Arthenior - Sayqueves Rezidencia
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 15 (281. - 300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1432-1451
300. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-24 18:58:35
Üzenet elküldve: 2018-02-24 18:58:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Felvételi//
*Meglepetten veszi át a papírost Aleimordtól. Nem igazán tudja, mi az, és hogy azzal neki mit kellene csinálnia, vagy hogy egyáltalán jár neki ilyesmi. Szerencsére olvasni azért tud, így átfutja az irományt. Nem igazán tudja, miért van erre szükség, biztos valami városi dolog ez is, mindenesetre el fogja tenni az irományt. Az meg sem fordul a fejében, hogy esetleg alá is kellene írnia. Sosem volt még szerződése, semmi olyasmit nem tett, ami miatt szükséges lett volna. Így hát miután végig olvasta, gondosan összehajtja, s jobb híján egyelőre az övébe tűzi. Majd elteszi, ha végzett, vagyis ha már biztosan nem lesz szükség a jelenlétére. Nem mintha most olyan sok vizet zavarna, vagy annyira kellene, de hát sosem lehet tudni. Meg az is előfordulhat, hogy miután befejezte a tárgyalást Aleimord a két úrral, esetleg megbeszélné az utazás részleteit is.*
*Meglepetten veszi át a papírost Aleimordtól. Nem igazán tudja, mi az, és hogy azzal neki mit kellene csinálnia, vagy hogy egyáltalán jár neki ilyesmi. Szerencsére olvasni azért tud, így átfutja az irományt. Nem igazán tudja, miért van erre szükség, biztos valami városi dolog ez is, mindenesetre el fogja tenni az irományt. Az meg sem fordul a fejében, hogy esetleg alá is kellene írnia. Sosem volt még szerződése, semmi olyasmit nem tett, ami miatt szükséges lett volna. Így hát miután végig olvasta, gondosan összehajtja, s jobb híján egyelőre az övébe tűzi. Majd elteszi, ha végzett, vagyis ha már biztosan nem lesz szükség a jelenlétére. Nem mintha most olyan sok vizet zavarna, vagy annyira kellene, de hát sosem lehet tudni. Meg az is előfordulhat, hogy miután befejezte a tárgyalást Aleimord a két úrral, esetleg megbeszélné az utazás részleteit is.*
299. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-23 23:23:28
Üzenet elküldve: 2018-02-23 23:23:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Nem tudom.
*Válaszol a nőnek őszintén.*
- Nem voltak ilyen terveim, csak azt tudtam, hogy nem akarom Nairadát belekeverni. Eljátsszuk, hogy szegény, vagy elajándékozza mindenét? Beszéltünk róla, én képtelen lennék megtenni ezt vele. Mit szólt volna hozzá az apja? Nem hagyhatom, hogy baja essen, lehet, hogy a szíve fáj, de megvan minden ujja.
*A hangjából őszinte féltés lehet kihallani.*
- De a húgomat meg kellett mentenem. Ő a húgom! Végignéztem, ahogyan felnő, mesét olvastam neki, hogy el tudjon aludni és kizavartam a szekrényből a szörnyeket. Csak az járt a fejemben, hogy meg kell őt védenem.
~Túl sok személyt akarsz megvédeni.~
- Nem tudom.
*Válaszol a nőnek őszintén.*
- Nem voltak ilyen terveim, csak azt tudtam, hogy nem akarom Nairadát belekeverni. Eljátsszuk, hogy szegény, vagy elajándékozza mindenét? Beszéltünk róla, én képtelen lennék megtenni ezt vele. Mit szólt volna hozzá az apja? Nem hagyhatom, hogy baja essen, lehet, hogy a szíve fáj, de megvan minden ujja.
*A hangjából őszinte féltés lehet kihallani.*
- De a húgomat meg kellett mentenem. Ő a húgom! Végignéztem, ahogyan felnő, mesét olvastam neki, hogy el tudjon aludni és kizavartam a szekrényből a szörnyeket. Csak az járt a fejemben, hogy meg kell őt védenem.
~Túl sok személyt akarsz megvédeni.~
298. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-23 19:33:02
Üzenet elküldve: 2018-02-23 19:33:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Felvételi//
*A közben eléjük kerülő italból Aleimord aprót kortyol, a poharat pedig az asztalra helyezi.
Darenahr biztosan félreértette az elfet, hiszen Aleimord egy szót sem szólt fizetésről. Az, hogy valaki itt lakhat nála, étkezhet, tisztálkodhat, kap egy saját laboratóriumot minden felszereléssel - amivel a tündér valószínűleg a saját érdekeit is szolgálja majd, nem csak a nemesét - bizony elég fizetés kell, hogy legyen.*
- Először javaslom, hogy írjuk meg a szerződést. Elnézést.
*Azzal feláll és eltűnik, majd pár perc múlva néhány lappal, tollal és tintával ér vissza. Leül a szoba másik végébe egy olyan asztalhoz, ahol nem kell kitörnie a derekát írás közben. Úgy tűnik, hogy az egyik szerződés már kész van, és a másikról is néhány dolog hiányzik csak, amit gyorsan kitölt, majd átnyújt a nőnek és az elfnek.*
- Ne haragudjon Ydriss, az elmúlt napok történései miatt teljesen elfelejtettem.
*Mindkét szerződésen a már korábban megbeszélt dolgok szerepelnek.*
*A közben eléjük kerülő italból Aleimord aprót kortyol, a poharat pedig az asztalra helyezi.
Darenahr biztosan félreértette az elfet, hiszen Aleimord egy szót sem szólt fizetésről. Az, hogy valaki itt lakhat nála, étkezhet, tisztálkodhat, kap egy saját laboratóriumot minden felszereléssel - amivel a tündér valószínűleg a saját érdekeit is szolgálja majd, nem csak a nemesét - bizony elég fizetés kell, hogy legyen.*
- Először javaslom, hogy írjuk meg a szerződést. Elnézést.
*Azzal feláll és eltűnik, majd pár perc múlva néhány lappal, tollal és tintával ér vissza. Leül a szoba másik végébe egy olyan asztalhoz, ahol nem kell kitörnie a derekát írás közben. Úgy tűnik, hogy az egyik szerződés már kész van, és a másikról is néhány dolog hiányzik csak, amit gyorsan kitölt, majd átnyújt a nőnek és az elfnek.*
- Ne haragudjon Ydriss, az elmúlt napok történései miatt teljesen elfelejtettem.
*Mindkét szerződésen a már korábban megbeszélt dolgok szerepelnek.*
297. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-23 15:38:30
Üzenet elküldve: 2018-02-23 15:38:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az étkezőben várja meg Aleimordot, addig megeszi a kenyeret, amit korábban megkent magának vajjal. Még a kávéjára is jut ideje, de amint a csészét az asztalra teszi, Aleimord vissza is tér a papírral.
Amint kézbe veszi, kényelmesebben ül hátrébb a széken, s a támlának dőlve olvassa el. Mikor végzett, ölébe engedi kezeit a levéllel együtt. Mindig kedves bájos arca, most kifejezéstelen, pillantása hűvösebb, mint bármikor ezelőtt.*
~Már akkor el kellett volna kérnem…~
- Ha nem toppanok be, kit vettél volna el, hogy kihúzzon a bajból Alei? *Szegezi a kérdést a férfinak, mert az biztos, hogy ő most nagyon kapóra jött, de nagyon kíváncsi az észjárására a férfinak, hogyan próbált volna kibújni a hurokból, ha gyakorlatilag a megérkezésének körülményei nem ezüst tálcán nyújtják Alei felé a megoldást.*
*Az étkezőben várja meg Aleimordot, addig megeszi a kenyeret, amit korábban megkent magának vajjal. Még a kávéjára is jut ideje, de amint a csészét az asztalra teszi, Aleimord vissza is tér a papírral.
Amint kézbe veszi, kényelmesebben ül hátrébb a széken, s a támlának dőlve olvassa el. Mikor végzett, ölébe engedi kezeit a levéllel együtt. Mindig kedves bájos arca, most kifejezéstelen, pillantása hűvösebb, mint bármikor ezelőtt.*
~Már akkor el kellett volna kérnem…~
- Ha nem toppanok be, kit vettél volna el, hogy kihúzzon a bajból Alei? *Szegezi a kérdést a férfinak, mert az biztos, hogy ő most nagyon kapóra jött, de nagyon kíváncsi az észjárására a férfinak, hogyan próbált volna kibújni a hurokból, ha gyakorlatilag a megérkezésének körülményei nem ezüst tálcán nyújtják Alei felé a megoldást.*
296. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-23 15:37:04
Üzenet elküldve: 2018-02-23 15:37:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Felvételi//
*A közönség meg sem szólal Vokka előadása alatt, nyilvánvalóan a tudása lenyűgözte őket. Legyen ez akár az alkímiára, akár a mese kitalálására vonatkozó. Magától értetődő módon Aleimord is érdeklődést mutat az alkimista tudása iránt. Fel is ajánlja, hogy belakhat egy szobát, amennyiben segíti a ház körül tevékenykedőknek.*
-Örömmel elfogadom ezt a felajánlást. Remélem az hogy szolgálhatom kegyelmedet, mindkettőnk számára gyümölcsöző lesz. ~Főleg akkor ha megfelelő ellátást kapok. Az ingyen étel- ital természetes, de akár saját szolgák is futkározhatnak majd körülöttem.~
-Nem tudom van-e a házban alkimista labor. Én olyan helyen szeretném berendezni ami a birtok egy nyugodt részén található. Ha a házban van csak rá lehetőség, akkor a tetőtérben. A szobám pedig lehetne minél közelebb ehhez a helyiséghez. A megfelelő bútorokat és ezközöket, azután tudom megmondani, hogy láttam hova tehetem őket. ~Egy igényes faragással díszített gardrób az egyik sarokban. A másikban egy egyedileg elkészített éjjeli szekrény. Kell hely a legkiválóbb italoknak is. Pár festmény ami egy kisebb ház árával ér fel és majdnem meg is lennénk.~
-Ha lenne olyan kedves és az egyik inasát utasítaná, hogy mutassa meg mik a lehetőségek, örömömre szolgálna minél előbb kiválasztani a helyet.
*A közönség meg sem szólal Vokka előadása alatt, nyilvánvalóan a tudása lenyűgözte őket. Legyen ez akár az alkímiára, akár a mese kitalálására vonatkozó. Magától értetődő módon Aleimord is érdeklődést mutat az alkimista tudása iránt. Fel is ajánlja, hogy belakhat egy szobát, amennyiben segíti a ház körül tevékenykedőknek.*
-Örömmel elfogadom ezt a felajánlást. Remélem az hogy szolgálhatom kegyelmedet, mindkettőnk számára gyümölcsöző lesz. ~Főleg akkor ha megfelelő ellátást kapok. Az ingyen étel- ital természetes, de akár saját szolgák is futkározhatnak majd körülöttem.~
-Nem tudom van-e a házban alkimista labor. Én olyan helyen szeretném berendezni ami a birtok egy nyugodt részén található. Ha a házban van csak rá lehetőség, akkor a tetőtérben. A szobám pedig lehetne minél közelebb ehhez a helyiséghez. A megfelelő bútorokat és ezközöket, azután tudom megmondani, hogy láttam hova tehetem őket. ~Egy igényes faragással díszített gardrób az egyik sarokban. A másikban egy egyedileg elkészített éjjeli szekrény. Kell hely a legkiválóbb italoknak is. Pár festmény ami egy kisebb ház árával ér fel és majdnem meg is lennénk.~
-Ha lenne olyan kedves és az egyik inasát utasítaná, hogy mutassa meg mik a lehetőségek, örömömre szolgálna minél előbb kiválasztani a helyet.
295. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-21 21:22:18
Üzenet elküldve: 2018-02-21 21:22:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- A hazugság sosem vezet jóra, és ebben a helyzetben nincs is értelme.
*Rázza meg kelletlenül a fejét. Az jár a fejében, amit Nairada mondott azon az éjszaka, mikor az ujjára húzza a gyűrűt.*
~A házasság egy papír. Csak egy papír.~
- Kaptam, persze.
*Bólint határozottam, majd mikor a lány azt kéri, hogy mutassa meg feláll, és egyúttal magához veszi a könyvét is. Azt becsúsztatja a legközelebbi könyvespolc egyik üres helyére, majd felmegy a szobájába. Ott belenyúl az egyik fiókba, és kiveszi az összehajtogatott papírt. Ha a nő nem jön utána, akkor visszamegy az étkezőbe. Mindenesetre ahol megtalálja, ott adja a kezébe.*
- A hazugság sosem vezet jóra, és ebben a helyzetben nincs is értelme.
*Rázza meg kelletlenül a fejét. Az jár a fejében, amit Nairada mondott azon az éjszaka, mikor az ujjára húzza a gyűrűt.*
~A házasság egy papír. Csak egy papír.~
- Kaptam, persze.
*Bólint határozottam, majd mikor a lány azt kéri, hogy mutassa meg feláll, és egyúttal magához veszi a könyvét is. Azt becsúsztatja a legközelebbi könyvespolc egyik üres helyére, majd felmegy a szobájába. Ott belenyúl az egyik fiókba, és kiveszi az összehajtogatott papírt. Ha a nő nem jön utána, akkor visszamegy az étkezőbe. Mindenesetre ahol megtalálja, ott adja a kezébe.*
294. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-21 20:44:05
Üzenet elküldve: 2018-02-21 20:44:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Felvételi//
- Én elfogadok egy pohárral, köszönöm!
*Leül a kanapéra, és próbálja lehető legelőkelőbb modorát előszedni, mert hát az biztos imponál egy vagyonos elfnél, de még így sem tűnik különbnek egy jobb módú közembernél.
Ha egy nemes kérdez, illik cifrán válaszolni, főleg ha azon a leendő állása múlik az embernek... Vagy jelen esetben tündérnek. Nem árt, ha kicsit kiszínezzük a dolgokat, kicsit megfűszerezzük egy kis kalanddal, mellyel egy paraszt egyszerű életútjából is könyvbe illő kalandot lehet varázsolni. Nos, Vokattä él is ezzel az eszközzel. Talán a teremben mindenki, de Darenahr biztosan hátradől a kanapén, kíváncsi tekintetét a férfire szegezi és úgy várja, mi fog ebből kisülni. A probléma csak annyi, hogy talán túlontúl színes is lett. Érdekesnek érdekes, csak éppen azt nem lehet eldönteni, melyik fele igaz, és melyik nem.
Mikor a végére ér a rövidke és természetesen valóságos történetnek, elismerően bólint egyet Darenahr, addigra már az italát is elfogyasztotta.
Végül Vokattä mégis megnyeri munkaadóját - akár a történetével, akár nem. Sőt, még az is felajánlásra kerül, hogy mindent állnak helyette; felszerelést, eszközöket...*
~Vagy nagyon gazdag, vagy nagyon hülye. Miért érné meg bárkinek is, hogy pár varázsitalért cserébe kisebb vagyont ad ki egy idegenért, és még meg is fizeti a munkáját? Nemesek...! Néha gondolkodhatnának is.~
- Én elfogadok egy pohárral, köszönöm!
*Leül a kanapéra, és próbálja lehető legelőkelőbb modorát előszedni, mert hát az biztos imponál egy vagyonos elfnél, de még így sem tűnik különbnek egy jobb módú közembernél.
Ha egy nemes kérdez, illik cifrán válaszolni, főleg ha azon a leendő állása múlik az embernek... Vagy jelen esetben tündérnek. Nem árt, ha kicsit kiszínezzük a dolgokat, kicsit megfűszerezzük egy kis kalanddal, mellyel egy paraszt egyszerű életútjából is könyvbe illő kalandot lehet varázsolni. Nos, Vokattä él is ezzel az eszközzel. Talán a teremben mindenki, de Darenahr biztosan hátradől a kanapén, kíváncsi tekintetét a férfire szegezi és úgy várja, mi fog ebből kisülni. A probléma csak annyi, hogy talán túlontúl színes is lett. Érdekesnek érdekes, csak éppen azt nem lehet eldönteni, melyik fele igaz, és melyik nem.
Mikor a végére ér a rövidke és természetesen valóságos történetnek, elismerően bólint egyet Darenahr, addigra már az italát is elfogyasztotta.
Végül Vokattä mégis megnyeri munkaadóját - akár a történetével, akár nem. Sőt, még az is felajánlásra kerül, hogy mindent állnak helyette; felszerelést, eszközöket...*
~Vagy nagyon gazdag, vagy nagyon hülye. Miért érné meg bárkinek is, hogy pár varázsitalért cserébe kisebb vagyont ad ki egy idegenért, és még meg is fizeti a munkáját? Nemesek...! Néha gondolkodhatnának is.~
293. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-21 19:55:39
Üzenet elküldve: 2018-02-21 19:55:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Felvételi//
*Csendben áll a helyén, gondolatai az út körül forognak. Elvégre hallgatózni továbbra sem szép dolog, és nem olyan ügyeket tárgyalnak ki, amik rá tartoznának. Ha meg valamiért mégis kellene, akkor biztos szólnak majd neki.
Addig is átgondolja, mire lehet szükségük egy erdei út során, és persze próbálja felidézni, amit a mágusok hollétéről hallhatott. Ha más nem, amikor egyszer talán eljut a piacra, akkor kérdezősködik egy kicsit.
Ahelre és a lovakra is rá fog férni, hogy kimozduljanak egy kicsit, mielőtt túlságosan ellustulnának. Nem az ácsingózáshoz, és a körülkerített városi birtokokhoz vannak szokva. Az egy dolog, hogy Mogyi elég sokat volt istállóban, amíg például az északi kitérőjét kellett megejtenie, de az is épp eléggé megviselte. Most meg megint naphosszat csak ácsorog, erre még ki kell majd találnia valamit.*
*Csendben áll a helyén, gondolatai az út körül forognak. Elvégre hallgatózni továbbra sem szép dolog, és nem olyan ügyeket tárgyalnak ki, amik rá tartoznának. Ha meg valamiért mégis kellene, akkor biztos szólnak majd neki.
Addig is átgondolja, mire lehet szükségük egy erdei út során, és persze próbálja felidézni, amit a mágusok hollétéről hallhatott. Ha más nem, amikor egyszer talán eljut a piacra, akkor kérdezősködik egy kicsit.
Ahelre és a lovakra is rá fog férni, hogy kimozduljanak egy kicsit, mielőtt túlságosan ellustulnának. Nem az ácsingózáshoz, és a körülkerített városi birtokokhoz vannak szokva. Az egy dolog, hogy Mogyi elég sokat volt istállóban, amíg például az északi kitérőjét kellett megejtenie, de az is épp eléggé megviselte. Most meg megint naphosszat csak ácsorog, erre még ki kell majd találnia valamit.*
292. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-21 15:28:35
Üzenet elküldve: 2018-02-21 15:28:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Télikert//
*Jólesik neki kibeszélni, ami nyomasztja. Furcsa fordulata a sorsnak, hogy éppen egy barbár férfi az, aki meghallgatja őt, s mi több, mintha megértené. Felé pillant, mikor a férfi mellé lép. *
- De, igen. Lehet… megértem, hogy féltett, de nem tehetek róla, ha majd megfulladtam tőle.
*Igazat ad Uhnnak, de valahol most már kezdi megérteni apját is.
~ Vagy már előre látta, ha kiteszem a lábam, azzal csak galibát galibára halmozok majd.~
Enged a szelíd vezetésnek, így visszaül a kanapéra. Mikor értelmet nyernek Uhn szavai, szíve hevesebben kezd verni, de az érzés keserédes. *
- Én… én, nem is tudom, mit mondhatnék. *Lesüti szemeit.*
- Uhn, a szépség mulandó. *Pillant újra a férfira.* és az önzetlenségem okozza a vesztemet. Láthatod, mire mentem vele.
*Majd suttogón folytatja.*
- Nem akarhatod ezt magadnak.
*Maga sem tudja mit szeretne, de azt igen, hogy mit nem szeretne. Nem szeretné magával rántani ebbe az összekavart mindenségbe a férfit. Az utóbbi napokban semmi másra nem vágyott, csak hogy mágiát tanulhasson, de most ez is eltörpül amellett, hogy kikászálódjon ebből a helyzetből, amit csak magának köszönhet.*
*Jólesik neki kibeszélni, ami nyomasztja. Furcsa fordulata a sorsnak, hogy éppen egy barbár férfi az, aki meghallgatja őt, s mi több, mintha megértené. Felé pillant, mikor a férfi mellé lép. *
- De, igen. Lehet… megértem, hogy féltett, de nem tehetek róla, ha majd megfulladtam tőle.
*Igazat ad Uhnnak, de valahol most már kezdi megérteni apját is.
~ Vagy már előre látta, ha kiteszem a lábam, azzal csak galibát galibára halmozok majd.~
Enged a szelíd vezetésnek, így visszaül a kanapéra. Mikor értelmet nyernek Uhn szavai, szíve hevesebben kezd verni, de az érzés keserédes. *
- Én… én, nem is tudom, mit mondhatnék. *Lesüti szemeit.*
- Uhn, a szépség mulandó. *Pillant újra a férfira.* és az önzetlenségem okozza a vesztemet. Láthatod, mire mentem vele.
*Majd suttogón folytatja.*
- Nem akarhatod ezt magadnak.
*Maga sem tudja mit szeretne, de azt igen, hogy mit nem szeretne. Nem szeretné magával rántani ebbe az összekavart mindenségbe a férfit. Az utóbbi napokban semmi másra nem vágyott, csak hogy mágiát tanulhasson, de most ez is eltörpül amellett, hogy kikászálódjon ebből a helyzetből, amit csak magának köszönhet.*
291. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-21 14:01:07
Üzenet elküldve: 2018-02-21 14:01:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem szeretne olyan sokat várni, ennek a végére mihamarabb pontot kellene tenni. *
- Rendben, szerintem is kezdjük úgy.
*A nagy rohanásban egy nagyon fontos dolog mellett elsiklott, amire csak az esküvő utáni nap eszmélt. Addig annyira el volt azzal, hogy segítsen, aztán pedig a bánatával, hogy rá sem kérdezett.*
- Amikor Aleniát elrabolták, kaptál zsaroló levelet? Vagy valami kézzelfoghatót?
*Biztos benne hogy igen, másképp honnan tudták volna, mi a teendő.*
- Szeretném látni.
*Jelenti ki, mert ha le is maradt róla akkor, most már bőven bele van keverve annyira, hogy igenis megmutassák neki. ~Elvégre a felesége vagyok, vagy… valami olyasmi.~
Sőt, szinte felháborító, hogy a segítségét kérték úgy, hogy nem adták a kezébe. Mindemellett tudja ő maga is, hogy a segíteni akarás sodorta ebbe a butaságba, így aligha lehetne csak Aleimordot hibáztatni a kialakult helyzetért.*
*Nem szeretne olyan sokat várni, ennek a végére mihamarabb pontot kellene tenni. *
- Rendben, szerintem is kezdjük úgy.
*A nagy rohanásban egy nagyon fontos dolog mellett elsiklott, amire csak az esküvő utáni nap eszmélt. Addig annyira el volt azzal, hogy segítsen, aztán pedig a bánatával, hogy rá sem kérdezett.*
- Amikor Aleniát elrabolták, kaptál zsaroló levelet? Vagy valami kézzelfoghatót?
*Biztos benne hogy igen, másképp honnan tudták volna, mi a teendő.*
- Szeretném látni.
*Jelenti ki, mert ha le is maradt róla akkor, most már bőven bele van keverve annyira, hogy igenis megmutassák neki. ~Elvégre a felesége vagyok, vagy… valami olyasmi.~
Sőt, szinte felháborító, hogy a segítségét kérték úgy, hogy nem adták a kezébe. Mindemellett tudja ő maga is, hogy a segíteni akarás sodorta ebbe a butaságba, így aligha lehetne csak Aleimordot hibáztatni a kialakult helyzetért.*
290. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-20 20:21:49
Üzenet elküldve: 2018-02-20 20:21:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Felvételi//
*Ydriss nem válaszol, így Aleimord automatikusan úgy veszi, hogy a lány megértette a dolgokat. Persze később biztosan alaposabban meg kell ezt beszélniük, főleg, ha Alenia a házasság után sem kerül vissza.*
~Adok majd én nektek!~
*Már csak a miértek érdeklik. Miért jó ez valakinek? Nairadát akarták? Ki akarták semmizni? Egyszerű bosszú? De nem érti, hogy mégis kinek ártathatott volna, az üzletelésen és Nairada csókjainak élvezésén kívül nem sok mindent követett el, amiért más haragos lehet.*
~Az örökség?~
*Valószínűleg jobb, ha ezen nem agyal, csak még mérgesebb lesz, talán a végén a tündért is elijeszti. Nem tenne jót az üzletnek.
A kereskedő is hátrébb lép, az elf pedig már nem bírja nézni ezt a sok ácsorgó alakot.*
- Kérem, üljenek le!
*Mutat körbe, majd kényelmesen helyet foglal, reméli, hogy legalább a tündér is így tesz.*
- Kérnek valamit? Csak bátran! Ajánlom a Cray'ra ház borait, kiváló minőség!
*Ha kérnek valamit, az egyik szolgáló - fiatal emberlány - fordul egyet, és aranyszínű tálcán teszi le a kávézóasztalra a kért italokat, esetleg ételt, majd meghajlással ura felé távozik.
Sosem hallott még olyan országról, amiről a tündér beszél, pedig él már egy ideje, és sok minden látott, hallott.*
- Nagyon érdekes a története Vokattä.
~Már amennyi igaz volt belőle. Ó, az üzleti ügyekben mennyit használják az ilyesmit!~
- Adok magának egy esélyt, ha úgy látom, hogy megfelel a szakértelme, akkor huzamosabb ideig is igényt tartanék még a szolgáltatásaira. Az udvaromban sok a mágiát tanulni vágyó személy. Főként az elmére ható italok kellenének, esetleg személyi testőreinknek pár, amitől... hatékonyabbak lesznek.
~A történtek után kelleni is fog.~
- Ha igényt tart rá, akkor kaphat egy szobát itt a Rezidencián. Természetesen mindent használhat. Szól, hogy mire van szüksége, és beszerezzük. Kap egy saját labort, amint összeírta, hogy mire van szüksége.
*Ydriss nem válaszol, így Aleimord automatikusan úgy veszi, hogy a lány megértette a dolgokat. Persze később biztosan alaposabban meg kell ezt beszélniük, főleg, ha Alenia a házasság után sem kerül vissza.*
~Adok majd én nektek!~
*Már csak a miértek érdeklik. Miért jó ez valakinek? Nairadát akarták? Ki akarták semmizni? Egyszerű bosszú? De nem érti, hogy mégis kinek ártathatott volna, az üzletelésen és Nairada csókjainak élvezésén kívül nem sok mindent követett el, amiért más haragos lehet.*
~Az örökség?~
*Valószínűleg jobb, ha ezen nem agyal, csak még mérgesebb lesz, talán a végén a tündért is elijeszti. Nem tenne jót az üzletnek.
A kereskedő is hátrébb lép, az elf pedig már nem bírja nézni ezt a sok ácsorgó alakot.*
- Kérem, üljenek le!
*Mutat körbe, majd kényelmesen helyet foglal, reméli, hogy legalább a tündér is így tesz.*
- Kérnek valamit? Csak bátran! Ajánlom a Cray'ra ház borait, kiváló minőség!
*Ha kérnek valamit, az egyik szolgáló - fiatal emberlány - fordul egyet, és aranyszínű tálcán teszi le a kávézóasztalra a kért italokat, esetleg ételt, majd meghajlással ura felé távozik.
Sosem hallott még olyan országról, amiről a tündér beszél, pedig él már egy ideje, és sok minden látott, hallott.*
- Nagyon érdekes a története Vokattä.
~Már amennyi igaz volt belőle. Ó, az üzleti ügyekben mennyit használják az ilyesmit!~
- Adok magának egy esélyt, ha úgy látom, hogy megfelel a szakértelme, akkor huzamosabb ideig is igényt tartanék még a szolgáltatásaira. Az udvaromban sok a mágiát tanulni vágyó személy. Főként az elmére ható italok kellenének, esetleg személyi testőreinknek pár, amitől... hatékonyabbak lesznek.
~A történtek után kelleni is fog.~
- Ha igényt tart rá, akkor kaphat egy szobát itt a Rezidencián. Természetesen mindent használhat. Szól, hogy mire van szüksége, és beszerezzük. Kap egy saját labort, amint összeírta, hogy mire van szüksége.
289. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-20 19:04:20
Üzenet elküldve: 2018-02-20 19:04:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Felvételi//
*Miután Alemiord bemutatkozott, legalább abban biztos lehet, hogy mondja a nevét. Sok mese regél arról, milyen válogatott módszerekkel tanították meg az egyszerű népnek a hűbérúr nevét, ha nem tudta megjegyezni. Az elf is ilyennek tűnt, mint ha megfagyott volna körülötte a levegő. Ydriss és Darenahr is mintha hátrébb lépnének egy lépést, hogy ne rájuk szegeződjön a pillantása. A tündér is megtehetné ugyanezt, de Synmira említésére, meghűl benne a vér.*
~Na még pont jól jönne ide pár bolond varázsló. Nell valamelyik túlbuzgó barátja elégtételt akar venni valami vélt sérelem miatt és képes lenne megtámadni. Köszönöm én nagyon jól megleszek itt a házban. Ha még engedélyt is kapna bárki a belépésre, nem hiszem hogy kárt merne tenni a berendezésben.~
*Ezt az aggályt kár lenne megosztani bárkivel is, nem az ő dolguk. Önként biztos nem fog jelentkezni egy olyan csapatba akik találkoznak velük. Attól pedig kifejezetten émelyeg, hogy neki kellene mutatni oda az utat. Pár aranytallérért senki sem kockáztatja az életét. Jobb az ilyenről hallgatni. Ha nem tudják, hogy menjenek oda, majd felfogadnak valami révészt aki átkíséri őket a mocsáron.*
-Voltam egy-két helyen. *Mondja feleletként a nemes kérdésére. Kényesen kerülve az előbb szóba hozott témát.*
-Nos nagyapámtól tanultam az alapokat. Az ő sokrétű tudása terelt erre az útra. Mikor némi tudásra tettem szert akkor elindultam dél- délnyugat irányába, át a tengeren. Ahogy az ottani emberek nevezik, a Báj és a Bámulat országa. Azért kapta ezt a nevet, mert az ottani nép mindenkivel kedves, külsőségekre nagyon sokat adnak. Hogy mi a neve ennek a országnak itt Artheniorban, azt nem tudom, sosem jártam utána. *Jobb ezt tisztázni mielőtt bárki rákérdezne a nem létező ország pontos helyzetére. Az hogy járt-e ott vagy sem lényegtelen, de előnyösebb komolyabb világlátott tündérként feltüntetni önmagát, mint amilyennek most látszik.*
-Ott találtam rá az első komolyabb munkaadómra Kont von Ambartra. Ő is olyan úriember volt mint amilyennek ön tűnik. A gyengék és elesettek védelmezője, az ártatlan nők megsegítője. Ugyanakkor néha nem ártott neki is segíteni, legfőképpen egy-egy párbaj alkalmával. Egy barna varázsital ahhoz, hogy gyorsabb legyen, egy másik sárga hogy pontosan oda találjon a kard ahova kell. Nem volt ezzel probléma, mindenki használta ezeket a dolgokat, csak persze nem hencegtek vele. A lovag házában laktam, ott csináltam a bájitalokat, de mindenféle fogadásra már nem mentem el, az nem az én világom. Von Ambart rendes ember volt, ugyanakkor nem tudta felméri saját erejét. Hiába mondtam neki, hogy nem úgy kellene bizonyítania a bátorságát, hogy puszta kézzel, vért nélkül nekiugrik egy medvének. Hiába adtam neki a legjobb piros varázsitalt amit csak készíteni tudtam akkor, nem sok esélye volt szerencsétlennek. Én meg nézhettem másik munka után.
*Kis hatásszünet után, folytatja élet történetét, hogy mindenkinek legyen ideje megsajnálni a meg sem született lovagot.*
-Másik igen emlékezetes történet, kissé északabbra tehát nekünk nyugatra Burdoa városában volt. Nem túl nagy település, lehet hogy a térképeken sincs rajta. Ugyanakkor az eper amit a hozzá tartozó földeken termelnek, az mennyei. Ezt bizton állíthatom, hiszen volt lehetőségem többször is megtapasztalni. Ott találkoztam Mulk Illarral. Sötételf létére sok társasági elfoglaltsága volt és társai legtöbbször gazdag unatkozó asszonyok voltak. Mulk bőbeszédű volt, úgy tudta forgatni a szavakat, hogy a legtöbb nőt meggyőzte vele. Hogy mindenkit meggyőzzön, ahhoz kellett az én szaktudásom. Amíg a szolgálatában álltam, addig leginkább a fehér bájitalból kellett sokat csinálnom. Bizton állíthatom, hogy jól csináltam a dolgom, mert az erszényem mindig tele volt. Azokat az időket sosem feledem. Életem talán legnyugodtabb része volt. Az egyetlen probléma akkor ütötte fel a fejét, mikor szerelembe esett egy nincstelen lány által. Úgy gondolta majd az addig összeszedett pénzből el élnek öreg koruk végéig. Nagy sajnálatomra ekkor véget vetett a tivornyáknak. Akarom mondani a változatos szórakozással tarkított esteknek. Beletörődve sorsomba tovább álltam egy közeli birtokra.
*Köhécselve megtisztítja torkát egy pohár italt keresve. Közben remélve, hogy bámulatos beszámolója hallatán, valaki megkínálja egy igazán finom nedűvel.*
-Amit még érdemes meg említeni az az előbb említett hely. Ez egy kis birtok, de a tulajdonosa nem más mint a híres gróf Eneffi Fris Ingal. Biztosan halottak önök is róla, hatalmas befolyással rendelkezett egy időben. Ez még az előtt volt, hogy a szomszédos Eeyr hívőkkel nézet eltérése lett volna bizonyos felsőbb hatalmak kérdésében. Eneffi kisasszony szolgálatában senkitől nem kellett tartanom, kizárólag önmagától az elf grófnőtől. Nagyon jól megfizetett azt meg kell hagyni. Valószínűleg dupláját kaptam annak amit más kapott volna. Nem hiába volt arra felé nekem hírem. Ennek az ára azonban az egész napot felölelő munka volt. Seregét ellátni nem volt egy tündérre szabott feladat, de valahogy megoldottan. Mikor megfenyegetett, akkor rájöttem, hogy alvásra igazából nincs is szükségem. Ekkor kezdtem gyanakodni arra, hogy nem ép elméjű a hölgy. Ezen gyanakvás akkor vált valóra mikor hordószám hozatta a fekete varázsitalhoz tartozó alapanyagokat. Elképedve fogadtam, hogy én lennék a mészáros az ő vágóhídján, ami nem volt éppen dicsőítő feladat számomra. No ekkor mindenfélével próbálkoztam, hogy eltűnjek abból a házból, ami addigra jól érezhetően a börtönömmé vált. Egyik alkalommal, mikor az örök által kevésbé védett szomszédos erdőbe mentem egy mondva csinált ürüggyel, miszerint erősebbé tehetem az ital hatását, sikerült kereket oldanom. Ezt azért mondom el önnek, ha netán hasonló tervei lennének, a riválisai megzabolázására, azt nem vállalom el.
Nos ezután szülőházamig szaladtam vissza, remélve hogy ott senki nem zaklat. Tervem bejött ezidáig. Most itt vagyok, mert szeretnék újból egy becsületre méltó és mélyen tisztelt munkaadó szolgálatába állni mint ön.
*Vokka kihúzza magát mondandója végére. A látszat most a legfontosabb. A lényeges dolgokat meg később is el tudja titkolni.*
-Remélem ön is megosztja velem, mi lenne a dolgom a házban, és milyen varázsitalok készítésére gondolt elsősorban mikor feladta a hirdetést egy magam fajta szakember számára.
*Körbenéz a mellette álló arcokon, hátha talál olyat akit meggyőzött a meséje. Jó lenne egyből egy támogató személyt találni. Ezen feladatra Ydriss lenne a legalkalmasabb, hiszem biztos tudja, mivel lehet a ház urának kedvében járni.*
A hozzászólás írója (Vokattä Lunderlon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.20 19:11:17
*Miután Alemiord bemutatkozott, legalább abban biztos lehet, hogy mondja a nevét. Sok mese regél arról, milyen válogatott módszerekkel tanították meg az egyszerű népnek a hűbérúr nevét, ha nem tudta megjegyezni. Az elf is ilyennek tűnt, mint ha megfagyott volna körülötte a levegő. Ydriss és Darenahr is mintha hátrébb lépnének egy lépést, hogy ne rájuk szegeződjön a pillantása. A tündér is megtehetné ugyanezt, de Synmira említésére, meghűl benne a vér.*
~Na még pont jól jönne ide pár bolond varázsló. Nell valamelyik túlbuzgó barátja elégtételt akar venni valami vélt sérelem miatt és képes lenne megtámadni. Köszönöm én nagyon jól megleszek itt a házban. Ha még engedélyt is kapna bárki a belépésre, nem hiszem hogy kárt merne tenni a berendezésben.~
*Ezt az aggályt kár lenne megosztani bárkivel is, nem az ő dolguk. Önként biztos nem fog jelentkezni egy olyan csapatba akik találkoznak velük. Attól pedig kifejezetten émelyeg, hogy neki kellene mutatni oda az utat. Pár aranytallérért senki sem kockáztatja az életét. Jobb az ilyenről hallgatni. Ha nem tudják, hogy menjenek oda, majd felfogadnak valami révészt aki átkíséri őket a mocsáron.*
-Voltam egy-két helyen. *Mondja feleletként a nemes kérdésére. Kényesen kerülve az előbb szóba hozott témát.*
-Nos nagyapámtól tanultam az alapokat. Az ő sokrétű tudása terelt erre az útra. Mikor némi tudásra tettem szert akkor elindultam dél- délnyugat irányába, át a tengeren. Ahogy az ottani emberek nevezik, a Báj és a Bámulat országa. Azért kapta ezt a nevet, mert az ottani nép mindenkivel kedves, külsőségekre nagyon sokat adnak. Hogy mi a neve ennek a országnak itt Artheniorban, azt nem tudom, sosem jártam utána. *Jobb ezt tisztázni mielőtt bárki rákérdezne a nem létező ország pontos helyzetére. Az hogy járt-e ott vagy sem lényegtelen, de előnyösebb komolyabb világlátott tündérként feltüntetni önmagát, mint amilyennek most látszik.*
-Ott találtam rá az első komolyabb munkaadómra Kont von Ambartra. Ő is olyan úriember volt mint amilyennek ön tűnik. A gyengék és elesettek védelmezője, az ártatlan nők megsegítője. Ugyanakkor néha nem ártott neki is segíteni, legfőképpen egy-egy párbaj alkalmával. Egy barna varázsital ahhoz, hogy gyorsabb legyen, egy másik sárga hogy pontosan oda találjon a kard ahova kell. Nem volt ezzel probléma, mindenki használta ezeket a dolgokat, csak persze nem hencegtek vele. A lovag házában laktam, ott csináltam a bájitalokat, de mindenféle fogadásra már nem mentem el, az nem az én világom. Von Ambart rendes ember volt, ugyanakkor nem tudta felméri saját erejét. Hiába mondtam neki, hogy nem úgy kellene bizonyítania a bátorságát, hogy puszta kézzel, vért nélkül nekiugrik egy medvének. Hiába adtam neki a legjobb piros varázsitalt amit csak készíteni tudtam akkor, nem sok esélye volt szerencsétlennek. Én meg nézhettem másik munka után.
*Kis hatásszünet után, folytatja élet történetét, hogy mindenkinek legyen ideje megsajnálni a meg sem született lovagot.*
-Másik igen emlékezetes történet, kissé északabbra tehát nekünk nyugatra Burdoa városában volt. Nem túl nagy település, lehet hogy a térképeken sincs rajta. Ugyanakkor az eper amit a hozzá tartozó földeken termelnek, az mennyei. Ezt bizton állíthatom, hiszen volt lehetőségem többször is megtapasztalni. Ott találkoztam Mulk Illarral. Sötételf létére sok társasági elfoglaltsága volt és társai legtöbbször gazdag unatkozó asszonyok voltak. Mulk bőbeszédű volt, úgy tudta forgatni a szavakat, hogy a legtöbb nőt meggyőzte vele. Hogy mindenkit meggyőzzön, ahhoz kellett az én szaktudásom. Amíg a szolgálatában álltam, addig leginkább a fehér bájitalból kellett sokat csinálnom. Bizton állíthatom, hogy jól csináltam a dolgom, mert az erszényem mindig tele volt. Azokat az időket sosem feledem. Életem talán legnyugodtabb része volt. Az egyetlen probléma akkor ütötte fel a fejét, mikor szerelembe esett egy nincstelen lány által. Úgy gondolta majd az addig összeszedett pénzből el élnek öreg koruk végéig. Nagy sajnálatomra ekkor véget vetett a tivornyáknak. Akarom mondani a változatos szórakozással tarkított esteknek. Beletörődve sorsomba tovább álltam egy közeli birtokra.
*Köhécselve megtisztítja torkát egy pohár italt keresve. Közben remélve, hogy bámulatos beszámolója hallatán, valaki megkínálja egy igazán finom nedűvel.*
-Amit még érdemes meg említeni az az előbb említett hely. Ez egy kis birtok, de a tulajdonosa nem más mint a híres gróf Eneffi Fris Ingal. Biztosan halottak önök is róla, hatalmas befolyással rendelkezett egy időben. Ez még az előtt volt, hogy a szomszédos Eeyr hívőkkel nézet eltérése lett volna bizonyos felsőbb hatalmak kérdésében. Eneffi kisasszony szolgálatában senkitől nem kellett tartanom, kizárólag önmagától az elf grófnőtől. Nagyon jól megfizetett azt meg kell hagyni. Valószínűleg dupláját kaptam annak amit más kapott volna. Nem hiába volt arra felé nekem hírem. Ennek az ára azonban az egész napot felölelő munka volt. Seregét ellátni nem volt egy tündérre szabott feladat, de valahogy megoldottan. Mikor megfenyegetett, akkor rájöttem, hogy alvásra igazából nincs is szükségem. Ekkor kezdtem gyanakodni arra, hogy nem ép elméjű a hölgy. Ezen gyanakvás akkor vált valóra mikor hordószám hozatta a fekete varázsitalhoz tartozó alapanyagokat. Elképedve fogadtam, hogy én lennék a mészáros az ő vágóhídján, ami nem volt éppen dicsőítő feladat számomra. No ekkor mindenfélével próbálkoztam, hogy eltűnjek abból a házból, ami addigra jól érezhetően a börtönömmé vált. Egyik alkalommal, mikor az örök által kevésbé védett szomszédos erdőbe mentem egy mondva csinált ürüggyel, miszerint erősebbé tehetem az ital hatását, sikerült kereket oldanom. Ezt azért mondom el önnek, ha netán hasonló tervei lennének, a riválisai megzabolázására, azt nem vállalom el.
Nos ezután szülőházamig szaladtam vissza, remélve hogy ott senki nem zaklat. Tervem bejött ezidáig. Most itt vagyok, mert szeretnék újból egy becsületre méltó és mélyen tisztelt munkaadó szolgálatába állni mint ön.
*Vokka kihúzza magát mondandója végére. A látszat most a legfontosabb. A lényeges dolgokat meg később is el tudja titkolni.*
-Remélem ön is megosztja velem, mi lenne a dolgom a házban, és milyen varázsitalok készítésére gondolt elsősorban mikor feladta a hirdetést egy magam fajta szakember számára.
*Körbenéz a mellette álló arcokon, hátha talál olyat akit meggyőzött a meséje. Jó lenne egyből egy támogató személyt találni. Ezen feladatra Ydriss lenne a legalkalmasabb, hiszem biztos tudja, mivel lehet a ház urának kedvében járni.*
A hozzászólás írója (Vokattä Lunderlon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.20 19:11:17
288. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-19 22:53:44
Üzenet elküldve: 2018-02-19 22:53:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Felvételi//
*Aleimordot kissé lemaradva, de követi egy fegyveres is. Jól megnézi magának Darenahr, és elég gyorsan megállapítja, hogy ő még annyira sem mozoghat előkelő körökben, mint aki fogadta őket. Az imént belépő férfival ellentétben Ydriss, ha kinézetre nem is, viselkedésben valamennyire hasonlít az ilyen félékre. Hogy nevezhetné őket? Urak? Nem, a legtöbbnek az udvariaskodás csak nagy színjáték, többre tart egy módos kocsmárost. Igazából ő bennük nem lát mást, mint potenciális pénzszerzési lehetőséget.
Viszont az északi férfi legalább olyan gyorsan távozik is, mint ahogy beviharzott az előcsarnokba.
Míg Aleimord a másikkal beszél, kicsit hátrébb lép, de azért fél füllel hallgatja a beszélgetést, már csak a kíváncsiságból is.*
~Oh, ezek szerint alkimista. Az jó. Mármint nekem biztosan, ha ügyesen be tudom hálózni.~
*Ajka alig látható mosolyra húzódik, de egyébként csak csendben vár, amíg rákerül a sor.*
A hozzászólás írója (Darenahr Vemriss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.19 22:53:56
*Aleimordot kissé lemaradva, de követi egy fegyveres is. Jól megnézi magának Darenahr, és elég gyorsan megállapítja, hogy ő még annyira sem mozoghat előkelő körökben, mint aki fogadta őket. Az imént belépő férfival ellentétben Ydriss, ha kinézetre nem is, viselkedésben valamennyire hasonlít az ilyen félékre. Hogy nevezhetné őket? Urak? Nem, a legtöbbnek az udvariaskodás csak nagy színjáték, többre tart egy módos kocsmárost. Igazából ő bennük nem lát mást, mint potenciális pénzszerzési lehetőséget.
Viszont az északi férfi legalább olyan gyorsan távozik is, mint ahogy beviharzott az előcsarnokba.
Míg Aleimord a másikkal beszél, kicsit hátrébb lép, de azért fél füllel hallgatja a beszélgetést, már csak a kíváncsiságból is.*
~Oh, ezek szerint alkimista. Az jó. Mármint nekem biztosan, ha ügyesen be tudom hálózni.~
*Ajka alig látható mosolyra húzódik, de egyébként csak csendben vár, amíg rákerül a sor.*
A hozzászólás írója (Darenahr Vemriss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.19 22:53:56
287. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-19 14:43:08
Üzenet elküldve: 2018-02-19 14:43:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Már nem várakozók//
//Natalayda//
*Hallgatja a lány szavait, s csodálatos alakját amint felpattan, majd fel le járkál.*
~Végül is hadd beszélje ki magából ami bántja.~
*Meglepődik amikor Natalayda élete keserűségéről beszél. Miként tévedt el, ki húzta ki a bajból. Még apjáról is említést tesz.*
-Natalayda, nem lehetséges az, hogy pont az apja által maga köré vont burok sodorta ekkora bajba? Ugyanis ha apja enged az ön kéréseinek, lehet még otthon lenne. De ne vegye ezt kérem, sértésnek. Én sem vagyok itt a városban túl rég óta. Kóboroltam, napokig éheztem, de megérte...
*Ekkor már ő sem bírja ki ülve. Érzi ez az a pillanat amikor ténylegesen színt kell vallania.*
-ugyanis megismerkedtem egy igen igézően szép szemű, és gyönyörű leányzóval. Aki nem kisebb erényét mutatta meg nekem, az önzetlenséget. Máig csodálom ezt. Még akkor is, ha a szívem szakad belé. Mert igen, életemben első ízben vagyok szerelmes, még ha ez éppen olyan őrültségnek hangzik, mint egy álesküvő.
*Natalayda mellé lép, és ha nem ütközik akadályba megfogja a kezét, és visszavezeti az ülőalkalmatossághoz.*
//Natalayda//
*Hallgatja a lány szavait, s csodálatos alakját amint felpattan, majd fel le járkál.*
~Végül is hadd beszélje ki magából ami bántja.~
*Meglepődik amikor Natalayda élete keserűségéről beszél. Miként tévedt el, ki húzta ki a bajból. Még apjáról is említést tesz.*
-Natalayda, nem lehetséges az, hogy pont az apja által maga köré vont burok sodorta ekkora bajba? Ugyanis ha apja enged az ön kéréseinek, lehet még otthon lenne. De ne vegye ezt kérem, sértésnek. Én sem vagyok itt a városban túl rég óta. Kóboroltam, napokig éheztem, de megérte...
*Ekkor már ő sem bírja ki ülve. Érzi ez az a pillanat amikor ténylegesen színt kell vallania.*
-ugyanis megismerkedtem egy igen igézően szép szemű, és gyönyörű leányzóval. Aki nem kisebb erényét mutatta meg nekem, az önzetlenséget. Máig csodálom ezt. Még akkor is, ha a szívem szakad belé. Mert igen, életemben első ízben vagyok szerelmes, még ha ez éppen olyan őrültségnek hangzik, mint egy álesküvő.
*Natalayda mellé lép, és ha nem ütközik akadályba megfogja a kezét, és visszavezeti az ülőalkalmatossághoz.*
286. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-19 14:27:34
Üzenet elküldve: 2018-02-19 14:27:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Jól van, ha az őszinteség nem válik be, várunk egy telet vagy kettőt, majd bejelented, hogy nem jön össze a dolog, és így neked nem oké. Persze akkor neked kell intézned.
*Mondjuk belegondolni, hogy ez milyen hosszú lesz... mire ezt kijátsszák rengeteg idő. Sőt, újabb rosszindulatú pletykák keringenek majd róluk, legalábbis Aleimordoról biztosan. De akkor végre elveheti Nairadát, és mivel a lány csak félig el, nem lesz feltűnő a dolog.*
- Sokkal gyorsabb lenne, ha valamelyikünk szülei kiverné a balhét. Az én apám szava sokat érne, főnemes, csak hát kitagadott, szóval nem sokat számít.
*Más lehetőség jelenleg nem jut az eszébe, Aleimord pedig még mindig az őszinteség mellett maradna, mint hogy hazudjanak.*
- Jól van, ha az őszinteség nem válik be, várunk egy telet vagy kettőt, majd bejelented, hogy nem jön össze a dolog, és így neked nem oké. Persze akkor neked kell intézned.
*Mondjuk belegondolni, hogy ez milyen hosszú lesz... mire ezt kijátsszák rengeteg idő. Sőt, újabb rosszindulatú pletykák keringenek majd róluk, legalábbis Aleimordoról biztosan. De akkor végre elveheti Nairadát, és mivel a lány csak félig el, nem lesz feltűnő a dolog.*
- Sokkal gyorsabb lenne, ha valamelyikünk szülei kiverné a balhét. Az én apám szava sokat érne, főnemes, csak hát kitagadott, szóval nem sokat számít.
*Más lehetőség jelenleg nem jut az eszébe, Aleimord pedig még mindig az őszinteség mellett maradna, mint hogy hazudjanak.*
285. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-19 14:06:12
Üzenet elküldve: 2018-02-19 14:06:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Kenegeti a kenyeret, de nem harap bele. Inkább a tejeskávéért nyúl, azt forgatja a kezében.*
~Akkor így maradunk.~
*Visszhangzik a fejében, aztán csak elképed, hogy milyen könnyed mosollyal képes ilyesmiről beszélni a férfi.*
- Igen, valóban. *Mi mást mondhatna. Valóban van hátulütője, de ez nem vigasztalja.*
- Apám ki van zárva. Ha csak nem fogadunk fel valakit. Ő volna a legboldogabb, ha nemes férjet fognék. Esetleg anyám… vele talán… *Összeszorul a torka, amikor végigfut rajta, hogy levelet kellene írnia, vagy hazamennie, amit nem szeretne.*
~Ha ez otthon kiderül… Mondhatnánk, hogy terméketlen vagyok… ahhoz viszont idő kell, hogy kiderüljön. Ennél gyorsabban kellene letudni.~
- A terméketlenség túl időigényes, és magam cáfolnám majd meg, ha mégis gyermekem lenne egykor. * Leteszi a csészét.* És, ez csak az egyik probléma Alei. Terméketlenségre hivatkozva felbontjuk, aztán elveszel egy fél-elfet? *Ezt tartja a legrosszabb verziónak. Ebből volna csak igazán botrány. Már ha ez számít.*
- Inkább mondjuk, hogy te vagy terméketlen, és aztán már nem fog számítani, hogy fél-elf a feleséged. *Forgatja visszájára, legalábbis számára ez így logikusabb.*
*Kenegeti a kenyeret, de nem harap bele. Inkább a tejeskávéért nyúl, azt forgatja a kezében.*
~Akkor így maradunk.~
*Visszhangzik a fejében, aztán csak elképed, hogy milyen könnyed mosollyal képes ilyesmiről beszélni a férfi.*
- Igen, valóban. *Mi mást mondhatna. Valóban van hátulütője, de ez nem vigasztalja.*
- Apám ki van zárva. Ha csak nem fogadunk fel valakit. Ő volna a legboldogabb, ha nemes férjet fognék. Esetleg anyám… vele talán… *Összeszorul a torka, amikor végigfut rajta, hogy levelet kellene írnia, vagy hazamennie, amit nem szeretne.*
~Ha ez otthon kiderül… Mondhatnánk, hogy terméketlen vagyok… ahhoz viszont idő kell, hogy kiderüljön. Ennél gyorsabban kellene letudni.~
- A terméketlenség túl időigényes, és magam cáfolnám majd meg, ha mégis gyermekem lenne egykor. * Leteszi a csészét.* És, ez csak az egyik probléma Alei. Terméketlenségre hivatkozva felbontjuk, aztán elveszel egy fél-elfet? *Ezt tartja a legrosszabb verziónak. Ebből volna csak igazán botrány. Már ha ez számít.*
- Inkább mondjuk, hogy te vagy terméketlen, és aztán már nem fog számítani, hogy fél-elf a feleséged. *Forgatja visszájára, legalábbis számára ez így logikusabb.*
284. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-19 11:49:47
Üzenet elküldve: 2018-02-19 11:49:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Már nem várakozók//
*Csendesen várakozik a háttérben, Aleimordnak egy apró bólintással jelzi, hogy ott fog maradni, nem megy sehova a lány. Ennyit a piacról. Az őt érintő feltételezés roppant hízelgő, de majdnem hangosan is kibukik belőle az azonnal felmerülő kérdés. Melyik erdőt? Élete első öt évtizedében ugyan nem egyszer átlépte a falu határát, de sosem ment a fákon túl lakók területeire. Velük is csak a kis táborhelyen találkozott, most meg... az élet tele van meglepetésekkel. Habár ha belegondol, ki más szervezhetné meg egy erdei utat a rezidencia lakói közül... talán még mindig a rőt hajúval van a legjobb esély a biztonságos útra. Leküzdi az ingert, hogy ironikusan elmosolyodjon.
Synmira. A név ismerősen cseng, de honnan is? Ó igen, amikor a mágia tanulás lehetőségeinek próbált utánajárni, akkor merült fel ez a név. A hol vannak azok a mágusok kérdésig viszont valahogy sosem jutott el a beszélgetés, hiszen többnyire az egyéb lehetőségekre terelődött a szó. Elvégre nem olyan nagy baj, ha nem csak egy út áll nyitva előtte. A végén meg megint egy teljesen váratlan fordulatot vett a lány élete.
Az istenek ajándékai. Egy pillanatra eszébe jut, mi mindennek mondaná ezért a mélységi. De annak az ösvénynek már vége, zsákutca volt. Gondolatait hamar visszatereli az utazás kérdésére.
Persze ahhoz előbb tudnia kell majd a pontos helyet, ahova menniük kell, és hogy hány fővel kell számolnia. Egyedül gyorsabban haladna, de ha ott is be kell majd mutatni a civilizációs formaságokat, úgy nem árt, ha egy beszédesebb kísérőt is adnak mellé. Majd életben tartja valahogy az illetőt.*
*Csendesen várakozik a háttérben, Aleimordnak egy apró bólintással jelzi, hogy ott fog maradni, nem megy sehova a lány. Ennyit a piacról. Az őt érintő feltételezés roppant hízelgő, de majdnem hangosan is kibukik belőle az azonnal felmerülő kérdés. Melyik erdőt? Élete első öt évtizedében ugyan nem egyszer átlépte a falu határát, de sosem ment a fákon túl lakók területeire. Velük is csak a kis táborhelyen találkozott, most meg... az élet tele van meglepetésekkel. Habár ha belegondol, ki más szervezhetné meg egy erdei utat a rezidencia lakói közül... talán még mindig a rőt hajúval van a legjobb esély a biztonságos útra. Leküzdi az ingert, hogy ironikusan elmosolyodjon.
Synmira. A név ismerősen cseng, de honnan is? Ó igen, amikor a mágia tanulás lehetőségeinek próbált utánajárni, akkor merült fel ez a név. A hol vannak azok a mágusok kérdésig viszont valahogy sosem jutott el a beszélgetés, hiszen többnyire az egyéb lehetőségekre terelődött a szó. Elvégre nem olyan nagy baj, ha nem csak egy út áll nyitva előtte. A végén meg megint egy teljesen váratlan fordulatot vett a lány élete.
Az istenek ajándékai. Egy pillanatra eszébe jut, mi mindennek mondaná ezért a mélységi. De annak az ösvénynek már vége, zsákutca volt. Gondolatait hamar visszatereli az utazás kérdésére.
Persze ahhoz előbb tudnia kell majd a pontos helyet, ahova menniük kell, és hogy hány fővel kell számolnia. Egyedül gyorsabban haladna, de ha ott is be kell majd mutatni a civilizációs formaságokat, úgy nem árt, ha egy beszédesebb kísérőt is adnak mellé. Majd életben tartja valahogy az illetőt.*
283. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-18 20:53:04
Üzenet elküldve: 2018-02-18 20:53:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Már nem várakozók//
//Uhn//
* Hangokat hall, az ajtó felől, mire kinyitja könnyáztatta szemeit. Egy két könnycsepp csak lassan szánkázik, lefelé miközben meg is pihen orcáján. Kicsit homályosan, de meglátja az alakot, aki éppen felé tart, bár a mozgásából Uhnnak gondolja, de pislog párat, s megtörli szemeit. Most már látja is, hogy Uhn az, s szomorkásan rámosolyog.*
- Kedves, hogy ezt gondolod. *A férfi érintésére kicsit felé billenti fejét.* de most kicsit bután érzem magam. Segítettem valakin, de magammal jól kitoltam. *Sóhajt egy mélyet.*
- Még csak pár napja vagyok itt. *Keserédesen felnevet, hangjába némi gúny költözik.* Pár nap a városban, és kényszerházasságot kötöttem egy idegen lány megmentéséért, egy idegennel. * Ömlenek belőle a szavak. * Igaza volt apámnak, hogy nem engedett sehová. Csak bajba sodrom magam. *Eszébe jut, hogy a minap még el is tévedt. Felpattan ültéből, s apró léptekkel járkálni kezd. Oda-vissza, oda-vissza.*
- Képes voltam még eltévedni is ebben az átkozott városban. El sem hiszem, hogy vagyok még mindig életben. Borzasztó nagy szerencsém volt. Segítettek visszatalálni… ha nincs az a férfi, most feküdhetnék egy sikátorban, meggyalázva, megcsonkítva… vagy… vagy...
*Ki tudja mi lett volna, ha nem segít rajta az a furcsa sárga szemű férfi? ~Talán neki volt igaza. A város nem nekem való.~ Késő bánat.*
- Pedig csak szabadságra vágytam, és most megint, majdnem minden ugyan olyan. *De csak majdnem. Azért tudja ő legbelül, valahol nagyon-nagyon mélyen, hogy ez a helyzet még mindig jobb, mint ami elől eljött. Talán ha kialussza, felszínre is eljut.
Megáll egy növény előtt, s ujjával végigsimít a hosszú levélen.*
A hozzászólás írója (Natalayda Mozecka) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.18 21:01:51
//Uhn//
* Hangokat hall, az ajtó felől, mire kinyitja könnyáztatta szemeit. Egy két könnycsepp csak lassan szánkázik, lefelé miközben meg is pihen orcáján. Kicsit homályosan, de meglátja az alakot, aki éppen felé tart, bár a mozgásából Uhnnak gondolja, de pislog párat, s megtörli szemeit. Most már látja is, hogy Uhn az, s szomorkásan rámosolyog.*
- Kedves, hogy ezt gondolod. *A férfi érintésére kicsit felé billenti fejét.* de most kicsit bután érzem magam. Segítettem valakin, de magammal jól kitoltam. *Sóhajt egy mélyet.*
- Még csak pár napja vagyok itt. *Keserédesen felnevet, hangjába némi gúny költözik.* Pár nap a városban, és kényszerházasságot kötöttem egy idegen lány megmentéséért, egy idegennel. * Ömlenek belőle a szavak. * Igaza volt apámnak, hogy nem engedett sehová. Csak bajba sodrom magam. *Eszébe jut, hogy a minap még el is tévedt. Felpattan ültéből, s apró léptekkel járkálni kezd. Oda-vissza, oda-vissza.*
- Képes voltam még eltévedni is ebben az átkozott városban. El sem hiszem, hogy vagyok még mindig életben. Borzasztó nagy szerencsém volt. Segítettek visszatalálni… ha nincs az a férfi, most feküdhetnék egy sikátorban, meggyalázva, megcsonkítva… vagy… vagy...
*Ki tudja mi lett volna, ha nem segít rajta az a furcsa sárga szemű férfi? ~Talán neki volt igaza. A város nem nekem való.~ Késő bánat.*
- Pedig csak szabadságra vágytam, és most megint, majdnem minden ugyan olyan. *De csak majdnem. Azért tudja ő legbelül, valahol nagyon-nagyon mélyen, hogy ez a helyzet még mindig jobb, mint ami elől eljött. Talán ha kialussza, felszínre is eljut.
Megáll egy növény előtt, s ujjával végigsimít a hosszú levélen.*
A hozzászólás írója (Natalayda Mozecka) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.18 21:01:51
282. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-18 16:45:12
Üzenet elküldve: 2018-02-18 16:45:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Már nem várakozók//
//Natalayda//
*Látván nem ő az egyetlen aki Aleimorddal akar tárgyalni, inkább elindul ki a levegőre.*
~Rám fér. Lehűti egy kicsit azt a forró fejemet!~
*Kiutat keresve teljesen elveszik. Talál egy kis ajtót, azon kilép. Ha jól látja, ez valami télikert lehet. Lassan sétál végig az úton. Ám ha, magányra vágyott csalódnia kell. Natalayda ott pityereg egy ülőalkalmatosságon.*
-Elnézést, nem zavarni szeretnék. Csak én is gondolkodni akartam. Értem hogy, belement egy meggondolatlan de muszáj esküvőbe. De hiszem, hogy lesz megoldás.
*Lehuppan a lány mellé, és finoman letöröl egy könnycseppet.*
//Natalayda//
*Látván nem ő az egyetlen aki Aleimorddal akar tárgyalni, inkább elindul ki a levegőre.*
~Rám fér. Lehűti egy kicsit azt a forró fejemet!~
*Kiutat keresve teljesen elveszik. Talál egy kis ajtót, azon kilép. Ha jól látja, ez valami télikert lehet. Lassan sétál végig az úton. Ám ha, magányra vágyott csalódnia kell. Natalayda ott pityereg egy ülőalkalmatosságon.*
-Elnézést, nem zavarni szeretnék. Csak én is gondolkodni akartam. Értem hogy, belement egy meggondolatlan de muszáj esküvőbe. De hiszem, hogy lesz megoldás.
*Lehuppan a lány mellé, és finoman letöröl egy könnycseppet.*
281. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2018-02-18 16:10:49
Üzenet elküldve: 2018-02-18 16:10:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A kávét cukor nélkül, nagyon kevés tejjel issza, de mire a lány leér elfogy, ahogyan a reggeli is. Már csak a könyv utolsó oldalaiba meríti tekintetét, mikor Natalayda mellé ül.*
- Akkor így maradunk.
*Teljesen egyszerű válasz. A leglogikusabb, mégis a legkellemetlenebb.*
- Én sem szeretném, hogy felakasszanak.
*Furcsa, széles mosoly jelenik meg az arcán.*
- Látod, azért a nemesi életnek is vannak hátrányai.
*Becsukja a könyvet, majd ráhelyezi az egyik kezét.*
- Van pár trükk, amit bevethetnénk. Például azt mondjuk, hogy terméketlen vagy. De jól jönne egy tiltakozó apa és anya is.
*Jelentőségteljesen néz a lányra, hiszen Aleimord felől ilyesmire nem kell számolni.*
- Ha elmondjuk nekik, hogy mi történt, és azt, hogy nekem már volt jegyesem biztos vagyok benne, hogy megszakítják a házasságot.
*A kávét cukor nélkül, nagyon kevés tejjel issza, de mire a lány leér elfogy, ahogyan a reggeli is. Már csak a könyv utolsó oldalaiba meríti tekintetét, mikor Natalayda mellé ül.*
- Akkor így maradunk.
*Teljesen egyszerű válasz. A leglogikusabb, mégis a legkellemetlenebb.*
- Én sem szeretném, hogy felakasszanak.
*Furcsa, széles mosoly jelenik meg az arcán.*
- Látod, azért a nemesi életnek is vannak hátrányai.
*Becsukja a könyvet, majd ráhelyezi az egyik kezét.*
- Van pár trükk, amit bevethetnénk. Például azt mondjuk, hogy terméketlen vagy. De jól jönne egy tiltakozó apa és anya is.
*Jelentőségteljesen néz a lányra, hiszen Aleimord felől ilyesmire nem kell számolni.*
- Ha elmondjuk nekik, hogy mi történt, és azt, hogy nekem már volt jegyesem biztos vagyok benne, hogy megszakítják a házasságot.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1432-1451