Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Arthenior főtere (új) Wegtoreni Kalmár (új) Kaszárnya (új) | Polgárnegyed | Templom (új) Romváros és Meredély (új) Piactér (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 68 (1341. - 1360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1360. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-03-14 20:54:17
Üzenet elküldve: 2024-03-14 20:54:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
// Az ork vágyak álomnyilasa //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yaremoor Dwirinthalen baj nélkül el tud szivárogni, hogy fontosabb dolgokkal foglalkozzék. A sötétség óvó köpenyként takarja be, és amúgy sem figyel rá senki. Wruzto a másik kormost keresi a tekintetével, mindhiába. Nem volna meglepve, ha leütötték volna, míg szónokolt. Aztán aki egy ilyen tömegben földre kerül, nem biztos, hogy valaha talpra áll. Sa'Tereth redőstarkójú prófétája nem fog könnyet ejteni érte.
Akárhogyan is, addig nem hagyhatja el a helyszínt, míg az övéi felkorbácsolt indulatát ki nem futtatja valahová. A két sötételf tökéletes célpont lett volna - soha nem került volna elő a hullájuk. A Polgárnegyed boldogabbik része lenne a következő lehetőség, de ha most kinyírnak pár gazdag kalmárt, a városőrség csírájában fogja elfojtani az ork feltámadást.*
- Hozzatok egy tálat! Meg zenét!
*Egy szürkebőrű, törött agyarú asszony már nyomna is a kezébe egy masszív cserépedényt. Wruzto nem veszi el, csak int neki, hogy kövesse. Előhúzza a kését, és elkezd végigsétálni a hallgatósága előtt.*
- Nem akarok úgy elmenni, hogy nem adtam nektek a véremből. És nem akarok úgy elmenni, hogy a véretek nem folyik az ereimben!
*A tömegben erre mintha elbizonytalanodnának páran. Dühöngeni az élet igazságtalanságán egy dolog, de ha már vért kell fakasztani, miért nem a burzsujokon vágnak eret pár utcával beljebb? Sokkal jobb buli, és még talán szerezni is lehet ezt-azt!*
- Nektek nem a burzsujok az ellenségeitek. Nektek azok az ellenségeitek, akik nem adnak nektek szót a Tanácsban. Azok az ellenségeitek, akik nyomorban akarnak titeket tartani. Azok az ellenségeitek, akik szeretetet meg önzetlenséget prédikálnak, de közben szarnak rátok, az adótokból zabálnak, mer' soha egy szöget be nem vertek, akire meg rámutatnak, hogy ellenség, már megy is a Krenkába! Milyen jogon? Milyen jogon?!
*Eeyr papjainak igazlátó tudományát sokan ismerik, jóval többen, mint ahányan templomba járnak. Wruzto persze nem tudhatja, hányan kaptak belőle kóstolót a közönségéből, de a város árnyékos oldalán bizton akad nem egy, és olyan is, aki megjárta a büntetőtelepet.*
- A mágia ellen viszont csak mágiával lehet harcolni. Amíg nincs köztetek elég papja a Láncok Leverőjének, erősebbek nálatok - de jöjjön el a Kikötőbe, amelyiktek rafinált. A Vérkertben magától az istentől tanulhattok!
*Feltűri a kabátujját. Végigtekint a tömegen.*
- Már amelyiktek nem ijed meg a vértől!
*Megvágja az alkarját. Tőrével rábök a Polgárnegyed legelegánsabb orkjára, aki nem más, mint Targhed Cagon.*
- Te félsz-e? *körbemutat a pengével* Adnád-e a véred a többiekért?
*Cagonon múlik, belemegy-e a játékba, de nem könnyű nemet mondani. Több tucatnyi fajtársa áll mögötte-körülötte. Nekik a keménység mutatja meg, ki-mennyit ér, és a puhányok nem sok jóra számíthatnak közöttük.
Mialatt pedig a próféta vére a tálba csorog, valaki két bottal lassú ritmust kezd verni. Kisvártatva ketten csatlakoznak hozzá. Aztán egy öblös fémhang, talán felfordított üst. Valahonnét csörgődob kerül elő. Lábak dobbannak. Láncok zörögnek. Wruzto pedig lassan bólogatni kezd a lüktetésre. A késes kezével int Cagonnak, hogy lépjen közelebb…*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yaremoor Dwirinthalen baj nélkül el tud szivárogni, hogy fontosabb dolgokkal foglalkozzék. A sötétség óvó köpenyként takarja be, és amúgy sem figyel rá senki. Wruzto a másik kormost keresi a tekintetével, mindhiába. Nem volna meglepve, ha leütötték volna, míg szónokolt. Aztán aki egy ilyen tömegben földre kerül, nem biztos, hogy valaha talpra áll. Sa'Tereth redőstarkójú prófétája nem fog könnyet ejteni érte.
Akárhogyan is, addig nem hagyhatja el a helyszínt, míg az övéi felkorbácsolt indulatát ki nem futtatja valahová. A két sötételf tökéletes célpont lett volna - soha nem került volna elő a hullájuk. A Polgárnegyed boldogabbik része lenne a következő lehetőség, de ha most kinyírnak pár gazdag kalmárt, a városőrség csírájában fogja elfojtani az ork feltámadást.*
- Hozzatok egy tálat! Meg zenét!
*Egy szürkebőrű, törött agyarú asszony már nyomna is a kezébe egy masszív cserépedényt. Wruzto nem veszi el, csak int neki, hogy kövesse. Előhúzza a kését, és elkezd végigsétálni a hallgatósága előtt.*
- Nem akarok úgy elmenni, hogy nem adtam nektek a véremből. És nem akarok úgy elmenni, hogy a véretek nem folyik az ereimben!
*A tömegben erre mintha elbizonytalanodnának páran. Dühöngeni az élet igazságtalanságán egy dolog, de ha már vért kell fakasztani, miért nem a burzsujokon vágnak eret pár utcával beljebb? Sokkal jobb buli, és még talán szerezni is lehet ezt-azt!*
- Nektek nem a burzsujok az ellenségeitek. Nektek azok az ellenségeitek, akik nem adnak nektek szót a Tanácsban. Azok az ellenségeitek, akik nyomorban akarnak titeket tartani. Azok az ellenségeitek, akik szeretetet meg önzetlenséget prédikálnak, de közben szarnak rátok, az adótokból zabálnak, mer' soha egy szöget be nem vertek, akire meg rámutatnak, hogy ellenség, már megy is a Krenkába! Milyen jogon? Milyen jogon?!
*Eeyr papjainak igazlátó tudományát sokan ismerik, jóval többen, mint ahányan templomba járnak. Wruzto persze nem tudhatja, hányan kaptak belőle kóstolót a közönségéből, de a város árnyékos oldalán bizton akad nem egy, és olyan is, aki megjárta a büntetőtelepet.*
- A mágia ellen viszont csak mágiával lehet harcolni. Amíg nincs köztetek elég papja a Láncok Leverőjének, erősebbek nálatok - de jöjjön el a Kikötőbe, amelyiktek rafinált. A Vérkertben magától az istentől tanulhattok!
*Feltűri a kabátujját. Végigtekint a tömegen.*
- Már amelyiktek nem ijed meg a vértől!
*Megvágja az alkarját. Tőrével rábök a Polgárnegyed legelegánsabb orkjára, aki nem más, mint Targhed Cagon.*
- Te félsz-e? *körbemutat a pengével* Adnád-e a véred a többiekért?
*Cagonon múlik, belemegy-e a játékba, de nem könnyű nemet mondani. Több tucatnyi fajtársa áll mögötte-körülötte. Nekik a keménység mutatja meg, ki-mennyit ér, és a puhányok nem sok jóra számíthatnak közöttük.
Mialatt pedig a próféta vére a tálba csorog, valaki két bottal lassú ritmust kezd verni. Kisvártatva ketten csatlakoznak hozzá. Aztán egy öblös fémhang, talán felfordított üst. Valahonnét csörgődob kerül elő. Lábak dobbannak. Láncok zörögnek. Wruzto pedig lassan bólogatni kezd a lüktetésre. A késes kezével int Cagonnak, hogy lépjen közelebb…*
1359. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-03-14 00:39:59
Üzenet elküldve: 2024-03-14 00:39:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kóborlás egy idegen városban//
* Már kezdi magának tudni a lányt, és bár nem akarja elbízni magát, úgy érzi hogy ma éjjel nem fog egyedül aludni. Olyan ez, mint mikor az ember pecázik. Agin türelmesen és nyugodtan több helyre is dobott csalit, most pedig az egyikre ráharaptak. Innentől már csak óvatosan ki kell fogni a halat. *
- Még nem? Pedig nem rossz hely. Pia legalábbis akad. Azt hiszem, hogy még fürdőház is van ott.
* Rövid időre szabadjára engedi pajzán gondolatait, és elképzeli ahogy együtt fürödik Avysa-val. Kedvére való lenne, az biztos.
A lány beleegyezik, hogy a Pegazusba menjenek, ezért megfordul. *
- Nincs túl messze, de pont az ellenkező irányban van. * Kinyújtja a kezét, hogy körülbelül irányt mutasson a lánynak, majd (ha a lány is vele jön) elindul. * Innen csak pár sarok. Ott van a főtéren.
* A lány kérdésre meglepődik, eddig még ilyent nem kérdeztek tőle. Nem kertel, félig-meddig motyogva válaszol, mintha azt számolná, hogy mi mindent vásárolt ma. *
- Hm, nos lássuk csak. Volt ma az a bögyös, de az rögtön felpofozott. Volt még egy szép barna is, de neki sem tetszettem valamiért.
~ Mert nem volt pénzem. ~
- És akkor találkoztam veled, de nekem elhiheted, hogy te vagy mind közül a legszebb.
* Nem hazudik, tényleg Avysát találja a legszebbnek. Talán otthon a Kikötőben Lissa és a Kisasszony is versenybe szállhatna vele, de ők most nincsenek itt. *
- Épp ellenkezőleg. Arra nem gondoltam volna, hogy elutasítanak, legalábbis hogy ilyen könnyen. Elvégre melyik hölgy ne akarná a…khm…védelmemet? Itt balra.
* Mutatja, és bevesz egy bal kanyart, ezzel kikerülve egy rohangáló gyermeket. *
* Már kezdi magának tudni a lányt, és bár nem akarja elbízni magát, úgy érzi hogy ma éjjel nem fog egyedül aludni. Olyan ez, mint mikor az ember pecázik. Agin türelmesen és nyugodtan több helyre is dobott csalit, most pedig az egyikre ráharaptak. Innentől már csak óvatosan ki kell fogni a halat. *
- Még nem? Pedig nem rossz hely. Pia legalábbis akad. Azt hiszem, hogy még fürdőház is van ott.
* Rövid időre szabadjára engedi pajzán gondolatait, és elképzeli ahogy együtt fürödik Avysa-val. Kedvére való lenne, az biztos.
A lány beleegyezik, hogy a Pegazusba menjenek, ezért megfordul. *
- Nincs túl messze, de pont az ellenkező irányban van. * Kinyújtja a kezét, hogy körülbelül irányt mutasson a lánynak, majd (ha a lány is vele jön) elindul. * Innen csak pár sarok. Ott van a főtéren.
* A lány kérdésre meglepődik, eddig még ilyent nem kérdeztek tőle. Nem kertel, félig-meddig motyogva válaszol, mintha azt számolná, hogy mi mindent vásárolt ma. *
- Hm, nos lássuk csak. Volt ma az a bögyös, de az rögtön felpofozott. Volt még egy szép barna is, de neki sem tetszettem valamiért.
~ Mert nem volt pénzem. ~
- És akkor találkoztam veled, de nekem elhiheted, hogy te vagy mind közül a legszebb.
* Nem hazudik, tényleg Avysát találja a legszebbnek. Talán otthon a Kikötőben Lissa és a Kisasszony is versenybe szállhatna vele, de ők most nincsenek itt. *
- Épp ellenkezőleg. Arra nem gondoltam volna, hogy elutasítanak, legalábbis hogy ilyen könnyen. Elvégre melyik hölgy ne akarná a…khm…védelmemet? Itt balra.
* Mutatja, és bevesz egy bal kanyart, ezzel kikerülve egy rohangáló gyermeket. *
1358. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-03-12 21:25:09
Üzenet elküldve: 2024-03-12 21:25:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Az ork vágyak álomnyilasa //
*A szószóló ork nem szál vitába, pedig igazán kíváncsi lett volna a válaszra. Számára még most sem világos a lázítás célja, habár ezek a gyülevész orkok talán beérik annyival is, amennyit ez a Wruzto nevezetű szajkóz nekik. Merthogy ő a sajátjaihoz beszél elsősorban, ő pedig eleget látott és halott. Nem kívánja megvárni sem a balhét, sem a városőrséget. Ha lehetősége van, visszaindul a romos kúria felé, ahonnan érkezett. Kifejezéstelen ábrázattal fordít hátat az előtte magasodó orkhátaknak. Neki ennél fontosabb dolga van; rendbe szedni az egykori Dwirinthalen kúriát és elmélyedni saját tanaikban. A rendbontás nem Pirtianes módi, legalábbis számára.*
*A szószóló ork nem szál vitába, pedig igazán kíváncsi lett volna a válaszra. Számára még most sem világos a lázítás célja, habár ezek a gyülevész orkok talán beérik annyival is, amennyit ez a Wruzto nevezetű szajkóz nekik. Merthogy ő a sajátjaihoz beszél elsősorban, ő pedig eleget látott és halott. Nem kívánja megvárni sem a balhét, sem a városőrséget. Ha lehetősége van, visszaindul a romos kúria felé, ahonnan érkezett. Kifejezéstelen ábrázattal fordít hátat az előtte magasodó orkhátaknak. Neki ennél fontosabb dolga van; rendbe szedni az egykori Dwirinthalen kúriát és elmélyedni saját tanaikban. A rendbontás nem Pirtianes módi, legalábbis számára.*
1357. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-03-12 11:33:53
Üzenet elküldve: 2024-03-12 11:33:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Az ork vágyak álomnyilasa //
* A varázslat minden bizonnyal félre siklott. Talán ennek hatására, vagy éppen a tömeg ellene való nyomulása miatt, a sötételf képtelen azt a stílusát hozni, amivel betoppant. Nem is csoda, sokunknak nehezére esne egynél több egyedre figyelni. Főleg, ha azok tockosokat próbálnak osztogatni. Nagyon meglepődik, amikor egy, a mellette lévők közül ugrik neki. Magára vehette a beszólást. A rövid meglepettség hamar elmúlik, és helyette vigyor kerül az arcára. Így már biztos, hogy nem kell vele foglalkoznia egy darabig. A hosszúnak tűnő szópocsékolásokat követően, a prédikátor újabb szavalását figyelve egy érdekes látvány fogadja. Szinte minden orkot lenyugtatott, pusztán a szavalásával. Mikor a fáklyák gyújtására kerül sor, enyhén szkeptikussá válik. Immáron nem tejesen érti ennek jelentőségét, de egy biztos. Nem piknikezni készül, aki fáklyát gyújt. Ha kicsúszik a tömeg az irányítása alól, még a végén valami olyasmit indíthat meg, amit nem tud irányítani. Egy sóhajtás hallható tőle. Valahogy a baj mindig megtalálja Cagont, most is mibe csöppent? A fáklyák által gerjesztett fény bevilágítja a sötét utcát. Inkább tűnnek lázadóknak, mintsem egyebeknek. Közben a sötételfekre pillant. Próbálja megállapítani, hogy miként döntenek, maradnak vagy lelépnek. Ha nem tudna jobbat, ha itt született volna, talán ő is vakon skandálná és követné. Mindenesetre jobban érdekli Wruzto és a mágiája, az általa nyújtott lehetőségek talán pont kedvezőek lehetnek számára. Egyelőre a tömeggel tart, kivárva a pillanatát. Csak nehogy döntése miatt kára származzon, de ahogy a mondás tartja, „kockázat nélkül nincs nyereség”. Ezzel a mondattal nyugtatja magát. Miközben szemeivel stagnálva figyeli az orkot, kíváncsi a következő lépésre. *
* A varázslat minden bizonnyal félre siklott. Talán ennek hatására, vagy éppen a tömeg ellene való nyomulása miatt, a sötételf képtelen azt a stílusát hozni, amivel betoppant. Nem is csoda, sokunknak nehezére esne egynél több egyedre figyelni. Főleg, ha azok tockosokat próbálnak osztogatni. Nagyon meglepődik, amikor egy, a mellette lévők közül ugrik neki. Magára vehette a beszólást. A rövid meglepettség hamar elmúlik, és helyette vigyor kerül az arcára. Így már biztos, hogy nem kell vele foglalkoznia egy darabig. A hosszúnak tűnő szópocsékolásokat követően, a prédikátor újabb szavalását figyelve egy érdekes látvány fogadja. Szinte minden orkot lenyugtatott, pusztán a szavalásával. Mikor a fáklyák gyújtására kerül sor, enyhén szkeptikussá válik. Immáron nem tejesen érti ennek jelentőségét, de egy biztos. Nem piknikezni készül, aki fáklyát gyújt. Ha kicsúszik a tömeg az irányítása alól, még a végén valami olyasmit indíthat meg, amit nem tud irányítani. Egy sóhajtás hallható tőle. Valahogy a baj mindig megtalálja Cagont, most is mibe csöppent? A fáklyák által gerjesztett fény bevilágítja a sötét utcát. Inkább tűnnek lázadóknak, mintsem egyebeknek. Közben a sötételfekre pillant. Próbálja megállapítani, hogy miként döntenek, maradnak vagy lelépnek. Ha nem tudna jobbat, ha itt született volna, talán ő is vakon skandálná és követné. Mindenesetre jobban érdekli Wruzto és a mágiája, az általa nyújtott lehetőségek talán pont kedvezőek lehetnek számára. Egyelőre a tömeggel tart, kivárva a pillanatát. Csak nehogy döntése miatt kára származzon, de ahogy a mondás tartja, „kockázat nélkül nincs nyereség”. Ezzel a mondattal nyugtatja magát. Miközben szemeivel stagnálva figyeli az orkot, kíváncsi a következő lépésre. *
1356. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-03-05 21:57:56
Üzenet elküldve: 2024-03-05 21:57:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kóborlás egy idegen városban//
*A nagyképű mosoly és a hozzá fűzött észrevétel után azért kicsit feljebb szökken a szemöldöke, de nem teszi szóvá a dolgot. Minek törje le a másik jó kedvét, ha neki úgyis mindegy? Gondolatban megrántja a vállát, és kicsit talán céltudatosabban sétál tovább, hogy aztán igen rövid úton gondolja meg magát a ma délutáni "teendőit" illetően.
Ahogy megállnak, és van módja kicsit jobban is szemügyre venni a vöröst, mosolya egy leheletnyivel szélesebbre húzódik. Kedves mosoly, kihúzott hát, fiatalos vonások... legalább nem valami önsajnálatban megsavanyodott szerencsétlen, aki a vállán szeretné kisírni a magány és a megöregedés fájdalmát. Vagy valami zsoldos, kém, bérgyilkos vagy bárki, akit utánaküldtek, hogy megölje, vagy ami még rosszabb, hazavigye... reményei szerint. *
- Már hallottam róla, de még nem jártam ott. *Hazudja szemrebbenés nélkül. Igazából most hallja először a fogadó nevét, és fogalma sincs, merre lehet, de nem akar rögtön teljesen idegennek és elveszettnek mutatkozni Agin előtt. Épp elég baj az neki, hogy ezen és a környező utcákon kívül egyelőre bármikor képes eltévedni.*
- Mehetünk oda, ha nincs túl messze. *Egyezik bele az első ajánlatba, majd érdeklődőn pillant körbe, vajon melyik irányba kellene tovább indulniuk, hogy a Pegazusba juthassanak.*
- Na és mondd csak, Agin, hányadik lány vagyok, akit ma leszólítottál? *Kérdése csak félig-meddig komoly, de ki tudja, hogy vörös hogy értelmezi. *
- Ráadásul csak úgy, az utcáról... lefogadom, nem gondoltad volna, hogy valaki igent is mond. *Elmosolyodik, szép, fehér fogsort villantva, ami errefelé nem a legmegszokottabb látvány.*
*A nagyképű mosoly és a hozzá fűzött észrevétel után azért kicsit feljebb szökken a szemöldöke, de nem teszi szóvá a dolgot. Minek törje le a másik jó kedvét, ha neki úgyis mindegy? Gondolatban megrántja a vállát, és kicsit talán céltudatosabban sétál tovább, hogy aztán igen rövid úton gondolja meg magát a ma délutáni "teendőit" illetően.
Ahogy megállnak, és van módja kicsit jobban is szemügyre venni a vöröst, mosolya egy leheletnyivel szélesebbre húzódik. Kedves mosoly, kihúzott hát, fiatalos vonások... legalább nem valami önsajnálatban megsavanyodott szerencsétlen, aki a vállán szeretné kisírni a magány és a megöregedés fájdalmát. Vagy valami zsoldos, kém, bérgyilkos vagy bárki, akit utánaküldtek, hogy megölje, vagy ami még rosszabb, hazavigye... reményei szerint. *
- Már hallottam róla, de még nem jártam ott. *Hazudja szemrebbenés nélkül. Igazából most hallja először a fogadó nevét, és fogalma sincs, merre lehet, de nem akar rögtön teljesen idegennek és elveszettnek mutatkozni Agin előtt. Épp elég baj az neki, hogy ezen és a környező utcákon kívül egyelőre bármikor képes eltévedni.*
- Mehetünk oda, ha nincs túl messze. *Egyezik bele az első ajánlatba, majd érdeklődőn pillant körbe, vajon melyik irányba kellene tovább indulniuk, hogy a Pegazusba juthassanak.*
- Na és mondd csak, Agin, hányadik lány vagyok, akit ma leszólítottál? *Kérdése csak félig-meddig komoly, de ki tudja, hogy vörös hogy értelmezi. *
- Ráadásul csak úgy, az utcáról... lefogadom, nem gondoltad volna, hogy valaki igent is mond. *Elmosolyodik, szép, fehér fogsort villantva, ami errefelé nem a legmegszokottabb látvány.*
1355. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-03-02 21:27:03
Üzenet elküldve: 2024-03-02 21:27:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
// Az ork vágyak álomnyilasa //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Talán a zsivaj miatt, talán azért, mert félig a kormosra figyel, de a varázslat kisiklik az irányítása alól. Végigjártatja a tekintetét a hallgatóságán. Színleg, hogy lássa, milyen hatással voltak rájuk az elmondottak, valójában azért, hogy ki látta még Bhogon kívül a próbálkozást. Nem sokan, és a valószerűtlenül jól öltözött koma kivételével azok sem érzik viccesnek a helyzetet. Ugyan semmi látható nem történt, de a varázslóknál sose lehet tudni, honnan küldik az áldást.
A könyökösöket az orkok tockosokkal próbálják jutalmazni, és elkezdik a mélységit körbefogni. Egy hét láb magas hústorony valamiért magára veszi a Cagonnak szánt beszólást, és belemászik Bhog arcába: "Milyen cirkuszból, te pusztulat? Leszopod a faszomat, MILYEN CIRKUSZBÓL?!" A többiek sem fukarkodnak a dicsérettel: "Téged se ismerlek, kormoskutya!" "Ki a fasznak képzeled te magadat?!" "Minek gyötté' ide? Kémkedni, bazmeg? Kémkedni gyötté', te kutya?!" Valahol érthető a dolog. Egy sötételf akarja oktatni őket, miközben tele van a tökük a patkányfogóval, amiben minden egyes napjukat töltik - és amit Wruzto egy időre megpróbált velük elfeledtetni.
Az egykori inkvizítor fölemeli a jobbját, hogy visszaterelje magára az agyarasok figyelmét. A hangja végigdörög a keresztúton.*
- Vannak ezek a figurák. Mint ez a kormos. *int Bhognul felé* Azt mondják: itt születtem, itt nőttem föl, és ha nekem szar, legyen szar mindenkinek! El se tud képzelni más életet, mint amiben most van. Mint a béka, aki soha életében ki nem mászott a kútjából.
*Végigtekint a tömegen. Több tucatnyian lehetnek. Férfiak, asszonyok, öregek és purdék. Megfeszült, agyaras állkapcsok, ökölbe szorult markok, dühtől parázsló szemek mindenütt. És még egy kormos, de ez úrigyerek. A sok ékszerével csoda, hogy eljutott idáig.*
- Ti messzebb láttok ennél, szürkék meg zöldek. Tudjátok, hogy van kiút, és ezt a kiutat az Értelem megmutatja, mindőtöknek. Az Értelem, ami minden akadályon áthatol, minden ellenséget legyőz, és minden bajt megold. Mifelénk Pirtianesben így hívják Sa'Tereth eszközeit: "akiket az Értelem vezet".
*Nem fogja megtenni egyik mélységinek sem a szívességet, hogy vitába száll velük. Ő a saját véreihez akar szólni, és amíg az isten tervét hajtja végre, senkinek nem tartozik elszámolással. A Halál Legyőzőjének pedig kell Arthenior. Minden házával, utcájával és lakójával együtt.*
- Én, Wruzto, egy ilyen eszköz vagyok! *kitárja a karját a tömeg felé* Ilyen eszközök a gyerekeitek, apáitok, anyáitok, mind egy szálig, akiket az isten feltámasztott, és most közöttetek járnak! Védjétek és segítsétek őket, mert Sa'Tereth minden tette mögött józan megfontolás van, és mindőjüknek, mindőtöknek feladatot szán!
*Mire eddig jut a beszédben, az orkok megfeledkeznek a két sötételfről. Az arcok vicsorba torzulnak. Többen vadul fölordítanak, öklök csapnak a levegőbe. Fáklyák gyúlnak, hogy mélyülő homályban jobban lássák ezt a különös prófétát.*
- Keressétek meg a többi feltámadottat, mert ők mind veletek vannak! Aki pedig tanulni akar, szürkék és zöldek, az a Kikötőbe jöjjön, ahol már szabadon járunk. Én és mások. Éjjelente megtaláltok. Az utcákon, a mulatókban, vagy a Vérkertben - amit birtokba vett az isten, és aminek meghasadt oltárát velem forrasztotta egybe! Velem, EGY SZÜRKE ORKKAL!!!
*A fekete ég felé emeli az öklét, és üdvözli a Vég és Kezdet Között Lakozót, ahogy egykor Sa'argathot tette:*
- Haras, suraf juttoro Sa'Tereth!
*A tömeg, ami időközben jócskán megduzzadt, magánkívül kezdi skandálni az isten nevét. Wruzto újra kitárja feléjük a karját, körbetekint a hatalmas alakokon. Sárga szemei hátborzongatóan csillognak a fáklyalángban. Ha a mélységiek még mindig jelen vannak, jobban teszik, ha felszívódnak, mielőtt bajuk esik…*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2024.03.02 21:59:53, a következő indokkal:
"Vamzer" féle szleng kifejezéseket mellőzzük az hozzászólásokból.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Talán a zsivaj miatt, talán azért, mert félig a kormosra figyel, de a varázslat kisiklik az irányítása alól. Végigjártatja a tekintetét a hallgatóságán. Színleg, hogy lássa, milyen hatással voltak rájuk az elmondottak, valójában azért, hogy ki látta még Bhogon kívül a próbálkozást. Nem sokan, és a valószerűtlenül jól öltözött koma kivételével azok sem érzik viccesnek a helyzetet. Ugyan semmi látható nem történt, de a varázslóknál sose lehet tudni, honnan küldik az áldást.
A könyökösöket az orkok tockosokkal próbálják jutalmazni, és elkezdik a mélységit körbefogni. Egy hét láb magas hústorony valamiért magára veszi a Cagonnak szánt beszólást, és belemászik Bhog arcába: "Milyen cirkuszból, te pusztulat? Leszopod a faszomat, MILYEN CIRKUSZBÓL?!" A többiek sem fukarkodnak a dicsérettel: "Téged se ismerlek, kormoskutya!" "Ki a fasznak képzeled te magadat?!" "Minek gyötté' ide? Kémkedni, bazmeg? Kémkedni gyötté', te kutya?!" Valahol érthető a dolog. Egy sötételf akarja oktatni őket, miközben tele van a tökük a patkányfogóval, amiben minden egyes napjukat töltik - és amit Wruzto egy időre megpróbált velük elfeledtetni.
Az egykori inkvizítor fölemeli a jobbját, hogy visszaterelje magára az agyarasok figyelmét. A hangja végigdörög a keresztúton.*
- Vannak ezek a figurák. Mint ez a kormos. *int Bhognul felé* Azt mondják: itt születtem, itt nőttem föl, és ha nekem szar, legyen szar mindenkinek! El se tud képzelni más életet, mint amiben most van. Mint a béka, aki soha életében ki nem mászott a kútjából.
*Végigtekint a tömegen. Több tucatnyian lehetnek. Férfiak, asszonyok, öregek és purdék. Megfeszült, agyaras állkapcsok, ökölbe szorult markok, dühtől parázsló szemek mindenütt. És még egy kormos, de ez úrigyerek. A sok ékszerével csoda, hogy eljutott idáig.*
- Ti messzebb láttok ennél, szürkék meg zöldek. Tudjátok, hogy van kiút, és ezt a kiutat az Értelem megmutatja, mindőtöknek. Az Értelem, ami minden akadályon áthatol, minden ellenséget legyőz, és minden bajt megold. Mifelénk Pirtianesben így hívják Sa'Tereth eszközeit: "akiket az Értelem vezet".
*Nem fogja megtenni egyik mélységinek sem a szívességet, hogy vitába száll velük. Ő a saját véreihez akar szólni, és amíg az isten tervét hajtja végre, senkinek nem tartozik elszámolással. A Halál Legyőzőjének pedig kell Arthenior. Minden házával, utcájával és lakójával együtt.*
- Én, Wruzto, egy ilyen eszköz vagyok! *kitárja a karját a tömeg felé* Ilyen eszközök a gyerekeitek, apáitok, anyáitok, mind egy szálig, akiket az isten feltámasztott, és most közöttetek járnak! Védjétek és segítsétek őket, mert Sa'Tereth minden tette mögött józan megfontolás van, és mindőjüknek, mindőtöknek feladatot szán!
*Mire eddig jut a beszédben, az orkok megfeledkeznek a két sötételfről. Az arcok vicsorba torzulnak. Többen vadul fölordítanak, öklök csapnak a levegőbe. Fáklyák gyúlnak, hogy mélyülő homályban jobban lássák ezt a különös prófétát.*
- Keressétek meg a többi feltámadottat, mert ők mind veletek vannak! Aki pedig tanulni akar, szürkék és zöldek, az a Kikötőbe jöjjön, ahol már szabadon járunk. Én és mások. Éjjelente megtaláltok. Az utcákon, a mulatókban, vagy a Vérkertben - amit birtokba vett az isten, és aminek meghasadt oltárát velem forrasztotta egybe! Velem, EGY SZÜRKE ORKKAL!!!
*A fekete ég felé emeli az öklét, és üdvözli a Vég és Kezdet Között Lakozót, ahogy egykor Sa'argathot tette:*
- Haras, suraf juttoro Sa'Tereth!
*A tömeg, ami időközben jócskán megduzzadt, magánkívül kezdi skandálni az isten nevét. Wruzto újra kitárja feléjük a karját, körbetekint a hatalmas alakokon. Sárga szemei hátborzongatóan csillognak a fáklyalángban. Ha a mélységiek még mindig jelen vannak, jobban teszik, ha felszívódnak, mielőtt bajuk esik…*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2024.03.02 21:59:53, a következő indokkal:
"Vamzer" féle szleng kifejezéseket mellőzzük az hozzászólásokból.
1354. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-03-02 18:17:24
Üzenet elküldve: 2024-03-02 18:17:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az ork vágyak álomnyilasa//
*Érdeklődve, karba font kezekkel hallgatja a beszédet. Nem is szúr szemet a vaskos orkok mögött ácsorogva, hisz nem a legtermetesebb fajtából való. Tetszik is neki, amit hall, s nem is. Nincs ínyére, hogy az orkokat igyekszik lázítani. Veszélyes tevékenységnek tartja a Sa'Tereth prédikációt itt, a Polgárnegyedben. Elvégre az efféle tanokat üldözik Artheniorban. S ha nem is bántja fülét az efféle szentbeszéd, ő a Sötét Anyát szolgálja, nem pedig a Vérúrt.
A szürkebőrű azt mondja, amit az orkok hallani akarnak, ehhez nem férhet kétség. Persze aki járt már a Föld Városában, tisztában van vele, hogy a szószóló szövege hamis; hogy a rabszolgák világában ne lennének hátrahagyottak? Hogy ne űznék tűzzel-vassal a lázítókat? Ugyanakkor nem csak sajátjai állnak a tömegben, s biztos benne, hogy hamar híre megy az efféle kalamajkának a városban.
Meglepetésére az egyetlen ellenszóló népének egy sajátja, egy jól megtermett hím. Alaposan megméri magának, hisz itt, Artheniorban kevés akad a fajtájukból. Első ránézésre zsoldosfélének nézi. Mi mást keresne ily távol "hazájától"? A szavai mindenesetre csiklandozzák humorát. Kenetteljes, kissé gúnyos mosoly húzódik arcára, ahogy hallgatja az ágálót. Szemmel láthatóan kellő fizikummal áldották meg, talán még fel bérelheti a szolgálatait. Ez majd elválik.*
-Mi a célod, ork? Mindezzel. *Szólal meg végül, szórakozottan igazítva meg sötét sörényét. Monoton hanghordozásába nem szorul ellenségesség, de más se nagyon. Valóban kíváncsi, miért hergeli ez a próféta itt a jó népet. Lázítani óhajt? Vagy csak követőkre vágyik? Savószín tekintete röviden a fajtársra esik, csak eztán vissza a prófétára. Lerí, hogy szívesen beszélne Bhognoullal, de nem itt.*
*Érdeklődve, karba font kezekkel hallgatja a beszédet. Nem is szúr szemet a vaskos orkok mögött ácsorogva, hisz nem a legtermetesebb fajtából való. Tetszik is neki, amit hall, s nem is. Nincs ínyére, hogy az orkokat igyekszik lázítani. Veszélyes tevékenységnek tartja a Sa'Tereth prédikációt itt, a Polgárnegyedben. Elvégre az efféle tanokat üldözik Artheniorban. S ha nem is bántja fülét az efféle szentbeszéd, ő a Sötét Anyát szolgálja, nem pedig a Vérúrt.
A szürkebőrű azt mondja, amit az orkok hallani akarnak, ehhez nem férhet kétség. Persze aki járt már a Föld Városában, tisztában van vele, hogy a szószóló szövege hamis; hogy a rabszolgák világában ne lennének hátrahagyottak? Hogy ne űznék tűzzel-vassal a lázítókat? Ugyanakkor nem csak sajátjai állnak a tömegben, s biztos benne, hogy hamar híre megy az efféle kalamajkának a városban.
Meglepetésére az egyetlen ellenszóló népének egy sajátja, egy jól megtermett hím. Alaposan megméri magának, hisz itt, Artheniorban kevés akad a fajtájukból. Első ránézésre zsoldosfélének nézi. Mi mást keresne ily távol "hazájától"? A szavai mindenesetre csiklandozzák humorát. Kenetteljes, kissé gúnyos mosoly húzódik arcára, ahogy hallgatja az ágálót. Szemmel láthatóan kellő fizikummal áldották meg, talán még fel bérelheti a szolgálatait. Ez majd elválik.*
-Mi a célod, ork? Mindezzel. *Szólal meg végül, szórakozottan igazítva meg sötét sörényét. Monoton hanghordozásába nem szorul ellenségesség, de más se nagyon. Valóban kíváncsi, miért hergeli ez a próféta itt a jó népet. Lázítani óhajt? Vagy csak követőkre vágyik? Savószín tekintete röviden a fajtársra esik, csak eztán vissza a prófétára. Lerí, hogy szívesen beszélne Bhognoullal, de nem itt.*
1353. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-03-01 21:09:13
Üzenet elküldve: 2024-03-01 21:09:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Az ork vágyak álomnyilasa //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Ugyan csak néhány méterre lehet tőlük, de azért a mondandója még a sűrű anyázások közepette is tisztán jutnak a sötételf füleibe. Nem is marad sokáig beszélő partner nélkül. Cagon megkapja a magáét egy cirkuszos beszólás kereteiben, amin először még csak egyik szemöldökét emeli, később meg már vigyorog rá. Nem színleli, tetszett neki a beszólás. Elvégre mindenki, akinek szemei még a helyén vannak láthatja, nem idevalósi. Felé fordul, majd vörös szemeivel felméri a sötételf testfelépítését. Cagon magát nem tartja egy nagy harcosnak, de azért nem félti összemérni erőiket. Valahol, valakinél így lehet barátkozni. Néhány másodpercnyi időt hagy, mielőtt válaszra méltatná. Addig is van ideje gondolkozni valami frappáns visszaszóláson. *
- Még szép! A gazdád küldött. Azt mondta hozzalak vissza.
* Miután a mondat elhagyja a száját, kicsit elgondolkodik azon, amit mondott. *
~ Ez a fejemben sokkal jobban hangzott. ~
* Már bánhatja, hogy nem jutott eszébe jobb. Ha érzékeny pontra tapintott, akkor számíthat valami megtorlásra. Az eddigi sikereiből kiindulva, talán nem fog semmilyen hülyeségbe kezdeni. Ha ökölharcba kezdene, talán a helyi orkoknak elég lenne, hogy pépé verjek.
Mikor a „próféta” elkezd az orra alatt valamit motyogni, arra ő is félre kapja a fejét. Ugyan varázslót látott már, viszont ork-varázslót még nem. Kíváncsian és kissé félve várja az eredményt. Nem szeretné, ha eddigi élete egy szempillantás alatt véget érne. Nem történik semmi. Itt azért körbenéz, hátha valaki, valahol kapott valamit, de nem lát semmit. Kis megkönnyebbülés látható az arcán. *
- Menymá'. Még nem láttam ork-varázslót. Bár így talán még jobban meglep, hogy próféta vagy.
* Jegyzi meg miközben a varázslót bámulja. Azzal tisztában van, hogy, csak azért mert nem sikerült az nem azt jelenti, hogy ne tudná a következő pillanatban újrapróbálni. Ekkor kezeit álla alá helyezi, nemlétező szakállát simogatva. *
- Érdekes fordulat!
* Nem tervezett sokáig maradni. Az új információnak köszönhetően lehetséges, hogy mégis marad egy kis ideig meghallgatni, hogy mit szeretne. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Ugyan csak néhány méterre lehet tőlük, de azért a mondandója még a sűrű anyázások közepette is tisztán jutnak a sötételf füleibe. Nem is marad sokáig beszélő partner nélkül. Cagon megkapja a magáét egy cirkuszos beszólás kereteiben, amin először még csak egyik szemöldökét emeli, később meg már vigyorog rá. Nem színleli, tetszett neki a beszólás. Elvégre mindenki, akinek szemei még a helyén vannak láthatja, nem idevalósi. Felé fordul, majd vörös szemeivel felméri a sötételf testfelépítését. Cagon magát nem tartja egy nagy harcosnak, de azért nem félti összemérni erőiket. Valahol, valakinél így lehet barátkozni. Néhány másodpercnyi időt hagy, mielőtt válaszra méltatná. Addig is van ideje gondolkozni valami frappáns visszaszóláson. *
- Még szép! A gazdád küldött. Azt mondta hozzalak vissza.
* Miután a mondat elhagyja a száját, kicsit elgondolkodik azon, amit mondott. *
~ Ez a fejemben sokkal jobban hangzott. ~
* Már bánhatja, hogy nem jutott eszébe jobb. Ha érzékeny pontra tapintott, akkor számíthat valami megtorlásra. Az eddigi sikereiből kiindulva, talán nem fog semmilyen hülyeségbe kezdeni. Ha ökölharcba kezdene, talán a helyi orkoknak elég lenne, hogy pépé verjek.
Mikor a „próféta” elkezd az orra alatt valamit motyogni, arra ő is félre kapja a fejét. Ugyan varázslót látott már, viszont ork-varázslót még nem. Kíváncsian és kissé félve várja az eredményt. Nem szeretné, ha eddigi élete egy szempillantás alatt véget érne. Nem történik semmi. Itt azért körbenéz, hátha valaki, valahol kapott valamit, de nem lát semmit. Kis megkönnyebbülés látható az arcán. *
- Menymá'. Még nem láttam ork-varázslót. Bár így talán még jobban meglep, hogy próféta vagy.
* Jegyzi meg miközben a varázslót bámulja. Azzal tisztában van, hogy, csak azért mert nem sikerült az nem azt jelenti, hogy ne tudná a következő pillanatban újrapróbálni. Ekkor kezeit álla alá helyezi, nemlétező szakállát simogatva. *
- Érdekes fordulat!
* Nem tervezett sokáig maradni. Az új információnak köszönhetően lehetséges, hogy mégis marad egy kis ideig meghallgatni, hogy mit szeretne. *
1352. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-03-01 15:38:04
Üzenet elküldve: 2024-03-01 15:38:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az ork vágyak álomnyilasa //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A nagy pofája a szokásos eredményt hozza, így kioszt pár könyököst meg zordon pillantást, csak a rend kedvéért. Megszokta a szitkokat, hát ők is imígy beszélnek egymás között javarészt. Jól megbámulja magának a sokadalom hangvételéhez olyannyira nem illő beledumálót is. *
~ Mi a rossebb. ~
* A látvány derűs mosolyt csal az ábrázatára. *
- Tán a cirkuszból szöktél meg, cimbora?
* Elheherészne egy sort, de tekintete visszatéved a most már magában motyogó rücskös prédikátorhoz. Elkomorul az egyébként sem szívbéli pillantása. Nem sok felé járt a világban, de a varázstudókat azért még felismeri, általában a helyzethez teljesen oda nem illő hadoválásukról és a hadonász mozdulatokról. *
~ Varázstudót életben ne hagyj. ~
* Hallotta valahol ezt a mondást és mélyen magában egyet is ért vele. Alattomos dolog az, semmi köze a nyers erőhöz vagy más, számára kézzel fogható dologhoz.
Mindenesetre, kivár néhány pillanatot, hogy vajon mi fog történni. De nem történik semmi. Fejét félrebillentve fürkész maga köré. Semmi. *
- Hát ezér' érdemes volt.
* Megropogtatja pár csigolyáját. *
- Ti tudjátok mivel engeditek telebeszélni a fejeteket.
* Szól pár szót a mellette állókhoz. *
- Azt se tudjátok ki ez, aztán majd jól elhajt bennetek valami átokverte szektába a halandzsázásával.
* Megrántja a vállát. Őmiatta a rücskösképűek elmenetelhetnek a világ végére, a prédikáló furulyaszava után. Legalább több zsákmány marad a fajtájának. Azért az bosszantja, hogy semmi reakciót nem sikerült kicsikarnia a fickóból. Szemlátomást mélyen lenézi őt. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A nagy pofája a szokásos eredményt hozza, így kioszt pár könyököst meg zordon pillantást, csak a rend kedvéért. Megszokta a szitkokat, hát ők is imígy beszélnek egymás között javarészt. Jól megbámulja magának a sokadalom hangvételéhez olyannyira nem illő beledumálót is. *
~ Mi a rossebb. ~
* A látvány derűs mosolyt csal az ábrázatára. *
- Tán a cirkuszból szöktél meg, cimbora?
* Elheherészne egy sort, de tekintete visszatéved a most már magában motyogó rücskös prédikátorhoz. Elkomorul az egyébként sem szívbéli pillantása. Nem sok felé járt a világban, de a varázstudókat azért még felismeri, általában a helyzethez teljesen oda nem illő hadoválásukról és a hadonász mozdulatokról. *
~ Varázstudót életben ne hagyj. ~
* Hallotta valahol ezt a mondást és mélyen magában egyet is ért vele. Alattomos dolog az, semmi köze a nyers erőhöz vagy más, számára kézzel fogható dologhoz.
Mindenesetre, kivár néhány pillanatot, hogy vajon mi fog történni. De nem történik semmi. Fejét félrebillentve fürkész maga köré. Semmi. *
- Hát ezér' érdemes volt.
* Megropogtatja pár csigolyáját. *
- Ti tudjátok mivel engeditek telebeszélni a fejeteket.
* Szól pár szót a mellette állókhoz. *
- Azt se tudjátok ki ez, aztán majd jól elhajt bennetek valami átokverte szektába a halandzsázásával.
* Megrántja a vállát. Őmiatta a rücskösképűek elmenetelhetnek a világ végére, a prédikáló furulyaszava után. Legalább több zsákmány marad a fajtájának. Azért az bosszantja, hogy semmi reakciót nem sikerült kicsikarnia a fickóból. Szemlátomást mélyen lenézi őt. *
1351. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-29 18:53:38
Üzenet elküldve: 2024-02-29 18:53:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kóborlás egy idegen városban//
* A mosoly láttán még jobban megjön az eddig sem kicsi önbizalma és kedve az egészhez. Nem minden nap lát ilyen szép mosolyt (bár mostanában már sokkal gyakrabban). Már el is képzelte a szituációt, ahogy átöleli a vöröshajú lányt az ágyban.
Az őt dicsérő szavakra aprókat biccent, és kissé nagyképűen elmosolyodik. Nem veszi észre a lány szavaiból a viccelődést, így csak ráerősít. *
- Hát igen, valóban ritka az olyan férfi, mint én.
* Ebben egy kicsit sem kételkedik, akár igaz, akár nem.
Szerencsére Avysa megáll, és szembe fordul Aginnal. Ő ugyanígy cselekszik, a vigyort nem törli le a képéről. Két kezét a háta mögött kulcsolja össze, és kihúzza magát.
Avysa elfogadja a kezdeményezést, amitől Aginnak felemás érzései támadnak. Egyrészt örül a lehetőségnek, hogy megismerheti a lányt. Másrészt viszont be kell ismernie, hogy nem sok pénz van nála, és ha eddig azt tervezte, hogy a lánnyal esetleg egy szobát is kivesz valahol a környéken, akkor ennek most búcsút mondhat. Egy ilyen lehetőséget viszont nem szabad elszalasztani, így folytatja a játékot, a pénz kérdéséről pedig majd később gondolkodik. *
- Az nem kifejezés, hogy megszeretnélek hívni. Ismerek is egy fogadót a környéken. Talán már hallottál róla. Pegazus fogadó a neve. Mehetünk oda is, ha nincs ellenedre.
* Fejében átsuhan az emlék, amikor először járt ott, akkor éppen egy szőke lánnyal társalgott. Egy kis időre felmerül benne a kérdés, hogy vajon mi van most azzal a lánnyal, de hamar elfelejti, elvégre most egy még szebb társaságában van. *
- Mit mondasz, mehetünk?
* A mosoly láttán még jobban megjön az eddig sem kicsi önbizalma és kedve az egészhez. Nem minden nap lát ilyen szép mosolyt (bár mostanában már sokkal gyakrabban). Már el is képzelte a szituációt, ahogy átöleli a vöröshajú lányt az ágyban.
Az őt dicsérő szavakra aprókat biccent, és kissé nagyképűen elmosolyodik. Nem veszi észre a lány szavaiból a viccelődést, így csak ráerősít. *
- Hát igen, valóban ritka az olyan férfi, mint én.
* Ebben egy kicsit sem kételkedik, akár igaz, akár nem.
Szerencsére Avysa megáll, és szembe fordul Aginnal. Ő ugyanígy cselekszik, a vigyort nem törli le a képéről. Két kezét a háta mögött kulcsolja össze, és kihúzza magát.
Avysa elfogadja a kezdeményezést, amitől Aginnak felemás érzései támadnak. Egyrészt örül a lehetőségnek, hogy megismerheti a lányt. Másrészt viszont be kell ismernie, hogy nem sok pénz van nála, és ha eddig azt tervezte, hogy a lánnyal esetleg egy szobát is kivesz valahol a környéken, akkor ennek most búcsút mondhat. Egy ilyen lehetőséget viszont nem szabad elszalasztani, így folytatja a játékot, a pénz kérdéséről pedig majd később gondolkodik. *
- Az nem kifejezés, hogy megszeretnélek hívni. Ismerek is egy fogadót a környéken. Talán már hallottál róla. Pegazus fogadó a neve. Mehetünk oda is, ha nincs ellenedre.
* Fejében átsuhan az emlék, amikor először járt ott, akkor éppen egy szőke lánnyal társalgott. Egy kis időre felmerül benne a kérdés, hogy vajon mi van most azzal a lánnyal, de hamar elfelejti, elvégre most egy még szebb társaságában van. *
- Mit mondasz, mehetünk?
1350. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-28 17:47:07
Üzenet elküldve: 2024-02-28 17:47:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
// Az ork vágyak álomnyilasa //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Wruzto körül egyre mélyebb lesz az alkony, ahogy beszél, és egyre nagyobb hallgatóság. Nem gyakorlott szónok, de minden szaván, minden gesztusán érződik: nem hiszi, hanem tudja, hogy igaza van, és nincs ebben a léha városban senki, aki meghazudtolhatná. Beszél arról, hogy nem a szegénység a szégyen, csak a belenyugvás. Hogy szolgálni sem szégyen, mert az életnek a nálunk magasabb célok és a nagyobb egész szolgálata ad értelmet. A Népek Tanácsa megbaszhatná a rendeleteit, ha nem lennének itt, akik az építkezésein követ hordanak, utcát takarítanak, kertet kapálnak, aztán meg befizetik az összes kurva adót. Ami szégyen, hogy ezért a szolgálatért megbecsülés nem jár.*
- Meg az a szégyen, hogy itt vagytok mindahányan, szürkék meg zöldek, aztán ez a népi kormány hagy elkallódni. Hogy nyomorogni kell azoknak is, akikben kurázsi van, akik rafináltak, akik valók arra, hogy mások élére álljanak! Hogy a legfainabbakat se engedik oda a kondérhoz közületek, akik aztán húzhatnák magukkal a többit!
*Bhog ezen a ponton lép színre, és közli, amit közöl. Nem arat vele osztatlan sikert. Nemcsak azért, mert ő az egyetlen a sokadalomban, aki nem ork. Sokkal kevesebb karizma szorult belé, mint Wruztóba, aki ráadásul azt mondja, amire a közönsége vágyik. Elkezdik lökdösni. Válogatott szitkokat vágnak a fejéhez: "Téged meg a fasz kérdezett?!" "Minek gyütté' ide, kormos?" "Pattogsz itt, mint szar a deszkán bazmeg, e'törlek, mint a gyújtóst…" Cagon túl visszafogott ehhez a társasághoz, és túl jólöltözött. Jobban, mint itt bárki.
Wruzto nem szól semmit, csak a kormos felé fordul. Elég rabszolgát adott és vett ahhoz, hogy tudja, azok a nagy fene izmok ott a karján legalább felerészt szilvalekvárból vannak. És itt, az agyarasok között nem fogja a fegyverét használni egy ork ellen, mert le lesz kapva a feje. Elmormol egy bonyolultabb igét. Ha a varázslat sikerül, Bhog félálomba szenderül egy rövid időre. Annyira, ami alatt Wruzto felkészülhet egy példabeszédre az Értelem hatalmáról...*
Wruzto Molzichygk megpróbált varázsolni egy Derengő álom nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Wruzto körül egyre mélyebb lesz az alkony, ahogy beszél, és egyre nagyobb hallgatóság. Nem gyakorlott szónok, de minden szaván, minden gesztusán érződik: nem hiszi, hanem tudja, hogy igaza van, és nincs ebben a léha városban senki, aki meghazudtolhatná. Beszél arról, hogy nem a szegénység a szégyen, csak a belenyugvás. Hogy szolgálni sem szégyen, mert az életnek a nálunk magasabb célok és a nagyobb egész szolgálata ad értelmet. A Népek Tanácsa megbaszhatná a rendeleteit, ha nem lennének itt, akik az építkezésein követ hordanak, utcát takarítanak, kertet kapálnak, aztán meg befizetik az összes kurva adót. Ami szégyen, hogy ezért a szolgálatért megbecsülés nem jár.*
- Meg az a szégyen, hogy itt vagytok mindahányan, szürkék meg zöldek, aztán ez a népi kormány hagy elkallódni. Hogy nyomorogni kell azoknak is, akikben kurázsi van, akik rafináltak, akik valók arra, hogy mások élére álljanak! Hogy a legfainabbakat se engedik oda a kondérhoz közületek, akik aztán húzhatnák magukkal a többit!
*Bhog ezen a ponton lép színre, és közli, amit közöl. Nem arat vele osztatlan sikert. Nemcsak azért, mert ő az egyetlen a sokadalomban, aki nem ork. Sokkal kevesebb karizma szorult belé, mint Wruztóba, aki ráadásul azt mondja, amire a közönsége vágyik. Elkezdik lökdösni. Válogatott szitkokat vágnak a fejéhez: "Téged meg a fasz kérdezett?!" "Minek gyütté' ide, kormos?" "Pattogsz itt, mint szar a deszkán bazmeg, e'törlek, mint a gyújtóst…" Cagon túl visszafogott ehhez a társasághoz, és túl jólöltözött. Jobban, mint itt bárki.
Wruzto nem szól semmit, csak a kormos felé fordul. Elég rabszolgát adott és vett ahhoz, hogy tudja, azok a nagy fene izmok ott a karján legalább felerészt szilvalekvárból vannak. És itt, az agyarasok között nem fogja a fegyverét használni egy ork ellen, mert le lesz kapva a feje. Elmormol egy bonyolultabb igét. Ha a varázslat sikerül, Bhog félálomba szenderül egy rövid időre. Annyira, ami alatt Wruzto felkészülhet egy példabeszédre az Értelem hatalmáról...*
Wruzto Molzichygk megpróbált varázsolni egy Derengő álom nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
1349. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-28 12:56:50
Üzenet elküldve: 2024-02-28 12:56:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Az ork vágyak álomnyilasa //
* Jobban bírja a búcsút, mint ahogy azt gondolta volna. Ahogy kilép a kalmárból az utcára meglepetésére pont egy kisebb pocsolyába lép, ezzel kissé összekoszolva cipőjét.*
~ Na, az szép! ~
* Gondolja, miközben rázza lábáról a kisebb vizet és koszt. Szerencséjére nem ázott át, mivel nincs váltó cipője. A mai tervei romokban, akkor már miért ne csinálna valamit, amihez kedve van. Meg is céloz egy utcát. Minél beljebb halad, annál egyszínűbbek lesznek a házak, falaik már már osztoznak egymással. Valahol beljebb különös viselkedésre emeli a fejét. Jó pár ork gyűlt valami köré, talán egy kisebb összejövetel? Nem tudja biztosra, csak annyit lát a kis tömegben, hogy valaki van a közepén. Kíváncsi arra, hogy mégis mire fel ez a nagy nyüzsgés. Nem is kell több neki, közelebb sétál. Ő is csak egy a sok közül. *
~ Pirtianes? Az meg hol lehet? ~
* Nincs ideje megtudakolni, ugyanis valaki a tömegből egy nagyot köp a prédikáló elé. Ő és a mellette lévők is csak úgy fordítják fejüket, keresve a tettest. Nem kell sokáig keresni, mivel tetteit elég agresszív szavak kísérik. Kíváncsi a kimenetelre, lesz e bunyó? Kezeit keresztbe teszi, majd a prédikátorra néz, majd a másikra. *
- Gondolom ezek az „Eeyr- hívők” nem orkok voltak.
* Teszi hozzá a beszélgetéshez. Sóhajt egyet, megint az erőszak az úr. Van aki nem szeretne változni és elítéli a változást. Szíve joga. De mindenkinek saját dolga meghozni ezt a döntést. *
- Azért ne vedd el a többiektől a lehetőséget.
* Ezzel ő arra céloz, hogy ne beszéljen mások nevében, más, viszont értheti úgy, mintha ő is szeretne a zsákmányból. Még mindig biztos távolban van mind a kettőtől, ha rosszra fordulna a helyzet. Majd ismét a prédikátor felé fordul. *
- Szép szavak, de fáradt lelkekhez az kevés.
* Lép egyet előre, hogy kitűnjön a tömegből. *
* Jobban bírja a búcsút, mint ahogy azt gondolta volna. Ahogy kilép a kalmárból az utcára meglepetésére pont egy kisebb pocsolyába lép, ezzel kissé összekoszolva cipőjét.*
~ Na, az szép! ~
* Gondolja, miközben rázza lábáról a kisebb vizet és koszt. Szerencséjére nem ázott át, mivel nincs váltó cipője. A mai tervei romokban, akkor már miért ne csinálna valamit, amihez kedve van. Meg is céloz egy utcát. Minél beljebb halad, annál egyszínűbbek lesznek a házak, falaik már már osztoznak egymással. Valahol beljebb különös viselkedésre emeli a fejét. Jó pár ork gyűlt valami köré, talán egy kisebb összejövetel? Nem tudja biztosra, csak annyit lát a kis tömegben, hogy valaki van a közepén. Kíváncsi arra, hogy mégis mire fel ez a nagy nyüzsgés. Nem is kell több neki, közelebb sétál. Ő is csak egy a sok közül. *
~ Pirtianes? Az meg hol lehet? ~
* Nincs ideje megtudakolni, ugyanis valaki a tömegből egy nagyot köp a prédikáló elé. Ő és a mellette lévők is csak úgy fordítják fejüket, keresve a tettest. Nem kell sokáig keresni, mivel tetteit elég agresszív szavak kísérik. Kíváncsi a kimenetelre, lesz e bunyó? Kezeit keresztbe teszi, majd a prédikátorra néz, majd a másikra. *
- Gondolom ezek az „Eeyr- hívők” nem orkok voltak.
* Teszi hozzá a beszélgetéshez. Sóhajt egyet, megint az erőszak az úr. Van aki nem szeretne változni és elítéli a változást. Szíve joga. De mindenkinek saját dolga meghozni ezt a döntést. *
- Azért ne vedd el a többiektől a lehetőséget.
* Ezzel ő arra céloz, hogy ne beszéljen mások nevében, más, viszont értheti úgy, mintha ő is szeretne a zsákmányból. Még mindig biztos távolban van mind a kettőtől, ha rosszra fordulna a helyzet. Majd ismét a prédikátor felé fordul. *
- Szép szavak, de fáradt lelkekhez az kevés.
* Lép egyet előre, hogy kitűnjön a tömegből. *
1348. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-28 10:38:43
Üzenet elküldve: 2024-02-28 10:38:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az ork vágyak álomnyilasa //
* A hír Bhognoul fülébe is hamar eljut, terjed a rozoga házak közt, akár a ragyakór a patkányokkal. Egy ork-úr jár a népek között!
A negyedbeli orkok és mélységiek nagyjából azonos körökben mozognak, még ha nem is vegyülnek túlzottan egymással. Állítólag mindenféle földi jó ígéretével porhinti a lakókat, osztja az észt és közben a javait. Az ilyesfajta népek nem sokáig szoktak életben maradni errefelé, mert ahol egy kevés önzetlen arany akad, onnan lehet szerezni többet is.
Bhog az egyik sikátorból kikanyarodva kapja el éppen a fickót. A közeli omladozó kőfalnak támaszkodik, vaskos karjait összefonva maga előtt. Arcán szenvtelen, már-már lesajnáló arccal figyeli a helyi ork-gyülekezetet, ahogy áhitatosan isszák a szavakat Pirtianesről, mint az ígéret földjéről.
Hegyesen kiköp egyet. Pont a prédikáló rücskösképű elé. Egész véletlen. *
- Már ne vedd zokon, ha kicsit kételkednénk a szavaidban cimbora. Nem minden nap jár mifelénk, ilyen kikent-kifent uraság, mi egyszerű pórnépek, a szemünknek is alig hiszünk ilyenkor.
* A szavaiból csöpögő gúnyosságot megtoldja még némi ál-alázattal is. Ellöki magát a faltól, hogy jobban megnézhesse magának a másikat, bár kissé zavarja az erős napfény. *
- Adok egy tanácsot. Legutóbb mindenféle Eeyr-hívő csuhások jártak errefelé. És tudod mi történt velük?
* Mosolyogva széttárja jókora tenyereit és megrántja a vállát. *
- Azt senki sem tudja. Meg nem is érdekel senkit. Bementek amott, az egyik mellékutcába, és nem jöttek ki többet.
* Alaposan szemügyre veszi. *
- Mondjuk, olyat még nem láttam, hogy egy rücskösbőrű prédikálna. Minek ámítod itt a népet?
* A hír Bhognoul fülébe is hamar eljut, terjed a rozoga házak közt, akár a ragyakór a patkányokkal. Egy ork-úr jár a népek között!
A negyedbeli orkok és mélységiek nagyjából azonos körökben mozognak, még ha nem is vegyülnek túlzottan egymással. Állítólag mindenféle földi jó ígéretével porhinti a lakókat, osztja az észt és közben a javait. Az ilyesfajta népek nem sokáig szoktak életben maradni errefelé, mert ahol egy kevés önzetlen arany akad, onnan lehet szerezni többet is.
Bhog az egyik sikátorból kikanyarodva kapja el éppen a fickót. A közeli omladozó kőfalnak támaszkodik, vaskos karjait összefonva maga előtt. Arcán szenvtelen, már-már lesajnáló arccal figyeli a helyi ork-gyülekezetet, ahogy áhitatosan isszák a szavakat Pirtianesről, mint az ígéret földjéről.
Hegyesen kiköp egyet. Pont a prédikáló rücskösképű elé. Egész véletlen. *
- Már ne vedd zokon, ha kicsit kételkednénk a szavaidban cimbora. Nem minden nap jár mifelénk, ilyen kikent-kifent uraság, mi egyszerű pórnépek, a szemünknek is alig hiszünk ilyenkor.
* A szavaiból csöpögő gúnyosságot megtoldja még némi ál-alázattal is. Ellöki magát a faltól, hogy jobban megnézhesse magának a másikat, bár kissé zavarja az erős napfény. *
- Adok egy tanácsot. Legutóbb mindenféle Eeyr-hívő csuhások jártak errefelé. És tudod mi történt velük?
* Mosolyogva széttárja jókora tenyereit és megrántja a vállát. *
- Azt senki sem tudja. Meg nem is érdekel senkit. Bementek amott, az egyik mellékutcába, és nem jöttek ki többet.
* Alaposan szemügyre veszi. *
- Mondjuk, olyat még nem láttam, hogy egy rücskösbőrű prédikálna. Minek ámítod itt a népet?
1347. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-25 13:36:11
Üzenet elküldve: 2024-02-25 13:36:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
*A szürke ork nemcsak az érkezése napját, de a rákövetkezőt is a Pegazusban töltötte, többnyire alvással. Az idő múlását az ablakpárkányon gyűlő hamukupacok jelezték. Elszívta majdnem az összes, Mágustoronyból hozott dohányát. Átolvasta a jegyzeteit. Elszopogatott tíz kori sört. Így negyven felé nem bír már annyit a test, mint megboldogult legénykorában.
Napszálltakor már az utcán van. Az eső nemrég állt el, de a szagát egyáltalán nem érezni, csak az ébredő tavaszt. Wruzto a Polgárnegyednek is a szegényebb részét célozza meg, ahová a népi kormányzat áldásai négy év alatt se értek el. Minden út kövezetlen, minden ház földszintes, és minden egymásba lóg. A tetők, az udvarok, az életek. A városban itt él a legtöbb ork, akiket a Népek Tanácsában valamiért senki nem képvisel. Wruzto a folt nélküli ruhájában, a kupakos pipájával úrként jár köztük. Ha megáll egy-egy háznál pihenni, hamar odagyűlnek a szomszédok. Pénzt oszt, és mesél. Arról, hogy nem muszáj ám ennek így lennie. Hogy Pirtianesben az orkok emelt fővel járnak, mert az új törvény egyenlő mércével mér kormost és agyarast, érdemeik szerint. Hogy a Föld Városában rend van, az utcák tiszták, és a munkájáért mindenkit tisztességgel megfizetnek, mert úgy igazságos, és úgy ésszerű. Hogy fenn, a messzi északon nincsenek hátrahagyottak: az egyszerű vájár ugyanolyan fontos eleme a város nagy gépezetének, mint maga a Diktátor. És hogy ezt az új világot Sa'Terethnek, a Láncok Leverőjének köszönhetik az orkok, aki mindenkiben meglátja a hasznot, mert bölcsebb minden halandónál.
Wruzto közönsége hiszi is, meg nem is, amit mond - de nem is számít, igaz-e, ha gondolatban elrepíti őket a mindennapjaikból. Az egykori inkvizítor együtt álmodik velük. Ork, mint ők valahányan, tanult és tapasztalt, mégsem kopott el benne. Pedig negyven fölött egy artheniori ork nem sokat várhat az élettől. Wruzto ezekbe a koravén agyarasokba is lelket önt, mert az isten, a Mesterek Mestere nem ismer meddő anyagot. Mindenkiből ki tud hozni valamit. Számára a halál is értékes, és nem ismer lehetetlent…*
Napszálltakor már az utcán van. Az eső nemrég állt el, de a szagát egyáltalán nem érezni, csak az ébredő tavaszt. Wruzto a Polgárnegyednek is a szegényebb részét célozza meg, ahová a népi kormányzat áldásai négy év alatt se értek el. Minden út kövezetlen, minden ház földszintes, és minden egymásba lóg. A tetők, az udvarok, az életek. A városban itt él a legtöbb ork, akiket a Népek Tanácsában valamiért senki nem képvisel. Wruzto a folt nélküli ruhájában, a kupakos pipájával úrként jár köztük. Ha megáll egy-egy háznál pihenni, hamar odagyűlnek a szomszédok. Pénzt oszt, és mesél. Arról, hogy nem muszáj ám ennek így lennie. Hogy Pirtianesben az orkok emelt fővel járnak, mert az új törvény egyenlő mércével mér kormost és agyarast, érdemeik szerint. Hogy a Föld Városában rend van, az utcák tiszták, és a munkájáért mindenkit tisztességgel megfizetnek, mert úgy igazságos, és úgy ésszerű. Hogy fenn, a messzi északon nincsenek hátrahagyottak: az egyszerű vájár ugyanolyan fontos eleme a város nagy gépezetének, mint maga a Diktátor. És hogy ezt az új világot Sa'Terethnek, a Láncok Leverőjének köszönhetik az orkok, aki mindenkiben meglátja a hasznot, mert bölcsebb minden halandónál.
Wruzto közönsége hiszi is, meg nem is, amit mond - de nem is számít, igaz-e, ha gondolatban elrepíti őket a mindennapjaikból. Az egykori inkvizítor együtt álmodik velük. Ork, mint ők valahányan, tanult és tapasztalt, mégsem kopott el benne. Pedig negyven fölött egy artheniori ork nem sokat várhat az élettől. Wruzto ezekbe a koravén agyarasokba is lelket önt, mert az isten, a Mesterek Mestere nem ismer meddő anyagot. Mindenkiből ki tud hozni valamit. Számára a halál is értékes, és nem ismer lehetetlent…*
1346. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-19 22:10:25
Üzenet elküldve: 2024-02-19 22:10:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kóborlás egy idegen városban//
*A védekezőn feltartott kezek láttán kissé szélesebbre húzódik mosolya; nekiállhatna magyarázkodni, hogy igazából meg sem ijedt, de minek mentegetőzni egy vadidegen előtt? Hisz ekkor még mindig úgy gondolja, hogy a következő utcasarkon majd egyszerűen elválnak útjaik. Nem fog ő csak úgy az utcán ismerkedni, az nem az ő „feladata”.
Ennek megfelelően (minek bátorítani?) egészen addig vissza sem pillant a fiúra, míg az el nem jut gondolatmenetében addig, hogy védelmet ajánljon. Ekkor viszont kicsit alaposabban is szemügyre veszi a mellette sétáló vöröst. Persze nem túl feltűnően vagy szemérmetlenül, egyszerűen kicsit több kíváncsisággal, mint korábban tette. Nem tűnik annak a kifejezett harcos alkatnak, de látott már olyat, aki minden külső jegyét meghazudtolva remekül bánt a karddal, így nem von le messzemenő következtetéseket.*
- Micsoda lovagias hozzáállás, micsoda önbizalom! Azt hittem, ez már kiveszett a világból és csak a mesékben létezik. *Sanda mosoly költözik ajkai sarkába, amiből talán a másik is érzi, hogy a lány szavai nem feltétlenül őszinték. Mint ahogy Agin sem valószínű, hogy csak úgy jó kedvéből szeretné megismerni, minden hátsó szándék nélkül.
Néhány lassabb lépést még szótlanul tesz meg, mint aki csak a megfelelő pillanatra vár, hogy búcsút inthessen a hirtelen jött ismeretségnek, de ez idő épp elég ahhoz, hogy valami átkattanjon vörös fürtökkel borított fejében. Ha nem akar örökké idegen maradni ebben a városban, és azon keseregve megöregedni, hogy el kellett hagynia az otthonát, itt a kínálkozó alkalom, hogy végre tegyen mindezek ellen. *
- Lássuk csak, mit is szóljak? *Megtorpan, és ha Agin is tesz, szembe fordul vele. Kendőzetlen kíváncsisággal pillant a fiúra, egy olyan épp-hogy mosoly mellett. *
- Végül is… meghívhatsz egy italra, ha tényleg szeretnél. *Kis híján bele is vörösödik ebbe a mondatba, de azért annyira nem kezdő már, hogy így elárulja magát. Inkább csak magát is meglepi, hogy belemegy a játékba. *
*A védekezőn feltartott kezek láttán kissé szélesebbre húzódik mosolya; nekiállhatna magyarázkodni, hogy igazából meg sem ijedt, de minek mentegetőzni egy vadidegen előtt? Hisz ekkor még mindig úgy gondolja, hogy a következő utcasarkon majd egyszerűen elválnak útjaik. Nem fog ő csak úgy az utcán ismerkedni, az nem az ő „feladata”.
Ennek megfelelően (minek bátorítani?) egészen addig vissza sem pillant a fiúra, míg az el nem jut gondolatmenetében addig, hogy védelmet ajánljon. Ekkor viszont kicsit alaposabban is szemügyre veszi a mellette sétáló vöröst. Persze nem túl feltűnően vagy szemérmetlenül, egyszerűen kicsit több kíváncsisággal, mint korábban tette. Nem tűnik annak a kifejezett harcos alkatnak, de látott már olyat, aki minden külső jegyét meghazudtolva remekül bánt a karddal, így nem von le messzemenő következtetéseket.*
- Micsoda lovagias hozzáállás, micsoda önbizalom! Azt hittem, ez már kiveszett a világból és csak a mesékben létezik. *Sanda mosoly költözik ajkai sarkába, amiből talán a másik is érzi, hogy a lány szavai nem feltétlenül őszinték. Mint ahogy Agin sem valószínű, hogy csak úgy jó kedvéből szeretné megismerni, minden hátsó szándék nélkül.
Néhány lassabb lépést még szótlanul tesz meg, mint aki csak a megfelelő pillanatra vár, hogy búcsút inthessen a hirtelen jött ismeretségnek, de ez idő épp elég ahhoz, hogy valami átkattanjon vörös fürtökkel borított fejében. Ha nem akar örökké idegen maradni ebben a városban, és azon keseregve megöregedni, hogy el kellett hagynia az otthonát, itt a kínálkozó alkalom, hogy végre tegyen mindezek ellen. *
- Lássuk csak, mit is szóljak? *Megtorpan, és ha Agin is tesz, szembe fordul vele. Kendőzetlen kíváncsisággal pillant a fiúra, egy olyan épp-hogy mosoly mellett. *
- Végül is… meghívhatsz egy italra, ha tényleg szeretnél. *Kis híján bele is vörösödik ebbe a mondatba, de azért annyira nem kezdő már, hogy így elárulja magát. Inkább csak magát is meglepi, hogy belemegy a játékba. *
1345. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-17 02:14:41
Üzenet elküldve: 2024-02-17 02:14:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kóborlás egy idegen városban//
* Neki persze arról fogalma sincsen, hogy ki a lány valójában vagy hogy honnan jött. Azt sem veszi észre, hogy a lány kerülni akarná a feltűnést. Azt viszont észreveszi, hogy Avysa kissé megijed a megszólításától, szóval két kezét védekezően feltartja. *
- Bocsi, nem akartalak megijeszteni.
* Nem úgy tűnik, mintha a lány nagyon beszédes kedvében lenne, egyszerűen tovább sétál. Agin sem marad le, természetesen a vöröshajú mellett halad, hol oldalt a hölgyeményre nézve, hol szemből a tömeget figyelve, nehogy nekimenjen valakinek.
Azon töri a fejét, hogy vajon a lány mit gondolhat róla. *
~ Talán jóképű? Férfias? Gyönyörű ~
* Az persze eszébe sem jut, hogy esetleg egy zsoldost lát benne. *
- Aha.
* Erősíti meg korábbi mondandóját. *
- Pedig így van. És arra gondoltam, hogy minek várni vele, hogy a sors munkába lépjen? Előzzük meg a sorsot, és ismerkedjünk meg.
* Rámosolyog a lányra, persze próbál még mindig mellette haladni. *
- Tudod jó társaság vagyok. És harcolni is tudok *a két kardjára mutat*. Amúgy sem biztonságos egy ártatlan lánynak egyedül kóborolnia. Én majd megvédelek.
* Büszkén kihúzza magát, hogy a lány esetleges felmérésében jobban nézzen ki. *
- Szeretnélek ~ágyba vinni~ megismerni. Mit szólsz hozzá?
* Neki persze arról fogalma sincsen, hogy ki a lány valójában vagy hogy honnan jött. Azt sem veszi észre, hogy a lány kerülni akarná a feltűnést. Azt viszont észreveszi, hogy Avysa kissé megijed a megszólításától, szóval két kezét védekezően feltartja. *
- Bocsi, nem akartalak megijeszteni.
* Nem úgy tűnik, mintha a lány nagyon beszédes kedvében lenne, egyszerűen tovább sétál. Agin sem marad le, természetesen a vöröshajú mellett halad, hol oldalt a hölgyeményre nézve, hol szemből a tömeget figyelve, nehogy nekimenjen valakinek.
Azon töri a fejét, hogy vajon a lány mit gondolhat róla. *
~ Talán jóképű? Férfias? Gyönyörű ~
* Az persze eszébe sem jut, hogy esetleg egy zsoldost lát benne. *
- Aha.
* Erősíti meg korábbi mondandóját. *
- Pedig így van. És arra gondoltam, hogy minek várni vele, hogy a sors munkába lépjen? Előzzük meg a sorsot, és ismerkedjünk meg.
* Rámosolyog a lányra, persze próbál még mindig mellette haladni. *
- Tudod jó társaság vagyok. És harcolni is tudok *a két kardjára mutat*. Amúgy sem biztonságos egy ártatlan lánynak egyedül kóborolnia. Én majd megvédelek.
* Büszkén kihúzza magát, hogy a lány esetleges felmérésében jobban nézzen ki. *
- Szeretnélek ~ágyba vinni~ megismerni. Mit szólsz hozzá?
1344. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-14 23:24:25
Üzenet elküldve: 2024-02-14 23:24:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kóborlás egy idegen városban//
*Egészen messzire kalandoznak gondolatai, ahogy tovább sétál egy a környezőkhöz képest szélesebb utcán. Vissza abba a városba, ahol született, ami szívének oly kedves és ismerős, és ahová talán soha többet nem térhet vissza. Ha mégis, akkor leginkább teljes inkognitóban, de annak meg mi értelme lenne? Nehéz elfogadni, de lassan be kell látnia, hogy vagy újat kezd, vagy örökké a „régi életét” gyászolhatja.
Persze nekimenni senkinek nem fog, fél szemmel azért figyel maga elé is, de egy figyelmesebb szemlélőnek feltűnhet, hogy tekintete ábrándos. Talán ezért is ugrik meg kissé a szó szoros értelmében, amikor a semmiből elébe toppan a vöröshajú. Vöröshajú, mivel ez a legszembetűnőbb dolog rajta, ha az ember hirtelenjében vizsgálja, akárcsak rajta. Emiatt valahogy furán is hangzik a dicséret, de magában elüti valami olyasmivel, hogy a fiú biztos viccesnek gondolja magát.
Az első – a pillanat töredékéig tartó – megdöbbenésen túljutva, lassan tovább sétál, láthatóan nem nagyon zavartatva magát. A vörös nem annak tűnik, aki hírét viszi, hogy itt „bujkál”. Persze meglehet, hogy ilyen tökéletes álcát viselő zsoldost küldtek utána, de ennyire nem paranoiás. Azért átfut rajta, hogy lehet egy fokkal körültekintőbben kellene kezelnie a helyzetet, de hamar elhessegeti a gondolatot.*
- Összefonódna? Valóban? *Kérdi egy sanda mosoly mellett, futtában újra végig mérve az őt megszólítót.*
- Ezt még nem hallottam. *A bemutatkozást a maga részéről nem erőlteti, hisz a sajátját úgysem mondhatja, az álnévnél pedig sokkal jobb a semmilyen. Ezen a ponton amúgy sem tűnik úgy, hogy beszélgetésük hosszabbra nyúlna.*
*Egészen messzire kalandoznak gondolatai, ahogy tovább sétál egy a környezőkhöz képest szélesebb utcán. Vissza abba a városba, ahol született, ami szívének oly kedves és ismerős, és ahová talán soha többet nem térhet vissza. Ha mégis, akkor leginkább teljes inkognitóban, de annak meg mi értelme lenne? Nehéz elfogadni, de lassan be kell látnia, hogy vagy újat kezd, vagy örökké a „régi életét” gyászolhatja.
Persze nekimenni senkinek nem fog, fél szemmel azért figyel maga elé is, de egy figyelmesebb szemlélőnek feltűnhet, hogy tekintete ábrándos. Talán ezért is ugrik meg kissé a szó szoros értelmében, amikor a semmiből elébe toppan a vöröshajú. Vöröshajú, mivel ez a legszembetűnőbb dolog rajta, ha az ember hirtelenjében vizsgálja, akárcsak rajta. Emiatt valahogy furán is hangzik a dicséret, de magában elüti valami olyasmivel, hogy a fiú biztos viccesnek gondolja magát.
Az első – a pillanat töredékéig tartó – megdöbbenésen túljutva, lassan tovább sétál, láthatóan nem nagyon zavartatva magát. A vörös nem annak tűnik, aki hírét viszi, hogy itt „bujkál”. Persze meglehet, hogy ilyen tökéletes álcát viselő zsoldost küldtek utána, de ennyire nem paranoiás. Azért átfut rajta, hogy lehet egy fokkal körültekintőbben kellene kezelnie a helyzetet, de hamar elhessegeti a gondolatot.*
- Összefonódna? Valóban? *Kérdi egy sanda mosoly mellett, futtában újra végig mérve az őt megszólítót.*
- Ezt még nem hallottam. *A bemutatkozást a maga részéről nem erőlteti, hisz a sajátját úgysem mondhatja, az álnévnél pedig sokkal jobb a semmilyen. Ezen a ponton amúgy sem tűnik úgy, hogy beszélgetésük hosszabbra nyúlna.*
1343. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-14 21:36:19
Üzenet elküldve: 2024-02-14 21:36:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Bújócska //
*Kicsit sok időbe telik, míg az ork megtalálja a hang forrását, addig is türelmesen néz felfelé, mikor ér oda a tekintete. Egy kis megszeppenést vél felfedezni óriási újonnan szerzett partnere köszönésében, ami halk nevetésre készteti. Ami azt illeti, tényleg teljesen bolond, hogy a környék legveszélyesebb lényét szólította meg azzal, hogy igyon már vele valamit, de most pontosan ez az amire szüksége van. Az a nyikhaj, aki talán már utána eredt, miután lemosta a kormot magáról, meg sem merné őket közelíteni. Így hát nagyon elégedett magával is és a jelenlegi helyzettel. Meg sem fordul a fejében az, ami mindenki másnak az első lenne: talán meg kéne ijedni egy ekkora valakitől, nem italozni kellene hívni. Na de ez Nelira. Hírből sem ismeri fel, hogy hülyeséget csinál, csak és kizárólag akkor, amikor már megtette.*
- Jaj, de jó! Itt van a Kalmár nem messze, az jó lesz, ugye?
*Csicsereg, mintha régi ismerősök lennének és most futottak volna össze, aztán ha már így alakult illemből társalogni kezdenek. Persze ez elfedése annak, hogy még nem múlt el teljesen a félelme, sandít is néha a háta mögé. Tőre combjához fogatva azért kellemesen bizsereg, jelzi, hogy ott van, ha baj lenne mégis.
A következő mondat után nevetésének hangja is lesz, majd legyint egyet a levegőbe, ami még véletlenül sem kever akkora légáramlatot mint amikor a másik felé fordult.*
- Mondtam, innék. *Megvonja a vállát, de sejti, hogy valami magyarázattal kéne szolgálnia, hiszen joggal hihetné azt is a colos, hogy tőrbe akarja csalni.* - Na jó, egyedül vagyok, nincs éppen hová mennem és szükségem van a társaságra. Te itt voltál én pedig megérzem ki az, akivel lennem kell. *Amit mondd, azt el is hiszi, de ha egy kicsit visszasétál az időben, akkor pontosan az ellenkezője történik. Imád belefutni olyanok karjaiba, akik később bántani akarják. Bár tesz is érte rendesen, de ez mellékes.*
- Nincs benne nagy talány, ennyi az egész. Nelira vagyok!
*Nyújtja a kezét, el akarja, hogy vesszen az a kis törékeny mancsa a remélhetőleg péklapát méretű tenyérben. Ez is nagyon fontos, hiszen csak nyugtatni fogja, hogy milyen erős valaki van mellette. Nem mintha nem látná, de amit érez, az mindig valóságosabb.
Végül elindulnak, apró lábait pedig nagyon igyekszik szedni.*
- Neked ez a lassú, ugye?
*Kicsit sok időbe telik, míg az ork megtalálja a hang forrását, addig is türelmesen néz felfelé, mikor ér oda a tekintete. Egy kis megszeppenést vél felfedezni óriási újonnan szerzett partnere köszönésében, ami halk nevetésre készteti. Ami azt illeti, tényleg teljesen bolond, hogy a környék legveszélyesebb lényét szólította meg azzal, hogy igyon már vele valamit, de most pontosan ez az amire szüksége van. Az a nyikhaj, aki talán már utána eredt, miután lemosta a kormot magáról, meg sem merné őket közelíteni. Így hát nagyon elégedett magával is és a jelenlegi helyzettel. Meg sem fordul a fejében az, ami mindenki másnak az első lenne: talán meg kéne ijedni egy ekkora valakitől, nem italozni kellene hívni. Na de ez Nelira. Hírből sem ismeri fel, hogy hülyeséget csinál, csak és kizárólag akkor, amikor már megtette.*
- Jaj, de jó! Itt van a Kalmár nem messze, az jó lesz, ugye?
*Csicsereg, mintha régi ismerősök lennének és most futottak volna össze, aztán ha már így alakult illemből társalogni kezdenek. Persze ez elfedése annak, hogy még nem múlt el teljesen a félelme, sandít is néha a háta mögé. Tőre combjához fogatva azért kellemesen bizsereg, jelzi, hogy ott van, ha baj lenne mégis.
A következő mondat után nevetésének hangja is lesz, majd legyint egyet a levegőbe, ami még véletlenül sem kever akkora légáramlatot mint amikor a másik felé fordult.*
- Mondtam, innék. *Megvonja a vállát, de sejti, hogy valami magyarázattal kéne szolgálnia, hiszen joggal hihetné azt is a colos, hogy tőrbe akarja csalni.* - Na jó, egyedül vagyok, nincs éppen hová mennem és szükségem van a társaságra. Te itt voltál én pedig megérzem ki az, akivel lennem kell. *Amit mondd, azt el is hiszi, de ha egy kicsit visszasétál az időben, akkor pontosan az ellenkezője történik. Imád belefutni olyanok karjaiba, akik később bántani akarják. Bár tesz is érte rendesen, de ez mellékes.*
- Nincs benne nagy talány, ennyi az egész. Nelira vagyok!
*Nyújtja a kezét, el akarja, hogy vesszen az a kis törékeny mancsa a remélhetőleg péklapát méretű tenyérben. Ez is nagyon fontos, hiszen csak nyugtatni fogja, hogy milyen erős valaki van mellette. Nem mintha nem látná, de amit érez, az mindig valóságosabb.
Végül elindulnak, apró lábait pedig nagyon igyekszik szedni.*
- Neked ez a lassú, ugye?
1342. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-14 21:05:51
Üzenet elküldve: 2024-02-14 21:05:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Bújócska //
* Az ork lassan lépdel egyenesen, kitudja merre, talán még maga sem tudja, hogy merre megy. Egy biztos, nem akar tovább maradni egy ilyen helyen. Lehetőségeit térképezi, amikor valaki leszólítja hátulról. Talán a haramiák jöttek volna vissza revánsot venni rajta? Az óra ketyeg, viszont számára az idő megállni látszódik, míg gondolatait összeszedi. *
~ Csaknem! ~ * Mellét kihúzza, majd fordul is meg egy határozott mozdulattal. Ahogy hatalmas teste hirtelen fordul, úgy még egy leheletnyi széllökést is csinál. Nézi az utcát, majd a járdát, sőt még néhány kisutcába is elnéz, de nem lát senkit. Végül egy újabb mondat érkezik, egyenesen alulról. Le is néz, hogy megvizsgálja a hangnak a forrását. Egy fiatal szőkeség terem előtte, ki az imént a hajára tett megjegyzést. Itt azért megemeli egyik szemöldökét, mert nem így képzelte el az első találkozást egy másik emberrel. Lehet, hogy még a hajára tett megjegyzést is félre értette az ork, nincs hozzászokva az emberi hasonlatokhoz. *
- Hello… * Csak ennyi tud kinyögni, mert már folytatja is a nő. Felcsillan a szeme az ajánlatra, még nem tudja, de rátapintott a gyengéjére. Esze ágában sincs elutasítani egy jó italozást, talán még a haramiákkal is leállna, ha italozásról van szó. *
- Ha minden jel arra mutat, akkor kivagyok én, hogy erre nemet mondjak? * Már csapja is össze két kezét és már mutatná is az utat a legközelebbi fogadóba, ám hamar észbe kap.*
- Na várjunk csak, ez nem így működik! Ilyenkor szoktak az emberek sikítani és futni az életükért. Mi folyik itt? *Szögezi le, közben karjait összefonja és kérdően néz a szőkeségre. Nem tudja játék e, vagy egy csapda, de résen van. Közben fejben már a fogadóban van. Megvárja, míg a szőkeség megmagyarázza, elvégre, ha egy ember ilyen könnyedén leszólít és közelit meg egy orkot ott nagyobb bajok is lehetnek. Ha kap magyarázatot, ha nem, az ajánlatát nem utasítja el, s kezével int a fogadó irányába és megvárja, amíg felzárkózik utána. Számára normális tempóban halad, mondjuk, lehet rossz ötlet tekintve, hogy lábaival nagyobbakat tud lépni, így még a végén futnia kell a szerencsétlennek, de ebbe már nem gondol bele. *
A hozzászólás írója (Targhed Cagon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.14 21:17:07
* Az ork lassan lépdel egyenesen, kitudja merre, talán még maga sem tudja, hogy merre megy. Egy biztos, nem akar tovább maradni egy ilyen helyen. Lehetőségeit térképezi, amikor valaki leszólítja hátulról. Talán a haramiák jöttek volna vissza revánsot venni rajta? Az óra ketyeg, viszont számára az idő megállni látszódik, míg gondolatait összeszedi. *
~ Csaknem! ~ * Mellét kihúzza, majd fordul is meg egy határozott mozdulattal. Ahogy hatalmas teste hirtelen fordul, úgy még egy leheletnyi széllökést is csinál. Nézi az utcát, majd a járdát, sőt még néhány kisutcába is elnéz, de nem lát senkit. Végül egy újabb mondat érkezik, egyenesen alulról. Le is néz, hogy megvizsgálja a hangnak a forrását. Egy fiatal szőkeség terem előtte, ki az imént a hajára tett megjegyzést. Itt azért megemeli egyik szemöldökét, mert nem így képzelte el az első találkozást egy másik emberrel. Lehet, hogy még a hajára tett megjegyzést is félre értette az ork, nincs hozzászokva az emberi hasonlatokhoz. *
- Hello… * Csak ennyi tud kinyögni, mert már folytatja is a nő. Felcsillan a szeme az ajánlatra, még nem tudja, de rátapintott a gyengéjére. Esze ágában sincs elutasítani egy jó italozást, talán még a haramiákkal is leállna, ha italozásról van szó. *
- Ha minden jel arra mutat, akkor kivagyok én, hogy erre nemet mondjak? * Már csapja is össze két kezét és már mutatná is az utat a legközelebbi fogadóba, ám hamar észbe kap.*
- Na várjunk csak, ez nem így működik! Ilyenkor szoktak az emberek sikítani és futni az életükért. Mi folyik itt? *Szögezi le, közben karjait összefonja és kérdően néz a szőkeségre. Nem tudja játék e, vagy egy csapda, de résen van. Közben fejben már a fogadóban van. Megvárja, míg a szőkeség megmagyarázza, elvégre, ha egy ember ilyen könnyedén leszólít és közelit meg egy orkot ott nagyobb bajok is lehetnek. Ha kap magyarázatot, ha nem, az ajánlatát nem utasítja el, s kezével int a fogadó irányába és megvárja, amíg felzárkózik utána. Számára normális tempóban halad, mondjuk, lehet rossz ötlet tekintve, hogy lábaival nagyobbakat tud lépni, így még a végén futnia kell a szerencsétlennek, de ebbe már nem gondol bele. *
A hozzászólás írója (Targhed Cagon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.14 21:17:07
1341. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2024-02-14 17:09:38
Üzenet elküldve: 2024-02-14 17:09:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Bújócska //
*Fiatal szőkeség sétál az utcákon, látszólag célja van, de legbelül fogalma sincsen, hogy hol fog ma kikötni. Semmi másra nem vágyik csak egy jó pohár, vagy inkább üveg borra. Szőke haja pedig úgy lobog, mintha füstöt húzna maga után, látni hogy léptei sietősek. Szemeiben feltűnne a rettegés, ha hagyná, hogy bárki is olvasni tudjon belőle, na de azt már nem. Menekül egy ideje, a magának okozott pokolból, amikor meglátja a reménysugárt.
Az egyik kis utcában egy nagy alakra lesz ugyanis figyelmes, aki éppen hatalmas fizimiskáját kihasználva űz el egy zaklatót. Smaragdzöld szemei megcsillannak a műsor láttán és sötétre festett ajkaira jelentőségteljes, kissé baljós mosoly húzódik. Már elképzeli, ahogy a hatalmas védelmező ork mellett sétál apró kis hercegnőként és akkor nem fogja őt bántani senki. Legalábbis ma biztosan nem. Figyeli egy darabig, követi a lépteit, hogy megtudja mennyire szabad préda a mai napjához, vagy a terve meghiúsul. Persze nem akar ő semmi különöset azon kívül, hogy biztonságban érezze magát, de nem is ő lenne, ha ezzel csak úgy szimplán előállna és megkérné a férfit, hogy pár órára nem-e védené meg úgy, mint azt a kis suhancot. Az orkokról sok jó tapasztalata nincs, de nem lát tovább annál, hogy milyen hatalmas és erős a másik.
Megigazítja ruháját, kisimítja ujjaival a haját, csak azt felejti el, hogy egy kis korom maradt fehér orcáján. Siet ismét, hogy ténylegesen utolérje.*
- Hé te!
*Áll meg előtte, ha az megvárja, és néz fel úgy fél méternyire fölfelé, mert van köztük különbség jócskán. A nyaka azért nem törik ki, de elég nagy feladat a másik szemeibe nézni. Nagy mosolyt villant, szemtelenül szólítja le.*
- Hú, de jólfésült vagy.
*Állapítja meg, nem bókol, csak nem ezt szokta meg, már amennyit ő beszélt hasonló szerzetekkel.*
- Szóval... társaságra vágyom. Minden jel arra mutat, hogy ma veled kell koccintanom.
*Pislog párat, hogy még megnyerőbb legyen. Nézheti akár teljesen bolondnak is a másik, hogy a semmiből valaki leszólítja egy italozásra, de nem jutott jobb az eszébe. Erre ezen a környéken senki nem mond nemet.*
*Fiatal szőkeség sétál az utcákon, látszólag célja van, de legbelül fogalma sincsen, hogy hol fog ma kikötni. Semmi másra nem vágyik csak egy jó pohár, vagy inkább üveg borra. Szőke haja pedig úgy lobog, mintha füstöt húzna maga után, látni hogy léptei sietősek. Szemeiben feltűnne a rettegés, ha hagyná, hogy bárki is olvasni tudjon belőle, na de azt már nem. Menekül egy ideje, a magának okozott pokolból, amikor meglátja a reménysugárt.
Az egyik kis utcában egy nagy alakra lesz ugyanis figyelmes, aki éppen hatalmas fizimiskáját kihasználva űz el egy zaklatót. Smaragdzöld szemei megcsillannak a műsor láttán és sötétre festett ajkaira jelentőségteljes, kissé baljós mosoly húzódik. Már elképzeli, ahogy a hatalmas védelmező ork mellett sétál apró kis hercegnőként és akkor nem fogja őt bántani senki. Legalábbis ma biztosan nem. Figyeli egy darabig, követi a lépteit, hogy megtudja mennyire szabad préda a mai napjához, vagy a terve meghiúsul. Persze nem akar ő semmi különöset azon kívül, hogy biztonságban érezze magát, de nem is ő lenne, ha ezzel csak úgy szimplán előállna és megkérné a férfit, hogy pár órára nem-e védené meg úgy, mint azt a kis suhancot. Az orkokról sok jó tapasztalata nincs, de nem lát tovább annál, hogy milyen hatalmas és erős a másik.
Megigazítja ruháját, kisimítja ujjaival a haját, csak azt felejti el, hogy egy kis korom maradt fehér orcáján. Siet ismét, hogy ténylegesen utolérje.*
- Hé te!
*Áll meg előtte, ha az megvárja, és néz fel úgy fél méternyire fölfelé, mert van köztük különbség jócskán. A nyaka azért nem törik ki, de elég nagy feladat a másik szemeibe nézni. Nagy mosolyt villant, szemtelenül szólítja le.*
- Hú, de jólfésült vagy.
*Állapítja meg, nem bókol, csak nem ezt szokta meg, már amennyit ő beszélt hasonló szerzetekkel.*
- Szóval... társaságra vágyom. Minden jel arra mutat, hogy ma veled kell koccintanom.
*Pislog párat, hogy még megnyerőbb legyen. Nézheti akár teljesen bolondnak is a másik, hogy a semmiből valaki leszólítja egy italozásra, de nem jutott jobb az eszébe. Erre ezen a környéken senki nem mond nemet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1729-1748