Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Arthenior főtere (új) Wegtoreni Kalmár (új) Kaszárnya (új) | Polgárnegyed | Templom (új) Romváros és Meredély (új) Piactér (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 17 (321. - 340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
340. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-04-06 20:10:02
Üzenet elküldve: 2021-04-06 20:10:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Kereskedők nyomában//
* Az anyókában feltámad valamiféle gyanú amikor előhozakodik különös kérdésével a nő. Vett is pár gyanakvó pillantást a szürke bőrűre, aki bölcsen inkább kimarad a társalgásból. Hallani még így is hall mindent tisztán és érthetően. Meireyla próbálja meggyőzni az idős asszonyt. Ha valami a mérleg nyelvét az ő oldalukra billenti akkor az inkább a hangjából kiérződő keserűség lehet, mert aki ilyen tragédiákon esett át azon az ilyesmi nyomot hagy. Talán régen a poncsós néne is átélt valami ilyesmit, mert megenyhül a tekintette.*
- Jól van legyen lányom. Segítek, mert látom nem bánt veled kegyesen a sors.* Nyálazza meg ajkait mielőtt folytatná a beszédet.*
- Én ugyan nem tudok mit mondani neked, de talán ismerek valakit, aki igen. Egy gnómról van szó, akit mindenki csak Sunyának. Sunyát sűrűm lehet látni a Templom lépcsője mellett koldulni, de ez ne tévesszen meg téged! Szinte mindent tud ami a városban történik. Jó néhány pletykát ő maga szokott elterjeszteni is. Ha látod rögtön felfogod ismerni, mivel a fülszőre igencsak dús és be van neki fonva.* Kellően ellátja útravaló információval a párost. Oda totyog a kosarához és a kezébe veszi. Még egyszer odafordul hozzájuk, mielőtt belépne kis házába.*
- Eeyr kísérjen utatokon! Azt kívánom, hogy találd meg azt amid elveszett!* Azzal belép a kis házikóba és magára hagyja őket.*
* Az anyókában feltámad valamiféle gyanú amikor előhozakodik különös kérdésével a nő. Vett is pár gyanakvó pillantást a szürke bőrűre, aki bölcsen inkább kimarad a társalgásból. Hallani még így is hall mindent tisztán és érthetően. Meireyla próbálja meggyőzni az idős asszonyt. Ha valami a mérleg nyelvét az ő oldalukra billenti akkor az inkább a hangjából kiérződő keserűség lehet, mert aki ilyen tragédiákon esett át azon az ilyesmi nyomot hagy. Talán régen a poncsós néne is átélt valami ilyesmit, mert megenyhül a tekintette.*
- Jól van legyen lányom. Segítek, mert látom nem bánt veled kegyesen a sors.* Nyálazza meg ajkait mielőtt folytatná a beszédet.*
- Én ugyan nem tudok mit mondani neked, de talán ismerek valakit, aki igen. Egy gnómról van szó, akit mindenki csak Sunyának. Sunyát sűrűm lehet látni a Templom lépcsője mellett koldulni, de ez ne tévesszen meg téged! Szinte mindent tud ami a városban történik. Jó néhány pletykát ő maga szokott elterjeszteni is. Ha látod rögtön felfogod ismerni, mivel a fülszőre igencsak dús és be van neki fonva.* Kellően ellátja útravaló információval a párost. Oda totyog a kosarához és a kezébe veszi. Még egyszer odafordul hozzájuk, mielőtt belépne kis házába.*
- Eeyr kísérjen utatokon! Azt kívánom, hogy találd meg azt amid elveszett!* Azzal belép a kis házikóba és magára hagyja őket.*
339. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-04-01 19:12:42
Üzenet elküldve: 2021-04-01 19:12:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kereskedők nyomában//
*Az asszony gyanakodni kezd, az eddigi bizalmaskodó viselkedése egészen megváltozik. Persze ez nyilván érthető, fordított esetben biztos ő is így cselekedne. Nem is igazán számított rá, hogy kérdések nélkül fog segítséget kapni, de azért a remény hal meg utoljára, ugyebár.*
- Van náluk valami ami az enyém. Vissza akarom szerezni.
*Határozottnak és magabiztosnak próbál látszani, tekintete egyenesen az asszonyra szegeződik végig.
Persze lehet egyszerűbb lenne elmondania a valós indokát, és valószínűleg csak az ő butasága ez a nagy titkolózás és óvatoskodás, de úgy érzi, ha kiteregetne mindent, sebezhetővé válna, megmutatná a legnagyobb gyengepontját. Pedig ezek csak kifogások. Ugyan ő sincs tudatában, de sokkal inkább saját félelmeit próbálja így elfedni maga elől. Hisz ha valamit nem mond ki, az nincs is úgy...*
- Kérem, nagyon fontos lenne, hogy segítsen. Meg tudnám hálálni, akár pénzzel is.
*Látja, hogy mennyire bizalmatlankodóan tekint a nő Ukromra.*
- Őszintén mondom, nem kell tőlünk tartania, nem akarunk rosszat.
*Az asszony gyanakodni kezd, az eddigi bizalmaskodó viselkedése egészen megváltozik. Persze ez nyilván érthető, fordított esetben biztos ő is így cselekedne. Nem is igazán számított rá, hogy kérdések nélkül fog segítséget kapni, de azért a remény hal meg utoljára, ugyebár.*
- Van náluk valami ami az enyém. Vissza akarom szerezni.
*Határozottnak és magabiztosnak próbál látszani, tekintete egyenesen az asszonyra szegeződik végig.
Persze lehet egyszerűbb lenne elmondania a valós indokát, és valószínűleg csak az ő butasága ez a nagy titkolózás és óvatoskodás, de úgy érzi, ha kiteregetne mindent, sebezhetővé válna, megmutatná a legnagyobb gyengepontját. Pedig ezek csak kifogások. Ugyan ő sincs tudatában, de sokkal inkább saját félelmeit próbálja így elfedni maga elől. Hisz ha valamit nem mond ki, az nincs is úgy...*
- Kérem, nagyon fontos lenne, hogy segítsen. Meg tudnám hálálni, akár pénzzel is.
*Látja, hogy mennyire bizalmatlankodóan tekint a nő Ukromra.*
- Őszintén mondom, nem kell tőlünk tartania, nem akarunk rosszat.
338. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-31 13:53:34
Üzenet elküldve: 2021-03-31 13:53:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Új városőrök kettő, villámos bungalló//
*Ahogy Pashtra kifejti a véleményét, Gaerralos kénytelen felülvizsgálni a városőrről alkotott első benyomását.*
~Nem... egyértelműen nem tompa eszű.~
*Amaz gyáltalán nem úgy beszél, mint egy kifinomulatlan katona, vagy valaki, aki csak a zsigerből alkotott képét osztja meg másokkal. Érvei megállják a helyüket, és nehezen talál olyat, amit könnyedén támadhatna egy vita esetén.
Így mikor az mondanivalója végére ér, Gaerralos arca sértettség helyett egy kevés meglepetést és némi tiszteletet tükröz, ahogy bólint.*
-Úgy érzem, egy későbbi időpontban mindenképpen megérheti ezt a témát átbeszélnünk. Amit mondasz, szinte mind igaz, és pontosan ezért is annyira nehéz feladat hatákonyan alkalmazni a csatamágusokat. Ám most...
*A Kaszárnya felé biccent, ami bár még viszonylag távol van, de az odavezető séta esélyesen nem adna elég időt egy hosszasabb beszélgetésre.
A papírról szóló kommentárra csak bólint, majd innentől kezdve ő sem zavarja meg a csöndet a Kaszárnya felé menet.*
*Ahogy Pashtra kifejti a véleményét, Gaerralos kénytelen felülvizsgálni a városőrről alkotott első benyomását.*
~Nem... egyértelműen nem tompa eszű.~
*Amaz gyáltalán nem úgy beszél, mint egy kifinomulatlan katona, vagy valaki, aki csak a zsigerből alkotott képét osztja meg másokkal. Érvei megállják a helyüket, és nehezen talál olyat, amit könnyedén támadhatna egy vita esetén.
Így mikor az mondanivalója végére ér, Gaerralos arca sértettség helyett egy kevés meglepetést és némi tiszteletet tükröz, ahogy bólint.*
-Úgy érzem, egy későbbi időpontban mindenképpen megérheti ezt a témát átbeszélnünk. Amit mondasz, szinte mind igaz, és pontosan ezért is annyira nehéz feladat hatákonyan alkalmazni a csatamágusokat. Ám most...
*A Kaszárnya felé biccent, ami bár még viszonylag távol van, de az odavezető séta esélyesen nem adna elég időt egy hosszasabb beszélgetésre.
A papírról szóló kommentárra csak bólint, majd innentől kezdve ő sem zavarja meg a csöndet a Kaszárnya felé menet.*
337. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-31 13:07:41
Üzenet elküldve: 2021-03-31 13:07:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Új városőrök kettő, villamos bungalló//
* Láthatóan nem tudja felvidítani a lányt, na persze érzi ő is, hogy a próbálkozása hagy némi kívánnivalót maga után. Nem is nagyon erőlteti hát tovább a dolgot, ha a szavak nem, majd az idő megoldja a problémát. A lány felvetésére Pash megrázza a fejét, fehér tincsei szállnak a levegőben, mielőtt kócosan ugyan, de újra elfoglalják korábbi helyüket. *
- Az ész és a ravaszság nem ugyan az, ahogy a bölcsesség is teljesen más kérdés. Az, hogy valaki cseleket használ, kihasználja a másik figyelmetlenségét, vagy hibáit, inkább rutin, mint észjárás kérdése. Nem kell ahhoz tudni se írni, se olvasni, nem kell ismerni a múltat, gyorsan számolni, vagy tudni, hogy wegtorenben milyen árfolyamon veszik át a farkasprémet. Ezek mind felesleges információk, amikből annyi van, hogy egy élet rámehet, mire mindet megtanulod. Okos leszel, de az idő, amit a könyvek felett gubbasztva töltöttél, ami alatt meghalt férfiak és nők feljegyzéseit, gondolatait tanulmányoztad, azt tölthetted volna gyakorlatozással, hogy jobb legyél. Lehet, hogy pont ez a rutin fog hiányozni harc közben, és vágják le a karjaid, amikkel kalimpálsz, hogy lángoszlopot idézz, miközben gyorsabb és egyszerűbb lenne félre ütni az ellenfeled kardját, és elválasztani a fejét a helyéről. Ha valaki valamit csinál, akkor azt csinálja tisztességgel, teljes odaadással. Nem akarom elvitatni a mágusok hasznosságát, de ha valaki igazán jó akar lenni, akkor ahhoz évekig, évtizedekig kell tanuljon poros szobában, ami alatt elsorvad az izom, és lelassul a test. Nem egy harcos testalkatához adott környezet az. * Biccent Gaerralos felé beszéd közben. Nem célja megbántani, csak nyersen fogalmazza meg a gondolatait, ahogy szokta, és ahogy tudja. * Szóval én azt mondom, hogy felesleges valamit egy kicsit tudni, meg még valamit egy kicsit tudni. Az ember, főleg ha harcos, egy valamit tudjon, de azt igazán jól.
* Megvonja a vállát a végén, ahogy végig vezette a gondolatmenetet, hogy miért is tartja badarságnak azt, hogy valaki csatamágus legyen. Egyébként nem szokása ennyit beszélni, de úgy érzi, hogy meg kell védenie az álláspontját, amivel egyedül maradt, na nem azért, mert olyan fontos neki, hogy igaza legyen, csak az az érzése, hogy a többiek nem teljesen értik azt, hogy mire gondol, és miért.
A papírost ahogy visszakapja, elteszi, és egy halovány félmosollyal az arcán bólint. *
- Köszönöm, legalább már tudom, hogy mi áll benne. Nem mondanám, hogy túl sok magyarázatot kaptam volna, amikor hozzám vágták a papírost. Ahogy mondtam korábban, a városi őrség elég összeszedetlen mostanában. * Ad magyarázatot, és nem teszi hozzá, hogy egyébként ötlete sincs arról, hogy mi a rangja, és a jogköre. Egyelőre nem is nagyon izgatják ezek a kérdések. Ezek után, ha nincs különösebb téma, amivel a többiek előhuzakodnának, úgy Pash számára is tökéletes a csöndes séta a kasszárnya irányába. *
* Láthatóan nem tudja felvidítani a lányt, na persze érzi ő is, hogy a próbálkozása hagy némi kívánnivalót maga után. Nem is nagyon erőlteti hát tovább a dolgot, ha a szavak nem, majd az idő megoldja a problémát. A lány felvetésére Pash megrázza a fejét, fehér tincsei szállnak a levegőben, mielőtt kócosan ugyan, de újra elfoglalják korábbi helyüket. *
- Az ész és a ravaszság nem ugyan az, ahogy a bölcsesség is teljesen más kérdés. Az, hogy valaki cseleket használ, kihasználja a másik figyelmetlenségét, vagy hibáit, inkább rutin, mint észjárás kérdése. Nem kell ahhoz tudni se írni, se olvasni, nem kell ismerni a múltat, gyorsan számolni, vagy tudni, hogy wegtorenben milyen árfolyamon veszik át a farkasprémet. Ezek mind felesleges információk, amikből annyi van, hogy egy élet rámehet, mire mindet megtanulod. Okos leszel, de az idő, amit a könyvek felett gubbasztva töltöttél, ami alatt meghalt férfiak és nők feljegyzéseit, gondolatait tanulmányoztad, azt tölthetted volna gyakorlatozással, hogy jobb legyél. Lehet, hogy pont ez a rutin fog hiányozni harc közben, és vágják le a karjaid, amikkel kalimpálsz, hogy lángoszlopot idézz, miközben gyorsabb és egyszerűbb lenne félre ütni az ellenfeled kardját, és elválasztani a fejét a helyéről. Ha valaki valamit csinál, akkor azt csinálja tisztességgel, teljes odaadással. Nem akarom elvitatni a mágusok hasznosságát, de ha valaki igazán jó akar lenni, akkor ahhoz évekig, évtizedekig kell tanuljon poros szobában, ami alatt elsorvad az izom, és lelassul a test. Nem egy harcos testalkatához adott környezet az. * Biccent Gaerralos felé beszéd közben. Nem célja megbántani, csak nyersen fogalmazza meg a gondolatait, ahogy szokta, és ahogy tudja. * Szóval én azt mondom, hogy felesleges valamit egy kicsit tudni, meg még valamit egy kicsit tudni. Az ember, főleg ha harcos, egy valamit tudjon, de azt igazán jól.
* Megvonja a vállát a végén, ahogy végig vezette a gondolatmenetet, hogy miért is tartja badarságnak azt, hogy valaki csatamágus legyen. Egyébként nem szokása ennyit beszélni, de úgy érzi, hogy meg kell védenie az álláspontját, amivel egyedül maradt, na nem azért, mert olyan fontos neki, hogy igaza legyen, csak az az érzése, hogy a többiek nem teljesen értik azt, hogy mire gondol, és miért.
A papírost ahogy visszakapja, elteszi, és egy halovány félmosollyal az arcán bólint. *
- Köszönöm, legalább már tudom, hogy mi áll benne. Nem mondanám, hogy túl sok magyarázatot kaptam volna, amikor hozzám vágták a papírost. Ahogy mondtam korábban, a városi őrség elég összeszedetlen mostanában. * Ad magyarázatot, és nem teszi hozzá, hogy egyébként ötlete sincs arról, hogy mi a rangja, és a jogköre. Egyelőre nem is nagyon izgatják ezek a kérdések. Ezek után, ha nincs különösebb téma, amivel a többiek előhuzakodnának, úgy Pash számára is tökéletes a csöndes séta a kasszárnya irányába. *
336. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-31 08:36:49
Üzenet elküldve: 2021-03-31 08:36:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kereskedők nyomában//
*Valóban rövidebb ez a kis séta, mint ahogy számított rá; mikor elérték a hölgy lakóhelyét, még alig vakarta le magáról a majdhogy paranoiába áthajló ösztöneit, hogy minden piszkos sarkot átkutasson, rejtett támadókról tartva. A hosszúkás szünet a városban nem tett jót magabiztosságának, bár ez most alighogy látszik meg sztoikus arckifejezésén, ahogy pár lépéstől Akanaeutól és a még meg nem nevezett asszonytól lemaradva fürkészi a hátteret, jobb kezével óvatosan tartva a rábízott kosarat. Bár amaz a piacról jött, a kendővel letakart tartalmat nem tekinti meg, akkor is, ha kísértés támadja meg.
Meg is érkeznek, és az asszonyság néma kérése szerint a lócára is teszi a garabót. Ellenál a vágynak, hogy leüljön, és egy-két lépést a pároshoz megtéve egymásba fonja karjait, sokatváróan hallgatva a kettő beszélgetését. Mikor felhangzik a nem remélt de számított kérdés, Ukrom társa irányába biccent, jelezvén, hogy még mindig az ő köre van. Kezében van a sétabot, annyit mond el neki, amit akar. Csak figyeljen, nehogy elijessze.*
*Valóban rövidebb ez a kis séta, mint ahogy számított rá; mikor elérték a hölgy lakóhelyét, még alig vakarta le magáról a majdhogy paranoiába áthajló ösztöneit, hogy minden piszkos sarkot átkutasson, rejtett támadókról tartva. A hosszúkás szünet a városban nem tett jót magabiztosságának, bár ez most alighogy látszik meg sztoikus arckifejezésén, ahogy pár lépéstől Akanaeutól és a még meg nem nevezett asszonytól lemaradva fürkészi a hátteret, jobb kezével óvatosan tartva a rábízott kosarat. Bár amaz a piacról jött, a kendővel letakart tartalmat nem tekinti meg, akkor is, ha kísértés támadja meg.
Meg is érkeznek, és az asszonyság néma kérése szerint a lócára is teszi a garabót. Ellenál a vágynak, hogy leüljön, és egy-két lépést a pároshoz megtéve egymásba fonja karjait, sokatváróan hallgatva a kettő beszélgetését. Mikor felhangzik a nem remélt de számított kérdés, Ukrom társa irányába biccent, jelezvén, hogy még mindig az ő köre van. Kezében van a sétabot, annyit mond el neki, amit akar. Csak figyeljen, nehogy elijessze.*
335. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-29 15:01:40
Üzenet elküldve: 2021-03-29 15:01:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Új városőrök kettő, villamos bungalló//
*Csendben figyeli a kettőst, tanulmányozva testbeszédüket és arckifejezésüket, bár Jenari esetében az utóbbi problémát jelent. Ennek ellenére könnyedén leszűri, hogy a fehér hajú fiatal mivel próbálkozik, ahogy azt is, hogy nem épp jól teszi.
Bár megítélése szerint elég jól ismerheti már egymást a páros, hogy több alapja legyen ezt megtenni, Pashthra mégis majdnem ugyanazt csinálja, mint amivel pár perccel korábban, még a Pincearénában próbálkozott meg Nawanthiri. Az, hogy valamivel kevésbé tolakodó módon teszi, és nem kezeli a lányt úgy, mintha törékeny lenne, annak hallgatagságából és visszahúzódóságából ítélve nem segít eleget.*
~Sokat beszél, keveset mond, és még kevesebbet gondolkozik, mielőtt kinyitná a száját.~
*Állapítja meg magában, mikor az felveti, hogy kettőjük között a pár órás ismeretségen túl bármi is lenne. Válaszként csak felhúzza az egyik szemöldökét, arckifejezésével udvariasan egyértelművé téve, hogy meglehetősen idegen számára még az ötlet is.
Mikor a fiatal fegyverforgató az ő ambícióit kezdi el kritizálni, arckifejezése ismét csak finom változást mutat. Bár arckifejezése udvarias, szinte kifejezéstelen, pár nagyon apró jel mégis arra utal, hogy szórakoztatónak találja a másik mondandóját.*
~Éles kard, tompa agy...~
*Narrálja magában a másik beszédének lényegét, melyet látható módon az előtte álló úriember is megfogadott. A vitára való inger szikrája sem jelenik meg benne. Nem érzi úgy, hogy sok nyernivalója lenne azzal, hogy megpróbálja meggyőzni a másikat a saját igazáról, és a másik már egyébként is esélyesen mindent elmondott, amit Gaerralosnak tudnia kell róla.
És, bár személyes tapasztalatai miatt tisztában van azzal, hogy igaza van a csatamágusok hasznosságát illetően, egyelőre semmit sem tud arról, hogy mennyire megközelíthető számára a mágusi képzés. Enélkül az információ nélkül pedig maga sem lehet biztos abban, hogy a Városőrség számára megtérülő befektetés lenne a mágiatanítás.*
-Távolról sincs egyedül a véleményével.
*Válaszol. Maga sem tudja, miért viszonozza a fiú magázását. Talán azért lehet, mert, bár sok szempontból egyértelműen távolabb sem állhatna tőlük, a fiatal katona külső jegyeiben mégis emlékezteti kicsit Pirtianes fiatal sötételf tisztjeire.
Ahogy Jenari is hozzáteszi a magáét a beszélgetéshez, felé néz és bólint, kifejezve egyetértését, mielőtt visszafordulna a fehér hajú városőr felé, aki épp egy hivatalosnak tűnő dokumentumot húz elő, és Gaerralosnak alig van ideje odatámasztani botját a mellettük levő ház falához mielőtt az a kezébe is nyomná az iratot.*
-Pashthra Shungo'rol, jó tudni...
*Mormogja magában, ahogy elér a névhez, amit, mivel amaz nem viszonozta bemutatkozását, egy, a fiú városőri kilétét igazoló papirosból kell megtudnia. Mikor aztán a végére ér, visszanyújtja a papírt a fiúnak.*
-Ezen a papír igazolja, hogy városőr vagy. Rajta van a rangod, a neved és a jogköröd. Ha valaki egy ilyen papír nélkül az Őrség tagjának állítja magát, esélyesen beviszik.
*Válaszol, majd a fal felé nyúlva visszaveszi utazóbotját. Ezután a Kaszárnya irányába fordul, és ha a többiek elindulnak, ő is követi őket.*
*Csendben figyeli a kettőst, tanulmányozva testbeszédüket és arckifejezésüket, bár Jenari esetében az utóbbi problémát jelent. Ennek ellenére könnyedén leszűri, hogy a fehér hajú fiatal mivel próbálkozik, ahogy azt is, hogy nem épp jól teszi.
Bár megítélése szerint elég jól ismerheti már egymást a páros, hogy több alapja legyen ezt megtenni, Pashthra mégis majdnem ugyanazt csinálja, mint amivel pár perccel korábban, még a Pincearénában próbálkozott meg Nawanthiri. Az, hogy valamivel kevésbé tolakodó módon teszi, és nem kezeli a lányt úgy, mintha törékeny lenne, annak hallgatagságából és visszahúzódóságából ítélve nem segít eleget.*
~Sokat beszél, keveset mond, és még kevesebbet gondolkozik, mielőtt kinyitná a száját.~
*Állapítja meg magában, mikor az felveti, hogy kettőjük között a pár órás ismeretségen túl bármi is lenne. Válaszként csak felhúzza az egyik szemöldökét, arckifejezésével udvariasan egyértelművé téve, hogy meglehetősen idegen számára még az ötlet is.
Mikor a fiatal fegyverforgató az ő ambícióit kezdi el kritizálni, arckifejezése ismét csak finom változást mutat. Bár arckifejezése udvarias, szinte kifejezéstelen, pár nagyon apró jel mégis arra utal, hogy szórakoztatónak találja a másik mondandóját.*
~Éles kard, tompa agy...~
*Narrálja magában a másik beszédének lényegét, melyet látható módon az előtte álló úriember is megfogadott. A vitára való inger szikrája sem jelenik meg benne. Nem érzi úgy, hogy sok nyernivalója lenne azzal, hogy megpróbálja meggyőzni a másikat a saját igazáról, és a másik már egyébként is esélyesen mindent elmondott, amit Gaerralosnak tudnia kell róla.
És, bár személyes tapasztalatai miatt tisztában van azzal, hogy igaza van a csatamágusok hasznosságát illetően, egyelőre semmit sem tud arról, hogy mennyire megközelíthető számára a mágusi képzés. Enélkül az információ nélkül pedig maga sem lehet biztos abban, hogy a Városőrség számára megtérülő befektetés lenne a mágiatanítás.*
-Távolról sincs egyedül a véleményével.
*Válaszol. Maga sem tudja, miért viszonozza a fiú magázását. Talán azért lehet, mert, bár sok szempontból egyértelműen távolabb sem állhatna tőlük, a fiatal katona külső jegyeiben mégis emlékezteti kicsit Pirtianes fiatal sötételf tisztjeire.
Ahogy Jenari is hozzáteszi a magáét a beszélgetéshez, felé néz és bólint, kifejezve egyetértését, mielőtt visszafordulna a fehér hajú városőr felé, aki épp egy hivatalosnak tűnő dokumentumot húz elő, és Gaerralosnak alig van ideje odatámasztani botját a mellettük levő ház falához mielőtt az a kezébe is nyomná az iratot.*
-Pashthra Shungo'rol, jó tudni...
*Mormogja magában, ahogy elér a névhez, amit, mivel amaz nem viszonozta bemutatkozását, egy, a fiú városőri kilétét igazoló papirosból kell megtudnia. Mikor aztán a végére ér, visszanyújtja a papírt a fiúnak.*
-Ezen a papír igazolja, hogy városőr vagy. Rajta van a rangod, a neved és a jogköröd. Ha valaki egy ilyen papír nélkül az Őrség tagjának állítja magát, esélyesen beviszik.
*Válaszol, majd a fal felé nyúlva visszaveszi utazóbotját. Ezután a Kaszárnya irányába fordul, és ha a többiek elindulnak, ő is követi őket.*
334. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-28 20:10:20
Üzenet elküldve: 2021-03-28 20:10:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Kereskedők nyomában//
* Az asszony kifejti véleményét arról, hogy itt mennyire jól terjed az információ. Való igaz, mert a jó polgárok szeretnek pletykálni. Az egy másik dolog, hogy gyakran akár még el is ferdítik az igazságot, mert nagyot is szeretnek mondani. Szóval Ukrom felkapja a kosarat és kissé lemaradva követi a párost. Hallani azt mindent tisztán hallhat, de mégsem mászik bele a privát szférájukba. Ám mire bármi kérdés is megfogalmazódhatna, addigra már el is érik a pofás kis házikót. Az ork megszabadulna terhétől, amire az asszony egy lócára mutat. Oda le lehet tenni a kosarat. Most már teljesen csak rá figyel. Meireyla pedig elé tárja szegényes információit. Nem sok, de aztán eszébe jut még valami, amivel kiegészíti. Poncsós mamókánk összeráncolja a homlokát a hallottakra.*
- Mit akarsz lányom te... ezektől a kereskedőktől?* Néz rá gyanakvóan. Nem sűrűn lehet hallani ilyen kérdést, szóval talán érthető is a gyanakvás. A segítőkész Ukromra is sandán pillant rá. Egy ork és az emberkereskedelem nem éppen jó párosítás.*
* Az asszony kifejti véleményét arról, hogy itt mennyire jól terjed az információ. Való igaz, mert a jó polgárok szeretnek pletykálni. Az egy másik dolog, hogy gyakran akár még el is ferdítik az igazságot, mert nagyot is szeretnek mondani. Szóval Ukrom felkapja a kosarat és kissé lemaradva követi a párost. Hallani azt mindent tisztán hallhat, de mégsem mászik bele a privát szférájukba. Ám mire bármi kérdés is megfogalmazódhatna, addigra már el is érik a pofás kis házikót. Az ork megszabadulna terhétől, amire az asszony egy lócára mutat. Oda le lehet tenni a kosarat. Most már teljesen csak rá figyel. Meireyla pedig elé tárja szegényes információit. Nem sok, de aztán eszébe jut még valami, amivel kiegészíti. Poncsós mamókánk összeráncolja a homlokát a hallottakra.*
- Mit akarsz lányom te... ezektől a kereskedőktől?* Néz rá gyanakvóan. Nem sűrűn lehet hallani ilyen kérdést, szóval talán érthető is a gyanakvás. A segítőkész Ukromra is sandán pillant rá. Egy ork és az emberkereskedelem nem éppen jó párosítás.*
333. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-28 20:05:57
Üzenet elküldve: 2021-03-28 20:05:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Séta a városban//
*Menet közben egy rövid időre elereszti a másikat, míg gondosan eligazgatja íját és tegzét magán. Most nem áll meg, hogy visszaügyeskedje lábára a fegyverszíját, nem lenne illendő nyílt utcán emelgetni a szoknyáját, így inkább kabátja belső zsebébe csúsztatja ideiglenesen tőrét tokostól. Érezhetően nem ennek van kitalálva, de egy darabig kibírja benne.*
-Kiválóan emlékszik.
*Bólogat szórakozottan, ahogy ismét visszacsúsztatja karját a másiké alá. Szemöldökeit szigorúan vonja össze a rettenetesen túlzó felajánlást hallva, komoly tekintettel pillant fel az elfre.*
-Ne bosszantson fel, Drameiloten! Nem vehet lovat egy nőnek, akit egy napja ismer...
*Sohasem gondolta volna, hogy ezt valaha majd valakinek magyaráznia kell. Hangját nem emeli meg ugyan feddése közben, de most nem hallható ki belőle vígság. Komolyan beszél.
Teátrálisan sóhajt fej, ahogy végül a döntés ráhárul majd látványosan gondolkodni kezd.*
-Nagyon messze lakik?
*Ha nem kell hosszú mérföldeket gyalogolniuk, akkor végül is megtehetnék az utat csak úgy egyszerűen, lábon, a lovat pedig száron vezetve vihetnék magukkal.*
-De őszinte leszek, ha magát nem zavarja, hogy ketten ülünk a lovon, akkor engem sem.
*Kettejük közül egészen biztos benne, hogy inkább a férfi számára lenne problémás a helyzet, kíváncsian függeszti hát pillantásait rá, hogy lássa, kihátrál-e az ajánlatból.
Egy óvatlan minutumra elcsábul a korábbi vacsora lehetőségének hallatán, talán látszik is rajta, hogy alaposan mérlegel, de arra jut, egy-két órát talán még valahogyan elvisel evés nélkül. Na meg nem akarja, hogy megint költsön rá a hosszúfülű, nem érzi helyénvalónak. Mondjuk épp érdekes, hogy nem látja aggályosnak újonnan szerzett ismerőse házában vacsorázni.*
-És hagyjam ki a híres-neves szakácsa főztjét?
*Alsó ajkát szomorkásan biggyeszti le, aztán könnyedén füllentve folytatja*
-Egyébként sem vagyok még annyira éhes.
*Menet közben egy rövid időre elereszti a másikat, míg gondosan eligazgatja íját és tegzét magán. Most nem áll meg, hogy visszaügyeskedje lábára a fegyverszíját, nem lenne illendő nyílt utcán emelgetni a szoknyáját, így inkább kabátja belső zsebébe csúsztatja ideiglenesen tőrét tokostól. Érezhetően nem ennek van kitalálva, de egy darabig kibírja benne.*
-Kiválóan emlékszik.
*Bólogat szórakozottan, ahogy ismét visszacsúsztatja karját a másiké alá. Szemöldökeit szigorúan vonja össze a rettenetesen túlzó felajánlást hallva, komoly tekintettel pillant fel az elfre.*
-Ne bosszantson fel, Drameiloten! Nem vehet lovat egy nőnek, akit egy napja ismer...
*Sohasem gondolta volna, hogy ezt valaha majd valakinek magyaráznia kell. Hangját nem emeli meg ugyan feddése közben, de most nem hallható ki belőle vígság. Komolyan beszél.
Teátrálisan sóhajt fej, ahogy végül a döntés ráhárul majd látványosan gondolkodni kezd.*
-Nagyon messze lakik?
*Ha nem kell hosszú mérföldeket gyalogolniuk, akkor végül is megtehetnék az utat csak úgy egyszerűen, lábon, a lovat pedig száron vezetve vihetnék magukkal.*
-De őszinte leszek, ha magát nem zavarja, hogy ketten ülünk a lovon, akkor engem sem.
*Kettejük közül egészen biztos benne, hogy inkább a férfi számára lenne problémás a helyzet, kíváncsian függeszti hát pillantásait rá, hogy lássa, kihátrál-e az ajánlatból.
Egy óvatlan minutumra elcsábul a korábbi vacsora lehetőségének hallatán, talán látszik is rajta, hogy alaposan mérlegel, de arra jut, egy-két órát talán még valahogyan elvisel evés nélkül. Na meg nem akarja, hogy megint költsön rá a hosszúfülű, nem érzi helyénvalónak. Mondjuk épp érdekes, hogy nem látja aggályosnak újonnan szerzett ismerőse házában vacsorázni.*
-És hagyjam ki a híres-neves szakácsa főztjét?
*Alsó ajkát szomorkásan biggyeszti le, aztán könnyedén füllentve folytatja*
-Egyébként sem vagyok még annyira éhes.
332. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-28 20:04:36
Üzenet elküldve: 2021-03-28 20:04:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Új városőrök kettő, villámos bungalló//
*Igen kellemetlen számára a másik próbálkozása, és érintése, de ezúttal megerőlteti magát és nem tart ellen neki, csak még inkább összeszorítja fogait. Akár meghathatná is a törődés ezen mértéke, és bár így van, de zavarja a kitüntetett figyelem is. Hogy ezt némileg korrigálja úgy dönt, hogy ignorálja kicsit a jelenetet, és mikor akad egy-egy szabad pillanata, akkor elméje kastélyába zárkózik némi fellélegzés reményében.
Emiatt nem is reagál Pashthra szavaira, csupán reflexből megvonja vállait. Verekedésre sem vágyik jelenleg, hát még valami idegen sikamlós negédes szavaira, hogy közel kerülhessen hozzá. Össze is szorul a gyomra az undortól, ezért elhessegeti gyorsan ezt a gondolatot.
Szerencsére a beszélgetés tovább is halad annak elvárható medrében, és ez kicsit segít Jenari kedvén is, aki éppen azon kezd gondolkodni, hogy egyetért e a hóhajú ifjúval, avagy sem. Jenari, bár magát egyszerű embernek tartja, de bizonyos mértékben elég nyitott és elfogadó tud lenni. Személy szerint nem lát problémát azzal, hogy valaki miért ne harcolhatna az eszével, amiért fel is szólalna, aztán mégsem teszi egy rövidke szünet erejéig, végül bizonytalanul mégiscsak megszólal.*
- De ész nélkül harcolni is badarság. Wegtorenben egy óriással szemben aligha érsz bármit, hiszen erősebbek, szívósabbak, ellenben az eszük közel sem olyan éles mint a fegyvereik.
*A felvetésre, hogy induljanak is tovább eredeti céljuk felé Jenari természetesen biccent egyet. Ezt követően türelmesen várja a papír tartalmának kielemzését, amire ő is lopva oda kukucskál, de egy pár igen egyszerű kifejezésen kívül ő sem tud sokkal többet a betűkről mint Pashthra.*
*Igen kellemetlen számára a másik próbálkozása, és érintése, de ezúttal megerőlteti magát és nem tart ellen neki, csak még inkább összeszorítja fogait. Akár meghathatná is a törődés ezen mértéke, és bár így van, de zavarja a kitüntetett figyelem is. Hogy ezt némileg korrigálja úgy dönt, hogy ignorálja kicsit a jelenetet, és mikor akad egy-egy szabad pillanata, akkor elméje kastélyába zárkózik némi fellélegzés reményében.
Emiatt nem is reagál Pashthra szavaira, csupán reflexből megvonja vállait. Verekedésre sem vágyik jelenleg, hát még valami idegen sikamlós negédes szavaira, hogy közel kerülhessen hozzá. Össze is szorul a gyomra az undortól, ezért elhessegeti gyorsan ezt a gondolatot.
Szerencsére a beszélgetés tovább is halad annak elvárható medrében, és ez kicsit segít Jenari kedvén is, aki éppen azon kezd gondolkodni, hogy egyetért e a hóhajú ifjúval, avagy sem. Jenari, bár magát egyszerű embernek tartja, de bizonyos mértékben elég nyitott és elfogadó tud lenni. Személy szerint nem lát problémát azzal, hogy valaki miért ne harcolhatna az eszével, amiért fel is szólalna, aztán mégsem teszi egy rövidke szünet erejéig, végül bizonytalanul mégiscsak megszólal.*
- De ész nélkül harcolni is badarság. Wegtorenben egy óriással szemben aligha érsz bármit, hiszen erősebbek, szívósabbak, ellenben az eszük közel sem olyan éles mint a fegyvereik.
*A felvetésre, hogy induljanak is tovább eredeti céljuk felé Jenari természetesen biccent egyet. Ezt követően türelmesen várja a papír tartalmának kielemzését, amire ő is lopva oda kukucskál, de egy pár igen egyszerű kifejezésen kívül ő sem tud sokkal többet a betűkről mint Pashthra.*
331. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-28 17:09:38
Üzenet elküldve: 2021-03-28 17:09:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Séta a városban//
- Semmi baj. * Legyint a férfi, és látszik rajta, hogy nem igazán neheztel, de azért a kárpótlás lehetőségére felcsillan a szeme, nem tudja, de nem is akarja titkolni. Inkább, ha már egymásba karoltak, akkor a kaszárnya bejáratához vezeti a félvért, ahol amaz hiánytalanul visszakapja a fegyvereit, ezt Drameiloten is megfigyeli, hogy biztos így legyen. Ahogy ezzel megvannak, ismét a polgárnegyedben találják magukat. *
- Nos, normál esetben lovon mennék haza, azonban ha jól rémlik, akkor kegyed gyalog érkezett... * Gondolkodik el Drameiloten, ahogy felidézi, hogy saját lovát a pegazusnál kötötte ki. *
- Nem tudom, hogy mennyire lenne illendő felajánlanom, hogy a sajátomat ketten üljük meg, viszont nem szeretném kellemetlen helyzetbe hozni azzal sem, hogy veszek egyet magának, kedves Alymeidha. * Sóhajt nagyot a férfi, megadva a lehetőséget a nőnek, hogy éljen a felajánlásával, ha szeretne, de mégis hagyva, hogy kibújjon az ajánlata elől. *
- Úgyhogy azt hiszem, hogy hagyom, ebben a döntésben ön döntsön. * Hogy kicsit visszacsempéssze a korábbi hangulatot, az ebben, és a döntés szavakat megnyomja kicsit, hogy nyomatékosítsa. Finom utalás ugyan, de nem hiszi, hogy a másiknak ne lenne egyértelmű, hogy mire is célozgat. *
- Persze ha nagyon éhes, akkor vacsorázhatunk a Pegazusban is, ismételten. A vendégem. * Teszi még hozzá mosolyogva, hogy újabb lehetőséget adjon a nőnek, ezzel biztosítva be azt, hogy ha elfogadja az ajánlatát, akkor nyeregben érezhesse magát. Türelmesen vár, hogy Alymeidha hogyan is dönt. *
- Semmi baj. * Legyint a férfi, és látszik rajta, hogy nem igazán neheztel, de azért a kárpótlás lehetőségére felcsillan a szeme, nem tudja, de nem is akarja titkolni. Inkább, ha már egymásba karoltak, akkor a kaszárnya bejáratához vezeti a félvért, ahol amaz hiánytalanul visszakapja a fegyvereit, ezt Drameiloten is megfigyeli, hogy biztos így legyen. Ahogy ezzel megvannak, ismét a polgárnegyedben találják magukat. *
- Nos, normál esetben lovon mennék haza, azonban ha jól rémlik, akkor kegyed gyalog érkezett... * Gondolkodik el Drameiloten, ahogy felidézi, hogy saját lovát a pegazusnál kötötte ki. *
- Nem tudom, hogy mennyire lenne illendő felajánlanom, hogy a sajátomat ketten üljük meg, viszont nem szeretném kellemetlen helyzetbe hozni azzal sem, hogy veszek egyet magának, kedves Alymeidha. * Sóhajt nagyot a férfi, megadva a lehetőséget a nőnek, hogy éljen a felajánlásával, ha szeretne, de mégis hagyva, hogy kibújjon az ajánlata elől. *
- Úgyhogy azt hiszem, hogy hagyom, ebben a döntésben ön döntsön. * Hogy kicsit visszacsempéssze a korábbi hangulatot, az ebben, és a döntés szavakat megnyomja kicsit, hogy nyomatékosítsa. Finom utalás ugyan, de nem hiszi, hogy a másiknak ne lenne egyértelmű, hogy mire is célozgat. *
- Persze ha nagyon éhes, akkor vacsorázhatunk a Pegazusban is, ismételten. A vendégem. * Teszi még hozzá mosolyogva, hogy újabb lehetőséget adjon a nőnek, ezzel biztosítva be azt, hogy ha elfogadja az ajánlatát, akkor nyeregben érezhesse magát. Türelmesen vár, hogy Alymeidha hogyan is dönt. *
330. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-26 10:10:20
Üzenet elküldve: 2021-03-26 10:10:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*A fiola tartalma hamar lecsúszik a torkán, s annak hatását is nyomban érzi. Mintha a mozdulatai egy kicsivel össze szedettebbek lennének, bár ezt nem olyan kiugró mértékben érzi. Ezzel az itallal akár a kardot is jobban forgathatná, ha arra kerülne sor. A piacon vásárolt fiola különleges hatással bír. Amíg a polgárnegyed utcáin, lépésben halad lovával, addig kísérletezik. Az idő most viszonylag kellemes, a negyed pedig nyugodt egy kis lovas sétához. Éjtépő is jobban érzi magát, ha süt a nap, hiszen rövid szőrű telivérként a téli időszak nem a kedvence. Épp ezért vett neki Ganer egy lópokrócot, hogy a hidegben ne fázzon meg hátasa. Ez a lópokróc még mindig rajta van az állaton és melegen tartja. Menet közben a másik fiolát is előveszi, majd lassan elfogyasztja a tartalmát. Hatását kíváncsian várja.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán hárommal növeli a karizmát a következő két körre.
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán hárommal növeli a karizmát a következő két körre.
329. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-25 08:29:32
Üzenet elküldve: 2021-03-25 08:29:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*A piactéri vásárlása után a magas termetű gnóm, fekete telivére hátán a Polgárnegyed felé veszi az irányt. Ez a városrész láthatóan fejlődött valamennyit a lázadások óta. Bár még mindig sok az omladozó épület, de néhány egészen átlagos polgári lakást is lehet már látni. A kicsit tehetősebb réteg talán itt talált menedékre a gazdagnegyed pusztulása után. Ez a változás a városban mindenképpen elősegíti a negyed fejlesztését. Ettől függetlenül még nem szeretne itt élni. Nem az egyszerű házak miatt, hanem azért mert a természet közelségét sokkal jobban szereti. A reggeli madarak énekére kelni, a fákon átfújó lágy szellő érzetét nem adja vissza semmilyen csodálatos városi kúria. Út közben megiszik egy fiolát is próbaképpen. A hatásait feltehetően hamarosan érezni fogja.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az ügyességet a következő két körre.
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az ügyességet a következő két körre.
328. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-24 21:07:32
Üzenet elküldve: 2021-03-24 21:07:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Még a polgárbegyedben is elkalandoznak gondolatai, a tegnapi bor pedig erőteljes fejfájást okoz neki így reggelre. Az utcákban kanyarodva Hamar elfogja a hányinger, de igyekszik visszatartani, így csak egy valóban kecses és nőies fintor hagyja el ábrázatát, tenyerével meg is dörzsöli arcát, hátha attól kicsit felfrissül. Nyugalomra van szüksége és tanulásra, bár ami az éjszakát illeti, igencsak kellemesen zárult, úgy, hogy bizonyosan többször is meg fogja még ezt ismételni. Eszébe jut, amikor a fattyút az örömlányokról kérdezte. Szemét forgatva gondolja végig, hogy egy férfi érte el, hogy véleménye változzon róluk, már az élvezetek szempontjából. Egy kósza pillanatig eszébe jut, hogy mindennek ellenére egész jó pénz lehet abban, hogy amúgy jól is érezheti magát, de bűntudattól és szégyentől fűtve majdhogynem látványosan, kezével hadonászva hessegeti el a gondolatot. Azért a határok élnek. És egyes határok épp oly szélesek, mint a meredély a szomszédban, nem érdemes megpróbálni átlépni őket, de még csak gondolkodni sem rajta. Sietősen a templom felé vonul és el is határozza, hogy ottléte után egy fantasztikus fürdőt fog venni a fogadónál.*
327. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-24 20:32:49
Üzenet elküldve: 2021-03-24 20:32:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Új városőrök kettő, villámos bungalló//
* A fiatal városőr nem tudhatja, hogy milyen érzelmek kavarognak a lányban, és azt leolvasni se tudja arcáról, ennek pedig legfőbb oka nem is a csuklya, sokkal inkább az, hogy Pash nem járatos az ilyen képességekben. Persze szívesen átvágna egy csapat harcoson, ha attól Jenarinak jobb kedve lenne, de jelen helyzetben nem tudja, hogy miképp kellene viselkedjen. Sután hátba vágja a lányt, és mosolyt erőltet az arcára. *
- Na, ne lógasd az orrod. Ha letudjuk a kötelezőt, akkor beülünk a Pegazusba a hülye köpenyek nélkül, és ha szerencsénk van, aki valaki belénk köt amikor eleget ittunk, és jól megverheted őket. Attól biztos jobb kedved lenne, ha kiadnád magadból kicsit a feszültséget. Vagy kerítünk neked valami arra alkalmas ágymelegítőt, ha már a kérők azóta se járultak eléd. Már ha nem találtál máris egyet. * Pillant kérdőn Gaerralos felé, nem tudhatja, hogy az egykori kapitány lányának milyen az ízlése a férfiak terén, és megbántani sem szeretné őket. *
- Csatamágus, mi? Aztán annak meg mi az értelme? Ha harcolni akar, azt tegye karddal és íjjal, ahogy a rendes emberek teszik. A könyvek még ha nehezek és porosak, se segítenek a harcban. Egy harcosnak a kardja legyen éles, ne az esze. A túl sok ész csak hátráltat a harcban, túl sok mindenre gondol az ember, és nem arra összpontosít, ami ott van előtte. * Idézi apja szavait rosszalló fejcsóválás keretében. Láthatóan megvan a véleménye a mágusokról, és a harcban való hasznosságukról, bár ez sokkal inkább érzelmen, mint logikán alapszik. Közben Jenarit figyeli, nem tudja, hogy korábbi felvetései és reakciója mit vált ki a nőből, és továbbra is számít arra, hogy ha kell, akkor sebesen lépjen hátra, el a dühös, és támadó kezek közeléből. *
- Na, akkor gondolom mindannyian a Kaszi felé tartunk, úgyhogy akár indulhatunk is. Remélhetőleg hamar végzünk ma, mert nem sok kedvem van az adminisztrációhoz és hasonlókhoz. Tényleg. * Fordul az úgynevezett csatamágus felé. *
- Azt mondja, hogy mágus, akkor bizonyosan tud olvasni is? * Teszi fel a kérdést, de a választ meg se várva előkeresi a papírost, amit még első napján nyomtak a kezébe, és a férfi felé nyújtja, hogy amaz nyugodtan vegye el, és vizsgálja meg. *
- Erre amúgy mi van írva? Mert magamnál kell hordanom állandóan, de hogy azt tartalmazza, hogy piros a seggem, vagy valami komoly hangvételű iromány, hát azt én meg nem tudom mondani.
* A fiatal városőr nem tudhatja, hogy milyen érzelmek kavarognak a lányban, és azt leolvasni se tudja arcáról, ennek pedig legfőbb oka nem is a csuklya, sokkal inkább az, hogy Pash nem járatos az ilyen képességekben. Persze szívesen átvágna egy csapat harcoson, ha attól Jenarinak jobb kedve lenne, de jelen helyzetben nem tudja, hogy miképp kellene viselkedjen. Sután hátba vágja a lányt, és mosolyt erőltet az arcára. *
- Na, ne lógasd az orrod. Ha letudjuk a kötelezőt, akkor beülünk a Pegazusba a hülye köpenyek nélkül, és ha szerencsénk van, aki valaki belénk köt amikor eleget ittunk, és jól megverheted őket. Attól biztos jobb kedved lenne, ha kiadnád magadból kicsit a feszültséget. Vagy kerítünk neked valami arra alkalmas ágymelegítőt, ha már a kérők azóta se járultak eléd. Már ha nem találtál máris egyet. * Pillant kérdőn Gaerralos felé, nem tudhatja, hogy az egykori kapitány lányának milyen az ízlése a férfiak terén, és megbántani sem szeretné őket. *
- Csatamágus, mi? Aztán annak meg mi az értelme? Ha harcolni akar, azt tegye karddal és íjjal, ahogy a rendes emberek teszik. A könyvek még ha nehezek és porosak, se segítenek a harcban. Egy harcosnak a kardja legyen éles, ne az esze. A túl sok ész csak hátráltat a harcban, túl sok mindenre gondol az ember, és nem arra összpontosít, ami ott van előtte. * Idézi apja szavait rosszalló fejcsóválás keretében. Láthatóan megvan a véleménye a mágusokról, és a harcban való hasznosságukról, bár ez sokkal inkább érzelmen, mint logikán alapszik. Közben Jenarit figyeli, nem tudja, hogy korábbi felvetései és reakciója mit vált ki a nőből, és továbbra is számít arra, hogy ha kell, akkor sebesen lépjen hátra, el a dühös, és támadó kezek közeléből. *
- Na, akkor gondolom mindannyian a Kaszi felé tartunk, úgyhogy akár indulhatunk is. Remélhetőleg hamar végzünk ma, mert nem sok kedvem van az adminisztrációhoz és hasonlókhoz. Tényleg. * Fordul az úgynevezett csatamágus felé. *
- Azt mondja, hogy mágus, akkor bizonyosan tud olvasni is? * Teszi fel a kérdést, de a választ meg se várva előkeresi a papírost, amit még első napján nyomtak a kezébe, és a férfi felé nyújtja, hogy amaz nyugodtan vegye el, és vizsgálja meg. *
- Erre amúgy mi van írva? Mert magamnál kell hordanom állandóan, de hogy azt tartalmazza, hogy piros a seggem, vagy valami komoly hangvételű iromány, hát azt én meg nem tudom mondani.
326. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-23 23:16:25
Üzenet elküldve: 2021-03-23 23:16:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Új városőrök kettő, villámos bungalló//
*Bár arra számított, hogy különösebb fejlemény nélkül fognak eljutni a Kaszárnyához, nem lepi meg különösebben, hogy rácáfol a sors. Mivel viszonylag távolról elkezdett kiabálni az alak, van alkalma végigmérni azt.
A fehér hajkorona Pirtianes fiatal sötételfei körében nem keltene különösebb feltűnést, ám, lévén emberről van szó, a fiút meglehetősen egyedi látvánnyá teszi aggastyánhoz méltó fejszőrzete.
Korra és érettségre valahol a fiú és a férfi közé tippelné be. Testalkata és testtartása egyértelműen mutatják, hogy veszélyes emberről van szó, ám mikor Pashtra közelebb ér, és elkezdi előadni mondandóját, beszédstílusával nem hazudtolja meg arcvonásait. A bizonytalanság és szabadnyelvűség sajátos keveréke ad színt a szavainak, ám ez közel sem elég ahhoz, hogy Gaerralos alábecsülje a másikat.
Mindezt egy szó nélkül, magában állapítja meg, jégkék tekintetével áthatóan vizsgálva a városőrt. Mikor az megosztja a hírt, melynek egy részével már tisztában vannak ők is, egy pillanatra oldalra pillant, még épp időben, hogy láthassa, ahogy Jenari rendbeszedi arckifejezését.
Nem reagálja le a dolgot, hanem visszafordulva tovább hallgatja figyelmesen a másik mondanivalóját. Arckifejezése annak ellenére sem árul el meglepetést, hogy fogalma sincs, miről beszél a fiatal városőr, bár mondandója megerősíti, amit már eddig is tudott: Arthenior városőrsége távolról sem rendelkezik kiváló szervezettséggel.
Mikor Jenari végzett bemutatásával, a beszélgetés során először ő is felszólal, kimért hangon hozzátéve pár dolgot.*
-Gaerralos Ruuhrijehr. Pirtianesi veterán, szerencsés esetben leendő csatamágus.
*Biccent a másiknak, ám a férfias kézfogástól jelen esetben kénytelenek eltekinteni. Fürkésző szemeivel Pashtra arckifejezését figyeli, igyekezve minél többet kiolvasni annak reakcióiból.*
*Bár arra számított, hogy különösebb fejlemény nélkül fognak eljutni a Kaszárnyához, nem lepi meg különösebben, hogy rácáfol a sors. Mivel viszonylag távolról elkezdett kiabálni az alak, van alkalma végigmérni azt.
A fehér hajkorona Pirtianes fiatal sötételfei körében nem keltene különösebb feltűnést, ám, lévén emberről van szó, a fiút meglehetősen egyedi látvánnyá teszi aggastyánhoz méltó fejszőrzete.
Korra és érettségre valahol a fiú és a férfi közé tippelné be. Testalkata és testtartása egyértelműen mutatják, hogy veszélyes emberről van szó, ám mikor Pashtra közelebb ér, és elkezdi előadni mondandóját, beszédstílusával nem hazudtolja meg arcvonásait. A bizonytalanság és szabadnyelvűség sajátos keveréke ad színt a szavainak, ám ez közel sem elég ahhoz, hogy Gaerralos alábecsülje a másikat.
Mindezt egy szó nélkül, magában állapítja meg, jégkék tekintetével áthatóan vizsgálva a városőrt. Mikor az megosztja a hírt, melynek egy részével már tisztában vannak ők is, egy pillanatra oldalra pillant, még épp időben, hogy láthassa, ahogy Jenari rendbeszedi arckifejezését.
Nem reagálja le a dolgot, hanem visszafordulva tovább hallgatja figyelmesen a másik mondanivalóját. Arckifejezése annak ellenére sem árul el meglepetést, hogy fogalma sincs, miről beszél a fiatal városőr, bár mondandója megerősíti, amit már eddig is tudott: Arthenior városőrsége távolról sem rendelkezik kiváló szervezettséggel.
Mikor Jenari végzett bemutatásával, a beszélgetés során először ő is felszólal, kimért hangon hozzátéve pár dolgot.*
-Gaerralos Ruuhrijehr. Pirtianesi veterán, szerencsés esetben leendő csatamágus.
*Biccent a másiknak, ám a férfias kézfogástól jelen esetben kénytelenek eltekinteni. Fürkésző szemeivel Pashtra arckifejezését figyeli, igyekezve minél többet kiolvasni annak reakcióiból.*
325. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-23 15:36:16
Üzenet elküldve: 2021-03-23 15:36:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Új városőrök kettő, villámos bungalló//
*Jenari a csend miatt az első pillanatokban különösen szorong, mert késztetést érez arra, hogy ezt kompenzálja. Többnyire nem jellemző rá, hogy esetleges durvább viselkedése frusztrálná, ezúttal viszont ez is megmutatkozni látszik rajta kibillent lelki egyensúlya okán. Sokáig töpreng, hogy valamivel jóvá tegye azt, hogy Gaerralost ilyen kellemetlen helyzetbe hozta, és azt, hogy a férfinak alkalmazkodnia kell hozzá, de ahogy lopva időnként a veteránra pillant nem észlel különösebb neheztelést. Ez idővel segít neki, hogy némileg lenyugodjon, és ha más nem is, de emiatt ne aggódjon és szorongjon, és foglalkozhasson a benne megjelent kellemetlen érzések kezelésével.
Csendes sétájuk kezdetét igen hamar egy ismerős hang töri meg, és bár nem Gaerraloshoz köthető, a lány mégis elsőként felé pillant kérdőn. Természetesen elméje gyorsan felocsúdni látszik az ábrándozásból, és mind a hangot felismeri, mind pedig annak irányát sikerül behatárolnia. Talán máskor örülne Pashthrának, sőt, igazat megvallva most is kellemes a fiú jelenlétének ígérete, de ez cseppet sem mutatkozik meg arcán, főleg mert azt továbbra is csuklyája árnyékába rejti.
Pashthra láthatóan nagyon igyekszik óvatosan közölni a hírt, ami meglehetősen felforgatta Jenari egész napját. A lány arcizmai megrándulnak, a fiatal férfi mintha egy fájdalmas grimaszt láthatna átvillanni rajta, és talán hallhatja is, ahogy fogai összekoccannak. De Jenari nem tesz semmi meggondolatlant, függetlenül attól, hogy ismét beléhasít és heve lángon kezd el tombolni benne a rossz érzés.*
- Nocsak.
*Kezdi el kissé sejtelmesen, valójában ki is zökken a komorságból, hogy elismerő szavakat kapott.*
- Rendben van.
*Hangja hirtelen rideggé és közömbössé válik, amilyen általában szokott lenni. Ez többnyire segíteni szokott számára, hogy egyben tartsa magát olyan helyzetekben is, amikor nehezére esik ez. Ez a kis illúzió egészen elhiteti még Jenarival is, hogy nyugodt, és mindent kontroll alatt tart.*
- Nem mellesleg bemutatom Gaerralost, aki szintén az Őrségnél szeretne helyet találni magának. A többi érdemi dolgot majd úgy is elmeséli ő, ha kíváncsi vagy valamit.
*Egészen elégedett az eredménnyel, de érzi, hogy ez a pár mondat is jelentősen igénybe vette és kimerítette, ezért megint a csendben keres menedéket. Pashthra természetesen láthatja rajta, hogy visszahúzódó viselkedése eltérő attól, mint amit ő esetleg megszokhatott a lánytól.*
*Jenari a csend miatt az első pillanatokban különösen szorong, mert késztetést érez arra, hogy ezt kompenzálja. Többnyire nem jellemző rá, hogy esetleges durvább viselkedése frusztrálná, ezúttal viszont ez is megmutatkozni látszik rajta kibillent lelki egyensúlya okán. Sokáig töpreng, hogy valamivel jóvá tegye azt, hogy Gaerralost ilyen kellemetlen helyzetbe hozta, és azt, hogy a férfinak alkalmazkodnia kell hozzá, de ahogy lopva időnként a veteránra pillant nem észlel különösebb neheztelést. Ez idővel segít neki, hogy némileg lenyugodjon, és ha más nem is, de emiatt ne aggódjon és szorongjon, és foglalkozhasson a benne megjelent kellemetlen érzések kezelésével.
Csendes sétájuk kezdetét igen hamar egy ismerős hang töri meg, és bár nem Gaerraloshoz köthető, a lány mégis elsőként felé pillant kérdőn. Természetesen elméje gyorsan felocsúdni látszik az ábrándozásból, és mind a hangot felismeri, mind pedig annak irányát sikerül behatárolnia. Talán máskor örülne Pashthrának, sőt, igazat megvallva most is kellemes a fiú jelenlétének ígérete, de ez cseppet sem mutatkozik meg arcán, főleg mert azt továbbra is csuklyája árnyékába rejti.
Pashthra láthatóan nagyon igyekszik óvatosan közölni a hírt, ami meglehetősen felforgatta Jenari egész napját. A lány arcizmai megrándulnak, a fiatal férfi mintha egy fájdalmas grimaszt láthatna átvillanni rajta, és talán hallhatja is, ahogy fogai összekoccannak. De Jenari nem tesz semmi meggondolatlant, függetlenül attól, hogy ismét beléhasít és heve lángon kezd el tombolni benne a rossz érzés.*
- Nocsak.
*Kezdi el kissé sejtelmesen, valójában ki is zökken a komorságból, hogy elismerő szavakat kapott.*
- Rendben van.
*Hangja hirtelen rideggé és közömbössé válik, amilyen általában szokott lenni. Ez többnyire segíteni szokott számára, hogy egyben tartsa magát olyan helyzetekben is, amikor nehezére esik ez. Ez a kis illúzió egészen elhiteti még Jenarival is, hogy nyugodt, és mindent kontroll alatt tart.*
- Nem mellesleg bemutatom Gaerralost, aki szintén az Őrségnél szeretne helyet találni magának. A többi érdemi dolgot majd úgy is elmeséli ő, ha kíváncsi vagy valamit.
*Egészen elégedett az eredménnyel, de érzi, hogy ez a pár mondat is jelentősen igénybe vette és kimerítette, ezért megint a csendben keres menedéket. Pashthra természetesen láthatja rajta, hogy visszahúzódó viselkedése eltérő attól, mint amit ő esetleg megszokhatott a lánytól.*
324. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-20 11:07:21
Üzenet elküldve: 2021-03-20 11:07:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Új városőrök kettő, villámos bungalló//
* Pash a Kalmárlak felé tart, de szerencséjére nem kell túl közel menjen a múltjához, mert az utcán megpillantja azt, akit keres, egy sántikáló alak társaságában. Nem tűnnek túl vidámnak, de Csillagom már csak ilyen, vagy épp teli arccal vigyorog, vagy pedig magában füstölög. Elég szélsőséges embernek ismerte meg. *
- Jenari! * Kiált oda, hogy félreértés ne essék, és időben tudassa, hogy bizony szándékozik beszélni vele. Ahogy közelebb lép, egyszerre gombóc kerül a torkába. Nem tudhatja, hogy a lány tudja-e, hogy az apja lelépett, és itt hagyta. Egyszerre leolvad arcáról a vigyor, ami akkor került oda, amikor rájött, hogy nem kell a Kalmárba mennie. *
- Nem tudom, hogy hallottad-e a hírt... * kezdi óvatosan, nem tudva, hogy mire számítson. Ahogy gondolataiban felidézi ismeretségük rövid történetét, arra az elhatározásra jut, hogy az se lepné meg, ha rátámadna a másik, ezért stabil állást vesz fel, ahol még ezt is elkerülheti. Keze az oldalán lógó kard markolatán pihen, na persze nem fenyegetőnek szánja ezt az állást, inkább olyan ember látszatát igyekszik kelteni, aki ehhez szokott. Pár lépés távolságban áll meg a két másik alaktól. *
- A városi őrségnek új parancsnoka van. Tekintve, hogy a szolgálat szétesett, az emberek megbízhatatlanok, és úgy általánosságban kaotikus a helyzet, megkért, hogy kerítsem elő azokat, akik megbízhatóak, és derék emberek. Nem tudom, hogy mi a terve, de tekintve, hogy az egész Kasszárnyában te voltál az egyetlen, akibe szorult annyi tisztesség és ész, hogy elvegye a raboktól a fegyvert, és eltemesse a hullát, ezért nagyjából csak rád gondoltam. * Tiszteletteljesen biccent a másik fickónak, jelezve, hogy nem személyes sértésnek szánja a dolgot. *
- Szóval hogy jó lenne megjelennünk előtte.
* Pash a Kalmárlak felé tart, de szerencséjére nem kell túl közel menjen a múltjához, mert az utcán megpillantja azt, akit keres, egy sántikáló alak társaságában. Nem tűnnek túl vidámnak, de Csillagom már csak ilyen, vagy épp teli arccal vigyorog, vagy pedig magában füstölög. Elég szélsőséges embernek ismerte meg. *
- Jenari! * Kiált oda, hogy félreértés ne essék, és időben tudassa, hogy bizony szándékozik beszélni vele. Ahogy közelebb lép, egyszerre gombóc kerül a torkába. Nem tudhatja, hogy a lány tudja-e, hogy az apja lelépett, és itt hagyta. Egyszerre leolvad arcáról a vigyor, ami akkor került oda, amikor rájött, hogy nem kell a Kalmárba mennie. *
- Nem tudom, hogy hallottad-e a hírt... * kezdi óvatosan, nem tudva, hogy mire számítson. Ahogy gondolataiban felidézi ismeretségük rövid történetét, arra az elhatározásra jut, hogy az se lepné meg, ha rátámadna a másik, ezért stabil állást vesz fel, ahol még ezt is elkerülheti. Keze az oldalán lógó kard markolatán pihen, na persze nem fenyegetőnek szánja ezt az állást, inkább olyan ember látszatát igyekszik kelteni, aki ehhez szokott. Pár lépés távolságban áll meg a két másik alaktól. *
- A városi őrségnek új parancsnoka van. Tekintve, hogy a szolgálat szétesett, az emberek megbízhatatlanok, és úgy általánosságban kaotikus a helyzet, megkért, hogy kerítsem elő azokat, akik megbízhatóak, és derék emberek. Nem tudom, hogy mi a terve, de tekintve, hogy az egész Kasszárnyában te voltál az egyetlen, akibe szorult annyi tisztesség és ész, hogy elvegye a raboktól a fegyvert, és eltemesse a hullát, ezért nagyjából csak rád gondoltam. * Tiszteletteljesen biccent a másik fickónak, jelezve, hogy nem személyes sértésnek szánja a dolgot. *
- Szóval hogy jó lenne megjelennünk előtte.
323. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-18 15:05:42
Üzenet elküldve: 2021-03-18 15:05:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A jó, a rossz, és a csúf valóság//
*Az asszony arca úgy kivirul a csokor láttán, mintha egy ládányi aranyat kapott volna. Noha régen voltak már azok az idők, de akkor is emlékszik még rá, mikor megannyi fiú küldözgetett neki hasonlókat. De ezek az emlékek már igencsak pókhálósak, így az ilyen kedves kis gesztusok jól esnek egy megvénült asszony számára.
Thea közben igyekszik semmi jelét nem mutatni, hogy tetszik e a csokor avagy sem. Elveszi, amikor felé nyújtják, valamit mormog az orra alatt, talán köszönetet mond, de a halk megjegyzést még a fiatal fül sem veheti ki biztosra. Mindenesetre a vázát megmeríti vízzel, majd a saját és a dadus csokrát is szépen belerendezi. Azért amíg a virágokkal foglalatoskodik egy halovány mosoly átfut az arcán. De amilyen hirtelen feltűnik olyan hamar el is illan róla.*
- Ugyan, ugyan. *Ül is le öregesen a másik székre az asszony, majd anyai gondoskodással lapogat a fiú kézfejére.* Csak tudni kell meggyőzni őket.
*Kacsint is az öregasszony, közben pedig Thea érti ám a célzást. Nem is kell sokáig várni, hogy elöntse a méreg, de igyekszik úgy mutatni, mintha egyáltalán nem hatná meg Kes rideg viselkedése, sem ez a kis kelletlen megjegyzés.*
- Ne biztasd Eildi. Tudod, hogy régen sem volt szerencséje a lányokkal. Emlékszel arra a kis szobalányra, akire szemet vetett. Várj csak...
*Tűnődik el egy pillanatra a név után kutatva. Pedig tudja jól kit is emleget, hisz igencsak benne volt a keze abban, hogy ne alakulhasson ki kettejük között egy esetleges románc. Valamint az is igencsak az ő lelkén szárad, hogy az apja elzavarta szerencsétlen lányt a háztól. De túl sok időt töltött Keslauddal, amit képtelen volt eltűrni. Arról meg nem tehet, hogy valahogy az erszényébe került az ezüst étkészletük egy darabja. Igaz, hogy egy kis rásegítéssel, de a tolvaj az tolvaj, nincs mese.*
- Tudod az az enyves kezű riherongy. Meg is van, Artemyna, azt hiszem.
*Szinte köpi a nevet, olyan utálattal ejti ki a száján. Tudja jól mi ennek az okozója. Akkor sem tetszett, hogy állandóan Keslaud körül akart legyeskedni, az emlék pedig még mindmáig kihozza a sodrából. Sajnos az elfojtott féltékenység hamar kihozza Theából a vérmes, utálatos némbert. Ennek a levét itta meg szerencsétlen lány akkor, persze Thea sosem vallotta be még Eildinek sem, hogy bizony ő csempészte bele az erszénybe azt az ezüstkanalat.*
- Ne beszélj marhaságokat te lány. Rendes lány volt az.
*Csitítja is el a lányt az asszony, de Thea már épp nyitná a száját, hogy visszavágjon, mikor a dadus le is inti.*
- El se kezd. Biztos vagyok benne, hogy volt egy jóakarója, aki gondoskodott szerencsétlen sorsáról. Az önző, féltékeny szív nem jó tanácsadó.
*Ezzel az asszony le is zárja gyorsan a témát, miközben a lány szinte megszégyenülve mered rá. Igazán nem tartja szép dolognak, hogy épp Eildi nem akarja megérteni, hogy annak a lotyónak semmi keresnivalója nem volt a házuknál. A méregtől kipirult arccal hagyja is maga mögött a kettőst, hogy inkább a főzés utolsó simításait végezze el, közben Eildi ismét mosollyal az arcán fordul Keslaud felé.*
- Egy kis séta? Felkészültél, hogy egy fáradékony vénasszonyt vigyél magaddal? Az én tempóm lassú és öreges. Nem akarlak feltartani titeket. De az igaz, hogy a rozoga ízületeimnek nem ártana a mozgás. Ettől a fene időtől úgy is annyira fáj a térdem, hogy lehet nem árt neki a séta. *Bólogat is beleegyezően.* Thea?
*Sandít is a lány felé, aki tüntetőleges csendben vonja meg a vállait, miközben a fazekat az asztal közepére helyezi. Felesleges lenne elkezdenie perlekedni. Eildi is makacs, úgy sem hagyná, hogy a lány itthon maradjon, így ha a vénasszony menni akar megy ő is.*
- Tőlem aztán.
*Mormogja az orra alatt, miközben mindenkinek szed a még gőzölgő raguból. No több benne a zöldség, mint a hús, de mindannyiuk szerencséjére az illata legalább jó, így talán az ízére sem lesz panasz. Az előre szelt kenyeret is leteszi az asztalra, majd végre ő maga is helyet foglal.*
*Az asszony arca úgy kivirul a csokor láttán, mintha egy ládányi aranyat kapott volna. Noha régen voltak már azok az idők, de akkor is emlékszik még rá, mikor megannyi fiú küldözgetett neki hasonlókat. De ezek az emlékek már igencsak pókhálósak, így az ilyen kedves kis gesztusok jól esnek egy megvénült asszony számára.
Thea közben igyekszik semmi jelét nem mutatni, hogy tetszik e a csokor avagy sem. Elveszi, amikor felé nyújtják, valamit mormog az orra alatt, talán köszönetet mond, de a halk megjegyzést még a fiatal fül sem veheti ki biztosra. Mindenesetre a vázát megmeríti vízzel, majd a saját és a dadus csokrát is szépen belerendezi. Azért amíg a virágokkal foglalatoskodik egy halovány mosoly átfut az arcán. De amilyen hirtelen feltűnik olyan hamar el is illan róla.*
- Ugyan, ugyan. *Ül is le öregesen a másik székre az asszony, majd anyai gondoskodással lapogat a fiú kézfejére.* Csak tudni kell meggyőzni őket.
*Kacsint is az öregasszony, közben pedig Thea érti ám a célzást. Nem is kell sokáig várni, hogy elöntse a méreg, de igyekszik úgy mutatni, mintha egyáltalán nem hatná meg Kes rideg viselkedése, sem ez a kis kelletlen megjegyzés.*
- Ne biztasd Eildi. Tudod, hogy régen sem volt szerencséje a lányokkal. Emlékszel arra a kis szobalányra, akire szemet vetett. Várj csak...
*Tűnődik el egy pillanatra a név után kutatva. Pedig tudja jól kit is emleget, hisz igencsak benne volt a keze abban, hogy ne alakulhasson ki kettejük között egy esetleges románc. Valamint az is igencsak az ő lelkén szárad, hogy az apja elzavarta szerencsétlen lányt a háztól. De túl sok időt töltött Keslauddal, amit képtelen volt eltűrni. Arról meg nem tehet, hogy valahogy az erszényébe került az ezüst étkészletük egy darabja. Igaz, hogy egy kis rásegítéssel, de a tolvaj az tolvaj, nincs mese.*
- Tudod az az enyves kezű riherongy. Meg is van, Artemyna, azt hiszem.
*Szinte köpi a nevet, olyan utálattal ejti ki a száján. Tudja jól mi ennek az okozója. Akkor sem tetszett, hogy állandóan Keslaud körül akart legyeskedni, az emlék pedig még mindmáig kihozza a sodrából. Sajnos az elfojtott féltékenység hamar kihozza Theából a vérmes, utálatos némbert. Ennek a levét itta meg szerencsétlen lány akkor, persze Thea sosem vallotta be még Eildinek sem, hogy bizony ő csempészte bele az erszénybe azt az ezüstkanalat.*
- Ne beszélj marhaságokat te lány. Rendes lány volt az.
*Csitítja is el a lányt az asszony, de Thea már épp nyitná a száját, hogy visszavágjon, mikor a dadus le is inti.*
- El se kezd. Biztos vagyok benne, hogy volt egy jóakarója, aki gondoskodott szerencsétlen sorsáról. Az önző, féltékeny szív nem jó tanácsadó.
*Ezzel az asszony le is zárja gyorsan a témát, miközben a lány szinte megszégyenülve mered rá. Igazán nem tartja szép dolognak, hogy épp Eildi nem akarja megérteni, hogy annak a lotyónak semmi keresnivalója nem volt a házuknál. A méregtől kipirult arccal hagyja is maga mögött a kettőst, hogy inkább a főzés utolsó simításait végezze el, közben Eildi ismét mosollyal az arcán fordul Keslaud felé.*
- Egy kis séta? Felkészültél, hogy egy fáradékony vénasszonyt vigyél magaddal? Az én tempóm lassú és öreges. Nem akarlak feltartani titeket. De az igaz, hogy a rozoga ízületeimnek nem ártana a mozgás. Ettől a fene időtől úgy is annyira fáj a térdem, hogy lehet nem árt neki a séta. *Bólogat is beleegyezően.* Thea?
*Sandít is a lány felé, aki tüntetőleges csendben vonja meg a vállait, miközben a fazekat az asztal közepére helyezi. Felesleges lenne elkezdenie perlekedni. Eildi is makacs, úgy sem hagyná, hogy a lány itthon maradjon, így ha a vénasszony menni akar megy ő is.*
- Tőlem aztán.
*Mormogja az orra alatt, miközben mindenkinek szed a még gőzölgő raguból. No több benne a zöldség, mint a hús, de mindannyiuk szerencséjére az illata legalább jó, így talán az ízére sem lesz panasz. Az előre szelt kenyeret is leteszi az asztalra, majd végre ő maga is helyet foglal.*
322. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-18 09:18:54
Üzenet elküldve: 2021-03-18 09:18:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A jó, a rossz, és a csúf valóság//
*Amíg az ajtóban áll és bebocsátásra vár, addig igyekszik gondolatait legyűrni magában. Nem akar a tegnapra gondolni, arra, ahogyan eljött. Nem hibáztatja Thea-t a történtekért, de próbál úgy tenni, mintha semmi nem történt volna előző nap. A kedvét jónak mutatja, s megtörtségnek a legkisebb jelét is elrejti. Egy kis idő elteltével csoszogást hall az ajtó körül, majd a szélesre tárt ajtón túl meglátja Eildi, akinek arcára boldog mosoly húzódik. A kedves, idős dadus láttán barátságos mosoly kerekedik Keslaud tekintetére is, majd viszonozza a barátságos ölelést.*
- Eildi, de örülök, hogy látlak! Te semmit sem változtál! *Kedvesen köszönti a dadust, aki bár megöregedett kissé, de személyéből semmit sem veszített. Az invitálásra bentébb lép, majd az egyik csokrot átadja a dadusnak.*
- Ezt neked hoztam. *Tekintete Thea-ra vetül, majd biccent felé is, és neki is átadja a másik csokrot.*
- Ezt pedig a tiéd Thea. *Mosollyal adja át a virágot, mintha mi sem történt volna korábban. Tekintete nem is időzik többet a lányon, mint ilyen helyzetben várható. Kap a dadustól egy tréfás beinvitálást, amivel egy székre vezényelik, és Thea-ra is kiosztja a feladatokat, mint egy igazi házvezetőnő. Vigyor kerül arcára annak hallatán, hogy csak úgy bukdácsolnak utána a nők.*
- A mai lányok már nem ilyenek Eildi. Többet számít nekik a vagyon és a rang. Én pedig csak egy kertész fia vagyok. *Ez egy burkolt fricska a lánynak, de ezúttal nem néz rá, csupán úgy tesz, mintha a dadusnak válaszolna. Gyorsan el is tereli a témát, mielőtt valaki hozzá vágná a csokrát.*
- Van egy meglepetésem számotokra. Délután egy kis sétára invitálnálak titeket, ha benne vagytok. *Kérdő tekintete most mindkét személynek jár, így Thea is kap belőle. Direkt nem árulja el, hogy mi a meglepetés. Ezt majd csak, akkor tudják meg, ha belemennek a sétába és már ott lesznek.*
*Amíg az ajtóban áll és bebocsátásra vár, addig igyekszik gondolatait legyűrni magában. Nem akar a tegnapra gondolni, arra, ahogyan eljött. Nem hibáztatja Thea-t a történtekért, de próbál úgy tenni, mintha semmi nem történt volna előző nap. A kedvét jónak mutatja, s megtörtségnek a legkisebb jelét is elrejti. Egy kis idő elteltével csoszogást hall az ajtó körül, majd a szélesre tárt ajtón túl meglátja Eildi, akinek arcára boldog mosoly húzódik. A kedves, idős dadus láttán barátságos mosoly kerekedik Keslaud tekintetére is, majd viszonozza a barátságos ölelést.*
- Eildi, de örülök, hogy látlak! Te semmit sem változtál! *Kedvesen köszönti a dadust, aki bár megöregedett kissé, de személyéből semmit sem veszített. Az invitálásra bentébb lép, majd az egyik csokrot átadja a dadusnak.*
- Ezt neked hoztam. *Tekintete Thea-ra vetül, majd biccent felé is, és neki is átadja a másik csokrot.*
- Ezt pedig a tiéd Thea. *Mosollyal adja át a virágot, mintha mi sem történt volna korábban. Tekintete nem is időzik többet a lányon, mint ilyen helyzetben várható. Kap a dadustól egy tréfás beinvitálást, amivel egy székre vezényelik, és Thea-ra is kiosztja a feladatokat, mint egy igazi házvezetőnő. Vigyor kerül arcára annak hallatán, hogy csak úgy bukdácsolnak utána a nők.*
- A mai lányok már nem ilyenek Eildi. Többet számít nekik a vagyon és a rang. Én pedig csak egy kertész fia vagyok. *Ez egy burkolt fricska a lánynak, de ezúttal nem néz rá, csupán úgy tesz, mintha a dadusnak válaszolna. Gyorsan el is tereli a témát, mielőtt valaki hozzá vágná a csokrát.*
- Van egy meglepetésem számotokra. Délután egy kis sétára invitálnálak titeket, ha benne vagytok. *Kérdő tekintete most mindkét személynek jár, így Thea is kap belőle. Direkt nem árulja el, hogy mi a meglepetés. Ezt majd csak, akkor tudják meg, ha belemennek a sétába és már ott lesznek.*
321. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-03-17 19:36:34
Üzenet elküldve: 2021-03-17 19:36:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A jó, a rossz, és a csúf valóság//
*A délelőtt folyamán minduntalan Kes körül forog az agya. Mindent megpróbál, hogy kiűzze a férfi arcát, a mosolyát a fejéből. Takarított, pakolt, még az ebédet is ő főzte most meg. Szerencsére elég sok mindent megtanult Eilditől ahhoz, hogy a konyhában ne szenvedjen hátrányt a tudatlansága miatt. De ez semmin sem változtatott. Minden egyes pillanatban, mikor megáll egy pár perc pihenőre újból és újból felvillannak a tegnap este emlékei, amitől a szíve egyre hevesebben kalapál. Egyszeriben kellemes és pocsék érzés, ami csak egyre inkább tüzeli fel a kételyeit. Egyik fele azon nyomban felkutatná a férfit, viszont a másik úgy érzi az lenne a legjobb, ha többé nem látná. Gyűlöli azt, amikor ennyire tanácstalan, s most kivételesen Eildi sokat sejtő mosolya sem segíti ki. Lassan viszont megnyugodni látszik, ahogy az idő előrehaladtával nem bukkan fel Keslaud. Ebédhez is megterít, természetesen csak kettejüknek. Bár az igaz, hogy először három tányért vett ki a szekrényből. Már épp a befejező fázisban tart, amikor meghallja a kopogást. A szerencsétlen kanál ki is esik a ledermedt lány kezéből, aki most csak arra képes, hogy meredten a zárt ajtót bámulja. Egy lépést sem képes tenni, hiszen, ha a férfi bukkant végül fel, akkor fogalma sincs mihez kezdjen magával.
Szerencsére Eildi hamarabb kapcsol, így a székről fel is pattanva sántikál az ajtóhoz.*
- Ejj, te lány.
*Ingatja meg a fejét sóhajtva, majd teljesen kitárva az ajtót széles, boldog mosolyra is húzódik a szája.*
- Hát te aztán kikupálódtál fiam. *Nevet is fel örömében.* Keslaud!
*Röppen is, majd a derekára ölelve szorongatja is meg kissé a férfit köszöntéskép. Az ereje már rég elhagyta, de az édes viszontlátás örömében azért kicsit sikerül megropogtatnia az ifjoncot. Persze ezt biztos nem tesz nagy kárt a fiúban.*
- Na gyere beljebb. Gyere!
*Lép is mögé, hogy finoman betuszkolja az ajtón.*
- Ejj, te lány, te meg ne állj olyan bambán, mint a borjú, aki az új kaput mustrálja. Teríts még egy főre. Meg azt hiszem egy vázát is kéne keríteni.
*Kuncog fel az öregasszony, mire az észbe kapott lány egy dacos grimasszal kapja fel a leejtett kanalat.*
- Arról nem volt szó, hogy felcserélődnek a szerepek. Nem vagyok cseléd.
*Dünnyögi az orra alatt, Kes felé pedig csak egy apró biccentést intéz köszönésként. Majd el is tűnik egy pillanatra, míg egy tányérral és vázával vissza nem tér. Eildi csak egyszerűen lelegyinti a hisztis némbert, majd továbbra is széles mosollyal tessékeli beljebb a fiút.*
- Te se ácsorogj úgy, mint a boltos legény, fiam. Ülj le. Egyél, azután mesélj. Öröm téged látni, egészségesen és ilyen jóképűen. Mindig is mondtam, hogy egyszer még olyan hetyke legény leszel, hogy csak úgy bukdácsolnak utánad a szép lányok.
*Nevet fel az asszony, s közben már, mire a férfi észbe kaphatna már le is vezényeli az egyik székre, akár csak évekkel ezelőtt.*
*A délelőtt folyamán minduntalan Kes körül forog az agya. Mindent megpróbál, hogy kiűzze a férfi arcát, a mosolyát a fejéből. Takarított, pakolt, még az ebédet is ő főzte most meg. Szerencsére elég sok mindent megtanult Eilditől ahhoz, hogy a konyhában ne szenvedjen hátrányt a tudatlansága miatt. De ez semmin sem változtatott. Minden egyes pillanatban, mikor megáll egy pár perc pihenőre újból és újból felvillannak a tegnap este emlékei, amitől a szíve egyre hevesebben kalapál. Egyszeriben kellemes és pocsék érzés, ami csak egyre inkább tüzeli fel a kételyeit. Egyik fele azon nyomban felkutatná a férfit, viszont a másik úgy érzi az lenne a legjobb, ha többé nem látná. Gyűlöli azt, amikor ennyire tanácstalan, s most kivételesen Eildi sokat sejtő mosolya sem segíti ki. Lassan viszont megnyugodni látszik, ahogy az idő előrehaladtával nem bukkan fel Keslaud. Ebédhez is megterít, természetesen csak kettejüknek. Bár az igaz, hogy először három tányért vett ki a szekrényből. Már épp a befejező fázisban tart, amikor meghallja a kopogást. A szerencsétlen kanál ki is esik a ledermedt lány kezéből, aki most csak arra képes, hogy meredten a zárt ajtót bámulja. Egy lépést sem képes tenni, hiszen, ha a férfi bukkant végül fel, akkor fogalma sincs mihez kezdjen magával.
Szerencsére Eildi hamarabb kapcsol, így a székről fel is pattanva sántikál az ajtóhoz.*
- Ejj, te lány.
*Ingatja meg a fejét sóhajtva, majd teljesen kitárva az ajtót széles, boldog mosolyra is húzódik a szája.*
- Hát te aztán kikupálódtál fiam. *Nevet is fel örömében.* Keslaud!
*Röppen is, majd a derekára ölelve szorongatja is meg kissé a férfit köszöntéskép. Az ereje már rég elhagyta, de az édes viszontlátás örömében azért kicsit sikerül megropogtatnia az ifjoncot. Persze ezt biztos nem tesz nagy kárt a fiúban.*
- Na gyere beljebb. Gyere!
*Lép is mögé, hogy finoman betuszkolja az ajtón.*
- Ejj, te lány, te meg ne állj olyan bambán, mint a borjú, aki az új kaput mustrálja. Teríts még egy főre. Meg azt hiszem egy vázát is kéne keríteni.
*Kuncog fel az öregasszony, mire az észbe kapott lány egy dacos grimasszal kapja fel a leejtett kanalat.*
- Arról nem volt szó, hogy felcserélődnek a szerepek. Nem vagyok cseléd.
*Dünnyögi az orra alatt, Kes felé pedig csak egy apró biccentést intéz köszönésként. Majd el is tűnik egy pillanatra, míg egy tányérral és vázával vissza nem tér. Eildi csak egyszerűen lelegyinti a hisztis némbert, majd továbbra is széles mosollyal tessékeli beljebb a fiút.*
- Te se ácsorogj úgy, mint a boltos legény, fiam. Ülj le. Egyél, azután mesélj. Öröm téged látni, egészségesen és ilyen jóképűen. Mindig is mondtam, hogy egyszer még olyan hetyke legény leszel, hogy csak úgy bukdácsolnak utánad a szép lányok.
*Nevet fel az asszony, s közben már, mire a férfi észbe kaphatna már le is vezényeli az egyik székre, akár csak évekkel ezelőtt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2020-2039