Arthenior - Sárváros
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 15 (281. - 300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
300. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-26 18:16:30
Üzenet elküldve: 2023-11-26 18:16:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//A fogadóban//
*Látja a felé lendülő óriási öklöt, de ez sem tántorítja el céljától. Csapása célt ér, s érzi, hogy sikeresen vitte bele minden erejét. Ökölbe szorította kézfeje alatt megroppan az egyik csont, bár a kurta küzdelem hevében nem tudja eldönteni, hogy ő törte el az egyik ujját, vagy ellenfele szenvedett komolyabb sérülést. Jenari is kap valamicskét, de az említésre sem méltó. Akkor sem torpanna meg, ha egy-két fogát kellene kiköpnie az arcát érő támadás következtében, de az óriás éppen csak megérinti, ez kevés ahhoz, hogy megfutamodjon. Baljával pontot tesz az i-re, s azt követően ellenfele a földre kerül, remélhetőleg nem temetve maga alá csapattársait.
Jenari elégedett, melyet az arcán megjelenő széles, véres vigyor is jól mutat. Nyelvével lenyalja ajkáról a vért, majd nevetve figyeli, ahogy az óriás társa gyáván elszelel. Ujjait mozgatva ellenőrzi, hogy rendben van legkedvesebb fegyvere, ami még sosem hagyta cserben őt.*
- Látjátok? Mondtam, hogy minden rendben lesz. Egyet se féljetek, amíg még én talpon vagyok.
*Annak mindenesetre örül, hogy Skyy és a szőkeség sem hátrált meg a kezdődő harctól. Erre a bátorságra továbbra is szükségük lesz, hiszen fölöttük léptek sokasága dübörög. Jenari harci kedve nem csitul, egyelőre viszont kifújja magát. Visszalép asztalához és az egyik sörért nyúl, amiből nagyot kortyol.
Frogg toppan be, természetesen nem egyedül. A wegtoreni leány felismeri, hogy ebben a harcban aligha tudna helytállni, de ez sosem zavarta igazán. Főleg az utóbbi időben tette félre az óvatosságot.*
- Oh, hallod ezt pajtás?
*Rövid szünetet tart, hogy mindenki élvezhesse a kürt rövid jelzésének fenyegető dallamát.*
- Neked szólnak a harangok.
*A feladat egyértelmű, bár látva a létszám fölényt úgy sejti, hogy ma fűbe harapnak mindannyian. Ezt cseppet sem bánja. A csapat élére áll, kezét kardjának markolatára teszi, majd előhúzza a wegtoreni pengét. Ezúttal megfontoltabban jár el, s nem támad rögtön, csupán kivár, ez idő alatt csapattársai eldönthetik, hogy vele tartanak, vagy inkább életüket óvva kihátrálnak ebből a kockázatos helyzetből. Nem fog felettük pálcát törni, ha esetleg az utóbbi mellett döntenek.*
//A fogadóban//
*Látja a felé lendülő óriási öklöt, de ez sem tántorítja el céljától. Csapása célt ér, s érzi, hogy sikeresen vitte bele minden erejét. Ökölbe szorította kézfeje alatt megroppan az egyik csont, bár a kurta küzdelem hevében nem tudja eldönteni, hogy ő törte el az egyik ujját, vagy ellenfele szenvedett komolyabb sérülést. Jenari is kap valamicskét, de az említésre sem méltó. Akkor sem torpanna meg, ha egy-két fogát kellene kiköpnie az arcát érő támadás következtében, de az óriás éppen csak megérinti, ez kevés ahhoz, hogy megfutamodjon. Baljával pontot tesz az i-re, s azt követően ellenfele a földre kerül, remélhetőleg nem temetve maga alá csapattársait.
Jenari elégedett, melyet az arcán megjelenő széles, véres vigyor is jól mutat. Nyelvével lenyalja ajkáról a vért, majd nevetve figyeli, ahogy az óriás társa gyáván elszelel. Ujjait mozgatva ellenőrzi, hogy rendben van legkedvesebb fegyvere, ami még sosem hagyta cserben őt.*
- Látjátok? Mondtam, hogy minden rendben lesz. Egyet se féljetek, amíg még én talpon vagyok.
*Annak mindenesetre örül, hogy Skyy és a szőkeség sem hátrált meg a kezdődő harctól. Erre a bátorságra továbbra is szükségük lesz, hiszen fölöttük léptek sokasága dübörög. Jenari harci kedve nem csitul, egyelőre viszont kifújja magát. Visszalép asztalához és az egyik sörért nyúl, amiből nagyot kortyol.
Frogg toppan be, természetesen nem egyedül. A wegtoreni leány felismeri, hogy ebben a harcban aligha tudna helytállni, de ez sosem zavarta igazán. Főleg az utóbbi időben tette félre az óvatosságot.*
- Oh, hallod ezt pajtás?
*Rövid szünetet tart, hogy mindenki élvezhesse a kürt rövid jelzésének fenyegető dallamát.*
- Neked szólnak a harangok.
*A feladat egyértelmű, bár látva a létszám fölényt úgy sejti, hogy ma fűbe harapnak mindannyian. Ezt cseppet sem bánja. A csapat élére áll, kezét kardjának markolatára teszi, majd előhúzza a wegtoreni pengét. Ezúttal megfontoltabban jár el, s nem támad rögtön, csupán kivár, ez idő alatt csapattársai eldönthetik, hogy vele tartanak, vagy inkább életüket óvva kihátrálnak ebből a kockázatos helyzetből. Nem fog felettük pálcát törni, ha esetleg az utóbbi mellett döntenek.*
299. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-25 01:08:14
Üzenet elküldve: 2023-11-25 01:08:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Arany a sárban//
//A fogadóban//
*Nincs több szó és jópofáskodás, az óriás és Jenari között már az öklök döntik el a végkimenetelt. Mindkettejük keze lendül, ám az óriások köztudottan lomhábbak. Jenari bizonyul gyorsabbnak, s noha Molg védekezésül maga elé emeli balját, Jenari vasökle oly erővel ér célba a férfi testén, hogy a hústorony előregörnyed. Reccsenés hallatszik; bizony borda tört. Elnémul a fogadó gyér közönsége, erre senki sem számított. Az óriás sem, s ez a lány szerencséje. Esés közben a lapátkéz jóval gyengébben érkezik arca felé, mit meg sem próbál védeni. Harmatos sérülés ez, éppen csak, hogy alsóajka reped fel tőle. Nem úgy az óriásnak, ki mindjárt kap még egyet a lánytól, mi megadja számára a végső irányzékot. Oly hangos puffanással ér asztalt, hogy szinte beleremeg a föld. A bútordarab sem ússza meg a találkozást; borul onnét minden, söröskorsók és koszos tányérok egyaránt, éktelen csörömpölés közepette temetve maguk alá Molgot.
Erre már a bajszos is a válla mögé pillant, majd lassan leengedi kezeit.*
-Énmá'... Nekem máshol van dolgom egyébiránt! *Vet még egy riadt pillantást a hármasra, majd kiiszkol a fogadó ajtaján. Jenari gyors közbenjárása megmentette Ettvalldert egy ütésváltástól, s talán a félvér is hatott valamelyest a bajszos gyors habitusváltására.
Bárhogy is, felettük csizmák dübögnek, méghozzá jó néhány pár. Rövidesen a gazdáik is megjelennek a lépcsőfordulóban. Emberük az; Hagymás Frogg. Nehéz lenne eltéveszteni a mutatott rajz alapján. Nem egyedül érkezik azonban. Három fogdmeg veszi körül, mindegyikük embernek tűnik első pillantásra. Noha fegyver nincs kezükben, egyikük oldalán csatabárd, másikuknál rövidkard, harmadikuknál lándzsa pihen.
Larderer óvatosan kardjának markolatára helyezi kezét, feszülten figyelve mindenkit a vendégtérben. A fogadósasszonyt mintha a pulthoz szegezték volna, a törpe mögötte azonban furcsán moccan. Mintha közelebb lépne a társasághoz.
Frogg körbepillant gülüszemeivel, ám mielőtt szólásra nyitná száját, elnyújtott kürtszó előzi meg odakintről. Messziről szól, ám tompán és annál győzedelmesebben. Rövidesen egy másik válaszol rá a Sárvár felől. Ez rekedt és dallamtalan, de kétségkívül harcba hív.
A körülményektől elvonatkoztatva, az eddig békésen pipázgató, köpenyes alak hirtelen távozóra fogja. Úgy szeli át a fogadóteret, mintha kergetnék. Pedig mindenki némán áll, a legzavarodottabban talán Frogg maga. Előbb az asztal alatt fekvő óriásra pillant, majd végig a számára ismeretlen arcokon. Összeráncolt homlokkal igyekszik összerakni a képet. Végül egyet hátralép, hogy emberei mögé kerülhessen.*
-Mégis mi a szar folyik itt?
//Az utcán//
*A hármas hamar ráeszmélhet, merről futott imént az asszony. Kürtszó harsan, s aki már hallotta egyszer is a Városőrség kürtjét, annak nem lehet ismeretlen. Az ablakokban körülöttük zavart arcok forgolódnak. Próbálnak valamit megtudni, ám bármi is történik, nem az ő utcájukban zajlik.
A kürtszó azonban nem marad válasz nélkül. A nem túl távoli Sárvár felől mély, rekedt, dallamtalan tülkölés csendül. Hátborzongató e hang, ám kétségkívül sajátjainak jelez Sárváros.
Ajtók csapódnak végig az utcán, s kezdetét veszi a felfordulás. Előbb csak menekülnek; zsákokkal, holmijukkal, mi kezük ügyébe akad. Egy fiatal lány két, értetlen kölyköt ráncigál magával nagy sebbel lobbal, mögöttük egy lovas vágtat el Sárvár felé vadul.
Hamar megjelennek azonban a zavarosban halászó sárvárosiak is. Az utca végén egy idős emberhölgy kezéből próbál kicsavarni valamit egy harsányan kiabáló gnóm. Az egyik kapualjból eközben a dulakodás sajátos zajai szűrődnek; két férfi esik egymásnak, egyikük kezében pedig jól láthatóan kés villan.
A közeli feketepiac felől elnyújtott sikoltás hallatszik. Nem nehéz elképzelni, azon a zsúfolt helyen mily káosz törhetett ki.
Jókora csattanásra eszmélhetnek az őket körülvevő felfordulásból. A kapu, ami előtt a szekér állt, tárva-nyitva. Az őr a kocsissal perel épp, kinek a szekere szemmel láthatóan nem mozdul semerre.*
-A szajrét el kell rejteni, mielőtt a városőrök ideérnek! Húzz innét, mielőtt kijön a Gazda!
-Nem látod, hogy nem moccan, a rosseb egye ki a májad?!
*Virion tekintete beszédes, ahogy társaira pillant. Némán tátogja ő is az elhangzó szavakat: "szajré".*
//A fogadóban//
*Nincs több szó és jópofáskodás, az óriás és Jenari között már az öklök döntik el a végkimenetelt. Mindkettejük keze lendül, ám az óriások köztudottan lomhábbak. Jenari bizonyul gyorsabbnak, s noha Molg védekezésül maga elé emeli balját, Jenari vasökle oly erővel ér célba a férfi testén, hogy a hústorony előregörnyed. Reccsenés hallatszik; bizony borda tört. Elnémul a fogadó gyér közönsége, erre senki sem számított. Az óriás sem, s ez a lány szerencséje. Esés közben a lapátkéz jóval gyengébben érkezik arca felé, mit meg sem próbál védeni. Harmatos sérülés ez, éppen csak, hogy alsóajka reped fel tőle. Nem úgy az óriásnak, ki mindjárt kap még egyet a lánytól, mi megadja számára a végső irányzékot. Oly hangos puffanással ér asztalt, hogy szinte beleremeg a föld. A bútordarab sem ússza meg a találkozást; borul onnét minden, söröskorsók és koszos tányérok egyaránt, éktelen csörömpölés közepette temetve maguk alá Molgot.
Erre már a bajszos is a válla mögé pillant, majd lassan leengedi kezeit.*
-Énmá'... Nekem máshol van dolgom egyébiránt! *Vet még egy riadt pillantást a hármasra, majd kiiszkol a fogadó ajtaján. Jenari gyors közbenjárása megmentette Ettvalldert egy ütésváltástól, s talán a félvér is hatott valamelyest a bajszos gyors habitusváltására.
Bárhogy is, felettük csizmák dübögnek, méghozzá jó néhány pár. Rövidesen a gazdáik is megjelennek a lépcsőfordulóban. Emberük az; Hagymás Frogg. Nehéz lenne eltéveszteni a mutatott rajz alapján. Nem egyedül érkezik azonban. Három fogdmeg veszi körül, mindegyikük embernek tűnik első pillantásra. Noha fegyver nincs kezükben, egyikük oldalán csatabárd, másikuknál rövidkard, harmadikuknál lándzsa pihen.
Larderer óvatosan kardjának markolatára helyezi kezét, feszülten figyelve mindenkit a vendégtérben. A fogadósasszonyt mintha a pulthoz szegezték volna, a törpe mögötte azonban furcsán moccan. Mintha közelebb lépne a társasághoz.
Frogg körbepillant gülüszemeivel, ám mielőtt szólásra nyitná száját, elnyújtott kürtszó előzi meg odakintről. Messziről szól, ám tompán és annál győzedelmesebben. Rövidesen egy másik válaszol rá a Sárvár felől. Ez rekedt és dallamtalan, de kétségkívül harcba hív.
A körülményektől elvonatkoztatva, az eddig békésen pipázgató, köpenyes alak hirtelen távozóra fogja. Úgy szeli át a fogadóteret, mintha kergetnék. Pedig mindenki némán áll, a legzavarodottabban talán Frogg maga. Előbb az asztal alatt fekvő óriásra pillant, majd végig a számára ismeretlen arcokon. Összeráncolt homlokkal igyekszik összerakni a képet. Végül egyet hátralép, hogy emberei mögé kerülhessen.*
-Mégis mi a szar folyik itt?
//Az utcán//
*A hármas hamar ráeszmélhet, merről futott imént az asszony. Kürtszó harsan, s aki már hallotta egyszer is a Városőrség kürtjét, annak nem lehet ismeretlen. Az ablakokban körülöttük zavart arcok forgolódnak. Próbálnak valamit megtudni, ám bármi is történik, nem az ő utcájukban zajlik.
A kürtszó azonban nem marad válasz nélkül. A nem túl távoli Sárvár felől mély, rekedt, dallamtalan tülkölés csendül. Hátborzongató e hang, ám kétségkívül sajátjainak jelez Sárváros.
Ajtók csapódnak végig az utcán, s kezdetét veszi a felfordulás. Előbb csak menekülnek; zsákokkal, holmijukkal, mi kezük ügyébe akad. Egy fiatal lány két, értetlen kölyköt ráncigál magával nagy sebbel lobbal, mögöttük egy lovas vágtat el Sárvár felé vadul.
Hamar megjelennek azonban a zavarosban halászó sárvárosiak is. Az utca végén egy idős emberhölgy kezéből próbál kicsavarni valamit egy harsányan kiabáló gnóm. Az egyik kapualjból eközben a dulakodás sajátos zajai szűrődnek; két férfi esik egymásnak, egyikük kezében pedig jól láthatóan kés villan.
A közeli feketepiac felől elnyújtott sikoltás hallatszik. Nem nehéz elképzelni, azon a zsúfolt helyen mily káosz törhetett ki.
Jókora csattanásra eszmélhetnek az őket körülvevő felfordulásból. A kapu, ami előtt a szekér állt, tárva-nyitva. Az őr a kocsissal perel épp, kinek a szekere szemmel láthatóan nem mozdul semerre.*
-A szajrét el kell rejteni, mielőtt a városőrök ideérnek! Húzz innét, mielőtt kijön a Gazda!
-Nem látod, hogy nem moccan, a rosseb egye ki a májad?!
*Virion tekintete beszédes, ahogy társaira pillant. Némán tátogja ő is az elhangzó szavakat: "szajré".*
298. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-24 23:57:48
Üzenet elküldve: 2023-11-24 23:57:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//Az utcán//
*Ki ne tudna gyerekeket megsajnálni? Arsenor se örömmel kergeti szét őket, de nem tehet mást. Mikor a tündér utánuk kiált élesen szól rá.*
-Csitt!
*Ha nem tűnt volna fel épp megfigyelést végeznek. Egyre egyértelműbb, hogy a másikat hátra kellett volna hagyni. Annak szavaira is csak szigorúan válaszol.*
-Vigyázz jobban!
*Más körülmények közt minden bizonnyal szimpatikus lenne neki az aranyos, közvetlen lány, de jelen helyzetben inkább zavaró tényező, hogy rá is vigyáznia kell és veszélybe is sodorhatja őket. Virion ellenben túlteljesíti Arsenor elvárásait. Nemcsak, hogy megmeri tenni, hogy odalopózzon, de meg is teszi és gond nélkül vissza is ér. El kell ismerni vakmerő egy fickó. Kezdi érteni, hogy miért is válogatták be melléjük.*
-Szép volt!
*Jegyzi meg őszinte vigyorral. Sikerült talán a kelleténél nagyobb felfordulást okozniuk és ennek a kihalt utcának a láttán Arsenornak borsódzik a háta.*
-Szerintem mivel megvolt a felderítés ha van még időnk akkor nézzük meg, azt a kocsmát. Eleget feltűnősködtünk.
//Az utcán//
*Ki ne tudna gyerekeket megsajnálni? Arsenor se örömmel kergeti szét őket, de nem tehet mást. Mikor a tündér utánuk kiált élesen szól rá.*
-Csitt!
*Ha nem tűnt volna fel épp megfigyelést végeznek. Egyre egyértelműbb, hogy a másikat hátra kellett volna hagyni. Annak szavaira is csak szigorúan válaszol.*
-Vigyázz jobban!
*Más körülmények közt minden bizonnyal szimpatikus lenne neki az aranyos, közvetlen lány, de jelen helyzetben inkább zavaró tényező, hogy rá is vigyáznia kell és veszélybe is sodorhatja őket. Virion ellenben túlteljesíti Arsenor elvárásait. Nemcsak, hogy megmeri tenni, hogy odalopózzon, de meg is teszi és gond nélkül vissza is ér. El kell ismerni vakmerő egy fickó. Kezdi érteni, hogy miért is válogatták be melléjük.*
-Szép volt!
*Jegyzi meg őszinte vigyorral. Sikerült talán a kelleténél nagyobb felfordulást okozniuk és ennek a kihalt utcának a láttán Arsenornak borsódzik a háta.*
-Szerintem mivel megvolt a felderítés ha van még időnk akkor nézzük meg, azt a kocsmát. Eleget feltűnősködtünk.
297. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-19 21:49:26
Üzenet elküldve: 2023-11-19 21:49:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Arany a Sárban //
// A fogadóban //
*A bajszosnak szánt rövid szövege után egyből az italáért nyúl, hogy beleigyon. Miközben italáért nyúl rápillant az óriásra, aki láthatóan eddig még figyelembe se vette jelenlétét. Mikor meglátja, hogy az óriás hatalmas kezei segítségével, székestől húzza maga mellé a parancsnokát. Érezni a levegőben a feszültséget, mikor is megkísérli oldalba vágni az óriást, aki elkapja kezét és egy innen lazának tűnő mozdulattal falnak vágja. *
~ Csodálatos. Már csak ez hiányzott! ~ * A szőkeség még előtte felpattan és próbálna segítségére sietni, de a bajszos mindjárt útját állja. Ekkor leteszi kezében maradt italát, feláll és elkezdi megközelíteni a bajszost, aki látszólag már alig várja, hogy ökleik keresztezzék egymást. Jobb kezével megropogtatja bal kezét, majd ugyan ezt fordítva, majd mély, magabiztos hangon szól hozzá. *
-Jobban teszed, ha lelépsz öreg! Jókedvemben találtál meg, viszont a türelmem ezekben a korai órákban olyan, mint egy cérnaszál hamar elszakadhat. Fogd magad és a modortalan haverodat és távozzatok! * Próbál a szavaival hatni rá, hátha sikerül megfélemlítenie és akkor eggyel kevesebb gondjuk lehetne. Ugyan sejti, hogy több tapasztalata lehet az öregnek, ha kocsmai bunyóról van szó. Ha nem csökken a lelkesedése, akkor megvárja kezdeményezését remélve, hogy ügyességével kitudja kerülni a rámért csapást, majd egy megkísérelt ellentámadás közepette, elsősorban az állát célozza meg, remélve, hogy egyetlen ütéssel letudja rendezni, hogy ne keljen sok időt veszíteni miatta. *
// A fogadóban //
*A bajszosnak szánt rövid szövege után egyből az italáért nyúl, hogy beleigyon. Miközben italáért nyúl rápillant az óriásra, aki láthatóan eddig még figyelembe se vette jelenlétét. Mikor meglátja, hogy az óriás hatalmas kezei segítségével, székestől húzza maga mellé a parancsnokát. Érezni a levegőben a feszültséget, mikor is megkísérli oldalba vágni az óriást, aki elkapja kezét és egy innen lazának tűnő mozdulattal falnak vágja. *
~ Csodálatos. Már csak ez hiányzott! ~ * A szőkeség még előtte felpattan és próbálna segítségére sietni, de a bajszos mindjárt útját állja. Ekkor leteszi kezében maradt italát, feláll és elkezdi megközelíteni a bajszost, aki látszólag már alig várja, hogy ökleik keresztezzék egymást. Jobb kezével megropogtatja bal kezét, majd ugyan ezt fordítva, majd mély, magabiztos hangon szól hozzá. *
-Jobban teszed, ha lelépsz öreg! Jókedvemben találtál meg, viszont a türelmem ezekben a korai órákban olyan, mint egy cérnaszál hamar elszakadhat. Fogd magad és a modortalan haverodat és távozzatok! * Próbál a szavaival hatni rá, hátha sikerül megfélemlítenie és akkor eggyel kevesebb gondjuk lehetne. Ugyan sejti, hogy több tapasztalata lehet az öregnek, ha kocsmai bunyóról van szó. Ha nem csökken a lelkesedése, akkor megvárja kezdeményezését remélve, hogy ügyességével kitudja kerülni a rámért csapást, majd egy megkísérelt ellentámadás közepette, elsősorban az állát célozza meg, remélve, hogy egyetlen ütéssel letudja rendezni, hogy ne keljen sok időt veszíteni miatta. *
296. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-19 18:56:42
Üzenet elküldve: 2023-11-19 18:56:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//Az utcán//
* Megrángatják a ruháját, lökdösődnek és még fenyegetőznek is. Nem így képzelte el a segítségkérést és őszintén most már azt is bánja, hogy azt a pár aranyat odanyomta a kezükbe. Szerencséjére nagyobb baj nem kerekedik belőle, mivel Arsenor időben közbelép. *
– Úgy van, meneküljetek csak a tündérmágia elől! * Kiált utánuk, de csak mikor már elég messze járnak, hogy remélhetőleg meg se hallják. Nem mintha vissza mernének jönni, amíg a lándzsás férfi a közelben van, de nem akar komoly ellenségeket magának. A kiáltás inkább szól magának (és társainak), mint a kölyköknek. Csak egy kis önbizalmat akar lehelni magába. Bár tudja, hogy nem miatta szaladtak el a semmirekellők, legalább azt elmondhatja majd, hogy ő is részt vett benne. Tény – inkább csak, mint áldozat, de ezt a részt majd a sok mesélés elfeldteti. Úgy tervezi, ha első küldetése sikerrel zárul, megint megiszik majd egy sört a Wegtoreni Kalmárban vagy egy másik helyen. A sör mellé barátok kellenek, azok meg szeretik az izgalmas történeteket. *
– Köszönöm. * Lesütött szemekkel néz Arsenor felé, miután sikerül ellenőriznie, hogy nem-e veszett el bármije. *
– Legközelebb én mentelek meg! * Kezd hamar ígérkezésbe, habár reméli, hogy arra nem lesz szükség.
Eközben Virion hasznossá teszi magát. Mire a tündérnek feltűnik a férfi hiánya, már vissza is tér. Lelkes mosollyal néz fel rá és már kezdené is megdicsérni a gyors és hasznos szakértelmét, de a neki intézett szakak hallatán a mosoly elhalványul arcáról. Tanácsát megjegyzi és amennyire tőle telik, megfogadja. *
– Csak megpróbáltam kiszedni belőlök ezt-azt, de aztán nagyon agresszívvá váltak… * Rövid magyarázkodásba is kezd, mielőtt rájönne, hogy felesleges, nem itt és most kéne ezt megvitatniuk. *
– Na, mindegy, most hogyan tovább? * Ekkortájt érkezik az őr, majd nem sokkal utána a bukdácsoló nő. Dänkijinkilinkilinkilinkij nem tudja, hova tenni a jelenetet, de azt érzi, hogy abból semmi jó nem fog kisülni, ha itt, az utca közepén várják meg a jelet. Viszont most úgy dönt, nem sieti el a döntést, mivel az előbb sem lett jó vége. Inkább felnéz Arsenorra és megvárja, vajon ő mit talál ki. *
//Az utcán//
* Megrángatják a ruháját, lökdösődnek és még fenyegetőznek is. Nem így képzelte el a segítségkérést és őszintén most már azt is bánja, hogy azt a pár aranyat odanyomta a kezükbe. Szerencséjére nagyobb baj nem kerekedik belőle, mivel Arsenor időben közbelép. *
– Úgy van, meneküljetek csak a tündérmágia elől! * Kiált utánuk, de csak mikor már elég messze járnak, hogy remélhetőleg meg se hallják. Nem mintha vissza mernének jönni, amíg a lándzsás férfi a közelben van, de nem akar komoly ellenségeket magának. A kiáltás inkább szól magának (és társainak), mint a kölyköknek. Csak egy kis önbizalmat akar lehelni magába. Bár tudja, hogy nem miatta szaladtak el a semmirekellők, legalább azt elmondhatja majd, hogy ő is részt vett benne. Tény – inkább csak, mint áldozat, de ezt a részt majd a sok mesélés elfeldteti. Úgy tervezi, ha első küldetése sikerrel zárul, megint megiszik majd egy sört a Wegtoreni Kalmárban vagy egy másik helyen. A sör mellé barátok kellenek, azok meg szeretik az izgalmas történeteket. *
– Köszönöm. * Lesütött szemekkel néz Arsenor felé, miután sikerül ellenőriznie, hogy nem-e veszett el bármije. *
– Legközelebb én mentelek meg! * Kezd hamar ígérkezésbe, habár reméli, hogy arra nem lesz szükség.
Eközben Virion hasznossá teszi magát. Mire a tündérnek feltűnik a férfi hiánya, már vissza is tér. Lelkes mosollyal néz fel rá és már kezdené is megdicsérni a gyors és hasznos szakértelmét, de a neki intézett szakak hallatán a mosoly elhalványul arcáról. Tanácsát megjegyzi és amennyire tőle telik, megfogadja. *
– Csak megpróbáltam kiszedni belőlök ezt-azt, de aztán nagyon agresszívvá váltak… * Rövid magyarázkodásba is kezd, mielőtt rájönne, hogy felesleges, nem itt és most kéne ezt megvitatniuk. *
– Na, mindegy, most hogyan tovább? * Ekkortájt érkezik az őr, majd nem sokkal utána a bukdácsoló nő. Dänkijinkilinkilinkilinkij nem tudja, hova tenni a jelenetet, de azt érzi, hogy abból semmi jó nem fog kisülni, ha itt, az utca közepén várják meg a jelet. Viszont most úgy dönt, nem sieti el a döntést, mivel az előbb sem lett jó vége. Inkább felnéz Arsenorra és megvárja, vajon ő mit talál ki. *
295. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-19 18:05:08
Üzenet elküldve: 2023-11-19 18:05:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//A fogadóban//
*Jenari ritkán hibázik, ez viszont egy ilyen ritka alkalmak egyike. Nem esik kétségbe, megesik az ilyesmi, s még az sem hozza zavarba, hogy az erős marok alkarjára szorul, nem engedve el őt. Az már kicsit jobban meg is lepi, hogy érzi ahogy elemelkedik a széktől, illetve a biztos talajtól. Szokatlan tapasztalás a számára, nem gyakran volt benne része, talán legutóbb gyerekként, amikor édesanyja fülön csípte valami rosszaság miatt.
A falnak csapódik, ami kipréseli tüdejében rekedt levegőt, ezen az ösztönös fájdalmas nyögésen kívül látszólag rendben van.*
- Ez igen.
*Hangzik az elismerő reakció, miközben kissé ingatag egyensúlyát rendezi, s végre sikerül stabilan megvetnie lábait. Jenari arcán egy széles vigyor jelenik meg, szemei pedig ragyognak az izgatottságtól. Vére szinte forr a kihívástól.*
- Azt majd meglátjuk.
*Röviden felnevet. Most túl boldog ahhoz, hogy megsértődjön a melák kijelentésén. Kezét ökölbe szorítja, közben tesz egy lépést az óriás felé, hogy némi teret biztosítson magának. Bár nincs rossz erőben, de jól tudja, hogy elsősorban mozgékonysággal tudja esetleg földre vinni ellenfelét.
Nem retten meg a fölé magasodó testtől, helyette peckesen kihúzza magát, még fejét is felszegi. Lássák csak, hogy őt is szép nagy termettel áldották meg az istenek, mint általában a wegtorenieket.
Egy pillanata észreveszi a szőke hajkoronát, s talán egy aggódó arckifejezést is. Kicsit simogatja a hiúságát, főleg mert igazán tetszetős számára Larderer.*
- Semmi baj aranyom, mindjárt lerendezem ezt. Magadra vigyázz!
*Szavait követően kezei ökölbe szorulnak, kisebb terpeszbe áll. Gyorsnak kell lennie, s egyébként is hajtja a vére, ezért rögvest két ütéssel indít az óriás felé. Mindkettővel a lágy részeit célozza meg, elvégre a feje túl távol van attól, hogy egyáltalán esélye legyen elérni, csontos területeken pedig feltehetően nem tud elég kárt okozni. A gyomor és a szervek viszont jó célpont, ezt már számtalanszor volt alkalma megtapasztalni.*
//A fogadóban//
*Jenari ritkán hibázik, ez viszont egy ilyen ritka alkalmak egyike. Nem esik kétségbe, megesik az ilyesmi, s még az sem hozza zavarba, hogy az erős marok alkarjára szorul, nem engedve el őt. Az már kicsit jobban meg is lepi, hogy érzi ahogy elemelkedik a széktől, illetve a biztos talajtól. Szokatlan tapasztalás a számára, nem gyakran volt benne része, talán legutóbb gyerekként, amikor édesanyja fülön csípte valami rosszaság miatt.
A falnak csapódik, ami kipréseli tüdejében rekedt levegőt, ezen az ösztönös fájdalmas nyögésen kívül látszólag rendben van.*
- Ez igen.
*Hangzik az elismerő reakció, miközben kissé ingatag egyensúlyát rendezi, s végre sikerül stabilan megvetnie lábait. Jenari arcán egy széles vigyor jelenik meg, szemei pedig ragyognak az izgatottságtól. Vére szinte forr a kihívástól.*
- Azt majd meglátjuk.
*Röviden felnevet. Most túl boldog ahhoz, hogy megsértődjön a melák kijelentésén. Kezét ökölbe szorítja, közben tesz egy lépést az óriás felé, hogy némi teret biztosítson magának. Bár nincs rossz erőben, de jól tudja, hogy elsősorban mozgékonysággal tudja esetleg földre vinni ellenfelét.
Nem retten meg a fölé magasodó testtől, helyette peckesen kihúzza magát, még fejét is felszegi. Lássák csak, hogy őt is szép nagy termettel áldották meg az istenek, mint általában a wegtorenieket.
Egy pillanata észreveszi a szőke hajkoronát, s talán egy aggódó arckifejezést is. Kicsit simogatja a hiúságát, főleg mert igazán tetszetős számára Larderer.*
- Semmi baj aranyom, mindjárt lerendezem ezt. Magadra vigyázz!
*Szavait követően kezei ökölbe szorulnak, kisebb terpeszbe áll. Gyorsnak kell lennie, s egyébként is hajtja a vére, ezért rögvest két ütéssel indít az óriás felé. Mindkettővel a lágy részeit célozza meg, elvégre a feje túl távol van attól, hogy egyáltalán esélye legyen elérni, csontos területeken pedig feltehetően nem tud elég kárt okozni. A gyomor és a szervek viszont jó célpont, ezt már számtalanszor volt alkalma megtapasztalni.*
294. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-17 20:56:31
Üzenet elküldve: 2023-11-17 20:56:31
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Arany a sárban//
//A fogadóban//
*Jenari üdvözlő - ám távolságtartó - szavaira csak kedélyes vigyorgás a válasz. Rögtön megtalálják a "hasonszőrűt" az idegen társaságban. Az óriás talán túlságosan is.
A hústorony ostoba vigyorral ábrázatán követi figyelemmel, ahogy Jenari az asztalra helyezi italát. Talán a vakszerencse, talán a helyi kocsmai virtus ismerete az oka, de a lány egyébként igen erőteljes és ügyes, borda felé irányzott támadása nem ér célt. Sőt! Az óriás elkapja Jenari karját, s h amaz szavai nyomán felpillant, szembetalálhatja magát egy széles, önelégült vigyorral. Rögvest érzi, hogy teste mozgásba lendül, ám nem önszántából. Az óriás hatalmasat lendít rajta karjánál fogva, ő pedig rövid úton háttal a legközelebbi falhoz vágódik. Érezheti, jó erőben van újdonsült kérője. A meglepettségen kívül egyéb baja nincs, viszont fel kell tápászkodnia a földről a mamlasz hahotájától kísérve.*
-Tetszesz' nekem. *Ismétli az óriás.*
-Hazaviszlek szalmamelegítőnek, he-he! *A szék hátrabicsaklik, ahogy az óriás feláll és Jenari felé indul. Jó három lépés választja el őket.
Larderer felpattan, hogy a lány segítségére legyen, de Ettvallder és a szőkeség útját a zömök bajszos állja.*
-Nana! Csak semmi meggondolatlanság! *Ökleit elszántan emeli maga elé, természetesen Ettvallder felé indulva elsősorban. A legkevésbé sem néz ki olyan vérmesen, mint az óriás, de szemmel láthatóan nincs ellenére egy kis haddelhadd. Larderer ismét csak kérdőn pillant a félvérre. Tudják, ha pengét használnak és vérfürdőt rendeznek idő előtt, azzal bizonyosan feltűnést keltenek. A kocsma népe így is kíváncsian fordul a jelenet felé, de egyebet nem tesznek. Mindennapos itt az ilyesmi. Amennyiben viszont penge csillan a vígan lobogó fáklyafényben, talán másképp lesz.*
//Az utcán//
*Amennyiben Dänki célja a gyermekek nyugtatása volt az arannyal kecsegtetéssel, ez a visszájára látszik fordulni. A kérdéseket már el is eresztik a fülük mellett, helyette egymással és a tündérrel kezdenek lökdösődni és dulakodni.*
-Most mit izél?
-Még öt arany és azt is elmondom, mekkora az ork ökle!
-Járjon a keze vagy baj lesz!
*A kényelmetlen szituációból a lándzsával közeledő Dongnor menti ki; úgy rebbennek szét az utcakölykök a határozott szavakra és a fegyver látványára, mint a riadt legyek. Hamar eltűnnek egy közeli sikátorban, nyomukat sem lelni többé.
Virion eközben cselekvésre szánja el magát és megcélozza a várakozó szekeret. Ügyesen mozog. Kerüli a bicskával épp szalonnát falatozó kocsis látóterét, s hátulról közelít. Szerencséjére az utca is kihalt. A szekér alá kúszik, s rövid ügyködést követően ugyanazon az útvonalon tér vissza közéjük.*
-Az a szekér nem megy már sehova. *Közelíti meg Dongnort és Dänkit komor mosollyal ábrázatán.*
-Ha rám hallgatsz, nem sajnálod ezeket a kis szarjankókat. Alighanem több ocsmányságot műveltek már rövid életük alatt, mint Te egész életedben fogsz.
*Nem telik el egy jó tucat szívdobbanásnyi idő, nyílik a "palota" kapuja. Egy őr lép ki rajta és kedélyes csevejbe kezd a kocsissal. Nem messze tőlük egy asszony siet épp el bukdácsolva abból az irányból, amerről érkeztek. Láthatóan roppantul mehetnékje van. Valami sajátos feszültség kezdi megülni a levegőt körülöttük. Nem csupán a kihalt utca az oka. Alighanem közel a jelzés.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.17 20:58:09
//A fogadóban//
*Jenari üdvözlő - ám távolságtartó - szavaira csak kedélyes vigyorgás a válasz. Rögtön megtalálják a "hasonszőrűt" az idegen társaságban. Az óriás talán túlságosan is.
A hústorony ostoba vigyorral ábrázatán követi figyelemmel, ahogy Jenari az asztalra helyezi italát. Talán a vakszerencse, talán a helyi kocsmai virtus ismerete az oka, de a lány egyébként igen erőteljes és ügyes, borda felé irányzott támadása nem ér célt. Sőt! Az óriás elkapja Jenari karját, s h amaz szavai nyomán felpillant, szembetalálhatja magát egy széles, önelégült vigyorral. Rögvest érzi, hogy teste mozgásba lendül, ám nem önszántából. Az óriás hatalmasat lendít rajta karjánál fogva, ő pedig rövid úton háttal a legközelebbi falhoz vágódik. Érezheti, jó erőben van újdonsült kérője. A meglepettségen kívül egyéb baja nincs, viszont fel kell tápászkodnia a földről a mamlasz hahotájától kísérve.*
-Tetszesz' nekem. *Ismétli az óriás.*
-Hazaviszlek szalmamelegítőnek, he-he! *A szék hátrabicsaklik, ahogy az óriás feláll és Jenari felé indul. Jó három lépés választja el őket.
Larderer felpattan, hogy a lány segítségére legyen, de Ettvallder és a szőkeség útját a zömök bajszos állja.*
-Nana! Csak semmi meggondolatlanság! *Ökleit elszántan emeli maga elé, természetesen Ettvallder felé indulva elsősorban. A legkevésbé sem néz ki olyan vérmesen, mint az óriás, de szemmel láthatóan nincs ellenére egy kis haddelhadd. Larderer ismét csak kérdőn pillant a félvérre. Tudják, ha pengét használnak és vérfürdőt rendeznek idő előtt, azzal bizonyosan feltűnést keltenek. A kocsma népe így is kíváncsian fordul a jelenet felé, de egyebet nem tesznek. Mindennapos itt az ilyesmi. Amennyiben viszont penge csillan a vígan lobogó fáklyafényben, talán másképp lesz.*
//Az utcán//
*Amennyiben Dänki célja a gyermekek nyugtatása volt az arannyal kecsegtetéssel, ez a visszájára látszik fordulni. A kérdéseket már el is eresztik a fülük mellett, helyette egymással és a tündérrel kezdenek lökdösődni és dulakodni.*
-Most mit izél?
-Még öt arany és azt is elmondom, mekkora az ork ökle!
-Járjon a keze vagy baj lesz!
*A kényelmetlen szituációból a lándzsával közeledő Dongnor menti ki; úgy rebbennek szét az utcakölykök a határozott szavakra és a fegyver látványára, mint a riadt legyek. Hamar eltűnnek egy közeli sikátorban, nyomukat sem lelni többé.
Virion eközben cselekvésre szánja el magát és megcélozza a várakozó szekeret. Ügyesen mozog. Kerüli a bicskával épp szalonnát falatozó kocsis látóterét, s hátulról közelít. Szerencséjére az utca is kihalt. A szekér alá kúszik, s rövid ügyködést követően ugyanazon az útvonalon tér vissza közéjük.*
-Az a szekér nem megy már sehova. *Közelíti meg Dongnort és Dänkit komor mosollyal ábrázatán.*
-Ha rám hallgatsz, nem sajnálod ezeket a kis szarjankókat. Alighanem több ocsmányságot műveltek már rövid életük alatt, mint Te egész életedben fogsz.
*Nem telik el egy jó tucat szívdobbanásnyi idő, nyílik a "palota" kapuja. Egy őr lép ki rajta és kedélyes csevejbe kezd a kocsissal. Nem messze tőlük egy asszony siet épp el bukdácsolva abból az irányból, amerről érkeztek. Láthatóan roppantul mehetnékje van. Valami sajátos feszültség kezdi megülni a levegőt körülöttük. Nem csupán a kihalt utca az oka. Alighanem közel a jelzés.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.17 20:58:09
293. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-17 18:28:58
Üzenet elküldve: 2023-11-17 18:28:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//A fogadóban//
*Jenarit nem hozzák zavarba a férfiak, még akkor sem ha oly termetesek, mint az óriás. Valaki, aki a tűz városában nőtt fel, s lépten nyomon fennállt a lehetősége annak, hogy egy váratlan pillanatban eltapossák, azt már nem különösebben rendíti meg, hogy jóval magasabbak nála.*
- Hízelgő, igazán.
*Nem feltétlenül tetszik neki, hogy így körbeveszik őt, de egyelőre tűri. Ha kényelmetlenül nem is érzi magát, mindenesetre szemet szúr neki. Talán ha a dolgok jól alakulnak, akkor még a végén egy jót is kártyázhatnak, persze nem naiv, s jól tudja, hogy a két úr nem emiatt jött ide.*
- Kiscica? Csak nem magadra gondoltál?
*Bár igyekszik barátságos hangnemét megtartani, de szigorú pillantása kellőképpen kifejezi nemtetszését. Rühelli a becézgetést, ami persze megint nem szokatlan a katonák között sem, főként ha nő az illető. Talán emiatt is van ily kevés türelme ehhez.*
- Molg. *Biccenti a termetes óriás nevét, majd a hozott sör egyikéért nyúl.* Nekem te nem, de ez nem személyes. De ha szépen viselkedsz, akkor megengedem, hogy maradj.
*Sajnos barátságuk kezdete kissé göröngyös utakra téved, amikor az óriás arcátlanul közelebb húzza magát a székével együtt. Jenari sajnos igen őszinte leány, így egyértelműen megjelenik arcán az ellenszenv, főleg mert itala is kilöttyen nadrágjára. Ami még sajnálatosabb, hogy wegtoreni lévén igen hirtelen, jellemzően ösztönből cselekszik, most sincs ez másképp. Szépen nyugodtan leteszi a korsót, ezt követően váratlanul lendül is az ökle, testével is az óriás felé fordul, hogy még több erőt vigyen ütésébe, amivel a mamlasz bordáit célozza meg.
Az eredménytől függetlenül elégedetten dől hátra a székében, látszólag fesztelenül, valójában megfeszült izmokkal, készen várja az ellentámadást. Ismét az italáért nyúl, hogy azért mert tényleg inni szeretne, vagy fegyverként óhajtja használni, ezt majd a kapott reakció dönti el.*
- Hát illik így viselkedni egy hölggyel? Tessék szépen tisztes távolságot tartani, mielőtt igazán mérges leszek. Hát ilyet!
//A fogadóban//
*Jenarit nem hozzák zavarba a férfiak, még akkor sem ha oly termetesek, mint az óriás. Valaki, aki a tűz városában nőtt fel, s lépten nyomon fennállt a lehetősége annak, hogy egy váratlan pillanatban eltapossák, azt már nem különösebben rendíti meg, hogy jóval magasabbak nála.*
- Hízelgő, igazán.
*Nem feltétlenül tetszik neki, hogy így körbeveszik őt, de egyelőre tűri. Ha kényelmetlenül nem is érzi magát, mindenesetre szemet szúr neki. Talán ha a dolgok jól alakulnak, akkor még a végén egy jót is kártyázhatnak, persze nem naiv, s jól tudja, hogy a két úr nem emiatt jött ide.*
- Kiscica? Csak nem magadra gondoltál?
*Bár igyekszik barátságos hangnemét megtartani, de szigorú pillantása kellőképpen kifejezi nemtetszését. Rühelli a becézgetést, ami persze megint nem szokatlan a katonák között sem, főként ha nő az illető. Talán emiatt is van ily kevés türelme ehhez.*
- Molg. *Biccenti a termetes óriás nevét, majd a hozott sör egyikéért nyúl.* Nekem te nem, de ez nem személyes. De ha szépen viselkedsz, akkor megengedem, hogy maradj.
*Sajnos barátságuk kezdete kissé göröngyös utakra téved, amikor az óriás arcátlanul közelebb húzza magát a székével együtt. Jenari sajnos igen őszinte leány, így egyértelműen megjelenik arcán az ellenszenv, főleg mert itala is kilöttyen nadrágjára. Ami még sajnálatosabb, hogy wegtoreni lévén igen hirtelen, jellemzően ösztönből cselekszik, most sincs ez másképp. Szépen nyugodtan leteszi a korsót, ezt követően váratlanul lendül is az ökle, testével is az óriás felé fordul, hogy még több erőt vigyen ütésébe, amivel a mamlasz bordáit célozza meg.
Az eredménytől függetlenül elégedetten dől hátra a székében, látszólag fesztelenül, valójában megfeszült izmokkal, készen várja az ellentámadást. Ismét az italáért nyúl, hogy azért mert tényleg inni szeretne, vagy fegyverként óhajtja használni, ezt majd a kapott reakció dönti el.*
- Hát illik így viselkedni egy hölggyel? Tessék szépen tisztes távolságot tartani, mielőtt igazán mérges leszek. Hát ilyet!
292. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-16 19:07:50
Üzenet elküldve: 2023-11-16 19:07:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//Az utcán//
*Ezek szerint ha belát az udvarra akkor láthatja majd, hogy honnan menekülnek? Talán. Ha felülről felismeri az orkot. A kapott kérdés hallatán jól láthatóan elgondolkodik és utána szólal meg.*
-Ketyere. Beláttam vele az udvarra. Mindkét kapu odavezet, a háznak meg egy nagy ajtaja van. De vannak rajta ablakok és erkély is.
*Tervezgetni is kezdenek. Nem volna utolsó ha meg tudnák alapozni a sikerüket, de óvatosnak kell lenni ne fogjanak gyanút. Ha üldözni kell majd őket, akkor mivel káosz lesz és nincs helyismeretük hátrányból indulnak. Tényleg nem árthat legalább, azt tudni merre számíthatnak rájuk.*
-Ha úgy érzed meg tudod csinálni akkor nem ártana.
*Viszont megzavarja ötletelésüket a tündér körüli felfordulás. Arsenor ettől tartott. Ez nem nőknek való feladat. Arról nem is beszélve, hogy kerülni akarják a feltűnést. Nem kezd el kiabálni, de lándzsájával határozottan dobbant egyet és megindul feléjük.*
-Most lehet abbahagyni! Na, tűnés, de azonnal!
*Remélhetőleg a leteremtés, de a szálfegyver közelsége is elég lesz ahhoz, hogy a kölykök inkább távozóra fogják.*
//Az utcán//
*Ezek szerint ha belát az udvarra akkor láthatja majd, hogy honnan menekülnek? Talán. Ha felülről felismeri az orkot. A kapott kérdés hallatán jól láthatóan elgondolkodik és utána szólal meg.*
-Ketyere. Beláttam vele az udvarra. Mindkét kapu odavezet, a háznak meg egy nagy ajtaja van. De vannak rajta ablakok és erkély is.
*Tervezgetni is kezdenek. Nem volna utolsó ha meg tudnák alapozni a sikerüket, de óvatosnak kell lenni ne fogjanak gyanút. Ha üldözni kell majd őket, akkor mivel káosz lesz és nincs helyismeretük hátrányból indulnak. Tényleg nem árthat legalább, azt tudni merre számíthatnak rájuk.*
-Ha úgy érzed meg tudod csinálni akkor nem ártana.
*Viszont megzavarja ötletelésüket a tündér körüli felfordulás. Arsenor ettől tartott. Ez nem nőknek való feladat. Arról nem is beszélve, hogy kerülni akarják a feltűnést. Nem kezd el kiabálni, de lándzsájával határozottan dobbant egyet és megindul feléjük.*
-Most lehet abbahagyni! Na, tűnés, de azonnal!
*Remélhetőleg a leteremtés, de a szálfegyver közelsége is elég lesz ahhoz, hogy a kölykök inkább távozóra fogják.*
291. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-16 17:01:40
Üzenet elküldve: 2023-11-16 17:01:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Arany a sárban //
// A fogadóban //
~ Biztos az arcommal van valami baj. ~ * Gondolja, miközben vissza-vissza pillant a pultos felé. A koronázatlan siker után még faképnél is hagyta ahelyett, hogy tovább próbálkozott volna. Probléma most kettő is akad, ugyanis a két alak körbe is fogja egyiküket. Ugyan létszám fölényben vannak, de azért az óriás kitehet néhány embert, méretes testalkatát leszámítva, ami külön figyelmet érdemel. Mikor meghalja azokat a bizonyos szavakat, belekortyol az italába. *
~ A Bosszú mi? ~ * A bosszúvágy nem ismeretlen számára, vannak akik nem tudnak nyugodni mindaddig míg bosszút tudnak állni. *
- A bosszút bosszú követ, ha nem vigyázol, azon kapod magad, hogy egy olyan gödörbe kerülsz, amiből nem tudsz kimászni. * Kicsit elüti az időt a két alak bámulásával. Majd elhangzik egy kérdés a bajszostól, amitől kicsit megszeppen. A kérdést követően a tekintetét Lardererre fordítja, ahol is látja, hogy rá marad a válaszolás lehetősége, kis gondolkodás után előrehajol majd így szól. *
- Még szép! Sajnos foglalt, remélem nincs harag.
A hozzászólás írója (Ettvallder Skyy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.16 17:28:11
// A fogadóban //
~ Biztos az arcommal van valami baj. ~ * Gondolja, miközben vissza-vissza pillant a pultos felé. A koronázatlan siker után még faképnél is hagyta ahelyett, hogy tovább próbálkozott volna. Probléma most kettő is akad, ugyanis a két alak körbe is fogja egyiküket. Ugyan létszám fölényben vannak, de azért az óriás kitehet néhány embert, méretes testalkatát leszámítva, ami külön figyelmet érdemel. Mikor meghalja azokat a bizonyos szavakat, belekortyol az italába. *
~ A Bosszú mi? ~ * A bosszúvágy nem ismeretlen számára, vannak akik nem tudnak nyugodni mindaddig míg bosszút tudnak állni. *
- A bosszút bosszú követ, ha nem vigyázol, azon kapod magad, hogy egy olyan gödörbe kerülsz, amiből nem tudsz kimászni. * Kicsit elüti az időt a két alak bámulásával. Majd elhangzik egy kérdés a bajszostól, amitől kicsit megszeppen. A kérdést követően a tekintetét Lardererre fordítja, ahol is látja, hogy rá marad a válaszolás lehetősége, kis gondolkodás után előrehajol majd így szól. *
- Még szép! Sajnos foglalt, remélem nincs harag.
A hozzászólás írója (Ettvallder Skyy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.16 17:28:11
290. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-14 12:55:58
Üzenet elküldve: 2023-11-14 12:55:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//Az utcán//
* Könnyebben megy az információ-szerzés, mint gondolta volna. Egy kis arany és már mesél is a kölyök. A gyerek kezébe nyomott 10 aranytól
könnyedén válik meg. Az is igaz, hogy az elhangzottak nagy részét eddig is tudták. Viszont a Timsós történetét hallgatva még jobban növekszik kíváncsisága. És a gyerekek aranyéhsége is. A tündérlány érzi, hogy az irányítás kezd kicsúszni a kezei közül. Segítségkérően néz hátra társai felé, de maga is próbálja lenyugtatni a kölyköket. *
– Nyugalom, nyugalom! Nincs nálam sok, de adok mindhármatoknak, ha segítetek! Ki az a Timsós és miért akart belopózni hozzá? És ezek szerint vannak őrei is? * Ahogy a szavak elhagyják száját, érzi hogy ezzel a kérdéssel már túllőtt a célon. Lehet, hogy csak egyszerű utcakölykökről van szó, de nem szeretné, ha amiatt buknának le, hogy túl sokat kérdezett Krossniak védelméről. Nem is tesz fel több kérdést, már csak azért sem, mert a körülötte zajló eseményekre is próbál odafigyelni. Dänkijinkilinkilinkilinkij is kénytelen bevallani magának, hogy az ilyen közegben felnövő gyerekek nem a legbecsületesebbek. A nagy nyüzsgésben nem lepődne meg, ha megpróbálnák megszabadítani néhány holmijától. Nem hord értékes ékszereket, gondolatai egyből a drágaköves tőrére terelődnek. Kezét odahelyezi, ahol a bökőnek lennie kell – és remélhetőleg még mindig van. *
//Az utcán//
* Könnyebben megy az információ-szerzés, mint gondolta volna. Egy kis arany és már mesél is a kölyök. A gyerek kezébe nyomott 10 aranytól
könnyedén válik meg. Az is igaz, hogy az elhangzottak nagy részét eddig is tudták. Viszont a Timsós történetét hallgatva még jobban növekszik kíváncsisága. És a gyerekek aranyéhsége is. A tündérlány érzi, hogy az irányítás kezd kicsúszni a kezei közül. Segítségkérően néz hátra társai felé, de maga is próbálja lenyugtatni a kölyköket. *– Nyugalom, nyugalom! Nincs nálam sok, de adok mindhármatoknak, ha segítetek! Ki az a Timsós és miért akart belopózni hozzá? És ezek szerint vannak őrei is? * Ahogy a szavak elhagyják száját, érzi hogy ezzel a kérdéssel már túllőtt a célon. Lehet, hogy csak egyszerű utcakölykökről van szó, de nem szeretné, ha amiatt buknának le, hogy túl sokat kérdezett Krossniak védelméről. Nem is tesz fel több kérdést, már csak azért sem, mert a körülötte zajló eseményekre is próbál odafigyelni. Dänkijinkilinkilinkilinkij is kénytelen bevallani magának, hogy az ilyen közegben felnövő gyerekek nem a legbecsületesebbek. A nagy nyüzsgésben nem lepődne meg, ha megpróbálnák megszabadítani néhány holmijától. Nem hord értékes ékszereket, gondolatai egyből a drágaköves tőrére terelődnek. Kezét odahelyezi, ahol a bökőnek lennie kell – és remélhetőleg még mindig van. *
289. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-14 12:08:53
Üzenet elküldve: 2023-11-14 12:08:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Arany a sárban//
//A fogadóban//
*Ettvallder merész próbálkozását úgy tűnik, ezúttal nem koronázza siker. Hogy a félvér nem túl erős karizmája az oka, netalán a suta kísérlet, az nem derül ki. Talán mindkettő. Mindenesetre a csapos felhúzott szemöldöke megfelelő választ adhat Ettvallder közeledésére. Némi méricskélés után azért csak landol a három korsó sör a pulton. Még ha kicsit zavaros is a korsók tartalma, legalább hűvös.*
-Szaftos pletyka? Mire gondolsz? *Ezúttal a terebélyes asszonyság könyököl a pultra. Ugyanakkor a félvér nem lehet túl kíváncsi a válaszra, mert hamar faképnél hagyja a csapost és visszatér a társaságához.
Míg Ettvallder távol van, olybá tűnik, a pusmogó páros is dűlőre jut. Mindketten a két leányt bámulják az asztalnál, sokat sejtető vigyorral az arcukon. Végül Jenari feléjük intézett szavaira a bajszos férfi jó alaposat taszajt az óriáson, aki szégyenlős röhögcsélés közepette indul meg az asztaluk felé, nyomában a másikkal.*
-Hozz még öt sert, Fürtli! *Rikkantja el magát a köpcös bajszos, miközben lecövekelnek Jenari két oldalán.*
-A kiscicák szomjasak! *Harsány hahotát hallat, tekintete pedig közben Lardererre kúszik. Csaposuk közben int a törpének aki térül-fordul, s hamar hozzá is jutnak az italhoz.*
-HÉ! *Dörren Jenarira az óriás a másik oldalról, s erre a fickóra még az emberek között magasnak számító lánynak is jócskán fel kell szegnie állát. Az óriás valóságos hústorony. Kihúz egy széket épp mellette, foghíjasan lehengerlő vigyort villantva rá. Tar kobakján csak úgy csillan a fáklyafény. Olcsó szesz és enyhe izzadtságszag árad belőle.*
-Molg vagyok. Tetszesz'.
*Megigazítja elrongyolódott zekéjét, jókora tenyere pedig Jenari széktámlája után nyúl, hogy székestül húzza közelebb magához. Olyan közel, amennyire csak lehetséges.
Közben Ettvallder is visszatér az asztalukhoz és el is helyezi a korsókat. Immáron valóságos sörarzenál habzik előttük. Larderert azonban a legkevésbé sem érinti meg az elé helyezett ital, olyannyira megdöbbenti és magával ragadja a kibontakozó közjáték Jenari és az őt közrefogó sárvárosiak között. Itt, ahol a kocsmai pofonosztás alighanem mindennapos, nagyobb óvatosságra számított.*
-A bosszú. *Feleli kurtán, miközben megkeresi Ettvallder tekintetét.*
-Atyámat a söpredék koncolta fel annak idején. Mi pedig most miattuk vagyunk itt. Ahogy mondod, ne tűnjünk ki jobban, mint amennyire kell! * Egy félszeg, erőltetett mosolyt küld a bajszos felé, aki egy korsó sört emelgetve igyekszik őt köszönteni. *
-Az ott a barátod? *A bajszos természetesen Larderer felé intézi a kérdést, de a szőkeség felvont szemöldökkel fordul Ettvallder felé. A tekintetéből könnyedén olvasható az, mi ilyen helyzetben egy gavallértól elvárható: „Mond azt, hogy igen!”
//Az utcán//
Az utcakölyök csak ámul-bámul, ahogy a tündér átnyújtja neki az aranyat. Hálás ábrázattal követi Dänki tekintetét a palotára, majd heves bólogatásba kezd.*
-A Krossniak! Mindig jönnek hozzá olyan szekerek, megrakodva drága holmikkal! Azt is ott mindjárt beeresztik, lássa… Nagyon gazdag… Azt mondják, van egy szökőkút odabenn, amiből bor folyik! De nem szabad bemenni, mert… *Feszélyezve pillant körbe.*
-A Timsósnak kinyomta az egyik szemét, amikor belesett. *Nagyot nyel. Közben a másik két, eddig csupán nyakát nyújtogató kölyök is felbátorodik azon, hogy Dänki megkínálta kollégájukat arannyal, így ők is közelebb furakodnak.*
-Az nem úgy volt! A Timsós a szekérponyva alá mászott azt úgy ment be, azért tolta ki a szemét! Hölgyem, adjon már ide is egy keveset… *Hamar apró kezecskék kezdenek erszények után kutatni egymásét eltolva, hevesen, a tündér holmiját ráncigálva. Természetesen a már arannyal kínált kölyök is csatlakozik.*
-Én voltam itt előbb!
-Nekem is jár!
-Anyád!
*Eközben Dongnor és Virion stratégiájukat vitatják.*
-Az meg mi? *Virion homlokráncolva bámulja meg Dongor látcsövét. Az eszköz hatékonynak bizonyul; Dongnor madártávlatból szemlélhet körbe. vöröslő cseréptetőn kívül láthatja vele a belső udvart, melynek közepén egy kiszáradt szökőkút kapott helyet. Mindkét bejárat erre a belső udvarra vezet. Innen tovább egy kopott, széles lépcsősor vezet egy kétszárnyú ajtóhoz. Láthat a lépcsősor tövében még egy szekeret is várakozni. A belső udvarra egy erkély, s megannyi ablak is nyílik.*
-Hmm… *Virion merengve dörzsöli állát.*
-Azt hiszem, megoldható. Le tudom rohasztani ott azt a szereket egy darabig... Már ha nem szúrnak ki. Megpróbálhatom, ha szeretnéd.
*Ekkor figyel fel a hangoskodó kölykökre. Lapos pillantást vet Dongnorra, majd fejével a jelenet felé biccent, mi egyre nagyobb méreteket ölt.*
-Valamit itt tenni kell…
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.14 12:15:22
//A fogadóban//
*Ettvallder merész próbálkozását úgy tűnik, ezúttal nem koronázza siker. Hogy a félvér nem túl erős karizmája az oka, netalán a suta kísérlet, az nem derül ki. Talán mindkettő. Mindenesetre a csapos felhúzott szemöldöke megfelelő választ adhat Ettvallder közeledésére. Némi méricskélés után azért csak landol a három korsó sör a pulton. Még ha kicsit zavaros is a korsók tartalma, legalább hűvös.*
-Szaftos pletyka? Mire gondolsz? *Ezúttal a terebélyes asszonyság könyököl a pultra. Ugyanakkor a félvér nem lehet túl kíváncsi a válaszra, mert hamar faképnél hagyja a csapost és visszatér a társaságához.
Míg Ettvallder távol van, olybá tűnik, a pusmogó páros is dűlőre jut. Mindketten a két leányt bámulják az asztalnál, sokat sejtető vigyorral az arcukon. Végül Jenari feléjük intézett szavaira a bajszos férfi jó alaposat taszajt az óriáson, aki szégyenlős röhögcsélés közepette indul meg az asztaluk felé, nyomában a másikkal.*
-Hozz még öt sert, Fürtli! *Rikkantja el magát a köpcös bajszos, miközben lecövekelnek Jenari két oldalán.*
-A kiscicák szomjasak! *Harsány hahotát hallat, tekintete pedig közben Lardererre kúszik. Csaposuk közben int a törpének aki térül-fordul, s hamar hozzá is jutnak az italhoz.*
-HÉ! *Dörren Jenarira az óriás a másik oldalról, s erre a fickóra még az emberek között magasnak számító lánynak is jócskán fel kell szegnie állát. Az óriás valóságos hústorony. Kihúz egy széket épp mellette, foghíjasan lehengerlő vigyort villantva rá. Tar kobakján csak úgy csillan a fáklyafény. Olcsó szesz és enyhe izzadtságszag árad belőle.*
-Molg vagyok. Tetszesz'.
*Megigazítja elrongyolódott zekéjét, jókora tenyere pedig Jenari széktámlája után nyúl, hogy székestül húzza közelebb magához. Olyan közel, amennyire csak lehetséges.
Közben Ettvallder is visszatér az asztalukhoz és el is helyezi a korsókat. Immáron valóságos sörarzenál habzik előttük. Larderert azonban a legkevésbé sem érinti meg az elé helyezett ital, olyannyira megdöbbenti és magával ragadja a kibontakozó közjáték Jenari és az őt közrefogó sárvárosiak között. Itt, ahol a kocsmai pofonosztás alighanem mindennapos, nagyobb óvatosságra számított.*
-A bosszú. *Feleli kurtán, miközben megkeresi Ettvallder tekintetét.*
-Atyámat a söpredék koncolta fel annak idején. Mi pedig most miattuk vagyunk itt. Ahogy mondod, ne tűnjünk ki jobban, mint amennyire kell! * Egy félszeg, erőltetett mosolyt küld a bajszos felé, aki egy korsó sört emelgetve igyekszik őt köszönteni. *
-Az ott a barátod? *A bajszos természetesen Larderer felé intézi a kérdést, de a szőkeség felvont szemöldökkel fordul Ettvallder felé. A tekintetéből könnyedén olvasható az, mi ilyen helyzetben egy gavallértól elvárható: „Mond azt, hogy igen!”
//Az utcán//
Az utcakölyök csak ámul-bámul, ahogy a tündér átnyújtja neki az aranyat. Hálás ábrázattal követi Dänki tekintetét a palotára, majd heves bólogatásba kezd.*
-A Krossniak! Mindig jönnek hozzá olyan szekerek, megrakodva drága holmikkal! Azt is ott mindjárt beeresztik, lássa… Nagyon gazdag… Azt mondják, van egy szökőkút odabenn, amiből bor folyik! De nem szabad bemenni, mert… *Feszélyezve pillant körbe.*
-A Timsósnak kinyomta az egyik szemét, amikor belesett. *Nagyot nyel. Közben a másik két, eddig csupán nyakát nyújtogató kölyök is felbátorodik azon, hogy Dänki megkínálta kollégájukat arannyal, így ők is közelebb furakodnak.*
-Az nem úgy volt! A Timsós a szekérponyva alá mászott azt úgy ment be, azért tolta ki a szemét! Hölgyem, adjon már ide is egy keveset… *Hamar apró kezecskék kezdenek erszények után kutatni egymásét eltolva, hevesen, a tündér holmiját ráncigálva. Természetesen a már arannyal kínált kölyök is csatlakozik.*
-Én voltam itt előbb!
-Nekem is jár!
-Anyád!
*Eközben Dongnor és Virion stratégiájukat vitatják.*
-Az meg mi? *Virion homlokráncolva bámulja meg Dongor látcsövét. Az eszköz hatékonynak bizonyul; Dongnor madártávlatból szemlélhet körbe. vöröslő cseréptetőn kívül láthatja vele a belső udvart, melynek közepén egy kiszáradt szökőkút kapott helyet. Mindkét bejárat erre a belső udvarra vezet. Innen tovább egy kopott, széles lépcsősor vezet egy kétszárnyú ajtóhoz. Láthat a lépcsősor tövében még egy szekeret is várakozni. A belső udvarra egy erkély, s megannyi ablak is nyílik.*
-Hmm… *Virion merengve dörzsöli állát.*
-Azt hiszem, megoldható. Le tudom rohasztani ott azt a szereket egy darabig... Már ha nem szúrnak ki. Megpróbálhatom, ha szeretnéd.
*Ekkor figyel fel a hangoskodó kölykökre. Lapos pillantást vet Dongnorra, majd fejével a jelenet felé biccent, mi egyre nagyobb méreteket ölt.*
-Valamit itt tenni kell…
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.14 12:15:22
288. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-13 22:00:46
Üzenet elküldve: 2023-11-13 22:00:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//Az utcán//
*Idegenvezetőjük nem emel szót az ötlete ellen. Remélhetőleg azért mert annyira nem butaság. Hogy a városnak ezen a részén nem fog palotákat találni abban biztos volt. Emlékszik régről, hogy nem ez az a hely. Így az épület kinézete annyira nem lepi meg. Viszont amit egy hozzá nem értő fel tud mérni azokat a következtetéseket megteszi. Két kijárat van. Őrök kívülről nem látszanak. Ha kellő távolságra vannak ahhoz, hogy átlásson vele a falon akkor látcsövét elővéve megvizsgálná felülnézetből is a környezetüket. Ezen kívül megfelelő figyelőállást is próbál keresni ahonnan majd ha beüt a baj akkor láthatják honnan tervez menekülni a kastély ura. A tündért megszólító utcakölyök látványa belőle is szánalmat vállt ki. Szegény gyerek. Kéne a városnak egy árvaház. Szemmel tartja a beszélgetést és a közelükben maradna míg Víron megszólítja aközben is. Hozzá hasonlóan susmorogva válaszolna.*
-Azért szerettem volna megnézni a kastélyt, hogy tudjak tervezni. Érdekelt mire számíthatunk és esetleg honnan tudjuk szemmel tartani a helyet ahonnan láthatjuk merre menekülne az-az ork. Az ötleted derék dolog lenne, de veszélyesebb is.~Dänki-val az oldalunkon kerüljük az ilyen kockázatokat.~Szerintem maradjunk az eredeti tervnél. Bár be kell vallanom, azt a szekeret ha valahogy le tudnánk kotlasztani akkor nem kéne azon gondolkozni, hogy merre menekül mert csak egy irány lenne.
*Csakhogy nem sokat tud a szekerekről, szerény tudása pedig csak egy fűrész és kellő idő segítségével lenne elég ahhoz, hogy mozgásképtelenné tegye, azt a járművet.*
//Az utcán//
*Idegenvezetőjük nem emel szót az ötlete ellen. Remélhetőleg azért mert annyira nem butaság. Hogy a városnak ezen a részén nem fog palotákat találni abban biztos volt. Emlékszik régről, hogy nem ez az a hely. Így az épület kinézete annyira nem lepi meg. Viszont amit egy hozzá nem értő fel tud mérni azokat a következtetéseket megteszi. Két kijárat van. Őrök kívülről nem látszanak. Ha kellő távolságra vannak ahhoz, hogy átlásson vele a falon akkor látcsövét elővéve megvizsgálná felülnézetből is a környezetüket. Ezen kívül megfelelő figyelőállást is próbál keresni ahonnan majd ha beüt a baj akkor láthatják honnan tervez menekülni a kastély ura. A tündért megszólító utcakölyök látványa belőle is szánalmat vállt ki. Szegény gyerek. Kéne a városnak egy árvaház. Szemmel tartja a beszélgetést és a közelükben maradna míg Víron megszólítja aközben is. Hozzá hasonlóan susmorogva válaszolna.*
-Azért szerettem volna megnézni a kastélyt, hogy tudjak tervezni. Érdekelt mire számíthatunk és esetleg honnan tudjuk szemmel tartani a helyet ahonnan láthatjuk merre menekülne az-az ork. Az ötleted derék dolog lenne, de veszélyesebb is.~Dänki-val az oldalunkon kerüljük az ilyen kockázatokat.~Szerintem maradjunk az eredeti tervnél. Bár be kell vallanom, azt a szekeret ha valahogy le tudnánk kotlasztani akkor nem kéne azon gondolkozni, hogy merre menekül mert csak egy irány lenne.
*Csakhogy nem sokat tud a szekerekről, szerény tudása pedig csak egy fűrész és kellő idő segítségével lenne elég ahhoz, hogy mozgásképtelenné tegye, azt a járművet.*
287. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-12 16:09:40
Üzenet elküldve: 2023-11-12 16:09:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//A fogadóban//
*Jenari hamar elköteleződik egy asztal mellett, ahova le is huppan, közel az őket bámuló férfiakhoz, s külön praktikus, hogy innen rálát Skyyra, illetve a fattyú is láthatja őket. Csak futólag vet pillantást csapattársuk felé, figyelmét jobban leköti asztaltársasága és a közelükben lévő két férfi.*
- Csihadj aranyom!
*Szól rá engedékenyen a szőkére, s közben elnyom egy ásítást is.*
- Tudom mi a dolgunk, ellenben jó lenne ha lenyugodnál, a szép arcod önmagában eléggé feltűnő. Lazulj el!
*Szavait prezentálva lejjebb csúszik székében, egyik karját hanyagul átveti a szék háttámláján.*
- Na mi van fiúk nincs dolgotok? Csak nem rólunk pusmogtok?
*Szól oda a szomszéd asztalnál ülő férfiakhoz, ezúttal megerőltetve magát, s egy széles mosolyt varázsol arcáram hangja is barátibb, mint általában.*
- Ilyenkor illik meghívni a hölgyeket, talán akkor szóba is állunk veletek.
*Röviden felnevet, látszólag igen jó hangulatban van, kicsit talán túl otthonosan is érzi magát ebben a közegben.*
//A fogadóban//
*Jenari hamar elköteleződik egy asztal mellett, ahova le is huppan, közel az őket bámuló férfiakhoz, s külön praktikus, hogy innen rálát Skyyra, illetve a fattyú is láthatja őket. Csak futólag vet pillantást csapattársuk felé, figyelmét jobban leköti asztaltársasága és a közelükben lévő két férfi.*
- Csihadj aranyom!
*Szól rá engedékenyen a szőkére, s közben elnyom egy ásítást is.*
- Tudom mi a dolgunk, ellenben jó lenne ha lenyugodnál, a szép arcod önmagában eléggé feltűnő. Lazulj el!
*Szavait prezentálva lejjebb csúszik székében, egyik karját hanyagul átveti a szék háttámláján.*
- Na mi van fiúk nincs dolgotok? Csak nem rólunk pusmogtok?
*Szól oda a szomszéd asztalnál ülő férfiakhoz, ezúttal megerőltetve magát, s egy széles mosolyt varázsol arcáram hangja is barátibb, mint általában.*
- Ilyenkor illik meghívni a hölgyeket, talán akkor szóba is állunk veletek.
*Röviden felnevet, látszólag igen jó hangulatban van, kicsit talán túl otthonosan is érzi magát ebben a közegben.*
286. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-10 22:06:25
Üzenet elküldve: 2023-11-10 22:06:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//A fogadóban//
* A belépést követően alaposan szemügyre veszi a bent tartózkodó népet. Mikor meglátja, hogy a szélen lévő két alak feléjük fordul, enyhe integetésbe kezd. Mintha több évtizede ismernék egymást, annak ellenére, hogy még életében nem látta őket. Míg a többiek a megfelelő helyet keresik, addig a pult felé veszi az irányt, elhaladva az óriás és a bajszos mellet. A szeplős pultoshoz érve, egyik kezével rákönyököl az asztalra. *
- Helló édes! * Szólítja meg csábitó mosolyával, próbálja elcsábítani, ha az árat nem is tudja lejjebb alkudni, legalább néhány információval gazdagabbak legyenek. *
- Szeretnék valami olyan sört, ami könnyen itatja magát, de nem küld minket padlóra, hosszú még ez a nap. * Az árak hallatán már megsem lepődik, csak remélni tudja, hogy az itteni költségeket elszámolhatja majd a főkapitányságon. Szép álom lenne. Végül úgy dönt, hogy három pohárral vesz Larderer kijelentése ellenére. Erszényéből elő is vesz 30 aranyat,, amit az asztalra helyez. Míg várja a kikért italokat megpróbál jobban szétnézni hátha lát vagy hall valamit, ami a normálisnál eltérőbb. *
- Van valami érdekesség, szóbeszéd vagy valami szaftos pletyka az utcákon? * Kérdezi remélve, hogy sikerült annyira elcsábítani, hogy elmondjon valami információt, akár a küldetésükkel kapcsolatban akár valami más érdekes dologgal kapcsolatban. Ez után a kiöntött söröket megragadva elindul bajtársaihoz, hogy végre egy kicsit lepihenhessen ö is az eddigi fáradalmak után. Az asztalra helyezve a három sört mindenki elé lerak egyet, majd Larderer felé fordul és halkan így szól. *
- Ne tűnjünk ki jobban, mint amennyire kell, még ha nem is iszol belőle, csak csinálj úgy mintha innál! Amúgy mi vett arra, hogy csatlakozz? * Teszi fel a kérdést remélve, hogy előbbi kijelentését nem sértésként lett felfogva. *
//A fogadóban//
* A belépést követően alaposan szemügyre veszi a bent tartózkodó népet. Mikor meglátja, hogy a szélen lévő két alak feléjük fordul, enyhe integetésbe kezd. Mintha több évtizede ismernék egymást, annak ellenére, hogy még életében nem látta őket. Míg a többiek a megfelelő helyet keresik, addig a pult felé veszi az irányt, elhaladva az óriás és a bajszos mellet. A szeplős pultoshoz érve, egyik kezével rákönyököl az asztalra. *
- Helló édes! * Szólítja meg csábitó mosolyával, próbálja elcsábítani, ha az árat nem is tudja lejjebb alkudni, legalább néhány információval gazdagabbak legyenek. *
- Szeretnék valami olyan sört, ami könnyen itatja magát, de nem küld minket padlóra, hosszú még ez a nap. * Az árak hallatán már megsem lepődik, csak remélni tudja, hogy az itteni költségeket elszámolhatja majd a főkapitányságon. Szép álom lenne. Végül úgy dönt, hogy három pohárral vesz Larderer kijelentése ellenére. Erszényéből elő is vesz 30 aranyat,
, amit az asztalra helyez. Míg várja a kikért italokat megpróbál jobban szétnézni hátha lát vagy hall valamit, ami a normálisnál eltérőbb. *- Van valami érdekesség, szóbeszéd vagy valami szaftos pletyka az utcákon? * Kérdezi remélve, hogy sikerült annyira elcsábítani, hogy elmondjon valami információt, akár a küldetésükkel kapcsolatban akár valami más érdekes dologgal kapcsolatban. Ez után a kiöntött söröket megragadva elindul bajtársaihoz, hogy végre egy kicsit lepihenhessen ö is az eddigi fáradalmak után. Az asztalra helyezve a három sört mindenki elé lerak egyet, majd Larderer felé fordul és halkan így szól. *
- Ne tűnjünk ki jobban, mint amennyire kell, még ha nem is iszol belőle, csak csinálj úgy mintha innál! Amúgy mi vett arra, hogy csatlakozz? * Teszi fel a kérdést remélve, hogy előbbi kijelentését nem sértésként lett felfogva. *
285. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-09 18:40:52
Üzenet elküldve: 2023-11-09 18:40:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
//Az utcán//
* Arcán látszik a meglepődöttség, amikor látja, hogy Jenari aszalt gnómfejeket vásárol. Tudja, hogy nem az ő dolga, ráadásul lihanechi lévén igazán semmi beleszólása nincs az itteniek szokásaiba, babonáiba. Ugyanakkor ezek után még inkább próbál majd elhatárolódni a wegtorenitől. Szerencséjére hamarosan el is válnak útjaik és két társával marad a sáros utcán. *
– Az is jó ötlet. * Helyesel Arsenor szavaira. A "palota" kívülről nem pont úgy néz ki, ahogy Dänkijinkilinkilinkilinkij elképzelne egy palotát, ugyanakkor Sárváros kontextusában nézve érthető, hogy miért hívják így az épületet.
~ És itt lakik az a csúnya, gonosz Krossniak? De talán csak nem egyedül… ~ Épp próbálja elképzelni, belülről hogy nézhet ki a hely, amikor valami (vagy inkább valaki) megragadja a ruhája szélét. Egyből odafordul a gyerekhez és kissé ijedten lép egyet hátra. Hiába a tündéri jóság, mindenki tele van előítéletekkel, egy ilyen helyen pedig még kevésbé bízhat egyik ember a másikban. Avagy tündér az emberekben. Az ijedtség azonban hamar elillan, mert eszébe jut, hogy mégiscsak egy vézna kölyökről van szó, mellette pedig két erős férfi áll, így a legtöbb, amit veszíthet, talán az a néhány arany, ami az erszényét nyomja. Azt pedig már elcsenhette volna a kölyök mielőtt megszólítja, ehelyett még felhívta magára a figyelmet. Arról nem is beszélve, hogy hízelgő számára, hogy valaki végre felnőttnek nézi, sőt! Egyből "hölgyemnek" szólították, mintha valami nemes kisasszony volna. Mindez egyetlen szempillantás alatt megy végbe a tündér fejében, amit ő fel se fog igazán. A megérzésére hagyatkozva egy szelíd mosollyal karöltve veszi elő erszényét és előhúz belőle néhány aranyat. Látja ugyan Virion arckifejezését, de nem sokat törődik vele. A saját pénzét adja oda, ennélfogva azt tesz vele, amit szeretne. Ám mielőtt odaadná, így szól a kölyökhöz. *
– Szívesen adom, de nekem is szükségem lenne egy kis segítségre. Tudjátok, ki lakok Sárváros palotájában, ugye? * Állával a "palotára" bök. Időközben az is feltűnik neki, hogy a sarkon két másik gyerek is figyel, ezért használ többesszámot. Feltételezi, hogy együtt vannak – de ha nem is, többen többet tudhatnak. *
– Az érdekelne, hogy hogy néz ki belülről és milyen történetek keringenek körülötte az emberek között? Ki az a Krossniak és van bármi, amit tudnom kell róla? * Büszke magára, hogy ilyen szép kerek mondatokat sikerült megfogalmaznia és nem egyszerűen bepánikolt néhány utcagyerektől. Tény, hogy társai jelenléte sem ártott ehhez, de a lényeg, hogy most talán értékes információkat tudhatnak meg Krossniakról. *
//Az utcán//
* Arcán látszik a meglepődöttség, amikor látja, hogy Jenari aszalt gnómfejeket vásárol. Tudja, hogy nem az ő dolga, ráadásul lihanechi lévén igazán semmi beleszólása nincs az itteniek szokásaiba, babonáiba. Ugyanakkor ezek után még inkább próbál majd elhatárolódni a wegtorenitől. Szerencséjére hamarosan el is válnak útjaik és két társával marad a sáros utcán. *
– Az is jó ötlet. * Helyesel Arsenor szavaira. A "palota" kívülről nem pont úgy néz ki, ahogy Dänkijinkilinkilinkilinkij elképzelne egy palotát, ugyanakkor Sárváros kontextusában nézve érthető, hogy miért hívják így az épületet.
~ És itt lakik az a csúnya, gonosz Krossniak? De talán csak nem egyedül… ~ Épp próbálja elképzelni, belülről hogy nézhet ki a hely, amikor valami (vagy inkább valaki) megragadja a ruhája szélét. Egyből odafordul a gyerekhez és kissé ijedten lép egyet hátra. Hiába a tündéri jóság, mindenki tele van előítéletekkel, egy ilyen helyen pedig még kevésbé bízhat egyik ember a másikban. Avagy tündér az emberekben. Az ijedtség azonban hamar elillan, mert eszébe jut, hogy mégiscsak egy vézna kölyökről van szó, mellette pedig két erős férfi áll, így a legtöbb, amit veszíthet, talán az a néhány arany, ami az erszényét nyomja. Azt pedig már elcsenhette volna a kölyök mielőtt megszólítja, ehelyett még felhívta magára a figyelmet. Arról nem is beszélve, hogy hízelgő számára, hogy valaki végre felnőttnek nézi, sőt! Egyből "hölgyemnek" szólították, mintha valami nemes kisasszony volna. Mindez egyetlen szempillantás alatt megy végbe a tündér fejében, amit ő fel se fog igazán. A megérzésére hagyatkozva egy szelíd mosollyal karöltve veszi elő erszényét és előhúz belőle néhány aranyat. Látja ugyan Virion arckifejezését, de nem sokat törődik vele. A saját pénzét adja oda, ennélfogva azt tesz vele, amit szeretne. Ám mielőtt odaadná, így szól a kölyökhöz. *
– Szívesen adom, de nekem is szükségem lenne egy kis segítségre. Tudjátok, ki lakok Sárváros palotájában, ugye? * Állával a "palotára" bök. Időközben az is feltűnik neki, hogy a sarkon két másik gyerek is figyel, ezért használ többesszámot. Feltételezi, hogy együtt vannak – de ha nem is, többen többet tudhatnak. *
– Az érdekelne, hogy hogy néz ki belülről és milyen történetek keringenek körülötte az emberek között? Ki az a Krossniak és van bármi, amit tudnom kell róla? * Büszke magára, hogy ilyen szép kerek mondatokat sikerült megfogalmaznia és nem egyszerűen bepánikolt néhány utcagyerektől. Tény, hogy társai jelenléte sem ártott ehhez, de a lényeg, hogy most talán értékes információkat tudhatnak meg Krossniakról. *
284. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-08 01:24:19
Üzenet elküldve: 2023-11-08 01:24:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Arany a sárban//
//A fogadóban//
*Szerzeményeik birtokában érkeznek meg a fogadóhoz. Jenari a gnómfejek lóbálására kissé lesajnáló pillantásban részesül Lardeler részéről, de egyéb reakció nem érkezik a társaságtól.
Ettvallder is gazdagabb lett egy pengével. Sőt, a pult alól még egy extra nyíl is előkerül számára, ha már Jenari lecsapott a kirakatban lévőkre.
A trió végül könnyesnek aligha mondható búcsút vesz a többiektől és a warg leány vezérletével belépnek a fogadóba. Piszkos, ám tágas helyiség fogadja őket, mit kellemes, ám ritkás fáklyafény világít be. A levegő kissé áporodott, de még éppen, hogy nem kellemetlen. Köztük és a csapszék között néhány asztal helyezkedik csak el, a vendégsereglet is megszámlálható ujjaikon. A fogadó mentségére írandó, hogy korai órát választottak, ilyenkor még Sárváros népe sem önt fel úgy a garatra.
Velük szemben egy köpenybe és csuklyába burkolódzó alak tömi épp pipáját magányában, de nem fordul feléjük. Csak a dohányzsarátnok fedi fel borostás ábrázatát időről-időre.
Tőlük balra egy bajszos, kopaszodó férfi és egy óriásféle mulat igen jóízűen. Ők rögtön az ajtó felé fordulnak, hogy nagy hanggal köszöntsék az újonnan érkezőket. Természetesen a fehérnépeket kétszer. Látszik, égnek a vágytól, hogy megszólítsák őket, de egyelőre csak egymás között pusmognak.
A pultnál egy igen terjedelmes, vörös hajú, szeplőkkel gazdagon ellátott asszonyság törölgeti a korsókat egy kétes tisztasággal bíró ronggyal még maszatosabbra. Széles háta mögött egy púpos törpe pakolgat dobozokat igen serényen, látszólag mit sem törődve a vendégekkel.*
-Sör van, bor van, meg pálinka. Mindegyik tíz arany. Mi kéne? *Pillant rájuk végül a hájas csapos. A poharat elteszi, a rongyot pedig vállára csapja. Jókora tenyereit az pultra helyezve méri meg mindhármukat.
Larderer közben ledobja magát a legközelebbi asztalhoz. Elhúzza száját, miközben barátságtalanul körbekémlel a vendégtérben, majd megkeresi tekintetével Jenarit és Ettvalldert, hogy fojtott hangon szólítja meg őket.*
-Én nem iszom semmit. Főleg nem ilyen helyen. *Felsóhajt.*
-És ne feledjétek, nem mulatni vagyunk itt... A jelre várunk. Nemes atyám ilyenek húzták lámpavasra. *Undorodva biccent a fogadó népe felé, majd az asztalra könyököl. Szavaiból talán nem látszik izgatottsága, de lábai vadul rugóznak az asztal alatt. Keresett személyüknek egyelőre semmi nyoma.*
//Az utcán//
*A Dongnor vezette hármas nem lép a fogadóba, helyette a jóformán néptelen utcán marad. Virion keresztbe font karokkal biccent a férfi szavaira, jelezvén, hogy nincs kifogása a terv ellen. A látszólag több házból egybegyúrt "palota" nincs is túl messze tőlük, így ha közelebbről is megóhajtanák szemlélni, megtehetik. Ugyan napvilág van, de a sarokház szűk, rácsos ablakainak némelyikén fény árad ki. Jó néhány kéménnyel megtoldották az építményt - bizonyára nem könnyű kifűteni a hűvösebb évszakban.
Nem kell hozzá különösebb készség, hogy felmérhessék a bejáratokat. Egy főbejárat van és egy szekérbejáró. Utóbbi előtt most is egy szekér rostokol. Kocsisa ráérősen pipázgat a feljárón, talán bebocsájtást vár. Bármit is hoz, széles ponyvával van takarva. Kellő távolságra vannak, s nem is látja őket, de a kocsis jókora böffenése messze visszhangzik a házak között. Őr az utcán, vagy a bejáratoknál nem látszik.*
-Hé, hölgyem, nincs egy kis aranya ételre? *Egy kölyök lép Dänkihoz az egyik ház sarkának takarásából, finoman rángatva meg a lány lópokrócát. Fiatalnak látszik, de talán egy fejjel lehet kisebb a tündérnél. Koszos és sovány, ahogy az utcakölykök általában. Nem messze tőle két másik is bámészkodik; látszólag várva, milyen eredményre jut vezérük. Virion nem szól, csupán a leányra pillant borúsan. Tekintetéből olvasható, hogy jobbnak látná, ha a tündér elzavarná a pernahajdert mielőbb. Közben Dongnorhoz lép, hogy fojtott hangon megszólítsa.*
-Talán jobb lenne megvárni a jelet és a káoszt. Tudod, kiugrasztani a nyulat. De akár... Be is juthatnánk valahogy. *Előbb a főbejáratra, majd a szekérre pillant. Ötlettel nem rukkol elő, azt látszólag a párostól várja. Helyette homlokát ráncolva fürkészi Dongnort, hogy amaz vajon hogy dönt.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.08 01:28:08
//A fogadóban//
*Szerzeményeik birtokában érkeznek meg a fogadóhoz. Jenari a gnómfejek lóbálására kissé lesajnáló pillantásban részesül Lardeler részéről, de egyéb reakció nem érkezik a társaságtól.
Ettvallder is gazdagabb lett egy pengével. Sőt, a pult alól még egy extra nyíl is előkerül számára, ha már Jenari lecsapott a kirakatban lévőkre.
A trió végül könnyesnek aligha mondható búcsút vesz a többiektől és a warg leány vezérletével belépnek a fogadóba. Piszkos, ám tágas helyiség fogadja őket, mit kellemes, ám ritkás fáklyafény világít be. A levegő kissé áporodott, de még éppen, hogy nem kellemetlen. Köztük és a csapszék között néhány asztal helyezkedik csak el, a vendégsereglet is megszámlálható ujjaikon. A fogadó mentségére írandó, hogy korai órát választottak, ilyenkor még Sárváros népe sem önt fel úgy a garatra.
Velük szemben egy köpenybe és csuklyába burkolódzó alak tömi épp pipáját magányában, de nem fordul feléjük. Csak a dohányzsarátnok fedi fel borostás ábrázatát időről-időre.
Tőlük balra egy bajszos, kopaszodó férfi és egy óriásféle mulat igen jóízűen. Ők rögtön az ajtó felé fordulnak, hogy nagy hanggal köszöntsék az újonnan érkezőket. Természetesen a fehérnépeket kétszer. Látszik, égnek a vágytól, hogy megszólítsák őket, de egyelőre csak egymás között pusmognak.
A pultnál egy igen terjedelmes, vörös hajú, szeplőkkel gazdagon ellátott asszonyság törölgeti a korsókat egy kétes tisztasággal bíró ronggyal még maszatosabbra. Széles háta mögött egy púpos törpe pakolgat dobozokat igen serényen, látszólag mit sem törődve a vendégekkel.*
-Sör van, bor van, meg pálinka. Mindegyik tíz arany. Mi kéne? *Pillant rájuk végül a hájas csapos. A poharat elteszi, a rongyot pedig vállára csapja. Jókora tenyereit az pultra helyezve méri meg mindhármukat.
Larderer közben ledobja magát a legközelebbi asztalhoz. Elhúzza száját, miközben barátságtalanul körbekémlel a vendégtérben, majd megkeresi tekintetével Jenarit és Ettvalldert, hogy fojtott hangon szólítja meg őket.*
-Én nem iszom semmit. Főleg nem ilyen helyen. *Felsóhajt.*
-És ne feledjétek, nem mulatni vagyunk itt... A jelre várunk. Nemes atyám ilyenek húzták lámpavasra. *Undorodva biccent a fogadó népe felé, majd az asztalra könyököl. Szavaiból talán nem látszik izgatottsága, de lábai vadul rugóznak az asztal alatt. Keresett személyüknek egyelőre semmi nyoma.*
//Az utcán//
*A Dongnor vezette hármas nem lép a fogadóba, helyette a jóformán néptelen utcán marad. Virion keresztbe font karokkal biccent a férfi szavaira, jelezvén, hogy nincs kifogása a terv ellen. A látszólag több házból egybegyúrt "palota" nincs is túl messze tőlük, így ha közelebbről is megóhajtanák szemlélni, megtehetik. Ugyan napvilág van, de a sarokház szűk, rácsos ablakainak némelyikén fény árad ki. Jó néhány kéménnyel megtoldották az építményt - bizonyára nem könnyű kifűteni a hűvösebb évszakban.
Nem kell hozzá különösebb készség, hogy felmérhessék a bejáratokat. Egy főbejárat van és egy szekérbejáró. Utóbbi előtt most is egy szekér rostokol. Kocsisa ráérősen pipázgat a feljárón, talán bebocsájtást vár. Bármit is hoz, széles ponyvával van takarva. Kellő távolságra vannak, s nem is látja őket, de a kocsis jókora böffenése messze visszhangzik a házak között. Őr az utcán, vagy a bejáratoknál nem látszik.*
-Hé, hölgyem, nincs egy kis aranya ételre? *Egy kölyök lép Dänkihoz az egyik ház sarkának takarásából, finoman rángatva meg a lány lópokrócát. Fiatalnak látszik, de talán egy fejjel lehet kisebb a tündérnél. Koszos és sovány, ahogy az utcakölykök általában. Nem messze tőle két másik is bámészkodik; látszólag várva, milyen eredményre jut vezérük. Virion nem szól, csupán a leányra pillant borúsan. Tekintetéből olvasható, hogy jobbnak látná, ha a tündér elzavarná a pernahajdert mielőbb. Közben Dongnorhoz lép, hogy fojtott hangon megszólítsa.*
-Talán jobb lenne megvárni a jelet és a káoszt. Tudod, kiugrasztani a nyulat. De akár... Be is juthatnánk valahogy. *Előbb a főbejáratra, majd a szekérre pillant. Ötlettel nem rukkol elő, azt látszólag a párostól várja. Helyette homlokát ráncolva fürkészi Dongnort, hogy amaz vajon hogy dönt.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.08 01:28:08
283. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-06 19:37:40
Üzenet elküldve: 2023-11-06 19:37:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
* Nincs kielégítve kíváncsisága a másik csapat kapcsán. Reménye, hogy legalább Jenari tud valami információval szolgálni csapatról, kudarcba fulladt. *
~ Hát tényleg nem ismer itt senki senkit! ~ * Miközben homlokát ráncolja, úgy tűnhet, hogy elmélkedik, de valójában csak próbálja átgondolni, hogy a városőrséghez való csatlakozás jó ötlet volt-e vagy csupán puszta álom, amiből szép lassan felébred, miközben vészesen közelit az elkerülhetetlenhez, ami talán első és utolsó útja, ha esetleg valamit elrontana. Mikor Jenari megveregeti a hátát és bátorító szavakkal segíti, egyelőre minden kétség eltűnik, elvégre ö a tapasztaltabb, csak jobban tudja. Átérve a hídon csodálkozva keresi az őröket, akikről annyit hallott, hogy nem kevés összeg fejében engednek csak át akárkit. *
~ Nem is baj! Legalább nem kell az átkelésért fizetni, ki tudja mennyi aranyat. ~ * Követve a többieket nagyon hamar a feketepiacon találja magát, ahol óriási tömegtől alig lehet látni. Mikor meghallja a szerszámnövelő ital dolgát, nem tudja visszafogni nevetését, gyorsan arca elé emeli mind a két kezét nehogy jelenetet rendezzen. *
~ Látom az emberek mindent elkövetnek, hogy minden téren nagyobbak legyenek másoknál. ~ * A zsugorított gnómfejek látványától abbamarad a nevetése, csak egyik szemöldökét megemelve próbálja elképzelni, hogy egyáltalán milyen munkával jár ezt megcsinálni. Talán ha nem gnóm, hanem sötételf vagy ork lenne, egyből landolna egy pár az övére. Jobban szétnézve hamar a fegyverek mellett találja magát. Meg is pillant egy kardot a kirakat mélyén, ami emlékezteti valamire. Meg is nézi a súlyát és az élességét. Elégedetten oda is lép vele az eladóhoz. *
- Szeretném ezt a fattyú pengét, és ha még van, dobjon hozzá egy mérgezett nyílhegyet is! * Mindezt mélyhangon közölve, hogy még véletlenül se tűnjön ki az egyszerű csőcselék közül. Miután közlik vele az árát, kicsit a szívéhez kap, de kiszámol 115 aranyat , amit át is nyújt az árusnak egy könnycseppet elmorzsolva közben és remélve, hogy nem bánja meg a vásárlást. Az árut zsebre vágva visszamegy csapatához, menet közben egyik sikátorból még le is szólítja valaki. Itt már mind a két szemöldökét megemeli meglepettségében, de még a válaszadás előtt tovább tolják. Nem, mintha belement volna, de legalább megkímélték egy kellemetlen helyzettől. A fogadóhoz érve szomorúan hallja, hogy bizony az első kört ő állja. *
~ Hát persze... Ne legyen rongy sör! Mi vagyok, én sör mester?! Honnan tudjam mi a jó itt? ~ * Elindul a fogadós irányába, remélve, hogy a pultos csak ismeri az összes italt ebben a fogadóban. *
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.11.09 16:52:05, a következő indokkal:
Mindig olvasd vissza legalább egyszer a hozzászólásodat a végén, hogy a szavak a helyükre kerüljenek és kiszűrhesd az értelmetlenségeket. A homlokát senki sem ráncolja a kezeivel. Megy az kezek nélkül is! Vesszők még most is hiányoznak. Hallja két L, nem egy, ez a hiba többször is előfordult.
* Nincs kielégítve kíváncsisága a másik csapat kapcsán. Reménye, hogy legalább Jenari tud valami információval szolgálni csapatról, kudarcba fulladt. *
~ Hát tényleg nem ismer itt senki senkit! ~ * Miközben homlokát ráncolja, úgy tűnhet, hogy elmélkedik, de valójában csak próbálja átgondolni, hogy a városőrséghez való csatlakozás jó ötlet volt-e vagy csupán puszta álom, amiből szép lassan felébred, miközben vészesen közelit az elkerülhetetlenhez, ami talán első és utolsó útja, ha esetleg valamit elrontana. Mikor Jenari megveregeti a hátát és bátorító szavakkal segíti, egyelőre minden kétség eltűnik, elvégre ö a tapasztaltabb, csak jobban tudja. Átérve a hídon csodálkozva keresi az őröket, akikről annyit hallott, hogy nem kevés összeg fejében engednek csak át akárkit. *
~ Nem is baj! Legalább nem kell az átkelésért fizetni, ki tudja mennyi aranyat. ~ * Követve a többieket nagyon hamar a feketepiacon találja magát, ahol óriási tömegtől alig lehet látni. Mikor meghallja a szerszámnövelő ital dolgát, nem tudja visszafogni nevetését, gyorsan arca elé emeli mind a két kezét nehogy jelenetet rendezzen. *
~ Látom az emberek mindent elkövetnek, hogy minden téren nagyobbak legyenek másoknál. ~ * A zsugorított gnómfejek látványától abbamarad a nevetése, csak egyik szemöldökét megemelve próbálja elképzelni, hogy egyáltalán milyen munkával jár ezt megcsinálni. Talán ha nem gnóm, hanem sötételf vagy ork lenne, egyből landolna egy pár az övére. Jobban szétnézve hamar a fegyverek mellett találja magát. Meg is pillant egy kardot a kirakat mélyén, ami emlékezteti valamire. Meg is nézi a súlyát és az élességét. Elégedetten oda is lép vele az eladóhoz. *
- Szeretném ezt a fattyú pengét, és ha még van, dobjon hozzá egy mérgezett nyílhegyet is! * Mindezt mélyhangon közölve, hogy még véletlenül se tűnjön ki az egyszerű csőcselék közül. Miután közlik vele az árát, kicsit a szívéhez kap, de kiszámol 115 aranyat
, amit át is nyújt az árusnak egy könnycseppet elmorzsolva közben és remélve, hogy nem bánja meg a vásárlást. Az árut zsebre vágva visszamegy csapatához, menet közben egyik sikátorból még le is szólítja valaki. Itt már mind a két szemöldökét megemeli meglepettségében, de még a válaszadás előtt tovább tolják. Nem, mintha belement volna, de legalább megkímélték egy kellemetlen helyzettől. A fogadóhoz érve szomorúan hallja, hogy bizony az első kört ő állja. * ~ Hát persze... Ne legyen rongy sör! Mi vagyok, én sör mester?! Honnan tudjam mi a jó itt? ~ * Elindul a fogadós irányába, remélve, hogy a pultos csak ismeri az összes italt ebben a fogadóban. *
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.11.09 16:52:05, a következő indokkal:
Mindig olvasd vissza legalább egyszer a hozzászólásodat a végén, hogy a szavak a helyükre kerüljenek és kiszűrhesd az értelmetlenségeket. A homlokát senki sem ráncolja a kezeivel. Megy az kezek nélkül is! Vesszők még most is hiányoznak. Hallja két L, nem egy, ez a hiba többször is előfordult.
282. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-05 20:13:24
Üzenet elküldve: 2023-11-05 20:13:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
- Aha, jó tudni kölyök.
*Minden erejére szükség van, hogy ne forgassa szemeit a tényen, hogy az ő csapatába került az összes becsületes kis lovagocska. Kicsit sajnálja, hogy nem a késes férfit osztották be hozzá, úgy véli biztos lett volna miről beszélniük.
A fattyú kérdéseire csak homlokát ráncolja, s nyelvével fogsorát tisztítva nyer magának némi időt, hogy átgondolja mondandóját.*
- Ugyan honnan ismernénk őt, fattyú? Éppen annyira az új a pofája, mint itt mindenkié.
*Kicsit ő is sajnálja, hogy nem az orkot kapták, különösen azért, mert rühelli azokat az emberszerű bestiákat.*
- Hát figyelj, az orkok olyanok, mint az óriások. Erősek, szívósak, de lomhák és kurva buták. Nem olyan nehéz ellenfelek, csak más módon kell megközelíteni őket.
*Megrántja vállait.*
- Az ilyen kis nyegle senkik viszont ravaszak, nem lehet tudni mire számíts tőlük, emiatt sokszor veszélyesebbek is.
*Bátorítóan megveregeti Skyy lapockája környékét.*
- Szóval ne aggódj, biztos fog még meglepetéseket okozni.
*Lassan megérkeznek Sárváros züllött mocskába, ami ugyan nem rendíti meg, de számára sem szívderítő látvány. Mindaddig közömbös marad, amíg észre nem veszi a különleges portékákat.*
- Az az amire gondolok?
*Kérdezi lelkesen, s rögvest az egyik árushoz lép. Az artheniori piac szörnyen ingerszegény a számára, nem csoda, hogy felüdülés neki az itt látható portékák között válogatni. A minőséget leszámítva nagyon izgatottá válik, kicsit el is időzik a fegyverek vizsgálgatásával, miközben a két gnómfejet már övére is rögzíti.
Nehéz döntést kell hoznia, hiszen ha tehetné mindenből csipegetne, ám tényleg arany híján van, ezért kénytelen kompromisszumot kötni. Egy kis alkudozásba is belekezd, ahogy Wegtorenben tenné, de most nincs túl sok ideje rá, ezért kissé morgolódva számolja le a 279 aranyat. Kellemetlenül könnyű lett erszénye, de elégedetten pakolja el a mérgezett nyílhegyeket és tér vissza a többiekhez.*
- Nektek is be kellene ruházni erre.
*Kicsit meglengeti a derekára rögzített két fejet.*
- Ha kettő van, az szerencsét hoz.
*Wegtorenben ez is gyakori volt, igaz ott jellemzően törpefejeket viseltek az óriások, de a szükség órájában ez is megteszi, elvégre egy kutya a kettő.*
- Gyertek!
*Biccent a fogadó felé, amibe teljes természetességgel lép be, persze éberen figyelve azt, hogy egy szék vagy kés nem repül-e éppen feléjük.*
- Skyy, hozzál már nekünk egy-egy sört. De nehogy valami gusztustalan rongy sör legyen!
*Közben kinéz maguknak egy asztalt, ahova a lehető legkevesebb feltűnéssel lehuppanhatnak.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.11.05 20:16:57, a következő indokkal:
Kérésre.
- Aha, jó tudni kölyök.
*Minden erejére szükség van, hogy ne forgassa szemeit a tényen, hogy az ő csapatába került az összes becsületes kis lovagocska. Kicsit sajnálja, hogy nem a késes férfit osztották be hozzá, úgy véli biztos lett volna miről beszélniük.
A fattyú kérdéseire csak homlokát ráncolja, s nyelvével fogsorát tisztítva nyer magának némi időt, hogy átgondolja mondandóját.*
- Ugyan honnan ismernénk őt, fattyú? Éppen annyira az új a pofája, mint itt mindenkié.
*Kicsit ő is sajnálja, hogy nem az orkot kapták, különösen azért, mert rühelli azokat az emberszerű bestiákat.*
- Hát figyelj, az orkok olyanok, mint az óriások. Erősek, szívósak, de lomhák és kurva buták. Nem olyan nehéz ellenfelek, csak más módon kell megközelíteni őket.
*Megrántja vállait.*
- Az ilyen kis nyegle senkik viszont ravaszak, nem lehet tudni mire számíts tőlük, emiatt sokszor veszélyesebbek is.
*Bátorítóan megveregeti Skyy lapockája környékét.*
- Szóval ne aggódj, biztos fog még meglepetéseket okozni.
*Lassan megérkeznek Sárváros züllött mocskába, ami ugyan nem rendíti meg, de számára sem szívderítő látvány. Mindaddig közömbös marad, amíg észre nem veszi a különleges portékákat.*
- Az az amire gondolok?
*Kérdezi lelkesen, s rögvest az egyik árushoz lép. Az artheniori piac szörnyen ingerszegény a számára, nem csoda, hogy felüdülés neki az itt látható portékák között válogatni. A minőséget leszámítva nagyon izgatottá válik, kicsit el is időzik a fegyverek vizsgálgatásával, miközben a két gnómfejet már övére is rögzíti.
Nehéz döntést kell hoznia, hiszen ha tehetné mindenből csipegetne, ám tényleg arany híján van, ezért kénytelen kompromisszumot kötni. Egy kis alkudozásba is belekezd, ahogy Wegtorenben tenné, de most nincs túl sok ideje rá, ezért kissé morgolódva számolja le a 279 aranyat.
Kellemetlenül könnyű lett erszénye, de elégedetten pakolja el a mérgezett nyílhegyeket és tér vissza a többiekhez.* - Nektek is be kellene ruházni erre.
*Kicsit meglengeti a derekára rögzített két fejet.*
- Ha kettő van, az szerencsét hoz.
*Wegtorenben ez is gyakori volt, igaz ott jellemzően törpefejeket viseltek az óriások, de a szükség órájában ez is megteszi, elvégre egy kutya a kettő.*
- Gyertek!
*Biccent a fogadó felé, amibe teljes természetességgel lép be, persze éberen figyelve azt, hogy egy szék vagy kés nem repül-e éppen feléjük.*
- Skyy, hozzál már nekünk egy-egy sört. De nehogy valami gusztustalan rongy sör legyen!
*Közben kinéz maguknak egy asztalt, ahova a lehető legkevesebb feltűnéssel lehuppanhatnak.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.11.05 20:16:57, a következő indokkal:
Kérésre.
281. hozzászólás ezen a helyszínen: Sárváros
Üzenet elküldve: 2023-11-02 07:47:57
Üzenet elküldve: 2023-11-02 07:47:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Arany a sárban//
*Nagyobb vita nem alakul ki az idegenvezető és közte. Szerencsére. Még a tündérlány is talál magára egy célra tökéletes lópokrócot úgyhogy semmi se akadályozza őket, hogy elinduljanak. Út közben a cifra nevű kis társa felzárkózik mellé, hogy a tervről érdeklődjön. Amivel csak az a gond, hogy Arsenor-nak még nincs.*
-Egyelőre szeretném majd felmérni a helyet. Úgy jobban át lehet látni, hogy mire lehet számítani. Egy szekér elfér-e az úton, számíthatunk-e lovakra vagy ez az úr gyalog jár... Ilyenek. Mindenképp meglepetésből lenne a legalkalmasabb lecsapni. Ha majd tényleg mindenki menekül akkor remélhetőleg kisebb ellenállásra számíthatunk. Lehet a te feladatod lesz, hogy majd megszerezd a bizonyítékot amit kértek tőlünk.
*Végül is, a másiknál csak egy kis tőröcske volt, be is vallotta, hogy nem nagy harcos, az a Virion meg a késeivel biztos tud valamilyen fordulást okozni, saját magáról meg tudja, hogy ha kell, megállja a helyét a harcban. A csonthídon átérve bár igyekszik nem mutatni, de ideges lesz. Ez a bűn városa. A zsugorított gnómfejek láttán el is borzad. Nem akarja tudni, hogy honnan szerezték az alapanyagot. Mikor pedig valami félvér megszólítja az elhangzottaktól fülig vörösödik.*
-Öhm...Nincs rá szükségem...Mármint...Úgy értem viszlát!
*El tudna süllyedni ott helyben. És ő a csapat vezetője. De ki csinál ilyet, hogy letámadja az embert ilyesmivel? Egyáltalán ki gondolná, hogy van olyan aki hasonló dolgokat árul. A kikötőieknek is vannak bajok a fejükben. Örül is neki mikor végre kiérnek onnan a piacról és elérik az említett fogadót. A javaslatokat megfontolja, de végül marad a saját elképzelésénél.*
-Előtte én ránéznék arra a palotára. Nehogy majd ott lepődjünk meg egy addig észre nem vett hátsókapu miatt vagy ilyesmi.
*Nagyobb vita nem alakul ki az idegenvezető és közte. Szerencsére. Még a tündérlány is talál magára egy célra tökéletes lópokrócot úgyhogy semmi se akadályozza őket, hogy elinduljanak. Út közben a cifra nevű kis társa felzárkózik mellé, hogy a tervről érdeklődjön. Amivel csak az a gond, hogy Arsenor-nak még nincs.*
-Egyelőre szeretném majd felmérni a helyet. Úgy jobban át lehet látni, hogy mire lehet számítani. Egy szekér elfér-e az úton, számíthatunk-e lovakra vagy ez az úr gyalog jár... Ilyenek. Mindenképp meglepetésből lenne a legalkalmasabb lecsapni. Ha majd tényleg mindenki menekül akkor remélhetőleg kisebb ellenállásra számíthatunk. Lehet a te feladatod lesz, hogy majd megszerezd a bizonyítékot amit kértek tőlünk.
*Végül is, a másiknál csak egy kis tőröcske volt, be is vallotta, hogy nem nagy harcos, az a Virion meg a késeivel biztos tud valamilyen fordulást okozni, saját magáról meg tudja, hogy ha kell, megállja a helyét a harcban. A csonthídon átérve bár igyekszik nem mutatni, de ideges lesz. Ez a bűn városa. A zsugorított gnómfejek láttán el is borzad. Nem akarja tudni, hogy honnan szerezték az alapanyagot. Mikor pedig valami félvér megszólítja az elhangzottaktól fülig vörösödik.*
-Öhm...Nincs rá szükségem...Mármint...Úgy értem viszlát!
*El tudna süllyedni ott helyben. És ő a csapat vezetője. De ki csinál ilyet, hogy letámadja az embert ilyesmivel? Egyáltalán ki gondolná, hogy van olyan aki hasonló dolgokat árul. A kikötőieknek is vannak bajok a fejükben. Örül is neki mikor végre kiérnek onnan a piacról és elérik az említett fogadót. A javaslatokat megfontolja, de végül marad a saját elképzelésénél.*
-Előtte én ránéznék arra a palotára. Nehogy majd ott lepődjünk meg egy addig észre nem vett hátsókapu miatt vagy ilyesmi.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 347-366