Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 169 (3361. - 3380. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3380. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-12-27 17:05:38
Üzenet elküldve: 2020-12-27 17:05:38
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aly már hosszú ideje kóvályog a Kikötő nyirkos, sötét és nem mellesleg halszagú utcáin, s immár sokadjára lépdel el a karcos cégér előtt. A nagy mászkálásban kicsit elfáradt már, szívesen meginna egy pohár bort, ám még nem sikerült eldöntenie, akarja-e annyira azt a kis itókát, hogy betérjen ebbe a nem épp bizalomgerjesztő ivóba. Pontosan tudja, miféle alakok járnak az ilyen késdobálókba: koszos matrózok, tolvajok, orgyilkosok, csupa kedves, melegszívű ember, akik minden bizonnyal tárt karokkal fogadják az olyan fiatal lányokat, mint Aly. Na persze szó sincs arról, hogy a félvér félne tőlük, ahhoz kevés pár rossz arcú fickó, hogy megijedjen, ám az ilyen népek szívesen kóstolgatják a hozzá hasonlóakat, neki pedig most semmi kedve gúnyos füttyökhöz vagy gonosz megjegyzésekhez.
Mély levegőt véve áll meg egy pillanatra az épület előtt majd végül úgy dönt, nem lesz puhány, bemegy. Csuklyáját arcába húzza, kilógó tincseit gondosan aládugdossa, s határozottan belökve az ajtót lépdel be, egyenesen a pultig. Kabátja egész alaposan takarja őt, talán fel sem tűnik az ittlévőknek, a biztonság kedvéért pedig egyelőre nem néz senkire, nem akarja kísérteni a sorsot.
Kikéri hát magának a hőn áhított Bort, s amint kifizette érte a 6 aranyat, kezében poharával üres asztal után néz.
Gyorsan végigsiklik tekintete a vendégeken, szürke szemei pedig egy pillanatra egy hosszú hajú férfin állapodnak meg, ő tűnik a legkevésbé harapósnak. Az övé melletti jelenleg gazdátlan asztalt választja végül, meg is indul felé. Képébe lógó csuklyája miatt nem lát mindent, így bizony az egyik rozoga szék is elkerüli a figyelmét az ismeretlen fickó és kiszemelt asztala között, s igencsak szerencsétlen módon meg is botlik benne. Csaknem elesik, ki is loccsan némi vörös nedű a koszos padlóra, ám Alynek az utolsó pillanatban sikerül megőrizni egyensúlyát és megmentenie a maradék bort.*
-Bocs.
*Szól idétlenül elmélyített hangon, aztán leül végre és igyekszik ismét láthatatlanná válni.*
*Aly már hosszú ideje kóvályog a Kikötő nyirkos, sötét és nem mellesleg halszagú utcáin, s immár sokadjára lépdel el a karcos cégér előtt. A nagy mászkálásban kicsit elfáradt már, szívesen meginna egy pohár bort, ám még nem sikerült eldöntenie, akarja-e annyira azt a kis itókát, hogy betérjen ebbe a nem épp bizalomgerjesztő ivóba. Pontosan tudja, miféle alakok járnak az ilyen késdobálókba: koszos matrózok, tolvajok, orgyilkosok, csupa kedves, melegszívű ember, akik minden bizonnyal tárt karokkal fogadják az olyan fiatal lányokat, mint Aly. Na persze szó sincs arról, hogy a félvér félne tőlük, ahhoz kevés pár rossz arcú fickó, hogy megijedjen, ám az ilyen népek szívesen kóstolgatják a hozzá hasonlóakat, neki pedig most semmi kedve gúnyos füttyökhöz vagy gonosz megjegyzésekhez.
Mély levegőt véve áll meg egy pillanatra az épület előtt majd végül úgy dönt, nem lesz puhány, bemegy. Csuklyáját arcába húzza, kilógó tincseit gondosan aládugdossa, s határozottan belökve az ajtót lépdel be, egyenesen a pultig. Kabátja egész alaposan takarja őt, talán fel sem tűnik az ittlévőknek, a biztonság kedvéért pedig egyelőre nem néz senkire, nem akarja kísérteni a sorsot.
Kikéri hát magának a hőn áhított Bort, s amint kifizette érte a 6 aranyat, kezében poharával üres asztal után néz.
Gyorsan végigsiklik tekintete a vendégeken, szürke szemei pedig egy pillanatra egy hosszú hajú férfin állapodnak meg, ő tűnik a legkevésbé harapósnak. Az övé melletti jelenleg gazdátlan asztalt választja végül, meg is indul felé. Képébe lógó csuklyája miatt nem lát mindent, így bizony az egyik rozoga szék is elkerüli a figyelmét az ismeretlen fickó és kiszemelt asztala között, s igencsak szerencsétlen módon meg is botlik benne. Csaknem elesik, ki is loccsan némi vörös nedű a koszos padlóra, ám Alynek az utolsó pillanatban sikerül megőrizni egyensúlyát és megmentenie a maradék bort.*-Bocs.
*Szól idétlenül elmélyített hangon, aztán leül végre és igyekszik ismét láthatatlanná válni.*
3379. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-12-27 15:51:53
Üzenet elküldve: 2020-12-27 15:51:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Nagyot fújva dobja le magát a korábbi székébe a gazdagodás szempontjából kevéssé sikeres kártyaparti után. Rutinjának köszönhetően azért nem vesztett túl sokat, de ez az ár bőven megérte, hogy felpiszkálja a dokkmunkások hetvenkedő természetét és megnyissa a konyhalányokat megszégyenítő locsogó szájukat. A hallottak jó része inkább csak megerősíti abban, ami ezeddig felvázolódott előtte a Kikötő jelen helyzetéről, de néhány morzsányi újdonságot is sikerült begyűjtenie. Viszont ha még egy kupica rumot le kell húznia ma este, azzal biztosan kivésné a helyét a másnap reggeli, fejfájós "soha többé nem iszok egy kortyot se" kijelentésnek, amit mindenki ismer, akinek volt már igazán görbe estéje. Sör még van a kupájában. 3 aranyért mérik a Rumosban és annál többet nem is ér. Nem is hideg már és a buborék is szinte mind kipezsgett már belőle, de arra jó, hogy senki ne rakjon elé utánpótlást cimboraságból. A két komája hamar elillant, míg ő kártyázott. Valószínűleg szoknyák után kajtatnak. Nolen most nem is bánja igazán. Már zsong egy kicsit a feje a matrózok szokásos, egymásra licitáló nagyotmondásától. Felteszi a lábát Rothridge helyére és előveszi a pipáját. Hozzáértő, alapos tisztogatásba kezd. Múltkor eléggé sietve tette el, amit ez a kicsike hajlamos megbosszulni. Nolen véletlenül se szeretné, ha eltömődne vagy kellemetlen mellékízt csempészne az élvezetébe az ilyetén hanyagság, szóval most szakszerűen és figyelmesen jár el. Nem zavartatja magát, ha mellette verekedők borulnak be az asztalok közé vagy ha odább korsó leli végét egy vita hevében. Ez hozzátartozik a Rumos mindennapjaihoz. Zajos és nyers, de a látszat ellenére mindenki tudja, hogy a komolyabb balhé kint marad. Ez a szabály.
Ma egy kicsit nyüzsgőbb nap van az átlagosnál. Alkonyatkor két hajó is kikötött, a legénység pedig, mint általában, kiélvezi az eltávot. A dokksoron biztos jövedelmező estéjük lesz a ledéreknek, ahogy az italméréseknek is.
Miután végzett a tisztogatással, a Velasco'rra előveszi a tubákos szelencéjét és megtömködi belőle a pipáját. Kellemesen fűszeres dohány illata vegyül a bent terjengő, tömény duhajság aromájába. Az asztal közepén álló, hosszú, viaszszakállat izzadó gyertya lángján meggyújt egy hosszú, pipagyújtó szálat és rápöfékel. Jól szelel a kicsike. Megérte a fáradságot a tisztogatás.
Míg pipázik, elrendezi a kártyáit, hiszen a parti végeztével csak a tenyerébe söpörte a lapjait. Igazából nem sok értelme van, de szereti sorba rakni a lapokat, mielőtt elteszi őket. Nem Negyvenes, ami errefelé a leginkább dívik, ez pirtianesi árnyékpakli. A nevét a figurás lapok jellegzetes, sötét, sziluettszerű stilisztikájáról kapta. Régi darab. Megkopott, megfakult, de nem indult rongyolódásnak. Nolenar több játékot is ismer számos fajta kártyával, kockával, kupicákkal, kavicsokkal, pálcikákkal, zsineggel és a jó ég tudja még mivel. A legtöbb tengerész hasonlóan van ezzel. Pénzt elnyerni a legénység többi tagjától, aztán verekedni miatta, aztán inni a békülésre (vagy a másik ájult vagy kivérzett teste felett), ezt a mantrát mindenki ismeri itt.*
*Nagyot fújva dobja le magát a korábbi székébe a gazdagodás szempontjából kevéssé sikeres kártyaparti után. Rutinjának köszönhetően azért nem vesztett túl sokat, de ez az ár bőven megérte, hogy felpiszkálja a dokkmunkások hetvenkedő természetét és megnyissa a konyhalányokat megszégyenítő locsogó szájukat. A hallottak jó része inkább csak megerősíti abban, ami ezeddig felvázolódott előtte a Kikötő jelen helyzetéről, de néhány morzsányi újdonságot is sikerült begyűjtenie. Viszont ha még egy kupica rumot le kell húznia ma este, azzal biztosan kivésné a helyét a másnap reggeli, fejfájós "soha többé nem iszok egy kortyot se" kijelentésnek, amit mindenki ismer, akinek volt már igazán görbe estéje. Sör még van a kupájában. 3 aranyért mérik a Rumosban és annál többet nem is ér.
Nem is hideg már és a buborék is szinte mind kipezsgett már belőle, de arra jó, hogy senki ne rakjon elé utánpótlást cimboraságból. A két komája hamar elillant, míg ő kártyázott. Valószínűleg szoknyák után kajtatnak. Nolen most nem is bánja igazán. Már zsong egy kicsit a feje a matrózok szokásos, egymásra licitáló nagyotmondásától. Felteszi a lábát Rothridge helyére és előveszi a pipáját. Hozzáértő, alapos tisztogatásba kezd. Múltkor eléggé sietve tette el, amit ez a kicsike hajlamos megbosszulni. Nolen véletlenül se szeretné, ha eltömődne vagy kellemetlen mellékízt csempészne az élvezetébe az ilyetén hanyagság, szóval most szakszerűen és figyelmesen jár el. Nem zavartatja magát, ha mellette verekedők borulnak be az asztalok közé vagy ha odább korsó leli végét egy vita hevében. Ez hozzátartozik a Rumos mindennapjaihoz. Zajos és nyers, de a látszat ellenére mindenki tudja, hogy a komolyabb balhé kint marad. Ez a szabály.Ma egy kicsit nyüzsgőbb nap van az átlagosnál. Alkonyatkor két hajó is kikötött, a legénység pedig, mint általában, kiélvezi az eltávot. A dokksoron biztos jövedelmező estéjük lesz a ledéreknek, ahogy az italméréseknek is.
Miután végzett a tisztogatással, a Velasco'rra előveszi a tubákos szelencéjét és megtömködi belőle a pipáját. Kellemesen fűszeres dohány illata vegyül a bent terjengő, tömény duhajság aromájába. Az asztal közepén álló, hosszú, viaszszakállat izzadó gyertya lángján meggyújt egy hosszú, pipagyújtó szálat és rápöfékel. Jól szelel a kicsike. Megérte a fáradságot a tisztogatás.
Míg pipázik, elrendezi a kártyáit, hiszen a parti végeztével csak a tenyerébe söpörte a lapjait. Igazából nem sok értelme van, de szereti sorba rakni a lapokat, mielőtt elteszi őket. Nem Negyvenes, ami errefelé a leginkább dívik, ez pirtianesi árnyékpakli. A nevét a figurás lapok jellegzetes, sötét, sziluettszerű stilisztikájáról kapta. Régi darab. Megkopott, megfakult, de nem indult rongyolódásnak. Nolenar több játékot is ismer számos fajta kártyával, kockával, kupicákkal, kavicsokkal, pálcikákkal, zsineggel és a jó ég tudja még mivel. A legtöbb tengerész hasonlóan van ezzel. Pénzt elnyerni a legénység többi tagjától, aztán verekedni miatta, aztán inni a békülésre (vagy a másik ájult vagy kivérzett teste felett), ezt a mantrát mindenki ismeri itt.*
3378. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-12-05 15:48:51
Üzenet elküldve: 2020-12-05 15:48:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A józanság ára//
// Zárás //
* A hosszú szenvedésekkel teli napok után végre tudja élvezni a lány gyengéd ölelését. A viccre elmosolyodik és aztán fintorog egy kicsit.*
- Érzem is.* Persze csak viccel, bár tagadhatatlan, hogy büdösek lehetnek.*
- Egyet tudok érteni veled ebben teljes mértékben. Hosszú volt ez az idő még úgy is, hogy sokra nem emlékszem, csak a kínokra.* A fürdés gondolata nagyon is csábító.*
- Meghalnék egy forró fürdőért. Meg egy tál finom ételért, bár nekem ezzel a konyhával sincsen semmi bajom.* Vajon mit fognak gondolni, ha meglátják most gebe soványan ott lent. Biztosan nem arra, amit eddig csinált.*
-Szóval hova menjünk akkor? Ha már ennyit szenvedtél vele ez az alap, hogy oda menjünk, ahova szeretnél.* Ha eldönti a lány, akkor indulhatnak is, de előtte még mondani szeretne neki valamit.*
- Köszönöm neked, hogy végig itt voltál velem. Nélküled nem sikerült volna.* Nem is fecsérel tovább rá több szót. Úgy érezte ezt még el kellett mondania neki itt és most.*
// Zárás //
* A hosszú szenvedésekkel teli napok után végre tudja élvezni a lány gyengéd ölelését. A viccre elmosolyodik és aztán fintorog egy kicsit.*
- Érzem is.* Persze csak viccel, bár tagadhatatlan, hogy büdösek lehetnek.*
- Egyet tudok érteni veled ebben teljes mértékben. Hosszú volt ez az idő még úgy is, hogy sokra nem emlékszem, csak a kínokra.* A fürdés gondolata nagyon is csábító.*
- Meghalnék egy forró fürdőért. Meg egy tál finom ételért, bár nekem ezzel a konyhával sincsen semmi bajom.* Vajon mit fognak gondolni, ha meglátják most gebe soványan ott lent. Biztosan nem arra, amit eddig csinált.*
-Szóval hova menjünk akkor? Ha már ennyit szenvedtél vele ez az alap, hogy oda menjünk, ahova szeretnél.* Ha eldönti a lány, akkor indulhatnak is, de előtte még mondani szeretne neki valamit.*
- Köszönöm neked, hogy végig itt voltál velem. Nélküled nem sikerült volna.* Nem is fecsérel tovább rá több szót. Úgy érezte ezt még el kellett mondania neki itt és most.*
3377. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-12-05 15:24:44
Üzenet elküldve: 2020-12-05 15:24:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A józanság ára//
*A férfi első dührohama letagadhatatlanul megijeszti a szőkét, de tudta jól, hogy ez elkerülhetetlen volt és nem fogja őt bántani Nazron. Egyre inkább hiányzik neki az otthona és az apja a napok teltével és a nehéz pillanatokban néha, úgy érzi az őrületbe fog süllyedni a nyomasztó csöndtől, de ahányszor ránéz a megtörtre tudja, hogy nem hagyhatja itt és képtelen is lenne. Fontos számára a javuló tolvaj, nagyon is. Az ajtón kilépve, ahogy mindig próbálkozik a másik látja a leginkább és érzi a kétségbeesett szokást az ital után, de tudja jól muszáj ott hagynia néha ételért. A hatodik napig sokszor gondolkodik azon is lehet e ennél rosszabb, de szerencsére az égiek mégis szeretik őket és a szenvedésük egyre kevésbé súlyos. A szoba levegője, már állott és felettébb kellemetlen, de szellőztetni sem igen tud a késdobáló a szökési kísérletek mellett. A hetedik napon egyszer, már tovább is üldögél az előtérben, mint ameddig a rendelés tartana, hiszen a bezártság egyiküknek sem könnyű, de nem képes ezért utálni a férfit és legfőképpen nem süllyed alá a szemében a másik, sőt most még inkább tiszteli őt. Aztán végre elérkezik a tizedik nap. Látja mennyire legyengült a másik és a szavai teljesen meggyötörtek, még nem tudja azt érezni, hogy megérte, de egy valami biztos ő is nagyon menni akar. Hosszú napok után újra megöleli a másikat és elmosolyodik, ahogy egy szörnyű vicc teremtődik elméje mélyén. *
- Megnyugodtam nem, csak én vagyok büdös. Menjünk innen és remélhetőleg ezt soha ne ismételjük meg! Van kedved egyet fürdőzni? Szerintem megérdemeljük, meg ránk is férne.
Sőt, sütit is akarok, sokat és finomat, undorító az itteni konyha most már.
*A férfi első dührohama letagadhatatlanul megijeszti a szőkét, de tudta jól, hogy ez elkerülhetetlen volt és nem fogja őt bántani Nazron. Egyre inkább hiányzik neki az otthona és az apja a napok teltével és a nehéz pillanatokban néha, úgy érzi az őrületbe fog süllyedni a nyomasztó csöndtől, de ahányszor ránéz a megtörtre tudja, hogy nem hagyhatja itt és képtelen is lenne. Fontos számára a javuló tolvaj, nagyon is. Az ajtón kilépve, ahogy mindig próbálkozik a másik látja a leginkább és érzi a kétségbeesett szokást az ital után, de tudja jól muszáj ott hagynia néha ételért. A hatodik napig sokszor gondolkodik azon is lehet e ennél rosszabb, de szerencsére az égiek mégis szeretik őket és a szenvedésük egyre kevésbé súlyos. A szoba levegője, már állott és felettébb kellemetlen, de szellőztetni sem igen tud a késdobáló a szökési kísérletek mellett. A hetedik napon egyszer, már tovább is üldögél az előtérben, mint ameddig a rendelés tartana, hiszen a bezártság egyiküknek sem könnyű, de nem képes ezért utálni a férfit és legfőképpen nem süllyed alá a szemében a másik, sőt most még inkább tiszteli őt. Aztán végre elérkezik a tizedik nap. Látja mennyire legyengült a másik és a szavai teljesen meggyötörtek, még nem tudja azt érezni, hogy megérte, de egy valami biztos ő is nagyon menni akar. Hosszú napok után újra megöleli a másikat és elmosolyodik, ahogy egy szörnyű vicc teremtődik elméje mélyén. *
- Megnyugodtam nem, csak én vagyok büdös. Menjünk innen és remélhetőleg ezt soha ne ismételjük meg! Van kedved egyet fürdőzni? Szerintem megérdemeljük, meg ránk is férne.
Sőt, sütit is akarok, sokat és finomat, undorító az itteni konyha most már.
3376. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-12-05 14:52:23
Üzenet elküldve: 2020-12-05 14:52:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A józanság ára//
* Az első vizes ruházásra még partner, így legalább egy kis tüneti kezelést kap. Másnap már megpróbál kimenni is. Viszont egyelőre a kérlelésnél és ennél ajtó próbálgatásnál marad meg. Ha olykor tiszta is, csak üres tekintettel mered rá. A felhozott ecetes ételből eszik egy keveset. Valamivel többet eszik, mint korábban, de ez még mindig igen kevés. A felhozott beszélgetésre is csak a szokásos pia kérlelés a válasz. A negyedik napig viszonylag ez a passzív szenvedés zajlik. Akkor viszont megtörténik az első olyan dühroham, amikor már dühösen Erai felé indul, hogy a kulcsot elvegye. Csak egy gyenge kirohanás volt, mire elérné a lány ez a düh el is illan. Így aztán visszakotródik az egyik sarokba. ezek a dühkitörések egyre gyakoribbakká válnak, de a szidalmazáson kívül tettlegességig nem fajul soha. Ha a szőke elhagyja a szobát olyankor igyekszik kiszökni vele. Éjszakánként megesik, hogy vakon tapogatózik a kulcs után. Az ötödik nap táján az émelygés hatására hányás is kínozni kezdi. Így aztán még kevesebb ételt tud hasznosítani. Sokat lead ezek alatt a napok alatt súlyából. Ez a rémséges állapot a hatodik napig tart. Akkor látszólag enyhülni kezdenek a tünetei. Nyugodtabbá válnak az éjszakái is. A nyolcadik napra már a feje is eléggé kitisztul , annyira, hogy értelmesen is el lehet vele beszélgetni. Étvágytalansága még kitart, de már azért kezd eszegetni is. A tizedik napra szinte már semmi baja sincsen. A keze éppen csak megremeg. Aludni rendesen tud és az étvágya is kezd visszatérni. Sóvárgása az ital irányában még megvan, de már nem annyira erős. Már alig várja, hogy végre kiszabaduljanak ebből a kalitkából. Nagyon hosszú tíz nap volt. Teste még most is gyenge, na meg mocskos büdös is.*
- Menjünk innét most már. Bárhová, csak el innét. Kérlek!
* Az első vizes ruházásra még partner, így legalább egy kis tüneti kezelést kap. Másnap már megpróbál kimenni is. Viszont egyelőre a kérlelésnél és ennél ajtó próbálgatásnál marad meg. Ha olykor tiszta is, csak üres tekintettel mered rá. A felhozott ecetes ételből eszik egy keveset. Valamivel többet eszik, mint korábban, de ez még mindig igen kevés. A felhozott beszélgetésre is csak a szokásos pia kérlelés a válasz. A negyedik napig viszonylag ez a passzív szenvedés zajlik. Akkor viszont megtörténik az első olyan dühroham, amikor már dühösen Erai felé indul, hogy a kulcsot elvegye. Csak egy gyenge kirohanás volt, mire elérné a lány ez a düh el is illan. Így aztán visszakotródik az egyik sarokba. ezek a dühkitörések egyre gyakoribbakká válnak, de a szidalmazáson kívül tettlegességig nem fajul soha. Ha a szőke elhagyja a szobát olyankor igyekszik kiszökni vele. Éjszakánként megesik, hogy vakon tapogatózik a kulcs után. Az ötödik nap táján az émelygés hatására hányás is kínozni kezdi. Így aztán még kevesebb ételt tud hasznosítani. Sokat lead ezek alatt a napok alatt súlyából. Ez a rémséges állapot a hatodik napig tart. Akkor látszólag enyhülni kezdenek a tünetei. Nyugodtabbá válnak az éjszakái is. A nyolcadik napra már a feje is eléggé kitisztul , annyira, hogy értelmesen is el lehet vele beszélgetni. Étvágytalansága még kitart, de már azért kezd eszegetni is. A tizedik napra szinte már semmi baja sincsen. A keze éppen csak megremeg. Aludni rendesen tud és az étvágya is kezd visszatérni. Sóvárgása az ital irányában még megvan, de már nem annyira erős. Már alig várja, hogy végre kiszabaduljanak ebből a kalitkából. Nagyon hosszú tíz nap volt. Teste még most is gyenge, na meg mocskos büdös is.*
- Menjünk innét most már. Bárhová, csak el innét. Kérlek!
3375. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-12-04 22:13:01
Üzenet elküldve: 2020-12-04 22:13:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A józanság ára//
*Az első napjuk kezdetleges nyugodtságában a szőke sokáig, csak figyeli az alvó férfit, mintha csak elraktározni próbálná a szép pillanatokat róla, hiszen mindketten tudják erre a tíz napra nagyon is kelleni fognak, hiszen újakat biztosan nem szerez. A második napon Erai, már kezdi érezni a szívében a fájdalmat, ahogy látja a másikat szenvedni és lassan felépül benne a gondolat, hogy mi lesz, ha saját maga nem lesz elég erős ehhez a tíz naphoz. Viszont nem bukhatnak el, hiszen valószínűleg sosem próbálná újra a kék szemű és minden kínja fölösleges volna. A másikért, így csak összeszedi magát. A hajnali ébredés, noha sokszor megszokott a számára, de mégis az izzadságban, csak úgy fürdő tolvaj miatti szinte kiugrás az ágyból nem egy könnyű eset. Tudja, hogy nem lesz könnyű, de megpróbálja vizes ronggyal levinni a másik lázát, majd alaposan betakargatja, mielőtt megfázik itt neki. *
- Létszíves hagyd magadon, nem akarom, hogy meghűlj *suttogja a sötét hajúnak miközben igyekszik maga is visszamászni a párnák közé, de ez a hajnal még mindig, csak a kezdet. Az ajtó rángatás fázisában a szőke, már nem is igen mer hozzászólni a legyengült férfihoz, csak a legszükségesebb helyzetekben. Inkább a könyvébe merül, már amennyire képes és próbál erős maradni a látottak mellett. Ha néha, úgy látja tisztább a másik bele- bele simít a hajába és néhány mondatot szegez felé, hogy tartsa talán sokkal inkább magában az életet, mint a másikban, de határozottan minden porcikáját az aggódás járja át, főleg a ritka étkezések miatt. *
- Nazron, egyél egy kicsit kérlek! Kértem hozzá neked ecetet is! Kérlek! *Teszi le egy újabb este a másik mellé a tányért, de hamar hátrébb is lép nem tudva miféle reakció is várható a számára. *
- Szeretnél bármiről beszélni? Tudod, hogy itt vagyok.
*Az első napjuk kezdetleges nyugodtságában a szőke sokáig, csak figyeli az alvó férfit, mintha csak elraktározni próbálná a szép pillanatokat róla, hiszen mindketten tudják erre a tíz napra nagyon is kelleni fognak, hiszen újakat biztosan nem szerez. A második napon Erai, már kezdi érezni a szívében a fájdalmat, ahogy látja a másikat szenvedni és lassan felépül benne a gondolat, hogy mi lesz, ha saját maga nem lesz elég erős ehhez a tíz naphoz. Viszont nem bukhatnak el, hiszen valószínűleg sosem próbálná újra a kék szemű és minden kínja fölösleges volna. A másikért, így csak összeszedi magát. A hajnali ébredés, noha sokszor megszokott a számára, de mégis az izzadságban, csak úgy fürdő tolvaj miatti szinte kiugrás az ágyból nem egy könnyű eset. Tudja, hogy nem lesz könnyű, de megpróbálja vizes ronggyal levinni a másik lázát, majd alaposan betakargatja, mielőtt megfázik itt neki. *
- Létszíves hagyd magadon, nem akarom, hogy meghűlj *suttogja a sötét hajúnak miközben igyekszik maga is visszamászni a párnák közé, de ez a hajnal még mindig, csak a kezdet. Az ajtó rángatás fázisában a szőke, már nem is igen mer hozzászólni a legyengült férfihoz, csak a legszükségesebb helyzetekben. Inkább a könyvébe merül, már amennyire képes és próbál erős maradni a látottak mellett. Ha néha, úgy látja tisztább a másik bele- bele simít a hajába és néhány mondatot szegez felé, hogy tartsa talán sokkal inkább magában az életet, mint a másikban, de határozottan minden porcikáját az aggódás járja át, főleg a ritka étkezések miatt. *
- Nazron, egyél egy kicsit kérlek! Kértem hozzá neked ecetet is! Kérlek! *Teszi le egy újabb este a másik mellé a tányért, de hamar hátrébb is lép nem tudva miféle reakció is várható a számára. *
- Szeretnél bármiről beszélni? Tudod, hogy itt vagyok.
3374. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-12-04 21:51:37
Üzenet elküldve: 2020-12-04 21:51:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A józanság ára//
* Naz fel sem bosszantja magát a csaposon. Az ilyesmi nem igazán zavarja. Fent közli a kételyeit, de a lány hajthatatlan.*
- Jól van, de nagyon vigyázz magadra. Az a kulcs veszélyes lehet.* Nagyon komolyan beszél most. Este lefekvés előtt az ágy kérdése is felvetül, de ezt meglepően jól kezeli Erai. Nem veszi rossz néven a fiú az erős fogalmazást. Ő is megereszt egy halvány mosolyt, majd aztán bebújik az ágyba. Hamar elalszik, mert rettentően fáradt. Másnap délben, amikor elkezdődik az első kéz remegés, akkor jelez a lánynak.*
- Kezdődik. Jobb, ha most már óvatos leszel.* Estig ez az állapot egyre jobban elő jön. Egyelőre csak a keze remeg, de nagyon és a gondolatai egyre inkább az ital körül kezdenek el forogni. Már nem megy le enni, hanem fent marad. Éppen csak pár falatott tud eszegetni, még, ha biztatják is. Ha kap egy gyenge nyugtató teát, akkor viszonylag hamar el is fog tudni aludni. Ha nem, akkor sokáig fent lesz, de végül csak elalszik. Ez az éjjel egészen nyugodtan zajlik le. Hajnalban ébred izzadságában úszva. A keze már annyira remeg, hogy fogni sem bír vele. Szíve csak úgy dobog mellkasában. Szédül és ezzel együtt hányingere is van. Csakúgy szédeleg a szobában. Az ételre már rá se néz.*
- Jól jól vagyok!* Motyogja pedig nem és ez látszik is rajta. Ez délig motyogja, de aztán rápróbál a zárt ajtóra, ami nyilván nem nyílik ki.*
- Csak egy pohárkával! Annyi még nem árthat. Csak egy pohárkával adjál. Kérlek!* Mostanra már az összes mellékhatás jelentkezik rajta. Szerencsére a gyengeség is nagyon kijött rajta. Így valószínűleg nem tud nagyon ártani a szőkének, de azért érdemes ügyelni az esetleges dührohamokra. Azt még érdemes megjegyezni, hogy inni folyadékot iszik, ha elé teszik, de amint rájön, hogy nem ital rögtön félre dobja.*
* Naz fel sem bosszantja magát a csaposon. Az ilyesmi nem igazán zavarja. Fent közli a kételyeit, de a lány hajthatatlan.*
- Jól van, de nagyon vigyázz magadra. Az a kulcs veszélyes lehet.* Nagyon komolyan beszél most. Este lefekvés előtt az ágy kérdése is felvetül, de ezt meglepően jól kezeli Erai. Nem veszi rossz néven a fiú az erős fogalmazást. Ő is megereszt egy halvány mosolyt, majd aztán bebújik az ágyba. Hamar elalszik, mert rettentően fáradt. Másnap délben, amikor elkezdődik az első kéz remegés, akkor jelez a lánynak.*
- Kezdődik. Jobb, ha most már óvatos leszel.* Estig ez az állapot egyre jobban elő jön. Egyelőre csak a keze remeg, de nagyon és a gondolatai egyre inkább az ital körül kezdenek el forogni. Már nem megy le enni, hanem fent marad. Éppen csak pár falatott tud eszegetni, még, ha biztatják is. Ha kap egy gyenge nyugtató teát, akkor viszonylag hamar el is fog tudni aludni. Ha nem, akkor sokáig fent lesz, de végül csak elalszik. Ez az éjjel egészen nyugodtan zajlik le. Hajnalban ébred izzadságában úszva. A keze már annyira remeg, hogy fogni sem bír vele. Szíve csak úgy dobog mellkasában. Szédül és ezzel együtt hányingere is van. Csakúgy szédeleg a szobában. Az ételre már rá se néz.*
- Jól jól vagyok!* Motyogja pedig nem és ez látszik is rajta. Ez délig motyogja, de aztán rápróbál a zárt ajtóra, ami nyilván nem nyílik ki.*
- Csak egy pohárkával! Annyi még nem árthat. Csak egy pohárkával adjál. Kérlek!* Mostanra már az összes mellékhatás jelentkezik rajta. Szerencsére a gyengeség is nagyon kijött rajta. Így valószínűleg nem tud nagyon ártani a szőkének, de azért érdemes ügyelni az esetleges dührohamokra. Azt még érdemes megjegyezni, hogy inni folyadékot iszik, ha elé teszik, de amint rájön, hogy nem ital rögtön félre dobja.*
3373. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-12-04 21:22:36
Üzenet elküldve: 2020-12-04 21:22:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A józanság ára//
*A kajánul vigyorgó csapost, már most utálja a szőke ebbe biztos lehet bárki. ~Mit hisz ez rólunk mit csinálnánk tíz napig vigyorogva? Nem vagyunk mi nászutasok, az égiekre! ~ forgatja a szemét hitetlenül a világot körülvevő őrületre és inkább, csak követi a másikat az ismerős szobába. *
- Ne félj, hoztam magammal könyvet és tudok meditálni is. Neked nem kell, majd múltkor se vált be. Viszont nem mondom, hogy nem fog nekem is fájni ez a tíz nap, de bízok magunkban. Menni fog, meg amúgy is terveim szerint nálam lesz a kulcs. *Említi még jóval a férfi előtt a zár forgató eszközt és egyáltalán nem is tervezi eldugdosni azt, nála van a legjobb helyen főleg, hogy híresen jó az önvédelme. Amikor némán, de az ágyra terelődik a szó a nő, csak nagyot sóhajt és a másik felé fordul csípőre tett kezekkel. *
- Kivetkőztettelek, már a saját hányásodból is! Mind a ketten tudjuk, hogy nehéz tíz nap elé kezdünk, szerintem mindkettőnknek kényelmesen kéne aludnia, úgyhogy, ha a tegnap estétől nem kaptam fertőzést attól se fogok, hogy együtt alszunk. *A nő kissé erősen fogalmaz, már így az elején mégis a szája sarkában lágy mosoly bujkál. Az izgatottsága és kétségei természetesen ugyanúgy ott csücsülnek a vonásain, de Trimlend is érezheti, hogy amikor megpróbálják megsimítani a kezét, hogy Hist még nagyon is nyugodt és ami a legfontosabb itt van vele. *
*A kajánul vigyorgó csapost, már most utálja a szőke ebbe biztos lehet bárki. ~Mit hisz ez rólunk mit csinálnánk tíz napig vigyorogva? Nem vagyunk mi nászutasok, az égiekre! ~ forgatja a szemét hitetlenül a világot körülvevő őrületre és inkább, csak követi a másikat az ismerős szobába. *
- Ne félj, hoztam magammal könyvet és tudok meditálni is. Neked nem kell, majd múltkor se vált be. Viszont nem mondom, hogy nem fog nekem is fájni ez a tíz nap, de bízok magunkban. Menni fog, meg amúgy is terveim szerint nálam lesz a kulcs. *Említi még jóval a férfi előtt a zár forgató eszközt és egyáltalán nem is tervezi eldugdosni azt, nála van a legjobb helyen főleg, hogy híresen jó az önvédelme. Amikor némán, de az ágyra terelődik a szó a nő, csak nagyot sóhajt és a másik felé fordul csípőre tett kezekkel. *
- Kivetkőztettelek, már a saját hányásodból is! Mind a ketten tudjuk, hogy nehéz tíz nap elé kezdünk, szerintem mindkettőnknek kényelmesen kéne aludnia, úgyhogy, ha a tegnap estétől nem kaptam fertőzést attól se fogok, hogy együtt alszunk. *A nő kissé erősen fogalmaz, már így az elején mégis a szája sarkában lágy mosoly bujkál. Az izgatottsága és kétségei természetesen ugyanúgy ott csücsülnek a vonásain, de Trimlend is érezheti, hogy amikor megpróbálják megsimítani a kezét, hogy Hist még nagyon is nyugodt és ami a legfontosabb itt van vele. *
3372. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-12-04 21:07:48
Üzenet elküldve: 2020-12-04 21:07:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// A józanság ára //
* A levél megíródik és ők elhagyják a házat. A már ismerős Rumos Róka felé igyekeznek. Innen indult minden és most megint itt vannak. Remélhetőleg nem itt is fog véget érni ez az egész. Nazron a pulthoz lép és lecsap az asztalra 110 aranyat. Ez a Szoba (1. emelet) ára tíz napra.*
- A szobám kell tíz napra.*Mondja szűkszavúan, miközben leinti a már számára piát töltő csapost. Nem fog most inni, mert nem ezért van itt. Az csak dobja oda a kulcsot és kaján megjegyzést tesz.*
- Jó szórakozást!
- Meglesz. Erről biztosíthatlak.* Felei, mert az biztos, hogy emlékezetes tíz nap lesz.*
- Menjünk, akkor a szobába.* Ha felmennek, és már zárva van az ajtó, akkor neki is kezd.*
- Biztosan ezt akarod? Itt akarsz maradni? Félek, hogy dühös leszek, ha nem kapok italt. Nem akarlak sem szavakkal sem pedig tettekkel fájdalmat okozni neked.* Nem is tudja, hogy mit akar. Egyfelől örülne a nő társaságának, amíg másfelől, annyira nem, mert félti magától. Sejti, hogy mit fog mondani a lány. Tovább nem is fogja győzködni. Ha vele marad, akkor tovább viszi a dolgot. Ha nem, akkor egyedül lesz, szóval nem kell sokat beszélnie.*
- Legyen maradj hát, de akkor a kulcsot amikor elkezdődik tüntesd el valahova. Talán az a madár elvinné, amíg nem lenne rá szükséged. Ha el kell menned, akkor pedig zárd rám az ajtót!* Végig nem lehet mellette, mert enni, inni kell majd neki is. Ha ezt is megbeszélték, akkor még a mai napot eltölthetik egy kis sétával meg ilyesmivel. Az esti vacsora után pedig bebújhatnak az ágyba, amiből ugyebár egy van. Naz kérdő pillantást is vett majd Hist felé, hogy erre mit reagál. Amúgy igen csöndes, szinte semmit nem beszél. Ha este le is fekszenek, hamar elalszik majd. A rohamok, csak később fognak másnap déltájt jelentkezni enyhe kéz remegés formájában.*
* A levél megíródik és ők elhagyják a házat. A már ismerős Rumos Róka felé igyekeznek. Innen indult minden és most megint itt vannak. Remélhetőleg nem itt is fog véget érni ez az egész. Nazron a pulthoz lép és lecsap az asztalra 110 aranyat. Ez a Szoba (1. emelet) ára tíz napra
.*- A szobám kell tíz napra.*Mondja szűkszavúan, miközben leinti a már számára piát töltő csapost. Nem fog most inni, mert nem ezért van itt. Az csak dobja oda a kulcsot és kaján megjegyzést tesz.*
- Jó szórakozást!
- Meglesz. Erről biztosíthatlak.* Felei, mert az biztos, hogy emlékezetes tíz nap lesz.*
- Menjünk, akkor a szobába.* Ha felmennek, és már zárva van az ajtó, akkor neki is kezd.*
- Biztosan ezt akarod? Itt akarsz maradni? Félek, hogy dühös leszek, ha nem kapok italt. Nem akarlak sem szavakkal sem pedig tettekkel fájdalmat okozni neked.* Nem is tudja, hogy mit akar. Egyfelől örülne a nő társaságának, amíg másfelől, annyira nem, mert félti magától. Sejti, hogy mit fog mondani a lány. Tovább nem is fogja győzködni. Ha vele marad, akkor tovább viszi a dolgot. Ha nem, akkor egyedül lesz, szóval nem kell sokat beszélnie.*
- Legyen maradj hát, de akkor a kulcsot amikor elkezdődik tüntesd el valahova. Talán az a madár elvinné, amíg nem lenne rá szükséged. Ha el kell menned, akkor pedig zárd rám az ajtót!* Végig nem lehet mellette, mert enni, inni kell majd neki is. Ha ezt is megbeszélték, akkor még a mai napot eltölthetik egy kis sétával meg ilyesmivel. Az esti vacsora után pedig bebújhatnak az ágyba, amiből ugyebár egy van. Naz kérdő pillantást is vett majd Hist felé, hogy erre mit reagál. Amúgy igen csöndes, szinte semmit nem beszél. Ha este le is fekszenek, hamar elalszik majd. A rohamok, csak később fognak másnap déltájt jelentkezni enyhe kéz remegés formájában.*
3371. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-25 14:03:01
Üzenet elküldve: 2020-10-25 14:03:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Rózsa a késsel//
* Végül elrendeződnek a dolgok máról. A lány szavát adja, amit a kissé gyermeteg kézfogással meg is becsételnek. Nazron is állja a szavát és átadja a lány számára oly becses ékszert. Megható jelenetnek lehet tanúja egy pillanatra, de aztán mindenki meg a maga dolgára, ami a fiú esetében az ágy. Jócskán délután van, mire végre kimászik az ágyból. Elindul ő, hogy felkeresse a vén halász cimboráját. Hamar letárgyalja vele a másnapot és aztán megy is vissza Rumosba. Korán lefekszik, mert másnap korán kell kelnie.*
* Végül elrendeződnek a dolgok máról. A lány szavát adja, amit a kissé gyermeteg kézfogással meg is becsételnek. Nazron is állja a szavát és átadja a lány számára oly becses ékszert. Megható jelenetnek lehet tanúja egy pillanatra, de aztán mindenki meg a maga dolgára, ami a fiú esetében az ágy. Jócskán délután van, mire végre kimászik az ágyból. Elindul ő, hogy felkeresse a vén halász cimboráját. Hamar letárgyalja vele a másnapot és aztán megy is vissza Rumosba. Korán lefekszik, mert másnap korán kell kelnie.*
3370. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-25 13:13:09
Üzenet elküldve: 2020-10-25 13:13:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rózsa a késsel//
*A férfinek végül sikerül elakasztania a szőke szavait, mert hihetetlen, de igaza. A kis „zsarolás” nélkül Erai sosem menne el a férfival randevúzni, de tényleg sohasem. *
- A szavamat adom. *feleli végül és nemsokára a kezébe is kerül valószínűleg a nyaklánc, amit egy pillanatig a szívéhez ölel és ismét Nazronra pillant, aki már az ujját nyújtja felé. ~Milyen gyerekes, utoljára 5 évesen csináltam ilyet~ gondolja magában a gesztus végett, de legbelül valahogy bájosnak találja az efféle szinte ártatlan mozdulatot és az ujját a másikéba akasztja. Végül aztán a nő megtudja hova is mennek, de azt sokkal kevésbé tudja mi is az az úszásra alkalmas ruha. Tud úszni viszont az bizonyos, hogy a férfinak nem szívesen mutatna semmit magából, de ez már nem a mai napja gondja. *
A hozzászólás írója (Histerainay Hursoy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.25 13:14:14
*A férfinek végül sikerül elakasztania a szőke szavait, mert hihetetlen, de igaza. A kis „zsarolás” nélkül Erai sosem menne el a férfival randevúzni, de tényleg sohasem. *
- A szavamat adom. *feleli végül és nemsokára a kezébe is kerül valószínűleg a nyaklánc, amit egy pillanatig a szívéhez ölel és ismét Nazronra pillant, aki már az ujját nyújtja felé. ~Milyen gyerekes, utoljára 5 évesen csináltam ilyet~ gondolja magában a gesztus végett, de legbelül valahogy bájosnak találja az efféle szinte ártatlan mozdulatot és az ujját a másikéba akasztja. Végül aztán a nő megtudja hova is mennek, de azt sokkal kevésbé tudja mi is az az úszásra alkalmas ruha. Tud úszni viszont az bizonyos, hogy a férfinak nem szívesen mutatna semmit magából, de ez már nem a mai napja gondja. *
A hozzászólás írója (Histerainay Hursoy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.25 13:14:14
3369. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-24 14:01:19
Üzenet elküldve: 2020-10-24 14:01:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Rózsa a késsel//
* Végül is van valami abban amit a lány mond, de ez még nem hatja meg Nazront. Mondjuk ezt most szó nélkül hagyja, mert se kedve, se ereje a vitához. Elég neki az amit akkor kap, mikor megtudja hisztis Histera kisasszonyka, hogy miért is lopta el azt a nyakéket.*
- Neked aztán jó nagy tüdőd lehet. De valamit viszont elfelejtesz. Muszáj voltam ezt tenni, mert bár ködösen, de emlékszem rá, hogy tegnap azt mondtad, hogy a magamfajtával nem mennél el még egy randevúra sem. Még a nevedet sem tudtam meg, így aztán kénytelen voltam tenni valamit. Na, de mindegy is ez most. Egy dolog biztos az pedig, hogy ma én nem megyek sehova. Majd holnap, ha már jobban leszek és te is lehiggadtál. Látom, hogy nagyon kibuktál az események miatt, szóval visszaadom most neked az ékszert, ha a szavadat adod, hogy eljössz.* El is indul felé és, ha a közelébe ér, akkor ökölbe szorítja jobbját, kivéve a kisujját.*
- Így görbülj meg, ha nem jössz el!* Mondja és felé nyújtja a kisujját amit kampóra hajlít. Reméli, hogy nem kell magyaráznia, hogy a lánynak is viszonoznia kell a kampót. Ha elfogadja ezt a megállapodást, akkor előkaparja az ablak keret deszkái közül a láncot és átadja.*
- Holnap kora reggel a dokkoknál várj rám! A Világítótorony irányában van egy magányos faház. Oda fogok érkezni. A kabátom addig megtarthatod. Hoz úszásra alkalmas ruhát is.* Mondja neki és ha nincs más, akkor hagyja elmenni. Ha nem történt meg a fogadalom, akkor lényegében nem történt meg semmi. Nem adja oda a láncot az egyszer biztos. Van terve már a randira, de ahhoz kell neki a mai nap, hogy felkészüljön. Persze egy kis részletet elárult, de közel sem olyan sokat, mert akad más is.*
* Végül is van valami abban amit a lány mond, de ez még nem hatja meg Nazront. Mondjuk ezt most szó nélkül hagyja, mert se kedve, se ereje a vitához. Elég neki az amit akkor kap, mikor megtudja hisztis Histera kisasszonyka, hogy miért is lopta el azt a nyakéket.*
- Neked aztán jó nagy tüdőd lehet. De valamit viszont elfelejtesz. Muszáj voltam ezt tenni, mert bár ködösen, de emlékszem rá, hogy tegnap azt mondtad, hogy a magamfajtával nem mennél el még egy randevúra sem. Még a nevedet sem tudtam meg, így aztán kénytelen voltam tenni valamit. Na, de mindegy is ez most. Egy dolog biztos az pedig, hogy ma én nem megyek sehova. Majd holnap, ha már jobban leszek és te is lehiggadtál. Látom, hogy nagyon kibuktál az események miatt, szóval visszaadom most neked az ékszert, ha a szavadat adod, hogy eljössz.* El is indul felé és, ha a közelébe ér, akkor ökölbe szorítja jobbját, kivéve a kisujját.*
- Így görbülj meg, ha nem jössz el!* Mondja és felé nyújtja a kisujját amit kampóra hajlít. Reméli, hogy nem kell magyaráznia, hogy a lánynak is viszonoznia kell a kampót. Ha elfogadja ezt a megállapodást, akkor előkaparja az ablak keret deszkái közül a láncot és átadja.*
- Holnap kora reggel a dokkoknál várj rám! A Világítótorony irányában van egy magányos faház. Oda fogok érkezni. A kabátom addig megtarthatod. Hoz úszásra alkalmas ruhát is.* Mondja neki és ha nincs más, akkor hagyja elmenni. Ha nem történt meg a fogadalom, akkor lényegében nem történt meg semmi. Nem adja oda a láncot az egyszer biztos. Van terve már a randira, de ahhoz kell neki a mai nap, hogy felkészüljön. Persze egy kis részletet elárult, de közel sem olyan sokat, mert akad más is.*
3368. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-24 11:53:55
Üzenet elküldve: 2020-10-24 11:53:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rózsa a késsel//
- Persze hajnalban arra kelek, hogy nincs meg a számomra legértékesebb tárgyam és teljesen kivagyok készülve, majd visszaalszok nehogy dél előtt jöjjek. Jó vicc... *A férfi valószínűleg észrevette, már hogy a szőkének nincs túl jó kedve, de talán mégis túlzás a nő felől még egy, ilyen apróságba is belekötni amit a férfi mondott. Bár aki Erait lopja meg, az ne panaszkodjon. Nemsokára arra is fény derül a férfi miért csente el a nő nyakláncát, ami szépen szólva is kiakasztja az eddig is dühös nőt. *
- Hogy mi van? Elloptad a családi örökségem, hogy randevúzzunk? Nem ismered te a normalitás fogalmát, mert ilyet egy őrült sem csinál! Viszont elmegyek arra a cefet randevúra, mert szükségem van arra a nyakláncra és semmi kedvem vért ontani, de ha csak trükközni mersz tudod midet vágom le elsőnek, mert a becsületed nem érdekel! Elmegyek felöltözni addig talált ki hova viszel, ha már ennyire csodálatos terveid vannak. Remélem tehént fejünk! *Hist a kiabálás szélén lebeg és hevesen gesztikulál, amíg ki nem fogy belőle a felhalmozódott stressz és energia és lassan visszatér a csendes, nőies valója. *
- Az 5-ösben leszek, utána visszaadom a kabátot. *suttogja csendesen, és magán összehúzva a textilt indul meg a szobája felé, hacsak a férfi meg nem állítja valami miatt. *
- Persze hajnalban arra kelek, hogy nincs meg a számomra legértékesebb tárgyam és teljesen kivagyok készülve, majd visszaalszok nehogy dél előtt jöjjek. Jó vicc... *A férfi valószínűleg észrevette, már hogy a szőkének nincs túl jó kedve, de talán mégis túlzás a nő felől még egy, ilyen apróságba is belekötni amit a férfi mondott. Bár aki Erait lopja meg, az ne panaszkodjon. Nemsokára arra is fény derül a férfi miért csente el a nő nyakláncát, ami szépen szólva is kiakasztja az eddig is dühös nőt. *
- Hogy mi van? Elloptad a családi örökségem, hogy randevúzzunk? Nem ismered te a normalitás fogalmát, mert ilyet egy őrült sem csinál! Viszont elmegyek arra a cefet randevúra, mert szükségem van arra a nyakláncra és semmi kedvem vért ontani, de ha csak trükközni mersz tudod midet vágom le elsőnek, mert a becsületed nem érdekel! Elmegyek felöltözni addig talált ki hova viszel, ha már ennyire csodálatos terveid vannak. Remélem tehént fejünk! *Hist a kiabálás szélén lebeg és hevesen gesztikulál, amíg ki nem fogy belőle a felhalmozódott stressz és energia és lassan visszatér a csendes, nőies valója. *
- Az 5-ösben leszek, utána visszaadom a kabátot. *suttogja csendesen, és magán összehúzva a textilt indul meg a szobája felé, hacsak a férfi meg nem állítja valami miatt. *
3367. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-18 16:12:03
Üzenet elküldve: 2020-10-18 16:12:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Rózsa a késsel//
* Szegény lány úgy néz rá, mintha nem is az a mocskos disznó lenne, aki tegnap volt. Legalább elfogadja és még tőröket sem hajigál felé. Mire visszanéz rá, már a kilincset markolássza a kabátjában. A bizalom gyenge mind a két oldalról ez nem vitás. Naz mivel fáradt, fáj a feje meg minden baja is van, ezért leteszi magát az ágyra és onnan kezd bele a beszélgetésbe.*
- Mondtam, hogy délután gyere a Rumos elé. Fáradt vagyok és másnapos, de ha már itt vagy essünk túl rajta.* Sóhajt egyet, majd elmosolyodik a kabátos kijelentésen.*
- Talán még tehetséged is lenne hozzá.* Sejti, hogy valószínűleg nem lesz a lányból soha egy tolvaj.*
- Nekem nem kell a nyakláncod. Csak azért vettem el, mert a tegnapi találkozásunk nem sikerült túl fényesre. Sajnálom!* Hangjából is hallható ez a sajnálat.*
- Vissza adom neked a láncod, ha eljössz velem egy randevúra. Sajnálom, de van benned valami, mai megfogott.* Ezt bevallja férfiasan, mert felesleges lenne köntörfalaznia.*
- Egy randevú és utána, ha az a vágyad többé nem is látsz. Betyárbecsületszavam adom erre.* Már csak azt nem tudja, hogy mikor adja neki vissza. Most vagy a randi után. Az is benne van a pakliban, hogy, ha visszakapja a lány, akkor lelép és utána már csak bottal ütheti a nyomát. Kíváncsian tekint a az ajtóban ácsorgó szőkeség felé. Eléggé gyámoltalanul néz ám ki, amíg a válaszra vár a mosdótálhoz lép és megmossa az arcát. Arcán nagyon látszik az elmúlt éjszaka és a korai ébredés.*
* Szegény lány úgy néz rá, mintha nem is az a mocskos disznó lenne, aki tegnap volt. Legalább elfogadja és még tőröket sem hajigál felé. Mire visszanéz rá, már a kilincset markolássza a kabátjában. A bizalom gyenge mind a két oldalról ez nem vitás. Naz mivel fáradt, fáj a feje meg minden baja is van, ezért leteszi magát az ágyra és onnan kezd bele a beszélgetésbe.*
- Mondtam, hogy délután gyere a Rumos elé. Fáradt vagyok és másnapos, de ha már itt vagy essünk túl rajta.* Sóhajt egyet, majd elmosolyodik a kabátos kijelentésen.*
- Talán még tehetséged is lenne hozzá.* Sejti, hogy valószínűleg nem lesz a lányból soha egy tolvaj.*
- Nekem nem kell a nyakláncod. Csak azért vettem el, mert a tegnapi találkozásunk nem sikerült túl fényesre. Sajnálom!* Hangjából is hallható ez a sajnálat.*
- Vissza adom neked a láncod, ha eljössz velem egy randevúra. Sajnálom, de van benned valami, mai megfogott.* Ezt bevallja férfiasan, mert felesleges lenne köntörfalaznia.*
- Egy randevú és utána, ha az a vágyad többé nem is látsz. Betyárbecsületszavam adom erre.* Már csak azt nem tudja, hogy mikor adja neki vissza. Most vagy a randi után. Az is benne van a pakliban, hogy, ha visszakapja a lány, akkor lelép és utána már csak bottal ütheti a nyomát. Kíváncsian tekint a az ajtóban ácsorgó szőkeség felé. Eléggé gyámoltalanul néz ám ki, amíg a válaszra vár a mosdótálhoz lép és megmossa az arcát. Arcán nagyon látszik az elmúlt éjszaka és a korai ébredés.*
3366. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-18 14:40:54
Üzenet elküldve: 2020-10-18 14:40:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rózsa a késsel//
*A nő megilletődve bámulja a felé nyújtott kabátot, és úgy néz a férfira, mintha egy teljesen másik embert látna és nem a tegnapi részeg tolvajt. ~Bizonyára, csak megsajnált vagy színészkedik. Össze kell szednem magam~ gondolkodik ehhez hasonló dolgokról, ahogy immár a kabátot szorosan maga köré tekerve lép be a férfi szobájába és a szíve hirtelen ijedten dobban meg amikor rájön, hogy most túl védtelen. Így hát nem megy tovább az ajtónál, csak szorosan fogja a kilincset, ha menekülőre kéne fognia a végén. Szabad kezével megtöröli az arcát és dacosan pillant a férfi felé. *
- Még, csak meg sem vágtalak... Minek neked annyira az a nyaklánc? Add vissza és keress mást, akit kirabolhatsz! Fáradt vagyok és kimerült, csak hagyj végre békén. Nem hiszem, hogy bármi miatt annyira kellene a társaságom neked *Hist maga elé mered és a csöndes, meggyötört éne egyre inkább a felszínre látszik törni, amit akkor is gyűlöl, ha egyedül van nem, hogy más lássa. Minden egyszerűbb lenne, ha nem lenne nő. A nők gyengék, sírnak és mindig óvatosnak kell lenniük. Irigyeli az, olyanokat, mint Nazron. Azt tehet, amit csak akar és nem is érez bűntudatot miatta. A nő puha kezei a kabát ujját gyűrögetik és nem tudja nem észrevenni mennyire puha is az anyagja a ruhaneműnek. *
- Szép ez a kabát, lehet nekem is lopnom kéne.
*A nő megilletődve bámulja a felé nyújtott kabátot, és úgy néz a férfira, mintha egy teljesen másik embert látna és nem a tegnapi részeg tolvajt. ~Bizonyára, csak megsajnált vagy színészkedik. Össze kell szednem magam~ gondolkodik ehhez hasonló dolgokról, ahogy immár a kabátot szorosan maga köré tekerve lép be a férfi szobájába és a szíve hirtelen ijedten dobban meg amikor rájön, hogy most túl védtelen. Így hát nem megy tovább az ajtónál, csak szorosan fogja a kilincset, ha menekülőre kéne fognia a végén. Szabad kezével megtöröli az arcát és dacosan pillant a férfi felé. *
- Még, csak meg sem vágtalak... Minek neked annyira az a nyaklánc? Add vissza és keress mást, akit kirabolhatsz! Fáradt vagyok és kimerült, csak hagyj végre békén. Nem hiszem, hogy bármi miatt annyira kellene a társaságom neked *Hist maga elé mered és a csöndes, meggyötört éne egyre inkább a felszínre látszik törni, amit akkor is gyűlöl, ha egyedül van nem, hogy más lássa. Minden egyszerűbb lenne, ha nem lenne nő. A nők gyengék, sírnak és mindig óvatosnak kell lenniük. Irigyeli az, olyanokat, mint Nazron. Azt tehet, amit csak akar és nem is érez bűntudatot miatta. A nő puha kezei a kabát ujját gyűrögetik és nem tudja nem észrevenni mennyire puha is az anyagja a ruhaneműnek. *
- Szép ez a kabát, lehet nekem is lopnom kéne.
3365. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-18 14:09:57
Üzenet elküldve: 2020-10-18 14:09:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Rózsa a késsel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Úgy történik minden, ahogyan azt ő eltervezte. Még, csak meg sem rugdosták. Egy kis káromkodás és máris vége az egésznek. Mindenki megy vagy éppen mászik a maga dolgára.*
// Másnap //
* A részegek nyugodt álmát alussza teljesen békésen, amikor valaki elkezd dörömbölni az ajtaján. Ha ez még nem elenne elég, akkor válogatott fenyegetőzés is társul.*
- Mi a faszom?!* Nyögi, de aztán belehasít a felismerés.*
- Baszki! Én delet mondtam neki. A fene enné meg!* Kicsit be is van rezelve, mert a csaj elég harcias tud ám lenni. El is hiszi, hogy megteszi azt, amivel fenyegetőzik. Felpattan és bár még most is támolyog egy kicsit, mozgásra bírja magát. Első dolga a nyaklánc elrejtése a meglazult ablakpárkány alá. Hiszen ez a biztosíték rá, hogy a másik életben hagyja. Közben a kinti hangok elhalkulnak, amikor zokogásba csap át ez az egész. Először azt hiszi, hogy elment, e aztán meghallja a kis hangokat.*
- És még csak reggel van.* Odasétál az rövidke matatás után a zárban ki is nyitja azt, de csak résnyire. Amikor megpillantja a hiányos öltözetű gubbasztó lány illedelmesen félrenéz. Leveszi a kabátját és kiadja neki.*
- Ezt vedd fel! Aztán gyere, hogy megbeszélhessük a dolgot.* Mondja neki csendesen. Most, hogy látja, hogyan néz ki feltör benne egy kis szégyen érzése is. Ettől függetlenül nem lép oda segíteni. Túlságosan is sok meglepetés érte már az életben. Nincs szüksége egy újabbra. Jogosan félti az irháját a tette miatt. Ha már bent lesznek, akkor beszélhetnek.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Úgy történik minden, ahogyan azt ő eltervezte. Még, csak meg sem rugdosták. Egy kis káromkodás és máris vége az egésznek. Mindenki megy vagy éppen mászik a maga dolgára.*
// Másnap //
* A részegek nyugodt álmát alussza teljesen békésen, amikor valaki elkezd dörömbölni az ajtaján. Ha ez még nem elenne elég, akkor válogatott fenyegetőzés is társul.*
- Mi a faszom?!* Nyögi, de aztán belehasít a felismerés.*
- Baszki! Én delet mondtam neki. A fene enné meg!* Kicsit be is van rezelve, mert a csaj elég harcias tud ám lenni. El is hiszi, hogy megteszi azt, amivel fenyegetőzik. Felpattan és bár még most is támolyog egy kicsit, mozgásra bírja magát. Első dolga a nyaklánc elrejtése a meglazult ablakpárkány alá. Hiszen ez a biztosíték rá, hogy a másik életben hagyja. Közben a kinti hangok elhalkulnak, amikor zokogásba csap át ez az egész. Először azt hiszi, hogy elment, e aztán meghallja a kis hangokat.*
- És még csak reggel van.* Odasétál az rövidke matatás után a zárban ki is nyitja azt, de csak résnyire. Amikor megpillantja a hiányos öltözetű gubbasztó lány illedelmesen félrenéz. Leveszi a kabátját és kiadja neki.*
- Ezt vedd fel! Aztán gyere, hogy megbeszélhessük a dolgot.* Mondja neki csendesen. Most, hogy látja, hogyan néz ki feltör benne egy kis szégyen érzése is. Ettől függetlenül nem lép oda segíteni. Túlságosan is sok meglepetés érte már az életben. Nincs szüksége egy újabbra. Jogosan félti az irháját a tette miatt. Ha már bent lesznek, akkor beszélhetnek.*
3364. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-18 13:27:59
Üzenet elküldve: 2020-10-18 13:27:59
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rózsa a késsel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A férfi szinte egy másodperc leforgása alatt borul a szőke mellkasára, mire Eraiban egyszerre csap fel a förtelmes alkohol szag végett az undor és a pánik, hogy végül is mit akar vele tenni a férfi. Ráadásul még a fegyverét sem éri el jelenleg, így csak a törzsével tud valamilyen szinten kapálózni és bízik benne, hogy végre leesik róla a férfi. *
- A kibaszott életbe most már! *Morogja az orra alatt, ahogy ő maga is felpattan a székéről és nőhöz nem illő gyorsasággal hajtja le a maradék sörét a torkán, hogy aztán magához intse bármelyik pincérnőt. *
- Elnézést! Egy Szoba (1. emelet) lesz, ha kérhetem. Tessék 11 arany, legyen szebb napja, mint nekem! *ezzel mérges arccal megvárja míg megkapja a szobája kulcsát és nyugovóra tér a végül neki szánt 5-ös szám alatt, nem törődve azzal mennyire mocskos is az ágy vagy az asztal, ma már hazasétálnia lehetetlennek tűnne még három idegösszeroppanás mellett is. *
//Napváltás//
*Erai ismét ott lebeg a múltja kacarászó könnyedségében, látja az alig 10 esztendős énjét ahogy az apja karjaiban táncol, amíg édesanyja angyali hangján a távolból énekel. Szeretne ránézni, csak még egyszer látni az arcát, de a démonok ismét a jól ismert sötétségbe vonják a lelkét és csak a sikítást hallja, az anyja felől, a saját ajkaiból, a zokogása előtőr és riadtan ébred fel alsóruhájában a nyakláncát keresve ami sehol sincs. A légzése pánikoló, a könny fátyolon keresztül semmit sem lát és egész testében remeg a felismeréstől, hogy az édesanyja utolsó földi darabja elveszett ám akkor az eszébe jut még valami. ~Nazron~ több ruházat felvételével nem is törődve rohan ki a folyosóra és mivel még rémlik neki tegnap estéről melyik ajtó is volt a férfié a pincérnő szavai szerint, rögvest dörömbölni kezd valahol hajnalok hajnalán. *
- Nazron, mocskos szemétláda tolvaj! Megöllek! Esküszöm kibelezlek! Levágom az összes végtagod és bedoblak egy folyóba! Add vissza a nyakláncom! Add vissza... *A nő hangja elcsuklik és lecsúzik az ajtó előtt a padló közel sem csillogó felületére, így a végén, ha a férfi kinyitja az ajtót egy zokogó kócos szőkét láthat valahol az ájulás szélén. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A férfi szinte egy másodperc leforgása alatt borul a szőke mellkasára, mire Eraiban egyszerre csap fel a förtelmes alkohol szag végett az undor és a pánik, hogy végül is mit akar vele tenni a férfi. Ráadásul még a fegyverét sem éri el jelenleg, így csak a törzsével tud valamilyen szinten kapálózni és bízik benne, hogy végre leesik róla a férfi. *
- A kibaszott életbe most már! *Morogja az orra alatt, ahogy ő maga is felpattan a székéről és nőhöz nem illő gyorsasággal hajtja le a maradék sörét a torkán, hogy aztán magához intse bármelyik pincérnőt. *
- Elnézést! Egy Szoba (1. emelet) lesz, ha kérhetem. Tessék 11 arany, legyen szebb napja, mint nekem!
*ezzel mérges arccal megvárja míg megkapja a szobája kulcsát és nyugovóra tér a végül neki szánt 5-ös szám alatt, nem törődve azzal mennyire mocskos is az ágy vagy az asztal, ma már hazasétálnia lehetetlennek tűnne még három idegösszeroppanás mellett is. *//Napváltás//
*Erai ismét ott lebeg a múltja kacarászó könnyedségében, látja az alig 10 esztendős énjét ahogy az apja karjaiban táncol, amíg édesanyja angyali hangján a távolból énekel. Szeretne ránézni, csak még egyszer látni az arcát, de a démonok ismét a jól ismert sötétségbe vonják a lelkét és csak a sikítást hallja, az anyja felől, a saját ajkaiból, a zokogása előtőr és riadtan ébred fel alsóruhájában a nyakláncát keresve ami sehol sincs. A légzése pánikoló, a könny fátyolon keresztül semmit sem lát és egész testében remeg a felismeréstől, hogy az édesanyja utolsó földi darabja elveszett ám akkor az eszébe jut még valami. ~Nazron~ több ruházat felvételével nem is törődve rohan ki a folyosóra és mivel még rémlik neki tegnap estéről melyik ajtó is volt a férfié a pincérnő szavai szerint, rögvest dörömbölni kezd valahol hajnalok hajnalán. *
- Nazron, mocskos szemétláda tolvaj! Megöllek! Esküszöm kibelezlek! Levágom az összes végtagod és bedoblak egy folyóba! Add vissza a nyakláncom! Add vissza... *A nő hangja elcsuklik és lecsúzik az ajtó előtt a padló közel sem csillogó felületére, így a végén, ha a férfi kinyitja az ajtót egy zokogó kócos szőkét láthat valahol az ájulás szélén. *
3363. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-18 12:39:51
Üzenet elküldve: 2020-10-18 12:39:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Rózsa a késsel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sikerül ugyan egy pillanatra nevetésre bírnia a lányt, de tényleg csak egy pillanatra. Hamar visszatér a szokásos fancsali ábrázatához. Persze a férfi éneke megzavarja, aminek aztán meg is látszik a rossz vége. Nazron amint leküzdi a meglepett félelmét, szórakozni kezd a késsel. Remek mutatványa viszont kudarcba fullad, amire csak egy sértést kap, mondjuk lehet benne valami. Ezután már nagyon nem is történik semmi. Ezért válik szükségessé a tervezgetés. Befalja a kajáját és aztán távozóra fogja. Természetesen meghagyja Histerának, hogy merre találja meg holnap. Ha a terve összejön, akkor nagyon is szeretné, majd a kisasszony látni. Összeszedi maradék józanságát és támolyogva indul meg a szobája felé. A legjobb előadás az, ami magától jön. Nem is kell eljátszania, hogy be van állva, mint a gerely. Eleinte csak ácsorog szédelegve az asztal mellett, majd lassan az asztal szélébe támaszkodva indul el. Amire most készül az fájni is fog. Neki biztosan. A terve egyszerű teljesen "véletlenül" részegsége hevében a lányra esik. Ehhez az asztal segítségére is szüksége van. Látszólag a lábában botlik meg és, bár igyekszik elkerülni a találkozást, mégis a szőkén köt ki. Maga a találkozás nem kéne, hogy fájjon senkinek, mert nincs akkora lendülete, de minden bizonnyal kellemetlen lesz.*
- A pi-pi-picsába!* Hörgi, mintha nagyon sajnálná a dolgot. Eközben kezeivel azon lenne, hogy feltápászkodjék. Látszólag, mert jobbjával igazából odanyúl, ahol az az ékszer lapul, amit a késdobáló korábban elrejtett előle. Nem véletlenül nyitotta szét korábban a kabátját. Az egyik belső zsebébe vándorol a kedves csecsebecse. Körülbelül ennyi időbe kerülhet a lánynak ledobnia magáról a férfit is. Ezzel az akcióval vége is lenne a napnak. Valószínűleg úgy is a földön végzi. Ha szerencséje van annyira sok rúgást nem is fog kapni. Mondjuk egy jól irányzott gyomros után kiadná a vacsora és a pia jó részét is a padlóra. Ha ezzel vége napnak, akkor négykézláb mászik fel az emeletre, hogy minél hamarabb a szobája védelmébe húzódhasson. Bármennyire is nehéz ilyenkor a kulccsal most még arra is szán időt, hogy a szoba ajtaját magára csukja. Nem szeretne a lány keze közé kerülni idő előtt. Biztos pipa lesz, de nagyon. Viszont, amint biztonságba kerül rögtön kiterül a padlóra. Így is rengeteg energiájába került, hogy ezt így végigcsinálja. Remélhetőleg holnap délkörül találkozója lesz.*
// Aktív képességhasználat: Illúzió //
A hozzászólás írója (Nazron Trimlend) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.18 12:40:33
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sikerül ugyan egy pillanatra nevetésre bírnia a lányt, de tényleg csak egy pillanatra. Hamar visszatér a szokásos fancsali ábrázatához. Persze a férfi éneke megzavarja, aminek aztán meg is látszik a rossz vége. Nazron amint leküzdi a meglepett félelmét, szórakozni kezd a késsel. Remek mutatványa viszont kudarcba fullad, amire csak egy sértést kap, mondjuk lehet benne valami. Ezután már nagyon nem is történik semmi. Ezért válik szükségessé a tervezgetés. Befalja a kajáját és aztán távozóra fogja. Természetesen meghagyja Histerának, hogy merre találja meg holnap. Ha a terve összejön, akkor nagyon is szeretné, majd a kisasszony látni. Összeszedi maradék józanságát és támolyogva indul meg a szobája felé. A legjobb előadás az, ami magától jön. Nem is kell eljátszania, hogy be van állva, mint a gerely. Eleinte csak ácsorog szédelegve az asztal mellett, majd lassan az asztal szélébe támaszkodva indul el. Amire most készül az fájni is fog. Neki biztosan. A terve egyszerű teljesen "véletlenül" részegsége hevében a lányra esik. Ehhez az asztal segítségére is szüksége van. Látszólag a lábában botlik meg és, bár igyekszik elkerülni a találkozást, mégis a szőkén köt ki. Maga a találkozás nem kéne, hogy fájjon senkinek, mert nincs akkora lendülete, de minden bizonnyal kellemetlen lesz.*
- A pi-pi-picsába!* Hörgi, mintha nagyon sajnálná a dolgot. Eközben kezeivel azon lenne, hogy feltápászkodjék. Látszólag, mert jobbjával igazából odanyúl, ahol az az ékszer lapul, amit a késdobáló korábban elrejtett előle. Nem véletlenül nyitotta szét korábban a kabátját. Az egyik belső zsebébe vándorol a kedves csecsebecse. Körülbelül ennyi időbe kerülhet a lánynak ledobnia magáról a férfit is. Ezzel az akcióval vége is lenne a napnak. Valószínűleg úgy is a földön végzi. Ha szerencséje van annyira sok rúgást nem is fog kapni. Mondjuk egy jól irányzott gyomros után kiadná a vacsora és a pia jó részét is a padlóra. Ha ezzel vége napnak, akkor négykézláb mászik fel az emeletre, hogy minél hamarabb a szobája védelmébe húzódhasson. Bármennyire is nehéz ilyenkor a kulccsal most még arra is szán időt, hogy a szoba ajtaját magára csukja. Nem szeretne a lány keze közé kerülni idő előtt. Biztos pipa lesz, de nagyon. Viszont, amint biztonságba kerül rögtön kiterül a padlóra. Így is rengeteg energiájába került, hogy ezt így végigcsinálja. Remélhetőleg holnap délkörül találkozója lesz.*
// Aktív képességhasználat: Illúzió //
A hozzászólás írója (Nazron Trimlend) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.18 12:40:33
3362. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-17 14:38:10
Üzenet elküldve: 2020-10-17 14:38:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rózsa a késsel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A másik hirtelen felindulása legbelül valahogy fáj a szőkének. Nincs hozzászokva ahhoz, hogy valaki ennyire személyesen mutasson felé utálatot. Bár ennek az is lehet az oka, hogy nagyon ritkán szól egy szót is bárkihez, így ha akarná se tudná tagadni, hogy a tolvaj valami újat hoz ki belőle, de ezt pusztán annak bírálja el, hogy minden porcikájával ellenszenvet érez a fekete hajú férfi iránt és ez, így van jól. Aztán ahogy Nazron felöl felcsendül egy sehová sem tehető álszent kérdés, Erai nem tud mit tenni őszintén felnevet a helyzet lehetetlenségén, de aztán két röpke másodpercbe sem telik és az az arca ismét komor pont, ahogy annak szerinte lennie kell. A késes attrakciója meghozza a másik számára a kívánt hatást és amaz pedig egy furcsa és érthetetlen előadásba kezd az aranyhajú késével, ami aztán már kezdi felbosszantani a leányt. *
- Részeg disznó! * Morogja az orra alatt a nő megvetően és elrakja becses fegyverét. Végül inkább, ahogy ezzel végez az evésbe temetkezik, hogy az megnyugtathassa az undort a gyomrában. Nem szereti a részeg embereket, ez egyértelmű. Aztán ismét észreveszi, hogy a férfi bámulja és piszkos vigyorral méregeti, de úgy érzi fáradt már ő a harchoz meg aztán eddig nagy szerencséje volt a késével, nem tud ő, olyan gyakran gyakorolni és azért be is kell vallania magának talán csepernyit hazudott arról, hogy ha elfutna a másik szíven tudná e vágni a csillogó pengékkel, de ezt saját magának sem szereti bevallani, mert igazán nagy szívfájdalma. Valószínűleg az eddigi sikerének csak a helyzet során benne felszabaduló ösztöneinek köszönhető az egész. *
~Kellenél, mi? Nagy francokat alig várom, hogy soha többet ne lássalak. Becsületlen, részeg disznó~ *gondolja végül a búcsúzkodó férfi szavaira a leány és abban határozottan egyetértenének, hogy nem sikerült szívet hódítania a másiknak*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A másik hirtelen felindulása legbelül valahogy fáj a szőkének. Nincs hozzászokva ahhoz, hogy valaki ennyire személyesen mutasson felé utálatot. Bár ennek az is lehet az oka, hogy nagyon ritkán szól egy szót is bárkihez, így ha akarná se tudná tagadni, hogy a tolvaj valami újat hoz ki belőle, de ezt pusztán annak bírálja el, hogy minden porcikájával ellenszenvet érez a fekete hajú férfi iránt és ez, így van jól. Aztán ahogy Nazron felöl felcsendül egy sehová sem tehető álszent kérdés, Erai nem tud mit tenni őszintén felnevet a helyzet lehetetlenségén, de aztán két röpke másodpercbe sem telik és az az arca ismét komor pont, ahogy annak szerinte lennie kell. A késes attrakciója meghozza a másik számára a kívánt hatást és amaz pedig egy furcsa és érthetetlen előadásba kezd az aranyhajú késével, ami aztán már kezdi felbosszantani a leányt. *
- Részeg disznó! * Morogja az orra alatt a nő megvetően és elrakja becses fegyverét. Végül inkább, ahogy ezzel végez az evésbe temetkezik, hogy az megnyugtathassa az undort a gyomrában. Nem szereti a részeg embereket, ez egyértelmű. Aztán ismét észreveszi, hogy a férfi bámulja és piszkos vigyorral méregeti, de úgy érzi fáradt már ő a harchoz meg aztán eddig nagy szerencséje volt a késével, nem tud ő, olyan gyakran gyakorolni és azért be is kell vallania magának talán csepernyit hazudott arról, hogy ha elfutna a másik szíven tudná e vágni a csillogó pengékkel, de ezt saját magának sem szereti bevallani, mert igazán nagy szívfájdalma. Valószínűleg az eddigi sikerének csak a helyzet során benne felszabaduló ösztöneinek köszönhető az egész. *
~Kellenél, mi? Nagy francokat alig várom, hogy soha többet ne lássalak. Becsületlen, részeg disznó~ *gondolja végül a búcsúzkodó férfi szavaira a leány és abban határozottan egyetértenének, hogy nem sikerült szívet hódítania a másiknak*
3361. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-10-11 21:54:33
Üzenet elküldve: 2020-10-11 21:54:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Rózsa a késsel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sejtette, hogy nem fog tetszeni az amit a lánynak mondott, de pont ezért is mondta. A rosszalló tekintett és a fej ingadozása mind mind erre utal. Aztán lekerül az az átkozott csukja is végre, így szabadabb rálátás nyílhat a lány arcára és hajára is. Kebleket látott már eleget, de ilyen szépséges hajat keveset. A Rókalányénak vad szaga volt és kedve lenne ebbe is beleszimatolni, ha nem egy késsel hadonászna. Ráadásul még az sem tetszik neki, hogy a haját nézi. A szép emlékek rögtön szerte foszlanak Liséről, amire kicsit ő is ingerült lesz.*
- Hát ezt nem hiszem el! Ha a melleidet bámultam volna meg, akkor belém állítasz egy kést? Talán már nézni se szabad? Én meg úgy tudtam, hogy a nők szeretnek felvágni a hajukkal. Nők! Ki érti őket?* Legyint egyet és ezzel el is engedi az egészet. Mondhatott volna valami csípős megjegyzést is, de a szomorú emlékei miatt, csak ez a kis kirohanás jött össze. Kár érte, mert élvezte volna a piszkálódást. Közben érkezik a pia is, de a lány lemond a töményéről.*
- Még jó, hogy nincs szükségem az ajánlatodra. Ha nem kell, hát megiszom a másikat is. A kéne még, hogy kárba vesszen. Nem szabad itt pazarolni. Hát azt gondolja kend, hogy lopom én a pénzt?* Ezen a baromi poénján elnevetgél egy kicsit és aztán leveri a felest. Ha nem kell a lánynak a másikat is leveri. Már csak azért is, hogy bosszantsa vele azt a szőkét. A magázásra meg már nem igazán figyel fel, mert eddig is sokat magázta a hölgyike. Ő maga is vegyesen használja ezt a két megszólítást, bár inkább csak a késdobáló szurkálása véget. A kis gyors előadása csak ezután esik meg. Természetesen a dalocskája elbűvöli a hallgatóságát. Végre mutat is magából valamit a karót nyelt szépség. ~ Ejha! Tud ő ilyen kis aranyos is lenni. Helyes! ~ Az a baj, hogy sajnos ez csak a kis előadása idejére terjed ki. Utána jól befenyítik. Rendesen kiül a félelem az arcára, amikor a kés féltet kincse előtt áll bele a székbe. El is sápad és nagyot nyelve húzza ki a kést. Most még érlelődni sincs kedve. Még, mert mire kihúzza a kést sikerül össze is szednie magát egy cseppet. Közben persze a pia is üt egyre jobban. Fejében máris össze áll a kép, hogy miképpen fogja vissza adni neki ezt a fegyvert. Jól megpörgeti kezében, majd korsója mellé dobja, hogy bele álljon az asztal lapjába. Mellé meg jön a kemény szöveg. Jól is nézne, csak ez már nem jön ma össze.*
- Én is jóóól bánok ám a késsel. Huk!* Mondaná tovább is, de éppen a pörgetésbe kezd bele, ami elég szarul ér véget, mert kiesik a kezéből és fémesen csattan az asztalon.*
- Hrr! Nesze itt ez a vacak!* Dobja hevenyészve a közelebb a lányhoz. Arca meg ég a szégyentől. Még jó, hogy megérkezik a kaja.*
- Kösz édes, má nagyon vártuk.* Sajátját maga elé veszi és el is kezd hadonászni a villával. Nem nagyon megy ez már neki. Dünnyög és motyog, majd mérgesen lecsapja az evőeszközt.*
- Fene ebbe a szarba!* Puszta kézzel ragadja meg a húst. A szőke persze dicséri, de nem ez az ami Nazt megfogja. Sokkal inkább a második mondat.*
- Meghiszem azt!* Nevet fel, mert közben oda pillant a lány melleire, de csak lopva. ~ Piszok jó recept. Az anyád értette a dolgát.~ Valószínűleg a kis kincsei bánnák, ha ezt nyíltan kimondaná, de talán már így is gyanakszik a másik, hogy valami disznóságra gondolt. Az étel valamennyire enyhíti a tömény hatását, de igyekszik ezt orvosolni a sörrel. Feje már egészen nehéz és a bosszús gondolatok is kezdenek beleköltözni.*
~ Faszom bele, hát megint jól bemutatkoztam ma. Pedig kár lenne veszni hagyni ezt a csajt. Van benne valami, ami itt a többibe nincs meg. Nem hagyhatom, hogy csak úgy lelépjen a kaja után. Nem is fogom!~ * Ezt jól megvitatja magában, de kívülről csak annyi látszik, hogy a részeg férfi eszik. Időközben kezd melege is lenni, így aztán kabátját szétgombolja. A terve máris megvan, így aztán elkapja a mellette elhaladó felszolgáló szoknyája szélét.*
- Hé cecus! A szobám kulcsát hozd nekem ide! Kiveszem ma éjszakára.* A lány már tudja, hogy melyik kulcsért kell mennie, mert nem először alszik meg náluk a férfi. Nem is sokára visszatér a Szoba (1. emelet) kulcsával ami 11 aranyba kerülne. Viszont Naz nem szórakozik a számolgatással egy marik aranyat szór a pincérnő dekoltázsába. A lányMesélő (Nyíl) így aztán még plusz 7 arany borra valót is kap . Jól látja ő, hogy több az, mint kéne így széles vigyorral az arcán libben tova.*
- Megyeek ésü lefekszem. Ha kellenék holnapúú delútán. Huk! Izé az kocsma előtt találkozhatunk.* Részegsége kapóra jön, mert így legalább nem kell, majd eljátszania. Terve tiszta és remélhetőleg képes lesz össze szedni magát rá, hogy sikeresen kivitelezze is.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sejtette, hogy nem fog tetszeni az amit a lánynak mondott, de pont ezért is mondta. A rosszalló tekintett és a fej ingadozása mind mind erre utal. Aztán lekerül az az átkozott csukja is végre, így szabadabb rálátás nyílhat a lány arcára és hajára is. Kebleket látott már eleget, de ilyen szépséges hajat keveset. A Rókalányénak vad szaga volt és kedve lenne ebbe is beleszimatolni, ha nem egy késsel hadonászna. Ráadásul még az sem tetszik neki, hogy a haját nézi. A szép emlékek rögtön szerte foszlanak Liséről, amire kicsit ő is ingerült lesz.*
- Hát ezt nem hiszem el! Ha a melleidet bámultam volna meg, akkor belém állítasz egy kést? Talán már nézni se szabad? Én meg úgy tudtam, hogy a nők szeretnek felvágni a hajukkal. Nők! Ki érti őket?* Legyint egyet és ezzel el is engedi az egészet. Mondhatott volna valami csípős megjegyzést is, de a szomorú emlékei miatt, csak ez a kis kirohanás jött össze. Kár érte, mert élvezte volna a piszkálódást. Közben érkezik a pia is, de a lány lemond a töményéről.*
- Még jó, hogy nincs szükségem az ajánlatodra. Ha nem kell, hát megiszom a másikat is. A kéne még, hogy kárba vesszen. Nem szabad itt pazarolni. Hát azt gondolja kend, hogy lopom én a pénzt?* Ezen a baromi poénján elnevetgél egy kicsit és aztán leveri a felest. Ha nem kell a lánynak a másikat is leveri. Már csak azért is, hogy bosszantsa vele azt a szőkét. A magázásra meg már nem igazán figyel fel, mert eddig is sokat magázta a hölgyike. Ő maga is vegyesen használja ezt a két megszólítást, bár inkább csak a késdobáló szurkálása véget. A kis gyors előadása csak ezután esik meg. Természetesen a dalocskája elbűvöli a hallgatóságát. Végre mutat is magából valamit a karót nyelt szépség. ~ Ejha! Tud ő ilyen kis aranyos is lenni. Helyes! ~ Az a baj, hogy sajnos ez csak a kis előadása idejére terjed ki. Utána jól befenyítik. Rendesen kiül a félelem az arcára, amikor a kés féltet kincse előtt áll bele a székbe. El is sápad és nagyot nyelve húzza ki a kést. Most még érlelődni sincs kedve. Még, mert mire kihúzza a kést sikerül össze is szednie magát egy cseppet. Közben persze a pia is üt egyre jobban. Fejében máris össze áll a kép, hogy miképpen fogja vissza adni neki ezt a fegyvert. Jól megpörgeti kezében, majd korsója mellé dobja, hogy bele álljon az asztal lapjába. Mellé meg jön a kemény szöveg. Jól is nézne, csak ez már nem jön ma össze.*
- Én is jóóól bánok ám a késsel. Huk!* Mondaná tovább is, de éppen a pörgetésbe kezd bele, ami elég szarul ér véget, mert kiesik a kezéből és fémesen csattan az asztalon.*
- Hrr! Nesze itt ez a vacak!* Dobja hevenyészve a közelebb a lányhoz. Arca meg ég a szégyentől. Még jó, hogy megérkezik a kaja.*
- Kösz édes, má nagyon vártuk.* Sajátját maga elé veszi és el is kezd hadonászni a villával. Nem nagyon megy ez már neki. Dünnyög és motyog, majd mérgesen lecsapja az evőeszközt.*
- Fene ebbe a szarba!* Puszta kézzel ragadja meg a húst. A szőke persze dicséri, de nem ez az ami Nazt megfogja. Sokkal inkább a második mondat.*
- Meghiszem azt!* Nevet fel, mert közben oda pillant a lány melleire, de csak lopva. ~ Piszok jó recept. Az anyád értette a dolgát.~ Valószínűleg a kis kincsei bánnák, ha ezt nyíltan kimondaná, de talán már így is gyanakszik a másik, hogy valami disznóságra gondolt. Az étel valamennyire enyhíti a tömény hatását, de igyekszik ezt orvosolni a sörrel. Feje már egészen nehéz és a bosszús gondolatok is kezdenek beleköltözni.*
~ Faszom bele, hát megint jól bemutatkoztam ma. Pedig kár lenne veszni hagyni ezt a csajt. Van benne valami, ami itt a többibe nincs meg. Nem hagyhatom, hogy csak úgy lelépjen a kaja után. Nem is fogom!~ * Ezt jól megvitatja magában, de kívülről csak annyi látszik, hogy a részeg férfi eszik. Időközben kezd melege is lenni, így aztán kabátját szétgombolja. A terve máris megvan, így aztán elkapja a mellette elhaladó felszolgáló szoknyája szélét.*
- Hé cecus! A szobám kulcsát hozd nekem ide! Kiveszem ma éjszakára.* A lány már tudja, hogy melyik kulcsért kell mennie, mert nem először alszik meg náluk a férfi. Nem is sokára visszatér a Szoba (1. emelet) kulcsával ami 11 aranyba kerülne
. Viszont Naz nem szórakozik a számolgatással egy marik aranyat szór a pincérnő dekoltázsába. A lányMesélő (Nyíl) így aztán még plusz 7 arany borra valót is kap . Jól látja ő, hogy több az, mint kéne így széles vigyorral az arcán libben tova.*- Megyeek ésü lefekszem. Ha kellenék holnapúú delútán. Huk! Izé az kocsma előtt találkozhatunk.* Részegsége kapóra jön, mert így legalább nem kell, majd eljátszania. Terve tiszta és remélhetőleg képes lesz össze szedni magát rá, hogy sikeresen kivitelezze is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3854-3873