//Második szál//
- A kérdésedre adott választ sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. *Vigyorodik el a roppant polkorrekt válasz után, viszonozva a lány féloldalas mosolyát. Hogy kecske volna a kancellár, nem hiszi, de hogy eléggé körmönfont és törtető, hogy megfelelően fonja a szálakat, abban biztos. Talán nem is félreállítani kellene bizonyos esetben, hanem szövetkeznie vele. Az élet majd eldönti, melyik valósul meg.*
- Talán, ha megpróbálnánk megfejni, akkor kiderülne. *Dob be egy gyomorforgató tréfát. El sem akarná képzelni a kancellát kecsketőgyekkel.*
- Bocsánat, úrnőm, ez ízléstelen volt. *Hajol meg, de csak azért, hogy elrejtse fülig érő mosolyát.
Aenae apjának említésére viszont elkomorodik és elgondolkodik.*
- Nem ismertem Kagant, de biztos vagyok benne, hogy túl kemény volt hozzád. Jobban kellett volna figyelnie rád és bánnia veled. *Abból nem lehet baj, ha egyet ért a lánnyal. Kagan egy barbár volt, el tudja hinni, hogy nem sokra tartotta a lányát, akit élete nagy részében nem is ismert.*
- Biztosan büszke lenne rád, ha a trónjára ülnél és remek uralkodó válna belőled, *Mondja, de látni rajta, hogy nem fejezte be.* és megütné a guta, hogy nem bánt veled rendesen. Meg is érdemelné. *Mosolyog és megölelné a lányt.*
- Ne is legyél heges, így vagy tökéletes. *Lám, a romok között is virágozhat romantika.
Az elrablás ötletére felnevet. A visszavitel említésére pedig már hangosan kacag.*
- Próbáljuk ki és kiderül. *Kér bizonyosságot játékosan. Megöleli Aenaet és meg is csókolja, ha teheti.
Denjaar témáját még nem zárták le rendesen. A lány nem bízik a városőrség új kapitányában, amit meg is tud érteni. A bizalom, főleg, ha Aenaeről van szó, nehezen kialakuló dolog.
A Briwallal kapcsolatos történetet figyelmesen hallgatja. Nem ismeri személyesen azt a férfit, de érdekes alak lehet. A vele történt tortúrára pedig elhúzza a száját. Örül, hogy nem volt akkortájt a városban.*
- Ne okold magad, nem tudhattad, mi történik vele. *Nyugtatja a lány lelkét. Felesleges volna ezzel is terhelnie a lelkiismeretét. Aenae sajnos sok minden túl komolyan vesz, túl nagy figyelmet szentel neki és nem tudja elengedni azt, amit már el kellene.
A lány is támogatja az indulást és a bárónak sincs ellenére, hogy maga mögött hagyják a romos házat.*
- Tökéletessé tesszük együtt. *Mosolyodik el kedvesen, ahogy ujjai a lányéra fonódnak.*
- Kérésed számomra parancs, úrnőm. *Hajol meg úriasan, majd ha Aenae engedi, felkapja az ölébe és elindul vele kifelé. Persze vigyáz, nehogy elejtse vagy beüsse a fejét egy ajtókeretbe. Pár lépés után le is teszi, hisz biztonságosabb úgy a lépcsőn lefelé haladni.
Kimennek az ajtón, amelyet betört, ám behúzza maga mögött, így úgy tűnhet, mintha mi sem történt volna. Ki is támasztja egy téglával, majd a hátsó kapun kilépve visszazárja a lakatot, így olyan, mintha ott sem jártak volna.*
- Merre menjünk, kedvesem? *Kérdi széles mosollyal, karját kínálva fel a lánynak.*