//Temetetlen múlt//
//Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Halkan röhög fel a vezér, a lány kijelentésére, majd durván ragadja meg, hogy összebicsakló lábainak ellent tartson.*
- Ne vonszoltasd magad! *Rivall rá, sokkal bátrabban, mint korábban a napsütötte negyedben. Ez már az ő terepük, s Kagaenae talán most döbben rá, hogy mennyire egyedül van, kiszolgáltatva talán mindenki kényének kedvének. Belökik az ajtón, s egy félhomályos, majdhogynem sötét helyiségbe jut, amely üres. Meg merne rá esküdni, hogy vagy öt zsoldos besorjázott, akiknek most nyomuk sincs. A padló poros, mi felverődik, ahogyan rálépnek, a levegőbe szállva, torokkaparóvá és orrfacsaróvá téve azt. A helyiség teljesen üres, csupán egyetlen összetákolt, üres szekrény áll az egyik sarokban, s egy ajtó hátrafelé, mi egykoron talán az udvar lehetett. Be van deszkázva, hogy senki se jusson be, így nyilván azt nem használják.*
- Á, a kis barátnőd visított, mint egy kismalac, mikor elvitték, legalábbis azt mondták. *Röhög tovább kedvesen a vezér, társa csak komoran tekint körbe, majd miután beléptek, lassan becsukja az ajtót, s bereteszeli belülről. Kagaenaet fogva tartója maga felé fordítja, s lök egyet rajta hátra.*
- Na most legyél ilyen szemtelen, ribanc! *Két ujját övébe akasztja, s lassan közeledik a lány felé.*
- Szerinted miért? *Kérdez vissza a férfi, s unottan tekint ki a bedeszkázott ablakon, min már nem szűrődik be fény, sercintve egyet a poros deszkapadlóra. A másik, Kagaenae mögé indul, tekintetét a lányon tartva.*
- Ritka egy nagy pofád van. Csodálom, hogy apád nem cakkozta össze, majd varrta keskenyebbre. Nem mondták még, hogy a dacosságod előbb-utóbb bajba kever? *Kérdezi, még mindig lassan közeledve, kemény talpú csizmája minden egyes lépésnél tompán koppan egyet, olykor megreccsen és felnyög a padló. Övében nyugtatott hüvelykujjaival, kissé slendrián színezetet ölt. A másik már lassan megkerüli a lányt, s nemsokára közvetlen mögé ér.*
- Itt egy senki vagy. Nézz körül! Sehol egy nagy erejű, töretlen szívű bajnok, sehol egy fegyver, mely védelmedre kelne, vagy szigorú tekintetek, mi rögtön elhallgattatják a téged szidalmazókat. Itt egyedül vagy, mit sem ér a neved. *Hirtelen húzza ki kezét övéből, s széttárja, a mozdulat félreérthető és ijesztő.*
- A barátnőd ujját leszopogattam, mielőtt levágtam. *Sziszegi, szinte már a nő orrához ér a sajátja, ha a lány hátrálni próbál, hát beleütközik a másik társába, vagy a falba.*
- Sírt, mint a záporeső... majdnem megsajnáltam. *Az eddigi higgadtság már a múlté, a férfi szemfehérje szinte világít a sötétben, ahogyan Kagaenae szemeibe szúrja.*