Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 34 (661. - 680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
680. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 18:03:41
Üzenet elküldve: 2014-06-15 18:03:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
- Eszem ágában sincs erőltetni, megy az magától is! Arra azért ne számítson, hogy magába öntöm, ha nem akar inni. Bár ki tudja? *mosolyodik el, majd figyeli, ahogy a másik is ledönt egy pohárkával. A torokköszörüléskor már valamit azért sejt, de hogy a másik dalra fakad, azt nem hitte volna igazán. Inkább valamiféle kezdeményezésre számít, semmint tényleges éneklésre. A férfi hangját néhány pillanatig lecsukott szemmel hallgatja, becsatlakozva a dallamba, de csak puszta dúdolgatással. A szöveget közben igyekszik megjegyezni, hogy később menjen neki. A hangulat viszont kezd egyre jobb lenni ezen a helyen. Már-már olyan, mint a hajókon szokott lenni, ha jó a társaság és egy ismerős nóta szólal fel. Már neki is kedve lenne dalra kapni, ha ismerné a szöveget. Belerondítani nem akar, így csak figyelmesen hallgat, széles mosollyal, majd két tenyerét összecsapja a műsorszám végén.*
- Hang terén önnek sem kellene szégyenkezni, kedves Draennar! És igen, valami ilyesmire számítottam *mosolyogja, majd néhány pillanatig elgondolkodik.*
- Nem gond, ha én is megpróbálom elénekelni? Úgy könnyebben megjegyzem. De azért egy kis segítséget szívesen vennék. Egyedül egyébként sem olyan jó móka *jelenti ki. S valóban, ő is vágyik némi támogatásra éneke során, mint ahogyan azt ez a fickó is megkapta, egy közeli asztaltól.*
- Szóval akkor... *kezd bele, majd iszik még néhány korty sört*
- Tengeri szél sodor tovább,
amerre csak ő akar,
megtörik a szív, remeg a láb,
és elfárad már a kar.
Végtelen víz, amerre nézel,
kapaszkodsz hát mindkét kézzel,
se asszony, se rum, se dohány,
haza sem juthatsz már talán!
Arany, kaland és dicsőség,
Lehet fagy, tikkasztó hőség,
s ha testem elsodorná egy hullám,
csak azt kérem, legyen szép a hullám! *énekli végig, úgy, ahogy sikerül, közben pedig még fel is pattan székéről, hogy végeztével aztán visszahelyezhesse ülepét a megfelelő helyre és lehúzhassa söre maradékát.*
- Valahogy így? Ez igazán szórakoztató! Tud még dalokat, cimbora? *érdeklődik, talán elég furcsa megnevezést használva, jelen pillanatban. Székében megfordul, hogy a fogadó belterét szemlélhesse, jobban mondva egy asztalt, hol többen is ülnek, többnyire hölgyek.*
- Hm... azok a lányok ott egész csinosak! Bár láttam már szebbeket magam mellett egy-egy reggelen.
- Eszem ágában sincs erőltetni, megy az magától is! Arra azért ne számítson, hogy magába öntöm, ha nem akar inni. Bár ki tudja? *mosolyodik el, majd figyeli, ahogy a másik is ledönt egy pohárkával. A torokköszörüléskor már valamit azért sejt, de hogy a másik dalra fakad, azt nem hitte volna igazán. Inkább valamiféle kezdeményezésre számít, semmint tényleges éneklésre. A férfi hangját néhány pillanatig lecsukott szemmel hallgatja, becsatlakozva a dallamba, de csak puszta dúdolgatással. A szöveget közben igyekszik megjegyezni, hogy később menjen neki. A hangulat viszont kezd egyre jobb lenni ezen a helyen. Már-már olyan, mint a hajókon szokott lenni, ha jó a társaság és egy ismerős nóta szólal fel. Már neki is kedve lenne dalra kapni, ha ismerné a szöveget. Belerondítani nem akar, így csak figyelmesen hallgat, széles mosollyal, majd két tenyerét összecsapja a műsorszám végén.*
- Hang terén önnek sem kellene szégyenkezni, kedves Draennar! És igen, valami ilyesmire számítottam *mosolyogja, majd néhány pillanatig elgondolkodik.*
- Nem gond, ha én is megpróbálom elénekelni? Úgy könnyebben megjegyzem. De azért egy kis segítséget szívesen vennék. Egyedül egyébként sem olyan jó móka *jelenti ki. S valóban, ő is vágyik némi támogatásra éneke során, mint ahogyan azt ez a fickó is megkapta, egy közeli asztaltól.*
- Szóval akkor... *kezd bele, majd iszik még néhány korty sört*
- Tengeri szél sodor tovább,
amerre csak ő akar,
megtörik a szív, remeg a láb,
és elfárad már a kar.
Végtelen víz, amerre nézel,
kapaszkodsz hát mindkét kézzel,
se asszony, se rum, se dohány,
haza sem juthatsz már talán!
Arany, kaland és dicsőség,
Lehet fagy, tikkasztó hőség,
s ha testem elsodorná egy hullám,
csak azt kérem, legyen szép a hullám! *énekli végig, úgy, ahogy sikerül, közben pedig még fel is pattan székéről, hogy végeztével aztán visszahelyezhesse ülepét a megfelelő helyre és lehúzhassa söre maradékát.*
- Valahogy így? Ez igazán szórakoztató! Tud még dalokat, cimbora? *érdeklődik, talán elég furcsa megnevezést használva, jelen pillanatban. Székében megfordul, hogy a fogadó belterét szemlélhesse, jobban mondva egy asztalt, hol többen is ülnek, többnyire hölgyek.*
- Hm... azok a lányok ott egész csinosak! Bár láttam már szebbeket magam mellett egy-egy reggelen.
679. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 17:42:00
Üzenet elküldve: 2014-06-15 17:42:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
*Bár való igaz, Draennart nem kell félteni ha ivásról van szó, most azonban még igen messze jár attól, hogy az ital meglátszódjék rajta. Még csak ott tart, hogy jó a kedve, de ez sem igazán az alkoholnak tudható be, hanem annak, hogy most nyert vagy száz aranyat, s a társasága is egész kellemesnek mondható Nyuszifül személyében.*
-Hát, ha már ennyire erőlteti...*kacsint a nőre, s felhajt egy újabb pohárka rumot. Megköszörüli a torkát, majd pár pillanatnyi gyors gondolkozás után, végül belekezd egy dalba:*
-Tengeri szél sodor tovább,
amerre csak ő akar,
megtörik a szív, remeg a láb,
és elfárad már a kar.
*zendít bele, mire nagyjából a második sornál már az egyik közelükben lévő, többé-kevésbé ittas társaság is beszáll az éneklésbe, onnantól Draennar feléjük fordul, megemeli a korsóját, és együtt zengik tovább:*
-Végtelen víz, amerre nézel,
kapaszkodsz hát mindkét kézzel,
se asszony, se rum, se dohány,
haza sem juthatsz már talán!
*a férfinak egyébként ahhoz képest kifejezetten jó hangja van, hiszen szívesen is dalol, meg sokat is. Bár egy efféle tengerészdal nem igényel kifejezetten képzett hangszálakat, ez is tény.*
-Arany, kaland és dicsőség,
Lehet fagy, tikkasztó hőség,
s ha testem elsodorná egy hullám,
csak azt kérem, legyen szép a hullám!
*a dal vége harsány nevetésbe fullad, melybe Draennar is jó kedvvel száll be. Végül megemeli a korsóját a társaság felé, kik viszonozzák azt, majd mind nagyot húznak belőle.
A vöröses hajú férfi végül visszafordul a lányhoz, s megkérdi:*
-Valami effélére gondolt?
A hozzászólás írója (Draennar La'flaar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.15 17:45:56
*Bár való igaz, Draennart nem kell félteni ha ivásról van szó, most azonban még igen messze jár attól, hogy az ital meglátszódjék rajta. Még csak ott tart, hogy jó a kedve, de ez sem igazán az alkoholnak tudható be, hanem annak, hogy most nyert vagy száz aranyat, s a társasága is egész kellemesnek mondható Nyuszifül személyében.*
-Hát, ha már ennyire erőlteti...*kacsint a nőre, s felhajt egy újabb pohárka rumot. Megköszörüli a torkát, majd pár pillanatnyi gyors gondolkozás után, végül belekezd egy dalba:*
-Tengeri szél sodor tovább,
amerre csak ő akar,
megtörik a szív, remeg a láb,
és elfárad már a kar.
*zendít bele, mire nagyjából a második sornál már az egyik közelükben lévő, többé-kevésbé ittas társaság is beszáll az éneklésbe, onnantól Draennar feléjük fordul, megemeli a korsóját, és együtt zengik tovább:*
-Végtelen víz, amerre nézel,
kapaszkodsz hát mindkét kézzel,
se asszony, se rum, se dohány,
haza sem juthatsz már talán!
*a férfinak egyébként ahhoz képest kifejezetten jó hangja van, hiszen szívesen is dalol, meg sokat is. Bár egy efféle tengerészdal nem igényel kifejezetten képzett hangszálakat, ez is tény.*
-Arany, kaland és dicsőség,
Lehet fagy, tikkasztó hőség,
s ha testem elsodorná egy hullám,
csak azt kérem, legyen szép a hullám!
*a dal vége harsány nevetésbe fullad, melybe Draennar is jó kedvvel száll be. Végül megemeli a korsóját a társaság felé, kik viszonozzák azt, majd mind nagyot húznak belőle.
A vöröses hajú férfi végül visszafordul a lányhoz, s megkérdi:*
-Valami effélére gondolt?
A hozzászólás írója (Draennar La'flaar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.15 17:45:56
678. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 17:02:48
Üzenet elküldve: 2014-06-15 17:02:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
- Na, akkor hajrá! Ideje lesz elkezdenie énekelni, de ha nem megy, akkor még ihatna egy keveset, nem gondolja? *Azzal fel is emeli az egyik pohárkát, miben az imént még Rum volt, majd az asztalra tesz 36 aranyat, várva, hogy töltsenek még néhányat.
Jókedvűen várja is, hogy ki legyenek töltve, majd a négyből hármat társasága elé tol.*
- Gyerünk, igyon, mert a végén baj lesz azzal a tengerésszel! *bátorítja a mellette ülőt. Azért látszik, hogy valamennyire figyel magára. Vagy csak tényleg azt szeretné, hogy végre énekeljen a férfi, ki tudja?! Annyi biztos, hogy a nagyobb mennyiség a másiknak jut, ő maga pedig már le is hajtja azt az egy pohárka italt.*
- Talán! *válaszol, választ nem adva a következő kérdésre. Hogy dalnok lenne? Annak azért nem nevezné magát. Az tény, hogy gyakran énekelget nyilvánosan, arról nem is beszélve, hogy egyfajta fizetséget is kap érte sokszor, italok képében, de semmi több. Egyszerűen csak szereti ezt csinálni és kész. Ha rossz hangja lenne, az sem érdekelné, bár a szép hangzás minden bizonnyal növeli bizalmát és még jobban készteti arra, hogy kieressze hangját.*
- A jó kedvemért pedig senki nem szólhat meg! Főleg nem azok a fapofát vágó idióták ott a kártyaasztalnál *bök háta mögé egyik kezével. Közben a szemei előtt ülő férfi csábereje kezd egyre kisebbnek tűnni. Pedig nemrég még szívesen figyelte azt a magával ragadó mosolyt, mi talán még meg is mozgatott benne valamit. Erre a dologra azonban nincs magyarázat. A férfi szépsége elenyésző, úgy tűnik. Lehet az a baj, hogy egyre többet iszik az alak? Akárhogy is, tekintete egyre gyakrabban téved el, szemlélve a környezetet és az ott helyet foglalókat.*
- Na, akkor hajrá! Ideje lesz elkezdenie énekelni, de ha nem megy, akkor még ihatna egy keveset, nem gondolja? *Azzal fel is emeli az egyik pohárkát, miben az imént még Rum volt, majd az asztalra tesz 36 aranyat, várva, hogy töltsenek még néhányat.
Jókedvűen várja is, hogy ki legyenek töltve, majd a négyből hármat társasága elé tol.*- Gyerünk, igyon, mert a végén baj lesz azzal a tengerésszel! *bátorítja a mellette ülőt. Azért látszik, hogy valamennyire figyel magára. Vagy csak tényleg azt szeretné, hogy végre énekeljen a férfi, ki tudja?! Annyi biztos, hogy a nagyobb mennyiség a másiknak jut, ő maga pedig már le is hajtja azt az egy pohárka italt.*
- Talán! *válaszol, választ nem adva a következő kérdésre. Hogy dalnok lenne? Annak azért nem nevezné magát. Az tény, hogy gyakran énekelget nyilvánosan, arról nem is beszélve, hogy egyfajta fizetséget is kap érte sokszor, italok képében, de semmi több. Egyszerűen csak szereti ezt csinálni és kész. Ha rossz hangja lenne, az sem érdekelné, bár a szép hangzás minden bizonnyal növeli bizalmát és még jobban készteti arra, hogy kieressze hangját.*
- A jó kedvemért pedig senki nem szólhat meg! Főleg nem azok a fapofát vágó idióták ott a kártyaasztalnál *bök háta mögé egyik kezével. Közben a szemei előtt ülő férfi csábereje kezd egyre kisebbnek tűnni. Pedig nemrég még szívesen figyelte azt a magával ragadó mosolyt, mi talán még meg is mozgatott benne valamit. Erre a dologra azonban nincs magyarázat. A férfi szépsége elenyésző, úgy tűnik. Lehet az a baj, hogy egyre többet iszik az alak? Akárhogy is, tekintete egyre gyakrabban téved el, szemlélve a környezetet és az ott helyet foglalókat.*
677. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 16:49:02
Üzenet elküldve: 2014-06-15 16:49:02
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
*Draennar elgondolkozik, hiszen ismer ő tengerészdalokat, nem is egyet, ám ezek zöme nem biztos, hogy tetszene a lánynak, mivel nem éppen a nők tiszteletéről szólnak. Legalábbis túlnyomó többségük nem igazán.*
-Hát, ami azt illeti akad néhány remek dal...*szól végül elmélázva.*
-A részeg tengerészt példának okáért szinte mindenki ismeri a kikötőkben.*teszi hozzá, s szinte majdnem bizonyos afelől, hogy Nyuszifül is ismeri az említett dalt, hiszen az elég népszerű, nem csak a kikötőkben, de a legtöbb kocsmában és ivóban.*
-Nohát, milyen kellemes hangja van kegyednek...*jegyzi meg a már ismert elbűvölő mosolyának kíséretében.*
-Talán csak nem dalnok, vagy afféle?*teszi fel a számára kézenfekvőnek tűnő kérdést, bár meglepődne, ha a válasz az lenne, hogy egészen véletlenül az.*
-Ó dehogy, talán csak kissé kipirult az arca, meg jó kedve van, de hát ki szólhatná meg ezért kegyedet?*kérdi nevetve, bár tény, hogy ő is úgy ítéli meg, hogy a lány éppen eleget ivott. Csak úgy ránézésre.*
*Draennar elgondolkozik, hiszen ismer ő tengerészdalokat, nem is egyet, ám ezek zöme nem biztos, hogy tetszene a lánynak, mivel nem éppen a nők tiszteletéről szólnak. Legalábbis túlnyomó többségük nem igazán.*
-Hát, ami azt illeti akad néhány remek dal...*szól végül elmélázva.*
-A részeg tengerészt példának okáért szinte mindenki ismeri a kikötőkben.*teszi hozzá, s szinte majdnem bizonyos afelől, hogy Nyuszifül is ismeri az említett dalt, hiszen az elég népszerű, nem csak a kikötőkben, de a legtöbb kocsmában és ivóban.*
-Nohát, milyen kellemes hangja van kegyednek...*jegyzi meg a már ismert elbűvölő mosolyának kíséretében.*
-Talán csak nem dalnok, vagy afféle?*teszi fel a számára kézenfekvőnek tűnő kérdést, bár meglepődne, ha a válasz az lenne, hogy egészen véletlenül az.*
-Ó dehogy, talán csak kissé kipirult az arca, meg jó kedve van, de hát ki szólhatná meg ezért kegyedet?*kérdi nevetve, bár tény, hogy ő is úgy ítéli meg, hogy a lány éppen eleget ivott. Csak úgy ránézésre.*
676. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 16:17:41
Üzenet elküldve: 2014-06-15 16:17:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
- Nos, ha tréfa, ha nem, ma már az lesz a nevem *neveti. A tréfákkal nincs problémája, ez pedig még egész jól is sült el. A téma viszont már aligha nem túl is lett tárgyalva. Már unalmas lenne tovább fejtegetni ezt a név témát, úgyhogy jobb is, ha tovább haladnak. A tenger ideális témának tűnik. Arról bármikor, bármennyit tudna beszélni, még úgy is, hogy nem is látta eddig. Kíváncsi arra, hogy mások hogyan látják. Az pedig, hogy neki tetszene, egészen világos. A kis folyók is tetszenek neki, a nagy tengerekkel sem lehet ez másként. Ha pedig van hozzá illő dal is, úgy még kevesebb a gond. Persze szükséges egy adag ital is, de az a legkevesebb. Mikor pedig az énekre kerül a sor, fel is teszi a nagy kérdést, mire kedvező választ kap, legalábbis részben. Kezét már emelné, jelezve, hogy kérne még italt, csakhogy megelőzik. Pedig ő maga is fizetne, ha csak ez az ára a dalolászásnak, meg annak, hogy megismerjen egy-két dallamot.*
- Én sajnos nem ismerek vízre való énekeket! Azért kérdeztem, hátha ön tud egyet-kettőt. Szívesen megtanulnám őket, elvégre még jól jöhetnek. *Hogy feje ne tisztuljon, elkapja a másik sört és belekortyol. Bár nem akarja túlzásba vinni, valószínűleg sikerülni fog neki, akkor pedig maga sem tudja, hogy mit fog tenni. Nem sok nagyon beitalozott pillanatára emlékszik, csak olyanokra, mikor már a józanodás útján valahogy felkoslat szobájáig. Vagy elkoslat addig, attól függően, hogy addig hol tartózkodott.*
- Azt hiszem, túl sokat ittam *mondja, énekelve a szavakat. Hangja szépen cseng. Hallatszik, hogy nem most énekel először. Gyerekkora óta képzi hangszalagjait, annak idején szülei, most pedig saját és éppen adandó társasága kedvére. De főként saját maga miatt.*
- Nos, ha tréfa, ha nem, ma már az lesz a nevem *neveti. A tréfákkal nincs problémája, ez pedig még egész jól is sült el. A téma viszont már aligha nem túl is lett tárgyalva. Már unalmas lenne tovább fejtegetni ezt a név témát, úgyhogy jobb is, ha tovább haladnak. A tenger ideális témának tűnik. Arról bármikor, bármennyit tudna beszélni, még úgy is, hogy nem is látta eddig. Kíváncsi arra, hogy mások hogyan látják. Az pedig, hogy neki tetszene, egészen világos. A kis folyók is tetszenek neki, a nagy tengerekkel sem lehet ez másként. Ha pedig van hozzá illő dal is, úgy még kevesebb a gond. Persze szükséges egy adag ital is, de az a legkevesebb. Mikor pedig az énekre kerül a sor, fel is teszi a nagy kérdést, mire kedvező választ kap, legalábbis részben. Kezét már emelné, jelezve, hogy kérne még italt, csakhogy megelőzik. Pedig ő maga is fizetne, ha csak ez az ára a dalolászásnak, meg annak, hogy megismerjen egy-két dallamot.*
- Én sajnos nem ismerek vízre való énekeket! Azért kérdeztem, hátha ön tud egyet-kettőt. Szívesen megtanulnám őket, elvégre még jól jöhetnek. *Hogy feje ne tisztuljon, elkapja a másik sört és belekortyol. Bár nem akarja túlzásba vinni, valószínűleg sikerülni fog neki, akkor pedig maga sem tudja, hogy mit fog tenni. Nem sok nagyon beitalozott pillanatára emlékszik, csak olyanokra, mikor már a józanodás útján valahogy felkoslat szobájáig. Vagy elkoslat addig, attól függően, hogy addig hol tartózkodott.*
- Azt hiszem, túl sokat ittam *mondja, énekelve a szavakat. Hangja szépen cseng. Hallatszik, hogy nem most énekel először. Gyerekkora óta képzi hangszalagjait, annak idején szülei, most pedig saját és éppen adandó társasága kedvére. De főként saját maga miatt.*
675. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 15:43:17
Üzenet elküldve: 2014-06-15 15:43:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa és Mordokhai//
- A sors Véletlene? *Nevet fel hangosan. Hát ha úgy vesszük Assa sikeresen kombinálta a kérdést, gyakorlatilag nem is választott a sors vagy a véletlen között, hanem egybefonta a kettőt. Hát...így is meg lehet oldani. De a sorsnak és a véletlennek elméleti szinten pont hogy ellentétes fogalmaknak kellene lenniük.
Nem rágódik ezen tovább, hagyja a témát, hogy mindketten lezártnak tekinthessék. Amúgy is sokkal nagyobb az esély arra, hogy már mindketten kihajóztak és akkor már tényleg nagyon apró annak az esélye, hogy valaha is újra összefutnának. Ez a gondolat csalódottsággal tölti el, de saját belső tanácsát követve inkább a külső ingerekre koncentrál, amiket lát. A kikötő ismerős látványa, és a hajók eszébe juttatják a napot mikor megérkezett ide. Ugyanígy nappal volt, ő meg...talán kissé zsémbesebb emiatt mint most.*
- Hm...őrök? *Emeli arcához a kezét tettetett érdeklődéssel, ahogy felvillan az a gonoszkás féloldalas mosoly. Szinte egyértelmű, hogy "rossz" dolgokon jár az esze, de valójában nem igazán tudják őt érdekelni a hajók. Ahogy azt az elején kifejtette egyikük sem tud a hajókkal bánni, és csak ketten vannak. Amit meg Assa egyedül is el tudna vezetni, azzal valószínűleg nem nagyon távolodhatnának el messzire a parttól...
Csak az nem fér a fejébe, hogy hogy feltételezhette a tündérlányka, hogy ha komolyan ilyen szándékai lennének, akkor őt egy percig is érdekelné az őrség. Még ha nem is harccal, máshogy is ki lehet azokat játszani...*
- Jó lehet egy hajót elkormányozni... *Mosolyog merengve ismét végigfuttatva fekete selyemkendője mögé rejtett jégszín szemeit a hajókon. Inkább nem legelteti rajtuk sokáig a tekintetét, még a végén komolyan elkezdi fontolgatni a hajószerzés lehetőségeit, inkább a környéket kezdi újfent pásztázni. Hiába ismerős a kikötő látványa, arra képtelen válaszolni, hogy mit tudnának csinálni. A lovaknak mozgás kellett, és most itt vannak...*
- Van kedved meginni, vagy megenni valamit? *Mutat jobb ötlet híján az első fogadóra amit meglát. Ha a tündérkének van kedve egy kicsit beülni akkor odavezeti a csődört, majd miután az első helyre kikötötte ahova lehet megvárja Assát is, és már lép is be a fogadóba.
Ez sem sokban különbözik a Pegazustól, talán csak méretbe, a vendégkör viszont itt is teljesen ugyanolyan. Egyvalakin viszont megakad a szeme.*
- Nézd csak ki van ott! *Mutat a hóhajú irányába szórakozott mosollyal. Ezt vajon minek fogja a lány nevezni? Vagy ő...* Mit gondolsz odamenjünk? *Nem gondolja, hogy nemleges választ kapna, de ha mégis úgy csak hagyja, hogy Assa válasszon asztalt, viszont ha a lánynak is van kedve, akkor érdeklődve megy oda Mordokhaihoz.*
- Üdvözlöm! Nem bánja, ha mi is csatlakozunk önhöz? *Figyeli érdeklődve a hóhajút.* Hogyhogy még nem hajóztak ki? És...hová lett a barátja? *Néz körbe leplezetlen érdeklődéssel, ha engedélyt kapnak a csatlakozáshoz és helyet foglalnak. Nem tartja valószínűnek, hogy a hóhajú inkább itt maradt volna, lehet még van elintéznivalójuk itt. De ez végül is nem rá tartozik...*
- A sors Véletlene? *Nevet fel hangosan. Hát ha úgy vesszük Assa sikeresen kombinálta a kérdést, gyakorlatilag nem is választott a sors vagy a véletlen között, hanem egybefonta a kettőt. Hát...így is meg lehet oldani. De a sorsnak és a véletlennek elméleti szinten pont hogy ellentétes fogalmaknak kellene lenniük.
Nem rágódik ezen tovább, hagyja a témát, hogy mindketten lezártnak tekinthessék. Amúgy is sokkal nagyobb az esély arra, hogy már mindketten kihajóztak és akkor már tényleg nagyon apró annak az esélye, hogy valaha is újra összefutnának. Ez a gondolat csalódottsággal tölti el, de saját belső tanácsát követve inkább a külső ingerekre koncentrál, amiket lát. A kikötő ismerős látványa, és a hajók eszébe juttatják a napot mikor megérkezett ide. Ugyanígy nappal volt, ő meg...talán kissé zsémbesebb emiatt mint most.*
- Hm...őrök? *Emeli arcához a kezét tettetett érdeklődéssel, ahogy felvillan az a gonoszkás féloldalas mosoly. Szinte egyértelmű, hogy "rossz" dolgokon jár az esze, de valójában nem igazán tudják őt érdekelni a hajók. Ahogy azt az elején kifejtette egyikük sem tud a hajókkal bánni, és csak ketten vannak. Amit meg Assa egyedül is el tudna vezetni, azzal valószínűleg nem nagyon távolodhatnának el messzire a parttól...
Csak az nem fér a fejébe, hogy hogy feltételezhette a tündérlányka, hogy ha komolyan ilyen szándékai lennének, akkor őt egy percig is érdekelné az őrség. Még ha nem is harccal, máshogy is ki lehet azokat játszani...*
- Jó lehet egy hajót elkormányozni... *Mosolyog merengve ismét végigfuttatva fekete selyemkendője mögé rejtett jégszín szemeit a hajókon. Inkább nem legelteti rajtuk sokáig a tekintetét, még a végén komolyan elkezdi fontolgatni a hajószerzés lehetőségeit, inkább a környéket kezdi újfent pásztázni. Hiába ismerős a kikötő látványa, arra képtelen válaszolni, hogy mit tudnának csinálni. A lovaknak mozgás kellett, és most itt vannak...*
- Van kedved meginni, vagy megenni valamit? *Mutat jobb ötlet híján az első fogadóra amit meglát. Ha a tündérkének van kedve egy kicsit beülni akkor odavezeti a csődört, majd miután az első helyre kikötötte ahova lehet megvárja Assát is, és már lép is be a fogadóba.
Ez sem sokban különbözik a Pegazustól, talán csak méretbe, a vendégkör viszont itt is teljesen ugyanolyan. Egyvalakin viszont megakad a szeme.*
- Nézd csak ki van ott! *Mutat a hóhajú irányába szórakozott mosollyal. Ezt vajon minek fogja a lány nevezni? Vagy ő...* Mit gondolsz odamenjünk? *Nem gondolja, hogy nemleges választ kapna, de ha mégis úgy csak hagyja, hogy Assa válasszon asztalt, viszont ha a lánynak is van kedve, akkor érdeklődve megy oda Mordokhaihoz.*
- Üdvözlöm! Nem bánja, ha mi is csatlakozunk önhöz? *Figyeli érdeklődve a hóhajút.* Hogyhogy még nem hajóztak ki? És...hová lett a barátja? *Néz körbe leplezetlen érdeklődéssel, ha engedélyt kapnak a csatlakozáshoz és helyet foglalnak. Nem tartja valószínűnek, hogy a hóhajú inkább itt maradt volna, lehet még van elintéznivalójuk itt. De ez végül is nem rá tartozik...*
674. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 10:52:07
Üzenet elküldve: 2014-06-15 10:52:07
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
*Draennar elneveti magát azt látva, hogy Nyuszifül megvizsgálja, valóban minden rendben van-e a füleivel.*
-Csupán tréfa volt, mivel Ön, kedves, nem hajlandó elárulni a nevét, én pedig nem akartam húzni az időt azzal, hogy hangzatos nevet találjak ki önnek, mely bizonyára egyébként sem érhetne fel az igazihoz.*villantja fel újra a mosolyt, majd ledönti az utolsónak megmaradt rumot is. Elnézve a lányt, neki már nem nagyon kell több, persze ha mégis igény tartana rá, Draennar bizonyára fizetne még párat, de erőltetni nem fogja.*
-Szerintem tetszene önnek.*bólint a tengerre célozva, megmosolyogva Nyuszifül lelkességét. Érdeklődve hallgatja a lány okfejtését, s bár nem ért vele egyet, tekintve, hogy ismeri önmagát, néha még bólogat is egy sort. Ő aztán nem hajtja a pénzt, számára a pénz csupán eszköz, amivel szükségleteit fedezhet. Ha van is nála, az sosem tart sokáig, hiszen minek tartogassa? Az élet túl rövid, s bármikor véget érhet, ő pedig még nem ivott eleget, nem hajtotta a nőket eléggé, hát nyilván minden pénzét ilyesmire költi.*
-Ó tudok én, ismerek számtalan dalt, ám attól tartok, nem ittam még eleget ahhoz, hogy énekelni kezdjek.*mondja, s int is a csaposnak tüstént, hogy ezt orvosolja.*
-Két Sört ide tüstént cimbora, nesze a 10 aranyad! *azért sört, mert az itt úgyis vizezett, túl sok alkohol nincs benne, s a lánynak amúgy sem kell már innia több töményet. Draennar aligha szeretné, hogy Nyuszifül rókavadászatba kezdjen, akkor oda lenne a móka.*
-De ha ismersz tengerészdalokat, ám legyen, kezdj bele egybe, én majd csatlakozom!*mondja, majd meghúzza a söröskriglit, még kacsint is a széle fölött a lány felé.*
*Draennar elneveti magát azt látva, hogy Nyuszifül megvizsgálja, valóban minden rendben van-e a füleivel.*
-Csupán tréfa volt, mivel Ön, kedves, nem hajlandó elárulni a nevét, én pedig nem akartam húzni az időt azzal, hogy hangzatos nevet találjak ki önnek, mely bizonyára egyébként sem érhetne fel az igazihoz.*villantja fel újra a mosolyt, majd ledönti az utolsónak megmaradt rumot is. Elnézve a lányt, neki már nem nagyon kell több, persze ha mégis igény tartana rá, Draennar bizonyára fizetne még párat, de erőltetni nem fogja.*
-Szerintem tetszene önnek.*bólint a tengerre célozva, megmosolyogva Nyuszifül lelkességét. Érdeklődve hallgatja a lány okfejtését, s bár nem ért vele egyet, tekintve, hogy ismeri önmagát, néha még bólogat is egy sort. Ő aztán nem hajtja a pénzt, számára a pénz csupán eszköz, amivel szükségleteit fedezhet. Ha van is nála, az sosem tart sokáig, hiszen minek tartogassa? Az élet túl rövid, s bármikor véget érhet, ő pedig még nem ivott eleget, nem hajtotta a nőket eléggé, hát nyilván minden pénzét ilyesmire költi.*
-Ó tudok én, ismerek számtalan dalt, ám attól tartok, nem ittam még eleget ahhoz, hogy énekelni kezdjek.*mondja, s int is a csaposnak tüstént, hogy ezt orvosolja.*
-Két Sört ide tüstént cimbora, nesze a 10 aranyad!
*azért sört, mert az itt úgyis vizezett, túl sok alkohol nincs benne, s a lánynak amúgy sem kell már innia több töményet. Draennar aligha szeretné, hogy Nyuszifül rókavadászatba kezdjen, akkor oda lenne a móka.*-De ha ismersz tengerészdalokat, ám legyen, kezdj bele egybe, én majd csatlakozom!*mondja, majd meghúzza a söröskriglit, még kacsint is a széle fölött a lány felé.*
673. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 09:52:43
Üzenet elküldve: 2014-06-15 09:52:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
*Van valami abban, amit a fickó mond. Akárhányszor volt is hajón, sosem hallott valami jó megszólalásokat. Ha pedig igen, az ritkaságszámba ment. De hát ez van, van nekik jobb dolguk is, mint holmi névadással bíbelődni, mikor mindenkinek megvan a sajátja, ha pedig nem, hát könnyen lehet az emberekre újat aggatni, ha kicsit megismerik. Vagy ha ránéznek.*
- A Rozsdás és a Vörös még érthető, de honnan jött a Nyuszifül? Ha jól emlékszem, még nem növesztettem hosszú füleket. Vagy igen? *teszi fel a kérdést, majd hogy meggyőződjön saját válaszáról, meg is tapogatja füleit, mik még mindig a normális, emberi alakjukban vannak helyükön. Ezt megnyugodva konstatálja. A furcsa füleket nehéz lenne még piperékkel is eltüntetni, nemhogy máshogy.*
- Való igaz, tényleg nem kellene. Eddig is megvoltam nélkülük *állapítja meg, majd hallgatja a tengerről szóló ékes szavakat. Szépen forgatja a szavakat, meg kell hagyni. Beszéde közben pedig a lány pillantása olykor megakad azon a mosolyon, mi gyakorta felvillan. Meg kell hagyni, elég vonzó alakkal került egy társaságba, csakhogy nem áll szándékában kezdeni is vele valamit.*
- Még ha csak a férfi szíveket rabolná, de olykor előfordul, hogy egy-egy nőét is. Sokszor voltam már hajón, de a tengerre még sosem jutottam ki. Na majd hamarosan! *szólal fel reménytelien. Mosolya közben töretlen. Bár mozgása kicsit lelassul, vagy jobban mondva bizonytalanabbá válik, azért még mindig bírja a strapát, legalábbis amíg székén ücsörög.*
- Ha a pénznek nem lenne értéke, akkor nem tudnánk belőle értékes dolgokat venni. És ha nincs értéke, akkor nem tudnánk mivel megfizetni azt, akit kell. Mindenki a pénzt hajkurássza, ki ezért, ki azért, de anélkül aligha van sok ember, aki boldogulna. Nem azt mondom, hogy nincs, de kevés. Ön is ugyanúgy hajtja a pénzt. Az más kérdés, hogy azért, mert egyre több dologra akar szert tenni, amit azért cserébe kaphat meg *fejti ki véleményét. Persze esze ágában sincs sértegetni a másikat. Nem olyan fajta ő, sőt! Ha tehetné, mindenkivel jó kapcsolatot ápolna, legalábbis azokkal, akik megérdemlik szerény társaságát. Neki mindegy, hogy alvilági figura, vagy tisztességes polgár. Annyi a lényeg, hogy emberileg álljon úgy hozzá, ahogy azt elvárná, persze anélkül, hogy kilépne saját jelleméből, kényszerítve magát.*
- Na, ennyi elég volt a pénzről! Tengerészkém, nem tud valami jó dalocskát?
*Van valami abban, amit a fickó mond. Akárhányszor volt is hajón, sosem hallott valami jó megszólalásokat. Ha pedig igen, az ritkaságszámba ment. De hát ez van, van nekik jobb dolguk is, mint holmi névadással bíbelődni, mikor mindenkinek megvan a sajátja, ha pedig nem, hát könnyen lehet az emberekre újat aggatni, ha kicsit megismerik. Vagy ha ránéznek.*
- A Rozsdás és a Vörös még érthető, de honnan jött a Nyuszifül? Ha jól emlékszem, még nem növesztettem hosszú füleket. Vagy igen? *teszi fel a kérdést, majd hogy meggyőződjön saját válaszáról, meg is tapogatja füleit, mik még mindig a normális, emberi alakjukban vannak helyükön. Ezt megnyugodva konstatálja. A furcsa füleket nehéz lenne még piperékkel is eltüntetni, nemhogy máshogy.*
- Való igaz, tényleg nem kellene. Eddig is megvoltam nélkülük *állapítja meg, majd hallgatja a tengerről szóló ékes szavakat. Szépen forgatja a szavakat, meg kell hagyni. Beszéde közben pedig a lány pillantása olykor megakad azon a mosolyon, mi gyakorta felvillan. Meg kell hagyni, elég vonzó alakkal került egy társaságba, csakhogy nem áll szándékában kezdeni is vele valamit.*
- Még ha csak a férfi szíveket rabolná, de olykor előfordul, hogy egy-egy nőét is. Sokszor voltam már hajón, de a tengerre még sosem jutottam ki. Na majd hamarosan! *szólal fel reménytelien. Mosolya közben töretlen. Bár mozgása kicsit lelassul, vagy jobban mondva bizonytalanabbá válik, azért még mindig bírja a strapát, legalábbis amíg székén ücsörög.*
- Ha a pénznek nem lenne értéke, akkor nem tudnánk belőle értékes dolgokat venni. És ha nincs értéke, akkor nem tudnánk mivel megfizetni azt, akit kell. Mindenki a pénzt hajkurássza, ki ezért, ki azért, de anélkül aligha van sok ember, aki boldogulna. Nem azt mondom, hogy nincs, de kevés. Ön is ugyanúgy hajtja a pénzt. Az más kérdés, hogy azért, mert egyre több dologra akar szert tenni, amit azért cserébe kaphat meg *fejti ki véleményét. Persze esze ágában sincs sértegetni a másikat. Nem olyan fajta ő, sőt! Ha tehetné, mindenkivel jó kapcsolatot ápolna, legalábbis azokkal, akik megérdemlik szerény társaságát. Neki mindegy, hogy alvilági figura, vagy tisztességes polgár. Annyi a lényeg, hogy emberileg álljon úgy hozzá, ahogy azt elvárná, persze anélkül, hogy kilépne saját jelleméből, kényszerítve magát.*
- Na, ennyi elég volt a pénzről! Tengerészkém, nem tud valami jó dalocskát?
672. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 01:38:33
Üzenet elküldve: 2014-06-15 01:38:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rika, Asmä, Zaranir - Zsugázás//
*A megkapott kancsóra kissé ismét kivirul arca, majd kevés de annál nagyobb kortyokat vételez annak tartalmából.*
-Kalen.
*Válaszol röviden a nevét érintő kérdésre, majd kortyol egy utolsót és hasonló tömörséggel a válaszhoz, megköszöni az italt is. Ekkorra már a pakli is úgy néz ki, hogy játékra kész, viszont Kalen nem él az emelés lehetőségével, akármennyire is bizalmatlan az előtte ülővel szemben. Ez, immáron Asmä kedves gesztusa miatt, apró mosollyal fűszerezett arcán (vagy már az elfogyasztott rumtól) is tisztán kivehető, hogy nem pont a bizalom miatt nem vett le a kártyahalomból, mely elé lett téve. Az első körben (még ha szándékában is állna majd a későbbiek során) csak nem viszi rá a lélek a másikat a csalásra, elvégre nem lenne túlzottan pozitív hatással személyére nézve. Egyik zsebéből ő is előhúzza azt a bizonyos öt aranyat, majd az asztal közepére helyezi, ő viszont nem vár senkire. Betette a tétjét, így jogosult is megnézni a kapott lapjait.*
A hozzászólás írója (Kalen Jh'tael) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.15 01:38:54
*A megkapott kancsóra kissé ismét kivirul arca, majd kevés de annál nagyobb kortyokat vételez annak tartalmából.*
-Kalen.
*Válaszol röviden a nevét érintő kérdésre, majd kortyol egy utolsót és hasonló tömörséggel a válaszhoz, megköszöni az italt is. Ekkorra már a pakli is úgy néz ki, hogy játékra kész, viszont Kalen nem él az emelés lehetőségével, akármennyire is bizalmatlan az előtte ülővel szemben. Ez, immáron Asmä kedves gesztusa miatt, apró mosollyal fűszerezett arcán (vagy már az elfogyasztott rumtól) is tisztán kivehető, hogy nem pont a bizalom miatt nem vett le a kártyahalomból, mely elé lett téve. Az első körben (még ha szándékában is állna majd a későbbiek során) csak nem viszi rá a lélek a másikat a csalásra, elvégre nem lenne túlzottan pozitív hatással személyére nézve. Egyik zsebéből ő is előhúzza azt a bizonyos öt aranyat, majd az asztal közepére helyezi, ő viszont nem vár senkire. Betette a tétjét, így jogosult is megnézni a kapott lapjait.*
A hozzászólás írója (Kalen Jh'tael) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.15 01:38:54
671. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 01:22:30
Üzenet elküldve: 2014-06-15 01:22:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Kalen, Zaranir - Ismerkedés//
Egészségedre *nyújtja át a kancsót Kalennek.* Ennek örömére megihatnánk a pertut, és megoszthatnád velem a neved *kacsint, hogy elvegye a megjegyzés élét. Ez után Zaranirhoz fordul, aki már keveri is a kártyákat.* A hölgy kifejezetten igényli, hogy osszanak neki. A hölgyet egyébként Asmänek hívják *mutatkozik be immár másodjára.
A kezdő tétként szolgáló 5 aranyat leteszi az asztalra, ám lapját megnézve úgy dönt, ennél magasabbra egyelőre nem emeli a tétet. A rumos kancsót azonban szívesen megemelné kicsit, úgyhogy szabad, kártyát nem tartó kezét Kalen felé nyújtja, bízva benne, hogy a férfi szavak nélkül is megérti a kérést. Igyekszik nem túlzásba vinni az ivászatot, és csak kis kortyokat iszik, de nem is fog úgy ülni itt, mint valami illedelmes vénlány.*
Egészségedre *nyújtja át a kancsót Kalennek.* Ennek örömére megihatnánk a pertut, és megoszthatnád velem a neved *kacsint, hogy elvegye a megjegyzés élét. Ez után Zaranirhoz fordul, aki már keveri is a kártyákat.* A hölgy kifejezetten igényli, hogy osszanak neki. A hölgyet egyébként Asmänek hívják *mutatkozik be immár másodjára.
A kezdő tétként szolgáló 5 aranyat leteszi az asztalra, ám lapját megnézve úgy dönt, ennél magasabbra egyelőre nem emeli a tétet. A rumos kancsót azonban szívesen megemelné kicsit, úgyhogy szabad, kártyát nem tartó kezét Kalen felé nyújtja, bízva benne, hogy a férfi szavak nélkül is megérti a kérést. Igyekszik nem túlzásba vinni az ivászatot, és csak kis kortyokat iszik, de nem is fog úgy ülni itt, mint valami illedelmes vénlány.*
670. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 01:02:17
Üzenet elküldve: 2014-06-15 01:02:17
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
-A tengerészek sosem az ötletességükről voltak híresek.*tárja szét kezeit vigyorogva.*
-A névadás sosem erősségünk, engem általában Rozsdásnak, Vörösnek szoktak nevezni.*mondja, s ezt mintegy demonstrálandó, egy szemtelen, rozsdás árnyalatú tincset kifúj a szeme elől, majd újfent Nyuszifülre pillant.*
-Ugyan, mindketten tudjuk, kár volna ezt a szép arcot elfedni mindenféle kencékkel.*mondja szemtelenül, s valóban, a mindenféle piperecuccok, meg festékek, melyekkel a nők az arcukat elfedik, számára inkább taszítóak, mint vonzók. S nem is érti, hogy a nők miért gondolják azt, hogy attól szebbek volnának, ha valójában csak eltakarják a valódi szépségüket. Persze akad olyan, akinek nem ártana elfedni a "szépségét", meg olyan is akad, akin már a festék sem segítene.*
-Ó igen, a tenger...*bólint elgondolkozva.*
-Az örökké változó, kiismerhetetlen úrnő, ki annyi férfi szívét ejti rabul örökre... mert az, aki egyszer is kimerészkedik, s megízleli a végtelen víz hangulatát, azt többé nem ereszti soha.*használ ő is hasonlóan költői képeket.*
-Időről időre visszatérek ide, igen.*bólint lassan a nő kérdésére válaszolván.*
-Attól függ, épp melyik hajón szolgálok, s az mikor és hol köt ki. Örökké vándorlok, megyek amerre a tengeri szél sodor.*teszi még hozzá vigyorogva. A nyereményére vonatkozó kérdésre csupán megrázza a fejét.*
-Miért tenném? Könnyen jött, könnyen megy. Cseppet sem bánom, sőt, pár ilyen balféket bármelyik este, fél kézzel is megkopasztok. Miért tartogatnám a pénzt? Önmagában nincs értéke, csupán annak, amire költjük.
-A tengerészek sosem az ötletességükről voltak híresek.*tárja szét kezeit vigyorogva.*
-A névadás sosem erősségünk, engem általában Rozsdásnak, Vörösnek szoktak nevezni.*mondja, s ezt mintegy demonstrálandó, egy szemtelen, rozsdás árnyalatú tincset kifúj a szeme elől, majd újfent Nyuszifülre pillant.*
-Ugyan, mindketten tudjuk, kár volna ezt a szép arcot elfedni mindenféle kencékkel.*mondja szemtelenül, s valóban, a mindenféle piperecuccok, meg festékek, melyekkel a nők az arcukat elfedik, számára inkább taszítóak, mint vonzók. S nem is érti, hogy a nők miért gondolják azt, hogy attól szebbek volnának, ha valójában csak eltakarják a valódi szépségüket. Persze akad olyan, akinek nem ártana elfedni a "szépségét", meg olyan is akad, akin már a festék sem segítene.*
-Ó igen, a tenger...*bólint elgondolkozva.*
-Az örökké változó, kiismerhetetlen úrnő, ki annyi férfi szívét ejti rabul örökre... mert az, aki egyszer is kimerészkedik, s megízleli a végtelen víz hangulatát, azt többé nem ereszti soha.*használ ő is hasonlóan költői képeket.*
-Időről időre visszatérek ide, igen.*bólint lassan a nő kérdésére válaszolván.*
-Attól függ, épp melyik hajón szolgálok, s az mikor és hol köt ki. Örökké vándorlok, megyek amerre a tengeri szél sodor.*teszi még hozzá vigyorogva. A nyereményére vonatkozó kérdésre csupán megrázza a fejét.*
-Miért tenném? Könnyen jött, könnyen megy. Cseppet sem bánom, sőt, pár ilyen balféket bármelyik este, fél kézzel is megkopasztok. Miért tartogatnám a pénzt? Önmagában nincs értéke, csupán annak, amire költjük.
669. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 00:57:12
Üzenet elküldve: 2014-06-15 00:57:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Asmä, Kalen - Ismerkedés//
*A gunyoros arckifejezés és kiszenvelgett válasz különösebben nem hatja meg, amíg nem sodorja életveszély közelébe. Pár gyors mozdulattal már átkeveri a lapokat, amire igazából nem lenne szükség, mert egyébként is véletlenszerűen voltak, de most ez nem is lényeges. Tisztességből (vagy csak bizalmatlanságok elkerülése érdekében) lerakja szemközti társának emelésre. Közben kérdést intéz Asmä felé.*
-A hölgynek szabad osztani vagy elzárkózik tőle?
*Ha a kötelező emelés vagy átpasszolás megvolt, leoszt 4-4 kártyát a jelentkezőknek fejjel lefele, majd hármat az asztalra, hasonló módon. Nyugodt hanghordozást vesz fel és tervezi tartani.*
-Egy öt arany, mint első tét, hogy ne menjen túl komolyan, úgy is csak baráti játék. *Már mintha kezdene visszatérni rendes életkedve is, már nem kell erőltesse mosolyát. Persze azért oldalra les, hogy milyen reakciókat hagyott ez az esemény.*
-És, ha már szabad megkérdeznem, hogy mily néven szólítsam ezen közös, remélhetőleg hosszúra elnyúló időben magukat?
*Majd amikor a megfelelő időt érzi, egyszerre megpróbálja a többiekkel kezébe venni a lapjait, majd latolgat egy keveset az esélyeken, miközben füllel figyel, hátha esetleg hall tőlük is valami bemutatkozásra hajazó tettet. A rumoskancsót most hagyja tengődni a többiek között, nem érzi túlzó szükségét az italozásnak. Egyelőre, aztán majd gyorsan változtat ezen, amint úgy látja, hogy túlzóan kitűnne a nem létező absztinenciája.*
*A gunyoros arckifejezés és kiszenvelgett válasz különösebben nem hatja meg, amíg nem sodorja életveszély közelébe. Pár gyors mozdulattal már átkeveri a lapokat, amire igazából nem lenne szükség, mert egyébként is véletlenszerűen voltak, de most ez nem is lényeges. Tisztességből (vagy csak bizalmatlanságok elkerülése érdekében) lerakja szemközti társának emelésre. Közben kérdést intéz Asmä felé.*
-A hölgynek szabad osztani vagy elzárkózik tőle?
*Ha a kötelező emelés vagy átpasszolás megvolt, leoszt 4-4 kártyát a jelentkezőknek fejjel lefele, majd hármat az asztalra, hasonló módon. Nyugodt hanghordozást vesz fel és tervezi tartani.*
-Egy öt arany, mint első tét, hogy ne menjen túl komolyan, úgy is csak baráti játék. *Már mintha kezdene visszatérni rendes életkedve is, már nem kell erőltesse mosolyát. Persze azért oldalra les, hogy milyen reakciókat hagyott ez az esemény.*
-És, ha már szabad megkérdeznem, hogy mily néven szólítsam ezen közös, remélhetőleg hosszúra elnyúló időben magukat?
*Majd amikor a megfelelő időt érzi, egyszerre megpróbálja a többiekkel kezébe venni a lapjait, majd latolgat egy keveset az esélyeken, miközben füllel figyel, hátha esetleg hall tőlük is valami bemutatkozásra hajazó tettet. A rumoskancsót most hagyja tengődni a többiek között, nem érzi túlzó szükségét az italozásnak. Egyelőre, aztán majd gyorsan változtat ezen, amint úgy látja, hogy túlzóan kitűnne a nem létező absztinenciája.*
668. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 00:50:52
Üzenet elküldve: 2014-06-15 00:50:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
*Úgy tűnik, ötlete elnyeri a másik tetszését. Nem is várt kevesebbet, még akkor sem, ha nem sűrűn játssza ezt a játékot. Mikor azonban meghallja saját nevét, kitör belőle a jó ízű nevetés. Örül, hogy szájában nyoma sem volt folyadéknak, mert ki tudja, hogy hol kötött volna ki, kitörése közben.*
- Kicsit talán ötletszegény, de rendben! Akkor hívjon Nyuszifülnek, persze csak ezen az estén. ~Máskor egyébként sem valószínű, hogy találkoznánk.~ *jut még eszébe a gondolat, majd morfondíroz még egy keveset újdonsült nevén. Na azért másoknak nem valószínű, hogy így mutatkozna be, bár ki tudja? Némi itóka kérdése lehet az egész, na meg kedvének alakulásáé. Eddig egész jól úszkál a jókedv tengerén, így szinte még bármi lehet. Ha már elé teszik a poharat, nem utasítja vissza. Bizony hajlandó inni még egyet, elvégre a fogadósnak is hasznos italok itatják magukat. Na meg a hangulat is segít mindig elfogyasztani egy-egy újabb pohárkával.*
- Nem hittem volna, hogy ilyen félelmetes vagyok, de ezt jó tudni! Talán be kellene ruháznom különböző piperecuccokra, hátha kevésbé leszek rémisztő *elmélkedik, ezúttal hangosan, hogy a férfi is hallja. Túl komolyan nem gondolja szavait. Esze ágában sincs olyasmire költeni, ami felesleges. Azok nélkül is ihat eleget, sőt, ami azt illeti, még többet is, elvégre nem kell kisebb vagyonokat költeni kenceficékre. A víz meg egyébként is lemossa őket, így még kevesebb értelme lenne az egésznek.*
- A tenger. A hajók, a fedélzetek zsivaja, a külsőre félelmetes, ám mégiscsak barátságos legénységgel együtt. Azt hiszem, ez vonz *mondja, kicsit ábrándozva, miután leteszi az imént leöntött rum poharát.*
- Na és ön? Ha jól vettem ki szavaiból, szokott hajózni. Sokszor megfordul errefelé? *teszi fel ő maga is az ártalmatlanul érdeklődő kérdéseket.*
- Nem bánja, hogy most költi el az összes nyereményét? *kérdez egy újabbat, ha már lassan így belelendül. Közben lábait keresztbe veti a kényelem kedvéért. Kicsit kifordul, hogy kényelmesebben elférjen, miközben egyik könyökével megtámaszkodik a pulton, s ökölbe zárt ujjaira helyezi fejét. Még kalapját is leveszi, hogy még csak véletlen se hulljon le fejéről, kockáztatva, hogy holmi járókelők megtiporják azt. Helyette inkább a pultra teszi könyöke mellé.*
*Úgy tűnik, ötlete elnyeri a másik tetszését. Nem is várt kevesebbet, még akkor sem, ha nem sűrűn játssza ezt a játékot. Mikor azonban meghallja saját nevét, kitör belőle a jó ízű nevetés. Örül, hogy szájában nyoma sem volt folyadéknak, mert ki tudja, hogy hol kötött volna ki, kitörése közben.*
- Kicsit talán ötletszegény, de rendben! Akkor hívjon Nyuszifülnek, persze csak ezen az estén. ~Máskor egyébként sem valószínű, hogy találkoznánk.~ *jut még eszébe a gondolat, majd morfondíroz még egy keveset újdonsült nevén. Na azért másoknak nem valószínű, hogy így mutatkozna be, bár ki tudja? Némi itóka kérdése lehet az egész, na meg kedvének alakulásáé. Eddig egész jól úszkál a jókedv tengerén, így szinte még bármi lehet. Ha már elé teszik a poharat, nem utasítja vissza. Bizony hajlandó inni még egyet, elvégre a fogadósnak is hasznos italok itatják magukat. Na meg a hangulat is segít mindig elfogyasztani egy-egy újabb pohárkával.*
- Nem hittem volna, hogy ilyen félelmetes vagyok, de ezt jó tudni! Talán be kellene ruháznom különböző piperecuccokra, hátha kevésbé leszek rémisztő *elmélkedik, ezúttal hangosan, hogy a férfi is hallja. Túl komolyan nem gondolja szavait. Esze ágában sincs olyasmire költeni, ami felesleges. Azok nélkül is ihat eleget, sőt, ami azt illeti, még többet is, elvégre nem kell kisebb vagyonokat költeni kenceficékre. A víz meg egyébként is lemossa őket, így még kevesebb értelme lenne az egésznek.*
- A tenger. A hajók, a fedélzetek zsivaja, a külsőre félelmetes, ám mégiscsak barátságos legénységgel együtt. Azt hiszem, ez vonz *mondja, kicsit ábrándozva, miután leteszi az imént leöntött rum poharát.*
- Na és ön? Ha jól vettem ki szavaiból, szokott hajózni. Sokszor megfordul errefelé? *teszi fel ő maga is az ártalmatlanul érdeklődő kérdéseket.*
- Nem bánja, hogy most költi el az összes nyereményét? *kérdez egy újabbat, ha már lassan így belelendül. Közben lábait keresztbe veti a kényelem kedvéért. Kicsit kifordul, hogy kényelmesebben elférjen, miközben egyik könyökével megtámaszkodik a pulton, s ökölbe zárt ujjaira helyezi fejét. Még kalapját is leveszi, hogy még csak véletlen se hulljon le fejéről, kockáztatva, hogy holmi járókelők megtiporják azt. Helyette inkább a pultra teszi könyöke mellé.*
667. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 00:29:20
Üzenet elküldve: 2014-06-15 00:29:20
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
*A férfi nagyot nevet azon, hogy a hölgytársasága nem óhajtja elárulni a nevét. Persze a maga részéről tökéletesen meg tudja érteni, nem is ezen nevet, jó kedvét az okozza, hogy a másik felajánlja a lehetőséget, hogy ő adjon neki nevet erre az estére.*
-Ez tetszik.*megy bele a játékba még mindig nevetve, majd újabb pohár felé nyúl, melynek tartalmát küldi is az előző után. Neki tökéletesen megfelel, ha a lány csupán azt az egyet issza meg, mellyel már végzett, sőt. Az, hogy több marad neki, még jól is jön, elvégre ő fizetett érte, s így többet élvezhet az italból.*
-Mit szólna a Nyuszifülhöz?*kérdi széles vigyorral, egy hamiskás kacsintás keretében. Nyilván nem megsérteni akarja a lányt, de úgy nézett ki eddig is, hogy Zyria vevő a játszadozásra, Draennarról nem is beszélve.*
-Hát, ez valóban olyasmi, amit illik megünnepelni.*tesz le egy poharat a lány felé, s felvesz egy újabbat, majd várakozón tekint rá, hogy vajon hajlandó lesz-e inni egy újabb kört vele.*
-Jómagam is mindig így járok el, amint újra partra vet a víz.*úgy tűnik, hogy Nyuszifül mégis hajlandó lesz inni vele mégegyet.*
-Hát, gyűjtöttem is a bátorságot, egész úton idáig a kártyaasztaltól.*feleli vigyorogva, s ő is megemeli a saját poharát.*
-Önre, kedves Nyuszifül.*kacsint a nőre, majd bedobja a felespohárnyi rumot.*
-Be kell vallanom, meglep, hogy eddig senki nem mert idejönni, nem tudják milyen remek társaságot szalasztanak el. Ám annál szerencsésebbnek érzem magam, hogy vettem a bátorságot arra, hogy megszólítsam kegyedet.*mondja az örök mosollyal ajkain.*
-S mi szél hozta éppen ezen környékre? Ilyen virágszál nem vetődik ám partra minden nap, én már csak tudom...*tesz fel egy újabb kérdést. Szemei élénken csillognak, ahogy a másik arcát fürkészi. Na nem mintha tekintete nem vándorolna el időről időre a lány arcáról, de tény, hogy nem bámulja meg őt feltűnően. Szemmel láthatóan sokkal jobban érdekli jelen pillanatban az, amit Zyria mond, legalábbis nagyon úgy tűnik. Alkalmasint Draennarnek ezen éjjelen valóban nem célja elcsábítani, de mindez nem zárja ki ennek lehetőségét sem. Ettől függetlenül nem törekszik ilyesmire, hiszen a vadászat izgalma olykor sokkalta jobban megmozgatja a fantáziáját, mint a vad elejtése.*
*A férfi nagyot nevet azon, hogy a hölgytársasága nem óhajtja elárulni a nevét. Persze a maga részéről tökéletesen meg tudja érteni, nem is ezen nevet, jó kedvét az okozza, hogy a másik felajánlja a lehetőséget, hogy ő adjon neki nevet erre az estére.*
-Ez tetszik.*megy bele a játékba még mindig nevetve, majd újabb pohár felé nyúl, melynek tartalmát küldi is az előző után. Neki tökéletesen megfelel, ha a lány csupán azt az egyet issza meg, mellyel már végzett, sőt. Az, hogy több marad neki, még jól is jön, elvégre ő fizetett érte, s így többet élvezhet az italból.*
-Mit szólna a Nyuszifülhöz?*kérdi széles vigyorral, egy hamiskás kacsintás keretében. Nyilván nem megsérteni akarja a lányt, de úgy nézett ki eddig is, hogy Zyria vevő a játszadozásra, Draennarról nem is beszélve.*
-Hát, ez valóban olyasmi, amit illik megünnepelni.*tesz le egy poharat a lány felé, s felvesz egy újabbat, majd várakozón tekint rá, hogy vajon hajlandó lesz-e inni egy újabb kört vele.*
-Jómagam is mindig így járok el, amint újra partra vet a víz.*úgy tűnik, hogy Nyuszifül mégis hajlandó lesz inni vele mégegyet.*
-Hát, gyűjtöttem is a bátorságot, egész úton idáig a kártyaasztaltól.*feleli vigyorogva, s ő is megemeli a saját poharát.*
-Önre, kedves Nyuszifül.*kacsint a nőre, majd bedobja a felespohárnyi rumot.*
-Be kell vallanom, meglep, hogy eddig senki nem mert idejönni, nem tudják milyen remek társaságot szalasztanak el. Ám annál szerencsésebbnek érzem magam, hogy vettem a bátorságot arra, hogy megszólítsam kegyedet.*mondja az örök mosollyal ajkain.*
-S mi szél hozta éppen ezen környékre? Ilyen virágszál nem vetődik ám partra minden nap, én már csak tudom...*tesz fel egy újabb kérdést. Szemei élénken csillognak, ahogy a másik arcát fürkészi. Na nem mintha tekintete nem vándorolna el időről időre a lány arcáról, de tény, hogy nem bámulja meg őt feltűnően. Szemmel láthatóan sokkal jobban érdekli jelen pillanatban az, amit Zyria mond, legalábbis nagyon úgy tűnik. Alkalmasint Draennarnek ezen éjjelen valóban nem célja elcsábítani, de mindez nem zárja ki ennek lehetőségét sem. Ettől függetlenül nem törekszik ilyesmire, hiszen a vadászat izgalma olykor sokkalta jobban megmozgatja a fantáziáját, mint a vad elejtése.*
666. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 00:27:24
Üzenet elküldve: 2014-06-15 00:27:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rika, Asmä, Zaranir - Ismerkedés//
*Zaranir közelebb hajol. Az elmondottak hallatán Kalen arca flegma félmosolyt vesz fel, mikor pedig megvillan a kiskés, vigyora csak tovább húzódik arcán.*
-És még én vagyok az, akinek kötekedhetnéke van? Szépen vagyunk.
*Miután a másik visszaül helyére, Kalen már bánja, hogy ilyen gyorsan ellökte magától a kancsót, benne a szesszel. De ott hagyja testvérénél még pár percig, had igya ha már egyszer ő vette. Amint a másik el kezdi keverni a pakli kártyát, Kalen rápillant az ugyancsak ennél az asztalnál helyet foglaló, legújabb 'társukra'. Ezidáig nem is nézett végig rajta tüzetesebben, mióta társasgát, úgymond élvezhetik. Jellegtelen, szürke, szakadt ruhába van öltözve, egyszerű hajviselettel, semmi cicoma. Akár látta már, sőt egy két szót is váltottak már, még így sem ismerné meg az utcán ha vele szembe jönne vele. Tökéletes a külseje arra, hogy észrevétlen maradj az utcán. Mellé pillant, ahol felfedezni véli a kancsó rumot, melyet még a bemutatkozáskor rendelte.*
-Mennyire lenne pofátlanság kölcsönkérnem pár kortyra?
*Mosolyog kedvesen, tekintetével a kérdés erejéig a nő szemébe nézve, majd aztán ismét a kancsóra.*
*Zaranir közelebb hajol. Az elmondottak hallatán Kalen arca flegma félmosolyt vesz fel, mikor pedig megvillan a kiskés, vigyora csak tovább húzódik arcán.*
-És még én vagyok az, akinek kötekedhetnéke van? Szépen vagyunk.
*Miután a másik visszaül helyére, Kalen már bánja, hogy ilyen gyorsan ellökte magától a kancsót, benne a szesszel. De ott hagyja testvérénél még pár percig, had igya ha már egyszer ő vette. Amint a másik el kezdi keverni a pakli kártyát, Kalen rápillant az ugyancsak ennél az asztalnál helyet foglaló, legújabb 'társukra'. Ezidáig nem is nézett végig rajta tüzetesebben, mióta társasgát, úgymond élvezhetik. Jellegtelen, szürke, szakadt ruhába van öltözve, egyszerű hajviselettel, semmi cicoma. Akár látta már, sőt egy két szót is váltottak már, még így sem ismerné meg az utcán ha vele szembe jönne vele. Tökéletes a külseje arra, hogy észrevétlen maradj az utcán. Mellé pillant, ahol felfedezni véli a kancsó rumot, melyet még a bemutatkozáskor rendelte.*
-Mennyire lenne pofátlanság kölcsönkérnem pár kortyra?
*Mosolyog kedvesen, tekintetével a kérdés erejéig a nő szemébe nézve, majd aztán ismét a kancsóra.*
665. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-15 00:07:46
Üzenet elküldve: 2014-06-15 00:07:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
*A poharak villámgyorsan kerülnek elő. Zyria még fel sem fogja, hogy konkrétan mennyi, mikor már tölteni is kezdik. Már előre tudja, hogy javát bizony meg fogja hagyni a másiknak. Nem akar semmibe belekeveredni, főleg nem az előbb szemlélt incidens után, így tényleg csak azt az egy italt óhajtja behajtani, ha már így felajánlotta a másik. A hely kérdése elég érdekesen lesz megoldva. A lány egy ideig még figyeli a leboruló fickót, elnézve újdonsült ivócimborája háta mögött, de gyorsan megunva hamar visszatér a korábbi arcra.*
- Hatásos megoldás *jegyzi meg, csak hogy ne hagyja szó nélkül az újabb incidens, majd rátérhetnek a név kérdésére is. Igyekszik jól megjegyezni a hallott nevet. Tudja, hogy nem lesz számára egyszerű a legurított rummennyiség után, memóriája azonban még nemigen hagyta cserben, remélhetőleg most sem fogja. Mivel kezét kérik, nyújtja is. Egy egyszerű kézfogásra számítva nem is oly messzire, éppen ezért meg kell kapaszkodnia a pultban, mikor keze tovább vándorol a kelleténél, hála a váratlan húzásnak, na meg valószínűleg az alkohol jótékony hatásának.*
- Találjon ki valamit, mert nem áll szándékomban elárulni. Tehát, mi lesz a nevem ezen az estén? *Egész könnyedén teszi fel a kérdést. Látszik rajta, hogy komolyan gondolja nevének eltitkolását, bár nyoma sincs komolyabb indoknak. Valószínűleg csak játszadozik egy keveset, legalábbis avatatlan szemeknek így tűnhet.
A másik társaságot nem taglalja tovább. Teljesen felesleges, elvégre ez a fickó valószínűleg nem azért jött ide, mert róluk szeretne beszélni, ahogyan a bárdnak sem áll szándékában. Helyette hallgatja a megannyi kérdést, miközben figyeli ahogy partnere egymás után dönti le a pohárkák tartalmát.*
- Lássuk csak... Nemrég szálltam le egy hajóról, gondoltam megünneplem a partra szállást. Az pedig, hogy egyedül, nos... Nemigen volt oly bátor ember, ki meg mert szólítani. Egészen mostanáig! De nem csak emberek, elfek, vagy egyéb teremtmények sem. Pedig azt hinné az ember, hogy a sok alkohol bátorságot ad *ad mégis választ a fel nem tett kérdésre, s most már ő maga is megragad egyet a poharak közül. Maguk közé emeli azt, nagyjából fejmagasságba, koccintásra várva, smaragdzöld szemeivel fürkészve a kellemes színnel megáldott rumot.*
- Egészségünkre, de főként önre, ki ijesztő személyem meg merte szólítani!
*A poharak villámgyorsan kerülnek elő. Zyria még fel sem fogja, hogy konkrétan mennyi, mikor már tölteni is kezdik. Már előre tudja, hogy javát bizony meg fogja hagyni a másiknak. Nem akar semmibe belekeveredni, főleg nem az előbb szemlélt incidens után, így tényleg csak azt az egy italt óhajtja behajtani, ha már így felajánlotta a másik. A hely kérdése elég érdekesen lesz megoldva. A lány egy ideig még figyeli a leboruló fickót, elnézve újdonsült ivócimborája háta mögött, de gyorsan megunva hamar visszatér a korábbi arcra.*
- Hatásos megoldás *jegyzi meg, csak hogy ne hagyja szó nélkül az újabb incidens, majd rátérhetnek a név kérdésére is. Igyekszik jól megjegyezni a hallott nevet. Tudja, hogy nem lesz számára egyszerű a legurított rummennyiség után, memóriája azonban még nemigen hagyta cserben, remélhetőleg most sem fogja. Mivel kezét kérik, nyújtja is. Egy egyszerű kézfogásra számítva nem is oly messzire, éppen ezért meg kell kapaszkodnia a pultban, mikor keze tovább vándorol a kelleténél, hála a váratlan húzásnak, na meg valószínűleg az alkohol jótékony hatásának.*
- Találjon ki valamit, mert nem áll szándékomban elárulni. Tehát, mi lesz a nevem ezen az estén? *Egész könnyedén teszi fel a kérdést. Látszik rajta, hogy komolyan gondolja nevének eltitkolását, bár nyoma sincs komolyabb indoknak. Valószínűleg csak játszadozik egy keveset, legalábbis avatatlan szemeknek így tűnhet.
A másik társaságot nem taglalja tovább. Teljesen felesleges, elvégre ez a fickó valószínűleg nem azért jött ide, mert róluk szeretne beszélni, ahogyan a bárdnak sem áll szándékában. Helyette hallgatja a megannyi kérdést, miközben figyeli ahogy partnere egymás után dönti le a pohárkák tartalmát.*
- Lássuk csak... Nemrég szálltam le egy hajóról, gondoltam megünneplem a partra szállást. Az pedig, hogy egyedül, nos... Nemigen volt oly bátor ember, ki meg mert szólítani. Egészen mostanáig! De nem csak emberek, elfek, vagy egyéb teremtmények sem. Pedig azt hinné az ember, hogy a sok alkohol bátorságot ad *ad mégis választ a fel nem tett kérdésre, s most már ő maga is megragad egyet a poharak közül. Maguk közé emeli azt, nagyjából fejmagasságba, koccintásra várva, smaragdzöld szemeivel fürkészve a kellemes színnel megáldott rumot.*
- Egészségünkre, de főként önre, ki ijesztő személyem meg merte szólítani!
664. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-14 23:59:04
Üzenet elküldve: 2014-06-14 23:59:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Kalen, Zaranir - Ismerkedés//
*Eh, az eredeti páros közt van valami, hogy szeretők vagy testvérek, az más kérdés, de a hímneműnek nemigen tetszik ez a Zaranir. Asmä sem törné érte kezét-lábát, de ez nem számít, mivel ezt többé-kevésbé senkiért sem tenné. Most is csak hátradől, és időnként rumot kortyolva élvezi a kakasviadalt.
Sajnos vagy szerencsére előkerül egy pakli kártya, ami vagy oldani fogja a feszültséget, vagy ahhoz vezet, hogy a hímek megkéselik egymást. Amíg ez kiderül, még hátravan egy remélhetőleg kellemes játszma, amiből Asmänek esze ágában sincs kimaradni, még ha nem is maradt túl sok pénze, miután megszabadult a legutóbbi lókötő bandától. Persze az is előfordulhat, hogy a játék után éppen hogy több pénze lesz, ez legyen a jövő zenéje.*
Remek ötlet.
*Nem változtat testtartásán, és ez nem is áll szándékában. Az hiányzik még, hogy egy óvatlan mozdulattal elárulja, mikor milyen lapokat tart a kezében. Ennél azért több időt töltött már ehhez hasonló kétes lebujokban, ehhez hasonló kétes társaságok tagjaként.*
A hozzászólás írója (Asmä Alauda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.15 00:06:05
*Eh, az eredeti páros közt van valami, hogy szeretők vagy testvérek, az más kérdés, de a hímneműnek nemigen tetszik ez a Zaranir. Asmä sem törné érte kezét-lábát, de ez nem számít, mivel ezt többé-kevésbé senkiért sem tenné. Most is csak hátradől, és időnként rumot kortyolva élvezi a kakasviadalt.
Sajnos vagy szerencsére előkerül egy pakli kártya, ami vagy oldani fogja a feszültséget, vagy ahhoz vezet, hogy a hímek megkéselik egymást. Amíg ez kiderül, még hátravan egy remélhetőleg kellemes játszma, amiből Asmänek esze ágában sincs kimaradni, még ha nem is maradt túl sok pénze, miután megszabadult a legutóbbi lókötő bandától. Persze az is előfordulhat, hogy a játék után éppen hogy több pénze lesz, ez legyen a jövő zenéje.*
Remek ötlet.
*Nem változtat testtartásán, és ez nem is áll szándékában. Az hiányzik még, hogy egy óvatlan mozdulattal elárulja, mikor milyen lapokat tart a kezében. Ennél azért több időt töltött már ehhez hasonló kétes lebujokban, ehhez hasonló kétes társaságok tagjaként.*
A hozzászólás írója (Asmä Alauda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.15 00:06:05
663. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-14 23:44:31
Üzenet elküldve: 2014-06-14 23:44:31
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
-Ez a beszéd!*mondja jókedvűen, midőn az ifjú hölgy a felkínált italt elfogadni méltóztatott. Int is a csaposnak, ki már jól ismeri őt, s cinkos pillantással tesz le eléjük nem kevesebb, mint hat poharat a pultra. Draennar le is számolja a 54 aranyat, amint a csapos tölteni kezdi a Rumot a poharakba. *
-Ahogy gondolja...*bólint rá, hogy "hellyel kínálják", melyet egy igen elegáns mozdulattal old meg. A lány mellett ücsörgő fickót, ki már a pultra borulva hortyog, egészen egyszerűen meglöki, mire az ledől a székről, a férfi pedig közelebb húzza azt a lányhoz, s arcán elbűvölő mosollyal néz rá.*
-Draennar La'flaar, szolgálatára hölgyem.*nyújt kezet, s ha a lány elfogadja, akkor ahelyett, hogy megrázná, ajkához húzza, s futó csókot lehel rá, még azelőtt, hogy Zyria bármit tehetne ellene.*
-Szabadna az Ön nevét, kedves...?*pillant rá érdeklődve, bár jó eséllyel pár óra múlva már aligha fog rá emlékezni. Csupán egy nő van, kinek nevét sosem feledi el, s bármily meglepő, az bizony nem az anyja. De nem ám. A Nő emlékének kósza gondolatára önkéntelenül végigsimít a nyakában lógó kendőn, mely valaha élénkvörös volt, ám mára kissé megfakult a színe.*
-Ó, ők nem a barátaim, távolról sem...*pillant vissza a társaság felé, kik épp a félig már magánál lévő csalót támogatják kifelé az ivóból.*
-De higgye el, nem is szeretné megismerni őket. Nem olyan jól neveltek, mint szerénytelen jómagam.*villant újabb csábos mosolyt a nőre, majd újabb italt küld az előző után. A tengeren töltött évek alatt megedződött, s mostanra igen csak sokat kell igyon ahhoz, hogy annak foganatja is legyen. Ezen az estén pedig még nagyon is távol áll ettől, de nem zárkózik el semmitől, főleg ha jó a társaság.*
-S ha szabad megkérdeznem, remélem nem veszi tolakodásnak, de mit keres egy ilyen hölgy egy ehhez hasonló koszos lebujban? Azt már meg sem merem kérdezni, miért kezdett magában inni, hiszen lényegtelen is, miután már ketten vagyunk.*mosoly, az állandó mosoly az arcán, melytől női szívek kezdenek dobogni Artheniortól Lihanechig, s vissza. A mosoly, melyet elátkozott már megannyi megtört szívű asszony, s lány, a föld mélyén lobogó örök tűzbe kívánva annak viselőjét, nevezetesen Draennar La'flaart. Mert amekkora hódolója ő a női nemnek, oly nehezére esne lekötnie magát egynél, s ezt legnagyobb sajnálatára egyik sem érti meg. Pedig nem volt ő mindig ilyen, sőt... de mára már csak az emlékek maradtak.*
A hozzászólás írója (Draennar La'flaar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.15 00:14:19
-Ez a beszéd!*mondja jókedvűen, midőn az ifjú hölgy a felkínált italt elfogadni méltóztatott. Int is a csaposnak, ki már jól ismeri őt, s cinkos pillantással tesz le eléjük nem kevesebb, mint hat poharat a pultra. Draennar le is számolja a 54 aranyat, amint a csapos tölteni kezdi a Rumot a poharakba.
*-Ahogy gondolja...*bólint rá, hogy "hellyel kínálják", melyet egy igen elegáns mozdulattal old meg. A lány mellett ücsörgő fickót, ki már a pultra borulva hortyog, egészen egyszerűen meglöki, mire az ledől a székről, a férfi pedig közelebb húzza azt a lányhoz, s arcán elbűvölő mosollyal néz rá.*
-Draennar La'flaar, szolgálatára hölgyem.*nyújt kezet, s ha a lány elfogadja, akkor ahelyett, hogy megrázná, ajkához húzza, s futó csókot lehel rá, még azelőtt, hogy Zyria bármit tehetne ellene.*
-Szabadna az Ön nevét, kedves...?*pillant rá érdeklődve, bár jó eséllyel pár óra múlva már aligha fog rá emlékezni. Csupán egy nő van, kinek nevét sosem feledi el, s bármily meglepő, az bizony nem az anyja. De nem ám. A Nő emlékének kósza gondolatára önkéntelenül végigsimít a nyakában lógó kendőn, mely valaha élénkvörös volt, ám mára kissé megfakult a színe.*
-Ó, ők nem a barátaim, távolról sem...*pillant vissza a társaság felé, kik épp a félig már magánál lévő csalót támogatják kifelé az ivóból.*
-De higgye el, nem is szeretné megismerni őket. Nem olyan jól neveltek, mint szerénytelen jómagam.*villant újabb csábos mosolyt a nőre, majd újabb italt küld az előző után. A tengeren töltött évek alatt megedződött, s mostanra igen csak sokat kell igyon ahhoz, hogy annak foganatja is legyen. Ezen az estén pedig még nagyon is távol áll ettől, de nem zárkózik el semmitől, főleg ha jó a társaság.*
-S ha szabad megkérdeznem, remélem nem veszi tolakodásnak, de mit keres egy ilyen hölgy egy ehhez hasonló koszos lebujban? Azt már meg sem merem kérdezni, miért kezdett magában inni, hiszen lényegtelen is, miután már ketten vagyunk.*mosoly, az állandó mosoly az arcán, melytől női szívek kezdenek dobogni Artheniortól Lihanechig, s vissza. A mosoly, melyet elátkozott már megannyi megtört szívű asszony, s lány, a föld mélyén lobogó örök tűzbe kívánva annak viselőjét, nevezetesen Draennar La'flaart. Mert amekkora hódolója ő a női nemnek, oly nehezére esne lekötnie magát egynél, s ezt legnagyobb sajnálatára egyik sem érti meg. Pedig nem volt ő mindig ilyen, sőt... de mára már csak az emlékek maradtak.*
A hozzászólás írója (Draennar La'flaar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.15 00:14:19
662. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-14 23:27:37
Üzenet elküldve: 2014-06-14 23:27:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
*A lármázás különösképp nem zavarja. Egészen hozzászokott már az ilyesmihez, így csak oda les néhány pillanatra, hogy megfigyelje, mégis min folyik a vita. Közben persze az ott lévő alakokat is megjegyzi. Főként a csalóét, ki szép kis summát bezsebelhetett volna, ha nem bukik le. Ilyen az ő szerencséje, még jó, hogy a nő nem osztozik benne. Mikor pedig végez a méricskéléssel, vissza is fordul poharai felé, melyek közül hármat a fogadós felé tol, jelezve, hogy azok bizony kiürültek és el lehet őket vinni. Kivételesen nem azért tologatja őket, mert újabb kört kér. Csak most ért a városba, nem akar máris ágyban kikötni, bár sejtése szerint így is úgy fog sikerülni, hála a remek alapozásnak. Az már más kérdés, hogy most legalább saját lábain menne szobájáig, nem valahogy máshogy.
Addig-addig nézegeti megmaradt itókáját, míg meg nem érez valakit hátánál. A hang alapján tudja, hogy honnan jöhetett az alak, ahogyan azt is, hogy nagyjából hogyan néz ki. Éppen ezért nem érzi szükségét annak, hogy megforduljon, helyette inkább fogja a poharában lévő löttyöt és megissza gyorsan.*
- Egye fene, egy kör még belefér! *mondja, amint lecsapja a poharat. Egy ingyen italt szíves örömest elfogad. Nem saját erszényének ellensége, hogy még azt az egyet is belőle fizesse.*
- Az ingujjal mindig lebuknak... A barátai is társulnak, vagy el vannak foglalva azzal, hogy hogyan csaljanak? *kérdi közben mosolyogva. Lábait kissé lóbálni kezdi. A magas székről nem érnek le úgy, hiába nem olyan alacsony teremtés. Persze nem lóbálja sokáig. Hamarosan egy dallamot kezd dúdolni, egészen röviden, hogy addig is eltöltse az időt.*
- Jut eszembe, ne ácsorogjon, kerítsen egy széket! Tudom én, hogy állva jobban fér, de ülve mégiscsak kényelmesebb *mosolyog, miközben most már megfigyeli magának a fickót. Tekintete főként öltözékét vizsgálja, mi egészen egyszerű szerzemény. A fegyver viszont igencsak hasonlatos sajátjához, legalábbis a szablya. Ezt követően a férfi arcát kezdi figyelni, leragadva a borostánál, utána inkább visszafordul, hogy a poharakat figyelje, miket még mindig nem vittek el.*
- Ha már meghív, a nevét is árulja el! ~Akkor pedig már ha elfogadom, talán én is elárulom az enyémet. De csak ha kedvem van!~ *teszi hozzá gondolatban.*
*A lármázás különösképp nem zavarja. Egészen hozzászokott már az ilyesmihez, így csak oda les néhány pillanatra, hogy megfigyelje, mégis min folyik a vita. Közben persze az ott lévő alakokat is megjegyzi. Főként a csalóét, ki szép kis summát bezsebelhetett volna, ha nem bukik le. Ilyen az ő szerencséje, még jó, hogy a nő nem osztozik benne. Mikor pedig végez a méricskéléssel, vissza is fordul poharai felé, melyek közül hármat a fogadós felé tol, jelezve, hogy azok bizony kiürültek és el lehet őket vinni. Kivételesen nem azért tologatja őket, mert újabb kört kér. Csak most ért a városba, nem akar máris ágyban kikötni, bár sejtése szerint így is úgy fog sikerülni, hála a remek alapozásnak. Az már más kérdés, hogy most legalább saját lábain menne szobájáig, nem valahogy máshogy.
Addig-addig nézegeti megmaradt itókáját, míg meg nem érez valakit hátánál. A hang alapján tudja, hogy honnan jöhetett az alak, ahogyan azt is, hogy nagyjából hogyan néz ki. Éppen ezért nem érzi szükségét annak, hogy megforduljon, helyette inkább fogja a poharában lévő löttyöt és megissza gyorsan.*
- Egye fene, egy kör még belefér! *mondja, amint lecsapja a poharat. Egy ingyen italt szíves örömest elfogad. Nem saját erszényének ellensége, hogy még azt az egyet is belőle fizesse.*
- Az ingujjal mindig lebuknak... A barátai is társulnak, vagy el vannak foglalva azzal, hogy hogyan csaljanak? *kérdi közben mosolyogva. Lábait kissé lóbálni kezdi. A magas székről nem érnek le úgy, hiába nem olyan alacsony teremtés. Persze nem lóbálja sokáig. Hamarosan egy dallamot kezd dúdolni, egészen röviden, hogy addig is eltöltse az időt.*
- Jut eszembe, ne ácsorogjon, kerítsen egy széket! Tudom én, hogy állva jobban fér, de ülve mégiscsak kényelmesebb *mosolyog, miközben most már megfigyeli magának a fickót. Tekintete főként öltözékét vizsgálja, mi egészen egyszerű szerzemény. A fegyver viszont igencsak hasonlatos sajátjához, legalábbis a szablya. Ezt követően a férfi arcát kezdi figyelni, leragadva a borostánál, utána inkább visszafordul, hogy a poharakat figyelje, miket még mindig nem vittek el.*
- Ha már meghív, a nevét is árulja el! ~Akkor pedig már ha elfogadom, talán én is elárulom az enyémet. De csak ha kedvem van!~ *teszi hozzá gondolatban.*
661. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-14 23:02:34
Üzenet elküldve: 2014-06-14 23:02:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Asmä, Kalen - Ismerkedés//
*Zaranirt tevékenysége rosszallása ismeretlenek által nem különösebben hatotta meg soha, a mondandója annál inkább. Arcáról gyorsan elszáll a jókedv és meredt szemeiről gyorsan lesül, hogy nem képes tisztán eldönteni, hogy egy őrült vagy egy jövendőbeli felismeretlenségig agyonvert holttest áll vele szemben. Az elsővel nem lenne gond, sok van itt, bizonyára nem csodálkoznak rá és talán Zaranirt még el is engedik. Őt még nem is sajnálná, a másik két hölgyet annál inkább, hiszen ha egy ilyen elmebeteg fogja vezetni őket, csak a halál várhat rájuk. A széket arrébbhelyezik, hogy ne álljon az újtába, majd közel hajol, ha a mérete nem akadályozná, akár át az asztalon, majd majd szilárd komorsággal odasúgja társának.*
-Na, figyelj, neked nem tudom milyen szellemi fogyatékosságod van, de ha bárkinek kedves az élete a körülötted lévők közül, ezt most abbahagyod. Egyéb esetben magam nyúzlak meg, mielőtt másnak lenne rá alkalma. *Megvillantja oldalán fegyverét és annak recés pengéjét.*
-És még én vagyok a legkedvesebb és legszelídebb azok közül, akik itt belédköthetnek.
*Végül visszatér régi helyére, már csak azért is, mert kényelmetlen lenne egyébként ezt a pózt túl soká tartania. Amint képes egy kissé nyugalomba helyezni magát, elgondolkodik egy újabb ital rendelésén, majd miután újra felvette szelíd álmosolyát, válaszol is.*
-Természetesen egy paklinak mindig kell kéznél lennie. *majd csekély keresési idő után már egy paklinyi kártya kerül elő az erre alkalmas fémtokból, és el is kezdi keverni.*
-Játszunk rendesen vagy valami speciális igény?
~Kevés lesz a rum.~
*Zaranirt tevékenysége rosszallása ismeretlenek által nem különösebben hatotta meg soha, a mondandója annál inkább. Arcáról gyorsan elszáll a jókedv és meredt szemeiről gyorsan lesül, hogy nem képes tisztán eldönteni, hogy egy őrült vagy egy jövendőbeli felismeretlenségig agyonvert holttest áll vele szemben. Az elsővel nem lenne gond, sok van itt, bizonyára nem csodálkoznak rá és talán Zaranirt még el is engedik. Őt még nem is sajnálná, a másik két hölgyet annál inkább, hiszen ha egy ilyen elmebeteg fogja vezetni őket, csak a halál várhat rájuk. A széket arrébbhelyezik, hogy ne álljon az újtába, majd közel hajol, ha a mérete nem akadályozná, akár át az asztalon, majd majd szilárd komorsággal odasúgja társának.*
-Na, figyelj, neked nem tudom milyen szellemi fogyatékosságod van, de ha bárkinek kedves az élete a körülötted lévők közül, ezt most abbahagyod. Egyéb esetben magam nyúzlak meg, mielőtt másnak lenne rá alkalma. *Megvillantja oldalán fegyverét és annak recés pengéjét.*
-És még én vagyok a legkedvesebb és legszelídebb azok közül, akik itt belédköthetnek.
*Végül visszatér régi helyére, már csak azért is, mert kényelmetlen lenne egyébként ezt a pózt túl soká tartania. Amint képes egy kissé nyugalomba helyezni magát, elgondolkodik egy újabb ital rendelésén, majd miután újra felvette szelíd álmosolyát, válaszol is.*
-Természetesen egy paklinak mindig kell kéznél lennie. *majd csekély keresési idő után már egy paklinyi kártya kerül elő az erre alkalmas fémtokból, és el is kezdi keverni.*
-Játszunk rendesen vagy valami speciális igény?
~Kevés lesz a rum.~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3854-3873