Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 79 (1561. - 1580. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1580. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-03 11:28:23
Üzenet elküldve: 2015-10-03 11:28:23
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Rumosba menet//
-Remek, legalább egy gonddal kevesebb, a szórakoztatás rész letudva. *Mosolyodik el biztatóan és kicsit megfogatja a szemét, hogy ismét szóba kerül az éneklés, amiről régen elmondta már a véleményét.*
-Miért akarsz minden áron megsüketülni? *Kérdez vissza cinikusan, mert ő kiskorában megfogadta, hogy nem fog senkinek sem énekelni soha többé. Az a lámpaláz ami akkor tör rá valami elképesztően rémes, valahogy a mozgás nem okoz neki ilyen gondot. A férfi keze a csípőjére csúszik le, amit el is kezd rázni a kis ártatlannak tűnő rózsaszála a kalóznak.*
-Te most megzsarolsz engem? *Hitetlenkedik kínosan nevetve közbe, hiszen egyértelműen érzelmi zsarolás áldozata lesz, de ha ennyire akarja, akkor majd énekel a leghamisabban ahogy csak lehet és akkor talán le is száll a témáról majd szerelme.*
-Rendben van visszamegyünk és kornyikálok neked, majd elfelejtjük az egészet, mert nekem biztos nagyon kellemetlen lesz. *Szögezi le a dolgot és adja tudtára Leonnak, hogy nagyon nem örül neki, de állja a szavát.*
-Na meg is jöttünk! *Áll meg az ajtó előtt, majd lép előre kinyitni az ajtót és be is lép a férfi előtt. Egyből kiszúrja a kalóz lányt és hát mi mást tenne, mint iszik egy idősebb szakállas egyénnel.*
-Na itt is van valami vén rókával. *Néz Leonra, hogy ismeri e a másik tagot is, na meg hogy ő zavarja meg a bájcsevejt, mert ő mint kis kutyuskája követi csak a cuki ruhájában.*
-Remek, legalább egy gonddal kevesebb, a szórakoztatás rész letudva. *Mosolyodik el biztatóan és kicsit megfogatja a szemét, hogy ismét szóba kerül az éneklés, amiről régen elmondta már a véleményét.*
-Miért akarsz minden áron megsüketülni? *Kérdez vissza cinikusan, mert ő kiskorában megfogadta, hogy nem fog senkinek sem énekelni soha többé. Az a lámpaláz ami akkor tör rá valami elképesztően rémes, valahogy a mozgás nem okoz neki ilyen gondot. A férfi keze a csípőjére csúszik le, amit el is kezd rázni a kis ártatlannak tűnő rózsaszála a kalóznak.*
-Te most megzsarolsz engem? *Hitetlenkedik kínosan nevetve közbe, hiszen egyértelműen érzelmi zsarolás áldozata lesz, de ha ennyire akarja, akkor majd énekel a leghamisabban ahogy csak lehet és akkor talán le is száll a témáról majd szerelme.*
-Rendben van visszamegyünk és kornyikálok neked, majd elfelejtjük az egészet, mert nekem biztos nagyon kellemetlen lesz. *Szögezi le a dolgot és adja tudtára Leonnak, hogy nagyon nem örül neki, de állja a szavát.*
-Na meg is jöttünk! *Áll meg az ajtó előtt, majd lép előre kinyitni az ajtót és be is lép a férfi előtt. Egyből kiszúrja a kalóz lányt és hát mi mást tenne, mint iszik egy idősebb szakállas egyénnel.*
-Na itt is van valami vén rókával. *Néz Leonra, hogy ismeri e a másik tagot is, na meg hogy ő zavarja meg a bájcsevejt, mert ő mint kis kutyuskája követi csak a cuki ruhájában.*
1579. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 23:41:12
Üzenet elküldve: 2015-10-02 23:41:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Kicsit érzi még most is a nem túl jó, de annál erősebb pálinka maró-melegítő hatását a torkában. Annyira azért nem rossz a helyzet, szerencsére inkább melegít, mint mar, ha fordítva lenne, akkor viszont elgondolkodna azon, hogy visszaköveteli azt a pálinkánkénti hat aranyat, amit kiadott ezért a lélekerősítőért. Vagy tejet rendelne a következő kör árából, hogy elűzze a szörnyű utóhatást.*
- Csak érzed te is. *Yerougha legalább annyira kemény legény, mint ő, de szinte biztos benne, hogy ő is megérezte az ital hatását, csak van már annyira férfias, hogy ezt egy pillanatig sem adja a világ tudtára. A következő kör kikérésével azért várhatnak még egy kicsit, persze csak azért, hogy minden ízét-zamatát kiélvezhessék ennek a szeszremeknek.*
- Helyes-helyes. *Elégedetten bólogat az alakulra, szívén viseli Albun di Nomam sorsát, egyszerűen nem tehet máshogy, ott volt a születésénél és az első lépéseit is testközelből nézte végig. Az ilyenek után meg nem szokás hátat fordítan. Nem is tehetné, ahhoz túlságosan is kíváncsi természet, ennél nagyobb szabású móka pedig nem akad ezen a világon. Talán túloz, de pont ő ne túlozna? Ez az egyik szakterülete és specialitása a sok közül!*
- Gratulálok hozzá! És egyben részvétem! *Tréfál, kacsint. Agglegényként még megteheti. Igaz, egyesek szerint már Svir sem agglegény, mert elvette a kalapját, de az ilyen pletykákon csak mulat, ennyire azért nem rossz a helyzet, nem ilyen magányos.*
- Ó hogy velem? Alakulnak a dolgok, de persze a folyamatban lévő kastély mellett egy kis falucska igazán semmiség. Én intézem a kalácsfalvi ügyeket az ősz végéig, talán kicsit tovább is, amíg a hely nagyon nagy ura a hegyén billentgeti fenékbe az övéit. Meglátogathatnátok, kellemes hely és remek a pék.
*Kicsit érzi még most is a nem túl jó, de annál erősebb pálinka maró-melegítő hatását a torkában. Annyira azért nem rossz a helyzet, szerencsére inkább melegít, mint mar, ha fordítva lenne, akkor viszont elgondolkodna azon, hogy visszaköveteli azt a pálinkánkénti hat aranyat, amit kiadott ezért a lélekerősítőért. Vagy tejet rendelne a következő kör árából, hogy elűzze a szörnyű utóhatást.*
- Csak érzed te is. *Yerougha legalább annyira kemény legény, mint ő, de szinte biztos benne, hogy ő is megérezte az ital hatását, csak van már annyira férfias, hogy ezt egy pillanatig sem adja a világ tudtára. A következő kör kikérésével azért várhatnak még egy kicsit, persze csak azért, hogy minden ízét-zamatát kiélvezhessék ennek a szeszremeknek.*
- Helyes-helyes. *Elégedetten bólogat az alakulra, szívén viseli Albun di Nomam sorsát, egyszerűen nem tehet máshogy, ott volt a születésénél és az első lépéseit is testközelből nézte végig. Az ilyenek után meg nem szokás hátat fordítan. Nem is tehetné, ahhoz túlságosan is kíváncsi természet, ennél nagyobb szabású móka pedig nem akad ezen a világon. Talán túloz, de pont ő ne túlozna? Ez az egyik szakterülete és specialitása a sok közül!*
- Gratulálok hozzá! És egyben részvétem! *Tréfál, kacsint. Agglegényként még megteheti. Igaz, egyesek szerint már Svir sem agglegény, mert elvette a kalapját, de az ilyen pletykákon csak mulat, ennyire azért nem rossz a helyzet, nem ilyen magányos.*
- Ó hogy velem? Alakulnak a dolgok, de persze a folyamatban lévő kastély mellett egy kis falucska igazán semmiség. Én intézem a kalácsfalvi ügyeket az ősz végéig, talán kicsit tovább is, amíg a hely nagyon nagy ura a hegyén billentgeti fenékbe az övéit. Meglátogathatnátok, kellemes hely és remek a pék.
1578. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 23:16:12
Üzenet elküldve: 2015-10-02 23:16:12
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Tudja, érzi, hogy ez a pálinka bizony nem az lesz, amely költőket és dalnokokat ihletett meg, s amely a távoli szellemi világokba emelte őket, hogy onnan aztán magukkal hozhassanak valamit. Az illata pláne nem erre enged következtetni. Mégis ott a roppant kísértés: kipróbálni valami újat, kipróbálni valami veszélyeset.*
- Igyunk! *adja ki a vezényszót, és azzal a lendülettel már húzza is le az italt. Már előtte is bizonyos volt benne, hogy nem kéne, közben is az, a végén még pláne az lesz. Ezt azonban inkább nem mutatja a Kalapos felé.*
- Az áldóját, ez ám a lélekerősítő *krákogja némi bölcs kivárás után, nem forszírozva, hogy mellékhatásként az ital akár a józan ítélőképességet is megtámadja. No persze nem erről van szó, egyszerűen csak kemény fickónak akar mutatkozni.*
- Alakul a dolog, alakul *köhécsel egy keveset, saját sorsát taglalva. A Yerougha-rejtély feloldását most inkább nem forszírozza; nyilvános helyen vannak, és amit mondana, az nem éppen publikus. Szóval csak közkeletű információkat oszt meg.*
- Syrinne barátnőből előlépett menyasszonnyá *közli a legfontosabb hírt. Nem teszi hozzá, az a bizonyos leánykérés milyen körülmények között történt, mert vélhetően Svir a tizedétől is elpirulna, pedig nem annak a szégyenlős fajtának ismerte meg.*
- A kastély meg mondjuk úgy, hogy folyamatban van. *A lánnyal való kisebb vitáját most nem rakná ide. Abban szinte bizonyos, hogy kettejüknek együtt mostanra már van valamiféle kúriájuk. Legalábbis erősen bizakodik benne, hogy Manuri, ha önfejű volt is, legalább sikerrel járt, de csak azért ezt a végkimenetelt reméli, mert a másik eshetőség kedvese valamilyen nem túl kellemes találkozását jelentené a végzetével.*
- Veled mi újság? Merre találtad meg a számításodat? *Pontosan tudja, hogy Svir a világ bármelyik szegletében képes megtelepedni, és ott sikerrel túlélni.*
A hozzászólás írója (Yerougha Enchris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.02 23:16:44
*Tudja, érzi, hogy ez a pálinka bizony nem az lesz, amely költőket és dalnokokat ihletett meg, s amely a távoli szellemi világokba emelte őket, hogy onnan aztán magukkal hozhassanak valamit. Az illata pláne nem erre enged következtetni. Mégis ott a roppant kísértés: kipróbálni valami újat, kipróbálni valami veszélyeset.*
- Igyunk! *adja ki a vezényszót, és azzal a lendülettel már húzza is le az italt. Már előtte is bizonyos volt benne, hogy nem kéne, közben is az, a végén még pláne az lesz. Ezt azonban inkább nem mutatja a Kalapos felé.*
- Az áldóját, ez ám a lélekerősítő *krákogja némi bölcs kivárás után, nem forszírozva, hogy mellékhatásként az ital akár a józan ítélőképességet is megtámadja. No persze nem erről van szó, egyszerűen csak kemény fickónak akar mutatkozni.*
- Alakul a dolog, alakul *köhécsel egy keveset, saját sorsát taglalva. A Yerougha-rejtély feloldását most inkább nem forszírozza; nyilvános helyen vannak, és amit mondana, az nem éppen publikus. Szóval csak közkeletű információkat oszt meg.*
- Syrinne barátnőből előlépett menyasszonnyá *közli a legfontosabb hírt. Nem teszi hozzá, az a bizonyos leánykérés milyen körülmények között történt, mert vélhetően Svir a tizedétől is elpirulna, pedig nem annak a szégyenlős fajtának ismerte meg.*
- A kastély meg mondjuk úgy, hogy folyamatban van. *A lánnyal való kisebb vitáját most nem rakná ide. Abban szinte bizonyos, hogy kettejüknek együtt mostanra már van valamiféle kúriájuk. Legalábbis erősen bizakodik benne, hogy Manuri, ha önfejű volt is, legalább sikerrel járt, de csak azért ezt a végkimenetelt reméli, mert a másik eshetőség kedvese valamilyen nem túl kellemes találkozását jelentené a végzetével.*
- Veled mi újság? Merre találtad meg a számításodat? *Pontosan tudja, hogy Svir a világ bármelyik szegletében képes megtelepedni, és ott sikerrel túlélni.*
A hozzászólás írója (Yerougha Enchris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.02 23:16:44
1577. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 22:58:56
Üzenet elküldve: 2015-10-02 22:58:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Svir a nyugodalmasabb élet híve. Meg tudja ugyan védeni magát karddal a kezében is, meg remekül lő íjjal, de mégsem az utóbbi tevékenységek végzése közben kívánja köszönteni a halált. Mi több, ha tehetné, köszönés helyett is inkább csak kitérne az öreg útjából, hogy majd valamikor máskor, később találkozzanak. Egyesek a földet hibázzák el és így repülnek, ő akkor miért ne késhetne el a nagy találkozóról? De inkább még az előtt felhajtja a pálinkáját, hogy nagyon mély, filozofikus gondolatai támadnának az élet és halál nagy kérdéseiről. Elég nyomasztó az idő maga is, nem kellenek hozzá még ezek is, majd foglalkozik velük máskor!
A kupica pálinka lehajtása után rögtön kiszállnak a fejéből az ilyen gondolatok, igazi kerítésszaggatót kaptak. Yerougha füleire sandít, hátha kis gőz vagy füstcsíkot fedezhet fel. Azért kemény arcot vág, gyengeségnek jele nincs. Ha eddig kívánta az ételt, akkor a pálinkától most szabályosan farkaséhes lett. A pult mögé sandít, de emlékeztetnie kell magát, hogy a húsleveshez bizony idő kell. A kikötői húslevesek esetében pedig nem csak a sok forraláshoz és rotyogtatáshoz kell idő, de a húst szolgáltató állat kézre kerítéséhez is.*
- Az étvágyam megjött, már csak a levesnek kell elénk kerülnie. Addig elmondhatod, hogyan alakul Albun nagyúr dolga. Van már kastélyod, meg kis feleséged? *Rég látta a másikat, ezért érthető, hogy kíváncsi ezekre.*
- Tudod nem vagyok már olyan jól tájékozott a városi ügyekben, mint annak idején.
*Svir a nyugodalmasabb élet híve. Meg tudja ugyan védeni magát karddal a kezében is, meg remekül lő íjjal, de mégsem az utóbbi tevékenységek végzése közben kívánja köszönteni a halált. Mi több, ha tehetné, köszönés helyett is inkább csak kitérne az öreg útjából, hogy majd valamikor máskor, később találkozzanak. Egyesek a földet hibázzák el és így repülnek, ő akkor miért ne késhetne el a nagy találkozóról? De inkább még az előtt felhajtja a pálinkáját, hogy nagyon mély, filozofikus gondolatai támadnának az élet és halál nagy kérdéseiről. Elég nyomasztó az idő maga is, nem kellenek hozzá még ezek is, majd foglalkozik velük máskor!
A kupica pálinka lehajtása után rögtön kiszállnak a fejéből az ilyen gondolatok, igazi kerítésszaggatót kaptak. Yerougha füleire sandít, hátha kis gőz vagy füstcsíkot fedezhet fel. Azért kemény arcot vág, gyengeségnek jele nincs. Ha eddig kívánta az ételt, akkor a pálinkától most szabályosan farkaséhes lett. A pult mögé sandít, de emlékeztetnie kell magát, hogy a húsleveshez bizony idő kell. A kikötői húslevesek esetében pedig nem csak a sok forraláshoz és rotyogtatáshoz kell idő, de a húst szolgáltató állat kézre kerítéséhez is.*
- Az étvágyam megjött, már csak a levesnek kell elénk kerülnie. Addig elmondhatod, hogyan alakul Albun nagyúr dolga. Van már kastélyod, meg kis feleséged? *Rég látta a másikat, ezért érthető, hogy kíváncsi ezekre.*
- Tudod nem vagyok már olyan jól tájékozott a városi ügyekben, mint annak idején.
1576. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 22:48:47
Üzenet elküldve: 2015-10-02 22:48:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Holmi megfázásokra nem ad. Az igazi férfiak fegyver által pusztulnak el, nem a tüsszögéstől. Vagy esetleg szívrohamban, egy kuplerájban, ha mégis megérnék az aggkort.*
- Nem is tudom. Egész kellemes volt aznap a folyó vize *rándítja meg a vállát elgondolkodva.*
- A mostanihoz képeset kész felüdülés.*Maga elé veszi a frissen kiszállított pálinkát, egy ideig forgatja a poharat, mintha azt latolgatná, hogy vajon a bal fele fog lezsibbadni tőle, vagy esetleg meg is vakul, ha le találná hajtani. A hely jellegéből fakadóan ezt a kérdést nem árt feltennie magának.*
- Bezony, az *emeli meg mégis aztán a kupicát a Kalapos pohara felé.* - Igyunk a nedves és meleg dolgokra. Ha már egyszer mindjárt tálalják a húslevest *rázza gatyába a mondatot.*
- Egészségedre, Svir!
*Holmi megfázásokra nem ad. Az igazi férfiak fegyver által pusztulnak el, nem a tüsszögéstől. Vagy esetleg szívrohamban, egy kuplerájban, ha mégis megérnék az aggkort.*
- Nem is tudom. Egész kellemes volt aznap a folyó vize *rándítja meg a vállát elgondolkodva.*
- A mostanihoz képeset kész felüdülés.*Maga elé veszi a frissen kiszállított pálinkát, egy ideig forgatja a poharat, mintha azt latolgatná, hogy vajon a bal fele fog lezsibbadni tőle, vagy esetleg meg is vakul, ha le találná hajtani. A hely jellegéből fakadóan ezt a kérdést nem árt feltennie magának.*
- Bezony, az *emeli meg mégis aztán a kupicát a Kalapos pohara felé.* - Igyunk a nedves és meleg dolgokra. Ha már egyszer mindjárt tálalják a húslevest *rázza gatyába a mondatot.*
- Egészségedre, Svir!
1575. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 22:41:15
Üzenet elküldve: 2015-10-02 22:41:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozások//
*Thadior tudja, hogy már nem mai darab és saját magára is néha öregként hivatkozik, de azért megszólja ha valaki a korával viccelődik. Persze mivel ismerősről van szó, így nem agresszívan szól vissza a lánynak. Ha ismeretlen ülne vele szemben, még talán az asztalt is ráborítaná. Nem azért mert annyira megbántotta vele, hanem mert jobb ha azért vágják ki a kocsmából mert nagy zűrt csinált, mintha csak azért raknák ki mert levágott egy alakot.*
-Nem ezért ismétellek mert nem hallak aranyom, csak könnyebb megjegyezni a dolgokat ha kimondom hangosan párszor. Attól, hogy vénülök még nem vagyok kevesebb mint a fiatal matrózok! Sőt! Tapasztalt, világlátott tengeri medve vagyok!
*Ütögeti meg széles mellkasát ökölbe zárt kezével. Úgy dübög, akár egy nagy hordó.*
-Nem kell tapasztalatlannak lennie ahhoz, hogy velem kiálljon! Bár az olyanokkal az a jó, hogy egy-két kisebb legyintéstől is megszédülnek. Kapnak egy jól irányzottat a fülükre oszt' majd egy napig zúg a fejük.
*Thadior lelki szemei előtt meg is formálódik a jelenet, ahogy a szinte kölyök matróz felé magasodik akár egy oszlop. Amaz meg félve, de kiáll ellene. Majd egy legyintéstől máris a földön fekszik.*
-Hát persze, hogy nem fogsz kést engedni. Meg semmilyen fegyvert se. Ez egyértelmű. Én a kocsmákról beszéltem amúgy is, ott mindenkinél lapul valami hegyes vagy éles dolog.
*Ekkor ismerős hang csendül fel a fogadóban. Újra. Viszont ez már kellemesebb dallam, és még kellemesebb szöveg. Megint a hang irányába fordítja tekintetét és elismerően bólint ha találkozik az énekesmadárkával a tekintete. Jelezvén, hogy ez már jobban ide illik. Nem gondolta volna a Rőt, hogy valaki aki nemrég egy olyan dalt énekelt ami úri házakba való, tud olyat is ami inkább a tengerészek ízlésének megfelelő.
Visszafordul asztaltársához. Mikor Nadae a kártyapaklit említi, Thadior is csak legyint, hogy arra még ráérnek. Nem fogja amúgy se olyan könnyedén elhagyni a jó öreg kockázást.*
-Enyém a megtiszteltetés, hogy felajánlod. *mosolyodik el a szakállas* Tudod, hogy bennem megbízhatsz.
*Egy kis ideig némán néz a lányra, majd kitör előle a hang.*
-Ej! Ez már majdnem nyálas volt. Inkább igyunk egyet ennek örömére! Csapos!
*Már mondania se kell, hogy Rumot rendel. Viszik is ki a két adag italt, hiszen ujjával jelzett Thadior. Közben 18 aranyat ki is rakott az asztal szélére fizetés gyanánt. Az egyik rumot Nadae elé tolja a másikat pedig magához ragadja és a magasba emeli.*
-Tudom, hogy te akár ingyen is ihatnál, de ezt most én állom! Le vele!
*Gyorsan ki is issza a rumot, majd lecsapja a poharat az asztalra jó nagy lendülettel. Csoda, hogy a pohár egybe maradt.*
-No és, hol van a többi tagja ennek az új csoportosulásnak?
*Thadior tudja, hogy már nem mai darab és saját magára is néha öregként hivatkozik, de azért megszólja ha valaki a korával viccelődik. Persze mivel ismerősről van szó, így nem agresszívan szól vissza a lánynak. Ha ismeretlen ülne vele szemben, még talán az asztalt is ráborítaná. Nem azért mert annyira megbántotta vele, hanem mert jobb ha azért vágják ki a kocsmából mert nagy zűrt csinált, mintha csak azért raknák ki mert levágott egy alakot.*
-Nem ezért ismétellek mert nem hallak aranyom, csak könnyebb megjegyezni a dolgokat ha kimondom hangosan párszor. Attól, hogy vénülök még nem vagyok kevesebb mint a fiatal matrózok! Sőt! Tapasztalt, világlátott tengeri medve vagyok!
*Ütögeti meg széles mellkasát ökölbe zárt kezével. Úgy dübög, akár egy nagy hordó.*
-Nem kell tapasztalatlannak lennie ahhoz, hogy velem kiálljon! Bár az olyanokkal az a jó, hogy egy-két kisebb legyintéstől is megszédülnek. Kapnak egy jól irányzottat a fülükre oszt' majd egy napig zúg a fejük.
*Thadior lelki szemei előtt meg is formálódik a jelenet, ahogy a szinte kölyök matróz felé magasodik akár egy oszlop. Amaz meg félve, de kiáll ellene. Majd egy legyintéstől máris a földön fekszik.*
-Hát persze, hogy nem fogsz kést engedni. Meg semmilyen fegyvert se. Ez egyértelmű. Én a kocsmákról beszéltem amúgy is, ott mindenkinél lapul valami hegyes vagy éles dolog.
*Ekkor ismerős hang csendül fel a fogadóban. Újra. Viszont ez már kellemesebb dallam, és még kellemesebb szöveg. Megint a hang irányába fordítja tekintetét és elismerően bólint ha találkozik az énekesmadárkával a tekintete. Jelezvén, hogy ez már jobban ide illik. Nem gondolta volna a Rőt, hogy valaki aki nemrég egy olyan dalt énekelt ami úri házakba való, tud olyat is ami inkább a tengerészek ízlésének megfelelő.
Visszafordul asztaltársához. Mikor Nadae a kártyapaklit említi, Thadior is csak legyint, hogy arra még ráérnek. Nem fogja amúgy se olyan könnyedén elhagyni a jó öreg kockázást.*
-Enyém a megtiszteltetés, hogy felajánlod. *mosolyodik el a szakállas* Tudod, hogy bennem megbízhatsz.
*Egy kis ideig némán néz a lányra, majd kitör előle a hang.*
-Ej! Ez már majdnem nyálas volt. Inkább igyunk egyet ennek örömére! Csapos!
*Már mondania se kell, hogy Rumot rendel. Viszik is ki a két adag italt, hiszen ujjával jelzett Thadior. Közben 18 aranyat ki is rakott az asztal szélére fizetés gyanánt. Az egyik rumot Nadae elé tolja a másikat pedig magához ragadja és a magasba emeli.*
-Tudom, hogy te akár ingyen is ihatnál, de ezt most én állom! Le vele!
*Gyorsan ki is issza a rumot, majd lecsapja a poharat az asztalra jó nagy lendülettel. Csoda, hogy a pohár egybe maradt.*
-No és, hol van a többi tagja ennek az új csoportosulásnak?
1574. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 21:23:58
Üzenet elküldve: 2015-10-02 21:23:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szerencséjükre a kocsmáros nem a lomhábbik fajtából való, hamar fordul, hogy továbbítsa a húsleves megrendelését az illetékesnek, majd visszafordul, hogy kitöltse nekik az elsősegély pálinkákat. A húslevessel együtt már biztosan elűzik a viharos időhöz társuló borús hangulatot és a megfázás lehetőségét is. Még csak az kéne, hogy megfázzon, nem szeretné prüszkölve, tüsszögve, szipogva, köhögve és krákogva tölteni a következő napokat, a fej- és torokfájásról pedig jobb nem is beszélni. Tiszta szerencse, hogy a csontjai még a helyükön vannak, így a hideg idővel még nem jön rá rögtön a kínzó hátfájás.*
- Neked nem lehet okod panaszra, nem voltál szárazabb akkor sem, amikor a folyóparton szedtelek össze. Én bezzeg... *Elmélázva a régi szép időkre gondol, a meleg nyári napsugárra. *
- Na igen, ott nedves és meleg, mi? *Kérdi mosolyra húzódó szájjal. Erre az is rásegít, hogy megkapják a pálinkáikat.*
- Na egészségedre Albun nagyúr! *Az egyik kupicát Yerougha elé tolja, a másikat pedig a saját kezébe veszi. Ha a másik is készen áll, felhajthatják a szíverősítőt. Nem vár sokat az italtól, de most bőven elég, ha egy kis meleget ad, az ínyencet majd a Harsogóban játssza.*
*Szerencséjükre a kocsmáros nem a lomhábbik fajtából való, hamar fordul, hogy továbbítsa a húsleves megrendelését az illetékesnek, majd visszafordul, hogy kitöltse nekik az elsősegély pálinkákat. A húslevessel együtt már biztosan elűzik a viharos időhöz társuló borús hangulatot és a megfázás lehetőségét is. Még csak az kéne, hogy megfázzon, nem szeretné prüszkölve, tüsszögve, szipogva, köhögve és krákogva tölteni a következő napokat, a fej- és torokfájásról pedig jobb nem is beszélni. Tiszta szerencse, hogy a csontjai még a helyükön vannak, így a hideg idővel még nem jön rá rögtön a kínzó hátfájás.*
- Neked nem lehet okod panaszra, nem voltál szárazabb akkor sem, amikor a folyóparton szedtelek össze. Én bezzeg... *Elmélázva a régi szép időkre gondol, a meleg nyári napsugárra. *
- Na igen, ott nedves és meleg, mi? *Kérdi mosolyra húzódó szájjal. Erre az is rásegít, hogy megkapják a pálinkáikat.*
- Na egészségedre Albun nagyúr! *Az egyik kupicát Yerougha elé tolja, a másikat pedig a saját kezébe veszi. Ha a másik is készen áll, felhajthatják a szíverősítőt. Nem vár sokat az italtól, de most bőven elég, ha egy kis meleget ad, az ínyencet majd a Harsogóban játssza.*
1573. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 21:07:10
Üzenet elküldve: 2015-10-02 21:07:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Követi Svirt a pulthoz. A köpenyét leveti, annak vizes mivolta húzza leginkább a vállát és nehezedik rá teherként. Ha az útközben begyűjtött esőcseppek legalább részben kicsöpögnek belőle, máris könnyebbséget jelent a számára. Maga is közel telepszik a tűzhöz, de csak annyira, hogy a hely kínálatába ne kerüljön be sült változatban.*
- Valóban. Remek érzéked van a találkozók időzítéséhez *vigyorodik el. Az ilyesmit rossz idő esetén sem hajlandó lemondani, főként, ha egy régi baráttal való találkozás a tét. A rendelés tényét elégedetten hallgatja. Mindkettő alkalmas lesz arra, hogy legalább belül kellemessé varázsolja az időjárást.*
- Ilyenkor sajnálhatod, hogy nem túl sokat forgolódsz a bordélyban. Ott ez a probléma viszonylag ritkán fordul elő. *Kissé kétértelműen fogalmaz, de ez csöppet sem zavarja.*
*Követi Svirt a pulthoz. A köpenyét leveti, annak vizes mivolta húzza leginkább a vállát és nehezedik rá teherként. Ha az útközben begyűjtött esőcseppek legalább részben kicsöpögnek belőle, máris könnyebbséget jelent a számára. Maga is közel telepszik a tűzhöz, de csak annyira, hogy a hely kínálatába ne kerüljön be sült változatban.*
- Valóban. Remek érzéked van a találkozók időzítéséhez *vigyorodik el. Az ilyesmit rossz idő esetén sem hajlandó lemondani, főként, ha egy régi baráttal való találkozás a tét. A rendelés tényét elégedetten hallgatja. Mindkettő alkalmas lesz arra, hogy legalább belül kellemessé varázsolja az időjárást.*
- Ilyenkor sajnálhatod, hogy nem túl sokat forgolódsz a bordélyban. Ott ez a probléma viszonylag ritkán fordul elő. *Kissé kétértelműen fogalmaz, de ez csöppet sem zavarja.*
1572. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 20:08:44
Üzenet elküldve: 2015-10-02 20:08:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szóval nincs se kályha, se tűzhely, se égő pajta a közelben, ahol nyugodtan megmelegedhetne, és ami még fontosabb, ahol megszárítkozhatna. Tűzhely híján a pultnál foglal helyet. Ha van valami fogas, akasztó, falba vert szög, akkor arra ráakasztja a köpenyét, ha nincs, akkor az egyik székre dobja le. Amilyen vizes, inkább csöpögjön róla a víz máshol, őt így úgysem fogja melegíteni. Amikor Yerougha is belép a helyiségbe láthatja, ahogy Svir elővesz egy ázottnak tűnő zsebkendőt, majd hangosan beletrombitálja az orrát, így még jobban eláztatva a sokat látott szövetdarabot. Ez a huszonnyolcadik számú cselekedet, amit egy hozzá hasonló elsőosztályú kalandornak hiba nélkül kell tudni végrehajtania, de ezt Yerougha szintén tapasztalt kalandorként biztosan tudja. Enélkül ki sem adják a kalandor igazolványt.*
- Szebbet kaphattunk volna, randábbat viszont akarva sem választhattunk volna. *Megcsóválja a fejét, ezzel néhány csepp vizet talán egyenesen Albun arcába fröcskölve a kalapjáról. Igen, az még ott van a fején és lassan, de biztosan csöpög belőle a friss esővíz a környékre, így a pultra is. Annyi baj legyen, legalább lesz mit törölgetnie a kocsmárosnak. *
- De mindenen segíthetünk. *Mondja Albunnak, majd magához inti a kocsmárost.*
- Húslevest és pálinkát, kettőt mindegyikből! *Mondja a kocsmárosnak, akár a folyton ugyanazt a poharat törölgető, akár a cserfes kocsmárosné fajtából való. Neki mindegy, csak adja, amit kell.
Leszámol 10 aranyat a kétHúslevesért. Aztán 12 aranyat ad a két Pálinkaért.
*
- Ez majd meghozza a kedvünket. Az hagyján, hogy nedves, de még hideg is... *Panaszkodik mogorva hangon.*
*Szóval nincs se kályha, se tűzhely, se égő pajta a közelben, ahol nyugodtan megmelegedhetne, és ami még fontosabb, ahol megszárítkozhatna. Tűzhely híján a pultnál foglal helyet. Ha van valami fogas, akasztó, falba vert szög, akkor arra ráakasztja a köpenyét, ha nincs, akkor az egyik székre dobja le. Amilyen vizes, inkább csöpögjön róla a víz máshol, őt így úgysem fogja melegíteni. Amikor Yerougha is belép a helyiségbe láthatja, ahogy Svir elővesz egy ázottnak tűnő zsebkendőt, majd hangosan beletrombitálja az orrát, így még jobban eláztatva a sokat látott szövetdarabot. Ez a huszonnyolcadik számú cselekedet, amit egy hozzá hasonló elsőosztályú kalandornak hiba nélkül kell tudni végrehajtania, de ezt Yerougha szintén tapasztalt kalandorként biztosan tudja. Enélkül ki sem adják a kalandor igazolványt.*
- Szebbet kaphattunk volna, randábbat viszont akarva sem választhattunk volna. *Megcsóválja a fejét, ezzel néhány csepp vizet talán egyenesen Albun arcába fröcskölve a kalapjáról. Igen, az még ott van a fején és lassan, de biztosan csöpög belőle a friss esővíz a környékre, így a pultra is. Annyi baj legyen, legalább lesz mit törölgetnie a kocsmárosnak. *
- De mindenen segíthetünk. *Mondja Albunnak, majd magához inti a kocsmárost.*
- Húslevest és pálinkát, kettőt mindegyikből! *Mondja a kocsmárosnak, akár a folyton ugyanazt a poharat törölgető, akár a cserfes kocsmárosné fajtából való. Neki mindegy, csak adja, amit kell.
Leszámol 10 aranyat a kétHúslevesért.
Aztán 12 aranyat ad a két Pálinkaért. *
- Ez majd meghozza a kedvünket. Az hagyján, hogy nedves, de még hideg is... *Panaszkodik mogorva hangon.*
1571. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 19:37:37
Üzenet elküldve: 2015-10-02 19:37:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szerény személye nem a kikötőből jön, szóval lehet mondani, hogy meglehetősen fárasztó úton van túl. Az időjárás szeszélye már csak a ráadás erre. A szél és az eső bizony megtépázza a ruházatát. Az élteti, hogy a hosszú út után végre hamarosan megérkezik a találkozóhelyre. Svir levele a zsebében, kérdés, mennyire ázott ronggyá az elemeknek köszönhetően. Erősen bizakodik benne, hogy odabenn, a még sosem látott Rókalyukban egy szelíd kandalló, vagy duruzsoló kályha fogja várni; egyfajta ígéret földjeként tekint most a helyre, rossz híre ellenére is. Egy gyors szárítkozásnak meglehetősen örülne. És bizakodik abban is, hogy nem érkezik túl korán, és így ott találja a Kalapost.*
~ A manóba ~ *konstatálja belépve, ázottan, hogy itt bizony egy fia kandalló nem található. A pult mögötti tűz ugyan hívogató, de vélhetően rossz néven vennék, ha annál akarna megszárítkozni. Szóval így, ahogy van, caplat oda Svir asztalához, s zuttyan le mellé.*
- Szebb napot is kaphattunk volna a találkozásra *vizslatja az idegenbe szakadt egykori kalandozó társat. Közben azon morfondírozik, hogy milyen ital hozhatná helyre a kedélyvilágát, és adhatná meg azt az illúziót, hogy voltaképpen melege van idebenn.*
*Szerény személye nem a kikötőből jön, szóval lehet mondani, hogy meglehetősen fárasztó úton van túl. Az időjárás szeszélye már csak a ráadás erre. A szél és az eső bizony megtépázza a ruházatát. Az élteti, hogy a hosszú út után végre hamarosan megérkezik a találkozóhelyre. Svir levele a zsebében, kérdés, mennyire ázott ronggyá az elemeknek köszönhetően. Erősen bizakodik benne, hogy odabenn, a még sosem látott Rókalyukban egy szelíd kandalló, vagy duruzsoló kályha fogja várni; egyfajta ígéret földjeként tekint most a helyre, rossz híre ellenére is. Egy gyors szárítkozásnak meglehetősen örülne. És bizakodik abban is, hogy nem érkezik túl korán, és így ott találja a Kalapost.*
~ A manóba ~ *konstatálja belépve, ázottan, hogy itt bizony egy fia kandalló nem található. A pult mögötti tűz ugyan hívogató, de vélhetően rossz néven vennék, ha annál akarna megszárítkozni. Szóval így, ahogy van, caplat oda Svir asztalához, s zuttyan le mellé.*
- Szebb napot is kaphattunk volna a találkozásra *vizslatja az idegenbe szakadt egykori kalandozó társat. Közben azon morfondírozik, hogy milyen ital hozhatná helyre a kedélyvilágát, és adhatná meg azt az illúziót, hogy voltaképpen melege van idebenn.*
1570. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 18:58:29
Üzenet elküldve: 2015-10-02 18:58:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Hosszú utat tett meg idáig, ennek megfelelően már elfáradt kissé. Az út persze még nem fárasztaná ki ennyire, hiszen lóháton jött, úgy annyira azért nem olyan kimerítő az út Kalácsfalváról a Kikötőbe. A fáradtságot és kimerültséget inkább a kint tomboló vihar okozza, fognia kellett a kalapját, hogy ne fújja le az ádázul fújó szél. Az eső ellen viszont így sem nyert védelmet, A Kalap ugyan felfog néhány felülről érkező esőcseppet, amíg át nem ázik teljesen, de kint szemből is dől a víz, az ellen pedig nem sok orvosság van. Esetleg ha lenne egy pajzsa vagy az utca másik vége felől közelítette volna meg a kocsmát, hogy hátba kapja az esőt. Mindezen körülmények ismeretében teljesen érthető, hogy az ajtó szabályosan kivágódik az érkezésekor és csak hosszas szöszölés és erőlködés után sikerül újra csukott állapotba hoznia azt. A szél közben természetesen bejön a helyiségbe, talán el is fújva néhány gyertyát, amik most bánatosan füstölögve adják a vendégek tudtára, hogy kint bizony nincs minden rendben. Nem megy rögtön a pulthoz, ott helyben, az ajtóban szusszan egy keveset, amennyire tudja, leveri magáról a vizet, aztán a tűzhöz legközelebbi szabad hely felé veszi az irányt. Ha a legjobb hely foglalt, de kellőképpen nyámnyila alak foglalja el, akkor menet közben a tekintetével megpróbálja jobb belátásra bírni. Akárhogy is, végül lehuppan egy nem olyan rossz helyre és int a csaposnak, hogy adjon valamit.*
*Hosszú utat tett meg idáig, ennek megfelelően már elfáradt kissé. Az út persze még nem fárasztaná ki ennyire, hiszen lóháton jött, úgy annyira azért nem olyan kimerítő az út Kalácsfalváról a Kikötőbe. A fáradtságot és kimerültséget inkább a kint tomboló vihar okozza, fognia kellett a kalapját, hogy ne fújja le az ádázul fújó szél. Az eső ellen viszont így sem nyert védelmet, A Kalap ugyan felfog néhány felülről érkező esőcseppet, amíg át nem ázik teljesen, de kint szemből is dől a víz, az ellen pedig nem sok orvosság van. Esetleg ha lenne egy pajzsa vagy az utca másik vége felől közelítette volna meg a kocsmát, hogy hátba kapja az esőt. Mindezen körülmények ismeretében teljesen érthető, hogy az ajtó szabályosan kivágódik az érkezésekor és csak hosszas szöszölés és erőlködés után sikerül újra csukott állapotba hoznia azt. A szél közben természetesen bejön a helyiségbe, talán el is fújva néhány gyertyát, amik most bánatosan füstölögve adják a vendégek tudtára, hogy kint bizony nincs minden rendben. Nem megy rögtön a pulthoz, ott helyben, az ajtóban szusszan egy keveset, amennyire tudja, leveri magáról a vizet, aztán a tűzhöz legközelebbi szabad hely felé veszi az irányt. Ha a legjobb hely foglalt, de kellőképpen nyámnyila alak foglalja el, akkor menet közben a tekintetével megpróbálja jobb belátásra bírni. Akárhogy is, végül lehuppan egy nem olyan rossz helyre és int a csaposnak, hogy adjon valamit.*
1569. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-30 19:05:43
Üzenet elküldve: 2015-09-30 19:05:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Találkozások//
*Csak hevesen bólogat a név hallatán, ahogy régi társa újra és újra kimondja Leon nevét. Szemeiben némi vidámság van, hiszen régi, s szép emlékek fűződnek a fiúhoz. Együtt haltak meg majdnem, kiöntötték szívüket lelküket… Vagyis inkább a másik, neki akkor is inkább csak a rumon járt az esze.
Ám már záporoznak is a visszakérdezések. Hatalmas sóhajt hallat, szinte megjátszva magát, ajkai szegletében kaján vigyorral, szürke íriszeiben csillogással.*
- Mi van öreg, tán már nem is hallasz? Szinte folyton csak ismételsz engem. Áh, ne is mondd, ez a korral jár. *Legyint egyet. Sose volt kenyere a megöregedés. Biztos, ha formás kis testének löttyenését veszi észre, azon nyomban önmagát fogja a vízbe fojtani.*
- De jah, ez. S mi az, hogy nem szereted? *Teszi ültében csípőre a kezét. Hamar felfedezi, hogy ez nem épp a legjobb testtartás, amit felvett, így újra az egyiket az asztal lapjára helyezi a másikat meg csak az ölébe pottyantja.*
- Egy két tapasztalatlannal még te is elbánnál. *Vonja meg végül a vállait. Legfeljebb belöki a ringbe Leont, vagy ha egyszer netalán, valamikor visszatér a Vöröske, akkor őt is. Még talán ellene lenne is pár kedves adakozó. Elvinné egy körre, node nem a ringbe, hanem a kabinba. Legfeljebb pár pofont kap, drága prűd társnőjétől.*
- Áh, van egy kettő korrupt köztük. Azokat kell megtalálni. Ha meg nem állnak kötélnek, még szerencse, hogy van egy szabadabb város nyugatabbra. *Vigyorodik el, sejtelmesen a déli, sivatagos városra gondolva. Nem sűrűn jártak arra, de azért azt is útba ejtették nem egy útjuk során. Ott is ismerősek a révben, ha nem is annyira, mint itt.*
- Kés? *Hangosan, s epésen nevet fel, fejét hátrahajtja, lobonca már lassan a földet nyaldossa.* - Hát tényleg ennyire ostobának nézel? Az egy dolog, hogy ostobán vesztettem el Felmart, de azért, mindennek van egy határa. *Nevet, szinte boldogan, nem is zavarva, hogy az előbbi hang, immár egy kocsmásabb dalt énekel. Ez még számára is tetszetős.*
- Nem lesz kés. Lehetőleg félmeztelenül fognak egymással szembe állni, előtte megmotozzuk őket. Tiszta, bunyó. Nem kellenek kések. Fene akar annyi vért feltakarítani. *Vonja meg hetykén a vállát, mintha majd neki kellene ezzel foglalkoznia.*
- Na, helyes! Ez már az az öreg, akit én ismertem, Rőtes! *Vigyorodik el, s lábait is leteszi az asztalra.* - Paklit majd veszünk, legyint egyet, s kezét a másikéra teszi.* - Örülök, hogy látlak, s megtisztelnél, ha csatlakoznál új… bármimhez is. *Gondolkodik el egy pillanatra, hogy minek is nevezze őket.* - Elkélne egy ember, akiben feltétlen megbízhatok. *
*Csak hevesen bólogat a név hallatán, ahogy régi társa újra és újra kimondja Leon nevét. Szemeiben némi vidámság van, hiszen régi, s szép emlékek fűződnek a fiúhoz. Együtt haltak meg majdnem, kiöntötték szívüket lelküket… Vagyis inkább a másik, neki akkor is inkább csak a rumon járt az esze.
Ám már záporoznak is a visszakérdezések. Hatalmas sóhajt hallat, szinte megjátszva magát, ajkai szegletében kaján vigyorral, szürke íriszeiben csillogással.*
- Mi van öreg, tán már nem is hallasz? Szinte folyton csak ismételsz engem. Áh, ne is mondd, ez a korral jár. *Legyint egyet. Sose volt kenyere a megöregedés. Biztos, ha formás kis testének löttyenését veszi észre, azon nyomban önmagát fogja a vízbe fojtani.*
- De jah, ez. S mi az, hogy nem szereted? *Teszi ültében csípőre a kezét. Hamar felfedezi, hogy ez nem épp a legjobb testtartás, amit felvett, így újra az egyiket az asztal lapjára helyezi a másikat meg csak az ölébe pottyantja.*
- Egy két tapasztalatlannal még te is elbánnál. *Vonja meg végül a vállait. Legfeljebb belöki a ringbe Leont, vagy ha egyszer netalán, valamikor visszatér a Vöröske, akkor őt is. Még talán ellene lenne is pár kedves adakozó. Elvinné egy körre, node nem a ringbe, hanem a kabinba. Legfeljebb pár pofont kap, drága prűd társnőjétől.*
- Áh, van egy kettő korrupt köztük. Azokat kell megtalálni. Ha meg nem állnak kötélnek, még szerencse, hogy van egy szabadabb város nyugatabbra. *Vigyorodik el, sejtelmesen a déli, sivatagos városra gondolva. Nem sűrűn jártak arra, de azért azt is útba ejtették nem egy útjuk során. Ott is ismerősek a révben, ha nem is annyira, mint itt.*
- Kés? *Hangosan, s epésen nevet fel, fejét hátrahajtja, lobonca már lassan a földet nyaldossa.* - Hát tényleg ennyire ostobának nézel? Az egy dolog, hogy ostobán vesztettem el Felmart, de azért, mindennek van egy határa. *Nevet, szinte boldogan, nem is zavarva, hogy az előbbi hang, immár egy kocsmásabb dalt énekel. Ez még számára is tetszetős.*
- Nem lesz kés. Lehetőleg félmeztelenül fognak egymással szembe állni, előtte megmotozzuk őket. Tiszta, bunyó. Nem kellenek kések. Fene akar annyi vért feltakarítani. *Vonja meg hetykén a vállát, mintha majd neki kellene ezzel foglalkoznia.*
- Na, helyes! Ez már az az öreg, akit én ismertem, Rőtes! *Vigyorodik el, s lábait is leteszi az asztalra.* - Paklit majd veszünk, legyint egyet, s kezét a másikéra teszi.* - Örülök, hogy látlak, s megtisztelnél, ha csatlakoznál új… bármimhez is. *Gondolkodik el egy pillanatra, hogy minek is nevezze őket.* - Elkélne egy ember, akiben feltétlen megbízhatok. *
1568. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-28 21:19:58
Üzenet elküldve: 2015-09-28 21:19:58
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Éjfél utáni megéhezés//
*Észreveszi, hogy kicsit furcsán néznek rá az itteniek és nem szeretné, hogy ilyen érzelmes dallal rossz szájízzel emlékezzenek rá, ezért hangosabban kezd bele egy kocsmadalba, ami saját költeménye, de már pár helyet megjárt vele és sikere is volt, főleg a refrénnek. Egy próbát meg ér alapon kezdi el nem túl hangosan és talán van, akinek tetszik majd és állást kínál neki és a testőrének, aki fenn még békésen szundikál. Annyira nem fél senkitől, hiszen amíg rajta a virágos gyűrűje és nyilvános helyen van komoly baj nem érheti.*
-Megérkeztünk a fogadóba,
Jó kedvünket rumba fojtva.
Jöhet a pia minden mennyiségben
Ne sajnáld csapos jó helyre megy.
Matróztársakkal ölelkezünk,
Majd hangosan énekelünk.
R, mint rumot ide gyorsan
U, mint utánpótlást hamarosan
M, mint megrészegít a tudat
Hogy másnap kezdhetem újra!
Üggyel-bajjal a gályára érek,
Mert hát útközben sokat hátralépek,
Mint tengeren az öreg bárka,
Mit félreránt rakománya.
*Észreveszi, hogy kicsit furcsán néznek rá az itteniek és nem szeretné, hogy ilyen érzelmes dallal rossz szájízzel emlékezzenek rá, ezért hangosabban kezd bele egy kocsmadalba, ami saját költeménye, de már pár helyet megjárt vele és sikere is volt, főleg a refrénnek. Egy próbát meg ér alapon kezdi el nem túl hangosan és talán van, akinek tetszik majd és állást kínál neki és a testőrének, aki fenn még békésen szundikál. Annyira nem fél senkitől, hiszen amíg rajta a virágos gyűrűje és nyilvános helyen van komoly baj nem érheti.*
-Megérkeztünk a fogadóba,
Jó kedvünket rumba fojtva.
Jöhet a pia minden mennyiségben
Ne sajnáld csapos jó helyre megy.
Matróztársakkal ölelkezünk,
Majd hangosan énekelünk.
R, mint rumot ide gyorsan
U, mint utánpótlást hamarosan
M, mint megrészegít a tudat
Hogy másnap kezdhetem újra!
Üggyel-bajjal a gályára érek,
Mert hát útközben sokat hátralépek,
Mint tengeren az öreg bárka,
Mit félreránt rakománya.
1567. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-28 19:04:48
Üzenet elküldve: 2015-09-28 19:04:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozások//
*Gonosz mosoly telepszik rá az arcára mikor Nadae a volt legénységének a büntetését ecseteli. Igaz nem mondja ki teljesen mit is tett velük, de ez még a hülyének is világos. Ekkor egy dal hangzik fel a Rumosban. Először nem is figyel a szövegére, csak akkor amikor Nadae elkezdte keresni honnan is jön a hang. Ekkor már a rőt is a hang felé néz és grimaszolva konstatálja, hogy ez nem egy pörgős tengerész dal, sőt inkább az ellentettje. Rosszallóan megrázza a fejét az öreg, majd újra a kalózlányra összpontosít mert amaz folytatja a mondandóját.*
-Leon, Leon.
*Mondogatja a nevet, amit ismernie kellene. Kis idő után be is ugrik neki ki az. Persze az is segített benne, hogy Nadae elmondta, hogy Ő volt az akivel fogságban volt. Pontosan nem tudja felidézni a fickó arcát, de tudja ki az, és ha meglátná valószínűleg fel is ismerné. Az viszont kérdéses, hogy Leon emlékezne-e a rőt tengeri medvére.*
-Emberviadal? Kis bunyó pénzért, meg fogadások. Ezt már szeretem. Emlékszem még mikor fiatal matrózka voltam, szerettem járni az ilyenekre. Megtanultam állni a pofonokat, meg aztán adni is. Régi szép idők, hehe.
*Nevet fel az öreg kissé, majd tovább hallgatja a lányt, hiszen újabb neveket említ akiket be kellene azonosítania. Ez nehéz feladat számára, hiszen a memóriája se a régi, na meg amúgy se szeret megjegyezni olyan neveket vagy embereket, akik egyáltalán nem érdeklik őt. Végül nem ugrik be neki kikről beszél, de amúgy is okafogyott, hogy keresgéljen emlékei között, hiszen már halottak, vagy eltűntek. Tovább hallgat miközben nagy füstfelhőket pöfékel.*
-Na igen! Azok is csak ahhoz értenek, hogy minden jót elrontsanak.
*Ekkor kap egy felajánlást akár mint harcos, akár mint szerencsejátékos. Az öreg rásandít Nadaera a szabad szemével.*
-Rég volt már részem egy remek bunyóban. A mai matrózok már rögtön kést rántanak ha valami nem tetszik nekik. Az ellen meg persze, hogy nem fogok puszta kézzel szembeállni. Szóval, akár mindkettőbe benne lennék. Sőt örülnék neki.
*Mikor a kártyajátékról kérdi a lány Thadiort, a szakállas csak elhúzza a száját.*
-Hallottam róla, meg láttam is pár embert, hogy azt játsszák. De eddig még nem volt kedvem közelebbről megnézni. Én a jó öreg kockázás híve vagyok, de azt már lassan senki se játssza. Meg kéne tanulnom azt a negyvenest vagy mit.
*Sajnos, ténylegesen nem ismeri ezt a játékot és így még csalni se tud benne. De ami késik, nem múlik. Sok játékban csalt már, egy új szabályokkal operáló kártyajáték nem fog neki nagy kihívást jelenteni e téren.*
*Gonosz mosoly telepszik rá az arcára mikor Nadae a volt legénységének a büntetését ecseteli. Igaz nem mondja ki teljesen mit is tett velük, de ez még a hülyének is világos. Ekkor egy dal hangzik fel a Rumosban. Először nem is figyel a szövegére, csak akkor amikor Nadae elkezdte keresni honnan is jön a hang. Ekkor már a rőt is a hang felé néz és grimaszolva konstatálja, hogy ez nem egy pörgős tengerész dal, sőt inkább az ellentettje. Rosszallóan megrázza a fejét az öreg, majd újra a kalózlányra összpontosít mert amaz folytatja a mondandóját.*
-Leon, Leon.
*Mondogatja a nevet, amit ismernie kellene. Kis idő után be is ugrik neki ki az. Persze az is segített benne, hogy Nadae elmondta, hogy Ő volt az akivel fogságban volt. Pontosan nem tudja felidézni a fickó arcát, de tudja ki az, és ha meglátná valószínűleg fel is ismerné. Az viszont kérdéses, hogy Leon emlékezne-e a rőt tengeri medvére.*
-Emberviadal? Kis bunyó pénzért, meg fogadások. Ezt már szeretem. Emlékszem még mikor fiatal matrózka voltam, szerettem járni az ilyenekre. Megtanultam állni a pofonokat, meg aztán adni is. Régi szép idők, hehe.
*Nevet fel az öreg kissé, majd tovább hallgatja a lányt, hiszen újabb neveket említ akiket be kellene azonosítania. Ez nehéz feladat számára, hiszen a memóriája se a régi, na meg amúgy se szeret megjegyezni olyan neveket vagy embereket, akik egyáltalán nem érdeklik őt. Végül nem ugrik be neki kikről beszél, de amúgy is okafogyott, hogy keresgéljen emlékei között, hiszen már halottak, vagy eltűntek. Tovább hallgat miközben nagy füstfelhőket pöfékel.*
-Na igen! Azok is csak ahhoz értenek, hogy minden jót elrontsanak.
*Ekkor kap egy felajánlást akár mint harcos, akár mint szerencsejátékos. Az öreg rásandít Nadaera a szabad szemével.*
-Rég volt már részem egy remek bunyóban. A mai matrózok már rögtön kést rántanak ha valami nem tetszik nekik. Az ellen meg persze, hogy nem fogok puszta kézzel szembeállni. Szóval, akár mindkettőbe benne lennék. Sőt örülnék neki.
*Mikor a kártyajátékról kérdi a lány Thadiort, a szakállas csak elhúzza a száját.*
-Hallottam róla, meg láttam is pár embert, hogy azt játsszák. De eddig még nem volt kedvem közelebbről megnézni. Én a jó öreg kockázás híve vagyok, de azt már lassan senki se játssza. Meg kéne tanulnom azt a negyvenest vagy mit.
*Sajnos, ténylegesen nem ismeri ezt a játékot és így még csalni se tud benne. De ami késik, nem múlik. Sok játékban csalt már, egy új szabályokkal operáló kártyajáték nem fog neki nagy kihívást jelenteni e téren.*
1566. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-27 21:16:36
Üzenet elküldve: 2015-09-27 21:16:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Találkozások//
*Úgy tűnik, hogy régi társa nem foglalkozik komolyabban gondjával, bajával. Nem érti, hiszen neki is mindene volt Felmar. Mindjük otthona volt, az a régi, rozoga hajó. Kelletlenül húzza el a száját mégis, ahogy a másik témát vált. Lehúzza kupa rumját. Mohón kortyolja az édes, barna nedűt, mintha soha többet nem ihatna ilyet. Ajkai két szeglete mentén lecsorog állára, majd nyakára, onnan pedig dekoltázsába kedvelt itala. Végezve, alkarjával törli le a kifolyt maradékot.
Igaza van a Rőtesnek, ez valóban kellemesebb téma, még a számára. Száját előbb szélesre vonja, majd hangos, rekedtes hangján kárörvendő kacajba kezd.*
- Szerinted ezek után, megtartottam azokat a csürhéket? *Mondja nevetve.* - Képzelheted, hogy nem hagytam büntetlenül, amit tettek. *Lábait újra felteszi az asztalra, s térdig érő csizmájából könnyedén húzza elő a kését. Sejtelmes mosoly kíséretében kezd el vele játszani. Nem csipkelelkű kisasszony ő, a legvérmesebb kalózok nevelték fel… Még ha ez a nevelés nem is igazán jól sült el.*
- Maradjunk annyiban, hogy nem fog többet gyermeket nemzeni, sem imitálni azt.
*Mosolyodik el vérfagyasztóan.*
- No de, most mégis van valami hasonló… *Kezd bele, de fülét ének szava csapja meg. Nem is maga az éneklés az, ami zavarja. Hiszen a Rumosba az ilyen szinte mindennapos. Ám nem tipikus kocsmadal az, hanem annál jóval idegesítőbb. Valami boldogságról szól. Fejét hátrafordítva néz körbe, hogy mégis ki az aki ilyet mer itt énekelni. Fintorba futott arca egy fiatal lányon akad meg. De már fordul is vissza, lassan Rőtes felé.*
- Inkább egy csapat retardált. Bár Leont ismerheted. Tudod ő volt az, akivel fogságban voltam Nerson hajóján. Aztán kiszabadítva minket még pár hónapig a hajón időzött. Emlékszel rá, nem? No vett nemrég egy hajót. Épp azt alakítgatta át, szigorúan a tanácsaim szerint, egy ilyen kis emberviadalos valamivé. *Vonja meg végül a vállát könnyedén.*
- Meg nem tudom, hogy emlékszel-e Kannibálra, meg az Őrült elfre. Nekik szállítottunk különleges szállítmányokat. A Kapitány remek ízléssel tudta kiválogatni a nem hétköznapi figurákat. Igazából ők fogadtak be, amikor Felmar elveszett. Aztán a Gerlepár is eltűnt, meg az Őrült is. Valamiféle barbárok megölték. *Fordul újra fintorba az arcát. Nem titok, a Rőtes számára sem, hogy gyűlöli a barbárokat.*
- De így jár az, aki barbárokkal akar üzletelni. Viselje a következményét. No ez az Őrült senkiházi szedett össze egy bagázst, aztán a nyakamba szakadtak. A lehetőséget kiaknázva próbáljuk megvalósítani egy szerencsejátékos vendéglátó egységet. Persze ennek nem kéne hivatalosan kitudódnia. Tudod milyen a városőrök. Annyira begyöpösödött gondolkodásuk van. *Fájdalmasan sóhajt, mintha a világ legnagyobb problémája lenne.*
- Egyelőre próbálok megbújni. Nem szeretném ha Loirson felfigyelne tevékenységemre. Bár nincs itt, sok embere mozog. Nem tudhatod már, hogy ki a barát, ki az ellenség. Kilóra vette meg az őröket is. Esetleg ha nem szeretnéd tovább fitogtatni testi erődet, bár megnéznélek még egy harcban, akkor szívesen látnálak, mint szerencsejátékost. Ismered a negyvenes játékot? *Kérdi érdeklődve. Úgy hallotta, hogy manapság ez nagy divat lett a játékosok körébe. S ki ő, hogy megfossza ettől az élménytől a Kikötő mocskos népségét?*
*Úgy tűnik, hogy régi társa nem foglalkozik komolyabban gondjával, bajával. Nem érti, hiszen neki is mindene volt Felmar. Mindjük otthona volt, az a régi, rozoga hajó. Kelletlenül húzza el a száját mégis, ahogy a másik témát vált. Lehúzza kupa rumját. Mohón kortyolja az édes, barna nedűt, mintha soha többet nem ihatna ilyet. Ajkai két szeglete mentén lecsorog állára, majd nyakára, onnan pedig dekoltázsába kedvelt itala. Végezve, alkarjával törli le a kifolyt maradékot.
Igaza van a Rőtesnek, ez valóban kellemesebb téma, még a számára. Száját előbb szélesre vonja, majd hangos, rekedtes hangján kárörvendő kacajba kezd.*
- Szerinted ezek után, megtartottam azokat a csürhéket? *Mondja nevetve.* - Képzelheted, hogy nem hagytam büntetlenül, amit tettek. *Lábait újra felteszi az asztalra, s térdig érő csizmájából könnyedén húzza elő a kését. Sejtelmes mosoly kíséretében kezd el vele játszani. Nem csipkelelkű kisasszony ő, a legvérmesebb kalózok nevelték fel… Még ha ez a nevelés nem is igazán jól sült el.*
- Maradjunk annyiban, hogy nem fog többet gyermeket nemzeni, sem imitálni azt.
*Mosolyodik el vérfagyasztóan.*
- No de, most mégis van valami hasonló… *Kezd bele, de fülét ének szava csapja meg. Nem is maga az éneklés az, ami zavarja. Hiszen a Rumosba az ilyen szinte mindennapos. Ám nem tipikus kocsmadal az, hanem annál jóval idegesítőbb. Valami boldogságról szól. Fejét hátrafordítva néz körbe, hogy mégis ki az aki ilyet mer itt énekelni. Fintorba futott arca egy fiatal lányon akad meg. De már fordul is vissza, lassan Rőtes felé.*
- Inkább egy csapat retardált. Bár Leont ismerheted. Tudod ő volt az, akivel fogságban voltam Nerson hajóján. Aztán kiszabadítva minket még pár hónapig a hajón időzött. Emlékszel rá, nem? No vett nemrég egy hajót. Épp azt alakítgatta át, szigorúan a tanácsaim szerint, egy ilyen kis emberviadalos valamivé. *Vonja meg végül a vállát könnyedén.*
- Meg nem tudom, hogy emlékszel-e Kannibálra, meg az Őrült elfre. Nekik szállítottunk különleges szállítmányokat. A Kapitány remek ízléssel tudta kiválogatni a nem hétköznapi figurákat. Igazából ők fogadtak be, amikor Felmar elveszett. Aztán a Gerlepár is eltűnt, meg az Őrült is. Valamiféle barbárok megölték. *Fordul újra fintorba az arcát. Nem titok, a Rőtes számára sem, hogy gyűlöli a barbárokat.*
- De így jár az, aki barbárokkal akar üzletelni. Viselje a következményét. No ez az Őrült senkiházi szedett össze egy bagázst, aztán a nyakamba szakadtak. A lehetőséget kiaknázva próbáljuk megvalósítani egy szerencsejátékos vendéglátó egységet. Persze ennek nem kéne hivatalosan kitudódnia. Tudod milyen a városőrök. Annyira begyöpösödött gondolkodásuk van. *Fájdalmasan sóhajt, mintha a világ legnagyobb problémája lenne.*
- Egyelőre próbálok megbújni. Nem szeretném ha Loirson felfigyelne tevékenységemre. Bár nincs itt, sok embere mozog. Nem tudhatod már, hogy ki a barát, ki az ellenség. Kilóra vette meg az őröket is. Esetleg ha nem szeretnéd tovább fitogtatni testi erődet, bár megnéznélek még egy harcban, akkor szívesen látnálak, mint szerencsejátékost. Ismered a negyvenes játékot? *Kérdi érdeklődve. Úgy hallotta, hogy manapság ez nagy divat lett a játékosok körébe. S ki ő, hogy megfossza ettől az élménytől a Kikötő mocskos népségét?*
1565. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-27 17:13:57
Üzenet elküldve: 2015-09-27 17:13:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Éjfél utáni megéhezés//
*Amint a második pirítóst kezdi el fogyasztani eszébe jut egy kellemes dallam és azt kezdi el halkan dúdolgatni. Ahogy a dallam kialakul úgy jutnak eszébe a szavak is és fogalmazódik meg egy dallá a fejében. Ezt szereti a legjobban a tánc után, a dalszerzést és éneklést, lehet ez is a második opció, hogy dolgozzon bárhol is. Halkan magában kezd el énekelni miután befejezi az evést és a tej is elfogy a poharából. Az ujjaival dobol az asztalon ütemet adva az egésznek.*
-Ha új álmot kérsz
Hinned is kell benne,
Ha mégis félsz
Miért szaladsz előle?
Szebb lesz így az életed
Csak rajtad múlik érzed!
Semmitől se félj,
Élj ahogy szeretnél!
Ne várj már tovább,
Így lehetnél boldogabb!
*Mikor befejezi érzi, hogy pár szem rászegeződött így abba is hagyja ezt a boldog kis dalocskát és inkább nem is dúdolgat tovább csak a fejében. lábával akaratlanul is táncolni kezd.*
*Amint a második pirítóst kezdi el fogyasztani eszébe jut egy kellemes dallam és azt kezdi el halkan dúdolgatni. Ahogy a dallam kialakul úgy jutnak eszébe a szavak is és fogalmazódik meg egy dallá a fejében. Ezt szereti a legjobban a tánc után, a dalszerzést és éneklést, lehet ez is a második opció, hogy dolgozzon bárhol is. Halkan magában kezd el énekelni miután befejezi az evést és a tej is elfogy a poharából. Az ujjaival dobol az asztalon ütemet adva az egésznek.*
-Ha új álmot kérsz
Hinned is kell benne,
Ha mégis félsz
Miért szaladsz előle?
Szebb lesz így az életed
Csak rajtad múlik érzed!
Semmitől se félj,
Élj ahogy szeretnél!
Ne várj már tovább,
Így lehetnél boldogabb!
*Mikor befejezi érzi, hogy pár szem rászegeződött így abba is hagyja ezt a boldog kis dalocskát és inkább nem is dúdolgat tovább csak a fejében. lábával akaratlanul is táncolni kezd.*
1564. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-27 15:39:33
Üzenet elküldve: 2015-09-27 15:39:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozások//
*Thadior bedobja az utolsó rumját miközben hallgatja Nadaet. Csak némán bólogat közben. A bosszú édes tud lenni, ha egyáltalán sikerül. Itt is ez a baj, kevés rá az esély, hogy akárki is bosszút álljon Loirsonon. Talán majd egy nap.*
-Igaz, igaz. Na de, mond már meg nekem azt, hogy mi jót csinálsz mostanában? Meg, hogy milyen ez az új legénységed. Kíváncsi vagyok, hogy olyanok-e mint akár mi voltunk, régen, mikor még a szakállam se volt ekkora.
*Mondja, miközben vigyorogva végighúzza bozontos szakállán ujjait.*
-Na meg amit az előbb említettél. Valami helyet ahol még nem ismerik az öreg csalót. Hagyjuk is a szomorú témát, inkább ezekről mesélj mert érdekel, hogy miben sántikálsz. De biztos nem valami szent dologban.
*A poharáért nyúl és a szájához emeli, amiből csak egy aprócska csepp rum csöppen ki. Le is rakja az asztalra és félre löki, majd a többi pohárkába tekinget. Mind üres már, viszont pénze is fogyóban van így nem rendel még. Inkább csak cuppog párat, hogy jobban érezze a fennmaradt rum ízt a szájában. Ez egy kis ideig kitart, majd inkább abba hagyja és pipájáért nyúl. A pipája már az asztalon hevert. Egy egyszerű agyagpipa, hosszabb fa szárral. A szárába pedig egy "T" betű van belevésve.
Kikopogtatja az asztal szélén a benne maradt hamut, utána még bele is fúj párat. Biztos ami biztos. Gyorsan megtömi dohánnyal és rágyújt a pipájára. Nagy füstfelhőket pöfékel fel a levegőbe, majd a szája oldalába tolja, hogy tudjon beszélni miközben pipázik. Közben fel-fel pillant Nadaera, mert feltételezhetően elmeséli mit munkálkodik a Kikötőben.*
*Thadior bedobja az utolsó rumját miközben hallgatja Nadaet. Csak némán bólogat közben. A bosszú édes tud lenni, ha egyáltalán sikerül. Itt is ez a baj, kevés rá az esély, hogy akárki is bosszút álljon Loirsonon. Talán majd egy nap.*
-Igaz, igaz. Na de, mond már meg nekem azt, hogy mi jót csinálsz mostanában? Meg, hogy milyen ez az új legénységed. Kíváncsi vagyok, hogy olyanok-e mint akár mi voltunk, régen, mikor még a szakállam se volt ekkora.
*Mondja, miközben vigyorogva végighúzza bozontos szakállán ujjait.*
-Na meg amit az előbb említettél. Valami helyet ahol még nem ismerik az öreg csalót. Hagyjuk is a szomorú témát, inkább ezekről mesélj mert érdekel, hogy miben sántikálsz. De biztos nem valami szent dologban.
*A poharáért nyúl és a szájához emeli, amiből csak egy aprócska csepp rum csöppen ki. Le is rakja az asztalra és félre löki, majd a többi pohárkába tekinget. Mind üres már, viszont pénze is fogyóban van így nem rendel még. Inkább csak cuppog párat, hogy jobban érezze a fennmaradt rum ízt a szájában. Ez egy kis ideig kitart, majd inkább abba hagyja és pipájáért nyúl. A pipája már az asztalon hevert. Egy egyszerű agyagpipa, hosszabb fa szárral. A szárába pedig egy "T" betű van belevésve.
Kikopogtatja az asztal szélén a benne maradt hamut, utána még bele is fúj párat. Biztos ami biztos. Gyorsan megtömi dohánnyal és rágyújt a pipájára. Nagy füstfelhőket pöfékel fel a levegőbe, majd a szája oldalába tolja, hogy tudjon beszélni miközben pipázik. Közben fel-fel pillant Nadaera, mert feltételezhetően elmeséli mit munkálkodik a Kikötőben.*
1563. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-27 13:19:43
Üzenet elküldve: 2015-09-27 13:19:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Találkozások//
*Valahol szomorúan hallja a történteket, hogy egykori társai összevesztek. Mindig elképzelte, hogy társai ha nem is egy irányba indultak el életük legvégén, attól még jó viszonyban vannak egymással. Ha találkoznak, akkor régi időket felemlegetve iszogatnak hajnalig. De hát…*
- A szárazföldi lét mindenkit megbolondít. De azért kár. Elvileg ő is valahol a Kikötő környékén kóricál.
*Csak azért kérdezi, mert nemrég levelet küldött neki. De azóta sem kapott választ, habár eléggé kellene a válasz. De lehet, hogy nem is kell Odentől, hiszen a Rőtes is a Kapitány egyik bizalmasa volt. Majd megkérdezi. Később.
Miközben elmeséli Felmar szomorú történetét, egyszerre csak Thadior is az asztalra csap. A hangtól, s a hirtelen mozdulattól összerándul, lábait rögtön le is veszi az asztalról. Félig lehajtott fejjel, mégis szemeivel a másikra tekintve hallgatja annak kitörését. Megérti, ő is hasonlóan érzett. Sőt mi több. Őrjöngött, amikor a hajón járt, vagyis épp előtte, hiszen drága kincsére fel sem engedték. Aznap találkozott Bájgúnárékkal…
Thadior felvétésén hirtelen csak elneveti magát, de szégyenébe nem tud ránézni így sem. Inkább rendel még egy adag rumot, saját kontójára, saját kupájába. S azt iszogatja. Az est hamarosan leszáll, neki meg még számtalan dolga lenne, mégis itt van.
Gondolataiba teljesen elmerülve, a Rőtes mancsának szorítása zökkenti ki. Összerezzenve tekint fel rá. Halovány, s mégis szomorkás mosoly jelenik meg arcán, ám most kap egy újabb információt.*
- A Kapitány? Elvesztette Felmárt? *Vonja fel a szemöldökét. Nem minden ügyükről tud, születése előttről. De erről egyáltalán nem hangzott. A legvégső felvetésen meg csak elröhögi magát.*
- Bosszús vagyok, de nem ostoba. *Neveti továbbra is.* - Loirson eltűnt, felszívódott, talán a tengeren van. Felmart pedig rendesen őrzi. Esélytelen lenne visszavenni, túl sok a csicskása a Kikötőben. Nem vagyok öngyilkos hajlam. *Vonja meg végül a vállát.* - A Kapitány halálát is épp ezért nem bosszultam meg. Ő azt akarta, hogy éljünk. De ha bosszút akartam volna állni haláláért, biztos, hogy beledöglök. Ahhoz meg még nincs kedvem.
*Vonja meg hetykén a vállát, mintha nem érdekelné.*
*Valahol szomorúan hallja a történteket, hogy egykori társai összevesztek. Mindig elképzelte, hogy társai ha nem is egy irányba indultak el életük legvégén, attól még jó viszonyban vannak egymással. Ha találkoznak, akkor régi időket felemlegetve iszogatnak hajnalig. De hát…*
- A szárazföldi lét mindenkit megbolondít. De azért kár. Elvileg ő is valahol a Kikötő környékén kóricál.
*Csak azért kérdezi, mert nemrég levelet küldött neki. De azóta sem kapott választ, habár eléggé kellene a válasz. De lehet, hogy nem is kell Odentől, hiszen a Rőtes is a Kapitány egyik bizalmasa volt. Majd megkérdezi. Később.
Miközben elmeséli Felmar szomorú történetét, egyszerre csak Thadior is az asztalra csap. A hangtól, s a hirtelen mozdulattól összerándul, lábait rögtön le is veszi az asztalról. Félig lehajtott fejjel, mégis szemeivel a másikra tekintve hallgatja annak kitörését. Megérti, ő is hasonlóan érzett. Sőt mi több. Őrjöngött, amikor a hajón járt, vagyis épp előtte, hiszen drága kincsére fel sem engedték. Aznap találkozott Bájgúnárékkal…
Thadior felvétésén hirtelen csak elneveti magát, de szégyenébe nem tud ránézni így sem. Inkább rendel még egy adag rumot, saját kontójára, saját kupájába. S azt iszogatja. Az est hamarosan leszáll, neki meg még számtalan dolga lenne, mégis itt van.
Gondolataiba teljesen elmerülve, a Rőtes mancsának szorítása zökkenti ki. Összerezzenve tekint fel rá. Halovány, s mégis szomorkás mosoly jelenik meg arcán, ám most kap egy újabb információt.*
- A Kapitány? Elvesztette Felmárt? *Vonja fel a szemöldökét. Nem minden ügyükről tud, születése előttről. De erről egyáltalán nem hangzott. A legvégső felvetésen meg csak elröhögi magát.*
- Bosszús vagyok, de nem ostoba. *Neveti továbbra is.* - Loirson eltűnt, felszívódott, talán a tengeren van. Felmart pedig rendesen őrzi. Esélytelen lenne visszavenni, túl sok a csicskása a Kikötőben. Nem vagyok öngyilkos hajlam. *Vonja meg végül a vállát.* - A Kapitány halálát is épp ezért nem bosszultam meg. Ő azt akarta, hogy éljünk. De ha bosszút akartam volna állni haláláért, biztos, hogy beledöglök. Ahhoz meg még nincs kedvem.
*Vonja meg hetykén a vállát, mintha nem érdekelné.*
1562. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-26 15:13:09
Üzenet elküldve: 2015-09-26 15:13:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozások//
*Úgy tűnik Thadior érzékenyre pontra tapintott akaratán kívül. A lány hangulata hirtelen változik meg és az öreg rőt tudja, hogy ez mindent jelent csak jó dolgot nem. Mikor Nadae Odenről kérdi, megvakarja állát majd válaszol.*
-Nem tudok se róla, se a többiekről akármit is. Tudod, amikor felmentünk a városba kicsit összevesztünk páran, és nemigazán kerestem utána a társaságukat. Mondjuk ők se az enyémet. Leginkább emiatt is jöttem vissza a kikötőbe.
*Látja, hogy Nadae egyre rosszabbul érzi magát. Próbálja palástolni, de elég rég óta ismerik egymást, hogy tudják felesleges az ilyesmi. Mikor a kupát lecsapja az asztalra a lány, Thadior csak kissé hunyorít. Tudja, hogy rossz hírek fognak következni és úgy fest nem téved.
Valahogy mindig is attól félt, hogy a Kapitány halála után rossz kezekbe fog kerülni a hajó amin szolgált. Eddig boldog tudatlanságban élt, és boldogan gondolt a Felmarra, hiszen jó emlékek fűződnek hozzá és tudta, hogy még a családban maradt. Mindeddig. Arca komorra vált ahogy Nadae halad a rövid meséjében. Viszont mikor meghallja a bizonyos Loirson nevet, nem bírja ki és az asztalra csap, majd kiköp a földre.*
-Hogy kötnék a horgonyra az ilyen rohadékot mint az a Loirson!
*Dühös most Thadior, de nem a lányra. Nem is az új legénységére akiket nem ismer, hanem a hajó új tulajára. Mindig is a halálát kívánta, de most már el se fogja felejteni, hogy halnia kell.*
-Helyes! És ha felgyújtod akkor kösd az árbochoz azt a kutyát is.
*Tör ki a torkából a mondat, majd látja, hogy Nadae nem mer az öregre nézni, csak lesütött szemekkel bámulja a poharát. Ekkor lenyugszik Thadior, majd támogatóan megfogja a lány vállat vaskos kezével.*
-Nem tagadom hiba volt hagyni hogy a kezére jusson a hajó, de nem neheztelek rád emiatt. Tudod, hogy miért? Mert apád is pont ezt csinálta még mikor fiatal kapitány volt. Ez csak megerősít és tanít. Egy darabig még fájni fog ha rágondolsz, de majd elmúlik. Vagy azért mert sok idő telik el, vagy azért mert bosszút állsz. De ha a második valósul meg, akkor ott akarok lenni és a saját szememmel látni.
*Továbbra is Nadaera néz, figyeli a reakcióját. Tudja, hogy szeszélyes a lány, akár a tenger. Hiába ismeri újszülött kora óta, még most se tudja, hogy mikor mit fog reagálni.*
*Úgy tűnik Thadior érzékenyre pontra tapintott akaratán kívül. A lány hangulata hirtelen változik meg és az öreg rőt tudja, hogy ez mindent jelent csak jó dolgot nem. Mikor Nadae Odenről kérdi, megvakarja állát majd válaszol.*
-Nem tudok se róla, se a többiekről akármit is. Tudod, amikor felmentünk a városba kicsit összevesztünk páran, és nemigazán kerestem utána a társaságukat. Mondjuk ők se az enyémet. Leginkább emiatt is jöttem vissza a kikötőbe.
*Látja, hogy Nadae egyre rosszabbul érzi magát. Próbálja palástolni, de elég rég óta ismerik egymást, hogy tudják felesleges az ilyesmi. Mikor a kupát lecsapja az asztalra a lány, Thadior csak kissé hunyorít. Tudja, hogy rossz hírek fognak következni és úgy fest nem téved.
Valahogy mindig is attól félt, hogy a Kapitány halála után rossz kezekbe fog kerülni a hajó amin szolgált. Eddig boldog tudatlanságban élt, és boldogan gondolt a Felmarra, hiszen jó emlékek fűződnek hozzá és tudta, hogy még a családban maradt. Mindeddig. Arca komorra vált ahogy Nadae halad a rövid meséjében. Viszont mikor meghallja a bizonyos Loirson nevet, nem bírja ki és az asztalra csap, majd kiköp a földre.*
-Hogy kötnék a horgonyra az ilyen rohadékot mint az a Loirson!
*Dühös most Thadior, de nem a lányra. Nem is az új legénységére akiket nem ismer, hanem a hajó új tulajára. Mindig is a halálát kívánta, de most már el se fogja felejteni, hogy halnia kell.*
-Helyes! És ha felgyújtod akkor kösd az árbochoz azt a kutyát is.
*Tör ki a torkából a mondat, majd látja, hogy Nadae nem mer az öregre nézni, csak lesütött szemekkel bámulja a poharát. Ekkor lenyugszik Thadior, majd támogatóan megfogja a lány vállat vaskos kezével.*
-Nem tagadom hiba volt hagyni hogy a kezére jusson a hajó, de nem neheztelek rád emiatt. Tudod, hogy miért? Mert apád is pont ezt csinálta még mikor fiatal kapitány volt. Ez csak megerősít és tanít. Egy darabig még fájni fog ha rágondolsz, de majd elmúlik. Vagy azért mert sok idő telik el, vagy azért mert bosszút állsz. De ha a második valósul meg, akkor ott akarok lenni és a saját szememmel látni.
*Továbbra is Nadaera néz, figyeli a reakcióját. Tudja, hogy szeszélyes a lány, akár a tenger. Hiába ismeri újszülött kora óta, még most se tudja, hogy mikor mit fog reagálni.*
1561. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2015-09-24 16:38:00
Üzenet elküldve: 2015-09-24 16:38:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Éjfél utáni megéhezés//
*Az asztalnál ülve ropogtatja a pirítóst, mintha valami mennyei kaját enne, de azért közel sem annyira finom, mint emlékeiben. Régen reggelire ettek ilyet még kiskorában Mirával és rengeteg vajat kentek rá, hogy lecsússzon az amúgy elég száraz étel. A reggeli mellé pedig mindig tej dukált, amit frissen fejtek és a szolgálók a piacról szerezték be még hajnalban. Régi szép emlékek ezek és a tegnap este sok minden eszébe jutott, miközben Morfiusznak mesélt milyen is volt a gyermekkora. A férfié kevésbé volt jó és sajnálja, hogy erre kérdezett rá, csak reméli nem lesznek e miatt rossz álmai. Fel is néz a mennyezet felé, ahol az emeleten még alszik szerelme. Elmosolyodik, ahogy eszébe jut a békésen alvó izmos Öklöse. Nem gondolta, hogy egy hét alatt ennyit változhat és utálni fogja magát a múlt miatt és ennyire szerelmesen vág bele új külsővel egy becsületesebb életbe. Bár, hogy mennyire lesz tisztességes, abba nem gondol bele, mert valószínű semennyire és ugyanúgy felhasználja a régi kapcsolatait, ha kell vagy fog lopni és hazudni, hogy túlélhessen, esetleg önvédelemből ölnie is kell majd, amit egyébként egy normális embernek nehezére esne, de neki nem fog, mert már megtette egy párszor és bármennyire nem szeretné meg is teszi, ha Morf vagy a saját élete vagy kapcsolatuk múlik rajta.
Kedvesen mosolyogva nyúl a következő szelet pirítósért és az első falat után le is öblíti egy kis tejjel.*
*Az asztalnál ülve ropogtatja a pirítóst, mintha valami mennyei kaját enne, de azért közel sem annyira finom, mint emlékeiben. Régen reggelire ettek ilyet még kiskorában Mirával és rengeteg vajat kentek rá, hogy lecsússzon az amúgy elég száraz étel. A reggeli mellé pedig mindig tej dukált, amit frissen fejtek és a szolgálók a piacról szerezték be még hajnalban. Régi szép emlékek ezek és a tegnap este sok minden eszébe jutott, miközben Morfiusznak mesélt milyen is volt a gyermekkora. A férfié kevésbé volt jó és sajnálja, hogy erre kérdezett rá, csak reméli nem lesznek e miatt rossz álmai. Fel is néz a mennyezet felé, ahol az emeleten még alszik szerelme. Elmosolyodik, ahogy eszébe jut a békésen alvó izmos Öklöse. Nem gondolta, hogy egy hét alatt ennyit változhat és utálni fogja magát a múlt miatt és ennyire szerelmesen vág bele új külsővel egy becsületesebb életbe. Bár, hogy mennyire lesz tisztességes, abba nem gondol bele, mert valószínű semennyire és ugyanúgy felhasználja a régi kapcsolatait, ha kell vagy fog lopni és hazudni, hogy túlélhessen, esetleg önvédelemből ölnie is kell majd, amit egyébként egy normális embernek nehezére esne, de neki nem fog, mert már megtette egy párszor és bármennyire nem szeretné meg is teszi, ha Morf vagy a saját élete vagy kapcsolatuk múlik rajta.
Kedvesen mosolyogva nyúl a következő szelet pirítósért és az első falat után le is öblíti egy kis tejjel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3854-3873