Arthenior - Sayqueves Rezidencia
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1432-1451
700. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-23 16:52:17
Üzenet elküldve: 2022-01-23 16:52:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
//Wegtoren aranya, vagy az orvosé?//
* A tharg kancellár úgy tűnik, hogy mind a kettejük számára jelent valamit. Nimerilnek az egyik példaképe, amíg ennek a férfinak meg a rokona lehet, még ha ez végül nem derül ki. Mindegy, ez nem az ő dolga, a kezelés most fontosabb. Nagyon sok információhoz már nem jut a férfitől, csak annyival gazdálkodhat, amit ő maga már kihúzott a férfiból. A vizsgálat pedig úgy tűnik igazolja azon feltevését, amit már felállított. A szilánkokat kitapintja, de ez nem is lepi meg. A csonttal történtek se, csak remélte, hogy azok rendben lesznek, mivel azokkal már jóval több problémája lehet. Kis szerencse talán, hogy viszonylag elég jól képes mozgatni a lábát, ami alapján arra enged következteti, hogy azok csontok annyira nem fognak nagy problémát okozni. Nem is gyötri tovább a férfit, már mindent tud, amit lehet.*
- Végeztünk vizsgálattal.* Áll fel és sétál vissza az asztalhoz.*
- A szilánkok ott vannak, de a nagyobb probléma a csont lesz. Tapintásra úgy tűnik, hogy nem forrt össze rendesen, de úgy vélem nem lehet nagy probléma vele. Valószínűleg eltörni újra nem feltétlen szükséges semmit, csak egy kis reszelést igényel majd, de biztosabbat ugye csak akkor mondhatok, ha látom is.* Most már mindent tud Gaerrelos is. A kísérője pedig pont jókor szólal meg.*
- Szükség is lenne pár dologra. Némi tiszta szeszre, amiből ugyan még az én táskámban is van, de jó ha lesz még, illetve egy Fűzöld ital kellene még.* Ezeket le is jegyzeteli egy papírra, amit aztán átad a mélységinek.*
- Itt van felírva a papírra.* Ezt követően újfent páciense felé fordul.*
- A beavatkozást rögtön megkezdhetjük, amint beszerezésre kerültek amiket most felírtam. Addig kérem pihentesse a térdét, amennyire csak tudja. Naponta legalább két alkalommal pedig hideg vizes borogatást tegyen rá!* Ennél többet nem tehet sajnos az ügy érdekében. El is kezd visszapakolni, amíg a férfi öltözik.*
- Ha esetleg meggondolná magát a beavatkozással kapcsolatban, akkor kérem azt üzenje meg nekem.* Nem hibáztatná, ha ez történne, hiszen mégiscsak a lábát fogja felvágni.*
- Esetleg van még valamilyen kérdés?* Ha nincs, akkor amint készen állnak kikíséri őket a kúriából. Kérdés esetén persze még áll a rendelkezésükre.*
* A tharg kancellár úgy tűnik, hogy mind a kettejük számára jelent valamit. Nimerilnek az egyik példaképe, amíg ennek a férfinak meg a rokona lehet, még ha ez végül nem derül ki. Mindegy, ez nem az ő dolga, a kezelés most fontosabb. Nagyon sok információhoz már nem jut a férfitől, csak annyival gazdálkodhat, amit ő maga már kihúzott a férfiból. A vizsgálat pedig úgy tűnik igazolja azon feltevését, amit már felállított. A szilánkokat kitapintja, de ez nem is lepi meg. A csonttal történtek se, csak remélte, hogy azok rendben lesznek, mivel azokkal már jóval több problémája lehet. Kis szerencse talán, hogy viszonylag elég jól képes mozgatni a lábát, ami alapján arra enged következteti, hogy azok csontok annyira nem fognak nagy problémát okozni. Nem is gyötri tovább a férfit, már mindent tud, amit lehet.*
- Végeztünk vizsgálattal.* Áll fel és sétál vissza az asztalhoz.*
- A szilánkok ott vannak, de a nagyobb probléma a csont lesz. Tapintásra úgy tűnik, hogy nem forrt össze rendesen, de úgy vélem nem lehet nagy probléma vele. Valószínűleg eltörni újra nem feltétlen szükséges semmit, csak egy kis reszelést igényel majd, de biztosabbat ugye csak akkor mondhatok, ha látom is.* Most már mindent tud Gaerrelos is. A kísérője pedig pont jókor szólal meg.*
- Szükség is lenne pár dologra. Némi tiszta szeszre, amiből ugyan még az én táskámban is van, de jó ha lesz még, illetve egy Fűzöld ital kellene még.* Ezeket le is jegyzeteli egy papírra, amit aztán átad a mélységinek.*
- Itt van felírva a papírra.* Ezt követően újfent páciense felé fordul.*
- A beavatkozást rögtön megkezdhetjük, amint beszerezésre kerültek amiket most felírtam. Addig kérem pihentesse a térdét, amennyire csak tudja. Naponta legalább két alkalommal pedig hideg vizes borogatást tegyen rá!* Ennél többet nem tehet sajnos az ügy érdekében. El is kezd visszapakolni, amíg a férfi öltözik.*
- Ha esetleg meggondolná magát a beavatkozással kapcsolatban, akkor kérem azt üzenje meg nekem.* Nem hibáztatná, ha ez történne, hiszen mégiscsak a lábát fogja felvágni.*
- Esetleg van még valamilyen kérdés?* Ha nincs, akkor amint készen állnak kikíséri őket a kúriából. Kérdés esetén persze még áll a rendelkezésükre.*
699. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-22 11:21:08
Üzenet elküldve: 2022-01-22 11:21:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A kis felfedező//
*Már megvan egy ideje, hogy Rellan ebben a szép nagy házban ébredt, és a két gyerkőc személyében új barátokra is szert tett. Még soha nem lakott ekkora házban, ezért a legnagyobb felfedezése eddig a visszhang. Ha egy nagyobb helyiségben elkiáltja magát, mindig vissza is hallja egy kicsit. Ezért ha már amúgy is kiáltana, szeret jóóó nagyot kiáltani.
Ezen kívül nem sok minden történt. Már egy kicsit magabiztosabban sétál, mint eddig, és a tevéje, bár jó pár helyen leesett már, még mindig bírja a strapát. A gyerekektől még új játékokat is kapott, például kis fakardot, meg valami nagy kockákat, de bármennyire is szerette volna a kislány rádukmálni a babáját, azzal nem szeret játszani.* ~ Babák? Fujj! ~
*Amit még ennél is jobban szeret – és nem tudja, hogy ezt a tulajdonságát édesanyjától örökölte –, az a felfedezés. Kíváncsi természete miatt amennyire szabad, jár-kel a házban, és mindenhova bekukkant, bemászik. Már csupa érdekes rejtekhelyet talált így, ahol szívesen elidőzik, és elbeszélget, elénekelget magában. Persze éppen emiatt nem nagyon nehéz megállapítani, hogy hol van. Egy biztos, hogy a lépcsővel, bár meg mert próbálkozni, nem szabad, mert a gyerekek félnek, hogy leesik, és a fenekére is csaptak miatta, mikor legutóbb elindult, hogy világot lásson.
A kis Rellan most is az egyik lakószobában ücsörög a szőnyegen, és vidáman dudorászik. A teve épp egy kockán kocog – többet nem tudott magával vinni az útra, de így is jó.*
– Tyeve! Tyeve! *Mondja Rellan, vagy inkább a teve. Nehéz megállapítani.*
*Már megvan egy ideje, hogy Rellan ebben a szép nagy házban ébredt, és a két gyerkőc személyében új barátokra is szert tett. Még soha nem lakott ekkora házban, ezért a legnagyobb felfedezése eddig a visszhang. Ha egy nagyobb helyiségben elkiáltja magát, mindig vissza is hallja egy kicsit. Ezért ha már amúgy is kiáltana, szeret jóóó nagyot kiáltani.
Ezen kívül nem sok minden történt. Már egy kicsit magabiztosabban sétál, mint eddig, és a tevéje, bár jó pár helyen leesett már, még mindig bírja a strapát. A gyerekektől még új játékokat is kapott, például kis fakardot, meg valami nagy kockákat, de bármennyire is szerette volna a kislány rádukmálni a babáját, azzal nem szeret játszani.* ~ Babák? Fujj! ~
*Amit még ennél is jobban szeret – és nem tudja, hogy ezt a tulajdonságát édesanyjától örökölte –, az a felfedezés. Kíváncsi természete miatt amennyire szabad, jár-kel a házban, és mindenhova bekukkant, bemászik. Már csupa érdekes rejtekhelyet talált így, ahol szívesen elidőzik, és elbeszélget, elénekelget magában. Persze éppen emiatt nem nagyon nehéz megállapítani, hogy hol van. Egy biztos, hogy a lépcsővel, bár meg mert próbálkozni, nem szabad, mert a gyerekek félnek, hogy leesik, és a fenekére is csaptak miatta, mikor legutóbb elindult, hogy világot lásson.
A kis Rellan most is az egyik lakószobában ücsörög a szőnyegen, és vidáman dudorászik. A teve épp egy kockán kocog – többet nem tudott magával vinni az útra, de így is jó.*
– Tyeve! Tyeve! *Mondja Rellan, vagy inkább a teve. Nehéz megállapítani.*
698. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-21 23:13:07
Üzenet elküldve: 2022-01-21 23:13:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Wegtoren aranya, vagy az orvosé?//
*Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr. Sokat jelent számára ez a név, hiszen életének jelentős részét befolyásolta legfiatalabb bátyja vagy így, vagy úgy. Arra aligha számított, hogy egy orvosi vizsgálat közben jön majd rá arra, hogy, miután Pirtianesből szó nélkül eltűnt, fivére egy északról jövő barbár törzs földjein telepedett le kancellári pozícióban.
Persze nem vitás, hogy ha valakiből kinézné ezt, az Habrertus lenne, ám ettől függetlenül még el kell döntenie, hogy mindez ront, vagy javít mindazon, amit az említett eltűnés miatt érez, vagy gondol. Végtére is hibáztathatja egy olyan cselekedetért, ami váratlansága ellenére jellemügyileg teljesen kiszámítható volt, és aminek következményeit bőven lett volna ideje elkerülni, ha csak kicsit jobban odafigyel?
Egy biztos: ezt a dilemmát nem most kéne megvitatnia magában. Így inkább a helyzetre fókuszál, a lehetőségei szerint pontosítva beszámolója azon részleteit, melyeket az orvos hiányosnak talál. Persze a konkrét körülményeket nem emlegeti, csak az orvosilag releváns információk közlésére vállalkozik.
Nincs ugyanis a jelenlévők egyikének sem köze hozzá, hogy kitől, milyen körülmények között sérült le, és a kezelés hogyanjának indokait sem tervezi ismertetni. Így arra sem tesz megjegyzést, mikor Nimeril spekulációba kezd, és arcvonásai sem árulnak el semmit ezeknek igazságtartalmáról.*
-A behatóbb kezelés helyett valóban bájitalt használtak, igen.
*Erősíti meg ezt a részt. A megvetéssel nem foglalkozik, habár azt megerősíti benne, hogy a másikat érdekli a munkája annyira, hogy zavarja, ha valaki más rosszul végzi azt. Ez valamilyen szempontból bizakodásra ad okot.
A beszámolója nyomán megváltoztatott diagnózisra csak bólint. Értelmesnek hangzik, és az első feltételezése is valami hasonló volt: egy rosszul összeforrt csont, valamint egy szilánkokra tört ízület. Tudja viszont, hogy pontos információt csak akkor fognak tudni, ha amaz már megvizsgálta a sérülést, így nem tervezi a szükségesnél tovább húzni ezt a spekulációs fázist.
Az esetleges műtét részletei már jobban érdeklik, és figyelmesen hallgat Nimeril szavaira. Habár láthatólag legkevésbé sem sokkolják a leírt feltételek és kilátások, ennek ellenére minden tételt tudatosan megfontol, ahogy az ilyen döntések előtt érdemes.
A halál esélyét elfogadhatónak tartja. Habár ezt nem hangoztatja, a rizikófaktort is legfeljebb egy, az orvos részéről elkövetett komoly hibának tudja tulajdonítani.
Azt pontosan tudja, hogy a fájdalmat semmi szín alatt nem lesz képes ugyanolyan méltósággal elviselni, mint amivel minden mást tesz. Van viszonyítási alapja, és így tudja, hogy az ilyen szintű kín élménye bizony sokáig megmarad.
Ám ezúttal meglesz neki a bódító ital luxusa, és a műtét az orvos állítása szerint teljes gyógyulással kecsegtet. Így különösebb hezitáció nélkül bólint, jelezve, hogy még nem sikerült elijeszteni.
A vizsgálatot fegyelmezetten tűri, és teljes mértékben együttműködik. A szilánkok bizony ott vannak, és az ízületben egyéb elváltozást is találhat Nimeril. Nincs drasztikusan rossz szögben álló láb, vagy nagyobb csontkinövések, de érezhetően nem megfelelően forrt össze a csont. Tipikusan olyan problémának tűnik a dolog, amit az ital beadása előtt egy viszonylag könnyű és rizikómentes folyamat lett volna megelőzni, és így akár fel is vethet pár kérdést az orvos fejében.
Habár az arcára vetett pillantások csak erősen visszafogott reakciókat mutatnak, Gaerralos szóban viszonylag közlékeny, ami a fájdalmat illeti. A duzzanat nyomkodásánál mérsékelt, míg a szilánkok tapogatásánál jelentősebb fájdalmat árul el. Arcizmai akkor rándulnak csak meg komolyabban, mikor erőből megpróbálja behajlítani a térdét. Egy bizonyos szögig probléma nélkül sikerül, onnantól kezdve viszont exponenciálisan kezd el növekedni a fájdalom, ahogy túlfeszíti az ízületet annyira, amennyire csak bírja és biztonságosnak érzi. Amint véget ért a vizsgálat, visszaengedi lábát egy természetesebb pozícióba, és meghallgatja a diagnózist.*
*Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr. Sokat jelent számára ez a név, hiszen életének jelentős részét befolyásolta legfiatalabb bátyja vagy így, vagy úgy. Arra aligha számított, hogy egy orvosi vizsgálat közben jön majd rá arra, hogy, miután Pirtianesből szó nélkül eltűnt, fivére egy északról jövő barbár törzs földjein telepedett le kancellári pozícióban.
Persze nem vitás, hogy ha valakiből kinézné ezt, az Habrertus lenne, ám ettől függetlenül még el kell döntenie, hogy mindez ront, vagy javít mindazon, amit az említett eltűnés miatt érez, vagy gondol. Végtére is hibáztathatja egy olyan cselekedetért, ami váratlansága ellenére jellemügyileg teljesen kiszámítható volt, és aminek következményeit bőven lett volna ideje elkerülni, ha csak kicsit jobban odafigyel?
Egy biztos: ezt a dilemmát nem most kéne megvitatnia magában. Így inkább a helyzetre fókuszál, a lehetőségei szerint pontosítva beszámolója azon részleteit, melyeket az orvos hiányosnak talál. Persze a konkrét körülményeket nem emlegeti, csak az orvosilag releváns információk közlésére vállalkozik.
Nincs ugyanis a jelenlévők egyikének sem köze hozzá, hogy kitől, milyen körülmények között sérült le, és a kezelés hogyanjának indokait sem tervezi ismertetni. Így arra sem tesz megjegyzést, mikor Nimeril spekulációba kezd, és arcvonásai sem árulnak el semmit ezeknek igazságtartalmáról.*
-A behatóbb kezelés helyett valóban bájitalt használtak, igen.
*Erősíti meg ezt a részt. A megvetéssel nem foglalkozik, habár azt megerősíti benne, hogy a másikat érdekli a munkája annyira, hogy zavarja, ha valaki más rosszul végzi azt. Ez valamilyen szempontból bizakodásra ad okot.
A beszámolója nyomán megváltoztatott diagnózisra csak bólint. Értelmesnek hangzik, és az első feltételezése is valami hasonló volt: egy rosszul összeforrt csont, valamint egy szilánkokra tört ízület. Tudja viszont, hogy pontos információt csak akkor fognak tudni, ha amaz már megvizsgálta a sérülést, így nem tervezi a szükségesnél tovább húzni ezt a spekulációs fázist.
Az esetleges műtét részletei már jobban érdeklik, és figyelmesen hallgat Nimeril szavaira. Habár láthatólag legkevésbé sem sokkolják a leírt feltételek és kilátások, ennek ellenére minden tételt tudatosan megfontol, ahogy az ilyen döntések előtt érdemes.
A halál esélyét elfogadhatónak tartja. Habár ezt nem hangoztatja, a rizikófaktort is legfeljebb egy, az orvos részéről elkövetett komoly hibának tudja tulajdonítani.
Azt pontosan tudja, hogy a fájdalmat semmi szín alatt nem lesz képes ugyanolyan méltósággal elviselni, mint amivel minden mást tesz. Van viszonyítási alapja, és így tudja, hogy az ilyen szintű kín élménye bizony sokáig megmarad.
Ám ezúttal meglesz neki a bódító ital luxusa, és a műtét az orvos állítása szerint teljes gyógyulással kecsegtet. Így különösebb hezitáció nélkül bólint, jelezve, hogy még nem sikerült elijeszteni.
A vizsgálatot fegyelmezetten tűri, és teljes mértékben együttműködik. A szilánkok bizony ott vannak, és az ízületben egyéb elváltozást is találhat Nimeril. Nincs drasztikusan rossz szögben álló láb, vagy nagyobb csontkinövések, de érezhetően nem megfelelően forrt össze a csont. Tipikusan olyan problémának tűnik a dolog, amit az ital beadása előtt egy viszonylag könnyű és rizikómentes folyamat lett volna megelőzni, és így akár fel is vethet pár kérdést az orvos fejében.
Habár az arcára vetett pillantások csak erősen visszafogott reakciókat mutatnak, Gaerralos szóban viszonylag közlékeny, ami a fájdalmat illeti. A duzzanat nyomkodásánál mérsékelt, míg a szilánkok tapogatásánál jelentősebb fájdalmat árul el. Arcizmai akkor rándulnak csak meg komolyabban, mikor erőből megpróbálja behajlítani a térdét. Egy bizonyos szögig probléma nélkül sikerül, onnantól kezdve viszont exponenciálisan kezd el növekedni a fájdalom, ahogy túlfeszíti az ízületet annyira, amennyire csak bírja és biztonságosnak érzi. Amint véget ért a vizsgálat, visszaengedi lábát egy természetesebb pozícióba, és meghallgatja a diagnózist.*
697. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-19 10:44:49
Üzenet elküldve: 2022-01-19 10:44:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Wegtoren aranya, vagy az orvosé? //
* Ültében el is gondolkozik a doktornő szavain, türelmesen végig hallgatja a párbeszédet, nem is szól közbe. Fejében az anatómiai ismeretei között kutat, elsődlegesen ő máshogy írná le a problémát. ~ A látottak alapján, talán inkább a nem megfelelő csontnövés okozza a fájdalmat. A porc az elixír által biztosan begyógyult. A szilánkosodás és a plusz csont kinövés okozhatja a fájdalmat. Eleget varrtam össze Limment, hogy tudjam a szilánkosodás iszonyatosan tud fájni. De ha nem megfelelően forr össze a csont, az csontkinövéshez vezet. Amit egyedül a csontnak a törésével lehet meggyógyítani. Azaz ismételten el kell törni a csontot, és a szilánkokat kivenni. Csak utána elixírrel gyógyítani! Ha ezt valaki nem követi, akkor utána nagyon nagy fájdalmai is lehetnek. ~ Mélázgat belemerülve magában a mélységi. Nincs kifogása a diagnózisa ellen, hisz ha úgyis felnyitja majd, nagy valószínűséggel ki is derül, hogy kinek van ebben igaza. Torkát megköszörülve az orvos tekintetét keresi. *
- Ha megengedi. * Vár türelmesen míg engedélyt adnak neki a szóra. * - A kereskedőház minden szükséges alapanyagról gondoskodik, kérem írja le nekem egy papírra a szükségeseket. * Mosolyodik el ártatlanul Lillyss. * - Én pedig mihamarabb gondoskodok a szükséges eszközökről.
* Ezután nem is jártatja tovább a száját, nincs szükség felesleges okoskodásra a történésékre tekintettel. *
* Ültében el is gondolkozik a doktornő szavain, türelmesen végig hallgatja a párbeszédet, nem is szól közbe. Fejében az anatómiai ismeretei között kutat, elsődlegesen ő máshogy írná le a problémát. ~ A látottak alapján, talán inkább a nem megfelelő csontnövés okozza a fájdalmat. A porc az elixír által biztosan begyógyult. A szilánkosodás és a plusz csont kinövés okozhatja a fájdalmat. Eleget varrtam össze Limment, hogy tudjam a szilánkosodás iszonyatosan tud fájni. De ha nem megfelelően forr össze a csont, az csontkinövéshez vezet. Amit egyedül a csontnak a törésével lehet meggyógyítani. Azaz ismételten el kell törni a csontot, és a szilánkokat kivenni. Csak utána elixírrel gyógyítani! Ha ezt valaki nem követi, akkor utána nagyon nagy fájdalmai is lehetnek. ~ Mélázgat belemerülve magában a mélységi. Nincs kifogása a diagnózisa ellen, hisz ha úgyis felnyitja majd, nagy valószínűséggel ki is derül, hogy kinek van ebben igaza. Torkát megköszörülve az orvos tekintetét keresi. *
- Ha megengedi. * Vár türelmesen míg engedélyt adnak neki a szóra. * - A kereskedőház minden szükséges alapanyagról gondoskodik, kérem írja le nekem egy papírra a szükségeseket. * Mosolyodik el ártatlanul Lillyss. * - Én pedig mihamarabb gondoskodok a szükséges eszközökről.
* Ezután nem is jártatja tovább a száját, nincs szükség felesleges okoskodásra a történésékre tekintettel. *
696. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-18 20:02:18
Üzenet elküldve: 2022-01-18 20:02:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
//Wegtoren aranya, vagy az orvosé?//
* Nimerilnek végre beugrik, hogy hol is hallotta már korábban ezt az érdekes nevet. Külön örömmel fogadja a férfi erre kitérő kérdését is, ami csak egy kisebb szünet után érkezik meg. A thargokról sokat ő sem tud, de a név az megvan neki.*
- Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr annak a férfinak a neve. Sajnos személyesen nem volt még szerencsém találkozni vele, de nagy csodálója vagyok. Aki ilyen mértékű tudományos sikert ért el, annak nevét jegyzik és illik is ismerni tudományos körökben.* Most nem menne bele, hogy többen is voltak, akik a pestis ellenszerét kutatták. Nem untatná ilyesmivel a bent tartózkodókat. Ha kitárgyalták, akkor lépne is tovább. A jegyzetelés végeztével további kérdések elé néznek. Minél pontosabb információk állnak rendelkezésére, annál jobb kórképet tud felállítani. Az egyik legfontosabb kérdés mindig a sérülés keletkezése, amire sajnos nem teljesen képes érdemi választ adni a páciense.*
- Értem. Nem baj, akkor abból építkezünk, amit tudunk.* A csonkját eddig direkt nem kérdezte és ezután se fogja. Nem az ő dolga, és az ilyesmit jobb nem is firtatni, mert talán kényesen érintheti. Neki más dolga van. A másik kérdése sokkal érdekesebb, ami a korábbi kezeléseire vonatkozik.*
- Ebben lehet a probléma gyökere. Gondolom nem ön volt az egyetlen ápolt aznap. Ilyenkor első mindig a vérzés csillapítása. Feltételezem a főzetek segítettek, hogy nem legyen fertőzés meg társai. A célzott ital viszont úgy gondolom, hogy bájitalos doktortól származhatott. Igaz, hogy ezek rögtön begyógyítják a sebeket, ha elég erősek, de szilánkok ellen mit sem érnek. Amíg nyílt seb volt, addig kellett volna ezektől is megszabadulni.* Szavaiból kihallatszódig enyhén a megvetés. Lenézi azokat, akik bájitallal gyógyítanak mindent, pedig még ő sem tett le semmit az asztalra. Csupán egy kezdő kis fruska.* Ezek fényében úgy vélem, hogy a porcokkal nem kéne, hogy baj legyen. A szilánkok lesznek a ludasok, meg esetleg a csontok, ha rosszul kezdtek el összeforrni maguktól, még a bájital előtt.* Alternatívákat kínál Gaernek, aki láthatóan nincs elragadtatva a kencék gondolatától. A kérdésére már várt, így nem éri felkészületlenül.*
- Nézze, én nem fogok hazudni magának. Nem vagyok egy tapasztalt orvosdoktor, de ha sikerül a beavatkozás, akkor valószínűleg igen. Már saját lábán hagyhatja el az épületet. Nem mondanám rizikó mentesnek, de bele valószínűleg nem fog belehalni. Ennek az esélye száz az egyhez.* Ezt nem feltétlen jó ötlet mondania, de hát tényleg akadhatnak olyan körülmények, hogy valami tényleg igazán balul sül el.* Inkább viszont a fájdalom az, ami nem lesz mindennapi. Tudok keverni kábító főzetett, de mégiscsak vágni fogom a lábát. Le kell majd szíjaznom az ágyhoz. Egy igen erős zöld színű varázsitalt fogok majd beadni, ha végeztem, ami teljes mértékben begyógyítja majd a sebét, szóval rosszabb biztosan nem lesz a térde. Sikertelenség esetén, csak egy rossz emlékkel lesz gazdagabb, de biztosíthatom, hogy ha a csontok rendben vannak, akkor szilánkok eltávolítása után minden rendbe fog jönni majd.* Biztatja már egy kicsit, még egy vidámabb mosolyt is megereszt irányába. Most viszont jöhet a tényleges vizsgálat, mert addig mindez csak feltételezés, amíg nem látja saját szemeivel. Fel is áll az asztaltól és a székével odafárad a térhez.*
- Szóval ez a térd volna.* Leül a székre és oda közelről szemügyre veszi azt a térdet, miközben hümmög.*
- Most megfogom tapogatni. Kérem jelezze, ha fáj amit csinálok!* Kezdésnek csak megnyomkodja a duzzanatot finoman. Aztán próbál benne kitapintani szilánkokat. Még, ha nem is találja meg mindet, biztosan ki tud tapintani párat, ha vannak, mert ha vannak, akkor kis göböket érezhet. Többször is felpillant közben a férfi arcára, hogy olvasson belőle. Biztos, ami biztos megpróbál kitapintani sérült porcot is, de ha tényleg kapott rá italt, akkor az nem lehet. A csontok inkább az érdekesebbek. Tapintásra kiderülhet, hogy van-e elváltozás bennük, vagy szerencséje volt a férfinak és rendben kezdtek el forrni még az ital előtt, vagy legalább az aki kezelte úgy kezelte, hogy figyelt a csontokra.*
- Most próbálja meg kérem behajlítani amennyire csak tudja!* Ebben az állapotában is megtapogatja, aztán viszont békén hagyja. Ideje, hogy visszatérjen az asztalhoz, hogy összegezzék a megismert információkat.*
A hozzászólás írója (Nimeril Drimanow) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.18 20:06:33
* Nimerilnek végre beugrik, hogy hol is hallotta már korábban ezt az érdekes nevet. Külön örömmel fogadja a férfi erre kitérő kérdését is, ami csak egy kisebb szünet után érkezik meg. A thargokról sokat ő sem tud, de a név az megvan neki.*
- Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr annak a férfinak a neve. Sajnos személyesen nem volt még szerencsém találkozni vele, de nagy csodálója vagyok. Aki ilyen mértékű tudományos sikert ért el, annak nevét jegyzik és illik is ismerni tudományos körökben.* Most nem menne bele, hogy többen is voltak, akik a pestis ellenszerét kutatták. Nem untatná ilyesmivel a bent tartózkodókat. Ha kitárgyalták, akkor lépne is tovább. A jegyzetelés végeztével további kérdések elé néznek. Minél pontosabb információk állnak rendelkezésére, annál jobb kórképet tud felállítani. Az egyik legfontosabb kérdés mindig a sérülés keletkezése, amire sajnos nem teljesen képes érdemi választ adni a páciense.*
- Értem. Nem baj, akkor abból építkezünk, amit tudunk.* A csonkját eddig direkt nem kérdezte és ezután se fogja. Nem az ő dolga, és az ilyesmit jobb nem is firtatni, mert talán kényesen érintheti. Neki más dolga van. A másik kérdése sokkal érdekesebb, ami a korábbi kezeléseire vonatkozik.*
- Ebben lehet a probléma gyökere. Gondolom nem ön volt az egyetlen ápolt aznap. Ilyenkor első mindig a vérzés csillapítása. Feltételezem a főzetek segítettek, hogy nem legyen fertőzés meg társai. A célzott ital viszont úgy gondolom, hogy bájitalos doktortól származhatott. Igaz, hogy ezek rögtön begyógyítják a sebeket, ha elég erősek, de szilánkok ellen mit sem érnek. Amíg nyílt seb volt, addig kellett volna ezektől is megszabadulni.* Szavaiból kihallatszódig enyhén a megvetés. Lenézi azokat, akik bájitallal gyógyítanak mindent, pedig még ő sem tett le semmit az asztalra. Csupán egy kezdő kis fruska.* Ezek fényében úgy vélem, hogy a porcokkal nem kéne, hogy baj legyen. A szilánkok lesznek a ludasok, meg esetleg a csontok, ha rosszul kezdtek el összeforrni maguktól, még a bájital előtt.* Alternatívákat kínál Gaernek, aki láthatóan nincs elragadtatva a kencék gondolatától. A kérdésére már várt, így nem éri felkészületlenül.*
- Nézze, én nem fogok hazudni magának. Nem vagyok egy tapasztalt orvosdoktor, de ha sikerül a beavatkozás, akkor valószínűleg igen. Már saját lábán hagyhatja el az épületet. Nem mondanám rizikó mentesnek, de bele valószínűleg nem fog belehalni. Ennek az esélye száz az egyhez.* Ezt nem feltétlen jó ötlet mondania, de hát tényleg akadhatnak olyan körülmények, hogy valami tényleg igazán balul sül el.* Inkább viszont a fájdalom az, ami nem lesz mindennapi. Tudok keverni kábító főzetett, de mégiscsak vágni fogom a lábát. Le kell majd szíjaznom az ágyhoz. Egy igen erős zöld színű varázsitalt fogok majd beadni, ha végeztem, ami teljes mértékben begyógyítja majd a sebét, szóval rosszabb biztosan nem lesz a térde. Sikertelenség esetén, csak egy rossz emlékkel lesz gazdagabb, de biztosíthatom, hogy ha a csontok rendben vannak, akkor szilánkok eltávolítása után minden rendbe fog jönni majd.* Biztatja már egy kicsit, még egy vidámabb mosolyt is megereszt irányába. Most viszont jöhet a tényleges vizsgálat, mert addig mindez csak feltételezés, amíg nem látja saját szemeivel. Fel is áll az asztaltól és a székével odafárad a térhez.*
- Szóval ez a térd volna.* Leül a székre és oda közelről szemügyre veszi azt a térdet, miközben hümmög.*
- Most megfogom tapogatni. Kérem jelezze, ha fáj amit csinálok!* Kezdésnek csak megnyomkodja a duzzanatot finoman. Aztán próbál benne kitapintani szilánkokat. Még, ha nem is találja meg mindet, biztosan ki tud tapintani párat, ha vannak, mert ha vannak, akkor kis göböket érezhet. Többször is felpillant közben a férfi arcára, hogy olvasson belőle. Biztos, ami biztos megpróbál kitapintani sérült porcot is, de ha tényleg kapott rá italt, akkor az nem lehet. A csontok inkább az érdekesebbek. Tapintásra kiderülhet, hogy van-e elváltozás bennük, vagy szerencséje volt a férfinak és rendben kezdtek el forrni még az ital előtt, vagy legalább az aki kezelte úgy kezelte, hogy figyelt a csontokra.*
- Most próbálja meg kérem behajlítani amennyire csak tudja!* Ebben az állapotában is megtapogatja, aztán viszont békén hagyja. Ideje, hogy visszatérjen az asztalhoz, hogy összegezzék a megismert információkat.*
A hozzászólás írója (Nimeril Drimanow) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.18 20:06:33
695. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-17 20:21:29
Üzenet elküldve: 2022-01-17 20:21:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Wegtoren aranya, vagy az orvosé?//
*Megengedi Lillyssnek, hogy maradjon, ám ennek okát nem osztja meg. Zárkózott személyiség, aki külön ügyel arra, hogy érzelmeinek csak tudatosan, kontrolláltan adjon külső jelet... így nem csoda, hogy az arcán alig megjelenő mosolyról nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mit is jelképez.
A reakcióból az egyértelművé válik, hogy a mélységi milyen következtetéseket vont le akár tudatosan, akár tudat alatt. Nem célja ezen változtatni, kissé még szórakoztatja is a dolog, ám a közismerten szoknyavadász bátyjával ellentétben Gaerralosból a kellemetlen emlékeken kívül sok mást nem váltanak ki a sötételf nőstények.
Ahelyett, hogy különösebb reakciót adna Lillyss mosolyára, helyet foglal, és az orvos kérdéseire kezd el fókuszálni.*
~Thargok? Kancellár? Pestis?~
*Továbbra is visszafogottan, de kiül az arcára a meglepetés, melyet Nimeril szavai okoznak. Nem válaszol, vagy kérdez vissza azonnal, előtte rendbeszedi gondolatait.
Tud a pestisről, és tud a thargokról is, habár egyikről sem túl sokat, hiszen a betegség tombolásának idején ő még Pirtianesben lábadozott. Az északról érkező, majd a Vashegyen letelepedett barbár törzs története nem újdonság számára, és arról is tud, hogy többé-kevésbé civilizált módon élnek, így önmagában a Kancellár szót sem furcsállja.
Ott válik bonyolultabbá a történet, hogy ezt össze kell kapcsolnia valahogy a saját családnevével. A lázadás után családja túlélő tagjai minden bizonnyal szétszéledtek a szélrózsa minden irányába, ám míg több olyan testvére is van, aki elegendő diplomatikai készséggel bír, hogy betölthessen egy ilyen pozíciót, a tudományos ismeretek iránt való érdeklődés már problémásabb ügy.
Kívülről mindebből csak az látszik, hogy a katona pár másodpercig csöndben eltűnődik, majd végül megszólal.*
-Megvallom, éveim nagy részét töltöttem Artheniortól távol, így nem sokat tudok a thargok Kancellárjáról... ám úgy vélem, talán tudom, kire gondolhat. Véletlenül nem ismeri az illető teljes nevét?
*Ha gyanúja igaz, akkor az sok mindent jelent számára. Nem sokan vannak a családjában, akikkel úgy érzi, van oka akár pár szót is váltani. Egy valakitől viszont pár éve kapott egy érdekes, és fájdalmas következményekkel járó feladványt, melynek magyarázatára azóta is felettébb kíváncsi.
A gyógyítónak nincs ellenvetése, így mondja csak szépen, rendezetten, időrendben. Mindent, amit relevánsnak érez, elmond, ám számít rá, hogy van, amit kihagy. Az viszont kissé meglepi, hogy ez a kihagyott részlet a foglalkozásának megnevezése. Nem akad fönn ezen, azonnal válaszol.*
-A katona megfelel.
*Nem látja szükségesnek a részletek megosztását akkor sem, ha vannak egyéb tervei is azon túl, hogy puszta katonaként tevékenykedjen.
A következő kérdést már relevánsabbnak érzi, ám a kezelés maga meglehetősen régen történt, és egyéb körülmények is megakadályozzák, hogy mindenre emlékezzen.*
-Sajnos ezt nem tudom annyira pontosan leírni, amennyire szeretném. A sérülés utáni időszakot erősen legyengülten, lázasan, helyenként félájultan töltöttem.
*Ha odafigyelnek, nem nehéz észrevenni, ahogy a jobb karjának csonkját itt kissé megmozgatja, mintegy magyarázatként.*
-Amennyire emlékszem, egy gyengébb, az elvérzést megakadályozandó italt kaphattam viszonylag korán, majd utána pár haton keresztül csak főzetes ellátásban részesültem. Külön bájitalos segítséget csak később kapott a térdem.
*Nem ő itt az orvos, így a saját teóriáit nem osztja meg, de tippje szerint pontosan ez a késlekedés vezethetett a jelenlegi problémáihoz.
Figyelmesen végighallgatja Nimeril véleményét. Nem különösebben jártas az anatómiában, ám a magyarázat elegendőnek bizonyul, többé-kevésbé megérti, hogy miről is lehet itt szó. Az egyszerű, rosszul begyógyult csonttörésnél úgy tűnik, tényleg bonyolultabb a helyzet, ám ha ez elkeseríti, nem mutatja.
Ahogy Nimeril a krémekről beszél, hagyja, hogy finoman kiüljön arcára a türelmetlenség. Ügyel rá, hogy ne legyen sértő, ám le lehet szűrni, hogy nem krémekért és rizikómentes megoldásokért jött ide.*
-A fájdalmat eddig is kibírtam. Ez a beavatkozás lehetővé tenné, hogy szabadon mozogjak? Mik a konkrét kockázatok?
*Hangja továbbra is kimért, ám ki lehet tapintani belőle a határozottságot és eltökéltséget. Annál viszont megfontoltabb személy, hogy a lehetséges következmények ismerete nélkül igent mondjon egy ilyen dologra. Beszéd közben a bal lábszárát takaró utolsó rétegtől is megszabadul, felfedve a szóban forgó testrészt.
Első látásra azt lehet felismerni, amiről már Gaerralos is beszélt. A láb kissé fel van dagadva, a térd tájékán enyhén vöröses, és habár egy felületes megfigyelőnek nem lenne nehéz efölött elsiklania, pár furcsa bemélyedés is van az ízületen.
Nimeril vizsgálatait Gaerralos türelmesen tűri, és habár a fájdalom nem ül ki arcára, kérdés esetén pontosan és őszintén beszámol róla.*
*Megengedi Lillyssnek, hogy maradjon, ám ennek okát nem osztja meg. Zárkózott személyiség, aki külön ügyel arra, hogy érzelmeinek csak tudatosan, kontrolláltan adjon külső jelet... így nem csoda, hogy az arcán alig megjelenő mosolyról nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mit is jelképez.
A reakcióból az egyértelművé válik, hogy a mélységi milyen következtetéseket vont le akár tudatosan, akár tudat alatt. Nem célja ezen változtatni, kissé még szórakoztatja is a dolog, ám a közismerten szoknyavadász bátyjával ellentétben Gaerralosból a kellemetlen emlékeken kívül sok mást nem váltanak ki a sötételf nőstények.
Ahelyett, hogy különösebb reakciót adna Lillyss mosolyára, helyet foglal, és az orvos kérdéseire kezd el fókuszálni.*
~Thargok? Kancellár? Pestis?~
*Továbbra is visszafogottan, de kiül az arcára a meglepetés, melyet Nimeril szavai okoznak. Nem válaszol, vagy kérdez vissza azonnal, előtte rendbeszedi gondolatait.
Tud a pestisről, és tud a thargokról is, habár egyikről sem túl sokat, hiszen a betegség tombolásának idején ő még Pirtianesben lábadozott. Az északról érkező, majd a Vashegyen letelepedett barbár törzs története nem újdonság számára, és arról is tud, hogy többé-kevésbé civilizált módon élnek, így önmagában a Kancellár szót sem furcsállja.
Ott válik bonyolultabbá a történet, hogy ezt össze kell kapcsolnia valahogy a saját családnevével. A lázadás után családja túlélő tagjai minden bizonnyal szétszéledtek a szélrózsa minden irányába, ám míg több olyan testvére is van, aki elegendő diplomatikai készséggel bír, hogy betölthessen egy ilyen pozíciót, a tudományos ismeretek iránt való érdeklődés már problémásabb ügy.
Kívülről mindebből csak az látszik, hogy a katona pár másodpercig csöndben eltűnődik, majd végül megszólal.*
-Megvallom, éveim nagy részét töltöttem Artheniortól távol, így nem sokat tudok a thargok Kancellárjáról... ám úgy vélem, talán tudom, kire gondolhat. Véletlenül nem ismeri az illető teljes nevét?
*Ha gyanúja igaz, akkor az sok mindent jelent számára. Nem sokan vannak a családjában, akikkel úgy érzi, van oka akár pár szót is váltani. Egy valakitől viszont pár éve kapott egy érdekes, és fájdalmas következményekkel járó feladványt, melynek magyarázatára azóta is felettébb kíváncsi.
A gyógyítónak nincs ellenvetése, így mondja csak szépen, rendezetten, időrendben. Mindent, amit relevánsnak érez, elmond, ám számít rá, hogy van, amit kihagy. Az viszont kissé meglepi, hogy ez a kihagyott részlet a foglalkozásának megnevezése. Nem akad fönn ezen, azonnal válaszol.*
-A katona megfelel.
*Nem látja szükségesnek a részletek megosztását akkor sem, ha vannak egyéb tervei is azon túl, hogy puszta katonaként tevékenykedjen.
A következő kérdést már relevánsabbnak érzi, ám a kezelés maga meglehetősen régen történt, és egyéb körülmények is megakadályozzák, hogy mindenre emlékezzen.*
-Sajnos ezt nem tudom annyira pontosan leírni, amennyire szeretném. A sérülés utáni időszakot erősen legyengülten, lázasan, helyenként félájultan töltöttem.
*Ha odafigyelnek, nem nehéz észrevenni, ahogy a jobb karjának csonkját itt kissé megmozgatja, mintegy magyarázatként.*
-Amennyire emlékszem, egy gyengébb, az elvérzést megakadályozandó italt kaphattam viszonylag korán, majd utána pár haton keresztül csak főzetes ellátásban részesültem. Külön bájitalos segítséget csak később kapott a térdem.
*Nem ő itt az orvos, így a saját teóriáit nem osztja meg, de tippje szerint pontosan ez a késlekedés vezethetett a jelenlegi problémáihoz.
Figyelmesen végighallgatja Nimeril véleményét. Nem különösebben jártas az anatómiában, ám a magyarázat elegendőnek bizonyul, többé-kevésbé megérti, hogy miről is lehet itt szó. Az egyszerű, rosszul begyógyult csonttörésnél úgy tűnik, tényleg bonyolultabb a helyzet, ám ha ez elkeseríti, nem mutatja.
Ahogy Nimeril a krémekről beszél, hagyja, hogy finoman kiüljön arcára a türelmetlenség. Ügyel rá, hogy ne legyen sértő, ám le lehet szűrni, hogy nem krémekért és rizikómentes megoldásokért jött ide.*
-A fájdalmat eddig is kibírtam. Ez a beavatkozás lehetővé tenné, hogy szabadon mozogjak? Mik a konkrét kockázatok?
*Hangja továbbra is kimért, ám ki lehet tapintani belőle a határozottságot és eltökéltséget. Annál viszont megfontoltabb személy, hogy a lehetséges következmények ismerete nélkül igent mondjon egy ilyen dologra. Beszéd közben a bal lábszárát takaró utolsó rétegtől is megszabadul, felfedve a szóban forgó testrészt.
Első látásra azt lehet felismerni, amiről már Gaerralos is beszélt. A láb kissé fel van dagadva, a térd tájékán enyhén vöröses, és habár egy felületes megfigyelőnek nem lenne nehéz efölött elsiklania, pár furcsa bemélyedés is van az ízületen.
Nimeril vizsgálatait Gaerralos türelmesen tűri, és habár a fájdalom nem ül ki arcára, kérdés esetén pontosan és őszintén beszámol róla.*
694. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-16 17:35:47
Üzenet elküldve: 2022-01-16 17:35:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Wegtoren aranya, vagy az orvosé?//
* Elégedetten elfoglalja a kis széket és keresztbe tett lábakkal figyeli a további történéseket. Nem lehet panasza, hisz a megrendelőnek nincs kifogása ez ellen. Így továbbra is bent marad a szobában, hogy az eseményeket követhesse. A szavak a veteránból még mindig inkább csak a határozottságát és a komolyságát támasztják alá. De a szavak végeztével, mintha egy mosolyra húzódnának ajkai. Erre Lillyss álarca is egy kis időre lehullik, kiengedett haját egyik kezével hátrafésüli, hogy vállain végig gördüljön a hajzuhatag, de nem feledkezik meg egy őszinte mosolyt is bemutatni a katona felé. Fejét enyhén oldalra billenti és talán egy kis csintalanságot is belevisz a mosolyba. De nem viszi túlzásba, hisz még mindig az ügyfeléről van szó. *
- Akkor ha megengedik én itt bent várakozok.
* Tekintete ismételten visszatéved a katonára, és ha már figyelmét a doktornő köti le, egy visszafogott kis csintalansággal a szemében figyeli a férfi vetkőzését. ~ Azért néhány szót váltani szoktunk mielőtt ilyet csinálunk ejnye. ~ Kacag fel gondolatban. De ezúttal a mosolya az eddigi erőltetett helyett őszinte. Hátra is dől a székben, hogy élvezhesse a további attrakciót, és figyelemmel követhesse minden egyes pillanatát. *
A hozzászólás írója (Lillyss Mirrenna'or Ilri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.16 17:36:24
* Elégedetten elfoglalja a kis széket és keresztbe tett lábakkal figyeli a további történéseket. Nem lehet panasza, hisz a megrendelőnek nincs kifogása ez ellen. Így továbbra is bent marad a szobában, hogy az eseményeket követhesse. A szavak a veteránból még mindig inkább csak a határozottságát és a komolyságát támasztják alá. De a szavak végeztével, mintha egy mosolyra húzódnának ajkai. Erre Lillyss álarca is egy kis időre lehullik, kiengedett haját egyik kezével hátrafésüli, hogy vállain végig gördüljön a hajzuhatag, de nem feledkezik meg egy őszinte mosolyt is bemutatni a katona felé. Fejét enyhén oldalra billenti és talán egy kis csintalanságot is belevisz a mosolyba. De nem viszi túlzásba, hisz még mindig az ügyfeléről van szó. *
- Akkor ha megengedik én itt bent várakozok.
* Tekintete ismételten visszatéved a katonára, és ha már figyelmét a doktornő köti le, egy visszafogott kis csintalansággal a szemében figyeli a férfi vetkőzését. ~ Azért néhány szót váltani szoktunk mielőtt ilyet csinálunk ejnye. ~ Kacag fel gondolatban. De ezúttal a mosolya az eddigi erőltetett helyett őszinte. Hátra is dől a székben, hogy élvezhesse a további attrakciót, és figyelemmel követhesse minden egyes pillanatát. *
A hozzászólás írója (Lillyss Mirrenna'or Ilri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.16 17:36:24
693. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-14 21:44:55
Üzenet elküldve: 2022-01-14 21:44:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
//Wegtoren aranya, vagy az orvosé?//
* Nimeril célirányos vezeti vendégeit, azzal mit sem törődve, hogy azok nézelődnek vagy sem. A puritán rendelőjét lényegében nem is szabadna annak neveznie. Sőt, még csak nem is árulkodik semmi arról, hogy ez az volna. Vendégei nem tudhatják, hogy még csak nemrég költözött be ide. Időbe telik, mire mindent úgy alakít ki, hogy az valamiféle rendelőre hasonlítson. A felszerelése a lényeg, ami hiánytalan. Mielőtt bármihez is hozzá foghatna, elébb még kérdést intéz a betegéhez.*
- Rendben van, akkor foglaljon helyet nyugodtan az asztal mellett.* Nimeril pont nem figyeli egyik bennlévő arcát sem. Annyira nem szereti bámulni az arcokat, mert kellemetlenül érzi magát, ha összetalálkozik egy másik szempárral. Na meg van elég dolga. Neki össze kell készülnie a vizsgálatra. Addig legalább elkezdi lehámozni magáról a felesleges vasat a katona. Leülve pedig kezdetét veszi végre a tényleges munka.*
- -Gaerralos Ruuhrijehr.* Ismétli el.* Ruuhrijehr, Ruuhrijehr olyan ismerős. Megvan! Így hívják a méltán híres tharg kancellárt is, aki áldozatos munkájával segédkezett a pestis járvány megfékezésében.* Csillan fel a neve. Egy valamit magára adó tudósdoktor palántának illik ismerni az ilyen hírességek neveit.*
- Nem tán rokona az úrnak?* Szalad ki a száján, de aztán észbe is kap.* Elnézést! Kicsit elkalandoztam. * Szabadkozik és gyorsan vissza is kanyarodik a sérülést érintő kérdésekre.*
- Jó lesz időrendbe szedve.* Kíváncsian figyel, majd aztán a fontosabb részleteket összeszedve visszamondja miközben a papírra felírja.*
- Bal térdtájékon harci kalapács általi sérülés a 6887. évben. Elhanyagolt kezelésben részesült.* Megáll és várja a további információkat. Szerencsére elég részletes beszámolót kap.* Azóta is folyamatosan terhelve.* Közben lehull a páncél, amire felpillant a lány, de aztán folytatja a munkát, mert van még tovább is.* A térd teherbírása gyengült, teljesen nem behajlítható, terhelésre fájdalmas, egyéb esetben változó. Hajlamos bedagadásra.* Úgy tűnik most már neki kell kérdezősködnie, amit meg is tesz.*
- Csak formaságból, de a katona, mint hivatás felírható, vagy esetleg más megnevezést használna?* Ez talán jelentéktelennek tűnő információ, de a dokumentálás során számára nagyon is fontos.*
- A kezelésről tudna nekem kicsit részletesebb információkat adni? Gondolom bájitalt nem kapott, de esetleg valamilyen főzetett? Vagy, csak jegelés meg a sérülés kitisztítása történt meg.* Ha ezeket az információkat is megkapja, akkor felírja és jön is egy fájdalmas tényközlés.*
- Nos, az elhangzottakból arra tudok következtetni, hogy porcsérülést szenvedett. Nyilván ez nem újdonság. Sajnos ennek több fajtája is lehet, és önnél esélyes, hogy ezek közül több is jelen van.* Hagy egy pillanatnyi szüntet, majd aztán folytatja tovább.* Gondolom látott már csirkecombot, vagy egyéb más állatét. A porc rész két részből áll. Az egyik, ami a csontbunkón helyezkedik el, a másik pedig ami összefogja. Ha az összefogóporc, avagy szakmaibban félholdporc elszakad, akkor az nagyon fájdalmas. Önnél inkább arra tippelnék, hogy csak megszakadt és néha becsípődik, ami okozza a hajlítási-nyújtási képtelenséget. Aztán ott van a másik porcunk is. Ha ez a porc megzúzódik vagy megtörik, akkor okozhat dagadást, valamint fájdalmat, főleg, ha a csont is sérült. Ugyanitt lehet, hogy ezeknek a szilánkjai a két porc közötti nedvben jelen vannak. Ezek szintén okozhatnak dagadást és fájdalmat.* Megint kis szünetet tart. Kicsit hadd ülepedjen amit most elmondott.*
- Őszinte leszek Önnek. Ez igen súlyos sérülés, ami nem gyógyul be magától, mert a porc az ilyen sajnos. Akármelyik sérülés is áll fent két lehetőse lesz, amivel szolgálhatok. Vagy készítek krémeket, amik enyhítik a panaszokat és elviseli a sérülését a hátralévő életében, vagy egy igen fájdalmas beavatkozást kell végrehajtanom, ami elég kockázatos is. Lényegében fel kell vágnom a térdét, hogy kitisztítsam, majd aztán egy varázsital segítségével összeforrasszam. Természetesen megvizsgálom még, de limitáltak a lehetőségeim. Csak annyit tudok megállapítani majd tapintásra, hogy a félholdporc becsípődik, vagy sem. Esetleg még talán szilánkot ki tudok tapintani.* Ezzel be is fejezte a mondandóját. Ha van kérdés válaszol, de aztán szemügyre venné a térdet, hogy miként néz ki.*
* Nimeril célirányos vezeti vendégeit, azzal mit sem törődve, hogy azok nézelődnek vagy sem. A puritán rendelőjét lényegében nem is szabadna annak neveznie. Sőt, még csak nem is árulkodik semmi arról, hogy ez az volna. Vendégei nem tudhatják, hogy még csak nemrég költözött be ide. Időbe telik, mire mindent úgy alakít ki, hogy az valamiféle rendelőre hasonlítson. A felszerelése a lényeg, ami hiánytalan. Mielőtt bármihez is hozzá foghatna, elébb még kérdést intéz a betegéhez.*
- Rendben van, akkor foglaljon helyet nyugodtan az asztal mellett.* Nimeril pont nem figyeli egyik bennlévő arcát sem. Annyira nem szereti bámulni az arcokat, mert kellemetlenül érzi magát, ha összetalálkozik egy másik szempárral. Na meg van elég dolga. Neki össze kell készülnie a vizsgálatra. Addig legalább elkezdi lehámozni magáról a felesleges vasat a katona. Leülve pedig kezdetét veszi végre a tényleges munka.*
- -Gaerralos Ruuhrijehr.* Ismétli el.* Ruuhrijehr, Ruuhrijehr olyan ismerős. Megvan! Így hívják a méltán híres tharg kancellárt is, aki áldozatos munkájával segédkezett a pestis járvány megfékezésében.* Csillan fel a neve. Egy valamit magára adó tudósdoktor palántának illik ismerni az ilyen hírességek neveit.*
- Nem tán rokona az úrnak?* Szalad ki a száján, de aztán észbe is kap.* Elnézést! Kicsit elkalandoztam. * Szabadkozik és gyorsan vissza is kanyarodik a sérülést érintő kérdésekre.*
- Jó lesz időrendbe szedve.* Kíváncsian figyel, majd aztán a fontosabb részleteket összeszedve visszamondja miközben a papírra felírja.*
- Bal térdtájékon harci kalapács általi sérülés a 6887. évben. Elhanyagolt kezelésben részesült.* Megáll és várja a további információkat. Szerencsére elég részletes beszámolót kap.* Azóta is folyamatosan terhelve.* Közben lehull a páncél, amire felpillant a lány, de aztán folytatja a munkát, mert van még tovább is.* A térd teherbírása gyengült, teljesen nem behajlítható, terhelésre fájdalmas, egyéb esetben változó. Hajlamos bedagadásra.* Úgy tűnik most már neki kell kérdezősködnie, amit meg is tesz.*
- Csak formaságból, de a katona, mint hivatás felírható, vagy esetleg más megnevezést használna?* Ez talán jelentéktelennek tűnő információ, de a dokumentálás során számára nagyon is fontos.*
- A kezelésről tudna nekem kicsit részletesebb információkat adni? Gondolom bájitalt nem kapott, de esetleg valamilyen főzetett? Vagy, csak jegelés meg a sérülés kitisztítása történt meg.* Ha ezeket az információkat is megkapja, akkor felírja és jön is egy fájdalmas tényközlés.*
- Nos, az elhangzottakból arra tudok következtetni, hogy porcsérülést szenvedett. Nyilván ez nem újdonság. Sajnos ennek több fajtája is lehet, és önnél esélyes, hogy ezek közül több is jelen van.* Hagy egy pillanatnyi szüntet, majd aztán folytatja tovább.* Gondolom látott már csirkecombot, vagy egyéb más állatét. A porc rész két részből áll. Az egyik, ami a csontbunkón helyezkedik el, a másik pedig ami összefogja. Ha az összefogóporc, avagy szakmaibban félholdporc elszakad, akkor az nagyon fájdalmas. Önnél inkább arra tippelnék, hogy csak megszakadt és néha becsípődik, ami okozza a hajlítási-nyújtási képtelenséget. Aztán ott van a másik porcunk is. Ha ez a porc megzúzódik vagy megtörik, akkor okozhat dagadást, valamint fájdalmat, főleg, ha a csont is sérült. Ugyanitt lehet, hogy ezeknek a szilánkjai a két porc közötti nedvben jelen vannak. Ezek szintén okozhatnak dagadást és fájdalmat.* Megint kis szünetet tart. Kicsit hadd ülepedjen amit most elmondott.*
- Őszinte leszek Önnek. Ez igen súlyos sérülés, ami nem gyógyul be magától, mert a porc az ilyen sajnos. Akármelyik sérülés is áll fent két lehetőse lesz, amivel szolgálhatok. Vagy készítek krémeket, amik enyhítik a panaszokat és elviseli a sérülését a hátralévő életében, vagy egy igen fájdalmas beavatkozást kell végrehajtanom, ami elég kockázatos is. Lényegében fel kell vágnom a térdét, hogy kitisztítsam, majd aztán egy varázsital segítségével összeforrasszam. Természetesen megvizsgálom még, de limitáltak a lehetőségeim. Csak annyit tudok megállapítani majd tapintásra, hogy a félholdporc becsípődik, vagy sem. Esetleg még talán szilánkot ki tudok tapintani.* Ezzel be is fejezte a mondandóját. Ha van kérdés válaszol, de aztán szemügyre venné a térdet, hogy miként néz ki.*
692. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-14 19:58:12
Üzenet elküldve: 2022-01-14 19:58:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Wegtoren aranya, vagy az orvosé?//
*Neve hallatán az orvos mintha egy pillanatra eltűnődne. Ez önmagában nem lepi meg különösebben, hiszen családnevét hallhatta bárki, aki valamennyire is ismeri az egykori helyi nemesi viszonyokat. Tekintve pedig, hogy Nimeril a Sayqueves-rezidenciát határozta meg lakhelyeként, oka van feltételezni, hogy legalább valamennyire igaz lehet ez rá, valamint a nemesi taníttatással kapcsolatos elméletének is támaszt ad a dolog.
Rövidesen meg is érkeznek a Rezidencia elé, és kissé újra kell értékelnie eddigi feltételezéseit. Habár az épület maga karban van tartva, nem az egykori nemesi kúriák pompáját tükrözi, és persze a fizetett őrök is hiányoznak a kapu elől. Úgy néz ki, hogy vagy a hely egykori tulajdonosainak kellett visszavenniük a költekezésből, vagy egy módosabb, de nem nagyon gazdag család költözhetett be ide.
Belépvén a tölgyfaajtón nem forgatja nagyon a fejét, nem nézelődik. Van, akinek még az erősen visszafogott nemesi pompa is látvány lenne, ám számára a hely nem bír különösebb egyediséggel. Inkább annak keresi jelét, hogy miféle szerzetek lakhatnak itt, és kivel lehetnek kötelékei ennek az orvosnak. Nem kerüli el figyelmét a gyereknevetés, és az sem, hogy minden ellenére amennyire lehet, belakottnak tűnik a rezidencia.
Követve az orvost az épület bal szárnyába türelmesen megvárja, amíg az kinyitja az ajtót. A gyerekekkel kapcsolatos magyarázkodásra csak biccent, számára nem bír különösebb jelentőséggel a dolog. Inkább a szoba érdekli, melyről elsőre meg sem tudná állapítani, hogy milyen célra van használva. Nem lóg mindenféle felszerelés a falról, és nem sürögnek orvossegédek... nem egy kórház, de ha Nimeril eléggé jól képzett, nem is lesz rá szükség.
Mielőtt megválaszolná a feltett kérdést, udvariasságból és némi kíváncsiságból a másik kettő felé fordul. Míg Nimeril arcát és testbeszédét úgy néz ki, többnyire a professzionalizmus uralja, addig Lilyss mintha valamit szórakoztatónak találna.
Mosolya sejtelmes? Csintalan? Nem tudja megállapítani, de rápillantva valahogy mégis belenyilall a fájdalom sérült térdébe. Túlságosan közel van ahhoz az arckifejezéshez, melyet egy másik mélységi nőstény arcán látott, és örökké beleégett emlékezetébe...*
-Nem ragaszkodok a jelenlétéhez, ám maradhat, ha úgy kívánja.
*Aki nagyon figyelmes, talán észrevehet egy nagyon enyhe mosolykezdeményt Gaerralos arcán, és valami érzelem a szemében is csillan... dac talán? Nehéz megállapítani.
Követve Nimeril utasításait leül az ágy szélére, és ahogy amaz megkezdi Gaerralos kikérdezését, ő közben baljával nehézkesen megkezdi a lábát védő páncél levételét. Egy kézzel nem könnyű munka, de bőven volt alkalma elsajátítani a rutint, ami ebben megsegíti. Így ahogy beszél, szépen lassan lejön a lábáról előbb a lemezpáncél, majd az alatta levő sodrony, és végül az azt kiegészítő posztóréteg is.*
-Gaerralos Ruuhrijehr. R-u-u-h-r-i-j-e-h-r.
*Ha szükséges, az első nevét is lebetűzi, ám azt jóval egyszerűbb leírni hangzás alapján, mint családnevét.*
-Időrendi sorrendben mondom, ha az önnek is megfelel.
*Rövid, pár másodperces szünetet tart, részben, hogy Nimerilnek legyen alkalma válaszolni, ha szeretne, és részben a gondolatai összegyűjtésének céljából.*
-A seb harci kalapács által okozott térdtájéki csonttörés a bal lábamon. Kicsit több, mint két éve történt, különféle okok miatt csak késleltetve, és elégtelen módon lett kezelve.
*Rendezetten, pontosan és hatékonyan igyekszik átadni az információt.*
-A gyógyulást követően gyakran végeztem az ízületet megerőltető tevékenységet... hosszú, gyalogos utazás bizonytalan terepen, harci gyakorlatok, és egyéb hasonló dolgok.
*Az általa hagyott rövid szünetnek külön súlyt ad a hang, ahogy a lábszárvédője csörömpölve a földre hull. Eleget vár, hogy ha Nimeril közben jegyzetelt, akkor azt befejezhesse, és esetleg kérdezhessen is, ha valami nem tiszta számára, majd továbbhalad.*
-Egy bizonyos ponton túl nem tudom behajlítani az ízületet, és sokkal kevesebb terhet bír el... példának okáért lehetetlenné teszi a segítség nélküli lóra szállást, és a futást is nagyban megnehezíti. Ha erőltetem, komoly fájdalmat okoz, egyébként változó. Volt már rá példa, hogy feldagadt, ám pihentetésre ez enyhült.
*Lábáról ekkorra már távozott a csatacsizma is, és ezt hamarosan követi a sodronyréteg is. Tudja persze, hogy nagyságrendekkel egyszerűbb lett volna, ha páncél nélkül jön el ide, ám bizonyos szempontból elvi kérdés ez számára. Ritkán mutatkozik páncél nélkül, és ezt most is tartani akarja.*
-Ha valamire nem tértem ki, kérdezzen nyugodtan.
*Jelzi, hogy beszámolója végére ért, ám könnyen lehet, hogy az orvost érdekli valami, aminek ő maga nem tulajdonított nagy jelentőséget.*
*Neve hallatán az orvos mintha egy pillanatra eltűnődne. Ez önmagában nem lepi meg különösebben, hiszen családnevét hallhatta bárki, aki valamennyire is ismeri az egykori helyi nemesi viszonyokat. Tekintve pedig, hogy Nimeril a Sayqueves-rezidenciát határozta meg lakhelyeként, oka van feltételezni, hogy legalább valamennyire igaz lehet ez rá, valamint a nemesi taníttatással kapcsolatos elméletének is támaszt ad a dolog.
Rövidesen meg is érkeznek a Rezidencia elé, és kissé újra kell értékelnie eddigi feltételezéseit. Habár az épület maga karban van tartva, nem az egykori nemesi kúriák pompáját tükrözi, és persze a fizetett őrök is hiányoznak a kapu elől. Úgy néz ki, hogy vagy a hely egykori tulajdonosainak kellett visszavenniük a költekezésből, vagy egy módosabb, de nem nagyon gazdag család költözhetett be ide.
Belépvén a tölgyfaajtón nem forgatja nagyon a fejét, nem nézelődik. Van, akinek még az erősen visszafogott nemesi pompa is látvány lenne, ám számára a hely nem bír különösebb egyediséggel. Inkább annak keresi jelét, hogy miféle szerzetek lakhatnak itt, és kivel lehetnek kötelékei ennek az orvosnak. Nem kerüli el figyelmét a gyereknevetés, és az sem, hogy minden ellenére amennyire lehet, belakottnak tűnik a rezidencia.
Követve az orvost az épület bal szárnyába türelmesen megvárja, amíg az kinyitja az ajtót. A gyerekekkel kapcsolatos magyarázkodásra csak biccent, számára nem bír különösebb jelentőséggel a dolog. Inkább a szoba érdekli, melyről elsőre meg sem tudná állapítani, hogy milyen célra van használva. Nem lóg mindenféle felszerelés a falról, és nem sürögnek orvossegédek... nem egy kórház, de ha Nimeril eléggé jól képzett, nem is lesz rá szükség.
Mielőtt megválaszolná a feltett kérdést, udvariasságból és némi kíváncsiságból a másik kettő felé fordul. Míg Nimeril arcát és testbeszédét úgy néz ki, többnyire a professzionalizmus uralja, addig Lilyss mintha valamit szórakoztatónak találna.
Mosolya sejtelmes? Csintalan? Nem tudja megállapítani, de rápillantva valahogy mégis belenyilall a fájdalom sérült térdébe. Túlságosan közel van ahhoz az arckifejezéshez, melyet egy másik mélységi nőstény arcán látott, és örökké beleégett emlékezetébe...*
-Nem ragaszkodok a jelenlétéhez, ám maradhat, ha úgy kívánja.
*Aki nagyon figyelmes, talán észrevehet egy nagyon enyhe mosolykezdeményt Gaerralos arcán, és valami érzelem a szemében is csillan... dac talán? Nehéz megállapítani.
Követve Nimeril utasításait leül az ágy szélére, és ahogy amaz megkezdi Gaerralos kikérdezését, ő közben baljával nehézkesen megkezdi a lábát védő páncél levételét. Egy kézzel nem könnyű munka, de bőven volt alkalma elsajátítani a rutint, ami ebben megsegíti. Így ahogy beszél, szépen lassan lejön a lábáról előbb a lemezpáncél, majd az alatta levő sodrony, és végül az azt kiegészítő posztóréteg is.*
-Gaerralos Ruuhrijehr. R-u-u-h-r-i-j-e-h-r.
*Ha szükséges, az első nevét is lebetűzi, ám azt jóval egyszerűbb leírni hangzás alapján, mint családnevét.*
-Időrendi sorrendben mondom, ha az önnek is megfelel.
*Rövid, pár másodperces szünetet tart, részben, hogy Nimerilnek legyen alkalma válaszolni, ha szeretne, és részben a gondolatai összegyűjtésének céljából.*
-A seb harci kalapács által okozott térdtájéki csonttörés a bal lábamon. Kicsit több, mint két éve történt, különféle okok miatt csak késleltetve, és elégtelen módon lett kezelve.
*Rendezetten, pontosan és hatékonyan igyekszik átadni az információt.*
-A gyógyulást követően gyakran végeztem az ízületet megerőltető tevékenységet... hosszú, gyalogos utazás bizonytalan terepen, harci gyakorlatok, és egyéb hasonló dolgok.
*Az általa hagyott rövid szünetnek külön súlyt ad a hang, ahogy a lábszárvédője csörömpölve a földre hull. Eleget vár, hogy ha Nimeril közben jegyzetelt, akkor azt befejezhesse, és esetleg kérdezhessen is, ha valami nem tiszta számára, majd továbbhalad.*
-Egy bizonyos ponton túl nem tudom behajlítani az ízületet, és sokkal kevesebb terhet bír el... példának okáért lehetetlenné teszi a segítség nélküli lóra szállást, és a futást is nagyban megnehezíti. Ha erőltetem, komoly fájdalmat okoz, egyébként változó. Volt már rá példa, hogy feldagadt, ám pihentetésre ez enyhült.
*Lábáról ekkorra már távozott a csatacsizma is, és ezt hamarosan követi a sodronyréteg is. Tudja persze, hogy nagyságrendekkel egyszerűbb lett volna, ha páncél nélkül jön el ide, ám bizonyos szempontból elvi kérdés ez számára. Ritkán mutatkozik páncél nélkül, és ezt most is tartani akarja.*
-Ha valamire nem tértem ki, kérdezzen nyugodtan.
*Jelzi, hogy beszámolója végére ért, ám könnyen lehet, hogy az orvost érdekli valami, aminek ő maga nem tulajdonított nagy jelentőséget.*
691. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-12 21:55:26
Üzenet elküldve: 2022-01-12 21:55:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Wegtoren aranya, vagy az orvosé?//
* Nimeril látványa meglepően kellemesen hat. A lányból valami pozitív energia sugároz. Már a műhelynél is igazán kedves volt Aztyannal. Egy szót göngyölget a nyelvén a mélységi, ami nagyon nehezen ki is bukik belőle elméjében. Tekintete egy pillanatra a meglepődéstől fel is csillan. De hamar vissza tér az ártatlan mosolyhoz. Ezzel eddig sem volt gond, és ha továbbra is tartja, akkor sem lesz. Belépve a rezidenciához, gyorsan tekintetével kőrbe is néz. De próbál továbbra is a lovag védelmére fókuszálni. Így csak néhol pillant meg egy két apróságot. ~ Mintha javítanák az épületet talán. ~ Nem tudhatja, hogy ténylegesen mi volt itt hisz nem volt itt. De a régi Gazdag negyedből kiindulva, nem nehéz erre rájönni. ~ Csak úgy repülhettek a fejek ki az ablakon! ~ Kuncog fel halkan, hangja inkább sejtelmes mint szelíd. Mély doromboló hanggal áldották meg az istenek, vagy csak talán szerencséje volt. ~ Soha nem volt gondom a nemességgel, ők fizetnek mindig a legtöbbet. De mit is várhatnánk egy parasztól, akinek ételre is alig telik. Az bizony nem fog kirakni egy hirdetményt nagy summával. ~ Be érve a rezidenciára már csak gyerek zsivajt lehet hallani, amivel nincs nagyon gondja. Mindig is oda volt a kis szörnyetegekért. Inkább azoknak szüleivel volt a legtöbb gond. '' Ne menj a kormoshoz! Még elkapsz valamit! '' Zengenek fel ismételten a fejében. De hamar le is rázza magáról. A bent lévő tárgyak elég középszerű osztályból valónak néznek ki számára, de nem ő fogja őket ellátni berendezési tanácsadással. A kulcsot elővéve ki is nyitja Nimeril az ajtót számukra. Ahol egy átlagos rendelő fogadja. ~ Nem is jegyzem meg inkább, hogy ennyi erővel a szekrényt is bezárhatja. De ha elől marad valami, akkor már gond lehet... ~ fűszerezi hozzá gyorsan elméjének mélyén. Türelmesen végig hallgatja a doktornőt, majd a páciens felé fordul ~ Csak a lábát fogják vizsgálni nem? Csak nem szégyenlős warg? ~ Húzódik egy kis csintalan mosoly, de gyorsan le is rázza magáról. Ha valaki szemfüles észre is veheti a változást. *
- Természetesen. Ha zavarom az urat, akkor megvizsgálhatja nélkülem. De ha úgy érzi szívesen kísérem figyelemmel a vizsgálatot.
* Biccent a doktornő felé egy kicsit. * - Mindig tanulhat valami újjat az ember.
* Ha a másik fél úgy véli, hogy zavaró az itt léte, akkor egy illő meghajlással mosollyal az arcán el is hagyja a szobát és becsukja maga után az ajtót. De ha nem, akkor igénybe veszi a széket és keresztbe téve a lábait elhelyezkedik. *
* Nimeril látványa meglepően kellemesen hat. A lányból valami pozitív energia sugároz. Már a műhelynél is igazán kedves volt Aztyannal. Egy szót göngyölget a nyelvén a mélységi, ami nagyon nehezen ki is bukik belőle elméjében. Tekintete egy pillanatra a meglepődéstől fel is csillan. De hamar vissza tér az ártatlan mosolyhoz. Ezzel eddig sem volt gond, és ha továbbra is tartja, akkor sem lesz. Belépve a rezidenciához, gyorsan tekintetével kőrbe is néz. De próbál továbbra is a lovag védelmére fókuszálni. Így csak néhol pillant meg egy két apróságot. ~ Mintha javítanák az épületet talán. ~ Nem tudhatja, hogy ténylegesen mi volt itt hisz nem volt itt. De a régi Gazdag negyedből kiindulva, nem nehéz erre rájönni. ~ Csak úgy repülhettek a fejek ki az ablakon! ~ Kuncog fel halkan, hangja inkább sejtelmes mint szelíd. Mély doromboló hanggal áldották meg az istenek, vagy csak talán szerencséje volt. ~ Soha nem volt gondom a nemességgel, ők fizetnek mindig a legtöbbet. De mit is várhatnánk egy parasztól, akinek ételre is alig telik. Az bizony nem fog kirakni egy hirdetményt nagy summával. ~ Be érve a rezidenciára már csak gyerek zsivajt lehet hallani, amivel nincs nagyon gondja. Mindig is oda volt a kis szörnyetegekért. Inkább azoknak szüleivel volt a legtöbb gond. '' Ne menj a kormoshoz! Még elkapsz valamit! '' Zengenek fel ismételten a fejében. De hamar le is rázza magáról. A bent lévő tárgyak elég középszerű osztályból valónak néznek ki számára, de nem ő fogja őket ellátni berendezési tanácsadással. A kulcsot elővéve ki is nyitja Nimeril az ajtót számukra. Ahol egy átlagos rendelő fogadja. ~ Nem is jegyzem meg inkább, hogy ennyi erővel a szekrényt is bezárhatja. De ha elől marad valami, akkor már gond lehet... ~ fűszerezi hozzá gyorsan elméjének mélyén. Türelmesen végig hallgatja a doktornőt, majd a páciens felé fordul ~ Csak a lábát fogják vizsgálni nem? Csak nem szégyenlős warg? ~ Húzódik egy kis csintalan mosoly, de gyorsan le is rázza magáról. Ha valaki szemfüles észre is veheti a változást. *
- Természetesen. Ha zavarom az urat, akkor megvizsgálhatja nélkülem. De ha úgy érzi szívesen kísérem figyelemmel a vizsgálatot.
* Biccent a doktornő felé egy kicsit. * - Mindig tanulhat valami újjat az ember.
* Ha a másik fél úgy véli, hogy zavaró az itt léte, akkor egy illő meghajlással mosollyal az arcán el is hagyja a szobát és becsukja maga után az ajtót. De ha nem, akkor igénybe veszi a széket és keresztbe téve a lábait elhelyezkedik. *
690. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2022-01-12 21:23:31
Üzenet elküldve: 2022-01-12 21:23:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
//Wegtoren aranya, vagy az orvosé?//
*Úgy tűnik ez a katona ember nem valami szószátyár alak. Igazából, ha egy kiszolgált veterán harcost kéne körülírnia, akkor valószínűleg egy Gaer-féle alakot írna le. A családneve viszont valamiért nagyon ismerős a félvér számára.*
~ Ruuhrijehr? Ezt mintha már hallottam volna valahol, de hol? ~* Pedig ott van a nyelve hegyén a válasz, de mégsem ugrik be. Nincs is nagyon ideje törődni ezzel, mert a katona társa az egy igazi énekesmadárka. Beszél kettejük helyet is, így már nem sok mondanivalójuk akad. Úgy tűnik, hogy ízlés is több szorult belé, mint a félvérbe. Kifejezetten esztétikusnak találja Nimeril a megjelenését. Praktikus, de szép öltözet, és még sminkelve is van. Kicsit irigy is rá emiatt. *
~ Syndrának biztos tetszene a megjelenése. Én a nyomába se érek ennek a nőnek öltözködés terén. ~* Igaz, hogy ezeknek a sötételfeknek elég rossz a híre, de Nimeril még személyesen nem tapasztalta meg ezt. Így aztán előítéletei sincsenek, de azért minden mélységit ő is egy óvatos fenntartással kezel. Na, de irány a rezidencia. Útközben vett egy pillantást a férfi lábára, de ennyi még kevés lesz a diagnózis felállításához. Majd otthon megejtik, ami már nincs is olyan messze. A régi fényét nem sikerült ugyan visszaállítani, de a renoválás meglátszik rajta. Főleg a kert még hagy némi kívánnivalót, de hát tél is van, meg még dolgoznak is rajta. A lényeg, hogy a tető rendben van és még a falak is ki lettek pofozva. Az öreg tölgyajtó pedig csak arra vár, hogy belépjenek rajta. Nimeril szalad is előre, hogy feltárja az érkezők előtt. Bent azért jóval kellemesebb az idő, mint kint. A belső részen is nagyon látszik, hogy már nem nemesek laknak itt. Fel van újítva, de a fényűzésből már jócskán vissza lett véve. Az idők változnak, de így is van ez rendjén. Valahol az emelet irányból gyerekek hangja szűrődik le, akik vidáman kacarásznak.*
- Erre tessék!* Invitálja őket az épület balszárnyába, ahol egymás mellett szobák sorakoznak. Hajdan talán a cselédek lakhattak itt. Az egyik ajtó előtt Nimeril végül megáll. Néhány pillanatig a zsebében kutat, amiből egy szép nagy kulcs kerül elő.*
- Csak a gyerekek miatt zárom az ajtót. Nem hiányzik, hogy a felszerelések között matassanak.* A szoba egyébként egy teljesen átlagos szoba. Egy ágy, egy asztal, két szék, meg egy nagy szekrény található benne.*
- Elnézést, de meg kell kérdeznem, hogy a hölgy végig maradni fog a vizsgálat idejére?* Intézi a kérdést mind a kettejükhöz, de főleg Gaerhez. Ha úgy dönt a férfi, hogy ez nem tartozik senkire csak rá és az úgynevezett doktorra, aki még csak tanonc, akkor meg lesz kérve Lillyss, hogy kint várakozzon. Ha mégis maradhat, akkor Nimeril az egyik szék felé mutat, hogy oda leülhet, ha nem óhajt állni.*
- Üljön le kérem az ágyra! Elsőnek néhány kérdéssel kezdenék.* Egy papírt és íróeszközt kerít a lány, majd ezek után helyet foglal az asztal mellett.*
- Még egyszer hallhatnám a nevét?* Ha megkapja, akkor megmártja a tintában tollát, hogy a lap tetejére felírhassa.*
- Rendben van, ha készen áll akkor a következő kérdésem az volna, hogy mi a panasza. Mióta áll fenn a panasz, valamint mivel sérülésről van szó, ezért szeretném tudni, hogy mi történt pontosan. Egy dolgot kérnék, hogy legyen teljesen őszinte. Megesik, hogy egyesek bizonyos panaszokat eltitkolnak, esetleg nem mondják ez az igazságot róla, mert kényesen érintenék. Viszont minél tisztább képet kapok, annál könnyebben tudok segíteni. Nem feltételezem önről, hogy ilyet tenne, ez csak amolyan rutin tájékoztatás.* Ezzel át is adja a szót a betegnek.*
*Úgy tűnik ez a katona ember nem valami szószátyár alak. Igazából, ha egy kiszolgált veterán harcost kéne körülírnia, akkor valószínűleg egy Gaer-féle alakot írna le. A családneve viszont valamiért nagyon ismerős a félvér számára.*
~ Ruuhrijehr? Ezt mintha már hallottam volna valahol, de hol? ~* Pedig ott van a nyelve hegyén a válasz, de mégsem ugrik be. Nincs is nagyon ideje törődni ezzel, mert a katona társa az egy igazi énekesmadárka. Beszél kettejük helyet is, így már nem sok mondanivalójuk akad. Úgy tűnik, hogy ízlés is több szorult belé, mint a félvérbe. Kifejezetten esztétikusnak találja Nimeril a megjelenését. Praktikus, de szép öltözet, és még sminkelve is van. Kicsit irigy is rá emiatt. *
~ Syndrának biztos tetszene a megjelenése. Én a nyomába se érek ennek a nőnek öltözködés terén. ~* Igaz, hogy ezeknek a sötételfeknek elég rossz a híre, de Nimeril még személyesen nem tapasztalta meg ezt. Így aztán előítéletei sincsenek, de azért minden mélységit ő is egy óvatos fenntartással kezel. Na, de irány a rezidencia. Útközben vett egy pillantást a férfi lábára, de ennyi még kevés lesz a diagnózis felállításához. Majd otthon megejtik, ami már nincs is olyan messze. A régi fényét nem sikerült ugyan visszaállítani, de a renoválás meglátszik rajta. Főleg a kert még hagy némi kívánnivalót, de hát tél is van, meg még dolgoznak is rajta. A lényeg, hogy a tető rendben van és még a falak is ki lettek pofozva. Az öreg tölgyajtó pedig csak arra vár, hogy belépjenek rajta. Nimeril szalad is előre, hogy feltárja az érkezők előtt. Bent azért jóval kellemesebb az idő, mint kint. A belső részen is nagyon látszik, hogy már nem nemesek laknak itt. Fel van újítva, de a fényűzésből már jócskán vissza lett véve. Az idők változnak, de így is van ez rendjén. Valahol az emelet irányból gyerekek hangja szűrődik le, akik vidáman kacarásznak.*
- Erre tessék!* Invitálja őket az épület balszárnyába, ahol egymás mellett szobák sorakoznak. Hajdan talán a cselédek lakhattak itt. Az egyik ajtó előtt Nimeril végül megáll. Néhány pillanatig a zsebében kutat, amiből egy szép nagy kulcs kerül elő.*
- Csak a gyerekek miatt zárom az ajtót. Nem hiányzik, hogy a felszerelések között matassanak.* A szoba egyébként egy teljesen átlagos szoba. Egy ágy, egy asztal, két szék, meg egy nagy szekrény található benne.*
- Elnézést, de meg kell kérdeznem, hogy a hölgy végig maradni fog a vizsgálat idejére?* Intézi a kérdést mind a kettejükhöz, de főleg Gaerhez. Ha úgy dönt a férfi, hogy ez nem tartozik senkire csak rá és az úgynevezett doktorra, aki még csak tanonc, akkor meg lesz kérve Lillyss, hogy kint várakozzon. Ha mégis maradhat, akkor Nimeril az egyik szék felé mutat, hogy oda leülhet, ha nem óhajt állni.*
- Üljön le kérem az ágyra! Elsőnek néhány kérdéssel kezdenék.* Egy papírt és íróeszközt kerít a lány, majd ezek után helyet foglal az asztal mellett.*
- Még egyszer hallhatnám a nevét?* Ha megkapja, akkor megmártja a tintában tollát, hogy a lap tetejére felírhassa.*
- Rendben van, ha készen áll akkor a következő kérdésem az volna, hogy mi a panasza. Mióta áll fenn a panasz, valamint mivel sérülésről van szó, ezért szeretném tudni, hogy mi történt pontosan. Egy dolgot kérnék, hogy legyen teljesen őszinte. Megesik, hogy egyesek bizonyos panaszokat eltitkolnak, esetleg nem mondják ez az igazságot róla, mert kényesen érintenék. Viszont minél tisztább képet kapok, annál könnyebben tudok segíteni. Nem feltételezem önről, hogy ilyet tenne, ez csak amolyan rutin tájékoztatás.* Ezzel át is adja a szót a betegnek.*
689. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2021-12-20 19:47:18
Üzenet elküldve: 2021-12-20 19:47:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
* Vége ennek a napnak is. Elég hosszúra nyúlt, de elég eredményesre sikeredett. Lassan vissza ballag a rezidenciára, mostanra már igazán elfáradt. A házban csönd van, szóval nem aggódik túlságosan a gyerekek miatt. Saját szobája felé veszi hát az irányt. Vacsorázni nincs kedve, amit Luninál evett még gyomrában emésztődik. Jöhet egy jó kis fürdés, már nagyon esedékes, mert még most is bűzlik a mocsári kalandja után. A forró víz felüdülés számára. Legszívesebben elaludna a vízben, de valahogy erőt vesz magán. Szépen átöltözik és már feküdne le aludni, amikor az ajtó irányából kaparászásra lesz figyelmes.*
- Itt vagy már te átok.* Szól ki kedvesen Aldeisnek, majd aztán be is engedi a szőrös állatkát. Innen pedig egyenes út vezet az ágyába. Elmondhatja, hogy egy hímmel aludt az éjjel, mert a macska a lábaihoz gömbölyödik oda. Nem kell sok, hogy a lányt elnyomja az álom, szinte ahogy leér a feje a párnára, már alszik is. Szép zárása ez a napnak.*
- Itt vagy már te átok.* Szól ki kedvesen Aldeisnek, majd aztán be is engedi a szőrös állatkát. Innen pedig egyenes út vezet az ágyába. Elmondhatja, hogy egy hímmel aludt az éjjel, mert a macska a lábaihoz gömbölyödik oda. Nem kell sok, hogy a lányt elnyomja az álom, szinte ahogy leér a feje a párnára, már alszik is. Szép zárása ez a napnak.*
688. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2021-10-24 17:30:49
Üzenet elküldve: 2021-10-24 17:30:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
// Göndör haj, buci fej és egy teve //
* Rellan úgy néz ki, hogy jól lakott végül. Legalábbis elégedett böffentése alapján erre tud következtetni a lány.*
- Egészségedre!* Lapogatja meg finoman a hátát, de puszi az ezért tőle nem jár. Nagyon nem puszilgatja a kölyköt, mert az ilyesmi idegen számára. Karjait nyújtogatja, amire fel is emeli a tanonc a magasba. Ott még ficánkol egy kicsit, ami leginkább a boltos néninek szól. Vissza is integetnek a kis fürtösnek, aki így bőven elégedett lehet.*
- Tiéd? Milyen mama?* Értetlenkedik a lány, de végül is a csöppséget elnyomja az álom. Legalább nyugton lesz, de a teve a földön koppan.*
- Egek ezzel a tevével csak a baj van.* Sóhajtja, de mivel teher van rajta, így nem igazán tud lehajolni érte.*
- Elnézést! Ide tudná kérem adni nekem azt a kis játékot?* Próbálkozik egy járókelőnél, akinek közbenjárása végett kerül hozzá a mihaszna kis állatfigura.*
- Köszönöm szépen!* Most már indulhatnak haza. Azon kívül, hogy nehéz, mint a só, nincs egyéb említeni való. Igencsak zsiborognak már a karjai, de már közel a cél. A felújított épület feltűnik a távolban, és néhány perc sétálás után már a kerten vág keresztül.*
~ Már csak kicsit kell cipelni. Mindjárt ott vagyunk. ~* Biztatja magát, mert alig bírja már. Az ő gyöngye karjait nem éppen erre találták ki. A házba berobogva szembe találja magát az őzzel meg a kislánnyal.*
- Szia! Elkélne egy kis segítség!* Köszön rá a kölyökre, akit még soha nem látott, de már itt volt az ideje. Rellant az egyik szobába cipeli be végül, hogy aztán az ágyba szinte majdnem beejtse.*
- Huh!* Szusszan egy kicsit, mielőtt a mostanra kibővült társaság felé fordulna.*
- Sziasztok! Én Nimeril vagyok és itt lakok én is. Nem rég költöztem be. Úgy tűnik egy darabig ez a kis gyerkőc is itt fog lakni. Nekem viszont rengeteg a teendőm, így nem érek rá foglalkozni annyit, aminnyit szeretnék. Vigyáznátok rá?* Rövid beszélgetés alakul ki, amiben kissé megismerkedik a két gyermekkel. Ahogy sejtette van itt még egy felnőtt is valahol, de az sem lehet mindig bébicsősz. A kislányt viszonylag hamar sikerül rávenni a babázásra, mert hát a vérükben van. Így aztán nyugodt szívvel bízza rájuk Rellant egyelőre.*
- Remek! Köszönöm! Ezt meg osszátok el!* Dobja oda a kis srácnak a deák körtét.*
- Én elmentem, majd jövök! Jók legyetek és lehetőleg a holmimhoz nem nyúljatok!* Aldeist is hátra hagyja velük, mert a kölykök jól el vannak a macskával. A kis tevét pedig az alvó gyermek kezébe nyomja. Egy kosarat még magához vesz mielőtt kilépne a külvilágba.*
* Rellan úgy néz ki, hogy jól lakott végül. Legalábbis elégedett böffentése alapján erre tud következtetni a lány.*
- Egészségedre!* Lapogatja meg finoman a hátát, de puszi az ezért tőle nem jár. Nagyon nem puszilgatja a kölyköt, mert az ilyesmi idegen számára. Karjait nyújtogatja, amire fel is emeli a tanonc a magasba. Ott még ficánkol egy kicsit, ami leginkább a boltos néninek szól. Vissza is integetnek a kis fürtösnek, aki így bőven elégedett lehet.*
- Tiéd? Milyen mama?* Értetlenkedik a lány, de végül is a csöppséget elnyomja az álom. Legalább nyugton lesz, de a teve a földön koppan.*
- Egek ezzel a tevével csak a baj van.* Sóhajtja, de mivel teher van rajta, így nem igazán tud lehajolni érte.*
- Elnézést! Ide tudná kérem adni nekem azt a kis játékot?* Próbálkozik egy járókelőnél, akinek közbenjárása végett kerül hozzá a mihaszna kis állatfigura.*
- Köszönöm szépen!* Most már indulhatnak haza. Azon kívül, hogy nehéz, mint a só, nincs egyéb említeni való. Igencsak zsiborognak már a karjai, de már közel a cél. A felújított épület feltűnik a távolban, és néhány perc sétálás után már a kerten vág keresztül.*
~ Már csak kicsit kell cipelni. Mindjárt ott vagyunk. ~* Biztatja magát, mert alig bírja már. Az ő gyöngye karjait nem éppen erre találták ki. A házba berobogva szembe találja magát az őzzel meg a kislánnyal.*
- Szia! Elkélne egy kis segítség!* Köszön rá a kölyökre, akit még soha nem látott, de már itt volt az ideje. Rellant az egyik szobába cipeli be végül, hogy aztán az ágyba szinte majdnem beejtse.*
- Huh!* Szusszan egy kicsit, mielőtt a mostanra kibővült társaság felé fordulna.*
- Sziasztok! Én Nimeril vagyok és itt lakok én is. Nem rég költöztem be. Úgy tűnik egy darabig ez a kis gyerkőc is itt fog lakni. Nekem viszont rengeteg a teendőm, így nem érek rá foglalkozni annyit, aminnyit szeretnék. Vigyáznátok rá?* Rövid beszélgetés alakul ki, amiben kissé megismerkedik a két gyermekkel. Ahogy sejtette van itt még egy felnőtt is valahol, de az sem lehet mindig bébicsősz. A kislányt viszonylag hamar sikerül rávenni a babázásra, mert hát a vérükben van. Így aztán nyugodt szívvel bízza rájuk Rellant egyelőre.*
- Remek! Köszönöm! Ezt meg osszátok el!* Dobja oda a kis srácnak a deák körtét.*
- Én elmentem, majd jövök! Jók legyetek és lehetőleg a holmimhoz nem nyúljatok!* Aldeist is hátra hagyja velük, mert a kölykök jól el vannak a macskával. A kis tevét pedig az alvó gyermek kezébe nyomja. Egy kosarat még magához vesz mielőtt kilépne a külvilágba.*
687. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2021-08-19 15:11:32
Üzenet elküldve: 2021-08-19 15:11:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 426
Játékstílus: Megfontolt
// Beköltözés //
* A hosszú utazás most a végére ér, amikor a szekér begördül az egykori Sayqueves Rezidencia udvarára.*
- Nem is rossz! Szépen helyre pofozták a helyet.* Szól elismerően a lány, mert emlékszik rá, hogy milyen gyalavászul nézet ki.*
- Hát meleg fogadtatásra itt sem kell számítanom, de nem baj. Elvileg van itt tán két gyerek meg egy őz. Gondolom nevelő is akad itt velük, vagy valami ilyesmi. Na mindegy, majd holnap foglalkozom ezzel is. Előbb vagy utóbb össze fogok futni velük.* Pattan le a szekérről és kezd el lepakolni a földre. Nem szeretné feltartani az apókát, aki eddig oly kedves volt vele, főleg, hogy még idáig el is hozta.*
- Köszönöm szépen a fuvart. Jó egészséget kívánok! Igyekezzen haza, mert mindjárt este van.* Köszön el az öregtől, aki szép lassan eltűnik arra amerről érkeztek. Egyedül a nyomai árulkodnak arról, hogy valaha is itt járhatott egy szekér.*
- Na akkor nézzünk széjjel bent. Egyelőre lepakolok egy szobába, aztán majd napvilágnál berendezkedem.* A cuccait becipeli az előtérbe, ahol a növények jó részét ott is hagyja. Majd foglalkozik azokkal is, de ma már nem. Nagyjából tisztában van azzal, hogy mi merre lehet egy ilyen rezidencián, szóval tudatosan kezd el szoba után kutatni. Amint talál egy üres szobát, le is foglalja azt magának. Holmiját rendetlen kislány módra, csak bevágja a sarokba. Már nem akar zajolni, szóval csak úgy bedől az ágyba, ahogy van. A sok utazás kifárasztotta. Macskáját ugyan nem, mert az még egy darabig a sötétben is nézelődik meg ismerkedik az új hellyel, de reggel már a tanonc maga mellett találja összegömbölyödve. Mondjuk elég későn ébred fel, de ennyi lustálkodást meg engedhet magának. Talán ezért is lehet, hogy elkerülte megint az itt lakókat.*
- Menjünk ki a piacra!* Máris megindul kifelé az épületből, mert éhes már, mint a vesztés. A kicsomagolás még ráér.*
* A hosszú utazás most a végére ér, amikor a szekér begördül az egykori Sayqueves Rezidencia udvarára.*
- Nem is rossz! Szépen helyre pofozták a helyet.* Szól elismerően a lány, mert emlékszik rá, hogy milyen gyalavászul nézet ki.*
- Hát meleg fogadtatásra itt sem kell számítanom, de nem baj. Elvileg van itt tán két gyerek meg egy őz. Gondolom nevelő is akad itt velük, vagy valami ilyesmi. Na mindegy, majd holnap foglalkozom ezzel is. Előbb vagy utóbb össze fogok futni velük.* Pattan le a szekérről és kezd el lepakolni a földre. Nem szeretné feltartani az apókát, aki eddig oly kedves volt vele, főleg, hogy még idáig el is hozta.*
- Köszönöm szépen a fuvart. Jó egészséget kívánok! Igyekezzen haza, mert mindjárt este van.* Köszön el az öregtől, aki szép lassan eltűnik arra amerről érkeztek. Egyedül a nyomai árulkodnak arról, hogy valaha is itt járhatott egy szekér.*
- Na akkor nézzünk széjjel bent. Egyelőre lepakolok egy szobába, aztán majd napvilágnál berendezkedem.* A cuccait becipeli az előtérbe, ahol a növények jó részét ott is hagyja. Majd foglalkozik azokkal is, de ma már nem. Nagyjából tisztában van azzal, hogy mi merre lehet egy ilyen rezidencián, szóval tudatosan kezd el szoba után kutatni. Amint talál egy üres szobát, le is foglalja azt magának. Holmiját rendetlen kislány módra, csak bevágja a sarokba. Már nem akar zajolni, szóval csak úgy bedől az ágyba, ahogy van. A sok utazás kifárasztotta. Macskáját ugyan nem, mert az még egy darabig a sötétben is nézelődik meg ismerkedik az új hellyel, de reggel már a tanonc maga mellett találja összegömbölyödve. Mondjuk elég későn ébred fel, de ennyi lustálkodást meg engedhet magának. Talán ezért is lehet, hogy elkerülte megint az itt lakókat.*
- Menjünk ki a piacra!* Máris megindul kifelé az épületből, mert éhes már, mint a vesztés. A kicsomagolás még ráér.*
686. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2021-02-11 17:20:57
Üzenet elküldve: 2021-02-11 17:20:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
* Kelaz nem túlságosan látta sokat idáig azt az őzet. Csak néha, akkor is csak pár pillanat erejéig. A kerti munkák során, viszont volt ideje, hogy szemügyre vegye jobban a kis kecses állatkát, aminek igencsak ízletes a húsa. Mondjuk ebből a példányból aligha ehet. Csak az őz kedvéért hagynak egy kicsit lombosabb részt is. Nem is gondolta volna a férfi, hogy YIlanda ilyen figyelmes, hiszen még erre a kis jószágra is gondolt. A kerttel éppen csak végezve már érkezik a sok holmi. Mozgalmas napok következnek. A legtöbb dolog, ami hiányzott a kertből az most a helyére került. Kelaznak még olyan munkái is akadnak, amit máskor nők végeznének el. Ilyen például a függöny felrakása is, amivel szenved egy jó kört. Igazából nem is tudja, hogy miért nem ő fogja a létrát. Na mindegy inkább igyekszik felcsíptetni az utolsó csipeszt, mielőtt leszánkázna a létráról.*
- Ahogy mondod. Szinte már teljesen készen van minden. Egészen otthonos lett ez a hely.* Helyesel ő is. Érzi, hogy hamarosan munkája véget ér itt. Viszont ez még úgy tűnik, hogy várat magára.*
- Szóval elmész néhány napra megint?* Kérdez rá, de ez a kérdés inkább csak magának szól. Az alényeg, hogy kap aranyat arra a pár napra. Soknak ugyan nem sok, de arra talán elég lesz, hogy kihúzzák azt a pár napot és még egy munkást béreljenek is.*
- Rendeben van. Mire visszatérsz addigra bent lesz az pár bútor is. Jó utat!* Azzal útjára engedi YIlandát, aki felnyergeli lovát és el is indul. Miután távozott a két kis lurkó felé fordul.*
- Na figyelem! Takarítsatok össze és aztán kimegyünk a piacra. Ha jól végzitek a dolgotok, akkor lehet szó egy kis nyalánkságról is.* A gyermeket jól lehet motiválni édességgel, szóval nem meglepő, hogy ujjongva tűnnek el az előszoba irányában. Főle g a kis Kriza lelkes. Amíg ők dolgoznak, addig a férfi is pakolászik egy keveset. Aztán megszemléli a munkájuk gyümölcsét.*
- Remélem kapok olyan fjánkot mint múltkor.
- Azt hiszem megérdemlitek. Na, akkor nyomás!* Kézen fogja a kislányt és együtt indulnak el a piac irányába. A fiúnak nem fogja a kezét, mert már nagy, szóval ő egy kosarat kap, amibe majd teszik az ennivalót.*
* Kelaz nem túlságosan látta sokat idáig azt az őzet. Csak néha, akkor is csak pár pillanat erejéig. A kerti munkák során, viszont volt ideje, hogy szemügyre vegye jobban a kis kecses állatkát, aminek igencsak ízletes a húsa. Mondjuk ebből a példányból aligha ehet. Csak az őz kedvéért hagynak egy kicsit lombosabb részt is. Nem is gondolta volna a férfi, hogy YIlanda ilyen figyelmes, hiszen még erre a kis jószágra is gondolt. A kerttel éppen csak végezve már érkezik a sok holmi. Mozgalmas napok következnek. A legtöbb dolog, ami hiányzott a kertből az most a helyére került. Kelaznak még olyan munkái is akadnak, amit máskor nők végeznének el. Ilyen például a függöny felrakása is, amivel szenved egy jó kört. Igazából nem is tudja, hogy miért nem ő fogja a létrát. Na mindegy inkább igyekszik felcsíptetni az utolsó csipeszt, mielőtt leszánkázna a létráról.*
- Ahogy mondod. Szinte már teljesen készen van minden. Egészen otthonos lett ez a hely.* Helyesel ő is. Érzi, hogy hamarosan munkája véget ér itt. Viszont ez még úgy tűnik, hogy várat magára.*
- Szóval elmész néhány napra megint?* Kérdez rá, de ez a kérdés inkább csak magának szól. Az alényeg, hogy kap aranyat arra a pár napra. Soknak ugyan nem sok, de arra talán elég lesz, hogy kihúzzák azt a pár napot és még egy munkást béreljenek is.*
- Rendeben van. Mire visszatérsz addigra bent lesz az pár bútor is. Jó utat!* Azzal útjára engedi YIlandát, aki felnyergeli lovát és el is indul. Miután távozott a két kis lurkó felé fordul.*
- Na figyelem! Takarítsatok össze és aztán kimegyünk a piacra. Ha jól végzitek a dolgotok, akkor lehet szó egy kis nyalánkságról is.* A gyermeket jól lehet motiválni édességgel, szóval nem meglepő, hogy ujjongva tűnnek el az előszoba irányában. Főle g a kis Kriza lelkes. Amíg ők dolgoznak, addig a férfi is pakolászik egy keveset. Aztán megszemléli a munkájuk gyümölcsét.*
- Remélem kapok olyan fjánkot mint múltkor.
- Azt hiszem megérdemlitek. Na, akkor nyomás!* Kézen fogja a kislányt és együtt indulnak el a piac irányába. A fiúnak nem fogja a kezét, mert már nagy, szóval ő egy kosarat kap, amibe majd teszik az ennivalót.*
685. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2021-02-09 12:58:08
Üzenet elküldve: 2021-02-09 12:58:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
*Néhány nap a kertben és sokkal jobban néz ki az egész. Az őzike, akit eddig alig láttak, a kertben folyton az útjukat állja és kíváncsian szaglászik, meg kapirgál a frissen felásott részeken.*
-Azt hiszem neki is tetszik a változás, de talán hagyhatunk egy bokrosabb sarkot, hogy el tudjon bújni, ha akar. *Von vállat, nem minden bokrot kell megnyírni, sőt, így a sokadik napra már fáj a válla meg a karjai is. Egyre nehezebben veszi rá magát a dologra, de végre talált egy jó kifogást, ami miatt a megmaradt rész úgy jó, ahogy van. Nem is telik bele sok időbe, de már a kapu is a helyén, amit naphosszat tudnának a gyerekekkel nézni. Végre nem fúj be a szél, csak, ha azt akarják. Az ablakok is megjavításra kerülnek és érkeznek a rendelt szőnyegek és függönyök is. A bútorokat az előszobában helyezik el, amit nem bírnak megmozdítani, ahhoz később még segítségre lesz szükségük. Kelaz közreműködésével a függönyök is fel kerülnek a helyükre, még mielőtt összegyűrődnének a hajtogatásvonal mentén.*
-Ügyesen csinálod, csak még az utolsót. *Bátorítja lentről, miközben a létra alját fogja.*
-Azt hiszem mindent megtettünk, amit tudtunk, felügyeltük a felújítást. Van hely aludni, tisztálkodni és főzni. A romok eltakarítva. Azt hiszem bárki boldog lenne, ha egy ilyen helyen kellene az éjszakát töltenie. Bár az előtérben azért nem ártana felseperni. *Néz Krizára meg a fiúra, akik a napokban szépen összehordták a sarat, miközben kergetőztek.*
-Pont itt az ideje, hogy kilovagoljak a városon kívüli házhoz. Jelentem, amit végeztünk, aztán jövök vissza. Néhány napnál tovább nem leszek távol. *Fordul oda a férfihez, mert így, hogy ilyen szépen helyrehozták, már nem akarja őrizetlenül hagyni, a gyerekekről nem is beszélve.*
-Itt van némi arany. A kosztra, meg egy- két munkásra, akiket felfogadsz, hogy a megmaradt bútorokat felhurcolják a szobákba. * Tesz 60 aranyat Kelaz Obremn kezébe.
Azért azt még megvárja, míg a férfi biccent a megbízásra, csak aztán készülődik és megy hátra az istállóhoz, hogy felnyergelje a lovát. *
*Néhány nap a kertben és sokkal jobban néz ki az egész. Az őzike, akit eddig alig láttak, a kertben folyton az útjukat állja és kíváncsian szaglászik, meg kapirgál a frissen felásott részeken.*
-Azt hiszem neki is tetszik a változás, de talán hagyhatunk egy bokrosabb sarkot, hogy el tudjon bújni, ha akar. *Von vállat, nem minden bokrot kell megnyírni, sőt, így a sokadik napra már fáj a válla meg a karjai is. Egyre nehezebben veszi rá magát a dologra, de végre talált egy jó kifogást, ami miatt a megmaradt rész úgy jó, ahogy van. Nem is telik bele sok időbe, de már a kapu is a helyén, amit naphosszat tudnának a gyerekekkel nézni. Végre nem fúj be a szél, csak, ha azt akarják. Az ablakok is megjavításra kerülnek és érkeznek a rendelt szőnyegek és függönyök is. A bútorokat az előszobában helyezik el, amit nem bírnak megmozdítani, ahhoz később még segítségre lesz szükségük. Kelaz közreműködésével a függönyök is fel kerülnek a helyükre, még mielőtt összegyűrődnének a hajtogatásvonal mentén.*
-Ügyesen csinálod, csak még az utolsót. *Bátorítja lentről, miközben a létra alját fogja.*
-Azt hiszem mindent megtettünk, amit tudtunk, felügyeltük a felújítást. Van hely aludni, tisztálkodni és főzni. A romok eltakarítva. Azt hiszem bárki boldog lenne, ha egy ilyen helyen kellene az éjszakát töltenie. Bár az előtérben azért nem ártana felseperni. *Néz Krizára meg a fiúra, akik a napokban szépen összehordták a sarat, miközben kergetőztek.*
-Pont itt az ideje, hogy kilovagoljak a városon kívüli házhoz. Jelentem, amit végeztünk, aztán jövök vissza. Néhány napnál tovább nem leszek távol. *Fordul oda a férfihez, mert így, hogy ilyen szépen helyrehozták, már nem akarja őrizetlenül hagyni, a gyerekekről nem is beszélve.*
-Itt van némi arany. A kosztra, meg egy- két munkásra, akiket felfogadsz, hogy a megmaradt bútorokat felhurcolják a szobákba. * Tesz 60 aranyat Kelaz Obremn kezébe.
Azért azt még megvárja, míg a férfi biccent a megbízásra, csak aztán készülődik és megy hátra az istállóhoz, hogy felnyergelje a lovát. *
684. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2021-02-01 19:08:51
Üzenet elküldve: 2021-02-01 19:08:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
* A pucolásra csak egy jelentkező van, az pedig a lány. Mondjuk nem is várt több önkéntest erre a feladatra. Sőt mi több még csak YIlandára sem számított. Na, de ha így alakult, akkor már kihasználja a helyzetet. Ő vagdalja a zöldséget, amíg a nő pucolja. Igyekszik minél hamarabb összedobni a levest, hogy végre ehessenek.*
- Jó étvágyat!* Mondja ő is, de a kis kölkök nem igazán repesnek az ételért.*
- Ami nem ízlik ma, azt majd beveszi holnap az éhes gyomor.* Mondja nekik és ezután elkezd falatozni.*
- Egészségetekre!* Még elpakol meg mosogat, amíg a gyereket a nőre hagyja. Inkább a mosatlan, mint a kölkök istápolása. Ezután megy ő is aludni majd.*
- Akkor várunk majd. A kertészkedés jó ötlet. Már múltkor a kölkökkel dolgoztunk egy kicsit ott is. Jó éjt!* Végre lesz ideje kipihenni magát, mert talán megengedhetik maguknak, hogy kicsit tovább lustálkodjanak, ha már csak várni kell. Az ásást magára vállalja. A fiúcskára meg azt a feladatott osztja ki, hogy rángassa ki a még megmaradt kórókat. Ez jó feladat egy olyan gyereknek, aki az erejét szeretné próbálgatni. Később a lányok a növényeket kezdik el metszetni. Csinálják csak, mert nekik való. A várakozással telő napok kertészkedéssel telnek el. Amennyire lehet rendbe szedik az épület ezen részét is. Kissé kopár most, de ez az évszak miatt is van. Szinte ki lett számolva amúgy a munka, mert éppen csak befejezik ezt a munkát és másnap már érkezik is a rendelt áru egy része. Egy nagy vasalt kapu, ami a helyére kerülve hivatalosan is lezárja a hívatlanok elől az udvart. Innentől kezdve folyamatosan érkezik szinte minden nap valami. Bútorok, berendezési tárgyak, meg a többi apróság is. Amit ők be bírnak vinni a helyükre azt beviszik a többit Kelaz a nagy előcsarnokba pakoltatná le, hogy véletlenül se ázzanak meg vagy ilyesmi. Meglepő, hogy egy függöny, vagy egy szőnyeg mennyivel otthonosabbá képes varázsolni a pucér kúriát.*
* A pucolásra csak egy jelentkező van, az pedig a lány. Mondjuk nem is várt több önkéntest erre a feladatra. Sőt mi több még csak YIlandára sem számított. Na, de ha így alakult, akkor már kihasználja a helyzetet. Ő vagdalja a zöldséget, amíg a nő pucolja. Igyekszik minél hamarabb összedobni a levest, hogy végre ehessenek.*
- Jó étvágyat!* Mondja ő is, de a kis kölkök nem igazán repesnek az ételért.*
- Ami nem ízlik ma, azt majd beveszi holnap az éhes gyomor.* Mondja nekik és ezután elkezd falatozni.*
- Egészségetekre!* Még elpakol meg mosogat, amíg a gyereket a nőre hagyja. Inkább a mosatlan, mint a kölkök istápolása. Ezután megy ő is aludni majd.*
- Akkor várunk majd. A kertészkedés jó ötlet. Már múltkor a kölkökkel dolgoztunk egy kicsit ott is. Jó éjt!* Végre lesz ideje kipihenni magát, mert talán megengedhetik maguknak, hogy kicsit tovább lustálkodjanak, ha már csak várni kell. Az ásást magára vállalja. A fiúcskára meg azt a feladatott osztja ki, hogy rángassa ki a még megmaradt kórókat. Ez jó feladat egy olyan gyereknek, aki az erejét szeretné próbálgatni. Később a lányok a növényeket kezdik el metszetni. Csinálják csak, mert nekik való. A várakozással telő napok kertészkedéssel telnek el. Amennyire lehet rendbe szedik az épület ezen részét is. Kissé kopár most, de ez az évszak miatt is van. Szinte ki lett számolva amúgy a munka, mert éppen csak befejezik ezt a munkát és másnap már érkezik is a rendelt áru egy része. Egy nagy vasalt kapu, ami a helyére kerülve hivatalosan is lezárja a hívatlanok elől az udvart. Innentől kezdve folyamatosan érkezik szinte minden nap valami. Bútorok, berendezési tárgyak, meg a többi apróság is. Amit ők be bírnak vinni a helyükre azt beviszik a többit Kelaz a nagy előcsarnokba pakoltatná le, hogy véletlenül se ázzanak meg vagy ilyesmi. Meglepő, hogy egy függöny, vagy egy szőnyeg mennyivel otthonosabbá képes varázsolni a pucér kúriát.*
683. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2021-01-30 12:57:59
Üzenet elküldve: 2021-01-30 12:57:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
*Hála az égnek végre beesnek a kapu nélküli bejáraton. Leteszi a cuccokat és végre a hátsóját is. A gyerekek sem zavarnak sok vizet, nemrég ettek is valamit, az egész napos séta pedig megtette a hatását, valóban, a kis Krizát szinte húzni kellett már az utolsó métereken. Kelaz szerencsére a kezébe veszi az ügyet a leves tekintetében, fel is dobja a pucolás kérdését, amire a gyerekek szinte csak hullát játszanak.*
-Majd én… *Ő már eléggé éhes, így mindent megtesz, hogy megfelelő eredmény keletkezzen és ha a férfi vág bele, biztos csak jó lehet. Már csak az a kérdés mennyi ideig fog tartani.*
-Már farkas éhes vagyok. *Pucolja gyorsan a zöldségeket, majd adja oda Kelaznak, aki lelkiismeretesen figyeli, míg el nem készül.*
-Akkor egészség. *Mártja már bele is a kanalat a csontlevesbe és habzsolja rossz utcagyerek módjára a cipóval együtt. A gyerekek már nem eszik ennyire jóízűen, hiszen a fánkhoz képest ez igazán más íz világ.*
-Köszönjük az ételt. *Biccent a férfi felé, a gyerekek meg csak úgy kidőlnek, mert a fáradtság már gyurmázza lefelé a szemhéjaikat.*
-Akkor már csak várnunk kell. *Dől ő is hátra miután elmosogatta az összekent tányérokat.*
-Addig akár kertészkedhetünk is. *Mert biztos halálra unnák magukat, míg elkészülnek a bútorok, itt ebben a hatalmas és immár tiszta házban. Másnap elkezdik felásni a kertet és kialakítani az ágyásokat, amiket kövekkel jelölnek körbe. Már eleve is díszítették a kertet szebbnél szebb növények, ám sajnos az elhanyagolás miatt az utóbbi időben nagyon elharapódzott a helyzet.*
-Azt ott meg kell metszenünk, még sose csináltam ilyet, de azt hiszem, lenne érzékem hozzá. *Nézegeti a bokorrá vadult fás növényeket.*
-Szerinted? Milyenre nyírjuk? *Kérdi a mellette ácsorgó kislányt, aki már nyakig sáros nyilván a sok gazolástól.*
-Lovacskásra! Vagy legyen egy nagy tita! *Jót mosolyog a lányon, de attól fél ez neki túl nagy kihívás lenne, így a gömb alak mellett dönt. Néhány napig bizony eltart, míg a kert átváltoztatják, hogy még az utcáról is lehessen látni, hogy a rezidencia többé már nem lakatlan.*
*Hála az égnek végre beesnek a kapu nélküli bejáraton. Leteszi a cuccokat és végre a hátsóját is. A gyerekek sem zavarnak sok vizet, nemrég ettek is valamit, az egész napos séta pedig megtette a hatását, valóban, a kis Krizát szinte húzni kellett már az utolsó métereken. Kelaz szerencsére a kezébe veszi az ügyet a leves tekintetében, fel is dobja a pucolás kérdését, amire a gyerekek szinte csak hullát játszanak.*
-Majd én… *Ő már eléggé éhes, így mindent megtesz, hogy megfelelő eredmény keletkezzen és ha a férfi vág bele, biztos csak jó lehet. Már csak az a kérdés mennyi ideig fog tartani.*
-Már farkas éhes vagyok. *Pucolja gyorsan a zöldségeket, majd adja oda Kelaznak, aki lelkiismeretesen figyeli, míg el nem készül.*
-Akkor egészség. *Mártja már bele is a kanalat a csontlevesbe és habzsolja rossz utcagyerek módjára a cipóval együtt. A gyerekek már nem eszik ennyire jóízűen, hiszen a fánkhoz képest ez igazán más íz világ.*
-Köszönjük az ételt. *Biccent a férfi felé, a gyerekek meg csak úgy kidőlnek, mert a fáradtság már gyurmázza lefelé a szemhéjaikat.*
-Akkor már csak várnunk kell. *Dől ő is hátra miután elmosogatta az összekent tányérokat.*
-Addig akár kertészkedhetünk is. *Mert biztos halálra unnák magukat, míg elkészülnek a bútorok, itt ebben a hatalmas és immár tiszta házban. Másnap elkezdik felásni a kertet és kialakítani az ágyásokat, amiket kövekkel jelölnek körbe. Már eleve is díszítették a kertet szebbnél szebb növények, ám sajnos az elhanyagolás miatt az utóbbi időben nagyon elharapódzott a helyzet.*
-Azt ott meg kell metszenünk, még sose csináltam ilyet, de azt hiszem, lenne érzékem hozzá. *Nézegeti a bokorrá vadult fás növényeket.*
-Szerinted? Milyenre nyírjuk? *Kérdi a mellette ácsorgó kislányt, aki már nyakig sáros nyilván a sok gazolástól.*
-Lovacskásra! Vagy legyen egy nagy tita! *Jót mosolyog a lányon, de attól fél ez neki túl nagy kihívás lenne, így a gömb alak mellett dönt. Néhány napig bizony eltart, míg a kert átváltoztatják, hogy még az utcáról is lehessen látni, hogy a rezidencia többé már nem lakatlan.*
682. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2021-01-26 19:32:16
Üzenet elküldve: 2021-01-26 19:32:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
// Visszatérés //
* Rendesen megsétáltatják magukat, ami nem esik túlságosan jól a tegnapi munka után. Bár nem mutatja azért Kelaz is lelkesebb lesz az étel említésére, mert az elég jó motiváció. Neki is lenne persze pár ötlete, de azok nem olyan különlegesek, mint a gyerekeké. Simán csak egy pörkölt nokedlivel és savanyúsággal. Na az jó lenne, meg jó drága is. YIlanda is így gondolja, mert a végén a krumpli leves mellett teszi le a voksát. Legalább megadja neki a módját a füstölt húsos csonttal. Vásárlásnál átveszi a zöldséget szívesen és a kölkökre is ügyel, amíg a nő vásárol.*
- Persze, add csak ide nyugodtan!* Azzal a zsák hozzá is kerül. Elég lesz YIlandának cipelni a kis Krizát. Már majdnem elhagyják a Piacteret, amikor is még egyszer az arany hajú megáll és vesz pár fánkot. Nem irigykedik Kelaz, mert csak kicsik azok a lurkók. Útközben jól elnyammogják a fánkokat. Otthon aztán valószínűleg mindenki a konyhába megy, mert eddig az volt a főhadiszállásuk.*
- Akkor én odateszem az ennivalót főni. Ha valakinek van kedve segíthet pucolni a zöldségeket.* Ez nyilván költői kérdés volt, mert a két gyerek már félhulla. A nő meg biztos velük lesz elfoglalva. Na mindegy egyedül vagy többedmagával, de neki lát. Amint sikerül neki ezt befejezni oda is teszi a levest. Ha másra nem is, de a lassan a szobát belepő finom illatra biztosan fel fog figyelni mindenki. Hiszen a füstölt készítményeknek van egy olyan csábító jellegzetes finom illata. Aztán meg majd lehet szépen enni is végre. Még egy kis hagymát is aprít fel, ha van, mert a levesbe a friss hagyma nagyon jó. Ha még kenyeret is bontanak hozzá igazi kulináris csemege lesz a jutalmuk.*
// Visszatérés //
* Rendesen megsétáltatják magukat, ami nem esik túlságosan jól a tegnapi munka után. Bár nem mutatja azért Kelaz is lelkesebb lesz az étel említésére, mert az elég jó motiváció. Neki is lenne persze pár ötlete, de azok nem olyan különlegesek, mint a gyerekeké. Simán csak egy pörkölt nokedlivel és savanyúsággal. Na az jó lenne, meg jó drága is. YIlanda is így gondolja, mert a végén a krumpli leves mellett teszi le a voksát. Legalább megadja neki a módját a füstölt húsos csonttal. Vásárlásnál átveszi a zöldséget szívesen és a kölkökre is ügyel, amíg a nő vásárol.*
- Persze, add csak ide nyugodtan!* Azzal a zsák hozzá is kerül. Elég lesz YIlandának cipelni a kis Krizát. Már majdnem elhagyják a Piacteret, amikor is még egyszer az arany hajú megáll és vesz pár fánkot. Nem irigykedik Kelaz, mert csak kicsik azok a lurkók. Útközben jól elnyammogják a fánkokat. Otthon aztán valószínűleg mindenki a konyhába megy, mert eddig az volt a főhadiszállásuk.*
- Akkor én odateszem az ennivalót főni. Ha valakinek van kedve segíthet pucolni a zöldségeket.* Ez nyilván költői kérdés volt, mert a két gyerek már félhulla. A nő meg biztos velük lesz elfoglalva. Na mindegy egyedül vagy többedmagával, de neki lát. Amint sikerül neki ezt befejezni oda is teszi a levest. Ha másra nem is, de a lassan a szobát belepő finom illatra biztosan fel fog figyelni mindenki. Hiszen a füstölt készítményeknek van egy olyan csábító jellegzetes finom illata. Aztán meg majd lehet szépen enni is végre. Még egy kis hagymát is aprít fel, ha van, mert a levesbe a friss hagyma nagyon jó. Ha még kenyeret is bontanak hozzá igazi kulináris csemege lesz a jutalmuk.*
681. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2021-01-20 18:38:48
Üzenet elküldve: 2021-01-20 18:38:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
* Elmegy mindenki, szóval marad a régi felállás, mintha csak egy család lennének. Kelaz a férfi, YIlanda a nő meg a két taknyos gyereknek. Kelaz már elég fáradt, hogy csak arra gondoljon, hogy mennyire is jó lenne már aludni egyet. Eleget nézte ezt a helyet, így aztán tudja, hogy jó munkát végeztek. Éppen ballag a konyha felé, amikor bele botlik az aranyhajú félvérbe.*
- Igen szembetűnő a változás.* Ért vele fáradtan egyet. A papírfecnire csak pislog, amikor előkerül. Elhadarnak róla pár tételt, hogy aztán vissza is süllyedjen abba a mély zsebbe. Kíváncsian hallgatja, hogy mire akar kilyukadni munkáltatója. Ahol kell ott bólogat egyetértően és ez az a rész leginkább, ami a plusz munkásokat taglalja. A levesre szintén csak bólogat, de az itt maradásra a kölykökkel már felkapja a fejét.*
- Nem mehetünk ki mindannyian segíteni cipekedni? Kicsit, de csak hasznosak.* Ajánlkozik, de nem fogja erőltetni a dolgot. Ha azt szeretné YIla, hogy maradjon itt, hát akkor ő itt is marad a kis kölkökkel. Hacsak nincs más megbeszélni való, akkor a tárgyalás után megy is ő alukálni, mert mindjárt reggel lesz.*
* Elmegy mindenki, szóval marad a régi felállás, mintha csak egy család lennének. Kelaz a férfi, YIlanda a nő meg a két taknyos gyereknek. Kelaz már elég fáradt, hogy csak arra gondoljon, hogy mennyire is jó lenne már aludni egyet. Eleget nézte ezt a helyet, így aztán tudja, hogy jó munkát végeztek. Éppen ballag a konyha felé, amikor bele botlik az aranyhajú félvérbe.*
- Igen szembetűnő a változás.* Ért vele fáradtan egyet. A papírfecnire csak pislog, amikor előkerül. Elhadarnak róla pár tételt, hogy aztán vissza is süllyedjen abba a mély zsebbe. Kíváncsian hallgatja, hogy mire akar kilyukadni munkáltatója. Ahol kell ott bólogat egyetértően és ez az a rész leginkább, ami a plusz munkásokat taglalja. A levesre szintén csak bólogat, de az itt maradásra a kölykökkel már felkapja a fejét.*
- Nem mehetünk ki mindannyian segíteni cipekedni? Kicsit, de csak hasznosak.* Ajánlkozik, de nem fogja erőltetni a dolgot. Ha azt szeretné YIla, hogy maradjon itt, hát akkor ő itt is marad a kis kölkökkel. Hacsak nincs más megbeszélni való, akkor a tárgyalás után megy is ő alukálni, mert mindjárt reggel lesz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1432-1451