Arthenior - Sárváros
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 10 (181. - 200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2022-12-10 17:18:03
Üzenet elküldve: 2022-12-10 17:18:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//A Király visszatér//
-Ehh.*Leengedi az üres korsót, majd elhúzza a száját. Znekkének igaza van, alighanem rossz helyen kapirgálnak. Ha ennek a szemétdombnak vannak is urai, azok nem ebben a szebb napokat soha nem látott krimóban tengetik az idejük.*
-Várj még! *Hangjába némi türelmetlenség vegyül.*
-Mondom akkor úgy, hogy mindenki értse! *A kidőlt-bedőlt pulthoz lép, majd szembefordul a legkevésbé tisztelt társasággal.*
-Ez mostantól a Király földje is. Merthogy megérkezett. Amaz pedig én lennék. *Hagy némi hatásszünetet.* -Adjátok át ezt az uraitoknak. Legyen bárki is az. Ja... És aki pedig fel kívánna csapni a Király brigádjába... Az énnálam jelentkezik vagy a Némánál. *Vigyorogva bök az üres korsóval az ork irányába.*
-MINDENKINEK EGY KÖRT! *Üríti zsebe tartalmát a pultra, melyben ott rejlik nagyjából 90arany, s a csapos Mesélő (Morw) be is söpörheti.
*
-Most mehetünk. *Lép az orkhoz és nyom a kezébe még egy korsót. Vigyorogva várja, hogy amaz felhajtsa a tartalmát. Nem szegi kedvét, ha nem jutnak rögtön egyről a kettőre. Tisztában van vele, hogy az út, melyen járnak, rögös. Eddig is az volt. De ahogy anyja mondta mindig, Sa'Tereth nyugosztalja...* ~"A helyes út nem mindig a rögös út." Vagy talán "A rögös út nem mindig könnyű?" Valami ilyesmi kellett, hogy legyen.~
*Még nem kristálytiszta, hová mennek majd most. Még messze nem térképezték fel Sárvárost. Amíg Znekke felhajtja a maradék sert, van ideje bárki fiának felcsapni közébük, vagy ami inkább ínyére lenne, beléjük állni.*
-Ehh.*Leengedi az üres korsót, majd elhúzza a száját. Znekkének igaza van, alighanem rossz helyen kapirgálnak. Ha ennek a szemétdombnak vannak is urai, azok nem ebben a szebb napokat soha nem látott krimóban tengetik az idejük.*
-Várj még! *Hangjába némi türelmetlenség vegyül.*
-Mondom akkor úgy, hogy mindenki értse! *A kidőlt-bedőlt pulthoz lép, majd szembefordul a legkevésbé tisztelt társasággal.*
-Ez mostantól a Király földje is. Merthogy megérkezett. Amaz pedig én lennék. *Hagy némi hatásszünetet.* -Adjátok át ezt az uraitoknak. Legyen bárki is az. Ja... És aki pedig fel kívánna csapni a Király brigádjába... Az énnálam jelentkezik vagy a Némánál. *Vigyorogva bök az üres korsóval az ork irányába.*
-MINDENKINEK EGY KÖRT! *Üríti zsebe tartalmát a pultra, melyben ott rejlik nagyjából 90arany, s a csapos Mesélő (Morw) be is söpörheti.
*-Most mehetünk. *Lép az orkhoz és nyom a kezébe még egy korsót. Vigyorogva várja, hogy amaz felhajtsa a tartalmát. Nem szegi kedvét, ha nem jutnak rögtön egyről a kettőre. Tisztában van vele, hogy az út, melyen járnak, rögös. Eddig is az volt. De ahogy anyja mondta mindig, Sa'Tereth nyugosztalja...* ~"A helyes út nem mindig a rögös út." Vagy talán "A rögös út nem mindig könnyű?" Valami ilyesmi kellett, hogy legyen.~
*Még nem kristálytiszta, hová mennek majd most. Még messze nem térképezték fel Sárvárost. Amíg Znekke felhajtja a maradék sert, van ideje bárki fiának felcsapni közébük, vagy ami inkább ínyére lenne, beléjük állni.*
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2022-12-09 16:38:10
Üzenet elküldve: 2022-12-09 16:38:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Király visszatér//
*Nagyot húz a söréből, de jó, ha harmada lecsúszik, mire Őfelsége kiüríti a saját korsóját. ~ Ez igen! ~ Znek elismerően vigyorog a fickó teljesítményét látván. ~ Mint aki évek óta nem ivott... ~ A gondolat szöget üt a fejébe. Sok minden zavaros abból, ami a Vérkertben történt, ám mintha valami olyasmit mondott volna, hogy visszatért a halálból. A nőstény akkor nem akadt fenn rajta, hiszen nem sokat tud Sa'Tereth liturgiájáról. Természetesnek vette, hogy ez is bevett fordulat oltárszenteléskor, áldozáskor, vagy a bánat tudja, mikor. Csak most jut el odáig, hogy akár szó szerint is érthette... Nagyon is egybevág azzal, hogy ilyen látványosan élvezi az életet... Újra?*
*A lebuj vendégei köpni-nyelni nem tudnak. A Király zengő szavai után különösen feltűnő, hogy szinte vágni lehet a csendet. A légy zümmögésénél csak az hangosabb, ahogy Znekke ledönti az olcsó sör maradékát.*
- Na? *Inkább morgás ez, mint beszéd, bár többre nincs is szükség. Az ork szemek végigvándorolnak a helyi iszákosok arcain, némelyiken illetlenül sokáig elidőzve. Egy a döngölt padlót nézi, egy másik a pohara fenekét, a harmadik az asztalba vésett trágárságokat. A két jövevényről bezzeg gyorsan lesiklanak a tekintetek.* Puhapöcsök. *Most sem szól hangosan, mégis jól hallható a véleménye.* ~ Itt már nem lesz semmi. ~
- Továbbállunk? *Ezt már a társától kérdezi. Az üres korsó koppan az asztalon.*
*Nagyot húz a söréből, de jó, ha harmada lecsúszik, mire Őfelsége kiüríti a saját korsóját. ~ Ez igen! ~ Znek elismerően vigyorog a fickó teljesítményét látván. ~ Mint aki évek óta nem ivott... ~ A gondolat szöget üt a fejébe. Sok minden zavaros abból, ami a Vérkertben történt, ám mintha valami olyasmit mondott volna, hogy visszatért a halálból. A nőstény akkor nem akadt fenn rajta, hiszen nem sokat tud Sa'Tereth liturgiájáról. Természetesnek vette, hogy ez is bevett fordulat oltárszenteléskor, áldozáskor, vagy a bánat tudja, mikor. Csak most jut el odáig, hogy akár szó szerint is érthette... Nagyon is egybevág azzal, hogy ilyen látványosan élvezi az életet... Újra?*
*A lebuj vendégei köpni-nyelni nem tudnak. A Király zengő szavai után különösen feltűnő, hogy szinte vágni lehet a csendet. A légy zümmögésénél csak az hangosabb, ahogy Znekke ledönti az olcsó sör maradékát.*
- Na? *Inkább morgás ez, mint beszéd, bár többre nincs is szükség. Az ork szemek végigvándorolnak a helyi iszákosok arcain, némelyiken illetlenül sokáig elidőzve. Egy a döngölt padlót nézi, egy másik a pohara fenekét, a harmadik az asztalba vésett trágárságokat. A két jövevényről bezzeg gyorsan lesiklanak a tekintetek.* Puhapöcsök. *Most sem szól hangosan, mégis jól hallható a véleménye.* ~ Itt már nem lesz semmi. ~
- Továbbállunk? *Ezt már a társától kérdezi. Az üres korsó koppan az asztalon.*
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2022-12-01 19:50:34
Üzenet elküldve: 2022-12-01 19:50:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//A Király visszatér//
-Valamit, ami árt! *Harsogva kacag fel, hogy beleremeg a mocskos kis ivó. Többen kapják fel fejüket, s súgnak össze hátuk mögött. Nem, mintha ezt a Király bármennyire is bánná.*
-Ez jó! Vicces vagy, Néma! *Szegeződik tekintete Znekkére. Egy ideig fürkészbe bámulja a nőstényt. Kötve hiszi, hogy az ork zavarba jönne ettől. Na meg őszintén kíváncsi, mi űzi, mi hajtja ennyire a balhéba. Közben azért nem rest öklével jó erősen tenyerébe boxolni. Egészen feltüzelte őt ez a végtelen lehetőségeket rejtő hely.
Magához veszi a felkínált, maszattal gazdagon ellátott korsót, még látványosat biccent is hozzá köszönetképp. Magasba emelve fordul körbe, majd megismétli kompániája szavait.*
-SÁRVÁROSRA! *Azzal a lendülettel önti le torkán a kevésbé jeles nedűt, hogy aztán alkarjával megtörölje szakállát. Rávigyorog Znekkére, amaz pedig hamar ráérezhet, mennyire veszi a lapot útitársa, ha iróniáról van szó.*
-Najó! *Kiált körbe, alaposan meglögybölve a korsó maradék tartalmát kezében.*
-Mutassátok, merre van itt a főember! A Király ajándékot hozott neki! Egyenesen a Kikötőből! NA?! *Felhajtja itala maradékát is, miközben szeme vadul cikázik a jelenlévő arcokon. Nem ez lenne az első eset, hogy összefossák a bokájukat a Királytól. De valahogy inkább az ellenkezőjére számít.*
-Valamit, ami árt! *Harsogva kacag fel, hogy beleremeg a mocskos kis ivó. Többen kapják fel fejüket, s súgnak össze hátuk mögött. Nem, mintha ezt a Király bármennyire is bánná.*
-Ez jó! Vicces vagy, Néma! *Szegeződik tekintete Znekkére. Egy ideig fürkészbe bámulja a nőstényt. Kötve hiszi, hogy az ork zavarba jönne ettől. Na meg őszintén kíváncsi, mi űzi, mi hajtja ennyire a balhéba. Közben azért nem rest öklével jó erősen tenyerébe boxolni. Egészen feltüzelte őt ez a végtelen lehetőségeket rejtő hely.
Magához veszi a felkínált, maszattal gazdagon ellátott korsót, még látványosat biccent is hozzá köszönetképp. Magasba emelve fordul körbe, majd megismétli kompániája szavait.*
-SÁRVÁROSRA! *Azzal a lendülettel önti le torkán a kevésbé jeles nedűt, hogy aztán alkarjával megtörölje szakállát. Rávigyorog Znekkére, amaz pedig hamar ráérezhet, mennyire veszi a lapot útitársa, ha iróniáról van szó.*
-Najó! *Kiált körbe, alaposan meglögybölve a korsó maradék tartalmát kezében.*
-Mutassátok, merre van itt a főember! A Király ajándékot hozott neki! Egyenesen a Kikötőből! NA?! *Felhajtja itala maradékát is, miközben szeme vadul cikázik a jelenlévő arcokon. Nem ez lenne az első eset, hogy összefossák a bokájukat a Királytól. De valahogy inkább az ellenkezőjére számít.*
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2022-11-22 21:47:38
Üzenet elküldve: 2022-11-22 21:47:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Király visszatér//
*Sárváros nem árul zsákbamacskát. Pontosan azt a látványt és szagot kínálja, amit a neve ígér. Znekke igazi kultúrorkként méla undorral az arcán szemléli a környezetét. Húzta már meg magát rosszabb helyen, de áldja a sorsát, amiért nem kellett rendszert csinálnia belőle. ~ Sárváros szar. ~ Az ítélet gyors és sommás.*
*Őfelsége meg úgy viselkedik, mint aki nem lát és érez semmit az egészből. A lány nem először kételkedik útitársa szellemi épségében, ám most kezd megacélozódni benne a gondolat, hogy ismét egy bolond mellé sodorta az élet. Annyi baj legyen, ebben legalább van rutinja... Arcizma sem rezdül, amikor a király bemutatja az italmérés közönségének, pedig irtózik mindenfajta felhajtástól. Ő csak egy szomjas vendég, aki mindjárt rácáfol a nevére...*
- Valamit... ami árt. *A söntésben álló fickó egy szót sem ért. A reszelős hangot elnyeli a kocsma zsivaja. A szürke sóhajt egyet, és hangosabban adja elő a kívánságát.* Sört! Kettőt! *Az a néhány szempár is rászegeződik egy pillanatra, amelyik eddig nem vett tudomást az érkezésükről. Amíg a rosszarcú kocsmáros (Mesélő (Morw)) megtölti a két korsót, Znek előkotor 12 aranyat, és leteszi elé a pultra. A Sellőházban nem jönne ki ennyiből, na de nem is lehet összehasonlítani ezzel a lebujjal. Az egyik sört őfelsége elé tolja, a másikba belekapaszkodik és felemeli.* Sárvárosra... *A hangjából facsarni lehetne az iróniát, de egy percig sem lesz meglepve, ha a király ebből mit sem vesz észre. Nem is csinál belőle gondot. Nem a köszöntő a fontos, hanem hogy végre ihat valamit.*
*Sárváros nem árul zsákbamacskát. Pontosan azt a látványt és szagot kínálja, amit a neve ígér. Znekke igazi kultúrorkként méla undorral az arcán szemléli a környezetét. Húzta már meg magát rosszabb helyen, de áldja a sorsát, amiért nem kellett rendszert csinálnia belőle. ~ Sárváros szar. ~ Az ítélet gyors és sommás.*
*Őfelsége meg úgy viselkedik, mint aki nem lát és érez semmit az egészből. A lány nem először kételkedik útitársa szellemi épségében, ám most kezd megacélozódni benne a gondolat, hogy ismét egy bolond mellé sodorta az élet. Annyi baj legyen, ebben legalább van rutinja... Arcizma sem rezdül, amikor a király bemutatja az italmérés közönségének, pedig irtózik mindenfajta felhajtástól. Ő csak egy szomjas vendég, aki mindjárt rácáfol a nevére...*
- Valamit... ami árt. *A söntésben álló fickó egy szót sem ért. A reszelős hangot elnyeli a kocsma zsivaja. A szürke sóhajt egyet, és hangosabban adja elő a kívánságát.* Sört! Kettőt! *Az a néhány szempár is rászegeződik egy pillanatra, amelyik eddig nem vett tudomást az érkezésükről. Amíg a rosszarcú kocsmáros (Mesélő (Morw)) megtölti a két korsót, Znek előkotor 12 aranyat, és leteszi elé a pultra.
A Sellőházban nem jönne ki ennyiből, na de nem is lehet összehasonlítani ezzel a lebujjal. Az egyik sört őfelsége elé tolja, a másikba belekapaszkodik és felemeli.* Sárvárosra... *A hangjából facsarni lehetne az iróniát, de egy percig sem lesz meglepve, ha a király ebből mit sem vesz észre. Nem is csinál belőle gondot. Nem a köszöntő a fontos, hanem hogy végre ihat valamit.*
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2022-11-22 21:04:56
Üzenet elküldve: 2022-11-22 21:04:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//A Király visszatér//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
-Mit tudom én. *Érkezik a diplomatikus válasz Znekke kérdésére. Mert a lázadás az egy dolog, de hogy mitől nyílt meg a föld, az még az olyan pallérozott elmék előtt is rejtély, mint ő maga. Nem is agyal túl sokat rajta. Ha valamit elsőre nem ért, azt szokása félrerakni az útból. Sietős léptekkel halad át az úgynevezett "Csonthídon", még csak le sem bámul rajta. Nem szereti, mikor húzza a mély. Mégpedig húzza az, ha belebámul. Miután lepengette az átkelésért járó aranyat a marcona őrnek - jó királyhoz híven nem marad adósa senkinek, - nagyot szippant a Meredély innenső levegőjéből. Áporodott emberbűz és szarszag terjeng, de ő még csak nem is grimaszol.
Széttárja kezeit, majd vigyorogva fordul az orkhoz.*
-Sárváros! *Harsogja, majd mintha csak a földi paradicsomban lenne, bámészkodva forog körbe. Kidőlt-bedőlt kalyibák, viskók, a legrosszabb kikötői építményeket megszégyenítő állapotokban roskadoznak körülöttük.*
-Itt már a mocsokőrség sem ér el! Állítólag. *Várja be az orkot. Szakálla alatt letörölhetetlen a vigyor, ahogy boldogan Znekkére mered.*
-Keressünk egy ivót. *Szív nagyot taknyán, majd kiköp. Nagy előrelépés ez a Kikötő után. Itt nem veszik fejét, ha ráismernek. Egyelőre.
Nem is kell sokat kutatniuk; jó néhány, olcsó szesztől imbolygó alak császkál élőholt módjára az egyik szűk utcácskában, így hamar arra is veszi az irányt.*
-Félre! A Király van itt. *Dörmögi, s nem átall vállal arrébb rakni egy ipsét az ajtóból.*
-Gyere, Néma. Itt kezdődik minden nekünk. *Azzal be is lép az ivónak látszó, koszos kis létesítménybe. Valahogy felüdülésként hat rá, hogy nem tud semmit Artheniorról vagy épp Sárvárosról. Olyan ez, mint fejest ugrani valami kalandba. Bármelyik lapot is húzza, az biztos király lesz. Vagy valami hasonló.*
-A Király vagyok! Ez pedig itt Néma! *Mutatja be önmagát és kíséretét a kocsma népének. Tisztában van tulajdon képességeivel, nincs benne félsz. Szégyenérzet pedig sosem szorult belé sok.*
A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.22 21:11:35
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
-Mit tudom én. *Érkezik a diplomatikus válasz Znekke kérdésére. Mert a lázadás az egy dolog, de hogy mitől nyílt meg a föld, az még az olyan pallérozott elmék előtt is rejtély, mint ő maga. Nem is agyal túl sokat rajta. Ha valamit elsőre nem ért, azt szokása félrerakni az útból. Sietős léptekkel halad át az úgynevezett "Csonthídon", még csak le sem bámul rajta. Nem szereti, mikor húzza a mély. Mégpedig húzza az, ha belebámul. Miután lepengette az átkelésért járó aranyat a marcona őrnek - jó királyhoz híven nem marad adósa senkinek, - nagyot szippant a Meredély innenső levegőjéből. Áporodott emberbűz és szarszag terjeng, de ő még csak nem is grimaszol.
Széttárja kezeit, majd vigyorogva fordul az orkhoz.*
-Sárváros! *Harsogja, majd mintha csak a földi paradicsomban lenne, bámészkodva forog körbe. Kidőlt-bedőlt kalyibák, viskók, a legrosszabb kikötői építményeket megszégyenítő állapotokban roskadoznak körülöttük.*
-Itt már a mocsokőrség sem ér el! Állítólag. *Várja be az orkot. Szakálla alatt letörölhetetlen a vigyor, ahogy boldogan Znekkére mered.*
-Keressünk egy ivót. *Szív nagyot taknyán, majd kiköp. Nagy előrelépés ez a Kikötő után. Itt nem veszik fejét, ha ráismernek. Egyelőre.
Nem is kell sokat kutatniuk; jó néhány, olcsó szesztől imbolygó alak császkál élőholt módjára az egyik szűk utcácskában, így hamar arra is veszi az irányt.*
-Félre! A Király van itt. *Dörmögi, s nem átall vállal arrébb rakni egy ipsét az ajtóból.*
-Gyere, Néma. Itt kezdődik minden nekünk. *Azzal be is lép az ivónak látszó, koszos kis létesítménybe. Valahogy felüdülésként hat rá, hogy nem tud semmit Artheniorról vagy épp Sárvárosról. Olyan ez, mint fejest ugrani valami kalandba. Bármelyik lapot is húzza, az biztos király lesz. Vagy valami hasonló.*
-A Király vagyok! Ez pedig itt Néma! *Mutatja be önmagát és kíséretét a kocsma népének. Tisztában van tulajdon képességeivel, nincs benne félsz. Szégyenérzet pedig sosem szorult belé sok.*
A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.22 21:11:35
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2022-03-27 11:39:49
Üzenet elküldve: 2022-03-27 11:39:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Babkár lelép a csonthídról, és körbe néz, próbál olyan árusokat keresni, akiknél lehet olyan dolog, amiért érkezett. Feltesz néhány megfelelő kérdést a legkevésbé megbízhatatlannak tűnő alakoknak, elsuttog néhány elejtett megjegyzést, és hamar útba igazítják. Nem telik bele sokba, és meg is érkezik oda, ahova szeretett volna jönni. Nincs könnyű dolga, gyanútlanok vele, ahogy ő is gyanakodik a helyiekre. Végül viszont, minden várakozása ellenére, sértetlenül indulhat meg vissza a város irányába. Ilyen szerencséje is ritkán van egy tündérnek. *
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-10-01 16:21:10
Üzenet elküldve: 2021-10-01 16:21:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
*Bár a környéken lakik, ő maga sem járt még ideát. Kicsit izgatott is, hogy mi várja őket itt. *
-A próféta szóljon belőled.
*Mondja halkan nevetve, bár persze inkább csak amolyan feszültségoldó jelleggel. Már amennyire feszült lehet a helyzet. Igazából nem aggódik túlságosan, átérve ő maga is kicsengeti amit ki kell, miután Aztyanhoz hasonlóan igyekszik a legkevesebbel megúszni. *
-Persze.
*Feleli, s nem is vesztegeti tovább az idejét, beveti magát a fekete piacra, hogy megszerezze ami kell, s ha minden jól megy akkor hamar vissza is térhetnek a város kellemesebbik felére. Perdül-fordul az apró lábaival, s hamar vissza is tér. *
-Megvan, amiért jöttünk. Egész drágán mérik ezt a löttyöt. De az üzlet az üzlet, nem igaz?
*Szemével pedig a híd felé kacsintgat, hogyha más nincs, úgy akár mehetnek is vissza. *
A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.01 16:36:34
*Bár a környéken lakik, ő maga sem járt még ideát. Kicsit izgatott is, hogy mi várja őket itt. *
-A próféta szóljon belőled.
*Mondja halkan nevetve, bár persze inkább csak amolyan feszültségoldó jelleggel. Már amennyire feszült lehet a helyzet. Igazából nem aggódik túlságosan, átérve ő maga is kicsengeti amit ki kell, miután Aztyanhoz hasonlóan igyekszik a legkevesebbel megúszni. *
-Persze.
*Feleli, s nem is vesztegeti tovább az idejét, beveti magát a fekete piacra, hogy megszerezze ami kell, s ha minden jól megy akkor hamar vissza is térhetnek a város kellemesebbik felére. Perdül-fordul az apró lábaival, s hamar vissza is tér. *
-Megvan, amiért jöttünk. Egész drágán mérik ezt a löttyöt. De az üzlet az üzlet, nem igaz?
*Szemével pedig a híd felé kacsintgat, hogyha más nincs, úgy akár mehetnek is vissza. *
A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.01 16:36:34
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-10-01 15:50:22
Üzenet elküldve: 2021-10-01 15:50:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
*Még sosem járt ideát. Egyrészt mert nem hozta ide útja, másrészt pedig nem is vágyott ide. De az üzlet az üzlet és ha a megrendelőnek Fekete Bájital kell, akkor annak is meg kell történnie, hogy ők átkelnek.*
- Igen, ha már itt vagyunk. *Mosolyog féloldalasan a tündérre és a Csonthídra lép. Az a mendemonda járja, hogy a meredély elnyelte a lázadókat, ezzel büntetve őket tetteikért. Ahogy lenéz a mélybe, el is tudja hinni, hogy így van.*
- Futni azért csak nem kell. *Nyugtatja Merchent és valahol tényleg reméli, hogy nem kerül ilyesmire sor. Odaát aztán leszurkolja az átkelésért kialkudott díjat. Ez esetben is bízik képességeiben, már ami az alkudozást illeti. Ha pedig épségben átértek, akkor a tündérhez fordul.*
- Élnék a felajánlásoddal és megkérnélek, hogy ezt a vásárlást intézd te, én elköltöttem az aranyaim odaát a többi bájitalra. *Int fejével a túloldal felé és a hangját is bizalmasra fogja, hogy ne keltsenek feltűnést.*
- Ne maradjunk tovább, mint ami szükséges. Intézzük el gyorsan. *Teszi még hozzá az itteni viszonyokat áttekintve.*
*Még sosem járt ideát. Egyrészt mert nem hozta ide útja, másrészt pedig nem is vágyott ide. De az üzlet az üzlet és ha a megrendelőnek Fekete Bájital kell, akkor annak is meg kell történnie, hogy ők átkelnek.*
- Igen, ha már itt vagyunk. *Mosolyog féloldalasan a tündérre és a Csonthídra lép. Az a mendemonda járja, hogy a meredély elnyelte a lázadókat, ezzel büntetve őket tetteikért. Ahogy lenéz a mélybe, el is tudja hinni, hogy így van.*
- Futni azért csak nem kell. *Nyugtatja Merchent és valahol tényleg reméli, hogy nem kerül ilyesmire sor. Odaát aztán leszurkolja az átkelésért kialkudott díjat. Ez esetben is bízik képességeiben, már ami az alkudozást illeti. Ha pedig épségben átértek, akkor a tündérhez fordul.*
- Élnék a felajánlásoddal és megkérnélek, hogy ezt a vásárlást intézd te, én elköltöttem az aranyaim odaát a többi bájitalra. *Int fejével a túloldal felé és a hangját is bizalmasra fogja, hogy ne keltsenek feltűnést.*
- Ne maradjunk tovább, mint ami szükséges. Intézzük el gyorsan. *Teszi még hozzá az itteni viszonyokat áttekintve.*
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-09-05 17:35:48
Üzenet elküldve: 2021-09-05 17:35:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kíséret//
*Szépen átpasszolja az értékeket az óriása mancsába, hogy ha támadnak akkor nehogy már a kicsinek essenek neki.*
- Menjünk komám. Nincs itten már keresni valónk.
*Nyakába veszi a lábát és jó sietősre állítja a menetét. Elégedett a kufárságával mert hát mégiscsak megvan minden ami kell neki. Az óriás is megkapja amit megérdemel.*
- Ja egen. Még ez is itt van. Nesze.
*A fekete löttyök. Felnyújtja 4 Fekete varázsital az óriásnak akiGigár, a Hegyóriás. Úgy néznek ki mint a mérgek de valamire biztosan jók. Másnak is harácsolt már be ilyesmit de fogalma se nincsen róla, hogy pontosan mire jók. Azt beszélik utcanyelvek, hogy őrületet okoz akik megisszák. Na sebaj ha van aki olyan bolond, hogy megigya akkor az hadd őrüljön csak meg.*
- Irány a csontok hídja komám.
*Szedi a tündér tappancsait igencsak szorgosan a hídhoz.*
*Szépen átpasszolja az értékeket az óriása mancsába, hogy ha támadnak akkor nehogy már a kicsinek essenek neki.*
- Menjünk komám. Nincs itten már keresni valónk.
*Nyakába veszi a lábát és jó sietősre állítja a menetét. Elégedett a kufárságával mert hát mégiscsak megvan minden ami kell neki. Az óriás is megkapja amit megérdemel.*
- Ja egen. Még ez is itt van. Nesze.
*A fekete löttyök. Felnyújtja 4 Fekete varázsital az óriásnak akiGigár, a Hegyóriás.
Úgy néznek ki mint a mérgek de valamire biztosan jók. Másnak is harácsolt már be ilyesmit de fogalma se nincsen róla, hogy pontosan mire jók. Azt beszélik utcanyelvek, hogy őrületet okoz akik megisszák. Na sebaj ha van aki olyan bolond, hogy megigya akkor az hadd őrüljön csak meg.*- Irány a csontok hídja komám.
*Szedi a tündér tappancsait igencsak szorgosan a hídhoz.*
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-09-05 12:53:00
Üzenet elküldve: 2021-09-05 12:53:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kíséret//
*A kicsi tündér kereskedő a hídról leérve az utcákon át vezeti Gigárt a helyhez, ahol árukat szerez be magának. Bólint a tündérnek, hogy vegye meg nyugodtan, ami kell. Addig az óriás körbe tekint, lehetséges veszélyforrások után. Amikor a kicsi tündér bevásárol, akkor úgy dönt, hogy Gigár kezébe adja az értékeket.*
- Vigyázok rájuk. *Eltesz mindent Sizpaktól és biztos helyen tárolja magánál az üvegcséket.*
- Mehetünk? Vagy kell még valahová itt elmennünk? *Nem szívesen marad túl sokáig Sárvárosban, így ha a tündérnek nincs másdolga, akkor elindulhatnak a csonthíd felé. Út közben Gigár nem túl beszédes, bár óriásként egyébként sem lehetne bőbeszédűnek mondani.*
*A kicsi tündér kereskedő a hídról leérve az utcákon át vezeti Gigárt a helyhez, ahol árukat szerez be magának. Bólint a tündérnek, hogy vegye meg nyugodtan, ami kell. Addig az óriás körbe tekint, lehetséges veszélyforrások után. Amikor a kicsi tündér bevásárol, akkor úgy dönt, hogy Gigár kezébe adja az értékeket.*
- Vigyázok rájuk. *Eltesz mindent Sizpaktól és biztos helyen tárolja magánál az üvegcséket.*
- Mehetünk? Vagy kell még valahová itt elmennünk? *Nem szívesen marad túl sokáig Sárvárosban, így ha a tündérnek nincs másdolga, akkor elindulhatnak a csonthíd felé. Út közben Gigár nem túl beszédes, bár óriásként egyébként sem lehetne bőbeszédűnek mondani.*
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-09-03 08:51:55
Üzenet elküldve: 2021-09-03 08:51:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kíséret//
*Amondóak lehetünk, hogy az óriás érti is a dolgát amiért ugye kufárunk fizeti. Vagyis nem fizeti csak megalkusztak de ez már részlet kérdés. Tehát ott tartunk, hogy az óriás elöl tornyosul és árnyékában kufárunk is bővel elfér.*
- Jó van. A hídról le aztán jobbra az első utca.
*Ez a fő utca vagy valami olyasféle. Innen párat még fordulnak mire a helyi bazárt elérik.*
- Itt most megveszek mindent ami kell.
*Legendás kufárunk addig alkuszik amíg mindent jó árba meg nem vész.*
- Inkább legyen nálad a cókmók.
*Átpasszolja Gigárnak a bazári vásárlást. Az egyik dolog4 Piros varázsital mehet Gigár, a Hegyóriás tarisznyájába meg még 2 Világoszöld varázsital is megy Gigár, a Hegyóriás tarisznyájába meg még ugye van 2 Világoskék varázsital ami mehet Gigár, a Hegyóriás zsákjába. Mégis csak egy óriásnál legyenek.*
*Amondóak lehetünk, hogy az óriás érti is a dolgát amiért ugye kufárunk fizeti. Vagyis nem fizeti csak megalkusztak de ez már részlet kérdés. Tehát ott tartunk, hogy az óriás elöl tornyosul és árnyékában kufárunk is bővel elfér.*
- Jó van. A hídról le aztán jobbra az első utca.
*Ez a fő utca vagy valami olyasféle. Innen párat még fordulnak mire a helyi bazárt elérik.*
- Itt most megveszek mindent ami kell.
*Legendás kufárunk addig alkuszik amíg mindent jó árba meg nem vész.*
- Inkább legyen nálad a cókmók.
*Átpasszolja Gigárnak a bazári vásárlást. Az egyik dolog4 Piros varázsital mehet Gigár, a Hegyóriás tarisznyájába
meg még 2 Világoszöld varázsital is megy Gigár, a Hegyóriás tarisznyájába meg még ugye van 2 Világoskék varázsital ami mehet Gigár, a Hegyóriás zsákjába. Mégis csak egy óriásnál legyenek.*
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-09-01 10:04:04
Üzenet elküldve: 2021-09-01 10:04:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kíséret//
*A kereskedő tündér alighogy megérkezik, máris első dolga, hogy átkeljenek a csont hídon. Valamit mondd neki a pénzről és boldogságról, de erre most nem tud figyelni, mert a szakadékot nézi és a hidat. A tündér felhívja a figyelmét, hogy vámot kell majd fizetniük, amiért belépnek. Nem csoda, hogy a helyi bűnözők aranyat követelnek, akitől csak lehet. Előre megy a hídon, mert a kereskedő úgy tűnik, hogy a háttérben szeretne maradni.*
- Megyek én elől, csak majd mutasd az utat, hogy merre. *Biztosan van valami forrása Sizpaknak, ha konkrétan ide akart jönni Sárvárosba. Elől haladva kifizeti a vámot, amit kérnek tőle, hiszen nem szeretne bajt okozni amíg odaát vannak. Ha sikeresen átérnek a híd túloldalára, akkor várakozik a kereskedő iránymutatására.*
*A kereskedő tündér alighogy megérkezik, máris első dolga, hogy átkeljenek a csont hídon. Valamit mondd neki a pénzről és boldogságról, de erre most nem tud figyelni, mert a szakadékot nézi és a hidat. A tündér felhívja a figyelmét, hogy vámot kell majd fizetniük, amiért belépnek. Nem csoda, hogy a helyi bűnözők aranyat követelnek, akitől csak lehet. Előre megy a hídon, mert a kereskedő úgy tűnik, hogy a háttérben szeretne maradni.*
- Megyek én elől, csak majd mutasd az utat, hogy merre. *Biztosan van valami forrása Sizpaknak, ha konkrétan ide akart jönni Sárvárosba. Elől haladva kifizeti a vámot, amit kérnek tőle, hiszen nem szeretne bajt okozni amíg odaát vannak. Ha sikeresen átérnek a híd túloldalára, akkor várakozik a kereskedő iránymutatására.*
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-06-11 20:21:10
Üzenet elküldve: 2021-06-11 20:21:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*A sötételf nőre meglepően hat páncélos ellenfelének hirteln távozása. Amilyen gyorsan alakult ki köztük a köpködés, olyan hamar zárult is le. A mélységi hiába verné ökleivel a gyűlölködő sisakját, amíg vér nem szökken belőlük. Mondvacsinált hősünk maga mögött hagyja a kialakuló csatateret. Reya kénytelen mély lélegzetek közepette összeszedni magát, és a helyére csúsztatni fegyverét. Azért arra még jut ideje, hogy néhány keresetlen szót intézzen a távolodó páncélos felé. Tekintetét is csak ezek után fordítja, a díszes ruhákba öltözözt férfi irányába. Némi szabadkozás keretein belül. A bemutatkozást követően kérdések merülnek fel benne. Ám jobbnak gondolja ezt nyugodtabb körülmények között feltenni. Persze egy sehonnan sem jött mélységi, aki mit sem tudhat a helyi politikáról, nem lehet tisztában mindennel. Azért a nőben is kérdéseket vet fel, hogy egy teljesen más vidék kancellárja, mit keres egy másik város, sőt nép, hónaljában. De ez maradjon a fogadó titka, ahol étel és ital is kerülhet az asztalra!*
-Örvendek Habrertus és Jágó a Vashegyről! *Mondja már minden formaságot mellőzve, miközben a férfi elé lép és megpróbálja megsimogatni a szárnyas kirívó tollait.* Egy ilyen szép állat nem lehet a bosszú eszköze. Hiszen a szavai is az őszinteségről árulkodnak. *Veti oda egy mosoly körítésében. Hiszen olvasatiból tudja, hogy a papagáj legfeljebb elismételheti a gazdája szavait.*
-Nem. A lelkem veszettül nem vágyik arra, hogy az előző bolondhoz hasonlók köröttem sokasodjanak. A hellyel pedig talán a helyiek sincsenek kibékülve. Szóval, ha nincs ellenedre, indulhatunk is. *Felel egy apró mosoly kíséretében. Amennyiben pedig elindulnak a Csonthíd irányába, folytatja a mondandóját.* -A Pegazusban nem látnak szívesen. Volt ott részem egy apró székdobálásban. Ha a kalmár is megfelel az igényeidnek, szívesen leszek a kísérőd. *Fejezi be a mondatot elharapva a végét. A kecskeszakállas, legyen kancellár, vagy szélhámos, jelentős hatást tett Reyára. Aminek következtében reméli, hogy nem válnak el útjaik, ahogy biztonságos földet taposnak.*
*A sötételf nőre meglepően hat páncélos ellenfelének hirteln távozása. Amilyen gyorsan alakult ki köztük a köpködés, olyan hamar zárult is le. A mélységi hiába verné ökleivel a gyűlölködő sisakját, amíg vér nem szökken belőlük. Mondvacsinált hősünk maga mögött hagyja a kialakuló csatateret. Reya kénytelen mély lélegzetek közepette összeszedni magát, és a helyére csúsztatni fegyverét. Azért arra még jut ideje, hogy néhány keresetlen szót intézzen a távolodó páncélos felé. Tekintetét is csak ezek után fordítja, a díszes ruhákba öltözözt férfi irányába. Némi szabadkozás keretein belül. A bemutatkozást követően kérdések merülnek fel benne. Ám jobbnak gondolja ezt nyugodtabb körülmények között feltenni. Persze egy sehonnan sem jött mélységi, aki mit sem tudhat a helyi politikáról, nem lehet tisztában mindennel. Azért a nőben is kérdéseket vet fel, hogy egy teljesen más vidék kancellárja, mit keres egy másik város, sőt nép, hónaljában. De ez maradjon a fogadó titka, ahol étel és ital is kerülhet az asztalra!*
-Örvendek Habrertus és Jágó a Vashegyről! *Mondja már minden formaságot mellőzve, miközben a férfi elé lép és megpróbálja megsimogatni a szárnyas kirívó tollait.* Egy ilyen szép állat nem lehet a bosszú eszköze. Hiszen a szavai is az őszinteségről árulkodnak. *Veti oda egy mosoly körítésében. Hiszen olvasatiból tudja, hogy a papagáj legfeljebb elismételheti a gazdája szavait.*
-Nem. A lelkem veszettül nem vágyik arra, hogy az előző bolondhoz hasonlók köröttem sokasodjanak. A hellyel pedig talán a helyiek sincsenek kibékülve. Szóval, ha nincs ellenedre, indulhatunk is. *Felel egy apró mosoly kíséretében. Amennyiben pedig elindulnak a Csonthíd irányába, folytatja a mondandóját.* -A Pegazusban nem látnak szívesen. Volt ott részem egy apró székdobálásban. Ha a kalmár is megfelel az igényeidnek, szívesen leszek a kísérőd. *Fejezi be a mondatot elharapva a végét. A kecskeszakállas, legyen kancellár, vagy szélhámos, jelentős hatást tett Reyára. Aminek következtében reméli, hogy nem válnak el útjaik, ahogy biztonságos földet taposnak.*
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-06-11 17:20:42
Üzenet elküldve: 2021-06-11 17:20:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Ritka dolog, hogy a jó kancellárt kizökkenti valami, de Yoë-nak sikerül ezt elérnie. Hubi már emeli fel a kezét, hogy elhárító mozdulatot tegyen, nyitja a száját, hogy megmagyarázza: ama cseléd erőszakos viselkedését éppen a rend kevésbé fegyelmezett őre váltotta ki és a jó kancellár meg is tudja érteni a felháborodását. Más kérdés, hogy Hubi nem feltétlen lenne ezen az állásponton, ha mondjuk egy ork állna a mélységi helyén, de miért kéne a jó kancellárnak mindenkit szeretnie?
Most viszont az van, hogy Hubi kissé báván veszi tudomásul, hogy őrizetbe vannak véve. Méghozzá meglehetősen unortodox módon, amennyiben az őrizeteseknek magukra kell vigyázniuk. Szerencsére Reya gyorsabban kapcsol és néhány keresetlen hangos szóval búcsúzik el a viharos gyorsasággal távozó zsandártól. Ez pedig kiváló alkalom, hogy Hubi bizonyos megfigyeléseket tegyen. Amíg Reya Yoë után kiabál, Hubi tesz egy lépést hátra és így már megfigyelhet. Történetesen Reyát hátulról. Talán mondani sem kell, hogy az óvatos kígyó vigyáz arra, hogy ez ne legyen túl feltűnő. Akárhogy is, felfedezései kedvére valók. Ha a tudomány esetleg nem profitál sokat sárvárosi vizitjéből (egy gombát azért eltesz későbbi vizsgálatra), ő még kárpótolhatja magát ezért a bokáig érő sárért.*
- Ugyan! *legyint derűsen amikor már természetesen szemben áll a mélységivel* Valóban nem vagyok már ifjú legény. Őszinte sajnálatomra.
*Reya bemutatkozik, Hubi pedig egy kicsit restelkedik, hogy nem ő tette ezt előbb. Mint ismeretes, a kancellár úriember, ezért a pironkodás, ám az is tény, hogy kancellár és mint ilyen, úgy helyes ha neki mutatkoznak be előbb.*
- Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr. *hajtja meg magát kissé* a Vashegy kancellárja, szolgálatodra.
*Itt azért volt egy pillanatnyi habozás, mert Hubi maga is érzi, hogy ezen a környéken nem feltétlen bölcs dolog egy ismeretlennek ezzel hencegni, de sajnos ez az a pillanat, amikor bizonyos ösztönök a józan ész fölé kerekedtek.*
- Ő itt Jágó. *bök a válla felé, aztán visszarántja a kezét, mert a szemfüles madár majdnem az ujjába csípett* Ajándékként kaptam, de... lehet, hogy valami körmönfont bosszú eszköze.
- Körrrrmönfont! *helyesel a papagáj, és Hubi tudja, hogy ezt csak elismételte, gyanúja erősödik. Annyira, hogy abban már biztos: nem szabad Jágót Aenae-vel kettesben hagyni. Lelki szemei előtt felsejlik a Hrallh. Jágó egy kis rúdon ücsörög, Kagan lánya pedig odalép hozzá és megcirógatja a fejét: "Na halljuk, Jágó! Mit mesélt a kancellár?"*
- Engem pedig megtisztelnél, ha csak Habrertus-nak szólítanál. Főleg ha egy pohár ital mellett teszed.
*Kicsit körülnéz és a sötételf kérdésére elmosolyodik.*
- Úgy hiszem, hogy magad sem szeretnéd megvárni mókás barátunk visszatértét. Ki tudja, talán hoz magával még néhány félnótást és ez nem az a hely, ahol elmebetegeket kívánnék tanulmányozni. Ezért örömmel venném, ha csatlakoznál hozzám a Pegazusban. Ott terveztem megszállni.
*Itt pedig tesz egy előzékeny kézmozdulatot abba az irányba amerre a Csonthíd húzódik meg. Akár indulhatnak is.*
*Ritka dolog, hogy a jó kancellárt kizökkenti valami, de Yoë-nak sikerül ezt elérnie. Hubi már emeli fel a kezét, hogy elhárító mozdulatot tegyen, nyitja a száját, hogy megmagyarázza: ama cseléd erőszakos viselkedését éppen a rend kevésbé fegyelmezett őre váltotta ki és a jó kancellár meg is tudja érteni a felháborodását. Más kérdés, hogy Hubi nem feltétlen lenne ezen az állásponton, ha mondjuk egy ork állna a mélységi helyén, de miért kéne a jó kancellárnak mindenkit szeretnie?
Most viszont az van, hogy Hubi kissé báván veszi tudomásul, hogy őrizetbe vannak véve. Méghozzá meglehetősen unortodox módon, amennyiben az őrizeteseknek magukra kell vigyázniuk. Szerencsére Reya gyorsabban kapcsol és néhány keresetlen hangos szóval búcsúzik el a viharos gyorsasággal távozó zsandártól. Ez pedig kiváló alkalom, hogy Hubi bizonyos megfigyeléseket tegyen. Amíg Reya Yoë után kiabál, Hubi tesz egy lépést hátra és így már megfigyelhet. Történetesen Reyát hátulról. Talán mondani sem kell, hogy az óvatos kígyó vigyáz arra, hogy ez ne legyen túl feltűnő. Akárhogy is, felfedezései kedvére valók. Ha a tudomány esetleg nem profitál sokat sárvárosi vizitjéből (egy gombát azért eltesz későbbi vizsgálatra), ő még kárpótolhatja magát ezért a bokáig érő sárért.*
- Ugyan! *legyint derűsen amikor már természetesen szemben áll a mélységivel* Valóban nem vagyok már ifjú legény. Őszinte sajnálatomra.
*Reya bemutatkozik, Hubi pedig egy kicsit restelkedik, hogy nem ő tette ezt előbb. Mint ismeretes, a kancellár úriember, ezért a pironkodás, ám az is tény, hogy kancellár és mint ilyen, úgy helyes ha neki mutatkoznak be előbb.*
- Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr. *hajtja meg magát kissé* a Vashegy kancellárja, szolgálatodra.
*Itt azért volt egy pillanatnyi habozás, mert Hubi maga is érzi, hogy ezen a környéken nem feltétlen bölcs dolog egy ismeretlennek ezzel hencegni, de sajnos ez az a pillanat, amikor bizonyos ösztönök a józan ész fölé kerekedtek.*
- Ő itt Jágó. *bök a válla felé, aztán visszarántja a kezét, mert a szemfüles madár majdnem az ujjába csípett* Ajándékként kaptam, de... lehet, hogy valami körmönfont bosszú eszköze.
- Körrrrmönfont! *helyesel a papagáj, és Hubi tudja, hogy ezt csak elismételte, gyanúja erősödik. Annyira, hogy abban már biztos: nem szabad Jágót Aenae-vel kettesben hagyni. Lelki szemei előtt felsejlik a Hrallh. Jágó egy kis rúdon ücsörög, Kagan lánya pedig odalép hozzá és megcirógatja a fejét: "Na halljuk, Jágó! Mit mesélt a kancellár?"*
- Engem pedig megtisztelnél, ha csak Habrertus-nak szólítanál. Főleg ha egy pohár ital mellett teszed.
*Kicsit körülnéz és a sötételf kérdésére elmosolyodik.*
- Úgy hiszem, hogy magad sem szeretnéd megvárni mókás barátunk visszatértét. Ki tudja, talán hoz magával még néhány félnótást és ez nem az a hely, ahol elmebetegeket kívánnék tanulmányozni. Ezért örömmel venném, ha csatlakoznál hozzám a Pegazusban. Ott terveztem megszállni.
*Itt pedig tesz egy előzékeny kézmozdulatot abba az irányba amerre a Csonthíd húzódik meg. Akár indulhatnak is.*
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-06-08 19:32:45
Üzenet elküldve: 2021-06-08 19:32:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus, Reya és egy bádog idegen//
*A pofonja sajnálatos módon nem ér célba. Pedig ez a tévképzetekkel küzdő, előítéletes, bádoghalom megérdemelte volna. A szándékhoz viszonzás párosul és a férfi keze lendül is. Ám az is csupán a levegőt hasítja, mivel Reya ösztönösen hajol el az ütés elől. Amint visszaszerzi az egyensúlyát, hátrál két lépést és sziszegve rántja elő a fegyverét. Yoë követi a példát és ő is hátrál. Azonban fegyvert rántani már nincs ideje. Ugyanis a kecskeszakállas férfi ekkor lép a civakodók közé, nyugalomra intve őket.*
-Ha az a gomba nem képes legalább kábító hatású spórákat kilövelni, én a helyedben nem állnék egy félbolond és egy koszos mélységi fegyverei közé. Apó. *Morogja a jólöltözött férfinak, de a tekintetét nem veszi le a páncélosról. Az ital említése már-már el is terelné a figyelmét, főleg, ha nem ezen az átkozott környéken kerülne asztalra, ám az igazság bajnoka hamar visszarántja a valóságba.*
-Cseléd az anyád, aki hülyét nevelt! *Veti oda fennhangon a sértést. Ha az ökle nem is, ez biztosan célba érjen.* -Gyűlölködő népekkel nem ülök egy asztalhoz. Viszont veled szívesen meginnék valamit. *Vándorol a tekintete Hubira miközben a hangja is meglágyul. Szívesebben lenne bárhol, bárkivel, mint most itt, a rend éber őrének megvető szavait hallgatva. Nem mellesleg rá is férne valami erős itóka. Nem elég, hogy kirabolták, még mindenféle koholt vádakkal is illetik, mert a bőre sötétebb az átlagnál. Mélyet sóhajtva engedi le a kardját. Azt jelezve, hogy nem szándékozik folytatni a konfliktust.* -Elnézést a kirohanásomért. Nehezen viselem, ha valami eszelős ok nélkül sérteget. Mellesleg mint említettem, az imént raboltak ki. Amíg itt vagyok, inkább bocsánatot kérek, mintsem engedélyt. *Szabadkozna tovább is, de a bádog ember szavain, akarata ellenére is hangosan felnevet.* -Volt rá példa, hogy ez bevált? *Kérdezi, miközben egy könnycsepet töröl le a szeme sarkából.* -Helyes. Fuss csak! Meséld el a cimboráidnak, hogy egy fehérnép és egy fegyvertelen öreg túl nagy falat neked! *Kiált még a távozó után, egyfajta revansként. Végül Hubi felé fordul.* -Bocsánat az öregért! Így értem el a kellő hatást. *Mondja halkabbra fogva, közben pedig visszateszi a fegyverét a balján függő hüvelybe.* -Azt hiszem, rosszabbul nem is indíthattunk volna. Ninreya vagyok! De az egyszerűség kedvéért csak Reyának szólítanak. Benned és a madaradban kit tisztelhetek? *Nem szeretne az Apó megszólításnál maradni. Az túlságosan lekezelő egy ilyen díszes férfi számára.* -Áll még az az italozás, vagy itt, az őrizetben, várjuk meg az erősítést? *Mosollyal körítve kérdez, de azért óvatosság lapul mögötte. Ez a hely valóban veszélyes. Nem csak a félkegyelműek miatt. A saját bőrén tapasztalta. Nem jó egyedül bóklászni erre. Amit Hubinak sem kíván.*
*A pofonja sajnálatos módon nem ér célba. Pedig ez a tévképzetekkel küzdő, előítéletes, bádoghalom megérdemelte volna. A szándékhoz viszonzás párosul és a férfi keze lendül is. Ám az is csupán a levegőt hasítja, mivel Reya ösztönösen hajol el az ütés elől. Amint visszaszerzi az egyensúlyát, hátrál két lépést és sziszegve rántja elő a fegyverét. Yoë követi a példát és ő is hátrál. Azonban fegyvert rántani már nincs ideje. Ugyanis a kecskeszakállas férfi ekkor lép a civakodók közé, nyugalomra intve őket.*
-Ha az a gomba nem képes legalább kábító hatású spórákat kilövelni, én a helyedben nem állnék egy félbolond és egy koszos mélységi fegyverei közé. Apó. *Morogja a jólöltözött férfinak, de a tekintetét nem veszi le a páncélosról. Az ital említése már-már el is terelné a figyelmét, főleg, ha nem ezen az átkozott környéken kerülne asztalra, ám az igazság bajnoka hamar visszarántja a valóságba.*
-Cseléd az anyád, aki hülyét nevelt! *Veti oda fennhangon a sértést. Ha az ökle nem is, ez biztosan célba érjen.* -Gyűlölködő népekkel nem ülök egy asztalhoz. Viszont veled szívesen meginnék valamit. *Vándorol a tekintete Hubira miközben a hangja is meglágyul. Szívesebben lenne bárhol, bárkivel, mint most itt, a rend éber őrének megvető szavait hallgatva. Nem mellesleg rá is férne valami erős itóka. Nem elég, hogy kirabolták, még mindenféle koholt vádakkal is illetik, mert a bőre sötétebb az átlagnál. Mélyet sóhajtva engedi le a kardját. Azt jelezve, hogy nem szándékozik folytatni a konfliktust.* -Elnézést a kirohanásomért. Nehezen viselem, ha valami eszelős ok nélkül sérteget. Mellesleg mint említettem, az imént raboltak ki. Amíg itt vagyok, inkább bocsánatot kérek, mintsem engedélyt. *Szabadkozna tovább is, de a bádog ember szavain, akarata ellenére is hangosan felnevet.* -Volt rá példa, hogy ez bevált? *Kérdezi, miközben egy könnycsepet töröl le a szeme sarkából.* -Helyes. Fuss csak! Meséld el a cimboráidnak, hogy egy fehérnép és egy fegyvertelen öreg túl nagy falat neked! *Kiált még a távozó után, egyfajta revansként. Végül Hubi felé fordul.* -Bocsánat az öregért! Így értem el a kellő hatást. *Mondja halkabbra fogva, közben pedig visszateszi a fegyverét a balján függő hüvelybe.* -Azt hiszem, rosszabbul nem is indíthattunk volna. Ninreya vagyok! De az egyszerűség kedvéért csak Reyának szólítanak. Benned és a madaradban kit tisztelhetek? *Nem szeretne az Apó megszólításnál maradni. Az túlságosan lekezelő egy ilyen díszes férfi számára.* -Áll még az az italozás, vagy itt, az őrizetben, várjuk meg az erősítést? *Mosollyal körítve kérdez, de azért óvatosság lapul mögötte. Ez a hely valóban veszélyes. Nem csak a félkegyelműek miatt. A saját bőrén tapasztalta. Nem jó egyedül bóklászni erre. Amit Hubinak sem kíván.*
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-06-08 17:51:14
Üzenet elküldve: 2021-06-08 17:51:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus, Reya és egy bádog idegen//
* A feltett kérdésekre nem vált válaszokat kap, a sötét bőrű elfnek van bőr az arcán feleselni, sőt, számon kérni a rend éber őrét. Az öreg Yoë felhördülne, hiszen ez már alaposan kitervelt, előre megfontolt szándékkal elkövetett, Rändoer elleni erőszak. Ehelyett hátra lép, elkerülve az ütést, és mivel nőt mégse üt meg erősen, még ha egy koszos kormos, akkor sem, egy visszakezes pofont indít meg a lány arca felé. Végtére is, mégis csak valakinek a lánya, nem lenne illendő csak úgy összeverni, de azt nem baj, ha megtudja, hogy hol a helye. ~ Otthon, a konyhában, a lábas mellett. ~
Függetlenül attól, hogy talál-e, ezek után hátrébb lép, és igyekszik tartani a távolságot közte, és a sötételf között. *
- Vén bolond, iszogatna egy ilyen erőszakos, láthatóan rosszban sántikáló, galád cseléddel? * Hördül fel a javaslatra, amit először fel se fog, csak pislog kettőt, utána érkezik a kifakadó felkiáltás. *
- Apó, eddig tisztes embernek tűnt, de kezdem azt hinni, hogy itt az ész, és az érvek süket fülekre találnak! * Folytatja a hitetlenkedést, és közben felméri a helyzetet. Ketten vannak ellene, ráadásul az egyik harcban gyakorlottnak tűnik, a másikat pedig nem akarná bántani, már a korára való tekintettel sem. Az igazság bajnoka bátor férfi, de tudja, hogy mikor kell feladni, és segítséget kérni. *
- Azt hiszem az lesz a legjobb, ha maguk itt maradnak. Őrizetbe vannak véve! * Kiabál rájuk, és közben hátrálni kezd, a csonthíd irányába. * Úgy van, őrizetben vannak, és ezért kötelességük itt megvárni, amíg visszaérek többedmagammal. A viszont látásra! * Teszi még hozzá, mielőtt egy gyors mozdulattal sarkon fordulna, és elkezdene rohanni ló halálában a híd felé. Úgy fut, mint aki az életéért küzd. Pedig csak szeretne mielőbb visszaérni, és hozni magával még egy-két jóravaló embert, akikkel nyugodtan elvihetik, és kivallathatják ezt a két elkövetőt. *
* A feltett kérdésekre nem vált válaszokat kap, a sötét bőrű elfnek van bőr az arcán feleselni, sőt, számon kérni a rend éber őrét. Az öreg Yoë felhördülne, hiszen ez már alaposan kitervelt, előre megfontolt szándékkal elkövetett, Rändoer elleni erőszak. Ehelyett hátra lép, elkerülve az ütést, és mivel nőt mégse üt meg erősen, még ha egy koszos kormos, akkor sem, egy visszakezes pofont indít meg a lány arca felé. Végtére is, mégis csak valakinek a lánya, nem lenne illendő csak úgy összeverni, de azt nem baj, ha megtudja, hogy hol a helye. ~ Otthon, a konyhában, a lábas mellett. ~
Függetlenül attól, hogy talál-e, ezek után hátrébb lép, és igyekszik tartani a távolságot közte, és a sötételf között. *
- Vén bolond, iszogatna egy ilyen erőszakos, láthatóan rosszban sántikáló, galád cseléddel? * Hördül fel a javaslatra, amit először fel se fog, csak pislog kettőt, utána érkezik a kifakadó felkiáltás. *
- Apó, eddig tisztes embernek tűnt, de kezdem azt hinni, hogy itt az ész, és az érvek süket fülekre találnak! * Folytatja a hitetlenkedést, és közben felméri a helyzetet. Ketten vannak ellene, ráadásul az egyik harcban gyakorlottnak tűnik, a másikat pedig nem akarná bántani, már a korára való tekintettel sem. Az igazság bajnoka bátor férfi, de tudja, hogy mikor kell feladni, és segítséget kérni. *
- Azt hiszem az lesz a legjobb, ha maguk itt maradnak. Őrizetbe vannak véve! * Kiabál rájuk, és közben hátrálni kezd, a csonthíd irányába. * Úgy van, őrizetben vannak, és ezért kötelességük itt megvárni, amíg visszaérek többedmagammal. A viszont látásra! * Teszi még hozzá, mielőtt egy gyors mozdulattal sarkon fordulna, és elkezdene rohanni ló halálában a híd felé. Úgy fut, mint aki az életéért küzd. Pedig csak szeretne mielőbb visszaérni, és hozni magával még egy-két jóravaló embert, akikkel nyugodtan elvihetik, és kivallathatják ezt a két elkövetőt. *
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-06-08 16:55:04
Üzenet elküldve: 2021-06-08 16:55:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus, Reya és egy bádog idegen//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
~Miért nem mentem én a Sellőházba? Ott a dugás biztos és a pofon bizonytalan. Itt pont fordítva.~
*Efféle gondoltatok járnak a jó kancellár fejében, ahogy kezd eszkalálódni a helyzet. Egyik oldalon ott áll az önkéntes Rändoer aki villámgyorsan az áldozat szerepét ölti magára, másik pedig a harcias mélységi. Ez utóbbi miatt ambivalens érzései támadnak Hubinak. Persze, egy sötételf legyen ilyen, úgy izgalmas, de Hubi olyan rég élt már Pirtianes-ben, hogy elszokott ettől a temperamentumtól. Ráadásul Reya egész egyszerűen figyelmen kívül hagyta nagylelkű felajánlását a segítségét illetően, ez pedig sértés. Legszívesebben a háttérbe húzódna, hadd rendezze el egymás között a hirtelen egymásra talált páros. Csak az is megvan, hogy Yoë kerekedhet felül és attól a gondolattól, hogy vele kéne elmélyítenie az ismeretséget Hubi könnyen megborzong.*
- Ugyan, ugyan! *csóválja meg a fejét fáradtan* Mire vezet ez? Nyugodjunk meg és vegyünk egy nagy levegőt!
*Először Yoë részesül a kancellár bölcs meglátásaiból.*
- Nem hiszem, hogy kétsége kéne vonnunk a kisasszony szavahihetőségét. Hiszen magad mondád, hogy ez egy olyan környék, ahol könnyedén baja eshet a gyanútlan utazónak. Ha pedig valóban az igazság védelmezője vagy - amit természetesen nem vonok kétségbe - úgy előítéletekből táplálkozó feltételezések elhomályosítják tisztánlátásod.
*Sajnos a mélységit a vére irányítja, amitől Hubi frászt kap. Nem attól tart, hogy őt is bántódás érheti, az még kevésbé érdekli, hogy Yoë megsérül, esetleg sajnálatos módon fiatalon tér meg az őseihez. De ha ő a képzettebb fegyverforgató, még képes lenne összekaszabolni azt a gusztusos szürke bőrt és egy ilyen veszteség szinte fizikai fájdalmat okozna Hubinak. Ezért aztán, bár a kancellár nem az a kifejezett hős típus, megpróbál a kakaskodók közé állni.*
- Te pedig, kedvesem... *szólal meg korholó jóindulattal, Reyának intézve szavait* Tedd el a kardod, mielőtt valakinek baja esik! Hiszek neked, ám tetteiddel épp Yoë barátom remélhetően alaptalan gyanúját erősíted.
*Hol egyikre, hol másikra néz, Jágó pedig most megszeppenten gubbaszt a vállán és csak halkan rikácsol valamit érthetetlenül.*
- Talán egy jó ital, egy asztal mellett elsimíthatnánk ezt a buta és értelmetlen félreértést. Mit szóltok?
*A jó kancellár arra spekulál, hogy a sötételfektől idegenkedő lovag nem lesz hajlandó Reyával egy asztalhoz ülni, így Hubi kénytelen lesz kettesben múlatni vele az időt. Persze ennek az ellenkezője is előfordulhat. Hogy Yoë társaságában fog poharazgatni, a legcsekélyebb mennyiségű csinos mélységi nőstény nélkül. Ez esetben muszáj lesz minél hamarabb lerészegednie.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
~Miért nem mentem én a Sellőházba? Ott a dugás biztos és a pofon bizonytalan. Itt pont fordítva.~
*Efféle gondoltatok járnak a jó kancellár fejében, ahogy kezd eszkalálódni a helyzet. Egyik oldalon ott áll az önkéntes Rändoer aki villámgyorsan az áldozat szerepét ölti magára, másik pedig a harcias mélységi. Ez utóbbi miatt ambivalens érzései támadnak Hubinak. Persze, egy sötételf legyen ilyen, úgy izgalmas, de Hubi olyan rég élt már Pirtianes-ben, hogy elszokott ettől a temperamentumtól. Ráadásul Reya egész egyszerűen figyelmen kívül hagyta nagylelkű felajánlását a segítségét illetően, ez pedig sértés. Legszívesebben a háttérbe húzódna, hadd rendezze el egymás között a hirtelen egymásra talált páros. Csak az is megvan, hogy Yoë kerekedhet felül és attól a gondolattól, hogy vele kéne elmélyítenie az ismeretséget Hubi könnyen megborzong.*
- Ugyan, ugyan! *csóválja meg a fejét fáradtan* Mire vezet ez? Nyugodjunk meg és vegyünk egy nagy levegőt!
*Először Yoë részesül a kancellár bölcs meglátásaiból.*
- Nem hiszem, hogy kétsége kéne vonnunk a kisasszony szavahihetőségét. Hiszen magad mondád, hogy ez egy olyan környék, ahol könnyedén baja eshet a gyanútlan utazónak. Ha pedig valóban az igazság védelmezője vagy - amit természetesen nem vonok kétségbe - úgy előítéletekből táplálkozó feltételezések elhomályosítják tisztánlátásod.
*Sajnos a mélységit a vére irányítja, amitől Hubi frászt kap. Nem attól tart, hogy őt is bántódás érheti, az még kevésbé érdekli, hogy Yoë megsérül, esetleg sajnálatos módon fiatalon tér meg az őseihez. De ha ő a képzettebb fegyverforgató, még képes lenne összekaszabolni azt a gusztusos szürke bőrt és egy ilyen veszteség szinte fizikai fájdalmat okozna Hubinak. Ezért aztán, bár a kancellár nem az a kifejezett hős típus, megpróbál a kakaskodók közé állni.*
- Te pedig, kedvesem... *szólal meg korholó jóindulattal, Reyának intézve szavait* Tedd el a kardod, mielőtt valakinek baja esik! Hiszek neked, ám tetteiddel épp Yoë barátom remélhetően alaptalan gyanúját erősíted.
*Hol egyikre, hol másikra néz, Jágó pedig most megszeppenten gubbaszt a vállán és csak halkan rikácsol valamit érthetetlenül.*
- Talán egy jó ital, egy asztal mellett elsimíthatnánk ezt a buta és értelmetlen félreértést. Mit szóltok?
*A jó kancellár arra spekulál, hogy a sötételfektől idegenkedő lovag nem lesz hajlandó Reyával egy asztalhoz ülni, így Hubi kénytelen lesz kettesben múlatni vele az időt. Persze ennek az ellenkezője is előfordulhat. Hogy Yoë társaságában fog poharazgatni, a legcsekélyebb mennyiségű csinos mélységi nőstény nélkül. Ez esetben muszáj lesz minél hamarabb lerészegednie.*
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-06-07 22:15:02
Üzenet elküldve: 2021-06-07 22:15:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus, Reya és egy bádog idegen//
*Nem véli úgy, hogy a megjelenését sok együttérzés követi. Ennek lehet oka a származása, tekintve, hogy mélységi. Az sem kizáró ok, hogy nő, hisz az alsóbb elméjűek el sem tudják képzelni, hogy egy fehércseléd is forgathat kardot. Hogy ezt jól csinálja, egyenesen kizártnak tartják. Jobban végignézve, az egybegyűlt pároson, Reya azt veszi észre, hogy a jólöltözött férfi is tartja a távolságot a páncélba burkolt férfitól. Nem mintha tartana tőle. Látott már, nem egy ilyen bátor nemest. Ellenben ez alapsan fel van fegyverkezve. Például a csatabárdja ellen, a sötétbőrű rövidkardja nem sokat érne a védekezés tekintetében. Így inkább hagyja is hátrálni. Egy esetleges támadás esetén, ebből előnyt kovácsolhat. Az első pillantásokat tekintve, kecskeszakállas barátja nem sok veszélyt jelenthet. Persze a környéket és a korábbi tapasztalatait számolva, minden lehetséges. Mégsem kerít nagy figyelmet a finom ruhákba öltözött embernek. Egészen addig, míg a vállán ülő madár meg nem akar szólalni. Őt bezzeg nem hagyják szóhoz jutni. Pedig Reya tapasztalatból tudja, hogy némely állát okosabb a gazdájánál.* ~Kár.~ *Fut át elméjén a gondolat, mikor Hubi befogja a szárnyas csőrét. Szívesebben hallgatná a baromfit, mint a fajgyűlölő, önjelölt hős, eszmefuttatását. Ezek az előítéletek, amiket kénytelen hallgatni, lassan az idegeire mennek. Apránként szivárognak az agyába. Kezdve a gyanútól, hogy nem véletlenül hallotta a beszélgetést, folytatva azzal, hogy okkal rabolták ki. Reya némán tűri a szavakat. Hisz hozzászokott a sértésekhez. Ellenben azt már nem állja viszonzás nélkül, hogy egy paraszt, legyen bármilyen gúnyában, a fegyverét markolászva közeledjen felé. Vélt sérelmek? Az ő sérlemei nagyon is valósak. Elégtétel? Ugyan. Hisz a mélységi, csupán útbaigazításra számított. Bár a vérét nem hazudtolta meg. Egész addig tűri is a szavakat, amíg a bádogkatona a fejreeséshez nem érkezik. Ekkor Reya, siak ide, oda, egy jólirányzott bal öklöst mér a férfi fejére. Amennyiben az betalál a kívánt helyre, a megtántorodott páncélos hátrálását kihasználva a bal oldalán függő rövidkardot is kirántja. Ha a pofon nem ér célba, akkor, szimplán csak lök egy erőteljeset a vasemberen, és szintén kardot ránt.*
-Van még sztereotípiád a sötétbőrű elfekről? *Teszi fel a kérdést fennhangon, miközben a tekintete a két férfi között vándorol.*
*Nem véli úgy, hogy a megjelenését sok együttérzés követi. Ennek lehet oka a származása, tekintve, hogy mélységi. Az sem kizáró ok, hogy nő, hisz az alsóbb elméjűek el sem tudják képzelni, hogy egy fehércseléd is forgathat kardot. Hogy ezt jól csinálja, egyenesen kizártnak tartják. Jobban végignézve, az egybegyűlt pároson, Reya azt veszi észre, hogy a jólöltözött férfi is tartja a távolságot a páncélba burkolt férfitól. Nem mintha tartana tőle. Látott már, nem egy ilyen bátor nemest. Ellenben ez alapsan fel van fegyverkezve. Például a csatabárdja ellen, a sötétbőrű rövidkardja nem sokat érne a védekezés tekintetében. Így inkább hagyja is hátrálni. Egy esetleges támadás esetén, ebből előnyt kovácsolhat. Az első pillantásokat tekintve, kecskeszakállas barátja nem sok veszélyt jelenthet. Persze a környéket és a korábbi tapasztalatait számolva, minden lehetséges. Mégsem kerít nagy figyelmet a finom ruhákba öltözött embernek. Egészen addig, míg a vállán ülő madár meg nem akar szólalni. Őt bezzeg nem hagyják szóhoz jutni. Pedig Reya tapasztalatból tudja, hogy némely állát okosabb a gazdájánál.* ~Kár.~ *Fut át elméjén a gondolat, mikor Hubi befogja a szárnyas csőrét. Szívesebben hallgatná a baromfit, mint a fajgyűlölő, önjelölt hős, eszmefuttatását. Ezek az előítéletek, amiket kénytelen hallgatni, lassan az idegeire mennek. Apránként szivárognak az agyába. Kezdve a gyanútól, hogy nem véletlenül hallotta a beszélgetést, folytatva azzal, hogy okkal rabolták ki. Reya némán tűri a szavakat. Hisz hozzászokott a sértésekhez. Ellenben azt már nem állja viszonzás nélkül, hogy egy paraszt, legyen bármilyen gúnyában, a fegyverét markolászva közeledjen felé. Vélt sérelmek? Az ő sérlemei nagyon is valósak. Elégtétel? Ugyan. Hisz a mélységi, csupán útbaigazításra számított. Bár a vérét nem hazudtolta meg. Egész addig tűri is a szavakat, amíg a bádogkatona a fejreeséshez nem érkezik. Ekkor Reya, siak ide, oda, egy jólirányzott bal öklöst mér a férfi fejére. Amennyiben az betalál a kívánt helyre, a megtántorodott páncélos hátrálását kihasználva a bal oldalán függő rövidkardot is kirántja. Ha a pofon nem ér célba, akkor, szimplán csak lök egy erőteljeset a vasemberen, és szintén kardot ránt.*
-Van még sztereotípiád a sötétbőrű elfekről? *Teszi fel a kérdést fennhangon, miközben a tekintete a két férfi között vándorol.*
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-06-07 20:16:04
Üzenet elküldve: 2021-06-07 20:16:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus, Reya és egy bádog idegen//
* A férfival való beszélgetés nem várt fordulata, hogy az öregnek is megvan a maga véleménye a legutóbbi szerencsétlenség, a szörnyű betegség kezeléséről. Szelíden hallgatja hát, és bólogat, de nem azért, mert egyet értene vele. Csupán nem akarja felzaklatni szegényt, akinek a szíve már biztos nem veszi könnyedén az ilyen heves indulatokat, mint amiket kivált belőle a történet. Azonban bármennyire is tartja szem előtt a kecskeképű egészségét, van valaki, vagy talán inkább valami, ami ezt egyáltalán nem tartja fontosnak. Nem elég, hogy fehérnép szakítja őket félbe, de ez nem is fehér, hanem kormos. Sötét bőrével beleolvad Sárváros romos látképébe, talán ezért nem vette észre őt a rend amúgy igazán éber őre. A kirohanást hallgatva keze a fegyverének markolatára simul, és amikor amaz közelebb lép, Rändoer hátrál, tartva kettejük között a távolságot. Egyelőre nem akar rosszat, de ha a koszos mélységi kísérti a sorsát, akkor megízlelheti a férfi bárdjának élét. *
- Nem volt szándékos, a fenéket nem! * Csattan fel, és szívesen kiköpne ismét, de nem tud elég slejmet összeszedni a torkából, úgyhogy az elhalt kísérlet kevés hozzávalóját inkább visszanyeli. * Fajtád nemzedékek óta csak a bajkeverésről híres, ha kiraboltak, biztos azért tették, mert megvolt rá az alapos indokuk, hüm?
* Teszi fel Yoë a kérdést, és hogy nyomatékosítja a szavait, most rajta a szó, hogy közelebb lépjen. A bárd helyett a buzogány markolatát szorítja meg, mocskosabb fegyver az, jobban illik a sötételfekhez. *
- És maga csak ne fenyegessen engem, hogy behorpasztja a páncélomat! Mégis mit képzel magáról? Terrorban tartja az ártatlan városlakókat, fölényeskedve próbál elégtételt venni vélt sérelmei után? Talán az lesz a következő, hogy pénzt követel? Ez rablás! * Kiáltja el magát a beszéd végén, az sem érdekli, ha egy egész tömeget vonz ide, legalább annál több lesz a szemtanú, hogy csak önmagát, és a szegény öreget védte. Aki viszont gyanúsan kedves az újonnan érkezővel. Villámló szemei kettejük között cikáznak, közben azon gondolkodik, hogy mennyire lehet valószínű, hogy ugyan azon bűnbanda tagjai, és összejátszanak. Oldalra lép, hogy mindkettőt szemmel tudja tartani, és a legelső mozdulatra már reagálhasson. *
- Egyébként is, mennyire kell a fejére essen valaki ahhoz, hogy azt képzelje, egy ember mindenhol ott lehet, és bármilyen igazságtalanságért egy személyben felelhet, hüm? Miféle átlátszó történet ez, kérem szépen. Ki vele, hogy miféle bűnbanda tagja vagy, koszos kormos!
* A férfival való beszélgetés nem várt fordulata, hogy az öregnek is megvan a maga véleménye a legutóbbi szerencsétlenség, a szörnyű betegség kezeléséről. Szelíden hallgatja hát, és bólogat, de nem azért, mert egyet értene vele. Csupán nem akarja felzaklatni szegényt, akinek a szíve már biztos nem veszi könnyedén az ilyen heves indulatokat, mint amiket kivált belőle a történet. Azonban bármennyire is tartja szem előtt a kecskeképű egészségét, van valaki, vagy talán inkább valami, ami ezt egyáltalán nem tartja fontosnak. Nem elég, hogy fehérnép szakítja őket félbe, de ez nem is fehér, hanem kormos. Sötét bőrével beleolvad Sárváros romos látképébe, talán ezért nem vette észre őt a rend amúgy igazán éber őre. A kirohanást hallgatva keze a fegyverének markolatára simul, és amikor amaz közelebb lép, Rändoer hátrál, tartva kettejük között a távolságot. Egyelőre nem akar rosszat, de ha a koszos mélységi kísérti a sorsát, akkor megízlelheti a férfi bárdjának élét. *
- Nem volt szándékos, a fenéket nem! * Csattan fel, és szívesen kiköpne ismét, de nem tud elég slejmet összeszedni a torkából, úgyhogy az elhalt kísérlet kevés hozzávalóját inkább visszanyeli. * Fajtád nemzedékek óta csak a bajkeverésről híres, ha kiraboltak, biztos azért tették, mert megvolt rá az alapos indokuk, hüm?
* Teszi fel Yoë a kérdést, és hogy nyomatékosítja a szavait, most rajta a szó, hogy közelebb lépjen. A bárd helyett a buzogány markolatát szorítja meg, mocskosabb fegyver az, jobban illik a sötételfekhez. *
- És maga csak ne fenyegessen engem, hogy behorpasztja a páncélomat! Mégis mit képzel magáról? Terrorban tartja az ártatlan városlakókat, fölényeskedve próbál elégtételt venni vélt sérelmei után? Talán az lesz a következő, hogy pénzt követel? Ez rablás! * Kiáltja el magát a beszéd végén, az sem érdekli, ha egy egész tömeget vonz ide, legalább annál több lesz a szemtanú, hogy csak önmagát, és a szegény öreget védte. Aki viszont gyanúsan kedves az újonnan érkezővel. Villámló szemei kettejük között cikáznak, közben azon gondolkodik, hogy mennyire lehet valószínű, hogy ugyan azon bűnbanda tagjai, és összejátszanak. Oldalra lép, hogy mindkettőt szemmel tudja tartani, és a legelső mozdulatra már reagálhasson. *
- Egyébként is, mennyire kell a fejére essen valaki ahhoz, hogy azt képzelje, egy ember mindenhol ott lehet, és bármilyen igazságtalanságért egy személyben felelhet, hüm? Miféle átlátszó történet ez, kérem szépen. Ki vele, hogy miféle bűnbanda tagja vagy, koszos kormos!
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2021-06-07 19:54:22
Üzenet elküldve: 2021-06-07 19:54:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus, Reya és egy bádog idegen//
*Hubi persze csak mértékkel haragszik az idegenre. Megszokta már, hogy a bárdolatlan elmék feleslegesnek tartják a tudást. Neki elég annyi, hogy miként hasítsák ketté a másik fejét vagy ugyanúgy túrják a földet ahogy ősapáik tették. Igaz, ha valami olyasmivel találkoznak amit nem ismernek és veszélyes rájuk nézvést, akkor gyakran szaladnak a tudomány letéteményeseihez. Mint tették ezt az arthenoriak is. Miközben hallgatja Yoë kis kirohanását, kezdi érteni, hogy a városi népek miért nem hálásak nekik. Tehát Arthenior elöljárói efféle hazugságokkal tömik az együgyű népek fejét.*
- Én másként hallottam. *veti közbe* Úgy tudom, hogy a vashegyiek gondoskodtak a hozzájuk menekülő, tőlük segítséget kérő népekről és pont Arthenior volt az, aki magára hagyta a thargokat áldozatos küzdelmük során.
*Elvégre nem küldtek semmit. Sem gyógyításban jártas embereket, sem szépen csengő aranyakat, de még egy árva mélységi nőstényt sem, hogy Hubi valaki ölében lehajthassa megfáradt fejét a dolgos nap végén. Persze valószínű, hogy Dorának is lett volna egy-két szava ehhez, de ilyesmibe Hubi most nem gondol bele. Inkább arra gondol, hogy Yoë egyre inkább kényelmetlenné váló érdeklődést mutat a jó kancellár anyagi helyzete iránt két köpés és orrpiszkálás között. Az istenek vagy csupán a jó szerencse Hubi mellett állhat, mert mielőtt válaszolhatna, felbukkan valaki, Hubi pedig önkéntelenül is végigsimít szakállán. Mert az ismeretlen leányzó úgy néz ki, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A "Az mélységi nőstények kívánatosságárul és dicséretérül" című munkában, Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr tollából. Amíg Reya beszél, a jó és kicsit sűrűn pislogó kancellár figyelmesen hallgat. De van aki nem.*
- TÉGE...
*Jágó alighanem meglepődött, hogy a legszebb férfiévein már bővel túljutott kancellár milyen fürge tud lenni. Így most csak felháborodottan verdes szárnyaival, miközben Hubi csonka keze vasmarokkal szorítja össze csőrét.*
- Skandalum! *csattan fel a gyalázatos történet végén* Látod, Rändoer uram, valóban nagy szükség van itt rád. Teljesítsd hát nemes küldetésed, kerítsd kézre és büntesd meg a gyalázatosakat, kik e szégyenletes esetért felelősek. Biztos lehetsz benne, hogy ha megkaptad az ehhez szükséges információkat ezen elbűvölő ám balszerencsés leányzótól, nem kell aggódnod tovább biztonságunk miatt. Magam kísérem át a hídon és juttatom biztonságos és méltó helyre.
*Hubi szavait aggodalma is mondatja, hiszen ha a mélységi sokáig ágál, ez az önjelölt igazságosztó még elveszti a béketűrését és az ilyen környéken nem kívánatos. Annál inkább kívánatos lenne megismerkedni a sötételffel, valóban igényesebb környezetben.*
- Feltéve, hogy nincs kifogásod egy magamfajta vénember önzetlen segítsége ellen.
*Ezt már Reyának mondja egy nyájas mosoly kíséretében és ahogy elengedi a vállán trónoló madár csőrét, Jágó inkább csapzott tollazata rendezgetésébe kezd. Alighanem úgy véli, hogy bőven lesz még alkalma közbeszólni. A lehető legalkalmatlanabb pillanatokban is.*
*Hubi persze csak mértékkel haragszik az idegenre. Megszokta már, hogy a bárdolatlan elmék feleslegesnek tartják a tudást. Neki elég annyi, hogy miként hasítsák ketté a másik fejét vagy ugyanúgy túrják a földet ahogy ősapáik tették. Igaz, ha valami olyasmivel találkoznak amit nem ismernek és veszélyes rájuk nézvést, akkor gyakran szaladnak a tudomány letéteményeseihez. Mint tették ezt az arthenoriak is. Miközben hallgatja Yoë kis kirohanását, kezdi érteni, hogy a városi népek miért nem hálásak nekik. Tehát Arthenior elöljárói efféle hazugságokkal tömik az együgyű népek fejét.*
- Én másként hallottam. *veti közbe* Úgy tudom, hogy a vashegyiek gondoskodtak a hozzájuk menekülő, tőlük segítséget kérő népekről és pont Arthenior volt az, aki magára hagyta a thargokat áldozatos küzdelmük során.
*Elvégre nem küldtek semmit. Sem gyógyításban jártas embereket, sem szépen csengő aranyakat, de még egy árva mélységi nőstényt sem, hogy Hubi valaki ölében lehajthassa megfáradt fejét a dolgos nap végén. Persze valószínű, hogy Dorának is lett volna egy-két szava ehhez, de ilyesmibe Hubi most nem gondol bele. Inkább arra gondol, hogy Yoë egyre inkább kényelmetlenné váló érdeklődést mutat a jó kancellár anyagi helyzete iránt két köpés és orrpiszkálás között. Az istenek vagy csupán a jó szerencse Hubi mellett állhat, mert mielőtt válaszolhatna, felbukkan valaki, Hubi pedig önkéntelenül is végigsimít szakállán. Mert az ismeretlen leányzó úgy néz ki, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A "Az mélységi nőstények kívánatosságárul és dicséretérül" című munkában, Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr tollából. Amíg Reya beszél, a jó és kicsit sűrűn pislogó kancellár figyelmesen hallgat. De van aki nem.*
- TÉGE...
*Jágó alighanem meglepődött, hogy a legszebb férfiévein már bővel túljutott kancellár milyen fürge tud lenni. Így most csak felháborodottan verdes szárnyaival, miközben Hubi csonka keze vasmarokkal szorítja össze csőrét.*
- Skandalum! *csattan fel a gyalázatos történet végén* Látod, Rändoer uram, valóban nagy szükség van itt rád. Teljesítsd hát nemes küldetésed, kerítsd kézre és büntesd meg a gyalázatosakat, kik e szégyenletes esetért felelősek. Biztos lehetsz benne, hogy ha megkaptad az ehhez szükséges információkat ezen elbűvölő ám balszerencsés leányzótól, nem kell aggódnod tovább biztonságunk miatt. Magam kísérem át a hídon és juttatom biztonságos és méltó helyre.
*Hubi szavait aggodalma is mondatja, hiszen ha a mélységi sokáig ágál, ez az önjelölt igazságosztó még elveszti a béketűrését és az ilyen környéken nem kívánatos. Annál inkább kívánatos lenne megismerkedni a sötételffel, valóban igényesebb környezetben.*
- Feltéve, hogy nincs kifogásod egy magamfajta vénember önzetlen segítsége ellen.
*Ezt már Reyának mondja egy nyájas mosoly kíséretében és ahogy elengedi a vállán trónoló madár csőrét, Jágó inkább csapzott tollazata rendezgetésébe kezd. Alighanem úgy véli, hogy bőven lesz még alkalma közbeszólni. A lehető legalkalmatlanabb pillanatokban is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 347-366