//Csibészek//
- Jah…
*Ért egyet szenvtelenül azzal, hogy a találkozás a szörnyekkel nem lett volna kellemes élmény és megforgatja a szemeit. Aztán félrebillenti a fejét és egyenesen Bervoldra néz, mikor tudatosítja a rossz hírt.*
- Őket keressük.
*Tekintetével követi a hátulra soroló Uzazdot. Néhány pillanatig elgondolkodik rajta, nem lenne-e célszerűbb, ha inkább az „orr” menne az élen, de aztán magában vállat von, s egy aprót biccent felé. Működhet így is. Ezek szerint egy roham első hullámát leginkább neki kell megfognia közelharcban. Azt már tudja, hogy a mágus tud magára vigyázni, Rodd is bizonyára beszállna tőreivel, Grem és Bervold azonban már inkább az ő felelősségük. Ha pedig a támadás hátulról jön, most már nagyjából hasonló a felállás, de Uzazd lesz az élő pajzs.
~Remek…~
Elhúzza a száját kilátásaikat így összességében latolgatva a rájuk boruló sötétségben, s ellenáll a kísértésnek, hogy megérintse egyik dobókeresztjét, megvan-e még. Számolja a lépéseket. Egész meglepi, hogy a mágus megszólítja.*
- Hm?
*Igazítja lépteit kissé oldalra és elfordítja az arcát, de nem fordul egészen hátra, jobb szeretne az orra elé nézni. A kérdésén elgondolkodik, ahogy azon is, hogy a véleményét kéri, de azért motyogva felel.*
- Ha gyorsan megtalálnánk őket, az rosszat jelentene. Hacsak nem kerüljük el őket és bolyongunk, míg ők a felszínre törnek, mert az még rosszabb. Lehet, hogy túl mélyre jöttünk, lehet, hogy nincs semmiféle gyülekező. Korai még megmondani.
*Vonja meg a vállát. Talán nem válaszolt pontosan a kérdésre, ugyanis fel sem merül benne, hogy a lények esetleg nem léteznek, vagy nem belátható távolságban, és ezt kérdőjelezné meg Kilvard. Abogr mágiája és fellépése mély hatással volt rá, különösen, mikor a gondolataiban olvasott, így egyelőre meg sem fordul a fejében a kétség.
Ő is megáll, mikor odaérnek. Valahogy nem tetszik neki a hely, talán a két furcsa, hasonló kő és a kőrakás tűnik túl szokatlannak természetes képződményekhez képest. Egy kicsit azon is elgondolkodik, amit Bervoldtól eddig megtudott. Itt van ez a derengő moha, mondta, hogy használta a terem feltérképezésénél, mégis vaksötétben találtak rá. Vajon idővel elveszti a fényét, ha leszedik? A férfi meggyőzően rossz bőrben van, de hogy lehet, hogy más túlélőt nem találtak, ha neki ilyen szerencséje volt? Még csak holttestet sem. Köze lenne a város beomlasztásához? Vagy csak ez a szokatlan, zöld derengés láttat vele rémeket?*
- Feljegyzed a távot, mielőtt elteszem a lámpát?
*Fordul térképészükhöz csendesen, leginkább talán időnyerés céljából, és ha előveszi a térképet, odaáll a válla mögé, feltartott lámpával, és megosztja a saját lépésszámát is a másik teremtől mérve. Egy részen csak becsült, mikor beszélnie kellett, de úgyis csak hozzávetőlegesen számít. Egyelőre elég egyértelmű az út.*
- Te is tudsz mások fejében olvasni?
*Motyogja halkan szokásos szenvtelenségével Kilvardnak. Tulajdonképpen tényleg érdekli a válasz úgy egyébként is, de nem igazán zavartatná magát, ha igenlést kapna. Vessen magára, aki az ő fejében akar turkálni.*