*Noriz még úgy is sokáig elfoglalatoskodik a tárgyainak elkészítésével, bár délután vissza is kéne mennie értük, egyeztetni, de neki még más dolga is akad. Most éppen egy boltossal egyeztet, papír ügyén, próbálkozik nagyobb tételben szerezni és színfestéket. Viszont különféle alapvető anyagok is jól jönnének neki, meg persze egyéb dolgokat is, aztán arra kell ráeszmélnie, hogy el sem bírná azt a mennyiséget, amit vinni szeretne. Kelletlenül csökkenti listája hosszát, de ezzel együtt is megakad a szeme egy üvegcsén, melyben furcsa foltok úsznak, erős a gyanúja, hogy valamiféle varázsital lehet, viszont megvizsgálni nem tudja.*
-Az micsoda?
*Kérdi meg a kereskedőt.*
Nagyon szép, mi? Egy varázsos ital, gyönyörű kialakítású kristályfiolában, igazi ritkaság, nem sóznak ilyet az ember nyakára minden holmi butikban és én sem adom el csak úgy bárki jött-mentnek, de úgy látom, hogy maga igazán értő személy és értékeli is tudja az ilyent, tehát magának jó áron megszámítanám.
*Elhúzván a száját, nem erre a válaszra volt kíváncsi, viszont a kereskedőnek kell igazat adnia, mert tényleg szép és ő tette fel rosszul a kérdést.*
-Értem, de milyen hatása van pontosabban?
*Most a kereskedőre került a sor, hogy elkedvetlenedjen.*
A hatása... különleges -*Nestarnak nem kell sok, hogy ebből leszűrje, a kereskedőnek kevés köze van az italhoz és inkább a rátukmálás eszközével próbál élni ahhoz, hogy ez az üzlet megköttessék kettejük között.* -, egy hatalmas kereskedőhajó roncsaiból sikerült kihalászni, sajnos a rakomány nagy része meg is semmisült, de ez nem, ahogy láthatja, még teljesen ép. Szóval miután megtalálták, megvizsgáltatták és csodálatos képességet tudtak neki tulajdonítani, előre jelezte a veszélyt, még a legárnyasabb rejtőzködő gyilkosok támadását is megmutatta. Vagy bármilyen leselkedő veszedelmet, ami reá leshet. És ami a legszebb, elég csak egyet meginni ahhoz, hogy áldásos tevékenysége évekig érződjön és segítse használóját. Mondhatni áldás egy ilyen minden fontosabb személy számára.
*Mindig lehet tanulni valamit, a mai napon azt, hogy mennyit nem tud még Nestar a szakmáról, már ha a kereskedő igazat és valóst mond. Fontos kitenni a különbséget, hiszen lehet valótlant állítani úgy is, hogy éppenséggel nem hazudik, csak nincsen tisztában vele.*
-Hmm... tényleg elég érdekes dolgokat állítasz, én már régóta foglalkozom alkímiával, de ilyen italokról még nem igazán hallottam.
*Azt a mellékes információt, hogy ő nem éppen az italkeverési részével foglalkozott az alkímiának, természetesen hanyagolja. Viszont még ő is tud annyit, hogy ez egy varázshatalomnak is nagyon veszélyes lenne, így fenntartja a lehetőséget a hitetlenkedésre. Viszont mivel laborjában a bizalom és a hely híján nem tudja megvizsgálni, ezért csak érdeklődése maradt meg.*
És, mint szakértő, mit mondana rá?
*Kacsintgat vissza a kereskedő, megerősítést várna a szavaitól.*
-Azon gondolkodom, hogy lehet meg kéne vizsgálni a mágikus hatását, hátha nem-e sötét. Viszont ez nagy sajnálatomra már túlesik az én ismeretkörömön, én csak a komponenseit bírnám meghatározni, megfelelő körülmények között. Bár, ha megengedi, akkor erre később sort is keríthetünk, hátha közelebb kerülünk a nyitjához.
Mármint?
*A kereskedő sejti, hogy ez még hozhat neki kedvező dolgokat, azonban keveset ért az alkimista beszédéből.*
-Mármint, ha tisztában vagyunk azzal, hogy miből készült és megvannak hozzá a megfelelő metódusok, ahogy előállítható, akkor ennek az egy üvegnek a receptje alapján, ha nem játszott közre egy rá varázslott mágia, elő tudunk állítani belőle bármennyit, már az alapanyagkereteken belül. Ez persze növelhető egy herbáliák ismeretével, de azt hiszem, hogy a lényeg már kiviláglott. Engedélyével majd később megvizsgálnám az egyik üvegcse tartalmát és a komponenseiből meg tudom állapítani, hogy önmagában a szer mire képes. De pontosan mennyi itala van ebből?
Alig kevesebb, mint egy tucat. De inkább arra válaszoljon, hogy maga mennyit kérne ezért?
-Szerintem ebben meg tudunk állapodni, tekintve, hogy nagyon sok, nem túl jelentős értékű tárgyat néztem ki.
De összegezve az elég sok is lehet.
-A tudásnál nincs értékesebb dolog, de nem tervezek túl sokat, igazából csak számomra mindennapos eszközöket vinnék el.
*Mutat is rá a papírra, pennára és kisebb kódexekre, amik bár üresek, de neki éppen úgy kellene, az ismereteket majd ő vési bele. A kereskedő elgondolkodik, elég nagy döntés előtt áll, hiszen őt is már régóta érdekelte, hogy a matróz elbeszélésén túl mennyire van alapja a históriáknak, amik az üvegcsét övezik.*
Még elgondolkodom rajta, de addig is, egy kisebb összeg fejében elviheti egy részét, mint meghitelezése az ajánlatnak.
*Rá is bök az egyik, nem túl kisebb ládára, amiben pár üres, de annál vastagabb könyv akad.*
-Értem, akkor majd szóljon be a könyvtárba, ha keresne, bár meg fogok itt párszor fordulni a költözésem ügyén.
*Van valami a kereskedő nyele hegyén, ami miatt még egy kicsit visszakozik elindulni vagy csak a láda nehéz, de végül kibukik.*
Annyi, hogy még lenne majd pár ilyen ital, aminek a hatásában nem vagyok bizonyos és ha már úgy is ért hozzá, meg minden akkor azokra is ránézhetne, hogy mire jók és kb. mennyire értékesek. Persze zárás után, hiszen az üzletemet nem kockáztatom és szeretném én is figyelni a folyamatok lezajlását. Bár ezt úgy is én fogom a végén megszabni, hiszen érthető. És akkor azért is majd elvihet pár dolgot az új lakóhelyére, bármilyen is légyen az.
-Teljesen érthető, nekem ez így megfelel.
*Szól röviden, mert ezt még el is kell cipekednie a gazdagnegyedig.*