Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 29 (561. - 580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
580. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-17 13:48:03
Üzenet elküldve: 2019-09-17 13:48:03
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Csibészek//
*A rejtett járat meglelése talán sikerült volna, ha a denevérek nem támadják meg őket vagy később nem futnak bele Bervoldba, aki láthatóan remek csali volt, hogy csapdába csalják a csapatot. A járat egyébként jól el volt rejtve, természetesnek tetszik, bár bizonyára sokat szélesítettek rajta, hogy az onthrokiak átférjenek rajta.
Tozeya szavait úgy tűnik, csak a Mélységek Ura érti, mert a többi onthroki csak értetlen képpel morog mögötte valamit érthetetlen nyelvükön. Quorqueraq csak mosolyfélével tekint rájuk, hisz ő érti a saját nyelvét, majd a kalapos lány felé fordul.*
- Persze, és utána kap egy fürdőt és kényelmes ágyat. *Tréfálkozik a vezető.*
- Nálunk a legtöbben fiatal korukban átesnek a betegségen, amit terjeszt, nem tudom, hogy hat ez rátok, felszíniekre. *Mondja ki, ahogy Roddot fürkészi. A férfi elég rossz bőrben van továbbra is, szédeleg, láthatóan alig van magánál, de az onthrokiak nem akarnak segíteni neki, csak lökdösik előre Uzazddal együtt. Grem szinte reszket a félelemtől, megbénította a látvány és sorsuk kilátástalansága.*
- Bervoldtól. *Villant hegyes fogakkal vigyort a leesett vállal utánuk kullogó férfi felé, aki csapdába csalta a csapatot.*
- Nem régóta van velünk, de sokat tanultam tőle a felszínről. *Láthatóan elégedett azzal a tudással, amelyet ez idő alatt összeszedett.
A Jak-henbe érve egy közeli barlangházhoz mennek, ahol Quorqueraq megállítja a menetet és torokhangú nyelvükön utasításokat osztogat. Rodd szinte összeesik, önkívületben, fénytelen szemekkel fekszik a köveken, mellkasa gyorsan emelkedik-süllyed.*
- Szerinted kiknek a nyakába hullott az a sok mocsok, ami fentről érkezett. *Most először veszi el hidegvérét Quorqueraq. Láthatóan haragot váltottak ki belőle Tozeya szavai.*
- Népünk nagy részét maga alá temette az omlás. Barlangvárosok, egész családok tűntek el miattatok, onthrokiak százai haltak meg a rájuk zúduló sziklák alatt. *Egészen közel hajol Zeyához, különös tűzben égő sárga szemei a lányét fürkészik.*
- Szerinted mennyire örülünk annak, hogy most itt vagytok? *Kérdése költői, mert elfordul és pár pillanatig csak a maroknyi onthrokit figyeli, hogy megnyugodjon.
Kilvard kérdése Aborg mester üzenetével karöltve újra mosolyt csak Quorqueraq arcára.*
- Vagy túléli, vagy nem. Rajta múlik. *Int lekezelően Rodd verejtékben úszó teste felé. Ám Kilvardnak is sikerül kihoznia a sodrából a Mélységek Urát, amikor Aborg boldogságáról és a jó körülményekről beszél.*
- Mi akkor lettünk volna boldogok, ha ti nem zúdítotok a fejünkre hegyeknek tetsző sziklákat. Ha nem haltak volna meg annyian miattatok! Még most sem tudjuk, hogy élnek vagy halnak a szeretteink, mert a járatok beomlottak. Kevés az élelem, a víz, napról napra élünk! Szerinted ez boldogság? *Szegezi a mágusnak a kérdés Quorqueraq. Újra nyugalmat erőltet magára és odavakkant valamit az onthroki harcosoknak, akik sietve elkezdik szétbontani a csapat felszerelését rejtő hátizsákokat. Mindent kipakolnak, s amikor Kilvard táskájában megtalálják a pergament, amellyel a varázsló korábban Aborgnak üzent, Kilvard megszólal.*
- Mélységek Ura! *Szinte földig hajol előtte.*
- Azzal a pergamennel üzentek a mágusnak a felszínen. Írtak rá, aztán megjelent a válasz. *A hangja remeg, a csapat egyetlen tagjára sem mer ránézni, tekintetét végig a talajra szegezi.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.17 14:24:46
*A rejtett járat meglelése talán sikerült volna, ha a denevérek nem támadják meg őket vagy később nem futnak bele Bervoldba, aki láthatóan remek csali volt, hogy csapdába csalják a csapatot. A járat egyébként jól el volt rejtve, természetesnek tetszik, bár bizonyára sokat szélesítettek rajta, hogy az onthrokiak átférjenek rajta.
Tozeya szavait úgy tűnik, csak a Mélységek Ura érti, mert a többi onthroki csak értetlen képpel morog mögötte valamit érthetetlen nyelvükön. Quorqueraq csak mosolyfélével tekint rájuk, hisz ő érti a saját nyelvét, majd a kalapos lány felé fordul.*
- Persze, és utána kap egy fürdőt és kényelmes ágyat. *Tréfálkozik a vezető.*
- Nálunk a legtöbben fiatal korukban átesnek a betegségen, amit terjeszt, nem tudom, hogy hat ez rátok, felszíniekre. *Mondja ki, ahogy Roddot fürkészi. A férfi elég rossz bőrben van továbbra is, szédeleg, láthatóan alig van magánál, de az onthrokiak nem akarnak segíteni neki, csak lökdösik előre Uzazddal együtt. Grem szinte reszket a félelemtől, megbénította a látvány és sorsuk kilátástalansága.*
- Bervoldtól. *Villant hegyes fogakkal vigyort a leesett vállal utánuk kullogó férfi felé, aki csapdába csalta a csapatot.*
- Nem régóta van velünk, de sokat tanultam tőle a felszínről. *Láthatóan elégedett azzal a tudással, amelyet ez idő alatt összeszedett.
A Jak-henbe érve egy közeli barlangházhoz mennek, ahol Quorqueraq megállítja a menetet és torokhangú nyelvükön utasításokat osztogat. Rodd szinte összeesik, önkívületben, fénytelen szemekkel fekszik a köveken, mellkasa gyorsan emelkedik-süllyed.*
- Szerinted kiknek a nyakába hullott az a sok mocsok, ami fentről érkezett. *Most először veszi el hidegvérét Quorqueraq. Láthatóan haragot váltottak ki belőle Tozeya szavai.*
- Népünk nagy részét maga alá temette az omlás. Barlangvárosok, egész családok tűntek el miattatok, onthrokiak százai haltak meg a rájuk zúduló sziklák alatt. *Egészen közel hajol Zeyához, különös tűzben égő sárga szemei a lányét fürkészik.*
- Szerinted mennyire örülünk annak, hogy most itt vagytok? *Kérdése költői, mert elfordul és pár pillanatig csak a maroknyi onthrokit figyeli, hogy megnyugodjon.
Kilvard kérdése Aborg mester üzenetével karöltve újra mosolyt csak Quorqueraq arcára.*
- Vagy túléli, vagy nem. Rajta múlik. *Int lekezelően Rodd verejtékben úszó teste felé. Ám Kilvardnak is sikerül kihoznia a sodrából a Mélységek Urát, amikor Aborg boldogságáról és a jó körülményekről beszél.*
- Mi akkor lettünk volna boldogok, ha ti nem zúdítotok a fejünkre hegyeknek tetsző sziklákat. Ha nem haltak volna meg annyian miattatok! Még most sem tudjuk, hogy élnek vagy halnak a szeretteink, mert a járatok beomlottak. Kevés az élelem, a víz, napról napra élünk! Szerinted ez boldogság? *Szegezi a mágusnak a kérdés Quorqueraq. Újra nyugalmat erőltet magára és odavakkant valamit az onthroki harcosoknak, akik sietve elkezdik szétbontani a csapat felszerelését rejtő hátizsákokat. Mindent kipakolnak, s amikor Kilvard táskájában megtalálják a pergament, amellyel a varázsló korábban Aborgnak üzent, Kilvard megszólal.*
- Mélységek Ura! *Szinte földig hajol előtte.*
- Azzal a pergamennel üzentek a mágusnak a felszínen. Írtak rá, aztán megjelent a válasz. *A hangja remeg, a csapat egyetlen tagjára sem mer ránézni, tekintetét végig a talajra szegezi.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.17 14:24:46
579. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-17 09:44:51
Üzenet elküldve: 2019-09-17 09:44:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Mavaarick //
– El se hinnéd, hogy milyen ostobaságokra képesek egyesek. De hagyjuk ezt most.* Válaszolja könnyedén. Gondolkodóba esik, de jobb ötlete nincs az ügyben, ezért egyelőre segít neki.*
– Jól mondod van némi tapasztalatom. Segítek amíg tudok, de ha a főnök máshova hív, akkor nem segíthetek. Talán lesz majd egy segéded is, ha a kölyök vissza jön közénk. Pont passzolna, mert alkimistának akar tanulni.* Mondja neki. Kiderül, hogy ért azokhoz a dolgokhoz is amit a lány akar tőle.*
– Remek. A mérgeket majd a főnök állja. Akkor ha már így megbeszéltük a dolgot, mehetnénk is.* Ez pont kapóra jön neki, mert így legalább megtudja azt is, hogy hol van a kis búvóhelye. Ha a másik nem ellenkezik, akkor elmúlhatatlanak és ő majd megy vele.*
– Ó igen el is felejtettem. Szólíts Nimralnak.* Mutatkozik be neki. Ha már mennek, akkor beszédbe elegyedik vele.*
– Végül is az a fekete akármi amit kikevertél mire is jó? * Tenné fel a kérdést*
– El se hinnéd, hogy milyen ostobaságokra képesek egyesek. De hagyjuk ezt most.* Válaszolja könnyedén. Gondolkodóba esik, de jobb ötlete nincs az ügyben, ezért egyelőre segít neki.*
– Jól mondod van némi tapasztalatom. Segítek amíg tudok, de ha a főnök máshova hív, akkor nem segíthetek. Talán lesz majd egy segéded is, ha a kölyök vissza jön közénk. Pont passzolna, mert alkimistának akar tanulni.* Mondja neki. Kiderül, hogy ért azokhoz a dolgokhoz is amit a lány akar tőle.*
– Remek. A mérgeket majd a főnök állja. Akkor ha már így megbeszéltük a dolgot, mehetnénk is.* Ez pont kapóra jön neki, mert így legalább megtudja azt is, hogy hol van a kis búvóhelye. Ha a másik nem ellenkezik, akkor elmúlhatatlanak és ő majd megy vele.*
– Ó igen el is felejtettem. Szólíts Nimralnak.* Mutatkozik be neki. Ha már mennek, akkor beszédbe elegyedik vele.*
– Végül is az a fekete akármi amit kikevertél mire is jó? * Tenné fel a kérdést*
578. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-17 09:21:14
Üzenet elküldve: 2019-09-17 09:21:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Nimral //
*A lány szavaira csak mosollyal felel.*
-Ha tennék valamit: szerinted visszatértem volna ezzel az itallal a kezemben és szóba álltam volna veled ahelyett, hogy lelépnék? *Kérdezi, majdhogynem kedvesen és rámutatóan. Az ajánlat meglepi és elgondolkodtatja, miközben a sötételf nő megjelenik mellette.*
-Tapasztalt harcosnak tűnsz. Hasznodat vehetném a növények gyűjtésénél. Természetesen előtte el kell mennünk a kunyhómhoz, elhozni a prést és a mozsarakat. Ha ezzel megvagyunk, akkor üstöt kell vennem. Csak azután mehetünk növényt gyűjteni és főzetet kotyvasztani. *Azzal a lány felé fordul.*
-Persze, benne vagyok. Kábítószert nagyon könnyű készíteni, vágyfokozók mellett pedig akár gyermekhajtókat is adhatok. A bénítómérgek pedig hatásosak lennének külön a pengéidhez. Azokért persze semmilyen fizettséget nem kérek. *Fejezi be és várja a választ.*
*A lány szavaira csak mosollyal felel.*
-Ha tennék valamit: szerinted visszatértem volna ezzel az itallal a kezemben és szóba álltam volna veled ahelyett, hogy lelépnék? *Kérdezi, majdhogynem kedvesen és rámutatóan. Az ajánlat meglepi és elgondolkodtatja, miközben a sötételf nő megjelenik mellette.*
-Tapasztalt harcosnak tűnsz. Hasznodat vehetném a növények gyűjtésénél. Természetesen előtte el kell mennünk a kunyhómhoz, elhozni a prést és a mozsarakat. Ha ezzel megvagyunk, akkor üstöt kell vennem. Csak azután mehetünk növényt gyűjteni és főzetet kotyvasztani. *Azzal a lány felé fordul.*
-Persze, benne vagyok. Kábítószert nagyon könnyű készíteni, vágyfokozók mellett pedig akár gyermekhajtókat is adhatok. A bénítómérgek pedig hatásosak lennének külön a pengéidhez. Azokért persze semmilyen fizettséget nem kérek. *Fejezi be és várja a választ.*
577. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-17 01:36:21
Üzenet elküldve: 2019-09-17 01:36:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Csibészek//
-Abogr mester dvözletét küldi a Mélység Urának, egyúttal érdeklődik a szándékai felől.
*Hajtja meg kissé fejét, már amennyire ez lehetséges. Talán bejön, talán nem, vesztenivalójuk nem sok van jelenleg, persze ha nem vesszük egy lapra ezt az életükkel.
Csak álmélkodva szemlélődik, mikor a hatalmas barlangba érnek. Tehát végig igaz volt, valóban itt élnek e különös lények. De minek hozták őket ide?*
-Hümm, hümm.
*Szíves örömest simogatná meg a szakállát a jóízű hümmögés közepette, ám ez jelen pozítúrájában kifejezetten nehézkes lenne. Figyelmesen hallgatja, hogyan kommunikálnak egymással a földmély lakói, s Tozeyához hasonlóan az ő figyelmét sem kerüli el a férfiak hiánya.*
-Ez a denevérharapás... Halálos?
*Nem néz hátra Roddra, nem kívánja látni. Bizonyos benne, hogy ezek itt lenn birtokukban vannak az ellenszérumnak, máskülönben igen csak nehézkes lenne idelenn az élet.*
-Abogr mester repesni fog a boldogságtól, hogy ilyen jól megvannak idelenn. Ha elengednek, már itt sem vagyunk. Üzennének valamit a nagymesternek?
*Kérdi joviális mosollyal arcán, bár ez az oldalában nyilaló fájdalom miatt inkább fájdalmas grimaszra sikeredik. Kell, hogy legyen kiút ebből a kelepcéből.*
-Abogr mester dvözletét küldi a Mélység Urának, egyúttal érdeklődik a szándékai felől.
*Hajtja meg kissé fejét, már amennyire ez lehetséges. Talán bejön, talán nem, vesztenivalójuk nem sok van jelenleg, persze ha nem vesszük egy lapra ezt az életükkel.
Csak álmélkodva szemlélődik, mikor a hatalmas barlangba érnek. Tehát végig igaz volt, valóban itt élnek e különös lények. De minek hozták őket ide?*
-Hümm, hümm.
*Szíves örömest simogatná meg a szakállát a jóízű hümmögés közepette, ám ez jelen pozítúrájában kifejezetten nehézkes lenne. Figyelmesen hallgatja, hogyan kommunikálnak egymással a földmély lakói, s Tozeyához hasonlóan az ő figyelmét sem kerüli el a férfiak hiánya.*
-Ez a denevérharapás... Halálos?
*Nem néz hátra Roddra, nem kívánja látni. Bizonyos benne, hogy ezek itt lenn birtokukban vannak az ellenszérumnak, máskülönben igen csak nehézkes lenne idelenn az élet.*
-Abogr mester repesni fog a boldogságtól, hogy ilyen jól megvannak idelenn. Ha elengednek, már itt sem vagyunk. Üzennének valamit a nagymesternek?
*Kérdi joviális mosollyal arcán, bár ez az oldalában nyilaló fájdalom miatt inkább fájdalmas grimaszra sikeredik. Kell, hogy legyen kiút ebből a kelepcéből.*
576. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-16 21:29:26
Üzenet elküldve: 2019-09-16 21:29:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Mavaarick //
* Megint csak tanúsítja Mavaarick, hogy nem is olyan bolond. Nimral érdeklődve hallgatja amit mond. Miért is ne csatlakozna hozzá úgyis van beszéde vele. Kilép az árnyékból, hogy a férfi is láthassa.*
– Nekem ugyan mondhatod. Nem értek az ilyen különleges főzetekhez. Viszont tud, hogy figyellek ám. Ne tegyél semmi ostobaságot, mert akkor végeznem kell veled.* Mondja érzelem mentes hangon. Átvált arra ami őt érdekli.*
– A mérgeidnek több hasznát fogom venni a munkád során. Viszont úgy hallottam, hogy a béreddel nem feltétlen vagy megelégedve. Erről akarok veled beszélni. Ha tudnál nekem kábítószereket meg vágyfokozókat keverni az nagyon jövedelmező lenne mindkettőnknek. Te elkészíted én meg majd eladom őket és a hasznon megosztozunk. Na mit szólsz hozzá. A főnöknek nem kell feltétlen tudnia róla. Na meg nem mondta, hogy ne tegyünk ilyet. Persze ehhez értened kéne az elkészítésükhöz. Ugye nem okoz problémát neked az ilyesmi?* Felvázolja neki a helyzetet, de a távolságot egyelőre még megtartja tőle. A fegyvere is készenlétben van, ha a másik hirtelen mozdulatot akarna tenni.*
* Megint csak tanúsítja Mavaarick, hogy nem is olyan bolond. Nimral érdeklődve hallgatja amit mond. Miért is ne csatlakozna hozzá úgyis van beszéde vele. Kilép az árnyékból, hogy a férfi is láthassa.*
– Nekem ugyan mondhatod. Nem értek az ilyen különleges főzetekhez. Viszont tud, hogy figyellek ám. Ne tegyél semmi ostobaságot, mert akkor végeznem kell veled.* Mondja érzelem mentes hangon. Átvált arra ami őt érdekli.*
– A mérgeidnek több hasznát fogom venni a munkád során. Viszont úgy hallottam, hogy a béreddel nem feltétlen vagy megelégedve. Erről akarok veled beszélni. Ha tudnál nekem kábítószereket meg vágyfokozókat keverni az nagyon jövedelmező lenne mindkettőnknek. Te elkészíted én meg majd eladom őket és a hasznon megosztozunk. Na mit szólsz hozzá. A főnöknek nem kell feltétlen tudnia róla. Na meg nem mondta, hogy ne tegyünk ilyet. Persze ehhez értened kéne az elkészítésükhöz. Ugye nem okoz problémát neked az ilyesmi?* Felvázolja neki a helyzetet, de a távolságot egyelőre még megtartja tőle. A fegyvere is készenlétben van, ha a másik hirtelen mozdulatot akarna tenni.*
575. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-16 20:55:15
Üzenet elküldve: 2019-09-16 20:55:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Nimral //
*A hang mosolygásra bírja.*
-Ó, szóval veled sutyorgott a főnök? *Következteti, ha helyesen gondolja. Női hangot hall, de nem látja a másikat. A fiolát feljebb mutatja.*
-Ezt az italt a felettesnek szánom, hátha használni tudja valamikor. Ne tudd meg, mekkora kínokat és elképzelhetetlen tébolyt képes egy ilyen okozni. Sokkal borzalmasabb a halálnál is. *Szemei szinte megigézve nézik a mesterművét.* Egy ilyen majdhogynem olyan értékes, mint egy mesterkard. *Mutatja be az árnyban lapulónak az értéket.* Nagyon vigyázni kell rá. *Azzal köszörülni kezdi torkát.*
-Nem csatlakozol hozzám? *Invitálja beszélgetésre az ismeretlent.*
*A hang mosolygásra bírja.*
-Ó, szóval veled sutyorgott a főnök? *Következteti, ha helyesen gondolja. Női hangot hall, de nem látja a másikat. A fiolát feljebb mutatja.*
-Ezt az italt a felettesnek szánom, hátha használni tudja valamikor. Ne tudd meg, mekkora kínokat és elképzelhetetlen tébolyt képes egy ilyen okozni. Sokkal borzalmasabb a halálnál is. *Szemei szinte megigézve nézik a mesterművét.* Egy ilyen majdhogynem olyan értékes, mint egy mesterkard. *Mutatja be az árnyban lapulónak az értéket.* Nagyon vigyázni kell rá. *Azzal köszörülni kezdi torkát.*
-Nem csatlakozol hozzám? *Invitálja beszélgetésre az ismeretlent.*
574. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-16 20:32:54
Üzenet elküldve: 2019-09-16 20:32:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Mavaarick //
* Úgy látszik, hogy helyes volt a megállapítása és tényleg bevásárolni indult. Megleli a férfit és így már kicsit megnyugodhat. A bevásárlás után visszaindul a vajákos. Innentől már nincs túl sok dolga. Könnyedén szemmel tartja amíg újra el nem ér a hídhoz. Itt megint meg kell várnia, amíg megint jócskán tovább halad a hídon. Ezután indulhat csak el. A túloldalon újra meg kell keresnie a férfit, de itt könnyebb dolga van, mert itt nincs az a tömeg. Ráadásul nem is kell soká keresnie, mert megült egy rom tövében kotyvasztani valamit. A lány kényelmesen elhelyezkedik valahol ahonnét jól látja, hogy mit ügyködik a másik. Valami csak lesz belőle, mert füst keletkezik és Nimral orrát bűz csapja meg. ~Na ez biztos kuka lett.~ Állapítja meg magában, de mikor Mavaarick felemeli az italt és megszólal, hogy feketébb lett, akkor egyet kell értenie vele. Úgy látszik mégiscsak ért valamit a dologhoz. Árnyékban marad, de megszólal.*
– Gratulálok, úgy tűnik értesz valamit a kotyvasztáshoz. Már csak az a kérdés, hogy mit fogy csinálni azzal a löttyel?
* Úgy látszik, hogy helyes volt a megállapítása és tényleg bevásárolni indult. Megleli a férfit és így már kicsit megnyugodhat. A bevásárlás után visszaindul a vajákos. Innentől már nincs túl sok dolga. Könnyedén szemmel tartja amíg újra el nem ér a hídhoz. Itt megint meg kell várnia, amíg megint jócskán tovább halad a hídon. Ezután indulhat csak el. A túloldalon újra meg kell keresnie a férfit, de itt könnyebb dolga van, mert itt nincs az a tömeg. Ráadásul nem is kell soká keresnie, mert megült egy rom tövében kotyvasztani valamit. A lány kényelmesen elhelyezkedik valahol ahonnét jól látja, hogy mit ügyködik a másik. Valami csak lesz belőle, mert füst keletkezik és Nimral orrát bűz csapja meg. ~Na ez biztos kuka lett.~ Állapítja meg magában, de mikor Mavaarick felemeli az italt és megszólal, hogy feketébb lett, akkor egyet kell értenie vele. Úgy látszik mégiscsak ért valamit a dologhoz. Árnyékban marad, de megszólal.*
– Gratulálok, úgy tűnik értesz valamit a kotyvasztáshoz. Már csak az a kérdés, hogy mit fogy csinálni azzal a löttyel?
573. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-16 19:57:25
Üzenet elküldve: 2019-09-16 19:57:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérőben//
*Mihelyst újra a rendes, bár enyhén romos városi oldalon találja magát, már gondolkodik. Talán nem fogja megvárni, míg a helyszínre ér. Egy rom tövébe húzódik és berendezkedik a bájital kevergetéshez. ~ Na nézzük, mennyire vagyok jó. ~ Gondolja magában, s összeönti a megvásárolt löttyöket. Csapkodások és puffanások után, valamint az elviselhetetlen bűz kíséretében, köhögése befejeztével, késznek találja a mesterművét.*
-Sokkal feketébb lett! *Mondja magának, azzal csillogó, érdeklődő szemeivel a fiolát nézi, miközben szürke ujjaival forgatja azt.*
*Mihelyst újra a rendes, bár enyhén romos városi oldalon találja magát, már gondolkodik. Talán nem fogja megvárni, míg a helyszínre ér. Egy rom tövébe húzódik és berendezkedik a bájital kevergetéshez. ~ Na nézzük, mennyire vagyok jó. ~ Gondolja magában, s összeönti a megvásárolt löttyöket. Csapkodások és puffanások után, valamint az elviselhetetlen bűz kíséretében, köhögése befejeztével, késznek találja a mesterművét.*
-Sokkal feketébb lett! *Mondja magának, azzal csillogó, érdeklődő szemeivel a fiolát nézi, miközben szürke ujjaival forgatja azt.*
572. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-16 19:52:20
Üzenet elküldve: 2019-09-16 19:52:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Mavaarick nyomában //
* A vajákos hamar odébb áll, amíg ő Rulcarral foglalkozik. Sietve indul utána, hogy ne veszítse el. Szerencséjére a ruháját könnyű kiszúrni. A romok felé tart és ezt Nimral nem érti, hogy miért is teszi. Csendben és tisztes távolból követi. Ügyelve, hogy mindig rejtve maradjon. Nem kell sok, hogy kiderüljön hova is igyekszik Mavaarick. Sárvárosba tart, ami gyanúra adhat okot. ~ Meg akarna lépni a pénzzel? Meglátjuk. ~ Megvárja amíg a másik átjut a hídon és csak azután indul el.*
* A vajákos hamar odébb áll, amíg ő Rulcarral foglalkozik. Sietve indul utána, hogy ne veszítse el. Szerencséjére a ruháját könnyű kiszúrni. A romok felé tart és ezt Nimral nem érti, hogy miért is teszi. Csendben és tisztes távolból követi. Ügyelve, hogy mindig rejtve maradjon. Nem kell sok, hogy kiderüljön hova is igyekszik Mavaarick. Sárvárosba tart, ami gyanúra adhat okot. ~ Meg akarna lépni a pénzzel? Meglátjuk. ~ Megvárja amíg a másik átjut a hídon és csak azután indul el.*
571. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-16 18:21:30
Üzenet elküldve: 2019-09-16 18:21:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Egyenesen vág át az otthonos romok között. Sokan viszolyognak a város ezen részétől, de Mad nem tartozik közéjük. Szereti a törmelékes épület maradványokat, az elmúlás illatát. Mert bárki mondhat bármit; annak jellegzetes bukéja van! Nem áll meg és nem foglalkozik senkivel. Egy rom mögé bújik, s gyorsan magára kapja a lepelt. Ha ezzel megvolna, csuklyáját fejére húzza. A Csonthíd felé igyekszik, hiszen csak úgy tud átjutni a "Szabadok Városába". ~ Cöh, mintha igaz lenne. Önmagatok rabjai vagytok. ~ Gondolja és az újabb, nemesnek hitt szórványok hatására cseppnyit elmosolyodik.*
570. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-16 15:03:37
Üzenet elküldve: 2019-09-16 15:03:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Nem árt az óvatosság és a laktanya irányába és emiatt úgy dönt, hogy jobb lesz a tesz egy kis kitérőt a romváros felé. Ahogy sétálgat az egykoron szebb napokat megélt utcák elkopott kövezetén, úgy jut eszébe egy új megvalósítandó terv. Lehet, hogy nem ártana itt a romvárosban is egy búvóhely, vagy egy kis tanya, hiszen a szegénynegyedbéli helyét, már átengedte az újonc vajákosnak, és így a találkozókat át kell tennie egy másik placcra.
Jól ismeri a várost és azt is mi az, ami maradt belőle. Ennek nyomán és Nimral információinak megfelelően nem is találhatna jobb helyet magának, mint a régi sötételf kúriát.
A romok még bizonyosan vetnek annyi árnyékot, hogy egy egy találkozót le lehessen bonyolítani ott.
Ezen felismerés örömére útvonalat vált és sarokról sarokra óvatosan elindul a kúria irányába. Haladása közben többször is megáll és rejtekhelyet keres magának, hogy vajon követik e. Jól álcázza magát és ügyel a nyomainak eltüntetésére. Nem a legrövidebb, hanem inkább a legkiszámíthatatlanabb utat választja, hogy ezzel is összezavarhassa az ellenségeit, amelyek véleménye szerint folyton a nyomában vannak.*
Jól ismeri a várost és azt is mi az, ami maradt belőle. Ennek nyomán és Nimral információinak megfelelően nem is találhatna jobb helyet magának, mint a régi sötételf kúriát.
A romok még bizonyosan vetnek annyi árnyékot, hogy egy egy találkozót le lehessen bonyolítani ott.
Ezen felismerés örömére útvonalat vált és sarokról sarokra óvatosan elindul a kúria irányába. Haladása közben többször is megáll és rejtekhelyet keres magának, hogy vajon követik e. Jól álcázza magát és ügyel a nyomainak eltüntetésére. Nem a legrövidebb, hanem inkább a legkiszámíthatatlanabb utat választja, hogy ezzel is összezavarhassa az ellenségeit, amelyek véleménye szerint folyton a nyomában vannak.*
569. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-14 12:30:35
Üzenet elküldve: 2019-09-14 12:30:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Lassú léptekkel halad az apokaliptikus városrészen. Szinte oda sem figyel a romokra. Az elhagyatott házak elkerülik figyelmét. Ha kissé jobban szétszórt lenne még a szakadékba is beleesne talán. Csak saját magával van elfoglalva most Ayer. Ha valaki most futna neki, mint ma reggel a gyermek, kérdés nélkül a hasadékba lökné. Múltja, emlékei úgy kísértik, mint egy álmatlan rémálom. Elég volt ennyi hogy a felszínre törjenek régi érzései. A viszonya ezzel a kegyetlen világgal, ahol vadásztörvények vannak. Füzetek vannak, és nevek vannak, és nincs se béke se nyugalom, csak olyan lények akik túl egysíkúak az életük felfogásához. Felfogni és tudatosítani magukban, hogyha nincsenek mindenre felkészülve, elpusztulnak úgy mint azoknak a házaknak a lakói, amik mellett most sétál.
~Az a tündér, egy félrenyelt halszálkában is elpusztulhat.~
Gondolja magában elkondolkozón. Nem azért mert ezt kívánná, csak nem hiszi hogy tudná a tündérke ennek a súlyát. Bárki bármelyik pillanatban a halál torkában ragadhat. A férfi megrémül. Megrémül, mert érzi, hogy ez egy jó érzés számára. Tudja hogy ez egy szörnyű dolog. Mégis úgy érzi, csodás hogy így van. Tudja hogy minden halál keserű, és gyászos, mégis azt érzi mennyire szükségszerű. Előveszi a kis füzetét a mellényzsebéből. Minden oldalra csak két név kerül. Ki adta fel, és mi volt a feladat. Átlapozza, amíg kicsit visszaemlékszik. Hirtelen a szél megborzolja a tarkóján a szőrt. Mintha maga a halál hideg lehelete jönne fel a résből, ami kettészeli a várost. Ki áll a szélére, mint aki leugrani készül. És ugrik is. Eddigi életének minden maradék kézzelfogható emlékét a mélybe taszítja. Kidobja a füzetet. A biztonságot adó füzetet tele zsarolható nevekkel. És egyben az utolsó jelét hogy vadász volt valaha. A tetoválást menekülése első napján vágta ketté az alkarján. Épp hogy túlélte, de még sosem volt olyan felszabadult mint akkor. Most is valami hasonlót érez, ahogy áll, és a hideg szél mardossa. Mintha a füzet köszönne el tőle.*
-Nem fogsz hiányozni.
~Az a tündér, egy félrenyelt halszálkában is elpusztulhat.~
Gondolja magában elkondolkozón. Nem azért mert ezt kívánná, csak nem hiszi hogy tudná a tündérke ennek a súlyát. Bárki bármelyik pillanatban a halál torkában ragadhat. A férfi megrémül. Megrémül, mert érzi, hogy ez egy jó érzés számára. Tudja hogy ez egy szörnyű dolog. Mégis úgy érzi, csodás hogy így van. Tudja hogy minden halál keserű, és gyászos, mégis azt érzi mennyire szükségszerű. Előveszi a kis füzetét a mellényzsebéből. Minden oldalra csak két név kerül. Ki adta fel, és mi volt a feladat. Átlapozza, amíg kicsit visszaemlékszik. Hirtelen a szél megborzolja a tarkóján a szőrt. Mintha maga a halál hideg lehelete jönne fel a résből, ami kettészeli a várost. Ki áll a szélére, mint aki leugrani készül. És ugrik is. Eddigi életének minden maradék kézzelfogható emlékét a mélybe taszítja. Kidobja a füzetet. A biztonságot adó füzetet tele zsarolható nevekkel. És egyben az utolsó jelét hogy vadász volt valaha. A tetoválást menekülése első napján vágta ketté az alkarján. Épp hogy túlélte, de még sosem volt olyan felszabadult mint akkor. Most is valami hasonlót érez, ahogy áll, és a hideg szél mardossa. Mintha a füzet köszönne el tőle.*
-Nem fogsz hiányozni.
568. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-13 20:40:31
Üzenet elküldve: 2019-09-13 20:40:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Csibészek//
*Sok tekintetben igen egyszerű a gondolkodása és tapasztalatlan még az élet dolgaiban, a mágiában pedig különösen idegennek érzi magát. Bár Abogr tiszteletet ébresztett benne, a végén mégis egy fáradt, öreg gnómnak látta inkább, aki bizarr trükköket ismer. Sejti, hogy valamire használni akarja azt a tudást, amit szállítanak neki, de eddig nem kérdőjelezte meg pártatlanságra hajló szándékát a küldetésüket illetően. Talán túlzottan szó szerint vette, hogy csak magukra számíthatnak. Ezért jó, hogy Kilvard velük van, és bizalma töretlen mestere iránt, Zeya sokkal egyenesebb és földhöz ragadtabb gondolkodáshoz van szokva, lassabban jutna arra a következtetésre, hogy segítséget kérhetnének. Ő inkább a kijutás önerőből megvalósítható változatait keresi.
Örül, hogy térképük szerint haladnak visszafelé, nem csak azért, mert ismerős a terep, hanem azért is, mert minden lépéssel közelebb kerülnek a kijárathoz. Már nem emlékszik, hogy említette-e Bervoldnak a kötelet a szakadékban, remélhetőleg ez a részlet elsikkadt. Ha a felszerelésükhöz nem is jutnak már hozzá – bár kardjáért akár parázson is hajlandó lenne járni -, minden egyéb nélkül kijuthatnak, ha valahogy sikerül megszökniük. A denevérbarlang láttán elhúzza a száját. Itt még viszonylag rendben voltak a dolgok, bár Rodd már a mászásnál megsérült. Azt a harapást valóban itt kapta.
A rejtett bejáraton elcsodálkozik. Nem csoda, hogy kényelmesen volt idejük csapdát állítani számukra, a denevérek fellármázták az egész termet, és a sötétben Bervold kilopakodhatott, hogy elcsalja őket a Nassikyhez, ők pedig hátba támadták őket. Tekintete szigorú éllel keresi az áruló tarkóját vagy hátát. Ha nem szegődik melléjük, akkor is könnyen lehet, hogy ugyanoda lyukadnak ki, de Gremet maga ejtette foglyul, és elárulta titkaikat. Azt viszont már egy kicsit jobban megérti, miért nem fordította őket vissza, hogy meneküljenek el mind a felszínre. A csapda tulajdonképpen már akkor bezárult, mikor találkoztak, csak egy kicsit még kellett húzni az időt. Talán a harcosokat kellett összegyűjteni? Esetleg magát a Mélységek Urát ugrasztották ki heti nagy fürdőjéből? Vagy így tették őket próbára? A lökés kizökkenti a gondolatmenetből, a szűk résen átvergődik magukat esetlenül. A Roddra terelődő kérdés meglepi. Lehet, hogy csak öncélú kíváncsiság áll az érdeklődés mögött, de ráfog erre a szálra, mielőtt elillan.*
- Igen. Tudjátok, hogyan lehet segíteni rajta? Elengedhetnétek a kezeit, lassan már állni sem tud, nemhogy így járni. És vizet is kaphatna.
*Maga nem gondolt még rá, hogy a felszíni nyelvtudás nem az alapoktatás része idelent, míg erre maga a vezető fel nem hívja a figyelmét.*
- Honnan ismered ilyen jól a nyelvünket?
*Kilvard örömét nem tudja osztani a megismerésre váró Jak-hen kapcsán. Lehet, hogy ott fogják feláldozni őket egy kecskeszarvú istenségnek. Ez esetben kívánja Roddnak, hogy ő legyen az első, rövidebb ideig szenvedne. Sötét gondolatait viszont lassanként megint elhessenti a csodálkozás. Egészen családias környezetbe érnek. Nők, gyerekek, öregek. Szüretelés.*
- Ez a Jak-hen?
*Ráncolja össze a szemöldökeit. Tekintetével igyekszik kerülni a szembántó fényt.*
- Inkább olyan, mint a szántóföldek barlang változata.
*Motyogja inkább csak úgy magának. Világos, a gyengék termelik ki a gombákat.*
- Hol vannak az erős férfiak?
*Bukik ki belőle a kérdés. Kilvard üzenettel kapcsolatos ügyeskedését némán figyeli, nem érti, mire megy ki a játék. Ez megint olyasmi lehet, amiben ő nincs otthon, így bölcsebbnek látja hallgatni.*
*Sok tekintetben igen egyszerű a gondolkodása és tapasztalatlan még az élet dolgaiban, a mágiában pedig különösen idegennek érzi magát. Bár Abogr tiszteletet ébresztett benne, a végén mégis egy fáradt, öreg gnómnak látta inkább, aki bizarr trükköket ismer. Sejti, hogy valamire használni akarja azt a tudást, amit szállítanak neki, de eddig nem kérdőjelezte meg pártatlanságra hajló szándékát a küldetésüket illetően. Talán túlzottan szó szerint vette, hogy csak magukra számíthatnak. Ezért jó, hogy Kilvard velük van, és bizalma töretlen mestere iránt, Zeya sokkal egyenesebb és földhöz ragadtabb gondolkodáshoz van szokva, lassabban jutna arra a következtetésre, hogy segítséget kérhetnének. Ő inkább a kijutás önerőből megvalósítható változatait keresi.
Örül, hogy térképük szerint haladnak visszafelé, nem csak azért, mert ismerős a terep, hanem azért is, mert minden lépéssel közelebb kerülnek a kijárathoz. Már nem emlékszik, hogy említette-e Bervoldnak a kötelet a szakadékban, remélhetőleg ez a részlet elsikkadt. Ha a felszerelésükhöz nem is jutnak már hozzá – bár kardjáért akár parázson is hajlandó lenne járni -, minden egyéb nélkül kijuthatnak, ha valahogy sikerül megszökniük. A denevérbarlang láttán elhúzza a száját. Itt még viszonylag rendben voltak a dolgok, bár Rodd már a mászásnál megsérült. Azt a harapást valóban itt kapta.
A rejtett bejáraton elcsodálkozik. Nem csoda, hogy kényelmesen volt idejük csapdát állítani számukra, a denevérek fellármázták az egész termet, és a sötétben Bervold kilopakodhatott, hogy elcsalja őket a Nassikyhez, ők pedig hátba támadták őket. Tekintete szigorú éllel keresi az áruló tarkóját vagy hátát. Ha nem szegődik melléjük, akkor is könnyen lehet, hogy ugyanoda lyukadnak ki, de Gremet maga ejtette foglyul, és elárulta titkaikat. Azt viszont már egy kicsit jobban megérti, miért nem fordította őket vissza, hogy meneküljenek el mind a felszínre. A csapda tulajdonképpen már akkor bezárult, mikor találkoztak, csak egy kicsit még kellett húzni az időt. Talán a harcosokat kellett összegyűjteni? Esetleg magát a Mélységek Urát ugrasztották ki heti nagy fürdőjéből? Vagy így tették őket próbára? A lökés kizökkenti a gondolatmenetből, a szűk résen átvergődik magukat esetlenül. A Roddra terelődő kérdés meglepi. Lehet, hogy csak öncélú kíváncsiság áll az érdeklődés mögött, de ráfog erre a szálra, mielőtt elillan.*
- Igen. Tudjátok, hogyan lehet segíteni rajta? Elengedhetnétek a kezeit, lassan már állni sem tud, nemhogy így járni. És vizet is kaphatna.
*Maga nem gondolt még rá, hogy a felszíni nyelvtudás nem az alapoktatás része idelent, míg erre maga a vezető fel nem hívja a figyelmét.*
- Honnan ismered ilyen jól a nyelvünket?
*Kilvard örömét nem tudja osztani a megismerésre váró Jak-hen kapcsán. Lehet, hogy ott fogják feláldozni őket egy kecskeszarvú istenségnek. Ez esetben kívánja Roddnak, hogy ő legyen az első, rövidebb ideig szenvedne. Sötét gondolatait viszont lassanként megint elhessenti a csodálkozás. Egészen családias környezetbe érnek. Nők, gyerekek, öregek. Szüretelés.*
- Ez a Jak-hen?
*Ráncolja össze a szemöldökeit. Tekintetével igyekszik kerülni a szembántó fényt.*
- Inkább olyan, mint a szántóföldek barlang változata.
*Motyogja inkább csak úgy magának. Világos, a gyengék termelik ki a gombákat.*
- Hol vannak az erős férfiak?
*Bukik ki belőle a kérdés. Kilvard üzenettel kapcsolatos ügyeskedését némán figyeli, nem érti, mire megy ki a játék. Ez megint olyasmi lehet, amiben ő nincs otthon, így bölcsebbnek látja hallgatni.*
567. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-13 17:45:23
Üzenet elküldve: 2019-09-13 17:45:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Csibészek//
*Ha valaki felderítőcsapatot küld egy addig ismeretlen területre, nehéz elhinni róla, hogy nem céllal és okkal tenné. Aborg egy egész csapatot küldött a Meredélybe, azzal a céllal, hogy az ott élő onthorikról és terveikről információt szerezzenek. De vajon tényleg nem akart beleszólni a világ dolgaiba? És mit kezdett volna az információkkal, amelyeket a visszatérő csapattól kap?
Hasonló kérdések is megfogalmazódhatnak Tozeyában, miközben látszólag fegyvertelenül, hisz kalapját nem vették el, megkötözve vezetik a barlangjáraton keresztül.
Egészen visszavezetik őket a járatban az első barlangig, ahol a denevérekkel csatáztak korábban. Ott egy rendkívül jól álcázott falrészhez fordulnak. Avatatlan szem meg sem látná a cseppkövek mögött rejtőző járatot, melynek csak a bejárata keskeny, beérve kiszélesedik. A vállukon keresztben bottal megkötözöttek nehezen trükközik be magukat, de aztán a kiszélesedő járatban kényelmesen elférnének akár hárman is egymás mellett.
A többi onthroki talán nem beszéli a közöst úgy, mint a Mélység Ura, mert nem reagálnak a lány által kiejtett szavakra, csak egy barátságtalan lökést érezhet a vállán.
Rodd eléggé rosszul néz ki, mintha láz gyötörné, reszket és izzad egyszerre.*
- Megmarta egy... *Szólal meg Quorqueraq, de megtorpan a kérdésben, gondolkodnia kell.*
- Hogy is mondjátok ti? Denevér, igen, denevér. *Mosolyodik el, ahogy megtalálja a keresett szót.*
- Megmarta egy denevér? *Ismétli meg a kérdést egészben az izzadó arcú Rodd felé intve.*
- Valóban az, szeretni fogod. *Válaszol mosolyogva Kilvard kijelentésére.*
- Varázslat. *Néz rá Quorqueraq, ahogy befordul egy járaton. Oldalra több járat is vezet el, mindben a zöld mohaszerű növény ad zöldes fényt, de úgy tűnik, az onthrokik tökéletesen megszokták már.*
- Miféle üzenet? *Érdeklődik komoly képpel a Mélység Ura.
A kis csapat észreveheti, hogy a barlang fokozatosan kiszélesedik, a zöld fény is erősödni látszik, a sűrűsödő oldaljáratokból egy-két onthroki lép ki kíváncsian nézelődve, furcsa zöngétlen nyelvükön beszélgetve. A többség öreg van nőstény, de akadnak fiatal onthrokiak is, szinte gyermekek.
Kilvard aztán rájöhet, hogy a Jak-hen lehet az onthroki barlangvilág központja. Hatalmas belső méretű barlangterembe érnek. Körben a falakba vájt járatok sorakoznak, mint a méhkasban, ahová sziklalépcsők és természetes feljáratok vezetnek fel. A magasban, elérhetetlennek tűnő magasságban a felső barlangfalat zöld mohaszőnyeg borítja, abból ragyog a fény bántóan.
Bal oldalt víz csobog, talán valami barlangi forrás lehet vagy felszíni víznyelőből származhat a víz és folyik el barlangi folyóként, hogy kettészelve a Jak-hent eltűnjön a szemközti falban. A barlangfalnál valamilyen ültetvényféle tenyészik, gombák, színtelen telepekben, amelyeket onthrokiak aratnak le gyökerekből font kosarakba. Mind megállnak a munkában, sárga szemek fordulnak az érkező felszíniek felé, Quorqueraq-t mély meghajlással, furcsa torokhangú köszöntéssel üdvözlik.*
*Ha valaki felderítőcsapatot küld egy addig ismeretlen területre, nehéz elhinni róla, hogy nem céllal és okkal tenné. Aborg egy egész csapatot küldött a Meredélybe, azzal a céllal, hogy az ott élő onthorikról és terveikről információt szerezzenek. De vajon tényleg nem akart beleszólni a világ dolgaiba? És mit kezdett volna az információkkal, amelyeket a visszatérő csapattól kap?
Hasonló kérdések is megfogalmazódhatnak Tozeyában, miközben látszólag fegyvertelenül, hisz kalapját nem vették el, megkötözve vezetik a barlangjáraton keresztül.
Egészen visszavezetik őket a járatban az első barlangig, ahol a denevérekkel csatáztak korábban. Ott egy rendkívül jól álcázott falrészhez fordulnak. Avatatlan szem meg sem látná a cseppkövek mögött rejtőző járatot, melynek csak a bejárata keskeny, beérve kiszélesedik. A vállukon keresztben bottal megkötözöttek nehezen trükközik be magukat, de aztán a kiszélesedő járatban kényelmesen elférnének akár hárman is egymás mellett.
A többi onthroki talán nem beszéli a közöst úgy, mint a Mélység Ura, mert nem reagálnak a lány által kiejtett szavakra, csak egy barátságtalan lökést érezhet a vállán.
Rodd eléggé rosszul néz ki, mintha láz gyötörné, reszket és izzad egyszerre.*
- Megmarta egy... *Szólal meg Quorqueraq, de megtorpan a kérdésben, gondolkodnia kell.*
- Hogy is mondjátok ti? Denevér, igen, denevér. *Mosolyodik el, ahogy megtalálja a keresett szót.*
- Megmarta egy denevér? *Ismétli meg a kérdést egészben az izzadó arcú Rodd felé intve.*
- Valóban az, szeretni fogod. *Válaszol mosolyogva Kilvard kijelentésére.*
- Varázslat. *Néz rá Quorqueraq, ahogy befordul egy járaton. Oldalra több járat is vezet el, mindben a zöld mohaszerű növény ad zöldes fényt, de úgy tűnik, az onthrokik tökéletesen megszokták már.*
- Miféle üzenet? *Érdeklődik komoly képpel a Mélység Ura.
A kis csapat észreveheti, hogy a barlang fokozatosan kiszélesedik, a zöld fény is erősödni látszik, a sűrűsödő oldaljáratokból egy-két onthroki lép ki kíváncsian nézelődve, furcsa zöngétlen nyelvükön beszélgetve. A többség öreg van nőstény, de akadnak fiatal onthrokiak is, szinte gyermekek.
Kilvard aztán rájöhet, hogy a Jak-hen lehet az onthroki barlangvilág központja. Hatalmas belső méretű barlangterembe érnek. Körben a falakba vájt járatok sorakoznak, mint a méhkasban, ahová sziklalépcsők és természetes feljáratok vezetnek fel. A magasban, elérhetetlennek tűnő magasságban a felső barlangfalat zöld mohaszőnyeg borítja, abból ragyog a fény bántóan.
Bal oldalt víz csobog, talán valami barlangi forrás lehet vagy felszíni víznyelőből származhat a víz és folyik el barlangi folyóként, hogy kettészelve a Jak-hent eltűnjön a szemközti falban. A barlangfalnál valamilyen ültetvényféle tenyészik, gombák, színtelen telepekben, amelyeket onthrokiak aratnak le gyökerekből font kosarakba. Mind megállnak a munkában, sárga szemek fordulnak az érkező felszíniek felé, Quorqueraq-t mély meghajlással, furcsa torokhangú köszöntéssel üdvözlik.*
566. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-12 23:01:36
Üzenet elküldve: 2019-09-12 23:01:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Csibészek//
*Tozeya megjegyzését elengedi a füle mellett. Szorult helyzetben kell most helytállniuk, ráadásul az ő humorérzéke amúgy is kifejezetten sajátos.*
-Jak-hen. Bizonyára csodás hely!
*Bólogat serényen és közben igyekszik nem tudomást venni az alighanem törött bordái okozta fájdalomról.*
-Mágia segítségével.
*Feleli rejtélyesen, agya pedig mindenközben vadul zakatol. Hogy tudná értesíteni a mágust észrevétlen, hogy bajban vannak? Jelen helyzetében alighanem sehogy, de kapva kell kapni minden adódó alkalmon. Egyetlen vigasza jelen helyzetben az életük. Ha a Mélységek Ura, vagy kicsoda holtan kívánná látni őket, már rég halottak lennének. Más kérdés, hogy mi a szándéka velük. Sajnos elég sok rémkép férkőzik gondolatai közé válogatott kínzásokról... De nincs mit tenni és nem is érdemes. Amúgy is roppant kíváncsi, hová fut ki ez az egész és mi az a Jak-hen egyáltalán.*
-Még nem adtam át a nagymester üzenetét.
*Kezd bele óvatosan, tekintetét mereven az előtte haladó hátának szegezi. Noha kiutat aligha jelent a rizsázás, a helyzetükön talán javíthat némileg.*
*Tozeya megjegyzését elengedi a füle mellett. Szorult helyzetben kell most helytállniuk, ráadásul az ő humorérzéke amúgy is kifejezetten sajátos.*
-Jak-hen. Bizonyára csodás hely!
*Bólogat serényen és közben igyekszik nem tudomást venni az alighanem törött bordái okozta fájdalomról.*
-Mágia segítségével.
*Feleli rejtélyesen, agya pedig mindenközben vadul zakatol. Hogy tudná értesíteni a mágust észrevétlen, hogy bajban vannak? Jelen helyzetében alighanem sehogy, de kapva kell kapni minden adódó alkalmon. Egyetlen vigasza jelen helyzetben az életük. Ha a Mélységek Ura, vagy kicsoda holtan kívánná látni őket, már rég halottak lennének. Más kérdés, hogy mi a szándéka velük. Sajnos elég sok rémkép férkőzik gondolatai közé válogatott kínzásokról... De nincs mit tenni és nem is érdemes. Amúgy is roppant kíváncsi, hová fut ki ez az egész és mi az a Jak-hen egyáltalán.*
-Még nem adtam át a nagymester üzenetét.
*Kezd bele óvatosan, tekintetét mereven az előtte haladó hátának szegezi. Noha kiutat aligha jelent a rizsázás, a helyzetükön talán javíthat némileg.*
565. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-11 19:50:07
Üzenet elküldve: 2019-09-11 19:50:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Kertész leszek, fát nevelek//
*Svir éppenséggel többnyire gyalog jár a városban, lóra leginkább csak a városon kívülre vezető utak alkalmával ül. A lólegelésből levezetett következtetés viszont mégis helyes, itthon van. Figyelmes lesz a kinti motozásra és zörgésre, de csak nagy sokára jön elő. Elég megbízhatónak tartja a kertészt, ezért nem akar folyton a körmére nézni. Tudja, hogy a munkásembereknek nem hiányzik, hogy idegesítsék őket. Neki pedig az nem, hogy miattuk idegesítse magát. A furulyaszóra már csak kidugja az orrát az ajtón. A Kalaposnak teljesen és tényleg beöltözve jön elő. Köpeny, kard és tollas kalap is van nála, utóbbi bevett szokás szerint a fején pihen. Pontosan úgy néz ki, mint aki készül valahova. Első útja viszont a kert hátuljába vezet a falatozó kertészéhez. Vár egy kicsit a megszólalással, addig, amíg a dallam elülni hallik. Aztán megszólal.*
– Jó napot és jó étvágyat! Látom, hogy szépen haladsz. Rendben van minden? *kérdi, mert ezt azért akkor is meg kell kérdeznie a házigazdának, ha nem nagyon szeretne akadékoskodni.*
*Svir éppenséggel többnyire gyalog jár a városban, lóra leginkább csak a városon kívülre vezető utak alkalmával ül. A lólegelésből levezetett következtetés viszont mégis helyes, itthon van. Figyelmes lesz a kinti motozásra és zörgésre, de csak nagy sokára jön elő. Elég megbízhatónak tartja a kertészt, ezért nem akar folyton a körmére nézni. Tudja, hogy a munkásembereknek nem hiányzik, hogy idegesítsék őket. Neki pedig az nem, hogy miattuk idegesítse magát. A furulyaszóra már csak kidugja az orrát az ajtón. A Kalaposnak teljesen és tényleg beöltözve jön elő. Köpeny, kard és tollas kalap is van nála, utóbbi bevett szokás szerint a fején pihen. Pontosan úgy néz ki, mint aki készül valahova. Első útja viszont a kert hátuljába vezet a falatozó kertészéhez. Vár egy kicsit a megszólalással, addig, amíg a dallam elülni hallik. Aztán megszólal.*
– Jó napot és jó étvágyat! Látom, hogy szépen haladsz. Rendben van minden? *kérdi, mert ezt azért akkor is meg kell kérdeznie a házigazdának, ha nem nagyon szeretne akadékoskodni.*
564. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-10 17:41:03
Üzenet elküldve: 2019-09-10 17:41:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon, Cyprylana//
*Ahogy Learon mester így elővezette a gazdálkodást és a növények szeretetét, lassan ott tart, hogy neki is kedve lenne a dologhoz, de gyorsan elhessegeti a gondolatot. Nem tudná elviselni, hogy egyfolytában piszkos és néha még az állatok szaga is rátapadna, na meg a ruháira. ~Nem bírnám elviselni. ~ Mosolyog bocsánatkérően, bár semmi rosszat nem mondott.*
-Szóval a kutyáját okítja, biztos okos állat. *Még igazán soha nem merült fel benne, hogy szeretne állatot tartani, csak úgy, kedvtelésből, hogy legyen. Nem igazán kötődik egyikhez se. Aztán a férfi előáll ezzel a butasággal, hogy a fejsimogatás azért elnézendő mert öreg.*
-Áh, és milyen öreg is vagy? *Néz fel rá érdeklődve, közben karjait egymásba fonja.*
-Tehát te ilyen tapizós vagy és a veled egykorú nők hogy viselik, hogy taperolod őket? Hü?.. Hü? *Egyre gyanúsabb neki a fickó, nem igazán akarja elhinni, hogy akármelyik önérzetes hölgyemény ezt ne kérné ki magának. Aztán érkezik a hirtelen leszúrt szókapcsolat és teljesen ledermed.*
-Csak úgy? A semmiből beléd állította? Jól vagy? *Csak úgy pattog a tekintete az öregen, hogy megtalálja a késszúrás nyomát, bár sejti, hogy azt most anyag takar el, minden kíváncsi tekintet elől. Aztán érkezik a következő csapás, amitől egy pillanatra levegőt is elfelejt venni. ~Meghaltál?! Mi a ménkű folyik itt?! ~ Meg is áll, sőt kicsit hátrál is, szemeivel valamiféle menekülő utat keresve, ha esetleg Learon bele kívánna harapni. Azért még minden részére szüksége van, az orrára, az ujjaira a füleire. Ahogy pedig ezekre gondol, kezével be is járja az arcán az említett utat.*
-Azt hiszem most talán jobb ha én erre… nem… talán arra… vagy arra… *Úsztatja végig a mutató ujját a közeli utcákon, bár eléggé bátortalan és határozatlan az úti célt illetően. ~Lehet, hogy direkt rossz felé vezetett, hogy egy sötét sikátorban aztán letéphesse a szárnyaimat, aztán élve elföldeljen vagy, ami még rosszabb. Megegyen! ~ Látszik rajta, hogy nem kicsit ijesztette meg a mágus, épp, hogy csak a lábai nem kezdenek remegésbe.*
//Learon, Cyprylana//
*Ahogy Learon mester így elővezette a gazdálkodást és a növények szeretetét, lassan ott tart, hogy neki is kedve lenne a dologhoz, de gyorsan elhessegeti a gondolatot. Nem tudná elviselni, hogy egyfolytában piszkos és néha még az állatok szaga is rátapadna, na meg a ruháira. ~Nem bírnám elviselni. ~ Mosolyog bocsánatkérően, bár semmi rosszat nem mondott.*
-Szóval a kutyáját okítja, biztos okos állat. *Még igazán soha nem merült fel benne, hogy szeretne állatot tartani, csak úgy, kedvtelésből, hogy legyen. Nem igazán kötődik egyikhez se. Aztán a férfi előáll ezzel a butasággal, hogy a fejsimogatás azért elnézendő mert öreg.*
-Áh, és milyen öreg is vagy? *Néz fel rá érdeklődve, közben karjait egymásba fonja.*
-Tehát te ilyen tapizós vagy és a veled egykorú nők hogy viselik, hogy taperolod őket? Hü?.. Hü? *Egyre gyanúsabb neki a fickó, nem igazán akarja elhinni, hogy akármelyik önérzetes hölgyemény ezt ne kérné ki magának. Aztán érkezik a hirtelen leszúrt szókapcsolat és teljesen ledermed.*
-Csak úgy? A semmiből beléd állította? Jól vagy? *Csak úgy pattog a tekintete az öregen, hogy megtalálja a késszúrás nyomát, bár sejti, hogy azt most anyag takar el, minden kíváncsi tekintet elől. Aztán érkezik a következő csapás, amitől egy pillanatra levegőt is elfelejt venni. ~Meghaltál?! Mi a ménkű folyik itt?! ~ Meg is áll, sőt kicsit hátrál is, szemeivel valamiféle menekülő utat keresve, ha esetleg Learon bele kívánna harapni. Azért még minden részére szüksége van, az orrára, az ujjaira a füleire. Ahogy pedig ezekre gondol, kezével be is járja az arcán az említett utat.*
-Azt hiszem most talán jobb ha én erre… nem… talán arra… vagy arra… *Úsztatja végig a mutató ujját a közeli utcákon, bár eléggé bátortalan és határozatlan az úti célt illetően. ~Lehet, hogy direkt rossz felé vezetett, hogy egy sötét sikátorban aztán letéphesse a szárnyaimat, aztán élve elföldeljen vagy, ami még rosszabb. Megegyen! ~ Látszik rajta, hogy nem kicsit ijesztette meg a mágus, épp, hogy csak a lábai nem kezdenek remegésbe.*
563. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-10 16:23:43
Üzenet elküldve: 2019-09-10 16:23:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Csibészek//
*Az ő fejében meg se fordul, hogy Abogr segítene nekik. Elég világosan kifejezte az idős mágusmester, hogy nem akar beleszólni a világ dolgaiba. Annak sem adta semmi jelét, hogy intézkedne mentőexpedícióról, mikor Bervold miatt azt hitték, létezhetnek még túlélők. Micsoda balgaság volt! De a kutya gondolta, hogy így lesoványodva tengődik idelent valaki szabad akaratából. Már ha szabad akaratról van szó. Persze azért a fejleményekről jó lenne értesíteni a mestert, hátha nem térnek vissza, hogy elmondják. Zeya azért nem adja fel a dolgot, hiszen ha úgy gondolná, hogy a biztos halálba mennek, nem tette volna le a fegyverét, míg csak néhányan veszik őket körbe. No meg a sérült Nassiky. És amíg még tudják, merre van a kivezető út. Abogr azt kérte, kémkedjenek. Hát most lesz alkalmuk rá, akárkik is ezek. A Mélységek Ura kellően imponálóan cseng, lehetséges ellenséget sejtet a felszín számára, talán jobban, mint azok a nyámnyókok vagy micsodák, amikről Abogr beszélt. Reméli, hogy a mágus megjegyzi a neveket, mert ő biztosan nem fogja.
Elhúzza a száját a megkötözéskor, de ellenállás nélkül tűri. Legalább a lábai még szabadok. És megmaradt a kalapja titkos fegyverként. Az sem utolsó dolog, hogy még mind talpon vannak. Többé-kevésbé. Mikor Kilvard a szörnyeteget méltatja, visszamaradt szociális érzéke miatt nem érti ki belőle a gesztus jelentőségét, ezért a szemeit forgatja. Csak arra tud gondolni, igen közel állt hozzá a mágus, hogy rajongása tárgya lenyisszantsa a fejét.*
- Jah, én is gondolkodtam valami háziállaton.
*Dörmögi az orra alatt, aztán úgy dönt, spórol az erejével, és inkább a megfigyelésre koncentrál. Úgyse szeret beszélni, Kilvard viszont igen, neki lehet esélye az érdemleges diplomáciára. Pedig nagyon szívesen rávágná az informálás csatornájára a palackpostát, ám látva Rodd esetlenségét nincs kedve hozzá.*
- Kitartás.
*Motyogja halkan neki.*
*Az ő fejében meg se fordul, hogy Abogr segítene nekik. Elég világosan kifejezte az idős mágusmester, hogy nem akar beleszólni a világ dolgaiba. Annak sem adta semmi jelét, hogy intézkedne mentőexpedícióról, mikor Bervold miatt azt hitték, létezhetnek még túlélők. Micsoda balgaság volt! De a kutya gondolta, hogy így lesoványodva tengődik idelent valaki szabad akaratából. Már ha szabad akaratról van szó. Persze azért a fejleményekről jó lenne értesíteni a mestert, hátha nem térnek vissza, hogy elmondják. Zeya azért nem adja fel a dolgot, hiszen ha úgy gondolná, hogy a biztos halálba mennek, nem tette volna le a fegyverét, míg csak néhányan veszik őket körbe. No meg a sérült Nassiky. És amíg még tudják, merre van a kivezető út. Abogr azt kérte, kémkedjenek. Hát most lesz alkalmuk rá, akárkik is ezek. A Mélységek Ura kellően imponálóan cseng, lehetséges ellenséget sejtet a felszín számára, talán jobban, mint azok a nyámnyókok vagy micsodák, amikről Abogr beszélt. Reméli, hogy a mágus megjegyzi a neveket, mert ő biztosan nem fogja.
Elhúzza a száját a megkötözéskor, de ellenállás nélkül tűri. Legalább a lábai még szabadok. És megmaradt a kalapja titkos fegyverként. Az sem utolsó dolog, hogy még mind talpon vannak. Többé-kevésbé. Mikor Kilvard a szörnyeteget méltatja, visszamaradt szociális érzéke miatt nem érti ki belőle a gesztus jelentőségét, ezért a szemeit forgatja. Csak arra tud gondolni, igen közel állt hozzá a mágus, hogy rajongása tárgya lenyisszantsa a fejét.*
- Jah, én is gondolkodtam valami háziállaton.
*Dörmögi az orra alatt, aztán úgy dönt, spórol az erejével, és inkább a megfigyelésre koncentrál. Úgyse szeret beszélni, Kilvard viszont igen, neki lehet esélye az érdemleges diplomáciára. Pedig nagyon szívesen rávágná az informálás csatornájára a palackpostát, ám látva Rodd esetlenségét nincs kedve hozzá.*
- Kitartás.
*Motyogja halkan neki.*
562. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-09 23:14:35
Üzenet elküldve: 2019-09-09 23:14:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
*Hunyorogva szemléli a hatalmas szakadékot. Nem fog közelebb menni, innen is tökéletesen látja azt, amit egyébként nem kellene itt látnia. Szórakozottan rúg bele egy jó öklömnyi rögbe, hogy az csattanva pattan a meredély szélének majd esik le, de a leérkezést már nem hallani fenntről. Ostoba, aki azt mondja, ez a véletlen műve. Hogy pont a forrongás közepette keletkezett ez a hasadék, az minden, csak nem véletlen. De vajon ki okozhatta? Bizonyára valaki, aki nagy mágiával bír...
Lassan húzza végig kezét szakállán, s közben gondolataiba merülve futtatja végig tekintetét az óriási repedésen, egész a sárguló horizontig.
Lassabban megy ez az egész, mint ahogy azt ő előzetesen kiötlötte. Ha van isteni gondviselés, az nem Denjaar Krultos körül ólálkodik, az egyszer biztos.
Kifújja az utolsó füstkarikát is, a pipáját zsemébe gyömöszöli, majd megfordul és a háta mögött hagyja a végtelen szakadékot. Ezzel ráér még foglalkozni, hogy Sárváros dolgával is. Előbb a saját háza táján kell összesöpörnie, ahogy a mondás tartja.*
Lassan húzza végig kezét szakállán, s közben gondolataiba merülve futtatja végig tekintetét az óriási repedésen, egész a sárguló horizontig.
Lassabban megy ez az egész, mint ahogy azt ő előzetesen kiötlötte. Ha van isteni gondviselés, az nem Denjaar Krultos körül ólálkodik, az egyszer biztos.
Kifújja az utolsó füstkarikát is, a pipáját zsemébe gyömöszöli, majd megfordul és a háta mögött hagyja a végtelen szakadékot. Ezzel ráér még foglalkozni, hogy Sárváros dolgával is. Előbb a saját háza táján kell összesöpörnie, ahogy a mondás tartja.*
561. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2019-09-09 15:20:47
Üzenet elküldve: 2019-09-09 15:20:47
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A piacra//
*A Pintyből kilépve egyenesen a piacra menne, ha a lázadás és a meredély keletkezése nem kuszálta volna úgy össze a várost és az utcákat. Mármint az utcák a helyükön maradtak, de elég elnézni egy fordulót és máris máshol találja magát az ember.*
- Gratulálok, Mik. Eltévedsz száz méteren. *Motyogja magának, amikor megpillantja a Csonthidat, amelyen át lehet kelni a Romvárosba. Oda nagyon nem vágyik, így már fordul is, hogy onnan érje el a piacot. A vendég várja és neki teljesítenie kell a vendég kérését. Az elégedett vendég a jó vendég. Mondták neki mindig.
Lefordítja tekintetét a hídtól és már lép is ki, hogy minél hamarabb megjárhassa az utat. Lehet, hogy a piacon még Isanntével is összefut, aki egy másik vendég küldött ki.*
*A Pintyből kilépve egyenesen a piacra menne, ha a lázadás és a meredély keletkezése nem kuszálta volna úgy össze a várost és az utcákat. Mármint az utcák a helyükön maradtak, de elég elnézni egy fordulót és máris máshol találja magát az ember.*
- Gratulálok, Mik. Eltévedsz száz méteren. *Motyogja magának, amikor megpillantja a Csonthidat, amelyen át lehet kelni a Romvárosba. Oda nagyon nem vágyik, így már fordul is, hogy onnan érje el a piacot. A vendég várja és neki teljesítenie kell a vendég kérését. Az elégedett vendég a jó vendég. Mondták neki mindig.
Lefordítja tekintetét a hídtól és már lép is ki, hogy minél hamarabb megjárhassa az utat. Lehet, hogy a piacon még Isanntével is összefut, aki egy másik vendég küldött ki.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2112-2131