Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 134 (2661. - 2680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2680. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-11-06 17:12:47
Üzenet elküldve: 2018-11-06 17:12:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Rumos álmok//
*Dideregve nyitja ki a Róka ajtaját, s a vaskos ajtót fázós kézzel csukja vissza. Nem néz körbe, csupán a kandalló környéki asztalok egyikéhez siet. A pultosnak csak ujját emeli, nyilván tudja már mire gondol, legalábbis remélni tudja. Öltözéke a szokásos, bár ezúttal egy kisebb kabát is vállára van terítve. Számtalan alkalommal megfogadta, hogy ilyen hidegben "házhoz" fogadja a vendégeket, s nem a Sellőbe, mégis valahogyan ott köt ki, azt szokja meg. Az asztalhoz helyet foglalva csillogó homlokát kezére támasztja, majd inkább hátradőlve húzódik közelebb a kandallóhoz. A halk sóhaj, mi kíséri arról ad számot, hogy egyrészt kimerült, másrészt pont erre van szüksége. Amíg az ital megérkezik, kissé felméri a terepet, s tekintete mindenkin egy pillanatot elidőz. Ugyan nem kuncsaftot keres, bár soha nem lehet tudni éppen kinek milyen igénye van. Igyekszik elcsigázottsága ellenére jobb képet vágni. Nem csak ő az egyetlen fázós alkat, s a pulthoz érkező mélységi borzongó, kezét összedörzsölő alakját figyeli meg. Halványan mosolyodik el, s rutinjának megfelelően úgy helyezkedik, hogy a kandallóban lobogó tűz alaposan megvilágítsa. Nem kíván elrejtezni a világ elől, ámde túlzottan feltűnő jelenséggé sem szeretne válni. Talán egy beszélgetésbe nem hal még bele senki, így kezét feltartva a pultosnak ismét jelez, ám ezúttal a fázós leányzóra mutat, remélhetőleg értve célzását, s egy kiadós szíverősítővel szolgálva a mélységinek is. Ha minden jól megy, a lány körbepillant, s Ralas kezét felemelve mosolyogva int neki.*
- Itt még van egy szabad hely, pont a didergőknek. *Húzódik félre a szája, s a mellette ülő szék felé biccent. A lányt nem látta még errefelé, bár elég otthonosan mozog a környéken. Az is igaz, a férfi gyakorlatilag a lakónegyed és a Sellő közötti távot teszi meg, napjában többször is, ugyan a mai nap nem sok jóval kecsegetett. Mindösszesen kétszer hívták. Pont ráér további beszélgetésekre, persze az utóbbi időben némi szomorkás hangulat is kínozza, amit nem tud hová tenni. Jelenleg ez most rá éppen nem jellemző.*
//Rumos álmok//
*Dideregve nyitja ki a Róka ajtaját, s a vaskos ajtót fázós kézzel csukja vissza. Nem néz körbe, csupán a kandalló környéki asztalok egyikéhez siet. A pultosnak csak ujját emeli, nyilván tudja már mire gondol, legalábbis remélni tudja. Öltözéke a szokásos, bár ezúttal egy kisebb kabát is vállára van terítve. Számtalan alkalommal megfogadta, hogy ilyen hidegben "házhoz" fogadja a vendégeket, s nem a Sellőbe, mégis valahogyan ott köt ki, azt szokja meg. Az asztalhoz helyet foglalva csillogó homlokát kezére támasztja, majd inkább hátradőlve húzódik közelebb a kandallóhoz. A halk sóhaj, mi kíséri arról ad számot, hogy egyrészt kimerült, másrészt pont erre van szüksége. Amíg az ital megérkezik, kissé felméri a terepet, s tekintete mindenkin egy pillanatot elidőz. Ugyan nem kuncsaftot keres, bár soha nem lehet tudni éppen kinek milyen igénye van. Igyekszik elcsigázottsága ellenére jobb képet vágni. Nem csak ő az egyetlen fázós alkat, s a pulthoz érkező mélységi borzongó, kezét összedörzsölő alakját figyeli meg. Halványan mosolyodik el, s rutinjának megfelelően úgy helyezkedik, hogy a kandallóban lobogó tűz alaposan megvilágítsa. Nem kíván elrejtezni a világ elől, ámde túlzottan feltűnő jelenséggé sem szeretne válni. Talán egy beszélgetésbe nem hal még bele senki, így kezét feltartva a pultosnak ismét jelez, ám ezúttal a fázós leányzóra mutat, remélhetőleg értve célzását, s egy kiadós szíverősítővel szolgálva a mélységinek is. Ha minden jól megy, a lány körbepillant, s Ralas kezét felemelve mosolyogva int neki.*
- Itt még van egy szabad hely, pont a didergőknek. *Húzódik félre a szája, s a mellette ülő szék felé biccent. A lányt nem látta még errefelé, bár elég otthonosan mozog a környéken. Az is igaz, a férfi gyakorlatilag a lakónegyed és a Sellő közötti távot teszi meg, napjában többször is, ugyan a mai nap nem sok jóval kecsegetett. Mindösszesen kétszer hívták. Pont ráér további beszélgetésekre, persze az utóbbi időben némi szomorkás hangulat is kínozza, amit nem tud hová tenni. Jelenleg ez most rá éppen nem jellemző.*
2679. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-11-05 19:36:19
Üzenet elküldve: 2018-11-05 19:36:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Rumos álmok//
*Hideg ujjakkal cirógat már odakint az esti szél, sőt, olykor tolakodón libbent meg ezt-azt, amihez csak hozzáfér. Rég elhamvadt emléke a nyári kánikulának, ami a tenger közelsége miatt a Kikötőben legalább valamivel elviselhetőbb, mint a szárazföld belsejében. Zammiria apró mosollyal áll meg a gondolat fölött, hogy van, aki örül ennek az időjárásnak. Sajnos ez nem őrá vonatkozik, a maga részéről jobb kedveli ilyenkor a duruzsoló kandallók és kályhák közelségét puha takaróba burkolózva, fűszeres forralt borral a keze ügyében. De hát nincs mit tenni, ma is odakint éri az este, az elemekkel küzdve gondosan rendezett frizurája érdekében, és az itt-ott besurranó hideg ujjakkal dacolva. Belenyugvó sóhajjal pillant fel a viharvert cégérre. Nem álmai netovábbja ez a hely, de a célnak megfelel. Belépve két kézzel hajtja hátra köpönyegének csuklyáját.*
- Szép estét!
*Ölti fel szelídebbik mosolyát, mely éppoly enyhe, mint a kedve egy ilyen didergető út végén. Masszív alkohol- és füstszag fogadja, a Sellő jellegzetes aromájának kellemes mellékzöngéi nélkül. Hiába, ami az előnye ennek a helynek, az a hátránya is: olcsó. Máris fixírozza a kandallóhoz közelebbi asztalok egyikét, ám azért a jelenlévőknek is figyelmet szentel. Végül a pultosig ballag el komótosan. Valahogy ma este kedve lenne zenét hallgatni, de erre vajmi kevés esélyt lát. Pedig igazán járhatna errefelé egy bárd, ő is jól járna némi arannyal. Vált néhány csendes szót a pultossal, a kezeit pedig finoman összedörzsöli. Felmerül benne, hogy hamarosan kesztyű után nézhetne.*
//Rumos álmok//
*Hideg ujjakkal cirógat már odakint az esti szél, sőt, olykor tolakodón libbent meg ezt-azt, amihez csak hozzáfér. Rég elhamvadt emléke a nyári kánikulának, ami a tenger közelsége miatt a Kikötőben legalább valamivel elviselhetőbb, mint a szárazföld belsejében. Zammiria apró mosollyal áll meg a gondolat fölött, hogy van, aki örül ennek az időjárásnak. Sajnos ez nem őrá vonatkozik, a maga részéről jobb kedveli ilyenkor a duruzsoló kandallók és kályhák közelségét puha takaróba burkolózva, fűszeres forralt borral a keze ügyében. De hát nincs mit tenni, ma is odakint éri az este, az elemekkel küzdve gondosan rendezett frizurája érdekében, és az itt-ott besurranó hideg ujjakkal dacolva. Belenyugvó sóhajjal pillant fel a viharvert cégérre. Nem álmai netovábbja ez a hely, de a célnak megfelel. Belépve két kézzel hajtja hátra köpönyegének csuklyáját.*
- Szép estét!
*Ölti fel szelídebbik mosolyát, mely éppoly enyhe, mint a kedve egy ilyen didergető út végén. Masszív alkohol- és füstszag fogadja, a Sellő jellegzetes aromájának kellemes mellékzöngéi nélkül. Hiába, ami az előnye ennek a helynek, az a hátránya is: olcsó. Máris fixírozza a kandallóhoz közelebbi asztalok egyikét, ám azért a jelenlévőknek is figyelmet szentel. Végül a pultosig ballag el komótosan. Valahogy ma este kedve lenne zenét hallgatni, de erre vajmi kevés esélyt lát. Pedig igazán járhatna errefelé egy bárd, ő is jól járna némi arannyal. Vált néhány csendes szót a pultossal, a kezeit pedig finoman összedörzsöli. Felmerül benne, hogy hamarosan kesztyű után nézhetne.*
2678. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-31 23:21:56
Üzenet elküldve: 2018-10-31 23:21:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Nozarin Telmikos //
*Éppen annyira örül a hízelgésnek, mint első alkalommal, a puszikért is elégedetten tartja arcát. Már meg sem kísérli, hogy majdnem leragadó szemeit nyitva tartsa, csak elnyúlva piheg.*
- Nem, nem mondtad még.
*Füllent, de csak mert repetát remél. Na nem a huncutkodásból, az bizony bőségesen elég volt számára, most viszont jöhet a legkedvesebb rész számára; az összebújás. Nehezen ugyan, de még ébren tartja magát, bár nincs könnyű dolga amikor Nozarin be is takargatja magukat. Mivel nem undorodik sem magától, sem a férfitől, ezért késztetést sem érez, hogy rögtön megmosakodjon, az úgy is megvárja őket reggelig.
Ami igazából majdnem itt is van, de ezt nem fogja egyhamar tudatosítani magában, legfeljebb ha meghallja a madarak énekét.
Nyöszörögve bújik közelebb, valamit artikulálatlanul mormog, de minden igyekezete ellenére már félálomba merül, közben pedig úgy kapaszkodik Nozarinba, mintha attól tartana, hogy el akarnák lopni tőle. Még cirógatja picit a férfi mellkasát, ösztönösen puszit nyom a bőrfelületre, ami a legközelebb van hozzá, de ha a bárd nem tesz semmit, akkor szép lassan végleg elmerül az álomvilágban és majd csak sokára látják újra egymást.*
// Nozarin Telmikos //
*Éppen annyira örül a hízelgésnek, mint első alkalommal, a puszikért is elégedetten tartja arcát. Már meg sem kísérli, hogy majdnem leragadó szemeit nyitva tartsa, csak elnyúlva piheg.*
- Nem, nem mondtad még.
*Füllent, de csak mert repetát remél. Na nem a huncutkodásból, az bizony bőségesen elég volt számára, most viszont jöhet a legkedvesebb rész számára; az összebújás. Nehezen ugyan, de még ébren tartja magát, bár nincs könnyű dolga amikor Nozarin be is takargatja magukat. Mivel nem undorodik sem magától, sem a férfitől, ezért késztetést sem érez, hogy rögtön megmosakodjon, az úgy is megvárja őket reggelig.
Ami igazából majdnem itt is van, de ezt nem fogja egyhamar tudatosítani magában, legfeljebb ha meghallja a madarak énekét.
Nyöszörögve bújik közelebb, valamit artikulálatlanul mormog, de minden igyekezete ellenére már félálomba merül, közben pedig úgy kapaszkodik Nozarinba, mintha attól tartana, hogy el akarnák lopni tőle. Még cirógatja picit a férfi mellkasát, ösztönösen puszit nyom a bőrfelületre, ami a legközelebb van hozzá, de ha a bárd nem tesz semmit, akkor szép lassan végleg elmerül az álomvilágban és majd csak sokára látják újra egymást.*
2677. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-31 19:58:04
Üzenet elküldve: 2018-10-31 19:58:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Nozarin nem viseli el, hogy Rheia már tapogatnivaló után néz, még ha úgy is gondolja, hogy ezt a férfi védelmében is teszi, így kezét vissza is húzza, hogy újra összeölelkezzenek. Szeretné látni azt, ahogy megvadul a nő, de csak tűri és kéjesen sikolt fel alatta és ezen tisztaság meg is hatja belül. Kereshetné még tovább fölöslegesen Karheia buja oldalát, de úgy látszik, hogy nincs még és hiába is reménykedik, sajnos teljesen ártatlan. Úgyhogy midőn látja a saját végzetét a közeltávolban, a nő ajkaira tapad, szorosan magához öleli és érzékei terhelésének csúcsán adja meg a beteljesedést.*
~Meg kéne tanulnod kiszállni, ebből baj lehet.~
*De valahogy ilyen apróságokkal még nem tud törődni, főleg mert ezen eltávolításhoz ereje is alig van, úgyhogy Rheiának még egy kicsit türelemmel kell lennie. Ami kis ereje akad még, azzal puszikat küld az arcára és levegőiből töredezett üzeneteket súg hozzá.*
-Mondtam már... hogy imádlak?
*Ő is átöleli és ahogy elhűl a harc neve, szempillái ólomnehézségűnek érződnek, így midőn kihátrált alul közel húzza magához a nőt és magukra veti a takarót. Kicsit izzadtak, de most jó kedve van, nem bán semmit és nem is gondol olyan dolgokra, mint a...*
~Hajnal?~
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Nozarin nem viseli el, hogy Rheia már tapogatnivaló után néz, még ha úgy is gondolja, hogy ezt a férfi védelmében is teszi, így kezét vissza is húzza, hogy újra összeölelkezzenek. Szeretné látni azt, ahogy megvadul a nő, de csak tűri és kéjesen sikolt fel alatta és ezen tisztaság meg is hatja belül. Kereshetné még tovább fölöslegesen Karheia buja oldalát, de úgy látszik, hogy nincs még és hiába is reménykedik, sajnos teljesen ártatlan. Úgyhogy midőn látja a saját végzetét a közeltávolban, a nő ajkaira tapad, szorosan magához öleli és érzékei terhelésének csúcsán adja meg a beteljesedést.*
~Meg kéne tanulnod kiszállni, ebből baj lehet.~
*De valahogy ilyen apróságokkal még nem tud törődni, főleg mert ezen eltávolításhoz ereje is alig van, úgyhogy Rheiának még egy kicsit türelemmel kell lennie. Ami kis ereje akad még, azzal puszikat küld az arcára és levegőiből töredezett üzeneteket súg hozzá.*
-Mondtam már... hogy imádlak?
*Ő is átöleli és ahogy elhűl a harc neve, szempillái ólomnehézségűnek érződnek, így midőn kihátrált alul közel húzza magához a nőt és magukra veti a takarót. Kicsit izzadtak, de most jó kedve van, nem bán semmit és nem is gondol olyan dolgokra, mint a...*
~Hajnal?~
2676. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-31 14:53:56
Üzenet elküldve: 2018-10-31 14:53:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Arra azért nem számított, hogy Nozarinból ilyen heves reakciót vált majd ki helyzetváltása, holott sejthette volna mi lesz a folytatás. A férfi erősen megragadja, maga alá gyűri és szinte belepréseli az ágyba, még morran is amivel végleg pontot tesz a mondat végére. Karheia meglepetten tapasztalja magán, hogy egészen tetszik neki ez a határozott, de nem durva viselkedés. Elvégre a férfi az legyen férfi, és Nozarin férfi a javából.
Rohamozása kezdetét is veszi, ami ellen nem tud egyebet tenni mint elviselni. Persze szenved, kínja olyan heves, hogy kitartóan sikolt hátha segítséget kap. De segítség az nem érkezik, csak folytatódik az édes tortúra. Feszíti ugyan magát, de aligha mozdít bármit is magukon, csak izmai próbálkoznak görcsösen, ebben a vehemens pillanatban begörbülő ujjai ezúttal bele is vájnak a férfi hátába. Valószínűleg ezt igen hamar meg fogja bánni, amint véget ér várának ostroma.
Még talán időben észbe kap és markoló kézfeje új célpontot talál magának egy közeli párna formájában. Teste tehetetlenül rándul össze többször is, de kegyelmet nem úgy tűnik, hogy fog kapni, pedig halk kérlelésbe is belekezd.
A vihar pedig lassan lecsillapodik. Karjai erőtlenül hevernek mellette miközben levegőért szomjazva igyekszik szorgosan megtölteni tüdejét. Tehetetlenül hever még egy darabig, lassan felvéve Nozarin levegővételeinek ritmusát. Egyik keze megindul, hogy gyengéd simogatásba kezdjen a férfi verejtéktől nedves oldalán. Még mindig nem érti, hogy-hogy van benne ennyi energia, az viszont biztos, hogy Karheiában egy csepp sem maradt, úgy érzi még megmozdulni is hatalmas kihívás, egyelőre megszólalni is képtelen.*
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Arra azért nem számított, hogy Nozarinból ilyen heves reakciót vált majd ki helyzetváltása, holott sejthette volna mi lesz a folytatás. A férfi erősen megragadja, maga alá gyűri és szinte belepréseli az ágyba, még morran is amivel végleg pontot tesz a mondat végére. Karheia meglepetten tapasztalja magán, hogy egészen tetszik neki ez a határozott, de nem durva viselkedés. Elvégre a férfi az legyen férfi, és Nozarin férfi a javából.
Rohamozása kezdetét is veszi, ami ellen nem tud egyebet tenni mint elviselni. Persze szenved, kínja olyan heves, hogy kitartóan sikolt hátha segítséget kap. De segítség az nem érkezik, csak folytatódik az édes tortúra. Feszíti ugyan magát, de aligha mozdít bármit is magukon, csak izmai próbálkoznak görcsösen, ebben a vehemens pillanatban begörbülő ujjai ezúttal bele is vájnak a férfi hátába. Valószínűleg ezt igen hamar meg fogja bánni, amint véget ér várának ostroma.
Még talán időben észbe kap és markoló kézfeje új célpontot talál magának egy közeli párna formájában. Teste tehetetlenül rándul össze többször is, de kegyelmet nem úgy tűnik, hogy fog kapni, pedig halk kérlelésbe is belekezd.
A vihar pedig lassan lecsillapodik. Karjai erőtlenül hevernek mellette miközben levegőért szomjazva igyekszik szorgosan megtölteni tüdejét. Tehetetlenül hever még egy darabig, lassan felvéve Nozarin levegővételeinek ritmusát. Egyik keze megindul, hogy gyengéd simogatásba kezdjen a férfi verejtéktől nedves oldalán. Még mindig nem érti, hogy-hogy van benne ennyi energia, az viszont biztos, hogy Karheiában egy csepp sem maradt, úgy érzi még megmozdulni is hatalmas kihívás, egyelőre megszólalni is képtelen.*
2675. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-29 12:09:38
Üzenet elküldve: 2018-10-29 12:09:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Nozarnak kellemesen simogatja az egóját a siker, hogy Karheia már nem bírja lent végezni a férfi kényeztetését, még ha számára ez nem sok jóval kecsegtet. Majd ami ezután történik, elveszi a bárd eszét. Karheia csak azért lemondott a jóról, hogy láthassa őt, meg hozzásimuljon a mellkasához.*
-Rheia...
*Ha ennyire kívánja a bárd haragját, hát legyen, bár sajnos ezzel újra el is veszi a nő elől a teret, maga alá fordítja és belenyomja a paplanba mordulván egyet. Nem tudja, miért végződik így, nem tudja, miért kell így végződnie, valami van Karheiában, ami előhozza a vad, birtokolni vágyó, sötét énjét. Induló rohamának heve és precíz, a nő érzékeire mért támadásaival ha még eddig nem lett volna kezes, minden hiábavaló ellenállását elgyengíti. Uralni akarja a nőt, az érzéseit és azt, hogy mit engedhet meg neki és így is tesz. Ölelésének szorításából szabadulni lehetetlen és Karheia szinte száguld a gyönyörök hevébe... de nem kaphatja meg. A bárdban harag ég, őneki most Karheia csak egy játékszer, uralkodási vágyának áldozata. Legutóbb még megállt azon magasságokban, ahol a nő már nem bírta vihar sodrását és elengedte magát beomlani a habok közé. Most ilyen nem lesz, a férfi zabolátlanul figyeli, ahogy áldozata felkaristolja a hátát, széttépi a lepedő vagy bármit, amivel túlfeszült indulatait levezetné. Általában akarni szokott valamit, hallani egy álvallomást felé, valami mocskosat kimondatni vagy valami bosszút kiélni, amiért cserébe elengedi ebből a kéjbörtönből, de most ennél sötétebbet akar. Látni akarja Karheia legbelsőbb énjét, azt, amit mindenki elől rejt. Hogy mivé tud lealacsonyodni, amikor minden porcikája lángolva ég, ahogy áthatja a gyönyör, uralván testét és gondolatait és csak az ösztönei adhatnak számára tanácsot. Fogalma sincs, hogy mi az, ami ki fogja elégíteni alattomos vágyait, de ha más nem, akkor a fáradtság és midőn minden erőt kipréselt kettejükből, szerény kegyével kielégíti azt, amit a nő már az eleje óta kíván. Gyöngyöző izzadtságában fürödve zuhan rá, hogy nagy falatokban vegye a levegőt, mely szinte minden erejét elemészti.*
A hozzászólás írója (Nozarin Telmikos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.29 12:10:24
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Nozarnak kellemesen simogatja az egóját a siker, hogy Karheia már nem bírja lent végezni a férfi kényeztetését, még ha számára ez nem sok jóval kecsegtet. Majd ami ezután történik, elveszi a bárd eszét. Karheia csak azért lemondott a jóról, hogy láthassa őt, meg hozzásimuljon a mellkasához.*
-Rheia...
*Ha ennyire kívánja a bárd haragját, hát legyen, bár sajnos ezzel újra el is veszi a nő elől a teret, maga alá fordítja és belenyomja a paplanba mordulván egyet. Nem tudja, miért végződik így, nem tudja, miért kell így végződnie, valami van Karheiában, ami előhozza a vad, birtokolni vágyó, sötét énjét. Induló rohamának heve és precíz, a nő érzékeire mért támadásaival ha még eddig nem lett volna kezes, minden hiábavaló ellenállását elgyengíti. Uralni akarja a nőt, az érzéseit és azt, hogy mit engedhet meg neki és így is tesz. Ölelésének szorításából szabadulni lehetetlen és Karheia szinte száguld a gyönyörök hevébe... de nem kaphatja meg. A bárdban harag ég, őneki most Karheia csak egy játékszer, uralkodási vágyának áldozata. Legutóbb még megállt azon magasságokban, ahol a nő már nem bírta vihar sodrását és elengedte magát beomlani a habok közé. Most ilyen nem lesz, a férfi zabolátlanul figyeli, ahogy áldozata felkaristolja a hátát, széttépi a lepedő vagy bármit, amivel túlfeszült indulatait levezetné. Általában akarni szokott valamit, hallani egy álvallomást felé, valami mocskosat kimondatni vagy valami bosszút kiélni, amiért cserébe elengedi ebből a kéjbörtönből, de most ennél sötétebbet akar. Látni akarja Karheia legbelsőbb énjét, azt, amit mindenki elől rejt. Hogy mivé tud lealacsonyodni, amikor minden porcikája lángolva ég, ahogy áthatja a gyönyör, uralván testét és gondolatait és csak az ösztönei adhatnak számára tanácsot. Fogalma sincs, hogy mi az, ami ki fogja elégíteni alattomos vágyait, de ha más nem, akkor a fáradtság és midőn minden erőt kipréselt kettejükből, szerény kegyével kielégíti azt, amit a nő már az eleje óta kíván. Gyöngyöző izzadtságában fürödve zuhan rá, hogy nagy falatokban vegye a levegőt, mely szinte minden erejét elemészti.*
A hozzászólás írója (Nozarin Telmikos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.29 12:10:24
2674. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-29 11:01:16
Üzenet elküldve: 2018-10-29 11:01:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Ahogy koncentrálva kitartóan munkálkodik arra eszmél rá, hogy már nem is igazán érzi fáradtnak magát. A kedve megjött, de nem ehhez, mert bár kellemes érzetre, ugyanakkor látványra nem egészen az, ami kifejezetten lekötné, úgyhogy elkezd tervezgetni. Úgy persze nehéz, hogy a férfi igencsak próbára teszi és jóval intenzívebb módra vált. Fejét lehajtja, arcát az alattuk összegyűrődött lepedőbe rejti, hogy tehetetlenül belenyögjön. Erőt kell vennie magán, ezt jól tudja, mindez viszont gondolatban sokkal könnyebb, mint gyakorlatban kivitelezni. Fogait összeszorítva tolja fel magát karjaival, és igyekszik mindezt gyorsan tenni, mielőtt meggondolná magát. Talán Nozarin meglepődik, de hamarosan megérti, hogy miről van szó. A bárd arcához kúszik és pár puszit nyom állkapcsára miközben lábait átveti felette, és lehetőleg hátára fekve helyezi.*
- Látni akarlak.
*Suttogja és felegyenesedve végigzongorázik a férfi testén, és azokon a nagyon kívánatos izmokon. Nem bír magával ajkaival is meg kell csókolnia ezeket a megunhatatlanul kívánatos területeket.*
- Nem bírok betelni vele.
~ Veled. ~
*Fájdalmasan sóhajt, arcát Nozarin mellkasához simítja, majd felpillantva rá megenged magának egy nagyon sajnálkozó, őszintén bűnbánó tekintetet. A füle után talán ez a gyenge pontja, amivel valószínűleg nem lenne egyedül, de most ő a szerencsés kiválasztott, hogy mindez az övé legyen. Kicsit felbátorodik az eddigiek után, és kezdi megtalálni saját hangját, így nem fél gyengéden beleharapni a férfi nyakába.*
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Ahogy koncentrálva kitartóan munkálkodik arra eszmél rá, hogy már nem is igazán érzi fáradtnak magát. A kedve megjött, de nem ehhez, mert bár kellemes érzetre, ugyanakkor látványra nem egészen az, ami kifejezetten lekötné, úgyhogy elkezd tervezgetni. Úgy persze nehéz, hogy a férfi igencsak próbára teszi és jóval intenzívebb módra vált. Fejét lehajtja, arcát az alattuk összegyűrődött lepedőbe rejti, hogy tehetetlenül belenyögjön. Erőt kell vennie magán, ezt jól tudja, mindez viszont gondolatban sokkal könnyebb, mint gyakorlatban kivitelezni. Fogait összeszorítva tolja fel magát karjaival, és igyekszik mindezt gyorsan tenni, mielőtt meggondolná magát. Talán Nozarin meglepődik, de hamarosan megérti, hogy miről van szó. A bárd arcához kúszik és pár puszit nyom állkapcsára miközben lábait átveti felette, és lehetőleg hátára fekve helyezi.*
- Látni akarlak.
*Suttogja és felegyenesedve végigzongorázik a férfi testén, és azokon a nagyon kívánatos izmokon. Nem bír magával ajkaival is meg kell csókolnia ezeket a megunhatatlanul kívánatos területeket.*
- Nem bírok betelni vele.
~ Veled. ~
*Fájdalmasan sóhajt, arcát Nozarin mellkasához simítja, majd felpillantva rá megenged magának egy nagyon sajnálkozó, őszintén bűnbánó tekintetet. A füle után talán ez a gyenge pontja, amivel valószínűleg nem lenne egyedül, de most ő a szerencsés kiválasztott, hogy mindez az övé legyen. Kicsit felbátorodik az eddigiek után, és kezdi megtalálni saját hangját, így nem fél gyengéden beleharapni a férfi nyakába.*
2673. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-27 00:22:58
Üzenet elküldve: 2018-10-27 00:22:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Furcsállja, hogy kis játékára nem rezzent össze a nő, lélekben remélte, hogy kicsit megingatja a koncentrációjában. Ami viszont Nozart illeti, őt kezdi lekenyerezni Karheia a különleges stílusával.*
-Mmmm...
*Ha jól veszi ki, a kalandornő mégse annyira reménytelen az élvezkedésben és kellemetes riválisa lehet. Amikor a felismerés szöget üt a fejébe, akkor egy pillanatra meg is rezdül. Azt sejtette, hogy a nőnek rossz sora volt, de most túl sokat tudott meg róla és meg is sajnálta érte. Talán lehet már előre érezte és az vonzotta hozzá, de most már bizonyos, hogy Karheia nem fekszik újra a takarók közé anélkül, hogy még egyszer a férfi végig ne zongorázza a nyelvével minden porcikáját. És ennek neki is lát, a szirmokon már jelentéktelenek, ideje pollenre vadászni. Fullánkja szomjazik, méhecskéje szorgos és elszánt. Minden réteg alá beperreget, keresvén a forrásokat, melyek a legjobban rázogatják meg a virágot. Nem fél elmélyülni a nőben, sőt, kalandor léte során megtanulta, hogy kell beosztania a levegőjét. Megjött a versenyszelleme, még ha nem is tudja, hogy a nő mit szól a férfi kárpótlásának súlyos megzavarásához, de ha nem veszi fel a tempót, lehet nem lesz olyan állapotban, hogy tovább kényeztesse a férfit. Kezei befejezik a masszírozást és már a saját önző céljaira tárják szét a nő lábait, hisz ezzel is teret nyer a saját akcióinak. Ritkán kötelességtudó és összeszedett, de olyankor meg sem áll, míg a céljához nem ér, legyen az bármily messze. Aztán majd elnézést kér a heves természetéért, még ha egyáltalán nem fogja bánni, hogy egy ilyen szomorú sorssal megáldott nőnek okozott élvezetet.*
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Furcsállja, hogy kis játékára nem rezzent össze a nő, lélekben remélte, hogy kicsit megingatja a koncentrációjában. Ami viszont Nozart illeti, őt kezdi lekenyerezni Karheia a különleges stílusával.*
-Mmmm...
*Ha jól veszi ki, a kalandornő mégse annyira reménytelen az élvezkedésben és kellemetes riválisa lehet. Amikor a felismerés szöget üt a fejébe, akkor egy pillanatra meg is rezdül. Azt sejtette, hogy a nőnek rossz sora volt, de most túl sokat tudott meg róla és meg is sajnálta érte. Talán lehet már előre érezte és az vonzotta hozzá, de most már bizonyos, hogy Karheia nem fekszik újra a takarók közé anélkül, hogy még egyszer a férfi végig ne zongorázza a nyelvével minden porcikáját. És ennek neki is lát, a szirmokon már jelentéktelenek, ideje pollenre vadászni. Fullánkja szomjazik, méhecskéje szorgos és elszánt. Minden réteg alá beperreget, keresvén a forrásokat, melyek a legjobban rázogatják meg a virágot. Nem fél elmélyülni a nőben, sőt, kalandor léte során megtanulta, hogy kell beosztania a levegőjét. Megjött a versenyszelleme, még ha nem is tudja, hogy a nő mit szól a férfi kárpótlásának súlyos megzavarásához, de ha nem veszi fel a tempót, lehet nem lesz olyan állapotban, hogy tovább kényeztesse a férfit. Kezei befejezik a masszírozást és már a saját önző céljaira tárják szét a nő lábait, hisz ezzel is teret nyer a saját akcióinak. Ritkán kötelességtudó és összeszedett, de olyankor meg sem áll, míg a céljához nem ér, legyen az bármily messze. Aztán majd elnézést kér a heves természetéért, még ha egyáltalán nem fogja bánni, hogy egy ilyen szomorú sorssal megáldott nőnek okozott élvezetet.*
2672. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-26 21:00:56
Üzenet elküldve: 2018-10-26 21:00:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Egyáltalán nem bánja, hogy a férfi ráérősen munkálkodik, sőt, igényli is a megfelelő előkészületeket. Az sem zavarja, hogy ez meddig tart, ahogy az sem zavarná, ha csupán ennyit kapna, hiszen eleve ilyenben még sosem volt része. Nozarin morranására elmosolyodik ugyan, de ezt partnere aligha érzékelheti, csak azt, hogy gonoszkodásában is megtorpan picit. De mivel a határozott jelzést megkapta, ezért már nincs oka tétlenkedni.
Sóhajt egyet, na nem kellemetlenségét szándékozik kifejezni, csupán felkészül a munkálkodásra, és kényelmesebben el is helyezkedik. Nyelve végre rendesen rátér a lényegre, hogy felelevenítse a már kissé gazzal benőtt de régen rutinosan bejárt utakat. Fokozatosan halad felfelé a lépcsőn minden foknál egyre többet adva és más területekre is koncentrálva, így a végén egy elég komplex mozdulatsorrá transzformálódik. Figyelme ezúttal partneréé, hiszen Karheia már megkapta azt amit akart, így pedig sokkal könnyebb koncentrálnia arra, hogy mit adhat.
Ha lenne ideje gondolkodni talán kicsit sajnálná, hogy nem egyoldalú figyelmet kap, de egyrészt eleget kapott, másrészt így sincs rossz dolga, amit olykor visszafogottan jelez is társa számára.*
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Egyáltalán nem bánja, hogy a férfi ráérősen munkálkodik, sőt, igényli is a megfelelő előkészületeket. Az sem zavarja, hogy ez meddig tart, ahogy az sem zavarná, ha csupán ennyit kapna, hiszen eleve ilyenben még sosem volt része. Nozarin morranására elmosolyodik ugyan, de ezt partnere aligha érzékelheti, csak azt, hogy gonoszkodásában is megtorpan picit. De mivel a határozott jelzést megkapta, ezért már nincs oka tétlenkedni.
Sóhajt egyet, na nem kellemetlenségét szándékozik kifejezni, csupán felkészül a munkálkodásra, és kényelmesebben el is helyezkedik. Nyelve végre rendesen rátér a lényegre, hogy felelevenítse a már kissé gazzal benőtt de régen rutinosan bejárt utakat. Fokozatosan halad felfelé a lépcsőn minden foknál egyre többet adva és más területekre is koncentrálva, így a végén egy elég komplex mozdulatsorrá transzformálódik. Figyelme ezúttal partneréé, hiszen Karheia már megkapta azt amit akart, így pedig sokkal könnyebb koncentrálnia arra, hogy mit adhat.
Ha lenne ideje gondolkodni talán kicsit sajnálná, hogy nem egyoldalú figyelmet kap, de egyrészt eleget kapott, másrészt így sincs rossz dolga, amit olykor visszafogottan jelez is társa számára.*
2671. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-26 00:14:23
Üzenet elküldve: 2018-10-26 00:14:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Romantikus útjuk végre erotikusba csaphat át, ahogy Nozar magához ragadja a nő két lábát, hogy körkörös lazító masszázst adjon neki, felkészítvén a holnapi nap fáradalmaikat. Emlékezetébe vési, hogy nagyon lassúnak és visszafogottnak kell lennie, így nem csak Rheia fog az ő türelmével játszani. Nem akar úgy járni, mint az első alkalommal. Első apró nyelvszurkálásaival felméri a környéket, megmozgatván a szirmokat, majd amint körvonalazódott előtte kezdeti útvonala, megteszi első, felvezetően egyszerű és lassú útját a szirmok peremén. Miután percekig ezzel szórakozott, de még mindig csak húzzák a tigris bajszát, nem hagyja szó nélkül.*
-Grrrr...
*Morgása agresszív és pörgős és mivel nyelvét nem teljesen korlátozza a szájában Karheia érzi szavainak rezdülését magában, mely váratlan nagy terhet rak tűrőképességére. De nem akarja, hogy a nő kalandjai ilyen gyorsan véget érjenek, így be is fejezi és megbocsátásképp egy apró puszit nyom a combja legbelsejére. Kicsit megvárja, hogy lecsillapodjanak a dolgok, addig csak indirekt, a masszázs keretein belül hat ezen nemes virágzatra, utána pedig szurkálós és szárnyrezgős méhecskéje elszórakozik azzal, hogy csúszós lépteivel a szakadék felett másszon át, cikkcakkban. Egy nagyot sóhajt belül, melyet mivel az orrán fúj ki a nő is megérez, de sajnos ez ilyen járulékos hatás, nem akart, de más jelét nem adja annak, hogy egy kisebb terhet ledobott a válláról. A teher pedig az, hogy sokkal nehezebb csak annyit adnia Karheiának, amennyit elbír, nem pedig egyszerre mindent ráömleszteni és nézni, ahogy reménytelenül kapaszkodik belé vagy bármibe, hogy feldolgozza. Persze, most a harmadik körnél járnak, szóval nincs minden veszve és ha ügyes reggelre, illetve délre már nem is lesz semmi baja a nőnek és elkapathatja még egyszer. Addig is, méhecskéje csak fel-alá mászik örömében.*
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Romantikus útjuk végre erotikusba csaphat át, ahogy Nozar magához ragadja a nő két lábát, hogy körkörös lazító masszázst adjon neki, felkészítvén a holnapi nap fáradalmaikat. Emlékezetébe vési, hogy nagyon lassúnak és visszafogottnak kell lennie, így nem csak Rheia fog az ő türelmével játszani. Nem akar úgy járni, mint az első alkalommal. Első apró nyelvszurkálásaival felméri a környéket, megmozgatván a szirmokat, majd amint körvonalazódott előtte kezdeti útvonala, megteszi első, felvezetően egyszerű és lassú útját a szirmok peremén. Miután percekig ezzel szórakozott, de még mindig csak húzzák a tigris bajszát, nem hagyja szó nélkül.*
-Grrrr...
*Morgása agresszív és pörgős és mivel nyelvét nem teljesen korlátozza a szájában Karheia érzi szavainak rezdülését magában, mely váratlan nagy terhet rak tűrőképességére. De nem akarja, hogy a nő kalandjai ilyen gyorsan véget érjenek, így be is fejezi és megbocsátásképp egy apró puszit nyom a combja legbelsejére. Kicsit megvárja, hogy lecsillapodjanak a dolgok, addig csak indirekt, a masszázs keretein belül hat ezen nemes virágzatra, utána pedig szurkálós és szárnyrezgős méhecskéje elszórakozik azzal, hogy csúszós lépteivel a szakadék felett másszon át, cikkcakkban. Egy nagyot sóhajt belül, melyet mivel az orrán fúj ki a nő is megérez, de sajnos ez ilyen járulékos hatás, nem akart, de más jelét nem adja annak, hogy egy kisebb terhet ledobott a válláról. A teher pedig az, hogy sokkal nehezebb csak annyit adnia Karheiának, amennyit elbír, nem pedig egyszerre mindent ráömleszteni és nézni, ahogy reménytelenül kapaszkodik belé vagy bármibe, hogy feldolgozza. Persze, most a harmadik körnél járnak, szóval nincs minden veszve és ha ügyes reggelre, illetve délre már nem is lesz semmi baja a nőnek és elkapathatja még egyszer. Addig is, méhecskéje csak fel-alá mászik örömében.*
2670. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-25 00:40:40
Üzenet elküldve: 2018-10-25 00:40:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Ha mást nem is, de Nozarin eléri, hogy Karheia őszintén és jóízűen felkacagjon. Igyekszik abbahagyni a nevetés, de nehéz, mikor egy életerős és jól megtermett férfi komolytalan drámáját követheti nyomon. Azért kedveskedve megsimogatja a hátát, miközben lassan kuncogásba fullad szórakozása. Persze arca rögtön elkomorodik amikor az aljas bosszú jellegéről esik szó.*
- Meg ne próbáld!
*Mutatóujját figyelmeztetően feltartja és fel is készül arra, hogy esetleg párnáért ugorjon amivel jól elverhesse a bárdot, de már túl későn kap észbe és megint áldozattá válik. Hangosan nevetgél, feszíti magát és néha érthetetlen szavakat mond, ami arra utal, hogy menten be fog pisilni. Remélhetőleg még azelőtt abbamarad az ostrom mielőtt ilyen lehangoló dolog történne.
Nozarin szavaira csak nagyokat pislog, és ujjával csendre kényszeríti.*
- Sssh! Túl sokat beszélsz.
*Valóban nincs kedve, szívesebben aludna már, de ha úgy döntött, hogy rászánja magát, akkor már legkevésbé azon fog töprengeni, hogy miket próbálna ki. Egyébként sem túl kreatív, de főleg ilyen helyzetekben nem. Ehelyett inkább csókra hívja a férfit, és gyengéd határozottsággal úgy helyezkedik, hogy partnere az ágyon hátára fekve legyen, ha ez eddig nem így lett volna. Ekkor kezdi el a kalandor testének újbóli feltérképezését legutóbbi felületes munkája után, ezúttal nem csak kezének lágy simításaival ismerve meg minden porcikáját.
Bár ráérősen halad, de az alhashoz érkezve még inkább lelassít újra Nozarin türelmével játszva. Komótosan tovább csúsztatja karját a férfi belső combján, és egészen addig kerülgeti a forró kását, amíg nem kap egy határozott jelzést, és a túlfeszített húr meg nem lesz pengetve. Csak ezután bújik vissza a kisördög jól elrejtett menedékébe, hogy helyette az odaadó társa vegye át az irányítást.*
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.25 00:48:44
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Ha mást nem is, de Nozarin eléri, hogy Karheia őszintén és jóízűen felkacagjon. Igyekszik abbahagyni a nevetés, de nehéz, mikor egy életerős és jól megtermett férfi komolytalan drámáját követheti nyomon. Azért kedveskedve megsimogatja a hátát, miközben lassan kuncogásba fullad szórakozása. Persze arca rögtön elkomorodik amikor az aljas bosszú jellegéről esik szó.*
- Meg ne próbáld!
*Mutatóujját figyelmeztetően feltartja és fel is készül arra, hogy esetleg párnáért ugorjon amivel jól elverhesse a bárdot, de már túl későn kap észbe és megint áldozattá válik. Hangosan nevetgél, feszíti magát és néha érthetetlen szavakat mond, ami arra utal, hogy menten be fog pisilni. Remélhetőleg még azelőtt abbamarad az ostrom mielőtt ilyen lehangoló dolog történne.
Nozarin szavaira csak nagyokat pislog, és ujjával csendre kényszeríti.*
- Sssh! Túl sokat beszélsz.
*Valóban nincs kedve, szívesebben aludna már, de ha úgy döntött, hogy rászánja magát, akkor már legkevésbé azon fog töprengeni, hogy miket próbálna ki. Egyébként sem túl kreatív, de főleg ilyen helyzetekben nem. Ehelyett inkább csókra hívja a férfit, és gyengéd határozottsággal úgy helyezkedik, hogy partnere az ágyon hátára fekve legyen, ha ez eddig nem így lett volna. Ekkor kezdi el a kalandor testének újbóli feltérképezését legutóbbi felületes munkája után, ezúttal nem csak kezének lágy simításaival ismerve meg minden porcikáját.
Bár ráérősen halad, de az alhashoz érkezve még inkább lelassít újra Nozarin türelmével játszva. Komótosan tovább csúsztatja karját a férfi belső combján, és egészen addig kerülgeti a forró kását, amíg nem kap egy határozott jelzést, és a túlfeszített húr meg nem lesz pengetve. Csak ezután bújik vissza a kisördög jól elrejtett menedékébe, hogy helyette az odaadó társa vegye át az irányítást.*
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.25 00:48:44
2669. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-24 02:41:51
Üzenet elküldve: 2018-10-24 02:41:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Kicsit aggódik a fogadtatás miatt, leginkább annak elnyúló kezdetére, de amit hall, az még ha sérti is, de nyugtalanságát elüldözi. Ettől még egy ilyen sértés nem megy el a füle mellett, így bele is ejti a fejét a párnába, hogy belemondja bánatát, melyet még ha tompítva is, de Karheia is kihallhat a bebugyoláson át is. Főleg, mivel bár ő elmerült a tömött tollak közé, nem mozdult el a nő intim közelségéből.*
-Tőlem rosszabbra, minek néznek itt engem, segéljen meg a nap fénye...
*Ezzel ki is élte apróbb fájdalmát, hogy még mindig valami szatírnak nézik, amiért másodszorra is kedve lenne szórakoztatni magát. Majd, miután ezen apró drámáján túl van, előkerül oda, ahol levegőt is kap. Játékosan néz rá.*
-Szóval egy magamfajtától... ezt megjegyeztem, és bosszúm... ördögi bosszúm aljas lesz és... csiklandós.
*Minden egyes szünetnél hagy idő egy apró puszira, mely, mint a legutóbb is, csak egy apróbb előőrse volt a hadnak, mely megrohamozza a nő nyakát és mint járulékosan csiklandozza. Pedig azt hitte, hogy már elege lett a céltalan romantikázásból, de valahogy mindig elő tudja belőle hozni ezt. Ezt meghálálván, miután a nőt elereszti ezen szórakoztató büntetéséből, hisz tudja, hogy annyira nem szereti, megkomolyodik és visszatér a kékségekben való merengéshez.*
-Szívemet melengeti az a bizalom, amit belém helyeztél és őszintén remélem, nem bántad meg. Viszont, ha lenne bármi, amit még kiszeretnél próbálni egy férfival vagy csak úgy érdekelne, akkor füleim nyitva állnak rá.
*Érdeklődik, hisz jó eséllyel ez lesz az éjszakájuk zárópontja és Karheia is még mintha nyűgösnek tűnne a dologgal kapcsolatban, még az se dobta fel, hogy ő is meg lenne még egyszer kényeztetve. Talán, ha ő találhatná ki, hogy mi legyen attól megjönne a kedve.*
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Kicsit aggódik a fogadtatás miatt, leginkább annak elnyúló kezdetére, de amit hall, az még ha sérti is, de nyugtalanságát elüldözi. Ettől még egy ilyen sértés nem megy el a füle mellett, így bele is ejti a fejét a párnába, hogy belemondja bánatát, melyet még ha tompítva is, de Karheia is kihallhat a bebugyoláson át is. Főleg, mivel bár ő elmerült a tömött tollak közé, nem mozdult el a nő intim közelségéből.*
-Tőlem rosszabbra, minek néznek itt engem, segéljen meg a nap fénye...
*Ezzel ki is élte apróbb fájdalmát, hogy még mindig valami szatírnak nézik, amiért másodszorra is kedve lenne szórakoztatni magát. Majd, miután ezen apró drámáján túl van, előkerül oda, ahol levegőt is kap. Játékosan néz rá.*
-Szóval egy magamfajtától... ezt megjegyeztem, és bosszúm... ördögi bosszúm aljas lesz és... csiklandós.
*Minden egyes szünetnél hagy idő egy apró puszira, mely, mint a legutóbb is, csak egy apróbb előőrse volt a hadnak, mely megrohamozza a nő nyakát és mint járulékosan csiklandozza. Pedig azt hitte, hogy már elege lett a céltalan romantikázásból, de valahogy mindig elő tudja belőle hozni ezt. Ezt meghálálván, miután a nőt elereszti ezen szórakoztató büntetéséből, hisz tudja, hogy annyira nem szereti, megkomolyodik és visszatér a kékségekben való merengéshez.*
-Szívemet melengeti az a bizalom, amit belém helyeztél és őszintén remélem, nem bántad meg. Viszont, ha lenne bármi, amit még kiszeretnél próbálni egy férfival vagy csak úgy érdekelne, akkor füleim nyitva állnak rá.
*Érdeklődik, hisz jó eséllyel ez lesz az éjszakájuk zárópontja és Karheia is még mintha nyűgösnek tűnne a dologgal kapcsolatban, még az se dobta fel, hogy ő is meg lenne még egyszer kényeztetve. Talán, ha ő találhatná ki, hogy mi legyen attól megjönne a kedve.*
2668. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-23 23:51:07
Üzenet elküldve: 2018-10-23 23:51:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Kicsit elfogja a bűntudat a férfi sóhajától, és látszólagos letörtségétől, ami nem túl hosszú életű, és a komisz mosoly után egy újabb trükkel bővül a repertoár, ami ugyanúgy nem sejtet semmi jót. Karheia tehát már a pillantásból sejti, hogy még egy darabig ébren lesz, és ahogy eddig számtalanszor is most is hatásos a lekenyerezés. Széles mosollyal arcán egy puszit nyom Nozarin orrára.*
- Azt a szerencséd, hogy én is imádlak téged.
*Nyakát nyújtva élvezi ki a figyelmet, meg azt, hogy egyelőre tétlenül heverhet az ágyon. Kíváncsian pislog a férfira, hogy vajon milyen furcsaságról lehet szó. Biztos benne, hogy jóval tapasztaltabb, ezért könnyen tudna neki új dolgokat mondani, abban már nem biztos, hogy szeretné is.
Türelmesen végighallgatja az elképzelést, amire habozik a válaszadással, na nem azért, mert olyan extrém ötlet lenne, csak töpreng rajta, hogy visszatáncoljon. Az sem mozgatja meg, hogy mit kaphat ért cserébe, vagyis nem olyan módon ahogy a bárd hiszi, inkább egy illendő felvezetést szeretne.*
- Tőled rosszabbra számítottam.
*Egy mosollyal igyekszik tompítani vallomása igazságtartalmát, amit lehet Nozarin végül hízelgésnek fog majd fel.*
- Rendben. Nem mondhatod, hogy minden jó elrontója vagyok.
*Lassan feltolja magát, ha meg felvezetésről van szó, akkor neki is látna, célja pedig elsősorban a férfi ajkaira tapadni, aki majd úgyis helyezgetni fogja abból a domináns viselkedésből megítélve, amit az elmúlt időben tapasztalt.*
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Kicsit elfogja a bűntudat a férfi sóhajától, és látszólagos letörtségétől, ami nem túl hosszú életű, és a komisz mosoly után egy újabb trükkel bővül a repertoár, ami ugyanúgy nem sejtet semmi jót. Karheia tehát már a pillantásból sejti, hogy még egy darabig ébren lesz, és ahogy eddig számtalanszor is most is hatásos a lekenyerezés. Széles mosollyal arcán egy puszit nyom Nozarin orrára.*
- Azt a szerencséd, hogy én is imádlak téged.
*Nyakát nyújtva élvezi ki a figyelmet, meg azt, hogy egyelőre tétlenül heverhet az ágyon. Kíváncsian pislog a férfira, hogy vajon milyen furcsaságról lehet szó. Biztos benne, hogy jóval tapasztaltabb, ezért könnyen tudna neki új dolgokat mondani, abban már nem biztos, hogy szeretné is.
Türelmesen végighallgatja az elképzelést, amire habozik a válaszadással, na nem azért, mert olyan extrém ötlet lenne, csak töpreng rajta, hogy visszatáncoljon. Az sem mozgatja meg, hogy mit kaphat ért cserébe, vagyis nem olyan módon ahogy a bárd hiszi, inkább egy illendő felvezetést szeretne.*
- Tőled rosszabbra számítottam.
*Egy mosollyal igyekszik tompítani vallomása igazságtartalmát, amit lehet Nozarin végül hízelgésnek fog majd fel.*
- Rendben. Nem mondhatod, hogy minden jó elrontója vagyok.
*Lassan feltolja magát, ha meg felvezetésről van szó, akkor neki is látna, célja pedig elsősorban a férfi ajkaira tapadni, aki majd úgyis helyezgetni fogja abból a domináns viselkedésből megítélve, amit az elmúlt időben tapasztalt.*
2667. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-23 16:27:22
Üzenet elküldve: 2018-10-23 16:27:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Rosszul érzi magát, hogy így rámordulnak, amikor csak még egy kis szórakozást akar. Fejben érti, amit Karheia mond, de attól még nem esik jól. Nem is kért sokat, csak egy kis megértést, hisz ő mindent megtett, hogy a nő jól érezze magát. Le is süti a tekintetét és egy mély, fájdalmas sóhajt küld, de azért nem ereszti magától, reménykedése nem hal meg. És amikor meghallja, hogy nem hiábavalóan, sunyítva Karheiára néz megint, szemében pajkos öröm és amint úgy látja, hogy szabad útja van, újra az ágyba nyomja testének súlyával és hosszú percekig csókolja, míg kezei újra körbejárják. Majd hozzábújik, hogy csókokkal árassza el a nyakát is és a fülébe duruzsuljon.*
-Ugye mondtam már, hogy imádlak? Úgy érzem, nem mondogatom ezt eléggé.
*Nyeregben érzi magát és így Karheiát be is telíti azzal a kényeztetéssel, amire vágyik.*
-Viszont... lehet, hogy neked egy kicsit furcsa dolgot kérnék.
*Egyik keze elindul, hogy combja belsejét simítgassa.*
-Tudom, hogy nagyon fáradt vagy, ezért is esett nehezemre kérni, de ahelyett, hogy megkaffantanálak még egyszer, veszélyeztetve egy súlyos izomlázat, törődésedre és... kreativitásodra bíznám nemesebbik részem. Ha van rá erőd. Addig, hogy számodra se legyen ez csak nyűg, korán beváltanám az ígéretem és lemegyek megadni azt a masszázst... kis extrával, ha igényled. Nem tudom, mennyire lenne még kedved hozzá, de ahogy látod, nem nagyon tudok nyugton maradni. Mit szólsz hozzá?
*Őt igazából kevésbé zavarja, hogy Karheia nem tudna hova menni holnap, örömmel tartaná itt akár napokig, de van egy érzése, hogy azért helyes pofi és vonzó kinézet ide vagy oda, csak elhagyná a nő idővel.*
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Rosszul érzi magát, hogy így rámordulnak, amikor csak még egy kis szórakozást akar. Fejben érti, amit Karheia mond, de attól még nem esik jól. Nem is kért sokat, csak egy kis megértést, hisz ő mindent megtett, hogy a nő jól érezze magát. Le is süti a tekintetét és egy mély, fájdalmas sóhajt küld, de azért nem ereszti magától, reménykedése nem hal meg. És amikor meghallja, hogy nem hiábavalóan, sunyítva Karheiára néz megint, szemében pajkos öröm és amint úgy látja, hogy szabad útja van, újra az ágyba nyomja testének súlyával és hosszú percekig csókolja, míg kezei újra körbejárják. Majd hozzábújik, hogy csókokkal árassza el a nyakát is és a fülébe duruzsuljon.*
-Ugye mondtam már, hogy imádlak? Úgy érzem, nem mondogatom ezt eléggé.
*Nyeregben érzi magát és így Karheiát be is telíti azzal a kényeztetéssel, amire vágyik.*
-Viszont... lehet, hogy neked egy kicsit furcsa dolgot kérnék.
*Egyik keze elindul, hogy combja belsejét simítgassa.*
-Tudom, hogy nagyon fáradt vagy, ezért is esett nehezemre kérni, de ahelyett, hogy megkaffantanálak még egyszer, veszélyeztetve egy súlyos izomlázat, törődésedre és... kreativitásodra bíznám nemesebbik részem. Ha van rá erőd. Addig, hogy számodra se legyen ez csak nyűg, korán beváltanám az ígéretem és lemegyek megadni azt a masszázst... kis extrával, ha igényled. Nem tudom, mennyire lenne még kedved hozzá, de ahogy látod, nem nagyon tudok nyugton maradni. Mit szólsz hozzá?
*Őt igazából kevésbé zavarja, hogy Karheia nem tudna hova menni holnap, örömmel tartaná itt akár napokig, de van egy érzése, hogy azért helyes pofi és vonzó kinézet ide vagy oda, csak elhagyná a nő idővel.*
2666. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-23 13:35:41
Üzenet elküldve: 2018-10-23 13:35:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Ugyan Karheia szerint Nozarin egy vonzó, sőt nagyon vonzó férfi, és csodájára jár amikor az kelletti magát, de őszintén meglepi, mikor ártatlan kedveskedése másféle választ kap. Lepillant, mintha érzékei megcsalnák és mindenképpen bizonyosságot szeretne szerezni, majd tekintete visszavándorol a férfi arcára. Zavarba jön, mert ilyen csillapíthatatlan étvággyal nem találkozott, és ő maga már kimerült, mindennél jobban szeretne az erős karok között kellemes álomvilágába merülni. Sóhajt egyet, mert nem akarja véka alá rejteni, hogy most ennek annyira azért nem örül.*
- Jaj Nozar, hát sosem merülsz ki? Mert én már ébren maradni is alig tudok.
*Kicsit morgolódik a maga nőies hangján, talán inkább nyűgösködik, de azért közelebb húzódik. Semmiképpen sincs elragadtatva az ötlettől, de képes áldozatokat hozni, különösen mert ő is kapott eleget az elmúlt pár órában.*
- Jó, hát ha nagyon muszáj... Megvesztegethető vagyok.
*Ez persze szavak nélkül is nyilvánvaló. A csókok, a kedveskedés, finom simogatások mind olyan dolgok, amiket örömmel fogad akkor is, amikor már úgy érzi a padlás is tele van vele, mert sok sok évnyi elmaradást kell bepótolni, és még ez sem képes kitölteni az űrt. Ennek megfelelően karolja át Nozarin nyakát, így az ölelés részét ki is pipálva, majd példát mutatva neki, hol ajkaira, hol arcára, hol pedig nyakára ad apró csókokat.*
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Ugyan Karheia szerint Nozarin egy vonzó, sőt nagyon vonzó férfi, és csodájára jár amikor az kelletti magát, de őszintén meglepi, mikor ártatlan kedveskedése másféle választ kap. Lepillant, mintha érzékei megcsalnák és mindenképpen bizonyosságot szeretne szerezni, majd tekintete visszavándorol a férfi arcára. Zavarba jön, mert ilyen csillapíthatatlan étvággyal nem találkozott, és ő maga már kimerült, mindennél jobban szeretne az erős karok között kellemes álomvilágába merülni. Sóhajt egyet, mert nem akarja véka alá rejteni, hogy most ennek annyira azért nem örül.*
- Jaj Nozar, hát sosem merülsz ki? Mert én már ébren maradni is alig tudok.
*Kicsit morgolódik a maga nőies hangján, talán inkább nyűgösködik, de azért közelebb húzódik. Semmiképpen sincs elragadtatva az ötlettől, de képes áldozatokat hozni, különösen mert ő is kapott eleget az elmúlt pár órában.*
- Jó, hát ha nagyon muszáj... Megvesztegethető vagyok.
*Ez persze szavak nélkül is nyilvánvaló. A csókok, a kedveskedés, finom simogatások mind olyan dolgok, amiket örömmel fogad akkor is, amikor már úgy érzi a padlás is tele van vele, mert sok sok évnyi elmaradást kell bepótolni, és még ez sem képes kitölteni az űrt. Ennek megfelelően karolja át Nozarin nyakát, így az ölelés részét ki is pipálva, majd példát mutatva neki, hol ajkaira, hol arcára, hol pedig nyakára ad apró csókokat.*
2665. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-23 01:55:52
Üzenet elküldve: 2018-10-23 01:55:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
-Ez így igaz. De a jóból sose elég.
*Majd telhetetlenségében rá is fordul Karheiára, ezzel megadva neki azt a közelséget és csóközönt, amire vágyik és alátámasztva saját állítását a jóról. Ha valami úriasszonnyal lenne együtt, biztos zavarná a figyeleméhsége, de most csak büszkeség tölti el. Hisz ezt ő tudta kicsalni belőle és utólag már könnyedén állítja, hogy semmiség volt az ő megnyerőségével. Amikor feltolja magát, hogy elinduljon vízért, megjátssza magát, ritmikus mozgásával rá-rásimul feszülő izomzatának játéka. A nyalifali után jól esett neki egy erotikusabb bemutató. De, ha Karheia kinézte és kitapogatta magát, tovább is áll, hogy elhozza azt a pohár vizet, sőt, ha már itt van, kettőt. Ő marad a kis boránál, bár ezt holnap lehet bánni fogja.*
-Én is örvendek ezen szerencsés történésnek, hogy megismerhettelek.
*Már megint dörgölőznek hozzá és bújnak, amit még mindig örömmel vesz, mint dicséret. Ellenben a nő gyorsan és szinte elkerülhetetlenül rájön, hogy ezzel felkeltett valamit, aminek pihenve kellett volna maradnia, legalább holnapig. Nem beszélve a bárdról, aki már feledni se tudja. Amikor a tekintetük összeér, felhúzza a szemöldökét megértést kérő ártatlansággal kérlelve, mintha szavakba még nem tudná megformálni. Sajnálja is, hogy ezért kell nyúznia, szemei barátságosan ígérnek, de a gond alattuk izzik és nem fog tudni aludni, amíg meg nem oldják. Nozarin férfiból van, mellyel ez jár, még ha okolhatja is magát az előzetes játékok miatt, melyek bizonyosan közrejátszottak. A megoldást Karheiától reméli, mástól nem is tudná és ezt egy kényszeredett mosollyal adja tudomására. Egyelőre csak egy néma segélykiáltást hallat mimikájával, meg van most szorulva rendesen.*
//Karheia Rhagodar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
-Ez így igaz. De a jóból sose elég.
*Majd telhetetlenségében rá is fordul Karheiára, ezzel megadva neki azt a közelséget és csóközönt, amire vágyik és alátámasztva saját állítását a jóról. Ha valami úriasszonnyal lenne együtt, biztos zavarná a figyeleméhsége, de most csak büszkeség tölti el. Hisz ezt ő tudta kicsalni belőle és utólag már könnyedén állítja, hogy semmiség volt az ő megnyerőségével. Amikor feltolja magát, hogy elinduljon vízért, megjátssza magát, ritmikus mozgásával rá-rásimul feszülő izomzatának játéka. A nyalifali után jól esett neki egy erotikusabb bemutató. De, ha Karheia kinézte és kitapogatta magát, tovább is áll, hogy elhozza azt a pohár vizet, sőt, ha már itt van, kettőt. Ő marad a kis boránál, bár ezt holnap lehet bánni fogja.*
-Én is örvendek ezen szerencsés történésnek, hogy megismerhettelek.
*Már megint dörgölőznek hozzá és bújnak, amit még mindig örömmel vesz, mint dicséret. Ellenben a nő gyorsan és szinte elkerülhetetlenül rájön, hogy ezzel felkeltett valamit, aminek pihenve kellett volna maradnia, legalább holnapig. Nem beszélve a bárdról, aki már feledni se tudja. Amikor a tekintetük összeér, felhúzza a szemöldökét megértést kérő ártatlansággal kérlelve, mintha szavakba még nem tudná megformálni. Sajnálja is, hogy ezért kell nyúznia, szemei barátságosan ígérnek, de a gond alattuk izzik és nem fog tudni aludni, amíg meg nem oldják. Nozarin férfiból van, mellyel ez jár, még ha okolhatja is magát az előzetes játékok miatt, melyek bizonyosan közrejátszottak. A megoldást Karheiától reméli, mástól nem is tudná és ezt egy kényszeredett mosollyal adja tudomására. Egyelőre csak egy néma segélykiáltást hallat mimikájával, meg van most szorulva rendesen.*
2664. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-22 18:57:03
Üzenet elküldve: 2018-10-22 18:57:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Nozarin Telmikos //
- Az mindenképpen lesz. Nem hiszem, hogy ezen múlna már.
*Nem is tud haragudni, amikor magához öleli Nozar és puszit is ad neki. Elégedetten tartja oda arcát, eggyel persze nem fogja beérni.*
- Menni fog egyedül is.
*Kicsit sérti, hogy ennyire gyermeknek vagy tehetetlennek nézik. Persze ez az aprócska szikrányi harag is alig jelenik meg, hiszen eszébe jut, hogy a férfi csak törődni szeretne vele, ezt pedig mindennél többre értékeli.*
- Javíthatatlan vagy.
*Először hitetlenkedve néz a férfira, vonásai pár pillanat után megenyhülnek, és egy boldog mosoly terül el. Örül, hogy nem dobják ki, mint egy használt rongyot, ezért bújik, furakodik tovább, addig amíg lehetséges és még tovább is.*
- Mmm, meg telhetetlen is.
*Érti az utalást, főleg mert megint füle környékét birizgálják és a bárd már rájött, hogy az az érzékeny pontja. De nem fog ellenkezni ha masszírozásról van szó, sőt a víz is remek ötlet, ezért csak bólint egyet. Karjaival feltolja magát ülő helyzetbe, hogy lehetőleg ne fulladjon meg. Sokat és nagyot kortyol, valóban szomjas volt, már csak az alkohol miatt is.*
- Örülök, hogy találkoztunk Nozarin.
*Nem is számít, ha a pohár még a kezében van kíméletlenül megostromolja és már csimpaszkodik is a nyakába. Puszilgatja, harapja, arcát dörgöli nyakához, éppen ami csak eszébe jut és ki tudja vele fejezni kötődését.*
- Na aludjunk, illetve ha szeretnéd befejezheted az előző történetedet.
*Bár nem kifejezetten volt akkor sem boldog tőle, ugyanakkor a kellemetlen részletek – az az az életveszélyes helyzetek – most távoli emléknek tűnnek.*
// Nozarin Telmikos //
- Az mindenképpen lesz. Nem hiszem, hogy ezen múlna már.
*Nem is tud haragudni, amikor magához öleli Nozar és puszit is ad neki. Elégedetten tartja oda arcát, eggyel persze nem fogja beérni.*
- Menni fog egyedül is.
*Kicsit sérti, hogy ennyire gyermeknek vagy tehetetlennek nézik. Persze ez az aprócska szikrányi harag is alig jelenik meg, hiszen eszébe jut, hogy a férfi csak törődni szeretne vele, ezt pedig mindennél többre értékeli.*
- Javíthatatlan vagy.
*Először hitetlenkedve néz a férfira, vonásai pár pillanat után megenyhülnek, és egy boldog mosoly terül el. Örül, hogy nem dobják ki, mint egy használt rongyot, ezért bújik, furakodik tovább, addig amíg lehetséges és még tovább is.*
- Mmm, meg telhetetlen is.
*Érti az utalást, főleg mert megint füle környékét birizgálják és a bárd már rájött, hogy az az érzékeny pontja. De nem fog ellenkezni ha masszírozásról van szó, sőt a víz is remek ötlet, ezért csak bólint egyet. Karjaival feltolja magát ülő helyzetbe, hogy lehetőleg ne fulladjon meg. Sokat és nagyot kortyol, valóban szomjas volt, már csak az alkohol miatt is.*
- Örülök, hogy találkoztunk Nozarin.
*Nem is számít, ha a pohár még a kezében van kíméletlenül megostromolja és már csimpaszkodik is a nyakába. Puszilgatja, harapja, arcát dörgöli nyakához, éppen ami csak eszébe jut és ki tudja vele fejezni kötődését.*
- Na aludjunk, illetve ha szeretnéd befejezheted az előző történetedet.
*Bár nem kifejezetten volt akkor sem boldog tőle, ugyanakkor a kellemetlen részletek – az az az életveszélyes helyzetek – most távoli emléknek tűnnek.*
2663. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-22 00:33:01
Üzenet elküldve: 2018-10-22 00:33:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
//Karheia Rhagodar//
*Kicsit sérti, hogy Karheia nem kéri a segítségét, amikor nyilván szüksége lenne rá, de nem szól és gyorsan le is mossa magáról ezen pillanatnyi ellenérzését, mielőtt észrevennék.*
-Jobb, ha nem erőlteted nagyon magad most, mert csúnya izomlázad lesz. Várj, segítek.
*Ő maga bár fáradt, de annyira nincs kidőlve, mint Karheia és átnyúlva rajta még előtte eléri azt a keresett törlőt. Át is nyúl a hasa alatt másik kezével magához ölelvén és egy puszit is nyom az arcára.*
-Tessék. Segítsek törölgetni?
*Nem teljesen öncélú a felajánlás, hisz tényleg úgy néz ki, mint akinek ezzel is problémái lehetnek. Amint a megtisztálkodásnak vége és kezdődik az összebújás, érdekes kérdést kap, mely megmosolyogtatja.*
-Reggelig? Úgy terveztem, hogy délben lemegyek és hozok valami harapnivalót nekünk, de ha csak reggelig maradnál, hát legyen. Megértem, ha magamra hagynál...
*Kicsit játszik, Nozarin tudja, hogy reggel ki sem fognak érdemben kelni, nemhogy még majd este mászkáljanak bárhova és Karheia könnyen le is buktathatja.*
-Persze, hogy maradhatsz, még reggel kapsz egy kis masszázst is, mert lehet kicsit leterheltelek. Aztán, ki tudja mik jöhetnek még -megharapja a fülét ártalmatlanul- Viszont, ami most a fontos, elmenjek azért a pohár vízért, szomjas vagy?
*Még ha ennek járulékos hatása is, hogy Karheia egyedül marad pár pillanatra, amíg elhozza a poharát, innia azért kéne.*
//Karheia Rhagodar//
*Kicsit sérti, hogy Karheia nem kéri a segítségét, amikor nyilván szüksége lenne rá, de nem szól és gyorsan le is mossa magáról ezen pillanatnyi ellenérzését, mielőtt észrevennék.*
-Jobb, ha nem erőlteted nagyon magad most, mert csúnya izomlázad lesz. Várj, segítek.
*Ő maga bár fáradt, de annyira nincs kidőlve, mint Karheia és átnyúlva rajta még előtte eléri azt a keresett törlőt. Át is nyúl a hasa alatt másik kezével magához ölelvén és egy puszit is nyom az arcára.*
-Tessék. Segítsek törölgetni?
*Nem teljesen öncélú a felajánlás, hisz tényleg úgy néz ki, mint akinek ezzel is problémái lehetnek. Amint a megtisztálkodásnak vége és kezdődik az összebújás, érdekes kérdést kap, mely megmosolyogtatja.*
-Reggelig? Úgy terveztem, hogy délben lemegyek és hozok valami harapnivalót nekünk, de ha csak reggelig maradnál, hát legyen. Megértem, ha magamra hagynál...
*Kicsit játszik, Nozarin tudja, hogy reggel ki sem fognak érdemben kelni, nemhogy még majd este mászkáljanak bárhova és Karheia könnyen le is buktathatja.*
-Persze, hogy maradhatsz, még reggel kapsz egy kis masszázst is, mert lehet kicsit leterheltelek. Aztán, ki tudja mik jöhetnek még -megharapja a fülét ártalmatlanul- Viszont, ami most a fontos, elmenjek azért a pohár vízért, szomjas vagy?
*Még ha ennek járulékos hatása is, hogy Karheia egyedül marad pár pillanatra, amíg elhozza a poharát, innia azért kéne.*
2662. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-21 23:17:44
Üzenet elküldve: 2018-10-21 23:17:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Megadja magát az örvénylésnek szépen fokozatosan. Csak tehetetlenül markolja a takarót, egészen addig, amíg az ostrom abba nem marad és teljes testsúlyával rá nem ereszkedik Nozarinra. Hosszú ideig csukott szemekkel szuszog, még az is fájdalmat jelent számára, hogy megmozdítsa ólomnehéz szemhéjait, hát még megfáradt tagjait. De muszáj, és nagyon komótosan meg is teszi ezt, közben tekintetével és kezével a törölközésre használt anyagot kutatja amit nagy heveskedésben arrébb rúgtak. Gondosan megtisztogatja magát, odanyújtja az anyagot a férfinak is, majd kimerült eldől oldalra.*
- Úúúgy elfáradtam.
*Duruzsolja és megfordul, hogy ne a hátát láthassa a férfi, helyette hozzábújhasson és kedves puszikat nyomhasson annak szabad bőrfelületére.*
- Mm, ugye... ugye itt maradhatok veled reggelig?
*Ártatlan kérdés, kicsit butuska is, el is rejti arcát, de igazából csak szeretné hallani ezt a férfi szájából. Olyan közel araszol, mintha céljává az vált volna, hogy a bárd bőre alá préselődjön, egészen annak csontjaihoz, mert csak ez a szintű közelség elégítené ki gyengédségre való éhségét.*
// Nozarin Telmikos //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
*Megadja magát az örvénylésnek szépen fokozatosan. Csak tehetetlenül markolja a takarót, egészen addig, amíg az ostrom abba nem marad és teljes testsúlyával rá nem ereszkedik Nozarinra. Hosszú ideig csukott szemekkel szuszog, még az is fájdalmat jelent számára, hogy megmozdítsa ólomnehéz szemhéjait, hát még megfáradt tagjait. De muszáj, és nagyon komótosan meg is teszi ezt, közben tekintetével és kezével a törölközésre használt anyagot kutatja amit nagy heveskedésben arrébb rúgtak. Gondosan megtisztogatja magát, odanyújtja az anyagot a férfinak is, majd kimerült eldől oldalra.*
- Úúúgy elfáradtam.
*Duruzsolja és megfordul, hogy ne a hátát láthassa a férfi, helyette hozzábújhasson és kedves puszikat nyomhasson annak szabad bőrfelületére.*
- Mm, ugye... ugye itt maradhatok veled reggelig?
*Ártatlan kérdés, kicsit butuska is, el is rejti arcát, de igazából csak szeretné hallani ezt a férfi szájából. Olyan közel araszol, mintha céljává az vált volna, hogy a bárd bőre alá préselődjön, egészen annak csontjaihoz, mert csak ez a szintű közelség elégítené ki gyengédségre való éhségét.*
2661. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2018-10-21 22:09:46
Üzenet elküldve: 2018-10-21 22:09:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Szökésben //
*Úgy tűnik az asztal társaságának lelkesedése kicsit alább is hagy. Érthető, és Taitos őszintén örül is egy kis csendnek, noha azt sajnálja, hogy távozás a vége.*
~Akkor mégsem ezért kerültetek ma ide?~
*Nem érti így az okát furcsa összesodródásuknak.*
~Minden út egy másikba torkollik, vagy célt talál.~
*Itt célba nem értek, így marad az, hogy... *
~Indulás!~
*Adja ki magában a parancsot, és botjáért nyúl.*
-Akkor már menjünk mind.
*Javasolja, és biccent a két hölgynek.*
-Még biztosan találkozunk.
*Kacsint sejtelmesen, aztán illem ide, vagy oda kitárja az ajtót, és köpenyének egy libbenésével vész a Kikötő utcáinak szürkeségébe.*
// Szökésben //
*Úgy tűnik az asztal társaságának lelkesedése kicsit alább is hagy. Érthető, és Taitos őszintén örül is egy kis csendnek, noha azt sajnálja, hogy távozás a vége.*
~Akkor mégsem ezért kerültetek ma ide?~
*Nem érti így az okát furcsa összesodródásuknak.*
~Minden út egy másikba torkollik, vagy célt talál.~
*Itt célba nem értek, így marad az, hogy... *
~Indulás!~
*Adja ki magában a parancsot, és botjáért nyúl.*
-Akkor már menjünk mind.
*Javasolja, és biccent a két hölgynek.*
-Még biztosan találkozunk.
*Kacsint sejtelmesen, aztán illem ide, vagy oda kitárja az ajtót, és köpenyének egy libbenésével vész a Kikötő utcáinak szürkeségébe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3854-3873