//Túlélőtúra//
*Assa szavaira jókedvűen elneveti magát. Nem kell félnie, esze ágában sincs ellopni egy hajót. Hisz még legénység se lenne...*
- Mondjuk egy kalóztól...az kinek fájna? *Tesz rá még egy lapáttal a viccelődésre, plusz ez talán a tündérke felfogásában enyhítőbb gondolat. Tényleg, kinek fájna ha a tolvajok hajóját akarják ellopni? Persze ez is csak humor, kis unaloműző, de a hangulatot azért megdobja.
Semmi gond nincs az önbecsülésével, ettől függetlenül egy kicsit azért meglepi a hóhajú széles mosolyának a látványa. A végén mégiscsak ragad rá valami a felszíni viselkedési normákból, hogy a stílusa már közel sem annyira szúrós mint ahogy azt még képzelte magáról. Erre a feltevésre csak gondolatban megvonja a vállát. Aztán még az is lehet, hogy csak megbolondította a vérszín látványa...*
- Köszönjük! *Biccent mosolyogva a férfinak miközben helyet foglalnak, majd érdeklődve hallgatja végig a még ittlétük okát.*
- Hát...nem csak beköszönni jöttünk. Bár azt nem tudom, hogy a barátja mikor érkezik vissza. *Figyeli a férfit féloldalas mosollyal. Annak a gonoszkás mosolya egyelőre biztosan nem bizonytalanítja el, bár azt meg kell hagyni nagyon kíváncsi lenne a fiatal mélységi, hogy mik járhatnak most Mordokhai fejében.*
- Elég ostobák lehettek, ha nem nézték meg jobban kiket is akarnak kirabolni. *Az előbbi féloldalas mosoly most széles, szintén gonoszkás mosollyá változik, ahogy hozzáfűzi meglátását a hallottakhoz. Ugyan még nem látta őket, így nem is tudhatja milyenek ők ketten mikor dühösek, abban viszont teljesen biztos, hogy erősek. És ha az a két kalóz nem tud felszívódni és a Vörös utoléri őket, lehet, hogy meg fogják még bánni a mai napot. Persze ez csak egy feltételezés, az Éj tudja a felszíni férfiak ilyenkor hogy szoktak eljárni...
Közben azért elkönyveli magában, hogy ezen a kikötőn átok ülhet, hogy ők is kaptak nemrég a jóból, most meg ez a két férfi is.* De...Önöknek legalább csak a holmijuk próbálták elrabolni. *Teszi még hozzá szinte teljesen tárgyilagosan. Abban biztos, hogy Assa tökéletesen tudja mire akart célozni, a hóhajúban már nem annyira biztos, de talán ő is sejtheti.
Csak arra figyel fel mikor Mordokhai egyszer csak int valakinek, különben Erf valószínűleg észre sem vette volna a Vörös közeledtét mielőtt az mögé nem érkezik. Mikor felnéz ismét szembetalálja magát azokkal a vérvörös lélektükrökkel, és a hozzájuk párosuló pontosan ugyanolyan színű hajzuhataggal. Ismét előtör benne az az érzés, hogy nem is akar, vagy képtelen elszakítania a tekintetét a másikétól. Ajkai viszont önkéntelenül is mosolyra húzódnak.*
- Önnek is! *Figyeli mosolyogva.* A tolvajok sikeresen megkapták ami jár nekik? *Mutat kíváncsian a fegyverekre mikor azok a helyükre kerülnek, hátha megtudhat valamit a módszereiről.
Mordach ajánlatát meghallva egy pillanat alatt veszíti el az uralmat az arcizmai felett, teljes meglepettség ül ki az arcára, ahogy nagy szemekkel pislogva figyeli a két férfit.*
- Milyen szabályokat? *Kapja egyikről a másikra a fejét. Hirtelen nem esik le neki, hogy mire is akarnak célozni.*
- Hallottuk, hogy keresett minket a templomban. Ezzel kapcsolatban? *Kapja vissza a fejét Mordach irányába, mikor eszébe jutnak a templomban hallottak. Arra már inkább nem is tér ki, hogy miért nem hagyott a férfi üzenetet. Ez viszont tényleg kellemes véletlen, hogy ők Assával pont idejöttek.*
- Az érzés kölcsönös. *Szélesedik ki ismét a mosolya. A tündérke nevében nem beszélhet, bár ahogy őt ismeri ő is örül az ismerős arcoknak. Meg amúgy mindenkinek aki kedves vele, és nem olyan pokróc mint ő, vagy az a múltkori mélységi hím.*
- Köszönjük, szerintem mindketten nagyon szívesen jönnénk. *Pillant Assa irányába, hogy vajon ő mit is szól hozzá. Ő személy szerint tényleg örül az ajánlatnak, és igazán szívesen menne is, viszont tapasztalatból tudja, hogy tündérlány jobban ki tudja fejezni magát, főleg ha valaminek nagyon örül, nagyon tetszik neki, vagy valamit nagyon szeretne.
A lefekvés gondolatának nem örül túlzottan, de annak még kevésbé, hogy megint virrasszon.*
- Akkor jó éjszakát! *Áll fel ő is mikor már mindenki szedelőzködik, és ha Assa jön akkor ők is felmennek az emeletre.
Nem igazán emlékszik miről is álmodott az éjjel, bár ennek az oka lehet az lehet, hogy megint elégé nehezen tudott az éjjel elaludni az ismételten korai "takarodó" miatt, meg a dolgok miatt amiken járt az esze, aztán természetesen mire sikerült végre elaludnia, mintha azonnal fel is kapcsolták volna az égen a lámpát és már reggel is lett.
Nem siet sem az ébredéssel, sem pedig a felkeléssel, úgyis tisztában van vele, hogy Assa mozgolódására egy pillanat alatt felkel, meg úgy nagyjából bármelyik felszíniére. Akkor majd ráér életet lehelni magába, meg reménykedni, hogy ha a tündérlány is elalszik, akkor majd csak megrugdossák a fiúk az ajtajuk...*