Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Arthenior főtere (új) Wegtoreni Kalmár (új) Kaszárnya (új) | Polgárnegyed | Templom (új) Romváros és Meredély (új) Piactér (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
660. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-26 14:21:59
Üzenet elküldve: 2022-03-26 14:21:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Régmúlt szelleme//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Cylia határozottan pocsék emberismerő. Egyedül csak annyi szolgál a biztonságának, hogy bizalmatlan és undok. Éppen ezért fogadja olyan gyakran nagy kétkedéssel Xidros szavait. De a férfi szerencséjére benne van valami különleges, ami miatt ennyire könnyen beadja a derekát, legalábbis egy bizonyos mértékig. Meg talán a naivsága tehet róla, de szent meggyőződése, hogy vele máshogy bánik, valamivel talán őszintébben, mint ahogy a többi nővel lehet dolga.*
- Izgalmas?
*Ízlelgeti is a szót, mintha életében most hallotta volna először. Majd serénykedését egy pillanatra felfüggesztve vonja meg közömbösen a vállait.*
- Tudom, hogy ki fogsz találni valami frappánsat, amitől leolvad rólam az alsónemű, de muszáj vagyok megkérdezni, hogy mégis mi olyan izgalmas bennem? Az állandó dac és harc? A folytonos hisztéria? Inkább már elcsépelt és unalmas, mintsem izgalmas.
*A továbbiak viszont már mosolyt csalnak az arcára. Hogy ne lenne így, mikor ez csak táplálja hiúságát? Tisztában van azzal, hogy nem született otromba és csúnya nőnek. Valószínűleg ezért édes anyjának adhat hálát. Viszont azért azt is tudja, hogy nem ő Arthenior vagy a világ legnagyobb szépsége. De ez miért érdekelné, ha igazán csak Xidrosnak akar tetszeni. Ezen gondolat hatására pedig olyan hirtelen rázza ki a hideg, hogy még maga is megrémül tőle. Pedig a gyerekesen hisztis lelke mélyén tudja jól, hogy ez teljesen nyilvánvaló. Aki igazán ismerné, az pillanatokon belül megmondaná róla, hogy ez a viselkedés, amit magán hordoz, ez annak köszönhető, hogy egy része már odáig és vissza van a szökevény kérőjéért.
Viszont túl nagy a dölyf benne ahhoz, hogy ezt nyilvánvalóvá tegye. Jobban érzi magát a kettejük között fennálló macska-egér játékban. Így most is megszökik, hogy a konyhában tevékenykedhessen tovább.*
- Sokan nem így vélik. Egyszerűbb a vagyont kemény munka nélkül megszerezni. Bár valószínűleg az az út a nehezebb és ahhoz kell több szerencse, ami általában csak a hülyéknek adatik meg. Nem is értem.
*Dünnyögi az orra alatt miközben az ebédet rendezi el. Kavar párat, nehogy tényleg tüzet kelljen oltani, majd ismét lefedve az ételt sóhajt fel halkan, ahogy vendége újfent mögé simul. Nem tiltakozik mikor szembekerül vele. Miért is tenné? A kis démon piszkálódása miatt, aki benne még mindig azt a gondolatot legyezgeti, hogy eltűntekor a férfi valószínűleg nem csak és kizárólag munkaügyben volt távol, hanem beleshetett egy-egy szoknya alá. De igazából ő maga sem várakozott idehaza egész nap és éjjelen. Az igaz, hogy faképnél hagyott kérőjével nem lett túl bensőséges a viszony, de nem állhattak nagyon távol a dologtól. Ezt már csak az istenek tudhatják, ha foglalkoznak ezekkel a dolgokkal. A közeledő ajkaktól sem menekül el, helyette karjait partnere nyaka köré fonja, s teljes testével neki simulva viszonozza először talán kissé félszegen. Felbátorodni már csak akkor hajlandó, amikor hátsófele a pulton pihen meg, de akkor már olyan szenvedéllyel csüng a férfi ajkain, ami csoda, hogy nem perzseli fel a szobát. Baljával lenyúlva húzza feljebb szoknyáját combjain, hogy aztán Xidros ingét megmarkolva vonja közelebb magához. Egy része, a dacosabbik veszettül kezd benne tiltakozni, de túl sok volt az elmúlt időben az elfojtás, ami miatt csak mohón falja Xidros ajkait, szorosan vonva magához. Jelen esetben az sem nagyon érdekli, hogy ha mellette lángra kap a fazék vagy akár az egész világ. Most csupán csak fel akar magában oldani legalább egy aprócska feszültséget, azzal a férfival, aki életében először el tudta csavarni a fejét. Ügyetlen keze már az ing gombjainak is neki esik, de talán a sors akarta így elrendezni vagy tényleg csak ennyire béna, de végül pont ez zökkenti ki, hogy megdermedve húzza hátrébb a fejét, s kékjeit a férfira emelve vessen rá szigorú pillantásokat.*
- Tudom, hogy nem bízol a főzési tudományomban, de esküszöm, hogy én tényleg befejezem ezt a francos ebédet.
*Az kérdéses, hogy Xidrost is sikerült e most kizökkentenie. Ha igen ott a lehetőség, hogy ismételten meglógjon. De, ha nem akkor kérdéses, hogy még egyszer lesz e ilyen akaratereje. Igazából, ha magával legalább őszinte lenne, akkor tudná, hogy a válasz nemleges.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Cylia határozottan pocsék emberismerő. Egyedül csak annyi szolgál a biztonságának, hogy bizalmatlan és undok. Éppen ezért fogadja olyan gyakran nagy kétkedéssel Xidros szavait. De a férfi szerencséjére benne van valami különleges, ami miatt ennyire könnyen beadja a derekát, legalábbis egy bizonyos mértékig. Meg talán a naivsága tehet róla, de szent meggyőződése, hogy vele máshogy bánik, valamivel talán őszintébben, mint ahogy a többi nővel lehet dolga.*
- Izgalmas?
*Ízlelgeti is a szót, mintha életében most hallotta volna először. Majd serénykedését egy pillanatra felfüggesztve vonja meg közömbösen a vállait.*
- Tudom, hogy ki fogsz találni valami frappánsat, amitől leolvad rólam az alsónemű, de muszáj vagyok megkérdezni, hogy mégis mi olyan izgalmas bennem? Az állandó dac és harc? A folytonos hisztéria? Inkább már elcsépelt és unalmas, mintsem izgalmas.
*A továbbiak viszont már mosolyt csalnak az arcára. Hogy ne lenne így, mikor ez csak táplálja hiúságát? Tisztában van azzal, hogy nem született otromba és csúnya nőnek. Valószínűleg ezért édes anyjának adhat hálát. Viszont azért azt is tudja, hogy nem ő Arthenior vagy a világ legnagyobb szépsége. De ez miért érdekelné, ha igazán csak Xidrosnak akar tetszeni. Ezen gondolat hatására pedig olyan hirtelen rázza ki a hideg, hogy még maga is megrémül tőle. Pedig a gyerekesen hisztis lelke mélyén tudja jól, hogy ez teljesen nyilvánvaló. Aki igazán ismerné, az pillanatokon belül megmondaná róla, hogy ez a viselkedés, amit magán hordoz, ez annak köszönhető, hogy egy része már odáig és vissza van a szökevény kérőjéért.
Viszont túl nagy a dölyf benne ahhoz, hogy ezt nyilvánvalóvá tegye. Jobban érzi magát a kettejük között fennálló macska-egér játékban. Így most is megszökik, hogy a konyhában tevékenykedhessen tovább.*
- Sokan nem így vélik. Egyszerűbb a vagyont kemény munka nélkül megszerezni. Bár valószínűleg az az út a nehezebb és ahhoz kell több szerencse, ami általában csak a hülyéknek adatik meg. Nem is értem.
*Dünnyögi az orra alatt miközben az ebédet rendezi el. Kavar párat, nehogy tényleg tüzet kelljen oltani, majd ismét lefedve az ételt sóhajt fel halkan, ahogy vendége újfent mögé simul. Nem tiltakozik mikor szembekerül vele. Miért is tenné? A kis démon piszkálódása miatt, aki benne még mindig azt a gondolatot legyezgeti, hogy eltűntekor a férfi valószínűleg nem csak és kizárólag munkaügyben volt távol, hanem beleshetett egy-egy szoknya alá. De igazából ő maga sem várakozott idehaza egész nap és éjjelen. Az igaz, hogy faképnél hagyott kérőjével nem lett túl bensőséges a viszony, de nem állhattak nagyon távol a dologtól. Ezt már csak az istenek tudhatják, ha foglalkoznak ezekkel a dolgokkal. A közeledő ajkaktól sem menekül el, helyette karjait partnere nyaka köré fonja, s teljes testével neki simulva viszonozza először talán kissé félszegen. Felbátorodni már csak akkor hajlandó, amikor hátsófele a pulton pihen meg, de akkor már olyan szenvedéllyel csüng a férfi ajkain, ami csoda, hogy nem perzseli fel a szobát. Baljával lenyúlva húzza feljebb szoknyáját combjain, hogy aztán Xidros ingét megmarkolva vonja közelebb magához. Egy része, a dacosabbik veszettül kezd benne tiltakozni, de túl sok volt az elmúlt időben az elfojtás, ami miatt csak mohón falja Xidros ajkait, szorosan vonva magához. Jelen esetben az sem nagyon érdekli, hogy ha mellette lángra kap a fazék vagy akár az egész világ. Most csupán csak fel akar magában oldani legalább egy aprócska feszültséget, azzal a férfival, aki életében először el tudta csavarni a fejét. Ügyetlen keze már az ing gombjainak is neki esik, de talán a sors akarta így elrendezni vagy tényleg csak ennyire béna, de végül pont ez zökkenti ki, hogy megdermedve húzza hátrébb a fejét, s kékjeit a férfira emelve vessen rá szigorú pillantásokat.*
- Tudom, hogy nem bízol a főzési tudományomban, de esküszöm, hogy én tényleg befejezem ezt a francos ebédet.
*Az kérdéses, hogy Xidrost is sikerült e most kizökkentenie. Ha igen ott a lehetőség, hogy ismételten meglógjon. De, ha nem akkor kérdéses, hogy még egyszer lesz e ilyen akaratereje. Igazából, ha magával legalább őszinte lenne, akkor tudná, hogy a válasz nemleges.*
659. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-25 14:38:53
Üzenet elküldve: 2022-03-25 14:38:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Régmúlt szelleme//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Xidros bár úgy véli, hogy remek emberismerő, ámbár nagyot téved, mert sok esetben nem érdekli őt mások érzései, sajnos ez Cylia esetében sincs igazán másképp, ezért nem vesződik azzal, hogy hosszasan fejtegesse a leány jelentőségét számára. Ha igazán akarna, akkor játszadozhatnának természetesen, talán még szerenádot is adna, de Cyliával egy más, kicsit őszintébb játékot űznek, ami izgalmasabb a férfi számára, és valószínűleg fájdalmasabb a leánynak, aki még csak egy illúzióba sem tud kapaszkodni ezáltal.
A leány a házasságot illetően a némaság mellett dönt, amire számított és érthetőnek tartja. Nagyon nem is haragszik, amin a nyakát érő csókok is segítenek.*
- Jaj, dehogy, szó sincs ilyenről.
*Legyint.*
- A pánik nem az én világom.
*Azt bölcsen nem kívánja megosztani, hogy elég szabados elképzelései vannak a házasságról, ennyire nem akar maga ellen beszélni, végső soron tényleg szeretné megnyerni magának Cyliát.*
- Mert izgalmas vagy.
*Kezd bele óvatosan, mert még nem döntötte el, hogy mennyire szeretne őszinte lenni.*
- Meg szemet gyönyörködtető. Szívesen pihentetném rajtad mindennap íriszeimet, ahogy a reggeli napsütés beragyog téged. No persze csak addig, míg meg nem vénülök és ködössé nem válik a világ körülöttem.
*Szerencsére addig még van egy kis ideje, de közel sem annyi, mint amennyi a leánynak megadatik majd.
A leány ténykedései kellemesek. Túlzottan is azok. Elsőként felsóhajt, majd összeszorítja fogait, és rámarkol a karfára, hogy képes legyen türtőztetni magát. Kívánja őt, de mégis visszafogja magát, mert szeretné ha az események úgy alakulnának, ahogy azt ő már gondosan kitervelte. Megadná a módját. Ám türelme ezzel véget ér, nincs tovább, tudja, hogy rövidesen cselekednie kell, de még nem kapkodja el.*
- Unalmas is lenne, ha ilyen könnyen az ölembe pottyanna a vagyon. Jobb szeretek megdolgozni érte.
*Neki egy rangos feleség is megteszi, de nyilván ezt megint megtartja magának. Cylia végül a konyhába megye, hogy gondoskodjon az ételről, Xidros pedig ülve marad és úgy pillant utána. Egy pár percig ott marad, amíg lecsillapodik valamelyest, majd feltápászkodik és követi a lányt. Ismételten mögé kerül, és ha partnere hajlandóságot mutat rá, akkor magával szembe fordítja. Habozás nélkül nyújtja ajkai csókra, miközben a bútornak szorítja a törékeny testet. Ha viszonzásra kerül, akkor szenvedélyesen birtokba veszi a finom ajkakat, közben kezeivel a lány feneke alá nyúlva felsegíti őt a pultra. Persze amaz tiltakozni bármikor tud, ám Xidros már nem enged neki, így legfeljebb lassítja az eseményeket, de megakadályozni aligha tudja azokat.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Xidros bár úgy véli, hogy remek emberismerő, ámbár nagyot téved, mert sok esetben nem érdekli őt mások érzései, sajnos ez Cylia esetében sincs igazán másképp, ezért nem vesződik azzal, hogy hosszasan fejtegesse a leány jelentőségét számára. Ha igazán akarna, akkor játszadozhatnának természetesen, talán még szerenádot is adna, de Cyliával egy más, kicsit őszintébb játékot űznek, ami izgalmasabb a férfi számára, és valószínűleg fájdalmasabb a leánynak, aki még csak egy illúzióba sem tud kapaszkodni ezáltal.
A leány a házasságot illetően a némaság mellett dönt, amire számított és érthetőnek tartja. Nagyon nem is haragszik, amin a nyakát érő csókok is segítenek.*
- Jaj, dehogy, szó sincs ilyenről.
*Legyint.*
- A pánik nem az én világom.
*Azt bölcsen nem kívánja megosztani, hogy elég szabados elképzelései vannak a házasságról, ennyire nem akar maga ellen beszélni, végső soron tényleg szeretné megnyerni magának Cyliát.*
- Mert izgalmas vagy.
*Kezd bele óvatosan, mert még nem döntötte el, hogy mennyire szeretne őszinte lenni.*
- Meg szemet gyönyörködtető. Szívesen pihentetném rajtad mindennap íriszeimet, ahogy a reggeli napsütés beragyog téged. No persze csak addig, míg meg nem vénülök és ködössé nem válik a világ körülöttem.
*Szerencsére addig még van egy kis ideje, de közel sem annyi, mint amennyi a leánynak megadatik majd.
A leány ténykedései kellemesek. Túlzottan is azok. Elsőként felsóhajt, majd összeszorítja fogait, és rámarkol a karfára, hogy képes legyen türtőztetni magát. Kívánja őt, de mégis visszafogja magát, mert szeretné ha az események úgy alakulnának, ahogy azt ő már gondosan kitervelte. Megadná a módját. Ám türelme ezzel véget ér, nincs tovább, tudja, hogy rövidesen cselekednie kell, de még nem kapkodja el.*
- Unalmas is lenne, ha ilyen könnyen az ölembe pottyanna a vagyon. Jobb szeretek megdolgozni érte.
*Neki egy rangos feleség is megteszi, de nyilván ezt megint megtartja magának. Cylia végül a konyhába megye, hogy gondoskodjon az ételről, Xidros pedig ülve marad és úgy pillant utána. Egy pár percig ott marad, amíg lecsillapodik valamelyest, majd feltápászkodik és követi a lányt. Ismételten mögé kerül, és ha partnere hajlandóságot mutat rá, akkor magával szembe fordítja. Habozás nélkül nyújtja ajkai csókra, miközben a bútornak szorítja a törékeny testet. Ha viszonzásra kerül, akkor szenvedélyesen birtokba veszi a finom ajkakat, közben kezeivel a lány feneke alá nyúlva felsegíti őt a pultra. Persze amaz tiltakozni bármikor tud, ám Xidros már nem enged neki, így legfeljebb lassítja az eseményeket, de megakadályozni aligha tudja azokat.*
658. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-22 20:26:37
Üzenet elküldve: 2022-03-22 20:26:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Előfeledések//
* Illedelmesen nem veszi észre, hogy gyomorkorgást hall, el fülek ugye. Legalábbis mintha ilyesmit hallana. Bár lehet csak képzelődik, mert ő is éhes már. Bárhogy is, a vöröske elfogadja a meghívását.*
- Jó, nőgyilkos vagyok, de vörös hajú kedveskéket nem gyilkolok, esküszöm.
*Teszi szívére a kezét, hogy békét leljen végre ettől a marhaságtól. Látja a mosolyt és ő is megereszt egy vigyort, a normálisabb és szelídebb fajtából, s meghajol felé.*
- Lekötelez az engedékenységével.
* A vöröske invitálására elindul hát, lovát vezetve és persze figyeli, hogy nem bukkannak-e fel utcakölykök. *
- Láng hajú Mylael, az én nevem Lorsan. A lovam pedig Bohém. Mutassa meg hát, merre vannak csinosabb áldozatok.
* Felnevet halkan, bár inkább csak kuncogás az. Nem akarja Mylael-t elijeszteni. *
-Egyszerű vadászféle volnék, leginkább az íjászat az, amiben jó vagyok. Szállást és munkát keresek amúgy. Nyugodtabbat, érdekeset. Nem túl véreset, mert az már kicsit sok.
* Illedelmesen nem veszi észre, hogy gyomorkorgást hall, el fülek ugye. Legalábbis mintha ilyesmit hallana. Bár lehet csak képzelődik, mert ő is éhes már. Bárhogy is, a vöröske elfogadja a meghívását.*
- Jó, nőgyilkos vagyok, de vörös hajú kedveskéket nem gyilkolok, esküszöm.
*Teszi szívére a kezét, hogy békét leljen végre ettől a marhaságtól. Látja a mosolyt és ő is megereszt egy vigyort, a normálisabb és szelídebb fajtából, s meghajol felé.*
- Lekötelez az engedékenységével.
* A vöröske invitálására elindul hát, lovát vezetve és persze figyeli, hogy nem bukkannak-e fel utcakölykök. *
- Láng hajú Mylael, az én nevem Lorsan. A lovam pedig Bohém. Mutassa meg hát, merre vannak csinosabb áldozatok.
* Felnevet halkan, bár inkább csak kuncogás az. Nem akarja Mylael-t elijeszteni. *
-Egyszerű vadászféle volnék, leginkább az íjászat az, amiben jó vagyok. Szállást és munkát keresek amúgy. Nyugodtabbat, érdekeset. Nem túl véreset, mert az már kicsit sok.
657. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-21 21:44:19
Üzenet elküldve: 2022-03-21 21:44:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Morwon//
* tudta előre, hogy egy olyan választ fog kapni, amire számít is, meg nem is. * - Tudom, hogy oszlop, a kérdés az, hogy miért tették oda, mi a célja? Csak úgy nem rakosgat le senki oszlopokat, hogy ott legyenek. * Végül vállat von, mert már ennyi idő alatt is megtanulta, hogy az óriástól nem fog olyan választ kapni, amire vágyik, vélhetően nem ismeri az oszlopok titkát a melák. Inkább megtölti a kulacsát is, és mivel igenlő választ kap, na meg a pár korty víz is meggyőzi, hogy a víz iható és egészéges - habár ebben nem teljesen biztos... mitől lene a víz egészséges? -, telitöltött kulaccsal indul végre a piac felé. *
- Szegénynegyed? * Húzza el a száját, habár maga sem egy gazdag leányzó, azért nem szereti a szegénységet látni. Ami forcsa neki, hogy nincs bűz, pedig azért az az ilyen helyek velejárója. Közben pedig Morwon elmesél egy történetet, amit értő fülekkel hallgat meg. Annyira jó lett volna látni, amikor még teljes pompájában létezetta levegő városa! *
- Nem ismerem a Dwiritiámeneket, most jöttem csak tegnap. Akkor ők híresek? Mifélék? * Kérdez vissza, mert ha már Morwinak ennyire fontos, hogy megemletíse őket, sőt egy még a barátja is közülük, akkor érdekes is lehet akár. Talán ők még az oszlopok titkát is ismerik. A város órisá általi bemutatója közben pedig próbál mindent megjegyezni, és figyeli, hogy hol lehet a templom, ahová neki nem kéne odamennie. *
- Békává? Na persze! Ne ugrass, Morwi! * Észre se veszi, hogy becézi a másikat, nagyon kacag a feltételezésen. Ugyan tudja jól, hogy vannak mágusok, de még soha nem hallott olyat, hogy valakit békává változtattak volna, vagy éppenséggel akármivé. De azért aranyosnak tartja Morwontól, hogy szórakoztatni akarja őt. *
- Juhí, nagyon tetszik! * Csillogó szemeivel páztázza végig a sokadalmat, és tényleg nagyon örül annak, amit lát. Annyi minden van, hogy nem is tudja, hogy mit kéne vennük, azon kívül, hogy élelem. *
- Gondolod én nem tudok alkudni? De tudod mit? Szólok majd! * Nyújtsa ki a rózsaszín nyelvét a nagydarab melákra, és rögtön elindul az árusok felé. Egyelőre csak nézelődik, még nem tudja, hogy mit is kellene megtalálnia, de, hogy egy szép tükröt venni fog, az is biztos. *
//Morwon//
* tudta előre, hogy egy olyan választ fog kapni, amire számít is, meg nem is. * - Tudom, hogy oszlop, a kérdés az, hogy miért tették oda, mi a célja? Csak úgy nem rakosgat le senki oszlopokat, hogy ott legyenek. * Végül vállat von, mert már ennyi idő alatt is megtanulta, hogy az óriástól nem fog olyan választ kapni, amire vágyik, vélhetően nem ismeri az oszlopok titkát a melák. Inkább megtölti a kulacsát is, és mivel igenlő választ kap, na meg a pár korty víz is meggyőzi, hogy a víz iható és egészéges - habár ebben nem teljesen biztos... mitől lene a víz egészséges? -, telitöltött kulaccsal indul végre a piac felé. *
- Szegénynegyed? * Húzza el a száját, habár maga sem egy gazdag leányzó, azért nem szereti a szegénységet látni. Ami forcsa neki, hogy nincs bűz, pedig azért az az ilyen helyek velejárója. Közben pedig Morwon elmesél egy történetet, amit értő fülekkel hallgat meg. Annyira jó lett volna látni, amikor még teljes pompájában létezetta levegő városa! *
- Nem ismerem a Dwiritiámeneket, most jöttem csak tegnap. Akkor ők híresek? Mifélék? * Kérdez vissza, mert ha már Morwinak ennyire fontos, hogy megemletíse őket, sőt egy még a barátja is közülük, akkor érdekes is lehet akár. Talán ők még az oszlopok titkát is ismerik. A város órisá általi bemutatója közben pedig próbál mindent megjegyezni, és figyeli, hogy hol lehet a templom, ahová neki nem kéne odamennie. *
- Békává? Na persze! Ne ugrass, Morwi! * Észre se veszi, hogy becézi a másikat, nagyon kacag a feltételezésen. Ugyan tudja jól, hogy vannak mágusok, de még soha nem hallott olyat, hogy valakit békává változtattak volna, vagy éppenséggel akármivé. De azért aranyosnak tartja Morwontól, hogy szórakoztatni akarja őt. *
- Juhí, nagyon tetszik! * Csillogó szemeivel páztázza végig a sokadalmat, és tényleg nagyon örül annak, amit lát. Annyi minden van, hogy nem is tudja, hogy mit kéne vennük, azon kívül, hogy élelem. *
- Gondolod én nem tudok alkudni? De tudod mit? Szólok majd! * Nyújtsa ki a rózsaszín nyelvét a nagydarab melákra, és rögtön elindul az árusok felé. Egyelőre csak nézelődik, még nem tudja, hogy mit is kellene megtalálnia, de, hogy egy szép tükröt venni fog, az is biztos. *
656. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-20 22:38:34
Üzenet elküldve: 2022-03-20 22:38:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Még a Pegazusban//
* A kocsmáros Morwon meglepetésére nem akarja átvenni a pajzsát, így az óriás vállat von és visszateszi azt a hátára. Úgyhogy pajzzsal együtt indul ki a fogadóból. *
//Már kint//
– Nem a' – Oszlop a'! * Tanítgatja a butuska lányt, aki orknak nézte az oszlopot. Bár Aniss nevetése kétséget kelt Morwonban afelől, hogy komolyan gondolta-e mindezt, vagy csak rajta nevet, de bízik a másik jóindulatában, ezért nem mond mást. Megtöltik kulacsaikat. Az óriásnál még van néhány üveg varázsital, ha már a szomjhalál szélén lennének, de ez remélhetőleg nem fog megtörténni, mivel az óriás legalább olyan megfontolt a bájitalokkal, mint a mágusokkal kapcsolatban – egyedül a zöld színűekről tudja bitosan, hogy jót tesznek, de erre sem venne mérget. *
– Tényleg. De azér' a sör jobb. * Válaszol a lánynak, kicsit elfogultan ugyan, de nem akarja, hogy miatta legyen valami baja Anissnak. Ő is csak úgy hallotta. A főtérről nézve lassan elvesznek a polgárnegyed házai között. Ilyen hajnali órákban kevesen járják az utcákat, ellenben a piactér felől már most is hallhatnak egy kisebb hangzavart, ha fülelnek. Azonban Morwon nem sokáig tervez némán baktatni, érces hangja hamar megtöri a csendet. *
– Ez itten a szegénynegyed – legalábbis korábban így hítták –, laknak itten mindenféle népek. De, ha egyedül vagyol itten, kövesd a szélesebb utakat, hacsak nem épp a bajt keresed! * Okítja tovább a lányt, mint ahogy annak idején neki is mutogatta nagybátyja a város szépségeit (és csúfságait). *
– No, de vót itten vajmi csetepaté, oszt' a fél város leégett. Arrafelé laktak a gazdagok, mint a Dwirinthalenek. * Mondja, a hosszú családnevet meglepően egyszerűen kiejtve, közben kezével mutatva az irányt, amerre egykor a gazdagnegyed állt, és amit most Romvárosnak neveznek az itt élők. * – Ösmered őket? * Hagy egy kis gondolkodási- és válaszadási időt, aztán maga is válaszol a kérdésre. *
– Én ösmerem a Moont, ő vót az első barátom! * Mondja, egy kis büszkeséggel a hangjában. Aztán viszont lecsügged szája, mikor eszébe jut, hogy milyen régen nem látta a sötételfet és, hogy talán már nem is fogja, hiszen a legtöbb nemesnek menekülnie kellett a lázadás után. A Dwirinthalenek meg alighanem nemesek voltak. Bár Morwon nem nagyon ért ezekhez az emberi dolgokhoz. *
– Aztat mondják, van arrafelé vajmi meredély is. Én még nem láttam. * Folytatja az idegenvezetést, aztán megint csak eltűnődik egy kis ideig, de most nem Moon sorsáról, hanem arról, hogy mi van még Artheniorban. A kis szünet után ekként folytatja: *
– Előttünk a piac van, arrafelé meg a templom. * Jobb kezével hadonászik egyet, de abból nehezen lehet kitalálni, hogy hova mutat, hiszen őt sem érdekli igazán. Pedig nem kis épületről beszél, valószínűleg még látható is onnan, ahol sétálnak. Sőt, igazából a templom talán az első, amit az északról (vagy akár délről) érkező utazó megpillanthat. *
– Ám oda ne menjé' sohase – csak, ha muszáj –, mer' tele van csuklyás alakokkal, akik békává változtatnak, ha nem vigyázol! * Morwon eddig talán kétszer-háromszor járt a templomban és bár eddig mindig megúszta az átkot, de az is igaz, hogy mindig résen is van. Ellenben hallott már történeteket olyanoktól, akiket békává vagy éppen gyíkká változtattak. Úgyhogy kötelességének érzi, hogy Aniss figyelmét is felhívja a veszélyre.
Időközben – hacsak Aniss nem maradt le, és Morwon mindeddig magában beszélt – megérkeznek a piactér széléhez. Szerencsére nem olyan nagy ez a város, hogy eltévedjenek benne. Mármint nem egy ilyen rövid útszakaszon. *
– Megérkeztünk. Vegyünk vajmi útravalót, meg még ami köll. * A piacon szétnézve már van is ötlete arra vonatkozóan, hogy mire költse megmaradt pénzét, de egyelőre nem közli Anissal, hiszen nem is biztos benne, hogy lesz mindenre elegendő arany nála. Arról nem is beszélve, hogy nem akarja előre lelőni a poént. Mondhatni, meglepetésnek szánja. *
– Nézzé' szét bátran, de az alkudozást bízd csak rám! * Szól le a lánynak. Azért a három és fél méteres hústorony elég mély benyomást tehet a furmányos kereskedőkben ahhoz, hogy ne akarjanak túl magas árat mondani az értéktelen vackaikra. *
//Még a Pegazusban//
* A kocsmáros Morwon meglepetésére nem akarja átvenni a pajzsát, így az óriás vállat von és visszateszi azt a hátára. Úgyhogy pajzzsal együtt indul ki a fogadóból. *
//Már kint//
– Nem a' – Oszlop a'! * Tanítgatja a butuska lányt, aki orknak nézte az oszlopot. Bár Aniss nevetése kétséget kelt Morwonban afelől, hogy komolyan gondolta-e mindezt, vagy csak rajta nevet, de bízik a másik jóindulatában, ezért nem mond mást. Megtöltik kulacsaikat. Az óriásnál még van néhány üveg varázsital, ha már a szomjhalál szélén lennének, de ez remélhetőleg nem fog megtörténni, mivel az óriás legalább olyan megfontolt a bájitalokkal, mint a mágusokkal kapcsolatban – egyedül a zöld színűekről tudja bitosan, hogy jót tesznek, de erre sem venne mérget. *
– Tényleg. De azér' a sör jobb. * Válaszol a lánynak, kicsit elfogultan ugyan, de nem akarja, hogy miatta legyen valami baja Anissnak. Ő is csak úgy hallotta. A főtérről nézve lassan elvesznek a polgárnegyed házai között. Ilyen hajnali órákban kevesen járják az utcákat, ellenben a piactér felől már most is hallhatnak egy kisebb hangzavart, ha fülelnek. Azonban Morwon nem sokáig tervez némán baktatni, érces hangja hamar megtöri a csendet. *
– Ez itten a szegénynegyed – legalábbis korábban így hítták –, laknak itten mindenféle népek. De, ha egyedül vagyol itten, kövesd a szélesebb utakat, hacsak nem épp a bajt keresed! * Okítja tovább a lányt, mint ahogy annak idején neki is mutogatta nagybátyja a város szépségeit (és csúfságait). *
– No, de vót itten vajmi csetepaté, oszt' a fél város leégett. Arrafelé laktak a gazdagok, mint a Dwirinthalenek. * Mondja, a hosszú családnevet meglepően egyszerűen kiejtve, közben kezével mutatva az irányt, amerre egykor a gazdagnegyed állt, és amit most Romvárosnak neveznek az itt élők. * – Ösmered őket? * Hagy egy kis gondolkodási- és válaszadási időt, aztán maga is válaszol a kérdésre. *
– Én ösmerem a Moont, ő vót az első barátom! * Mondja, egy kis büszkeséggel a hangjában. Aztán viszont lecsügged szája, mikor eszébe jut, hogy milyen régen nem látta a sötételfet és, hogy talán már nem is fogja, hiszen a legtöbb nemesnek menekülnie kellett a lázadás után. A Dwirinthalenek meg alighanem nemesek voltak. Bár Morwon nem nagyon ért ezekhez az emberi dolgokhoz. *
– Aztat mondják, van arrafelé vajmi meredély is. Én még nem láttam. * Folytatja az idegenvezetést, aztán megint csak eltűnődik egy kis ideig, de most nem Moon sorsáról, hanem arról, hogy mi van még Artheniorban. A kis szünet után ekként folytatja: *
– Előttünk a piac van, arrafelé meg a templom. * Jobb kezével hadonászik egyet, de abból nehezen lehet kitalálni, hogy hova mutat, hiszen őt sem érdekli igazán. Pedig nem kis épületről beszél, valószínűleg még látható is onnan, ahol sétálnak. Sőt, igazából a templom talán az első, amit az északról (vagy akár délről) érkező utazó megpillanthat. *
– Ám oda ne menjé' sohase – csak, ha muszáj –, mer' tele van csuklyás alakokkal, akik békává változtatnak, ha nem vigyázol! * Morwon eddig talán kétszer-háromszor járt a templomban és bár eddig mindig megúszta az átkot, de az is igaz, hogy mindig résen is van. Ellenben hallott már történeteket olyanoktól, akiket békává vagy éppen gyíkká változtattak. Úgyhogy kötelességének érzi, hogy Aniss figyelmét is felhívja a veszélyre.
Időközben – hacsak Aniss nem maradt le, és Morwon mindeddig magában beszélt – megérkeznek a piactér széléhez. Szerencsére nem olyan nagy ez a város, hogy eltévedjenek benne. Mármint nem egy ilyen rövid útszakaszon. *
– Megérkeztünk. Vegyünk vajmi útravalót, meg még ami köll. * A piacon szétnézve már van is ötlete arra vonatkozóan, hogy mire költse megmaradt pénzét, de egyelőre nem közli Anissal, hiszen nem is biztos benne, hogy lesz mindenre elegendő arany nála. Arról nem is beszélve, hogy nem akarja előre lelőni a poént. Mondhatni, meglepetésnek szánja. *
– Nézzé' szét bátran, de az alkudozást bízd csak rám! * Szól le a lánynak. Azért a három és fél méteres hústorony elég mély benyomást tehet a furmányos kereskedőkben ahhoz, hogy ne akarjanak túl magas árat mondani az értéktelen vackaikra. *
655. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-19 21:20:11
Üzenet elküldve: 2022-03-19 21:20:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Előfeledések//
*Az ebéd emlegetésére megkordul a gyomra. Nem kínosan hangosan persze, épp csak egyértelműen jelezve gazdájának, hogy a mai napon is sikerült kihagynia a reggelit, a tea pedig még mindig nem váltja ki az étkezést. Hiába, ebből a hibából sohasem tanul. A hirtelen rátörő éhség azonban még nem sodorja bele a meggondolatlan válaszadásba, látványosan, elővigyázatosan mérlegel.*
- Legyen. *úgy szól, mintha még ő tenne szívességet* - Elfogadom a meghívást.
*Csak végül meg ne bánja. Rég volt már, hogy Erhoannon kívül mással cseverészett huzamosabb ideig, amelyik egykori barátjának vagy kedves ismerősének volt egy csepp esze, már rég itt hagyta a város. A többségüknek semmije sem maradt a történtek után, mi is tartotta volna itt őket.*
- Látja, ha nőgyilkos lennék én is éppen ezt mondanám. *képe egészen komolynak tűnik elsőre, de ha a hosszúéltű jobban figyel, észre vehet egy aprócska mosolyt a szája sarkában*
- De hajlandó vagyok úgy tenni, mintha hinnék magának. *azzal lép is ráérősen párat a főtér irányába, majd invitálóan biccent is arrafelé*
- Jöjjön, megmutatom merre járnak a csinosabb áldozatok. *Megvárja még a férfi felzárkózik mellé, noha tart egy kis tisztes távolságot, ahogy azt idegenek között illik.*
- Egyébként a lánghajú hölgynek van neve is. Mylael *enged meg magának egy halvány mosolyt, aztán már lépdel is tovább a főtér felé.*
*Az ebéd emlegetésére megkordul a gyomra. Nem kínosan hangosan persze, épp csak egyértelműen jelezve gazdájának, hogy a mai napon is sikerült kihagynia a reggelit, a tea pedig még mindig nem váltja ki az étkezést. Hiába, ebből a hibából sohasem tanul. A hirtelen rátörő éhség azonban még nem sodorja bele a meggondolatlan válaszadásba, látványosan, elővigyázatosan mérlegel.*
- Legyen. *úgy szól, mintha még ő tenne szívességet* - Elfogadom a meghívást.
*Csak végül meg ne bánja. Rég volt már, hogy Erhoannon kívül mással cseverészett huzamosabb ideig, amelyik egykori barátjának vagy kedves ismerősének volt egy csepp esze, már rég itt hagyta a város. A többségüknek semmije sem maradt a történtek után, mi is tartotta volna itt őket.*
- Látja, ha nőgyilkos lennék én is éppen ezt mondanám. *képe egészen komolynak tűnik elsőre, de ha a hosszúéltű jobban figyel, észre vehet egy aprócska mosolyt a szája sarkában*
- De hajlandó vagyok úgy tenni, mintha hinnék magának. *azzal lép is ráérősen párat a főtér irányába, majd invitálóan biccent is arrafelé*
- Jöjjön, megmutatom merre járnak a csinosabb áldozatok. *Megvárja még a férfi felzárkózik mellé, noha tart egy kis tisztes távolságot, ahogy azt idegenek között illik.*
- Egyébként a lánghajú hölgynek van neve is. Mylael *enged meg magának egy halvány mosolyt, aztán már lépdel is tovább a főtér felé.*
654. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-19 17:03:44
Üzenet elküldve: 2022-03-19 17:03:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Előfeledések//
* Annyira nem zavartatja magát azon, hogy a nő oly annyira megbámulja. Van az a hely. Mégis csak meg lenne lepődve, ha néhány utcakölyök annyira merész lenne. *
- Ritkán lepődöm meg, de ha annyira félti az aranyaimat, hát rendben. Majd óvatosabb leszek.
* A vöröske nagyon töpreng valamin, ez látszik az arcán. Ő pedig kíváncsian várja, hogy vajon előrukkol-e valami értékelhető ötlettel. A borsos árú fogadóban jó lehet az étel, ha pedig tényleg olyan jó, akkor istállója is lehet, hogy lova is jó helyen legyen. *
- Ha borsos is az ára, nem gond. Ha elkísérne, köszönetképpen meghívnám, ebédre mondjuk.
* Ahogy telik épp az idő; legalábbis szerinte; pont időben lennének hozzá. Nem fukarkodna és van egy olyan ízlése, hogy a vöröske nem válogatna úgy ételek között, mint egy úri fűzabáló. Csak nem riadt képpel néz a vörösre, mikor amaz eskütételre szólítja fel, hogy nem-e valamilyen galád lélek ő.*
- Ugyan már kisasszony! Nem szokásom nőket öldösni meg hasonlók! Az íjammal jól bánok ugyan, de emberfélékre nem vadászom.
* Még a szívére is teszi kezét, úgy esküszik meg rá, csak induljanak végre. Kezd kilyukadni a gyomra. *
- Esküszöm drága lánghajú hölgy, nem ártok magának.
* Hangjában azért van némi pajkosság, mint aki rosszban sántikál. Ám ez csak ő maga, ilyen és kész.*
* Annyira nem zavartatja magát azon, hogy a nő oly annyira megbámulja. Van az a hely. Mégis csak meg lenne lepődve, ha néhány utcakölyök annyira merész lenne. *
- Ritkán lepődöm meg, de ha annyira félti az aranyaimat, hát rendben. Majd óvatosabb leszek.
* A vöröske nagyon töpreng valamin, ez látszik az arcán. Ő pedig kíváncsian várja, hogy vajon előrukkol-e valami értékelhető ötlettel. A borsos árú fogadóban jó lehet az étel, ha pedig tényleg olyan jó, akkor istállója is lehet, hogy lova is jó helyen legyen. *
- Ha borsos is az ára, nem gond. Ha elkísérne, köszönetképpen meghívnám, ebédre mondjuk.
* Ahogy telik épp az idő; legalábbis szerinte; pont időben lennének hozzá. Nem fukarkodna és van egy olyan ízlése, hogy a vöröske nem válogatna úgy ételek között, mint egy úri fűzabáló. Csak nem riadt képpel néz a vörösre, mikor amaz eskütételre szólítja fel, hogy nem-e valamilyen galád lélek ő.*
- Ugyan már kisasszony! Nem szokásom nőket öldösni meg hasonlók! Az íjammal jól bánok ugyan, de emberfélékre nem vadászom.
* Még a szívére is teszi kezét, úgy esküszik meg rá, csak induljanak végre. Kezd kilyukadni a gyomra. *
- Esküszöm drága lánghajú hölgy, nem ártok magának.
* Hangjában azért van némi pajkosság, mint aki rosszban sántikál. Ám ez csak ő maga, ilyen és kész.*
653. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-17 22:39:54
Üzenet elküldve: 2022-03-17 22:39:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Előfeledések//
*Az a látványos gyanakvás a pillantásokban bizony nem múlik el egykönnyen. Inkább csak néhány, óvatlan pillanatra függeszti fel működését, amíg elgondolkodva szalad végig tekintete ismét a másikon, látványosan morfondírozva azon, hol lehet az a biztos hely. Mégis hova lehet elrejteni a féltve őrzött aranyat az enyves kezek elől? Ráeszmélve saját illetlen kémlelésére egy torokköszörüléssel vándorol vissza pillantása az idegen arcra.*
- Azért csak ne becsülje alá a kölykök képességeit. Meglepné milyen találékonyak.
*Magában fel is idéz egy korábbi esetet, mikor egy kolduló kislány kapta ki a kezéből erszényét. Azóta mindig nagyon elővigyázatos, és bizony még a legszerencsétlenebb kinézetű csavargókon sem esik meg a szíve. Külső szemmel lelketlennek tűnhet emiatt, de aki idevalósi pontosan tudja, hogy megy ez.
Látszólag habozik, hogy felajánlja segítségét, meglehetősen bizalmatlan az idegenekkel. Mondjuk ezért a lázadás óta aligha lenne, aki számon merné kérni rajta.*
- Nos *böki ki végül egy idő után* - Túl sok érdekességgel nem tudok szolgálni *Egyébként is a fene tudja, mire célzott ezzel a másik* - A szállás dolgában viszont talán tudok segíteni. Mennyi pénzt rejteget azokban a tolvajbiztos zugokban?
*Fejével bizonytalanul bök a férfi felé, aztán még mielőtt félreértené - nem akar ő idegenek erszényében kutakodni, elvégre az igazán nem helyénvaló- sietve hozzáteszi.* - Van itt egy fogadó a közelben, de elég borsos az ára. Addig viszont talán megteszi, míg állandó szállás után néz.
*Első gondolata persze az, hogy csak udvariasan elmagyarázza neki az útvonalat, aztán faképnél hagyja, de végül meggondolja magát. Segített neki, még csak ki sem rabolta, na meg egyébként sincs most dolga, legalább is semmi olyan, amit szívesebben csinálna ehelyett.*
- Elkísérhetem, ha gondolja. Ha pedig megesküszik, hogy nem valami vándor rablógyilkos megmutatom mit hol talál, hogy el tudja kerülni ezt a negyedet.
*Az a látványos gyanakvás a pillantásokban bizony nem múlik el egykönnyen. Inkább csak néhány, óvatlan pillanatra függeszti fel működését, amíg elgondolkodva szalad végig tekintete ismét a másikon, látványosan morfondírozva azon, hol lehet az a biztos hely. Mégis hova lehet elrejteni a féltve őrzött aranyat az enyves kezek elől? Ráeszmélve saját illetlen kémlelésére egy torokköszörüléssel vándorol vissza pillantása az idegen arcra.*
- Azért csak ne becsülje alá a kölykök képességeit. Meglepné milyen találékonyak.
*Magában fel is idéz egy korábbi esetet, mikor egy kolduló kislány kapta ki a kezéből erszényét. Azóta mindig nagyon elővigyázatos, és bizony még a legszerencsétlenebb kinézetű csavargókon sem esik meg a szíve. Külső szemmel lelketlennek tűnhet emiatt, de aki idevalósi pontosan tudja, hogy megy ez.
Látszólag habozik, hogy felajánlja segítségét, meglehetősen bizalmatlan az idegenekkel. Mondjuk ezért a lázadás óta aligha lenne, aki számon merné kérni rajta.*
- Nos *böki ki végül egy idő után* - Túl sok érdekességgel nem tudok szolgálni *Egyébként is a fene tudja, mire célzott ezzel a másik* - A szállás dolgában viszont talán tudok segíteni. Mennyi pénzt rejteget azokban a tolvajbiztos zugokban?
*Fejével bizonytalanul bök a férfi felé, aztán még mielőtt félreértené - nem akar ő idegenek erszényében kutakodni, elvégre az igazán nem helyénvaló- sietve hozzáteszi.* - Van itt egy fogadó a közelben, de elég borsos az ára. Addig viszont talán megteszi, míg állandó szállás után néz.
*Első gondolata persze az, hogy csak udvariasan elmagyarázza neki az útvonalat, aztán faképnél hagyja, de végül meggondolja magát. Segített neki, még csak ki sem rabolta, na meg egyébként sincs most dolga, legalább is semmi olyan, amit szívesebben csinálna ehelyett.*
- Elkísérhetem, ha gondolja. Ha pedig megesküszik, hogy nem valami vándor rablógyilkos megmutatom mit hol talál, hogy el tudja kerülni ezt a negyedet.
652. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-15 18:33:04
Üzenet elküldve: 2022-03-15 18:33:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Nyílt //
// Megbízás //
* Elégedettséggel telve lép ki a templomból, végre talált egy olyan könyvet ami kikapcsolta kis ideig elméjét, és élvezhette csendben és nyugalomban a művet. A macskaköves úton nem lát nagyon változást, így csak vissza indul a műhelyhez, hogy folytathassa az állat oktatását amivel megbízta Aztyan. Az úton nem igazán foglalkozik semmivel, szimplán lépdel és alkalmanként a járókelőket kerülgeti. Nyugodt elégedettség az útján végig kíséri, és úgy érzi, hogy nem nagyon tudnák elrontani a napját. ~ Kíváncsi vagyok, hogy ki heverte már Halco az oktatás fáradalmait, és a teli hasat. ~ *
// Megbízás //
* Elégedettséggel telve lép ki a templomból, végre talált egy olyan könyvet ami kikapcsolta kis ideig elméjét, és élvezhette csendben és nyugalomban a művet. A macskaköves úton nem lát nagyon változást, így csak vissza indul a műhelyhez, hogy folytathassa az állat oktatását amivel megbízta Aztyan. Az úton nem igazán foglalkozik semmivel, szimplán lépdel és alkalmanként a járókelőket kerülgeti. Nyugodt elégedettség az útján végig kíséri, és úgy érzi, hogy nem nagyon tudnák elrontani a napját. ~ Kíváncsi vagyok, hogy ki heverte már Halco az oktatás fáradalmait, és a teli hasat. ~ *
651. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-15 14:18:46
Üzenet elküldve: 2022-03-15 14:18:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hívatlan vendég//
*Mély megdöbbenéssel hallgatja, hogy a jelek szerint a ház tulajdonosa már túl is tette magát azon az aprócska tényen, hogy betört hozzá éjszakára. Igaz, tényleg nem túl nagy dolog, az okozott kár sem jelentős, de néhány pillanattal korábban egyáltalán nem úgy tűnt, hogy ezt ilyen egyszerűen megúszhatja. Persze ezúttal sem bolondult meg, hogy ezt szóvá tegye, sőt. Inkább arcáról is igyekszik eltüntetni a meglepettség nyomait, helyükre inkább mosolyt kényszerítve.*
- Én is… *Válaszol kissé bizonytalanul, miközben azon tanakodik magában, hol is van itt a csapda vagy az átverés.
Az újbóli meglepetésre nem kell sokat várnia; kezd olyan érzése lenni, hogy valamiféle próba elé állították tudtán kívül.*
- Öhm… Ne haragudjon, de… nem. *Próbálja komolyra venni a figurát, de ehhez még mindig túlságosan valószínűtlen a szituáció, így inkább az indulás mellett dönt. Édes felé fordulva hozzá is lát az előkészületeknek, de „házigazdája” újból megakasztja gondolatmenetét. Az étel és a fürdés lehetősége mellett már nem mehet csak úgy el, hiába érzi magát átkozottul furcsán a barna hajú társaságában. *
- Igazából inkább nekem van miért bocsánatot kérnem.* A földet fixírozza, de legalább abbahagyja a lenyergelést.* - Hetek óta nem ettem normális ételt… ha adna pár falatot… azért nagyon hálás lennék. *Nem is gondolta, hogy ebben a sorrendben ilyen nehéz kimondani ezeket a szavakat.*
*Mély megdöbbenéssel hallgatja, hogy a jelek szerint a ház tulajdonosa már túl is tette magát azon az aprócska tényen, hogy betört hozzá éjszakára. Igaz, tényleg nem túl nagy dolog, az okozott kár sem jelentős, de néhány pillanattal korábban egyáltalán nem úgy tűnt, hogy ezt ilyen egyszerűen megúszhatja. Persze ezúttal sem bolondult meg, hogy ezt szóvá tegye, sőt. Inkább arcáról is igyekszik eltüntetni a meglepettség nyomait, helyükre inkább mosolyt kényszerítve.*
- Én is… *Válaszol kissé bizonytalanul, miközben azon tanakodik magában, hol is van itt a csapda vagy az átverés.
Az újbóli meglepetésre nem kell sokat várnia; kezd olyan érzése lenni, hogy valamiféle próba elé állították tudtán kívül.*
- Öhm… Ne haragudjon, de… nem. *Próbálja komolyra venni a figurát, de ehhez még mindig túlságosan valószínűtlen a szituáció, így inkább az indulás mellett dönt. Édes felé fordulva hozzá is lát az előkészületeknek, de „házigazdája” újból megakasztja gondolatmenetét. Az étel és a fürdés lehetősége mellett már nem mehet csak úgy el, hiába érzi magát átkozottul furcsán a barna hajú társaságában. *
- Igazából inkább nekem van miért bocsánatot kérnem.* A földet fixírozza, de legalább abbahagyja a lenyergelést.* - Hetek óta nem ettem normális ételt… ha adna pár falatot… azért nagyon hálás lennék. *Nem is gondolta, hogy ebben a sorrendben ilyen nehéz kimondani ezeket a szavakat.*
650. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-11 19:40:03
Üzenet elküldve: 2022-03-11 19:40:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Előfeledések//
- Nem gond.
*Segít még pár papírost felszedni a földről, s lerázogatja őket óvatosan, háta porosak lettek. Vissza is adja a gazdájának és nem, persze hogy nem zavarja, ha megbámulják. Akár a sebhely, akár más miatt. A lány kifejezetten gyanakvón nézi az ő képét, s persze kiszúrja, hogy nem kimondottan az a városi szerzet. S mit ád az ég, aggódik is, az ő erszénye miatt.*
- A pénzem olyan helyen van, ahol apró kezek sem férnek hozzá.
* Szerénység ide vagy oda, de nem olyan könnyű az ő ruházata alá bejutni. Legyen akármilyen enyves kezű kis tolvaj, vagy ravaszabb némber. *
- Ne aggódjon a zsebeim miatt, de azért köszönöm a figyelmeztetést.
*S ha már itt tartunk, alaposabban szemügyre veszi a leányzót, akinek a füle formája azért sejtet valamicskét.*
- Szállás félét keresek, esetleg munkát. Vagy valami érdekesebbet.
- Ha már ilyen ismerős ezen a környéken, esetleg segíthetne ebbe. Nem is lennék hálátlan. Persze a lovamnak is jól jönne a friss harapnivaló.
*Simogatja meg a hozzá közel álló fekete paripa fejét.*
- Ne féljen tőle, bár Bohém nagy termet, mégis kezes jószág.
- Nem gond.
*Segít még pár papírost felszedni a földről, s lerázogatja őket óvatosan, háta porosak lettek. Vissza is adja a gazdájának és nem, persze hogy nem zavarja, ha megbámulják. Akár a sebhely, akár más miatt. A lány kifejezetten gyanakvón nézi az ő képét, s persze kiszúrja, hogy nem kimondottan az a városi szerzet. S mit ád az ég, aggódik is, az ő erszénye miatt.*
- A pénzem olyan helyen van, ahol apró kezek sem férnek hozzá.
* Szerénység ide vagy oda, de nem olyan könnyű az ő ruházata alá bejutni. Legyen akármilyen enyves kezű kis tolvaj, vagy ravaszabb némber. *
- Ne aggódjon a zsebeim miatt, de azért köszönöm a figyelmeztetést.
*S ha már itt tartunk, alaposabban szemügyre veszi a leányzót, akinek a füle formája azért sejtet valamicskét.*
- Szállás félét keresek, esetleg munkát. Vagy valami érdekesebbet.
- Ha már ilyen ismerős ezen a környéken, esetleg segíthetne ebbe. Nem is lennék hálátlan. Persze a lovamnak is jól jönne a friss harapnivaló.
*Simogatja meg a hozzá közel álló fekete paripa fejét.*
- Ne féljen tőle, bár Bohém nagy termet, mégis kezes jószág.
649. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-10 19:54:13
Üzenet elküldve: 2022-03-10 19:54:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Előfeledések//
*Kész szerencse, hogy Erhoann szigora a korral együtt már kopni kezdett. Néhány éve még valószínűleg komoly büntetésre számíthatott volna egy ilyen kis baleset után, de akkoriban még ő is csak egy makacs serdülő volt, akire bőven ráfért a diszciplína. Ez alkalommal már bizonyára megússza majd egy kis zsémbes morgolódással.
Néhány kósza, engedetlen lapocska azért kicsúszik a kötetből, mikor az csattanva földet ér. Sürögve kezd neki összeseperni a megsárgult, cirádás írásokkal teli papírosokat, annyira elmerül szitkozódó gondolataiban, elsőre fel sem tűnik neki a segítő kéz. A seszínű tekintet illetődve pillant fel az idegenre. Épp csak lopva szemléli meg, elvégre igazán nem illendő látványosan megnézni valakit.*
- Igazán nem szükséges... *hadarja udvariasan, de a férfi már szorgalmasan gyűjti a széthullott holmit, Myla pedig felmarkolva a kötetet egyenesedik ki végül. Ha a másik is feláll, úgy kíváncsiságának némi teret engedve jobban végigméri, teszi ezt a tőle telhető legkevésbé feltűnő módon. Hosszúéltű. Nagyjából ez az első megállapítás, ami tényszerűen megkapaszkodik gondolataiban, a sebhelyből most felesleges volna hamis következtetésekre jutni. Az ő arcát is csúfítja néhány heg, nem mindenki veszélyes, akin az élet ilyesfajta nyomot hagyott.*
- Köszönöm. *préseli ki száját, de valahogy érezni rajta, hogy nem szívesen. Nem az a fajta, aki túl jól fogadja a segítséget. Hangja finoman gyanakvóvá válik, ahogy a józan ész némi elővigyázatosságra inti.*
- Nem láttam még erre. Jobb, ha tudja, nem túl okos dolog idegenként a negyedben mászkálni. *Szinte biztos benne, hogy nem idevalósi, valahogy ordít róla.* - A helyében ellenőrizném a zsebeimet, az itteni kölykök eléggé enyveskezűek. *fejével a távozó gyerekek irányába.*
*Kész szerencse, hogy Erhoann szigora a korral együtt már kopni kezdett. Néhány éve még valószínűleg komoly büntetésre számíthatott volna egy ilyen kis baleset után, de akkoriban még ő is csak egy makacs serdülő volt, akire bőven ráfért a diszciplína. Ez alkalommal már bizonyára megússza majd egy kis zsémbes morgolódással.
Néhány kósza, engedetlen lapocska azért kicsúszik a kötetből, mikor az csattanva földet ér. Sürögve kezd neki összeseperni a megsárgult, cirádás írásokkal teli papírosokat, annyira elmerül szitkozódó gondolataiban, elsőre fel sem tűnik neki a segítő kéz. A seszínű tekintet illetődve pillant fel az idegenre. Épp csak lopva szemléli meg, elvégre igazán nem illendő látványosan megnézni valakit.*
- Igazán nem szükséges... *hadarja udvariasan, de a férfi már szorgalmasan gyűjti a széthullott holmit, Myla pedig felmarkolva a kötetet egyenesedik ki végül. Ha a másik is feláll, úgy kíváncsiságának némi teret engedve jobban végigméri, teszi ezt a tőle telhető legkevésbé feltűnő módon. Hosszúéltű. Nagyjából ez az első megállapítás, ami tényszerűen megkapaszkodik gondolataiban, a sebhelyből most felesleges volna hamis következtetésekre jutni. Az ő arcát is csúfítja néhány heg, nem mindenki veszélyes, akin az élet ilyesfajta nyomot hagyott.*
- Köszönöm. *préseli ki száját, de valahogy érezni rajta, hogy nem szívesen. Nem az a fajta, aki túl jól fogadja a segítséget. Hangja finoman gyanakvóvá válik, ahogy a józan ész némi elővigyázatosságra inti.*
- Nem láttam még erre. Jobb, ha tudja, nem túl okos dolog idegenként a negyedben mászkálni. *Szinte biztos benne, hogy nem idevalósi, valahogy ordít róla.* - A helyében ellenőrizném a zsebeimet, az itteni kölykök eléggé enyveskezűek. *fejével a távozó gyerekek irányába.*
648. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-09 17:40:08
Üzenet elküldve: 2022-03-09 17:40:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hívatlan vendég//
*A nő valahogy furcsán ejti a saját nevét. ~Miért érzem úgy hogy mostanában minden nő hazudozik nekem? Bár rátörtem míg aludt, egy fegyverrel a kezemben. Talán megijesztettem.~ *
- Örülök az ismeretségnek, még ha nem is indult könnyedén. *Ő minden bizonnyal túl is lendült rajta*
- Természetesen komolyan kérdeztem. Komoly kérő vagyok. Bár úgy gondoltam, hogy a városon kívül mondjon valakit. *Szegény Sert nem igazán gondolja, hogy mennyire is furcsa az amit mondott. Sőt! Még ártatlanul is vigyorog a nőre. Kitudja annak már mi jár a fejében róla. Ez errefelé igenis normális dolog. Miért kellene máshogy viselkednie csak azért mert betörtek hozzá?*
- Kérem! Nem engedhetem, hogy így távozzon. Szörnyen sajnálom, ha rossz benyomást keltettem volna. Legalább egyen valamit. Biztosítom, hogy úriember vagyok. Jó párti. Bárkit megkérdezhet a szomszéd asszonyok közül is. Nem fogom bántani vagy megsérteni a becsületét. Innen, csak rosszabb helyekre juthat. Hagy segítsek! Biztosan jut a lovának is valami.
*A nő valahogy furcsán ejti a saját nevét. ~Miért érzem úgy hogy mostanában minden nő hazudozik nekem? Bár rátörtem míg aludt, egy fegyverrel a kezemben. Talán megijesztettem.~ *
- Örülök az ismeretségnek, még ha nem is indult könnyedén. *Ő minden bizonnyal túl is lendült rajta*
- Természetesen komolyan kérdeztem. Komoly kérő vagyok. Bár úgy gondoltam, hogy a városon kívül mondjon valakit. *Szegény Sert nem igazán gondolja, hogy mennyire is furcsa az amit mondott. Sőt! Még ártatlanul is vigyorog a nőre. Kitudja annak már mi jár a fejében róla. Ez errefelé igenis normális dolog. Miért kellene máshogy viselkednie csak azért mert betörtek hozzá?*
- Kérem! Nem engedhetem, hogy így távozzon. Szörnyen sajnálom, ha rossz benyomást keltettem volna. Legalább egyen valamit. Biztosítom, hogy úriember vagyok. Jó párti. Bárkit megkérdezhet a szomszéd asszonyok közül is. Nem fogom bántani vagy megsérteni a becsületét. Innen, csak rosszabb helyekre juthat. Hagy segítsek! Biztosan jut a lovának is valami.
647. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-09 15:30:06
Üzenet elküldve: 2022-03-09 15:30:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hívatlan vendég//
*Arra a határozott kijelentésre, miszerint a férfi nem tart igényt az aranyára, azért kicsit feljebb szalad a szemöldöke, de szólni nem szól semmit. Ha neki ez így megfelel, ő biztosan nem fog azért kardoskodni, hogy mégiscsak fizethessen.*
- Liluth Kalasis. *Hazudja szemrebbenés nélkül, de ezúttal nem nyújtja kezét kézcsókra… több okból sem. Inkább elmerengve vizsgálgatja a vele szemben állót, miközben azon töpreng, hogy valami kő iszonyatosan megnyomta éjjel az oldalát, mert most eléggé fájlalja. No meg azon is, hogy mihamarabb le kellene lépnie erről a helyről.
A férfi következő ajánlata viszont rövid úton feledteti minden más gondolatát. Döbbenten néz újra a másik szemébe, mintha csak onnan akarná kiolvasni, mi is áll szavai hátterében. Azonban ideje sincs válaszolni, már érkezik is a következő kérdés, ami már annyira hihetetlennek tűnik, hogy Avysa felnevet. Nem túl hosszan, nem is hangosan, inkább értetlenül.*
- Elvehető nőt? Ezt… most komolyan kérdezi? *Álmos, de vidámnak tűnő pillantása teljes hitetlenségről árulkodik.* - Nem, nem ismerek. Nem ismerek senkit ebben az átkozott városban, nem hogy elvehető nőt. *Mire a mondat végére ér, már nyoma sincsen mosolynak, sőt. A következő kérdést válaszra sem méltatja, csak lassan megingatja a fejét.
Bár a fürdés lehetősége vonzó, lassú, gépies mozdulatokkal kezdi felszerszámozni Édest.*
- Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha én most szépen távozom.
*Arra a határozott kijelentésre, miszerint a férfi nem tart igényt az aranyára, azért kicsit feljebb szalad a szemöldöke, de szólni nem szól semmit. Ha neki ez így megfelel, ő biztosan nem fog azért kardoskodni, hogy mégiscsak fizethessen.*
- Liluth Kalasis. *Hazudja szemrebbenés nélkül, de ezúttal nem nyújtja kezét kézcsókra… több okból sem. Inkább elmerengve vizsgálgatja a vele szemben állót, miközben azon töpreng, hogy valami kő iszonyatosan megnyomta éjjel az oldalát, mert most eléggé fájlalja. No meg azon is, hogy mihamarabb le kellene lépnie erről a helyről.
A férfi következő ajánlata viszont rövid úton feledteti minden más gondolatát. Döbbenten néz újra a másik szemébe, mintha csak onnan akarná kiolvasni, mi is áll szavai hátterében. Azonban ideje sincs válaszolni, már érkezik is a következő kérdés, ami már annyira hihetetlennek tűnik, hogy Avysa felnevet. Nem túl hosszan, nem is hangosan, inkább értetlenül.*
- Elvehető nőt? Ezt… most komolyan kérdezi? *Álmos, de vidámnak tűnő pillantása teljes hitetlenségről árulkodik.* - Nem, nem ismerek. Nem ismerek senkit ebben az átkozott városban, nem hogy elvehető nőt. *Mire a mondat végére ér, már nyoma sincsen mosolynak, sőt. A következő kérdést válaszra sem méltatja, csak lassan megingatja a fejét.
Bár a fürdés lehetősége vonzó, lassú, gépies mozdulatokkal kezdi felszerszámozni Édest.*
- Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha én most szépen távozom.
646. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-08 18:59:29
Üzenet elküldve: 2022-03-08 18:59:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Előfeledések//
*Még nem egészen tiszta számára a gondolat, hogy, miért is? Mi a fészkes fenét keres itt? Elfoglaltságot, árut, kalandot? Egyiket sem és mindent persze, mint mindig. Egy maga fajtának, akármennyire is elf vér, az egy helyben toporgás csak akkor jó, ha élvezi. A teljes idill, boldogság számára még unalmas. Így most; lovát száron vezetve; a város belseje felé halad. Ez itt már a Polgárnegyed, helyenként az egykori arculatát még látni. Futkározó, játszó gyerkőcök hada. Reméli, hogy komorabb hangulatot kölcsönző fekete nadrágja, s kabátja, zöld inge, valamint sebhelyes arca elriasztja annyira a kölköket, hogy a zsebe környékére ne tévedjenek. Bohém nyugodtan ballag mellette, őt nem zavarják a gyerekek, a zsivaj, s amúgy semmi más sem. A nagy zsivajban egy csattanásra lesz figyelmes hegyes füle. Önkéntelenül is arra fordul fejével. S már csak a menekülő suhancokat látja, valamint egy nőt, aki szitkozódva lát neki, összeszedni elejtett könyvének romjait. Csak pár lépés, s nem is tudja miért, de a lány mellé lép. Leguggol, szemben vele, nehogy megijessze.*
- Segítek.
*Jelenti ki és ha nem zavarja el a lány, akkor besegít a könyvél, aminek írása érdekes, s igencsak régi darabnak tűnik.*
*Még nem egészen tiszta számára a gondolat, hogy, miért is? Mi a fészkes fenét keres itt? Elfoglaltságot, árut, kalandot? Egyiket sem és mindent persze, mint mindig. Egy maga fajtának, akármennyire is elf vér, az egy helyben toporgás csak akkor jó, ha élvezi. A teljes idill, boldogság számára még unalmas. Így most; lovát száron vezetve; a város belseje felé halad. Ez itt már a Polgárnegyed, helyenként az egykori arculatát még látni. Futkározó, játszó gyerkőcök hada. Reméli, hogy komorabb hangulatot kölcsönző fekete nadrágja, s kabátja, zöld inge, valamint sebhelyes arca elriasztja annyira a kölköket, hogy a zsebe környékére ne tévedjenek. Bohém nyugodtan ballag mellette, őt nem zavarják a gyerekek, a zsivaj, s amúgy semmi más sem. A nagy zsivajban egy csattanásra lesz figyelmes hegyes füle. Önkéntelenül is arra fordul fejével. S már csak a menekülő suhancokat látja, valamint egy nőt, aki szitkozódva lát neki, összeszedni elejtett könyvének romjait. Csak pár lépés, s nem is tudja miért, de a lány mellé lép. Leguggol, szemben vele, nehogy megijessze.*
- Segítek.
*Jelenti ki és ha nem zavarja el a lány, akkor besegít a könyvél, aminek írása érdekes, s igencsak régi darabnak tűnik.*
645. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-08 18:33:21
Üzenet elküldve: 2022-03-08 18:33:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Maccder arrafelé tart ahol a Wegtoreni Kalmár található. Ám még kell neki sétálni valamennyit, hogy odaérjen. Gyerekek játszadoznak körülötte, és csúfolódnak rajta, hogy milyen nagy a hasa. Ezen Maccder is jót nevet, de közben odafigyel a lurkókra nehogy valami turpisság legyen a vége. Szerencsére nem történik semmi meglepő. Sokat emlegetik a férfi pocakját, és mondják neki, hogy le kéne fogynia. Hát ez lesz előbb utóbb, mert már annyira megszerette az alkoholt, hogy ételre annyira már nem jut, vagy nem is akar enni annyit. Ahogy ott hagyja csúfolóit, egyszer csak odaér a Wegtoreni Kalmár ajtajához. *
644. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-08 11:45:17
Üzenet elküldve: 2022-03-08 11:45:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Felfedezés //
* A zavarodottság nem minden esetben gond, de ezt a lányt a teljes káosz irányítja. ~ Azon csodálkozom, hogy nem remeg a lába, pedig nem csináltunk semmit. ~ Kacag fel fejben, hogy utána Illidary ötletére felkapja a fejét. *
- Nekem nincs ellenemre, de ezt inkább tőle kérdezd meg.
* ~ Most belegondolva remélem nem lépett le az aranyammal az a fruska mert akkor kitépem az összes haját, az is biztos. ~ Húzza el a száját, de utána elindul az úton, és ha kell akkor megelőzi mindet, hogy mihamarabb a fogadó belső terébe kerülhessen. *
* A zavarodottság nem minden esetben gond, de ezt a lányt a teljes káosz irányítja. ~ Azon csodálkozom, hogy nem remeg a lába, pedig nem csináltunk semmit. ~ Kacag fel fejben, hogy utána Illidary ötletére felkapja a fejét. *
- Nekem nincs ellenemre, de ezt inkább tőle kérdezd meg.
* ~ Most belegondolva remélem nem lépett le az aranyammal az a fruska mert akkor kitépem az összes haját, az is biztos. ~ Húzza el a száját, de utána elindul az úton, és ha kell akkor megelőzi mindet, hogy mihamarabb a fogadó belső terébe kerülhessen. *
643. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-08 11:36:29
Üzenet elküldve: 2022-03-08 11:36:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Felfedezés //
* A további beszélgetés nem hoz eredményt, még mindig teljesen zavarban van az elf. Syndrával bekerítve nem nagyon tud mozdulni a lány, de végül nagy nehézségek árán kinyögi. Amikor az egyedülire apellál oldalra biccenti a fejét a holló és csak még egy mosoly húzódik a szájára. *
- Ha megengeded elkísérünk és mi is fogadóban szállunk meg. De kérnék valamit tőled, beszélnél a nevünkben? Egy szobát szeretnék, de két ággyal.
* Mondja az elf felé, de közben egy arannyal teli erszényt elővesz. *
- Természetesen meghívunk egy éjszakára cserébe, természetesen külön szobába. * Egy mélyebb sóhaj után az erszényt vissza teszi a táskájába. * - Megfelel?
* Néz rá érdeklődve, de utána a faltól eltolja magát és követi a lányt. A negyeden végig haladva találják meg a célt, eléggé közel van hozzájuk, de továbbra sem szeretnének beszélni a fogadóban. Szükséges kizárni, hogy a hangjukat semmiképp ne ismerjék fel, így kénytelenek vagy segítséget kérni mástól, vagy továbbra is egy romos épületben meghúzni magukat. Syndrára néz és megközelíti a hosszú életűt. *
- Neked is megfelel ugye? Jobb, ahogy látom egy darabig még elvan a bagoly.
* Csak feltételezni tudja, hogy a maszk a másik félnek szól, reménykedik, hogy nem feleslegesen fizetett ki ilyen drága összeget. *
* A további beszélgetés nem hoz eredményt, még mindig teljesen zavarban van az elf. Syndrával bekerítve nem nagyon tud mozdulni a lány, de végül nagy nehézségek árán kinyögi. Amikor az egyedülire apellál oldalra biccenti a fejét a holló és csak még egy mosoly húzódik a szájára. *
- Ha megengeded elkísérünk és mi is fogadóban szállunk meg. De kérnék valamit tőled, beszélnél a nevünkben? Egy szobát szeretnék, de két ággyal.
* Mondja az elf felé, de közben egy arannyal teli erszényt elővesz. *
- Természetesen meghívunk egy éjszakára cserébe, természetesen külön szobába. * Egy mélyebb sóhaj után az erszényt vissza teszi a táskájába. * - Megfelel?
* Néz rá érdeklődve, de utána a faltól eltolja magát és követi a lányt. A negyeden végig haladva találják meg a célt, eléggé közel van hozzájuk, de továbbra sem szeretnének beszélni a fogadóban. Szükséges kizárni, hogy a hangjukat semmiképp ne ismerjék fel, így kénytelenek vagy segítséget kérni mástól, vagy továbbra is egy romos épületben meghúzni magukat. Syndrára néz és megközelíti a hosszú életűt. *
- Neked is megfelel ugye? Jobb, ahogy látom egy darabig még elvan a bagoly.
* Csak feltételezni tudja, hogy a maszk a másik félnek szól, reménykedik, hogy nem feleslegesen fizetett ki ilyen drága összeget. *
642. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-08 10:38:38
Üzenet elküldve: 2022-03-08 10:38:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Felfedezés //
* Háta mögül a kalapos ad számára választ. Frusztráló volt számára, a kialakult helyzet. Két tűz között érezte magát, de valahogy mégis meg volt bizonyosodva arról, hogy semmi rossz nem fog történni. ~ Ideje eldöntenem, hogy hol fogok ma este megszállni. Talán velük kellene tartanom? Nem is tudom, nem vagyok biztos abban, hogy ez lenne a legjobb ötlet. Tudom, vagy inkább remélem, hogy nincsenek ártó szándékaik, mégis az az érzésem, hogy nem kellene bizalmat szavaznom nekik. ~ A gondolatok tengerét megtöri a másik madár szerű szerzet mély már szinte doromboló hangja, megerősíti társa javaslatát az úttal kapcsolatosan. Majd szelíd simogatással jutalmazza meg a vállára érkező madarat. ~ Kissé ijesztő, hogy még a hangszínük is egészen hasonlatos. ~ A nő kacagásban tör ki, ettől a hideg futkos a hátán és kissé megborzong. Végül nehezen de álláspontot foglal. *
- Számomra most az a fogadó a legjobb ami a legközelebb van. Mint láthatják most egyedül járom utamat és nem tanácsos ilyen helyen sokáig kinn maradni megbízható társaság nélkül. Ahogy mondani szokták: Ki tudja milyen társaságba találja magát az ember?
* Már számára is locsogásnak hat ahogyan próbálja magát kifejezni. Ettől csak még jobban feszengve érzi magát. Mindkét személy szemébe próbál nézni, ám maszkok sötét fényén keresztül lehetetlen bármit is kivenni. *
- A Wegtoreni Kalmár fogadó így a legkedvezőbb számomra. Hálás köszönetem a javaslatokért. További sok szerencsét kívánok!
* Lassan kezd el sétálni a főutca irányába. Alig várta, hogy végre megszűnjön az a gyomor görcs ami az elmúlt negyed órában urrá lett rajta. *
* Háta mögül a kalapos ad számára választ. Frusztráló volt számára, a kialakult helyzet. Két tűz között érezte magát, de valahogy mégis meg volt bizonyosodva arról, hogy semmi rossz nem fog történni. ~ Ideje eldöntenem, hogy hol fogok ma este megszállni. Talán velük kellene tartanom? Nem is tudom, nem vagyok biztos abban, hogy ez lenne a legjobb ötlet. Tudom, vagy inkább remélem, hogy nincsenek ártó szándékaik, mégis az az érzésem, hogy nem kellene bizalmat szavaznom nekik. ~ A gondolatok tengerét megtöri a másik madár szerű szerzet mély már szinte doromboló hangja, megerősíti társa javaslatát az úttal kapcsolatosan. Majd szelíd simogatással jutalmazza meg a vállára érkező madarat. ~ Kissé ijesztő, hogy még a hangszínük is egészen hasonlatos. ~ A nő kacagásban tör ki, ettől a hideg futkos a hátán és kissé megborzong. Végül nehezen de álláspontot foglal. *
- Számomra most az a fogadó a legjobb ami a legközelebb van. Mint láthatják most egyedül járom utamat és nem tanácsos ilyen helyen sokáig kinn maradni megbízható társaság nélkül. Ahogy mondani szokták: Ki tudja milyen társaságba találja magát az ember?
* Már számára is locsogásnak hat ahogyan próbálja magát kifejezni. Ettől csak még jobban feszengve érzi magát. Mindkét személy szemébe próbál nézni, ám maszkok sötét fényén keresztül lehetetlen bármit is kivenni. *
- A Wegtoreni Kalmár fogadó így a legkedvezőbb számomra. Hálás köszönetem a javaslatokért. További sok szerencsét kívánok!
* Lassan kezd el sétálni a főutca irányába. Alig várta, hogy végre megszűnjön az a gyomor görcs ami az elmúlt negyed órában urrá lett rajta. *
641. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-03-08 06:37:56
Üzenet elküldve: 2022-03-08 06:37:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Felfedezés //
// Holló keresése //
* Nem biztos benne, hogy mi ez a szükségtelen szituáció, de szíve elégedettséggel telített, hiába csöppent vissza ebbe a kis játékba, nem panaszkodhat a mai napjáról. Sok minden látta a napvilágot, itt már csak az a kérdés, hogy ő ezt miként szándékozza megélni. Mikor a lány felé fordul, továbbra is mozdulatlanságba mered, az illetlen szuggerálás kezdetét veszi. ~ Olyan érzésem van, mintha felfalna a szemével. ~ Állapítja meg, de továbbra sem eredményez mozgást számára, de utána jön egy kérdés, amire Illidary meg is adja a választ, de nem érzi, hogy ki kellene maradnia a társalgásból, mély doromboló hangján meg is szólal. *
- Csak egyenesen és utána jobbra.
* A madarat ki vállára érkezik elégedetten elkezdi simogatni, a tollazatába túr, hogy a madár elégedetten károgjon fel. Az elméje még mindig valahol máshol van, abban a nappaliban a kúriában, ahogyan csókolja lágyan Nimeril ajkait, vagy éppen saját keblén pihenteti ártatlan törékeny kis testét a másik. Soha életében nem érzett még ilyen kényelmes bútort, és pedig ez nem a tárgy miatti elégedettsége, hanem inkább a helyzet az ami tökéletessé tette. Hatalmas káosz vette át a staféta botot, de elégedett lehet csak a kialakult helyzettel. Még mindig lehetne másképp is a dolog, de sikerült a megbízását is teljesítenie és barátnőjét előléptethette ágyasának is. ~ Ritka csoda. ~ Állapítja meg, de utána zökken vissza az itteni helyzetbe. *
- Nem harapunk.
* Kacag fel doromboló hangján, de utána újra képek ugranak be a fejében. Az ölelés, az ablakban való bújás, amikor egymást támogatták, a hosszú lélegzet vételig tartó csókok és a búcsú csók ami tökéletesen elégedetté tette a lány napját. Így már boldogan veti bele bármibe, hogy ezzel mesterének bizonyíthasson, hisz tudja, hogy van még valaki akinek számít az ő élete. *
// Holló keresése //
* Nem biztos benne, hogy mi ez a szükségtelen szituáció, de szíve elégedettséggel telített, hiába csöppent vissza ebbe a kis játékba, nem panaszkodhat a mai napjáról. Sok minden látta a napvilágot, itt már csak az a kérdés, hogy ő ezt miként szándékozza megélni. Mikor a lány felé fordul, továbbra is mozdulatlanságba mered, az illetlen szuggerálás kezdetét veszi. ~ Olyan érzésem van, mintha felfalna a szemével. ~ Állapítja meg, de továbbra sem eredményez mozgást számára, de utána jön egy kérdés, amire Illidary meg is adja a választ, de nem érzi, hogy ki kellene maradnia a társalgásból, mély doromboló hangján meg is szólal. *
- Csak egyenesen és utána jobbra.
* A madarat ki vállára érkezik elégedetten elkezdi simogatni, a tollazatába túr, hogy a madár elégedetten károgjon fel. Az elméje még mindig valahol máshol van, abban a nappaliban a kúriában, ahogyan csókolja lágyan Nimeril ajkait, vagy éppen saját keblén pihenteti ártatlan törékeny kis testét a másik. Soha életében nem érzett még ilyen kényelmes bútort, és pedig ez nem a tárgy miatti elégedettsége, hanem inkább a helyzet az ami tökéletessé tette. Hatalmas káosz vette át a staféta botot, de elégedett lehet csak a kialakult helyzettel. Még mindig lehetne másképp is a dolog, de sikerült a megbízását is teljesítenie és barátnőjét előléptethette ágyasának is. ~ Ritka csoda. ~ Állapítja meg, de utána zökken vissza az itteni helyzetbe. *
- Nem harapunk.
* Kacag fel doromboló hangján, de utána újra képek ugranak be a fejében. Az ölelés, az ablakban való bújás, amikor egymást támogatták, a hosszú lélegzet vételig tartó csókok és a búcsú csók ami tökéletesen elégedetté tette a lány napját. Így már boldogan veti bele bármibe, hogy ezzel mesterének bizonyíthasson, hisz tudja, hogy van még valaki akinek számít az ő élete. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2020-2039