//Az emberrablás//
//Issonar//
*A fogadósra egy ideig várnia kell a férfinak. Nem sokkal később azonban megjelenik a sötétbe bujtatott alak előtt, majd vet egy pillantást az elébe tolt papírra. Néhányat hümmög, miközben állát dörzsölgeti, majd biccent egy aprót, jelezve, tudja jól, hogy miről van szó.*
- Válasszon egy italt. Nem kell fizetnie, a megbízó állja. Amint megvan ezzel, útba igazítom *jegyzi meg, s valóban... Amint az ember szája megformálja és hangot is ad a megnevezett itókának, közelebb hajol hozzá a fogadós, majd mások számára észrevétlenül az egyik szék felé bök, melyen egy fekete köpenybe burkolt alak ücsörög. Körülötte van még néhány hely. Mielőtt azonban elindulhatna a másik, a nagydarab fickó megállítja őt lapáttenyerével.*
- Várja meg az italt! *jegyzi meg, aztán megy is dolgára.*
//Learon és Ryn//
*Ahogy a korábbi vendég, úgy a páros is a hirdetmény után kezd érdeklődni. A fogadós megszemléli a papirost, majd hümmögve, állat vakarva biccent. Karjait keresztbe fonja mellkasa előtt, úgy szemléli a párost.*
- Talán tudom miről van szó. De csak akkor mondhatok bármit is, ha kérnek egy-egy italt. A vendéglátójuk úgy véli, így nem lőhet bakot holmi rendeléssel. Természetesen fizetniük sem kell, csak mondják, hogy mit kérnek! *teszi hozzá azonnal. Látni rajta, hogy addig nem hajlandó semmit mondani. Amikor viszont megtudja, hogy mit is kér a páros magának, az egyik sarok felé bök, hol ott ücsörög egy sötét köpenyes alak.*
- Várják meg az italokat, csak aztán menjenek! *mondja még a fogadós, majd tovább áll a következő vendég felé.*
//Cathan//
*A fogadós őt sokkal kevésbé fogadja szívesen, mint a korábbi vendégeket. Fel is húzza grabancánál fogva a férfit a pultra, hogy úgy adjon neki tájékoztatást, miközben képét a papírhoz préseli.*
- Ha kell valami, tanuljon némi illemet, Uram! A rendelése pedig csak annyiban érdekel, hogy megnevezi nekem a kért italt. Ezt a kört ő állja *mutat el a Cathan szemei mellett kiegyenesített ujjával a sarok felé, hol egy sötét alak ücsörög. Az útmutatás ezzel meg is történik, a férfi pedig szabadon lesz engedve, hogy a fogadós megtörölhesse mancsait kötényébe.*
- Várja meg az italát, utána mehet! *morogja még oda.*
//Mindenki, kivéve Marin//
*Mindenki szépen sorban megkapja italát. A fogadós még egyszer megmutatja a keresendő egyént, utána tovább áll poharakat törölgetni. Ha a meghívottak elindulnak a szabadon hagyott székek felé, mielőtt odaérnének, a csuklyás feláll, majd illedelmesen fejet hajt előttük. Köpenyét nem hajlandó levenni, éppen ezért semmi nem látszódik arcából. Többi részéből is csak annyi, hogy nem kis alakról van szó, kinek oldalán jókora, díszes kard lóg.*
- Kérem, foglaljanak helyet! Először is... Mik a kérdések? *teszi fel máris, hogy ezzel ne húzza az időt, inkább elmondhassa azt, ami érdekli a többieket és azt, amit ezen belül elmondhat.*
//Marin//
*Lehet, hogy a férfi sejt valamit, lehet, hogy nem. Minden esetre, az ingyen italról szépen lemarad, tekintve, hogy ő maga nem érdeklődött a feladatot illetően. Információkat nem hall. Az irányokat is csak onnan tudhatja, hogy merre indulnak a többiek. Mikor viszont az utolsó érdeklődő is csatlakozik az asztalhoz, néhány jókora ember jelenik meg, s kezdi el kizavarni a többi jelenlévőt, többek közt a férfit is. Egy kéz meg is ragadja vállát, hogy finoman jelezze, ideje távozni.*
- Kérem, fáradjon ki, a fogadó ma korábban zár! Pontosan most *mondja egyszerűen. Ha megfordul, egy helybéli egyenruhát láthat, mit az őrség tagjai viselnek. Egy magas, szőrös férfi viseli mindezt. Vállai szélesek, karjain izmok dagadnak, miközben kardjának markolatán pihenteti jobbját. Tekintete üres, nem mond semmit. Hangja mély, dörmögő, amolyan medveszerű hang, viszont igencsak parancsoló és ellenkezést nem tűrő. Az viszont már csak Marinon áll, hogy eleget tesz-e a kérésnek.*