//Sárvár-bál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Elfojt egy böfögést, Ksier csak akkor igénytelen, ha úgy tartja kedve, jórészt persze ez a napszak egészére kiterjed. Hátát támasztva, továbbra is a medvetermetűre figyel.*
- Azt jelenti, hogy nem pontosan tudom, hogy mit is csinálnak, de van elég taverna a kikötőben, furcsállom, hogy felhúznak egy harmadikat is. Ilyenkor feltételezem, hogy nem feltétlenül abból a célból létesült. *Vonja meg a vállát. Pontos információi nincsenek, de felvillanyozza a gondolat, hogy a tárház bővülhet, hisz nincs oly információ mellyel szemben érdektelen lenne, maximum máshol helyezkedik el a fontossági sorrendben. A harcos hamar reagál az elhangzottakra és pont úgy, ahogyan azt sejteni véli, így jókat göcög magában a látens fenyegetésre. Sejtette, hogy a terelő kérdéseknek nem ül fel, s mielőtt a dolog gyanússá válna, inkább veszni hagyja a dolgokat.*
- Most mér'? *Tettet felháborodást a pofozkodás ígéretére.* Számomra logikus, hogy rejtve kéne menni, de, ha nem, hát nem. *Tárja szét a kezét.* Nem beszélve arról, ha neked is lehet, hát nekem is... *Vicsorog egyet kedvtelésből, utalva az öregasszony viccre. Közben érkezik a sör, ami ismét kedvére szolgál.*
- Ezt igyuk meg. *Csúsztatja oda a másiknak.* Aztán indulhatunk. Ha settenkedni nem akarsz, hát az éjszaka is megfelelő, de ehhez ragaszkodom. Nem kell mindenkinek látnia, hogy két ekkora ember szándékkal, vagy szándék nélkül de tart valamerre. Bármerre. *Ksier nem rejtőzködött egész életében, de volt egy időszak, mi ennek fontosságára tanította meg, hát elemévé vált. Jobban kedveli az éjszakát, mint a nappalt, s jobban kedveli, ha pont annak látják, aminek láttatni kívánja magát.*
- Kér részeg ember kóricálása éjnek évadján ideálisabb, mint két batár harcos menetelése fényes nappal. *Magyarázza tovább, majd korsóját koccintásra emeli.*
- Meglátjuk mit hoz a jövő, de nem bánom, hogy megismertem azt a mogorva képedet. *Vigyorodik el.* A haszonnal kecsegtető együttműködésre! *Emeli a korsót tósztra, majd, ha koccintanak, vagy ha nem, egy szuszra lehúzza azt. Kirázza a hideg, s könnyes, vöröslő tekintettel fordul a másik felé.*
- Ebből nem lehet annyit meginni, hogy jó is legyen. *Egyenesedik ki, s a korsó koppan mögötte a pulton.*
- Felőlem indulhatunk.