Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 71 (1401. - 1420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1420. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-24 08:57:16
Üzenet elküldve: 2014-07-24 08:57:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Zoranyde Aleandar//
* A bokrokkal tarkított, és csodás növényektől díszes környék teljesen felüdíti Mikot. Séta közben fel-alá nézelődik a színkavalkádban, majd hamarosan kibontakozik előtte a piac impozáns látványa is. *
- Ezer örömmel megtanítalak vívni, hogyha szeretnéd. És a templomba is betérhetünk. * mondja Miko Zorára mosolyogva, majd vesz ő is egy kis csokor színes virágot, hogy legyen majd mit otthagynia a templomban. *
* Beér a piactérre, és Zorát követve lassan megy a bódék felé, amelyekben a jobbnál-jobb ételeket árulják. Mikonak tetszik ez a hely. Szereti a nagy nyüzsgést, és a tömegek okozta kavalkádban otthon érzi magát. *
- Nekem megfelel a húsleves, és a csirke is. * mondja Zora felé fordulva. *
~ Már csak arra kell vigyázni, hogy ki ne zsebeljenek. ~ * teszi hozzá gondolatban, és pénzes erszényét kezdi simogatni a várakozás közben. *
* A bokrokkal tarkított, és csodás növényektől díszes környék teljesen felüdíti Mikot. Séta közben fel-alá nézelődik a színkavalkádban, majd hamarosan kibontakozik előtte a piac impozáns látványa is. *
- Ezer örömmel megtanítalak vívni, hogyha szeretnéd. És a templomba is betérhetünk. * mondja Miko Zorára mosolyogva, majd vesz ő is egy kis csokor színes virágot, hogy legyen majd mit otthagynia a templomban. *
* Beér a piactérre, és Zorát követve lassan megy a bódék felé, amelyekben a jobbnál-jobb ételeket árulják. Mikonak tetszik ez a hely. Szereti a nagy nyüzsgést, és a tömegek okozta kavalkádban otthon érzi magát. *
- Nekem megfelel a húsleves, és a csirke is. * mondja Zora felé fordulva. *
~ Már csak arra kell vigyázni, hogy ki ne zsebeljenek. ~ * teszi hozzá gondolatban, és pénzes erszényét kezdi simogatni a várakozás közben. *
1419. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-24 01:08:18
Üzenet elküldve: 2014-07-24 01:08:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
*Szerencsére a másik is csak köszön neki. Megkönnyebbülten sóhajt. A mai napon nem akár már többet kedves lenni. Néhány lépésnyire tőle Nancikát belelökik a káposztásbódéjába. Máris nagy felfordulás keletkezett az eset környékén így meg gyorsítja arra fele lépteit. Nem is tudja miért használnak az árusok ilyen idétlen neveket, de hát ezt őt a világért sem zavarja, míg továbbra is ostoba, hetvenkedő aranyat tojó madarai maradnak az ilyen fennforgásokkal. Belemerűl a felháborodott, feltorlódott csőcselékbe és máris megkaparint egy fekete kis szütyőt. Zsebébe csúsztatja egy ügyes kézmozdulattal, majd keresi máris következő áldozatát. Van még jó pár perce, míg a rendfent tartók ideérnek. Egy fokkal kijjebb furakodja magát a többi bódé irányába. Lekap egy málnás tálat az asztalról, majd elégedetten tovább lépked. Szokásosan senkinek nem tűnt fel semmi. Egyelőre. Miért hordanak olyan csecsebecséket amiket egy mozdulattal ki lehet csatolni? Mindegy is. Az ostobaságukkal csak neki szereznek pénzt. No meg szórakozást.*
A hozzászólás írója (Riqelie Lemara Leser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.24 01:10:12
A hozzászólás írója (Riqelie Lemara Leser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.24 01:10:12
1418. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-24 00:19:39
Üzenet elküldve: 2014-07-24 00:19:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A szegénynegyed felől érkezik meg, és alighogy kilép a rutinból választott sikátoron, ami szülőhelye mélységes mélyébe kalauzolná az embert, máris ravasz mosoly kerül arra a szájra.
Itt az ideje halászni.
Ráérősen, hátrakulcsolt kézzel járkál a bódék és árusok között, akik közül páran enyhén verejtékezni kezdenek a ragadozó tekintetű ifjú láttán. Ismerik már, mint a rossz pénzt, olyanként ismerik, ahogy az idős ismeri az életerőst, miután felcseperedésében a szégyenteljes megaláztatások és a lopás miatti szíjnyomok is együtt nőnek az emberrel. Ők pedig aszottá zsugorodtak és kiszolgáltatottságukban csak imádkozásra futja. Kheilas kényére kedvére terrorizálhatja ezeket az embereket, és meg is teszi, hiszen a jövőben lengő, beláthatatlan időben mozgásba lendülő erőszak sokkal hatalma sokkal nagyobb egy Fél-Elfénél, vagy akár a városőrség gúnárjainál.
Ez az igazi fegyvere. Ezért hallgatnak.
Előzékenyen, szinte kedvesen biccent ismerőseinek, ám azok tudják, érzik, hogy nyugodt, kimért manírja mögött alvilág lapul, talán ez teszi egész lényét élessé. Vonzóvá?
Nincs ideje magán töprengeni, mert egy hosszú melák éppen Nancikát löki bele káposztás standjába. Belül teli pofával röhög, azonban többet nem tehet, a kavalkádot ki akarja használni.
Az öreg Bromfi is kárörvendően nézi versenytársa kálváriáját, ocsmányul üvöltve vele, a többi árussal, és úgy általában mindenkivel, aki tíz méteres körzetében tartózkodik, mindezt szimultán végezve az áru népszerűsítése közben - barack -.
Mekkora szerencse, hogy ennél többre nem futja a multi-tasking egy ilyen együgyű ember esetén, így a csibész könnyen leemel egyik lazán kinyúló kezével egy barackot, majd visszakulcsolja dereka mögé zsákmányával együtt.
Pár lépés után nagyot harap a szerzeményébe, habár nem is éhes. Ez nem a szükségletekről szól, hanem az üzenetről. Életérzés mindenek felett.
Ráérősen kerülgeti a pulzáló tömeg apró porszemeit, akár a kígyó.*
A hozzászólás írója (Kheilas Declen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.24 00:21:57
Itt az ideje halászni.
Ráérősen, hátrakulcsolt kézzel járkál a bódék és árusok között, akik közül páran enyhén verejtékezni kezdenek a ragadozó tekintetű ifjú láttán. Ismerik már, mint a rossz pénzt, olyanként ismerik, ahogy az idős ismeri az életerőst, miután felcseperedésében a szégyenteljes megaláztatások és a lopás miatti szíjnyomok is együtt nőnek az emberrel. Ők pedig aszottá zsugorodtak és kiszolgáltatottságukban csak imádkozásra futja. Kheilas kényére kedvére terrorizálhatja ezeket az embereket, és meg is teszi, hiszen a jövőben lengő, beláthatatlan időben mozgásba lendülő erőszak sokkal hatalma sokkal nagyobb egy Fél-Elfénél, vagy akár a városőrség gúnárjainál.
Ez az igazi fegyvere. Ezért hallgatnak.
Előzékenyen, szinte kedvesen biccent ismerőseinek, ám azok tudják, érzik, hogy nyugodt, kimért manírja mögött alvilág lapul, talán ez teszi egész lényét élessé. Vonzóvá?
Nincs ideje magán töprengeni, mert egy hosszú melák éppen Nancikát löki bele káposztás standjába. Belül teli pofával röhög, azonban többet nem tehet, a kavalkádot ki akarja használni.
Az öreg Bromfi is kárörvendően nézi versenytársa kálváriáját, ocsmányul üvöltve vele, a többi árussal, és úgy általában mindenkivel, aki tíz méteres körzetében tartózkodik, mindezt szimultán végezve az áru népszerűsítése közben - barack -.
Mekkora szerencse, hogy ennél többre nem futja a multi-tasking egy ilyen együgyű ember esetén, így a csibész könnyen leemel egyik lazán kinyúló kezével egy barackot, majd visszakulcsolja dereka mögé zsákmányával együtt.
Pár lépés után nagyot harap a szerzeményébe, habár nem is éhes. Ez nem a szükségletekről szól, hanem az üzenetről. Életérzés mindenek felett.
Ráérősen kerülgeti a pulzáló tömeg apró porszemeit, akár a kígyó.*
A hozzászólás írója (Kheilas Declen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.24 00:21:57
1417. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-23 22:45:43
Üzenet elküldve: 2014-07-23 22:45:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// May mellett korzózva //
- Érdekes vagy.
*Jegyzi meg félmosoly kíséretében, mint egy kurta válaszként reflektálva a nő szenvedélyes szavaira, amik üdítően mentesek mindenféle rosszallástól, a többi városlakóval ellentétben. Példának okáért vendéglátói már kétszer majdnem kidobták a kószát.
Talán éppen ez az idegenkedés, meg nem értettség az oka a férfi ellenszenvének a városokkal szemben, amin a benne lakók tudatos kerülése is szerepet játszhat. Ha nincs elegendő nagy nyomás, ez az ideológiai gát sosem fog átszakadni a kétféle népség között. Jobban belegondolva Lin és a többi vadorzó vadállatias realitás képe és életfelfogása teljesen jól működik, és azért működik ennyire jól, mert működnie kell. Ugyanis ezeknek a normáknak muszáj választ adniuk bizonyos viselkedésbeli és morális dilemmákra, nehogy az egyén selbst-je kimozduljon személyiségének súlypontjából. Egy ilyen változás az összes, külső, felöltött szerepet is magával sodorná, eltorzítaná, az adott ember esetleges meghasonlását okozva. Ez nem megengedhető egy magát épelméjűnek tartott humanoid esetén. Ennél mélyebbre menve pedig el lehet töprengeni, hogy az őrület vajon csak az elmozdult személyiség tudatalatti válasza és erőfeszítése a központ megtalálására, vagy valóban rendellenesség, amit gyógyítani szükséges?
Ha a második, Linnek szükséges lesz a lány különleges személyiségére.*
- Onnan.
*Mutat széles végtaglejtéssel háta mögé, amely majdnem egy figyelmetlen nyárspolgár nyakcsigolyáit követeli, azonban szerencséje, hogy jóval kisebbek az itteni emberek, mint az északon felnőtt férfi. Talán a kissé srégen emelkedő kar is közrejátszik az újabb kínos incidens elkerülésében, ezzel kívánja jelezni, hogy nem a Gazdagnegyedre mutat, hanem feltehetőleg a városon kívüli területeket célozza meg.*
- Mindenhol és sehol se élek.
*Egyelőre ennyiben hagyja a dolgot, hiszen annyira felcsigázta a nő szenvedélyessége és szemléletmódja, hogy muszáj többet tudnia róla.*
- Ki vagy Te?
*Csevegésük közben észre se vette, hogy lába a szegények fészkéhez sodorta duójukat... ami talán még a piactérnél is jobban taszítja a kószát. Éppen ezért ideális lenne diskurzusok folytatására. Megáll a boltív alatt, és onnan tekint fel rá.
~ Furcsa építményekkel imitálnak barlang bejáratot ezek a városiak ~ töpreng el egy pillanatra, s a nő válaszára természetesen újra lefelé vezeti tekintetét, amit nem csupán az illem okán tesz. May nyers szépsége a kinti világra emlékezteti, így őt vizslatva összekötheti a kellemest a hasznossal. Energiatakarékosság, szinte már lételem.*
A hozzászólás írója (Leadlen Linain) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.23 22:48:59
- Érdekes vagy.
*Jegyzi meg félmosoly kíséretében, mint egy kurta válaszként reflektálva a nő szenvedélyes szavaira, amik üdítően mentesek mindenféle rosszallástól, a többi városlakóval ellentétben. Példának okáért vendéglátói már kétszer majdnem kidobták a kószát.
Talán éppen ez az idegenkedés, meg nem értettség az oka a férfi ellenszenvének a városokkal szemben, amin a benne lakók tudatos kerülése is szerepet játszhat. Ha nincs elegendő nagy nyomás, ez az ideológiai gát sosem fog átszakadni a kétféle népség között. Jobban belegondolva Lin és a többi vadorzó vadállatias realitás képe és életfelfogása teljesen jól működik, és azért működik ennyire jól, mert működnie kell. Ugyanis ezeknek a normáknak muszáj választ adniuk bizonyos viselkedésbeli és morális dilemmákra, nehogy az egyén selbst-je kimozduljon személyiségének súlypontjából. Egy ilyen változás az összes, külső, felöltött szerepet is magával sodorná, eltorzítaná, az adott ember esetleges meghasonlását okozva. Ez nem megengedhető egy magát épelméjűnek tartott humanoid esetén. Ennél mélyebbre menve pedig el lehet töprengeni, hogy az őrület vajon csak az elmozdult személyiség tudatalatti válasza és erőfeszítése a központ megtalálására, vagy valóban rendellenesség, amit gyógyítani szükséges?
Ha a második, Linnek szükséges lesz a lány különleges személyiségére.*
- Onnan.
*Mutat széles végtaglejtéssel háta mögé, amely majdnem egy figyelmetlen nyárspolgár nyakcsigolyáit követeli, azonban szerencséje, hogy jóval kisebbek az itteni emberek, mint az északon felnőtt férfi. Talán a kissé srégen emelkedő kar is közrejátszik az újabb kínos incidens elkerülésében, ezzel kívánja jelezni, hogy nem a Gazdagnegyedre mutat, hanem feltehetőleg a városon kívüli területeket célozza meg.*
- Mindenhol és sehol se élek.
*Egyelőre ennyiben hagyja a dolgot, hiszen annyira felcsigázta a nő szenvedélyessége és szemléletmódja, hogy muszáj többet tudnia róla.*
- Ki vagy Te?
*Csevegésük közben észre se vette, hogy lába a szegények fészkéhez sodorta duójukat... ami talán még a piactérnél is jobban taszítja a kószát. Éppen ezért ideális lenne diskurzusok folytatására. Megáll a boltív alatt, és onnan tekint fel rá.
~ Furcsa építményekkel imitálnak barlang bejáratot ezek a városiak ~ töpreng el egy pillanatra, s a nő válaszára természetesen újra lefelé vezeti tekintetét, amit nem csupán az illem okán tesz. May nyers szépsége a kinti világra emlékezteti, így őt vizslatva összekötheti a kellemest a hasznossal. Energiatakarékosság, szinte már lételem.*
A hozzászólás írója (Leadlen Linain) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.23 22:48:59
1416. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-23 22:31:45
Üzenet elküldve: 2014-07-23 22:31:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
Ó, hát persze *kaccant fel zavartan, mintegy azt mondva: "milyen buta is vagyok!"* Igaza van, teljesen igaza van, ne haragudjon, teljesen összezavarodtam...
*Úgy dönt, ebben nem fog hazudni, hiszen a valódi ügyet is az szolgálja legjobban, ha tudják, hol van. Abban bízik, hogy neki jobban hisznek majd, mint a gnómnak, az állítólag ellopott értékek hiányában is (hiszen azokat akár tovább is adhatta), és megkeresik, ha megtalálják a mondvacsinált tolvajt.*
A nevem Eris Ludus. Egy ideig még a Pegazus fogadóban lakom.
*Ha egy emberre koncentrál, még ebben a tömegben is működnek valamennyire az érzékei, és felfog valamit az ifjonc csalódottságából, így már nem mutatja, hogy szíve szerint sürgősen távozna. Nincs is hasznosabb, mint egy fiatal kis husi, aki éppen az ő hőse szeretne lenni.*
A hozzászólás írója (Eris Ludus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.23 22:32:24
*Úgy dönt, ebben nem fog hazudni, hiszen a valódi ügyet is az szolgálja legjobban, ha tudják, hol van. Abban bízik, hogy neki jobban hisznek majd, mint a gnómnak, az állítólag ellopott értékek hiányában is (hiszen azokat akár tovább is adhatta), és megkeresik, ha megtalálják a mondvacsinált tolvajt.*
A nevem Eris Ludus. Egy ideig még a Pegazus fogadóban lakom.
*Ha egy emberre koncentrál, még ebben a tömegben is működnek valamennyire az érzékei, és felfog valamit az ifjonc csalódottságából, így már nem mutatja, hogy szíve szerint sürgősen távozna. Nincs is hasznosabb, mint egy fiatal kis husi, aki éppen az ő hőse szeretne lenni.*
A hozzászólás írója (Eris Ludus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.23 22:32:24
1415. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-23 21:15:34
Üzenet elküldve: 2014-07-23 21:15:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Lemara figyelmébe//
*A jó üzletek megkötése és a tény, hogy a mai nap kivételesen még semmi atrocitás nem érte jó kedvre deríti. Talán a barakkot fogja felkeresni. Egy kis gyakorlás biztos nem árt meg hisz ráfér. Ahogy ezen gondolkozik meglátja vele szembejönni a vörös hajú Lemarát. Úgy látszik az a szőke férfi mégsem követte. A köszönést egy mosollyal kíséretében viszonozza.*
-Üdv Lemara.
*Azt hogy megjegyezte a nevét talán pozitívumnak fogja a nő elkönyvelni. Nem állítja meg beszélgetni vagy csatlakozik hozzá hisz lehet, hogy a nő egy kis magányra vágyik a küldetés előtt. Quantall meg is értené úgyhogy csak elsétálnak így egymás mellett.*
*A jó üzletek megkötése és a tény, hogy a mai nap kivételesen még semmi atrocitás nem érte jó kedvre deríti. Talán a barakkot fogja felkeresni. Egy kis gyakorlás biztos nem árt meg hisz ráfér. Ahogy ezen gondolkozik meglátja vele szembejönni a vörös hajú Lemarát. Úgy látszik az a szőke férfi mégsem követte. A köszönést egy mosollyal kíséretében viszonozza.*
-Üdv Lemara.
*Azt hogy megjegyezte a nevét talán pozitívumnak fogja a nő elkönyvelni. Nem állítja meg beszélgetni vagy csatlakozik hozzá hisz lehet, hogy a nő egy kis magányra vágyik a küldetés előtt. Quantall meg is értené úgyhogy csak elsétálnak így egymás mellett.*
1414. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-23 20:57:14
Üzenet elküldve: 2014-07-23 20:57:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Quantall figyelmébe//
*Útja a piacra vezet tovább. Magával hozott néhány csecsebecsét a házból, amin túl adva jónéhány arany csendülhet zsebében. Csak meg kell találnia a megfelelő árust, akivel tud alkudozni. Végigjár pár bódét, majd az egyiknél megállapodik. Kibodítja eladásra szánt portrékáit az árusnak, majd miután látja szemében a mohón felcsillanó fényt, jöhet az alkudozás. Pár perc múlva már elégedetten sétál egy zacskó arannyal a zsebében. Ezeken hamar túl adott. Most maradt egy csomó szabadideje. Talán szét néz még a piacon. Elégedetten sétál a befolyó összeg örömével, mikor megpillantja a társaság egyik tagját. Már fordulna is hátra, de a megcélzott árus pont eddigi haladásirányában található, így megpróbál a lehető legészrevétlenebbűl átsuhanni a járókelők között. Már el is indulna, mikor meggondolja magát. Úgy is elmennek egymás mellett, hát köszönni fog neki, s ha nem állítja meg, akkor minden probléma nélkül tovább megy. Kényelmes tempóba vált hát át, s mikor odaér a sötételfhez, kinéz fekete szemeivel a csukja alól, s köszönti.*
-Üdvözletem!
*Mondja viszonylag mély ám kellemes hangján. A többi már a férfin múlik. Ő megtette azt az udvarias gesztust, hogy köszönt. Még a végén elájul magától, hogy mióta ilyen kedves.*
*Útja a piacra vezet tovább. Magával hozott néhány csecsebecsét a házból, amin túl adva jónéhány arany csendülhet zsebében. Csak meg kell találnia a megfelelő árust, akivel tud alkudozni. Végigjár pár bódét, majd az egyiknél megállapodik. Kibodítja eladásra szánt portrékáit az árusnak, majd miután látja szemében a mohón felcsillanó fényt, jöhet az alkudozás. Pár perc múlva már elégedetten sétál egy zacskó arannyal a zsebében. Ezeken hamar túl adott. Most maradt egy csomó szabadideje. Talán szét néz még a piacon. Elégedetten sétál a befolyó összeg örömével, mikor megpillantja a társaság egyik tagját. Már fordulna is hátra, de a megcélzott árus pont eddigi haladásirányában található, így megpróbál a lehető legészrevétlenebbűl átsuhanni a járókelők között. Már el is indulna, mikor meggondolja magát. Úgy is elmennek egymás mellett, hát köszönni fog neki, s ha nem állítja meg, akkor minden probléma nélkül tovább megy. Kényelmes tempóba vált hát át, s mikor odaér a sötételfhez, kinéz fekete szemeivel a csukja alól, s köszönti.*
-Üdvözletem!
*Mondja viszonylag mély ám kellemes hangján. A többi már a férfin múlik. Ő megtette azt az udvarias gesztust, hogy köszönt. Még a végén elájul magától, hogy mióta ilyen kedves.*
1413. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-23 18:28:40
Üzenet elküldve: 2014-07-23 18:28:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
*Quantall miután a társaságot elhagyta akkor útja a piacra vezet. Pénzt fog költeni de, ezeket a dolgokat amúgy is meg akarta venni. Kivéve azt a kürtöt. Először egy üvegfúvó kis asztala előtt áll meg. Szerencsére Arthenior tele van alkimistákkal úgyhogy könnyedén találni olyan üvegcséket amikre Quantall-nak szüksége van. Vesz négyet majd tovább áll. A következő állomás egy kis gnóm asztalkája aki minden félét árul. A sok limlom közt talál a gnóm Quantall-nak egy üres könyvet és íróeszközt is. A gnóm még sok mindent rá akar sózni de, Quantall megmakacsolja magát és végül a kis alak enged. Végül egy vadász portékái közt talál egy jó kürtöt amit szintén megvesz majd indul is tovább.Talán lesz még ideje egy s másra.*
1412. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-23 13:38:42
Üzenet elküldve: 2014-07-23 13:38:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
//Eris//
*A nővel maradt őr szemmel láthatóan határtalanul meglepődik azon, hogy az áldozat máris el akar tűnni.*
-De... de hát hölgyem, az ön pénzéért megy a hajsza, s nem szeretnénk, hogy baja essen. Legalább a nevét mondja meg, s azt, hogy merre lakik, így vissza tudjuk szolgáltatni az értékeit, ha megtaláljuk őket a gyanúsítottnál.*ahogy a dolog kinéz, a kissé talán túlbuzgó, fiatalabbnak mondható őrt némileg lelombozza, hogy Eris szabadulni vágyik tőle, lehetséges, hogy már beleélte magát a hős megmentő szerepébe, aki ezért majd jutalomban részesül. Na persze annak mibenléte ugyebár mindig kétséges, de hát a nők szeretik, ha megmentik őket.*
*A nővel maradt őr szemmel láthatóan határtalanul meglepődik azon, hogy az áldozat máris el akar tűnni.*
-De... de hát hölgyem, az ön pénzéért megy a hajsza, s nem szeretnénk, hogy baja essen. Legalább a nevét mondja meg, s azt, hogy merre lakik, így vissza tudjuk szolgáltatni az értékeit, ha megtaláljuk őket a gyanúsítottnál.*ahogy a dolog kinéz, a kissé talán túlbuzgó, fiatalabbnak mondható őrt némileg lelombozza, hogy Eris szabadulni vágyik tőle, lehetséges, hogy már beleélte magát a hős megmentő szerepébe, aki ezért majd jutalomban részesül. Na persze annak mibenléte ugyebár mindig kétséges, de hát a nők szeretik, ha megmentik őket.*
1411. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-22 21:02:15
Üzenet elküldve: 2014-07-22 21:02:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Elhand Tarmikos //
* Gond nélkül egyezik bele a folytatásba, ez már előre meg volt beszélve. Szerencsére az útjuk most is jól meg van tervezve hisz a gazdag negyed határos a piaccal tehát ismét csak néhány rózsabokrokkal és jázminokkal díszített utcán kell végigsétálniuk. Zora nem siet, szereti kiélvezni a hely látványát és az érzést, hogy olyanok között járhat kiknek jóformán az öltönyük is többe kerül mint az ő egész ruhatára. Meghallgatja Miko további terveit és bár kissé kétkedve de rábólint.*
- Remélem tudod, hogy nem vagyok egy nagy harcos. Ha komoly ellenfelet akarsz akkor fel kell kérned egy gárdatagot, hogy veled edzen. Ki tudja, talán szerencséd lesz és valaki még betér egy időben velünk. *gondolkodik el egy második, értékelhető lehetőségen majd hirtelen elmosolyodik *Vagy megtaníthatsz engem vívni.*mondja komoly beleéléssel. Talán ez az egyik legjobb ötlet, hisz ha egy lovag tanította Mikot akkor kell rendelkeznie egy alap tudással, Zora pedig csak épp, hogy meg tudja fogni a kardot, bár fürgeségre és hajlékonyságra nem panaszkodhat.*
- Mit szólsz hozzá? Benézünk a temploma, hogy néhány szál virágot hagyjak az oltárnál aztán pedig megyünk a barakkba? *kérdezi és már vesz is egy kisebb csokor tarka virágot egy idős anyókától majd pedig a piac szélén terpeszkedő bódéhadak felé veszi az irányt.*
- Mit szeretnél enni? *kérdezi miután végigsétálnak a különböző húsokat és főtt na meg sült ételeket áruló bódék előtt. Az egyikben igazi kifőzdére lel a nőstény. *Ezer éve nem ettem egy igazi parasztosan készített húslevest és ha jól látom van itt sült csirke is burgonyával. Mit szólsz? Jó lesz?* Ha rábólint a választására akkor megkérdezi mennyibe kerül minden két személyre, és még két pohár bor.*
A hozzászólás írója (Zoranyde Aleandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.22 22:44:40
* Gond nélkül egyezik bele a folytatásba, ez már előre meg volt beszélve. Szerencsére az útjuk most is jól meg van tervezve hisz a gazdag negyed határos a piaccal tehát ismét csak néhány rózsabokrokkal és jázminokkal díszített utcán kell végigsétálniuk. Zora nem siet, szereti kiélvezni a hely látványát és az érzést, hogy olyanok között járhat kiknek jóformán az öltönyük is többe kerül mint az ő egész ruhatára. Meghallgatja Miko további terveit és bár kissé kétkedve de rábólint.*
- Remélem tudod, hogy nem vagyok egy nagy harcos. Ha komoly ellenfelet akarsz akkor fel kell kérned egy gárdatagot, hogy veled edzen. Ki tudja, talán szerencséd lesz és valaki még betér egy időben velünk. *gondolkodik el egy második, értékelhető lehetőségen majd hirtelen elmosolyodik *Vagy megtaníthatsz engem vívni.*mondja komoly beleéléssel. Talán ez az egyik legjobb ötlet, hisz ha egy lovag tanította Mikot akkor kell rendelkeznie egy alap tudással, Zora pedig csak épp, hogy meg tudja fogni a kardot, bár fürgeségre és hajlékonyságra nem panaszkodhat.*
- Mit szólsz hozzá? Benézünk a temploma, hogy néhány szál virágot hagyjak az oltárnál aztán pedig megyünk a barakkba? *kérdezi és már vesz is egy kisebb csokor tarka virágot egy idős anyókától majd pedig a piac szélén terpeszkedő bódéhadak felé veszi az irányt.*
- Mit szeretnél enni? *kérdezi miután végigsétálnak a különböző húsokat és főtt na meg sült ételeket áruló bódék előtt. Az egyikben igazi kifőzdére lel a nőstény. *Ezer éve nem ettem egy igazi parasztosan készített húslevest és ha jól látom van itt sült csirke is burgonyával. Mit szólsz? Jó lesz?* Ha rábólint a választására akkor megkérdezi mennyibe kerül minden két személyre, és még két pohár bor.*
A hozzászólás írója (Zoranyde Aleandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.22 22:44:40
1410. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-22 20:39:07
Üzenet elküldve: 2014-07-22 20:39:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Csoportos séta//
* Érdeklődve fürkészi a lány arcát, ám az a pillanat leforgása alatt megváltozik. Alig láthatóan visszahőköl a hirtelen kitörés miatt, de hamar nyugalmat parancsol magára, ekkor pedig már nem nagyon érdekli, csupán nagyokat mulat azon, hogy vigyorogva tessékeli őket melegebb éghajlatra, még ha szó szerint nem is mondja ki.* ~Végül is nem vártam, hogy mindenki tárt karokkal fogad majd, íme az első jelentkező. De értékelem, hogy mégis mosolyog közben... Így legalább humoros is ez a hirtelen fellágolás~ *Akarata ellenére is egy pillanatra fulladásszerűen feltör belőle a kuncogás amikor az utolsó mondatot és a rá érkező választ meghallja, ám gyorsan összeszedi magát, a rosszaló pillantásokat elkerülve pedig hozzáteszi*:
-Bocsi, de már nem bírtam ki-*ezzel komoly arcot erőltet magára, már csak magában mulat jókat az egészen.*
* Érdeklődve fürkészi a lány arcát, ám az a pillanat leforgása alatt megváltozik. Alig láthatóan visszahőköl a hirtelen kitörés miatt, de hamar nyugalmat parancsol magára, ekkor pedig már nem nagyon érdekli, csupán nagyokat mulat azon, hogy vigyorogva tessékeli őket melegebb éghajlatra, még ha szó szerint nem is mondja ki.* ~Végül is nem vártam, hogy mindenki tárt karokkal fogad majd, íme az első jelentkező. De értékelem, hogy mégis mosolyog közben... Így legalább humoros is ez a hirtelen fellágolás~ *Akarata ellenére is egy pillanatra fulladásszerűen feltör belőle a kuncogás amikor az utolsó mondatot és a rá érkező választ meghallja, ám gyorsan összeszedi magát, a rosszaló pillantásokat elkerülve pedig hozzáteszi*:
-Bocsi, de már nem bírtam ki-*ezzel komoly arcot erőltet magára, már csak magában mulat jókat az egészen.*
1409. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-22 18:48:53
Üzenet elküldve: 2014-07-22 18:48:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Linnel "vitázva"//
*Szemöldök ráncolását nem függeszti fel hiszen, ha lehet, még az előbbinél is jobban meglepi a férfi válasza. Nem tűnik kegyetlennek, sem ridegnek, inkább kelt olyan benyomást Mayben, mint aki csak azt az életet ismeri. Csak a vad életet, mi könyörtelen és nem kegyelmez, ha talál rajtad fogást, bizony meg is fog, így téve a túlélést nemes adománnyá, mit napról napra ki kell érdemelnie a szerencsétlennek. Nem is csoda hát, ha a kósza nem lát tovább a következő reggelnél. Legalábbis ez az erős gyanúja, sőt le merné fogadni, hogy a másik nem csak városba, de még kisebb falvakba sem teszi be gyakran a lábát. ~Vajon mit kereshet itt?~ Értetlenből tűnődővé alakul tekintete, s nem túl sok tétovázás után nyitja ajkát feleletre.*
- A létnek igenis többet kell jelentenie! Ha csak azt várnám, hogy felkeljek a következő napon, inkább ne is ébredjek fel!
*Hangja szenvedélyes, de nem vitatkozó, vagy okító jellegű, éppen csak meggyőződését fejezi ki ily hevesen, mit csapodár természete diktál.*
- Honnan jöttél, hogy ilyen borúsan látod a világot?
*Furdalja oldalát a kíváncsiság, nem is képes soká gátat szabni érdeklődésének. Közben pedig, talán csak megszokásból, fel sem fogva a dolgot, lassú léptekbe kezd. Nincs különösebb oka erre, talán csak távolabb kerülni a káposztás incidenstől, így célja sincs a sétának, csupán a véletlen műve, hogy a szegénynegyed bejárata felett tornyosuló boltív irányába tart. Persze kellő komótossággal ahhoz, hogy ne szakadjon el Lintől, amennyiben az nem követi példáját.*
*Szemöldök ráncolását nem függeszti fel hiszen, ha lehet, még az előbbinél is jobban meglepi a férfi válasza. Nem tűnik kegyetlennek, sem ridegnek, inkább kelt olyan benyomást Mayben, mint aki csak azt az életet ismeri. Csak a vad életet, mi könyörtelen és nem kegyelmez, ha talál rajtad fogást, bizony meg is fog, így téve a túlélést nemes adománnyá, mit napról napra ki kell érdemelnie a szerencsétlennek. Nem is csoda hát, ha a kósza nem lát tovább a következő reggelnél. Legalábbis ez az erős gyanúja, sőt le merné fogadni, hogy a másik nem csak városba, de még kisebb falvakba sem teszi be gyakran a lábát. ~Vajon mit kereshet itt?~ Értetlenből tűnődővé alakul tekintete, s nem túl sok tétovázás után nyitja ajkát feleletre.*
- A létnek igenis többet kell jelentenie! Ha csak azt várnám, hogy felkeljek a következő napon, inkább ne is ébredjek fel!
*Hangja szenvedélyes, de nem vitatkozó, vagy okító jellegű, éppen csak meggyőződését fejezi ki ily hevesen, mit csapodár természete diktál.*
- Honnan jöttél, hogy ilyen borúsan látod a világot?
*Furdalja oldalát a kíváncsiság, nem is képes soká gátat szabni érdeklődésének. Közben pedig, talán csak megszokásból, fel sem fogva a dolgot, lassú léptekbe kezd. Nincs különösebb oka erre, talán csak távolabb kerülni a káposztás incidenstől, így célja sincs a sétának, csupán a véletlen műve, hogy a szegénynegyed bejárata felett tornyosuló boltív irányába tart. Persze kellő komótossággal ahhoz, hogy ne szakadjon el Lintől, amennyiben az nem követi példáját.*
1408. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-22 13:03:54
Üzenet elküldve: 2014-07-22 13:03:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
// Prémhadjárat //
*Vaskos karjait, összefonva tartja maga előtt, úgy fürkészi az előtte álló, szőrmékkel körülvett Rodnevet. Érdekes figura, minden bizonnyal ért a kereskedelemhez, bár izgatottságát meg se próbálja leplezni.
Toragg hátra fordul, hátha érkezik még valaki, a kis csapatukhoz és rögtön egy vékonyka nő figyelmét tudhatja magán. Habár, csupán szemeit láthatja, azok is pontosan tükrözik annak meglepődöttségét. Az ork megszokta már ezeket a pillantásokat, nem is tulajdonit neki nagy szerepet. Kinőtt már abból, hogy zavarja a meglepődöttség, vagy éppen a megvetés, mely a rá meredő szempárokból szokott indulni felé... Egy barátságos mosollyal kacsint egyet, majd visszafordul a többiekhez.*
~Talán egyszer végre sikerül megszokniuk errefelé...~
*Őszintén reméli az előzőket, bár valószínűleg nem így lesz. Az orkok átlagos viselkedése nincsen éppenséggel a segítségére, de hát ez van, ilyen világban kénytelen élni...
Az üdvözlésre, valamint a bemutatkozásra csak bólint egyet, tán még egy kisebb mosolyt is megenged magának, viszont, mikor a munkaadójuk kimondja a bestiák nevét, arcán fellelhető mosolya bővülni látszik.*
-'Mónyuszok'? *Néz tágra nyílt pofával Rodnevre.* Nem hiszem, hogy valaha is közöm lett volna hozzájuk, de valószínűleg, ha találkoztam is volna ilyesfajta döggel életem során, akár, még említőlegesen is, bizonyára emlékeznék rá, de a nevére minden bizonnyal!
*Próbálja kissé elfojtani az arcán lévő vigyort, melyet több kevesebb sikerrel végbe is visz. Pár mondat múlva, enyhén csalódott pillantásokat vet, nemrég megszerzett hárpiakarmaira.*
~Hát, akkor valószínűleg, most nem sűrűn lesz alkalmam kipróbálni ezeket... Majd talán legközelebb.~
*Elkezdi lecsatolni kezeiről a fegyvereket, nehogy elfelejtse a későbbiekben, ha meg az erdőben (vagy ahova mennek) véletlenül vagy szándékosan belefutnának ezekbe az állatokba, nem nagyon lesz ideje erre a műveletre. Ahogy a bőrszíjak elválnak az ork kezétől, ismét visszanyerik eredeti színüket, eldobva a zöldbőrűekre jellemző, árnyalatot. A csatok segítségével, övére erősíti a hárpia-részeket.*
-Ezzel nem lesz probléma, legalábbis részemről. Esetleg véres lesz, de ennyi az egész, persze, ha ettől még nem válik értéktelenné.
*Toragg fejében megfordul, hogy talán nem azt az árat kéri el 'vadászoktól', mint amennyit megérnek. Abban az esetben, ha rendesen meg lennének fizetve, talán nem ülne ki arcára ilyen nemű öröm és mohóság. Nem mintha egyelőre annyira zavarná ez az orkot, aztán majd meglátja, hogy felveti-e a dolgot, attól függően, mégis milyen veszélyesek is az említett dögök.*
*Vaskos karjait, összefonva tartja maga előtt, úgy fürkészi az előtte álló, szőrmékkel körülvett Rodnevet. Érdekes figura, minden bizonnyal ért a kereskedelemhez, bár izgatottságát meg se próbálja leplezni.
Toragg hátra fordul, hátha érkezik még valaki, a kis csapatukhoz és rögtön egy vékonyka nő figyelmét tudhatja magán. Habár, csupán szemeit láthatja, azok is pontosan tükrözik annak meglepődöttségét. Az ork megszokta már ezeket a pillantásokat, nem is tulajdonit neki nagy szerepet. Kinőtt már abból, hogy zavarja a meglepődöttség, vagy éppen a megvetés, mely a rá meredő szempárokból szokott indulni felé... Egy barátságos mosollyal kacsint egyet, majd visszafordul a többiekhez.*
~Talán egyszer végre sikerül megszokniuk errefelé...~
*Őszintén reméli az előzőket, bár valószínűleg nem így lesz. Az orkok átlagos viselkedése nincsen éppenséggel a segítségére, de hát ez van, ilyen világban kénytelen élni...
Az üdvözlésre, valamint a bemutatkozásra csak bólint egyet, tán még egy kisebb mosolyt is megenged magának, viszont, mikor a munkaadójuk kimondja a bestiák nevét, arcán fellelhető mosolya bővülni látszik.*
-'Mónyuszok'? *Néz tágra nyílt pofával Rodnevre.* Nem hiszem, hogy valaha is közöm lett volna hozzájuk, de valószínűleg, ha találkoztam is volna ilyesfajta döggel életem során, akár, még említőlegesen is, bizonyára emlékeznék rá, de a nevére minden bizonnyal!
*Próbálja kissé elfojtani az arcán lévő vigyort, melyet több kevesebb sikerrel végbe is visz. Pár mondat múlva, enyhén csalódott pillantásokat vet, nemrég megszerzett hárpiakarmaira.*
~Hát, akkor valószínűleg, most nem sűrűn lesz alkalmam kipróbálni ezeket... Majd talán legközelebb.~
*Elkezdi lecsatolni kezeiről a fegyvereket, nehogy elfelejtse a későbbiekben, ha meg az erdőben (vagy ahova mennek) véletlenül vagy szándékosan belefutnának ezekbe az állatokba, nem nagyon lesz ideje erre a műveletre. Ahogy a bőrszíjak elválnak az ork kezétől, ismét visszanyerik eredeti színüket, eldobva a zöldbőrűekre jellemző, árnyalatot. A csatok segítségével, övére erősíti a hárpia-részeket.*
-Ezzel nem lesz probléma, legalábbis részemről. Esetleg véres lesz, de ennyi az egész, persze, ha ettől még nem válik értéktelenné.
*Toragg fejében megfordul, hogy talán nem azt az árat kéri el 'vadászoktól', mint amennyit megérnek. Abban az esetben, ha rendesen meg lennének fizetve, talán nem ülne ki arcára ilyen nemű öröm és mohóság. Nem mintha egyelőre annyira zavarná ez az orkot, aztán majd meglátja, hogy felveti-e a dolgot, attól függően, mégis milyen veszélyesek is az említett dögök.*
1407. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-21 19:52:45
Üzenet elküldve: 2014-07-21 19:52:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Csoportos séta //
*Habár kissé meg van illetődve mindenféle értelemben a nagy városnak hála, nem véletlenül úgy tette fel a kérdést. Átutazóban épp elég normális és fura alak fordult meg náluk ahhoz, hogy a felcser szó hallatán azért ne vegyen mindent biztosnak. Végtére is, ő is mondhatná magáról, hogy gyógyító, vagy méregkeverő, vagy mágus, vagy borbély, vagy bármi más, amihez nem kell látványos kiegészítő. No mindegy, majd szétnéz másnap itt alaposabban, nem kell az első szembejövő portékáit felvásárolni.
Ám hamar kiderül, hogy nem csak a hajszínének van köze tűzhöz a kis hölgynek, hanem a vérmérsékletének is. Türelmesen végighallgatja a kifakadását, miközben azon tanakodik, vajon mennyire kellene együtt éreznie a páciensekkel, ha velük is ilyen bájosan bánik. Szó se róla, legalább a lánynak jó kedve van, másnak a közelében már lehet, kevésbé. Az utolsó megjegyzésre már reflexszerűen ötlik fel benne az azt lesheted című válasz, de hangosan csak kicsit fáradtan, ám annál lemondóbban sóhajt.*
- A kofa humoron még dolgozni kell. *Csóválja a fejét. Sosem értette, minek kell ennyire bő lére ereszteni a dolgokat, főleg, ha negatív dologról és/vagy gúnyról van szó. Ha csak a praktikus felét is nézzük, idő és energiapocsékolás. Ám mielőtt adna egyéb talapzatot is a további szócsatára, inkább kérdőn néz társaira, merre tovább, részéről nem kötelező itt maradni, hisz már sötétedik. Legalábbis reméli, ezzel is tud esetleg terelni, ha valaki mellre szívná a pénz kérést, vagy bármelyik sziporkát.*
*Habár kissé meg van illetődve mindenféle értelemben a nagy városnak hála, nem véletlenül úgy tette fel a kérdést. Átutazóban épp elég normális és fura alak fordult meg náluk ahhoz, hogy a felcser szó hallatán azért ne vegyen mindent biztosnak. Végtére is, ő is mondhatná magáról, hogy gyógyító, vagy méregkeverő, vagy mágus, vagy borbély, vagy bármi más, amihez nem kell látványos kiegészítő. No mindegy, majd szétnéz másnap itt alaposabban, nem kell az első szembejövő portékáit felvásárolni.
Ám hamar kiderül, hogy nem csak a hajszínének van köze tűzhöz a kis hölgynek, hanem a vérmérsékletének is. Türelmesen végighallgatja a kifakadását, miközben azon tanakodik, vajon mennyire kellene együtt éreznie a páciensekkel, ha velük is ilyen bájosan bánik. Szó se róla, legalább a lánynak jó kedve van, másnak a közelében már lehet, kevésbé. Az utolsó megjegyzésre már reflexszerűen ötlik fel benne az azt lesheted című válasz, de hangosan csak kicsit fáradtan, ám annál lemondóbban sóhajt.*
- A kofa humoron még dolgozni kell. *Csóválja a fejét. Sosem értette, minek kell ennyire bő lére ereszteni a dolgokat, főleg, ha negatív dologról és/vagy gúnyról van szó. Ha csak a praktikus felét is nézzük, idő és energiapocsékolás. Ám mielőtt adna egyéb talapzatot is a további szócsatára, inkább kérdőn néz társaira, merre tovább, részéről nem kötelező itt maradni, hisz már sötétedik. Legalábbis reméli, ezzel is tud esetleg terelni, ha valaki mellre szívná a pénz kérést, vagy bármelyik sziporkát.*
1406. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-21 19:30:45
Üzenet elküldve: 2014-07-21 19:30:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Csoportos séta//
-Mert a haldoklók..
*Kezdene is bele egy röpke fél órás kiselőadásba arról, miként is lehet egy könnyed esti bevásárlás alkalmával halálos sebeket szerezni, kivonva a képletből a rablógyilkosokat, és gyilkosrablókat, ám leintik hamar. Vágna is valami igen komikus, és legalább annyira szomorú fejet, ha az események, és a turisták nem pörögnének vele. De máris újabb kérdés érkezik, melyből hamar kiderül az elf bár korban Zia előtt jár, tapasztalatban jóval lemaradt még az átlag mögött is.*
-Igen.
*Ad egyszerű választ a nem épp eldöntendő kérdésre. Mert történetesen az orvosságok nagy része egyben főzet is. Másrészről a Felcser, mint fogalom ezek szerint semmit sem mond a hölgyeménynek. Már éledne is az önérzet, mert abból van bőven. De a fiúkának hirtelen ötlete támad, így Ziana nagy kegyes megálljt parancsol kitörni kész sértettségének, és a rosszalva érdeklődő szemöldökének. Tetézi! És az eddig bölcsen hallgató harmadik fél csak rákontráz.
Egy egészen aprócska pillanatra, épp csak egy szívdobbanásnyi ideig Zia arca vészjóslóan komorrá válik, majd ahogy jött, úgy tűnik el a tőle szokatlan érzelem, és máris vigyorogva küldi el a kis csapatot a, hát szóval másfelé.*
-Mégis mi a viszketős feketekórságot gondoltok ti magatokról? És rólam? Nem vagyok szárazdajka, se útjelzőtábla! Felcser vagyok, épp szolgálatban! Itt életekről van szó! És halálokról! Komoly dolgokról, nem arról, hogy "merre a fürdő?", amúgy arra, vagy "jaj hol találom az előkelő negyedet", amott, esetleg "hol is barakkolnak a szélesvállú városőrök?", pont ott!
*Érdekes módon bár szavai keresetlenek, hangsúlya mégis vidám, ahogy arca is pimasz kis mosolyban fürdőzik. És bár elutasító, mégis a megfelelő irányokat mutatja a jövevényeknek. Még egy hatalmas vigyor a végére.*
-Ezzel végeztünk is volna, öt arany lesz, ha mást nem kértek. Hm?
-Mert a haldoklók..
*Kezdene is bele egy röpke fél órás kiselőadásba arról, miként is lehet egy könnyed esti bevásárlás alkalmával halálos sebeket szerezni, kivonva a képletből a rablógyilkosokat, és gyilkosrablókat, ám leintik hamar. Vágna is valami igen komikus, és legalább annyira szomorú fejet, ha az események, és a turisták nem pörögnének vele. De máris újabb kérdés érkezik, melyből hamar kiderül az elf bár korban Zia előtt jár, tapasztalatban jóval lemaradt még az átlag mögött is.*
-Igen.
*Ad egyszerű választ a nem épp eldöntendő kérdésre. Mert történetesen az orvosságok nagy része egyben főzet is. Másrészről a Felcser, mint fogalom ezek szerint semmit sem mond a hölgyeménynek. Már éledne is az önérzet, mert abból van bőven. De a fiúkának hirtelen ötlete támad, így Ziana nagy kegyes megálljt parancsol kitörni kész sértettségének, és a rosszalva érdeklődő szemöldökének. Tetézi! És az eddig bölcsen hallgató harmadik fél csak rákontráz.
Egy egészen aprócska pillanatra, épp csak egy szívdobbanásnyi ideig Zia arca vészjóslóan komorrá válik, majd ahogy jött, úgy tűnik el a tőle szokatlan érzelem, és máris vigyorogva küldi el a kis csapatot a, hát szóval másfelé.*
-Mégis mi a viszketős feketekórságot gondoltok ti magatokról? És rólam? Nem vagyok szárazdajka, se útjelzőtábla! Felcser vagyok, épp szolgálatban! Itt életekről van szó! És halálokról! Komoly dolgokról, nem arról, hogy "merre a fürdő?", amúgy arra, vagy "jaj hol találom az előkelő negyedet", amott, esetleg "hol is barakkolnak a szélesvállú városőrök?", pont ott!
*Érdekes módon bár szavai keresetlenek, hangsúlya mégis vidám, ahogy arca is pimasz kis mosolyban fürdőzik. És bár elutasító, mégis a megfelelő irányokat mutatja a jövevényeknek. Még egy hatalmas vigyor a végére.*
-Ezzel végeztünk is volna, öt arany lesz, ha mást nem kértek. Hm?
1405. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-21 18:56:25
Üzenet elküldve: 2014-07-21 18:56:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Csoportos séta//
* Amíg Aria válaszára vár, valahogy lelohad a lelkesedése. Maga sem érti hirtelen hangulatváltozását, végül arra fogja, hogy csak álmos. Monoton tekintettel körbepillant, aztán már érzi a feltörni készülő hatalmas ásítást. Összeszorított fogakkal készül elnyomni azt, minek eredményeképp bekönnyezik szeme.* ~Még ilyet!~ *Bosszankodik magában, miközben apró kezeivel megdörgöli hirtelen elhomályosult tekintetét, majd várakozva az elfre néz. Ő azonban éppígy pillant őrá, úgyhogy rá kell jönnie, a válasz már elhangzott. Még mielőtt szabadkozásra nyitja száját, berobban közéjük egy vörös lány, mindenféle kérdéssel bombázva őket.* ~Tessék? Hogy mi van?~ *Értetlenül álldogál, maga sem tudja valójában mit keres ezen a helyen. Ezekben a számára kínos pillanatokban legszívesebben eltűnne a föld színéről, ő nem is volt itt, nem is létezett, töröljék az élők sorából, neki ennyi is elég volt.
De ez nem lehetséges, úgyhogy próbálja végiggondolni mit is szeretne tőlük ez a virgonc jövevény, majd halkan felsóhajt, amikor végre eljut fáradt agyához az eddig elhangzott temérdek információ.* ~Istenem, éberebb is lehetnék! Vagy csak én lassulok le ennyire, amikor fáradt vagyok? Mindenesetre ideje lesz összekapnom magam!~ *Nagyokat pislog, és kíváncsian próbálja kitalálni mi lehet az a tizenkét halálmód. De töprengését Iltor kérdése zavarja meg.* ~Van benne valami... Most, hogy már rendesen magamhoz tértem, remélhetőleg!*teszi hozzá*, végiggondolva tényleg jó lenne, ha körbevinne minket... Meg kicsit kezdem megkedvelni azt a tűzről pattant fejét, még ha közben elalszom is...~
-Én -személy szerint-, örülnék, ha elfogadnád és megmutatnád nekünk a várost gyorstalpalóban-*fordul felé halványan mosolyogva.* ~Itt aztán pörög az élet! Még csak most érkeztem, de már két útitársam és remélhetőleg egy kalauzom is van!~*kuncog magában, elfelejtve, hogy az előbb mennyire is érdekelte a piac színes kavalkádja. Várakozva tekint újból körbe, reméli, hogy a lány beleegyezik.*
* Amíg Aria válaszára vár, valahogy lelohad a lelkesedése. Maga sem érti hirtelen hangulatváltozását, végül arra fogja, hogy csak álmos. Monoton tekintettel körbepillant, aztán már érzi a feltörni készülő hatalmas ásítást. Összeszorított fogakkal készül elnyomni azt, minek eredményeképp bekönnyezik szeme.* ~Még ilyet!~ *Bosszankodik magában, miközben apró kezeivel megdörgöli hirtelen elhomályosult tekintetét, majd várakozva az elfre néz. Ő azonban éppígy pillant őrá, úgyhogy rá kell jönnie, a válasz már elhangzott. Még mielőtt szabadkozásra nyitja száját, berobban közéjük egy vörös lány, mindenféle kérdéssel bombázva őket.* ~Tessék? Hogy mi van?~ *Értetlenül álldogál, maga sem tudja valójában mit keres ezen a helyen. Ezekben a számára kínos pillanatokban legszívesebben eltűnne a föld színéről, ő nem is volt itt, nem is létezett, töröljék az élők sorából, neki ennyi is elég volt.
De ez nem lehetséges, úgyhogy próbálja végiggondolni mit is szeretne tőlük ez a virgonc jövevény, majd halkan felsóhajt, amikor végre eljut fáradt agyához az eddig elhangzott temérdek információ.* ~Istenem, éberebb is lehetnék! Vagy csak én lassulok le ennyire, amikor fáradt vagyok? Mindenesetre ideje lesz összekapnom magam!~ *Nagyokat pislog, és kíváncsian próbálja kitalálni mi lehet az a tizenkét halálmód. De töprengését Iltor kérdése zavarja meg.* ~Van benne valami... Most, hogy már rendesen magamhoz tértem, remélhetőleg!*teszi hozzá*, végiggondolva tényleg jó lenne, ha körbevinne minket... Meg kicsit kezdem megkedvelni azt a tűzről pattant fejét, még ha közben elalszom is...~
-Én -személy szerint-, örülnék, ha elfogadnád és megmutatnád nekünk a várost gyorstalpalóban-*fordul felé halványan mosolyogva.* ~Itt aztán pörög az élet! Még csak most érkeztem, de már két útitársam és remélhetőleg egy kalauzom is van!~*kuncog magában, elfelejtve, hogy az előbb mennyire is érdekelte a piac színes kavalkádja. Várakozva tekint újból körbe, reméli, hogy a lány beleegyezik.*
1404. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-20 23:08:00
Üzenet elküldve: 2014-07-20 23:08:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Csoportos séta//
*Rosszul érzi magát abban a visszásságban, amibe került.* ~Az éhezés tényleg csak ennyire lenne a ételtől? Olyan, mintha a szegényeknek egy kirakat lenne, aminek üvege mögött jólét terül szét, de ezt az üveget ők sosem nyomhatják be, törhetik át. Néha elborzaszt a világ visszássága.~ *Ő nem próbálja lerázni magáról a szegénynegyedi emlékeket, belemenekülve a piac parádéjába. Neki több kell ahhoz, hogy elvonja a figyelmét a nyomorról.
Ekkor érkezik bomba módjára a kis vörös, szétrobbantva a komor hangulat ködét, mely megült Messan elméjén.* ~12 különböző mód? Az szép!~ *És máris -elismerően bólogatva- próbálja összegyűjteni a különböző módokat, megfeledkezve korábbi gondolatairól.
Hát igen. Ha egy férfival el akarod feledtetni problémáit, a világ minden kincse sem lenne elegendő. Ellenben egy nővel...! Ki tudja míly misztéria által, de alkalmasak arra, amire semmi más, és... De visszatérve Messan-hoz:
Érdeklődve néz az új jövevényre,* ~Mind kinézetre, mind stílusra nézve rendhagyó a kislány.~ *majd elvigyorodik az elf kérdését és a válasz alóli kitérését hallva* ~Milyen naivak!~ *, majd az újabb kérdés után, ő is bekapcsolódik a beszélgetésbe.*
-Ne haragudjatok, hogy közbeszólok, és ezzel megakasztom a beszélgetésetek fonalát, de egy kiváló ötletem támadt! Alapvetően- *fordul a jövevény felé, elhatározva, hogy mint eddig is, ezután is kezében fogja tartani a dolgok irányítását* -mi idegenek vagyunk Artheniorban, viszont te úgy nézel ki, mintha ismernéd a várost! Körbevezetnél minket, megmutatva a fontosabb helyeket a városban, úgy, hogy visszaérjünk sötétedés előtt a fogadóba? Útközben el tudjátok intézni adásvételi ügyleteiteket- *itt az elf lányra néz* - és mi- *itt a másik elf lányra, tehát Luunára néz* - megismerjük a várost. Nos, mennyiért vállalnád el az idegenvezetést... mucus?- *Kérdezi vidám hangon.* ~Tényleg úgy néznék ki, mint akinek búgatóra van szüksége?~ *Gondolja szomorkásan, de nem hagyja, hogy érzelmei kiüljenek arcára, továbbra is boldogan néz Ziana szemébe. Még eszébe jut, hogy aznap még nem evett semmit, de nem akarja ezzel húzni az időt.* ~Majd este a fogadóban. Már úgyis közel van!~ *Gondolja, miközben megkordul a gyomra.*
*Rosszul érzi magát abban a visszásságban, amibe került.* ~Az éhezés tényleg csak ennyire lenne a ételtől? Olyan, mintha a szegényeknek egy kirakat lenne, aminek üvege mögött jólét terül szét, de ezt az üveget ők sosem nyomhatják be, törhetik át. Néha elborzaszt a világ visszássága.~ *Ő nem próbálja lerázni magáról a szegénynegyedi emlékeket, belemenekülve a piac parádéjába. Neki több kell ahhoz, hogy elvonja a figyelmét a nyomorról.
Ekkor érkezik bomba módjára a kis vörös, szétrobbantva a komor hangulat ködét, mely megült Messan elméjén.* ~12 különböző mód? Az szép!~ *És máris -elismerően bólogatva- próbálja összegyűjteni a különböző módokat, megfeledkezve korábbi gondolatairól.
Hát igen. Ha egy férfival el akarod feledtetni problémáit, a világ minden kincse sem lenne elegendő. Ellenben egy nővel...! Ki tudja míly misztéria által, de alkalmasak arra, amire semmi más, és... De visszatérve Messan-hoz:
Érdeklődve néz az új jövevényre,* ~Mind kinézetre, mind stílusra nézve rendhagyó a kislány.~ *majd elvigyorodik az elf kérdését és a válasz alóli kitérését hallva* ~Milyen naivak!~ *, majd az újabb kérdés után, ő is bekapcsolódik a beszélgetésbe.*
-Ne haragudjatok, hogy közbeszólok, és ezzel megakasztom a beszélgetésetek fonalát, de egy kiváló ötletem támadt! Alapvetően- *fordul a jövevény felé, elhatározva, hogy mint eddig is, ezután is kezében fogja tartani a dolgok irányítását* -mi idegenek vagyunk Artheniorban, viszont te úgy nézel ki, mintha ismernéd a várost! Körbevezetnél minket, megmutatva a fontosabb helyeket a városban, úgy, hogy visszaérjünk sötétedés előtt a fogadóba? Útközben el tudjátok intézni adásvételi ügyleteiteket- *itt az elf lányra néz* - és mi- *itt a másik elf lányra, tehát Luunára néz* - megismerjük a várost. Nos, mennyiért vállalnád el az idegenvezetést... mucus?- *Kérdezi vidám hangon.* ~Tényleg úgy néznék ki, mint akinek búgatóra van szüksége?~ *Gondolja szomorkásan, de nem hagyja, hogy érzelmei kiüljenek arcára, továbbra is boldogan néz Ziana szemébe. Még eszébe jut, hogy aznap még nem evett semmit, de nem akarja ezzel húzni az időt.* ~Majd este a fogadóban. Már úgyis közel van!~ *Gondolja, miközben megkordul a gyomra.*
1403. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-20 22:24:02
Üzenet elküldve: 2014-07-20 22:24:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Neki csak jót jelent, ha a szőkeség nem sejti, mennyi fejtörést okoz neki. Akkor talán még több gondja lenne vele,hisz szándékkal tudná nehezíteni életét, még több problémát okozva, ezzel is több szenvedést csikarva ki belőle. Persze, testének gyötrésével tudna igazán sokat elérni. Ha az ő húsát próbálná falni, vagy kis körmeivel tépkedni bőrét. Kínozni gyengéd játékokkal, ahogy lassan megöli. Addig pedig a félelem és rettegés patakja forrásként törne belőle, s vágyná, remélné, mit egész életében elkerült, a halált.
Ám erre kevés az esély, tekintve, hogy ez a teremtmény nem gonosz. Vagy ha mégis, még maga sem tudja, micsoda az. Talán csak gyermeki mivolta szab gátat neki, talán terve, hogy a szerzetes bizalmába férkőzve tudjon hatni rá és szerezzen neki mindent, mit csak kér, s mikor már nem látja hasznát, megöli. Nem is érti, miért jut eszébe ilyesmi, hiszen ez a tündéri teremtés a légynek se tudna ártani. Persze, a nyers hús vérmaszata tagadhatatlanul rémisztő külsőt tud kölcsönözni, de kinek nem? S nélküle tündéreket megszégyenítő aranyossággal tud Dakhnatorra nézni. S ha az nem is volna elegendő bizonyíték arra, mennyire ártatlan lény, a mostani gesztusok még egy lapáttal tesznek rá.
Egy ásítás, majd szemdörgölés, akárcsak bármelyik ember tenné, egy átlagos kislány, kin erőt vesz a fáradtság. Majd a dobozra mászik és kényelembe helyezi magát. Talán egy pillanatra a legkisebb kétely, a legkisebb félelem is elillan Dakh felől, ahogy rá tekint. Elfelejti, hogy olyan teremtett lény ez, mely képes mindenkivel végezni, elfeledni, hogy nem is olyan régen vad módjára falta a húst, elfeled minden kétséget. Csak egy dolog lebeg szemei előtt, azok előtt a zölden parázsló lélektükrök előtt. Ha létezik sors, istenek, vagy akármi, mi képes irányítani a dolgok folyását, akkor szándéka volt azzal, hogy ezt az ártatlan gyilkost elébe küldte. Nem hisz benne, nem mer, nem akar, viszont érzi, hogy nem hagyhatja el. Itt a remek alkalom, csak el kell sétálnia, tiszta lelkiismerettel mehetne dolgára hagyni, hogy meghaljon a másvilág lakója, ám nem teszi. Nézi egy darabig, mellé lép és szőke fejére teszi kezét, finoman simítva haját. Ha kételkedne magában, nyoma se látszik, hiszen mikor már biztos benne, hogy Isehai alszik, saját kabátjával is betakarja, majd magához ölelve felveszi a dobozról, hogy elvigye. Elviszi, egyenesen a templomba, addig meg sem áll a lánnyal karjai közt, csak ott, mikor a szerzetesek szállására ér. Óvatosan leteszi nem túl kényelmes fekhelyére, majd kabátjából párnát hajt feje alá, egyszerű takaróját ráteríti és újra végigsimít a fején. Nem fogja hagyni, hogy a világ mocska befeketítse most még tiszta lelkét, ha valóban az.
Eztán feláll és keres egy másik szerzetest, ki nem éppen mással van elfoglalva, nem tanul vagy maga okít mást, s megkéri, hogy figyeljen a lánykára, akit elhozott. Később majd megbeszéli egy feljebbvaló pappal, hogy mi lesz vele. Munkájáért kapott kevés pénzéből talán el tudná tartani mindkettejüket, még ha nem is olyan színvonalon, mintha nemes család fogadná magához. De ennél biztonságosabb hely nincs. Hiszen a város legerősebb védelmezői is itt vannak, a levegő mágia templomában, ráadásul a temetőben se sűrűn fordul meg mindenféle alak, Dakhnator pedig ott tölti ideje nagy részét, a sírokat ápolva, újakat készítve elő, s temetve a gödör gyomrába a holtakat, kiknek nevük is volt életükben.*
Ám erre kevés az esély, tekintve, hogy ez a teremtmény nem gonosz. Vagy ha mégis, még maga sem tudja, micsoda az. Talán csak gyermeki mivolta szab gátat neki, talán terve, hogy a szerzetes bizalmába férkőzve tudjon hatni rá és szerezzen neki mindent, mit csak kér, s mikor már nem látja hasznát, megöli. Nem is érti, miért jut eszébe ilyesmi, hiszen ez a tündéri teremtés a légynek se tudna ártani. Persze, a nyers hús vérmaszata tagadhatatlanul rémisztő külsőt tud kölcsönözni, de kinek nem? S nélküle tündéreket megszégyenítő aranyossággal tud Dakhnatorra nézni. S ha az nem is volna elegendő bizonyíték arra, mennyire ártatlan lény, a mostani gesztusok még egy lapáttal tesznek rá.
Egy ásítás, majd szemdörgölés, akárcsak bármelyik ember tenné, egy átlagos kislány, kin erőt vesz a fáradtság. Majd a dobozra mászik és kényelembe helyezi magát. Talán egy pillanatra a legkisebb kétely, a legkisebb félelem is elillan Dakh felől, ahogy rá tekint. Elfelejti, hogy olyan teremtett lény ez, mely képes mindenkivel végezni, elfeledni, hogy nem is olyan régen vad módjára falta a húst, elfeled minden kétséget. Csak egy dolog lebeg szemei előtt, azok előtt a zölden parázsló lélektükrök előtt. Ha létezik sors, istenek, vagy akármi, mi képes irányítani a dolgok folyását, akkor szándéka volt azzal, hogy ezt az ártatlan gyilkost elébe küldte. Nem hisz benne, nem mer, nem akar, viszont érzi, hogy nem hagyhatja el. Itt a remek alkalom, csak el kell sétálnia, tiszta lelkiismerettel mehetne dolgára hagyni, hogy meghaljon a másvilág lakója, ám nem teszi. Nézi egy darabig, mellé lép és szőke fejére teszi kezét, finoman simítva haját. Ha kételkedne magában, nyoma se látszik, hiszen mikor már biztos benne, hogy Isehai alszik, saját kabátjával is betakarja, majd magához ölelve felveszi a dobozról, hogy elvigye. Elviszi, egyenesen a templomba, addig meg sem áll a lánnyal karjai közt, csak ott, mikor a szerzetesek szállására ér. Óvatosan leteszi nem túl kényelmes fekhelyére, majd kabátjából párnát hajt feje alá, egyszerű takaróját ráteríti és újra végigsimít a fején. Nem fogja hagyni, hogy a világ mocska befeketítse most még tiszta lelkét, ha valóban az.
Eztán feláll és keres egy másik szerzetest, ki nem éppen mással van elfoglalva, nem tanul vagy maga okít mást, s megkéri, hogy figyeljen a lánykára, akit elhozott. Később majd megbeszéli egy feljebbvaló pappal, hogy mi lesz vele. Munkájáért kapott kevés pénzéből talán el tudná tartani mindkettejüket, még ha nem is olyan színvonalon, mintha nemes család fogadná magához. De ennél biztonságosabb hely nincs. Hiszen a város legerősebb védelmezői is itt vannak, a levegő mágia templomában, ráadásul a temetőben se sűrűn fordul meg mindenféle alak, Dakhnator pedig ott tölti ideje nagy részét, a sírokat ápolva, újakat készítve elő, s temetve a gödör gyomrába a holtakat, kiknek nevük is volt életükben.*
1402. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-20 20:14:45
Üzenet elküldve: 2014-07-20 20:14:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Virágzik a May Flower //
*A lány megjegyzését nem nagyon érti. Nem nagyon tud egy ember - vagy egyéb humanoid lény, ha már itt tartunk - annyira szerencsés körülmények áldozatává válni, minthogy sebesülten feküdve megpillantsa Lint.
Ha egy ilyen eset forogna fenn, akkor elmosódó fókuszában megjelenne a hat láb magas, vadon formálta alak, terepszínű, viseltes öltözékében, szíjak rengetegével, melyek mint a sonkát, tartják össze, és szelíden letérdelne mellé. Hallhatna egy udvarias, egyszerű kérdést elősomfordálni ajkai közül - "Mi történt barátom?" -, majd a sebet vizsgáló kezek akkor már égető érintését érezhetné. A helyzet megfelelő megítélése után vagy egyből segítséget, vagy egy újabb kérdést kapna.
"- Nem tudlak megmenteni. Gyorsítsam fel?"
És ezután már csak rajta múlik, mit köhög fel gyengülő testéből.
Nem telne bele fél óra, a kósza már tovább is állna, földsír mellől rezignáltan távolodva.*
- Ha beteg lennék, veszélyeztetném a szerettemet, ezt sosem engedném meg magamnak. A leggyengébb láncszemet el kell tüntetni a láncból és újból összekapcsolni azt, hogy még hosszú ideig betöltse funkcióját.
A további létem pedig épp olyan lenne, mint az Ő előtti. A lét nem jelent mást, mint felkelni a következő napon.
*Zárja le kissé színtelen tónussal, ám még mindig megmaradt gyermeki őszinteségében szerethető. Szerethető? Inkább kevésbé kirekesztett ebben a társadalomban, ahol látszólag fontos dolgok nem jelentenek semmit, és az igazi értékre pedig vakok az emberek. Vagy éppen fordítva esik meg ez?*
A hozzászólás írója (Leadlen Linain) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.20 20:24:51
*A lány megjegyzését nem nagyon érti. Nem nagyon tud egy ember - vagy egyéb humanoid lény, ha már itt tartunk - annyira szerencsés körülmények áldozatává válni, minthogy sebesülten feküdve megpillantsa Lint.
Ha egy ilyen eset forogna fenn, akkor elmosódó fókuszában megjelenne a hat láb magas, vadon formálta alak, terepszínű, viseltes öltözékében, szíjak rengetegével, melyek mint a sonkát, tartják össze, és szelíden letérdelne mellé. Hallhatna egy udvarias, egyszerű kérdést elősomfordálni ajkai közül - "Mi történt barátom?" -, majd a sebet vizsgáló kezek akkor már égető érintését érezhetné. A helyzet megfelelő megítélése után vagy egyből segítséget, vagy egy újabb kérdést kapna.
"- Nem tudlak megmenteni. Gyorsítsam fel?"
És ezután már csak rajta múlik, mit köhög fel gyengülő testéből.
Nem telne bele fél óra, a kósza már tovább is állna, földsír mellől rezignáltan távolodva.*
- Ha beteg lennék, veszélyeztetném a szerettemet, ezt sosem engedném meg magamnak. A leggyengébb láncszemet el kell tüntetni a láncból és újból összekapcsolni azt, hogy még hosszú ideig betöltse funkcióját.
A további létem pedig épp olyan lenne, mint az Ő előtti. A lét nem jelent mást, mint felkelni a következő napon.
*Zárja le kissé színtelen tónussal, ám még mindig megmaradt gyermeki őszinteségében szerethető. Szerethető? Inkább kevésbé kirekesztett ebben a társadalomban, ahol látszólag fontos dolgok nem jelentenek semmit, és az igazi értékre pedig vakok az emberek. Vagy éppen fordítva esik meg ez?*
A hozzászólás írója (Leadlen Linain) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.20 20:24:51
1401. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-20 19:46:17
Üzenet elküldve: 2014-07-20 19:46:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Ő még csak nem is sejti, mennyi gondolatmenet fut végig az őszesen csillogó tincsek rejtekében, a koponya mélyén megbújó agyvelőben, csak az édes kétséget és gyötrődést érzi, ami amúgy is teli pocakjának kellemes utóétel, jó ízt hagyó nyalánkság. Ez és az ölelés, a test melege és a lüktető vér közelsége, a szív lüktető üteme elég ahhoz, hogy szempillái elnehezedjenek. Száját egy hatalmas ásítás hagyja el, meg sem próbálja takargatni vagy legalább elfordulni, álmosan nyitja ki olyan nagyra a száját, amennyire csak tudja. Kis karjai lehanyatlanak Dakhnator testéről, kézfejeit ökölbe szorítva dörzsöli meg fáradtan a szemeit. Ki tudja, mikor aludt utoljára, korgó gyomorral nem lehet igazán, most pedig, hogy jóllakott, eluralkodik rajta az álmosság. Pár lépést hátrálva ismét felkucorodik a ládára, amire a szerzetes korábban ültette, oldalra dőlve rajta addig helyezkedik, míg elég kicsire össze nem tudja húzni magát, hogy elférjen. Mivel amúgy is csöppnyi teremtés, nincs annyira nehéz dolga. A kopott inget gyorsan eligazgatja, hogy lábait is takarja, majd fejecskéjét a kezeire hajtja és lehunyja a szemeit. Nincs tudatában annak, hogy a világ legnagyobb ostobasága, amit csinál, mivel cselekedeteit az ösztönök vezérlik, így ott hajtja álomra a fejét, ahol épp rátör a fáradtság. Ha Dakhnator még mindig úgy gondolja, óvó szárnyai alá veszi más világ szülöttjét, bizony sok dolga lesz a nevelésével, ez minden pillanatban egyre bizonyosabb.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10307-10326