//A kis felfedező//
*Rellan természetesen nem érzi úgy, hogy hiányzik, sőt, pont ott van, ahol szeretne. Nagyon jól elvan a kis szőnyegen, a tevéjével. Az állat éppen csatába készül, hopp! A kis nyálas babaujj lökésére le is ugrik a kockáról, és elterül a szőnyegen.*
- Jócckát! *Mondja neki a kisfiú huncutul. Elég nagy már, hogy tudja, most nem alszik a teve, hanem kidőlt a sorból – ezt bizonyítandó kuncog is hozzá. Aztán hogy ő is kipróbálja a dolgot, szintén feldől, leheveredik mellé, majd megragadja megint az állatka nyakát, és megmozgatja kicsit fektében.*
- Ó jaaaj! Jaaaj! *Sopánkodik a nevében, de aztán felállítja a négy lábacskájára megint.* Mos jó. Emmegy… odaö!
*És már megy is tovább a gyógyult teve, egészen a szőnyeg szélére, Rellan pedig már mászik is utána, hogy tovább kövesse az állatka csodás kalandjait, és a folyosót célozza meg. Csak úgy szuszog izgalmában, ezért észre sem veszi, hogy megfigyelik, csak akkor, amikor az ajtó környékén egy nagy lábbal fut össze a nagy négykézlábalás közben. Lecsüccsen és felnéz, kezecskéjét kicsit megszeppenve a szájába tömi. Ez az a nagy bácsi, akit már látott néhányszor. Kicsit fél tőle, mint általában az összes férfitől, de benne azért van valami mókás is: úgy néz ki, mint egy nagy mackó, és a hangja is olyan dörmögős.*
- Dömdömm. *Feleli a kisfiú, hallván a kedves hangot, és kezdeti ijedtsége egy enyhe mosolyba csap át, sőt, azt is megmutatja a bácsinak, hogy ő is szeretne olyan szakállat, mint ami neki van. Szeretné…. megmarkolni. A szabad, tevétlen kezecskéje azonban túl rövid hozzá, és csak a levegőt kapkodja. Helyette a férfi nyakában köt ki, és a markolászásra is már csak a füle marad. Rellan van olyan kedves, és nem kocogtatja meg a nagy fejet a tevével, pedig kedve lenne hozzá. Inkább markolja, nehogy lepottyanjon, és a kakasülőről szemléli ezt az érdekes házat.
Az egyetlen szó, amit teljes biztonsággal ismer a beszélgetésükből az a piac. Onnan eddig mindig kapott valamit.*
- Pia! *Harsogja lelkesen, mi a jó, pedig még túl kicsi, hogy tudja, bölcsen szólt.* Piaa.
*Utóbbi a hideg ellen is jó lenne, de azért kap valami meleg ruhácskát is. A tevét azonban nem fogja odaadni Kelaznak, ezért a pórul járt felnőtt kénytelen valahogy azon áttuszkolni a kabát ujját. Mikor nagyjából elkészültek, Rellan elkezd álmodozni arról, mit kér a piacról. Már sorolja is.*
- Amma kéjj. Leves. Kumpit. Ajándét. Tyevét! Játtéééttt!