Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 136 (2701. - 2720. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2720. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 14:11:25
Üzenet elküldve: 2020-03-22 14:11:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ahogy Maydeleine a fülébe suttog a férfi szinte fájdalmasan lehunyja szemeit, majd ahogy feljebb csúszik a nő szoknyája egy elfojtott nyögés hagyja el a fél elf ajkait. A másik fedetlenné vált combja felé nyúl, és reménykedik, hogy érintése nem vár elutasításra, mert ő itt és most megőrül, ha nem érhet a barna hajú szépséghez. *
-Ahányszor megengeded * feleli és az őt karolóhoz hasonlóan érzékien suttogja válaszát, felkorbácsolva az őket körülvevő érzékeket. A nő válaszán elmosolyodik és bal kezével a puha arc felé nyúl, hogy rásimítsa tenyerét, majd lassan a nő ajkait vegye célba ingerelve a megduzzadt vöröslő kis párnákat. Azonban a végső kimenetel a földi angyalon múlik. *
-Bármit kérdezhetsz te is vagy, ha úgy gondolod kérhetsz. *veti fel a férfi, hisz egy pillanatig sem szeretné a hölgyre erőszakolni magát és minden vágya, hogy a másik elengedje magát és jól szórakozzon ő is. Ettől függetlenül ez az ajánlat nem gátolja meg abban, hogy megtagadja azt amire ő vágyik vagy épp részletesen tervezget a fejében. *
A hozzászólás írója (Maxrecoll Suwers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 14:44:46
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ahogy Maydeleine a fülébe suttog a férfi szinte fájdalmasan lehunyja szemeit, majd ahogy feljebb csúszik a nő szoknyája egy elfojtott nyögés hagyja el a fél elf ajkait. A másik fedetlenné vált combja felé nyúl, és reménykedik, hogy érintése nem vár elutasításra, mert ő itt és most megőrül, ha nem érhet a barna hajú szépséghez. *
-Ahányszor megengeded * feleli és az őt karolóhoz hasonlóan érzékien suttogja válaszát, felkorbácsolva az őket körülvevő érzékeket. A nő válaszán elmosolyodik és bal kezével a puha arc felé nyúl, hogy rásimítsa tenyerét, majd lassan a nő ajkait vegye célba ingerelve a megduzzadt vöröslő kis párnákat. Azonban a végső kimenetel a földi angyalon múlik. *
-Bármit kérdezhetsz te is vagy, ha úgy gondolod kérhetsz. *veti fel a férfi, hisz egy pillanatig sem szeretné a hölgyre erőszakolni magát és minden vágya, hogy a másik elengedje magát és jól szórakozzon ő is. Ettől függetlenül ez az ajánlat nem gátolja meg abban, hogy megtagadja azt amire ő vágyik vagy épp részletesen tervezget a fejében. *
A hozzászólás írója (Maxrecoll Suwers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 14:44:46
2719. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 13:34:53
Üzenet elküldve: 2020-03-22 13:34:53
![>Carlotteia Oryw [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zopal//
//Kiszolgálást kérve//
//Érintőlegesen Sertuenx, Vyl, Amaziana, Welly//
*Kíváncsisága nem biztos, hogy jóllakhat, s ez nem csupán Zopal válaszadási hajlandóságán múlhat, ugyanis a viszonylag átlagos mennyiségű vendégek közé megérkezik az esti forgalom. Ráadásul látja felbukkanni azt, akiről nemrég beszéltek Zopallal, és a leginkább érintett a bűntettben, mint annak áldozata. Úgy érzi, nem helyes most már itt cseverésznie, még ha tálcával érkezett is épp ide, mert ahogy elnézi, igen gyorsan kapkodják el a lányokat. Zopalhoz fordul egy sóhajjal.*
- Bocsásson meg, sajnos nem maradhatok tovább. Köszönöm a felvilágosítást és a javaslatokat. Megtisztelő volt megismerkedni egy hőssel.
*Mosolyog féloldalasan.*
- Kívánom, hogy járjanak szerencsével, végül pedig térjenek vissza épségben. Remélem, máskor is vendégül láthatjuk a jövőben.
*Biccentéssel köszön el, aztán visszaigyekszik a pult mögé, hogy az ott várakozó professzor rendelkezésére álljon.*
- Jó estét!
*Köszönti udvariasan, s a kérésre bólint.*
- Természetesen, gondoskodunk róluk. Máris szólok a konyhán.
*A pénzt átveszi, s feljegyzi a könyvecskébe a tételt. Közben sandán tekint a betoppanó, hosszasan bemutatkozó Sertuenxre, akinek hívására Vyl reagál, s aztán furcsa konfliktus adódik közöttük. Carlotteia egyike azoknak, akik vigyáz a lányokra és a rendre is, noha nem markos legényt demonstrálva, ezért figyelemmel kíséri a dolgot, ám egyelőre nem avatkozik közbe. Vyl új még itt, tán a férfi is először látogat ide, de bízik bennük, hogy békésen megértik egymást, és a folytatás mindkettejük számára megfelelő mederbe terelődik.
A betántorgó Amaziana is felkelti a figyelmét. Elsőre nem tűnik rendes vendégnek, és bár a vezetés szociális érzékenységéről már pletykáltak neki, elsősorban mégis egy elegáns mulatónak számítanak, ahová szórakozni járnak a vendégek, és nem kívánt feltűnést kelthet egy bajba jutott. Ez számára is kellemetlen lehet, de mivel Welly kézbe veszi a dolgot, ebbe sem folyik bele. Úgyis hátra kell mennie, hogy a konyhának leadja a rendelést az egzotikus tengeri tálra. Kisvártatva visszatér, és a professzor asztalához viszi az első adagot.*
- Parancsoljon, uram!
*Mivel még valószínűleg egyedül, vagy kis társaságban ücsörög, megragadja a lehetőséget, hogy szóba hozza az előző nap történteket. A hangerejét visszafogja.*
- Elnézést, hogy szóba hozom, de nemrég a tudomásomra jutott egy bizonyos incidens, aminek információim szerint az Ön csapata a kárvallottja, és itt történt. Szeretném jelezni, hogy amennyiben panaszt kíván tenni, van rá lehetősége.
A hozzászólás írója (Carlotteia Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 14:06:53
//Kiszolgálást kérve//
//Érintőlegesen Sertuenx, Vyl, Amaziana, Welly//
*Kíváncsisága nem biztos, hogy jóllakhat, s ez nem csupán Zopal válaszadási hajlandóságán múlhat, ugyanis a viszonylag átlagos mennyiségű vendégek közé megérkezik az esti forgalom. Ráadásul látja felbukkanni azt, akiről nemrég beszéltek Zopallal, és a leginkább érintett a bűntettben, mint annak áldozata. Úgy érzi, nem helyes most már itt cseverésznie, még ha tálcával érkezett is épp ide, mert ahogy elnézi, igen gyorsan kapkodják el a lányokat. Zopalhoz fordul egy sóhajjal.*
- Bocsásson meg, sajnos nem maradhatok tovább. Köszönöm a felvilágosítást és a javaslatokat. Megtisztelő volt megismerkedni egy hőssel.
*Mosolyog féloldalasan.*
- Kívánom, hogy járjanak szerencsével, végül pedig térjenek vissza épségben. Remélem, máskor is vendégül láthatjuk a jövőben.
*Biccentéssel köszön el, aztán visszaigyekszik a pult mögé, hogy az ott várakozó professzor rendelkezésére álljon.*
- Jó estét!
*Köszönti udvariasan, s a kérésre bólint.*
- Természetesen, gondoskodunk róluk. Máris szólok a konyhán.
*A pénzt átveszi, s feljegyzi a könyvecskébe a tételt. Közben sandán tekint a betoppanó, hosszasan bemutatkozó Sertuenxre, akinek hívására Vyl reagál, s aztán furcsa konfliktus adódik közöttük. Carlotteia egyike azoknak, akik vigyáz a lányokra és a rendre is, noha nem markos legényt demonstrálva, ezért figyelemmel kíséri a dolgot, ám egyelőre nem avatkozik közbe. Vyl új még itt, tán a férfi is először látogat ide, de bízik bennük, hogy békésen megértik egymást, és a folytatás mindkettejük számára megfelelő mederbe terelődik.
A betántorgó Amaziana is felkelti a figyelmét. Elsőre nem tűnik rendes vendégnek, és bár a vezetés szociális érzékenységéről már pletykáltak neki, elsősorban mégis egy elegáns mulatónak számítanak, ahová szórakozni járnak a vendégek, és nem kívánt feltűnést kelthet egy bajba jutott. Ez számára is kellemetlen lehet, de mivel Welly kézbe veszi a dolgot, ebbe sem folyik bele. Úgyis hátra kell mennie, hogy a konyhának leadja a rendelést az egzotikus tengeri tálra. Kisvártatva visszatér, és a professzor asztalához viszi az első adagot.*
- Parancsoljon, uram!
*Mivel még valószínűleg egyedül, vagy kis társaságban ücsörög, megragadja a lehetőséget, hogy szóba hozza az előző nap történteket. A hangerejét visszafogja.*
- Elnézést, hogy szóba hozom, de nemrég a tudomásomra jutott egy bizonyos incidens, aminek információim szerint az Ön csapata a kárvallottja, és itt történt. Szeretném jelezni, hogy amennyiben panaszt kíván tenni, van rá lehetősége.
A hozzászólás írója (Carlotteia Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 14:06:53
2718. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 13:24:02
Üzenet elküldve: 2020-03-22 13:24:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
*Menet közben a folyosón még megállít egy lányt, akit ismer a személyzetből és megkéri, hogy hozasson neki egy nagy pohár citrusos limonádét a szobába, amelynek a kulcsát meg is lengeti előtte. Eztán ismét minden figyelme a szobába lépő férfié. Látja, hogy az asztalhoz lép, a virágok illatának begyűjtését tetszésként könyveli el, ami mindig elégedettséggel tölti el. Bár a szobát nem ő tartja rendben, de büszke a Sellő teljes egészére és tudja, hogy a takarítok munkája is pont ugyan annyira nagy szerepet játszik az intézmény életében, mint az övé. Majd érkezik egy furcsán megfogalmazott mondat, ami hirtelen tölti el a lelkét melegséggel, hiszen, aki ennyire szereti a virágokat, rossz ember nem lehet.*
-Van egy kert is a ház belső udvarán, bár egyelőre még csak a zöldellő növények tarkítják, azokat más kertekből hozzák, itt úgy emlékszem még csak most bújnak a jácintok. *Néha, mikor friss levegőt akar szívni, kimegy a kertbe. Legutóbb, talán néhány napja járt kint, mert az elmúlt napokban, mióta visszatértek a városból túl nagy volt a nyüzsgés. Közben a férfi közelebb lép hozzá, és a kérdésére feleletül temérdek dologgal halmozza el. A párnákat ért kritikát csak meg mosolyogja.*
-Ha az a kívánságod, most azonnal berejtem őket a szekrénybe. *Ő sem igazán találja kényelmesnek azokat, a legtöbb esetben, első körben a fele, majd végül talán az összes úgyis a földön végezné.*
-Zavarba ejtően sokat? *Szökik fel a szemöldöke a homloka közepére, de végül is, amíg tud rájuk felelni, addig ugye nincsen baj, csak mindig ódzkodik magáról kiadni személyes dolgokat, majd úgy is elválik, melyikre, mit fog felelni. Ekkor valami átszellemültebb, de hozzá közelebb álló dolog is előkerül, ami széles mosollyal nyugtáz. Nem is szeretné gyorsan ellőni az elsőt, főleg, ha ilyen átéléssel szeretné azt is véghezvinni, jobb, ha kivár.*
-Hogy nem egyszer? Akkor hányszor? *Kérdi halkan, huncutul a másik füléhez kúszva az ajkaival, miközben a karjai a férfi nyakába siklanak, gyengéden ölelésükbe fogva azt. De nem is kell sokat várnia, hogy a tettek mezejére lépjen Max kezénél fogva az ágyhoz húzza, ahol nem lacafacázik, az összes párnának kiadja az útját. A határozott mozdulatra egy vágyakozó sóhajtás hagyja el az ajkait, mindig is a gyengéi voltak az ilyen férfiak, akik tudják, mit akarnak. Ahogy helyet foglal, ő sem szeretné nagyon eltávolítani magát tőle, a férfi térdeit a sajátjai közé fogja, szemben helyezkedve vele és lassan a combjaira ül, csak kényelmesen, karjait a nyaka köré fonva, térdeit a matracnak nyomva. A szoknya akaratlanul is feljebb kúszik a lábain, a hajfonatát pedig szépen a hátára igazgatja, nehogy a nyakát bármely oldalról is takarhassa. Mert most már mindent szabad. Ekkor érkeznek a kérdések, amik láthatóan is egy kis zavart okoznak, talán pont személyes mivoltuk okán. Néhány perc gondolkodás után, ami alatt összeszedi magát és elvonatkoztat a kialakulóban lévő helyzettől érkezik is a válasz.*
-Nekem ők a családom és nagyon fontosak az életemben. Fontosak nekem és szeretnék nekik mindenben segíteni. Továbbá a vendégek sem mind bánnak rosszul velünk, van, akivel… akivel szeretek foglalkozni. *A szerelem témakör kapcsán egy kicsit habozni látszik, de mivel a másik ennyire szeretne választ kapni rá, mondania kell valamit.*
-Te a virágokba vagy szerelmes, én a munkámba. Sok fontos személy van az életemben, nem szívesen emelnék ki egyet. *Adja végül ezt, ami nem konkrét, de mégis válasz.*
//Az egyik szobában//
*Menet közben a folyosón még megállít egy lányt, akit ismer a személyzetből és megkéri, hogy hozasson neki egy nagy pohár citrusos limonádét a szobába, amelynek a kulcsát meg is lengeti előtte. Eztán ismét minden figyelme a szobába lépő férfié. Látja, hogy az asztalhoz lép, a virágok illatának begyűjtését tetszésként könyveli el, ami mindig elégedettséggel tölti el. Bár a szobát nem ő tartja rendben, de büszke a Sellő teljes egészére és tudja, hogy a takarítok munkája is pont ugyan annyira nagy szerepet játszik az intézmény életében, mint az övé. Majd érkezik egy furcsán megfogalmazott mondat, ami hirtelen tölti el a lelkét melegséggel, hiszen, aki ennyire szereti a virágokat, rossz ember nem lehet.*
-Van egy kert is a ház belső udvarán, bár egyelőre még csak a zöldellő növények tarkítják, azokat más kertekből hozzák, itt úgy emlékszem még csak most bújnak a jácintok. *Néha, mikor friss levegőt akar szívni, kimegy a kertbe. Legutóbb, talán néhány napja járt kint, mert az elmúlt napokban, mióta visszatértek a városból túl nagy volt a nyüzsgés. Közben a férfi közelebb lép hozzá, és a kérdésére feleletül temérdek dologgal halmozza el. A párnákat ért kritikát csak meg mosolyogja.*
-Ha az a kívánságod, most azonnal berejtem őket a szekrénybe. *Ő sem igazán találja kényelmesnek azokat, a legtöbb esetben, első körben a fele, majd végül talán az összes úgyis a földön végezné.*
-Zavarba ejtően sokat? *Szökik fel a szemöldöke a homloka közepére, de végül is, amíg tud rájuk felelni, addig ugye nincsen baj, csak mindig ódzkodik magáról kiadni személyes dolgokat, majd úgy is elválik, melyikre, mit fog felelni. Ekkor valami átszellemültebb, de hozzá közelebb álló dolog is előkerül, ami széles mosollyal nyugtáz. Nem is szeretné gyorsan ellőni az elsőt, főleg, ha ilyen átéléssel szeretné azt is véghezvinni, jobb, ha kivár.*
-Hogy nem egyszer? Akkor hányszor? *Kérdi halkan, huncutul a másik füléhez kúszva az ajkaival, miközben a karjai a férfi nyakába siklanak, gyengéden ölelésükbe fogva azt. De nem is kell sokat várnia, hogy a tettek mezejére lépjen Max kezénél fogva az ágyhoz húzza, ahol nem lacafacázik, az összes párnának kiadja az útját. A határozott mozdulatra egy vágyakozó sóhajtás hagyja el az ajkait, mindig is a gyengéi voltak az ilyen férfiak, akik tudják, mit akarnak. Ahogy helyet foglal, ő sem szeretné nagyon eltávolítani magát tőle, a férfi térdeit a sajátjai közé fogja, szemben helyezkedve vele és lassan a combjaira ül, csak kényelmesen, karjait a nyaka köré fonva, térdeit a matracnak nyomva. A szoknya akaratlanul is feljebb kúszik a lábain, a hajfonatát pedig szépen a hátára igazgatja, nehogy a nyakát bármely oldalról is takarhassa. Mert most már mindent szabad. Ekkor érkeznek a kérdések, amik láthatóan is egy kis zavart okoznak, talán pont személyes mivoltuk okán. Néhány perc gondolkodás után, ami alatt összeszedi magát és elvonatkoztat a kialakulóban lévő helyzettől érkezik is a válasz.*
-Nekem ők a családom és nagyon fontosak az életemben. Fontosak nekem és szeretnék nekik mindenben segíteni. Továbbá a vendégek sem mind bánnak rosszul velünk, van, akivel… akivel szeretek foglalkozni. *A szerelem témakör kapcsán egy kicsit habozni látszik, de mivel a másik ennyire szeretne választ kapni rá, mondania kell valamit.*
-Te a virágokba vagy szerelmes, én a munkámba. Sok fontos személy van az életemben, nem szívesen emelnék ki egyet. *Adja végül ezt, ami nem konkrét, de mégis válasz.*
2717. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 12:14:55
Üzenet elküldve: 2020-03-22 12:14:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
-Ne érezd magad zavarban, csak mert nem iszom. *feleli mosolyogva*
- Ettől függetlenül, ha ennyire szeretnéd egy gyümölcsös frissítőt szívesen elfogadok. Viszont tényleg nem azért csináltam, hogy hálálkodj. *amikor a férfi belép a szobába kellemes látványként éri a berendezés, azonban nem érti annak a rengeteg díszpárnának a funkcióját. Tapasztalatból tudja, hogy fele olyan kényelmesek sincsenek, mint egy finom toll párna, és csak foglalják a helyet. A második dolog amin pedig megakad a tekintete azok a vázában lapuló gyönyörű, illatozó virágok. Mindig is oda volt a természet minden zege -zúgáért és ebben a kis illatos bársony szirmú kincsek kiskora óta előnyt élveztek. Késztetést érez arra, hogy oda lépjen és megszagolja azok finom aromáját. *
- Szerelmes vagyok a virágokba *suttogja kábultan a nőnek. Mit szeretne csinálni? *
- Túl sok mindent May. Először levenni azt a sok idegesítő párnát, aztán zavarba ejtően sok kérdés feltenni és * a férfi szégyenlősen lehunyja szemeit, majd nagy levegőt véve folytatja mondandóját, míg átöleli a félelf keskeny derekát. * Meg szeretnélek csókolni Maydeleine, lehetőleg nem is egyszer. * Húzza magához a nőt és mélyen beleszippant annak selymes, puha bőrébe. Jobb illata van, mint a vázában pompázó szirmosoknak. Sokkal, de sokkal jobb illata. Azonban nem szeretné elhamarkodni a dolgot, már ha ez egy bordélyházban lehetséges. Lassan az ágyhoz vezeti a nőt és a párnákat ígéretéhez híven leseperve ül a kényelmes matrac szélére továbbra is simogatva az apró kézfejet. *
- Mik a céljaid az életben? Örökké itt akarsz dolgozni? Nem szeretnél néha megszabadulni a sok bizonyára jelentősebb mennyiségben modortalan férfitól? Vagy egyáltalán voltál, már valaha is szerelmes? Nem szeretnék indiszkrét lenni, de egyszerűen tudnom kell.
A hozzászólás írója (Maxrecoll Suwers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 12:17:44
//Az egyik szobában//
-Ne érezd magad zavarban, csak mert nem iszom. *feleli mosolyogva*
- Ettől függetlenül, ha ennyire szeretnéd egy gyümölcsös frissítőt szívesen elfogadok. Viszont tényleg nem azért csináltam, hogy hálálkodj. *amikor a férfi belép a szobába kellemes látványként éri a berendezés, azonban nem érti annak a rengeteg díszpárnának a funkcióját. Tapasztalatból tudja, hogy fele olyan kényelmesek sincsenek, mint egy finom toll párna, és csak foglalják a helyet. A második dolog amin pedig megakad a tekintete azok a vázában lapuló gyönyörű, illatozó virágok. Mindig is oda volt a természet minden zege -zúgáért és ebben a kis illatos bársony szirmú kincsek kiskora óta előnyt élveztek. Késztetést érez arra, hogy oda lépjen és megszagolja azok finom aromáját. *
- Szerelmes vagyok a virágokba *suttogja kábultan a nőnek. Mit szeretne csinálni? *
- Túl sok mindent May. Először levenni azt a sok idegesítő párnát, aztán zavarba ejtően sok kérdés feltenni és * a férfi szégyenlősen lehunyja szemeit, majd nagy levegőt véve folytatja mondandóját, míg átöleli a félelf keskeny derekát. * Meg szeretnélek csókolni Maydeleine, lehetőleg nem is egyszer. * Húzza magához a nőt és mélyen beleszippant annak selymes, puha bőrébe. Jobb illata van, mint a vázában pompázó szirmosoknak. Sokkal, de sokkal jobb illata. Azonban nem szeretné elhamarkodni a dolgot, már ha ez egy bordélyházban lehetséges. Lassan az ágyhoz vezeti a nőt és a párnákat ígéretéhez híven leseperve ül a kényelmes matrac szélére továbbra is simogatva az apró kézfejet. *
- Mik a céljaid az életben? Örökké itt akarsz dolgozni? Nem szeretnél néha megszabadulni a sok bizonyára jelentősebb mennyiségben modortalan férfitól? Vagy egyáltalán voltál, már valaha is szerelmes? Nem szeretnék indiszkrét lenni, de egyszerűen tudnom kell.
A hozzászólás írója (Maxrecoll Suwers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 12:17:44
2716. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 12:11:38
Üzenet elküldve: 2020-03-22 12:11:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A menekülés után//
//A pultnál//
*Az elf hálásan néz a nőre és kapkodva, mintha bármelyik pillanatban eltűnhetne előle kiissza a pohár tartalmát. A hűsítő érzés cirógatásától kis híján fel is sóhajt, azonban ezt a kényszerét sikeresen visszaszorítja máskorra. *
-Elnézést *feleli a fegyverekre célozva és még mindig bizonytalan, de már stabilabb léptekkel teszi le azokat a helyére. Ahogy hirtelen megszabadul az eddig gyötrő súlyoktól, úgy érzi szinte egy pille súlyával vetekszik és bármelyik pillanatban elrepülhet egy apró szellővel társulva. Ez annyira nem is áll messze a valóságtól, hisz a lány jelentősen lefogyott az elmúlt egy-két hónapban. *
-Semmi sincs rendben *sírja el magát a lány, és a már fájdalmasan sajgó szemeiből a sós könnyek régi ismerősként köszöntik arcát. *
- Munkát keresek *szipogja a lány ezzel tudatva a pult másik oldalán lévőnek, nem igazán szándékozik arról beszélni mi is történt vele pontosan. *
//A pultnál//
*Az elf hálásan néz a nőre és kapkodva, mintha bármelyik pillanatban eltűnhetne előle kiissza a pohár tartalmát. A hűsítő érzés cirógatásától kis híján fel is sóhajt, azonban ezt a kényszerét sikeresen visszaszorítja máskorra. *
-Elnézést *feleli a fegyverekre célozva és még mindig bizonytalan, de már stabilabb léptekkel teszi le azokat a helyére. Ahogy hirtelen megszabadul az eddig gyötrő súlyoktól, úgy érzi szinte egy pille súlyával vetekszik és bármelyik pillanatban elrepülhet egy apró szellővel társulva. Ez annyira nem is áll messze a valóságtól, hisz a lány jelentősen lefogyott az elmúlt egy-két hónapban. *
-Semmi sincs rendben *sírja el magát a lány, és a már fájdalmasan sajgó szemeiből a sós könnyek régi ismerősként köszöntik arcát. *
- Munkát keresek *szipogja a lány ezzel tudatva a pult másik oldalán lévőnek, nem igazán szándékozik arról beszélni mi is történt vele pontosan. *
2715. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 12:07:24
Üzenet elküldve: 2020-03-22 12:07:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
//Részben Pultnál//
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vyl nyugtázza a távolodó fiút, bölcs döntés ez a hosszúéletű részéről. Amilyen veszélytelennek tűnik a rózsa, a tüskéi olyan szúrósak tudnak lenni, az Aranyfattyúé pedig acélból van - egy hosszabb, praktikusabb darab, könnyű elrejteni, de mély sebet is ejteni. Vesz egy utolsó nagy levegőt; akár sóhajnak beillőt, majd bólint egyet. Elindul az átellenes irányba, a felfüggesztett szobakulcsokhoz, miközben fél szeme az éppen érkező Wellyre és a lányra terelődik - előbbire közönyösnek tűnő, mégis kihívó pillantást vet, utóbbinál inkább szánalom tükröződik a szürkészöld íriszekben. Ha Ser nem kér sem italt, sem ételt, nem erőlteti, biztosan hosszú ideje kellett gátak közé szorítania vágyait, de azt nem képea elfelejteni, minden, hasonló vendégnél, hogy Int velük ellentétben, milyen határozottan, s mégis milyen finoman bánt vele. Másodjára jut eszébe már ma, ez pedig csak egy dolgot jelent neki, főként, hogy fel is keresné. ~ Hiányzik egy kicsit. Milyen jó lenne, ha idecsábíthatnám, biztosan élvezné. ~ Leányálmok egy nőtől, kósza ábrándok a tüskés szív tömlöcében. Most a pillanatnak kell azonban élni, erre kell koncentrálni. Leakasztja hát a kulcsot, kilép a pult mögül, majd, ha közönyös arccal is, de lágyan, finoman igyekszik megfogni az új ügyfél kezét, gyöngén simogatva, természetesen csak akkor, ha ezeket engedi neki.*
- Kövess, majd én vezetlek. *Suttogja halkan, a szilárd tekintet pedig megfordul, hogy csak az ében vízesés fogadhassa az elfet. Ha a tervei szerint alakul minden, a hatoss vendégszobába vezeti a fiút, kinyitja a kulcsot, illedelmesen félreáll, hogy a másik léphessen be először. Csak utána venné ki az eszközt a zárból, s becsukja azt, de nem kattanásig zárja.*
//Részben Pultnál//
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vyl nyugtázza a távolodó fiút, bölcs döntés ez a hosszúéletű részéről. Amilyen veszélytelennek tűnik a rózsa, a tüskéi olyan szúrósak tudnak lenni, az Aranyfattyúé pedig acélból van - egy hosszabb, praktikusabb darab, könnyű elrejteni, de mély sebet is ejteni. Vesz egy utolsó nagy levegőt; akár sóhajnak beillőt, majd bólint egyet. Elindul az átellenes irányba, a felfüggesztett szobakulcsokhoz, miközben fél szeme az éppen érkező Wellyre és a lányra terelődik - előbbire közönyösnek tűnő, mégis kihívó pillantást vet, utóbbinál inkább szánalom tükröződik a szürkészöld íriszekben. Ha Ser nem kér sem italt, sem ételt, nem erőlteti, biztosan hosszú ideje kellett gátak közé szorítania vágyait, de azt nem képea elfelejteni, minden, hasonló vendégnél, hogy Int velük ellentétben, milyen határozottan, s mégis milyen finoman bánt vele. Másodjára jut eszébe már ma, ez pedig csak egy dolgot jelent neki, főként, hogy fel is keresné. ~ Hiányzik egy kicsit. Milyen jó lenne, ha idecsábíthatnám, biztosan élvezné. ~ Leányálmok egy nőtől, kósza ábrándok a tüskés szív tömlöcében. Most a pillanatnak kell azonban élni, erre kell koncentrálni. Leakasztja hát a kulcsot, kilép a pult mögül, majd, ha közönyös arccal is, de lágyan, finoman igyekszik megfogni az új ügyfél kezét, gyöngén simogatva, természetesen csak akkor, ha ezeket engedi neki.*
- Kövess, majd én vezetlek. *Suttogja halkan, a szilárd tekintet pedig megfordul, hogy csak az ében vízesés fogadhassa az elfet. Ha a tervei szerint alakul minden, a hatoss vendégszobába vezeti a fiút, kinyitja a kulcsot, illedelmesen félreáll, hogy a másik léphessen be először. Csak utána venné ki az eszközt a zárból, s becsukja azt, de nem kattanásig zárja.*
2714. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:59:38
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:59:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Szobák felé menet, majd az egyik szobában//
*Általában a tenger járta matrózoknak hasonló kívánságuk szokott lenni, ők már hozzászoktak a sós szellő cirógatásához, így szinte aludni se tudnak nélküle. Csak egy pillanatra vonja meg érintését a másiktól, míg odalép a pult mögé és leemel egy kulcsot, aztán visszatér, hogy ujjaikat újra összefonhassák.*
-Biztosan tetszeni fog. *Közben a férfi elé tárja, hogy ő bizony nem iszik. A döbbenettől egy pillanatra szava is elakad, csupán szétnyílt ajkakkal bámul a másik tekintetébe.*
-Én… persze… nem muszáj. *Mosolyodik el szélesen, ő sem szívesen fogyasztja, de a vendégek miatt néha muszáj, viszont még olyan vendéggel nem találkozott, aki ennyire ellenezné, főleg, ha ingyen van.*
-Ez nagyon becsülendő. *Vonja magával, majd a kulcs birtokában megindul az emelet felé, ahol a vendégszobák leledzenek.*
-Akkor majd valami mást, esetleg az édességet szereted? De van gyümölcsös frissítő is, azt elfogadnád? *Mert tényleg szeretne valamit adni a segítőkészségéért cserébe. Közben felérnek a lépcsőn, a folyosón vörös bársonyszőnyeg fut végig, majd az egyik ajtónál megtorpannak, ő pedig kinyitja, majd miután belép, belülről belehelyezi a kulcsot a lyukba.*
-Remélem tetszik. *Odabent sejtelmes hangulat uralkodik, minden tiszta és rendezett. A plafonról áttetsző kelmék fogják romantikus ölelésükbe az ágyat, amely szatén ágytakaróval és temérdek díszpárnával gazdagított. A lakkozott asztal, két bársonyülőkés székkel a szoba közepén díszeleg, rajta váza, amelyben bársonyvirágok hajladoznak. Két szép kristálypohár várakozik a váza mellett, egy kancsó víz társaságában. A szobában még található szekrény és komód, amelyen tisztálkodó tál és egy másik kancsó is helyet foglal.*
-Mihez lenne kedved Max? *Közben becsukja az ajtót és a hátát nekitámasztja, érdeklődéssel figyeli a férfit.*
*Általában a tenger járta matrózoknak hasonló kívánságuk szokott lenni, ők már hozzászoktak a sós szellő cirógatásához, így szinte aludni se tudnak nélküle. Csak egy pillanatra vonja meg érintését a másiktól, míg odalép a pult mögé és leemel egy kulcsot, aztán visszatér, hogy ujjaikat újra összefonhassák.*
-Biztosan tetszeni fog. *Közben a férfi elé tárja, hogy ő bizony nem iszik. A döbbenettől egy pillanatra szava is elakad, csupán szétnyílt ajkakkal bámul a másik tekintetébe.*
-Én… persze… nem muszáj. *Mosolyodik el szélesen, ő sem szívesen fogyasztja, de a vendégek miatt néha muszáj, viszont még olyan vendéggel nem találkozott, aki ennyire ellenezné, főleg, ha ingyen van.*
-Ez nagyon becsülendő. *Vonja magával, majd a kulcs birtokában megindul az emelet felé, ahol a vendégszobák leledzenek.*
-Akkor majd valami mást, esetleg az édességet szereted? De van gyümölcsös frissítő is, azt elfogadnád? *Mert tényleg szeretne valamit adni a segítőkészségéért cserébe. Közben felérnek a lépcsőn, a folyosón vörös bársonyszőnyeg fut végig, majd az egyik ajtónál megtorpannak, ő pedig kinyitja, majd miután belép, belülről belehelyezi a kulcsot a lyukba.*
-Remélem tetszik. *Odabent sejtelmes hangulat uralkodik, minden tiszta és rendezett. A plafonról áttetsző kelmék fogják romantikus ölelésükbe az ágyat, amely szatén ágytakaróval és temérdek díszpárnával gazdagított. A lakkozott asztal, két bársonyülőkés székkel a szoba közepén díszeleg, rajta váza, amelyben bársonyvirágok hajladoznak. Két szép kristálypohár várakozik a váza mellett, egy kancsó víz társaságában. A szobában még található szekrény és komód, amelyen tisztálkodó tál és egy másik kancsó is helyet foglal.*
-Mihez lenne kedved Max? *Közben becsukja az ajtót és a hátát nekitámasztja, érdeklődéssel figyeli a férfit.*
2713. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:57:32
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:57:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy félre eső asztalnál//
-Legyen a kikötőre néző, úgy érezhetem egy kis szerencsével a tenger sós aromáját. * feleli a férfi és egyre kíváncsibb milyen szobák is lehetnek errefelé. Azon a helyen ahol utoljára járt emlékszik, milyen kemény matracok sorakoztak mindenféle. Egy csepp kényelem sem jutott a számára. Bár valahogy sejti, hogy itt máshogy lesz a helyzet. Teljesen belemerül a tenger gondolatába, majd hirtelen észbe kapva megválaszolja a fél elf másik kérdését is*
-Igazából én nem iszom. Láttam már nem egyszer mire képes az alkohol és nem akarok szörnnyé válni. Illetve szeretek tisztában lenni azzal amit teszek. Így kihagynám a bódult állapotot, ha nem bánod. *mosolyog a szépséges teremtésre és gyengéden megcirógatja annak kezét. Mellékesen elgondolkodik magában, hogy a hölgyemény mennyire természetesen beszél a vendégek szokásairól és valahol legmélyen nem is érti, hogy képes ennyire természetesen venni az érintéseket és ehhez hasonló dolgokat. Maxrecoll egyenlőre képtelen eldönteni, hogy vajon tetszik e neki ez a nőben vagy sem, de mindenesetre számára furcsa. *
-Legyen a kikötőre néző, úgy érezhetem egy kis szerencsével a tenger sós aromáját. * feleli a férfi és egyre kíváncsibb milyen szobák is lehetnek errefelé. Azon a helyen ahol utoljára járt emlékszik, milyen kemény matracok sorakoztak mindenféle. Egy csepp kényelem sem jutott a számára. Bár valahogy sejti, hogy itt máshogy lesz a helyzet. Teljesen belemerül a tenger gondolatába, majd hirtelen észbe kapva megválaszolja a fél elf másik kérdését is*
-Igazából én nem iszom. Láttam már nem egyszer mire képes az alkohol és nem akarok szörnnyé válni. Illetve szeretek tisztában lenni azzal amit teszek. Így kihagynám a bódult állapotot, ha nem bánod. *mosolyog a szépséges teremtésre és gyengéden megcirógatja annak kezét. Mellékesen elgondolkodik magában, hogy a hölgyemény mennyire természetesen beszél a vendégek szokásairól és valahol legmélyen nem is érti, hogy képes ennyire természetesen venni az érintéseket és ehhez hasonló dolgokat. Maxrecoll egyenlőre képtelen eldönteni, hogy vajon tetszik e neki ez a nőben vagy sem, de mindenesetre számára furcsa. *
2712. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:47:45
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:47:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Egy félreeső asztalnál//
*A kérdésre csak vállat von, mert akármelyik férfi képes egy nőnek örömöt okozni, kedveskedni, csak be kell gyakorolja.*
-Persze a főnökasszony dönt, de én mindenképpen ajánlanálak. *Kacsint a másikra kacéran mosolyogva.*
-Hajaj, ha sejtenéd mennyi hölgyvendég jár ide fürdőzni és egyéb dolgokért. Meg aztán, előszeretettel kérnek más szolgáltatást is a masszázs után, előtt, alatt… *Utalgat, de nagyon, közben kedvesen mosolyog, sőt, már szinte ki is vörösödik az arca. Aztán a vendég szabadkozni kezd, meg bocsánatot kérni, bár valóban célozgatott, de ennyire nem akarta ebbe az irányba terelni a témát. A taperolás végett egy kacagás is kiszakad belőle.*
-Kedves, általában máshol szoktak letaperolni, én ezt nem számítanám bele. *Sőt, nála az, hogy a vállához érnek olyan, mintha csak a kezét fogná meg valaki, hiszen talpig fel is van öltözve. A kérdés megfogalmazása, amelyben a szobafoglalásról érdeklődik, egészen megtetszik neki.*
-Oh! Drágám, nálam lehet. Milyet szeretnél? Kikötőre nézőt vagy belső udvarra nézőt? *Fogja meg az egyik felemelt kezét a férfinek és szépen vonja magával, a pulthoz visszafele.*
-Egy szobában mégiscsak jobb, ahol csak kettesben vagyunk, egy puha ágyon el is heverhetsz. *Sorolja a lehetőségeket, nyilván zárt ajtók mögött ő is jobban érezné magát, főleg ha Max még ennél is többször szeretne a kedvére tenni. *
-Bort innál inkább vagy sört, esetleg valami töményet? *Kérdi közben, mert arról sem feledkezett meg.*
*A kérdésre csak vállat von, mert akármelyik férfi képes egy nőnek örömöt okozni, kedveskedni, csak be kell gyakorolja.*
-Persze a főnökasszony dönt, de én mindenképpen ajánlanálak. *Kacsint a másikra kacéran mosolyogva.*
-Hajaj, ha sejtenéd mennyi hölgyvendég jár ide fürdőzni és egyéb dolgokért. Meg aztán, előszeretettel kérnek más szolgáltatást is a masszázs után, előtt, alatt… *Utalgat, de nagyon, közben kedvesen mosolyog, sőt, már szinte ki is vörösödik az arca. Aztán a vendég szabadkozni kezd, meg bocsánatot kérni, bár valóban célozgatott, de ennyire nem akarta ebbe az irányba terelni a témát. A taperolás végett egy kacagás is kiszakad belőle.*
-Kedves, általában máshol szoktak letaperolni, én ezt nem számítanám bele. *Sőt, nála az, hogy a vállához érnek olyan, mintha csak a kezét fogná meg valaki, hiszen talpig fel is van öltözve. A kérdés megfogalmazása, amelyben a szobafoglalásról érdeklődik, egészen megtetszik neki.*
-Oh! Drágám, nálam lehet. Milyet szeretnél? Kikötőre nézőt vagy belső udvarra nézőt? *Fogja meg az egyik felemelt kezét a férfinek és szépen vonja magával, a pulthoz visszafele.*
-Egy szobában mégiscsak jobb, ahol csak kettesben vagyunk, egy puha ágyon el is heverhetsz. *Sorolja a lehetőségeket, nyilván zárt ajtók mögött ő is jobban érezné magát, főleg ha Max még ennél is többször szeretne a kedvére tenni. *
-Bort innál inkább vagy sört, esetleg valami töményet? *Kérdi közben, mert arról sem feledkezett meg.*
2711. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:46:01
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:46:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A menekülés után//
//Pultnál//
*Miután letudta magában az iménti futó és igen abszurd találkozást a fekete hajúval a folyosón, nagy léptekkel visszatér a pultba. Látja, hogy Vyliassa már éppen egy vendéggel foglalkozik, így nem is törődve vele, besétál a pult mögé és a másik végében helyezkedik el. Ekkor lesz rá figyelmes, hogy nyílik az ajtó és egy elf nő lép be rajta. A járása bizonytalan, de a kezében lándzsa, a hátán pedig íj található, így mikor odaér a pulthoz mindjárt a szavába is vág.*
-Üdvözlöm a Sellőben! Kérem, legyen szíves a fegyvereit az ajtó melletti tárolóban hagyni, figyelünk rájuk, idebent nem lesz rá szüksége. *Mondja határozottan, majd egy bizalomgerjesztő mosolyt húz elő, mert ugyan a nő fel van fegyverezve, de igen szakadt és viseltes a megjelenése. A legtöbb vendégre ez nem jellemző, így érdeklődve fordul hozzá, miután a vizet első szóra pohárba önti és elé rakja. Nem is kér érte semmit, ennyit igazán megtehet.*
-Wellyradona, szolgálatára. Minden rendben? Rosszul van esetleg? *Mert a feldagadt szemek mellett sem tud elmenni, sőt, talán kicsit még liheg is a nő, így az ajtón tartja félig a szemét, hátha valaki üldözi.*
//Pultnál//
*Miután letudta magában az iménti futó és igen abszurd találkozást a fekete hajúval a folyosón, nagy léptekkel visszatér a pultba. Látja, hogy Vyliassa már éppen egy vendéggel foglalkozik, így nem is törődve vele, besétál a pult mögé és a másik végében helyezkedik el. Ekkor lesz rá figyelmes, hogy nyílik az ajtó és egy elf nő lép be rajta. A járása bizonytalan, de a kezében lándzsa, a hátán pedig íj található, így mikor odaér a pulthoz mindjárt a szavába is vág.*
-Üdvözlöm a Sellőben! Kérem, legyen szíves a fegyvereit az ajtó melletti tárolóban hagyni, figyelünk rájuk, idebent nem lesz rá szüksége. *Mondja határozottan, majd egy bizalomgerjesztő mosolyt húz elő, mert ugyan a nő fel van fegyverezve, de igen szakadt és viseltes a megjelenése. A legtöbb vendégre ez nem jellemző, így érdeklődve fordul hozzá, miután a vizet első szóra pohárba önti és elé rakja. Nem is kér érte semmit, ennyit igazán megtehet.*
-Wellyradona, szolgálatára. Minden rendben? Rosszul van esetleg? *Mert a feldagadt szemek mellett sem tud elmenni, sőt, talán kicsit még liheg is a nő, így az ajtón tartja félig a szemét, hátha valaki üldözi.*
2710. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:39:19
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:39:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy félreeső asztalnál//
-Most munkát ajánlasz nekem? *döbben meg a férfi. Mindenre számított, csak erre nem. Lassan visszatér a pillanatnyi sokkból, majd újból folytatja*
- Nem is tudtam, hogy vannak női vendégek is, de belegondolva talán jót is tenne kitérni a csatákból és valami újba kezdeni. * már épp rákérdez az esetleges tudnivalókra, azonban a gyönyörű elf kétség nélkül finoman célzott arra, hogy ő bizony dolgozik és, így csak rabolva van az ideje. Maxrecoll egész szívére bánat heveredik, és képtelen megmondani, hogy mégis miért. Azonban megérti az előtte álló angyalt, ő ebből él. *
- Ne haragudj, faragatlan vagyok. Kellemes beszélgetés volt, bele feledkeztem. Természetesen fizetek neked, mindenért. A puszta beszélgetést is kifizettem volna nem, hogy szó szerint az előbb taperoltalak le. Hogy az édes napkeltébe lehet itt szobát foglalni? *Tárja szét paródikusan karjait a férfi*
A hozzászólás írója (Maxrecoll Suwers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 11:40:06
-Most munkát ajánlasz nekem? *döbben meg a férfi. Mindenre számított, csak erre nem. Lassan visszatér a pillanatnyi sokkból, majd újból folytatja*
- Nem is tudtam, hogy vannak női vendégek is, de belegondolva talán jót is tenne kitérni a csatákból és valami újba kezdeni. * már épp rákérdez az esetleges tudnivalókra, azonban a gyönyörű elf kétség nélkül finoman célzott arra, hogy ő bizony dolgozik és, így csak rabolva van az ideje. Maxrecoll egész szívére bánat heveredik, és képtelen megmondani, hogy mégis miért. Azonban megérti az előtte álló angyalt, ő ebből él. *
- Ne haragudj, faragatlan vagyok. Kellemes beszélgetés volt, bele feledkeztem. Természetesen fizetek neked, mindenért. A puszta beszélgetést is kifizettem volna nem, hogy szó szerint az előbb taperoltalak le. Hogy az édes napkeltébe lehet itt szobát foglalni? *Tárja szét paródikusan karjait a férfi*
A hozzászólás írója (Maxrecoll Suwers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 11:40:06
2709. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:15:16
Üzenet elküldve: 2020-03-22 11:15:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az elf lassan eltávolodik és vissza gombolja a szabadon engedett területet ingének, majd értetlenül elgondolkodik. Mit érthet Vyl rendelés alatt? Csak azt nem várja, hogy kimondja mindenki előtt mit szeretne a fekete hajú szépséggel tenni? Bár a hirtelen kis akciója után nem igazán szólhatna egy szót sem. *
-Ki szeretnék venni egy szobát. * Kér egy szobát a fél elftől, és fizet 18aranyat. A Szoba pedig, a férfi kérése alapján, csak egy napig áll szolgálatára.
. Teszi mindezt magabiztosan és a pillanatnyi zavara, mintha sohasem létezett volna kihúzza magát és rendbe igazítja enyhén feldúlt külsejét. Vissza simítja inge gallérját, sötét, barna haját pedig rendre parancsolja. *
- Amit örülnék, ha megoszthatnék veled. * Az ifjú férfi minden bizonnyal ennél megfelelőbb fogalmat keresve sem talált volna. Hangja visszatalál a megszokott lágy és udvarias hangvételre, még ha a gondolataiban egyáltalán nem udvarias dolgokat is tesz jelenleg. Még utoljára belegondol abba, hogy a nő vajon fél e tőle ezek után, de elhessegeti kételyeit a reménység parfisával, majd egy csalfa félmosolyra húzódik szája. Észre sem vette, hogy perceken át némán gondolkozott egymagában. *
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az elf lassan eltávolodik és vissza gombolja a szabadon engedett területet ingének, majd értetlenül elgondolkodik. Mit érthet Vyl rendelés alatt? Csak azt nem várja, hogy kimondja mindenki előtt mit szeretne a fekete hajú szépséggel tenni? Bár a hirtelen kis akciója után nem igazán szólhatna egy szót sem. *
-Ki szeretnék venni egy szobát. * Kér egy szobát a fél elftől, és fizet 18aranyat. A Szoba pedig, a férfi kérése alapján, csak egy napig áll szolgálatára.
. Teszi mindezt magabiztosan és a pillanatnyi zavara, mintha sohasem létezett volna kihúzza magát és rendbe igazítja enyhén feldúlt külsejét. Vissza simítja inge gallérját, sötét, barna haját pedig rendre parancsolja. *- Amit örülnék, ha megoszthatnék veled. * Az ifjú férfi minden bizonnyal ennél megfelelőbb fogalmat keresve sem talált volna. Hangja visszatalál a megszokott lágy és udvarias hangvételre, még ha a gondolataiban egyáltalán nem udvarias dolgokat is tesz jelenleg. Még utoljára belegondol abba, hogy a nő vajon fél e tőle ezek után, de elhessegeti kételyeit a reménység parfisával, majd egy csalfa félmosolyra húzódik szája. Észre sem vette, hogy perceken át némán gondolkozott egymagában. *
2708. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 10:20:41
Üzenet elküldve: 2020-03-22 10:20:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A menekülés után//
//Nyílt//
*A nő botladozva lépdel be a bordély ajtaján. Teljesen legyengítette a hosszú menekülés. Reméli most legalább egy ideig menedéket találhat magának a múltja démonai ellen. Aki igazából a tulajdon apja. A fényes, kerek szemei most vörösek a sírástól és tudja bármelyik pillanatban a padlón köthet ki, ahová igazából való. Nagyon megviselte az elmúlt pár év, lelkileg összetört. Nehézkesen felül a bárpulttal szemben lévő egyik székre, és próbál hangot meríteni az erejének utolsó cseppjeiből. Megtámaszkodik a fényes pulton két kezével és nagyot sóhajt. Minden bizonnyal úgy festhet, mint egy utolsó részeg bolond, azonban ennek a valósághoz semmi köze. *
-Amaziana vagyok. *krákogja nehézkesen, bár fogalma sincs kinek. *
-Kérhetek… vizet? * Nehezére esik bármit is szólni, ennyire kiszáradt torokkal. Mégis sikeresen kihúzott magából két rövidke mondatot, amire jelenleg igenis büszke. Igazából munkakeresőben jött ide, de lehetséges hogy most inkább az egyensúlya megtartása lesz a cél. Bárcsak menedékre lelhetne, és ezzel teljesülne minden vágya. *
A hozzászólás írója (Amaziana Urstik) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 10:40:08
//Nyílt//
*A nő botladozva lépdel be a bordély ajtaján. Teljesen legyengítette a hosszú menekülés. Reméli most legalább egy ideig menedéket találhat magának a múltja démonai ellen. Aki igazából a tulajdon apja. A fényes, kerek szemei most vörösek a sírástól és tudja bármelyik pillanatban a padlón köthet ki, ahová igazából való. Nagyon megviselte az elmúlt pár év, lelkileg összetört. Nehézkesen felül a bárpulttal szemben lévő egyik székre, és próbál hangot meríteni az erejének utolsó cseppjeiből. Megtámaszkodik a fényes pulton két kezével és nagyot sóhajt. Minden bizonnyal úgy festhet, mint egy utolsó részeg bolond, azonban ennek a valósághoz semmi köze. *
-Amaziana vagyok. *krákogja nehézkesen, bár fogalma sincs kinek. *
-Kérhetek… vizet? * Nehezére esik bármit is szólni, ennyire kiszáradt torokkal. Mégis sikeresen kihúzott magából két rövidke mondatot, amire jelenleg igenis büszke. Igazából munkakeresőben jött ide, de lehetséges hogy most inkább az egyensúlya megtartása lesz a cél. Bárcsak menedékre lelhetne, és ezzel teljesülne minden vágya. *
A hozzászólás írója (Amaziana Urstik) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 10:40:08
2707. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 09:04:49
Üzenet elküldve: 2020-03-22 09:04:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vyl totálisan nem érti szerencsétlen fiút, bár ez feltehetően az ő hibája, ha belegondol, hiszen elméjében az a kép él, melyben ő kiszolgál, a vendég parancsol, mint annál a... ~ Crus? Craus? Crul? Khul? Nem, Khul más. Tényleg, hol van Khul? Évezredek óta nem láttam. Beijedt volna? ~ Ennél kicsit elmosolyodik is, hiszen az azt jelentené, sikeresen képes ijesztő is lenni. Vyl igen jól érzi magát, főként a pult mögött, hiszen ha kellemetlen valami neki, akkor a kattantakat megakadályozhatja a cselekvésben a tárgyi akadály. Választ azonban a kérdésére nem kap a kérdésére, így nem szolgáltat ki semmit egyelőre, csak azt látja, hogy a másik is elkezdi kigombolni az ingjeit, azzal közelebb hajol. Ezt akárhogy is nézi, nem találja helyénvalónak a vendégtérben, még akkor sem, ha feltehetően Vyliassa a legledérebb lány a Sellőben. Ser közelhajolhat Vylhez, de nem fog feszült légzést hallani, csak egy mosolygó félvér látványát lelheti fel.*
- Ser, ez nem ide való, kérlek, ha szeretnél velem foglalkozni, akkor előbb válaszolj, aztán kivehetsz egy szobát, ha úgy kívanod, s elkérhetsz egy éjszakára. Mivel szolgalhatok? *Ser viszont tovább megy, ami még Vylt is zavarba ejti jelenleg, hiszen ennek tudomása szerint nem ez a procedúrája.*
- De ha én... szeretek horgolni, meg... *Amennyiben viszont a másik szeretné maga mellett tudni a hölgyet, ahhoz meg kéne kerülnie a pultot, ami viszonylag könnyű, hiszen a Sellő a szélén helyezkedik el.*
- Ser, mit akarsz?! *Ez inkább a kérdésnek álcázott felszólítás lenne arra nézve, hátha észbe kap a másik. Meg tudja érteni, ha hosszú hajóútról hazatért férfi lenne, vagy most végzett egy zsoldos akcióval, de jelenleg minden rejtve áll előtte; s ha az nem ad fel a céljaival, s valóban közelebb kerül, átkarolja és megcsókolja, a másik akarata ellenére, Vyl igyekszik ellökni magától, de ez attól függ, a másik mennyire engedi ezt, hiszen ő az erősebb. Fél, hogy bajba kerül majd ezért, hiszen Ralas megmondta neki - nincs első éjszaka joga. Próbálja rendezni a külsejét, ha felszabadul, majd kissé zaklatott hangon, szikrázó szemekkel, de továbbra is nyugodtan kérdi, hiszen nem célja elüldözni a vendéget.*
- Ser, utoljára kérdem, mit szeretnél. Előbb rendelj, aztán szolgáld ki magad.
A hozzászólás írója (Aranyfattyú Vyliassa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 09:11:55
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vyl totálisan nem érti szerencsétlen fiút, bár ez feltehetően az ő hibája, ha belegondol, hiszen elméjében az a kép él, melyben ő kiszolgál, a vendég parancsol, mint annál a... ~ Crus? Craus? Crul? Khul? Nem, Khul más. Tényleg, hol van Khul? Évezredek óta nem láttam. Beijedt volna? ~ Ennél kicsit elmosolyodik is, hiszen az azt jelentené, sikeresen képes ijesztő is lenni. Vyl igen jól érzi magát, főként a pult mögött, hiszen ha kellemetlen valami neki, akkor a kattantakat megakadályozhatja a cselekvésben a tárgyi akadály. Választ azonban a kérdésére nem kap a kérdésére, így nem szolgáltat ki semmit egyelőre, csak azt látja, hogy a másik is elkezdi kigombolni az ingjeit, azzal közelebb hajol. Ezt akárhogy is nézi, nem találja helyénvalónak a vendégtérben, még akkor sem, ha feltehetően Vyliassa a legledérebb lány a Sellőben. Ser közelhajolhat Vylhez, de nem fog feszült légzést hallani, csak egy mosolygó félvér látványát lelheti fel.*
- Ser, ez nem ide való, kérlek, ha szeretnél velem foglalkozni, akkor előbb válaszolj, aztán kivehetsz egy szobát, ha úgy kívanod, s elkérhetsz egy éjszakára. Mivel szolgalhatok? *Ser viszont tovább megy, ami még Vylt is zavarba ejti jelenleg, hiszen ennek tudomása szerint nem ez a procedúrája.*
- De ha én... szeretek horgolni, meg... *Amennyiben viszont a másik szeretné maga mellett tudni a hölgyet, ahhoz meg kéne kerülnie a pultot, ami viszonylag könnyű, hiszen a Sellő a szélén helyezkedik el.*
- Ser, mit akarsz?! *Ez inkább a kérdésnek álcázott felszólítás lenne arra nézve, hátha észbe kap a másik. Meg tudja érteni, ha hosszú hajóútról hazatért férfi lenne, vagy most végzett egy zsoldos akcióval, de jelenleg minden rejtve áll előtte; s ha az nem ad fel a céljaival, s valóban közelebb kerül, átkarolja és megcsókolja, a másik akarata ellenére, Vyl igyekszik ellökni magától, de ez attól függ, a másik mennyire engedi ezt, hiszen ő az erősebb. Fél, hogy bajba kerül majd ezért, hiszen Ralas megmondta neki - nincs első éjszaka joga. Próbálja rendezni a külsejét, ha felszabadul, majd kissé zaklatott hangon, szikrázó szemekkel, de továbbra is nyugodtan kérdi, hiszen nem célja elüldözni a vendéget.*
- Ser, utoljára kérdem, mit szeretnél. Előbb rendelj, aztán szolgáld ki magad.
A hozzászólás írója (Aranyfattyú Vyliassa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.22 09:11:55
2706. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 08:29:05
Üzenet elküldve: 2020-03-22 08:29:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
*Amint Wrexan elmegy, Parcy nem takargatja tovább félelmeit, főként azután, hogy Beltrys is felbukkan. Annak ellenére, hogy Cassy nem tudta befejezni a mondandóját, mert vélhetően megzavarta a vadcirmos felbukkanása, a hosszúéletű fajtárs igyekszik az asztal alatt, kordában tartani a bajszost, mellette pedig kifejezni mindent, ami nyomasztja.*
- Cassy, tényleg röstellem, hogy beszökött, én igyekeztem kiterelni innen, de aztán találkoztam Wrexannal és... *Befejezni azért nem tudja, mert mintha empátiát ébresztett volna az állattal ilyen téren, hiszen az felugrik az ölébe, s dorombol neki, ami jól esik a férfinak, de most a fogadóban vannak és eleve nem kéne itt lennie a kedvencének, ezért igyekszik letenni a földre.*
- Na, most nem, kislány! *Újra a hölgy felé fordul, ha ő még ott van.* Tudod, volt egy kis nézeteltérésünk a tündérek és a fizikai munka megítélését illetően és nem szeretném, ha azt hinné, valami bajom van vele. Lehet, talán túlságosan aggódom, de harminc év távol a világtól, az harminc év. *Azzal kicsit maga elé néz, majd tudatosul benne valami. ~ Én fura vagyok. ~ Gondolja, hiszen ez a hirtelen jött igazság áradat mi másnak lehetne betudható, főként, hogy igen kevés ideje van itt. Cassy szavaira közben Beltrys dallamos hangján dorombol egyet, mintha tudomásul vette volna. Wrexan visszatér, a borok is felszolgáltatnak, de ekkor valami csodálatos dolgot mutat neki a pirtianesi földműves, olyat, amilyet még Paranvyr se látott. Természetesen ha elkérheti a poharat, megteszi, hiszen csodálatos ez az egész, attól elvonatkoztatva is, hogy a fiú egy tündértől kapta ezt.*
- Csodálatos, egyszerűen csodálatos. Hetven év alatt nem láttam ilyet! *Azzal visszaadja a pirtianesinek.*
- Nagyon vigyázz rá, ez egy kincs, és szerintem ne mutogasd mindenkinek, még a végén megéhezik rá egy rosszabb valaki és ellopja.
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
*Amint Wrexan elmegy, Parcy nem takargatja tovább félelmeit, főként azután, hogy Beltrys is felbukkan. Annak ellenére, hogy Cassy nem tudta befejezni a mondandóját, mert vélhetően megzavarta a vadcirmos felbukkanása, a hosszúéletű fajtárs igyekszik az asztal alatt, kordában tartani a bajszost, mellette pedig kifejezni mindent, ami nyomasztja.*
- Cassy, tényleg röstellem, hogy beszökött, én igyekeztem kiterelni innen, de aztán találkoztam Wrexannal és... *Befejezni azért nem tudja, mert mintha empátiát ébresztett volna az állattal ilyen téren, hiszen az felugrik az ölébe, s dorombol neki, ami jól esik a férfinak, de most a fogadóban vannak és eleve nem kéne itt lennie a kedvencének, ezért igyekszik letenni a földre.*
- Na, most nem, kislány! *Újra a hölgy felé fordul, ha ő még ott van.* Tudod, volt egy kis nézeteltérésünk a tündérek és a fizikai munka megítélését illetően és nem szeretném, ha azt hinné, valami bajom van vele. Lehet, talán túlságosan aggódom, de harminc év távol a világtól, az harminc év. *Azzal kicsit maga elé néz, majd tudatosul benne valami. ~ Én fura vagyok. ~ Gondolja, hiszen ez a hirtelen jött igazság áradat mi másnak lehetne betudható, főként, hogy igen kevés ideje van itt. Cassy szavaira közben Beltrys dallamos hangján dorombol egyet, mintha tudomásul vette volna. Wrexan visszatér, a borok is felszolgáltatnak, de ekkor valami csodálatos dolgot mutat neki a pirtianesi földműves, olyat, amilyet még Paranvyr se látott. Természetesen ha elkérheti a poharat, megteszi, hiszen csodálatos ez az egész, attól elvonatkoztatva is, hogy a fiú egy tündértől kapta ezt.*
- Csodálatos, egyszerűen csodálatos. Hetven év alatt nem láttam ilyet! *Azzal visszaadja a pirtianesinek.*
- Nagyon vigyázz rá, ez egy kincs, és szerintem ne mutogasd mindenkinek, még a végén megéhezik rá egy rosszabb valaki és ellopja.
2705. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-22 07:07:22
Üzenet elküldve: 2020-03-22 07:07:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Bobbir, Nalaeä, Yathlanae //
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A tündér hálásan fogadja Bobbir úr éledő vágyát. Szándékai szerint már jóval hajnal előtt kieszközölte volna, de a férfit jobban maga alá gyűrte a mozgalmas nap, mint gondolta. Sokáig csak karjának ölelő kegyébe vonta Nalaeät, de ahogy a nap odakint fényét kezdi bontogatni, a tündér csípőjének ajánlkozó simulása is válaszra talál.
A Sellőlány felettébb örül neki, hogy Bobbir úr ébredését bearanyozhatta szolgálataival. Pihegve mosolyog vendégük kicsattanó kedvén, mellyel az új napot és természetesen a készséges hálótársakat köszönti.*
- Egy ilyen kivételes férfi mellett ébredve nem is lehet másmilyen a nap, csakis csodás *mondja egy kissé még elcsigázottan. Közelebb húzódik Bobbir úrhoz és csókot lehel a férfi oldalára.*
- Biztos nem marad még egy napot? *tekint fel rá.* - Vagy legalább hagyjon egy ígéretet, hogy hamarosan viszont látjuk. *A Sellőház vendégei általában nem maradnak tovább egy-egy esténél. Átutazók, szórakozásra vágyó vándorok. Néhányan visszatérő vendégek, mások csak a hírüket viszik tovább távoli vidékekre. Vannak, akik mindig ugyanannak a Sellőnek a kegyeit keresik, vannak, akik újabb és újabb ízekből válogatnak inkább a ház kínálatából. Azt még nem tudja, hogy Bobbir úr melyik körbe tartozik, de nagyon reméli, hogy elégedett volt és a szolgáltatásaik hamarosan visszavonzzák majd őt a Sellőház vendégszeretetébe.*
- Jó reggelt, Yathlanae *köszönti az elf lányt is. Ha közelebb hajló mozdulata viszonzásra talál, akkor egy csókkal is.*
- Esetleg készíttessek Bobbir úrnak valami reggelit? *kérdi.* - Ágyba is hozom, ha óhajtja, de odalent is elfogyaszthatja, ha úgy kényelmesebb. *Nem tudja, mennyire siet a vendég, hogy lustálkodna-e még egy kicsit vagy lassan szedelőzködni kezdene inkább.*
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A tündér hálásan fogadja Bobbir úr éledő vágyát. Szándékai szerint már jóval hajnal előtt kieszközölte volna, de a férfit jobban maga alá gyűrte a mozgalmas nap, mint gondolta. Sokáig csak karjának ölelő kegyébe vonta Nalaeät, de ahogy a nap odakint fényét kezdi bontogatni, a tündér csípőjének ajánlkozó simulása is válaszra talál.
A Sellőlány felettébb örül neki, hogy Bobbir úr ébredését bearanyozhatta szolgálataival. Pihegve mosolyog vendégük kicsattanó kedvén, mellyel az új napot és természetesen a készséges hálótársakat köszönti.*
- Egy ilyen kivételes férfi mellett ébredve nem is lehet másmilyen a nap, csakis csodás *mondja egy kissé még elcsigázottan. Közelebb húzódik Bobbir úrhoz és csókot lehel a férfi oldalára.*
- Biztos nem marad még egy napot? *tekint fel rá.* - Vagy legalább hagyjon egy ígéretet, hogy hamarosan viszont látjuk. *A Sellőház vendégei általában nem maradnak tovább egy-egy esténél. Átutazók, szórakozásra vágyó vándorok. Néhányan visszatérő vendégek, mások csak a hírüket viszik tovább távoli vidékekre. Vannak, akik mindig ugyanannak a Sellőnek a kegyeit keresik, vannak, akik újabb és újabb ízekből válogatnak inkább a ház kínálatából. Azt még nem tudja, hogy Bobbir úr melyik körbe tartozik, de nagyon reméli, hogy elégedett volt és a szolgáltatásaik hamarosan visszavonzzák majd őt a Sellőház vendégszeretetébe.*
- Jó reggelt, Yathlanae *köszönti az elf lányt is. Ha közelebb hajló mozdulata viszonzásra talál, akkor egy csókkal is.*
- Esetleg készíttessek Bobbir úrnak valami reggelit? *kérdi.* - Ágyba is hozom, ha óhajtja, de odalent is elfogyaszthatja, ha úgy kényelmesebb. *Nem tudja, mennyire siet a vendég, hogy lustálkodna-e még egy kicsit vagy lassan szedelőzködni kezdene inkább.*
2704. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-21 22:30:55
Üzenet elküldve: 2020-03-21 22:30:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Hát én idióta vagyok. * Túr a hajába a férfi idegesen nevetve. *
- Ezt totál elbasztam. Figyelj! Kérlek szólj amint valamit kellemetlennek érzel. Igazad van, nem ismerlek. Ahogy pedig azt mondtad nem érdekes a történeted, bepánikoltam. Próbállak megismerni, mert szeretném ha élveznéd a társaságom. *itt finoman a nőhöz hajol és végigsimít annak selymes haj zuhatagát. Arca veszélyes közel került a zöld szeműéhez, érzi annak feszült légzését, mely forrón égeti a férfi megduzzadt ajkát. Ingéhez nyúl és némán kettőt kigombol rajta. Nagyot sóhajtva folytatja*
- Túl sokat kérdeztem, és hülyeségeket beszéltem. Emiatt őszinte bocsánatodat kérem, még ha ez nem is teszi meg sem történtté a dolgokat. Mi lenne, ha kivennék egy szobát? Tennénk pár kellemes dolgot és én nem játszanám el a romantikus emberismerőt ami miatt te sem válnál horgoló asszonnyá? * Az elf lassan újból lehajol a nőhöz és kínzó lassúsággal centiről centire kerülnek közelebb, amíg nem elsőnek az orraik érintkeznek és a férfi utoljára a szemébe néz, majd megragadja annak csípőjét és szenvedélyesen közelebb rántja magához, így a nő melle és a férfi mellkasa keményen egymásnak nyomódik, míg az ajkaik először lassú, majd vad táncban találkoznak. Sert felmordul és szinte még többért könyörög. Vajon ezek után számíthat pofonra vagy a szépséges csábító megadja magát?*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Hát én idióta vagyok. * Túr a hajába a férfi idegesen nevetve. *
- Ezt totál elbasztam. Figyelj! Kérlek szólj amint valamit kellemetlennek érzel. Igazad van, nem ismerlek. Ahogy pedig azt mondtad nem érdekes a történeted, bepánikoltam. Próbállak megismerni, mert szeretném ha élveznéd a társaságom. *itt finoman a nőhöz hajol és végigsimít annak selymes haj zuhatagát. Arca veszélyes közel került a zöld szeműéhez, érzi annak feszült légzését, mely forrón égeti a férfi megduzzadt ajkát. Ingéhez nyúl és némán kettőt kigombol rajta. Nagyot sóhajtva folytatja*
- Túl sokat kérdeztem, és hülyeségeket beszéltem. Emiatt őszinte bocsánatodat kérem, még ha ez nem is teszi meg sem történtté a dolgokat. Mi lenne, ha kivennék egy szobát? Tennénk pár kellemes dolgot és én nem játszanám el a romantikus emberismerőt ami miatt te sem válnál horgoló asszonnyá? * Az elf lassan újból lehajol a nőhöz és kínzó lassúsággal centiről centire kerülnek közelebb, amíg nem elsőnek az orraik érintkeznek és a férfi utoljára a szemébe néz, majd megragadja annak csípőjét és szenvedélyesen közelebb rántja magához, így a nő melle és a férfi mellkasa keményen egymásnak nyomódik, míg az ajkaik először lassú, majd vad táncban találkoznak. Sert felmordul és szinte még többért könyörög. Vajon ezek után számíthat pofonra vagy a szépséges csábító megadja magát?*
2703. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-21 21:50:37
Üzenet elküldve: 2020-03-21 21:50:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A beszélgetés elején még egészen kellemesnek ígérkezik, hiszen a felesleges szerénykedés ellenére, Ser olyan dolgokat sorol fel, melyek Vyl számára egy férfi erényeit jelentik. A vérontás a talpraesettséget jelenti, az pedig, hogy ilyen kalandok ellenére jelen van a harcos, arra engedhet következtetni a lánynak, hogy bizony állóképességben sem marad alul. Ez egy rövid legyezést produkál a Sellőtől, valamint azt, hogy még egy gomb hasztalanná válik, hogy a lyukba kapaszkodhasson. Az eddig kialakult, egészen tűrhető képet azonban lerombolja a sok, hirtelen ténymegállapítás róla, amit Vyl nem igazán szeret, de ezt a legkevésbé sem mutatja ki, változatlanul mosolygós marad, hiszen nem az a célja, hogy elijessze az ártatlan vendégeket, ha gyermeklelkűek is. A bókot még egy legyintéssel, s elfojtott kuncogással is megspékeli, amit igyekszik nem a kardforgató nevetségességének, hanem a kedvességnek betudni.*
- Ugyan, elkényesztetsz engem! *A kérdésáradat azonban meglepi a félvért, a poharak törölgetése is abbamarad. Valójában tényleg a szeretkezés az egyik legfőbb dolog, ami boldoggá teszi, célia pedig a túlélés, mióta csak az eszét tudja; de nem hiszi, hogy ez eléggé kielégítő válasz lenne egy ilyen romantikus lelkületű fiúcskának. ~ Na most találj ki valamit, Vyl! ~ Így a hallgatást lassan igyekszik megtörni, bár a tétova tekintet továbbra is marad.*
- A... kötés. Szeretek kötni, meg horgolni, szabadidőmben. Megnyugtat. *Nyögi ki, aztán egy sóhajtásnyi pillanat múlva, folytatja is a mondandóját.*
- Bocsáss meg, de mégis miből gondolod, hogy hazudok neked, vagy alábecsült lennék? A Sellőház az életem. *Eléggé felzaklatja a dolog, hiszen valóban új célt nyújtott neki Zammiria és főként Ralas, mikor a soraik közé vették. Hogy figyelmét a dühéről elterelhesse, pótcselekvésként folytatja az üvegek takarítását, kissé kellemetlenül, bár kérdez utána.*
- Mivel szolgálhatok, kedves Ser?
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A beszélgetés elején még egészen kellemesnek ígérkezik, hiszen a felesleges szerénykedés ellenére, Ser olyan dolgokat sorol fel, melyek Vyl számára egy férfi erényeit jelentik. A vérontás a talpraesettséget jelenti, az pedig, hogy ilyen kalandok ellenére jelen van a harcos, arra engedhet következtetni a lánynak, hogy bizony állóképességben sem marad alul. Ez egy rövid legyezést produkál a Sellőtől, valamint azt, hogy még egy gomb hasztalanná válik, hogy a lyukba kapaszkodhasson. Az eddig kialakult, egészen tűrhető képet azonban lerombolja a sok, hirtelen ténymegállapítás róla, amit Vyl nem igazán szeret, de ezt a legkevésbé sem mutatja ki, változatlanul mosolygós marad, hiszen nem az a célja, hogy elijessze az ártatlan vendégeket, ha gyermeklelkűek is. A bókot még egy legyintéssel, s elfojtott kuncogással is megspékeli, amit igyekszik nem a kardforgató nevetségességének, hanem a kedvességnek betudni.*
- Ugyan, elkényesztetsz engem! *A kérdésáradat azonban meglepi a félvért, a poharak törölgetése is abbamarad. Valójában tényleg a szeretkezés az egyik legfőbb dolog, ami boldoggá teszi, célia pedig a túlélés, mióta csak az eszét tudja; de nem hiszi, hogy ez eléggé kielégítő válasz lenne egy ilyen romantikus lelkületű fiúcskának. ~ Na most találj ki valamit, Vyl! ~ Így a hallgatást lassan igyekszik megtörni, bár a tétova tekintet továbbra is marad.*
- A... kötés. Szeretek kötni, meg horgolni, szabadidőmben. Megnyugtat. *Nyögi ki, aztán egy sóhajtásnyi pillanat múlva, folytatja is a mondandóját.*
- Bocsáss meg, de mégis miből gondolod, hogy hazudok neked, vagy alábecsült lennék? A Sellőház az életem. *Eléggé felzaklatja a dolog, hiszen valóban új célt nyújtott neki Zammiria és főként Ralas, mikor a soraik közé vették. Hogy figyelmét a dühéről elterelhesse, pótcselekvésként folytatja az üvegek takarítását, kissé kellemetlenül, bár kérdez utána.*
- Mivel szolgálhatok, kedves Ser?
2702. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-21 21:11:52
Üzenet elküldve: 2020-03-21 21:11:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
-Semmivel sincs izgalmasabb életem, mint bárkinek. Sőt! Sokkal inkább szégyellésre méltó. Abból élek, hogy minden lépésem a vérontást üldözi vagy lehet inkább, már az engem. Több van benned egy buta libánál Vyl. Noha már megérkezésemkor bemutatkoztam, de hívj Sertnek. * Ezzel megragadja a nő kezét és gyengéd csókot lehel jobbjára. *
- Egyébként az izgalmas történetek mindig az ellenkezőjét állítják a valóságnak. Azonban megértem, a titkod nem feded fel bárkinek. Ez, csak még elbűvölőbbé tesz szépség. *a férfi hangja kellemesen lágy, míg lelke kissé csalódottá vált. Mindig szomorú lesz mikor az emberek álarcot húznak a társadalom elvárásai miatt. Biztosra veszi, hogy a fél elf igazi énjét több, mint kedvelné. Erről viszont a jelek szerint álmaiban sem halhat. *
- Úgy néz ki kénytelen leszek kérdezni. Mi a szenvedélyed? Kérlek ne mondd, hogy a szex. Valami titkos vágyra vagyok kíváncsi, célra az életben. Szeret mondjuk olvasni? Esetleg igazából egy művész, netalán költő? Ruhák, ékszerek? Azt valahogy nem nézném ki belőled. Rejtélyes vagy, és alábecsült. Valószínűleg egyáltalán nem vágysz arra, hogy kianalizáljalak, így ezt most abbahagyom, de tudnod kell nem hiszem el amit álcaként mutatsz. Megkérdezném milyen számodra a tökéletes férfi, de engem írnál le. Ha pedig egy hét múlva egy alacsony törpe kérdezné meg, azt mondanád pont, olyan mint ő. Így inkább nem futok felesleges köröket. Mondj valamit ami igaz, ami az eszedben jár, kérlek *teszi hozzá végső reményeként az elf a titokzatos hölgynek. *
-Semmivel sincs izgalmasabb életem, mint bárkinek. Sőt! Sokkal inkább szégyellésre méltó. Abból élek, hogy minden lépésem a vérontást üldözi vagy lehet inkább, már az engem. Több van benned egy buta libánál Vyl. Noha már megérkezésemkor bemutatkoztam, de hívj Sertnek. * Ezzel megragadja a nő kezét és gyengéd csókot lehel jobbjára. *
- Egyébként az izgalmas történetek mindig az ellenkezőjét állítják a valóságnak. Azonban megértem, a titkod nem feded fel bárkinek. Ez, csak még elbűvölőbbé tesz szépség. *a férfi hangja kellemesen lágy, míg lelke kissé csalódottá vált. Mindig szomorú lesz mikor az emberek álarcot húznak a társadalom elvárásai miatt. Biztosra veszi, hogy a fél elf igazi énjét több, mint kedvelné. Erről viszont a jelek szerint álmaiban sem halhat. *
- Úgy néz ki kénytelen leszek kérdezni. Mi a szenvedélyed? Kérlek ne mondd, hogy a szex. Valami titkos vágyra vagyok kíváncsi, célra az életben. Szeret mondjuk olvasni? Esetleg igazából egy művész, netalán költő? Ruhák, ékszerek? Azt valahogy nem nézném ki belőled. Rejtélyes vagy, és alábecsült. Valószínűleg egyáltalán nem vágysz arra, hogy kianalizáljalak, így ezt most abbahagyom, de tudnod kell nem hiszem el amit álcaként mutatsz. Megkérdezném milyen számodra a tökéletes férfi, de engem írnál le. Ha pedig egy hét múlva egy alacsony törpe kérdezné meg, azt mondanád pont, olyan mint ő. Így inkább nem futok felesleges köröket. Mondj valamit ami igaz, ami az eszedben jár, kérlek *teszi hozzá végső reményeként az elf a titokzatos hölgynek. *
2701. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-21 20:53:49
Üzenet elküldve: 2020-03-21 20:53:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vyl várja a rendelést, de egyelőre csak bókokat kap. Ez azért hiányzott neki, arcára kiülve jelzik a hamiskás pírok igaznak feltüntetett érzelmeit. Jobbjára támaszkodik most teljesen, fejét is azonos irányba döntve egy kissé, hogy a fekete hajzuhatag is ráhullhasson, ráadásként a felszabadult balja igyekszik igazgatni az ing gallérját, majd kissé lejjebb is. Milyen borzalmas véletlen ez, pont most áll ez rosszul, s Vyl is ilyenkor veszi észre! A férfi lassan fiúvá avanzsálódik a szemében, hiszen olyan szépen igyekszik beszélni, s céljait sem rejti véka alá, mondjuk az is igaz, hogy minden hím fiú Int óta a leánynál, ha csak egy kicsit is.*
- Rendben, akkor szólíts csak Vylnek! Benned kit tisztelhetek? *Nyújtja közben csinytalanul, felszegett állal, de szándékait felfedve, mosolyogva a kezét, csókra. Ha a bemutatkozáson túlesnek, akkor rátér a lényegre.*
- Meséljek? Rendben, ha szeretnéd... Hol is kezdjem? *Ujját a szája elé emeli, úgy tesz, mintha tűnődne. Szereti húzni egy kicsit azoknak az agyát, akik kifejezetten eszesnek tűnnek, márpesig ritka manapság az a kardforgató, aki nem csak az izmainak és férfiasságának él. Az új vendég Vyl szerint a kivételt erősíti.*
- Nos, Artheniorból jöttem. *Mosolyodik el, kissé meg is legyinti a másikat a válasz után.*
- Nincs valami izgalmas történetem, azonban a tiedet szívesen elhallgatnám, akár egész este. Olyan ritka jó társaságra lelni. Mesélj egy kicsit, kérlek, biztosan különös helyeken járhattál, a páncélosok úgy szokták! *Eljátssza az unszoló, tudatlan kislányt, hiszen ezek a figurák azt kedvelik a legjobban, az Aranyfattyúnak meg nem a vendégek elriasztása a célja.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vyl várja a rendelést, de egyelőre csak bókokat kap. Ez azért hiányzott neki, arcára kiülve jelzik a hamiskás pírok igaznak feltüntetett érzelmeit. Jobbjára támaszkodik most teljesen, fejét is azonos irányba döntve egy kissé, hogy a fekete hajzuhatag is ráhullhasson, ráadásként a felszabadult balja igyekszik igazgatni az ing gallérját, majd kissé lejjebb is. Milyen borzalmas véletlen ez, pont most áll ez rosszul, s Vyl is ilyenkor veszi észre! A férfi lassan fiúvá avanzsálódik a szemében, hiszen olyan szépen igyekszik beszélni, s céljait sem rejti véka alá, mondjuk az is igaz, hogy minden hím fiú Int óta a leánynál, ha csak egy kicsit is.*
- Rendben, akkor szólíts csak Vylnek! Benned kit tisztelhetek? *Nyújtja közben csinytalanul, felszegett állal, de szándékait felfedve, mosolyogva a kezét, csókra. Ha a bemutatkozáson túlesnek, akkor rátér a lényegre.*
- Meséljek? Rendben, ha szeretnéd... Hol is kezdjem? *Ujját a szája elé emeli, úgy tesz, mintha tűnődne. Szereti húzni egy kicsit azoknak az agyát, akik kifejezetten eszesnek tűnnek, márpesig ritka manapság az a kardforgató, aki nem csak az izmainak és férfiasságának él. Az új vendég Vyl szerint a kivételt erősíti.*
- Nos, Artheniorból jöttem. *Mosolyodik el, kissé meg is legyinti a másikat a válasz után.*
- Nincs valami izgalmas történetem, azonban a tiedet szívesen elhallgatnám, akár egész este. Olyan ritka jó társaságra lelni. Mesélj egy kicsit, kérlek, biztosan különös helyeken járhattál, a páncélosok úgy szokták! *Eljátssza az unszoló, tudatlan kislányt, hiszen ezek a figurák azt kedvelik a legjobban, az Aranyfattyúnak meg nem a vendégek elriasztása a célja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5204-5223