Arthenior - Pincearéna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
100. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-20 21:39:56
Üzenet elküldve: 2021-01-20 21:39:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Jenari nevetése hallatán röviden a lányra pillant, és mintha a száraz mosoly mögött egy pillanatra megcsillanna valami joviálisabb érzelem is, ám mikor rövidesen visszanéz a vele szemben álló nőre, arckifejezése ismét komoly. Nem kerüli el a figyelmét, ahogy amaz hozzá alkalmazkodva vívóállást vesz fel, és abból, amit egy gyors pillantással meg tud állapítani, nem követi el azokat a hibákat, amikbe az újoncok gyakran beleesnek.
Még azt is megkockáztatja, hogy Nawanthiri valamiféle formális kiképzésen is átesett.*
~Zsoldos? Vagy valamiféle szerzetes?~
*Hallott már szerzetesrendekről, amik Wegtoren közelében helyezkednek el. Ruházata, fegyverzete alapján valószínűbbnek tűnik, hogy ezek egyikének lehet, vagy lehetett tagja a nő. Legalábbis ha az alkarvédőn és fent leadott tőrön kívül van bármiféle fegyverzete, akkor azt nem hozta magával a fogadóba.
Ahogy amaz szakértő kezekkel megtalálja azokat a pontokat a testén, melyekkel ki tudja billenteni őt az egyensúlyából, ő csak félig figyel a gyakorlatra, és közben igyekszik előhúzni az emlékezetéből azt a keveset, amit tud ezekről a szerzetesrendekről.*
~Pusztakezes harcművészet, meglepő ügyesség és erő...~
*Nehéz feladat, ugyanis sosem igazán foglalkoztatta őt a téma, amikor még a hegységtől Nyugatra élt. Így inkább visszafordítja a figyelmét Nawanthiri gyakorlatára, ami a saját meglepetésére még nem ért véget. Ellenfele sosem támad elég sokáig, hogy ténylegesen kibillentse az egyensúlyából, hanem mindig engedi visszanyerni a stabil lábtartást.
Egy gyors pillantás a nő szemébe igazolja korábbi elméletét, miszerint a nő ilyesmi egyensúlyra és finom erőre támaszkodó gyakorlatokban nem c,sak azért ennyire jártas, mert délutánonként ezzel üti el az időt.*
~Érdekes egy ember, az biztos.~
*Gondolja magában, majd, látván, hogy nem igazán halad a gyakorlat sehova annak ellenére sem, hogy amaz bizonyára minden erőfeszítés nélkül rákényszeríthetné az ellépésre, úgy dönt, hogy csak kíváncsiságból kipróbál valamit.
Az erő elvezetése helyett megveti a hátsó lábát, és egészen addig tartja ezt a pozíciót, amíg a finom, ám növekvő nyomás a bal térdén több fájdalommal kezd járni, mint amennyit ő szívesen elviselne.
Ekkor egy aprócska, tudatos lépéssel megtöri a saját pozícióját, és biccent a másiknak.*
-Tanulságos volt.
*Hangzik el a kurta válasz. Ezt követően leül a földre, körülbelül oda, ahonnan Jenari korábban felkelt, és jobb térdét felhúzva, a balt egyenesen tartva, ép karjával a földön megtámaszkodva viszonylagos kényelembe helyezi magát. Innen figyelmesen nézi a két nő gyakorlatozását.*
A hozzászólás írója (Gaerralos Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.20 22:12:49
*Jenari nevetése hallatán röviden a lányra pillant, és mintha a száraz mosoly mögött egy pillanatra megcsillanna valami joviálisabb érzelem is, ám mikor rövidesen visszanéz a vele szemben álló nőre, arckifejezése ismét komoly. Nem kerüli el a figyelmét, ahogy amaz hozzá alkalmazkodva vívóállást vesz fel, és abból, amit egy gyors pillantással meg tud állapítani, nem követi el azokat a hibákat, amikbe az újoncok gyakran beleesnek.
Még azt is megkockáztatja, hogy Nawanthiri valamiféle formális kiképzésen is átesett.*
~Zsoldos? Vagy valamiféle szerzetes?~
*Hallott már szerzetesrendekről, amik Wegtoren közelében helyezkednek el. Ruházata, fegyverzete alapján valószínűbbnek tűnik, hogy ezek egyikének lehet, vagy lehetett tagja a nő. Legalábbis ha az alkarvédőn és fent leadott tőrön kívül van bármiféle fegyverzete, akkor azt nem hozta magával a fogadóba.
Ahogy amaz szakértő kezekkel megtalálja azokat a pontokat a testén, melyekkel ki tudja billenteni őt az egyensúlyából, ő csak félig figyel a gyakorlatra, és közben igyekszik előhúzni az emlékezetéből azt a keveset, amit tud ezekről a szerzetesrendekről.*
~Pusztakezes harcművészet, meglepő ügyesség és erő...~
*Nehéz feladat, ugyanis sosem igazán foglalkoztatta őt a téma, amikor még a hegységtől Nyugatra élt. Így inkább visszafordítja a figyelmét Nawanthiri gyakorlatára, ami a saját meglepetésére még nem ért véget. Ellenfele sosem támad elég sokáig, hogy ténylegesen kibillentse az egyensúlyából, hanem mindig engedi visszanyerni a stabil lábtartást.
Egy gyors pillantás a nő szemébe igazolja korábbi elméletét, miszerint a nő ilyesmi egyensúlyra és finom erőre támaszkodó gyakorlatokban nem c,sak azért ennyire jártas, mert délutánonként ezzel üti el az időt.*
~Érdekes egy ember, az biztos.~
*Gondolja magában, majd, látván, hogy nem igazán halad a gyakorlat sehova annak ellenére sem, hogy amaz bizonyára minden erőfeszítés nélkül rákényszeríthetné az ellépésre, úgy dönt, hogy csak kíváncsiságból kipróbál valamit.
Az erő elvezetése helyett megveti a hátsó lábát, és egészen addig tartja ezt a pozíciót, amíg a finom, ám növekvő nyomás a bal térdén több fájdalommal kezd járni, mint amennyit ő szívesen elviselne.
Ekkor egy aprócska, tudatos lépéssel megtöri a saját pozícióját, és biccent a másiknak.*
-Tanulságos volt.
*Hangzik el a kurta válasz. Ezt követően leül a földre, körülbelül oda, ahonnan Jenari korábban felkelt, és jobb térdét felhúzva, a balt egyenesen tartva, ép karjával a földön megtámaszkodva viszonylagos kényelembe helyezi magát. Innen figyelmesen nézi a két nő gyakorlatozását.*
A hozzászólás írója (Gaerralos Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.20 22:12:49
99. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-20 11:17:42
Üzenet elküldve: 2021-01-20 11:17:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Gaerralos és Nawanthiri még a gyakorlat elején figyelmes lehet Jenari nevetésére. Nem kezd ugyan hangos hahotázásba, de láthatóan jó sokáig és igen jóízűen mulat a veterán integetésére. Fel sem merül benne, hogy esetleg ezzel megbántaná a férfit, na nem mintha lenne ráhatása a nevetésére jelen helyzetben.
A gyakorlat kezdetére azért jócskán lecsillapodik kacarászása, és rövidesen teljesen el is hal. Az elején még érdeklődve figyeli a két gyakorlatozót, de nem tud sokáig rájuk fókuszálni, ezért feláll, leporolja a fenekét, majd a hely körbejárásával köti le magát.
Észre sem veszi a gyakorlat végét addig, amíg Nawanthiri megszólítja. Meglepett fordul meg, és kissé zavartan néz körbe.*
- Hmm?
*Hangzik el a válasz, de rövidesen a körülményekből kikövetkezteti miről lehet szó.*
- Áh, én jövök? Remek.
*Megszaporázza lépteit. A rövidke séta határozottan jót tett neki, vérkeringését kicsit felpezsdítette, így az tompa álmossága is enyhült, de még így is feltehetően hátrányból indul. Ez persze Jenarit sosem zavarta.*
- Ha nem gond, akkor én maradnék a jól bevált módszernél. Ütés, rúgás, satöbbi. Amíg a földre nem kerül valaki.
*Foglalja össze kurtán, és választ, kiegészítést, illetve beleegyezést vár a másiktól. Közben egy gyors pillantást vet Gaerralosra, hogy amaz hogy érzi magát. Röpke, sekély aggodalom ez csupán a részéről.*
*Gaerralos és Nawanthiri még a gyakorlat elején figyelmes lehet Jenari nevetésére. Nem kezd ugyan hangos hahotázásba, de láthatóan jó sokáig és igen jóízűen mulat a veterán integetésére. Fel sem merül benne, hogy esetleg ezzel megbántaná a férfit, na nem mintha lenne ráhatása a nevetésére jelen helyzetben.
A gyakorlat kezdetére azért jócskán lecsillapodik kacarászása, és rövidesen teljesen el is hal. Az elején még érdeklődve figyeli a két gyakorlatozót, de nem tud sokáig rájuk fókuszálni, ezért feláll, leporolja a fenekét, majd a hely körbejárásával köti le magát.
Észre sem veszi a gyakorlat végét addig, amíg Nawanthiri megszólítja. Meglepett fordul meg, és kissé zavartan néz körbe.*
- Hmm?
*Hangzik el a válasz, de rövidesen a körülményekből kikövetkezteti miről lehet szó.*
- Áh, én jövök? Remek.
*Megszaporázza lépteit. A rövidke séta határozottan jót tett neki, vérkeringését kicsit felpezsdítette, így az tompa álmossága is enyhült, de még így is feltehetően hátrányból indul. Ez persze Jenarit sosem zavarta.*
- Ha nem gond, akkor én maradnék a jól bevált módszernél. Ütés, rúgás, satöbbi. Amíg a földre nem kerül valaki.
*Foglalja össze kurtán, és választ, kiegészítést, illetve beleegyezést vár a másiktól. Közben egy gyors pillantást vet Gaerralosra, hogy amaz hogy érzi magát. Röpke, sekély aggodalom ez csupán a részéről.*
98. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-19 14:41:25
Üzenet elküldve: 2021-01-19 14:41:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Érdeklődve figyeli, ahogy Gaerralos vívóállásba helyezkedik, de nem szól érte. Amikor azonban meglengeti a csonka jobbját, egy kis mosoly kíséretében mutogat a férfi bal karjára, hogy kifejezetten arra lesz szüksége, tegye csak oda a lány jobbjához.*
- Ez igazából egy kétkezes gyakorlat. Ha úgy játszunk, mindkét alkar összeér a vele szemben levővel. *Olyan tisztelettudó hangot igyekszik megütni, amennyire csak telik tőle. Mintha a veterán tökéletesen ép és egészséges lenne, de ma valamiért egy kézzel volt kedve játszani. Zokszó nélkül igazodik az állásához is, jobb lábát kicsit előrébb csúsztatva.
Amikor feléje pillant, látja, hogy Jenarit annyira nem ragadja magával a dolog, de nem veszi a szívére. Ehhez a fajta mókához tényleg kell a hangulat. Ha a jégkék szemű lány "rendes" harcra vágyik, Nawanthiri arra is kapható. Sőt, arra kapható csak igazán!
A veterán támadásának meg sem próbál ellentartani. Annyit tesz csupán, hogy a saját alkarjával megkerüli a férfiét, és finoman kitolja oldalra a lány felkarját kereső kezet. Közben mélyebbre megy az állásban, a bal vállát nekitámasztja Gaerralos mellkasának, aztán az időközben felszabadult jobb tenyerével lágyan a férfi vállához nyúl. Ha ellenáll, nem erőlteti, inkább a jobb könyökével tolja meg egy picit a szegycsontját. Az egész mozgás folyékony, mégis van benn valami lassú erő, nem igazán érezni, hogy a lány izmai megfeszülnének. Ha a veterán elég figyelmes, észreveheti, hogy ellenfele nem használja a szemeit: nyitva vannak, de üresen tekintenek valahova félre. És azt is, hogy Nawanthiri tényleg játszik. Egymás után indítja az újabb és újabb támadásokat, de hagyja, hogy a férfi kimozogja, elvezesse őket. Ha úgy érzi, Gaerralos nem talál jó választ valamelyik feladványára, egyszerűen abbahagyja, és ad neki egy másikat, más irányból, néha egyszerre kétfelől is. Minden tagját felhasználja hozzájuk, csak a bal karját nem.
Végül persze győz a rutin. A férfi beleáll egy támadásba, és finoman bár, de ellöki magát Nawanthiri vállán, amitől kénytelen oldalt lépni. A lány szemeibe visszatér az élet, rámosolyog a veteránra.*
- Na, hogy tetszett? *meghallgatja a választ, aztán Jenarihoz fordul* És te, jössz? Vagy játsszunk valami pörgősebbet?
*Érdeklődve figyeli, ahogy Gaerralos vívóállásba helyezkedik, de nem szól érte. Amikor azonban meglengeti a csonka jobbját, egy kis mosoly kíséretében mutogat a férfi bal karjára, hogy kifejezetten arra lesz szüksége, tegye csak oda a lány jobbjához.*
- Ez igazából egy kétkezes gyakorlat. Ha úgy játszunk, mindkét alkar összeér a vele szemben levővel. *Olyan tisztelettudó hangot igyekszik megütni, amennyire csak telik tőle. Mintha a veterán tökéletesen ép és egészséges lenne, de ma valamiért egy kézzel volt kedve játszani. Zokszó nélkül igazodik az állásához is, jobb lábát kicsit előrébb csúsztatva.
Amikor feléje pillant, látja, hogy Jenarit annyira nem ragadja magával a dolog, de nem veszi a szívére. Ehhez a fajta mókához tényleg kell a hangulat. Ha a jégkék szemű lány "rendes" harcra vágyik, Nawanthiri arra is kapható. Sőt, arra kapható csak igazán!
A veterán támadásának meg sem próbál ellentartani. Annyit tesz csupán, hogy a saját alkarjával megkerüli a férfiét, és finoman kitolja oldalra a lány felkarját kereső kezet. Közben mélyebbre megy az állásban, a bal vállát nekitámasztja Gaerralos mellkasának, aztán az időközben felszabadult jobb tenyerével lágyan a férfi vállához nyúl. Ha ellenáll, nem erőlteti, inkább a jobb könyökével tolja meg egy picit a szegycsontját. Az egész mozgás folyékony, mégis van benn valami lassú erő, nem igazán érezni, hogy a lány izmai megfeszülnének. Ha a veterán elég figyelmes, észreveheti, hogy ellenfele nem használja a szemeit: nyitva vannak, de üresen tekintenek valahova félre. És azt is, hogy Nawanthiri tényleg játszik. Egymás után indítja az újabb és újabb támadásokat, de hagyja, hogy a férfi kimozogja, elvezesse őket. Ha úgy érzi, Gaerralos nem talál jó választ valamelyik feladványára, egyszerűen abbahagyja, és ad neki egy másikat, más irányból, néha egyszerre kétfelől is. Minden tagját felhasználja hozzájuk, csak a bal karját nem.
Végül persze győz a rutin. A férfi beleáll egy támadásba, és finoman bár, de ellöki magát Nawanthiri vállán, amitől kénytelen oldalt lépni. A lány szemeibe visszatér az élet, rámosolyog a veteránra.*
- Na, hogy tetszett? *meghallgatja a választ, aztán Jenarihoz fordul* És te, jössz? Vagy játsszunk valami pörgősebbet?
97. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-18 23:25:28
Üzenet elküldve: 2021-01-18 23:25:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Gaerralos szinte meglepetés nélkül veszi tudomásul, hogy Nawanthiri őt választotta ki gyakorlata bemutatására. Követi a nőt, és figyeli, ahogy az felveszi a tartását. Vele szemben ő is hasonló tartást vesz fel, bár terpesz helyett Gaerralos egy több stabilitást adó vívóállásban helyezi el a lábait. Bal lába kicsivel hátrébb van, mint a jobb, és lábfeje oldalra van fordítva.
Mikor aztán azt az utasítást kapja, hogy utánozza a másikat, egy száraz mosoly kúszik az arcára. Felemeli jobb felkarját, és röviden jobbra-balra billegteti a levegőben, mintha integetne.*
~Milyen szórakozott vagyok, Pirtianesben hagytam!~
*Újra az oldalához esik a jobb karja maradványa, majd bal karjával teljesíti az utasítást. Persze tisztában van vele, hogy ha a tisztán a fizikai képességeiken múlik, Nawanthiri minden nehézség nélkül győzni fog. Ebben a gyakorlatban neki van több tapasztalata, és a jobb kéz-bal kéz különbség sem elhanyagolható.
Az közben folytatja az instrukciókat, és Gaerralos kezdi érteni, hogy itt még a stabil állás sem fog sok segítséget nyújtani. Érzi, ahogy a bal lábára egyre több nyomás kerül, és lassan kezdi elveszteni az egyensúlyérzékét.
Mikor aztán Nawanthiri abbahagyja a tolást, és visszahelyezkedik az eredeti állásba, több ötletet is megfontol, majd elvet. Bár kelleténél komolyabban veszi a játékot, ő egy gyakorlatként fogja fel a dolgot, és nem nagyon tudja megindokolni magának, hogy miért ne hozná a legjobbat, ami tőle telik.*
-Kezdhetjük.
*Mondja végül. Megtámasztja magát korábbi állásában, és bal kezét Nawanthiri jobb felkarja aljára mozgatja. Eleinte furcsa szögben tud így csak tolni. Arra számít, hogy amaz ismét a vállánál fogva igyekszik majd kibillenteni az egyensúlyából.
Pár másodpercig hagyja, hogy normálisan haladjon a gyakorlat, majd ha kezdi érezni, hogy mindjárt kibillen az egyensúlyából, viszonylag hirtelen több mindent is csinál egyszerre. Bal térdét még jobban berogyasztja, kezével pedig Nawanthiri felkarját felfelé kezdi el tolni.
Azt reméli, hogy Nawanthiri ilyen körülmények között ha továbbra is igyekszik fenntartani a nyomást, akkor lecsúszik a keze a válláról, és a pillanatnyi támaszhiány miatt elveszti az egyensúlyát. Persze tudja, hogy még így sem jók az esélyei, de talán így már nem áll annyira rosszul, mint ha csak egyszerűen tolná a másik vállát.*
A hozzászólás írója (Gaerralos Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.18 23:28:45
*Gaerralos szinte meglepetés nélkül veszi tudomásul, hogy Nawanthiri őt választotta ki gyakorlata bemutatására. Követi a nőt, és figyeli, ahogy az felveszi a tartását. Vele szemben ő is hasonló tartást vesz fel, bár terpesz helyett Gaerralos egy több stabilitást adó vívóállásban helyezi el a lábait. Bal lába kicsivel hátrébb van, mint a jobb, és lábfeje oldalra van fordítva.
Mikor aztán azt az utasítást kapja, hogy utánozza a másikat, egy száraz mosoly kúszik az arcára. Felemeli jobb felkarját, és röviden jobbra-balra billegteti a levegőben, mintha integetne.*
~Milyen szórakozott vagyok, Pirtianesben hagytam!~
*Újra az oldalához esik a jobb karja maradványa, majd bal karjával teljesíti az utasítást. Persze tisztában van vele, hogy ha a tisztán a fizikai képességeiken múlik, Nawanthiri minden nehézség nélkül győzni fog. Ebben a gyakorlatban neki van több tapasztalata, és a jobb kéz-bal kéz különbség sem elhanyagolható.
Az közben folytatja az instrukciókat, és Gaerralos kezdi érteni, hogy itt még a stabil állás sem fog sok segítséget nyújtani. Érzi, ahogy a bal lábára egyre több nyomás kerül, és lassan kezdi elveszteni az egyensúlyérzékét.
Mikor aztán Nawanthiri abbahagyja a tolást, és visszahelyezkedik az eredeti állásba, több ötletet is megfontol, majd elvet. Bár kelleténél komolyabban veszi a játékot, ő egy gyakorlatként fogja fel a dolgot, és nem nagyon tudja megindokolni magának, hogy miért ne hozná a legjobbat, ami tőle telik.*
-Kezdhetjük.
*Mondja végül. Megtámasztja magát korábbi állásában, és bal kezét Nawanthiri jobb felkarja aljára mozgatja. Eleinte furcsa szögben tud így csak tolni. Arra számít, hogy amaz ismét a vállánál fogva igyekszik majd kibillenteni az egyensúlyából.
Pár másodpercig hagyja, hogy normálisan haladjon a gyakorlat, majd ha kezdi érezni, hogy mindjárt kibillen az egyensúlyából, viszonylag hirtelen több mindent is csinál egyszerre. Bal térdét még jobban berogyasztja, kezével pedig Nawanthiri felkarját felfelé kezdi el tolni.
Azt reméli, hogy Nawanthiri ilyen körülmények között ha továbbra is igyekszik fenntartani a nyomást, akkor lecsúszik a keze a válláról, és a pillanatnyi támaszhiány miatt elveszti az egyensúlyát. Persze tudja, hogy még így sem jók az esélyei, de talán így már nem áll annyira rosszul, mint ha csak egyszerűen tolná a másik vállát.*
A hozzászólás írója (Gaerralos Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.18 23:28:45
96. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-18 21:36:00
Üzenet elküldve: 2021-01-18 21:36:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Jenari valahol örül, hogy nem vele kezdődik az egész, hagyja is Gaerralost a bemutatón részt venni. Az Ördögvigyor hatására mosolyog, de arcán megjelennek némi grimaszok is, ahogy rácsodálkozik, és furcsállja amit látni fog. Nem rejti véka alá, hogy nem az ő világa ez a gyakorlat, így amikor Nawanthiri rápillant, ezt távolról is könnyen leolvashatja arcáról. Jenari inkább örülne egy „rendes” harcnak, amikben ütéseket kell bevinni, vagy akkor már inkább nem is gyakorlatozna.
Ettől függetlenül nem zárkózik el teljesen a lány ötletétől, és valójában lehet, hogy a veteránnak ez éppen ideális lesz. Érdekli is, hogy a férfi hogy viszonyul a szituációhoz, és ha belemegy, akkor miként fogja teljesíteni. Talán még tanulhat is belőle. Addig is törökülésben kényelmesen elüldögél, és szórakozottan oldalra ringatja magát pótcselekvés gyanánt.*
*Jenari valahol örül, hogy nem vele kezdődik az egész, hagyja is Gaerralost a bemutatón részt venni. Az Ördögvigyor hatására mosolyog, de arcán megjelennek némi grimaszok is, ahogy rácsodálkozik, és furcsállja amit látni fog. Nem rejti véka alá, hogy nem az ő világa ez a gyakorlat, így amikor Nawanthiri rápillant, ezt távolról is könnyen leolvashatja arcáról. Jenari inkább örülne egy „rendes” harcnak, amikben ütéseket kell bevinni, vagy akkor már inkább nem is gyakorlatozna.
Ettől függetlenül nem zárkózik el teljesen a lány ötletétől, és valójában lehet, hogy a veteránnak ez éppen ideális lesz. Érdekli is, hogy a férfi hogy viszonyul a szituációhoz, és ha belemegy, akkor miként fogja teljesíteni. Talán még tanulhat is belőle. Addig is törökülésben kényelmesen elüldögél, és szórakozottan oldalra ringatja magát pótcselekvés gyanánt.*
95. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-18 13:23:34
Üzenet elküldve: 2021-01-18 13:23:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Vidáman vsszamosolyog Jenarira, aztán az állva maradt Gaerralost pár lépéssel a terem belseje felé irányítja, ahol több a hely. Felvesz egy vállnyi széles terpeszt, kicsit berogyasztja a térdeit és a behajlított jobbját hasmagasságban kiteszi maga elé, mintha egy tányért akarna vinni. A bal karja ernyedten lóg.* Állj velem szembe úgy, mint én, és érintsd oda az alkarod az enyémhez. *Ha a férfi elhelyezkedett, folytatja a szabályokkal.* Az a feladat, hogy kimozdítsuk egymást ebből az állásból: az veszt, aki ellép. Csak nyomni meg tolni ér, fogni, ütni, húzni nem. Mindig érj hozzám valahogy: a kezeddel, könyököddel, válladdal vagy amivel sikerül. Erőt ne vigyél bele, és mozogj lassan. Valahogy így. *és olyan tempóban, mintha mézben úszna, felnyúl Gaerralos vállához, rátapasztja a kezét, aztán finoman elkezdi tolni. A mozdulat óvatosnak érződik, de ha a veterán ellenállna neki, nagyjából olyan érzése lehet, mintha egy megelevenedett szobornak próbálna ellentartani. Nawanthiri nem várja meg, hogy a férfi kibillenjen az egyensúlyából, ha úgy látja, hogy a másik megértette, miről szól a játék, visszahúzza a kezét kiindulóhelyzetbe. Odapillant Jenarira, hogy mennyire fogták meg a látottak, aztán egy hamiskás mosollyal az arcán visszafordul az ellenfeléhez.*
- Ha kész vagy, kezdhetjük!
*Vidáman vsszamosolyog Jenarira, aztán az állva maradt Gaerralost pár lépéssel a terem belseje felé irányítja, ahol több a hely. Felvesz egy vállnyi széles terpeszt, kicsit berogyasztja a térdeit és a behajlított jobbját hasmagasságban kiteszi maga elé, mintha egy tányért akarna vinni. A bal karja ernyedten lóg.* Állj velem szembe úgy, mint én, és érintsd oda az alkarod az enyémhez. *Ha a férfi elhelyezkedett, folytatja a szabályokkal.* Az a feladat, hogy kimozdítsuk egymást ebből az állásból: az veszt, aki ellép. Csak nyomni meg tolni ér, fogni, ütni, húzni nem. Mindig érj hozzám valahogy: a kezeddel, könyököddel, válladdal vagy amivel sikerül. Erőt ne vigyél bele, és mozogj lassan. Valahogy így. *és olyan tempóban, mintha mézben úszna, felnyúl Gaerralos vállához, rátapasztja a kezét, aztán finoman elkezdi tolni. A mozdulat óvatosnak érződik, de ha a veterán ellenállna neki, nagyjából olyan érzése lehet, mintha egy megelevenedett szobornak próbálna ellentartani. Nawanthiri nem várja meg, hogy a férfi kibillenjen az egyensúlyából, ha úgy látja, hogy a másik megértette, miről szól a játék, visszahúzza a kezét kiindulóhelyzetbe. Odapillant Jenarira, hogy mennyire fogták meg a látottak, aztán egy hamiskás mosollyal az arcán visszafordul az ellenfeléhez.*
- Ha kész vagy, kezdhetjük!
94. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-17 17:50:16
Üzenet elküldve: 2021-01-17 17:50:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Egy pillanat erejéig elkapja Nawanthiri egyértelműen szánakozó pillantását. Annak ellenére, hogy gyűlöli az ilyen és hasonló érzéseket, valahol be kell ismernie, hogy segítenek neki. Akárhányszor észreveszi, mikor valaki szeme egy darabig elidőzik a karja csonkján, vagy a járóbotján, kap egy erőlöketet a dactól, amit még Pirtianes sem tudott kinevelni belőle.
Arra, hogy ez most sincs máshogy, bizonyítékként szolgál, hogy még tízszer megismétli az előretörés-gyakorlatot, és csak ezután tart egy rövid szünetet, és teszi fel kérdését Jenarinak. Halvány mosoly kúszik az arcára, mikor az megteszi a segítőkész ajánlatát.*
-Köszönöm.
*Körülbelül ekkor ér ide Nawanthiri, hogy meghívja a kettőjüket valami "játékra." Jenarival ellentétben neki a grimasz elkerüléséhez kell erőfeszítést tennie. A szóról sárban szórakozó gyerekek jutnak eszébe, és tekintve, hogy jobbkezes volt, tisztában van vele, hogy egy kézügyességet kamatoztató gyakorlatban sem jók az esélyei.
Ám Jenari rábólint, és Gaerralos térdei sem elleneznek egy pár perces pihenőt, így végül ő is biccent.*
-Akkor mind részt veszünk.
*Várakozó pillantást vet a nőre, bár nem nagyon számít arra, hogy az sokáig fog várni az ötlete részletezésével.*
*Egy pillanat erejéig elkapja Nawanthiri egyértelműen szánakozó pillantását. Annak ellenére, hogy gyűlöli az ilyen és hasonló érzéseket, valahol be kell ismernie, hogy segítenek neki. Akárhányszor észreveszi, mikor valaki szeme egy darabig elidőzik a karja csonkján, vagy a járóbotján, kap egy erőlöketet a dactól, amit még Pirtianes sem tudott kinevelni belőle.
Arra, hogy ez most sincs máshogy, bizonyítékként szolgál, hogy még tízszer megismétli az előretörés-gyakorlatot, és csak ezután tart egy rövid szünetet, és teszi fel kérdését Jenarinak. Halvány mosoly kúszik az arcára, mikor az megteszi a segítőkész ajánlatát.*
-Köszönöm.
*Körülbelül ekkor ér ide Nawanthiri, hogy meghívja a kettőjüket valami "játékra." Jenarival ellentétben neki a grimasz elkerüléséhez kell erőfeszítést tennie. A szóról sárban szórakozó gyerekek jutnak eszébe, és tekintve, hogy jobbkezes volt, tisztában van vele, hogy egy kézügyességet kamatoztató gyakorlatban sem jók az esélyei.
Ám Jenari rábólint, és Gaerralos térdei sem elleneznek egy pár perces pihenőt, így végül ő is biccent.*
-Akkor mind részt veszünk.
*Várakozó pillantást vet a nőre, bár nem nagyon számít arra, hogy az sokáig fog várni az ötlete részletezésével.*
93. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-17 15:21:03
Üzenet elküldve: 2021-01-17 15:21:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Látva Gaerralos szenvedését Jenari is örül, hogy vissza szolgáltatták neki a botját, de igyekszik együttérzése ellenére sem túlzottan másképp kezelni a veteránt. Amíg a többiek megfelelő módon bemelegítenek, addig ő lehuppan ahol éppen kényelmesnek tűnik, ez lehet akár a föld is. Tagjai kiropogtatásán kívül nem különösebben érdekli a dolog, holott érti a hasznosságát, mégis az ugrik be elméjében, hogy egy váratlan kocsmai verekedésben sem volt soha alkalma felkészülni.
Inkább ez idő alatt igyekszik erőt venni, mert azt érzi, hogy a tompaság ólomnehéz súlyokat helyez rá, és emiatt hamarabb elfárad. De már legalább nem dühös, és nem kavarognak olyan veszettül gondolatai.
Gaerralos szól hozzá, ezért tekintetét felemeli a föld bámulásából.*
- Nem, nem tudok.
*Látszólag válasza ennyi, de gyorsan hozzáteszi még.*
- Majd utána járok. Biztos találok valakit.
*Mivel eddig nincs is semmi oka nem kedvelni a férfit, sőt, eddigi hozzáállása szimpátiát váltott ki belőle ezt láthatóan állapotától függetlenül is komolyan veszi.
Nawanthiri valami játékot emleget, amire Jenari grimaszolna, de ahhoz sincs kedve, hogy megmozgassa arcizmait és ellenálljon az ösztönös mosolynak, így megrántja vállait. Ő már előre tudja, hogy nem ez lesz az az alkalom, amikor a legjobban fog teljesíteni, ahhoz már túl kábult, így neki teljesen mindegy.*
- Részemről rendben van.
*Látva Gaerralos szenvedését Jenari is örül, hogy vissza szolgáltatták neki a botját, de igyekszik együttérzése ellenére sem túlzottan másképp kezelni a veteránt. Amíg a többiek megfelelő módon bemelegítenek, addig ő lehuppan ahol éppen kényelmesnek tűnik, ez lehet akár a föld is. Tagjai kiropogtatásán kívül nem különösebben érdekli a dolog, holott érti a hasznosságát, mégis az ugrik be elméjében, hogy egy váratlan kocsmai verekedésben sem volt soha alkalma felkészülni.
Inkább ez idő alatt igyekszik erőt venni, mert azt érzi, hogy a tompaság ólomnehéz súlyokat helyez rá, és emiatt hamarabb elfárad. De már legalább nem dühös, és nem kavarognak olyan veszettül gondolatai.
Gaerralos szól hozzá, ezért tekintetét felemeli a föld bámulásából.*
- Nem, nem tudok.
*Látszólag válasza ennyi, de gyorsan hozzáteszi még.*
- Majd utána járok. Biztos találok valakit.
*Mivel eddig nincs is semmi oka nem kedvelni a férfit, sőt, eddigi hozzáállása szimpátiát váltott ki belőle ezt láthatóan állapotától függetlenül is komolyan veszi.
Nawanthiri valami játékot emleget, amire Jenari grimaszolna, de ahhoz sincs kedve, hogy megmozgassa arcizmait és ellenálljon az ösztönös mosolynak, így megrántja vállait. Ő már előre tudja, hogy nem ez lesz az az alkalom, amikor a legjobban fog teljesíteni, ahhoz már túl kábult, így neki teljesen mindegy.*
- Részemről rendben van.
92. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-13 19:46:43
Üzenet elküldve: 2021-01-13 19:46:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*A gyakorlat eléggé lefoglalja, így eleinte csak annyit érzékel, hogy előbb a jégkék szemű lány, valamivel később pedig a félkezű veterán is megérkezik az arénába. A melegítés végén még gurul párat az íze kedvéért. Amikor eljut a terem túlsó felébe, sétálva indul vissza a többiekhez, hogy megkérdezi, van-e kedvük birkózni egyet. Menet közben azonban, ahogy a párost figyeli, elbizonytalanodik.*
~Ez a szegény katona olyan törődött, lesérülhet attól is, hogy tesz egy rossz mozdulatot...~
*A buta fejével ebbe fönt az ivóban bele sem gondolt. Még azt is elkapja, hogy a férfi a térde miatt gyógyító után érdeklődik. A társnője ránézésre tud vigyázni magára, bár a pipafüst illata alapján nem sima dohányt szív. Valószínűleg ő sem lesz élete formájában. Nawanthirit meg fűti az előbb megivott feketeleves és a tegnapi harc a szörnnyel.*
~Lehet, hagynom kéne őket inkább...~
*Ám mire idáig jut gondolatban, odaér hozzájuk, és a pöttöm termetével aligha fog tudni észrevétlen maradni. Közben viszont érzi, hogy hiába vannak hárman a teremben, ő nem tartozik a társaságba, és nem akar tolakodó lenni. Fél füllel meg mintha hallotta volna, hogy sem Jenarinak, sem Gaerralosnak nem voltak határozott tervei, mit gyakorolnának.*
~Ej, de bonyolult ez!~
*Mordul egyet gondolatban, aztán nekidurálja magát:*
- Van egy játékom, amihez csak ügyesség kell, meg jó testérzék. *kezdi olyasmi óvatossággal, mint amivel megszólította a veteránt az ivóban* Erő, gyorsaság és fegyver nem. Volna kedvetek hozzá?
*A gyakorlat eléggé lefoglalja, így eleinte csak annyit érzékel, hogy előbb a jégkék szemű lány, valamivel később pedig a félkezű veterán is megérkezik az arénába. A melegítés végén még gurul párat az íze kedvéért. Amikor eljut a terem túlsó felébe, sétálva indul vissza a többiekhez, hogy megkérdezi, van-e kedvük birkózni egyet. Menet közben azonban, ahogy a párost figyeli, elbizonytalanodik.*
~Ez a szegény katona olyan törődött, lesérülhet attól is, hogy tesz egy rossz mozdulatot...~
*A buta fejével ebbe fönt az ivóban bele sem gondolt. Még azt is elkapja, hogy a férfi a térde miatt gyógyító után érdeklődik. A társnője ránézésre tud vigyázni magára, bár a pipafüst illata alapján nem sima dohányt szív. Valószínűleg ő sem lesz élete formájában. Nawanthirit meg fűti az előbb megivott feketeleves és a tegnapi harc a szörnnyel.*
~Lehet, hagynom kéne őket inkább...~
*Ám mire idáig jut gondolatban, odaér hozzájuk, és a pöttöm termetével aligha fog tudni észrevétlen maradni. Közben viszont érzi, hogy hiába vannak hárman a teremben, ő nem tartozik a társaságba, és nem akar tolakodó lenni. Fél füllel meg mintha hallotta volna, hogy sem Jenarinak, sem Gaerralosnak nem voltak határozott tervei, mit gyakorolnának.*
~Ej, de bonyolult ez!~
*Mordul egyet gondolatban, aztán nekidurálja magát:*
- Van egy játékom, amihez csak ügyesség kell, meg jó testérzék. *kezdi olyasmi óvatossággal, mint amivel megszólította a veteránt az ivóban* Erő, gyorsaság és fegyver nem. Volna kedvetek hozzá?
91. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-13 11:31:53
Üzenet elküldve: 2021-01-13 11:31:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Úgy tűnik, hogy a fogadós nem ragaszkodik Gaerralos utazóbotjához, amit ő kicsit sem bán. Bár vele együtt sem túlságosan könnyű számára a gyaloglás, nélküle rengeteg fájdalommal jár a dolog.
A lépcsőn lejutás különösen problémás feladat. Botja itt nem segít, térdébe pedig minden lépésnél fájdalom nyilall. A többieknél mindenképpen lassabban ér le, de sikerül elkerülnie, hogy megbotoljon, és gurulva érkezzen a Pincearénába.*
~Nyugodt, kontrollált légzés.~
*Leérve csak a homlokán gyöngyöző izzadtságcseppek tanúskodnak arról, hogy különösebb nehézséget okozott a lépcső. És bár akaraterejét kimeríti a feladat, ezután nyugodtan, a normálisnál kevésbé sántítva odamegy a fegyverállványhoz, és nekitámasztja botját.
Ezt követően felsorakozik Jenari mellé, és ő is gyakorlatokba kezd. Neki a legfontosabb dolog egy számára is működő harcállás kidolgozása, majd begyakorlása.*
-Bemelegítünk, aztán gondolom gyakorlóharc.
*Válaszol Jenarinak, majd lassan, óvatosan beelereszkedik a teljesen alap harcállásba. Behajlított térdek, bal lába elől, jobb hátul. Súlypontját lassan ráhelyezi előbb egyik lábra, aztán a másikra, igyekezve figyelmen kívül hagyni a fájdalmat, amikor a sérült térdére helyezi a súlyt.
Egészen addig ismétli ezt a gyakorlatot, amíg már nem rándul meg ösztönösen az arca a fájdalomtól. Ezután előrelép a bal lábával, meghosszabbítva állását és kinyújtva a jobb lábát, súlypontját előre helyezve, majd ugyanilyen gyorsan vissza az eredeti állásba.
Összepréselt fogai közül halkan sziszegve távozik a levegő, ahogy még a korábbi gyakorlatok ellenére is majdnem kibicsaklik alóla a bal lába.*
~Így nem fogok tudni normális ütéseket bevinni.~
*Ennek ellenére ezt a gyakorlatot is megismétli párszor. A fájdalom egyáltalán nem enyhül, és hozzászokni sem könnyű, akármennyire makacsan is próbálkozik. Viszont sikerül maga alatt tartania a lábait, és ez a korábbi próbálkozásaihoz képest mindenképpen eredmény.*
-Egészen véletlenül nem ismersz itt Artheniorban egy gyógyítót, aki tudna valamit kezdeni a térdemmel?
*Fordul a mellette bemelegítő Jenarihoz. Kezd rájönni, hogy akármi is történik, azzal semmiképp sem fogja elősegíteni a térde gyógyulását, ha folyamatosan erőlteti az ízületet. Viszont ha mindkét lábára úgy számíthatna, mint régen, akkor fókuszálhatna arra, hogy megtanuljon fél karral harcolni.*
*Úgy tűnik, hogy a fogadós nem ragaszkodik Gaerralos utazóbotjához, amit ő kicsit sem bán. Bár vele együtt sem túlságosan könnyű számára a gyaloglás, nélküle rengeteg fájdalommal jár a dolog.
A lépcsőn lejutás különösen problémás feladat. Botja itt nem segít, térdébe pedig minden lépésnél fájdalom nyilall. A többieknél mindenképpen lassabban ér le, de sikerül elkerülnie, hogy megbotoljon, és gurulva érkezzen a Pincearénába.*
~Nyugodt, kontrollált légzés.~
*Leérve csak a homlokán gyöngyöző izzadtságcseppek tanúskodnak arról, hogy különösebb nehézséget okozott a lépcső. És bár akaraterejét kimeríti a feladat, ezután nyugodtan, a normálisnál kevésbé sántítva odamegy a fegyverállványhoz, és nekitámasztja botját.
Ezt követően felsorakozik Jenari mellé, és ő is gyakorlatokba kezd. Neki a legfontosabb dolog egy számára is működő harcállás kidolgozása, majd begyakorlása.*
-Bemelegítünk, aztán gondolom gyakorlóharc.
*Válaszol Jenarinak, majd lassan, óvatosan beelereszkedik a teljesen alap harcállásba. Behajlított térdek, bal lába elől, jobb hátul. Súlypontját lassan ráhelyezi előbb egyik lábra, aztán a másikra, igyekezve figyelmen kívül hagyni a fájdalmat, amikor a sérült térdére helyezi a súlyt.
Egészen addig ismétli ezt a gyakorlatot, amíg már nem rándul meg ösztönösen az arca a fájdalomtól. Ezután előrelép a bal lábával, meghosszabbítva állását és kinyújtva a jobb lábát, súlypontját előre helyezve, majd ugyanilyen gyorsan vissza az eredeti állásba.
Összepréselt fogai közül halkan sziszegve távozik a levegő, ahogy még a korábbi gyakorlatok ellenére is majdnem kibicsaklik alóla a bal lába.*
~Így nem fogok tudni normális ütéseket bevinni.~
*Ennek ellenére ezt a gyakorlatot is megismétli párszor. A fájdalom egyáltalán nem enyhül, és hozzászokni sem könnyű, akármennyire makacsan is próbálkozik. Viszont sikerül maga alatt tartania a lábait, és ez a korábbi próbálkozásaihoz képest mindenképpen eredmény.*
-Egészen véletlenül nem ismersz itt Artheniorban egy gyógyítót, aki tudna valamit kezdeni a térdemmel?
*Fordul a mellette bemelegítő Jenarihoz. Kezd rájönni, hogy akármi is történik, azzal semmiképp sem fogja elősegíteni a térde gyógyulását, ha folyamatosan erőlteti az ízületet. Viszont ha mindkét lábára úgy számíthatna, mint régen, akkor fókuszálhatna arra, hogy megtanuljon fél karral harcolni.*
90. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-10 21:33:38
Üzenet elküldve: 2021-01-10 21:33:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Jenari még mindig gondolataiba réved, teste mondhatni önkéntesen mozog, keveset fogva fel abból ami körülötte zajlik. Talán nem is ez lenne a legideálisabb körülmény, vagy pillanat a hely felfedezésében, bár tagadhatatlanul most is izgatottsággal tölti el a verekedés gondolata.*
- Van valami elképzelés?
*Kérdezi végül, kissé ködös tekintetét Gaerralosra emeli, aki eredetileg a társasága volt, és aki mindeddig szimpatikusnak tűnt. Érthetően az a kevés figyelme inkább ráfókuszál, mint a teljesen idegen nőre, aki bemelegítő gyakorlatokba kezd.
Jenarinak ehhez nem sok kedve van jelenleg, de azzal nyugtatja magát, hogy csak takarékoskodik az energiáival. Annyit azért megtesz, hogy ökölbe szorított ujjait kiropogtatja, illetve nyakát, és hátát is egy-egy csavarással. A szájában lévő pipa füstje egyre vékonyodó csíkká változik, de a Krultos leány továbbra is makacsul ajkai között pihenteti az eszközt.*
*Jenari még mindig gondolataiba réved, teste mondhatni önkéntesen mozog, keveset fogva fel abból ami körülötte zajlik. Talán nem is ez lenne a legideálisabb körülmény, vagy pillanat a hely felfedezésében, bár tagadhatatlanul most is izgatottsággal tölti el a verekedés gondolata.*
- Van valami elképzelés?
*Kérdezi végül, kissé ködös tekintetét Gaerralosra emeli, aki eredetileg a társasága volt, és aki mindeddig szimpatikusnak tűnt. Érthetően az a kevés figyelme inkább ráfókuszál, mint a teljesen idegen nőre, aki bemelegítő gyakorlatokba kezd.
Jenarinak ehhez nem sok kedve van jelenleg, de azzal nyugtatja magát, hogy csak takarékoskodik az energiáival. Annyit azért megtesz, hogy ökölbe szorított ujjait kiropogtatja, illetve nyakát, és hátát is egy-egy csavarással. A szájában lévő pipa füstje egyre vékonyodó csíkká változik, de a Krultos leány továbbra is makacsul ajkai között pihenteti az eszközt.*
89. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-07 22:28:29
Üzenet elküldve: 2021-01-07 22:28:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
~Ez pont olyan, mint otthon!~
*Csillogó szemekkel tekint körbe az arénán, amikor leér. A magas falak, a padlót borító szőnyeg, a szellőzők alig érezhető léghuzata, és az érzés, hogy mindez a föld alatt van, jóleső melegséggel töltik el, ami kiül az arcára. Gyorsan leveti a saruit meg az alkarvédőit (a fegyverei a fent vannak a szobájában), és a legközelebbi fegyverállvány mellett hagyva őket, mezítláb a terem közepére megy.
A melegítésre szolgáló formagyakorlat, amibe belefog, csupa képzeletbeli kör és gömb mentén halad, amelyek gyakorta egymásból következnek. A mozdulatokat a csípő és a vállak vezetik, a végtagok csak követik őket. A háta ha nem is mereven, de végig egyenes marad. A tempó inkább lendületes, mint gyors. Nem kell hozzá igazán megfeszítenie az izmait, inkább a lazítás, mint a vérpezsdítés a cél.
A gyakorlat közben befelé figyel. Mozog-e mindene úgy, ahogyan mozognia kell? Oda megy-e mindig a súlypontja, ahová küldte? Amikor instabil, van-e elég lendülete, hogy biztosan stabil helyzetbe érkezzen? Bármit is tesz, támaszkodik-e a földbe tizenkét láb mélyen? Kívülről persze nem sok látszik ebből. Talán csak annyi, hogy az egész gyakorlatban van valami kőszerű, súlyos gördülékenység.*
~Ez pont olyan, mint otthon!~
*Csillogó szemekkel tekint körbe az arénán, amikor leér. A magas falak, a padlót borító szőnyeg, a szellőzők alig érezhető léghuzata, és az érzés, hogy mindez a föld alatt van, jóleső melegséggel töltik el, ami kiül az arcára. Gyorsan leveti a saruit meg az alkarvédőit (a fegyverei a fent vannak a szobájában), és a legközelebbi fegyverállvány mellett hagyva őket, mezítláb a terem közepére megy.
A melegítésre szolgáló formagyakorlat, amibe belefog, csupa képzeletbeli kör és gömb mentén halad, amelyek gyakorta egymásból következnek. A mozdulatokat a csípő és a vállak vezetik, a végtagok csak követik őket. A háta ha nem is mereven, de végig egyenes marad. A tempó inkább lendületes, mint gyors. Nem kell hozzá igazán megfeszítenie az izmait, inkább a lazítás, mint a vérpezsdítés a cél.
A gyakorlat közben befelé figyel. Mozog-e mindene úgy, ahogyan mozognia kell? Oda megy-e mindig a súlypontja, ahová küldte? Amikor instabil, van-e elég lendülete, hogy biztosan stabil helyzetbe érkezzen? Bármit is tesz, támaszkodik-e a földbe tizenkét láb mélyen? Kívülről persze nem sok látszik ebből. Talán csak annyi, hogy az egész gyakorlatban van valami kőszerű, súlyos gördülékenység.*
88. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2020-12-23 21:16:41
Üzenet elküldve: 2020-12-23 21:16:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Piperekalmár//
*Az emeleten búcsút véve Nixától keveredik le ismét a pincearéna puha padlóját koptatni. Nehezére esett az elköszönés, bármennyire rövid időt is töltöttek el együtt, igazán megkedvelte a lányt. Kölcsönösen látták el egymást kecsegtető ígéretekkel, köztük egy hamarosan viszont látáséval. Az összes közül ebben bízik leginkább, holmi anyagi javak felett áll az, hogy egy amolyan isteneset mulassanak közösen.
Frissen ébredő szimpátiájának is köszönhető lejövetele, meg szeretne bizonyosodni róla, hogy a legények, kiket arra megkért, rendben lehordták a lovagnő vadászzsákmányát. Nem is ténfereg sokat, egyből ahhoz a sarokhoz fordul, mit meghagyott, s lám nem kell csalódnia. Szépen elrendezve találja a húst, mit, ha nem lenne olyan nyers, talán meg is paskolna megelégedésében. Így viszont csupán egy elégedett mosolyra futja, minek birtokában felfelé veszi az irányt.*
*Az emeleten búcsút véve Nixától keveredik le ismét a pincearéna puha padlóját koptatni. Nehezére esett az elköszönés, bármennyire rövid időt is töltöttek el együtt, igazán megkedvelte a lányt. Kölcsönösen látták el egymást kecsegtető ígéretekkel, köztük egy hamarosan viszont látáséval. Az összes közül ebben bízik leginkább, holmi anyagi javak felett áll az, hogy egy amolyan isteneset mulassanak közösen.
Frissen ébredő szimpátiájának is köszönhető lejövetele, meg szeretne bizonyosodni róla, hogy a legények, kiket arra megkért, rendben lehordták a lovagnő vadászzsákmányát. Nem is ténfereg sokat, egyből ahhoz a sarokhoz fordul, mit meghagyott, s lám nem kell csalódnia. Szépen elrendezve találja a húst, mit, ha nem lenne olyan nyers, talán meg is paskolna megelégedésében. Így viszont csupán egy elégedett mosolyra futja, minek birtokában felfelé veszi az irányt.*
87. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2020-12-12 20:51:28
Üzenet elküldve: 2020-12-12 20:51:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni...//
* Csak nem orrol meg rá a félreértelmezés miatt. Ez nagyon jó hír, viszont az, hogy félre hallotta az illatot még őt is meglepi.*
- Jaj, de bolond vagyok! Véletlenül sem vágyom már egy kis piára.* Neveti, mert való igaz, hogy gondolatai sűrűn járnak a szesz körül.*
- Hát gondolom az íze sem volt túl jó.* Kuncogja, mondjuk nem kóstolt még egyetlen parfümöt sem.*
- Sikerült, de csak nagyon kevés alkalomkor. Hidd el, hogy nem sok emlékem maradt belőle.* Hamar lejutnak most már a pincébe, hogy ott folytassák Pont téma marad a sör is.*
- Törpe sör?!! Kész végem van. Lesz ami lesz, de ha felmegyünk innét iszunk egy kört. Egy sör meg egy feles nem árthat meg.* Ez máris el lett döntve, mert olyannyira kívánja, hogy inkább megadja magának ezt a kis élvezetet. Lassan körbejárja a helyet és egy kicsit elmélázik a bábukkal is.*
- Ajánlom is nekik!* Böki meg az egyiket szórakozottan, hogy aztán komolyan a húsra terelje a szót.*
- Örülök neki. Szerintem ők nem, de én nagyon. Mondjuk remélem, hogy egy hat alatt végzünk azzal a feldolgozással. Szeretném már kényelembe helyezni magam.* Sokat kivett belőle ez a vadászat, de ez nem is csoda. Remek kis kaland volt.*
- El hát, de majd ezt is elmesélem egyben a többivel.* Nyugtatja meg, hogy nem fog lemaradni erről sem.*
- Menjünk! A lovam kint áll. Rajta van a hús is. Amíg megisszuk azt az italt, addig le is hordhatják, mert a lóval megyek tovább. Szóval mit iszol? A törp sör az alap. Ezt még megfejeljük, akkor valamivel, de szigorúan csak egy sör meg egy feles tömény.* Még a végén kiüti magát így fáradtan, aztán nem lesz semmilyen munka.*
* Csak nem orrol meg rá a félreértelmezés miatt. Ez nagyon jó hír, viszont az, hogy félre hallotta az illatot még őt is meglepi.*
- Jaj, de bolond vagyok! Véletlenül sem vágyom már egy kis piára.* Neveti, mert való igaz, hogy gondolatai sűrűn járnak a szesz körül.*
- Hát gondolom az íze sem volt túl jó.* Kuncogja, mondjuk nem kóstolt még egyetlen parfümöt sem.*
- Sikerült, de csak nagyon kevés alkalomkor. Hidd el, hogy nem sok emlékem maradt belőle.* Hamar lejutnak most már a pincébe, hogy ott folytassák Pont téma marad a sör is.*
- Törpe sör?!! Kész végem van. Lesz ami lesz, de ha felmegyünk innét iszunk egy kört. Egy sör meg egy feles nem árthat meg.* Ez máris el lett döntve, mert olyannyira kívánja, hogy inkább megadja magának ezt a kis élvezetet. Lassan körbejárja a helyet és egy kicsit elmélázik a bábukkal is.*
- Ajánlom is nekik!* Böki meg az egyiket szórakozottan, hogy aztán komolyan a húsra terelje a szót.*
- Örülök neki. Szerintem ők nem, de én nagyon. Mondjuk remélem, hogy egy hat alatt végzünk azzal a feldolgozással. Szeretném már kényelembe helyezni magam.* Sokat kivett belőle ez a vadászat, de ez nem is csoda. Remek kis kaland volt.*
- El hát, de majd ezt is elmesélem egyben a többivel.* Nyugtatja meg, hogy nem fog lemaradni erről sem.*
- Menjünk! A lovam kint áll. Rajta van a hús is. Amíg megisszuk azt az italt, addig le is hordhatják, mert a lóval megyek tovább. Szóval mit iszol? A törp sör az alap. Ezt még megfejeljük, akkor valamivel, de szigorúan csak egy sör meg egy feles tömény.* Még a végén kiüti magát így fáradtan, aztán nem lesz semmilyen munka.*
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2020-12-12 19:51:22
Üzenet elküldve: 2020-12-12 19:51:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni...//
*Nixa szabadkozására csupán kedélyesen legyint egyet. Igazán nem vette ő szívére a feltételezést. Az ital keverést viszont nem állhatja kiigazítani.*
- Nem, nem italokat, illatokat. Az én parfümjeimtől illatoztak a lányok. Italt csak főztem, pálinkát, a parfümös lepárlómban. Hát nem volt a legjobb ötlet! *Kacagja nosztalgikusan felszínre törő emlékét. Annál sokkal jobban ki kell tisztítani az üstöt, mint amennyire ők tették, hogy ne pacsuli szagú szesz legyen a vége. Arra, hogy fontos ember volt, s tapasztalatot szerzett, hálás szerénységgel bólint csupán.*
- Egy törpöt is? Te aztán nem viccelsz! *Biccent elismerően a kincsvadász képességeire. Az azért egy valamire való férfiembernek is becsületére válik, ha egy törpét túliszik. Főleg, ha azt a saját sörükkel teszi.
Gördülékeny csevejüket hamar a pincearénába érve folytathatják töretlen lendülettel.*
- Még nem kóstoltam, de dicsérik nagyon. Törpe sör, azt hiszem, van gyümölcsös is. Majd az egyik fenekére nézhetünk. *Ajánlja viszont vigyorogva az eshetőséget. Egyre inkább várja már azt a kilátásba helyezett közös lerészegedést. Tekintetével végig követi Nixa útját, mit a helyiség bejárásával megtesz. Már nem, mintha nyomon akarná követni, csupán érdekli, hogy a lányt mi érdekli.*
- Ezek a bábuk aztán megvárnak. *Nyugtat mókázva a későbbre halasztott gyakorlatozás lehetőségére.*
- Rá, persze, van pár mosogató legény kéznél. *Bólint a segítség kérdésére.* És egy hatra kifizetted a tárolást, szóval nem kell sietned. *Mosolyodik ismét, visszaemlékezve megállapodásukra. Bár, az igazat megvallva fogalma sincs, mennyi időbe telhet annak a sok mindennek a feldolgozása, miről korábban meséltek neki. Könnyen lehet, hogy ez a hat nap mégiscsak szűkös határidőnek számít.*
- Elvertek? *Rökönyödik meg kicsit, mert bár megviselt társnője külseje, ezidáig ütlegelés nyomait nem vélte felfedezni rajta. Igaz, hogy nem is nagyon kereste.*
- Persze, akkor nem is tartalak fel tovább! Mehetünk vissza. *Helyesel, s indul a lépcsők irányába.*
*Nixa szabadkozására csupán kedélyesen legyint egyet. Igazán nem vette ő szívére a feltételezést. Az ital keverést viszont nem állhatja kiigazítani.*
- Nem, nem italokat, illatokat. Az én parfümjeimtől illatoztak a lányok. Italt csak főztem, pálinkát, a parfümös lepárlómban. Hát nem volt a legjobb ötlet! *Kacagja nosztalgikusan felszínre törő emlékét. Annál sokkal jobban ki kell tisztítani az üstöt, mint amennyire ők tették, hogy ne pacsuli szagú szesz legyen a vége. Arra, hogy fontos ember volt, s tapasztalatot szerzett, hálás szerénységgel bólint csupán.*
- Egy törpöt is? Te aztán nem viccelsz! *Biccent elismerően a kincsvadász képességeire. Az azért egy valamire való férfiembernek is becsületére válik, ha egy törpét túliszik. Főleg, ha azt a saját sörükkel teszi.
Gördülékeny csevejüket hamar a pincearénába érve folytathatják töretlen lendülettel.*
- Még nem kóstoltam, de dicsérik nagyon. Törpe sör, azt hiszem, van gyümölcsös is. Majd az egyik fenekére nézhetünk. *Ajánlja viszont vigyorogva az eshetőséget. Egyre inkább várja már azt a kilátásba helyezett közös lerészegedést. Tekintetével végig követi Nixa útját, mit a helyiség bejárásával megtesz. Már nem, mintha nyomon akarná követni, csupán érdekli, hogy a lányt mi érdekli.*
- Ezek a bábuk aztán megvárnak. *Nyugtat mókázva a későbbre halasztott gyakorlatozás lehetőségére.*
- Rá, persze, van pár mosogató legény kéznél. *Bólint a segítség kérdésére.* És egy hatra kifizetted a tárolást, szóval nem kell sietned. *Mosolyodik ismét, visszaemlékezve megállapodásukra. Bár, az igazat megvallva fogalma sincs, mennyi időbe telhet annak a sok mindennek a feldolgozása, miről korábban meséltek neki. Könnyen lehet, hogy ez a hat nap mégiscsak szűkös határidőnek számít.*
- Elvertek? *Rökönyödik meg kicsit, mert bár megviselt társnője külseje, ezidáig ütlegelés nyomait nem vélte felfedezni rajta. Igaz, hogy nem is nagyon kereste.*
- Persze, akkor nem is tartalak fel tovább! Mehetünk vissza. *Helyesel, s indul a lépcsők irányába.*
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2020-12-12 17:55:55
Üzenet elküldve: 2020-12-12 17:55:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni...//
- Oh! Elnézést! Nem akartalak megbántani.* Kezd el szabadkozni, de mosolyog a másik, szóval valószínűleg nem szívta mellre.*
- Szóval italokat is kevertél? Nagyon érdekes. Majd legközelebb nekem is keverhetnél valamit.* Kacsint rá, mert szívesen belekóstolna az egyik italba.*
- Az a lényeg, hogy te egy fontos ember voltál itt. Biztosan sok tapasztalatot szereztél.* Örül neki, hogy megismerkedett egy ilyen csajjal. Nixomia már csak neveltetése meg életmódja miatt is jobban hasonlít egy férfira, mint egy finom nőre. Na mármint nem kinézetre, hanem belső tulajdonságai miatt. De mondjuk kinézetre sem egy szokványos nő. Talán Winről majd ragad rá némi nőiesség is.*
- Helyes! A férfiak azt hiszik, hogy mi nők nem bírunk inni. Ha jó formában vagyok, még egy törpöt is az asztal alá iszok.* Nem véletlen törpöt mondott, hiszen köztük nőt fel. Tudja, hogy nagy piás egy faj. A kék szemű számára kellemetlenek tűnő részen gond nélkül haladnak át. Mire fegyvereitől megválik, már újfent együtt is vannak, hogy lemenjenek a pincébe. Sokkal kényelmesebb már érzésre is a padló. Biztosan ügyeltek rá, hogy a lehető legjobb legyen gyakorlásra.*
- Ha itt vannak sörös hordók, akkor a legjobb helyre érkeztem.* Vigyorog, miközben végig futtatja tekintetét a benti tájon.*
- Ha nem lennék így lestrapálva, akkor kipróbálnám ezt a gyakorló pályát, de így inkább nem.* Feleli, miközben tesz egy kis kitérőt a gyakorló felszerelés felé.*
- Jó helyen lesz ott a hús. Ott nem eshet baja. Nem lesz az ott sokáig, mert én szeretném a részem feldolgozni. Gondolom a barbár meg eladná. Most már csak be kéne hordani. A személyzetre rá lehet ilyesmit bízni?* Nem szívesen cipekedne, ha van rá itt ember.*
- Pénzért én is szívesen bunyóznék, csak most nagyon elvertek, ami elvette a kedvem. A szerencse játék az mondjuk nem biztos, hogy az én asztalom, de elboldogulok, ha úgy van.* Nem nagy kártyás, de volt már úgy, hogy egész jól kaszált.*
- Na, akkor nekem meg ideje lenne lassan indulnom vissza. Szeretnék mihamarább végezni a feldolgozással.* Már nagyon nyűgös, mert csak egy karnyújtásnyira van a kiadós pihenés.*
- Oh! Elnézést! Nem akartalak megbántani.* Kezd el szabadkozni, de mosolyog a másik, szóval valószínűleg nem szívta mellre.*
- Szóval italokat is kevertél? Nagyon érdekes. Majd legközelebb nekem is keverhetnél valamit.* Kacsint rá, mert szívesen belekóstolna az egyik italba.*
- Az a lényeg, hogy te egy fontos ember voltál itt. Biztosan sok tapasztalatot szereztél.* Örül neki, hogy megismerkedett egy ilyen csajjal. Nixomia már csak neveltetése meg életmódja miatt is jobban hasonlít egy férfira, mint egy finom nőre. Na mármint nem kinézetre, hanem belső tulajdonságai miatt. De mondjuk kinézetre sem egy szokványos nő. Talán Winről majd ragad rá némi nőiesség is.*
- Helyes! A férfiak azt hiszik, hogy mi nők nem bírunk inni. Ha jó formában vagyok, még egy törpöt is az asztal alá iszok.* Nem véletlen törpöt mondott, hiszen köztük nőt fel. Tudja, hogy nagy piás egy faj. A kék szemű számára kellemetlenek tűnő részen gond nélkül haladnak át. Mire fegyvereitől megválik, már újfent együtt is vannak, hogy lemenjenek a pincébe. Sokkal kényelmesebb már érzésre is a padló. Biztosan ügyeltek rá, hogy a lehető legjobb legyen gyakorlásra.*
- Ha itt vannak sörös hordók, akkor a legjobb helyre érkeztem.* Vigyorog, miközben végig futtatja tekintetét a benti tájon.*
- Ha nem lennék így lestrapálva, akkor kipróbálnám ezt a gyakorló pályát, de így inkább nem.* Feleli, miközben tesz egy kis kitérőt a gyakorló felszerelés felé.*
- Jó helyen lesz ott a hús. Ott nem eshet baja. Nem lesz az ott sokáig, mert én szeretném a részem feldolgozni. Gondolom a barbár meg eladná. Most már csak be kéne hordani. A személyzetre rá lehet ilyesmit bízni?* Nem szívesen cipekedne, ha van rá itt ember.*
- Pénzért én is szívesen bunyóznék, csak most nagyon elvertek, ami elvette a kedvem. A szerencse játék az mondjuk nem biztos, hogy az én asztalom, de elboldogulok, ha úgy van.* Nem nagy kártyás, de volt már úgy, hogy egész jól kaszált.*
- Na, akkor nekem meg ideje lenne lassan indulnom vissza. Szeretnék mihamarább végezni a feldolgozással.* Már nagyon nyűgös, mert csak egy karnyújtásnyira van a kiadós pihenés.*
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2020-12-12 17:09:19
Üzenet elküldve: 2020-12-12 17:09:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni...//
*Jót mosolyog a kincsvadász meghökkenésén, ami azt illeti, valami hasonló reakcióra számított. A következtetésre azonban nem, amit személyével kapcsolatban levonnak. Halk kuncogással rázza meg fejét párszor, s kezével is legyint egyet.*
- Áhh, nem, dehogy. *Felel végül vigyorogva.* Bár szép lányaink voltak, párat én is választottam ki. De amúgy csak pénzzel szálltam be a fogadóba. Na meg a lányoknak kevertem illatokat, kencéket. De csak rövid ideig. *Fedi fel végül valódi szerepét a Pinty viselt dolgaival kapcsolatban. Kevésbé pikáns, ám annál kedvesebb emlék ez számára.*
- Akkor a látszat erősen csal! *Nevet ismét, ezúttal azon, hogy nem olyannak tűnik, ki kedvelné a piálás művészetét. Ami azt illeti, ezt nem is bánja, mégsem szeretne senki úgy kinézni, mint egy kiélt alkoholista, kiről már kilóméterekről lerí, éltető nedűje a szesz.
A következőekben fellépő zavara úgy tűnik feleslegesen nyaldosott orcáira vöröslő szégyenfoltokat, óvatlanul megválasztott szavai nem keltettek semmiféle negatív érzést Nixomiában. Ennek megfelelően inkább nem is firtatja tovább a témát, csupán egy mosolygós bólintással nyugtázza, hogy a lánynak valóban kedvére lenne ajánlata a szállással és fürdővel kapcsolatban.
Ha pedig minden jól megy, egy rövid bájital tranzakciót és fegyver lepakolást követően, a lovagnőt előre engedve, annak nyomában halad lefelé a pincearéna lépcsőin. Gyorsan megteszik ezt a néhány fokot, így már a különlegesen kiképzett, megszokottnál puhább padlót koptathatják végre.*
- Most gyakorló területnek szolgál, de vannak itt sörös hordók is. *Mutat az egyik sarokban valóban fellelhető néhány hordó felé.* Tehát raktárnak is ideális. A húst fel lehetne akasztani valamelyik sarokba, gondolom. *Hangsúlya az utolsó opció említésével kérdővé alakul, ehhez pedig szemöldökei íve biztosítja azt az érzetet, mennyire nem biztos ebben a dologban. Ha Nixának igénye van rá, engedi őt, hadd sétálja körbe szabadon a területet. Ő maga az egyik gyakorló bábú mellett cövekel le, kivel korábban keveredtek közelebbi ismeretségbe, s onnan beszél.*
- Ez meg korábban játékbarlang volt. Kockaasztallal, kártyázni is lehetett, meg pénzért bunyózni. *Oszt meg néhány kulisszatitkot a pincearéna múltjáról is.*
*Jót mosolyog a kincsvadász meghökkenésén, ami azt illeti, valami hasonló reakcióra számított. A következtetésre azonban nem, amit személyével kapcsolatban levonnak. Halk kuncogással rázza meg fejét párszor, s kezével is legyint egyet.*
- Áhh, nem, dehogy. *Felel végül vigyorogva.* Bár szép lányaink voltak, párat én is választottam ki. De amúgy csak pénzzel szálltam be a fogadóba. Na meg a lányoknak kevertem illatokat, kencéket. De csak rövid ideig. *Fedi fel végül valódi szerepét a Pinty viselt dolgaival kapcsolatban. Kevésbé pikáns, ám annál kedvesebb emlék ez számára.*
- Akkor a látszat erősen csal! *Nevet ismét, ezúttal azon, hogy nem olyannak tűnik, ki kedvelné a piálás művészetét. Ami azt illeti, ezt nem is bánja, mégsem szeretne senki úgy kinézni, mint egy kiélt alkoholista, kiről már kilóméterekről lerí, éltető nedűje a szesz.
A következőekben fellépő zavara úgy tűnik feleslegesen nyaldosott orcáira vöröslő szégyenfoltokat, óvatlanul megválasztott szavai nem keltettek semmiféle negatív érzést Nixomiában. Ennek megfelelően inkább nem is firtatja tovább a témát, csupán egy mosolygós bólintással nyugtázza, hogy a lánynak valóban kedvére lenne ajánlata a szállással és fürdővel kapcsolatban.
Ha pedig minden jól megy, egy rövid bájital tranzakciót és fegyver lepakolást követően, a lovagnőt előre engedve, annak nyomában halad lefelé a pincearéna lépcsőin. Gyorsan megteszik ezt a néhány fokot, így már a különlegesen kiképzett, megszokottnál puhább padlót koptathatják végre.*
- Most gyakorló területnek szolgál, de vannak itt sörös hordók is. *Mutat az egyik sarokban valóban fellelhető néhány hordó felé.* Tehát raktárnak is ideális. A húst fel lehetne akasztani valamelyik sarokba, gondolom. *Hangsúlya az utolsó opció említésével kérdővé alakul, ehhez pedig szemöldökei íve biztosítja azt az érzetet, mennyire nem biztos ebben a dologban. Ha Nixának igénye van rá, engedi őt, hadd sétálja körbe szabadon a területet. Ő maga az egyik gyakorló bábú mellett cövekel le, kivel korábban keveredtek közelebbi ismeretségbe, s onnan beszél.*
- Ez meg korábban játékbarlang volt. Kockaasztallal, kártyázni is lehetett, meg pénzért bunyózni. *Oszt meg néhány kulisszatitkot a pincearéna múltjáról is.*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2020-11-22 12:34:45
Üzenet elküldve: 2020-11-22 12:34:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
*Most, hogy ilyen ügyesen megúszott talán egy végzetes találkozást egészen megkönnyebbül. Amint kicsomagolja magát a köpenyből, mindjárt indul a pincelejárat felé. Kinyitja és lesétál néhány lépcsőfokot, mert hát ott tartja a cókmókját, így legalább közel van, és senkinek nem jutna eszébe ott keresni az egyik polcon. Beszuszakolja mellé a köpenyét is és letapogatja, hogy ne legyen annyira feltűnő. Úgy hallja, hogy most egyelőre nincsen senki odalenn. Visszacsukja az ajtót és megy vissza a dolgára.*
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2020-10-23 08:11:51
Üzenet elküldve: 2020-10-23 08:11:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Szerencsére ezúttal nincs olyan forgalom a pincében, mint legutóbb. A nyüzsgés odafönt marad a lépcsősor és a vasalt ajtó mögött.
Yeza leteszi a vizet és a vászonkendőt egy alkalmas helyre. Egyelőre a kardját is letámasztja és a térközepén veszi fel a kényelmes kezdőpozíciót. Nagyot sóhajt. Tüdejét átjárja Arthenior különleges, mindig friss levegője, mely a szellőzést szolgáló kürtőkön keresztül átjárja a helyiséget. Lassú, nagy kört ír le a karjaival, aztán összefűzi az ujjait és kinyújtózik felfelé, majd a háta mögött is megismétli a mozdulatot. Aprólékosan és akkurátusan kezdi el bemelegíteni az izmait, átmozgatni az ízületeit. Tisztában van a teste minden porcikájával. Nyújt és hajlít, feszít és lazít. Az egyenletes, mélyre szívott lélegzetvételekkel tökéletes összhangban mozdul. Észre kell vennie, hogy hajlékonysága kissé már megkopott az elmúlt évek viszontagságában. Nem volt túl sok alkalma rendes, rendszeres gyakorlásra. Most viszont itt az ideje újból felvenni a ritmust.
Yeza nem elnéző magával, nem adja alább a húzódó tagok ellenállása miatt. Ismeri már ezt az utat. Annak idején sokat követeltek tőle, és a céhnél az elvárásokat nagyon ajánlatos volt teljesíteni, hogy ne rostálódjon ki már újoncként az ember.
Elképesztő, hogy a test mennyire emlékszik. Fertályóra nyűgösködés után az izmok és inak máris engedelmesebbek. Még nem az igazi, de idővel az lesz. Ha megéri, tavaszra teljesen visszanyerheti a régi fogmáját.
Amikor kézbe veszi a kardot, a markolat úgy simul a kezébe, minta így lenne igazán teljes ember. Felveszi az alapállást, megtisztítja az elméjét a kavargó gondolatoktól és csak a formagyakorlatokra íródott ritmusos versike strófái maradnak, melyek segítenek a helyes légzéstechnikát tartani. Csak halkan ejti a szavakat. A penge precíz, pontos íveket ír le a kezében. Testsúlyát hol egyik, hol másik lábára helyezi. Lép és suhint, hátrál és hárít. A mozdulatok könnyednek tűnnek, de Yeza kardjának azért van súlya, a táncszerű koreográfiában is alaposan megdolgoztatja az izmait.
Ad magának időt. Több formagyakorlatot is végigvesz. Ha valami nem megy tökéletesen, ismétli. Ismétli, amíg jó nem lesz, ha kell, addig, míg az izmai már égnek és remegnek. A fülébe idézi a mesterek szigorú zöngéit, ami képes volt a határaik felső holtpontjától is mindig egy kicsikét még messzebb rugaszkodni.
Izzadság gyöngyözik a bőrén, mellkasa nagy kortyokban nyeli a levegőt, mire végre megáll a kezében a kard. Egy kicsit már így is túlzásba vitte. Elsőre lehetett volna kíméletesebb magával, de Yeza mindig önfejű akarnok volt. Jókorát húz a csobolyóból. Még bőven félig van. Nem állt meg annyiszor inni, mint kellett volna, de ez is csak utólag tűnik fel persze. Mielőtt visszaindulna, még alaposan lenyújtja a megdolgoztatott izmokat. Sokan nem fordítanak erre figyelmet, de nála ez már szinte szertartásos lezárása az edzésnek. Nem siet vele. Tart, ameddig tart. Csak akkor fejezi be az alapállásba visszatérve, amikor úgy érzi, minden egyes porcikája megfelelő figyelmet kapott. Elégedett. A jó ég tudja, mióta először. Szeretne hinni benne, hogy ez az út új távlatokba vezet. Kellő elszántságot merített a gyakorlatokból, hogy egy kicsit elűzze a sötét fellegeket. Megtörölközik és egy kicsit összerendezi haját, hogy viszonylag szalonképesen tudjon majd átvágni az ivón. Magához veszi a kardját és felnyalábolja a közben kiürült butykost is. A jövőben több időt fog eltölteni idelent, ez biztos. Az elhatározás még szilárdan kapaszkodik benne, amikor a vászonkendőt a nyakába csapva elindul fölfelé. Ráfér egy alapos mosdás és egy átöltözés.*
Yeza leteszi a vizet és a vászonkendőt egy alkalmas helyre. Egyelőre a kardját is letámasztja és a térközepén veszi fel a kényelmes kezdőpozíciót. Nagyot sóhajt. Tüdejét átjárja Arthenior különleges, mindig friss levegője, mely a szellőzést szolgáló kürtőkön keresztül átjárja a helyiséget. Lassú, nagy kört ír le a karjaival, aztán összefűzi az ujjait és kinyújtózik felfelé, majd a háta mögött is megismétli a mozdulatot. Aprólékosan és akkurátusan kezdi el bemelegíteni az izmait, átmozgatni az ízületeit. Tisztában van a teste minden porcikájával. Nyújt és hajlít, feszít és lazít. Az egyenletes, mélyre szívott lélegzetvételekkel tökéletes összhangban mozdul. Észre kell vennie, hogy hajlékonysága kissé már megkopott az elmúlt évek viszontagságában. Nem volt túl sok alkalma rendes, rendszeres gyakorlásra. Most viszont itt az ideje újból felvenni a ritmust.
Yeza nem elnéző magával, nem adja alább a húzódó tagok ellenállása miatt. Ismeri már ezt az utat. Annak idején sokat követeltek tőle, és a céhnél az elvárásokat nagyon ajánlatos volt teljesíteni, hogy ne rostálódjon ki már újoncként az ember.
Elképesztő, hogy a test mennyire emlékszik. Fertályóra nyűgösködés után az izmok és inak máris engedelmesebbek. Még nem az igazi, de idővel az lesz. Ha megéri, tavaszra teljesen visszanyerheti a régi fogmáját.
Amikor kézbe veszi a kardot, a markolat úgy simul a kezébe, minta így lenne igazán teljes ember. Felveszi az alapállást, megtisztítja az elméjét a kavargó gondolatoktól és csak a formagyakorlatokra íródott ritmusos versike strófái maradnak, melyek segítenek a helyes légzéstechnikát tartani. Csak halkan ejti a szavakat. A penge precíz, pontos íveket ír le a kezében. Testsúlyát hol egyik, hol másik lábára helyezi. Lép és suhint, hátrál és hárít. A mozdulatok könnyednek tűnnek, de Yeza kardjának azért van súlya, a táncszerű koreográfiában is alaposan megdolgoztatja az izmait.
Ad magának időt. Több formagyakorlatot is végigvesz. Ha valami nem megy tökéletesen, ismétli. Ismétli, amíg jó nem lesz, ha kell, addig, míg az izmai már égnek és remegnek. A fülébe idézi a mesterek szigorú zöngéit, ami képes volt a határaik felső holtpontjától is mindig egy kicsikét még messzebb rugaszkodni.
Izzadság gyöngyözik a bőrén, mellkasa nagy kortyokban nyeli a levegőt, mire végre megáll a kezében a kard. Egy kicsit már így is túlzásba vitte. Elsőre lehetett volna kíméletesebb magával, de Yeza mindig önfejű akarnok volt. Jókorát húz a csobolyóból. Még bőven félig van. Nem állt meg annyiszor inni, mint kellett volna, de ez is csak utólag tűnik fel persze. Mielőtt visszaindulna, még alaposan lenyújtja a megdolgoztatott izmokat. Sokan nem fordítanak erre figyelmet, de nála ez már szinte szertartásos lezárása az edzésnek. Nem siet vele. Tart, ameddig tart. Csak akkor fejezi be az alapállásba visszatérve, amikor úgy érzi, minden egyes porcikája megfelelő figyelmet kapott. Elégedett. A jó ég tudja, mióta először. Szeretne hinni benne, hogy ez az út új távlatokba vezet. Kellő elszántságot merített a gyakorlatokból, hogy egy kicsit elűzze a sötét fellegeket. Megtörölközik és egy kicsit összerendezi haját, hogy viszonylag szalonképesen tudjon majd átvágni az ivón. Magához veszi a kardját és felnyalábolja a közben kiürült butykost is. A jövőben több időt fog eltölteni idelent, ez biztos. Az elhatározás még szilárdan kapaszkodik benne, amikor a vászonkendőt a nyakába csapva elindul fölfelé. Ráfér egy alapos mosdás és egy átöltözés.*
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2020-10-10 20:31:24
Üzenet elküldve: 2020-10-10 20:31:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Graril, Arja és Yeza//
*Graril csak tovább duzzog. Ügyet sem vet arra, hogy Arja foglalkozik vele. Ilyenkor jobb a férfit békén hagyni. Egy újabb vereség áldozata lett. Hiába a jó kard, ha a kéz ami forgatja nem elég képzett. Az sovány vigasz, hogy aki legyőzte az képzettebb, mint ő. Egy éles harc során jó esetben csak a karját vesztette volna el. Ezt nem tudja a férfi elviselni. A sebéhez nyúl. Ekkor hatalmas fájdalom hasít a fejébe. Egy templomot lát maga előtt, pontosan azt, amelyik a városban van. Miután kitisztul az elméje, a holmik között keres pár kötszert, és azzal tekeri körbe a sebet, majd elindul a fel a Kalmárba.*
*Graril csak tovább duzzog. Ügyet sem vet arra, hogy Arja foglalkozik vele. Ilyenkor jobb a férfit békén hagyni. Egy újabb vereség áldozata lett. Hiába a jó kard, ha a kéz ami forgatja nem elég képzett. Az sovány vigasz, hogy aki legyőzte az képzettebb, mint ő. Egy éles harc során jó esetben csak a karját vesztette volna el. Ezt nem tudja a férfi elviselni. A sebéhez nyúl. Ekkor hatalmas fájdalom hasít a fejébe. Egy templomot lát maga előtt, pontosan azt, amelyik a városban van. Miután kitisztul az elméje, a holmik között keres pár kötszert, és azzal tekeri körbe a sebet, majd elindul a fel a Kalmárba.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 193-212