnal el kívánja vinni, így a bérlovat, amivel ide érkezett, rögtön vissza is viteti a lókereskedő egyik inasával.
Kemény alkudozást követően Orthus újabb, közel ezer aranyától szabadul meg azért, hogy nyélbe üsse az üzletet. A pénz gazdát cserél, a tulajdonlevelekre aláírás kerül, Orthus Morthimer pedig immáron saját paripája hátán távozik. És bármennyire is ódzkodott ettől a kiadástól, megkönnyebbülést érez, hogy végre túl van rajta. És óhatatlanul is, bizonyos fokú büszkeséget.*
Mindenek előtt saját hátasát választja ki. Olyan lóra lesz szüksége, amellyel a belvárosban éppúgy, mint az országúton képes megtenni távokat. Ezért, bár mutatós és jelzésértékű lett volna egy artheniori telivért választania, letesz erről, mivel ezek a megtermett paripák közismerten kevésbé bírják a nagyobb távokat.
Választása végül egy elegánsabb külsejű, de kellően szelíd természetű, karamellbarna paripára esik, melyet kifejezetten hosszú távok megtételére tenyésztettek és treníroztak. Nem az az ügetős, száguldós fajta, de ilyen feladatot nem is szán neki Orthus. Arra azért alkalmasnak tűnik, hogy egy pár perces vágtával el lehessen iszkolni vele, ha útonállókba botlik az ember. De a férfi úgyis főleg a városon belüli útjaira szánja. A neve Luxius. Egész nemesi csengésű.
Mivel ezt a lovat ő maga fogja megülni, gondoskodnia kell megfelelő lószerszámról és lópokrócról is. Ezeket kiválasztja (természetesen ezúttal is ügyelve a legjobb minőségre), a lóra teteti, aztán végül ő maga is a nyeregbe kapaszkodik, és tesz pár kört a homokos futtatóban, próbálgatva a ló képességeit, tesztelve képességeit. Elégedett a választásával, ezért a lovat két apró rög cukorral is megajándékozza, amit a lótenyésztő ad neki.
Ezt követően sor kerül a hintó elé befogandó lovak kiválasztására. A külcsín itt is fontos, két fekete lóra lesz szüksége, és lehetőleg kecsesebbekre. Mivel ezek nem teherhordó szekeret, hanem egy hintót fognak húzni, nem annyira a teherbírásuk számít, mint inkább, hogy kellően engedelmesek legyenek. Persze Japher Campának, Orthus lovászának lesz majd dolga ezzel, hogy rendesen trenírozza őket. A lovak neve: Csalán és Barka. Rendeltetésükből fakadóan a névadásánál már nem ügyeltek annyira az elegáns csengésre.
A lókupeccel Orthus azt a megállapodást köti, hogy e két lovat majd átviteti másnap a hintóshoz, hogy onnan majd Japher hozza el őket, immáron a kész járművel. Luxiust azonban új gazdája azonnal el kívánja vinni, így a bérlovat, amivel ide érkezett, rögtön vissza is viteti a lókereskedő egyik inasával.
Kemény alkudozást követően Orthus újabb, közel ezer aranyától szabadul meg azért, hogy nyélbe üsse az üzletet. A pénz gazdát cserél, a tulajdonlevelekre aláírás kerül, Orthus Morthimer pedig immáron saját paripája hátán távozik. És bármennyire is ódzkodott ettől a kiadástól, megkönnyebbülést érez, hogy végre túl van rajta. És óhatatlanul is, bizonyos fokú büszkeséget.*
10321. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-01-04 11:52:47
Üzenet elküldve: 2025-01-04 11:52:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
*Mindenek előtt megfelelő hintót kell választania. A régi mesterek, akiknek annak idején rendszeres megbízást adott a nemesség, egy ideje már nem készítenek efféle elegáns, mondhatni extravagáns járműveket, de maradt még nekik pár a régi időkből. Így Orthusnak is pusztán annyi a dolga, hogy kiválassza a neki leginkább tetszőt, aztán közölje, milyen módon kell számára végleges formába önteni.
Egy olyan hintóra esik a választása, melyben kényelmesen ketten, szűkösebben akár négyen is elférnek. Tetejére és hátára utazóládákat lehet tenni, bakjára hárman is felférnek. Ideális választás mind hosszabb utakra, mind pedig városi kocsikázásra. Lengése valamelyest enyhíti majd az országutak rázkódását, és két, jó erőben levő ló képes lesz elhúzni bárhova.
Fekete lakkozását felfrissítik, és egy hozzáértő mester az oldalába gravírozza, aranyfestékkel kiemeli a Morthimer ház címerét, a befelé hajló szárú M betűt. Belül pedig új párnázást kap, barna bőr borítással. Lesz vele hát munka, de semmi bonyolult, másnapra már átvehető.
Egy kisebb ház árát hagyja ott Orthus ezért, mielőtt továbbmenne a lótenyésztők irányába.*
Egy olyan hintóra esik a választása, melyben kényelmesen ketten, szűkösebben akár négyen is elférnek. Tetejére és hátára utazóládákat lehet tenni, bakjára hárman is felférnek. Ideális választás mind hosszabb utakra, mind pedig városi kocsikázásra. Lengése valamelyest enyhíti majd az országutak rázkódását, és két, jó erőben levő ló képes lesz elhúzni bárhova.
Fekete lakkozását felfrissítik, és egy hozzáértő mester az oldalába gravírozza, aranyfestékkel kiemeli a Morthimer ház címerét, a befelé hajló szárú M betűt. Belül pedig új párnázást kap, barna bőr borítással. Lesz vele hát munka, de semmi bonyolult, másnapra már átvehető.
Egy kisebb ház árát hagyja ott Orthus ezért, mielőtt továbbmenne a lótenyésztők irányába.*
10320. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-01-04 11:15:02
Üzenet elküldve: 2025-01-04 11:15:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
*Azzal a kellemes-kellemetlen céllal érkezik a Piactérre, hogy hintót és lovakat vásároljon magának. Orthus Morthimer mindig úgy tartotta, hogy a pénzt olyasmibe kell fektetni, amiből vissza is tud az jönni, lehetőleg haszonnal. Olyasfajta vezérelv, bölcsesség ez, amit apjától és nagyapjától tanult, akik révén a Morthimerek közrendű munkásokból vagyonos újnemesekké váltak.
Azonban azt is megtanulta, hogy néha kénytelen adózni a külsőségeknek. Apja volt az, aki - még az ő születése előtt - egyszerű otthonukat módos polgári villára cserélte, és ugyancsak apja vásárolt drága műtárgyakat, pazar bútorokat, fényűző kelméket ugyanebbe a házba. Felismerte, hogy ha az ember egy magasabb ligában akar játszani, akkor külsőségekben is meg kell felelnie a szerepnek. Ez pedig alapos költekezésre kényszerítette, hogy ruházatuk, műveltségük, otthonuk és minden egyéb külsőség megüsse a korabeli nemesség által elvárt szintet.
Évtizedek teltek el azóta, és a régi nemességnek leáldozott, aztán pedig hosszú-hosszú időn keresztül az efféle külsőségek inkább ártottak, mintsem használtak a felső réteg nélkül maradt városban.
Most azonban új időszak köszönt be, és időszerű újra adni a látszatra. Hiába lenne jobb helye ugyanannak a pénznek egy új raktárházban, nagy adag értékesíthető portékában vagy éppen egy kiadható épületben. Így Orthus most arra készül, hogy egy komolyabb vagyon áldozzon a megfelelőbb megjelenésre. Nem túl nagy kedvvel lát a feladathoz, mert tudja: most nem verheti fogához a garast. Ideje nemeshez méltóan viselkedni valakinek, hogy a vagyonosok felvegyék a példát. És egyszer, sokára, talán mégis megtérül valamilyen átvitt módon ez a pénzszórás.*
Azonban azt is megtanulta, hogy néha kénytelen adózni a külsőségeknek. Apja volt az, aki - még az ő születése előtt - egyszerű otthonukat módos polgári villára cserélte, és ugyancsak apja vásárolt drága műtárgyakat, pazar bútorokat, fényűző kelméket ugyanebbe a házba. Felismerte, hogy ha az ember egy magasabb ligában akar játszani, akkor külsőségekben is meg kell felelnie a szerepnek. Ez pedig alapos költekezésre kényszerítette, hogy ruházatuk, műveltségük, otthonuk és minden egyéb külsőség megüsse a korabeli nemesség által elvárt szintet.
Évtizedek teltek el azóta, és a régi nemességnek leáldozott, aztán pedig hosszú-hosszú időn keresztül az efféle külsőségek inkább ártottak, mintsem használtak a felső réteg nélkül maradt városban.
Most azonban új időszak köszönt be, és időszerű újra adni a látszatra. Hiába lenne jobb helye ugyanannak a pénznek egy új raktárházban, nagy adag értékesíthető portékában vagy éppen egy kiadható épületben. Így Orthus most arra készül, hogy egy komolyabb vagyon áldozzon a megfelelőbb megjelenésre. Nem túl nagy kedvvel lát a feladathoz, mert tudja: most nem verheti fogához a garast. Ideje nemeshez méltóan viselkedni valakinek, hogy a vagyonosok felvegyék a példát. És egyszer, sokára, talán mégis megtérül valamilyen átvitt módon ez a pénzszórás.*
10319. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-01-02 12:26:24
Üzenet elküldve: 2025-01-02 12:26:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ármányok//
- Álca?
* ismétli a másik szavait. Ötletnek nem rossz, de ha az illető egyedül él, akkor lehet felesleges. Ám csak a kapzsiság beszél belőle, ugyanis, ha jobban előre gondol, akkor később szüksége lesz álruhára, akkor már miért ne szerezhetne be most egyet a ruhatárába? *
- Legyen! Akkor vissza a piacra. Ilyenkor úgysem lesznek annyian, mint délben.
* Azzal feláll és elindul. Közben hallgatja a másik bátorító megszólalását, bár Derknek erre nincs szüksége! Ő bízik magában, és tudja, hogy sikerrel fognak járni, ha törik, ha szakad. A végére elneveti magát. Talán tapasztalatból beszél? *
- Legyen úgy! Legrosszabb esetben elterelem a figyelmét, míg te leütöd hátulról. Bár reménykedjünk, hogy erre nem lesz szükség, mert ha míg az én arcomra nem fog emlékezni, addig a tiedre lehet.
* Ezt bizonyára ő is tudja, de azért a biztonság kedvéért mégis csak kihangsúlyozza, hátha kell. Rövid séta után megérkeznek a piacra, ahol már az első boltban lévő ruhák megragadják a tekintetét. Egy hétköznapi köpeny, talán a legolcsóbb a sorban, de mégis amilyen egyszerű, annyira lesz hasznos az elkövetkezendő tervekben. *
- Szerintem ez megteszi a csuklya eltakarja a fejem egy részét és… Mi az ott?
* Nyúl Derk a pult túloldalára, hogy onnan előhúzzon egy selyemsálat. Talán az istenek küldték ebbe a boltba! Vagy nem! *
- Ugyan döntöttem, de mi a véleményed?
- Álca?
* ismétli a másik szavait. Ötletnek nem rossz, de ha az illető egyedül él, akkor lehet felesleges. Ám csak a kapzsiság beszél belőle, ugyanis, ha jobban előre gondol, akkor később szüksége lesz álruhára, akkor már miért ne szerezhetne be most egyet a ruhatárába? *
- Legyen! Akkor vissza a piacra. Ilyenkor úgysem lesznek annyian, mint délben.
* Azzal feláll és elindul. Közben hallgatja a másik bátorító megszólalását, bár Derknek erre nincs szüksége! Ő bízik magában, és tudja, hogy sikerrel fognak járni, ha törik, ha szakad. A végére elneveti magát. Talán tapasztalatból beszél? *
- Legyen úgy! Legrosszabb esetben elterelem a figyelmét, míg te leütöd hátulról. Bár reménykedjünk, hogy erre nem lesz szükség, mert ha míg az én arcomra nem fog emlékezni, addig a tiedre lehet.
* Ezt bizonyára ő is tudja, de azért a biztonság kedvéért mégis csak kihangsúlyozza, hátha kell. Rövid séta után megérkeznek a piacra, ahol már az első boltban lévő ruhák megragadják a tekintetét. Egy hétköznapi köpeny, talán a legolcsóbb a sorban, de mégis amilyen egyszerű, annyira lesz hasznos az elkövetkezendő tervekben. *
- Szerintem ez megteszi a csuklya eltakarja a fejem egy részét és… Mi az ott?
* Nyúl Derk a pult túloldalára, hogy onnan előhúzzon egy selyemsálat. Talán az istenek küldték ebbe a boltba! Vagy nem! *
- Ugyan döntöttem, de mi a véleményed?
10318. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-01-02 11:43:05
Üzenet elküldve: 2025-01-02 11:43:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Négy mérföld a fagyott pokolban//
* Csodálja magában a másik egyszerű gondolkodását. Hogy ez eddig nem jutott eszébe? Csak ne kerüljön bajba, ennyi. Amolyan fekete-fehérben gondolkodónak tűnik a lány. Külsejét látva azonban inkább fehér, semmint fekete. Furcsa kontraszt ez a naiv gondolkodás. Bár néha magát is annak érzi. *
- Ó, tehát egy új fegyver? Nekem is lenne mit beszereznem.
* Gyakran hagyja imitt-amott a fegyvereit. Testekben, főleg. És nem mindig van alkalma visszaszerezni őket sajnálatos módon. Különösen a kedvenc kis kései fogyó eszközök. A gonosz kis csalafinták néha elszedik tőle. *
- Rendben, akkor ott találkozunk.
* Visszhangozza az ötletet, majd a város széléhez érve elválnak útjaik. Röviden mosolyogva int Norileinának, majd tempósan elszelel az otthona felé.
Jó, igazából csak bérli. Odahaza gyorsan lecsutakolja magát, és rendes, tiszta és meleg ruhát húz magára.
A felajánlott egy-két órát sokallja, de nem baj ha előbb ér oda. *
* Csodálja magában a másik egyszerű gondolkodását. Hogy ez eddig nem jutott eszébe? Csak ne kerüljön bajba, ennyi. Amolyan fekete-fehérben gondolkodónak tűnik a lány. Külsejét látva azonban inkább fehér, semmint fekete. Furcsa kontraszt ez a naiv gondolkodás. Bár néha magát is annak érzi. *
- Ó, tehát egy új fegyver? Nekem is lenne mit beszereznem.
* Gyakran hagyja imitt-amott a fegyvereit. Testekben, főleg. És nem mindig van alkalma visszaszerezni őket sajnálatos módon. Különösen a kedvenc kis kései fogyó eszközök. A gonosz kis csalafinták néha elszedik tőle. *
- Rendben, akkor ott találkozunk.
* Visszhangozza az ötletet, majd a város széléhez érve elválnak útjaik. Röviden mosolyogva int Norileinának, majd tempósan elszelel az otthona felé.
Jó, igazából csak bérli. Odahaza gyorsan lecsutakolja magát, és rendes, tiszta és meleg ruhát húz magára.
A felajánlott egy-két órát sokallja, de nem baj ha előbb ér oda. *
10317. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2024-12-26 20:06:38
Üzenet elküldve: 2024-12-26 20:06:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Macskaland az avarban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Mit tudom én, hogy milyen. Szerintem az összes egyformán pocsék.
*Na tessék. A növények, a kardozás, most meg a pálinka. Ezalatt a kis véletlen találka alatt, újra és újra erősödik benne, hogy mennyire különböznek egymástól. És mégis ott járnak folyton a gondolatai, ahol a férfi. Vagy a férfi jár állandóan a gondolataiban? Mindegy, nem számít. Mert hiába a gyötrelmes ismerkedésük, a végkifejlet, amikor végre összetették amilyük van az szinte passzolt. Nagyon is passzolt. De még mennyire hogy. A modora borzalmasan sok kívánnivalót hagy maga után, ez egy pillanatra sem kérdéses. Viszont egy hajszálát sem kívánná, hogy változzon. Mert, a francba is egy borzalmasan dühítő, makacs, önelégült pöcs, aki rettenetesen izgalmas és a maga módján törődő, még, ha nem is tetszene Lorensnek ez a gondolat. Mire észbe kapott, addigra meg már élvezte a társaságát. És nem csak úgy. Nem csak azt. Azt is, amikor együtt ettek. Amikor búcsúzáskor még évődtek. Amikor csak érezte, hogy ott van vele.*
- Igazán lekötelezve érzem most magam.
*Próbál komoly fejet vágni, de újra rászökik a vigyor az arcára. Amit végül Lorens megjegyzése hamar le is söpör róla, hogy felhorkanva forgassa meg a szemeit.*
- Hát, ha szívesen látott vendég ez a kettős, akkor bánja a fene.
*Pillant el kipirult arccal. De mikor elkezdi mesélni, hogy hogy érzi magát azért kíváncsian sandít rá vissza, majd le a mellkasára.*
- Jó, azért nem fog elmúlni seperc alatt. Továbbra sem vagyok orvos. Enyhíteni tudok, de nagyobb bajhoz hosszabb kezelés való. Majd szedek még neked össze egy adagot és majd legközelebb át...
*És kapcsol és meglepődik és megtorpan a beszédben. Hogy mennyire beleéli magát, mennyire biztosra veszi, hogy "legközelebb". Mikor éppen azért megy, hogy az edényt elhozza és már ne tartozzanak semmivel se a másiknak. De akármennyire is nehezen jön ki az ajkain, csak befejezi a mondatot.*
- Viszem.
*Kapja el róla a tekintetét és inkább a szemeit lesütve pislog le a lábait figyelve. A köszönetre is csak éppen elmosolyodik és rábiccent. Zavarban van. Újból és megint és szörnyen bosszantja. Az is, hogy elveszik a kosarát, aminek a fülét legalább markolászni tudta, hogy azon vezesse le a gyűlő feszültséget. Azt, ami kaparássza a mellkasát, a gyomrát, az ölét.*
- Vigyázz rá! Nekem össze ne törd az üvegeket.
*Kapja fel ijedten a fejét, ahogy összecsörrennek az üvegek. Talán ijedtebben, mint kéne, mert most mi kaland van akkor, ha véletlenül összetörik egy gyümölcspálinka, meg a likőr? Azt le is szarná, de a harmadik üvegre viszont szüksége van. De még mennyire, hogy szüksége van, ha megint kedve támad egy asztalra pakoltatni magát. Persze nem feltétlenül Lorens társaságában. Vagy pont, hogy de. Mindegy is. A szeme biztos, ami biztos a kosáron pihen.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Mit tudom én, hogy milyen. Szerintem az összes egyformán pocsék.
*Na tessék. A növények, a kardozás, most meg a pálinka. Ezalatt a kis véletlen találka alatt, újra és újra erősödik benne, hogy mennyire különböznek egymástól. És mégis ott járnak folyton a gondolatai, ahol a férfi. Vagy a férfi jár állandóan a gondolataiban? Mindegy, nem számít. Mert hiába a gyötrelmes ismerkedésük, a végkifejlet, amikor végre összetették amilyük van az szinte passzolt. Nagyon is passzolt. De még mennyire hogy. A modora borzalmasan sok kívánnivalót hagy maga után, ez egy pillanatra sem kérdéses. Viszont egy hajszálát sem kívánná, hogy változzon. Mert, a francba is egy borzalmasan dühítő, makacs, önelégült pöcs, aki rettenetesen izgalmas és a maga módján törődő, még, ha nem is tetszene Lorensnek ez a gondolat. Mire észbe kapott, addigra meg már élvezte a társaságát. És nem csak úgy. Nem csak azt. Azt is, amikor együtt ettek. Amikor búcsúzáskor még évődtek. Amikor csak érezte, hogy ott van vele.*
- Igazán lekötelezve érzem most magam.
*Próbál komoly fejet vágni, de újra rászökik a vigyor az arcára. Amit végül Lorens megjegyzése hamar le is söpör róla, hogy felhorkanva forgassa meg a szemeit.*
- Hát, ha szívesen látott vendég ez a kettős, akkor bánja a fene.
*Pillant el kipirult arccal. De mikor elkezdi mesélni, hogy hogy érzi magát azért kíváncsian sandít rá vissza, majd le a mellkasára.*
- Jó, azért nem fog elmúlni seperc alatt. Továbbra sem vagyok orvos. Enyhíteni tudok, de nagyobb bajhoz hosszabb kezelés való. Majd szedek még neked össze egy adagot és majd legközelebb át...
*És kapcsol és meglepődik és megtorpan a beszédben. Hogy mennyire beleéli magát, mennyire biztosra veszi, hogy "legközelebb". Mikor éppen azért megy, hogy az edényt elhozza és már ne tartozzanak semmivel se a másiknak. De akármennyire is nehezen jön ki az ajkain, csak befejezi a mondatot.*
- Viszem.
*Kapja el róla a tekintetét és inkább a szemeit lesütve pislog le a lábait figyelve. A köszönetre is csak éppen elmosolyodik és rábiccent. Zavarban van. Újból és megint és szörnyen bosszantja. Az is, hogy elveszik a kosarát, aminek a fülét legalább markolászni tudta, hogy azon vezesse le a gyűlő feszültséget. Azt, ami kaparássza a mellkasát, a gyomrát, az ölét.*
- Vigyázz rá! Nekem össze ne törd az üvegeket.
*Kapja fel ijedten a fejét, ahogy összecsörrennek az üvegek. Talán ijedtebben, mint kéne, mert most mi kaland van akkor, ha véletlenül összetörik egy gyümölcspálinka, meg a likőr? Azt le is szarná, de a harmadik üvegre viszont szüksége van. De még mennyire, hogy szüksége van, ha megint kedve támad egy asztalra pakoltatni magát. Persze nem feltétlenül Lorens társaságában. Vagy pont, hogy de. Mindegy is. A szeme biztos, ami biztos a kosáron pihen.*
10316. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2024-12-26 19:31:28
Üzenet elküldve: 2024-12-26 19:31:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Macskaland az avarban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aprót, feszeset bólint.*
- Igen. A pálinka már tényleg normális ital. De *-megemeli kicsit a mutatóujját-* csak akkor, ha nem valami pacsmagolt vacak. De ez majd kiderül.
*Bár ha őszinte akar lenni, már nem lenne szüksége a pálinkára ahhoz, hogy hozzá akarjon érni Tirihez. Már nem kell a pálinka, hogy ellazítsa annyira, hogy belesüppedjen a minden-mindegy állapotba, amikor nem számít hogy barna göndör, hosszú szőke, vagy szeplős vörös. Már tudja, hogy mit akar. Elfogadni nem tudja, legalábbis nem könnyen - mert mégis, egy ilyen nagyszájú, flegmáskodó lány, mint Abunkóknak Celestiriel hercegnő..?! És aztán mégis, hát tessék, csak nem bírta ki, hogy ne menjen oda hozzá a piacon.*
- Belefér. *-legyint nagyvonalúan. Belefér. Mára amúgy sem tervezett mást. Sőt, mit tervezett mára? Na, mit? Hogy átsétál és bekopog Tirihez, hogy visszavigye az edényt, hogy.. hogy odaadja neki azt a hülye brosst. Mert a lánynak virág kellett.-* Ó? Nos, pálinka és a feneked. Házhoz kapom mind a kettőt.
*Kissé megvonja a vállát és elindul a lány után. Történetesen Tiri ráérzett, hogy merre kell mennie. Vagy ez, vagy a lány követte őt, és már tudja, hogy merre kell menni, és csak megjátssza magát. A gondolattól elvigyorodik. Aztán végül a lány csak bevárja. Ráérősre fogja saját lépteit, hogy a szőkeség tudja követni, szeme sarkából az arcélére lesz.*
- Faszán. *-válaszolja vissza ugyanazt, mint legelső találkozásukkor. Viszont eltérően attól, most nem intézi el csak így, ennyivel.-* Már.
*Halkan hümment, mélyre szívja a levegőt, mintha tényleg ellenőrizni akarná, hogy így áll-e a helyzet. Így áll. Visszafordítja tekintetét az útra, szavait szinte a fogai között szűri. Nem könnyű azért beismernie, hogy mekkora hasznára volt a lány segítsége.*
- Az éjjel elég szarul voltam megint. *-hüvelykjével mintegy mellékesen a mellkasára bök, arra a pontra, ahol azt a mocsok parázslást érezte.-* De megittam a kamillát, meg a csipkebogyót. Utána úgy aludtam, mint akit leütöttek. De.. jól voltam, mire keltem.
*Vállat von. Mindenhova néz, csak Tirire nem.*
- Hmm.. hm. *-egy pillanatra összeszorítja a száját, majd halkan szusszanva mormogja a szót: -* Köszönöm.
*Kissé megrántja magát, mintha egy vállára pottyant póktól akarna szabadulni, és megint Tirire néz.*
- Mindegy. Add már ide azt a vackot! *-nyúl a kosár füléért, és ellentmondást nem tűrő mozdulattal veszi ki azt a lány kezéből. Félreértés ne essék, nem jóindulatból vagy kedvességből segít, nem. Csak.. csak.. eh, nem tudja maga sem. Talán azért, hogy ne azzal foglalkozzon a lány, hogy mennyire nagy okosság van a fejében, hogy gondolt rá a növényeivel, és arra se gondoljon, hogy még köszönetet is kapott érte.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aprót, feszeset bólint.*
- Igen. A pálinka már tényleg normális ital. De *-megemeli kicsit a mutatóujját-* csak akkor, ha nem valami pacsmagolt vacak. De ez majd kiderül.
*Bár ha őszinte akar lenni, már nem lenne szüksége a pálinkára ahhoz, hogy hozzá akarjon érni Tirihez. Már nem kell a pálinka, hogy ellazítsa annyira, hogy belesüppedjen a minden-mindegy állapotba, amikor nem számít hogy barna göndör, hosszú szőke, vagy szeplős vörös. Már tudja, hogy mit akar. Elfogadni nem tudja, legalábbis nem könnyen - mert mégis, egy ilyen nagyszájú, flegmáskodó lány, mint Abunkóknak Celestiriel hercegnő..?! És aztán mégis, hát tessék, csak nem bírta ki, hogy ne menjen oda hozzá a piacon.*
- Belefér. *-legyint nagyvonalúan. Belefér. Mára amúgy sem tervezett mást. Sőt, mit tervezett mára? Na, mit? Hogy átsétál és bekopog Tirihez, hogy visszavigye az edényt, hogy.. hogy odaadja neki azt a hülye brosst. Mert a lánynak virág kellett.-* Ó? Nos, pálinka és a feneked. Házhoz kapom mind a kettőt.
*Kissé megvonja a vállát és elindul a lány után. Történetesen Tiri ráérzett, hogy merre kell mennie. Vagy ez, vagy a lány követte őt, és már tudja, hogy merre kell menni, és csak megjátssza magát. A gondolattól elvigyorodik. Aztán végül a lány csak bevárja. Ráérősre fogja saját lépteit, hogy a szőkeség tudja követni, szeme sarkából az arcélére lesz.*
- Faszán. *-válaszolja vissza ugyanazt, mint legelső találkozásukkor. Viszont eltérően attól, most nem intézi el csak így, ennyivel.-* Már.
*Halkan hümment, mélyre szívja a levegőt, mintha tényleg ellenőrizni akarná, hogy így áll-e a helyzet. Így áll. Visszafordítja tekintetét az útra, szavait szinte a fogai között szűri. Nem könnyű azért beismernie, hogy mekkora hasznára volt a lány segítsége.*
- Az éjjel elég szarul voltam megint. *-hüvelykjével mintegy mellékesen a mellkasára bök, arra a pontra, ahol azt a mocsok parázslást érezte.-* De megittam a kamillát, meg a csipkebogyót. Utána úgy aludtam, mint akit leütöttek. De.. jól voltam, mire keltem.
*Vállat von. Mindenhova néz, csak Tirire nem.*
- Hmm.. hm. *-egy pillanatra összeszorítja a száját, majd halkan szusszanva mormogja a szót: -* Köszönöm.
*Kissé megrántja magát, mintha egy vállára pottyant póktól akarna szabadulni, és megint Tirire néz.*
- Mindegy. Add már ide azt a vackot! *-nyúl a kosár füléért, és ellentmondást nem tűrő mozdulattal veszi ki azt a lány kezéből. Félreértés ne essék, nem jóindulatból vagy kedvességből segít, nem. Csak.. csak.. eh, nem tudja maga sem. Talán azért, hogy ne azzal foglalkozzon a lány, hogy mennyire nagy okosság van a fejében, hogy gondolt rá a növényeivel, és arra se gondoljon, hogy még köszönetet is kapott érte.*
10315. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2024-12-26 18:37:08
Üzenet elküldve: 2024-12-26 18:37:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Macskaland az avarban//
*Bámul? Na persze. Ismeri ezt a "bámulást". Szinte a saját combjai között érzi, amit az a kis barna is érezhet. Mert az a bámulás az nem egyszerűen csak szemmel való kóstolgatás. Az a lány bizony fejben már felpróbálta a férfit.*
- Na és? Majd később elfestegetek vele.
*Morran fel halkan. Mert mi van, ha teper? Lorenst úgy sem érdekli. Ahogy őt sem érdekli, hogy a férfit ki bámulja meg hogy bámulja. De illetlen ezt épp a piacon művelni. De majd legközelebb elmagyarázza annak a fruskának.*
- Persze, hogy téged sem érdekel. Remek.
*Igyekszik maga is azon ügyködni, hogy ne érződjön ki az a morcosság, amit most sűrűn kénytelen visszanyeldekelni. Tessék. Alig pár perce futottak össze és máris kedve lenne bokán rúgni. Mert... Mert csak. Mert ilyen érdektelen. Mert ennyire látványosan a tudtára adja, hogy tojik rá, hogy kivel és mit csinálna, meg hol. És, hogy mélyen rosszul esik neki. A franc se tudja miért, pedig aztán őt sem érdekelné az sem, ha most itt a tér közepén gyűrné maga alá azt a fruskát. Mi lehet a legrosszabb? Lenyomja az üveget a torkukon. Csak mert illetlenek és nem bírják ki hazáig.*
- Te akartál normális italt.
*Ránt egyet a vállán. Azután eszébe jut, hogy mást is akart a férfi, aminek az ötletétől már akkor rosszul volt. Hogy a végén megszédítse és csak letérdelt előtte a konyhában. Egek. Érzi ahogy a forróság elönti az arcát.*
- Jól van. Reméljük, hogy belefér az edény a napirendedbe.
*Válaszolja bőséges gúnnyal a hangjában. De végül belemegy a férfi, hogy elkísérje az edény miatt. Legalább hamar letudja. Aztán felszed majd valami vörös rikkancsot. Csak azért is. Mert úgy sem érdekel senkit.*
- Mi mindent?
*Forgatja meg a szemeit, ahogy lassan megindítja inkább a lépteit. El akar tűnni innen. Nem kíváncsi a fruskára, sem a festegetni óhajtó majomra.*
- Az ráér.
*Motyogja, majd pár lépés múltán megáll, hogy bevárja Lorenst és mutassa az utat.*
- Csak utánad.
*Hóna alá fogja a vásznat, a kosarat meg erősebben fogva lépdel tovább, ha végül a férfi is megindul.*
- És... Amúgy hogy érzed magad?
*Sandít rá kicsit megenyhülten, aggodalmaskodva és őszintén kíváncsian.*
*Bámul? Na persze. Ismeri ezt a "bámulást". Szinte a saját combjai között érzi, amit az a kis barna is érezhet. Mert az a bámulás az nem egyszerűen csak szemmel való kóstolgatás. Az a lány bizony fejben már felpróbálta a férfit.*
- Na és? Majd később elfestegetek vele.
*Morran fel halkan. Mert mi van, ha teper? Lorenst úgy sem érdekli. Ahogy őt sem érdekli, hogy a férfit ki bámulja meg hogy bámulja. De illetlen ezt épp a piacon művelni. De majd legközelebb elmagyarázza annak a fruskának.*
- Persze, hogy téged sem érdekel. Remek.
*Igyekszik maga is azon ügyködni, hogy ne érződjön ki az a morcosság, amit most sűrűn kénytelen visszanyeldekelni. Tessék. Alig pár perce futottak össze és máris kedve lenne bokán rúgni. Mert... Mert csak. Mert ilyen érdektelen. Mert ennyire látványosan a tudtára adja, hogy tojik rá, hogy kivel és mit csinálna, meg hol. És, hogy mélyen rosszul esik neki. A franc se tudja miért, pedig aztán őt sem érdekelné az sem, ha most itt a tér közepén gyűrné maga alá azt a fruskát. Mi lehet a legrosszabb? Lenyomja az üveget a torkukon. Csak mert illetlenek és nem bírják ki hazáig.*
- Te akartál normális italt.
*Ránt egyet a vállán. Azután eszébe jut, hogy mást is akart a férfi, aminek az ötletétől már akkor rosszul volt. Hogy a végén megszédítse és csak letérdelt előtte a konyhában. Egek. Érzi ahogy a forróság elönti az arcát.*
- Jól van. Reméljük, hogy belefér az edény a napirendedbe.
*Válaszolja bőséges gúnnyal a hangjában. De végül belemegy a férfi, hogy elkísérje az edény miatt. Legalább hamar letudja. Aztán felszed majd valami vörös rikkancsot. Csak azért is. Mert úgy sem érdekel senkit.*
- Mi mindent?
*Forgatja meg a szemeit, ahogy lassan megindítja inkább a lépteit. El akar tűnni innen. Nem kíváncsi a fruskára, sem a festegetni óhajtó majomra.*
- Az ráér.
*Motyogja, majd pár lépés múltán megáll, hogy bevárja Lorenst és mutassa az utat.*
- Csak utánad.
*Hóna alá fogja a vásznat, a kosarat meg erősebben fogva lépdel tovább, ha végül a férfi is megindul.*
- És... Amúgy hogy érzed magad?
*Sandít rá kicsit megenyhülten, aggodalmaskodva és őszintén kíváncsian.*
10314. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2024-12-26 18:01:47
Üzenet elküldve: 2024-12-26 18:01:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Macskaland az avarban//
*Összevont szemöldökkel pislant Tirire. Na tessék! Zavarában vagy idegességében vagy mi-a-fene-ezében meggondolatlanul szól hozzá, többet is mond a kelleténél, és mi lesz a legfontosabb a lánynak? Hogy valaki bámulja őket.*
- Mi? *-rázza meg a fejét kicsit, és a jelzett irányba pislant. Ott tényleg ott van egy nő, aki úgy néz rá, mintha valami nagyon csábító és finom falat lenne. Rendben, ez tulajdonképpen tényleg így van, de most nem érdekli a dolog. Egek! Mi van itt? Mióta nem érdekli egy ilyen lehetséges szórakozás?! Halkan mordulva fordul vissza Tiri felé.-* Nem. Az csak bámul. A fickód meg tepert is neked.
*Nem, mintha érdekelné. Teperjen csak. A szőkeség azt visz haza akit és amit akar, semmi köze nincs hozzá. De akkor már találhatna jobbat is. Belegondolva ezt valószínűleg ő is tudja, mivel lekoptatta az önjelölt szeretőt.
A kérdésre, hogy zavarja-e a dolog, csak elhúzza a száját. Dehogy zavarja! Pakolja csak fel a legény a hercegnőt az asztalra. A komódra. Az ágyra. Ahova akarja. Nem érdekli. Mondjuk lehet, hogy a sötét utcán megvárná utána a fickót, de nem, dehogy is zavarja.*
- Aha, mindegy. *-szinte kapva kap a lány szavain, addig sem kell válaszolnia-* Engem sem érdekel.
*Megpróbál semleges arckifejezést erőltetni magára. Valamiért nem kifejezetten szeretné, hogy Tiri tudja, hogy mi minden kaparássza most belülről. Halkan felmorran szinte a szőkeség szavaira, lapos pillantást vet a kosárra, ahol nem csak egy üveget lát. Ránézésre nem nagyon tudná megmondani, hogy mi micsoda. Talán azt a vacak ízű likőrt felismeri a pálinka mellett. Arról fogalma sincs, hogy mi lehet a harmadik üveg.*
- Sírtam miatta. *-ismétli gunyorosan a szavakat, és a lány arcára pillant. A falra mászik tőle. Mégis.. mégis, kedve lenne megnézni azt a piát. Nem a pia miatt.-* Lehet róla szó. Talán. Majd látom, hogy hogyan végzek a dolgommal.
*A dolgával? Hiszen nincs is semmi dolga..! Összeszorítja az állkapcsát egy pillanatra.*
- Elkísérnél? *-elvigyorodik-* Nem is rossz. Házhoz kapok mindent.
*Egy pillanatra eltűnődik. A lakás, amit bérel, egy mocskos luk jelenleg. Nem vár vendéget. De jó, legyen. Legfeljebb a hercegnőnek az égnek áll majd a haja.*
- Felőlem.. ha nincs jobb dolgod, akkor gyere. *-bólint egy aprót.*
*Összevont szemöldökkel pislant Tirire. Na tessék! Zavarában vagy idegességében vagy mi-a-fene-ezében meggondolatlanul szól hozzá, többet is mond a kelleténél, és mi lesz a legfontosabb a lánynak? Hogy valaki bámulja őket.*
- Mi? *-rázza meg a fejét kicsit, és a jelzett irányba pislant. Ott tényleg ott van egy nő, aki úgy néz rá, mintha valami nagyon csábító és finom falat lenne. Rendben, ez tulajdonképpen tényleg így van, de most nem érdekli a dolog. Egek! Mi van itt? Mióta nem érdekli egy ilyen lehetséges szórakozás?! Halkan mordulva fordul vissza Tiri felé.-* Nem. Az csak bámul. A fickód meg tepert is neked.
*Nem, mintha érdekelné. Teperjen csak. A szőkeség azt visz haza akit és amit akar, semmi köze nincs hozzá. De akkor már találhatna jobbat is. Belegondolva ezt valószínűleg ő is tudja, mivel lekoptatta az önjelölt szeretőt.
A kérdésre, hogy zavarja-e a dolog, csak elhúzza a száját. Dehogy zavarja! Pakolja csak fel a legény a hercegnőt az asztalra. A komódra. Az ágyra. Ahova akarja. Nem érdekli. Mondjuk lehet, hogy a sötét utcán megvárná utána a fickót, de nem, dehogy is zavarja.*
- Aha, mindegy. *-szinte kapva kap a lány szavain, addig sem kell válaszolnia-* Engem sem érdekel.
*Megpróbál semleges arckifejezést erőltetni magára. Valamiért nem kifejezetten szeretné, hogy Tiri tudja, hogy mi minden kaparássza most belülről. Halkan felmorran szinte a szőkeség szavaira, lapos pillantást vet a kosárra, ahol nem csak egy üveget lát. Ránézésre nem nagyon tudná megmondani, hogy mi micsoda. Talán azt a vacak ízű likőrt felismeri a pálinka mellett. Arról fogalma sincs, hogy mi lehet a harmadik üveg.*
- Sírtam miatta. *-ismétli gunyorosan a szavakat, és a lány arcára pillant. A falra mászik tőle. Mégis.. mégis, kedve lenne megnézni azt a piát. Nem a pia miatt.-* Lehet róla szó. Talán. Majd látom, hogy hogyan végzek a dolgommal.
*A dolgával? Hiszen nincs is semmi dolga..! Összeszorítja az állkapcsát egy pillanatra.*
- Elkísérnél? *-elvigyorodik-* Nem is rossz. Házhoz kapok mindent.
*Egy pillanatra eltűnődik. A lakás, amit bérel, egy mocskos luk jelenleg. Nem vár vendéget. De jó, legyen. Legfeljebb a hercegnőnek az égnek áll majd a haja.*
- Felőlem.. ha nincs jobb dolgod, akkor gyere. *-bólint egy aprót.*
10313. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2024-12-26 17:03:08
Üzenet elküldve: 2024-12-26 17:03:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Macskaland az avarban//
*Tényleg bosszantó az a semmi. Főleg, mikor látszik, érződik mögötte a valami. Lorens pedig furcsa. Ijesztően furcsa. Mert tegnap nem ilyen volt. Akkor érdektelen volt. Akkor meg mert volna esküdni rá, hogy öröm neki megszabadulni a lánytól. Most meg idegesíti a ficsúr? Mondjuk ebben egyetértenek. Meg a harisnya? A harisnya!*
~Baszki...~
*Riadtan lép a kosár elé, majd lesandít az utolsó foltot törölgető kezére.*
- Szóval semmi. Akkor remek. A semmi az jó.
*De csak kibukik, hogy az a semmi bizony valami és kivételesen nem töltik el elégedettséggel a hallottak. Rászorít a kezében tartott sálra, majd sóhajtva elmosolyodik kissé. Mert nem elégedett, hanem örül. Mert ezek szerint valahol csak érdekli Lorenst. Vagy tényleg az ő esze ment el ennyire, hogy beképzeli az egészet? A harisnyával lehet, hogy a szín a baja. Ami miért érdekelné akármelyik férfit, ha úgy sem látszik? Vagyis... egy helyen látszódhatna. Amiért vette. Leszámítva azt, hogy biztos abban, hogy csak a szekrénye mélyén fog tengődni.*
- Szóval azt látod, hogy csorgatja rám a nyálát? Mint az a kis barna ott a fűzőknél? Aki azóta le sem veszi rólad a szemeit, amióta kakaskodtál a kupeccal?
*A szemeit nem veszi le a férfiról, csak a fejével biccent a lányzó irányába. Persze, hogy kiszúrta. Már azóta kedve lenne megcibálni a göndör tincseket, amióta először észrevette, hogy a férfit figyeli.*
- Talán zavar?
*Vonja fel a szemöldökeit megkomolyodva. Tudja a választ, amit hallani szeretne, de tart attól, hogy Lorens szavai a közelében sem lesznek annak.*
- Mindegy, nem is érdekel.
*Mormogja, ahogy lehajolva veszi kézbe a holmiját, majd kiegyenesedve pillant a kosár tartalmára.*
- Nem fickózom.
*Sóhajtja, ahogy a száját húzva pillant vissza rá.*
- De, ha esetleg majd időben végzel itt és érdekel... Van egy kóstolásra váró pálinkám, ha már múltkor sírtál miatta. Talán körte.
*Vonja meg a vállait, mert most, ha késsel fenyegetnék se tudna visszaemlékezni, hogy melyikre bökött rá. A pálinka amúgy sem a kedvence, neki aztán mindegy is, hogy miből csinálták. Lorens miatt vette. Illetve a vendégek miatt, ha jön olyan. Igen. Vendégek. Ha éppen Lorens a vendég, akkor neki ad belőle. Teljesen mindegy.*
- De elkísérhetlek és akkor ideadhatod az edényt. Legalább azt is letudod végre és nem tartozol semmivel.
*Vonja meg a vállait, miközben a kosarat kezdi zavartan lóbálni a kezében.*
*Tényleg bosszantó az a semmi. Főleg, mikor látszik, érződik mögötte a valami. Lorens pedig furcsa. Ijesztően furcsa. Mert tegnap nem ilyen volt. Akkor érdektelen volt. Akkor meg mert volna esküdni rá, hogy öröm neki megszabadulni a lánytól. Most meg idegesíti a ficsúr? Mondjuk ebben egyetértenek. Meg a harisnya? A harisnya!*
~Baszki...~
*Riadtan lép a kosár elé, majd lesandít az utolsó foltot törölgető kezére.*
- Szóval semmi. Akkor remek. A semmi az jó.
*De csak kibukik, hogy az a semmi bizony valami és kivételesen nem töltik el elégedettséggel a hallottak. Rászorít a kezében tartott sálra, majd sóhajtva elmosolyodik kissé. Mert nem elégedett, hanem örül. Mert ezek szerint valahol csak érdekli Lorenst. Vagy tényleg az ő esze ment el ennyire, hogy beképzeli az egészet? A harisnyával lehet, hogy a szín a baja. Ami miért érdekelné akármelyik férfit, ha úgy sem látszik? Vagyis... egy helyen látszódhatna. Amiért vette. Leszámítva azt, hogy biztos abban, hogy csak a szekrénye mélyén fog tengődni.*
- Szóval azt látod, hogy csorgatja rám a nyálát? Mint az a kis barna ott a fűzőknél? Aki azóta le sem veszi rólad a szemeit, amióta kakaskodtál a kupeccal?
*A szemeit nem veszi le a férfiról, csak a fejével biccent a lányzó irányába. Persze, hogy kiszúrta. Már azóta kedve lenne megcibálni a göndör tincseket, amióta először észrevette, hogy a férfit figyeli.*
- Talán zavar?
*Vonja fel a szemöldökeit megkomolyodva. Tudja a választ, amit hallani szeretne, de tart attól, hogy Lorens szavai a közelében sem lesznek annak.*
- Mindegy, nem is érdekel.
*Mormogja, ahogy lehajolva veszi kézbe a holmiját, majd kiegyenesedve pillant a kosár tartalmára.*
- Nem fickózom.
*Sóhajtja, ahogy a száját húzva pillant vissza rá.*
- De, ha esetleg majd időben végzel itt és érdekel... Van egy kóstolásra váró pálinkám, ha már múltkor sírtál miatta. Talán körte.
*Vonja meg a vállait, mert most, ha késsel fenyegetnék se tudna visszaemlékezni, hogy melyikre bökött rá. A pálinka amúgy sem a kedvence, neki aztán mindegy is, hogy miből csinálták. Lorens miatt vette. Illetve a vendégek miatt, ha jön olyan. Igen. Vendégek. Ha éppen Lorens a vendég, akkor neki ad belőle. Teljesen mindegy.*
- De elkísérhetlek és akkor ideadhatod az edényt. Legalább azt is letudod végre és nem tartozol semmivel.
*Vonja meg a vállait, miközben a kosarat kezdi zavartan lóbálni a kezében.*
10312. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2024-12-26 16:33:37
Üzenet elküldve: 2024-12-26 16:33:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Macskaland az avarban//
*Csak morog valamit a gyengédséget hiányoló cserregésre. Még nem is volt durva pedig. Például nem valami lópokróc sarkával, vagy hasonlóval dörzsölte meg a lány arcát, hanem csak egy ilyen vacak rongydarabbal. Az, hogy mennyi aranyat adott érte az árusnak, nem is érdekli. Tiri meg is tarthatja akár azt a vackot, ha akarja. Vagy dobja el. Mit számít.*
- Hogy mi bajom? *-szusszant bosszúsan. Hogy mi baja? Az, hogy itt van a lány nem pedig az.. a… nem pedig akárhol máshol, hanem pont itt. Az a baja, hogy egy vadidegen fickó nyomult rá az előbb. A jóképű rikkancs a baja. A festékfoltok a baja. A kócos haj, meg a nyúzott arc a baja. A kosárban csörömpölő piásüvegek a baja, meg a harisnya a baja ami rájuk van dobva. Az a baja, hogy ennyire érdekli ez a lány. Az a baja, hogy szemlátomást ő nem érdekli a lányt. Mi a baja? Minden.-* Semmi.
*Megint felemeli kezét, hüvelykujját a következő festékfoltra nyomja, majd szinte egy utógondolatnak engedelmeskedve enyhít a nyomás erősségén, hogy tényleg csupán a kis festékpöttytől szabadítsa meg Tirit, ne pedig jobb oldali felső állkapcsának nagy részétől. Tud ő figyelmes is lenni. Néha.*
- Semmi bajom. *-ismétli meg, mintha a lányt akarná győzködni. Vagy saját magát?-* Csak.. csak felhúz, hogy amikor teljesen véletlenül összefutok veled, akkor is azt látom, hogy valami idegen ficsúr csorgatja rád a nyálát. Mittudomén. Neked meg ott van az a harisnya.. na. Francba.
*Mormog, elharapja a mondat végét, leereszti a kezét. Az nekiütődik a combjának kissé, megérzi a nadrág szövetén keresztül a brosst, erről eszébe jut valami.*
- Amúgy meg azon voltam, hogy délután tájékán átkopogok hozzád. Visszavinni az edényt. *-aprót int a piac felé-* De szóljál akkor, hogy mikor vihetem át, hercegnő, ha fickózol. Nem akarok ám zavarni közben. A gyertyát meg végképp nem tartanám.
*Csöndben kéne maradnia, de az sem lenne jobb, mert akkor a szavak szinte az állkapcsát feszítenék. Felmorran, belebámul a kék szemekbe. A fene essen ebbe a lányba! Ki tudja mi a fenét kevert még a teába, hogy ennyire nem tudja kiverni őt a fejéből.*
*Csak morog valamit a gyengédséget hiányoló cserregésre. Még nem is volt durva pedig. Például nem valami lópokróc sarkával, vagy hasonlóval dörzsölte meg a lány arcát, hanem csak egy ilyen vacak rongydarabbal. Az, hogy mennyi aranyat adott érte az árusnak, nem is érdekli. Tiri meg is tarthatja akár azt a vackot, ha akarja. Vagy dobja el. Mit számít.*
- Hogy mi bajom? *-szusszant bosszúsan. Hogy mi baja? Az, hogy itt van a lány nem pedig az.. a… nem pedig akárhol máshol, hanem pont itt. Az a baja, hogy egy vadidegen fickó nyomult rá az előbb. A jóképű rikkancs a baja. A festékfoltok a baja. A kócos haj, meg a nyúzott arc a baja. A kosárban csörömpölő piásüvegek a baja, meg a harisnya a baja ami rájuk van dobva. Az a baja, hogy ennyire érdekli ez a lány. Az a baja, hogy szemlátomást ő nem érdekli a lányt. Mi a baja? Minden.-* Semmi.
*Megint felemeli kezét, hüvelykujját a következő festékfoltra nyomja, majd szinte egy utógondolatnak engedelmeskedve enyhít a nyomás erősségén, hogy tényleg csupán a kis festékpöttytől szabadítsa meg Tirit, ne pedig jobb oldali felső állkapcsának nagy részétől. Tud ő figyelmes is lenni. Néha.*
- Semmi bajom. *-ismétli meg, mintha a lányt akarná győzködni. Vagy saját magát?-* Csak.. csak felhúz, hogy amikor teljesen véletlenül összefutok veled, akkor is azt látom, hogy valami idegen ficsúr csorgatja rád a nyálát. Mittudomén. Neked meg ott van az a harisnya.. na. Francba.
*Mormog, elharapja a mondat végét, leereszti a kezét. Az nekiütődik a combjának kissé, megérzi a nadrág szövetén keresztül a brosst, erről eszébe jut valami.*
- Amúgy meg azon voltam, hogy délután tájékán átkopogok hozzád. Visszavinni az edényt. *-aprót int a piac felé-* De szóljál akkor, hogy mikor vihetem át, hercegnő, ha fickózol. Nem akarok ám zavarni közben. A gyertyát meg végképp nem tartanám.
*Csöndben kéne maradnia, de az sem lenne jobb, mert akkor a szavak szinte az állkapcsát feszítenék. Felmorran, belebámul a kék szemekbe. A fene essen ebbe a lányba! Ki tudja mi a fenét kevert még a teába, hogy ennyire nem tudja kiverni őt a fejéből.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10312-10331