Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 36 (701. - 720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
720. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-17 00:24:07
Üzenet elküldve: 2014-06-17 00:24:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rika, Asmä, Zaranir//
-Na látod, végre tegezel! Erről beszéltem! *Mondja, bár pontosan tudja, hogy nem ezt akarta kihozni a mellette ülő a szavaiból. Nem is különösebben érdekli, a témát lezártnak tekinti.*
-Hát, Rá inkább bíznám a hajót, mint arra az állítólagos kapitányra, persze csupán jelenleg. Nem azt mondom, hogy én akarok lenni az, aki elvezeti azt a monstrumot teljes legénységgel a fedélzeten, csupán előbb meg szeretném ismerni az embert.
*A palló szóba kerülésére vigyorog egyet, hogy ki is mondja éppen.
Még egy utolsó pillantást vet a kezeiben lévő lapokra, majd ő is felfedi őket.*
-Ha a két hölgy sem tud sokkal izgalmasabbat mutatni a te lapjaidnál *Fordija oldalra a fejét.*, akkor azt hiszem, hogy én nyertem.
-Na látod, végre tegezel! Erről beszéltem! *Mondja, bár pontosan tudja, hogy nem ezt akarta kihozni a mellette ülő a szavaiból. Nem is különösebben érdekli, a témát lezártnak tekinti.*
-Hát, Rá inkább bíznám a hajót, mint arra az állítólagos kapitányra, persze csupán jelenleg. Nem azt mondom, hogy én akarok lenni az, aki elvezeti azt a monstrumot teljes legénységgel a fedélzeten, csupán előbb meg szeretném ismerni az embert.
*A palló szóba kerülésére vigyorog egyet, hogy ki is mondja éppen.
Még egy utolsó pillantást vet a kezeiben lévő lapokra, majd ő is felfedi őket.*
-Ha a két hölgy sem tud sokkal izgalmasabbat mutatni a te lapjaidnál *Fordija oldalra a fejét.*, akkor azt hiszem, hogy én nyertem.
719. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 23:52:13
Üzenet elküldve: 2014-06-16 23:52:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Asmä, Kalen//
-Szóval csak ne a te hajódon legyen... *ragadja meg Kalen végszavát, ezzel ízlelgetve egy kissé a részt, ami nem volt ínyére a szövegben, majd a megjegyzés után halad tovább.*- De természetesen találkozni fognak vele, bár ha akad alkalmasabb jelölt, csak ki vele. Magát jelölni meg bárki képes. *Majdan Asmä felé néz kezével, mintha bemutatná az egyébként már egyébként is tagnak számító nőt.*
-Bár bizonytalan vagyok abban, hogy titkolózó társnőnk nem rejteget esetleg fel nem fedett képzettségei között elegendőt egy hajó elirányításához is akár.
*Egy kedveskedő mosollyal megküldi az üzenetet, rossz szándéka nem volt vele. Felfedezvén a Rumos üveg veszélyesen üresre hajló állapotát egy 35 aranyat elkülönít a kártyázásból és pár mozdulattal egyértelműsíti az egyik felszolgálóban a tarthatatlan állapot restaurálásának szándékát.
Miután kihozatják Rikának a süteményét és meghallgatta a többiek kétkedését, gyorsan le tervezi zárni ezen vitát.*
-Különösebben aggódni nem kell, mint mondtam, első sorban azért küldtem be jelöltet, mert eddig ez a kör nincs tisztázva. Aztán legfeljebb elvetődik. Meg a pallók is azért vannak, hogy az ilyen ügyeket el lehessen belső körben intézni. A találkozás pedig meg fog történni és a fogadtatásától függ majd a kinevezés is. Viszont az első pont sokkal érdekesebb jelenleg, azaz a hajó ügye, mely elég sokszor volt említve, azonban érdemi haladás a gondolat felvetésén túl nem történt... Viszont mivel én és ahogy érzékelem más sem tervez emelni, talán mutathatnánk a lapjainkat is...
*Majdan kezdésként le is teríti a szerencsésnek nem túlságosan mondható kezét és szemmel keresztet is vet a középen elterülő pénzhalomra.*
-Szóval csak ne a te hajódon legyen... *ragadja meg Kalen végszavát, ezzel ízlelgetve egy kissé a részt, ami nem volt ínyére a szövegben, majd a megjegyzés után halad tovább.*- De természetesen találkozni fognak vele, bár ha akad alkalmasabb jelölt, csak ki vele. Magát jelölni meg bárki képes. *Majdan Asmä felé néz kezével, mintha bemutatná az egyébként már egyébként is tagnak számító nőt.*
-Bár bizonytalan vagyok abban, hogy titkolózó társnőnk nem rejteget esetleg fel nem fedett képzettségei között elegendőt egy hajó elirányításához is akár.
*Egy kedveskedő mosollyal megküldi az üzenetet, rossz szándéka nem volt vele. Felfedezvén a Rumos üveg veszélyesen üresre hajló állapotát egy 35 aranyat elkülönít a kártyázásból és pár mozdulattal egyértelműsíti az egyik felszolgálóban a tarthatatlan állapot restaurálásának szándékát.
Miután kihozatják Rikának a süteményét és meghallgatta a többiek kétkedését, gyorsan le tervezi zárni ezen vitát.*-Különösebben aggódni nem kell, mint mondtam, első sorban azért küldtem be jelöltet, mert eddig ez a kör nincs tisztázva. Aztán legfeljebb elvetődik. Meg a pallók is azért vannak, hogy az ilyen ügyeket el lehessen belső körben intézni. A találkozás pedig meg fog történni és a fogadtatásától függ majd a kinevezés is. Viszont az első pont sokkal érdekesebb jelenleg, azaz a hajó ügye, mely elég sokszor volt említve, azonban érdemi haladás a gondolat felvetésén túl nem történt... Viszont mivel én és ahogy érzékelem más sem tervez emelni, talán mutathatnánk a lapjainkat is...
*Majdan kezdésként le is teríti a szerencsésnek nem túlságosan mondható kezét és szemmel keresztet is vet a középen elterülő pénzhalomra.*
718. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 23:16:36
Üzenet elküldve: 2014-06-16 23:16:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kalen, Äsma, Zaranir//
*A tárgyalásba nem szól bele, viszont leszűri a megfelelő tanulságokat, ami nem nagy kihívás, miután Rika nyíltan megfogalmazza, hogy kalózkodásról és hajólopásról van szó. Asmät már a gondolatra is elfogja az izgalom, ilyet ugyanis még sosem művelt, de mindig is ábrándosan gondolt a kalózéletre - ahogy valószínűleg minden tengerszerető kalandor teszi. Most még az eddiginél is jobban örül, hogy odacsapódott az asztaltársasághoz, bár tisztában van vele, hogy a vállalkozásuk minden bizonnyal kockázatos lesz.
Halkan egy kalózdalt kezd dúdolni, egyszerűen nem tud ellenállni a kísértésnek. Valószínűleg csak a közvetlenül mellette ülők hallják, de most nem is a szereplés a célja, csak úgy dúdolgat magában, míg végre elérkezik a pillanat, amikor kiderül, ki nyeri az asztal közepén halmozódó (és remélhetőleg tovább már nem szaporodó) aranyakat.*
*A tárgyalásba nem szól bele, viszont leszűri a megfelelő tanulságokat, ami nem nagy kihívás, miután Rika nyíltan megfogalmazza, hogy kalózkodásról és hajólopásról van szó. Asmät már a gondolatra is elfogja az izgalom, ilyet ugyanis még sosem művelt, de mindig is ábrándosan gondolt a kalózéletre - ahogy valószínűleg minden tengerszerető kalandor teszi. Most még az eddiginél is jobban örül, hogy odacsapódott az asztaltársasághoz, bár tisztában van vele, hogy a vállalkozásuk minden bizonnyal kockázatos lesz.
Halkan egy kalózdalt kezd dúdolni, egyszerűen nem tud ellenállni a kísértésnek. Valószínűleg csak a közvetlenül mellette ülők hallják, de most nem is a szereplés a célja, csak úgy dúdolgat magában, míg végre elérkezik a pillanat, amikor kiderül, ki nyeri az asztal közepén halmozódó (és remélhetőleg tovább már nem szaporodó) aranyakat.*
717. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 22:13:13
Üzenet elküldve: 2014-06-16 22:13:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Moon és Morwon //
*A fogadós unottan kezdi el törölgetni a poharat, miután Morwon elkéri tőle az egyik szoba kulcsát. Hát, mostanság nincs túl nagy forgalom, bár a férfi nagyon reméli, hogy a meleg idő eljövetelével egyre többen látogatják majd a kikötőt a kellemes víz reményében, ez pedig még több pénzt jelenthet számára! Ám ez a hét egy katasztrófa volt... Ezen gondolatokból zökkenti ki Moon, aki mutatja felé a húsokat. A fogadós felvonja szemöldökét, hiszen megvannak a saját vadászai, viszont beadja derekát, s átveszi a combokat. Először persze megszagolja őket, keres rajtuk "hibát", vagy egyebet, mely a mérgezésükre utalhatna, viszont nem talál semmit. Ehhez elég jó orra van, így egyből kiszúrná, ha valami gond lenne az étellel, ám azok szinte tökéletesek.*
- Szép darabok, az már biztos! Kettőszáz aranyat tudok értük adni! *mondja lelkesen* Ha esetleg vadásznak többet, s erre járnak, szívesen látom magukat!
*Azzal Moonxylwery Dwirinthalen kezébe nyom 200 aranyat. Ezen tudnak osztozni, már ha akarnak. A fogadós viszont nem törődik tovább velük, hanem bevágódik a konyhába, s már kezdi is sütni őket - nem biztos, hogy a vendégeknek, inkább magának akar egy jó estét szerezni, talán ezért is fizetett értük annyit, hiszen idegenektől a fogadó részére nem igazán fogadhat el húst. Viszont magának... Ilyen szép combokat nem hagyhatott futni hagyni!*
*A fogadós unottan kezdi el törölgetni a poharat, miután Morwon elkéri tőle az egyik szoba kulcsát. Hát, mostanság nincs túl nagy forgalom, bár a férfi nagyon reméli, hogy a meleg idő eljövetelével egyre többen látogatják majd a kikötőt a kellemes víz reményében, ez pedig még több pénzt jelenthet számára! Ám ez a hét egy katasztrófa volt... Ezen gondolatokból zökkenti ki Moon, aki mutatja felé a húsokat. A fogadós felvonja szemöldökét, hiszen megvannak a saját vadászai, viszont beadja derekát, s átveszi a combokat. Először persze megszagolja őket, keres rajtuk "hibát", vagy egyebet, mely a mérgezésükre utalhatna, viszont nem talál semmit. Ehhez elég jó orra van, így egyből kiszúrná, ha valami gond lenne az étellel, ám azok szinte tökéletesek.*
- Szép darabok, az már biztos! Kettőszáz aranyat tudok értük adni! *mondja lelkesen* Ha esetleg vadásznak többet, s erre járnak, szívesen látom magukat!
*Azzal Moonxylwery Dwirinthalen kezébe nyom 200 aranyat.
Ezen tudnak osztozni, már ha akarnak. A fogadós viszont nem törődik tovább velük, hanem bevágódik a konyhába, s már kezdi is sütni őket - nem biztos, hogy a vendégeknek, inkább magának akar egy jó estét szerezni, talán ezért is fizetett értük annyit, hiszen idegenektől a fogadó részére nem igazán fogadhat el húst. Viszont magának... Ilyen szép combokat nem hagyhatott futni hagyni!*
716. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 20:10:32
Üzenet elküldve: 2014-06-16 20:10:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Morwon //
* Az óriás úgy tűnik nem fél a sötétségtől. Szerencsére egy kissé visszafogja a lépteit így Moon is lépést tud vele tartani a kitűzött cél felé ami jelen esetben éppen a Rumos Róka. A nőstény vagy kétszer épp, hogy meg nem szólítja, hogy mégis hova siet ennyire, nem várja ott senki remélhetőleg. Ő maga nem beszélt meg találkozót a Rókában senkivel, mint ahogyan az óriás sem tudhatta, hogy pont erre fog vezetni az útjuk.
Valahol éjfél után de pirkadat előtt léphetnek be a fogadóba. Jó néhányan beszélgetnek még az asztaloknál de ismerőst nem lát hát követi az előtte utat törő óriást. Talán most először gondol arra, hogy milyen jó is volna "megtartani" Morwont. Nem úgy mint valamikor régen az útjába keveredett nyúlfiókát, nem az "Ugye Den megtarthatom!" felkiáltással és szempilla rebegtetéssel. Nem, inkább mint testőrt, szolgálót, lovagot ki vigyáz minden lépésére persze csak ha az óriás tervei között szerepel efféle életforma.
Már épp nézne körbe, hogy magához rendelje a fogadóst, vagy ha az nincs a közelben legalább egy rangidős inast amikor hallja Morwon szobarendelését. Ezen egy kissé meglepődik. Van egy olyan kósza sejtése, hogy aranyak szempontjából sokkal jobban van eleresztve otthonról mint az óriás na de az efféle kedves gesztusoktól nem kell elvenni a felszíni hímek kedvét.*
- Köszönöm. *mondja egy halvány félmosollyal ajkain *Bár nem kellett volna. *teszi hozzá majd ha megkapták a szobakulcsot a vadbőrbe csomagolt három combot is felmutatja.*
- Nincs szükségük friss vaddisznóhúsra?
* Az óriás úgy tűnik nem fél a sötétségtől. Szerencsére egy kissé visszafogja a lépteit így Moon is lépést tud vele tartani a kitűzött cél felé ami jelen esetben éppen a Rumos Róka. A nőstény vagy kétszer épp, hogy meg nem szólítja, hogy mégis hova siet ennyire, nem várja ott senki remélhetőleg. Ő maga nem beszélt meg találkozót a Rókában senkivel, mint ahogyan az óriás sem tudhatta, hogy pont erre fog vezetni az útjuk.
Valahol éjfél után de pirkadat előtt léphetnek be a fogadóba. Jó néhányan beszélgetnek még az asztaloknál de ismerőst nem lát hát követi az előtte utat törő óriást. Talán most először gondol arra, hogy milyen jó is volna "megtartani" Morwont. Nem úgy mint valamikor régen az útjába keveredett nyúlfiókát, nem az "Ugye Den megtarthatom!" felkiáltással és szempilla rebegtetéssel. Nem, inkább mint testőrt, szolgálót, lovagot ki vigyáz minden lépésére persze csak ha az óriás tervei között szerepel efféle életforma.
Már épp nézne körbe, hogy magához rendelje a fogadóst, vagy ha az nincs a közelben legalább egy rangidős inast amikor hallja Morwon szobarendelését. Ezen egy kissé meglepődik. Van egy olyan kósza sejtése, hogy aranyak szempontjából sokkal jobban van eleresztve otthonról mint az óriás na de az efféle kedves gesztusoktól nem kell elvenni a felszíni hímek kedvét.*
- Köszönöm. *mondja egy halvány félmosollyal ajkain *Bár nem kellett volna. *teszi hozzá majd ha megkapták a szobakulcsot a vadbőrbe csomagolt három combot is felmutatja.*
- Nincs szükségük friss vaddisznóhúsra?
715. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 20:09:48
Üzenet elküldve: 2014-06-16 20:09:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// Túlélőtúra //
*A matróz szemében még mindig ott lapul az önfeledett kíváncsiság, mely a teleportálásra irányul. Már egy ilyen élmény is elég volt neki ahhoz, hogy egy hajót szerezzen Mordach és Mordokhai részére. Így hát a Vörös megkapaszkodik a férfi vállában, amaz is így tesz - szorítása igen erős, látszik rajta az izgatottság -, majd mindenek előtt tájékoztatja pár dologról.*
- Namármost, egy sűrű fekete "világba" fogunk belépni, ahol úgy fogod érezni, mintha víz alatt lennél. Könnyen lehet légszomjad, illetve nyomást érezhetsz a mellkasodon. Az a lényeg, hogy sose engedd el a karom, mert az végzetes is lehet, ha a feketeségben ragadsz... *mondja teljes komolysággal* Ha földet érünk, akkor könnyedén elszédülhetsz, úgyhogy egyelőre próbáld meg majd összeszedni magad, és arra figyelni, hogy megállj a lábadon. Na, mehetünk?
*Vigyorodik el a Vörös, majd mikor a matróztól megkapta az izgatott bólintást, el is mormolja magában az igét, s pillanatokon belül beszippantja őket a sötétség. Mordach már számtalanszor alkalmazta ezt a varázslatot, így neki nincs semmi újdonság, ellenben útitársával! Hamarosan meg is érkeznek valahova a Rókalyuk mellé egy nagyobb szélforgataggal. A férfi azonnal összerogyik, kicsit émelyegni is kezd, viszont hamarosan magához tér, s ámuldozva pillant körbe.*
- El se hiszem...
*Csillogó szemeiben a gyermeki vágyat pillantja meg Mordach - hiába üti vagy az ötven esztendőt is a matróz. Felsegíti végül a földről, s miután megbeszélik a továbbiakat, félig-meddig a Vörös be is lép a fogadóba. A férfi természetesen teljesíti az alku rá eső részét, így miután elköszönnek egymástól, már megy is intézni a hajót, mely egy órán belül az övék is lesz. Addig is Mordach megkeresi Mordokhait, akinek túlságosan sokat talán nem is kellett várnia, hiszen előbb érkezett, mint azt gondolta volna. Így hát körbepillant a fogadóban, mikor is egy ponton elkerekednek szemei.*
- Erf?
*Súgja maga elé, s hirtelen dobban benne valami, amint meglátja a két hölgyet. Maga sem tudja megmagyarázni, mi volt ez, viszont a férfi megjegyezte, az már biztos! Gyorsan oda is siet melléjük, majd nagy hanggal, örömmel felszólal - az éjhölgy mögül.*
- Szép jó estét!
*Mosolyodik el, vörös íriszeit alig levéve a mélységiről. Mordokhaijjal kezet fog, majd átnyújtja neki kardját, és saját tekercseit maga mellé helyezi a földre, immáron jobban ügyelve arra, hogy ne érje becstelen kéz.*
- Önök meg mit keresnek itt? Már épp azt... Mármint azt gondoltuk, hogy talán Önök is velünk tarthatnának, erre tessék! Kiket fújt ide a szél? *mondja sejtelmesen* Már ha be tudják tartani a szabályokat! *vigyorodik el végül utalva arra, hogy csak és kizárólag kés lehet náluk* Viszont nagyon örülök, hogy újra látom Önöket. *mondja hangjában egy sóhajjal* Viszont én amondó vagyok, hogy hajtsuk álomra fejünket, Önök pedig ha nem sietnek sehová, aludjanak egyet az ajánlatra, s reggel találkozzunk újra! *ekkor társa felé pillant* Hamarosan leszáll az éj, így úgyis nehezen jutnánk el a szigetre. Na meg épp készülőben van a hajónk, az is idő... Úgyhogy azt javaslom, hogy holnap induljunk el, amint felkel a nap. Így ott lesz az egész napunk utazni, ha esetleg nem találnánk meg elsőre.
*Pillant határozottan mindenkire, majd ha nincs ellenvetés, akkor össze is szedi holmiját, s felsiet az emeletre. Odafent pillanatokon belül megkörnyékezik az álmok, melyekben újra egy nagyon is ismerős éjbőrű személy tartózkodik...
A reggel hamar eljön, s amint a tengeren felbukik a nap, Mordach már pattan is ki az ágyból, s málháját összekapva siet le a fogadóba. Ott még nem tartózkodik senki, így hát az ajtót nyitva hagyva kilép a kikötőbe, s megáll az ablak előtt, hogy lássák a többiek is, ha megérkeznek. A hajó pedig, amit a lelkes matróz intézett nekik, ott áll a Vöröstől nem messze. Nem egy nagy darab, de az eredeti tervnél, miszerint csónakkal vágnak neki az útnak, sokkal jobb. Na meg itt négyen is könnyedén elférnek... Mordach hát reményekkel teli tekintettel kulcsolja össze karjait, s figyeli a messzi hullámokat, miközben várja a többieket.*
*A matróz szemében még mindig ott lapul az önfeledett kíváncsiság, mely a teleportálásra irányul. Már egy ilyen élmény is elég volt neki ahhoz, hogy egy hajót szerezzen Mordach és Mordokhai részére. Így hát a Vörös megkapaszkodik a férfi vállában, amaz is így tesz - szorítása igen erős, látszik rajta az izgatottság -, majd mindenek előtt tájékoztatja pár dologról.*
- Namármost, egy sűrű fekete "világba" fogunk belépni, ahol úgy fogod érezni, mintha víz alatt lennél. Könnyen lehet légszomjad, illetve nyomást érezhetsz a mellkasodon. Az a lényeg, hogy sose engedd el a karom, mert az végzetes is lehet, ha a feketeségben ragadsz... *mondja teljes komolysággal* Ha földet érünk, akkor könnyedén elszédülhetsz, úgyhogy egyelőre próbáld meg majd összeszedni magad, és arra figyelni, hogy megállj a lábadon. Na, mehetünk?
*Vigyorodik el a Vörös, majd mikor a matróztól megkapta az izgatott bólintást, el is mormolja magában az igét, s pillanatokon belül beszippantja őket a sötétség. Mordach már számtalanszor alkalmazta ezt a varázslatot, így neki nincs semmi újdonság, ellenben útitársával! Hamarosan meg is érkeznek valahova a Rókalyuk mellé egy nagyobb szélforgataggal. A férfi azonnal összerogyik, kicsit émelyegni is kezd, viszont hamarosan magához tér, s ámuldozva pillant körbe.*
- El se hiszem...
*Csillogó szemeiben a gyermeki vágyat pillantja meg Mordach - hiába üti vagy az ötven esztendőt is a matróz. Felsegíti végül a földről, s miután megbeszélik a továbbiakat, félig-meddig a Vörös be is lép a fogadóba. A férfi természetesen teljesíti az alku rá eső részét, így miután elköszönnek egymástól, már megy is intézni a hajót, mely egy órán belül az övék is lesz. Addig is Mordach megkeresi Mordokhait, akinek túlságosan sokat talán nem is kellett várnia, hiszen előbb érkezett, mint azt gondolta volna. Így hát körbepillant a fogadóban, mikor is egy ponton elkerekednek szemei.*
- Erf?
*Súgja maga elé, s hirtelen dobban benne valami, amint meglátja a két hölgyet. Maga sem tudja megmagyarázni, mi volt ez, viszont a férfi megjegyezte, az már biztos! Gyorsan oda is siet melléjük, majd nagy hanggal, örömmel felszólal - az éjhölgy mögül.*
- Szép jó estét!
*Mosolyodik el, vörös íriszeit alig levéve a mélységiről. Mordokhaijjal kezet fog, majd átnyújtja neki kardját, és saját tekercseit maga mellé helyezi a földre, immáron jobban ügyelve arra, hogy ne érje becstelen kéz.*
- Önök meg mit keresnek itt? Már épp azt... Mármint azt gondoltuk, hogy talán Önök is velünk tarthatnának, erre tessék! Kiket fújt ide a szél? *mondja sejtelmesen* Már ha be tudják tartani a szabályokat! *vigyorodik el végül utalva arra, hogy csak és kizárólag kés lehet náluk* Viszont nagyon örülök, hogy újra látom Önöket. *mondja hangjában egy sóhajjal* Viszont én amondó vagyok, hogy hajtsuk álomra fejünket, Önök pedig ha nem sietnek sehová, aludjanak egyet az ajánlatra, s reggel találkozzunk újra! *ekkor társa felé pillant* Hamarosan leszáll az éj, így úgyis nehezen jutnánk el a szigetre. Na meg épp készülőben van a hajónk, az is idő... Úgyhogy azt javaslom, hogy holnap induljunk el, amint felkel a nap. Így ott lesz az egész napunk utazni, ha esetleg nem találnánk meg elsőre.
*Pillant határozottan mindenkire, majd ha nincs ellenvetés, akkor össze is szedi holmiját, s felsiet az emeletre. Odafent pillanatokon belül megkörnyékezik az álmok, melyekben újra egy nagyon is ismerős éjbőrű személy tartózkodik...
A reggel hamar eljön, s amint a tengeren felbukik a nap, Mordach már pattan is ki az ágyból, s málháját összekapva siet le a fogadóba. Ott még nem tartózkodik senki, így hát az ajtót nyitva hagyva kilép a kikötőbe, s megáll az ablak előtt, hogy lássák a többiek is, ha megérkeznek. A hajó pedig, amit a lelkes matróz intézett nekik, ott áll a Vöröstől nem messze. Nem egy nagy darab, de az eredeti tervnél, miszerint csónakkal vágnak neki az útnak, sokkal jobb. Na meg itt négyen is könnyedén elférnek... Mordach hát reményekkel teli tekintettel kulcsolja össze karjait, s figyeli a messzi hullámokat, miközben várja a többieket.*
714. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 19:05:57
Üzenet elküldve: 2014-06-16 19:05:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
//Moon//
*Közel háromnegyed órája mennek, a dokkokat már elhagyták és a Rumos Rókalyukhoz érnek. Morwon a hátán cipeli a maradék húst. A bejárat előtt egyből egy kis tető van, alatta fapadok.
Kicsit megáll az óriás és hátrafordul. Hosszú út van már mögötte, elálmosodott. Látja a kivilágított kikötőt, ezután újra a fogadó felé fordul. Belépnek. Morwon orrát egyből megcsapja a levegőben terjengő izzadság szaga. Viszont ugyanitt érzi a finom ételek szagát is. Már nem éhes, valószínűleg a sötételf sem, hiszen nemrég ettek. Kicsit beljebb megy, majd szétnéz jobban is. A falakon közvetlenül egymás mellett fáklyák vannak elhelyezve. Nincs sok ember, de mégis nagy a hangzavar. A fogadó egy másik részénél viszont sokkal nagyobb a csend, ott nincs senki, legalábbis Morwon nem látja, hogy lenne ott valaki. Egyre beljebb megy, egészen a pultig. Ekkor megszólal: *
- Üdv, ha jól látom 20 aranyba kerül, ha két főnek kérek Szobát (1. emelet)-en.
*Közel háromnegyed órája mennek, a dokkokat már elhagyták és a Rumos Rókalyukhoz érnek. Morwon a hátán cipeli a maradék húst. A bejárat előtt egyből egy kis tető van, alatta fapadok.
Kicsit megáll az óriás és hátrafordul. Hosszú út van már mögötte, elálmosodott. Látja a kivilágított kikötőt, ezután újra a fogadó felé fordul. Belépnek. Morwon orrát egyből megcsapja a levegőben terjengő izzadság szaga. Viszont ugyanitt érzi a finom ételek szagát is. Már nem éhes, valószínűleg a sötételf sem, hiszen nemrég ettek. Kicsit beljebb megy, majd szétnéz jobban is. A falakon közvetlenül egymás mellett fáklyák vannak elhelyezve. Nincs sok ember, de mégis nagy a hangzavar. A fogadó egy másik részénél viszont sokkal nagyobb a csend, ott nincs senki, legalábbis Morwon nem látja, hogy lenne ott valaki. Egyre beljebb megy, egészen a pultig. Ekkor megszólal: *
- Üdv, ha jól látom 20 aranyba kerül, ha két főnek kérek Szobát (1. emelet)-en.
713. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 18:28:58
Üzenet elküldve: 2014-06-16 18:28:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
-Ezt mondjuk én nem így látom, a legtöbb részeg tengerész a kulcslyukat is meg...khmm.*fojtja inkább el a mondat végét, mielőtt még kiszaladna a száján. Inkább hanyagolja is a témát, s újra a pipájába temetkezik. Az, hogy a lány előtte vetkőzik, nem vált ki belőle különösebb reakciót. Megbámulja, persze, hogy a fenébe ne tenné?! Elvégre férfiból van... de ennyi, nem több. Igazság szerint kissé meg is lepi a dolog, hiszen alig ismerik egymást, sőt, a lány kategorikusan kijelentette, hogy nem is fognak többet találkozni. Ez egyébként jó eséllyel igaz is, tekintve, hogy Draennar hamarosan úgyis egy új hajó után néz, ahol lehúzhat egy újabb utat, egy újabb kikötői ivóig, vagy éppenséggel bordélyházig.*
-Minden csak nézőpont kérdése.*ránt egyet a vállán.*
-Lehettem volna én is tisztességes ember, de helyette legyőzött a kaland és a tenger utáni vágy, így aztán az életem hajókon, és kikötői kocsmákban töltöm. De nem vagyok elégedetlen, meg szerintem te sem vagy az. Ha ezeket a döntéseket nem hoztuk volna meg, akkor nem azok lennénk, akik.*kissé mintha filozofikus hangulatúra sikeredett volna ez a reggel, de hát Draennar már csak ilyen. A legtöbben nem látnak benne mást, mint egy ostoba jóképű tengerészt, pedig neki nagyon is a helyén van az esze, meg a szíve is. Többek között ezért sem hagyta tegnap éjjel ott a lányt összeesni, ahol éppen össze akart esni.*
-Később majd megtanítalak rá.*válaszolja, most nincs kedve dalolászni.*
-Egyébként is, megfájdulna tőle a fejed.*teszi hozzá kuncogva.*
-Ezt mondjuk én nem így látom, a legtöbb részeg tengerész a kulcslyukat is meg...khmm.*fojtja inkább el a mondat végét, mielőtt még kiszaladna a száján. Inkább hanyagolja is a témát, s újra a pipájába temetkezik. Az, hogy a lány előtte vetkőzik, nem vált ki belőle különösebb reakciót. Megbámulja, persze, hogy a fenébe ne tenné?! Elvégre férfiból van... de ennyi, nem több. Igazság szerint kissé meg is lepi a dolog, hiszen alig ismerik egymást, sőt, a lány kategorikusan kijelentette, hogy nem is fognak többet találkozni. Ez egyébként jó eséllyel igaz is, tekintve, hogy Draennar hamarosan úgyis egy új hajó után néz, ahol lehúzhat egy újabb utat, egy újabb kikötői ivóig, vagy éppenséggel bordélyházig.*
-Minden csak nézőpont kérdése.*ránt egyet a vállán.*
-Lehettem volna én is tisztességes ember, de helyette legyőzött a kaland és a tenger utáni vágy, így aztán az életem hajókon, és kikötői kocsmákban töltöm. De nem vagyok elégedetlen, meg szerintem te sem vagy az. Ha ezeket a döntéseket nem hoztuk volna meg, akkor nem azok lennénk, akik.*kissé mintha filozofikus hangulatúra sikeredett volna ez a reggel, de hát Draennar már csak ilyen. A legtöbben nem látnak benne mást, mint egy ostoba jóképű tengerészt, pedig neki nagyon is a helyén van az esze, meg a szíve is. Többek között ezért sem hagyta tegnap éjjel ott a lányt összeesni, ahol éppen össze akart esni.*
-Később majd megtanítalak rá.*válaszolja, most nincs kedve dalolászni.*
-Egyébként is, megfájdulna tőle a fejed.*teszi hozzá kuncogva.*
712. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 15:42:27
Üzenet elküldve: 2014-06-16 15:42:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kalen, Äsma, Zaranir//
- Tényleg? *Meglepetten néz a nőre, tulajdonképpen már végleg elveszett a játék menetében, annyi a változás, hogy ezúttal teljesen egyértelművé tette ezt.*
- Bocsesz. Azt kell hogy mondjam, ez nem épp az én játékom.
*Kissé elvörösödik a baki után, de hamar eltereli figyelmét a két férfi beszélgetése. Persze nem túlzottan értékeli a módot, ahogyan a hölgyike okítja, de egyértelműen ő hibázott, így nem torolja meg a dolgot.*
- Tudom jól, Kalen. Ahogy azt is, hogy a köreinkben nem szokás az efféle beszéd...távolságtartó. *Mosolyog bátyjára, majd Zaranir felé fordul.* - De maga talán épp oly bizalmatlan, hogy beszédmódja a helyzethez illjen... nem is hibáztatom. Elvégre ki bízna meg kalózokban?
*Nem fél attól, hogy esetleg elárulta volna magát, elvégre külseje is messze árulkodik foglalkozásáról. Nem is szándékozta eltitkolni. Zaranir szavaira érdeklődve csillan fel tekintete.*
- Ha valóban vannak itt efféle ismerősei, akkor máris a hasznunkra vált, Kalen. Elvégre akármilyen hajót is lopunk, kettőnkből nem lesz legénység. Ha az a férfi bizonyítja hozzáértését, semmi akadálya, hogy a kapitányom legyen.
*Rikát sosem érdekelték a pozíciók vagy a hatalom, pusztán a tengerre vágyik, a hajókabin ölelésében érzi igazán otthon magát.*
- Erre én is kíváncsi volnék. Felteszem, tudja a módját, hogyan találkozhatnánk vele.
*Pillant Zaranirra érdeklődve.*
-
- Tényleg? *Meglepetten néz a nőre, tulajdonképpen már végleg elveszett a játék menetében, annyi a változás, hogy ezúttal teljesen egyértelművé tette ezt.*
- Bocsesz. Azt kell hogy mondjam, ez nem épp az én játékom.
*Kissé elvörösödik a baki után, de hamar eltereli figyelmét a két férfi beszélgetése. Persze nem túlzottan értékeli a módot, ahogyan a hölgyike okítja, de egyértelműen ő hibázott, így nem torolja meg a dolgot.*
- Tudom jól, Kalen. Ahogy azt is, hogy a köreinkben nem szokás az efféle beszéd...távolságtartó. *Mosolyog bátyjára, majd Zaranir felé fordul.* - De maga talán épp oly bizalmatlan, hogy beszédmódja a helyzethez illjen... nem is hibáztatom. Elvégre ki bízna meg kalózokban?
*Nem fél attól, hogy esetleg elárulta volna magát, elvégre külseje is messze árulkodik foglalkozásáról. Nem is szándékozta eltitkolni. Zaranir szavaira érdeklődve csillan fel tekintete.*
- Ha valóban vannak itt efféle ismerősei, akkor máris a hasznunkra vált, Kalen. Elvégre akármilyen hajót is lopunk, kettőnkből nem lesz legénység. Ha az a férfi bizonyítja hozzáértését, semmi akadálya, hogy a kapitányom legyen.
*Rikát sosem érdekelték a pozíciók vagy a hatalom, pusztán a tengerre vágyik, a hajókabin ölelésében érzi igazán otthon magát.*
- Erre én is kíváncsi volnék. Felteszem, tudja a módját, hogyan találkozhatnánk vele.
*Pillant Zaranirra érdeklődve.*
-
711. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 13:49:29
Üzenet elküldve: 2014-06-16 13:49:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
*Könnyű azt mondani, hogy jobban fog figyelni, meg ügyelni magára. Minden egyes ilyen alkalom után megfogadja, mégis, valahogy sosem jön neki össze. Ha akad egy-két alak, ki meg akarja hívni, olyan céllal, hogy leitassa, remélve, hogy lesz valami, akkor ő iszik, legyen utána bármi. Azt viszont nem mondhatná, hogy éltek már vissza ezzel, legalábbis nem tud róla. Sőt, másnap az illetékesek mindig elég furcsán néztek rá, egészen érthető okokból.*
- Azt hiszem, ha túl sokat iszom, nem sok férfi akar velem kezdeni bármit is *neveti, korábbi tanulságából levonva a tényt. Talán nem is baj. Talán még jól is jön ilyen szempontból, hogy ittasan úgy viselkedik, ahogy. Így talán tényleg nagyobb biztonságban van, mintha csak úgy ülne ott, vagy rámászna valamelyik alakra, mint oly sokan teszik.
A kis beszámoló egészen átlagosan indul. Annak is tűnik, egészen a ki nem mondott szavakig. Azok bizony felkeltik Zyria érdeklődését, csakhogy úgy véli, nem fog kiderülni az, amit a másik elhallgat. Most semmiképp, talán kicsivel később. Persze csak akkor, ha lesz is később. Ebben azért igencsak kételkedik, de nincs mit tenni. Közben az ajtón is kopognak. A nő odamegy, hogy kinyissa azt, hogy a kint ácsorgók bejöhessenek és összerakhassák fürdőjét. Nem tart tovább néhány percnél, már mennek is. Ekkor a bárd a dézsához sétál, majd ujját beledugva megnézi annak hőmérsékletét. A komoly szavakon elmélkedik, miközben újra vetkőzésbe kezd, ezúttal háttal a férfinak. Mikor már teljesen csupaszon áll, egyik kezét keresztül vezeti mellei előtt, míg a másikkal segít magának bemászni a dézsába.*
- Azért valamennyire az én hibám is. Elvégre én mentem azokhoz az alakokhoz *kezd bele, miközben lassan megmártózik.*
- Ők adtak nekem enni és fedélt a fejem fölé. Meg ők szoktattak rá az italra is *nevet fel.*
- Akárhogy is, ha ott hagytam volna őket, talán minden más lett volna. A gyomrom azonban erősebb volt, mint a szívem *mondja egyszerűen.*
- De mindegy is, ilyesmivel kár foglalkozni! Hogy is volt az a tegnapi dal?
*Könnyű azt mondani, hogy jobban fog figyelni, meg ügyelni magára. Minden egyes ilyen alkalom után megfogadja, mégis, valahogy sosem jön neki össze. Ha akad egy-két alak, ki meg akarja hívni, olyan céllal, hogy leitassa, remélve, hogy lesz valami, akkor ő iszik, legyen utána bármi. Azt viszont nem mondhatná, hogy éltek már vissza ezzel, legalábbis nem tud róla. Sőt, másnap az illetékesek mindig elég furcsán néztek rá, egészen érthető okokból.*
- Azt hiszem, ha túl sokat iszom, nem sok férfi akar velem kezdeni bármit is *neveti, korábbi tanulságából levonva a tényt. Talán nem is baj. Talán még jól is jön ilyen szempontból, hogy ittasan úgy viselkedik, ahogy. Így talán tényleg nagyobb biztonságban van, mintha csak úgy ülne ott, vagy rámászna valamelyik alakra, mint oly sokan teszik.
A kis beszámoló egészen átlagosan indul. Annak is tűnik, egészen a ki nem mondott szavakig. Azok bizony felkeltik Zyria érdeklődését, csakhogy úgy véli, nem fog kiderülni az, amit a másik elhallgat. Most semmiképp, talán kicsivel később. Persze csak akkor, ha lesz is később. Ebben azért igencsak kételkedik, de nincs mit tenni. Közben az ajtón is kopognak. A nő odamegy, hogy kinyissa azt, hogy a kint ácsorgók bejöhessenek és összerakhassák fürdőjét. Nem tart tovább néhány percnél, már mennek is. Ekkor a bárd a dézsához sétál, majd ujját beledugva megnézi annak hőmérsékletét. A komoly szavakon elmélkedik, miközben újra vetkőzésbe kezd, ezúttal háttal a férfinak. Mikor már teljesen csupaszon áll, egyik kezét keresztül vezeti mellei előtt, míg a másikkal segít magának bemászni a dézsába.*
- Azért valamennyire az én hibám is. Elvégre én mentem azokhoz az alakokhoz *kezd bele, miközben lassan megmártózik.*
- Ők adtak nekem enni és fedélt a fejem fölé. Meg ők szoktattak rá az italra is *nevet fel.*
- Akárhogy is, ha ott hagytam volna őket, talán minden más lett volna. A gyomrom azonban erősebb volt, mint a szívem *mondja egyszerűen.*
- De mindegy is, ilyesmivel kár foglalkozni! Hogy is volt az a tegnapi dal?
710. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 13:29:28
Üzenet elküldve: 2014-06-16 13:29:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
-Jogos.*bólint nagyot, hiszen bármely férfi szívesen elnézegetné azt, ahogy két nő elszórakoztatja egymást. Nincsen abban semmi rossz. Draennar vigyorogva nézi a lányt, miközben a pipájából egyre másra eregeti a füstkarikákat.*
-Ja, hát mások valószínűleg visszaéltek volna a helyzettel. Jobb az ilyesmit elkerülni.*biccent egyetértően, bár erősen kételkedik afelől, hogy a lány a továbbiakban tartózkodna az italozástól. Elvégre ő sem szokott, márpedig ha ő csakugyan felönt a garatra, akkor ott kő kövön nem marad. És ez el is vezetett a lány következő kérdéséhez: vajon szokott-e Draennar hülyeségeket csinálni, amikor iszik?*
-Mind furcsa dolgokat teszünk és mondunk részegen.*válaszol kitérően, egy vállrándítással megspékelve. Nem áll szándékában túl sok részletet megosztani a lánnyal, annak ellenére, hogy a tegnapi után neki aligha lehet szégyellnivalója.*
-Bár legtöbbször csak a nőket hajtom, vagy oktalan verekedésbe keveredek, de volt már rosszabb is. Sokkal rosszabb...*teszi hozzá, a mondandója végét már szinte csak magának morogva, s megint önkéntelenül végigsimít a nyakában lévő kendőn. Az ital számára egyszerre jelent sok mindent: menekülést az emlékek és önmaga elől, gátlásoldót, jó kedvre derítőt. De persze mindenek előtt az oly nagyon vágyott feledést hozza el. Pár pillanatig csak bámul maga elé, üres tekintettel, majd meglepően komoly hangon így szól:*
-Mindannyiunknak vannak foltok a múltjában. Jobban belegondolva neked aligha kell szégyenkezned, nem rajtad múlt.
-Jogos.*bólint nagyot, hiszen bármely férfi szívesen elnézegetné azt, ahogy két nő elszórakoztatja egymást. Nincsen abban semmi rossz. Draennar vigyorogva nézi a lányt, miközben a pipájából egyre másra eregeti a füstkarikákat.*
-Ja, hát mások valószínűleg visszaéltek volna a helyzettel. Jobb az ilyesmit elkerülni.*biccent egyetértően, bár erősen kételkedik afelől, hogy a lány a továbbiakban tartózkodna az italozástól. Elvégre ő sem szokott, márpedig ha ő csakugyan felönt a garatra, akkor ott kő kövön nem marad. És ez el is vezetett a lány következő kérdéséhez: vajon szokott-e Draennar hülyeségeket csinálni, amikor iszik?*
-Mind furcsa dolgokat teszünk és mondunk részegen.*válaszol kitérően, egy vállrándítással megspékelve. Nem áll szándékában túl sok részletet megosztani a lánnyal, annak ellenére, hogy a tegnapi után neki aligha lehet szégyellnivalója.*
-Bár legtöbbször csak a nőket hajtom, vagy oktalan verekedésbe keveredek, de volt már rosszabb is. Sokkal rosszabb...*teszi hozzá, a mondandója végét már szinte csak magának morogva, s megint önkéntelenül végigsimít a nyakában lévő kendőn. Az ital számára egyszerre jelent sok mindent: menekülést az emlékek és önmaga elől, gátlásoldót, jó kedvre derítőt. De persze mindenek előtt az oly nagyon vágyott feledést hozza el. Pár pillanatig csak bámul maga elé, üres tekintettel, majd meglepően komoly hangon így szól:*
-Mindannyiunknak vannak foltok a múltjában. Jobban belegondolva neked aligha kell szégyenkezned, nem rajtad múlt.
709. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 13:07:14
Üzenet elküldve: 2014-06-16 13:07:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
*Nos, igen, aligha lehet jelentősége. Ezek után már tényleg nem akar semmit ő sem, na nem mintha úgy indult volna az egész, hogy szeretne. Egy kellemes beszélgetés volt és iszogatás, semmi több, egészen addig, míg nem jött a baj. Utána meg csak az előtte lévő tudhatja, hogy mi volt. Na meg a fogadós, meg még aki a közelükben lehetett, elvégre úgy tudja, ilyenkor nem szokott suttogni.*
- Hm... Azt mindjárt gondoltam. Mégis melyik férfinak lenne gondja, ha egy nő, nőt szeretne? Főleg, ha előtte teszi *mosolyodik el, majd inkább már kinyújtóztatja lábait. Tagjai ilyenkor hiányolják a mozgást, de nem kezd neki ugrálni.*
- Igyekszem figyelni, hogy többször ne szoruljak efféle segítségre. *Ami a műsor részt illeti, a lány elhúzza száját. Nem nagyon szeretne erről többet hallani, vagy többet mondani. Valószínűleg így is éppen eleget tud már a férfi.*
- Azt elhiszem *jegyzi meg azért, majd kérdőn felvont szemöldökkel figyeli társaságát.*
- Nem hinném, hogy lesz legközelebb *vonja meg vállait. Lassan kezd azért feloldódni. Az ágyról le is mászik, majd felhúz magára egy-egy ruhadarabot alulra és felülre, hogy ki tudjon menni a szobából. Egy kiadós nyújtózkodást követően az ajtóhoz lép, hogy kinyissa azt. Csak ekkor veszi észre, hogy zárva van. Könnyűszerrel fordítja el a kulcsot, kinyitva az ajtót, majd félig ki is lép.*
- Azt hiszem, igen. Valahogy... Berögződött. De addig nincsenek gondok, amíg emlékszem. Utána problémás a helyzet. Valószínűleg a sör előtt meg kellett volna állni. Vagy a felénél *mondja, azzal kinéz, hátha lát olyat, akit éppenséggel keres. Nagy szerencséje van. Egy szolgáló pont az egyik szobából siet kifelé, így elé lépve meg tudja állítani és elő tudja adni óhaját. Mikor ezzel megvan, vissza is megy a szobába, hogy ott várja meg az asszonyt.*
- Mond csak, te szoktál furcsa dolgokat művelni részegen?
*Nos, igen, aligha lehet jelentősége. Ezek után már tényleg nem akar semmit ő sem, na nem mintha úgy indult volna az egész, hogy szeretne. Egy kellemes beszélgetés volt és iszogatás, semmi több, egészen addig, míg nem jött a baj. Utána meg csak az előtte lévő tudhatja, hogy mi volt. Na meg a fogadós, meg még aki a közelükben lehetett, elvégre úgy tudja, ilyenkor nem szokott suttogni.*
- Hm... Azt mindjárt gondoltam. Mégis melyik férfinak lenne gondja, ha egy nő, nőt szeretne? Főleg, ha előtte teszi *mosolyodik el, majd inkább már kinyújtóztatja lábait. Tagjai ilyenkor hiányolják a mozgást, de nem kezd neki ugrálni.*
- Igyekszem figyelni, hogy többször ne szoruljak efféle segítségre. *Ami a műsor részt illeti, a lány elhúzza száját. Nem nagyon szeretne erről többet hallani, vagy többet mondani. Valószínűleg így is éppen eleget tud már a férfi.*
- Azt elhiszem *jegyzi meg azért, majd kérdőn felvont szemöldökkel figyeli társaságát.*
- Nem hinném, hogy lesz legközelebb *vonja meg vállait. Lassan kezd azért feloldódni. Az ágyról le is mászik, majd felhúz magára egy-egy ruhadarabot alulra és felülre, hogy ki tudjon menni a szobából. Egy kiadós nyújtózkodást követően az ajtóhoz lép, hogy kinyissa azt. Csak ekkor veszi észre, hogy zárva van. Könnyűszerrel fordítja el a kulcsot, kinyitva az ajtót, majd félig ki is lép.*
- Azt hiszem, igen. Valahogy... Berögződött. De addig nincsenek gondok, amíg emlékszem. Utána problémás a helyzet. Valószínűleg a sör előtt meg kellett volna állni. Vagy a felénél *mondja, azzal kinéz, hátha lát olyat, akit éppenséggel keres. Nagy szerencséje van. Egy szolgáló pont az egyik szobából siet kifelé, így elé lépve meg tudja állítani és elő tudja adni óhaját. Mikor ezzel megvan, vissza is megy a szobába, hogy ott várja meg az asszonyt.*
- Mond csak, te szoktál furcsa dolgokat művelni részegen?
708. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 12:45:04
Üzenet elküldve: 2014-06-16 12:45:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
*A férfi elkuncogja magát a pipája mögött, mikor a lány tényszerűsíti, hogy valójában a férfiak érdeklik.*
-Nos ez igen szerencsés fejlemény, ám esetünkben aligha lehet jelentősége.*feleli. S való igaz, azon túl, hogy csakugyan igen szemrevaló a lány, az előző este fejleményei után pillanatnyilag semmi kedvet sem érez ahhoz, hogy megpróbálja elcsábítani. Persze, mint minden, ez is változhat, de az biztos, hogy nem áll le megint vedelni vele. Pedig egész szórakoztató volt.*
-Ne érts félre, nekem azzal sem volna bajom, hogy a nőket kedveled, sőt, teljesen meg is érteném, hiszen jómagam is nagy hódolójuk vagyok.*vigyorog szélesen, miközben füstkarikákat ereget.*
-Ugyan, semmiség! Bármikor szívesen állok a hölgyek szolgálatára, ha a szükség úgy hozza.*legyint egyet, mintha csak egy legyet hessegetne el.*
-Mindent egybe vetve egészen jól éreztem magam, és hát be kell vallanom, rég nevettem ennyit. Nem mindennapi műsor volt, ez tény.*teszi még hozzá megint csak kuncogva.*
-Ám tanulságos is volt az eset, legközelebb nem hagylak ennyit inni.*mondja sejtelmesen. Mert hát az, hogy "legközelebb", az végeredményben akármit jelenthet, amit a lány gondol. Draennar ezt már a fantáziájára bízza.*
-Mondd csak, minden alkalommal ez történik, ha felöntesz a garatra?*kérdi elmélázva. Azt eddig is tudta, hogy a rum sok fura dolgot képes kihozni az emberből, de mind közül ez volt eddig a legfurább, ezt kénytelen belátni.*
*A férfi elkuncogja magát a pipája mögött, mikor a lány tényszerűsíti, hogy valójában a férfiak érdeklik.*
-Nos ez igen szerencsés fejlemény, ám esetünkben aligha lehet jelentősége.*feleli. S való igaz, azon túl, hogy csakugyan igen szemrevaló a lány, az előző este fejleményei után pillanatnyilag semmi kedvet sem érez ahhoz, hogy megpróbálja elcsábítani. Persze, mint minden, ez is változhat, de az biztos, hogy nem áll le megint vedelni vele. Pedig egész szórakoztató volt.*
-Ne érts félre, nekem azzal sem volna bajom, hogy a nőket kedveled, sőt, teljesen meg is érteném, hiszen jómagam is nagy hódolójuk vagyok.*vigyorog szélesen, miközben füstkarikákat ereget.*
-Ugyan, semmiség! Bármikor szívesen állok a hölgyek szolgálatára, ha a szükség úgy hozza.*legyint egyet, mintha csak egy legyet hessegetne el.*
-Mindent egybe vetve egészen jól éreztem magam, és hát be kell vallanom, rég nevettem ennyit. Nem mindennapi műsor volt, ez tény.*teszi még hozzá megint csak kuncogva.*
-Ám tanulságos is volt az eset, legközelebb nem hagylak ennyit inni.*mondja sejtelmesen. Mert hát az, hogy "legközelebb", az végeredményben akármit jelenthet, amit a lány gondol. Draennar ezt már a fantáziájára bízza.*
-Mondd csak, minden alkalommal ez történik, ha felöntesz a garatra?*kérdi elmélázva. Azt eddig is tudta, hogy a rum sok fura dolgot képes kihozni az emberből, de mind közül ez volt eddig a legfurább, ezt kénytelen belátni.*
707. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 12:33:18
Üzenet elküldve: 2014-06-16 12:33:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
*Valami egészen rosszat sejt, a férfi szavait hallva. Az, hogy nem emlékszik semmire, az nem kifejezés. Egyszerűen fekete sötétség az egész, egyetlen világos foltja sincs.*
- Nem én! Még a visszaemlékezés kísérlete is túl fájdalmas *nyögi végül, aztán csak hallgat. Figyelmének minden darabkáját a férfinak szenteli. Úgy tűnik, neki is szép estéje volt, persze bizonyára nem annyira, mint a lánynak. Az, hogy elhiszi-e, talán nem is kérdés. Azzal tisztában van, hogy szokott furcsa dolgokat csinálni. Sokszor mondták már neki, de amit hall. Hirtelen fordul meg, majd ül fel, nem érdekelve őt, hogy ezzel a lepedő lehullik róla. Csak akkor kap fejéhez, mikor a fejfájás újabb hulláma eléri. Szemeit egy pillanatra összeszorítja, még fel is szisszen, majd kinyitva pilláit, tovább hallgatja a fejleményeket. Mikor végre csillapodik fájdalma, egyik karjával megtámasztja magát, míg másikkal átnyúl mellei alatt, ujjait a támasztó végtagra fonva. Lassan kezd neki összeállni a kép. Lényegében semmi újat nem csinált, a hallottak alapján, bár talán mégis. Ez a melles rész talán még új számára, ki tudja? Ilyesmit még nem említettek korábban. A hallottakat egy jókora sóhajjal veszi tudomásul. Fejét lehajtja közben, így néhány kósza tincse arca elé hullik, takarva némiképp elkenődött képét.*
- Az éneklésig emlékeztem. Legalábbis addig, míg elkezdtünk közösen dalolni. Utána azonban semmi. De ahogy hallottam, azt csináltam, amit máskor is szoktam. *Kicsit hátrébb húzódik, hogy hátát a falnak dönthesse. Lábait felhúzza maga elé és átkarolja térdeit kezeivel.*
- Minden azoknak a disznóknak a hibája. Azért azt megjegyezném, hogy valójában a férfiakhoz vonzódom *mosolyodik el*
- Minden esetre sajnálom, hogy gondot okoztam! És köszönöm, hogy vigyáztál rám! *hálálkodik. A férfi szemeibe nem mer nézni. Nem tudja, hogy miket gondolhat most róla. Pedig kedvére volt az előző nap. Jó társaságnak bizonyult felvigyázója, kár, hogy elrontotta mindezt, legalábbis szerinte. Azt, hogy Draennar mit is gondol valójában, nem tudja, de valahogy nem is akarja megtudni. Jobban mondva nem meri megtudni, mert kissé tart a valóságtól. Attól, hogy mennyire nézhetik őrültnek, vagy buggyantnak. Pedig nem is az, csak ha iszik. Akkor viszont ezek szerint nagyon. Vagy talán egyre jobban.*
*Valami egészen rosszat sejt, a férfi szavait hallva. Az, hogy nem emlékszik semmire, az nem kifejezés. Egyszerűen fekete sötétség az egész, egyetlen világos foltja sincs.*
- Nem én! Még a visszaemlékezés kísérlete is túl fájdalmas *nyögi végül, aztán csak hallgat. Figyelmének minden darabkáját a férfinak szenteli. Úgy tűnik, neki is szép estéje volt, persze bizonyára nem annyira, mint a lánynak. Az, hogy elhiszi-e, talán nem is kérdés. Azzal tisztában van, hogy szokott furcsa dolgokat csinálni. Sokszor mondták már neki, de amit hall. Hirtelen fordul meg, majd ül fel, nem érdekelve őt, hogy ezzel a lepedő lehullik róla. Csak akkor kap fejéhez, mikor a fejfájás újabb hulláma eléri. Szemeit egy pillanatra összeszorítja, még fel is szisszen, majd kinyitva pilláit, tovább hallgatja a fejleményeket. Mikor végre csillapodik fájdalma, egyik karjával megtámasztja magát, míg másikkal átnyúl mellei alatt, ujjait a támasztó végtagra fonva. Lassan kezd neki összeállni a kép. Lényegében semmi újat nem csinált, a hallottak alapján, bár talán mégis. Ez a melles rész talán még új számára, ki tudja? Ilyesmit még nem említettek korábban. A hallottakat egy jókora sóhajjal veszi tudomásul. Fejét lehajtja közben, így néhány kósza tincse arca elé hullik, takarva némiképp elkenődött képét.*
- Az éneklésig emlékeztem. Legalábbis addig, míg elkezdtünk közösen dalolni. Utána azonban semmi. De ahogy hallottam, azt csináltam, amit máskor is szoktam. *Kicsit hátrébb húzódik, hogy hátát a falnak dönthesse. Lábait felhúzza maga elé és átkarolja térdeit kezeivel.*
- Minden azoknak a disznóknak a hibája. Azért azt megjegyezném, hogy valójában a férfiakhoz vonzódom *mosolyodik el*
- Minden esetre sajnálom, hogy gondot okoztam! És köszönöm, hogy vigyáztál rám! *hálálkodik. A férfi szemeibe nem mer nézni. Nem tudja, hogy miket gondolhat most róla. Pedig kedvére volt az előző nap. Jó társaságnak bizonyult felvigyázója, kár, hogy elrontotta mindezt, legalábbis szerinte. Azt, hogy Draennar mit is gondol valójában, nem tudja, de valahogy nem is akarja megtudni. Jobban mondva nem meri megtudni, mert kissé tart a valóságtól. Attól, hogy mennyire nézhetik őrültnek, vagy buggyantnak. Pedig nem is az, csak ha iszik. Akkor viszont ezek szerint nagyon. Vagy talán egyre jobban.*
706. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 12:15:16
Üzenet elküldve: 2014-06-16 12:15:16
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
-Hát, hogy együtt töltöttük-e... az nézőpont kérdése.*vonja meg Draennar a vállát, majd szeméből kisöpri a rozsdás tincseit, s feltápászkodik a székből.*
-Te mondd csak, tényleg nem emlékszel semmire?*kérdi most már vigyorogva.*
-Nos, rendben, akkor elmesélem, mi történt. Aztán majd vagy elhiszed nekem, vagy nem. Mindenesetre megjegyezném, aligha volna okom hazudni neked.*mondja, s azzal vissza is huppan, miután a pipáját előkotorta. Neki is áll megtömni azt, majd az asztalon lévő gyertyáról tüzet ad magának, s belekezd a mesélésbe.*
-No, hát minden úgy kezdődött ugyebár, hogy nekiálltunk inni. Egészen összemelegedtünk, aztán az éneklés után elkezdtél egyre furcsábban viselkedni. Először nem tudtam mire vélni a dolgot, hogy miért akarnál te nőcskéket felszedni, de hát van ilyen, azt hittem a nőket kedveled, nem a férfiakat.*vonja meg a vállát, minden mindegy alapon.*
-Aztán szépen kifejtetted nekem, hogy gyerekkorodban mit műveltek veled, meg ilyenek. De ez még nem minden ám!*vigyorodik el szélesen, s szemét legelteti a fekvő lányon.*
-Kijelentetted, hogy te biz' férfi vagy, s naná, hogy a nőket kedveled! Még a melleidről sem óhajtottál tudomást venni...*idézi fel kuncogva az előző este eseményeit.*
-Aztán mikor már olyan részeg voltál, hogy a lábadon sem bírtál megállni, hát felcipeltelek ide és ágyba dugtalak. Itt maradtam, nehogy elkóricálj és bajod essen. Ennél több nem történt.*ér végül a történet végére.*
-Hát, hogy együtt töltöttük-e... az nézőpont kérdése.*vonja meg Draennar a vállát, majd szeméből kisöpri a rozsdás tincseit, s feltápászkodik a székből.*
-Te mondd csak, tényleg nem emlékszel semmire?*kérdi most már vigyorogva.*
-Nos, rendben, akkor elmesélem, mi történt. Aztán majd vagy elhiszed nekem, vagy nem. Mindenesetre megjegyezném, aligha volna okom hazudni neked.*mondja, s azzal vissza is huppan, miután a pipáját előkotorta. Neki is áll megtömni azt, majd az asztalon lévő gyertyáról tüzet ad magának, s belekezd a mesélésbe.*
-No, hát minden úgy kezdődött ugyebár, hogy nekiálltunk inni. Egészen összemelegedtünk, aztán az éneklés után elkezdtél egyre furcsábban viselkedni. Először nem tudtam mire vélni a dolgot, hogy miért akarnál te nőcskéket felszedni, de hát van ilyen, azt hittem a nőket kedveled, nem a férfiakat.*vonja meg a vállát, minden mindegy alapon.*
-Aztán szépen kifejtetted nekem, hogy gyerekkorodban mit műveltek veled, meg ilyenek. De ez még nem minden ám!*vigyorodik el szélesen, s szemét legelteti a fekvő lányon.*
-Kijelentetted, hogy te biz' férfi vagy, s naná, hogy a nőket kedveled! Még a melleidről sem óhajtottál tudomást venni...*idézi fel kuncogva az előző este eseményeit.*
-Aztán mikor már olyan részeg voltál, hogy a lábadon sem bírtál megállni, hát felcipeltelek ide és ágyba dugtalak. Itt maradtam, nehogy elkóricálj és bajod essen. Ennél több nem történt.*ér végül a történet végére.*
705. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 10:09:55
Üzenet elküldve: 2014-06-16 10:09:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Draennar//
*A torokköszörülést nemigen hallja. Ha hallja is, betudja egy rossz levegővételnek. Alvóknál ez előfordul. Nyugodtan fekszik vissza az ágyba, hogy gondolkozzon egy keveset, mi jelenleg még nehezére is esik. Másnaposan nem kedvence ez a tevékenység, de hát nincs mit tenni, csak vissza kell emlékezni a homályos pillanatokra. Mikor azonban az ásításra kerül a sor, már felkapja fejét. Kíváncsian figyeli a férfit, ki ébredezik. Az meg sem fordul most fejében, hogy mégis milyen szerelésben fekszik az ágyon, egy szál, jóformán átlátszó lepedőbe csomagolva.*
- Jó reggelt! *int a fickónak, majd kezét visszaejti homloka tetejére. Egyik lábát felhúzza elmélkedés közben. Az imént hallott szavakon gondolkozik.*
- Ha tudnám mit csináltam az este, talán tudnék rá válaszolni, de sajnos fogalmam sincs. Legalább most nem két nő mellett ébredtem, holott szokásom, mikor emlékezetvesztésig iszom magam *fordul egyet nyűgösen, hogy hasán is feküdjön egy keveset, miközben kezeit feje fölött kinyújtja.*
- Azt mondtad, kellemesebben... Ezek szerint nem együtt töltöttük az estét az éneklés után? Egyáltalán annak mikor lett vége? Az utolsó kérdésem pedig... Hogy kerülsz ide? *kérdi, mit sem sejtve az éjszaka történő incidensről. Láthatóan tényleg fogalma sincs az egészről. Azt már hallotta, hogy eddig hogyan viselkedett, ez azonban egy egészen új dolog számára. Abban azért biztos, hogy nem tettek egymással semmit ezzel a fickóval. Részegen sosem történik semmi, aminek azért valahol örül. Ha már történik valami, akkor arra emlékezzen. Legalább azért, hogy tudja, kezdjen-e még máskor is valamit az illetővel, vagy sem.*
- Á, fáj a fejem! Nem kellett volna annyit inni. A te hibád, az ingyen italnak nem tudok ellenállni! *motyogja, de a vádaskodás cseppjeitől mentes hangja. Tudja ő, hogy nem a férfi hibája. Ha ellent tudna állni, sokkal jobb lenne. Vagy ha előtte nem ivott volna, de hát sosem lehet tudni, hogy mikor akad, s mikor nem akad ivócimbora, ki talán még fizet is néhány kört. Ha pedig már meghívják, akkor illik visszahívni, vagy nem? Ő eddig mindig így tett, hogy tovább tarthasson az este a jó társaságban. Persze rossz társaság esetén azonnal lelép, amint vége az ingyen italnak. Annyit tesz csak akkor, hogy megköszöni a meghívást és elköszön, valamiféle okra hivatkozva. Most viszont nem így volt.*
*A torokköszörülést nemigen hallja. Ha hallja is, betudja egy rossz levegővételnek. Alvóknál ez előfordul. Nyugodtan fekszik vissza az ágyba, hogy gondolkozzon egy keveset, mi jelenleg még nehezére is esik. Másnaposan nem kedvence ez a tevékenység, de hát nincs mit tenni, csak vissza kell emlékezni a homályos pillanatokra. Mikor azonban az ásításra kerül a sor, már felkapja fejét. Kíváncsian figyeli a férfit, ki ébredezik. Az meg sem fordul most fejében, hogy mégis milyen szerelésben fekszik az ágyon, egy szál, jóformán átlátszó lepedőbe csomagolva.*
- Jó reggelt! *int a fickónak, majd kezét visszaejti homloka tetejére. Egyik lábát felhúzza elmélkedés közben. Az imént hallott szavakon gondolkozik.*
- Ha tudnám mit csináltam az este, talán tudnék rá válaszolni, de sajnos fogalmam sincs. Legalább most nem két nő mellett ébredtem, holott szokásom, mikor emlékezetvesztésig iszom magam *fordul egyet nyűgösen, hogy hasán is feküdjön egy keveset, miközben kezeit feje fölött kinyújtja.*
- Azt mondtad, kellemesebben... Ezek szerint nem együtt töltöttük az estét az éneklés után? Egyáltalán annak mikor lett vége? Az utolsó kérdésem pedig... Hogy kerülsz ide? *kérdi, mit sem sejtve az éjszaka történő incidensről. Láthatóan tényleg fogalma sincs az egészről. Azt már hallotta, hogy eddig hogyan viselkedett, ez azonban egy egészen új dolog számára. Abban azért biztos, hogy nem tettek egymással semmit ezzel a fickóval. Részegen sosem történik semmi, aminek azért valahol örül. Ha már történik valami, akkor arra emlékezzen. Legalább azért, hogy tudja, kezdjen-e még máskor is valamit az illetővel, vagy sem.*
- Á, fáj a fejem! Nem kellett volna annyit inni. A te hibád, az ingyen italnak nem tudok ellenállni! *motyogja, de a vádaskodás cseppjeitől mentes hangja. Tudja ő, hogy nem a férfi hibája. Ha ellent tudna állni, sokkal jobb lenne. Vagy ha előtte nem ivott volna, de hát sosem lehet tudni, hogy mikor akad, s mikor nem akad ivócimbora, ki talán még fizet is néhány kört. Ha pedig már meghívják, akkor illik visszahívni, vagy nem? Ő eddig mindig így tett, hogy tovább tarthasson az este a jó társaságban. Persze rossz társaság esetén azonnal lelép, amint vége az ingyen italnak. Annyit tesz csak akkor, hogy megköszöni a meghívást és elköszön, valamiféle okra hivatkozva. Most viszont nem így volt.*
704. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 09:42:24
Üzenet elküldve: 2014-06-16 09:42:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zyria//
*Draennar az igazak álmát alussza, midőn előző éjjel sikeresen álomba itta magát a karosszékben. Ölében még ott van a csaknem üres rumosüveg, mivel neki aztán igazán sokat kell ahhoz innia, hogy elaludjon tőle. Békésen szuszog, csupán néha-néha horkant egyet-egyet, mígnem végül arra eszmél, hogy valaki takarót terített rá. Elméje ködös, és nem kis mértékben kótyagos, de attól tüstént felébred, hogy a tegnapi lány, aki önmagát férfinak képzelte, fehérneműben szambázik előtte az ágynál.
Halkan megköszörüli a torkát, majd gyorsan úgy tesz, mintha még aludna, szemeit lehunyja, s csak az egyiket nyitja ki résnyire.
A háta ugyan fáj egy kissé, de hát aludt már ennél jóval rosszabb helyeken is, ám amikor idáig jut gondolatban, teljesen véletlenül elásítja magát.*
-Affene...*nyögi végül, s megdörzsöli a szemét. A kezében lévő rumosüvegre pillant, melyben akad még egy-két korty, hát ezt reggeli gyanánt le is dönti magába, majd az üveg az asztalon landol.*
-Jó reggelt Nyuszifül!*nyögi a lánynak egy kiadós nyújtózkodás keretein belül, cseppet sem zavartatva magát attól, hogy a másikon alig van ruha.*
-Remélem kellemesebben telt az estéd, mint nekem.*jegyzi meg kissé gunyoros hangnemben, kíváncsi ugyanis, hogy vajon a lány mennyire, és hogyan emlékszik az elmúlt este eseményeiből. Mert hát lássuk be, azért nem mindennapi műsort adott elő a buggyant agyú leányzó. Aki persze mindettől függetlenül igen szemrevaló még mindig. Főleg így.*
*Draennar az igazak álmát alussza, midőn előző éjjel sikeresen álomba itta magát a karosszékben. Ölében még ott van a csaknem üres rumosüveg, mivel neki aztán igazán sokat kell ahhoz innia, hogy elaludjon tőle. Békésen szuszog, csupán néha-néha horkant egyet-egyet, mígnem végül arra eszmél, hogy valaki takarót terített rá. Elméje ködös, és nem kis mértékben kótyagos, de attól tüstént felébred, hogy a tegnapi lány, aki önmagát férfinak képzelte, fehérneműben szambázik előtte az ágynál.
Halkan megköszörüli a torkát, majd gyorsan úgy tesz, mintha még aludna, szemeit lehunyja, s csak az egyiket nyitja ki résnyire.
A háta ugyan fáj egy kissé, de hát aludt már ennél jóval rosszabb helyeken is, ám amikor idáig jut gondolatban, teljesen véletlenül elásítja magát.*
-Affene...*nyögi végül, s megdörzsöli a szemét. A kezében lévő rumosüvegre pillant, melyben akad még egy-két korty, hát ezt reggeli gyanánt le is dönti magába, majd az üveg az asztalon landol.*
-Jó reggelt Nyuszifül!*nyögi a lánynak egy kiadós nyújtózkodás keretein belül, cseppet sem zavartatva magát attól, hogy a másikon alig van ruha.*
-Remélem kellemesebben telt az estéd, mint nekem.*jegyzi meg kissé gunyoros hangnemben, kíváncsi ugyanis, hogy vajon a lány mennyire, és hogyan emlékszik az elmúlt este eseményeiből. Mert hát lássuk be, azért nem mindennapi műsort adott elő a buggyant agyú leányzó. Aki persze mindettől függetlenül igen szemrevaló még mindig. Főleg így.*
703. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 02:33:53
Üzenet elküldve: 2014-06-16 02:33:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rika, Asmä, Zaranir//
-Nézzenek oda, már jelölt is lenne erre a pozícióra? Azért jobb szeretnék vele megismerkedni, mielőtt akármilyen helyet is kapna a hajón, mely a legkevésbé lesz az övé, főleg ha annyit fog hozzájárulni a dologhoz, mint ahogy azt én gondolom. Ameddig pedig nem látok erre alkalmasabb embert magunknál *Gondol itt Rikára és önmagára.*, nem tervezek ez ügyben sok változtatást tenni.
*Természetesen nekik kettejüknek sincs sok tapasztalatuk egy hajó teljes legénységének vezetésében, viszont azt mindketten nagyon is jól tudják, mégis hogyan működik egy ilyen tengeri monstrum.*
~Azért szeretnék előtte megismerkedni ezzel a szerencsétlennel, mielőtt rábíznék mindent, amit meg akarnék szerezni a későbbiekben.~
-De mindenek előtt egy gyors leírás is megteszi, hogy mégis kiről lenne szó. Sok túl részeg és tisztjére a legkevésbé sem alkalmas embert megismertünk már meg a tengeren töltött éveink alatt. Egyel több vagy kevesebb, kit érdekel, csak ne az én hajómon legyen!
*Ismét kortyol egyet az előtte éktelenkedő italból, mely csak arra vár, hogy minél gyorsabban pótolni lehessen a helyét egy másik adaggal, persze valamilyen szinten takarékoskodnia is kell belőle, elvégre kijárna valamennyi testvérének is, legalábbis elméletileg. Elméletileg...*
-Nézzenek oda, már jelölt is lenne erre a pozícióra? Azért jobb szeretnék vele megismerkedni, mielőtt akármilyen helyet is kapna a hajón, mely a legkevésbé lesz az övé, főleg ha annyit fog hozzájárulni a dologhoz, mint ahogy azt én gondolom. Ameddig pedig nem látok erre alkalmasabb embert magunknál *Gondol itt Rikára és önmagára.*, nem tervezek ez ügyben sok változtatást tenni.
*Természetesen nekik kettejüknek sincs sok tapasztalatuk egy hajó teljes legénységének vezetésében, viszont azt mindketten nagyon is jól tudják, mégis hogyan működik egy ilyen tengeri monstrum.*
~Azért szeretnék előtte megismerkedni ezzel a szerencsétlennel, mielőtt rábíznék mindent, amit meg akarnék szerezni a későbbiekben.~
-De mindenek előtt egy gyors leírás is megteszi, hogy mégis kiről lenne szó. Sok túl részeg és tisztjére a legkevésbé sem alkalmas embert megismertünk már meg a tengeren töltött éveink alatt. Egyel több vagy kevesebb, kit érdekel, csak ne az én hajómon legyen!
*Ismét kortyol egyet az előtte éktelenkedő italból, mely csak arra vár, hogy minél gyorsabban pótolni lehessen a helyét egy másik adaggal, persze valamilyen szinten takarékoskodnia is kell belőle, elvégre kijárna valamennyi testvérének is, legalábbis elméletileg. Elméletileg...*
702. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 02:13:56
Üzenet elküldve: 2014-06-16 02:13:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Rika, Asmä, Kalen//
*Furcsállja a kapott választ, azonban különösebb oka már tényleg nem lenne, hogy bármiben is gyanakodjon társára és most neki kéne megsértenie, ha nem fogadná el az italt.*
-Sajnos az ital szentségét és kínálóját meg nem sérthetem. Egy pertura egyébként is kiváló alkalom lenne már ez. *Majd ő is meghúzza végre az üveget.*
-Először legyen hajó, kapitány, rakomány és megbízásaink. Az utóbbiakat könnyen elrendezhetem és az elsőben is szerepet tervezek vállalni. Nem kell megijedni, képzett kapitányunk lenne, ~Az ivásban biztosan~ nem jómagam. Ha a szimpátiámon múlna, akkor biztos nem ő kerülne az élre, de alvilágban és tengerekben jártasabbat nála nem ismerek.
~És végülis nem hazudok, tényleg nem ismerek, csak ez nem egy széles körből lett kiválogatva.~
-De egyelőre legyen hajónk, utána minden megy, mint a karikacsapás.
*Furcsállja a kapott választ, azonban különösebb oka már tényleg nem lenne, hogy bármiben is gyanakodjon társára és most neki kéne megsértenie, ha nem fogadná el az italt.*
-Sajnos az ital szentségét és kínálóját meg nem sérthetem. Egy pertura egyébként is kiváló alkalom lenne már ez. *Majd ő is meghúzza végre az üveget.*
-Először legyen hajó, kapitány, rakomány és megbízásaink. Az utóbbiakat könnyen elrendezhetem és az elsőben is szerepet tervezek vállalni. Nem kell megijedni, képzett kapitányunk lenne, ~Az ivásban biztosan~ nem jómagam. Ha a szimpátiámon múlna, akkor biztos nem ő kerülne az élre, de alvilágban és tengerekben jártasabbat nála nem ismerek.
~És végülis nem hazudok, tényleg nem ismerek, csak ez nem egy széles körből lett kiválogatva.~
-De egyelőre legyen hajónk, utána minden megy, mint a karikacsapás.
701. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-06-16 01:47:03
Üzenet elküldve: 2014-06-16 01:47:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rika, Asmä, Zaranir//
-Pont az idegeneknél kell puhatolózni, a magázása meg szimplán idegesít, *Vigyorog húgára.* csupán nem titkolom. Tudod jól, hogy én egy egyenes ember vagyok!
*Kacsint még egyet a lányra, majd tekintetét visszatereli a mellette lévőre, aki a bizalomról meg hasonlókról kezd el, valamivel hosszabb monológot mondani az eddigieknél. A mondandó vége felé Kalen visszaveszi magához a kancsó rumot, mire már a hölgy valószínűleg biztosan kiitta a neki járt mennyiséget, majd egy jókorát húzva rajta saját maga jóvoltából is, az ital egy teljesen új helyre vándorol, méghozzá az ezidáig folyamatosan beszélő Zaranir elé.*
-Bizalom, mi? Akkor hát igyál erre egyet, minél gyorsabban szentesítve legyen mert a végén még nem lesz belőle semmi! Alkoholnál pedig kevés szentebb dolog létezik a földön!
*Ekkor leveszi lábait a székről, melyen eddig helyet foglaltak.*
-Na de azt mondod te amolyan kereskedő vagy, ugye? Érdekes. És mit gondolsz, milyen részt tudnál kivenni egy hajón, hogy még hasznos is legyél, ne csak az időt lopd egész álló nap? Mert ugyebár ott munka van mint hal a tengerben.!
-Pont az idegeneknél kell puhatolózni, a magázása meg szimplán idegesít, *Vigyorog húgára.* csupán nem titkolom. Tudod jól, hogy én egy egyenes ember vagyok!
*Kacsint még egyet a lányra, majd tekintetét visszatereli a mellette lévőre, aki a bizalomról meg hasonlókról kezd el, valamivel hosszabb monológot mondani az eddigieknél. A mondandó vége felé Kalen visszaveszi magához a kancsó rumot, mire már a hölgy valószínűleg biztosan kiitta a neki járt mennyiséget, majd egy jókorát húzva rajta saját maga jóvoltából is, az ital egy teljesen új helyre vándorol, méghozzá az ezidáig folyamatosan beszélő Zaranir elé.*
-Bizalom, mi? Akkor hát igyál erre egyet, minél gyorsabban szentesítve legyen mert a végén még nem lesz belőle semmi! Alkoholnál pedig kevés szentebb dolog létezik a földön!
*Ekkor leveszi lábait a székről, melyen eddig helyet foglaltak.*
-Na de azt mondod te amolyan kereskedő vagy, ugye? Érdekes. És mit gondolsz, milyen részt tudnál kivenni egy hajón, hogy még hasznos is legyél, ne csak az időt lopd egész álló nap? Mert ugyebár ott munka van mint hal a tengerben.!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3854-3873