//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Mintha a sorrend előre meghatározott volna, mintha mindenki pontosan tudná a dolgát. Ha mindnyájan, s nem csak néhányan lettek volna az előző akciónál, minden bizonnyal joggal állíthatnák, hogy a kaszárnyai csapatnál az együttműködés és az összhang sokkal megfelelőbb jelenleg. Még Raenerold és Naesala kitérője is érthető, ha úgy vesszük ők voltak az elővéd, s Gwaeren köre sem volt haszontalan, hisz hátvédként funkcionált. Annyit észlelhetett, hogy a házban nincs világ, egyik ablakban sem ég egyetlen gyertya sem, mozgást sem tapasztalt, így minimum korom sötétben kell az akciót végrehajtani, ahogyan azt is megállapíthatta, hogy az udvar oldalsó és hátsó részébe, csak a kerítésen, s az azt belülről szegélyező sövényen keresztül vezet az út, egyéb ajtó, vagy nyílás nincs, amin bejuthatnak, marad hát az első két kapu, ezt közölheti a többiekkel.
Lou elsöprő cselekvése minden igyekezete ellenére sem sikerül, s a zsoldos támadásra lendíti kardját, mely bármelyik pillanatban lecsaphat. Persze a rongyosnak kinéző szerzet nem tudhatja, hogy rengetegen pályáznak immár vérére, a feléjük igyekvő Gwaeren, s a célra tartó Grüksunosz is, de még Hesgrim, a törpe is. Gwaeren nesztelen léptekkel szeli át a túloldalról idevezető távot, míg Grük koncentrál, az őr pedig támad, Lousadelre. Grük ujjai között halkan pendül a kihúzott, s elengedett ideg, míg Gwaeren kezében tőr villan a sötétben. Az íjász számára ebből a távolságból téveszthetetlen a cél, s ennek megfelelően cuppan is a lendülő zsoldos fejében, pontosan a szemen át, így az érkező Gwaeren a másik irányból, egy jól irányzott húzó mozdulat közben kellemetlen látvánnyal szembesülhet, amint arca előtt néhány arasszal bukkan elő egy véres nyílhegy, némi csontszilánkkal. Idegrendszeri értelemben a férfi még él, mikor kését rántja el a torka előtt, s így a kettejük által véghezvitt kivégzéstől, hamar bevégzi sorsát, s hullaként omlik össze, Lousadel lába előtt, akinek nincs szüksége védekezésre.
A csapat továbbhaladhat, ha úgy tetszik szusszanhatna egyet, azonban újabb veszélyre figyelmeztet Raenerold kutyája Fogó, s Gwaeren maga is, aki közeledő csapatot vélt felfedezni.
A sötétben ekkor érkeznek kellő óvatossággal, s immár kivont fegyverekkel a városőrök, élükön Denjaar kapitánnyal. Reoriknak van lehetősége, hogy lopakodása közben, a fal tövében keresgéljen, s az aláhulló nyílvessző darabot magához vehesse. Fogó, fülét hegyezi, de lassan alábbhagy addig is bizonytalan természetű morgása, így Lainor veszélyérzete is lassan alábbhagyhat, feltéve, ha Denjaar bemutatja neki a hűséges ebet, ki ismerősének társa. A ház tehát áll, s a csapat amennyiben felismerik, megismerik egymást találkozik, s egyesül, előttük tornyosul Kagaenae Thargodar kúriája, a méretes vaskapu, többször láncokkal áthurkolt, s lakattal zárt nyílása, valamint a kis kertkapu, mely csupán, innen nézve kulcsra zárt, vagy legalábbis csukott. Még el sem kezdődött, s számos halott hever szerteszét, vérbe fagyva. A csapat igen aktívnak és hatékonynak mondható, ámde messze még a vége, vagy legalábbis előttük tornyosul.
A ház. Ugyanolyan sötét az udvar, s legalább ennyire csendes. Minden fekete, egyetlen ablaknál sem észlelhető egyelőre mozgás. Minden csukott állapotban, s minden néma. A bejárat felé vezető, apró, szürkés-fehér kaviccsal felszórt ösvényen még láthatóak a korábban, tán szekerek által vájt nyomok, egyébként akadály nem tapasztalható. Feltéve, ha a szegély mentén, kialudt tábortűz mellett fekvő hullákat nem számítjuk annak.*
//Kagaenae//
*A lány lépésről lépésre halad. Alaposan felmér mindent, s bizony akad is, mi óvatosságra intheti. Nem tudja hol van, s nem tudja merre tart, vajon számolója a megfelelő irányt mutatta számára? A falhoz lapul, majd pillanatnyi gondolkodás után jelölést helyez el az egyik falrészen. Jó ötlet, s sikeresen véghez is viheti. A folyosó hosszúnak tűnik, miközben rajta halad ismét kiáltás üti meg fülét, azonban ez, mintha távolabbról szólna, mint legutóbb, tehát a lány távolodik a hangoktól, ami akár jó is lehet. A folyosó végéig nincs szüksége a fedezékekre, azonban amint a másik ajtó kilincsére helyezi a kezét, hirtelen kaparászást hall a túloldalról, s az ajtó magától kezd befelé nyílni (nem Kagaenae felé). Döntenie kell. A környéken akad fedezék, de talán odaér, talán nem. A fedezékek átkutatására nincs idő, talán akad bennük védekezésre, vagy támadásra alkalmas tárgy, talán nem. A tőre nála van, de mi történik, ha a belépő ártatlan? Már, ha létezik egyáltalán ilyen, ezen az elátkozott helyen.*