Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 78 (1541. - 1560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1560. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-23 22:43:35
Üzenet elküldve: 2015-09-23 22:43:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Találkozások//
*Lábait keresztbe tartva, szinte lábujja felett látja, ahogy Rőtszakáll csodálkozva tekint rá. Valahogy meleg mosoly kúszik ajkai szegletében. Oly ritka látvány ez, mint a fehér holló a tengeren. Sose tudott mosolyogni szívből, legfeljebb vigyorog. Minden más vicsorgásnak hat a lánynál. Ám most mégis. Mosolya nem is tart sokáig. Épp csak egy pillanatig, aztán ajkait szélesre húzza, s fogait kivillantja az öreg felé.*
- Miért hol lennék? *Neveti el magát, de a következő mondatba már meg is kapja a választ. Erre csak lazán legyint.*
- Ugyan a tenger megvár, nem de bár? No de a rum! Az biza nem vár, mert pár mohó vendég megissza előlem. *Kacsint a másikra kihívóan. Ha nem a Rőtes lenne, talán zavarná, hogy más iszik meg annyit az édes nedűjéből, amennyi neki járna.
A kártya szó hallatára megvillannak szemei.*
- Nocsak valóban? Milyen véletlen egybeesés, hogy inkább kártyázni akarsz. *Vigyorodik továbbra is, ám lábait nem veszi le az asztalról. Inkább csak kellemesen hintázik rajta.* - Talán tudok egy helyet, ahol elkellene pár csaló kéz, hogy több legyen a nyereség. *Nyújtja ki végül a nyelvét mondata végén.
S szinte rögtön vissza is húzza, s elkomorodik. Mióta ismeri Vöröskét eme gyerekes vonások, melyek sose voltak rá jellemzőek kezdenek kiütni rajta. Túl sokat volt együtt a némberrel. S ez nem állapot. Szinte ijedten néz a másikra, mintha nem tudná, hogy mi is történik vele.
Zavartsága nem tart sokáig, hiszen már kezében is a kupa, melyből csak ő ihatja a rumot. Élvezi a másik mohó tekintetét, ahogy figyeli a medálját. Látványosan idomai közé helyezi el, hogy tudja a Rőtes onnan biza nem szerzi meg. Egyébként sem menne vele sokra, hiszen rajta van a neve. Sajnos.*
- Tudod ezek a szárazföldi patkányok nem minden tekintetbe olyan szörnyűek. Akihez tartozik a Kikötő, annak a városnak volt egy ivóversenye. *Vigyorodik el.* - Csalódnom kellett, amikor csak én jelentem meg ott, tartva csapatunk jó hírét, de hát mit lehet tenni, egy kivénhedt bagázzsal. *Rántja meg a vállát, mintha nem számítana az egész.* - No de a lényeg. Volt ott minden féle szerzet. Mélységi szörnyeteg, színes orkok. Na jó tündérek nem voltak, sem azok a hosszúéletűek. Ők ehhez túl puhányok, bár azért nálunk egy-egy képviseltette magát. No de… Nem kell szégyenkezned Mester, hiszen megnyertem a viadalt. A padlón csúsztam utána, gyomrom tartalmát a nagyközönség elé tártam, de! *Emeli fel mutatóujját.* - Csekély ár volt az ezért ám. *Paskolja meg idomait, ahova elrejtette a medált.
Ám beszélgetésük kevésbé szebb témára terelődik. Elhúzza a száját a hallottak alapján. Mikor szélnek eresztette őket, valahol tudta, hogy egy részük megállapodik, hiszen erre vágytak már egy ideje. Ahogy azt is, hogy egy másik részük nem fog tudni beilleszkedni a világba. Ennek nagyszerű példája a Rőtes.*
- Egy kivénhedt társaság ne akarjon már veszélyeket vállalni, öreg. Megvitattuk ezt akkor is, amikor elbocsátottalak titeket. Még a Kapitánnyal kezdtétek a pályafutásotokat. Egy család voltatok, s a család fejét levágták. Nélküle ti is semmissé váltatok.
*Kezd bele a régi nótába. Újra. Hangja hirtelen keményedik meg, ám erről nem tehet a másik. Az emlékeket lassan lezárta magába, túljutott a Kapitány, s a társai elvesztésén. S mégis, Rőtes egy régi sebet szakított fel mellkasában. Oldalán lévő tetoválás, mely hajójuk zászlaját mintázza, ami mindenkin ott van, hirtelen kezd el égni, viszketni. Egy szomorú mosolyt villant a másik felé.*
- Sose változol már meg.
*Összegzi a hallottakat. Hiszen régen sem csinált mást, amikor kikötöttek, csak kockázott, vagy épp más szerencsejátékot űzött az öreg. Számára már öreg, de ki tudja, talán még ereje teljében van valamennyire.
S elérkezett a téma. Amitől tartott. A hideg rázza ki, amikor felismeri, hogy Rőtes semmit sem tud, ami itt történik. De hát az hogy lehet?*
- Nem tudsz Odenről semmit?
*Az egykori első tiszt, pontosan tudja, hogy mi történt. Egyszer találkozott vele, s sajnálattal hallotta. Ő is itt tengeti napjait, s az itteni üzelmekbe vetette be magát, elég sikeresen. Nagyon nyel, s arcát elrejti a kupa mögé. Letéve nem néz a másik szemébe, holott ez is szokatlan tőle. Keresi a szavakat, de nem találja. Bármit is találna ki, tudja, hogy a férfi átlátna rajta. Hirtelen, s dühödten csapja le a kupát az asztalra.*
- Felmar… *Kezdi bele, de szava elakad. Lezárta magában, már csak épp a lángoló hajót kéne látnia maga előtt, hogy végleg eltemesse magába a múltat.* - Új legénységet toboroztam, akik azt hitték, hogy lehetnek nagyjátszmásak. Tévedtek. Ez a hajómba került. Az átkozott Loirson kezébe került. *Szorítja össze kezeit a kupa körül. Ha amaz üvegből lenne talán már eltört volna. Talán a tulaj gondolt a szeszélyes lányra, s már csak fából készült kupákba adja neki a nedűket. Ujjai elfehérednek újra a gondolattól, szürkéiben harag s gyűlölet lobbant. Loirson, ki megölte a Kapitányt, s aki mindig fente a fogát a hajóra.*
- Fel fogom gyújtani.
*Nyögi ki végül, lehajtott fejjel. Nem tud, most nem képes a Rőtes szemébe nézni. Nem akarja látni benne a csalódottságot, melyet vélhetően okozott. Még pár percig tán marad, aztán eliszkol a fenébe. Úgy, ahogy mindig is szokott.*
*Lábait keresztbe tartva, szinte lábujja felett látja, ahogy Rőtszakáll csodálkozva tekint rá. Valahogy meleg mosoly kúszik ajkai szegletében. Oly ritka látvány ez, mint a fehér holló a tengeren. Sose tudott mosolyogni szívből, legfeljebb vigyorog. Minden más vicsorgásnak hat a lánynál. Ám most mégis. Mosolya nem is tart sokáig. Épp csak egy pillanatig, aztán ajkait szélesre húzza, s fogait kivillantja az öreg felé.*
- Miért hol lennék? *Neveti el magát, de a következő mondatba már meg is kapja a választ. Erre csak lazán legyint.*
- Ugyan a tenger megvár, nem de bár? No de a rum! Az biza nem vár, mert pár mohó vendég megissza előlem. *Kacsint a másikra kihívóan. Ha nem a Rőtes lenne, talán zavarná, hogy más iszik meg annyit az édes nedűjéből, amennyi neki járna.
A kártya szó hallatára megvillannak szemei.*
- Nocsak valóban? Milyen véletlen egybeesés, hogy inkább kártyázni akarsz. *Vigyorodik továbbra is, ám lábait nem veszi le az asztalról. Inkább csak kellemesen hintázik rajta.* - Talán tudok egy helyet, ahol elkellene pár csaló kéz, hogy több legyen a nyereség. *Nyújtja ki végül a nyelvét mondata végén.
S szinte rögtön vissza is húzza, s elkomorodik. Mióta ismeri Vöröskét eme gyerekes vonások, melyek sose voltak rá jellemzőek kezdenek kiütni rajta. Túl sokat volt együtt a némberrel. S ez nem állapot. Szinte ijedten néz a másikra, mintha nem tudná, hogy mi is történik vele.
Zavartsága nem tart sokáig, hiszen már kezében is a kupa, melyből csak ő ihatja a rumot. Élvezi a másik mohó tekintetét, ahogy figyeli a medálját. Látványosan idomai közé helyezi el, hogy tudja a Rőtes onnan biza nem szerzi meg. Egyébként sem menne vele sokra, hiszen rajta van a neve. Sajnos.*
- Tudod ezek a szárazföldi patkányok nem minden tekintetbe olyan szörnyűek. Akihez tartozik a Kikötő, annak a városnak volt egy ivóversenye. *Vigyorodik el.* - Csalódnom kellett, amikor csak én jelentem meg ott, tartva csapatunk jó hírét, de hát mit lehet tenni, egy kivénhedt bagázzsal. *Rántja meg a vállát, mintha nem számítana az egész.* - No de a lényeg. Volt ott minden féle szerzet. Mélységi szörnyeteg, színes orkok. Na jó tündérek nem voltak, sem azok a hosszúéletűek. Ők ehhez túl puhányok, bár azért nálunk egy-egy képviseltette magát. No de… Nem kell szégyenkezned Mester, hiszen megnyertem a viadalt. A padlón csúsztam utána, gyomrom tartalmát a nagyközönség elé tártam, de! *Emeli fel mutatóujját.* - Csekély ár volt az ezért ám. *Paskolja meg idomait, ahova elrejtette a medált.
Ám beszélgetésük kevésbé szebb témára terelődik. Elhúzza a száját a hallottak alapján. Mikor szélnek eresztette őket, valahol tudta, hogy egy részük megállapodik, hiszen erre vágytak már egy ideje. Ahogy azt is, hogy egy másik részük nem fog tudni beilleszkedni a világba. Ennek nagyszerű példája a Rőtes.*
- Egy kivénhedt társaság ne akarjon már veszélyeket vállalni, öreg. Megvitattuk ezt akkor is, amikor elbocsátottalak titeket. Még a Kapitánnyal kezdtétek a pályafutásotokat. Egy család voltatok, s a család fejét levágták. Nélküle ti is semmissé váltatok.
*Kezd bele a régi nótába. Újra. Hangja hirtelen keményedik meg, ám erről nem tehet a másik. Az emlékeket lassan lezárta magába, túljutott a Kapitány, s a társai elvesztésén. S mégis, Rőtes egy régi sebet szakított fel mellkasában. Oldalán lévő tetoválás, mely hajójuk zászlaját mintázza, ami mindenkin ott van, hirtelen kezd el égni, viszketni. Egy szomorú mosolyt villant a másik felé.*
- Sose változol már meg.
*Összegzi a hallottakat. Hiszen régen sem csinált mást, amikor kikötöttek, csak kockázott, vagy épp más szerencsejátékot űzött az öreg. Számára már öreg, de ki tudja, talán még ereje teljében van valamennyire.
S elérkezett a téma. Amitől tartott. A hideg rázza ki, amikor felismeri, hogy Rőtes semmit sem tud, ami itt történik. De hát az hogy lehet?*
- Nem tudsz Odenről semmit?
*Az egykori első tiszt, pontosan tudja, hogy mi történt. Egyszer találkozott vele, s sajnálattal hallotta. Ő is itt tengeti napjait, s az itteni üzelmekbe vetette be magát, elég sikeresen. Nagyon nyel, s arcát elrejti a kupa mögé. Letéve nem néz a másik szemébe, holott ez is szokatlan tőle. Keresi a szavakat, de nem találja. Bármit is találna ki, tudja, hogy a férfi átlátna rajta. Hirtelen, s dühödten csapja le a kupát az asztalra.*
- Felmar… *Kezdi bele, de szava elakad. Lezárta magában, már csak épp a lángoló hajót kéne látnia maga előtt, hogy végleg eltemesse magába a múltat.* - Új legénységet toboroztam, akik azt hitték, hogy lehetnek nagyjátszmásak. Tévedtek. Ez a hajómba került. Az átkozott Loirson kezébe került. *Szorítja össze kezeit a kupa körül. Ha amaz üvegből lenne talán már eltört volna. Talán a tulaj gondolt a szeszélyes lányra, s már csak fából készült kupákba adja neki a nedűket. Ujjai elfehérednek újra a gondolattól, szürkéiben harag s gyűlölet lobbant. Loirson, ki megölte a Kapitányt, s aki mindig fente a fogát a hajóra.*
- Fel fogom gyújtani.
*Nyögi ki végül, lehajtott fejjel. Nem tud, most nem képes a Rőtes szemébe nézni. Nem akarja látni benne a csalódottságot, melyet vélhetően okozott. Még pár percig tán marad, aztán eliszkol a fenébe. Úgy, ahogy mindig is szokott.*
1559. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-23 21:08:24
Üzenet elküldve: 2015-09-23 21:08:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Néhány hajón töltött nap után igazi felüdülés számára ismét szilárd talajt érezni a talpa alatt. Sosem szerette a vízi közlekedést, ám most kénytelen volt igénybe venni, és úgy tűnik jól döntött, és sikerült leráznia üldözőit. Mint mindig. Rengeteg falu, város és egyéb település van, ami minden lehetséges katonáját ráküldte, de ez idáig senkinek sem sikerült kézre kerítenie. Akik utána szegődtek, egy idő után megunták a hajszát, és felhagytak vele, ha viszont voltak olyan szerencsétlen bolondok, hogy beérték, azt nem élték túl. S most itt van, egy újabb város, ahol még nem előzte meg a híre, legalábbis nagyon reméli. Csizmája kopogása elhal a hatalmas hangzavarban, mely elől a Rumos Rókalyuk névvel ellátott kis kocsmába menekül.
Egész kellemes a hangulata a helynek, rögtön meg is kíván valami italt, és ha már itt van, ehetne is. A hajón csak krumpli és kétszersült volt, aminek már a gondolatára is felfordul a gyomra. A pulthoz sétál, hogy leadja a rendelését.*
- Egy pohárral abból a híres Sellővérből. 13 arany, tudom.
*Előzi meg az esetleges közbeszólást, és leteszi a pénzt a férfi elé. Mást egyelőre nem kér, egy pohár vér jót fog neki tenni, felfrissíti, és segít kitalálni a következő lépést. Egy ideig kénytelen lesz meghúzni magát, nehogy felfigyeljenek rá a rend őrei, és szép lassan megismerkedni az itteni "sötét oldallal".
Hamarosan megkapja az italát, melyet először alaposan szemrevételez, csak utána kóstol bele. Egész friss, bár 13 aranyat nem ért meg. Az ajkait vörösre festő cseppeket nyelvének hegyével tünteti el, majd újabb kortyra emeli poharát.*
Egész kellemes a hangulata a helynek, rögtön meg is kíván valami italt, és ha már itt van, ehetne is. A hajón csak krumpli és kétszersült volt, aminek már a gondolatára is felfordul a gyomra. A pulthoz sétál, hogy leadja a rendelését.*
- Egy pohárral abból a híres Sellővérből. 13 arany, tudom.
*Előzi meg az esetleges közbeszólást, és leteszi a pénzt a férfi elé. Mást egyelőre nem kér, egy pohár vér jót fog neki tenni, felfrissíti, és segít kitalálni a következő lépést. Egy ideig kénytelen lesz meghúzni magát, nehogy felfigyeljenek rá a rend őrei, és szép lassan megismerkedni az itteni "sötét oldallal".Hamarosan megkapja az italát, melyet először alaposan szemrevételez, csak utána kóstol bele. Egész friss, bár 13 aranyat nem ért meg. Az ajkait vörösre festő cseppeket nyelvének hegyével tünteti el, majd újabb kortyra emeli poharát.*
1558. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-23 16:44:31
Üzenet elküldve: 2015-09-23 16:44:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozások//
*Elmerülve gondolataiban üldögél a székén, miközben szakálláról törölgeti a kicsorgott nedűt. Igaz a törölgetéssel csak azt éri el, hogy a nagy bozont magába szívja a rumot. "Egy igazi kalóz a szakállát is rummal mossa." Tartja a mondás, amit Thadior hajtogatott folyton amikor ugyan így járt ivászat közben. Mikor már az utolsó cseppet is felszívta a rőt bokor, ekkor érkezik valaki az asztalához. Rögtön oda se néz, csak mordul egyet mint egy medve aki a nem szeretné, hogy közelebb menjenek hozzá. Viszont mikor meghall egy ismerősen csengő hangot, szeme elkerekedik és arca kivirul. Felismerte a hangot, akár ezer közül is felismerné ha kellene. Ekkor már teljes testtel odafordul Nadaehez.*
-A medúza csípjen meg! Nem is gondoltam, hogy te itt lehetsz. Azt hittem már rég a tengereket járod!
*Az ellopott rumra rá se hederít, majd később úgy is felemlegeti ha megszomjazna az öreg Thad.*
-Na igen, lassan már mindenhol ismerik a kockáimat. Lehet kártyára kéne váltanom.
*Vigyorodik el a rőt sörényű kivillantva fogsorát. Mikor Nadae csak egy medált mutogatva kap ingyen inni, az öreg kalóz összehúzza a szemöldökét. Miután kihozzák a rumot a lánynak, a medál felé bök ujjával.*
-Olyan nekem is kell. Honnan szerezted? Többet ér minden kincsnél az ilyen! Hehe!
*Nevet fel érdes hangján. Majd mikor Nadae a többi matróztárs felől kérdez, Thadior arca kicsit elkomorodik.*
-Fel is mentünk, fel ám! De nem nézik jó szemmel ott a mifajtánkat. Szétszéledtünk, mindenki ment a maga dolgára, akinek meg nem volt csinált. A fele banda már valahol, valami tisztességes munkát végez. Phfej!
*Thadior ki is köp egyet a padlóra.*
-Én nem bírtam ott megmaradni. Hiányzott a tenger illata. Ha már nem is hajózom legalább itt tengessem el a napjaimat. Dolgozni úgy se fogok, kell a kutyának a robotolás. Jobban fekszik nekem a kockázás meg a fosztogatás, mint a kapálás. Remélem ezzel nem csak én vagyok így.
*Néz rá a lányra szúrós szemével. Majd az egyik megmaradt rumjáért nyúl és le is húzza.*
-No, és feléd mi szél fúj? Remélem jól tartod a hajót. Majd megnézném ha már így összefutottunk. Tudod, hogy felidézzek jó kis italozós-fosztogatós emlékeket.
*Újra Nadaera néz, bár most már nem olyan szúrós tekintettel. Inkább lágy, baráti tekintettel. Örül, hogy legalább Ő nem hagyta ott a kalóz életet. Legalábbis így véli első ránézésre, hiszen a Kapitány lánya nem így öltözne ha nem kalózkodna a mai napig is.*
*Elmerülve gondolataiban üldögél a székén, miközben szakálláról törölgeti a kicsorgott nedűt. Igaz a törölgetéssel csak azt éri el, hogy a nagy bozont magába szívja a rumot. "Egy igazi kalóz a szakállát is rummal mossa." Tartja a mondás, amit Thadior hajtogatott folyton amikor ugyan így járt ivászat közben. Mikor már az utolsó cseppet is felszívta a rőt bokor, ekkor érkezik valaki az asztalához. Rögtön oda se néz, csak mordul egyet mint egy medve aki a nem szeretné, hogy közelebb menjenek hozzá. Viszont mikor meghall egy ismerősen csengő hangot, szeme elkerekedik és arca kivirul. Felismerte a hangot, akár ezer közül is felismerné ha kellene. Ekkor már teljes testtel odafordul Nadaehez.*
-A medúza csípjen meg! Nem is gondoltam, hogy te itt lehetsz. Azt hittem már rég a tengereket járod!
*Az ellopott rumra rá se hederít, majd később úgy is felemlegeti ha megszomjazna az öreg Thad.*
-Na igen, lassan már mindenhol ismerik a kockáimat. Lehet kártyára kéne váltanom.
*Vigyorodik el a rőt sörényű kivillantva fogsorát. Mikor Nadae csak egy medált mutogatva kap ingyen inni, az öreg kalóz összehúzza a szemöldökét. Miután kihozzák a rumot a lánynak, a medál felé bök ujjával.*
-Olyan nekem is kell. Honnan szerezted? Többet ér minden kincsnél az ilyen! Hehe!
*Nevet fel érdes hangján. Majd mikor Nadae a többi matróztárs felől kérdez, Thadior arca kicsit elkomorodik.*
-Fel is mentünk, fel ám! De nem nézik jó szemmel ott a mifajtánkat. Szétszéledtünk, mindenki ment a maga dolgára, akinek meg nem volt csinált. A fele banda már valahol, valami tisztességes munkát végez. Phfej!
*Thadior ki is köp egyet a padlóra.*
-Én nem bírtam ott megmaradni. Hiányzott a tenger illata. Ha már nem is hajózom legalább itt tengessem el a napjaimat. Dolgozni úgy se fogok, kell a kutyának a robotolás. Jobban fekszik nekem a kockázás meg a fosztogatás, mint a kapálás. Remélem ezzel nem csak én vagyok így.
*Néz rá a lányra szúrós szemével. Majd az egyik megmaradt rumjáért nyúl és le is húzza.*
-No, és feléd mi szél fúj? Remélem jól tartod a hajót. Majd megnézném ha már így összefutottunk. Tudod, hogy felidézzek jó kis italozós-fosztogatós emlékeket.
*Újra Nadaera néz, bár most már nem olyan szúrós tekintettel. Inkább lágy, baráti tekintettel. Örül, hogy legalább Ő nem hagyta ott a kalóz életet. Legalábbis így véli első ránézésre, hiszen a Kapitány lánya nem így öltözne ha nem kalózkodna a mai napig is.*
1557. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-23 10:43:09
Üzenet elküldve: 2015-09-23 10:43:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Találkozások//
*Kivételesen nyugodtan nyit be a Rumos ajtaján. Nem akar nagyobb feltűnést kelteni. Úgy gondolja, hogy remek lenne, ha beszélne a tulajjal. Neki is megérné az üzlete: nem az ő bútorait fogják darabokra széttörni, nála meg úgysem lehet enni-inni. Még csak szállása sincs. Ám ahogy halad a pult felé, szürke tekintetét egy rőtes színű szakáll vonzza.
Hirtelen áll meg, s merevedik meg. Nagyot nyel, s érzi, ahogy szíve összeszorul. Ritkán érez ilyet, de szinte egyszerre boldog, s el is akar menekülni a világ bugyrába. Szemöldökét összevonva figyeli régi matróztársát, ahogy buherál valamit. Körülötte rengeteg rumos üveg s pohár helyezkedik el. A Mester. Nosztalgikus mosolyt csal a jelenet az arcára. Ritkán melegszik fel a lány arca ennyire, de vonásait szinte rögtön rendezi. Eldöntötte.
Ha nem menne oda hozzá, első útja a Róka után a tenger, hogy belefojtsa magát. Még figyeli csendben egy darabig az öreg csalót, s csak azután lép oda hozzá. Elsietve mellette, sebtében húzza ki a széket, a lábával, s ül rá gyorsan. Lábait keresztbefonva pakolja az asztalra. Csizmájának köszönhetően csak térdtől felfelé látszódik ki napbarnított bőre, ám ott semmit sem takar.*
- A játszótársaid nem örülhetnek mindig a társaságodnak, vénség. *Vigyorodik Thadiorra szemérmetlenül. Majd ebben a pillanatba lenyúlja az egyik rumját a korosodó férfinak, s annak tartalmát gyorsan a torkára is zúdítja.*
- Még mindig nem tanultad meg, hogy miként kell ingyen inni? *Neveti el magát kissé talán gúnyosan is.* - Na figyelj.
*Hátradőlve a széken, hintázva int a pultos felé. Felmutatja a nyári forgatagon nyert medálját, s rögtön rendel is magának rumot. Egy különös, más fajta pohárból kapja az édes, barna nedűt. Nem is csoda, hiszen ebből kell innia. Sajnos csak magát itathatja – még jó hogy nem kell ellátnia az egész kocsmát – s akkor is csak egy pohárból.*
- Mi szél hozott vissza a Kikötőbe, drágám? Azt hittem, hogy felmentetek a városba. *Kíváncsiskodik, s közben puhatolózik. Szemei fürkészően tekinti a másik vonásait. Nem tudja, hogy mennyit tud Thadior Felmar eljátszásáról, s hogy pontosan ki kezébe is került. Nem tudja, hogy mennyi ideje van itt újra az öreg. Maszkját újra felveszi, nem akarja, hogy lássák rajta érzelmeit. Tudja, hogy balga kísérlet ez a férfival szemben. Egyike azon keveseknek, kik felnevelték, s jobban ismerik, mint a csalás mesterségét.*
*Kivételesen nyugodtan nyit be a Rumos ajtaján. Nem akar nagyobb feltűnést kelteni. Úgy gondolja, hogy remek lenne, ha beszélne a tulajjal. Neki is megérné az üzlete: nem az ő bútorait fogják darabokra széttörni, nála meg úgysem lehet enni-inni. Még csak szállása sincs. Ám ahogy halad a pult felé, szürke tekintetét egy rőtes színű szakáll vonzza.
Hirtelen áll meg, s merevedik meg. Nagyot nyel, s érzi, ahogy szíve összeszorul. Ritkán érez ilyet, de szinte egyszerre boldog, s el is akar menekülni a világ bugyrába. Szemöldökét összevonva figyeli régi matróztársát, ahogy buherál valamit. Körülötte rengeteg rumos üveg s pohár helyezkedik el. A Mester. Nosztalgikus mosolyt csal a jelenet az arcára. Ritkán melegszik fel a lány arca ennyire, de vonásait szinte rögtön rendezi. Eldöntötte.
Ha nem menne oda hozzá, első útja a Róka után a tenger, hogy belefojtsa magát. Még figyeli csendben egy darabig az öreg csalót, s csak azután lép oda hozzá. Elsietve mellette, sebtében húzza ki a széket, a lábával, s ül rá gyorsan. Lábait keresztbefonva pakolja az asztalra. Csizmájának köszönhetően csak térdtől felfelé látszódik ki napbarnított bőre, ám ott semmit sem takar.*
- A játszótársaid nem örülhetnek mindig a társaságodnak, vénség. *Vigyorodik Thadiorra szemérmetlenül. Majd ebben a pillanatba lenyúlja az egyik rumját a korosodó férfinak, s annak tartalmát gyorsan a torkára is zúdítja.*
- Még mindig nem tanultad meg, hogy miként kell ingyen inni? *Neveti el magát kissé talán gúnyosan is.* - Na figyelj.
*Hátradőlve a széken, hintázva int a pultos felé. Felmutatja a nyári forgatagon nyert medálját, s rögtön rendel is magának rumot. Egy különös, más fajta pohárból kapja az édes, barna nedűt. Nem is csoda, hiszen ebből kell innia. Sajnos csak magát itathatja – még jó hogy nem kell ellátnia az egész kocsmát – s akkor is csak egy pohárból.*
- Mi szél hozott vissza a Kikötőbe, drágám? Azt hittem, hogy felmentetek a városba. *Kíváncsiskodik, s közben puhatolózik. Szemei fürkészően tekinti a másik vonásait. Nem tudja, hogy mennyit tud Thadior Felmar eljátszásáról, s hogy pontosan ki kezébe is került. Nem tudja, hogy mennyi ideje van itt újra az öreg. Maszkját újra felveszi, nem akarja, hogy lássák rajta érzelmeit. Tudja, hogy balga kísérlet ez a férfival szemben. Egyike azon keveseknek, kik felnevelték, s jobban ismerik, mint a csalás mesterségét.*
1556. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-22 21:46:06
Üzenet elküldve: 2015-09-22 21:46:06
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Éjfél utáni megéhezés//
*Miután felöltözött és még egyszer a tükörbe néz, teljesen elégedett az új képpel, amit lát. Egy vörös gyönyörű fiatal lány, aki jól kinéző ruhába van, de még sem mutogatja szabadon bájait és testének legnagyobb részét. Sokkal jobban érzi magát, most hogy szerelmes és van egy nem is akármilyen férfi mellette. Oda is sétál az ágyhoz, hogy megcsodálja az ő drága alvó Morfiuszát, majd azért ha felriadna, hogy nincs mellette hagy az ágyba egy levelet neki, hogy megéhezett és csak a fogadóba van, de siet vissza.
Le is lépcsőzik a második emeletről és a pulthoz lép, úgy néz ki itt sosem pihennek.*
-Szeretnék kérni két Piritóst *ki is fizeti érte a 6 aranyat.* és mellé egy pohár Tejet *amiért fizet 4 aranyat.*
-Köszönöm. *Veszi át a kész ételt és a pohár tejet és le is ül egy távolabbi asztalhoz, ahol nem zavar senkit, hogy elfogyassza a pirítóst és meg igya a hozzá kért italt is.*
~Vajon Mira, hogy boldogul helyettem? Csak nem lehet olyan nehéz neki, hiszen rám nem bíztak semmit se a színészkedésen kívül, az meg megy neki is.~
*Miután felöltözött és még egyszer a tükörbe néz, teljesen elégedett az új képpel, amit lát. Egy vörös gyönyörű fiatal lány, aki jól kinéző ruhába van, de még sem mutogatja szabadon bájait és testének legnagyobb részét. Sokkal jobban érzi magát, most hogy szerelmes és van egy nem is akármilyen férfi mellette. Oda is sétál az ágyhoz, hogy megcsodálja az ő drága alvó Morfiuszát, majd azért ha felriadna, hogy nincs mellette hagy az ágyba egy levelet neki, hogy megéhezett és csak a fogadóba van, de siet vissza.
Le is lépcsőzik a második emeletről és a pulthoz lép, úgy néz ki itt sosem pihennek.*
-Szeretnék kérni két Piritóst *ki is fizeti érte a 6 aranyat.*
és mellé egy pohár Tejet *amiért fizet 4 aranyat.* -Köszönöm. *Veszi át a kész ételt és a pohár tejet és le is ül egy távolabbi asztalhoz, ahol nem zavar senkit, hogy elfogyassza a pirítóst és meg igya a hozzá kért italt is.*
~Vajon Mira, hogy boldogul helyettem? Csak nem lehet olyan nehéz neki, hiszen rám nem bíztak semmit se a színészkedésen kívül, az meg megy neki is.~
1555. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-22 17:14:30
Üzenet elküldve: 2015-09-22 17:14:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Az egyik asztalon egymás után sorakoznak a rumos poharak. Némelyik feldőlve, vagy a szájára fordítva. Egy rumosüveg is fekszik az asztalon, még néhány az asztal alatt is, de már mind üres. Ezt a nagy mennyiséget nem egy egész csapat törpe gyűrte be magába. Csak egy ember. Egy jól megtermett ember. Könyököl az asztalon és babrál valamivel. Közben a bajsza alatt szitkozódik, felemlegetve mindenféle tengeri szörnyet, kóros betegséget, vénasszonyokat és egyéb dolgokat amiket egy normális ember nem látna szívesen.
Kis idő elteltével kigurítja kezéből azt amit eddig fogdosott. Két darab fából készült dobókocka, amikre különféle jelek vannak felfestve vörös festékkel.*
-Áhh!
*Nagyot csap az asztalra mérgében. Több pohár el is dől, majd legurul az asztalról.*
-Nem jó még mindig!
*Újra hozzáfog a kockák buherálásához. Már nem is kérdéses, hogy mit csinál. Megcinkeli a kockákat. Ez egy jól bevált módszere arra, hogy nyerjen ingyen italokat, vagy esetleg aranyat. De időközönként új kockákat kell csinálni, mert az emberek gyanakodóba esnek, hogy az öreg már megint nyert azokkal az átkozott kockákkal. A kételkedőket az "új kocka" trükkel biztosítja afelől, hogy ő becsületesen szerencsejátékozik. Persze erről szó sincs, az új kockákat is meg machinálja, ugyanúgy mint a régieket. Ha valaki mégis csalással vádolja, még mindig ott van a B terv. Szablya elő, a másik karja a padlón. Egyszerű képlet.*
-Jó, elég ebből. Hé csapos vagy 5 Rumot! Amíg bírja a pénzem addig iszok itt. 45 arany lesz igaz?
*A kérdés persze költői volt, Thad pontosan tudja, hogy mennyibe kerül itt a rum, hisz ezelőtt már megivott pár kört, ahogy az asztalon lévő ábra is mutatja.
Hamar megérkezik az ital és az ivás is folytatódik. Sok rum folyik le a torkán mielőtt hozzálátna újra a kocka buherálásához. De figyel arra, hogy mikor végzett a kockával, még utána is maradjon mit inni. Tovább bütyköli a két kockát, majd újra gurít. Mindkettő egy tengerikígyó ábránál áll meg. A férfi újra markába kapja a két kockát és újra gurít. Ugyanúgy állnak meg mint azelőtt. Ezt még eljátssza háromszor, majd zsebre vágja a kockáit. Elégedetten görbül felfelé bozontos bajsza. Ennek örömére még több rumot pumpál be a szervezetébe. Amúgy is csak pocsékolás lenne otthagyni azt, amiért fizetett.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.09.22 23:00:41, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (ugyan úgy helyett ugyanúgy).
Kis idő elteltével kigurítja kezéből azt amit eddig fogdosott. Két darab fából készült dobókocka, amikre különféle jelek vannak felfestve vörös festékkel.*
-Áhh!
*Nagyot csap az asztalra mérgében. Több pohár el is dől, majd legurul az asztalról.*
-Nem jó még mindig!
*Újra hozzáfog a kockák buherálásához. Már nem is kérdéses, hogy mit csinál. Megcinkeli a kockákat. Ez egy jól bevált módszere arra, hogy nyerjen ingyen italokat, vagy esetleg aranyat. De időközönként új kockákat kell csinálni, mert az emberek gyanakodóba esnek, hogy az öreg már megint nyert azokkal az átkozott kockákkal. A kételkedőket az "új kocka" trükkel biztosítja afelől, hogy ő becsületesen szerencsejátékozik. Persze erről szó sincs, az új kockákat is meg machinálja, ugyanúgy mint a régieket. Ha valaki mégis csalással vádolja, még mindig ott van a B terv. Szablya elő, a másik karja a padlón. Egyszerű képlet.*
-Jó, elég ebből. Hé csapos vagy 5 Rumot! Amíg bírja a pénzem addig iszok itt. 45 arany lesz igaz?
*A kérdés persze költői volt, Thad pontosan tudja, hogy mennyibe kerül itt a rum, hisz ezelőtt már megivott pár kört, ahogy az asztalon lévő ábra is mutatja.
Hamar megérkezik az ital és az ivás is folytatódik. Sok rum folyik le a torkán mielőtt hozzálátna újra a kocka buherálásához. De figyel arra, hogy mikor végzett a kockával, még utána is maradjon mit inni. Tovább bütyköli a két kockát, majd újra gurít. Mindkettő egy tengerikígyó ábránál áll meg. A férfi újra markába kapja a két kockát és újra gurít. Ugyanúgy állnak meg mint azelőtt. Ezt még eljátssza háromszor, majd zsebre vágja a kockáit. Elégedetten görbül felfelé bozontos bajsza. Ennek örömére még több rumot pumpál be a szervezetébe. Amúgy is csak pocsékolás lenne otthagyni azt, amiért fizetett.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.09.22 23:00:41, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (ugyan úgy helyett ugyanúgy).
1554. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-21 21:18:14
Üzenet elküldve: 2015-09-21 21:18:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Együtt tovább... //
*Myna elég gyorsan elalszik Morfiusz mellett és csak keveset fészkelődik. Régi szokásához híven viszont éjfél körül felriad és óvatosan kioson az ágyból a helyére a férfi keze alá odatéve a párnáját. Régen ilyenkor lépett le, ha megszerezte az információt vagy ölte meg, akit ki kellett iktatni, de ez most teljesen más. Nem is az első este, hogy a férfival alszik, de eddig sosem kelt ki mellőle. Most azonban megint régi emlékek törtek elő és kicsit zaklatott lett tőle. Amikor a tükörhöz lép, gyűlölettel néz magára és eldönti, hogy bármennyire is este van, de befesti végre a haját a Beth mamától vett kencével. Halkan neki is lát és egy lavór vizet is bevisz a szobába, hogy abba mossa le a fölösleget. Fel is ken a hajára a pakolásból annyit amennyi elég és a többit elcsomagolja. ~Milyen meglepi lesz majd Morfimnak reggel, hogy megszabadultam a szőkeségemtől.~ Vár egy jó órát, addig a táskájában igazgatja a holmijait és a két kis üvegcsét is leellenőrzi, hogy épségben vannak. Amint végez megmossa a haját és a kapott törülközővel el kezdi szárazabbra törölni. Elégedett a kapott eredménnyel, szinte ragyogó ez a vörös árnyalat. A férfi holmijai közül elő vesz egy dobótőrt és azzal le vág a haja elejéből, hogy legyen szép kis fufruja is, nagyon is jól áll ez neki. A szemöldöke eléggé elüt, így most azt is bekeni és fertály óra múlva lemossa, az is tökéletes lett, így nincs miért aggódnia. Vissza sétál az ágyhoz és gyengéden megsimogatja a férfi fejét, majd felöltözik mert megéhezett idő közben és jó lenne enni is valamit. Egyértelmű, hogy a napi egyszeri evés nem elég most már, amit nem is bán, amíg mozog és edz rendesen nem lehet baj a kis kecses testével. Egy vörös fűzőt vesz fel, amire egy fekete bőr kabátkát vesz fel és fekete bőrnadrágot húz, majd a fekete fűzős csizmáját is el kezdi befűzni. Csak reméli, hogy van lenn valaki, aki majd kiszolgálja ilyen hajnali rákban, mert már kezd felkelni a nap.*
*Myna elég gyorsan elalszik Morfiusz mellett és csak keveset fészkelődik. Régi szokásához híven viszont éjfél körül felriad és óvatosan kioson az ágyból a helyére a férfi keze alá odatéve a párnáját. Régen ilyenkor lépett le, ha megszerezte az információt vagy ölte meg, akit ki kellett iktatni, de ez most teljesen más. Nem is az első este, hogy a férfival alszik, de eddig sosem kelt ki mellőle. Most azonban megint régi emlékek törtek elő és kicsit zaklatott lett tőle. Amikor a tükörhöz lép, gyűlölettel néz magára és eldönti, hogy bármennyire is este van, de befesti végre a haját a Beth mamától vett kencével. Halkan neki is lát és egy lavór vizet is bevisz a szobába, hogy abba mossa le a fölösleget. Fel is ken a hajára a pakolásból annyit amennyi elég és a többit elcsomagolja. ~Milyen meglepi lesz majd Morfimnak reggel, hogy megszabadultam a szőkeségemtől.~ Vár egy jó órát, addig a táskájában igazgatja a holmijait és a két kis üvegcsét is leellenőrzi, hogy épségben vannak. Amint végez megmossa a haját és a kapott törülközővel el kezdi szárazabbra törölni. Elégedett a kapott eredménnyel, szinte ragyogó ez a vörös árnyalat. A férfi holmijai közül elő vesz egy dobótőrt és azzal le vág a haja elejéből, hogy legyen szép kis fufruja is, nagyon is jól áll ez neki. A szemöldöke eléggé elüt, így most azt is bekeni és fertály óra múlva lemossa, az is tökéletes lett, így nincs miért aggódnia. Vissza sétál az ágyhoz és gyengéden megsimogatja a férfi fejét, majd felöltözik mert megéhezett idő közben és jó lenne enni is valamit. Egyértelmű, hogy a napi egyszeri evés nem elég most már, amit nem is bán, amíg mozog és edz rendesen nem lehet baj a kis kecses testével. Egy vörös fűzőt vesz fel, amire egy fekete bőr kabátkát vesz fel és fekete bőrnadrágot húz, majd a fekete fűzős csizmáját is el kezdi befűzni. Csak reméli, hogy van lenn valaki, aki majd kiszolgálja ilyen hajnali rákban, mert már kezd felkelni a nap.*
1553. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 23:21:15
Üzenet elküldve: 2015-09-19 23:21:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Együtt tovább... //
*Kis szónoklata nyilván érdekesnek hatott, de ki akarta mondani, hát kimondta. Az ujjak sem igazán állították meg, akkor meg hadd mondja el jelen pillanatban mit is gondol Mynáról. Nem egy bárd, de na és? Attól még, ha eszébe jut milyen jó neki Myna akkor miért ne mondja el neki? Mosolyog a két testvér gyerekkori történetén. Elképzeli, ahogy a gazdag házban a szolgálók a hajukat tépik és találgatják a két egyforma lány közül melyik, melyik. Nemes kislány volt az ő Mynája, érződik is gyakran.*
-Jó lehetett egy ilyen családdal.
*Mondja végül, ha tudja is mi jött utána a mostani történet megáll a boldog rész után, a többit tudja. Ilyen idilli gyerekkor után még nehezebb tudni mi jött az után Myna számára. A következő kérdésen csak mosolyogni tud megint.*
-Aludni? Nem mondod komolyan most csak ugratsz.
*Persze jólesik neki, hogy most aludni invitálja nője inkább. Jó lesz pihennie neki is.*
-Akkor, ha komolyan mondod aludjunk. Nem baj, sőt rám is fér a kemény szolgálat után.
*Vigyorodik el és átölelve Mynát, eddigi szokása szerint megvárja, hogy elaludjon és mikor egyenletesen lélegzik csak akkor alszik el ő is mellette fejét a szőke tincsekhez hajtva.*
*Kis szónoklata nyilván érdekesnek hatott, de ki akarta mondani, hát kimondta. Az ujjak sem igazán állították meg, akkor meg hadd mondja el jelen pillanatban mit is gondol Mynáról. Nem egy bárd, de na és? Attól még, ha eszébe jut milyen jó neki Myna akkor miért ne mondja el neki? Mosolyog a két testvér gyerekkori történetén. Elképzeli, ahogy a gazdag házban a szolgálók a hajukat tépik és találgatják a két egyforma lány közül melyik, melyik. Nemes kislány volt az ő Mynája, érződik is gyakran.*
-Jó lehetett egy ilyen családdal.
*Mondja végül, ha tudja is mi jött utána a mostani történet megáll a boldog rész után, a többit tudja. Ilyen idilli gyerekkor után még nehezebb tudni mi jött az után Myna számára. A következő kérdésen csak mosolyogni tud megint.*
-Aludni? Nem mondod komolyan most csak ugratsz.
*Persze jólesik neki, hogy most aludni invitálja nője inkább. Jó lesz pihennie neki is.*
-Akkor, ha komolyan mondod aludjunk. Nem baj, sőt rám is fér a kemény szolgálat után.
*Vigyorodik el és átölelve Mynát, eddigi szokása szerint megvárja, hogy elaludjon és mikor egyenletesen lélegzik csak akkor alszik el ő is mellette fejét a szőke tincsekhez hajtva.*
1552. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 23:03:33
Üzenet elküldve: 2015-09-19 23:03:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Együtt tovább... //
*A kis szónoklat tetszik Mynának, de azért a mutatóujját rányomja Moriusz szájára, hogy elég lesz, de azért mégis hagyja végül, hogy befejezze és ujja csak épp hogy hozzáér a szájához.*
-Ugye? Bár nem szeretnék kikapni. *Mondja halkan kis csengő hangon, majd felteszi a kérdést, amire jön is a válasz, de sajnos úgy néz ki beletalált egy nem épp kellemes emlékbe, mert érzi a szomorúságot, ami végig követi, ezért egyik kezével öleli és hozzábújik, míg másikkal gyengéden a fejét simogatja és néha a hajába is beletúr.*
~Szegénykém nem volt valami szép gyermekkora és az emlékek is inkább szomorúak, valami mást kellett volna kérdeznem...~
-Én elég sok mindenre emlékszem, tudod az volt a kedvenc elfoglaltságunk, hogy ugyanolyan ruhát vettünk fel és a szüleinket is megtévesztettük, hogy melyikünk melyik, annyira hasonlítottunk és egyre járt az agyunk... Sokszor beszéltünk egyszerre is, ami felettébb idegesítő volt a tanárainknak. Mi egy gazdag Wegtoreni családból származunk, úgy hogy a taníttatás szükséges volt és mivel nagyin értelmesek és elevenek voltunk, így már korán el is kezdték. Én az énekben és a táncban tűntem ki jobban, amíg Mira a költészetben és verselésben. Én mindig elénekeltem a verseket, nem tudtam megtanulni nem ritmikusan előadva és kaptam is érte rendesen, de ennyi volt csak a különbség közöttünk. Gazdagságban éltünk és rengeteg játékunk volt és amivel már nem játszottunk, azt a szüleink szétosztották a szegények között. Az étellel is hasonlóképp jártak el és mi is örömmel adtuk át az alig használt ruháinkat a szegényeknek, persze őrök kísértek végig ilyenkor. Amikor az utcára kerültem mondhatni ők fogadtak be és tanítottak meg életben maradni, már amennyire nekik is sikerült. *Fejezi be a történetet, mert innentől már úgy is tudja, hogy mi történt a lánnyal. Myna elnyújtózik az ágyon és ásít is, eléggé eltelt az idő.*
-Azt hiszem nem lesz következő menet, de felteszem az utolsó kérdést. *Vigyorodik el, mert biztos nem erre fog számítani a férfi.*
-Ugye nem baj, ha most alszunk? Eléggé fáradt vagyok. *Odabújik a férfihoz és lábát is átveti a derekán, szinte már be is alszik, de még egy jó éjt csókig azért ébren marad és ha igenlő választ kap akkor halkan jó éjt kíván és el is alszik.*
*A kis szónoklat tetszik Mynának, de azért a mutatóujját rányomja Moriusz szájára, hogy elég lesz, de azért mégis hagyja végül, hogy befejezze és ujja csak épp hogy hozzáér a szájához.*
-Ugye? Bár nem szeretnék kikapni. *Mondja halkan kis csengő hangon, majd felteszi a kérdést, amire jön is a válasz, de sajnos úgy néz ki beletalált egy nem épp kellemes emlékbe, mert érzi a szomorúságot, ami végig követi, ezért egyik kezével öleli és hozzábújik, míg másikkal gyengéden a fejét simogatja és néha a hajába is beletúr.*
~Szegénykém nem volt valami szép gyermekkora és az emlékek is inkább szomorúak, valami mást kellett volna kérdeznem...~
-Én elég sok mindenre emlékszem, tudod az volt a kedvenc elfoglaltságunk, hogy ugyanolyan ruhát vettünk fel és a szüleinket is megtévesztettük, hogy melyikünk melyik, annyira hasonlítottunk és egyre járt az agyunk... Sokszor beszéltünk egyszerre is, ami felettébb idegesítő volt a tanárainknak. Mi egy gazdag Wegtoreni családból származunk, úgy hogy a taníttatás szükséges volt és mivel nagyin értelmesek és elevenek voltunk, így már korán el is kezdték. Én az énekben és a táncban tűntem ki jobban, amíg Mira a költészetben és verselésben. Én mindig elénekeltem a verseket, nem tudtam megtanulni nem ritmikusan előadva és kaptam is érte rendesen, de ennyi volt csak a különbség közöttünk. Gazdagságban éltünk és rengeteg játékunk volt és amivel már nem játszottunk, azt a szüleink szétosztották a szegények között. Az étellel is hasonlóképp jártak el és mi is örömmel adtuk át az alig használt ruháinkat a szegényeknek, persze őrök kísértek végig ilyenkor. Amikor az utcára kerültem mondhatni ők fogadtak be és tanítottak meg életben maradni, már amennyire nekik is sikerült. *Fejezi be a történetet, mert innentől már úgy is tudja, hogy mi történt a lánnyal. Myna elnyújtózik az ágyon és ásít is, eléggé eltelt az idő.*
-Azt hiszem nem lesz következő menet, de felteszem az utolsó kérdést. *Vigyorodik el, mert biztos nem erre fog számítani a férfi.*
-Ugye nem baj, ha most alszunk? Eléggé fáradt vagyok. *Odabújik a férfihoz és lábát is átveti a derekán, szinte már be is alszik, de még egy jó éjt csókig azért ébren marad és ha igenlő választ kap akkor halkan jó éjt kíván és el is alszik.*
1551. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 22:41:34
Üzenet elküldve: 2015-09-19 22:41:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Együtt tovább... //
*A becéző szavak és a kedves tekintet igazán meghatja. Úgy gondolja nagyon hosszú időre adósa marad majd Mynának a mai napért.*
-Tudod néha nem hiszem el, hogy engem választottál és ilyen makacsul szeretsz. Persze ne értsd félre nagyon is örülök neki, de te olyan fiatal vagy, szép és odaadóan kedves és talpraesett. Én meg piszok mázlista vagyok.
*Villannak ki a fogai mosolyában.*
-Igaz már fenekelésre készen állsz szóval mehet.~Ne kímélj.~
*El is hangzik felé a kérdés, ami már nem okoz olyan nagy vihart. Inkább valami csendes szomorúság kíséri miközben megpróbálja a legőszintébb választ adni.*
-Jóformán, alig emlékszem, mert elég kicsi voltam tudod. Úgy rémlik boldog voltam és mintha nem lettem volna szegény. Emlékszem a játékokra, egy fából faragott lóra, amit az apámtól kaptam. Az anyámra...
*A hosszú hajú nő képe már halovány, de még ott van az a kedves hang és az illata, az emléke és a kép, ahogy nem mozdul többé. A szája nyitva és valami szivárog belőle. A mai eszével felismeri a mérgezés tüneteit, de akkor még nem tudta mi a baj, sírt keltegette, de nem mozdult többet.*
-Emlékszem, hogy mindig énekelt nekem. Arra jobban, mint az arcára.
*Halkan mondja és érzelem mentesen, de lelke mélyén elindul a múlt vaskeze, hogy kíméletlenül szorítsa a szívét.*
-Volt még ott egy nagy kert, ahol sokat futhattam és úgy rémlik volt egy lovam, vagy legalábbis lovagoltam sokat.
*Próbál visszaemlékezni, de akárhogy erőlteti nem megy jobban.*
-Régen volt ez már, hat évesen már az utcán voltam és akkor nagyon is elveszetten bolyongtam. Egy ideig még befogadott egy család, de elég rosszul bántak velem én meg nem voltam akkor sem éppen probléma mentes, hamar leléptem onnan. Aztán maradt az utca.
*Mire a válasz végére ér már tudja is a kérdést, amit fel akar tenni.*
-Ha már gyerekkor, akkor te mire emlékszel a vidám korai részéből? Mirával jó volt kisgyereknek lenni?
*Úgy érzi ez a téma, bár szomorú, azért mégis csak régen elmúlt dolgokról beszélnek, talán nem olyan veszélyes terep, azon kívül szívesen hallaná, hogyan játszott a két szőke kislány. Reméli egy ideig volt jó is Myna életében.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.19 22:45:22
*A becéző szavak és a kedves tekintet igazán meghatja. Úgy gondolja nagyon hosszú időre adósa marad majd Mynának a mai napért.*
-Tudod néha nem hiszem el, hogy engem választottál és ilyen makacsul szeretsz. Persze ne értsd félre nagyon is örülök neki, de te olyan fiatal vagy, szép és odaadóan kedves és talpraesett. Én meg piszok mázlista vagyok.
*Villannak ki a fogai mosolyában.*
-Igaz már fenekelésre készen állsz szóval mehet.~Ne kímélj.~
*El is hangzik felé a kérdés, ami már nem okoz olyan nagy vihart. Inkább valami csendes szomorúság kíséri miközben megpróbálja a legőszintébb választ adni.*
-Jóformán, alig emlékszem, mert elég kicsi voltam tudod. Úgy rémlik boldog voltam és mintha nem lettem volna szegény. Emlékszem a játékokra, egy fából faragott lóra, amit az apámtól kaptam. Az anyámra...
*A hosszú hajú nő képe már halovány, de még ott van az a kedves hang és az illata, az emléke és a kép, ahogy nem mozdul többé. A szája nyitva és valami szivárog belőle. A mai eszével felismeri a mérgezés tüneteit, de akkor még nem tudta mi a baj, sírt keltegette, de nem mozdult többet.*
-Emlékszem, hogy mindig énekelt nekem. Arra jobban, mint az arcára.
*Halkan mondja és érzelem mentesen, de lelke mélyén elindul a múlt vaskeze, hogy kíméletlenül szorítsa a szívét.*
-Volt még ott egy nagy kert, ahol sokat futhattam és úgy rémlik volt egy lovam, vagy legalábbis lovagoltam sokat.
*Próbál visszaemlékezni, de akárhogy erőlteti nem megy jobban.*
-Régen volt ez már, hat évesen már az utcán voltam és akkor nagyon is elveszetten bolyongtam. Egy ideig még befogadott egy család, de elég rosszul bántak velem én meg nem voltam akkor sem éppen probléma mentes, hamar leléptem onnan. Aztán maradt az utca.
*Mire a válasz végére ér már tudja is a kérdést, amit fel akar tenni.*
-Ha már gyerekkor, akkor te mire emlékszel a vidám korai részéből? Mirával jó volt kisgyereknek lenni?
*Úgy érzi ez a téma, bár szomorú, azért mégis csak régen elmúlt dolgokról beszélnek, talán nem olyan veszélyes terep, azon kívül szívesen hallaná, hogyan játszott a két szőke kislány. Reméli egy ideig volt jó is Myna életében.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.19 22:45:22
1550. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 22:09:32
Üzenet elküldve: 2015-09-19 22:09:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Együtt tovább... //
-Na, hát nem fogadsz szót és csak kimondod, amit nem akarok hallani! Nagyon rossz vagy Morfim. *Néz játékosan csúnyán, de leginkább csak aranyosnak mondható ez a látvány. A következő parancsát fennakad szemöldökkel teljesíti, biztos nem erre számított, amit kapott és Myna a legcsábosabb zöldjeivel néz fel rá miközben vissza helyezkedik mellé. A férfija elég hálásnak tűnik és mélyrehatóan csókolja mikor vissza tér mellé és ennek különösen örül, hisz ilyen még nem adott eddig neki, legalábbis a végletekig sosem ment még el, de tud ő ilyet is, amit a legtöbben be se vállalnak, mert megalázó. Myna egyáltalán nem tartja annak és tudja, hogy ezzel csak még jobban magába bolondíthatja szerelmét, mert minél jobban szereti annál nehezebben válna meg tőle és ez az egyetlen fegyvere, hogy maga mellett tudhassa és ne veszítse el egy jött ment nőcskéért.*
-Szerelmes vagyok beléd Morfim! *Fekszik rá és az ajkait harapdálva gyengéden puszilja meg.* Imádom a hörgéseid... *Súgja a fülébe és ott is megpuszilja.* Szeretem, hogy ilyen erős vagy... *vissza tér az ajkakhoz és közben a karját kezdi el simogatni.*
-Szeretek ilyet játszani, úgyhogy muszáj valahogy szép emlékekkel lezárni. *Mosolyodik el, mert látja Morfiuszon is, hogy nem sok kedve van hozzá, de reméli a lány, hogy a mostani játéktól jobb lesz.*
-Nézd a jó oldalát, ha hazudok már csupasz vagyok és fenekelhetsz is! *Vigyorodik el, hogy egy kis kedvet adjon, majd nem húzza az időt és kérdez inkább.*
-Milyen életed volt mielőtt az utca gyereke lettél? *Érdeklődik és reméli nem valami kellemetlen emléket hoz fel ezzel.*
-Na, hát nem fogadsz szót és csak kimondod, amit nem akarok hallani! Nagyon rossz vagy Morfim. *Néz játékosan csúnyán, de leginkább csak aranyosnak mondható ez a látvány. A következő parancsát fennakad szemöldökkel teljesíti, biztos nem erre számított, amit kapott és Myna a legcsábosabb zöldjeivel néz fel rá miközben vissza helyezkedik mellé. A férfija elég hálásnak tűnik és mélyrehatóan csókolja mikor vissza tér mellé és ennek különösen örül, hisz ilyen még nem adott eddig neki, legalábbis a végletekig sosem ment még el, de tud ő ilyet is, amit a legtöbben be se vállalnak, mert megalázó. Myna egyáltalán nem tartja annak és tudja, hogy ezzel csak még jobban magába bolondíthatja szerelmét, mert minél jobban szereti annál nehezebben válna meg tőle és ez az egyetlen fegyvere, hogy maga mellett tudhassa és ne veszítse el egy jött ment nőcskéért.*
-Szerelmes vagyok beléd Morfim! *Fekszik rá és az ajkait harapdálva gyengéden puszilja meg.* Imádom a hörgéseid... *Súgja a fülébe és ott is megpuszilja.* Szeretem, hogy ilyen erős vagy... *vissza tér az ajkakhoz és közben a karját kezdi el simogatni.*
-Szeretek ilyet játszani, úgyhogy muszáj valahogy szép emlékekkel lezárni. *Mosolyodik el, mert látja Morfiuszon is, hogy nem sok kedve van hozzá, de reméli a lány, hogy a mostani játéktól jobb lesz.*
-Nézd a jó oldalát, ha hazudok már csupasz vagyok és fenekelhetsz is! *Vigyorodik el, hogy egy kis kedvet adjon, majd nem húzza az időt és kérdez inkább.*
-Milyen életed volt mielőtt az utca gyereke lettél? *Érdeklődik és reméli nem valami kellemetlen emléket hoz fel ezzel.*
1549. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 21:45:21
Üzenet elküldve: 2015-09-19 21:45:21
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Együtt tovább... //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Myna húzza és nem is várt tőle mást. Szórakoztató a dolog még, ha azt is ecseteli, hogy hányan lennének most az ő helyébe.*
~Mintha nem tudnám, hogy kergetnek mindenütt. A szép kis idomaid minden fickót bevonzzanak.~
*Igyekszik félre tenni a féltékeny gondolatot és inkább elmosolyodik.*
-Jó, ha nem akarod nem mondom, hogy ez fordítva is, pontosan, kifejezetten és nagyon is igaz.
*Hunyorgó pillantása egy félmosollyal kíséri a mondatot, aztán elhangzik a parancs és fennakadt szemöldökkel teljesíti is. A hátára fekszik mozdulatlanul, aztán... *
~Hú... kicsim, te aztán nem kegyelmezel az ágyasodnak.~
*A játék közben Myna kielégíti a vágyait, de őt is és nem is akárhogyan. Miközben játszadozik vele nem tudja féken tartani az elégedett hörgő hangokat, amiket időnként előcsal belőle úrnője. Teljesen leigázza őt a végére és szuszogva ernyed el az intenzív végjáték után. Mikor rákacsint Myna, egyszerűen tényleg úgy érzi jelenleg ő a legszerencsésebb ágyas ezen a környéken. A szorosan hozzábújó kecses testet magához húzza a és zihálva csókolja mélyrehatóan az őt leigázó, csodás ajkakat.*
-Édes vagy kicsim...
*A játék említésére később egy kicsit összeszorul a gyomra. Nem volt igazán jó, ahogy indult a megérkezésnél és most mindent olyan teljesnek érez megint nem lenne jó elrontani, viszont az előzőekben Myna annyira kedves volt vele és megbocsájtotta azt is, hogy hazudott neki. Jóvá akarja tenni az előzőeket, hát belemegy.*
-Hát legyen kicsim... betartom a játékszabályokat. Kérdezz bármit!
*Hasznos, de veszélyes játék, ha a kérdések ki tudja merre terelődnek. Ennek ellenére felkészül rá, hogy ezúttal megválaszolja a kérdést a legőszintébben.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.19 21:49:49
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Myna húzza és nem is várt tőle mást. Szórakoztató a dolog még, ha azt is ecseteli, hogy hányan lennének most az ő helyébe.*
~Mintha nem tudnám, hogy kergetnek mindenütt. A szép kis idomaid minden fickót bevonzzanak.~
*Igyekszik félre tenni a féltékeny gondolatot és inkább elmosolyodik.*
-Jó, ha nem akarod nem mondom, hogy ez fordítva is, pontosan, kifejezetten és nagyon is igaz.
*Hunyorgó pillantása egy félmosollyal kíséri a mondatot, aztán elhangzik a parancs és fennakadt szemöldökkel teljesíti is. A hátára fekszik mozdulatlanul, aztán... *
~Hú... kicsim, te aztán nem kegyelmezel az ágyasodnak.~
*A játék közben Myna kielégíti a vágyait, de őt is és nem is akárhogyan. Miközben játszadozik vele nem tudja féken tartani az elégedett hörgő hangokat, amiket időnként előcsal belőle úrnője. Teljesen leigázza őt a végére és szuszogva ernyed el az intenzív végjáték után. Mikor rákacsint Myna, egyszerűen tényleg úgy érzi jelenleg ő a legszerencsésebb ágyas ezen a környéken. A szorosan hozzábújó kecses testet magához húzza a és zihálva csókolja mélyrehatóan az őt leigázó, csodás ajkakat.*
-Édes vagy kicsim...
*A játék említésére később egy kicsit összeszorul a gyomra. Nem volt igazán jó, ahogy indult a megérkezésnél és most mindent olyan teljesnek érez megint nem lenne jó elrontani, viszont az előzőekben Myna annyira kedves volt vele és megbocsájtotta azt is, hogy hazudott neki. Jóvá akarja tenni az előzőeket, hát belemegy.*
-Hát legyen kicsim... betartom a játékszabályokat. Kérdezz bármit!
*Hasznos, de veszélyes játék, ha a kérdések ki tudja merre terelődnek. Ennek ellenére felkészül rá, hogy ezúttal megválaszolja a kérdést a legőszintébben.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.19 21:49:49
1548. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 21:16:17
Üzenet elküldve: 2015-09-19 21:16:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Együtt tovább... //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Én vipera? Hát örülök ha csíp, legalább volt értelme. *Jegyzi meg és elmosolyodik, mert legalább nem csak neki bizsereg a tenyere, de ezt Morfiusz is kiszúrja mitől szélesebben elvigyorodik, Myna pedig egy pillanatra durcásan néz rá, ilyen nem vicces fejjel.*
-Heh. *Kacag fel, majd inkább nem mondd semmit erre, mert azzal, hogy lemondott a Fekete Pille szerepről, még mindig nem lesz sokkal jobb ember, mert a féltékenység rossz gondolatokat ébreszt benne.*
-Hát most, hogy így elfogadod nem is tetszik ez a megszólítás, hogy ágyas, maradsz a Morfim. *Mosolyodik el szélesen és kivillantja fehér fogait. A barnák gyengédséggel vetülnek a zöld szemeibe a lánynak és úgy néz ki játékos kedvében is van most a férfi, így talán a következő kör előtt ő is eljátszadozik vele.*
-El se tudod képzelni, hányan lennének a helyedbe és én hallani sem akarom, hogy ez visszafelé mennyire igaz! *Megcsókolja a férfit és kezével végig simogatja a mellkasát és izmos hasát is.*
-Igen! Feküdj a hátadra és maradj nyugton egy kicsit. *Amint meg is történik el is kezd játszadozni és kielégíteni saját étvágyát is azzal, hogy az arctól el indul lefelé csókjaival, míg érzékeny ponthoz nem ér és marad ott, amíg ki nem meríti azt és száját körbenyalva rá nem fekszik.*
-Te olyan finom vagy és nem csak velem. *Kacsint rá és bújik szorosan hozzá.*
-Szeretnél még kérdés felelek játszani? *Érdeklődik, mert most megint kell várniuk egy kicsit és nem szeretné, hogy az előző hülye kérdései miatt ez abba maradjon, mert nagyon hasznos kis játék lehet ez kettejüknek.* ~Csak okosabban kell kérdeznem és nem olyan, amire hazudnia kell, hogy ne bántson meg.~
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Én vipera? Hát örülök ha csíp, legalább volt értelme. *Jegyzi meg és elmosolyodik, mert legalább nem csak neki bizsereg a tenyere, de ezt Morfiusz is kiszúrja mitől szélesebben elvigyorodik, Myna pedig egy pillanatra durcásan néz rá, ilyen nem vicces fejjel.*
-Heh. *Kacag fel, majd inkább nem mondd semmit erre, mert azzal, hogy lemondott a Fekete Pille szerepről, még mindig nem lesz sokkal jobb ember, mert a féltékenység rossz gondolatokat ébreszt benne.*
-Hát most, hogy így elfogadod nem is tetszik ez a megszólítás, hogy ágyas, maradsz a Morfim. *Mosolyodik el szélesen és kivillantja fehér fogait. A barnák gyengédséggel vetülnek a zöld szemeibe a lánynak és úgy néz ki játékos kedvében is van most a férfi, így talán a következő kör előtt ő is eljátszadozik vele.*
-El se tudod képzelni, hányan lennének a helyedbe és én hallani sem akarom, hogy ez visszafelé mennyire igaz! *Megcsókolja a férfit és kezével végig simogatja a mellkasát és izmos hasát is.*
-Igen! Feküdj a hátadra és maradj nyugton egy kicsit. *Amint meg is történik el is kezd játszadozni és kielégíteni saját étvágyát is azzal, hogy az arctól el indul lefelé csókjaival, míg érzékeny ponthoz nem ér és marad ott, amíg ki nem meríti azt és száját körbenyalva rá nem fekszik.*
-Te olyan finom vagy és nem csak velem. *Kacsint rá és bújik szorosan hozzá.*
-Szeretnél még kérdés felelek játszani? *Érdeklődik, mert most megint kell várniuk egy kicsit és nem szeretné, hogy az előző hülye kérdései miatt ez abba maradjon, mert nagyon hasznos kis játék lehet ez kettejüknek.* ~Csak okosabban kell kérdeznem és nem olyan, amire hazudnia kell, hogy ne bántson meg.~
1547. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 20:46:42
Üzenet elküldve: 2015-09-19 20:46:42
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Együtt tovább... //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Ahogy tetszik... te kis vipera, csíp a tenyered rendesen.
*Vigyorog a parancsra, mert Myna vérmes énje előpattan és nem hagyja annyiban, amit mond.*
-De úgy látom te sem jártál jobban.
*Pillant a lányra, aki a kezét dörzsöli és szélesebb lesz a vigyora.*
-Tudom, hogy kegyetlenül elbánnál velem, ha akarsz. Te voltál a Fekete Pille nem felejtettem el. De tudod ez engem nem tölt el rettegéssel. Én egy ilyen kis Pilleviperát ölelgetek és vállalom a kockázatot.
*Barna szemeiből most gyengédség vetül a zöld íriszekbe. Belemegy a játékba, amúgy is játékos kedvében van, azon kívül pedig Myna engesztelésében már kezd elég magas fokra fejlődni.*
-Ó, ágyasod? Legyen, ha akarod akkor az vagyok én nőm.
*Úgy tűnik a szerepek megfordultak most és Myna igazán nagylelkű, mert olyan feladatokat ad, amit örömmel teljesít. Már levette korábban, hogy az ágyas szó annak idején nem nyerte el a lány tetszését, de azóta a nője lett. Kerülte is attól kezdve ezt a megszólítást. Miután teljesítette a feladatát nagylelkűen engedélyt kap a következő körre.*
-Ezért szeretek én a te ágyasod lenni, kimerítő a dolog, de jó feladatokat kapok.
*Nevet sziszegve egy kicsit. A szerelmi vallomás neki nem egy megszokott dolog, de most könnyen jött. Myna mégsem kegyelmez és már kötözködik is, mert úgy tűnik muszáj, hogy az úrnőé legyen az utolsó szó.*
-Rendben, akkor te jobban, én meg egy baromira szerencsés ágyas vagyok.
*Fúj egyet, aztán kicsit megcsóválja a fejét mosolyogva, hogy miért kell mindenbe belekötni, de végül is olyan mindegy a lényeg, hogy ez szerelmi vallomás és neki szól. Mynát öleli, aki kedveskedik neki érintéseivel és nem is olyan szelíd macska karmai nyomokat szántottak a vállán megjelölve ágyasát, aki ma este nagyon is lelkes ágyas.*
-Nos úrnőm mielőtt újra kezdjük van még valami kívánsága?
*Egész jól elvan Mynával, az élet így olyan egyszerű, ha egymásnak is esnek néha, utána nagyon is jó az engesztelés.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Ahogy tetszik... te kis vipera, csíp a tenyered rendesen.
*Vigyorog a parancsra, mert Myna vérmes énje előpattan és nem hagyja annyiban, amit mond.*
-De úgy látom te sem jártál jobban.
*Pillant a lányra, aki a kezét dörzsöli és szélesebb lesz a vigyora.*
-Tudom, hogy kegyetlenül elbánnál velem, ha akarsz. Te voltál a Fekete Pille nem felejtettem el. De tudod ez engem nem tölt el rettegéssel. Én egy ilyen kis Pilleviperát ölelgetek és vállalom a kockázatot.
*Barna szemeiből most gyengédség vetül a zöld íriszekbe. Belemegy a játékba, amúgy is játékos kedvében van, azon kívül pedig Myna engesztelésében már kezd elég magas fokra fejlődni.*
-Ó, ágyasod? Legyen, ha akarod akkor az vagyok én nőm.
*Úgy tűnik a szerepek megfordultak most és Myna igazán nagylelkű, mert olyan feladatokat ad, amit örömmel teljesít. Már levette korábban, hogy az ágyas szó annak idején nem nyerte el a lány tetszését, de azóta a nője lett. Kerülte is attól kezdve ezt a megszólítást. Miután teljesítette a feladatát nagylelkűen engedélyt kap a következő körre.*
-Ezért szeretek én a te ágyasod lenni, kimerítő a dolog, de jó feladatokat kapok.
*Nevet sziszegve egy kicsit. A szerelmi vallomás neki nem egy megszokott dolog, de most könnyen jött. Myna mégsem kegyelmez és már kötözködik is, mert úgy tűnik muszáj, hogy az úrnőé legyen az utolsó szó.*
-Rendben, akkor te jobban, én meg egy baromira szerencsés ágyas vagyok.
*Fúj egyet, aztán kicsit megcsóválja a fejét mosolyogva, hogy miért kell mindenbe belekötni, de végül is olyan mindegy a lényeg, hogy ez szerelmi vallomás és neki szól. Mynát öleli, aki kedveskedik neki érintéseivel és nem is olyan szelíd macska karmai nyomokat szántottak a vállán megjelölve ágyasát, aki ma este nagyon is lelkes ágyas.*
-Nos úrnőm mielőtt újra kezdjük van még valami kívánsága?
*Egész jól elvan Mynával, az élet így olyan egyszerű, ha egymásnak is esnek néha, utána nagyon is jó az engesztelés.*
1546. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 17:38:33
Üzenet elküldve: 2015-09-19 17:38:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Együtt tovább... //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Én kis mi? Fejezd be! *Utasítja kedvesen mosolyogva és a saját tenyerét simogatva, mert nem szereti ha az bizsereg.*
-Hát mondjuk úgy, hogy elsőre ilyen könnyen megúsztad, de ne hidd hogy nem tudok durvább lenni, ha akarok. *Mondja sejtelmesen, mert nem árt tisztázni ezt sem, hogy nem lesz ilyen elnéző mindig.*
-Ezt örömmel hallom drága ágyasom! *Kíváncsi mit szól ehhez Morfiusz, hiszen neki nem esett túl kellemesen a szó, de ez visszafelé is igaz azt akarja kideríteni. Hangjába csempészett némi felsőbbrendűséget meg humort is.
Nem sok időt ad az előjátéknak, mert utasítja is kedvesen, hogy haladjanak tovább, mivel sokkal jobban élvezi, ha már egyesülnek és testük együtt mozog. Morfiusz bele ad mindent, hogy minden pozitúrában kielégítse a Mynáját, aki természetesen nem marad passzív résztvevője közösülésüknek. Hosszasan elhúzzák a dolgot, de egy nagy sóhajjal jelzi, hogy elégedett a dolgokkal és lassan befejezhetik az első kört, legalábbis ő így gondolja és mikor szóba kerül, hogy ha nem elégedett jön a következő csak elneveti magát.*
-Csodás volt, de engedélyt adok hogy felül teljesítsd magad ismét. *Jön a nagylelkű válasz elviccelve, majd mikor magához szorítja őt Morfiusz és kimondja, hogy szereti nagyszerűen kezdi érezni magát, hisz őszintén szól, de nem tudja még sem, hogy ez mennyire szerelmes szeretlek a részéről.*
-Tőlem nem jobban! *Köt bele azért és szorosan hozzábújik és öleli, simogatja a hátát és karjait, amit kicsit összekarmolászott az iménti kedvére tevésnél.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Én kis mi? Fejezd be! *Utasítja kedvesen mosolyogva és a saját tenyerét simogatva, mert nem szereti ha az bizsereg.*
-Hát mondjuk úgy, hogy elsőre ilyen könnyen megúsztad, de ne hidd hogy nem tudok durvább lenni, ha akarok. *Mondja sejtelmesen, mert nem árt tisztázni ezt sem, hogy nem lesz ilyen elnéző mindig.*
-Ezt örömmel hallom drága ágyasom! *Kíváncsi mit szól ehhez Morfiusz, hiszen neki nem esett túl kellemesen a szó, de ez visszafelé is igaz azt akarja kideríteni. Hangjába csempészett némi felsőbbrendűséget meg humort is.
Nem sok időt ad az előjátéknak, mert utasítja is kedvesen, hogy haladjanak tovább, mivel sokkal jobban élvezi, ha már egyesülnek és testük együtt mozog. Morfiusz bele ad mindent, hogy minden pozitúrában kielégítse a Mynáját, aki természetesen nem marad passzív résztvevője közösülésüknek. Hosszasan elhúzzák a dolgot, de egy nagy sóhajjal jelzi, hogy elégedett a dolgokkal és lassan befejezhetik az első kört, legalábbis ő így gondolja és mikor szóba kerül, hogy ha nem elégedett jön a következő csak elneveti magát.*
-Csodás volt, de engedélyt adok hogy felül teljesítsd magad ismét. *Jön a nagylelkű válasz elviccelve, majd mikor magához szorítja őt Morfiusz és kimondja, hogy szereti nagyszerűen kezdi érezni magát, hisz őszintén szól, de nem tudja még sem, hogy ez mennyire szerelmes szeretlek a részéről.*
-Tőlem nem jobban! *Köt bele azért és szorosan hozzábújik és öleli, simogatja a hátát és karjait, amit kicsit összekarmolászott az iménti kedvére tevésnél.*
1545. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 17:06:00
Üzenet elküldve: 2015-09-19 17:06:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Együtt tovább... //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Úgy tűnik túlzásba esett, ami a heccelést illeti, mert az ostor vége a szájában köt ki. Myna hangja is arról árulkodik, hogy nem teszik neki a hergelés. Nevetne, de ekkor Myna kicsi tenyere óriásit csattan a hátsóján és ha nem is fáj nagyon, azért a helye kicsit sajog.*
-Ó te kis...
*Fordul meg és azzal a lendülettel kapja el Mynát, hogy az ágyra rántsa nevetve.*
-Most aztán megkaptam a magamét.
*Myna kérésére elmosolyodik.*
-Parancsodra Hölgyem én, azért vagyok, hogy a kedvedre tegyek.
*Mosolyog rá és most őt fordítja hasra, hogy két tenyerével simítsa végig a testét, mintha csak bele akarna masszírozni valamit. A combján lecsúsztatva a kezeit a lábát is végig simítja, aztán fölfelé megakad a combok között. A kívánságot igyekszik maradéktalanul teljesíteni ráhajolva Mynára. Nem is tudná másképpen Mynával mindig olyan, mint még soha senki mással, de most igyekszik extrán a kedvére tenni. Hajtja a vágy, hogy kiengesztelje és minden módon, minden pozitúrában meg is teszi, még nem érzi, hogy elégedett és csak akkor enged a saját vágyainak is, de akkor duplán. Ezek után kimerülten nyúlik végig az ágyon és határtalanul elégedett. Visszaszökik az az érzés, amint a folyónál érzett nője iránt. Minden vitájuk, vagy nehézségük ellenére ők ketten összetartoznak. Ölelve magához szőke, édes kurtizánját, boldogan mosolyog maga elé.*
-Remélem, így gondoltad kicsim, de, ha nem vagy elégedett, akkor nemsokára megpróbálom újra.
*Mosolyogva szorítja magához.*
-Tudod mit? Szeretlek kicsim.
*Mondja, mint egy mellékesen és nem tudja miért olyan nagy szó ez. Olyan egyszerű kimondani, nem is olyan bonyolult mint gondolta.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.19 20:12:08
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Úgy tűnik túlzásba esett, ami a heccelést illeti, mert az ostor vége a szájában köt ki. Myna hangja is arról árulkodik, hogy nem teszik neki a hergelés. Nevetne, de ekkor Myna kicsi tenyere óriásit csattan a hátsóján és ha nem is fáj nagyon, azért a helye kicsit sajog.*
-Ó te kis...
*Fordul meg és azzal a lendülettel kapja el Mynát, hogy az ágyra rántsa nevetve.*
-Most aztán megkaptam a magamét.
*Myna kérésére elmosolyodik.*
-Parancsodra Hölgyem én, azért vagyok, hogy a kedvedre tegyek.
*Mosolyog rá és most őt fordítja hasra, hogy két tenyerével simítsa végig a testét, mintha csak bele akarna masszírozni valamit. A combján lecsúsztatva a kezeit a lábát is végig simítja, aztán fölfelé megakad a combok között. A kívánságot igyekszik maradéktalanul teljesíteni ráhajolva Mynára. Nem is tudná másképpen Mynával mindig olyan, mint még soha senki mással, de most igyekszik extrán a kedvére tenni. Hajtja a vágy, hogy kiengesztelje és minden módon, minden pozitúrában meg is teszi, még nem érzi, hogy elégedett és csak akkor enged a saját vágyainak is, de akkor duplán. Ezek után kimerülten nyúlik végig az ágyon és határtalanul elégedett. Visszaszökik az az érzés, amint a folyónál érzett nője iránt. Minden vitájuk, vagy nehézségük ellenére ők ketten összetartoznak. Ölelve magához szőke, édes kurtizánját, boldogan mosolyog maga elé.*
-Remélem, így gondoltad kicsim, de, ha nem vagy elégedett, akkor nemsokára megpróbálom újra.
*Mosolyogva szorítja magához.*
-Tudod mit? Szeretlek kicsim.
*Mondja, mint egy mellékesen és nem tudja miért olyan nagy szó ez. Olyan egyszerű kimondani, nem is olyan bonyolult mint gondolta.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.19 20:12:08
1544. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 16:34:29
Üzenet elküldve: 2015-09-19 16:34:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Együtt tovább... //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Myna elneveti magát, mert nem tudna válaszolni és inkább a feje felett csettint egy nagyobbat az ostorral, ami elég fájdalmas lenne ha Morfiuszon csattant volna el, de egyszerűen nem szeretné így bántani, de ez a hergelés nem tetszik neki.*
-Neked meg se kéne szólalnod, úgy tűnik, hogy nagyon élveznéd ezt az egészet és így hogy büntethetnélek meg? *Kérdi félig jogosan, hiszen ha valaki ennyire hergeli, hogy tegye meg már nem is az igai a dolog.*
-Na ne beszélj ennyit! *Az ostor nyelét a férfi szájába nyomja, hogy ne hergelje őt tovább, majd meglendíti a tenyerét és egy szép piros kézlenyomatot hagy a popóján. Sikerült olyan szépet csattantani oda, hogy még az ő tenyere is sajog tőle, de ha ezt nem érezte meg az Öklös akkor nem tud mit csinálni, inkább elveszi az ostort onnan ahová helyezte korábban és eldobja a földre és le dől a hátára feküdve az ágyra Morfiusz mellé.*
-Akkor most jöhet a kívánságom! Tégy a magadévá úgy, ahogy még eddig senkit! *Hangzik el a bájos ajkakról a követelés és cseppet sem bánja, hogy ilyenre pazarolja el, hisz okosabban is fel lehetett volna használni.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Myna elneveti magát, mert nem tudna válaszolni és inkább a feje felett csettint egy nagyobbat az ostorral, ami elég fájdalmas lenne ha Morfiuszon csattant volna el, de egyszerűen nem szeretné így bántani, de ez a hergelés nem tetszik neki.*
-Neked meg se kéne szólalnod, úgy tűnik, hogy nagyon élveznéd ezt az egészet és így hogy büntethetnélek meg? *Kérdi félig jogosan, hiszen ha valaki ennyire hergeli, hogy tegye meg már nem is az igai a dolog.*
-Na ne beszélj ennyit! *Az ostor nyelét a férfi szájába nyomja, hogy ne hergelje őt tovább, majd meglendíti a tenyerét és egy szép piros kézlenyomatot hagy a popóján. Sikerült olyan szépet csattantani oda, hogy még az ő tenyere is sajog tőle, de ha ezt nem érezte meg az Öklös akkor nem tud mit csinálni, inkább elveszi az ostort onnan ahová helyezte korábban és eldobja a földre és le dől a hátára feküdve az ágyra Morfiusz mellé.*
-Akkor most jöhet a kívánságom! Tégy a magadévá úgy, ahogy még eddig senkit! *Hangzik el a bájos ajkakról a követelés és cseppet sem bánja, hogy ilyenre pazarolja el, hisz okosabban is fel lehetett volna használni.*
1543. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 16:17:58
Üzenet elküldve: 2015-09-19 16:17:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Együtt tovább... //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nője végül csak az ostorért megy, ő közben akaratlanul is hátrafordulva kíséri szemével. Nagyon izgatóan hat, ahogy megválik a ruháitól és megmutatja magát neki. Az ostor is több, mint jól áll a kezében, de mikor megközelíti akkor már félre fordítja a fejét és lehasal az ágyra. Reflexből tudná védeni az ostorcsapást ilyen kiszolgáltatott helyzetben is, de egyelőre nem érkezik csak egy csattintás és egy simogatás utána, ami még jól is esik.*
~Tényleg azt hiszed, hogy komolyan bánthatnál kicsim?~
*Érzi, ahogy Myna a lábai közé veszi és felnevet.*
-Én készen vagyok rá szívem, de te? Nem mersz megütni pontosan tudom. Pedig megérdemelném gondolj csak bele.
*Direkt provokálja, mert nem érkezett az ütés és most már biztosra veszi, hogy nem fogja megütni az ostorral.*
-Na kicsim, ilyen közelről nem tudsz nagyot csapni. Egy lépés hátra meglendíted és hadd csattanjon. Vagy? Megijedtél? Akkor azt hiszem gond nélkül hazudhatok neked ezután is, vagy tehetek, amit akarok. Ezt jó tudni!
*Ha már Myna nem fogja megütni, úgy gondolja kihasználja a fölényét és legalább előnyre alkuszik magának. Nem szándékozik persze ettől még hazudni neki, de jó tudnia, hogy Myna nem olyan nagyon vérmes, mint azt gondolta. Szelíd kis macska, nem a vad fajta, de azért tud temperamentumos lenni. Kicsit nevet még, aztán ha Myna nem lép hátrább, hogy egy jókorát mérjen a hátsójára lassan a hátára fordul, hogy gúnyosan nézzen rá.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nője végül csak az ostorért megy, ő közben akaratlanul is hátrafordulva kíséri szemével. Nagyon izgatóan hat, ahogy megválik a ruháitól és megmutatja magát neki. Az ostor is több, mint jól áll a kezében, de mikor megközelíti akkor már félre fordítja a fejét és lehasal az ágyra. Reflexből tudná védeni az ostorcsapást ilyen kiszolgáltatott helyzetben is, de egyelőre nem érkezik csak egy csattintás és egy simogatás utána, ami még jól is esik.*
~Tényleg azt hiszed, hogy komolyan bánthatnál kicsim?~
*Érzi, ahogy Myna a lábai közé veszi és felnevet.*
-Én készen vagyok rá szívem, de te? Nem mersz megütni pontosan tudom. Pedig megérdemelném gondolj csak bele.
*Direkt provokálja, mert nem érkezett az ütés és most már biztosra veszi, hogy nem fogja megütni az ostorral.*
-Na kicsim, ilyen közelről nem tudsz nagyot csapni. Egy lépés hátra meglendíted és hadd csattanjon. Vagy? Megijedtél? Akkor azt hiszem gond nélkül hazudhatok neked ezután is, vagy tehetek, amit akarok. Ezt jó tudni!
*Ha már Myna nem fogja megütni, úgy gondolja kihasználja a fölényét és legalább előnyre alkuszik magának. Nem szándékozik persze ettől még hazudni neki, de jó tudnia, hogy Myna nem olyan nagyon vérmes, mint azt gondolta. Szelíd kis macska, nem a vad fajta, de azért tud temperamentumos lenni. Kicsit nevet még, aztán ha Myna nem lép hátrább, hogy egy jókorát mérjen a hátsójára lassan a hátára fordul, hogy gúnyosan nézzen rá.*
1542. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 15:59:24
Üzenet elküldve: 2015-09-19 15:59:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Együtt tovább... //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Myna szemeivel a férfi testét falja fel szinte, aki csípőre tett kézzel áll előtte és megjátszott félelemmel kérdezi meg, hogy ostorral este e neki tényleg, mivel elég gyenge a fizikális ütést okozni.*
-Nem is tudom, hogy ragaszkodjam e hozzá, drága apucim. *Miközben ezt mondja az ujját a szájába veszi és ráharap gyengéden, így próbálja visszafogni magát kicsit, mert ilyen hosszasan még nem nézhette szerelmét eddig.*
-Hát ha ennyire ki szeretnél kapni! *Úgy ejti ki a szavakat, mintha szívességet tenne és nem magát szórakoztatná vele és a táskájához lép, ahonnan kivesz egy ostort, egy igazi tényleges ostort és le teszi maga mellé. Úgy áll fel, hogy közben megválik a nadrágjától és ami alatta van pucsitva az ágy felé, hadd élvezze ki az utolsó kellemes pillanatot Morfiusz. A cipőjét is otthagyva a kezébe veszi a fegyvert és hagyja letekeredni a szárat, majd csettint a levegőbe vele egy kicsit. Nem szándékozik használni, de kíváncsi Morfiusz meddig tud elmenni.*
-Na felkészültél Szívem? *Kérdi diadalmasan kicsit, de a huncut hangsúly benne van ebbe is. Miközben oda lép az ágyhoz, amin ott hasal szerelme nehezen bírja ki, hogy ne nevesse el magát, de most a férfi úgy sem látja, így egyik kezét a szája elé is teszi, hogy sikerüljön visszafognia magát.
Mikor oda érkezik combjai közé fogja a lábakat és a kezével végig simít a popsiján, amit nem szívesen ütne meg ostorral, mert akkor az napokig sajogna és hogy ülne úgy az ölébe.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Myna szemeivel a férfi testét falja fel szinte, aki csípőre tett kézzel áll előtte és megjátszott félelemmel kérdezi meg, hogy ostorral este e neki tényleg, mivel elég gyenge a fizikális ütést okozni.*
-Nem is tudom, hogy ragaszkodjam e hozzá, drága apucim. *Miközben ezt mondja az ujját a szájába veszi és ráharap gyengéden, így próbálja visszafogni magát kicsit, mert ilyen hosszasan még nem nézhette szerelmét eddig.*
-Hát ha ennyire ki szeretnél kapni! *Úgy ejti ki a szavakat, mintha szívességet tenne és nem magát szórakoztatná vele és a táskájához lép, ahonnan kivesz egy ostort, egy igazi tényleges ostort és le teszi maga mellé. Úgy áll fel, hogy közben megválik a nadrágjától és ami alatta van pucsitva az ágy felé, hadd élvezze ki az utolsó kellemes pillanatot Morfiusz. A cipőjét is otthagyva a kezébe veszi a fegyvert és hagyja letekeredni a szárat, majd csettint a levegőbe vele egy kicsit. Nem szándékozik használni, de kíváncsi Morfiusz meddig tud elmenni.*
-Na felkészültél Szívem? *Kérdi diadalmasan kicsit, de a huncut hangsúly benne van ebbe is. Miközben oda lép az ágyhoz, amin ott hasal szerelme nehezen bírja ki, hogy ne nevesse el magát, de most a férfi úgy sem látja, így egyik kezét a szája elé is teszi, hogy sikerüljön visszafognia magát.
Mikor oda érkezik combjai közé fogja a lábakat és a kezével végig simít a popsiján, amit nem szívesen ütne meg ostorral, mert akkor az napokig sajogna és hogy ülne úgy az ölébe.*
1541. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-19 15:39:03
Üzenet elküldve: 2015-09-19 15:39:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Együtt tovább... //
*Félmosollyal áll meg a lány előtt csípőre tett kézzel és vigyorog rá. Bevallása szerint gyenge ahhoz, hogy kézzel üsse.*
-Jaj, ostorral?
*Játssza meg a félelmet, de közben majd kitör belőle a nevetés. Mikor az elfenekelés szóba került, ha valakit majd hazugságon érnek, akkor ezt a helyzetet fordítva képzelte el és nem gondolta, hogy, Myna fogja őt fenekelni, ráadásul most már képbe kerül az ostor is.*
-Ha ragaszkodsz hozzá kicsim, de gondold meg, illik így bánni a gyámapáddal?
*Színleli az elkínzott apa képét. Az, hogy Myna nem megy az ostorért, hanem inkább a fűzőjétől szabadul, mindenképpen inkább biztató, de ha már így alakult ő aztán nem fog jajgatni.*
-Kaptam én már nagyobb veréseket is, szóval állok elébe. Úgyis tartozol még nekem azért az ütésért.
*Talán az egyetlen dolog ami arra fogja késztetni, hogy zokszó nélkül elviselje, ha túl messzire megy közöttük ez a játék. Még mindig nem tudta magának elnézni, hogy akkor a barakkban annyira megütötte Mynát. Kicsit meg is rebben a szeme mikor ezt mondja, de aztán úgy dönt humorra veszi ezt az egészet, végül is még nem fáj. A gondolkodóba esett lány képe annyira viccesnek hat, hogy nevetve dől végig az ágyon, aztán hasra fordulva várja a beígért büntetését.*
-Így jó? A kezedbe adom magam, tehát üss csak, ahogy tudsz!
*Biztatja is még egy kicsit nevetve, de aztán lehet, hogy türelme körülbelül az első ütésig tart. Nem volt még soha ilyen helyzetben és azon túl, hogy érdekes lesz, legalább azt is megtudja mégis mennyit fog belőle elviselni a büszkesége.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.19 15:42:06
*Félmosollyal áll meg a lány előtt csípőre tett kézzel és vigyorog rá. Bevallása szerint gyenge ahhoz, hogy kézzel üsse.*
-Jaj, ostorral?
*Játssza meg a félelmet, de közben majd kitör belőle a nevetés. Mikor az elfenekelés szóba került, ha valakit majd hazugságon érnek, akkor ezt a helyzetet fordítva képzelte el és nem gondolta, hogy, Myna fogja őt fenekelni, ráadásul most már képbe kerül az ostor is.*
-Ha ragaszkodsz hozzá kicsim, de gondold meg, illik így bánni a gyámapáddal?
*Színleli az elkínzott apa képét. Az, hogy Myna nem megy az ostorért, hanem inkább a fűzőjétől szabadul, mindenképpen inkább biztató, de ha már így alakult ő aztán nem fog jajgatni.*
-Kaptam én már nagyobb veréseket is, szóval állok elébe. Úgyis tartozol még nekem azért az ütésért.
*Talán az egyetlen dolog ami arra fogja késztetni, hogy zokszó nélkül elviselje, ha túl messzire megy közöttük ez a játék. Még mindig nem tudta magának elnézni, hogy akkor a barakkban annyira megütötte Mynát. Kicsit meg is rebben a szeme mikor ezt mondja, de aztán úgy dönt humorra veszi ezt az egészet, végül is még nem fáj. A gondolkodóba esett lány képe annyira viccesnek hat, hogy nevetve dől végig az ágyon, aztán hasra fordulva várja a beígért büntetését.*
-Így jó? A kezedbe adom magam, tehát üss csak, ahogy tudsz!
*Biztatja is még egy kicsit nevetve, de aztán lehet, hogy türelme körülbelül az első ütésig tart. Nem volt még soha ilyen helyzetben és azon túl, hogy érdekes lesz, legalább azt is megtudja mégis mennyit fog belőle elviselni a büszkesége.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.19 15:42:06
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3854-3873