Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 10 (181. - 200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-20 00:11:35
Üzenet elküldve: 2013-03-20 00:11:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Mire az emeletre érnek, Mella nincs magánál, Caram így nem tudja a jó meleg fürdőbe parancsolni, ami egykori dadája szerint jót tesz mindenféle görcsös fájdalomnak. Ő maga azért megmosdik gyorsan, miután barátnőjét lefektette, majd az ágy szabadon maradt felére kucorodik, és elalszik.
Amikor felébred, Mella már ébren van, riadt arccal áll a tükör előtt, a hasát bámulva.*
Azt hiszem, könnyen meglehet, hogy igazad van *mondja kicsit még álmos hangon, megsejtve, mire gondol a másik nő.* Én voltam a legidősebb gyerek, ötször láttam anyámat hasonló állapotban.
*Ülő helyzetbe tápászkodik, kócos haját félresöpri az arca elől, és magában százszor is elátkozza Mordachot ezért a helyzetért, majd újból megfogadja, hogy akárhogy is legyen, ő most már Mella mellett marad - alighanem szükség lesz a segítségére, és egyébként is: mióta a környékre érkezett, senkihez sem érezte magát ilyen közel.*
Amikor felébred, Mella már ébren van, riadt arccal áll a tükör előtt, a hasát bámulva.*
Azt hiszem, könnyen meglehet, hogy igazad van *mondja kicsit még álmos hangon, megsejtve, mire gondol a másik nő.* Én voltam a legidősebb gyerek, ötször láttam anyámat hasonló állapotban.
*Ülő helyzetbe tápászkodik, kócos haját félresöpri az arca elől, és magában százszor is elátkozza Mordachot ezért a helyzetért, majd újból megfogadja, hogy akárhogy is legyen, ő most már Mella mellett marad - alighanem szükség lesz a segítségére, és egyébként is: mióta a környékre érkezett, senkihez sem érezte magát ilyen közel.*
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-19 16:24:17
Üzenet elküldve: 2013-03-19 16:24:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
*Amikor legközelebb felébred, teljesen máshol találja magát. A nap erősen a szemébe süt, ezért először hunyorogva szemléli az új környezetét.
Nem kell sokat gondolkodnia, hogy rájöjjön, a fogadó szálláshelyén lehet. Hirtelen felül. 'Hogy kerültem ide?' Az utolsó emléke, hogy a fogadóban ülnek és beszélgetnek Carammal. De aztán... 'Mi volt aztán?' Nem emlékszik semmire. 'Valaki kiütött volna?' Ráncolja homlokát, de akkor most biztos nem itt lenne. Utolsó lehetőségként jut az eszébe, hogy esetleg eszméletét vesztette. Nem érti, hogy ez hogyan történhetett, oké, fájt egy kicsit a hasa, meg a feje, de ennyire?
Maga mellé pillant, Caram alszik ott. Egyből felpattan az ágyból. A mosdóhoz siet és megmossa arcát, majd megnézi magát a tükörben.
Arca fáradt, szeme karikás, mintha egész életében nem aludt volna. Gyengébb és beesettebb is az arca. Magára néz, a hasára. És akkor rájön. 'Nem, ez lehetetlen...' Halálra vált arccal pillant újra a hasára. A felismerése villámként hasít a tudatába, de szinte teljesen lebénul tőle.*
Nem kell sokat gondolkodnia, hogy rájöjjön, a fogadó szálláshelyén lehet. Hirtelen felül. 'Hogy kerültem ide?' Az utolsó emléke, hogy a fogadóban ülnek és beszélgetnek Carammal. De aztán... 'Mi volt aztán?' Nem emlékszik semmire. 'Valaki kiütött volna?' Ráncolja homlokát, de akkor most biztos nem itt lenne. Utolsó lehetőségként jut az eszébe, hogy esetleg eszméletét vesztette. Nem érti, hogy ez hogyan történhetett, oké, fájt egy kicsit a hasa, meg a feje, de ennyire?
Maga mellé pillant, Caram alszik ott. Egyből felpattan az ágyból. A mosdóhoz siet és megmossa arcát, majd megnézi magát a tükörben.
Arca fáradt, szeme karikás, mintha egész életében nem aludt volna. Gyengébb és beesettebb is az arca. Magára néz, a hasára. És akkor rájön. 'Nem, ez lehetetlen...' Halálra vált arccal pillant újra a hasára. A felismerése villámként hasít a tudatába, de szinte teljesen lebénul tőle.*
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-18 23:40:02
Üzenet elküldve: 2013-03-18 23:40:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
'Nem, nincs rendben' *gondolja ijedten, látva, hogy Mella rosszulléte nem múlik, sőt, egyre csak rosszabbodik. Kívülről azonban igyekszik magabiztosnak tűnni.*
Én nem fogok eltűnni *súgja megnyugtatónak szánt hangon, majd felegyenesedik, és a fogadóshoz fordul.* Adj gyorsan egy kulcsot! *kiált oda a fogadósnak, aki, mire Caram a pulthoz ér a 16 arannyal, kikészíti a Szoba (2. emelet) kulcsát.*
Aztán küldj fel meleg fürdővizet, de gyorsan!
*Zsebre vágja a kulcsot, és visszatér Mellához.*
Na gyere, kisasszony *mondja, és erejét összegyűjtve felemeli barátnőjét, valahogy úgy, ahogy beteg gyerekeket szokás, és elindul vele a szobájuk felé.*
Én nem fogok eltűnni *súgja megnyugtatónak szánt hangon, majd felegyenesedik, és a fogadóshoz fordul.* Adj gyorsan egy kulcsot! *kiált oda a fogadósnak, aki, mire Caram a pulthoz ér a 16 arannyal, kikészíti a Szoba (2. emelet) kulcsát.*
Aztán küldj fel meleg fürdővizet, de gyorsan!*Zsebre vágja a kulcsot, és visszatér Mellához.*
Na gyere, kisasszony *mondja, és erejét összegyűjtve felemeli barátnőjét, valahogy úgy, ahogy beteg gyerekeket szokás, és elindul vele a szobájuk felé.*
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-18 14:52:27
Üzenet elküldve: 2013-03-18 14:52:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
*Tudta, hogy Mordach és Caram sosem kedvelték igazán egymást. Sőt, erős ellenszenv volt mindkettejükben a másik iránt. Dhunamellát ez az elején nagyon zavarta, de mikor döntött az egyikük mellett, hirtelen már nem volt fontos. Akkor és ott rosszul döntött. Már nincs mit megváltoztatni. De Carammal van olyan mély barátsága, hogy még ez sem tehette tönkre őket. Ezért elmond magában egy gyors fohászt, bár ugyan nem hívő.
Különösen jól esik neki, amikor a sötételf lány azzal vigasztalja, hogy őket, kettőjüket aztán nem fogja tönkretenni valami ostoba nőcsábász. Rámosolyog és a mosoly azt üzeni: 'Ha csak egyszer a kezeim közé kerül...'
Abban a pillanatban minden vigyor lefagy az arcáról. Ösztönösen már a hasához kapja a kezét, összegörnyed, alig bír megmaradni a szék. Egy idő után már nem is tud, annyira rosszul van, a fájdalom hihetetlen erővel csapott belé és nem készül még elmúlni. És akkor a fejébe is borzasztó fájdalom hasít. A földön kuporog, embrió pózban. Soha nem tapasztalt még ekkora mértékű fájdalmat, legalábbis nem olyat, amit harc során szerzett.
Végre összeszedi és visszatornázza magát a székre.*
- Minden rendben. *Suttogja egy fáradt mosoly közepette, de a fejfájása sem akar még múlni. A világ egyre homályosodik előtte. Caramból is egyszerre hármat lát, a dolgok elmozdulnak a helyükről, majd hirtelen elsötétül előtte minden.*
Különösen jól esik neki, amikor a sötételf lány azzal vigasztalja, hogy őket, kettőjüket aztán nem fogja tönkretenni valami ostoba nőcsábász. Rámosolyog és a mosoly azt üzeni: 'Ha csak egyszer a kezeim közé kerül...'
Abban a pillanatban minden vigyor lefagy az arcáról. Ösztönösen már a hasához kapja a kezét, összegörnyed, alig bír megmaradni a szék. Egy idő után már nem is tud, annyira rosszul van, a fájdalom hihetetlen erővel csapott belé és nem készül még elmúlni. És akkor a fejébe is borzasztó fájdalom hasít. A földön kuporog, embrió pózban. Soha nem tapasztalt még ekkora mértékű fájdalmat, legalábbis nem olyat, amit harc során szerzett.
Végre összeszedi és visszatornázza magát a székre.*
- Minden rendben. *Suttogja egy fáradt mosoly közepette, de a fejfájása sem akar még múlni. A világ egyre homályosodik előtte. Caramból is egyszerre hármat lát, a dolgok elmozdulnak a helyükről, majd hirtelen elsötétül előtte minden.*
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-17 18:27:40
Üzenet elküldve: 2013-03-17 18:27:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kicsit meglepődik amikor az elf fiú csatlakozik hozzá, de azért válaszol neki. Lehet, hogy apja harcosnak nevelte, de tanult azért jó modort is.*
-A nevem Estyn Chael. Szólíts csak Estynnek. Ő pedig itt Malib. *Mutat rá a mókusra, aki -egy kicsit talán tartva a farkaskölyöktől- félénken visszabújik a köpenye alá.*
-Aki egy kis, gyáva nyúl...*Teszi hozzá.*-Mindegy is. Mesélj, mi szél hozott erre?
-A nevem Estyn Chael. Szólíts csak Estynnek. Ő pedig itt Malib. *Mutat rá a mókusra, aki -egy kicsit talán tartva a farkaskölyöktől- félénken visszabújik a köpenye alá.*
-Aki egy kis, gyáva nyúl...*Teszi hozzá.*-Mindegy is. Mesélj, mi szél hozott erre?
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-16 22:28:26
Üzenet elküldve: 2013-03-16 22:28:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Egyre komorabb tekintettel hallgatja Mella beszámolóját, és a végére kedve támad komolyan nekiesni a vörösnek - nem csak olyan féltréfásan, szóban, ahogy annak idején szurkálták egymást. Ő maga sem a megbízhatóság szobra, de ez a szakmájához tartozik, és a barátait nem hagyja cserben.*
"Tudtam, tudtam, tudtam" *kattog a fejében, de a világért ki nem mondaná. Nem is kell - Mella mondja ki helyette, ha nem is éppen ugyanúgy, ahogy ő maga fogalmazott volna.
A széken kissé oldalt dőlve vigasztalón átöleli barátnőjét.*
Mindenki téved néha, de most már minden rendben lesz. Majd kitalálunk valamit. Meglásd, egykettőre rendbe jön minden, csak akarni kell. Egy ilyen felszíni fajankó nem tejet tönkre egy belevaló drow leányzót *mosolyodik el halványan.* Már csak azért sem, mert egy másik belevaló drow leányzó szétrúgja a hátsóját, ha még egyszer a szeme elé kerül.
"Tudtam, tudtam, tudtam" *kattog a fejében, de a világért ki nem mondaná. Nem is kell - Mella mondja ki helyette, ha nem is éppen ugyanúgy, ahogy ő maga fogalmazott volna.
A széken kissé oldalt dőlve vigasztalón átöleli barátnőjét.*
Mindenki téved néha, de most már minden rendben lesz. Majd kitalálunk valamit. Meglásd, egykettőre rendbe jön minden, csak akarni kell. Egy ilyen felszíni fajankó nem tejet tönkre egy belevaló drow leányzót *mosolyodik el halványan.* Már csak azért sem, mert egy másik belevaló drow leányzó szétrúgja a hátsóját, ha még egyszer a szeme elé kerül.
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-16 21:00:43
Üzenet elküldve: 2013-03-16 21:00:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
*Nas belép a rumgőzös kis fogadóba, nyomában bekocog Sews, a kölyökfarkas is. Az elffiú végigjáratja derűs, kíváncsi tekintetét a Rókalyuk vendégein.*
- Szép jó estét mindenkinek! *Köszön fennhangon.
Könnyed léptekkel a pulthoz sétál, hogy rendeljen.*
- Mi kéne? *Veti oda neki a fogadós.*
- Hm... *Nas hosszan tanulmányozza a kínálatot, mielőtt döntene.* Legyen mondjukGombaleves* Böki ki végül, és le is tesz a pultra 5aranyat. * És Halrudakat Sewsnek. *Biccent a fejével a kölyökfarkas elé, és letesz még 8aranyat a pultra. * Meg egy kis Vizet*Teszi hozzá és még 2 érmét gördít a többi mellé. .
A fogadós biccent, elveszi az érméket, és nekilát elkészíteni a rendelést. Nas várakozás közben megfordul és mindkét könyökével felkönyököl a pultra, így véve alaposabban szemügyre a vendégeket. Mígnem tekintete megállapodik egy ifjú hölgyön akinek egyetlen társasága egy mókus. Koppanva érkezik a könyöke mellett a pultra a rendelése. Gyorsan megköszöni, elveszi, odasiet a kiszemelt lányhoz és helyet foglal a szembe lévő széken. Sews kótyagosan utána kocog.*
- Üdvözletem kisasszony! A nevem Nas, Nas Tunberon, és ha meg bocsájtasz csatlakoznék. *Mutatkozik be széles mosollyal a fiú.* Téged hogy szólíthatlak?
*Nas leteszi a kisfarkas elé a halrudakat, és egy tálkába a vizet, aki a vizet pillanatok alatt benyakalja, de a halat csak böködi az orrával. Még nem heverte ki a hajóutat.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.03.16 22:06:00, a következő indokkal:
Jelpótlás
- Szép jó estét mindenkinek! *Köszön fennhangon.
Könnyed léptekkel a pulthoz sétál, hogy rendeljen.*
- Mi kéne? *Veti oda neki a fogadós.*
- Hm... *Nas hosszan tanulmányozza a kínálatot, mielőtt döntene.* Legyen mondjukGombaleves* Böki ki végül, és le is tesz a pultra 5aranyat.
* És Halrudakat Sewsnek. *Biccent a fejével a kölyökfarkas elé, és letesz még 8aranyat a pultra. * Meg egy kis Vizet*Teszi hozzá és még 2 érmét gördít a többi mellé. . A fogadós biccent, elveszi az érméket, és nekilát elkészíteni a rendelést. Nas várakozás közben megfordul és mindkét könyökével felkönyököl a pultra, így véve alaposabban szemügyre a vendégeket. Mígnem tekintete megállapodik egy ifjú hölgyön akinek egyetlen társasága egy mókus. Koppanva érkezik a könyöke mellett a pultra a rendelése. Gyorsan megköszöni, elveszi, odasiet a kiszemelt lányhoz és helyet foglal a szembe lévő széken. Sews kótyagosan utána kocog.*
- Üdvözletem kisasszony! A nevem Nas, Nas Tunberon, és ha meg bocsájtasz csatlakoznék. *Mutatkozik be széles mosollyal a fiú.* Téged hogy szólíthatlak?
*Nas leteszi a kisfarkas elé a halrudakat, és egy tálkába a vizet, aki a vizet pillanatok alatt benyakalja, de a halat csak böködi az orrával. Még nem heverte ki a hajóutat.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.03.16 22:06:00, a következő indokkal:
Jelpótlás
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-16 15:17:11
Üzenet elküldve: 2013-03-16 15:17:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
*Mosolyogva fogadja a teáját, majd halkan szürcsölgeti és beszélni kezd.*
- A Hold karavánpihenőbe egy ideig együtt mentünk. Ő mutatta az utat, elmondása szerint ismerte meg volt már ott. Bíztam benne. Aztán egyik reggel, amikor a sátrunkban felébredtem, ő nem volt sehol. Ott hagyott, csak egy levél maradt utána, amiben azt írta, reméli, hogy még látjuk egymást, de most mennie kell. Nem tudtam mire vélni, teljesen magamba fordultam. Ezután mentem át a helyi templomba egy kicsit meditálni és kikapcsolni. *Meséli.*
- És mikor vissza értem Artheniorba, akkor kezdődtek az első görcsök... *A bűntudat egyre erősödik benne.*
- Sajnálom! *Fakad ki.* Nem kellett volna végig bíznom benne! Téged eldobtalak és őt választottam és azóta a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy ez mennyire rossz döntés volt. *A kétségbeesés teljesen eluralkodik rajta. Ritkán vannak gyenge pillanatai, de ez most például nagyon is az. Egy könnycsepp gördül le az arcán. De ennyi is volt. Nem fog sírni, ő nem ilyen. Keménynek kell lennie, mint a dió, hogy átvészelje a ritka rossz helyzeteket.
A maradék teát is kiissza a pohárból.*
- Nem tudom mi van velem mostanában. *Suttogja halkan maga elé és ez így is van. Mintha gyengébb lenne. Áldozat. Menekült. De nem, ő nem akar ilyen lenni, a régi énjét akarja, amilyen mindig is volt. Borzasztóan szerette Mordachot és nehéz magát túltennie rajta. De muszáj lesz. Különben elbukik és akkor már senkinek sem fog kelleni.*
A hozzászólás írója (Dhunamella Carlsson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.03.16 15:18:44
- A Hold karavánpihenőbe egy ideig együtt mentünk. Ő mutatta az utat, elmondása szerint ismerte meg volt már ott. Bíztam benne. Aztán egyik reggel, amikor a sátrunkban felébredtem, ő nem volt sehol. Ott hagyott, csak egy levél maradt utána, amiben azt írta, reméli, hogy még látjuk egymást, de most mennie kell. Nem tudtam mire vélni, teljesen magamba fordultam. Ezután mentem át a helyi templomba egy kicsit meditálni és kikapcsolni. *Meséli.*
- És mikor vissza értem Artheniorba, akkor kezdődtek az első görcsök... *A bűntudat egyre erősödik benne.*
- Sajnálom! *Fakad ki.* Nem kellett volna végig bíznom benne! Téged eldobtalak és őt választottam és azóta a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy ez mennyire rossz döntés volt. *A kétségbeesés teljesen eluralkodik rajta. Ritkán vannak gyenge pillanatai, de ez most például nagyon is az. Egy könnycsepp gördül le az arcán. De ennyi is volt. Nem fog sírni, ő nem ilyen. Keménynek kell lennie, mint a dió, hogy átvészelje a ritka rossz helyzeteket.
A maradék teát is kiissza a pohárból.*
- Nem tudom mi van velem mostanában. *Suttogja halkan maga elé és ez így is van. Mintha gyengébb lenne. Áldozat. Menekült. De nem, ő nem akar ilyen lenni, a régi énjét akarja, amilyen mindig is volt. Borzasztóan szerette Mordachot és nehéz magát túltennie rajta. De muszáj lesz. Különben elbukik és akkor már senkinek sem fog kelleni.*
A hozzászólás írója (Dhunamella Carlsson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.03.16 15:18:44
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-15 22:45:05
Üzenet elküldve: 2013-03-15 22:45:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Visszhangozza Mella nevetését.*
Nem, unalmas az nem volt, sőt, néha lehetett volna egy egész kicsit unalmasabb, hogy vehessek egy kis levegőt két élet-halál harc között *kacsint.
Eddig igyekezett nem emlegetni a vörösloboncost, emlékezve, mennyi ellentét forrása volt annak idején, de amikor barátnője azt mondja, nem tudja, mire menne nélküle, nem tudja tovább visszafogni magát. Régi bizalmatlansága újult erővel tör elő.*
Hol van Mordach, amikor szükséged lenne rá? *kérdezi, előre tartva a választól.
Egy biccentéssel megköszöni az ételt, és Teát rendel mellé 6 aranyért. Először valami más italra gondol, de Mella rosszullétét tekintve inkább a tea mellett dönt.*
Nem, unalmas az nem volt, sőt, néha lehetett volna egy egész kicsit unalmasabb, hogy vehessek egy kis levegőt két élet-halál harc között *kacsint.
Eddig igyekezett nem emlegetni a vörösloboncost, emlékezve, mennyi ellentét forrása volt annak idején, de amikor barátnője azt mondja, nem tudja, mire menne nélküle, nem tudja tovább visszafogni magát. Régi bizalmatlansága újult erővel tör elő.*
Hol van Mordach, amikor szükséged lenne rá? *kérdezi, előre tartva a választól.
Egy biccentéssel megköszöni az ételt, és Teát rendel mellé 6 aranyért.
Először valami más italra gondol, de Mella rosszullétét tekintve inkább a tea mellett dönt.*
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-15 18:28:15
Üzenet elküldve: 2013-03-15 18:28:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Miután megérkezik, útja egyenesen a fogadóhoz vezet. Bemegy, majd körbenéz. Odasétál a pulthoz és rendel magának egy Sört és kifizeti az 5 aranyat érte. . Körbenéz, egy üres asztalt keresve a zsúfolt kocsmában, majd miután talál egyet leül vele, és inni kezd. Hamarosan előbújik köpenye alól kis mókus partnere is, aki figyelmesen szemléli a kocsmában lévő embertömeget.*
. Körbenéz, egy üres asztalt keresve a zsúfolt kocsmában, majd miután talál egyet leül vele, és inni kezd. Hamarosan előbújik köpenye alól kis mókus partnere is, aki figyelmesen szemléli a kocsmában lévő embertömeget.*
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-03-15 12:54:46
Üzenet elküldve: 2013-03-15 12:54:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
*Figyelmesen hallgatja barátnőjét, aki elég sok mindenen ment keresztül a legutóbbi találkozásuk óta. Elismerően bólint egyet, hiszen minden, amit elmondott, nem kis feladat lehetett és ezért nagyon büszke rá.*
- Hát akkor mozgalmasan teltek a napjaid. *Nevet fel halkan.*
- Nekem ennél sokkal unalmasabb a történetem. Eljutottam a karavánpihenőbe, egy kis meditáció a helyi templomban, tanultam pár helyi varázslatot is. Kellemesen telt, minimális izgalom és harc nélkül, de talán így volt jó. *Emlékszik vissza pár fontos pillanatra.
Közben felállnak és Caram vezetésével elindulnak az említett fogadó felé.*
- Nem probléma, jobb mint a semmi. Örülök, hogy találkoztunk, nélküled most nem is tudom, hogy mire mennék. *Mosolyog rá újból.*
- Hogy hogyan kerültem ide? Hajóval jöttem a Folyópartról, de hogy miért, azt magam sem tudom. Talán kellett egy kis változás, ami kiszakít a hétköznapokból. És az elmondásaid alapján itt akadhatok egy-két ilyen dologra.*
Lassan meg is érkeznek a Rumos Rókalyuk nevezetű helyre. Hasonlít a Pegazushoz, de jóval szegényesebb. Belépve Mella egyenesen a pulthoz lép, ami az ajtóval szemben található.*
- Jó napot! Halászlevet szeretnék 14 aranyért cserébe, ami ugye két adagot jelent. *Mondja a pultosnak, aki bólint és pillanatokon belül eléjük rak két tál gőzölgő ételt. Int Caramnak, hogy kövesse, majd leteszi a sötételf elé az ételt és ő maga neki esik az ételnek.*
- Hát akkor mozgalmasan teltek a napjaid. *Nevet fel halkan.*
- Nekem ennél sokkal unalmasabb a történetem. Eljutottam a karavánpihenőbe, egy kis meditáció a helyi templomban, tanultam pár helyi varázslatot is. Kellemesen telt, minimális izgalom és harc nélkül, de talán így volt jó. *Emlékszik vissza pár fontos pillanatra.
Közben felállnak és Caram vezetésével elindulnak az említett fogadó felé.*
- Nem probléma, jobb mint a semmi. Örülök, hogy találkoztunk, nélküled most nem is tudom, hogy mire mennék. *Mosolyog rá újból.*
- Hogy hogyan kerültem ide? Hajóval jöttem a Folyópartról, de hogy miért, azt magam sem tudom. Talán kellett egy kis változás, ami kiszakít a hétköznapokból. És az elmondásaid alapján itt akadhatok egy-két ilyen dologra.*
Lassan meg is érkeznek a Rumos Rókalyuk nevezetű helyre. Hasonlít a Pegazushoz, de jóval szegényesebb. Belépve Mella egyenesen a pulthoz lép, ami az ajtóval szemben található.*
- Jó napot! Halászlevet szeretnék 14 aranyért cserébe, ami ugye két adagot jelent.
*Mondja a pultosnak, aki bólint és pillanatokon belül eléjük rak két tál gőzölgő ételt. Int Caramnak, hogy kövesse, majd leteszi a sötételf elé az ételt és ő maga neki esik az ételnek.*
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-02-02 07:58:37
Üzenet elküldve: 2013-02-02 07:58:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Caram //
*Meghallgatja Caramot, aztán bólint neki, hogy megértette az egészet. Jó ideig csak csendben álldogál, míg teljesen meg nem emésztette társnője szavait, majd szóra nyitja ajkait.*
-Rendben, akkor irány Tündérkert. *Mosolyog rá a sötételfre, miközben a cuccait rendezi el. Ezután jelez a másiknak, hogy menjenek oda a pulthoz. Ott rövid szóváltás után némi élelmet vásárol maguknak. Ha megtörtént az egész, akkor osztozkodik a sötét fajtársával. Elégedett arccal távozik a pulttól, hogy utána odasúgjon valamit Caramnak.*
- Készen vagyunk. Nincs más hátra, mint haladni. * Ajkain barátságos somolygás honol. A Rókalyuk ajtajához érnek, amit széles tár barátnéja előtt.*
- Menj csak elsőre. * Dallamosan szól, aztán követve a másikat lép ki a friss levegőre.*
- Szerinted merre menjünk?
*Meghallgatja Caramot, aztán bólint neki, hogy megértette az egészet. Jó ideig csak csendben álldogál, míg teljesen meg nem emésztette társnője szavait, majd szóra nyitja ajkait.*
-Rendben, akkor irány Tündérkert. *Mosolyog rá a sötételfre, miközben a cuccait rendezi el. Ezután jelez a másiknak, hogy menjenek oda a pulthoz. Ott rövid szóváltás után némi élelmet vásárol maguknak. Ha megtörtént az egész, akkor osztozkodik a sötét fajtársával. Elégedett arccal távozik a pulttól, hogy utána odasúgjon valamit Caramnak.*
- Készen vagyunk. Nincs más hátra, mint haladni. * Ajkain barátságos somolygás honol. A Rókalyuk ajtajához érnek, amit széles tár barátnéja előtt.*
- Menj csak elsőre. * Dallamosan szól, aztán követve a másikat lép ki a friss levegőre.*
- Szerinted merre menjünk?
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-02-01 22:56:38
Üzenet elküldve: 2013-02-01 22:56:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//Wyssa figyelmébe//
Kíváncsi lettem volna apáink párbeszédére *mondja töprengve.* Talán a tiéd meg tudta volna győzni az enyémet, hogy a saját lánya egy fokkal többet ér, mint a büszkesége - nekem úgy tűnik legalábbis, hogy ti ketten sokkal jobb viszonyban voltatok, mint mi ketten *teszi hozzá, mielőtt jobban meggondolná. Már a mondat közepén megbánja, hogy belekezdett, de késő bánat, kénytelen befejezni.* Úgy tűnik, valamit azért tanultál tőle *mosolyodik el nagyon halványan, miközben erőnek erejével igyekszik visszatuszkolni az emlékeket és a 'mi lett volna, ha...' kezdetű kérdéseket a helyükre: tudata leghátsó, legsötétebb sarkába.* Máris kiszedtél belőlem valamit, amit sosem emlegetek.
*A tervet hallgatva nagyjából felülkerekedik érzelmein a szokásos módszerrel: csak a következő lépésre koncentrál. Általában nem kenyere a természetbúvárkodás, meghagyja az ilyesmit a felszíni elfeknek, de be kell látnia, hogy ez igen szorosan kapcsolódik az alkímiához, neki pedig épp ideje továbbfejlesztenie a tudást, amit rég halott mestere adott át neki. Pénze a kalandnak köszönhetően bőven van, jut tehát ideje egy kis tanulmányi kirándulásra a Tündérkertbe.*
Egyébként is mindent feljegyzek, amit látok és hallok... csak általában nem állatokról-növényekről. Két nap egy varázslatos helyen csakis jó lehet.
"Még ha a te fajtád mást is ért varázslatos alatt, mint az enyém" *teszi hozzá gondolatban, miközben ő is felkel az asztalról, és néhány röpke másodperc alatt leellenőrzi, nála van-e minden holmija.*
Kíváncsi lettem volna apáink párbeszédére *mondja töprengve.* Talán a tiéd meg tudta volna győzni az enyémet, hogy a saját lánya egy fokkal többet ér, mint a büszkesége - nekem úgy tűnik legalábbis, hogy ti ketten sokkal jobb viszonyban voltatok, mint mi ketten *teszi hozzá, mielőtt jobban meggondolná. Már a mondat közepén megbánja, hogy belekezdett, de késő bánat, kénytelen befejezni.* Úgy tűnik, valamit azért tanultál tőle *mosolyodik el nagyon halványan, miközben erőnek erejével igyekszik visszatuszkolni az emlékeket és a 'mi lett volna, ha...' kezdetű kérdéseket a helyükre: tudata leghátsó, legsötétebb sarkába.* Máris kiszedtél belőlem valamit, amit sosem emlegetek.
*A tervet hallgatva nagyjából felülkerekedik érzelmein a szokásos módszerrel: csak a következő lépésre koncentrál. Általában nem kenyere a természetbúvárkodás, meghagyja az ilyesmit a felszíni elfeknek, de be kell látnia, hogy ez igen szorosan kapcsolódik az alkímiához, neki pedig épp ideje továbbfejlesztenie a tudást, amit rég halott mestere adott át neki. Pénze a kalandnak köszönhetően bőven van, jut tehát ideje egy kis tanulmányi kirándulásra a Tündérkertbe.*
Egyébként is mindent feljegyzek, amit látok és hallok... csak általában nem állatokról-növényekről. Két nap egy varázslatos helyen csakis jó lehet.
"Még ha a te fajtád mást is ért varázslatos alatt, mint az enyém" *teszi hozzá gondolatban, miközben ő is felkel az asztalról, és néhány röpke másodperc alatt leellenőrzi, nála van-e minden holmija.*
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-01-31 05:39:56
Üzenet elküldve: 2013-01-31 05:39:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Caram figyelmébe//
*Jót mosolyog magában, hogy még inkább zavarba taszítja sötételf társnőjét. Egyszerűen felemelő érzés a számára, hogy képes ilyen aljas tettek elvégzésére. Hallja miként reagál a szavaira, amire csak legyint egyet mint ha semmiség lenne.*
-Azt kötve hinném, hogy az én apám megőrült volna az apádtól. Tudod az enyém mindig tudta, hogy kell beszélni másokkal. Ő a szavak mestere volt. Olyan dolgokra volt képes, mint akár egy varázsló, pedig csak csupán beszélt. Semmi hadonászás, meg hókuszpókusz. Szerintem az apukád könnyen lett volna a barátja az enyémnek, akármilyen merev is lehetett volna. * Mélázik el a múlton, hogy az apja csupán a szavak erejével könnyen lebeszélt egy gyilkost, hogy tovább öljön. Volt ideje megtapasztalni az eseteket, míg az öregség végzett vele.*
-Sajnos én nem értek a szavakhoz mint ő, de azért próbálkozok. * Vigyorog egyet, miközben Caram elfordítja a fejét. Nem szól érte, hanem türelmesen kivárja, míg túlteszi magát az ölelésen.*
-Akkor szerintem első lépés az lesz, hogy felhalmozzuk az ennivaló és innivalót, aztán egy ideig nem látjuk az embereket. Én így szoktam tenni. Minden egyes helyen kettő vagy három napot eltöltök. Leírom, hogy mit tapasztaltam a helyszínen.* Meséli lelkesen a nőnek, aztán somolygással veszi tudomásul a szavait. Jólesik hallani, hogy a kenőcse sikeres. A gyógykészítményről jut eszébe a többi teendője, hogy mit szokott tenni egy ilyen tapasztalatszerző körúton.*
-Ha hmm...*Elgondolkozik, hogy jó ötlet-e leterhelni a másikat. Képes lenne befogni Caramot.*
-...Szóval megkérnélek arra, hogy feljegyezz mindent, amit látsz és hallasz. Virágok, állatok és a többi. A virágokból szoktam elvinni kettőt, ha valami újat látok. Utána kísérletezek egy laborban. A kenőcsöt is így készítettem. * Regéli nyugodtan, amikor észbe kap, hogy ne beszéljék el az időt.*
- Az első helyszín, ahova szándékoztam menni, az a Tündérkert. Tegnap hallottam, hogy valami varázslatos hely. Két napot szándékozok ott tölteni. Mit gondolsz? * Kérdezi, miközben feláll a helyéről. Kinyújtóztatja a tagjait, és a szemei csillognak.*
*Jót mosolyog magában, hogy még inkább zavarba taszítja sötételf társnőjét. Egyszerűen felemelő érzés a számára, hogy képes ilyen aljas tettek elvégzésére. Hallja miként reagál a szavaira, amire csak legyint egyet mint ha semmiség lenne.*
-Azt kötve hinném, hogy az én apám megőrült volna az apádtól. Tudod az enyém mindig tudta, hogy kell beszélni másokkal. Ő a szavak mestere volt. Olyan dolgokra volt képes, mint akár egy varázsló, pedig csak csupán beszélt. Semmi hadonászás, meg hókuszpókusz. Szerintem az apukád könnyen lett volna a barátja az enyémnek, akármilyen merev is lehetett volna. * Mélázik el a múlton, hogy az apja csupán a szavak erejével könnyen lebeszélt egy gyilkost, hogy tovább öljön. Volt ideje megtapasztalni az eseteket, míg az öregség végzett vele.*
-Sajnos én nem értek a szavakhoz mint ő, de azért próbálkozok. * Vigyorog egyet, miközben Caram elfordítja a fejét. Nem szól érte, hanem türelmesen kivárja, míg túlteszi magát az ölelésen.*
-Akkor szerintem első lépés az lesz, hogy felhalmozzuk az ennivaló és innivalót, aztán egy ideig nem látjuk az embereket. Én így szoktam tenni. Minden egyes helyen kettő vagy három napot eltöltök. Leírom, hogy mit tapasztaltam a helyszínen.* Meséli lelkesen a nőnek, aztán somolygással veszi tudomásul a szavait. Jólesik hallani, hogy a kenőcse sikeres. A gyógykészítményről jut eszébe a többi teendője, hogy mit szokott tenni egy ilyen tapasztalatszerző körúton.*
-Ha hmm...*Elgondolkozik, hogy jó ötlet-e leterhelni a másikat. Képes lenne befogni Caramot.*
-...Szóval megkérnélek arra, hogy feljegyezz mindent, amit látsz és hallasz. Virágok, állatok és a többi. A virágokból szoktam elvinni kettőt, ha valami újat látok. Utána kísérletezek egy laborban. A kenőcsöt is így készítettem. * Regéli nyugodtan, amikor észbe kap, hogy ne beszéljék el az időt.*
- Az első helyszín, ahova szándékoztam menni, az a Tündérkert. Tegnap hallottam, hogy valami varázslatos hely. Két napot szándékozok ott tölteni. Mit gondolsz? * Kérdezi, miközben feláll a helyéről. Kinyújtóztatja a tagjait, és a szemei csillognak.*
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-01-30 18:49:13
Üzenet elküldve: 2013-01-30 18:49:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//Wyssa figyelmébe//
*Ha lehet, az öleléstől még inkább zavarba jön. Napját sem tudja, mikor ölelték meg utoljára, ráadásul olyasvalaki, aki gyakorlatilag idegen... az is lehet, hogy még soha, bár ezt nem szívesen látná be.*
Akkor apáink megőrülnének egymástól *feleli.* Az enyém inkább merev volt, na meg büszke, és nem érdekelte, ki milyen vidám - ha az illető nem volt elég erős, hogy kiálljon bármilyen próbatételt, elásta magát.
*Miután leültek, körülnéz az estéhez képest szinte néptelen ivóban, inkább, hogy zavarát leplezze, mintsem valódi érdeklődésből.*
Egy felfedezőút mindenképp jól jön *bólint.* Én sem igen ismerem a környéket, csak nemrég hagytam el Artheniort. "A bajok városát" *teszi hozzá gondolatban.*
Nemrég még én magam is útban voltam magamnak *hárítja el az ígéretet mosolyogva*, annál rosszabb aligha lehetsz. Jó, hogy kérdezed *kap észbe*, úgy tűnik, remekül működik a kenőcsöd, úgy tűnt, máris összébb húzódott a seb... azt hiszem, nekem is van mit tanulnom egy valódi alkimistától...
*Ha lehet, az öleléstől még inkább zavarba jön. Napját sem tudja, mikor ölelték meg utoljára, ráadásul olyasvalaki, aki gyakorlatilag idegen... az is lehet, hogy még soha, bár ezt nem szívesen látná be.*
Akkor apáink megőrülnének egymástól *feleli.* Az enyém inkább merev volt, na meg büszke, és nem érdekelte, ki milyen vidám - ha az illető nem volt elég erős, hogy kiálljon bármilyen próbatételt, elásta magát.
*Miután leültek, körülnéz az estéhez képest szinte néptelen ivóban, inkább, hogy zavarát leplezze, mintsem valódi érdeklődésből.*
Egy felfedezőút mindenképp jól jön *bólint.* Én sem igen ismerem a környéket, csak nemrég hagytam el Artheniort. "A bajok városát" *teszi hozzá gondolatban.*
Nemrég még én magam is útban voltam magamnak *hárítja el az ígéretet mosolyogva*, annál rosszabb aligha lehetsz. Jó, hogy kérdezed *kap észbe*, úgy tűnik, remekül működik a kenőcsöd, úgy tűnt, máris összébb húzódott a seb... azt hiszem, nekem is van mit tanulnom egy valódi alkimistától...
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-01-28 17:12:13
Üzenet elküldve: 2013-01-28 17:12:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
// May //
*Talán a férfiak többsége könnyűvérűnek gondolja azok után, de Arzurel inkább csak örül. Hiszen nem szeretné elkötelezni magát, viszont forró vágyát valahogy csillapítani kell. Örömlányokkal inkább nem kezdene, viszont egy kis kaland belefér. Nagyon reméli, hogy May nem fog se szerelembe esni, se többet akarni. Nem kívánna csalódást okozni, viszont vágya egyre hevesebb. Már volt hasonló esete, általában mindig sikerült megúszni, mind a szerelmet és a gyermekáldást. Figyel erre. Mindig.
Kihasználás, kicsit erős szó arra, amit ő szeretne tenni. Mellesleg, lehet nem is csak egy éjre vágyja, talán többre, de akkor sem lenne képes örökké May mellett maradni. Amíg húga nincs biztonságban, semmiképpen. Hogy utána? Ez már remek kérdés.
Tudja jól, le kell oldania nadrágját, ha kész a fürdővíz, ám May számára is pőrébb lesz a helyzet. S míg May tovább intézkedik, ő maga a felsőtestét mossa. Persze, gondolja, kellemesebb volna, ha ezt a finom női kéz tenné. Saját magát nem kíméli, erősen tisztálkodik, hogy folt ne maradjon, se mocskos, se száraz.
Ám hamarost kap parancsot, mit készséggel követ. Kérés is lehet, a lényeg, hogy teszi, mit mond a lány, s nem bánja meg. Amint ujjait érzi éjsötét tincsei között, fejbőrét simogatón masszírozva, kellemesen mosolyodik el, élvezettel a hangjában szól fel.*
- Miért te? Éppen kézre estél, mondanám, ha viccelődnék tovább... De őszintén... Tetszel nekem. Bár lehet, csak puszta fellángolás, mit érzek... hmmm.
*Mondaná tovább is, de annyira kellemes amit May csinál, hogy nem bírja ki, hogy ne hümmögjön fel édes örömmel.*
- Tévedsz, szerintem nagyon is szép vagy, vonzó és hiába, hallani a pletykákat a tolvajok ügyes kezéről.
*Óh, tapasztalta is, mikor erszényétől egy pillanatig megszabadította May Linn. Megmondta, ha ismét rajtakapja a lopáson, elveri, miből a végén egy elfenekelés gondolata kerekedett ki mindkettejükben.*
- Komolyan, kívánlak... Viszont nem lehetek a tiéd... Ígéretet tettem, s míg be nem teljesítem sorsom, nem léphetek le az útról. Talán holnap már megint úton leszek, talán nem. Bizonytalanságom közepette keresek biztos pontokat, de érzem, ahogy kicsúszik az ujjaim közül.
*Arca elé emeli markait és szinte érzi valóban, miként kerül ki sorsának fonalgombolyagja onnan.*
- Sajnálom, ha megbántalak ezzel...
*Talán a férfiak többsége könnyűvérűnek gondolja azok után, de Arzurel inkább csak örül. Hiszen nem szeretné elkötelezni magát, viszont forró vágyát valahogy csillapítani kell. Örömlányokkal inkább nem kezdene, viszont egy kis kaland belefér. Nagyon reméli, hogy May nem fog se szerelembe esni, se többet akarni. Nem kívánna csalódást okozni, viszont vágya egyre hevesebb. Már volt hasonló esete, általában mindig sikerült megúszni, mind a szerelmet és a gyermekáldást. Figyel erre. Mindig.
Kihasználás, kicsit erős szó arra, amit ő szeretne tenni. Mellesleg, lehet nem is csak egy éjre vágyja, talán többre, de akkor sem lenne képes örökké May mellett maradni. Amíg húga nincs biztonságban, semmiképpen. Hogy utána? Ez már remek kérdés.
Tudja jól, le kell oldania nadrágját, ha kész a fürdővíz, ám May számára is pőrébb lesz a helyzet. S míg May tovább intézkedik, ő maga a felsőtestét mossa. Persze, gondolja, kellemesebb volna, ha ezt a finom női kéz tenné. Saját magát nem kíméli, erősen tisztálkodik, hogy folt ne maradjon, se mocskos, se száraz.
Ám hamarost kap parancsot, mit készséggel követ. Kérés is lehet, a lényeg, hogy teszi, mit mond a lány, s nem bánja meg. Amint ujjait érzi éjsötét tincsei között, fejbőrét simogatón masszírozva, kellemesen mosolyodik el, élvezettel a hangjában szól fel.*
- Miért te? Éppen kézre estél, mondanám, ha viccelődnék tovább... De őszintén... Tetszel nekem. Bár lehet, csak puszta fellángolás, mit érzek... hmmm.
*Mondaná tovább is, de annyira kellemes amit May csinál, hogy nem bírja ki, hogy ne hümmögjön fel édes örömmel.*
- Tévedsz, szerintem nagyon is szép vagy, vonzó és hiába, hallani a pletykákat a tolvajok ügyes kezéről.
*Óh, tapasztalta is, mikor erszényétől egy pillanatig megszabadította May Linn. Megmondta, ha ismét rajtakapja a lopáson, elveri, miből a végén egy elfenekelés gondolata kerekedett ki mindkettejükben.*
- Komolyan, kívánlak... Viszont nem lehetek a tiéd... Ígéretet tettem, s míg be nem teljesítem sorsom, nem léphetek le az útról. Talán holnap már megint úton leszek, talán nem. Bizonytalanságom közepette keresek biztos pontokat, de érzem, ahogy kicsúszik az ujjaim közül.
*Arca elé emeli markait és szinte érzi valóban, miként kerül ki sorsának fonalgombolyagja onnan.*
- Sajnálom, ha megbántalak ezzel...
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-01-27 22:14:08
Üzenet elküldve: 2013-01-27 22:14:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Caram figyelmébe//
* Hamarosan megérkezik Caram, aki szintén elaludt. Mosolyogva fogadja a köszönését, aztán ő is megadja a tiszteletet.*
- Jó napot neked is! *Aztán hallja a sötételf nő szavait, hogy reméli nem kellett sokat várnia, akkor fejével jelzi, hogy nem és szavaival támasztja alá az egészet.*
- Öt perce lehetek csak itt, ezért nem gond.* Látja, hogy zavarban van, amitől vigyorogni kezd.*
- Fel a fejjel. Rendesen fáradtak voltunk, így jól kipihentük magunkat. Efelől nincs baj. Megvárjuk egymást, mert együtt fogunk kalandozni ezután. *Sugárzik az életerőtől és a boldogságtól. Nem bír ellenállni a saját kedvességének, ami egy baráti ölelésben merül ki. A sötételfet magához szorongatja óvatosan, miközben a fülébe súgja a következő szavakat.*
- Apám mindig vidám ember volt. Mindig mondogatta nekem, ha fúj és ha szakad, akkor is tegyél róla, hogy te légy a legfényesebb az éjszakában. * Engedi el társnőjét, hogy aztán újra helyet foglaljanak az asztalnál.*
- Fedezzük fel a vidéket, és mérjük fel az itteni lehetőségeket. Végig akarok menni. Ha közben utunkba áll egy kaland, akkor megragadjuk természetesen az alkalmat. *Mondja el az elképzelését a nőnek, aztán a saját pirítósait kezdi el fogyasztani.*
- Alapvetően tanulhatunk egymástól, mert nem érthetek mindenhez. Ráadásul ketten, még is csak többre vihetjük mint egyedül. Ígérem, hogy nem leszek útban. * Mikor az étel elfogyott, akkor a saját gyógyteáját kortyolgatja.*
- Jut eszembe. Kipróbáltad a kenőcsöt? Milyen volt? * Megcsillan a szeme, mert kíváncsi, hogy hasznos dolgot adott e a másiknak.*
* Hamarosan megérkezik Caram, aki szintén elaludt. Mosolyogva fogadja a köszönését, aztán ő is megadja a tiszteletet.*
- Jó napot neked is! *Aztán hallja a sötételf nő szavait, hogy reméli nem kellett sokat várnia, akkor fejével jelzi, hogy nem és szavaival támasztja alá az egészet.*
- Öt perce lehetek csak itt, ezért nem gond.* Látja, hogy zavarban van, amitől vigyorogni kezd.*
- Fel a fejjel. Rendesen fáradtak voltunk, így jól kipihentük magunkat. Efelől nincs baj. Megvárjuk egymást, mert együtt fogunk kalandozni ezután. *Sugárzik az életerőtől és a boldogságtól. Nem bír ellenállni a saját kedvességének, ami egy baráti ölelésben merül ki. A sötételfet magához szorongatja óvatosan, miközben a fülébe súgja a következő szavakat.*
- Apám mindig vidám ember volt. Mindig mondogatta nekem, ha fúj és ha szakad, akkor is tegyél róla, hogy te légy a legfényesebb az éjszakában. * Engedi el társnőjét, hogy aztán újra helyet foglaljanak az asztalnál.*
- Fedezzük fel a vidéket, és mérjük fel az itteni lehetőségeket. Végig akarok menni. Ha közben utunkba áll egy kaland, akkor megragadjuk természetesen az alkalmat. *Mondja el az elképzelését a nőnek, aztán a saját pirítósait kezdi el fogyasztani.*
- Alapvetően tanulhatunk egymástól, mert nem érthetek mindenhez. Ráadásul ketten, még is csak többre vihetjük mint egyedül. Ígérem, hogy nem leszek útban. * Mikor az étel elfogyott, akkor a saját gyógyteáját kortyolgatja.*
- Jut eszembe. Kipróbáltad a kenőcsöt? Milyen volt? * Megcsillan a szeme, mert kíváncsi, hogy hasznos dolgot adott e a másiknak.*
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-01-27 11:21:29
Üzenet elküldve: 2013-01-27 11:21:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
//Arzu//
*Nem vágyja kevésbé a perzselő forróságot, mit az éj leple ígér, csupán nem olyan szerencsés, mint Arzurel. Ő férfinek született, vagyis ha enged ösztöneinek az dicsőség, ha May teszi ugyanezt az lemoshatatlan szégyenfolt. Hisz az erényeken esett csorbát nem lehet olyan könnyű eltüntetni, mint egy kard pengéjéről. Főként, ha túl hevesen esnek egymásnak, s nem vigyáznak eléggé... Persze ebbe ilyenformán nem gondol bele, csupán nem akar egy lenni a sok közül, kit az elf eldob miután kihasználta, mert egy ilyen jóképű alakról mást nehezen tud elképzelni. Ennek ellenére lehet, hogy nem több romantikus ábrándnál, de a lány úgy véli alakul valami kettejük közt, csupán egy kis idő kell hozzá, meleg és szeretet, mint a szirmait bontó rózsának.
A nadrág fenn marad. Ez némiképp megnyugvással tölti el, akkor is ha tudja jól hamarosan lekerül...
~Amint elkészül a víz.~
Most ugrik be neki nem ártana újabb kancsóval odatenni forrni, így még a férfi nagyjából lecsutakolja felsőtestét May megy és elintézi. Mire visszatér mellé már nagyjából kész.*
- Gyere.
*Ülteti le a langalétát, majd felmászik mögé az asztalra, s elkezdi mosni haját. Mivel a hollótincsek egész jól megúszták a vér és nyálkafürdőt inkább egy kényeztető fejmasszázsban merül ki a mosás.*
- Hihetetlen milyen magas vagy. Majdhogynem kis sámlira kellene állnom, hogy felérjelek.
*Csivitel önfeledten finoman elterelve a csókról mindkettejük gondolatát... Legalábbis ezt szeretné, de elméjébe újra és újra betolakodik a kellemes pillanat lemoshatatlan emléke.*
- Miért én?
*Csendül váratlanul a kérdés. Nem igazán érti mi foghatta meg benne a másikat, hiszen ott fenn több hegyesfülű is akadt.*
- Még csak nem is vagyok szép, sem pedig különleges...
*Sóhajtja lágyan, s valóban így is gondolja.*
*Nem vágyja kevésbé a perzselő forróságot, mit az éj leple ígér, csupán nem olyan szerencsés, mint Arzurel. Ő férfinek született, vagyis ha enged ösztöneinek az dicsőség, ha May teszi ugyanezt az lemoshatatlan szégyenfolt. Hisz az erényeken esett csorbát nem lehet olyan könnyű eltüntetni, mint egy kard pengéjéről. Főként, ha túl hevesen esnek egymásnak, s nem vigyáznak eléggé... Persze ebbe ilyenformán nem gondol bele, csupán nem akar egy lenni a sok közül, kit az elf eldob miután kihasználta, mert egy ilyen jóképű alakról mást nehezen tud elképzelni. Ennek ellenére lehet, hogy nem több romantikus ábrándnál, de a lány úgy véli alakul valami kettejük közt, csupán egy kis idő kell hozzá, meleg és szeretet, mint a szirmait bontó rózsának.
A nadrág fenn marad. Ez némiképp megnyugvással tölti el, akkor is ha tudja jól hamarosan lekerül...
~Amint elkészül a víz.~
Most ugrik be neki nem ártana újabb kancsóval odatenni forrni, így még a férfi nagyjából lecsutakolja felsőtestét May megy és elintézi. Mire visszatér mellé már nagyjából kész.*
- Gyere.
*Ülteti le a langalétát, majd felmászik mögé az asztalra, s elkezdi mosni haját. Mivel a hollótincsek egész jól megúszták a vér és nyálkafürdőt inkább egy kényeztető fejmasszázsban merül ki a mosás.*
- Hihetetlen milyen magas vagy. Majdhogynem kis sámlira kellene állnom, hogy felérjelek.
*Csivitel önfeledten finoman elterelve a csókról mindkettejük gondolatát... Legalábbis ezt szeretné, de elméjébe újra és újra betolakodik a kellemes pillanat lemoshatatlan emléke.*
- Miért én?
*Csendül váratlanul a kérdés. Nem igazán érti mi foghatta meg benne a másikat, hiszen ott fenn több hegyesfülű is akadt.*
- Még csak nem is vagyok szép, sem pedig különleges...
*Sóhajtja lágyan, s valóban így is gondolja.*
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-01-26 23:29:56
Üzenet elküldve: 2013-01-26 23:29:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
// May //
// 16+ jelenetet tartalmaz //
*Hogy lehetne túl hosszú, ha előre ígéri már a kellemes forróságot? Vagy csak Arzurel éli meg úgy a pillanatokat, miként akarja? Fölösleges azon aggódni, mi lesz holnap. Talán elkerülhetetlen halál, jobb kiélvezni az élet adta lehetőségeket.
Hiába, nem tehet róla, hogy ilyen vonzó, ám arról már inkább, hogy miként használja az Arctalan adta lehetőséget. Mellkasát/vállát szinte égeti az érintés, ahogy tolja el magától a női alak, mesékbe illő szépsége egyre inkább derül fel a férfi előtt.
Hamarost új, tiszta tál víz lesz, most ő következik. Forró és hideg, így lesz a tálban langyos víz.
Bár nadrágja alatt csak egy valami van, mi talán nem kéne most holdvilágot lásson, inkább magán tartja. Illetlen dolog volna, lévén az utolsó ruhadarabja csizmáin kívül. Így pedig csupán felsőteste marad csupaszon, pár sebhelyével és egész jól kidolgozott izomzatával. Szőrtelen, ahogy elfhez illik, bár olykor biztos kellemes lehetne, ahogy dús mellszőrébe lágy női ujjak túrnak. Ámde így legalább higiénikusabb teste, azokon a szálakon megragadna a mocsok. Így is megúszta, csak kabátja lett koszos, magáról inkább a szégyent, s az izzadtságot kéne lemosni. Ám úgy tűnik, May segítségére lesz.
Bár hajára ráfér a csutak, nem különösebben tartja fontosnak. A pokolfajzatok mocskos vére csak karját érte, meg arcát, de ruhaujja már elkente onnan, s egész jól, ha May oly nyugodtan tudta csókolni, s nem köpködött utána.
Örömmel veszi, ha az ügyes tolvajkéz nem csak sötét tincseit kívánja nedvesíteni, de lejjebb, alant testét is. Forró mancsait örömmel érezné mellkasán, vágytól dübörgő szíve fölött. Ám kérni nem fogja, hiszen azzal mindent csak elrontana. Inkább szótlan marad, míg csak nem töri meg a csöndet May Linn.*
// 16+ jelenetet tartalmaz //
*Hogy lehetne túl hosszú, ha előre ígéri már a kellemes forróságot? Vagy csak Arzurel éli meg úgy a pillanatokat, miként akarja? Fölösleges azon aggódni, mi lesz holnap. Talán elkerülhetetlen halál, jobb kiélvezni az élet adta lehetőségeket.
Hiába, nem tehet róla, hogy ilyen vonzó, ám arról már inkább, hogy miként használja az Arctalan adta lehetőséget. Mellkasát/vállát szinte égeti az érintés, ahogy tolja el magától a női alak, mesékbe illő szépsége egyre inkább derül fel a férfi előtt.
Hamarost új, tiszta tál víz lesz, most ő következik. Forró és hideg, így lesz a tálban langyos víz.
Bár nadrágja alatt csak egy valami van, mi talán nem kéne most holdvilágot lásson, inkább magán tartja. Illetlen dolog volna, lévén az utolsó ruhadarabja csizmáin kívül. Így pedig csupán felsőteste marad csupaszon, pár sebhelyével és egész jól kidolgozott izomzatával. Szőrtelen, ahogy elfhez illik, bár olykor biztos kellemes lehetne, ahogy dús mellszőrébe lágy női ujjak túrnak. Ámde így legalább higiénikusabb teste, azokon a szálakon megragadna a mocsok. Így is megúszta, csak kabátja lett koszos, magáról inkább a szégyent, s az izzadtságot kéne lemosni. Ám úgy tűnik, May segítségére lesz.
Bár hajára ráfér a csutak, nem különösebben tartja fontosnak. A pokolfajzatok mocskos vére csak karját érte, meg arcát, de ruhaujja már elkente onnan, s egész jól, ha May oly nyugodtan tudta csókolni, s nem köpködött utána.
Örömmel veszi, ha az ügyes tolvajkéz nem csak sötét tincseit kívánja nedvesíteni, de lejjebb, alant testét is. Forró mancsait örömmel érezné mellkasán, vágytól dübörgő szíve fölött. Ám kérni nem fogja, hiszen azzal mindent csak elrontana. Inkább szótlan marad, míg csak nem töri meg a csöndet May Linn.*
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2013-01-26 13:09:40
Üzenet elküldve: 2013-01-26 13:09:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
//Arzu//
//16+ jelenetet tartalmaz//
*Érzi hosszú lesz még az éjszaka. Túl hosszú... Főleg úgy, hogy ellenállása percről percre lankad. Arzu jól halad az elveiből szőtt hűvös falak lebontásában. Vágya nem csak a hideg vizet tüzelné fel, hanem lassan leolvasztja a lány szívét ölelő fagyos burkot is, testét pedig szinte elevenen felperzseli. Kívánja közelségét, jobban mint valaha. Legszívesebben ő maga húzná közelebb, minden porcikájával érezni akarja, amit a combját ért gyilkos érintés csak még inkább felfokoz, szenvedélye lángját egyenesen a plafonig korbácsolva.*
- Gonosz játékot űzöl.
*Tolja el finoman magától, holott pont ellenkezőjét vágyja, majd a nyálkás vizet kilöttyinti a megfelelő tárolóba, hogy legyen hová önteni a következő adagot. S míg az elf a forró vízzel közeledik May feláll, s elsuhan mellette némi hidegért vállával érzékien súrolva a másik felkarját. Néhány buja pillantást azért vet rá mielőtt ismét eltávolodna, s a tálnál találkoznak újra.
Ezúttal a másikon a sor.
Hogy valamiképp meg tudja őrizni józan eszét a lány vele szemben foglal helyet félig felülve az asztallapra, alig egy karnyújtásnyira. Azt már csak remélni tudja a másik is visel alsóruhát, hiszen ez nem túlzottan elterjedt szokás, vagy úgy véli a nadrág kellőképp felfogta a trutymót és nincs rá szükség, hogy idő előtt leoldja. Ha mégis levenné nyel egy aprót, s zavartan elfordul, s tekintetével tüntetőleg a tüzet fixírozza mindaddig, míg a hajmosásra nem kerül a sor. Abban viszont segít, viszonozni akarja a másik gyengédségét, ha nem is oly zavarba ejtő módon, mint ahogy Arzu tette vele.
Abba már bele sem mer gondolni milyen felelőtlenség volt őt megkérni éjszaka vigyázza álmát. Odalenn még nem tűnt ilyen rámenősnek...*
//16+ jelenetet tartalmaz//
*Érzi hosszú lesz még az éjszaka. Túl hosszú... Főleg úgy, hogy ellenállása percről percre lankad. Arzu jól halad az elveiből szőtt hűvös falak lebontásában. Vágya nem csak a hideg vizet tüzelné fel, hanem lassan leolvasztja a lány szívét ölelő fagyos burkot is, testét pedig szinte elevenen felperzseli. Kívánja közelségét, jobban mint valaha. Legszívesebben ő maga húzná közelebb, minden porcikájával érezni akarja, amit a combját ért gyilkos érintés csak még inkább felfokoz, szenvedélye lángját egyenesen a plafonig korbácsolva.*
- Gonosz játékot űzöl.
*Tolja el finoman magától, holott pont ellenkezőjét vágyja, majd a nyálkás vizet kilöttyinti a megfelelő tárolóba, hogy legyen hová önteni a következő adagot. S míg az elf a forró vízzel közeledik May feláll, s elsuhan mellette némi hidegért vállával érzékien súrolva a másik felkarját. Néhány buja pillantást azért vet rá mielőtt ismét eltávolodna, s a tálnál találkoznak újra.
Ezúttal a másikon a sor.
Hogy valamiképp meg tudja őrizni józan eszét a lány vele szemben foglal helyet félig felülve az asztallapra, alig egy karnyújtásnyira. Azt már csak remélni tudja a másik is visel alsóruhát, hiszen ez nem túlzottan elterjedt szokás, vagy úgy véli a nadrág kellőképp felfogta a trutymót és nincs rá szükség, hogy idő előtt leoldja. Ha mégis levenné nyel egy aprót, s zavartan elfordul, s tekintetével tüntetőleg a tüzet fixírozza mindaddig, míg a hajmosásra nem kerül a sor. Abban viszont segít, viszonozni akarja a másik gyengédségét, ha nem is oly zavarba ejtő módon, mint ahogy Arzu tette vele.
Abba már bele sem mer gondolni milyen felelőtlenség volt őt megkérni éjszaka vigyázza álmát. Odalenn még nem tűnt ilyen rámenősnek...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3854-3873