Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 114 (2261. - 2280. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2280. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-06 18:12:50
Üzenet elküldve: 2020-01-06 18:12:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Orm//
*Gyldwa Orm élcelődésén csak mosolyog, rég nem hatja meg, vagy sérti a dolog, tudja jól, hogy jó szándék van mögötte, s a nap végén úgyis csak az számít. Hamar elnyomja az álom, hiába gyötri kétség, a kellemes dolgok és gondolatok felülkerekednek, s a pihenés meleg ölelésébe fogadja őt.*
//Napváltás//
*Kifejezetten sokáig alszik, sokkal tovább, mint szokott. Sokkal tovább, mint Orm, ugyanis amint felül az ágyban, s szeméből a csipát kotorja éppen ki, látja, hogy egyedül van. Jól érzi magát, kipihentnek, és erősnek. Azért az orrából még némi száraz fikát az ágy alá ken, úgy a biztos, majd elindul lefelé, hátha megtalálja testvérét.*
-Mi? Hát hülye vagyok? Az előbb még itt volt. Gyldwa Gyldwa.. még mondta is hogy fürdés. Azt hi.. azt hitt... *Égtelen nevetésbe kezd, és alig tudja befejezni a mondatot.* Azt hittem álmodom. Orm és a füühühühüürdés.
*Apró örömkönnyet töröl ki a szeméből, s követi a másik orkot.*
-Tényleg azt mondtad, hogy fürödni akarsz? Mi van veled bátyó? Á. Tudom már. Örülnél, ha valaki megfürdetne, mi? Csak nehogy kiütéses legyél a szappantól.
*Idegesítően vigyorog a másikra, de természetesen leül mellé, ha teheti. Neki is jól esne egy jó forró fürdő, mielőtt bármihez is kezdenének.*
*Gyldwa Orm élcelődésén csak mosolyog, rég nem hatja meg, vagy sérti a dolog, tudja jól, hogy jó szándék van mögötte, s a nap végén úgyis csak az számít. Hamar elnyomja az álom, hiába gyötri kétség, a kellemes dolgok és gondolatok felülkerekednek, s a pihenés meleg ölelésébe fogadja őt.*
//Napváltás//
*Kifejezetten sokáig alszik, sokkal tovább, mint szokott. Sokkal tovább, mint Orm, ugyanis amint felül az ágyban, s szeméből a csipát kotorja éppen ki, látja, hogy egyedül van. Jól érzi magát, kipihentnek, és erősnek. Azért az orrából még némi száraz fikát az ágy alá ken, úgy a biztos, majd elindul lefelé, hátha megtalálja testvérét.*
-Mi? Hát hülye vagyok? Az előbb még itt volt. Gyldwa Gyldwa.. még mondta is hogy fürdés. Azt hi.. azt hitt... *Égtelen nevetésbe kezd, és alig tudja befejezni a mondatot.* Azt hittem álmodom. Orm és a füühühühüürdés.
*Apró örömkönnyet töröl ki a szeméből, s követi a másik orkot.*
-Tényleg azt mondtad, hogy fürödni akarsz? Mi van veled bátyó? Á. Tudom már. Örülnél, ha valaki megfürdetne, mi? Csak nehogy kiütéses legyél a szappantól.
*Idegesítően vigyorog a másikra, de természetesen leül mellé, ha teheti. Neki is jól esne egy jó forró fürdő, mielőtt bármihez is kezdenének.*
2279. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-06 01:57:07
Üzenet elküldve: 2020-01-06 01:57:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál majd el//
//Visszatérés//
//Milhen, Khul, Cassy, Rey, Carlotteia, Ormronym, Shan//
*Lassan kezd falatozni az elétolt ételre, de hamar felpillant belőle, mikor ismét hozzájuk lép a sudár elf. Kissé csodálkozva veszi át a zöld varázsitalt, majd lassan biccent köszönetképp, miközben kabátja belső zsebébe tűri. Nem várt gesztus, immáron a második az elftől.
Ahogy a tegnap este zajlott, úgy folytatódik a következő. Akkor is hamar megtelt az asztalfő, ahova letelepedett, most sincs ez másképp a pultnál. Megannyi új hang, néhány ismerős arc, de a lényeg ugyanaz. A csivitelésre, jókedvű ricsajra csak egyetlen szó körvonalazódik elméjében.* ~Kuss. Kussra van szüksége.~
*Nem szokta zavarni a sokaság, sőt, ott érzi magát igazán otthon. Persze csak ha levegőnek nézik, mint most. Utóbbin nem is csodálkozik különösképp, nem hívja fel magára éppenséggel a figyelmet. Ám most aligha nyúlkálhat zsebekbe és batyukba, s az étel is fogyóban már előle. A legjobb lesz lelécelni.
Csak szeme rebben Khulra egy pillanatra, mielőtt oldalra fordulva leugorna a székről. Hallhatóan a reggeli eszmecsere még órákig eltart majd, neki pedig nincs türelme ily sokat egy helyben ücsörögni.
Nem is teketóriázik sokat, még kalapjáért nyúl s remélhetőleg észrevétlen, elindul a kijárat felé. Ha nem zavarják meg, hát szeretett fegyverei nélkül ugyan, de kilép az ajtón. Fejébe nyomja a kalapot, nagyot szív a sós, tengeri levegőből, majd az ajtótól kicsit távolabb, de hátát az épületnek vetve ledobja magát a földre. A tenger távoli moraja, a belülről kiszűrődő, tompa hangok és az utcafront zajai megnyugtató szimfóniává vegyülnek, ő pedig tarkóra teszi kezeit és behunyja szemét.
Talán buta dolog volt a Sellőházat keresnie, elvégre nem tartozik azok közé a lányok közé, akiket Ralas és Zammiria keres. Valami idevonzotta a dokkoktól, és az nem épp sellőének volt. Ugyan mire tudnának használni egy... Magafajtát. Annyi lehetősége van. A patkányoknál vagy épp a viharfiaknál mindig akad szabad hely egy olyannak, mint ő, s ott a tenger is...* ~A tenger.~ *Bámul a házak takarásában morajló víztömeg felé, a hűvös szellő pedig cirógatja arcát és a homlokára tévedő tincseket.* ~Meglátjuk.~
A hozzászólás írója (Milhen Raeymoor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.06 01:57:45
//Visszatérés//
//Milhen, Khul, Cassy, Rey, Carlotteia, Ormronym, Shan//
*Lassan kezd falatozni az elétolt ételre, de hamar felpillant belőle, mikor ismét hozzájuk lép a sudár elf. Kissé csodálkozva veszi át a zöld varázsitalt, majd lassan biccent köszönetképp, miközben kabátja belső zsebébe tűri. Nem várt gesztus, immáron a második az elftől.
Ahogy a tegnap este zajlott, úgy folytatódik a következő. Akkor is hamar megtelt az asztalfő, ahova letelepedett, most sincs ez másképp a pultnál. Megannyi új hang, néhány ismerős arc, de a lényeg ugyanaz. A csivitelésre, jókedvű ricsajra csak egyetlen szó körvonalazódik elméjében.* ~Kuss. Kussra van szüksége.~
*Nem szokta zavarni a sokaság, sőt, ott érzi magát igazán otthon. Persze csak ha levegőnek nézik, mint most. Utóbbin nem is csodálkozik különösképp, nem hívja fel magára éppenséggel a figyelmet. Ám most aligha nyúlkálhat zsebekbe és batyukba, s az étel is fogyóban már előle. A legjobb lesz lelécelni.
Csak szeme rebben Khulra egy pillanatra, mielőtt oldalra fordulva leugorna a székről. Hallhatóan a reggeli eszmecsere még órákig eltart majd, neki pedig nincs türelme ily sokat egy helyben ücsörögni.
Nem is teketóriázik sokat, még kalapjáért nyúl s remélhetőleg észrevétlen, elindul a kijárat felé. Ha nem zavarják meg, hát szeretett fegyverei nélkül ugyan, de kilép az ajtón. Fejébe nyomja a kalapot, nagyot szív a sós, tengeri levegőből, majd az ajtótól kicsit távolabb, de hátát az épületnek vetve ledobja magát a földre. A tenger távoli moraja, a belülről kiszűrődő, tompa hangok és az utcafront zajai megnyugtató szimfóniává vegyülnek, ő pedig tarkóra teszi kezeit és behunyja szemét.
Talán buta dolog volt a Sellőházat keresnie, elvégre nem tartozik azok közé a lányok közé, akiket Ralas és Zammiria keres. Valami idevonzotta a dokkoktól, és az nem épp sellőének volt. Ugyan mire tudnának használni egy... Magafajtát. Annyi lehetősége van. A patkányoknál vagy épp a viharfiaknál mindig akad szabad hely egy olyannak, mint ő, s ott a tenger is...* ~A tenger.~ *Bámul a házak takarásában morajló víztömeg felé, a hűvös szellő pedig cirógatja arcát és a homlokára tévedő tincseket.* ~Meglátjuk.~
A hozzászólás írója (Milhen Raeymoor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.06 01:57:45
2278. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-05 21:21:05
Üzenet elküldve: 2020-01-05 21:21:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Faszfej. Ezt a szót elcsípi belépve a kalóz. A hölgy akinek a szájából ezen szavakat hallja elég érdekes jelenség. Igazi kis vadmacska lehet. A tudós emberke viszont elég vicces kedvében van, bizonyára az elfogyasztott ital hatása miatt. Amíg neki kárt nem okoz, addig nem izgatja a dolog. A kis vitára hasonlóan reagál, mint a Prof. Ahol ital meg nő van ott vita is mindig akad. Később persze kiderül, hogy talán komolyabb dologról van szó. Bár az ilyesmi se ritka, hogy mások hasznot akarnak húzni a dolgokból. Jó lesz vigyázni majd. Közben felkínálják a lehetőséget a nőnek, hogy legyen ő a hiányzó első tiszt. Most erre mit kéne reagálnia? Hát semmit. Joga van a Professzornak a saját pénzén bárkit felbérelnie. Svornt legénységében is volt egy nő, aki megállta a helyét köztük, bár ráment a kalóz fél szeme meg utána a fél keze is. Nem ismeri a nő képességeit, ezért nem alkot róla véleményt. Majd bizonyít a tengeren ha közéjük kerül. Azért meg kell említeni, hogy odafog rá figyelni, mert a legutóbbi incidens óta bizalmatlanabb lett az ilyesfajta lányokkal. A Prof kérdő tekintetére csak egy rövid választ ad.*
- Nekem mindegy. Ha eddig nem akadt más jelentkező, akkor nem válogathatunk. Csak nem valami könnyűvérű fruska legyen. * Látja, hogy az ork is felé tekintett és nem tetszik neki a dolog. Svornt viszont nem hisz a nők és a balszerencse dologban. Jó maga leül és megvárja, hogy mi fog ebből kikerekedni végül.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Faszfej. Ezt a szót elcsípi belépve a kalóz. A hölgy akinek a szájából ezen szavakat hallja elég érdekes jelenség. Igazi kis vadmacska lehet. A tudós emberke viszont elég vicces kedvében van, bizonyára az elfogyasztott ital hatása miatt. Amíg neki kárt nem okoz, addig nem izgatja a dolog. A kis vitára hasonlóan reagál, mint a Prof. Ahol ital meg nő van ott vita is mindig akad. Később persze kiderül, hogy talán komolyabb dologról van szó. Bár az ilyesmi se ritka, hogy mások hasznot akarnak húzni a dolgokból. Jó lesz vigyázni majd. Közben felkínálják a lehetőséget a nőnek, hogy legyen ő a hiányzó első tiszt. Most erre mit kéne reagálnia? Hát semmit. Joga van a Professzornak a saját pénzén bárkit felbérelnie. Svornt legénységében is volt egy nő, aki megállta a helyét köztük, bár ráment a kalóz fél szeme meg utána a fél keze is. Nem ismeri a nő képességeit, ezért nem alkot róla véleményt. Majd bizonyít a tengeren ha közéjük kerül. Azért meg kell említeni, hogy odafog rá figyelni, mert a legutóbbi incidens óta bizalmatlanabb lett az ilyesfajta lányokkal. A Prof kérdő tekintetére csak egy rövid választ ad.*
- Nekem mindegy. Ha eddig nem akadt más jelentkező, akkor nem válogathatunk. Csak nem valami könnyűvérű fruska legyen. * Látja, hogy az ork is felé tekintett és nem tetszik neki a dolog. Svornt viszont nem hisz a nők és a balszerencse dologban. Jó maga leül és megvárja, hogy mi fog ebből kikerekedni végül.*
2277. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-05 20:38:00
Üzenet elküldve: 2020-01-05 20:38:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A tudós elkezd feltűnően udvarolni a fruskának. Zopal csak érzelemmentesen bambul. Erre nem reagál. A professzor érkeztével megteszik a jelentésüket amit, hogy komolyan vett-e az öreg vagy nem abban Zopal egyelőre nem biztos, de mintha igen. A csitri jelenléte viszont érdekesebbnek bizonyul. A kis csaj a tréfát igencsak a szívére vette amire az orknak a szeme se rezdül. A tudós ajánlatára viszont azért már felszólal.*
-Hát ne itt mutogasd! Menjetek szobára!
*Jegyzi meg egykedvűen. A professzor ismét meglepi őt. Meghívja magukhoz a lányt. Zopal előbb csak a száját húzza és keresi a kormányos tekintetét, hogy ő egyet ért-e vele majd csak kimondja ami zavarja.*
-Nő a tengeren balszerencsét hoz.
*Néz a tudósra is akiből biztos a legrosszabbat hozná ki a csitri közelsége a tengeren. Hogy közben az mit gondol róla az nem érdekli. Nem akar felesleges bajokat ha már ő felelős a biztonságért. Mikor az elf végül rákérdez, hogy milyen gond is volt akkor komoly képpel nekikezd.*
-Látszólag csak kötekedni akart az a melák, de szerintem is komolyabb célja volt. Csak játszott velünk. Lehet az is, hogy felmérte a telepet mert akarnak valamit. Még nincs vége a dolognak az biztos.
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A tudós elkezd feltűnően udvarolni a fruskának. Zopal csak érzelemmentesen bambul. Erre nem reagál. A professzor érkeztével megteszik a jelentésüket amit, hogy komolyan vett-e az öreg vagy nem abban Zopal egyelőre nem biztos, de mintha igen. A csitri jelenléte viszont érdekesebbnek bizonyul. A kis csaj a tréfát igencsak a szívére vette amire az orknak a szeme se rezdül. A tudós ajánlatára viszont azért már felszólal.*
-Hát ne itt mutogasd! Menjetek szobára!
*Jegyzi meg egykedvűen. A professzor ismét meglepi őt. Meghívja magukhoz a lányt. Zopal előbb csak a száját húzza és keresi a kormányos tekintetét, hogy ő egyet ért-e vele majd csak kimondja ami zavarja.*
-Nő a tengeren balszerencsét hoz.
*Néz a tudósra is akiből biztos a legrosszabbat hozná ki a csitri közelsége a tengeren. Hogy közben az mit gondol róla az nem érdekli. Nem akar felesleges bajokat ha már ő felelős a biztonságért. Mikor az elf végül rákérdez, hogy milyen gond is volt akkor komoly képpel nekikezd.*
-Látszólag csak kötekedni akart az a melák, de szerintem is komolyabb célja volt. Csak játszott velünk. Lehet az is, hogy felmérte a telepet mert akarnak valamit. Még nincs vége a dolognak az biztos.
2276. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-05 19:17:07
Üzenet elküldve: 2020-01-05 19:17:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés reggele//
//Milhen, Carlotteia, Orm, Cassy, Rey, Shan//
//Érintőlegesen Vyl, Orm, Gyldva//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A távozó Ernuss halvány mosolyát meglepett, jóleső biccentéssel díjazza. Valami olyasmit jelenthet: "rá se ránts öreg, van ez így!". Carlotteia kiegészítésén közben már szélesen vigyorog, aztán megértően bólint:*
- Jól van, jól... előfordul, hogy a nagy pofám kárt csinál... de az arcából ítélve most nem volt ilyesmi. *Motyogja maga elé, miközben a távozó férfi után néz.*
- Semmi gond kislány, majd máskor velünk eszel, tudom én, a munka... *Sóhajt fel, s közben még mindig fél szemmel a távozó után sandít. Nem érti mit csinált jól, de örül neki, hogy végre valamit sikerült nem elcseszerintenie. Főleg a férfi tekintetében, akivel nem tudja hogy is állnak, nem ismeri igazán, szűkszavú, magának való, bár, ismert olyat, akit az élet fogott vissza, nem bánja és nem vonja ezért felelősségre még gondolatban sem. Szépen lassan érkeznek a korán kelők, a későn kelők és a már rég dolgozók is. Khulnak nem szokatlan ez a pörgés, bár ez a reggel kissé nehezebben indult be nála, mint általában. Ugyan csontjai nem sajognak, némi izomláz azért meglehetősen kínozza. Elébb kuncogva nézi Milhen zavarát az ajándékra, majd számára odavetett válaszára felröhög, majd legyint:*
- Fogalmam sincs, asszony. De látom a reggeli már inkább ínyedre van! *Dörgöli meg állát tűnődve figyelve Milhent. ~ Rejtélyes egy csaj... ~ De ennyiben is hagyja.* Ezt már szeretem! *Hördül fel. Hiszen csak egy mondat kellett, s máris kapva kapnak az alkalmon. Csupán biccentéssel veszi azt követően tudomásul a járőrözés jóváhagyását.*
- Köszönjük cukorfalat! *Veri meg nagy döndüléssel hasfalát, mikor Carli a reggeliért távozik, majd rögtön Milhenhez fordul.* Látod, aranyom? Így megy ez. *Tárja szét kezét büszkén, mintha csak miatta történne az egész, persze aztán korrigál.*
- Egy mindenkiért, mindenki egyért... meg persze értem. *Vonja meg a vállát kacsintva.* Héj Rey! *Vált szinte azonnal.* Milhennel találkoztatok ugye? Carli, meg a többiek, dobd le magad, kajáljunk! *Invitálja azonnal, s időközben a betérő orkokat üdvözli széles karjelzéssel. Ezúttal nem üvölt oda, korán van még. Cassy kérdésére persze rögtön a lány felé fordul.*
- Ugyan! Csak karcolások, mint minden rendes férfin! *Néz meghökkenten. Még csak az hiányozna, hogy itt helyben leápolják, az zavarba ejtő lenne, igaz, nem lenne ellenére, talán majd kettesben nyavalyog egy kicsit fájdalmairól. A gondolatra máris turpisságok jutnak eszébe ezért egy féloldalas emberes vigyort villant.*
- Azért köszönöm, édes vagy, hogy mindig gondolsz rám... hogy?! Babám, ezt is köszönöm! De én nem vettem neked semmit... *Biggyeszti le száját, most aztán tényleg zavarban van, mert elhalmozzák.* Na majd, legközelebb! *Fogadkozik rögtön.* Akkor biztosan... *Itt a beszéd abbamarad, s a pulton is megmerevedik, mert tekintete a felcsendülő hang felé mered.*
- Shan? SHAN?! SHAN!! *Ugrik fel, s ezúttal... nos igen, üvölt.* Hol a faszban voltál?! Keblemre csajszi! *Indul meg rögtön a nő felé, ha teheti. Nem titkoltan bírja a stílusát.*
- Mi van veled cimbora, dobd le a valagad közénk! *Hívja, s lapogatja meg a széket.* Milhen, ő Shan, régi jó csapattárs, aki hosszú időre elment. Itt a reggelivel Carlotteia, a távozó Vyl... meg... baszki, majd mindenki bemutatkozik... még ennyi nevet! *Nevet fel, combját csapkodva.*
- Úgy is van, pont időben! Együnk! *Rántja maga elé a tányérját, s löki Milhen elé az övét, ha teheti, majd farkasétvággyal veti rá magát.*
- Mesélj, merre voltál? *Néz fel érdeklődve, egyértelműen Shan felé.*
//Milhen, Carlotteia, Orm, Cassy, Rey, Shan//
//Érintőlegesen Vyl, Orm, Gyldva//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A távozó Ernuss halvány mosolyát meglepett, jóleső biccentéssel díjazza. Valami olyasmit jelenthet: "rá se ránts öreg, van ez így!". Carlotteia kiegészítésén közben már szélesen vigyorog, aztán megértően bólint:*
- Jól van, jól... előfordul, hogy a nagy pofám kárt csinál... de az arcából ítélve most nem volt ilyesmi. *Motyogja maga elé, miközben a távozó férfi után néz.*
- Semmi gond kislány, majd máskor velünk eszel, tudom én, a munka... *Sóhajt fel, s közben még mindig fél szemmel a távozó után sandít. Nem érti mit csinált jól, de örül neki, hogy végre valamit sikerült nem elcseszerintenie. Főleg a férfi tekintetében, akivel nem tudja hogy is állnak, nem ismeri igazán, szűkszavú, magának való, bár, ismert olyat, akit az élet fogott vissza, nem bánja és nem vonja ezért felelősségre még gondolatban sem. Szépen lassan érkeznek a korán kelők, a későn kelők és a már rég dolgozók is. Khulnak nem szokatlan ez a pörgés, bár ez a reggel kissé nehezebben indult be nála, mint általában. Ugyan csontjai nem sajognak, némi izomláz azért meglehetősen kínozza. Elébb kuncogva nézi Milhen zavarát az ajándékra, majd számára odavetett válaszára felröhög, majd legyint:*
- Fogalmam sincs, asszony. De látom a reggeli már inkább ínyedre van! *Dörgöli meg állát tűnődve figyelve Milhent. ~ Rejtélyes egy csaj... ~ De ennyiben is hagyja.* Ezt már szeretem! *Hördül fel. Hiszen csak egy mondat kellett, s máris kapva kapnak az alkalmon. Csupán biccentéssel veszi azt követően tudomásul a járőrözés jóváhagyását.*
- Köszönjük cukorfalat! *Veri meg nagy döndüléssel hasfalát, mikor Carli a reggeliért távozik, majd rögtön Milhenhez fordul.* Látod, aranyom? Így megy ez. *Tárja szét kezét büszkén, mintha csak miatta történne az egész, persze aztán korrigál.*
- Egy mindenkiért, mindenki egyért... meg persze értem. *Vonja meg a vállát kacsintva.* Héj Rey! *Vált szinte azonnal.* Milhennel találkoztatok ugye? Carli, meg a többiek, dobd le magad, kajáljunk! *Invitálja azonnal, s időközben a betérő orkokat üdvözli széles karjelzéssel. Ezúttal nem üvölt oda, korán van még. Cassy kérdésére persze rögtön a lány felé fordul.*
- Ugyan! Csak karcolások, mint minden rendes férfin! *Néz meghökkenten. Még csak az hiányozna, hogy itt helyben leápolják, az zavarba ejtő lenne, igaz, nem lenne ellenére, talán majd kettesben nyavalyog egy kicsit fájdalmairól. A gondolatra máris turpisságok jutnak eszébe ezért egy féloldalas emberes vigyort villant.*
- Azért köszönöm, édes vagy, hogy mindig gondolsz rám... hogy?! Babám, ezt is köszönöm! De én nem vettem neked semmit... *Biggyeszti le száját, most aztán tényleg zavarban van, mert elhalmozzák.* Na majd, legközelebb! *Fogadkozik rögtön.* Akkor biztosan... *Itt a beszéd abbamarad, s a pulton is megmerevedik, mert tekintete a felcsendülő hang felé mered.*
- Shan? SHAN?! SHAN!! *Ugrik fel, s ezúttal... nos igen, üvölt.* Hol a faszban voltál?! Keblemre csajszi! *Indul meg rögtön a nő felé, ha teheti. Nem titkoltan bírja a stílusát.*
- Mi van veled cimbora, dobd le a valagad közénk! *Hívja, s lapogatja meg a széket.* Milhen, ő Shan, régi jó csapattárs, aki hosszú időre elment. Itt a reggelivel Carlotteia, a távozó Vyl... meg... baszki, majd mindenki bemutatkozik... még ennyi nevet! *Nevet fel, combját csapkodva.*
- Úgy is van, pont időben! Együnk! *Rántja maga elé a tányérját, s löki Milhen elé az övét, ha teheti, majd farkasétvággyal veti rá magát.*
- Mesélj, merre voltál? *Néz fel érdeklődve, egyértelműen Shan felé.*
2275. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-05 17:35:06
Üzenet elküldve: 2020-01-05 17:35:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Lazyar//
//Csutakolás//
*Végig hallgatja az okfejtést, bár különösebben nem szeretne fejtegetésekbe keveredni ebben a témában. Az, hogy a lánynak van humora ilyen témában is mutatja számára, hogy bizonyára nem ő az első, aki ezen lovagol.*
-Most miért? A fél szemed mindig rajta legyen, szerintem igen találó. *Fújja ki a levegőt, hiszen nem azért jött ide, hogy feltornássza valaki a pulzusát, azt a pult mögött állva is simán tudná produkálni. Mikor a másik az útról meg a végéről kezd el filozofálni, azért a ferde nézés egyértelműen közli, még túl fiatalnak tartja ahhoz, hogy ilyen mélyenszántó merengéseket vezessen le annak az útnak a bizonyos végével kapcsolatban. ~De lehet, csak unatkozik. ~ Az viszont, hogy a lány a felfortyanó agresszióra ilyen nyugodtan és átszellemülten reagál, megijeszti. Az talán még a legenyhébb megfogalmazás, hogy furcsának találja.*
-Nem tudom mi a véleményed, de ez nem egy álommeló egy napsütötte szigeten, ahol csak tündérek laknak. *Aztán valami furcsát akart mondani, ami kizökkenti a másikat, úgy fest, ez sikerült is, így csak egy mosollyal nyugtázza.*
-Csak arra akartam utalni, ha tudnék valami igazán eredeti dolgot csinálni, amiért még fizetnek is, talán akkor nem kéne güriznem folyton ilyen lepukkant helyeken. Arra gondoltam bemegyek a városba, megnézem, arrafelé milyen fogadók vannak. Talán a környék is biztonságosabb, esetleg a népek is kedvesebbek meg ilyesmi. *Von vállat, közben érzi, hogy a vigyor füstje kezd hatni és egy levakarhatatlan mosolyt kezd kreálni az arcára. Lassan kezdi a csizmát is kényelmetlennek találni, így lehúzza és lazán meglódítja, a lendület viszont egészen a paravánon túl repíti. A hirtelen a fal mögül kiugró csizmát Wrexan már a dézsából szemlélheti. A beszéd hangjai is átszűrődnek, mert a paraván nem gátolja őket, így az is világossá válhat, hogy két hölgyemény bizonyosan tevékenykedik odaát.*
-Kicsit túlugrott a beste! Khm! Semmi pánik, nem szökik meg! *Vigyorog az ügyetlenségén, de a zsákról való felkeléssel igencsak meggyűlik a baja.*
//Csutakolás//
*Végig hallgatja az okfejtést, bár különösebben nem szeretne fejtegetésekbe keveredni ebben a témában. Az, hogy a lánynak van humora ilyen témában is mutatja számára, hogy bizonyára nem ő az első, aki ezen lovagol.*
-Most miért? A fél szemed mindig rajta legyen, szerintem igen találó. *Fújja ki a levegőt, hiszen nem azért jött ide, hogy feltornássza valaki a pulzusát, azt a pult mögött állva is simán tudná produkálni. Mikor a másik az útról meg a végéről kezd el filozofálni, azért a ferde nézés egyértelműen közli, még túl fiatalnak tartja ahhoz, hogy ilyen mélyenszántó merengéseket vezessen le annak az útnak a bizonyos végével kapcsolatban. ~De lehet, csak unatkozik. ~ Az viszont, hogy a lány a felfortyanó agresszióra ilyen nyugodtan és átszellemülten reagál, megijeszti. Az talán még a legenyhébb megfogalmazás, hogy furcsának találja.*
-Nem tudom mi a véleményed, de ez nem egy álommeló egy napsütötte szigeten, ahol csak tündérek laknak. *Aztán valami furcsát akart mondani, ami kizökkenti a másikat, úgy fest, ez sikerült is, így csak egy mosollyal nyugtázza.*
-Csak arra akartam utalni, ha tudnék valami igazán eredeti dolgot csinálni, amiért még fizetnek is, talán akkor nem kéne güriznem folyton ilyen lepukkant helyeken. Arra gondoltam bemegyek a városba, megnézem, arrafelé milyen fogadók vannak. Talán a környék is biztonságosabb, esetleg a népek is kedvesebbek meg ilyesmi. *Von vállat, közben érzi, hogy a vigyor füstje kezd hatni és egy levakarhatatlan mosolyt kezd kreálni az arcára. Lassan kezdi a csizmát is kényelmetlennek találni, így lehúzza és lazán meglódítja, a lendület viszont egészen a paravánon túl repíti. A hirtelen a fal mögül kiugró csizmát Wrexan már a dézsából szemlélheti. A beszéd hangjai is átszűrődnek, mert a paraván nem gátolja őket, így az is világossá válhat, hogy két hölgyemény bizonyosan tevékenykedik odaát.*
-Kicsit túlugrott a beste! Khm! Semmi pánik, nem szökik meg! *Vigyorog az ügyetlenségén, de a zsákról való felkeléssel igencsak meggyűlik a baja.*
2274. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-05 15:51:07
Üzenet elküldve: 2020-01-05 15:51:07
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ez kezd egyre jobban Fräd tetszésére lenni. Kibontakozik előtte egy szelete a többieknek, körülbelül elkezdhet beléjük látni. Zopal tapasztalt orkként beszél, egyelőre hűségesnek látszik, bár a zöldségeknél ki tudja, ez mennyi ideig tart ki. Mindenesetre tiszteli ezt benne és hallgat a szavaira, bólintással juttatja tudatára, hogy megértette őket és látja bennük az igazságot. Ő tökéletes biztonságban utazott annak idején, most nem lehet tudni, mi várja. Daesys pedig egyre inkább szórakoztatóbb és Lisendrehl arcára gunyoros mosoly kezd kiülni, persze a sarló és a tőr is elérhető közelségben és kényelmes gyorsasággal használható távolságban van.*
-Nem tagadom én azoknak a létezését, sőt, épp most beszélgetek eggyel. *Mosolyodik el.*
-Na ne vedd magadra, cicám, szép és okos leány vagy te, itt a helyed. *Azért figyeli, nehogy a spicces fruska kardozni kívánjon az asztaltársasággal, mert abból lehet, nem ő jönne ki nyertesen. Jó azért kicsit húzni a vörhenyeset, persze az tökéletesen észreveheti, hogy Fräd ezeket nem komolyan gondolja, inkább csak megtetszett neki, s így akarja, kissé gyerekesen a tudtára adni. Az ital sok mindent ki tud hozni az emberből, főként egy tudósunkhoz hasonlóból. A faszfej hallatán megáll, hiszen ezt mégsem hagyhatja ki.*
-Naaa, babám, az nem ott van, de ha akarod, szívesen megmutatom az enyémet közelebbről is. *Jobb az ilyen helyzeteket humorral kezelni, mintsem felidegesítse magát az ember, legalábbis a wegtoreni szerint. Ami még jobban felvillanyozza, hogy a Prof feltehetően felveszi a csitrit, így az velük tart. Italos Frädri ennek csak örül, de mikor munkáltatójuk beszél hozzájuk, megkomolyodik, hiszen az összeszólalkozásoknak is van egy határa, ő pedig nem arról híres, hogy ezeket, főként nála feljebb valóknál áthágja.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ez kezd egyre jobban Fräd tetszésére lenni. Kibontakozik előtte egy szelete a többieknek, körülbelül elkezdhet beléjük látni. Zopal tapasztalt orkként beszél, egyelőre hűségesnek látszik, bár a zöldségeknél ki tudja, ez mennyi ideig tart ki. Mindenesetre tiszteli ezt benne és hallgat a szavaira, bólintással juttatja tudatára, hogy megértette őket és látja bennük az igazságot. Ő tökéletes biztonságban utazott annak idején, most nem lehet tudni, mi várja. Daesys pedig egyre inkább szórakoztatóbb és Lisendrehl arcára gunyoros mosoly kezd kiülni, persze a sarló és a tőr is elérhető közelségben és kényelmes gyorsasággal használható távolságban van.*
-Nem tagadom én azoknak a létezését, sőt, épp most beszélgetek eggyel. *Mosolyodik el.*
-Na ne vedd magadra, cicám, szép és okos leány vagy te, itt a helyed. *Azért figyeli, nehogy a spicces fruska kardozni kívánjon az asztaltársasággal, mert abból lehet, nem ő jönne ki nyertesen. Jó azért kicsit húzni a vörhenyeset, persze az tökéletesen észreveheti, hogy Fräd ezeket nem komolyan gondolja, inkább csak megtetszett neki, s így akarja, kissé gyerekesen a tudtára adni. Az ital sok mindent ki tud hozni az emberből, főként egy tudósunkhoz hasonlóból. A faszfej hallatán megáll, hiszen ezt mégsem hagyhatja ki.*
-Naaa, babám, az nem ott van, de ha akarod, szívesen megmutatom az enyémet közelebbről is. *Jobb az ilyen helyzeteket humorral kezelni, mintsem felidegesítse magát az ember, legalábbis a wegtoreni szerint. Ami még jobban felvillanyozza, hogy a Prof feltehetően felveszi a csitrit, így az velük tart. Italos Frädri ennek csak örül, de mikor munkáltatójuk beszél hozzájuk, megkomolyodik, hiszen az összeszólalkozásoknak is van egy határa, ő pedig nem arról híres, hogy ezeket, főként nála feljebb valóknál áthágja.*
2273. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-05 15:30:21
Üzenet elküldve: 2020-01-05 15:30:21
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A Sellőház halk moraját nem igen zavarja az immáron ötre dúsult kis legénység. Illetve még nem. Csak négy fő, és egy ártatlan nézelődő, akinek mintha kiolvasná lelkéből a zavarát, a Professzor egy igazán öreguras, bátorító mosolyt vesz fel, és szembehunyva bólint, mintha azt mondaná: Semmi baj angyalom! Egy pillanatra mintha a hangot is hallaná Daesys a fejében. De nincs idő megállni az ilyen apró részleteknél, mert a már szerződtetett kettős, aki itt maradt helyzet jelentés tesz. Jobban mondva Fräd felvázolja a történteket, Zopal pedig megerősíti egy hideg bólintással.*
-Szóval volt egy kis vita.
*Mondja kedvesen.*
-Kikötő fogadóban olyan ez mint a sör. A csapból folyik.
*Tréfálja el kezdetileg a dolgot, majd egyre komolyodó arccal Zopalra néz, de még mielőtt megkérdezhetné, hogy mit akart voltaképpen az úr, közben az idegen aki oly kellemetlenül érezte magát az imént, bemutatkozik.*
-Fycherhard Professzor, én is örvendek.
*Mondja, majd rögtön érkezik Fräd tréfája, vagy valami hasonlója. A Professzor szeme elkerekedik, és vissza is kérdez igen meglepetten.*
-Nocsak, valóban?
*Ez után kiderül, aminek ki kell. A kettejük kis közjátékát, szinte élvezettel nézi végig, hogy a végén egy telt nevetéssel kettejük közé vágjon.*
-Lehet, hogy a hölgy nem engem keresett, ellenben éppen mi kereshetjük magát.
*Mondja, miközben hátra néz Svorntra. Mint kormányosnak, rá kell bólintania, hogy ki dolgozzon a keze alá. Csak a gyors reakciót lesi le a kalóz arcáról, és rögtön visszafordul kellemesen a lányhoz.*
-Felfedezésre megyünk a tengerre, és hibádzik a létszám. Hajózott már valaha?
*Kérdezi, és választ sem vár, vagy éppen mint aki pontosan tudja, folytatja tovább a kérdéseket, és válaszokat.*
-Étel van. Ital van. Első tiszt nincs. Fizetés méltányos, a fiúkat pedig meg kéne nevelni. *Utal ezzel a "faszfejre"* Részletekbe is hajlandó vagyok belemenni kicsit később.
*Mondja egyre sürgetőbb tempóban, de választ nem vár. Ha a lány kereket akar oldani, bármikor felállhat, ha meg érdekli az ajánlata, úgy is a fenekén marad. Hanem visszafordul Zopalhoz.*
-Szóval. Mit akart itt az a két úr?
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A Sellőház halk moraját nem igen zavarja az immáron ötre dúsult kis legénység. Illetve még nem. Csak négy fő, és egy ártatlan nézelődő, akinek mintha kiolvasná lelkéből a zavarát, a Professzor egy igazán öreguras, bátorító mosolyt vesz fel, és szembehunyva bólint, mintha azt mondaná: Semmi baj angyalom! Egy pillanatra mintha a hangot is hallaná Daesys a fejében. De nincs idő megállni az ilyen apró részleteknél, mert a már szerződtetett kettős, aki itt maradt helyzet jelentés tesz. Jobban mondva Fräd felvázolja a történteket, Zopal pedig megerősíti egy hideg bólintással.*
-Szóval volt egy kis vita.
*Mondja kedvesen.*
-Kikötő fogadóban olyan ez mint a sör. A csapból folyik.
*Tréfálja el kezdetileg a dolgot, majd egyre komolyodó arccal Zopalra néz, de még mielőtt megkérdezhetné, hogy mit akart voltaképpen az úr, közben az idegen aki oly kellemetlenül érezte magát az imént, bemutatkozik.*
-Fycherhard Professzor, én is örvendek.
*Mondja, majd rögtön érkezik Fräd tréfája, vagy valami hasonlója. A Professzor szeme elkerekedik, és vissza is kérdez igen meglepetten.*
-Nocsak, valóban?
*Ez után kiderül, aminek ki kell. A kettejük kis közjátékát, szinte élvezettel nézi végig, hogy a végén egy telt nevetéssel kettejük közé vágjon.*
-Lehet, hogy a hölgy nem engem keresett, ellenben éppen mi kereshetjük magát.
*Mondja, miközben hátra néz Svorntra. Mint kormányosnak, rá kell bólintania, hogy ki dolgozzon a keze alá. Csak a gyors reakciót lesi le a kalóz arcáról, és rögtön visszafordul kellemesen a lányhoz.*
-Felfedezésre megyünk a tengerre, és hibádzik a létszám. Hajózott már valaha?
*Kérdezi, és választ sem vár, vagy éppen mint aki pontosan tudja, folytatja tovább a kérdéseket, és válaszokat.*
-Étel van. Ital van. Első tiszt nincs. Fizetés méltányos, a fiúkat pedig meg kéne nevelni. *Utal ezzel a "faszfejre"* Részletekbe is hajlandó vagyok belemenni kicsit később.
*Mondja egyre sürgetőbb tempóban, de választ nem vár. Ha a lány kereket akar oldani, bármikor felállhat, ha meg érdekli az ajánlata, úgy is a fenekén marad. Hanem visszafordul Zopalhoz.*
-Szóval. Mit akart itt az a két úr?
2272. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-05 11:59:25
Üzenet elküldve: 2020-01-05 11:59:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Természetesen tudom.
*Hogy ez mennyire igaz, vagy mennyire nem az, kérdéses. Daesys arcán viszont kellemetlenség jelei mutatkoznak. Nem tetszik neki a lekezelőnek vélt hangnem, és a fenyegető közeledés, amin hirtelen fel is kapja a vizet. Arra is felkészül, hogyha Frädricus még közelebb hajol, akkor egy egyszerű mozdulattal elmetszi a torkát, végül a benne fortyogó feszültség elillan, és vállai nyugodtabban lejjebb ereszkednek.*
- Tehát hiszel a talmidokban, de kizárod más veszélyes lények létezését. Érdekes.
*Jut a végső következtetésre, és kelletlenül elhúzza a száját. Zopal szavait csendesen hallgatja, és ha lenne söre, valószínűleg megemelné felé, de nincs, ezért csak egyetértően biccent felé.
A rémtörténetet mesélő alak váratlanul távozik, Daesys pedig arra következtet, hogy ezzel az üzletet sem sikerült nyélbe ütnie. Közvetlen ezután jelenik meg a Professzor és Svornt, akikre éppen csak egy futó pillantást vet. Meglepve tapasztalja, hogy a két számára idegen hozzájuk lép. Egyelőre csupán csendben, érdeklődve figyel, azt várva, hogy valaki elzavarja esetleg.*
- Daesys, örvendek.
*Ugyan mosolyog, de valójában borzasztóan kellemetlenül érzi magát. Nyugtalanítják a Professzor kékjei, amik őt fürkészik. A mosoly egyúttal abban is segít számára, hogy ez a frusztráltság valamelyest enyhüljön benne.
A többiek válaszait hallva csak szemeit forgatja.*
- Faszfejek...
*Motyogja orra alatt, és kérdőn Frädricusra pillant.*
- Mikor mondtam én ilyet?
*Hiszen nehéz azt keresni, akinek létezéséről fogalma sincs.*
- Csupán kíváncsi voltam a kis műsorotokra. A tiéd kifejezetten vicces volt, ahogy próbáltad kezelni a helyzetet, de nem ment.
*Vigyorog Frädricusra, ezt pedig végszónak szánva, és ha a férfi félreteszi lekezelő mivoltát, amit korábban tanúsított, akkor Daesys is megzabolázza csípős nyelvét.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Természetesen tudom.
*Hogy ez mennyire igaz, vagy mennyire nem az, kérdéses. Daesys arcán viszont kellemetlenség jelei mutatkoznak. Nem tetszik neki a lekezelőnek vélt hangnem, és a fenyegető közeledés, amin hirtelen fel is kapja a vizet. Arra is felkészül, hogyha Frädricus még közelebb hajol, akkor egy egyszerű mozdulattal elmetszi a torkát, végül a benne fortyogó feszültség elillan, és vállai nyugodtabban lejjebb ereszkednek.*
- Tehát hiszel a talmidokban, de kizárod más veszélyes lények létezését. Érdekes.
*Jut a végső következtetésre, és kelletlenül elhúzza a száját. Zopal szavait csendesen hallgatja, és ha lenne söre, valószínűleg megemelné felé, de nincs, ezért csak egyetértően biccent felé.
A rémtörténetet mesélő alak váratlanul távozik, Daesys pedig arra következtet, hogy ezzel az üzletet sem sikerült nyélbe ütnie. Közvetlen ezután jelenik meg a Professzor és Svornt, akikre éppen csak egy futó pillantást vet. Meglepve tapasztalja, hogy a két számára idegen hozzájuk lép. Egyelőre csupán csendben, érdeklődve figyel, azt várva, hogy valaki elzavarja esetleg.*
- Daesys, örvendek.
*Ugyan mosolyog, de valójában borzasztóan kellemetlenül érzi magát. Nyugtalanítják a Professzor kékjei, amik őt fürkészik. A mosoly egyúttal abban is segít számára, hogy ez a frusztráltság valamelyest enyhüljön benne.
A többiek válaszait hallva csak szemeit forgatja.*
- Faszfejek...
*Motyogja orra alatt, és kérdőn Frädricusra pillant.*
- Mikor mondtam én ilyet?
*Hiszen nehéz azt keresni, akinek létezéséről fogalma sincs.*
- Csupán kíváncsi voltam a kis műsorotokra. A tiéd kifejezetten vicces volt, ahogy próbáltad kezelni a helyzetet, de nem ment.
*Vigyorog Frädricusra, ezt pedig végszónak szánva, és ha a férfi félreteszi lekezelő mivoltát, amit korábban tanúsított, akkor Daesys is megzabolázza csípős nyelvét.*
2271. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-04 19:26:04
Üzenet elküldve: 2020-01-04 19:26:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
// Csutakolás //
* Felcaplat a nehéz és teli hasával a szobájáig össze szed egy adag tiszta váltás ruhát és egy törülközőt és elindul a fürdőház felé. Még jó, hogy sok szolgáló meg őr dolgozik itt, mert ha nem biztos az irányban, akkor csak egyszerűen megkérdez valakit. A földszint még jó, hogy tompán megvilágított így könnyedén tud a vendégek szeme elől rejtve haladni. Hamar kisurran a kertbe. ~ Ó hát erről beszélt Darelld. Hát tényleg szép kis kert.~ Itt is körültekintően halad, nehogy bárkit is megzavarjon a jelenlétével. Gyorsan közeledik az ulticélja felé. Belépve megcsapja a meleg párás levegő. Egy pillanatra még vissza is hőköl. Ismeretlen az ilyesmi számára. A maga fajta szegény munkás legénynek az ilyesmik nem adódnak meg. Neki se volt még szerencséje ilyesmihez. Erőt vesz magán és belép. Egy kis segítséggel eljut arra helyre, ahol megszabadulhat a gönceitől. Egy szál törülközőben folytatja útját a paravánokkal elválasztott dézsáig. Itt már a törülközőre sincs szüksége. Belemászik a dézsa jó meleg vizébe. Végre nyugta van. Most még a történteken se jár az agya. Tele a hasa és jó meleg a víz. A szappanért nyúl hát, hogy megszabaduljon a lószagtól. Kicsit talán megzavarja a vízben izgés-mozgással a hely csöndjét, de ez most nem igazán zavarja. Végül is tisztálkodni járnak ide az emberek.*
* Felcaplat a nehéz és teli hasával a szobájáig össze szed egy adag tiszta váltás ruhát és egy törülközőt és elindul a fürdőház felé. Még jó, hogy sok szolgáló meg őr dolgozik itt, mert ha nem biztos az irányban, akkor csak egyszerűen megkérdez valakit. A földszint még jó, hogy tompán megvilágított így könnyedén tud a vendégek szeme elől rejtve haladni. Hamar kisurran a kertbe. ~ Ó hát erről beszélt Darelld. Hát tényleg szép kis kert.~ Itt is körültekintően halad, nehogy bárkit is megzavarjon a jelenlétével. Gyorsan közeledik az ulticélja felé. Belépve megcsapja a meleg párás levegő. Egy pillanatra még vissza is hőköl. Ismeretlen az ilyesmi számára. A maga fajta szegény munkás legénynek az ilyesmik nem adódnak meg. Neki se volt még szerencséje ilyesmihez. Erőt vesz magán és belép. Egy kis segítséggel eljut arra helyre, ahol megszabadulhat a gönceitől. Egy szál törülközőben folytatja útját a paravánokkal elválasztott dézsáig. Itt már a törülközőre sincs szüksége. Belemászik a dézsa jó meleg vizébe. Végre nyugta van. Most még a történteken se jár az agya. Tele a hasa és jó meleg a víz. A szappanért nyúl hát, hogy megszabaduljon a lószagtól. Kicsit talán megzavarja a vízben izgés-mozgással a hely csöndjét, de ez most nem igazán zavarja. Végül is tisztálkodni járnak ide az emberek.*
2270. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-04 19:04:01
Üzenet elküldve: 2020-01-04 19:04:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Lazyar tényleg mindent belead, hogy Yathtal egy estére elfelejtesse, ki is ő valójában. Most nem Sellő, aki megjátszott epekedéssel várja, hogy örömet szerezhessen a vendégnek. Titokzatos szeretők inkább, akik a kéj és testiség lágy hullámait meglovagolva tárulkoznak ki egymás felé, valami különleges intimitást létrehozva ezzel. Minden szó, mondat, ami elhangzik, teljesen más, mint ami egy szokványos este elhagyja a szeretkező párok száját.
Amikor a két test lehengeredik egymásról, nemcsak a vörös keze indul szelíd simogatásnak, hanem az elf is igyekszik tudtára adni, mennyire tetszik neki a sima, lágy bőr. Bár csak az oldalát, és hasát simogatja, mégis van mozdulataiban valami furcsa, ismeretlen vágy.
Figyelmesen hallgatja a másik őszinte, kedves szavait, egészen belebújva meleg ölelésébe. S a szavak, amiket hall, kellemes melegséggel töltik el. Megfelelő válasz viszont nem jön szájára, egyszerűen nem tud mit mondani. Azt nem mondhatja, hogy ő is erre vágyik, még ha részben igaz is. Nem akar olyan ígéretet tenni, amit aztán nem tud megtartani. Fájdalmat okozni pedig ennek a csodálatos lánynak még annyira sem akar, így megprobálja osszeszedni mindenfelé elszállt gondolatait, hogy legalább egy félig értelmes, őszinte választ tudjon belőlük gyúrni.*
- Nem vagy akaszkodó.
*Feleli hasonlóan halk, kedves hangon, s elnyom egy mosolyt.*
-Nekem is nagyon szimpatikus vagy.
*Közben, ha teheti, szelíd csókot lehel társa könnyes arcára.*
-És minden vágyam, hogy felvigyelek arra a hegyre.
*Egyik kezével finoman végigsimít a másik arcán, egyáltalán nem törődve a se hellyel. Most csak egyet akar, letörölni azokat a könnyeket, vagy lecsókolni a személyről, megfeledkezve minden másról. Ha Lazyar nem ellenkezik, óvatosan felé hajol, és bele is kezd ebbe a műveletbe. A homlokát, a szemeit, az arcát, a száját, a fülét és nyakát csókolgatja, éreztetni akarja vele, mennyire szépnek találja minden egyes apró részét.*
-Olyan estét akarok adni neked, aminek az emléke mindkettőnk térdeit megremegteti, legyünk bármilyen távol egymástól.
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Lazyar tényleg mindent belead, hogy Yathtal egy estére elfelejtesse, ki is ő valójában. Most nem Sellő, aki megjátszott epekedéssel várja, hogy örömet szerezhessen a vendégnek. Titokzatos szeretők inkább, akik a kéj és testiség lágy hullámait meglovagolva tárulkoznak ki egymás felé, valami különleges intimitást létrehozva ezzel. Minden szó, mondat, ami elhangzik, teljesen más, mint ami egy szokványos este elhagyja a szeretkező párok száját.
Amikor a két test lehengeredik egymásról, nemcsak a vörös keze indul szelíd simogatásnak, hanem az elf is igyekszik tudtára adni, mennyire tetszik neki a sima, lágy bőr. Bár csak az oldalát, és hasát simogatja, mégis van mozdulataiban valami furcsa, ismeretlen vágy.
Figyelmesen hallgatja a másik őszinte, kedves szavait, egészen belebújva meleg ölelésébe. S a szavak, amiket hall, kellemes melegséggel töltik el. Megfelelő válasz viszont nem jön szájára, egyszerűen nem tud mit mondani. Azt nem mondhatja, hogy ő is erre vágyik, még ha részben igaz is. Nem akar olyan ígéretet tenni, amit aztán nem tud megtartani. Fájdalmat okozni pedig ennek a csodálatos lánynak még annyira sem akar, így megprobálja osszeszedni mindenfelé elszállt gondolatait, hogy legalább egy félig értelmes, őszinte választ tudjon belőlük gyúrni.*
- Nem vagy akaszkodó.
*Feleli hasonlóan halk, kedves hangon, s elnyom egy mosolyt.*
-Nekem is nagyon szimpatikus vagy.
*Közben, ha teheti, szelíd csókot lehel társa könnyes arcára.*
-És minden vágyam, hogy felvigyelek arra a hegyre.
*Egyik kezével finoman végigsimít a másik arcán, egyáltalán nem törődve a se hellyel. Most csak egyet akar, letörölni azokat a könnyeket, vagy lecsókolni a személyről, megfeledkezve minden másról. Ha Lazyar nem ellenkezik, óvatosan felé hajol, és bele is kezd ebbe a műveletbe. A homlokát, a szemeit, az arcát, a száját, a fülét és nyakát csókolgatja, éreztetni akarja vele, mennyire szépnek találja minden egyes apró részét.*
-Olyan estét akarok adni neked, aminek az emléke mindkettőnk térdeit megremegteti, legyünk bármilyen távol egymástól.
2269. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-04 17:50:19
Üzenet elküldve: 2020-01-04 17:50:19
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Vyl és a malacposta esete//
//Mindenki, majd Cassy, Orm, Gyldwa//
*Vyl végzett Wrexannal, van valamivel fontosabb dolga is, mint az a fiúcska. Az őt megragadó kézre sem reagál, az pedig viszonylag jónak is vehető akár, hogy legalább arra figyel a másik, amit mond neki. Szóval a Sellőházba veszi az irányt, ilegeti csípőjét, hátha megkívánja valaki.*
-Szép jó reggelt! *Köszön általánosságban, majd külön kacsint a lantosnak, aki annyira sokszor kísérte eddig is készségesen. Kicsit úgy dönt, kinyitja az ablakot, hogy a hűs tengeri szellő bejöhessen, felkavarva az állot levegőt, de amint nyitná azt, hirtelen valami olyasmi repül be, ami ismerős már neki, csak idősebb, ezáltal tapasztaltabb formában. Vyl arcát telibe repüli egy orkorongos, rózsaszín, ügyetlenül csapkodó malacka, a félvér hősnő pedig elterül a földön. Ügyetlen postása fordul kettőt a padlón mellette, lerázza sonkájáról a malacorrot és az aranykocka amulettet, cserébe pedig párat kapálódzik, elrepül. Ájult fattyunk ekkor eszmél fel, lüktető halántékát fogja, sziszeg. Lassan feláll, ha segítenek neki, köszönetként bólint felé, majd becsukja az ablakot, vagy a megmentőjének, vagy csak maga elé motyogva.*
-Nem jó ez így. Veszélyes dolgok repkednek ma odakint. *Megtekinti a földön heverő tárgyakat. ~ He? ~ Reagál gondolatban az orrot meglátva. A kockával nincs baja, az mellzsebbe kerül. A turmányos ormányt pedig továbbra is kezében fogva, elindul a pult felé és köszön az ottaniaknak.*
-Jó reggelt! Hogy telt a tegnap? *Még meg-megsimogatja a bevörösödött halántékot, aztán zsebre vágja a második nyereményt is, majd beáll a pult mögé felmérni a helyzetet, mivel tudná hasznossá tenni magát.*
//Mindenki, majd Cassy, Orm, Gyldwa//
*Vyl végzett Wrexannal, van valamivel fontosabb dolga is, mint az a fiúcska. Az őt megragadó kézre sem reagál, az pedig viszonylag jónak is vehető akár, hogy legalább arra figyel a másik, amit mond neki. Szóval a Sellőházba veszi az irányt, ilegeti csípőjét, hátha megkívánja valaki.*
-Szép jó reggelt! *Köszön általánosságban, majd külön kacsint a lantosnak, aki annyira sokszor kísérte eddig is készségesen. Kicsit úgy dönt, kinyitja az ablakot, hogy a hűs tengeri szellő bejöhessen, felkavarva az állot levegőt, de amint nyitná azt, hirtelen valami olyasmi repül be, ami ismerős már neki, csak idősebb, ezáltal tapasztaltabb formában. Vyl arcát telibe repüli egy orkorongos, rózsaszín, ügyetlenül csapkodó malacka, a félvér hősnő pedig elterül a földön. Ügyetlen postása fordul kettőt a padlón mellette, lerázza sonkájáról a malacorrot és az aranykocka amulettet, cserébe pedig párat kapálódzik, elrepül. Ájult fattyunk ekkor eszmél fel, lüktető halántékát fogja, sziszeg. Lassan feláll, ha segítenek neki, köszönetként bólint felé, majd becsukja az ablakot, vagy a megmentőjének, vagy csak maga elé motyogva.*
-Nem jó ez így. Veszélyes dolgok repkednek ma odakint. *Megtekinti a földön heverő tárgyakat. ~ He? ~ Reagál gondolatban az orrot meglátva. A kockával nincs baja, az mellzsebbe kerül. A turmányos ormányt pedig továbbra is kezében fogva, elindul a pult felé és köszön az ottaniaknak.*
-Jó reggelt! Hogy telt a tegnap? *Még meg-megsimogatja a bevörösödött halántékot, aztán zsebre vágja a második nyereményt is, majd beáll a pult mögé felmérni a helyzetet, mivel tudná hasznossá tenni magát.*
2268. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-04 16:22:23
Üzenet elküldve: 2020-01-04 16:22:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
//Milhen, Khul, Cassy, Rey, Carlotteia, Ormronym//
*A sebhelyes nő magabiztosan lép be a Sellőház ajtaján. Mióta Ralas elküldte nem igazán járt a bordély közelében, kicsit talán neheztelt a döntés miatt, de a magányos italozással és elmélkedésekkel töltött napok ráébresztették, hogy voltaképp igaza volt egykori főnökének. Egyszerűen nem vette elég komolyan a munkát, ezúttal azonban másképp lesz.
Vesz még egy nagy levegőt, közben alaposan körülnéz, s megpróbálja megállapítani változott-e valami legutóbbi ittléte óta. Ismerős arcokra lelve széles vigyor terül el arcán, de csak biccent feléjük egyet mielőtt a pulthoz érne. Bizalmatlan pillantásokkal végigméri az orkot majd a szépséges Cassyhez fordul.*
-Hát szép napot Csibe!
*Egyébként is szembetűnően kiugró járomcsontja most a megszokottnál nagyobb árnyékot vet arcára, fogyott egy keveset mióta elment innen, s alsó ajka is gazdagabb lett egy apró, gyógyulófélben lévő vágással. Ezektől függetlenül ugyanolyan széles mosolyt villant az aranyhajú elf felé, amit már tőle megszokhatott.*
-Kérlek szánd meg szeretett Shanedet egy pohár Borral! *csúsztat a pultra 9 aranyat majd kicsit közelebb hajol, mintha valami nagyon titkos dolgot akarna kérdezni*
-Merre találom Ralast?
//Milhen, Khul, Cassy, Rey, Carlotteia, Ormronym//
*A sebhelyes nő magabiztosan lép be a Sellőház ajtaján. Mióta Ralas elküldte nem igazán járt a bordély közelében, kicsit talán neheztelt a döntés miatt, de a magányos italozással és elmélkedésekkel töltött napok ráébresztették, hogy voltaképp igaza volt egykori főnökének. Egyszerűen nem vette elég komolyan a munkát, ezúttal azonban másképp lesz.
Vesz még egy nagy levegőt, közben alaposan körülnéz, s megpróbálja megállapítani változott-e valami legutóbbi ittléte óta. Ismerős arcokra lelve széles vigyor terül el arcán, de csak biccent feléjük egyet mielőtt a pulthoz érne. Bizalmatlan pillantásokkal végigméri az orkot majd a szépséges Cassyhez fordul.*
-Hát szép napot Csibe!
*Egyébként is szembetűnően kiugró járomcsontja most a megszokottnál nagyobb árnyékot vet arcára, fogyott egy keveset mióta elment innen, s alsó ajka is gazdagabb lett egy apró, gyógyulófélben lévő vágással. Ezektől függetlenül ugyanolyan széles mosolyt villant az aranyhajú elf felé, amit már tőle megszokhatott.*
-Kérlek szánd meg szeretett Shanedet egy pohár Borral! *csúsztat a pultra 9 aranyat majd kicsit közelebb hajol, mintha valami nagyon titkos dolgot akarna kérdezni*
-Merre találom Ralast?
2267. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-04 14:50:37
Üzenet elküldve: 2020-01-04 14:50:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Bobbir, Nalaeä, Yathlanae //
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Úgy tűnik, végre Bobbir is igen belelendül a szórakozásba, s egy kis játékos csipkelődés után a tündérke is készségesen besegít neki. Yathlanae most egyedül marad, kettő veszedelmes ellenféllel kell egymagában szembenéznie.*
-Ekkora túlerővel szemben tényleg nem maradhatok sokáig talpon...
*Jegyzi meg játékos éllel a hangjában, majd rögtön el is akad a lélekzete, ahogy Bobbir ujjai helyükre találnak. Kéjes, mély sóhajok szakadnak fel mellkasából, s izmai minduntalan, akarata ellenére meg-megfeszülnek. A csókok már csak hab a tortán, kellemesen beleborzong az ajkak minden egyes lágy érintésébe.*
- Ez így... nem... igazságos...
*Sóhajtja elhalóan, lehunyt szemekkel, miközben barackszín ajkaival ő is az elf férfi nyakán kezd kalandozni, hol erősebben, hol szelídebben kóstolgatva a lágy, sima bőrt.
Kezei immár nem is mozognak olyan szorgalmasan, inkább elernyedve, kimerülten lógnak, hiszen itt már nincs mitt tenni, csak megadnia magát a gyönyörökkel teli büntetésnek.
Nala óvatos és aranyos szavaira azonban felfigyel, és összeszedi maradék erejét, hogy egy utolsó ellentámadást indíthasson.*
- Drága Bobbir, nem gondolod, hogy szegény Nala elhanyagoltnak érzi magát? Mi lenne, ha változtatnánk kicsit a csapatok felállásán, és most ő kerülne kereszttűzbe?
*Kacsint a férfira cinkosan, miközben szemeivel társát mustrálja, mintha csak egy darab húst méregetne.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Úgy tűnik, végre Bobbir is igen belelendül a szórakozásba, s egy kis játékos csipkelődés után a tündérke is készségesen besegít neki. Yathlanae most egyedül marad, kettő veszedelmes ellenféllel kell egymagában szembenéznie.*
-Ekkora túlerővel szemben tényleg nem maradhatok sokáig talpon...
*Jegyzi meg játékos éllel a hangjában, majd rögtön el is akad a lélekzete, ahogy Bobbir ujjai helyükre találnak. Kéjes, mély sóhajok szakadnak fel mellkasából, s izmai minduntalan, akarata ellenére meg-megfeszülnek. A csókok már csak hab a tortán, kellemesen beleborzong az ajkak minden egyes lágy érintésébe.*
- Ez így... nem... igazságos...
*Sóhajtja elhalóan, lehunyt szemekkel, miközben barackszín ajkaival ő is az elf férfi nyakán kezd kalandozni, hol erősebben, hol szelídebben kóstolgatva a lágy, sima bőrt.
Kezei immár nem is mozognak olyan szorgalmasan, inkább elernyedve, kimerülten lógnak, hiszen itt már nincs mitt tenni, csak megadnia magát a gyönyörökkel teli büntetésnek.
Nala óvatos és aranyos szavaira azonban felfigyel, és összeszedi maradék erejét, hogy egy utolsó ellentámadást indíthasson.*
- Drága Bobbir, nem gondolod, hogy szegény Nala elhanyagoltnak érzi magát? Mi lenne, ha változtatnánk kicsit a csapatok felállásán, és most ő kerülne kereszttűzbe?
*Kacsint a férfira cinkosan, miközben szemeivel társát mustrálja, mintha csak egy darab húst méregetne.*
2266. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-04 14:08:15
Üzenet elküldve: 2020-01-04 14:08:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Milhen, Khul, Ernuss, Rey, Carlotteia//
//Pult környéke//
*Közelebb érve kezd feltűnni neki, hogy Khul arcával valami nem stimmel, de egyelőre elvonja figyelmét az osztogatás. Szerencsére ezúttal simán mennek a dolgok, bár teljesen biztos természetesen nem lehet, hogy nem nyúlt-e mellé szándékával. Örömmel látja, hogy mindenki könnyen elfogadja, indokait csupán Khul firtatja, s ő is csak tréfából. Belepirul a feltételezésbe, de ugyanakkor nevet a kedélyes incselkedésen, mint mindig, s ezúttal felel is rá.*
- Hogy is lehetne megfeledkezni rólad, édes?
*Szerényen elmosolyodik és lesüti a szemét, mikor a férfi a maga egyszerűen nyílt módján köszönetet mond. Tudja, hogy őszintén gondolja, és tőle különösen jólesik. Az invitálásra előbb Khulra, majd Milhenre emeli a tekintetét, akivel előző este is látta, persze a sok lány között, akiket a gavallér zsoldos maga köré gyűjtött. Amellett, hogy csendes és visszafogott, bájos, talpraesett lánynak tűnik. Nem szeretne a társaságukba tolakodni, első gondolata ezért a hárítás. Persze egy hálás mosollyal, amiért gondoltak rá.*
- Köszönöm, én már reggeliztem.
*Ernuss csupán logisztikai okokból került a sor végére, ugyanis Cassy a pult mögül érkezett, és úgy tűnt, a mélységi az ajtóhoz indult már, ezért a legtávolabb esett tőle. Akár egyedül az ő kedvéért megtette volna az utat az ajtóig, ha már odaért volna, és nem kevesebb örömmel lép hozzá, mint a többiek esetében. Sőt, az ő esetében még jobban izgul és zavarban van, hogy jól választott-e, s nem csupán balga kacatnak látja majd, amit rá akarnak sózni. Megkönnyebbülten mosolyodik el, mikor elfogadja, és reméli, hogy nem csupán udvariasságból.
Mint kiderül, az őrjárat lassan indul, s a csendesen érkező Reyt ekkor veszi észre. Vidáman int neki, tekintete új kis barátját keresi titkon, nem biztos benne, hogy fel akarja fedni Noru meglétét. Az útnak köszönhetően közelibbnek érzi magához őt és Wrexant is. Mintha Rey ajkain elegánsan csillanna a fény, ez külön megsimogatja a lelkét. Carlotteia kérdő pillantására megrázza a fejét. Khul invitálása is jólesik neki, ám valami nem hagyja nyugodni, puhán a vállára teszi a kezét néhány pillanatra.*
- Köszönöm, kedves, de még nem lehet. Mondd csak, mi történt veled? Ellátták a sérüléseid?
*Néz aggódón az arcán látható nyomokra. Nem szívesen engedi el így, és sajnos a diszkrécióra nem adódna lehetőség.*
- Hoztam magammal gyógynövényeket a piacról. Bár fájdalomcsillapítót, azt hiszem, pont nem láttam a kínálatban. Olyan balga vagyok, szereznem kellett volna! De várj! Vannak varázsitalaim. Úgyis terveztem, hogy adok belőle nektek.
*Keresgél a kosárkában, ami a karján lóg, és átad 1 Sötétzöld varázsitalt Khul'ie Vantrueznek. Ad 1 Sötétzöld varázsitalt Ernuss Kronee Drushreicnak is. *
- Gyere te is, Rey, ezt elfelejtettem odaadni neked. Megtennéd, hogy átveszed a helyem?
*Nyújt át szintén 1 Sötétzöld varázsitalt Reyraa Drae'nna számára, és felajánlja a székét is neki előzékeny mosollyal. Aztán Milhen Raeymoorhoz fordul, neki is átnyújt 1 Sötétzöld varázsitalt. *
- Te is őrjáratra mész, ha jól értettem, megnyugtatna, ha nálad is lenne.
//Orm//
//Pultnál//
*Talán most elsőként ő látja meg, amint az újabb érkező feltűnik a színen. Meglehet, hogy nem is egyedül. Nagyon kellemes volt a kiruccanás, még ha munkából eredően is kellett mennie, de ideje ismét munkába állni. Carlotteia épp elfoglalt a reggeli szervírozásával, ezért besiet a pult mögé, és leteszi a kosárkáját, hogy a férfi rendelkezésére álljon egy kedves mosollyal nyitva. *
- Jó reggelt kívánok! Remélem, kellemesen telt az éjszaka. Mivel szolgálhatok?
//Pult környéke//
*Közelebb érve kezd feltűnni neki, hogy Khul arcával valami nem stimmel, de egyelőre elvonja figyelmét az osztogatás. Szerencsére ezúttal simán mennek a dolgok, bár teljesen biztos természetesen nem lehet, hogy nem nyúlt-e mellé szándékával. Örömmel látja, hogy mindenki könnyen elfogadja, indokait csupán Khul firtatja, s ő is csak tréfából. Belepirul a feltételezésbe, de ugyanakkor nevet a kedélyes incselkedésen, mint mindig, s ezúttal felel is rá.*
- Hogy is lehetne megfeledkezni rólad, édes?
*Szerényen elmosolyodik és lesüti a szemét, mikor a férfi a maga egyszerűen nyílt módján köszönetet mond. Tudja, hogy őszintén gondolja, és tőle különösen jólesik. Az invitálásra előbb Khulra, majd Milhenre emeli a tekintetét, akivel előző este is látta, persze a sok lány között, akiket a gavallér zsoldos maga köré gyűjtött. Amellett, hogy csendes és visszafogott, bájos, talpraesett lánynak tűnik. Nem szeretne a társaságukba tolakodni, első gondolata ezért a hárítás. Persze egy hálás mosollyal, amiért gondoltak rá.*
- Köszönöm, én már reggeliztem.
*Ernuss csupán logisztikai okokból került a sor végére, ugyanis Cassy a pult mögül érkezett, és úgy tűnt, a mélységi az ajtóhoz indult már, ezért a legtávolabb esett tőle. Akár egyedül az ő kedvéért megtette volna az utat az ajtóig, ha már odaért volna, és nem kevesebb örömmel lép hozzá, mint a többiek esetében. Sőt, az ő esetében még jobban izgul és zavarban van, hogy jól választott-e, s nem csupán balga kacatnak látja majd, amit rá akarnak sózni. Megkönnyebbülten mosolyodik el, mikor elfogadja, és reméli, hogy nem csupán udvariasságból.
Mint kiderül, az őrjárat lassan indul, s a csendesen érkező Reyt ekkor veszi észre. Vidáman int neki, tekintete új kis barátját keresi titkon, nem biztos benne, hogy fel akarja fedni Noru meglétét. Az útnak köszönhetően közelibbnek érzi magához őt és Wrexant is. Mintha Rey ajkain elegánsan csillanna a fény, ez külön megsimogatja a lelkét. Carlotteia kérdő pillantására megrázza a fejét. Khul invitálása is jólesik neki, ám valami nem hagyja nyugodni, puhán a vállára teszi a kezét néhány pillanatra.*
- Köszönöm, kedves, de még nem lehet. Mondd csak, mi történt veled? Ellátták a sérüléseid?
*Néz aggódón az arcán látható nyomokra. Nem szívesen engedi el így, és sajnos a diszkrécióra nem adódna lehetőség.*
- Hoztam magammal gyógynövényeket a piacról. Bár fájdalomcsillapítót, azt hiszem, pont nem láttam a kínálatban. Olyan balga vagyok, szereznem kellett volna! De várj! Vannak varázsitalaim. Úgyis terveztem, hogy adok belőle nektek.
*Keresgél a kosárkában, ami a karján lóg, és átad 1 Sötétzöld varázsitalt Khul'ie Vantrueznek.
Ad 1 Sötétzöld varázsitalt Ernuss Kronee Drushreicnak is. *- Gyere te is, Rey, ezt elfelejtettem odaadni neked. Megtennéd, hogy átveszed a helyem?
*Nyújt át szintén 1 Sötétzöld varázsitalt Reyraa Drae'nna számára, és felajánlja a székét is neki előzékeny mosollyal.
Aztán Milhen Raeymoorhoz fordul, neki is átnyújt 1 Sötétzöld varázsitalt. *- Te is őrjáratra mész, ha jól értettem, megnyugtatna, ha nálad is lenne.
//Orm//
//Pultnál//
*Talán most elsőként ő látja meg, amint az újabb érkező feltűnik a színen. Meglehet, hogy nem is egyedül. Nagyon kellemes volt a kiruccanás, még ha munkából eredően is kellett mennie, de ideje ismét munkába állni. Carlotteia épp elfoglalt a reggeli szervírozásával, ezért besiet a pult mögé, és leteszi a kosárkáját, hogy a férfi rendelkezésére álljon egy kedves mosollyal nyitva. *
- Jó reggelt kívánok! Remélem, kellemesen telt az éjszaka. Mivel szolgálhatok?
2265. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-04 13:15:24
Üzenet elküldve: 2020-01-04 13:15:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Gyldwa//
-Asszonka? Te meg miről jártatok a lepcsöst húgi? *Tér ki ismét az odalent válasz nélkül, csak egy morranással lenyugtázott dologra. Ott nem akarta mondani, de itt a folyosón már nyugodtabbnak érzi a levegőt.*
- Azé gyüttünk ide, mert ezt akartad, ez rendbön is van. Beleögyeztem, hogy elkísérellek ezen az úton, még egy nyafogó hisztéria hiányzik a nyakamból. Bolundnak nézöl? Amúgy mög… láttad ezek milyen kis vékonyak, bizzad ide… *Az utolsó mondatot halkabban teszi hozzá, meg is áll a sétában, hogy a halántékára mutasson vaskos és még zsíros ujjával.*
-Besztos vagyok én abban, ezeket éheztetik húgi. *Úgy mondja, mint, akinek ez szent meggyőződése és, mintha bármelyik pillanatban erre a kijelentésre vagy felismerésre kiugorhatna valami ocsmányság a mögöttük békésen, csupán a huzat játszotta páfrány terjedelmes lombozata közül. Majd lassan a szobához érnek, ahol a lány egy igen elmés szófordulattal él, amire csak annyit tud mondani.*
-Pödig az de jól szigetel, kis szalmával… *Teszi hozzá, nem érződik, hogy komolyan mondja-e a dolgot. Odabent már látja és hangot is ad a lány neki, hogy pihenne, erre kiveti az ágyat, bár a durva bőrébe megakad a finom anyag, talán még bele is szakít, de gyorsan bedobja az ágy alá a takarót.*
-Akko hát! *Mutat az ágy egyik felé, majd miután a lány elfoglalta a helyét, ő is beledől. Nem igazán szólja meg Gyldwát, hiszen ő akarta ezt az egészet és egyelőre nem látszik rajta, hogy feladná a dolgot. Nem kell sok idő, hogy furcsa hortyogás szűrődjön ki a pofájából, nem kevés nyál kíséretében, jelezve, hogy bizony ő már alszik is.*
//Reggel //
//Pultnál//
*Másnap reggel kellemetlen szájízzel veszi tudomásul, hogy bizony eltelt az éjszaka és a pofacsontja még mindig bizsereg, pedig aztán adott neki sört az este, de rendesen, amennyit csak kívánt. Megigazgatja magát és odaül az asztalhoz, hogy igyon, vizet. ~Micsoda pocsék íző van. ~ Megvárja szépen, míg a lány is megébred, nem veri fel, bár könnyed léptei a padlón lehet, visszhangoznak még a szomszéd helyiségben is.*
-No felébrödtél. Akkor gyühet a fürdés mielőtt elindulunk? *Tudakolja a dolgot, ő maga nem szokott ilyet gyakran csinálni, de itt érdekli, hogyan megy ez, és ha még valaki meg is mutatja, errefelé mi a szokás, talán könnyebb is lenne. Mert, hogy otthon inkább egy dézsából tisztálkodnak, amikor már a madarak se jönnek a közelükbe, de itt nyilván többször illik, mert valahogy az embereknek sosem volt olyan szaguk, mint nekik.*
-No! Kecmeregjünk! *Csap az asztalra egy erélyesebbet, majd miután Gyldwa is ráncba szedte magát kinyitja az ajtót, hogy lesétáljon a vendégtérbe, egyenest a pulthoz. Szépen nyugodtan levágja a hátsóját egy székre és megvárja, míg sorra kerül, mert nyilván ő a férfi, ő fog intézkedni a fürdőjükről.*
-Asszonka? Te meg miről jártatok a lepcsöst húgi? *Tér ki ismét az odalent válasz nélkül, csak egy morranással lenyugtázott dologra. Ott nem akarta mondani, de itt a folyosón már nyugodtabbnak érzi a levegőt.*
- Azé gyüttünk ide, mert ezt akartad, ez rendbön is van. Beleögyeztem, hogy elkísérellek ezen az úton, még egy nyafogó hisztéria hiányzik a nyakamból. Bolundnak nézöl? Amúgy mög… láttad ezek milyen kis vékonyak, bizzad ide… *Az utolsó mondatot halkabban teszi hozzá, meg is áll a sétában, hogy a halántékára mutasson vaskos és még zsíros ujjával.*
-Besztos vagyok én abban, ezeket éheztetik húgi. *Úgy mondja, mint, akinek ez szent meggyőződése és, mintha bármelyik pillanatban erre a kijelentésre vagy felismerésre kiugorhatna valami ocsmányság a mögöttük békésen, csupán a huzat játszotta páfrány terjedelmes lombozata közül. Majd lassan a szobához érnek, ahol a lány egy igen elmés szófordulattal él, amire csak annyit tud mondani.*
-Pödig az de jól szigetel, kis szalmával… *Teszi hozzá, nem érződik, hogy komolyan mondja-e a dolgot. Odabent már látja és hangot is ad a lány neki, hogy pihenne, erre kiveti az ágyat, bár a durva bőrébe megakad a finom anyag, talán még bele is szakít, de gyorsan bedobja az ágy alá a takarót.*
-Akko hát! *Mutat az ágy egyik felé, majd miután a lány elfoglalta a helyét, ő is beledől. Nem igazán szólja meg Gyldwát, hiszen ő akarta ezt az egészet és egyelőre nem látszik rajta, hogy feladná a dolgot. Nem kell sok idő, hogy furcsa hortyogás szűrődjön ki a pofájából, nem kevés nyál kíséretében, jelezve, hogy bizony ő már alszik is.*
//Reggel //
//Pultnál//
*Másnap reggel kellemetlen szájízzel veszi tudomásul, hogy bizony eltelt az éjszaka és a pofacsontja még mindig bizsereg, pedig aztán adott neki sört az este, de rendesen, amennyit csak kívánt. Megigazgatja magát és odaül az asztalhoz, hogy igyon, vizet. ~Micsoda pocsék íző van. ~ Megvárja szépen, míg a lány is megébred, nem veri fel, bár könnyed léptei a padlón lehet, visszhangoznak még a szomszéd helyiségben is.*
-No felébrödtél. Akkor gyühet a fürdés mielőtt elindulunk? *Tudakolja a dolgot, ő maga nem szokott ilyet gyakran csinálni, de itt érdekli, hogyan megy ez, és ha még valaki meg is mutatja, errefelé mi a szokás, talán könnyebb is lenne. Mert, hogy otthon inkább egy dézsából tisztálkodnak, amikor már a madarak se jönnek a közelükbe, de itt nyilván többször illik, mert valahogy az embereknek sosem volt olyan szaguk, mint nekik.*
-No! Kecmeregjünk! *Csap az asztalra egy erélyesebbet, majd miután Gyldwa is ráncba szedte magát kinyitja az ajtót, hogy lesétáljon a vendégtérbe, egyenest a pulthoz. Szépen nyugodtan levágja a hátsóját egy székre és megvárja, míg sorra kerül, mert nyilván ő a férfi, ő fog intézkedni a fürdőjükről.*
2264. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-04 12:41:29
Üzenet elküldve: 2020-01-04 12:41:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Milhen, Khul, Cassy, Rey//
//Érintőlegesen Ernuss//
//Pultnál//
- Akár olyan erős, hogy visszaharap, ha akarod, aranyom.
*Mosolyog féloldalasan a kedélyes Khulra. Elkészíti a teát jó sötétre. Ernuss a jelek szerint nem kíván semmit.*
- Én nem vettem észre. Azt hiszem, csak szívesebben van végre az őrhelyén, mint a pultnál.
*Feleli a zsoldosnak, mikor arról kérdez, vajon mondott-e valami rosszat. Egészen kellemesen elbeszélgettek, de talán a tömeget nem annyira szereti ilyenkor.*
- Nono! Erőszakból elég volt tegnap.
*Vigyorog feltartott mutatóujjal, mikor Khul említi, hogy a reggeliért ölni tudna. Milhennek bólint, valahogy örül, hogy végre megetetheti. Lappang a lányban valami csibészség, ami belül valahogy megmosolyogtatja.*
- Máris hozom.
*Ám előbb megérkezik a fellegekben járó, akit annyira kerestek tegnap. Mintha csak megérezte volna, hogy milyen bonyodalmak készülnek, épp idejében tűnt el a színről, hogy felhőtlen derűjét megtarthassa. Bár, aki itt dolgozik, nem élhet burokban.*
- Neked is, Cassy. Reméljük, tényleg az lesz.
*De hát nem eshet minden nap. Szemöldökét emeli az ajándék láttán. Először arra gondol, hogy tévesen Sellőnek nézi a lány, de mivel Milhen a másik ajándékozott, aki nyilvánvalóan nem a ledér lányok táborába tartozik, gyorsan elveti az ötletet. Átveszi az apró tégelyt és kibontja, hogy megnézze, megszagolja. A mézes jellegű illat ismerős számára, de jelenleg nincs a készletében ilyen a szépítőszerek között.*
- Köszönöm, az ilyesmi tényleg mindig jól jön.
*Mosolyodik el, majd visszazárja és a zsebébe süllyeszti. Közben Rey is megérkezik frissen, üdén. Visszabiccent felé. Mintha látta volna a többiekkel, és egyébként is az az érzése a viselkedése alapján, hogy itt dolgozik, s nem vendég, ezért közvetlenebb hangot üt meg, ám csak közepesen, hogy ne vegye tolakodónak. Sose lehet tudni.*
- Üdv! Azt hiszem, mi még nem találkoztunk. Sryl vagyok.
*Köszönti rögtön, megtéve az első lépést a megismerkedés felé. Hiába régi darab, most újnak számít, s a legtöbbekkel még fel kell építenie a kapcsolatát.*
- Na, akkor hozom a reggelit!
*Cassy és Rey felé is pillant, hátha akarnak csatlakozni, aztán eltűnik a pult mögötti ajtón pár percre. Visszaérve lepakol előttük. Tükörtojás, rántotta, sült szalonna és sült kolbász a fő választék egy nagyobb tálon. Puha, ropogós héjú kenyér szeletekben egy kosárkában, friss zöldség felvágva, mártás és ecetes savanyúság, mindkettő édesebb és csípősebb kivitelben egyaránt. Tányért, evőeszközt, szalvétát oszt, mindenki szedhet igénye szerint, végül só és bors kerül kis edénykében eléjük.*
- Jó étvágyat!
//Érintőlegesen Ernuss//
//Pultnál//
- Akár olyan erős, hogy visszaharap, ha akarod, aranyom.
*Mosolyog féloldalasan a kedélyes Khulra. Elkészíti a teát jó sötétre. Ernuss a jelek szerint nem kíván semmit.*
- Én nem vettem észre. Azt hiszem, csak szívesebben van végre az őrhelyén, mint a pultnál.
*Feleli a zsoldosnak, mikor arról kérdez, vajon mondott-e valami rosszat. Egészen kellemesen elbeszélgettek, de talán a tömeget nem annyira szereti ilyenkor.*
- Nono! Erőszakból elég volt tegnap.
*Vigyorog feltartott mutatóujjal, mikor Khul említi, hogy a reggeliért ölni tudna. Milhennek bólint, valahogy örül, hogy végre megetetheti. Lappang a lányban valami csibészség, ami belül valahogy megmosolyogtatja.*
- Máris hozom.
*Ám előbb megérkezik a fellegekben járó, akit annyira kerestek tegnap. Mintha csak megérezte volna, hogy milyen bonyodalmak készülnek, épp idejében tűnt el a színről, hogy felhőtlen derűjét megtarthassa. Bár, aki itt dolgozik, nem élhet burokban.*
- Neked is, Cassy. Reméljük, tényleg az lesz.
*De hát nem eshet minden nap. Szemöldökét emeli az ajándék láttán. Először arra gondol, hogy tévesen Sellőnek nézi a lány, de mivel Milhen a másik ajándékozott, aki nyilvánvalóan nem a ledér lányok táborába tartozik, gyorsan elveti az ötletet. Átveszi az apró tégelyt és kibontja, hogy megnézze, megszagolja. A mézes jellegű illat ismerős számára, de jelenleg nincs a készletében ilyen a szépítőszerek között.*
- Köszönöm, az ilyesmi tényleg mindig jól jön.
*Mosolyodik el, majd visszazárja és a zsebébe süllyeszti. Közben Rey is megérkezik frissen, üdén. Visszabiccent felé. Mintha látta volna a többiekkel, és egyébként is az az érzése a viselkedése alapján, hogy itt dolgozik, s nem vendég, ezért közvetlenebb hangot üt meg, ám csak közepesen, hogy ne vegye tolakodónak. Sose lehet tudni.*
- Üdv! Azt hiszem, mi még nem találkoztunk. Sryl vagyok.
*Köszönti rögtön, megtéve az első lépést a megismerkedés felé. Hiába régi darab, most újnak számít, s a legtöbbekkel még fel kell építenie a kapcsolatát.*
- Na, akkor hozom a reggelit!
*Cassy és Rey felé is pillant, hátha akarnak csatlakozni, aztán eltűnik a pult mögötti ajtón pár percre. Visszaérve lepakol előttük. Tükörtojás, rántotta, sült szalonna és sült kolbász a fő választék egy nagyobb tálon. Puha, ropogós héjú kenyér szeletekben egy kosárkában, friss zöldség felvágva, mártás és ecetes savanyúság, mindkettő édesebb és csípősebb kivitelben egyaránt. Tányért, evőeszközt, szalvétát oszt, mindenki szedhet igénye szerint, végül só és bors kerül kis edénykében eléjük.*
- Jó étvágyat!
2263. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-04 12:02:23
Üzenet elküldve: 2020-01-04 12:02:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Leginkább Orm, de kicsit mindenki, még napváltás előtt//
*Élvezettel nézi a harcot, bár ő a családban mindig is inkább a kedves, és szende, kicsit hitetetlen ork volt, valahol a vér, és a neveltetés találkozásának csúcspontja egy ilyen viadal, s szája önkéntelenül vigyorba gördül. Látva a végeredményt, egyáltalán nem csalódott, vagy ilyesmi.*
-Ügyes voltál, bátyó! Jól harcoltál! Apánk büszke lenne rád! Ennyi munka után, vacak pihenéssel, de hát nem is sorolnám. Hehe. Csak egy asszonka hiányzik neked, mi?
*Kedvesen mosolyog, majd mindenféle ellenszenv nélkül, a korábbi konfliktust lezártnak tekinti, s kicsit csendesebben, talán a varázs hatása miatt, talán a kimerültségtől, de inkább csak figyeli az eseményeket, s gyakran bólint a bátyja szavaira. Kellemesen elszürcsölgeti az italát, amit hoznak neki, s kedélyesen, nézelődve, talán mióta itt vannak most először leginkább felszabadulva érzi magát.*
-Biztos puccosak a szobák. Tuti nincsenek kikenve szarral. Háh!
*Röhög fel hangosan, majd nyakát megropogtatja.*
-Nekem nincs erőm a fürdáshez, talán reggel azzal kezdek. Csak szeretnék aludni.
*Ha eddig nem is, de most Orm is észreveheti, hogy bármennyire is erősnek mutatja magát Gyldwa, sosem panaszkodott a munka miatt, nagyon megviselte őt a konyhai műszak. Arca soványkásabb, mint korábban, s úgy összességében, mintha véknyabb lenne, erőtlenebb, tán még a színe se olyan. Persze a meleg szemek, és a kedves mosoly igyekszik véka alá rejteni ezeket az apró jeleket, azért ha valaki figyel, észreveheti őket. Persze könnyen előfordulhat, hogy Orm elsiklik efelett, de ki tudja. MIndenesetre, ha sikerül megvacsorázniuk gond nélkül, úgy ő a maga részéről fel is menne pihenni az egyik szobába, s kicsit összeszedni magát, hogy újult erővel vághasson neki a következő napnak.*
*Élvezettel nézi a harcot, bár ő a családban mindig is inkább a kedves, és szende, kicsit hitetetlen ork volt, valahol a vér, és a neveltetés találkozásának csúcspontja egy ilyen viadal, s szája önkéntelenül vigyorba gördül. Látva a végeredményt, egyáltalán nem csalódott, vagy ilyesmi.*
-Ügyes voltál, bátyó! Jól harcoltál! Apánk büszke lenne rád! Ennyi munka után, vacak pihenéssel, de hát nem is sorolnám. Hehe. Csak egy asszonka hiányzik neked, mi?
*Kedvesen mosolyog, majd mindenféle ellenszenv nélkül, a korábbi konfliktust lezártnak tekinti, s kicsit csendesebben, talán a varázs hatása miatt, talán a kimerültségtől, de inkább csak figyeli az eseményeket, s gyakran bólint a bátyja szavaira. Kellemesen elszürcsölgeti az italát, amit hoznak neki, s kedélyesen, nézelődve, talán mióta itt vannak most először leginkább felszabadulva érzi magát.*
-Biztos puccosak a szobák. Tuti nincsenek kikenve szarral. Háh!
*Röhög fel hangosan, majd nyakát megropogtatja.*
-Nekem nincs erőm a fürdáshez, talán reggel azzal kezdek. Csak szeretnék aludni.
*Ha eddig nem is, de most Orm is észreveheti, hogy bármennyire is erősnek mutatja magát Gyldwa, sosem panaszkodott a munka miatt, nagyon megviselte őt a konyhai műszak. Arca soványkásabb, mint korábban, s úgy összességében, mintha véknyabb lenne, erőtlenebb, tán még a színe se olyan. Persze a meleg szemek, és a kedves mosoly igyekszik véka alá rejteni ezeket az apró jeleket, azért ha valaki figyel, észreveheti őket. Persze könnyen előfordulhat, hogy Orm elsiklik efelett, de ki tudja. MIndenesetre, ha sikerül megvacsorázniuk gond nélkül, úgy ő a maga részéről fel is menne pihenni az egyik szobába, s kicsit összeszedni magát, hogy újult erővel vághasson neki a következő napnak.*
2262. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-04 00:40:17
Üzenet elküldve: 2020-01-04 00:40:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*A kis fruska elkezd magyarázni arról, hogy a hajóját eladó fickó szerinte tényleg be van rezelve. Az ork kellően óvatosan kezeli a hírt. Meghallgatja, elteszi magának, de teljesen nem hiszi és nem is érdekli. Főleg mert semmi köze hozzá. Ha ilyen lények akarnák megtámadni akkor megküzd velük ha meg nem akkor nem fontos. A tudós megjegyzésére a lány kifejti az ork véleményét. A fickó pedig kicsit lekezelő stílusban, de elkezd a talmidokról mesélni. Jól forgatja a szavakat, de Zopal elkezd rötyögni magában.*
-Az értelem tényleg lehet veszélyes, de ne becsüld le az óriáspolipokat akik akkorák mint egy kisebb sziget és csak mikor feljönnek a tengerből el tudnak egy flottát is sodorni. Vagy, azt a bestiát amelyiknek hatalmas hosszú pofája van. Kettéharap egy egész hajót és a tengerbe zuhantakat megeszi. Meg amelyik a hajó alá megy, felemeli és elviszi valahová csak mert olyan kedve van. Néha pedig feldobja a levegőbe és a vízbe zuhantak a tenger közepén sodródhatnak. De még így sem ezektől kell félni.*Tekintete megkomolyodik és és vonásai is zordabbak lesznek ahogy előre hajol.*A tengeren ha elragad a halál még korántsem a legrosszabb.
*Kitartja a pillanatot, majd lassan a sörébe kortyol és hátradől vigyorogva. Amit mondott komolyan gondolja. Egyáltalán nem a halál a legrosszabb. Vagy azok a lények akik ellen akár ha időben észreveszik őket akkor lehet tenni. A professzor érkezésére biccent. Ahogy az elmondottakra. A kért jelentést a tudós megteszi helyette. Ő arra is csak biccent.*
-Mielőbb indulni nem hülyeség.
*Teszi hozzá, hogy adjon egy kis súlyt a tudós szavainak. Ha ketten egyet értenek akkor tényleg lehet benne valami, hogy gyanúsak voltak azok ezt a professzor is beláthatja. A lányra való kérdésre is válaszol a tudós, de látszólag megártott neki az ital és vicces kedvében volt. Zopal csak egykedvűen kifejti a dolgot.*
-Akart volna segíteni ő is a támadókkal csak féltette a büszkeségünk.
//Toborzás//
*A kis fruska elkezd magyarázni arról, hogy a hajóját eladó fickó szerinte tényleg be van rezelve. Az ork kellően óvatosan kezeli a hírt. Meghallgatja, elteszi magának, de teljesen nem hiszi és nem is érdekli. Főleg mert semmi köze hozzá. Ha ilyen lények akarnák megtámadni akkor megküzd velük ha meg nem akkor nem fontos. A tudós megjegyzésére a lány kifejti az ork véleményét. A fickó pedig kicsit lekezelő stílusban, de elkezd a talmidokról mesélni. Jól forgatja a szavakat, de Zopal elkezd rötyögni magában.*
-Az értelem tényleg lehet veszélyes, de ne becsüld le az óriáspolipokat akik akkorák mint egy kisebb sziget és csak mikor feljönnek a tengerből el tudnak egy flottát is sodorni. Vagy, azt a bestiát amelyiknek hatalmas hosszú pofája van. Kettéharap egy egész hajót és a tengerbe zuhantakat megeszi. Meg amelyik a hajó alá megy, felemeli és elviszi valahová csak mert olyan kedve van. Néha pedig feldobja a levegőbe és a vízbe zuhantak a tenger közepén sodródhatnak. De még így sem ezektől kell félni.*Tekintete megkomolyodik és és vonásai is zordabbak lesznek ahogy előre hajol.*A tengeren ha elragad a halál még korántsem a legrosszabb.
*Kitartja a pillanatot, majd lassan a sörébe kortyol és hátradől vigyorogva. Amit mondott komolyan gondolja. Egyáltalán nem a halál a legrosszabb. Vagy azok a lények akik ellen akár ha időben észreveszik őket akkor lehet tenni. A professzor érkezésére biccent. Ahogy az elmondottakra. A kért jelentést a tudós megteszi helyette. Ő arra is csak biccent.*
-Mielőbb indulni nem hülyeség.
*Teszi hozzá, hogy adjon egy kis súlyt a tudós szavainak. Ha ketten egyet értenek akkor tényleg lehet benne valami, hogy gyanúsak voltak azok ezt a professzor is beláthatja. A lányra való kérdésre is válaszol a tudós, de látszólag megártott neki az ital és vicces kedvében volt. Zopal csak egykedvűen kifejti a dolgot.*
-Akart volna segíteni ő is a támadókkal csak féltette a büszkeségünk.
2261. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-03 23:36:22
Üzenet elküldve: 2020-01-03 23:36:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lazyar, Welly//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Welly a maga fél-flegma stílusában remekül elszórakozik, amit Lazyar is megért valahol. Amikor kitérnek a kikötői árvák sokaságára, Lazyar érzéketlenebb része kicsit felkacag.*
-Ez rémisztően logikus.
*Mondja lágy hangja ellenére hideg vidámsággal.*
-A kikötő egy matróznak, akár egy tenyészverem. Kiköt, hág, alszik, megy tovább. Innen már elég egy apró bökkenő, hogy tele legyen árvával a kikötő.
*Mondja, és pont olyan hangsúllyal, hogy érezhető legyen, nem bántja a dolog. Ő is árva volt.*
~Szar volt, felnőttem. Aki akar képes rá.~
*Gondolja magában, megindokolva szokatlan hidegségét. És valahol, talán igaza is van. Csak a sokkal bölcsebbek tudhatják, hogy a puszta élni akarás fent tarthat-e a felszínen, vagy lehúzna az első örvény, csak a vörös éppen nem futott bele. Sőt! Őt inkább partra dobta, egy igen gazdag szigeten. Erre a pontra is kitérnek, és Welly elviccelődik a sebhelyen. Lazyar több mint megszokta már az ilyet, és kicsit fel is kacag a dolgon.*
-Csúnya, de legalább eredeti.
*Mondja a másik mondatára utalva.*
-Legalábbis sokkal jobb azoknál, amiket már ezerszer hallottam: "Vigyázz rá, NE úgy akár a szemed világára!" vagy "Majd fél szemmel figyelj rá!"
*Mímeli közben egykori munkaadóit, vagy éppen tanárait. Ennek végeztével, kicsit komolyabbra véve a szót a hangja is visszalágyul a cinizmusból, és kellemes közönnyel fojtatja.*
-Természetesen láttam minden utat, mégis félvakon jobban tudtam mi vár a végén.
*Mondja pont olyan mű-bölcsen, ahogy azt illik. Ekkor keményedik be a beszélgetés, és a másik leheletnyi agresszióval, és szigorral tol vissza kérdéseket Lazyar orra alá.*
-Rendben. Látom helyben vagyunk.
*Mondja miközben kényelmesen elnyúlik a párnákon. Élvezi a kibuggyanó finom káosz gyenge simogatását.*
-Igazad van. Meg kell élni valamiből. Jobb ötletem nincs, de ha te jobb ötlet után kutatsz, bizonyára nem ez a kedvenc helyed.
*Folytatja, úgy hogy kicsit megpróbálja hűteni, és borzolni is a kedélyeket. Ekkor megrezegteti a dolgot, hogy bizony felmenne a városba egyszer.*
-Na látod, terv mégis csak van.
*Kacsint oda, majd egyre kerekedő szemekkel néz a lányra, ahogy a következő mondatok elhagyják a száját. Nem igazán érti a seggkard, és Arthenior összefüggését.*
-És az miért jó?
*Kérdezi értetlenül.*
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Welly a maga fél-flegma stílusában remekül elszórakozik, amit Lazyar is megért valahol. Amikor kitérnek a kikötői árvák sokaságára, Lazyar érzéketlenebb része kicsit felkacag.*
-Ez rémisztően logikus.
*Mondja lágy hangja ellenére hideg vidámsággal.*
-A kikötő egy matróznak, akár egy tenyészverem. Kiköt, hág, alszik, megy tovább. Innen már elég egy apró bökkenő, hogy tele legyen árvával a kikötő.
*Mondja, és pont olyan hangsúllyal, hogy érezhető legyen, nem bántja a dolog. Ő is árva volt.*
~Szar volt, felnőttem. Aki akar képes rá.~
*Gondolja magában, megindokolva szokatlan hidegségét. És valahol, talán igaza is van. Csak a sokkal bölcsebbek tudhatják, hogy a puszta élni akarás fent tarthat-e a felszínen, vagy lehúzna az első örvény, csak a vörös éppen nem futott bele. Sőt! Őt inkább partra dobta, egy igen gazdag szigeten. Erre a pontra is kitérnek, és Welly elviccelődik a sebhelyen. Lazyar több mint megszokta már az ilyet, és kicsit fel is kacag a dolgon.*
-Csúnya, de legalább eredeti.
*Mondja a másik mondatára utalva.*
-Legalábbis sokkal jobb azoknál, amiket már ezerszer hallottam: "Vigyázz rá, NE úgy akár a szemed világára!" vagy "Majd fél szemmel figyelj rá!"
*Mímeli közben egykori munkaadóit, vagy éppen tanárait. Ennek végeztével, kicsit komolyabbra véve a szót a hangja is visszalágyul a cinizmusból, és kellemes közönnyel fojtatja.*
-Természetesen láttam minden utat, mégis félvakon jobban tudtam mi vár a végén.
*Mondja pont olyan mű-bölcsen, ahogy azt illik. Ekkor keményedik be a beszélgetés, és a másik leheletnyi agresszióval, és szigorral tol vissza kérdéseket Lazyar orra alá.*
-Rendben. Látom helyben vagyunk.
*Mondja miközben kényelmesen elnyúlik a párnákon. Élvezi a kibuggyanó finom káosz gyenge simogatását.*
-Igazad van. Meg kell élni valamiből. Jobb ötletem nincs, de ha te jobb ötlet után kutatsz, bizonyára nem ez a kedvenc helyed.
*Folytatja, úgy hogy kicsit megpróbálja hűteni, és borzolni is a kedélyeket. Ekkor megrezegteti a dolgot, hogy bizony felmenne a városba egyszer.*
-Na látod, terv mégis csak van.
*Kacsint oda, majd egyre kerekedő szemekkel néz a lányra, ahogy a következő mondatok elhagyják a száját. Nem igazán érti a seggkard, és Arthenior összefüggését.*
-És az miért jó?
*Kérdezi értetlenül.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5204-5223