//Visszatérés//
//Shan, Rey//
*Kollégák között mindig előbújik bohókásabb énje, valahogy fesztelenebben tud lelkesedni, kicsit oldódik a vendégekkel szemben viselt éntelenség fegyelmezettsége. Mikor Rey hálás szavait hallja, mindjárt úgy érzi, hogy viszonoznia kell.*
- Mi pedig biztonságban érezhettük magunkat neked köszönhetően, Reyraa.
*Shanhoz fordulva folytatja.*
- Biztosította számunkra a fegyveres kíséretet, mert sok aggasztó hírt hallani Artheniorról, mi pedig áruért mentünk. Látszik, hogy valóban megviselte a város képét a föld beomlása, de a helyreállítási munkálatok is jól haladnak. A piac pedig nyüzsgő és színes volt, tele kedves városiakkal.
*Gyúlnak megint lelkes fények a szemeiben, majd egy mély légvétellel hallgatja el kívánságát az újabb városba látogatással kapcsolatban. Eszébe se jutott, hogy Rey és Shan nem ismerik egymást közelebbről, s hamarosan beugrik neki az is, hogy miért. Ennek ellenére restelkedik.*
- Bocsánat, azt hittem, emlékeztek arra a mulatságra, amikor kérdezős-ivós játékot játszottunk. Igaz, sajnos nem tartott sokáig.
*Bólogat szomorúan, majd csacsog a katasztrófákról, amik egész hihetetlen mennyiségben érkeztek. Amilyen arckifejezéssel Shan visszakérdez az ablaktörés esetére, önkéntelenül elkuncogja magát.*
- Ez jó kérdés. Valaki azt mondta, talán egy féltékeny asszony intézte így. Szegény flótásra alaposan rájárhatott a rúd.
*Egy kicsit elszégyelli magát, amiért nevet rajta, de tényleg roppant abszurd az egész eset. Mivel személyesen nem élte át, még abban se biztos, hogy minden igaz, amit elmondtak neki. Noru felbukkanásának nagyon megörül, mosoly szalad az arcára megint.*
- Hát itt van?
*Súgja oda, ő sem akarja bajba keverni a lányt. Magyarázatára bólogat megértőn.*
- Különben is biztosan szomorú lenne egyedül. Olyan kicsi még.
*Shan érthető módon érdeklődik, s egy használhatatlan kiigazítás erejéig bekapcsolódik a válaszba. Ezúttal Shannak suttog meghatottan.*
- Nem, ő nem patkány. Egy tüneményes szőrgombolyag.
*A további felvilágosítást viszont átadja Rey számára.*
//Fürdőzéshez//
//Cahress, Vyliassa, Gyldwa, Orm//
//Érintőlegesen Ernuss//
*Vyl gyönyörűen cizellált, dallamos mondatán egészen elképed. És még csak meg sem botlik a nyelve!*
- Ezt nagyon szépen mondtad, Vyl!
*Szól neki halkan, s büszkén mosolyog, hogy ilyen választékosan beszélő kollégával dolgozhat. Sajnos az ő szereplése nem ilyen jól sikerül, látja, hogy nem jár jó úton a kérdés megvilágításában, s ahelyett, hogy kedvet csinálna a masszázshoz, elbátortalanítja vendégeiket. Vyl kiegészíti, talán ennek köszönhetik, hogy érdeklődésüket nem veszítik el egészen. Feltartott tenyereit rázza tagadón és kétségbeesett szemekkel, jelezve, hogy félreértik. Nem gondolta, hogy ilyen nehéz ezt elmondani szóban, sokkal könnyebb megérteni tapasztalás útján.*
- Ó, nem-nem, senkit nem bántunk! Mindenkit épségben hagyunk, sőt, az a cél, hogy jobban érezzék magukat. Talán a legjobb a társam felvetése, úgy lehet a legjobban megismerni ezt a dolgot, ha átélik, milyen.
*Pillant Vylre. Számára a vendégek egy párnak tűnnek, de a közös fürdésre való reagálásuk egy kicsit elbizonytalanítja. Nem firtatja természetesen a döntést, mosolyogva bólint.*
- Így mindenképpen kényelmesebb lesz.
*Úgy tűnik, a vendégek be is osztják maguk között a sorrendet Vyl szolgálatai terén, s kezd rendeződni a helyzet. A tegnapi eseményekről Cassy lemaradt távolléte miatt, csak kósza félszavakat hallott, de úgy tűnik, hogy Vyl nagyon is sokat tud az ügyről, ezért átengedi neki a terepet. Megremegő hangjára aggodalom fogja el, mert olyan magabiztos szokott lenni. A hallottakból kezdi összerakni a képet, és megérteni, hogy Khul miért volt olyan rossz bőrben. De még oly sok van, miről nem tud! Az viszont nem kerüli el a figyelmét, hogy Orm elgyengül, bár elsőre egy olyan cifra fordulattal él, hogy Cassy azt hiszi, valamit megint elrontott. Maga is odalép, amint a férfi leül, és aggódó arccal kissé lehajol. Kezét finoman a vállára próbálja tenni, tekintete árulkodó jeleket keres állapotát illetően.*
- Mi a baj, uram, nem érzi jól magát?
*Gyldwa hasznosabb és konkrétabb kérdésekkel segít. Látja, hogy Orm a homlokát tapogatja, maga is kíváncsi lesz.*
- Megengedi?
*Emeli a kezét ő is. Ha engedélyt kap, akkor kezével megérinti a homlokát és az arcát. Ha nem, akkor csak a látott jelekből és a válaszokból próbál tájékozódni. A kérésnek szívesen eleget tenne azonnal, de mivel épp előző nap szerzett be a piacon gyógynövényeket, talán hasznát vehetik a közreműködésének. Ám többet kell tudnia a helyzetről, azon kívül Vyl is ott van velük, ezért bocsánatkérő tekintettel megkéri őt a feladatra.*
- Vyl, megtennéd, hogy hozol vizet? Akár egy egész kancsóval.
*Tekintete körbefut a személyzeten, ki lehet a segítségükre, ha úgy adódik, hogy a termetes ork férfit fel kell támogatni az egyik szobába. A legtöbben elfoglaltak, beszélgetésben vannak, de pillantása megakad Ernusson. Ha a mélységi észreveszi, akkor jelezni próbál neki, hogy talán szükség lesz rá. Figyelme aztán Ormé és Gyldwáé. Őt is megkérdezi, de akár Orm is magára értheti a kérdéseket.*
- Jól értem, hogy tegnap harcolt? Megsérült? Hogyan érezte magát az este?