//Második szál//
// Táguló fejek //
- Chö! Lesz is!* Jó házaló kofa lehetne ebből a gnómból. Kellően szemtelen és sajnos kellően megnyerő őszinte szakértelemmel tud beszélni még egy nyavalyás patkányszőr parókáról is. Viszont Nimeril nem érzi szükségességét annak, hogy saját vörös loboncát helyettesítse holmi állati bőrökkel, főleg nem patkányéval. Az viszont kiveri nála a biztosítékot, hogy a mestere tudását kérdőjelezik meg.*
- Meg kever és akkor még nem is beszéltem a tudományos kutatásairól, amit én magam is szeretnék folytatni.* Ha ilyesmiről van szó, akkor tud ő beszélni órákig is, de most nem megy bele a részletekbe, csak ezt a tényt megemlítette, mondjuk, ha rákérdez a gnóm, akkor fogja neki mondani.*
- Nestar Erefiz! Az alkímia alapjainak írója. Az egyik legismertebb alkímiai írás, ami a kezdőknek nyújt támaszt.* Büszke továbbra is mestere munkájára. Talán egy nap neki is lesz saját tanítványa, aki hasonló büszkeséggel fogja mesélni az ő tetteit, kutatásait. Viszont most még csak tanuló, akinek meggyűlik a baja ezzel a gnómmal.*
- Én nem vagyok alkimista. Nem is leszek igazán soha alkimista. Én több leszek annál, mert én orvos vagyok, vagyis leszek. Akarom mondani tudós, igen egy híres és elismert tudós leszek. Az alkímia csak egy a tudományok közül, de ÉN nem ragadok le a nyers alkímiánál.* Most aztán jól megmondta, de úgy, hogy az na. Büszkén, peckesen áll csontgebén a mocskos utca kövén, egy átlagosnak mondható utcai ruhában, egy sérült macskát ölelve. Ő itt a jövő híres tudósa.*
- Nem! Ezek az italok valószínűleg egy nagy és fejlett alkímiai laborban készülnek.* Okítja ki a kis mocskost. De a következő megnyilvánulásától még a haját is ki tudná tépni, mármint a sajátját és, akkor tényleg kéne az a patkány paróka.*
- Igazán? Biztos azért adta azt, mert a rozsos cipót rozs magvakból csináljál. Gondoltad volna?* Tényleg nem tudja hova tenni ezt az alakot.*
~ Ez most tényleg ilyen ostoba, vagy csak megjátssza magát. ~* De most aztán meglepik, amikor előkerül az ital meg a fogfehérítő kerül szóba.*
- Fogfehérítőt?* Pillant rá hitetlenkedve, de az elő vesz valami furcsa löttyöt. Mereszti is a szemét a leány, mert ilyen italt még nem látott sohasem.*
- Fogfehérítő?* Kérdez vissza elvégre eddig is arról volt szó.* Inkább penészes zöld italnak nézném.* Közelebb is menne, de nem igen mer, meg hát itt a nyílt utcán italokat nézegetni sem egy életbiztosítás, elvégre ezek a szegények nagyon szeretik "találni" ezeket a varázsitalokat. Na meg amúgy is folyton hangzavar van.*
- Kérem szépen, ha ilyesmiket akar mutogatni, meg ilyenekről akar vitatkozni, nekem semmi akadálya, de egy csöndesebb helyen jobb volna. Mondjuk a közeli tisztáson.* Ott még csak tartania sem kéne attól, hogy ez a kis szörnyeteg bántja, mert a piac egy köpésre van. Ha elkiáltja magát, biztosan hamar érkezne segítség.*